ERDÉSZETI LAPOK AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET LAPJA

E r d é s z e t i L a p o k

Az Országos Erdészeti Egyesület folyóirata

CXXXII. évfolyam 6. szám (június)

A Szerkesztőbizot t ság tagjai: Apatóczky István, dr. Balázs István, dr. Bartha D é n e s , Gencsi Zoltán, dr. Gőbölös Antal, Kertész József, Kovács Gábor, Mi­zik András , Pintér Ottó , Pápai Gábor (a bizottság el­nöke) , Sántha Antal, dr. Szendrődi László, dr. Szikra D e z s ő , dr. Szodfridt István, Varga Béla, Vaski László

FŐSZERKESZTŐ: PÁPAI GÁBOR

TERVEZŐSZERKESZTŐ: SÁGI MARGIT

Kiadó:

Fe le lős k iadó:

Szerkesz tőség: Te le fon:

Országos Erdészeti Egyesület 1027 Budapest , Fő u. 68.

Dr. Szikra D e z s ő

1027 Budapest , Fő u. 68. 201-7737

N y o m d a i m u n k á k : Csathó és Társa N y o m d a i p a r i Kft.

Fe le lős veze tő :

A kézirat lezárva:

Eger

Csathó Emil

1997. május 30.

Terjeszti: az Országos Erdészeti Egyesület . Felvilágosí­tást a lappal kapcsolatban az Egyesület ad (1027 Bu­dapest , Fő u. 68.) Megje len ik havonta .

A c ímlaphoz : A leéget t piliscsabai kopárfásítás felújítása

Fotó: Pápai Gábor

C0J1EP)KAIIME 3. HKMOJIH: noceweim e Xaraco H CyaeHuo H K o m h c c h h noiiMemibix

jiecoB Repxuer o flyiiafl 16 9

F„ XAHJiy: O a h i i cnocof í iianpaajiemio H uaJ iK i i nepeBieB 18 1

r. SATAMBPM,

P. 0.1AX, / * . OJIAX: ycraiiOBJieirae npüpocra h aanaca nacaacjieNHSi

M<rrojioM aua i iHs a c t b o j i o r na 3 I Í M .... . 183

TARTALOM ERDÉSZETI POLITIKA

Dr. Somogyi Zoltán: A hágai Nemzetközi Bíróság látogatása a Szigetközben (I. rész) 169 Dauner Márton: Nemzet i agrárprogram - Erdészet 172 Vajda Pál: Természetvédelmi törvény erdész szemmel 174 Dr. Verbay József: A magyar-osztrák államközi erdészeti együttműködés 175 Dr. Péterfalvi József: Javaslat az erdészeti feltáróhálózatok egységes tervezési és nyilvántartási rendszerének kialakítására 176

ERDÉSZETI K U T A T Á S

Dr. Bordács Sándor: Változások az államilag minősített erdészetinövényfajták jegyzékében 178 Dr. Mátyás Csaba: Széljegyzet a maggazdálkodás szakszavaihoz, a tölgyplantázsok ürügyén 180 Hajdú Endre: Az irányított fadöntés egy módszere 181 Bagaméry Gáspár - Oláh Róbert - Oláh Zsolt: Lombos és fenyőállományok növedékének és élőfakészletének meghatározása 183

A Z ÉV FÁJA A KISLEVELŰ H Á R S

Pápai Gábor: Hársforgácsok innen-onnan 187

E R D Ő K E R Ü L Ő B E N

Dr. Shri Pratap Sankosh - dr. Kalmár János: Környezetvédelem és erdőgazdálkodás Sikkim (India) területén (I. rész) 188 Dósa Gyula: n. Erdőpedagógiai Szeminárium 190 Mészáros Gyula: Erdőgazdálkodás a honfoglalás után 192 Frank Norbert: Mennyire természetközeliek Ausztria erdei? 194 Dr. Csötönyi József: Számadás - Rendhagyó emlékezés Kaán Károlyra 195 Pápai Gábor: Élni vagy halni? 196 Bolyai Farkas Erdészeti csonka munkája VI. rész 197 EGYESÜLETI HÍREK B3

I N H A L T

Dr. Somogyi, Z.: Besuch des Internationalen Gerichtshofes in den ungarischen Oberdonauen 169 Hajdú, E.: Eine Methode der gelenkten HolzfáUung 181 Bagaméry, G., Oláh, G., Oláh, Zs.: Bestimmung des Wachstums und des Holzvorrates bei Laub-und Nadelhelz mit Durchschntttsbaum - und EDV-Methode 183

C O N T E N T S

Somogyi, Z.: Visit of the World Court at the Hague in the inland delta „Szigetköz" of the Upper Danube 169 Hajdú, E.: One method of the pointed tree feliing 181 Bagaméry, G., Oláh, R., Oláh Zs.: Determination of increment and volume of forest stands by the computered stem analyses of average tree 183

I DR. SOMOGYI ZOLTÁN j

A hágai Nemzetközi Bíróság látogatása a Szigetközben (I. rész)

\ j

1997. április 3-án precedens értékű esemény történt a Szigetközben: a hágai Nemzetközi Bíróság fennállása során először látogatott egy olyan helyszínre, amely a Bíróság ítéletére vár. Ez a helyszín a hazánk és Szlovákia között folyó vízierőmű-perben - mint közismert - a magyar oldalon a Szigetköz, illetve Nagymaros térsége, a szlovák oldalon pedig a bősi vízierőmű és környéke. A térségben és az egész pert illetően n e m elhanyagolható az érintett erdők sorsa. Az alábbi cikk a bíráknak a Szigetköz erdeiben tett látogatásával, s ennek kapcsán az erdők, az erdő­gazdálkodás és az erdészeti kutatás néhány kapcsolódó általános kérdésével foglalkozik.

Az emberiség egyik legmagasabb fóruma, a hágai Nemzet­közi Bíróság Szlovákia javaslatára utazott a térségbe. A hely­színi szemle célja az volt, hogy a bírák a helyszínen is szerez­zenek tapasztalatokat annak érdekében, hogy a hazánk és Szlo­vákia közti jogvita egyes részkérdéseit a periratokban megfo­galmazottaknál alaposabban ismerhessék meg, s ennek alapján hozhassák meg döntésüket. A szám szerint 15 bíró (akik az ENSZ főtitkára helyettesével azonos rangú személyek) két na­pig a szlovák, két napig a magyar oldalon tájékozódott.

A szakmai programok során — a perben képviselt álláspon­toknak megfelelően - a szlovák oldalon az erőműrendszenől és annak előnyös oldalairól esett szó, míg a magyar oldalon inkább a problémákról, a Duna megváltozott vízviszonyainak hátrányos hatásairól. Ez utóbbiak között szerepeltek az erdőkre gyakorolt hatások is, amelyek mellett elsősorban a kedvezőtlen mederváltozásokra, a lecsökkent talajvízszintre, a romló víz­minőségre, a térség alatt található édesvízkészlet elvesztésének veszélyeire hívták fel a szakemberek a figyelmet.

A viszonylag rövid idő miatt minden kérdésre, minden szak­terület átfogó ismertetésére nem kerülhetett sor. Ezért is kü­lönleges jelentőségű, hogy a biológiai hatások bemutatására -a perben az ország képviseletére felkélt külföldi szakértőkön kívül - e cikk szerzőjét hívták meg egyedül a biológusok közül, s így lehetőség volt felhívni a bírák figyelmét az erdők fontos­ságára, indikátor szerepére és az erdőket ért károkra. E témák ismertetése előtt azonban érdemes néhány általános, a perrel kapcsolatos kérdést áttekinteni.

A perről és e lőzményeiről általában

A Duna korábban említett szakaszain már a XIII. században végeztek mederszabályozási munkákat. Ezek és a későbbi be­avatkozások természetesen kismértékűek voltak. A technika fejlődésének eredményeként a XIX. században gyorsultak fel a munkák. Ezek részben sok eredménnyel jártak (pl. az árvíz­veszélyek csökkenésével), részben viszont új problémákat idéztek elő. Ilyen problémák megoldására vetődött fel egy Po­zsony környéki gátrendszer építésének gondolata, mégpedig már századunk 20-as éveiben. Az ezzel kapcsolatos első bila­terális tárgyalásokra 1952-ben került sor, s akkor Csehszlová­kia kizárólag a saját területén akart felépíteni egy gátat, de az ötlet megvalósításához Magyarország nem járult hozzá. A bős-nagymarosi erőműrendszer beruházási tervei 1973-ra készültek el, az építésre és üzemeltetésre vonatkozó szerződést pedig 1977-ben írták alá. Sem a tervek, sem a szerződés nem tartal­mazott semmiféle környezeti hatástanulmányt.

Az erőmű- és gátépítéssel az áramtermelés mellett - ami az erőmű építésének legfőbb célja volt - azt is el akarták érni, hogy a folyómeder fokozódó mélyülése lelassuljon, illetve le­álljon. Ez a medermélyülés a mellékágrendszerek vízellátását, s így áttételesen hosszú távon az erdők sorsát is veszélyeztette. Tény azonban, hogy a mélyülést elsősorban a Duna felsőbb

Összefonódva. . .

szakaszain létesített sok vízierőmű és a folyó felső szakaszain végzett folyószabályozás idézte elő, továbbá Szlovákia azzal, hogy Pozsony térségében ipari célra igen nagy mennyiségű kavicsot termelt ki a mederből.

Ugyancsak fontos tudni, hogy az erőművet ún. csúcsrajára­tásra tervezték. Ennek mértéke példa nélkül áll Nyugat-Európa fejlett vízienergia-hasznosító iparában: a napi vízszint-ingado­zás az ún. üzemvízcsatornának a régi mederbe való csatlako­zásánál elérte volna a 4 m-t, de még Komáromnál is jelentős, napi 1 m-nyi lett volna ez az ingadozás. Ez egy nagyságrenddel nagyobb, mint a hasonlóan alföldi folyású Rajnán vagy a Rhone-on. A gyakori és magas árhullámok teljesen lehetetlen­né tették volna a halak ívását, és elmosta volna sok más vízi és ártéri élőlény élőhelyét. Ennek elkerülése miatt lett volna szükség a nagymarosi gát megépítésére.

A zöld mozgalmak erősödése, valamint az ismert politikai és egyéb előzmények után a magyar kormány 1989. május 24-

é n j a v a s o l t a az é p í t k e z é s leál l í tását é s k ö z ö s rev íz ió já t . E j a ­vas la to t a c s e h s z l o v á k fél v i s szau t a s í t o t t a , ezé r t 1989 j ú l i u s á ­b a n a m a g y a r k o r m á n y e g y o l d a l ú a n fe l függesz te t t e az ép í t ke ­z é s b e n v a l ó r é szvé te l t , m a j d 1992 . m á j u s 19-én ér tes í te t te a c s e h s z l o v á k felet a r ró l , h o g y má jus 2 5 - é n f e lmond ja a s z e r z ő ­dés t . A m a g y a r p a r l a m e n t j ú n i u s 9-én tö rvényes í t e t t e a f e l m o n ­dás t . A m i n i s z t e r e l n ö k ö k s z e p t e m b e r 9-i, e r e d m é n y t e l e n talál­k o z ó j a u tán n e m s o k k a l , 1992 . o k t ó b e r 2 4 - 2 5 - é n C s e h s z l o v á k i a e g y o l d a l ú h a t á r o z a t a a l ap ján e l te re l te a D u n á t a n n a k t ö b b , m i n t 4 0 k i l o m é t e r e s s z a k a s z á n . E z a l épés , v a g y i s a „ C - v a r i á n s " m e g v a l ó s í t á s a - M a g y a r o r s z á g szer in t - az e r ő m ű - s z e r z ő d é s e n k ívü l e l l en t é tben áll a z 1 9 7 6 - o s b i l a te rá l i s Ha tá rv í z i E g y e z ­m é n n y e l is.

A z e l t e re lés k ö v e t k e z t é b e n az eml í t e t t D u n a - s z a k a s z o n az e r ede t i v í z h o z a m n a k ( a m i á t l a g o s a n k b . k é t e z e r m / s ) c s a k m i n t e g y a 1 0 - 2 0 % - a folyt é v e k i g . Ezze l p á r h u z a m o s a n a fo lyó v ízsz in t je itt 3-4 m- re l c s ö k k e n t , e n n e k h a t á s á r a p e d i g c s a k n e m e n n y i v e l c s ö k k e n t a t a la jv ízsz in t is . A k ö z v e t í t e n i p r ó b á l ó E u ­rópa i K ö z ö s s é g s z a k é r t ő i 1 9 9 2 - b e n az e rede t i v í z h o z a m 7 5 % -á n a k a f ő m e d e r b e t e re l é sé re te t tek j a v a s l a t o t , ma jd 1994 j a n u ­ár jában azt j avaso l t ák , h o g y á t m e n e t i l e g 8 0 0 m / s - r a eme l j ék a v í z h o z a m o t . M a g a a s z l o v á k k ö r n y e z e t v é d e l m i m i n i s z t é r i u m is 1 3 0 0 - 1 5 0 0 m 3 / s m i n i m á l i s v ízsz in te t tar to t t s z ü k s é g e s n e k a v e g e t á c i ó s i d ő s z a k b a n . M i n d e z e k e l l e n é r e S z l o v á k i a c sak ké t és fél é v v e l az e l t e re l é s u t án , 1995 áp r i l i s ában n ö v e l t e a z e l ­tere l t D u n a - s z a k a s z b a k e r ü l ő v í z h o z a m o t év i á t l a g b a n 4 0 0 m 3 / s - r a . E z z e l e g y i d e j ű l e g M a g y a r o r s z á g b e l e e g y e z e t t e g y fe­n é k k ü s z ö b é p í t é s é b e D u n a k i l i t i n é l . A két félnek ezek a válla­lásai azonban 14 nappal a hágai bíróság döntése után lejár­nak,

A - M a g y a r o r s z á g sze r in t - i l l egá l i s e l t e re l é sbő l a d ó d ó ká­rokér t , v a l a m i n t a k ö r n y e z e t i s z e m p o n t b ó l g a z d a g és é r z é k e n y ártéri tájra g y a k o r o l t n e g a t í v ha t á soké r t a z o r szág kár tér í tés i i g é n y e k k e l l ép fel. A z i g e n a l a c s o n y v í z h o z a m b ó l é s a felszíni és ta la jv ízsz in t c s ö k k e n é s é b ő l a d ó d ó k ö r n y e z e t i k á r o k közö t t s z e r e p e l n e k a flórát, faunát, mezőgazdaságot, erdészetet és ha­lászatot ért károk.

A p e r b e n Magyarország álláspontjának - t á r g y u n k s z e m ­pont jábó l - legfontosabb tézisei az alábbiak:

- a k o m p l e x v í z e r ő m ű - r e n d s z e r hatásait i l l e tően komoly ag­gályok m e r ü l n e k fel;

- e z e k k ö z ü l a l e g f o n t o s a b b a k az élő környezetre és a víz­rendszerekre gyakorolt hatások;

- h a b á r a h a t á s o k k ö z ü l sok c s a k hosszú távon n y i l v á n u l m e g , é s e g y e l ő r e n e m é r z é k e l h e t ő , attól ezek a h a t á s o k m é g j e l e n t ő s e k ;

- nem történt átfogó környezeti hatástanulmány a p ro jek t t e rvezéseko r , és M a g y a o r s z á g e z e k h i á n y a mia t t k é r t e a m u n ­k á k á t m e n e t i f e l függesz tésé t a d d i g , a m í g a s z ü k s é g e s t u d o ­m á n y o s v i z s g á l a t o k a t e l v é g z i k :

- a v i z s g á l a t o k e r e d m é n y e i a lap ján az o r s z á g a fo lyama t t e rv m ó d o s í t á s á r a , m e g f e l e l ő k á r e n y h í t ő i n t é z k e d é s e k r e tart igényt ,

k ü l ö n ö s e n a S z i g e t k ö z alat t t a lá lha tó édesv í zkész l e t megvédése é r d e k é b e n .

H a b á r az a m é d i u m o k b ó l v a l ó s z í n ű l e g j ó l i smer t , é rdemes itt is m e g e m l í t e n i , h o g y a b í r á k n a k a ké t o r szág által megfo­g a l m a z o t t h á r o m fő k é r d é s b e n kel l d ö n t e n i ü k :

- v a j o n M a g y a r o r s z á g n a k j o g á b a n á l l t - e fe l függesz ten i , ma jd leá l l í tani a n a g y m a r o s i é p í t k e z é s t é s a g a b e i k o v o i épít­k e z é s b e n va ló r é szvé te l t ;

- va jon a C s e h é s S z l o v á k K ö z t á r s a s á g n a k j o g a vol t -e „át­m e n e t i i n t é z k e d é s k é n t " gá ta t é p í t e n i e C s e h s z l o v á k földön, és így e l t e re ln ie a D u n á t ; é s végü l

- m i k a tö rvény i k ö v e t k e z m é n y e i annak , h o g y Magyaror ­szág 1992 . má jus 19-én f e l m o n d t a a B ő s - N a g y m a r o s i Beruhá­zási S z e r z ő d é s t ?

A felek e lvá rása i a lapján a b í r á k n a k emel le t t „jelezniük kell azokat az alapelveket és szabályokat, amelyek szerint a két or­szágnak a jövőben együtt kell működnie a Duna vizének keze­lésében és hasznosításában". N e m lehet u g y a n i s k é r d é s , hogy a b í r ák c s a k s eg í t he tnek a b b a n , a m i a ké t o r szág k izáró lagos ü g y e : az ti . , h o g y b é k é s e n é l j enek e g y m á s mel le t t .

Mi forog kockán?

A b í rák he lysz ín i l á t o g a t á s á n a k i smer t e t é se előtt é rdemes m é g r ö v i d e n arra is k i t é rn i , h o g y m i l y e n j e l e n t ő s é g ű ügyben is ke l l d ö n t e n i ü k ? E n n e k e l e m z é s e már csak azért is fontos, m e r t így v á l i k v i l á g o s s á az e r d ő k s z e r e p e is a pe rben . (Itt i g y e k s z ü n k a l e g j e l e n t ő s e b b t é n y e z ő k e t s z á m b a venn i , a ké­s ő b b i e k b e n a z o n b a n m á r c sak az e r d ő k k e l fog la lkozunk . )

A z e r ő m ű r e n d s z e r ép í t é s i k ö l t s é g e m a i á ron j ó v a l 100 mil­l iárd Ft fölött van . A z e r ő m ű e g y i k l eg fon tosabb h a s z n a az á r a m t e r m e l é s , a m e l y n e k ne t tó é r t éke a s z lovák per i ra t szerint é v e n k é n t 100 mi l l ió do l lá r . ( A z á r a m t e r m e l é s s e l kapcso la tban é r d e m e s az t is tudn i , h o g y m a a m a g y a r e r ő m ű v e k csak mint­egy 6 0 % - o s á t l agos k i h a s z n á l t s á g g a l m ű k ö d n e k . ) A z e rőmű­r e n d s z e r ü z e m e l t e t é s e k ö v e t k e z t é b e n v e s z é l y b e ke rü l t édesv íz ­kész le t k b . 5 ,4 k m ' (ez v a l ó j á b a n sokka l n a g y o b b , min t gon­d o l n á n k ) . N e m i smer t , i l le tve n e m m é r h e t ő v i szon t az a hatás s e m poz i t í v , s e m nega t í v i r á n y b a n , a m e l y i k a z ér intet t terület e s z t é t i k a i , ü d ü l é s i , ha józás i é s t öbb m á s h a s o n l ó é r tékének m e g v á l t o z á s á t e r e d m é n y e z i .

A z e r d ő k v o n a t k o z á s á b a n is a s z á m s z e r ű s í t h e t ő t ényezők s z á m b a v é t e l e a l e g e g y s z e r ű b b . A S z i g e t k ö z b e n m i n t e g y 8 ezer h a - o n t e n y é s z n e k e r d ő k , e b b ő l a z o n b a n k e v e s e b b , mint 4 ezer h a - r a van , i l le tve l e sz ha t á sa a z e r ő m ű ü z e m e l t e t é s é n e k . A Kis­alföldi E r d ő Rt. erdőgazdálkodását ért károk az E r d ő g a z d a s á g b e c s l é s e i sze r in t m á r a jócskán meghaladták a 100 millió Ft-ot. (A legnagyobb kár a növedék-kiesés, de a faelszáradás, továb­bá az erdővédelmi, szállítási, pótlási, egyéb erdőművelési és fahasználati költségek emelkedése, valamint a vadgazdálkodás bevételkiesése stb. is jelentős kár. Ugyancsak jelentős a duna-kiliti víztározónak szánt 875 hektár nagyságú, korábban erdő

Fény az alagút végén? Csökken a globális erdőipusztítás rátája. A FAO Erdészeti Bizottsága (COFO) 1997 márciusában, Rómában megtartott 13. ülésén D. Harcharik főigazgatóhe­lyettes ismertette a legfrissebb statisztikai adatokat az erdők globális helyzetéről. Az erdőpusztítás rátája, illetve a véglegesen kiirtott erdők területe az elmúlt ötéves időszakban (1990-1995) a korábbi folyamatos növekedéssel szemben először mutat csökkenést. A statisztikák szerint a fejlődő világban összesen 65 millió ha erdő tűnt el, a fejlett országokban viszont 9 rrúllió ha-ral emelkedett az erdőterület, a globális nettó veszteség tehát 5 év alatt 56 millió hektár. Míg az 1980 és 1990 közötti évtizedben az évi átlagos területcsökkenés 15,5 millió ha volt, 1990 óta ez a szám 13,7 millióra esett vissza. Az emberi népesség szaporodási rátája jelenleg évi 1,5%, az élelmiszer-termelés vo lumenének növekedése pedig 1,8% körül alakul. D. Harcharik szerint 2015-ig m é g 45-50 millió ha erdőterület elvesztésével kell számolni. Ezt a területet szinte teljes egészében mezőgazdasági célra fogják igénybevenni. A FAO tehát középtávon az erdőpusztítás igen jelentős, mintegy 75%-os visszaszorításával számol.

(IUFRO News 26:1, ref.: Mátyás Cs.)

művelési ágú terület letermelése miatti értékvesztés.) Az elpusz­tult faanyag mennyiségél illetően az OEE Győr-Moson-Sopron megyei Magánerdő-gazdálkodási és Környezetvédelmi Helyi Csoportja által végze t t b e c s l é s e k a m é r v a d ó a k . E z e k szer in t az e l t e re lés mia t t e l s zá rad t , é s s z á r a d é k k é n t k i t e r m e l t f aanyag m e n n y i s é g e e d d i g m i n t e g y 5 ezer m 3 , v a g y i s a száradékmeny-nyisége az elterelés előttinek közel a 4-szeresére nőtt.

N e m b e c s ü l h e t ő k a z o n b a n a s z ige tköz i e r d ő k n e k a z o k az ér téke i , a m e l y e k n e m k ö z v e t l e n ü l „ p i a c o n " é r t é k e s ü l n e k . I lyen pl . az a flóra és fauna , a m e l y az ár tér i e r d ő k b e n , i l l e tve az azokka l s z o m s z é d o s é l ő h e l y e k e n t a l á lha tó , s a m e l y n e k f e lmé­résében a K T M sz ige tköz i b io lóg i a i m o n i t o r i n g j a szo lgá l t a to t t a l a p v e t ő i n fo rmác ióka t . E z e k szer in t a flóra g a z d a g s á g á r a je l ­l e m z ő , h o g y m i n d e n m á s o d i k haza i növényfa j m e g t a l á l h a t ó itt, m i n t e g y 6 0 n ö v é n y t á r s u l á s b a n . A v é d e t t n ö v é n y e k s z á m a sz in­tén 60 . A g a z d a g é s buja n ö v é n y z e t , az é l ő h e l y e k v á l t o z a t o s ­sága a fauna d i v e r z i t á s á b a n is m e g n y i l v á n u l : 2 0 6 m a d á r - , 1100 l epke - , 6 5 sz i t akö tő - és k ö z e l 2 0 0 0 bogár fa j találja m e g létfel­tételei t a S z i g e t k ö z b e n . A fo lyóv i ze s s z a k a s z o k o n a 80 haza i halfaj k ö z ü l 6 5 él. A z ál la t fa jok k ö z ü l 66 s z e r e p e l a m a g y a r , és 16 az I U C N ál ta l 1 9 9 4 - b e n k i ado t t V ö r ö s K ö n y v b e n . A z ártér i e r d ő k m á s s z e m p o n t b ó l is r e n d k í v ü l g a z d a g o k és vá l to ­za tosak . Ilyen értékes szigetvilág - különösen ilyen nagy tömb­ben - már rég nem található az egész kontinensen, ezért vé­delme nemcsak hazai - és szlovák -, de európai felelősség is.

A bírák szigetközi terepi bejárása

E g y k ü l s ő , pá r t a t l an s z e m l é l ő n e k - k ü l ö n ö s e n , ha d ö n t e n i e is ke l l - a j o g i é rvek m é r l e g e l é s é n túl m e g kell tudni í té ln ie , h o g y a fenti é r t ékek m e k k o r á k , é s m i l y e n k ö v e t k e z m é n y e k k e l kell s z á m o l n i a z e r ő m ű ü z e m e l t e t é s e k o r . A bí rák ősz in t e , l e lkes é r d e k l ő d é s e t ü k r ö z t e is a h e l y e s d ö n t é s m e g h o z a t a l á r a i r ányu ló tö rekvés t . N e m vol t u g y a n a k k o r k ö n n y ű e n n e k az é r d e k l ő d é s ­nek megfe l e ln i e l e g e n d ő e n i n fo rma t ív é s ko r r ek t s z a k m a i p r o g ­r a m l e b o n y o l í t á s á v a l . O l y a n p r o g r a m o t ke l l e t t ö s szeá l l í t an i , a m e l y e g y s z e r ű e n , t ö m ö r e n , m é g i s m a r k á n s a n muta t j a be a szi­ge tköz i e r d ő k he lyze t é t , az e r ő m ű t apasz ta l t é s vá rha tó ha tása i t . F i g y e l e m b e ke l le t t v e n n i , h o g y a b í rák e rdésze t i k é r d é s e k e t i l le tően l a ikusok , s a b e m u t a t ó n á l i g a z o d n i ke l le t t a m a g y a r í rásbel i és szóbe l i p e r i r a t o k b a n f o g l a l t a k h o z is.

A z e r d ő k k e l k a p c s o l a t b a n s z ü k s é g e s n e k tűnt m i n d e n e k e l ő t t h a n g s ú l y o z n i az erdőknek az életünkben betöltött szerepét és fontosságát. E z a n n á l is i n k á b b fon tos vol t , m e r t v é l e m é n y e m szer in t n e m k a p o t t k e l l ő h a n g s ú l y t az e r d ő k s o r s a s e m a m a ­gyar , s e m a sz lovák p e r a n y a g b a n a n n a k e l l ené re , h o g y M a ­g y a r o r s z á g r é s z b e n „ ö k o l ó g i a i s z ü k s é g h e l y z e t r e " h i v a t k o z v a bon to t t a fel a s ze r ződés t .

V i s z o n y l a g k ö n n y e b b vol t b e m u t a t n i azoka t a károkat, a m e ­lyek a f ákban k e l e t k e z t e k a D u n a e l t e re l é se , v a g y i s a t e r m ő h e l y k i s z á r a d á s a mia t t . E z e k k ö z ü l a fák éves f a t é r f o g a t - n ö v e k e d é -sének é s v e g e t á c i ó s időn be lü l i k e r ü l e t n ö v e k e d é s é n e k a c s ö k ­kenésé t , v a l a m i n t a n ö v e k e d é s m e n e t to rzu lásá t g r a f i k o n o k m u ­tat ták. E z e k k e l a z i l l u sz t r ác iókka l s zemlé l t e tn i lehete t t a b í r ák s z á m á r a azt, h o g y a fák n ö v e k e d é s e r ö v i d időn be lü l j e l z i a fák k ö r n y e z e t i f e l t é t e l e iben b e k ö v e t k e z e t t k e d v e z ő t l e n i r ányú vá l tozásoka t . A n ö v e k e d é s n e k ez a e l s ő - i nd iká ló - s z e r e p e , ami tehát a b e m u t a t ó s o r á n is h a n g s ú l y t kapo t t , e g y e l ő r e ta lán fon tosabb a t é n y l e g e s k á r o k n á l , h i s z e n s z e r e n c s é r e m é g c sak a k á r f o l y a m a t e le jén t a r t unk , s m é g m i n d i g lehet o l y a n in téz­k e d é s e k e t hozn i , a m e l y e k k e l a z e r d ő k h e l y e z t e j a v í t h a t ó .

A k á r o k for rása i k ö z ö t t a t a l a j v í z c s ö k k e n é s e n túl t e r m é ­sze te sen azt is h a n g s ú l y o z n i ke l le t t , h o g y az ártéri erdők éle­tében a folyóvíz dinamizmusának és az árvizeknek kiemelt je­lentősége van. A m o s t a n i n á l m a g a s a b b , d e á l l a n d ó fo lyó - é s ta la jvízszint n e m e l é g s é g e s az ár tér i je l leg m e g t a r t á s á h o z . A F e l s ő - S z i g e t k ö z b e n az e l t e re l é s e lő t t a szezonális f o lyóv íz sz in t ­i n g a d o z á s e lér te az 5 m - t (a ta la jv íz a 4 m - t ) , é s a v í z fo lyás i s e b e s s é g e é s sok m á s f iz ikai és k é m i a i t u l a j d o n s á g a is é r t e ­

l e m s z e r ű e n l é n y e g e s e n e l té r e g y tó rendsze ré tő l . E g y i lyen tó­r e n d s z e r j ö n n e u g y a n i s lé t re a s z l o v á k o k javas la tá ra , h a fenék­g á t a k so roza tá t é p í t e n é n k az ö r e g D u n a - m e d e r b e n , i l le tve a m e l l é k g r e n d s z e r b e n . A h h o z , h o g y az ártéri e rdők f e n n m a r a d ­j a n a k , a k é s ő b b i e k b e n s e m lehet e l t ek in ten i at tól , h o g y m e g ­fe le lő i d ő s z a k o n k é n t a te rü le t e l l e g y e n á rasz tva . ( I smét é rde ­m e s h i v a t k o z n i a z E U szaké r tő i r e , ak ik é v e n t e l ega l ább h á r o m a l k a l o m m a l 3 5 0 0 m 3 / s - n á l n a g y o b b v í z h o z a m ú e lá rasz tás t tar­t anak s z ü k s é g e s n e k . ) A z á rv izek h i á n y á b a n m e g s z a k a d n a a fo­l y ó m e d r e k é s a ta la jv íz tes t köz t i k a p c s o l a t , az ártéri é l e tközös ­s é g e k s é r ü l é k e n n y é v á l n á n a k , n e m ártér i fajok inváz ió ja k e z ­d ő d n e m e g , és f e lgyor su lna a fák m e g b e t e g e d é s é n e k és e l sza­l a d á s á n a k fo lyamata . E z u t ó b b i n a k a j e l e n l e g i m é r t é k é r ő l a b í ­r á k a t é r s é g b e n j á r v a m a g u k is m e g g y ő z ő d h e t t e k .

E g y e l ő r e e l s ő s o r b a n a D u n a e l te re l t s z a k a s z á n , az ö reg med­ret k ö v e t ő 1 0 0 - 3 0 0 m szé l e s s á v b a n t apasz t a lha tók k o m o l y a b b k á r o k , s e g y e l ő r e e l s ő s o r b a n a v í z i g é n y e s e b b füzesekben . Kü­lönösen ot t t r ag ikus a he lyze t , aho l a v é k o n y - é s e g y é b k é n t s e m j ó v í z m e g t a r t ó k é p e s s é g ű - f e l ső t a l a j r é t eg az e r d ő s -s z t y e p p k l í m á r a j e l l e m z ő k e v é s c s a p a d é k mel l e t t n e m k é p e s a fák v í z i g é n y é t k i e l ég í t en i . A sz ige tköz i h u l l á m t é r r e u g y a n i s j e l l e m z ő , h o g y a felső, h o m o k o s , i s zapos ö n t é s r é t e g e k alatt v á l t o z ó , de l e g t ö b b s z ö r 1-3 m m é l y s é g b e n fo lyami k a v i c s k e z ­d ő d i k , a m e l y n e k a m é l y s é g e h e l y e n k é n t az 5 0 0 m- t is e lér i . ( E b b e n a k a v i c s r é t e g b e n r a k t á r o z ó d i k a k o r á b b a n eml í te t t m e g ­szűr t , i v ó v í z m i n ő s é g ű é d e s v í z . ) A t é r ség re j e l l e m z ő az is , h o g y az öntés ta la j v a s t a g s á g a é s sok m á s tu l a jdonsága r endk í ­vül i m ó d o n m o z a i k o s : éppen ez az egyik legfontosabb tényező, ami az ártéri erdő gazdag és változatos élővilágát létrehozta és fenntartotta.

V é g ü l s z ü k s é g e s vol t a r ra is k i té rn i , h o g y e g y e l ő r e csak a r ö v i d távú k ö v e t k e z m é n y e k e t l ehe t é r zéke ln i , p e d i g a k o m o ­lyabb k á r o k e l s ő s o r b a n hosszú t ávon vá rha tók . T e r m é s z e t e s e n n e m lehet p o n t o s „ m e n e t r e n d " sze r in t e lő re j e l e z n i a fák k i ­s z á r a d á s á n a k he lye i t , ü t e m é t é s m é r t é k é t , h i s zen a hága i dön ­tést m é g n e m i s m e r v e n e m is lehet m e g m o n d a n i , h o g y egyrész t a f őágban , m á s r é s z t p e d i g a m e l l é k á g a k b a n ( v a l a m i l y e n víz­p ó t l ó r e n d s z e r ü z e m e l t e t é s e ha t á sá r a ) m e n n y i v íz lesz . V í z hi­á n y á b a n u g y a n a k k o r f e l t ehe tően n a g y o b b k á r o k k e l e t k e z n e k m a j d h o s s z ú t á v o n a f ákban és a z e r d ő é l ő v i l á g á b a n , s e z -m i n t e m l í t e t t ü k - k o m o l y é rv a p e r b e n .

A z p e r s z e n a g y o n re la t ív f o g a l o m , h o g y va l ami „ k o m o l y é r v " . A k ö r n y e z e t v é d e l m i j o g e g y é b k é n t is „soft l a w " , vagy i s „ p u h a j o g " , s c s a k r e m é l h e t ő , h o g y a b í róság í té le te abban is p r e c e d e n s é r t é k ű lesz , h o g y a k é t o r s z á g köz t i p e r b e n a kö r ­n y e z e t v é d e l m i s z e m p o n t o k a t „ k e m é n y e n " f i g y e l e m b e fogják v e n n i . D e é p p e n e b b ő l a s z e m p o n t b ó l é r d e m e s m e g v i z s g á l n i , h o g y va jon az e r d ő k b e n é s a sz ige tköz i é l ő v i l á g b a n vá rha tó k á r o k o lyan n a g y j e l e n t ő s é g ű e k , h o g y m i a t t u k - a j e l e n l e g i fo rmá jában - n e m s z a b a d ü z e m e l t e t n i az e r ő m ű v e t ? M á s k é n t m e g f o g a l m a z v a : mekkora értékű a hullámtéri élővilág? Mek­kora érték a hullámtéri erdő?

Az erdőterűlet fogyása - a FAO Erdészeti Bizottságának az idén márciusban, Rómában tartott ülésén előterjesztett jelentése szerint - világszerte nagymértékű. A csökkenés évente 13,7 millió ha-t tesz ki. Ennek legna-gyob részét (12,9 ha-t) a trópusi esőerdőkben szenvedjük el. Az 1990-1995 évek közötti 68,5 millió ha-nyi terület­csökkenéssel szemben a fejlődő országokban mindössze 3,5 millió ha az erdősítés, ugyanakkor az ipari országok­ban 8,8 milliónyi a növekedés. Az 1995. évben a világ erdei 3,5 núlliárd ha-t mutattak. A FAO becslése szerint a 2010. évig még 90 millió ha-t az erdők mezőgazdasági területek részére adnak át - főleg Afrikában, délre a Szaharától.

(AFZ/DW 1997. Ref.: Jérőme R.)

Nemzeti agrárprogram ERDÉSZET

A nemzet i agrárprogram erdészeti tézisei

1. Az erdőgazdálkodás nemzetgazdasági céljának: • megőrizve a magyar erdőgazdálkodás sajátosságait, • építkezve az európai erdőkéit felelős miniszterek stras-

bourgi és helsinki határozataira, • az erdőkkel szemben támasztott sokrétű' gazdasági és

társadalmi igénynek hosszú távon történő' biztonságos, • a környezetvédelemmel, a földhasznosítás és a talajvé­

delem érdekeivel összehangoltan növekvő mértékű ki­elégítését kell tekinteni. E tétel garanciájaként legalább a jelenleg állami tulajdonú

erdőterületeknek tartósan állami kézben kell maradni. 2. Mivel az erdőgazdálkodást az agrárgazdaság egyik fon­

tos részének tekintjük, ezért a fenti célokhoz forrást ebben a rendszerben kell megjelölni, kiemelve az erdő alternatív föld­hasznosításban, környezetvédelemben játszott szerepét. Olyanfo rmán , hogy az erdészeti, környezet- és termé­szetvédelmi, ipari infrastrukturális és regionális érdekek egyensúlyban legyenek. Az egyensúlyt mindig a leginformál-tabb szinten hozott döntéssel lehet érvényesíteni. Nem elég­séges az erdőgazdálkodók által szükségszerűen végrehajtott közcélú feladatok és infrastrukturális fejlesztések, valamint a működtető intézményrendszer folyamatos és biztonságos fi­nanszírozása. Az erdő immateriális szolgáltatásai közcélúak, ezért finanszírozásukról az erdővagyon értékének és az erdő funkcióinak megtartása érdekében a társadalomnak kell gon­doskodni.

3. Elfogadva az erdővel szemben támasztott komplex tár­sadalmi igényt, az erdőtelepítést és az erdőfelújítást ökoló­giai, ökonómiai és szociológiai igényeknek megfelelő - nem­zeti léptékű beruházásnak kell tekinteni úgy, hogy nagyobb - folyamatosan bővülő - erdőterület esetén bővülhet a védel­mi funkciót betöltő, illetve a védett erdők területe is.

4. Stratégiai cél Magyarország erdősültségének 25-27 szá­zalékra emelése. Ennek érdekében EU támogatás esetében fokozatosan el kell érni a 2000. évtől a 20 000 ha/év erdő­telepítési ütemet. Ennek biztosítani kell anyagi, biológiai, mű­szaki, szellemi és szervezeti feltételeit. Ezen erdőtelepítési ütem esetén a kitermelhető fatömeg növekedésével számol­hatunk. A faanyag korlátolt mitekben beszerezhető, elemi

A MAGYAR TERMÉSZETVÉDŐK SZÖVETSÉGE GÖDÖLLŐN TARTOTTA 7. ORSZÁGOS TALÁLKOZÓJÁT. Az erdőket érintő állásfoglalásukat idézzük: „Állami erdők kezeléséről:

1. Az erdőgazdálkodás ökológiai szempontból az egyik leg­fontosabb terület, mert itt adott leginkább az a lehetőség, hogy az erőforrás kiegyensúlyozottan szolgáljon gazdasági és egyéb (üdülési, környezet- és természetvédelmi) érdekeket. Ez azon­ban nem biztosítható rövid távú haszonszemléletű gazdálkodás formájában. Ezért tartottuk elhibázott lépésnek az erdők priva­tizációját és ezért tartjuk felháborítónak, hogy az államerdészet létrehozásáról hozott 3084/1992. számú Kormányhatározat végrehajtása évek óta késik. A földművelésügyi tárca a neve­zett Kormányhatározat végrehajlásáról szóló 2029/1995. X. 6. Kormányhatározatot is elszabotálta.

2. Elhibázottnak tartjuk, hogy a majdnem felére zsugorodott állami erdőket - beleértve a mintegy 350 ezer ha védett és fokozottan védett erdőket is - az állam a rövid távú haszon­szemléletű erdészeti részvénytársaságok vagyonkezelésébe kívánja adni.

3. Rendkívül veszélyesnek tartjuk azt a törekvést, amely az elszabotált államerdészet helyett egy erdőholding létrehozását

szükségletet kielégítő, mind előállítását, mind használatát te­kintve környezetkímélő termék. Az értékes fűrész- és lemez-rönk részaránya 27-28% körül várható, az ipari fa részaránya meg fogja haladni a 31%-ot, a hazai feldolgozhatóság érde­kében & feldolgozókapacitások fejlesztése támogatandó terü­let.

5. Szükséges az új magánerdő-tulajdonosok erdőgazdál­kodási szándékainak megismerése (vagyongyarapítási céllal tartalékol; saját célra végez kitermelést, nem jelenik meg kí­nálatával a piacon stb.). A célok megvalósítása érdekében tiszta tulajdonképet kell kialakítani, elő kell segíteni a bir­tokkoncentrációt, tesztüzem-hálózatot kell kialakítani a ma­gántulajdonú, egyéni vagy társas erdőgazdálkodásban zajló gazdasági folyamatok megfigyelésére. A felsoroltak különle­ges jelentőségűek, mivel a tervezett erdőtelepítések túlnyomó része magántulajdonon valósulhat meg.

6. Jelenleg az új erdőtulajdonosk nem mindegyike rendel­kezik elégséges szakmai, jogi, pénzügyi ismerettel. Társada­lmi érdek azonban az erdők stabilitásának fenntartása, ezért - legalább addig, amíg életképes magántulajdonos-szerveze­tek nem működnek - az államnak vállalnia kell az erdészeti szaktanácsadás szervezését és finanszírozását, beleértve az integrációs tevékenység ösztönzését is. Távlatilag a szakta­nácsadás vállalkozói tevékenységnek tekinthető.

7. A pénzügyi szabályozásnál - a tulajdonlástól függetle­nül - figyelembe kell venni, hogy az erdőgazdálkodás ter­melési ciklusának időtartama hosszá, a gazdálkodás során az emberi tevékenység és a biológiai folyamatok összefonódnak, az újratermelési folyamaton belül az erdőfelújítás költségei csak évtizedek múlva realizálódnak, ugyanakkor a haszonvé­telek hozamai az évtizedekkel azelőtti befektetések alapján je­lentkeznek.

8. Az iparpolitika részeként tudatos fanyersanyag-gazdúl-kodásra van szükség, mivel az erdő és a belőle kitermelhető nyersanyag - mint megújítható erőforrás - a nemzeti vagyon része. A fafeldolgozó-ipar erdészeti fejlesztésekkel harmoni­záló fejlesztése a cél, ugyanis jól működő fafeldolgozó-ipar nélkül nincs életképes erdőgazdálkodás.

9. Szükségszerű' az erdészeti politika, az ökológiai kér­dések, a mezőgazdasági tevékenység, a térségi fejlesztések és az iparpolitika ökonómiai keretben, stratégiai szinten történő összehangolása, szintetizálása.

DAUNER MÁRTON a Fagazdasági Érdekegyeztető Tanács

soros elnöke

célozza. Egy ilyen holding elsősorban az ÁPV Rt. továbbélte-tését, néhány ember egzisztenciális érdekét szolgálja. A hol­ding létrehozása megteremti a lehetőségét a nemzetközi hol­dingok számára, hogy erdeinkbe betegyék a lábukat. Ilyen hol­dingok tették és teszik tönkre az erdőket szerte a világban anél­kül, hogy az erdő tulajdonjogát megszereznék.

4. Felhívjuk az illetékesek, különösen a környezet- és ter­mészetvédelemért felelős tárca figyelmét, hogy a környezet- és természetvédelmi, a gazdasági és egyéb érdekek tartósan ki­egyensúlyozott biztosítása csak egy nem nyereségérdekelt ál­lami erdészeti vagyonkezelő szervezet keretében lehetséges

5. Meggyőződésünk, hogy ez nem jelent a költségvetés szá­mára megoldhatatlan feladatot, vagy elviselhetetlen terhet, hi­szen az ehhez szükséges infrastruktúra és szakszemélyzet az állami tulajdonú részvénytársaságoknál adott, az erdő hozama pedig biztosítja a fenntartható gazdálkodás fedezetét országos szinten.

6. Sürgetjük, hogy a régóta halogatott döntés végre meg­szülessen, még mielőtt végleg késő lenne. Felhívjuk az érin­tetteket arra, hogy az érvényben lévő kormányhatározatot mi­előbb hajtsák végre, hogy ne hívják ki maguk ellen a magyar társadalom ellenszenvét.

Javaslattételi felhívás Ember az Erdőért Emlékérem adományozására

Az Ember az Erdőért Alapítvány a hosszú távú, tartamos erdőállomány-gazdálkodás fenntartása, fejlesztése, az ehhez kapcsolódó gazdálkodási, kutatási, oktatási, tervezési, felügyeleti, igazgatási és nemzetközi terü­leten végzett kimagasló szakmai tevékenység elismeréseként EMLÉKÉREM adományozására vár javasla­tokat. A javaslatokat az Állami Erdészeti Szolgálat Területi Igazgatóságaihoz kell beküldeni 1997. július l-ig, ame­lyeket véleményükkel ellátva a Kuratórium részére július 15-ig kérünk továbbítani.

Ember az Erdőért Alapítvány Kuratóriuma Az Alapítvány számlaszáma: 10402166-21615348-00000000

o o o

EMBER AZ ERDŐÉRT ALAPÍTVÁNY Pályázati felhívása

Az „Ember az Erdőért Alapítvány" Kuratóriuma pályázatot hirdet: - olyan tudományos kutatások támogatására, melyektől a természetes, illetve természetszerű erdők meg­

őrzésére, fenntartására és telepítésére, valamint a fenyő-, nemesnyár-monokultúrák lombos, elegyes ál­lománnyá alakítására vonatkozó új tudományos törvényszerűségek, ismeretek, módszerek, eljárások vár­hatók;

- olyan könyvek, írásművek, tanulmányok kiadásának támogatására, melyek az erdészeti ismeretterjesz­tést, az ökológiai szemléletű erdőgazdálkodás szakmai igényességének felemelését szolgálják.

A pályázaton egyének, illetve csoportok vehetnek részt. Az egységes pályázati űrlapon a támogatni kívánt kutatás, illetve kiadvány rövid ismertetése szükséges, a felmerülő költségek részletezésével. Az űrlapok és további információk beszerezhetők a Kuratórium titkáránál (Osváth Györgyné, Földműve­lésügyi Minisztérium Budapest V., Kossuth L. tér 11. telefon: 301-4341.) A pályázatok benyújtásának határideje: 1997. július 15., illetve 1998. március 15. Elbírálás évente kétszer történik, melynek nyilvánosságra hozataláról a Kuratórium elnöke gondoskodik.

o o o

Ember az Erdőért Alapítvány közleménye Az Alapítvány Kuratóriuma az 1997. április 22-i ülésén elbírálta az 1996 augusztusa és 1997 márciusa között beérkezett pályázatokat, melyekből az alábbiakat találta I. támogatásra érdemesnek: 1. Dr. Bartha Dénes (Sopron): Kezelési terv készítése a különleges természeti értékeik miatt fenntartandó

(véd)erdőkre c. kiadvány megjelentetésének (szerkesztés, nyomdai előállítás) költségeihez. 2. Papp Tibor (Gödöllő): „Üzenő természet" c. fotókiállítás megrendezéséhez. 3. Pilisi Parkerdő Rt. (Visegrád): „Az ember és az erdő" c. videófilm erdei iskolák és más intézmények

részére ismeretterjesztési célra történő eljuttatására. 4. Vigántpetend Polgármesteri Hivatala által szervezett Fafaragó Tábor költségeinek részleges támogatása. 5. Gőbölős Péter (Soproni Egyetem): „Soproni Műhely" c. kiadvány megjelentetéséhez. 6. Dr. Nádai Magda (Budapest): „Vigyázz rájuk..." sorozat gyermekek részére készített kiadvány megje­

lentetéséhez. II. feltételesen támogatásra érdemesnek 1. Bán István (Budapest): szakkönyveinek vásárlása oktatási célokra, amelyeket alapítványi támogatásként

a Soproni Egyetem és az Eötvös Lóránd Tudományegyetem könyvtárainak juttatunk el. 2. Salamon Ferenc (Cernat): „Illegális fakitermelés régen és ma Kézdiszéken" c. kiadvány megjelentetéséhez.

Természetvédelmi törvény erdész szemmel

A z 1996. évi LII I . t ö rvény a t e r m é s z e t v é d e l m é r ő l az e lmúl t év j ú l i u s 2 0 - á n j e l e n t m e g a M e z ő g a z d a s á g i és É l e l m e z é s ü g y i Ér t e s í tőben .

A meg je l enés t k ö v e t ő e n r ö g t ö n fog la lkozn i k e z d t ü n k azon pon t ja iva l , a m e l y e k az e r d ő g a z d á l k o d á s t befo lyáso l ják .

B e n n ü n k e t e l s ő s o r b a n a 3 3 . § 4 . pon t j a ér in te t t k e d v e z ő t l e ­nü l , m i v e l az e r d é s z e t t e rü l e t ének j e l e n t ő s r é sze t á jvéde lmi kö r ­z e t h e z tar toz ik . E z a r e n d e l e t k i m o n d j a : „ V é d e t t t e rmésze t i te ­rü le ten l é v ő e r d ő b e n a f ak i t e rme lé s t v e g e t á c i ó s i dőszak alatt c sak k i v é t e l e s e n i n d o k o l t e s e t b e n (pl . n ö v é n y - e g é s z s é g ü g y i ok­bó l ) a t e r m é s z e t v é d e l m i h a t ó s á g hozzá j á ru l á sáva l lehet v é g e z ­n i . "

Mié r t é s m e n n y i b e n ér in t i e z az e r d é s z e t m u n k á j á t ? - A z e l m ú l t 3 0 év g y a k o r l a t a a z vol t , h o g y a v é g h a s z n á l a ­

tokat az ősz i - té l i , a n e v e l ő v á g á s o k a t p e d i g a t avasz tó l ő s z i g tar tó i d ő s z a k b a n v é g e z t ü k el.

N a g y e r ő f e s z í t é s ü n k b e ke rü l t , h o g y a vá l l a lkozóka t - k e z ­de tben saját d o l g o z ó i n k a t - r áve t t ük a k í m é l e t e s l ovas köze l í ­tési m ó d s z e r v i s szaá l l í t á sá ra . A z idei éve t m á r ú g y k e z d t ü k , h o g y n y o l c b r i g á d foga tos köze l í t é s se l kezd t e m e g a v é g h a s z ­ná la tok t e r m e l é s é t és ú g y a k a r t u n k a t ö r z sk ivá l a sz tó , n ö v e d é k -fokozó g y é r í t é s e k h e z is h o z z á f o g n i . A té len t e r m e l ő n y o l c vá l ­l a l k o z ó b ó l m a m á r c sak n é g y d o l g o z i k , a többi fé lve az á l lan­d ó a n h a n g o z t a t o t t b i z o n y t a l a n t e rme lé s i l ehe tőség tő l v a g y b e ­szün te t t e a vá l l a lkozás t , v a g y m á s t e rü le t re távozot t .

Lá tn i ke l l azt is , h o g y m a a f ak i t e rme lé sben igaz i , vé rbe l i f a k i t e r m e l ő m u n k á s alig d o l g o z i k . A m u n k a n é l k ü l i s é g mia t t ál l tak ö s sze m i n d e n f é l e s z a k m á j ú e m b e r e k és d o l g o z n a k az e rdőn add ig , a m í g j o b b l e h e t ő s é g e t n e m k a p n a k . A z a k e v é s igaz i e rde i m u n k á s m é g ki tar t , b íz ik a b b a n , h o g y v a l a h o g y m e g o l d ó d i k a s o r s u k é s t öbb é v t i z e d e s e rde i m u n k á j u k u tán n e m k e r ü l n e k k i a z u t cá ra , n e m n ö v e l i k a m u n k a n é l k ü l i e k tá­borá t .

- V a l a h o g y o l y a n é r z é s e m van , h o g y n i n c s e z a t ö rvény te l jesen á t g o n d o l v a , n e m k é r d e z t é k m e g a , ,kint" é lő e r d é s z e k v é l e m é n y é t , n e m g o n d o l t a k b e l e a 4 0 - 5 0 é v alat t m e g v á l t o z o t t k ö r ü l m é n y e k b e .

A m i k o r 1957 . augusz tus l-jén el­k e z d t e m d o l g o z n i , e g é s z e n mások vol­tak a k ö r ü l m é n y e k . A z e r d ő b e n több­n y i r e o l y a n e m b e r e k do lgoz tak , akik t a v a s s z a l e l m e n t e k a m e z ő g a z d a s á g i fö ldekre d o l g o z n i , őssze l ped ig visz-sza jö t tek fát t e rme ln i v a g y vasút i szál­l í tást v é g e z n i . A z á l l andó szerződött d o l g o z ó p e d i g n y a k á b a ve t te a 35-40 k g - o s „ r o m á n " s zánkó t és ember te len m ó d o n tűz i fa köze l í t é s t végze t t , ma m á r e r re a m u n k á r a n e m vál la lkozna senk i és e n g e d n i s e m szabadna .

- A foga tos köze l í t é s t v é g z ő vállal­k o z ó k e l l ehe te t l enü lnek , mer t fél évig n e m l ehe t l ovaka t ta r tani úgy , hogy n e m d o l g o z n a k . N e m lehet gazdasági é s á l l a t - e g é s z s é g ü g y i s z e m p o n t b ó l s em. F e l v e t ő d i k az is , hogy a további m u n k a f á z i s o k s e m tar tha tók. A kiszál­l í tó , szá l l í tó s z e r e l v é n y e k n e k , gépko­c s iknak n e m lesz munká juk , n e m tud­j á k f i ze tn i a bér le t i d í ja t , a „ roncs" g é p k o c s i k a t n e m tudják fenntar tani .

- M e g i n t k i e s ik egy l á n c s z e m , a t e rme lé s t v é g z ő e m b e r e k n e m tudnak

d o l g o z n i . A t á jvéde lmi k ö r z e t e k b e n sok a b ü k k ö s törzskivá­lasz tó é s n ö v e d é k f o k o z ó gyér í t é s . Keres le t van , expor t lehe tő­ség van papí r fá ra é s e x p o r t tűzifára . H o v a veze t o r s z á g o s szin­ten is , h o g y a t e r m e l ő m u n k á n a k e g y r e k e v e s e b b a becsü le te?

- Ki és m i k o r fogja e l v é g e z n i a n e v e l ő v á g á s o k a t , ha a ve­g e t á c i ó s i d ő s z a k o n k ívü l v é g h a s z n á l a t b a n lehet és - anyagi m e g f o n t o l á s b ó l - ke l l is , h o g y d o l g o z z a n a k a m e g m a r a d ó bri­g á d o k ? M a r a d az ö n g y é r ü l é s , azza l n e m o k o z u n k - e óriási ká­roka t ? N e m v i s sza l épés -e ez a j ó l k ia l aku l t e r d ő g a z d á l k o d á s ­b a n ?

V a n n a k o lyan te rü le tek , aho l té len n e m is lehet törzskivá­lasz tó gyér í tés t v é g e z n i . A 8 0 0 m - e s t engersz in t feletti magas ­s á g b a n , észak i k i t e t t s é g ű b ü k k ö s á l l o m á n y b a n 10-15 c m átmé­rőjű fákat té len n e m lehet fe lkész í ten i .

- A l a k o s s á g j e len tős r é sze téli tüzelőjé t „ s z e d d m a g a d " a k c i ó k e r e t é b e n gyűjt i be . J ó ez az e r d é s z e t n e k is. A tűzifa­fe lkész í tés - i d ő b e n - a v e g e t á c i ó s i d ő r e es ik . T é l e n h iányos e s z k ö z e i k k e l n e m t e r m e l n e k . A téli tüze lő jé t m i n d e n k i a fűtési s z e z o n előt t kész l e t ez i b e . E z a l ehe tőség a t e rmésze tvéde lmi t ö rvény mia t t j e l e n t ő s e n v i s szaes ik , ú jabb anyagi vesz tesége t o k o z v a az e r d é s z e t n e k é s a tűzifa fe lkész í tő inek is.

- A v e g e t á c i ó s i d ő b e n végze t t f ak i t e rme lés l egfőbb el lenér­ve , h o g y a v i s s z a m a r a d ó á l l o m á n y kéregsér i i lés t - tősérülés t s z e n v e d h e t . Ez igaz , d e igaz a téli i d ő s z a k b a n is, ha n e m al­k a l m a z u n k k í m é l e t e s t e chno lóg iá t . A tiltó r ende lkezés akkor lett v o l n a m i n d e n o lda l ró l m e g a l a p o z o t t , ha a k ímé le t l en ter­m e l é s i m ó d s z e r e k e t tiltja. F o g a t o s , s z á n k ó s m ó d s z e r r e l 98 -1 0 0 % - o s k í m é l e t e s köze l í t é s t lehet v é g e z n i .

A t e r m é s z e t v é d e l e m n e k b i z o n y á r a e rős é rve i vannak a ben­n ü n k e t é r i n t ő tö rvény i e lő í r á sban , l eg több jüke t i s m e r e m . Az t m o n d o m : n e m lehet á l t a l ános é r v é n y ű rende le t eke t hozni . Ha m i n d e n é r v e l é s e g y e rdő ré sz l e tné l m e g a l a p o z o t t , akkor azt az l - l e rdő rész i e t e t hagy juk e l , de a t ö b b i b e n l ehessen do lgozn i . Jő l e n n e az i s , ha m i n d e n tiltott e rdő ré sz l e t r e k o n k r é t a n le len­ne írva, h o g y mié r t n e m lehet ott n e v e l ő v á g á s t végezn i .

A t e r m é s z e t v é d e l m i t ö r v é n y s z ü k s é g e s s é g é t n e m vitatja sen­ki s e m , csak a t ö r v é n y n e k e m b e r i , g a z d a s á g i , s zakmai mega la -

pozo t t s ágo t ke l l ene t ü k r ö z n i e . A j e l e n l e g i m e g f o g a l m a z á s b a n í róasz ta l szerű , i l le tve arra u ta ló a t ö rvény .

A z t t é t e l e z e m fel, h o g y a s z a k m a i é r d e k k é p v i s e l e t k i m a r a d t , vagy az e g é s z e r d é s z t á r s a d a l o m m e g h a l l g a t á s a e l m a r a d t a tör­vény m e g a l k o t á s a k o r . Ú g y g o n d o l o m : az e g é s z s zakma i é r d e k ­képv ise le t t e l , a s z a k m a i ö s s z e f o g á s s a l h iba van . M i v e l m a g y a ­rázha tó e g y é b k é n t , h o g y az e rdésze t i felúj í tási , ápo lás i m u n k á k k i m a r a d t a k a m e z ő g a z d a s á g i k i s t e r m e l é s b ő l ? A z erde i m u n k á t a b á n y á s z o k é h o z s z o k t á k h a s o n l í t a n i , d e a m e z ő g a z d a s á g i m u n k á v a l m i n d e n k é p p e n a z o n o s í t h a t ó . M e g kel l nézn i a cse r ­zett bő rű , megfá r ad t férf iakat , a s s z o n y o k a t é s k ö n n y e n h i h e t ő az, h o g y a m é r c é n e k a z o n o s n a k kel le t t vo lna m a r a d n i a .

Fe lve tődhe t , h o g y e g y é n i e rdésze t i , vá l la la t i é r d e k e l t s é g be ­szél be lő l em. N e m t a g a d o m , n e k e m is é s az e r d é s z e t e m n e k , azok d o l g o z ó i n a k é lve ke l l ene m a r a d n i e b b e n a n e h é z időszak­ban is.

N e m az a n y a g i a s s á g beszé l m é g s e m b e l ő l e m , h a n e m e l s ő ­s o r b a n a fe le lősségérze t . T u d o m , h o g y a fe ladat m e g m a r a d , a végreha j tásá t n e m s z a b a d n a te l jesen e l l ehe te t l en í t en i . T u d o m , hogy l e rombo ln i v a l a m i t n a g y o n k ö n n y ű , de a m í g a j ő újra épü l . sok á ldoza t ra lesz s z ü k s é g . T u d o m , h o g y az e rde i m u n ­kára i dőszakosan lehet d o l g o z ó k a t ta lá lni , de hosszú t ávon j ó l bedo lgozo t t , j ó l képze t t , gyako r l a t t a l r e n d e l k e z ő m e g e l é g e d e t t e m b e r e k k e l lehet b o l d o g u l n i . T u d o m , h o g y a B ö r z s ö n y e rős lej tőin e l s ő s o r b a n „ b e n n s z ü l ö t t " e m b e r e k k e l lehet d o l g o z n i

h o s s z ú t ávon , é r t ük is f e le lőssége t é rzek , a m i k o r fé l tem az ál­l á suka t .

A t ö rvény végreha j t á s i u t a s í t á sa m é g n e m készü l t el - m e g ­a l k o t á s a k o r é r d e m e s l enne e g y - e g y é s s z e r ű javas la to t f igye lem­b e venn i .

A vege tác ió be indu l t , az „ o c s ú d á s " i dőszaká t él jük, jó lenne a s o k k h a t á s t v a l a h o g y a n e lke rü ln i .

VAJDA PÁL

A magyar-osztrák államközi erdészeti együttműködés

(az Erdészeti Munkabizottság X. ülése)

Ausztriával kétoldalú devizamentes együttműködés fo­lyik a Magyar Népköztársaság földművelésügyi miniszte­re, valamint az Osztrák Köztársaság szövetségi mező- és erdőgazdasági minisztere által 1981. november 19-én alá­írt megállapodás alapján. A megállapodás tulajdonkép­pen a két erdészeti kutatóintézet (Erdészeti Tudományos Intézet, Budapest; Szövetségi Kutató Intézet, Bécs) közötti 1972. évi egyezményt erősíti meg minisztériumi szinten. Célja az erdőgazdálkodás területén való tudományos-mű­szaki együttműködés, és az azt lehetővé tevő devizamen­tes szakembercsere. Az együttműködés kezdetben első­sorban a kutatás területén valósult meg. Ma már kiterjed az erdőgazdálkodás valamennyi fontosabb területére is. Az együttműködés keretében a munkaprogram megtár­gyalását, egyeztetését közös Erdészeti Munkabizottság végzi. Az utóbbi időben ez kétévente váltakozva Ausztri­ában, illetve Magyarországon 2-3 napos munkabizottsági ülés keretében valósult meg. Ebben az évben a X. ülésre 1997. március 20-21-én Ausztriában került sor. A Munka­bizottság osztrák tagozatát Gerhard Mannsberger, az Erdé­szeti Szekció vezetője, magyar tagozatát Dauner Márton, az Erdészeti Hivatal elnöke vezette. Magyar részről az ülésen részt vett dr. Führer Ernő főigazgató (Erdészeti Tu­dományos Intézet) és dr. Verbay József főtanácsos (FM Er­dészeti Hivatal), aki magyar részről a titkári feladatokat látja el. A munkabizottsági ülés programja a Duna menti Nemzet i Park és a Gánsendorfi Kerületi Erdőfelügyelőség terüle­tén megszervezett egésznapos szakmai bemutatóval kez­dődött, majd másnap a kétoldalú devizamentes együtt­működés 1995. és 1996. évi feladatainak kiértékelésével, valamint az 1997. évi együttműködési témák megtárgya­lásával, egyeztetéséve l folytatódott. A program végül Ausztria EU-csatlakozási előkészületehői, a csatlakozási tárgyalások tapasztalatairól és a csatlakozásnak az osztrák erdőgazdálkodásra kifejtett hatásáról szóló részletes is­mertetővel fejeződött be. 1997-re a következő együttműködési témákban irányoz­tunk elő szakembercserét:

- erdészeti térségfejlesztési tervezés; - térinformatika, erdőinformációs rendszer; - az erdőfelügyeleti rendszer funkciói, erdőfelügyelet és

erdészeti szakirányítás a magánerdő-gazdálkodásban; - a magánerdő-gazdálkodás támogatási rendszere; - erdőtelepítés utak mellett és alkáli talajon; - erdő-monitoring rendszerek módszerei és eredményei

különös tekintettel a növedékre; - molekuláris genetikai vizsgálatok a nyarak alakköré­

ben, genotípusok identifikálása molekuláris biológiai módszerekkel;

- tölgygazdálkodás, mesterséges erdősítés, alternatív fa­fajok;

- erdővédelem, erdő-vad probléma.

Az erdészeti térségfejlesztési tervezés és az EU-csatlako­zási előkészületek kapcsán az osztrák fél tájékoztatót adott az Európai Unió Bizottsága által kezdeményezett INTERREG H. C projekt-tervezetéről. Az erdészeti térség­fejlesztési tervezés projekt-tervezet kidolgozásához az Osztrák Szövetségi Minisztérium az Alsó-Ausztria Tarto­mány Erdőigazgatóságának bevonásával kísérleti terve­zést végzett a területileg illetékes Gánsendorfi erdőfelü­gyelőséggel. A kísérleti tervezés erdészeti szakmai tartal­ma és erdészetpolitikai célja Alsó-Ausztria keleti részére, valamint a Fertő tó osztrák körzeteire vonatkozó erdőfej­lesztési tervek adataiból kiindulva az érintett térségben 20%-os erdősültség elérése, és ehhez 60 000 hektár erdő­telepítés kivitelezése. A közös (minisztérium erdőfelügye­lőség) terepi bejárás alapján M = 1 : 25 000 méretarányú munkatérképeken csak oda terveztek erdőt (erdőtelepí­tést), ahol védelmi, jóléti, üdülési és tájképi szempontból erdő léte követelmény. Ehhez hasonló magyar kísérleti terv képezi az alapját az osztrák féllel kötendő egyez­s é g n e k Az INTERREG JJ. C projektben való részvételünk­re vonatkozó részletes megállapodásra várhatóan május végén kerül sor.

DR. PÉTERFALVI JÓZSEF

Javaslat az erdészeti feltáróhálózatok egységes tervezési és nyilvántartási rendszerének kialakítására

Napjainkban egyre nagyobb az igény arra, hogy a dön­tések meghozatalához minél rövidebb időn belül elegendő információ álljon rendelkezésünkre. Az információ akkor segíti a leghatékonyabban a döntést, ha nemcsak számszerű, hanem grafikus adatokat is szolgáltat. Ez fokozottan igaz az erdőgazdálkodásban, ahol a megváltozott gazdasági vi­szonyok a korábbinál még hatékonyabb gazdálkodást köve­telnek meg. Ennek elengedhetetlen feltétele egy folyamato­san aktualizált térképi és leíró adatokat összekapcsoltait tar­talmazó nyilvántartási rendszer, amelybe a feltáróhálózat is feltétlenül beletartozik.

Fenti igények ma már kielégíthetők, ha az informatika legújabb eredményeit (hardver, szoftver) felhasználva létre­hozunk egy egységes rendszert. A forgalomban lévő legú­jabb személyi számítógépek és grafikus, illetve földrajzi in­formációs rendszerek lehetővé teszik, hogy a térképi infor­mációkhoz leíró adatokat rendeljünk hozzá. Ezek digitális tarolása rendkívül gyors elérést és elemzést tesz lehetővé. Megjelentek a grafikus tervezői programok (pl. AutoCAD) és a földrajzi információs rendszerek (pl. ARC/INFO) előnyeit egyesítő szoftverek (pl. ArcCAD).

A javasolt rendszer nagyobb egységeit, valamint a hoz­zájuk tartozó tevékenységek és adatok felsorolását az ábra mutatja be.

A többcélú tartamos erdőgazdálkodást egy területfeltáró hálózat szolgálja a legjobban, amelynek tervezésénél a kü­lönböző érdekek (erdőgazdálkodás, környezetvédelem, tu­risztika, honvédség stb.) összegyűjtése, feldolgozása, elem­zése, valamint a térképi megjelenítés tetemes munka- és időráfordítással jár. Ez nagymértékben csökkenthető, ha a tervezéshez földrajzi információs rendszert (GIS) haszná­lunk segédeszközként.

A feltárandó terület térképi lehatárolását követően a leg­fontosabb teendő a digitális térkép létrehozása. Ennek egyik módja lehet az, hogy az 1:10 000 méretarányú üzemi tér­képeket digitalizáljuk digitalizáló tábla segítségével. A tér­képek aktualizálásánál az érintett területről készült légifény­képeket is felhasználhat juk. A jobb át tekinthetőség és könnyebb kezelhetőség miatt célszerű az összetartozó fon­tosabb vonalakat külön digitális térképek formájában tárolni (tag, részlet, utak stb.).

A következő lépés a hálózattervezést érintő összes igény felkutatása, majd ezek rendszerezése. Ezek a tevékenységek magukban foglalják a terület alapos bejárását is, amikor a térképen többek között feltüntetjük a különböző szempon­tok alapján a hálózat elemeivel kerülendő és érintendő te­rületeket.

A felmerült érdekek összeegyeztetését hatékonyabbá te­hetjük, ha az egyes igényeknek megfelelően a tervezés szempontjából fontos térképi információkról külön temati­kus térképek készülnek.

A fentiek alapján megkezdhetjük a hálózat tényleges ter­vezését, amely a következő lépésekből áll: - gravitációs körzetek lehatárolása, - a hálózat lehetséges variációinak létrehozása, - a legtöbb igényt kielégítő változatok összehasonlítása há­

lózattervezés szempontjából, - a választott hálózat adatbázisának létrehozása:

• az út neve száma, • az út hossza, • a kiépítés színvonala, • várható költség, • megvalósítás sürgőssége.

A hálózat adatbázisában tárolt sürgősségtől függő sorrend­ben a hálózat vonalai építési tervdokumentációit kell elké­szíteni. A tervezéshez olyan programcsomagot célszerű használni, amely vagy önállóan képes a grafikus megjele­nítésre, vagy egy kimondottan grafikus tervezésre alkalmas szoftver által olvasható formátumban is képes a számított eredményeket tárolni.

Az adatfelvétel első lépése a hálózattervezés során az adott nyomvonalra meghatározott semleges vonal terepi ki-

A javasolt egységes tervezési és nyilvántartási rendszer

Feltítroliálozrit tervezés e I

lorrjalomDlonizés az úthálózat állapotfelvétele lennlartási munkák tervezése sürgősség meghatározása a hálózaton el lejvezetése

tűzése, amelyet a pontos térképi rögzítéshez szükséges sok­szögvonal kitűzése és bemérése követ. Erre a sokszögvo­nalra mérjük be derékszögű összrendezőkkel a semleges vo­nal pontjait.

Az eló'tervezési fázis teremti meg annak lehetőségét, hogy az úttengely terepi kitűzése előtt vonalvariációkat dol­gozhassunk ki. Ennek fő lépései a következők: - helyszínrajz, - közelítő hossz- és keresztszelvény, - közelítő földtömegszámítás. A pontos tervezés legkedvezőbb helyszínrajzi változat terepi kitűzésével indul, amelyet a terepen rögzített tengely pont­jainak bemérése követ (szintezés, keresztszelvények felvé­tele). Elvégezve még a szükséges részletméréseket (pl. út­csatlakozás, nagyobb műtárgyak stb.), a pontos adatok bir­tokában a tervezés további fő fázisai: - pontos hossz- és keresztszelvény, - pontos földtömegszámítás és elosztás. A teljes tervdokumentációhoz tartoznak még - a helyszínrajzi részlettervek, - a részletes műtárgytervek, - a szöveges munkarészek (műszaki leírás, költségvetés). Ahhoz, hogy a megvalósított hálózatról mindig aktualizált pontos képünk legyen, létre kell hozni a megépült utakhoz kapcsolódó adatbázist, amelynek javasolt tartalma az alábbi: - pontos hossz, - pályaszerkezet, - üzemi létesítmények, - műtárgyak, - érintett terület. Ez az adatbázis egyben jó alapot szolgáltat az erdőfeltárás­sal összefüggő egyéb adatok tárolásához is.

A hosszú távú útfenntartási terv gondoskodik arról, hogy a létrehozott feltáróhálőzat elemei mindig a rajtuk áthaladó forgalom nagyságának megfelelő állapotban legyenek. Egy ilyen tervszerű tevékenységi rendszer feltétlenül megkíván­ja, hogy az egyes utak állapotáról naprakész információink legyenek. Ennek érdekében el kell végezni - a forgalomelemzést, - az utak állapotfelvételét (teherbírás és szubjektív állapot), - a fenntartási munkák tervezését, - a szükséges beavatkozások sürgősségének meghatározá­

sát,

- az elvégzett munkák naprakész felvezetését. A javasolt egységes tervezési és nyilvántartási rendszer mű­ködéséhez szükséges hardver és szoftver feltételek az aláb­biak: hardver:

• korszerű PC (pl. pentium), • scanner vagy digitalizáló tábla, • plotter.

szoftver: ' hálózattervezéshez ArcCAD, • útépítési tervdokumentáció készítéséhez úttervező prog­

ram (esetleg még AutoCAD), • adatbázisok ArcCAD, • lekérdezés, megjelenítés ArcView.

A javasolt rendszer előnyei közül a legfontosabbak az aláb­biak: - adatbázisok és grafikus információk közötti átjárhatóság, - a kívánt információk azonnali számszerű és grafikus le­

kérdezése, valamint megjelenítése.

A felvázolt komplex tervezési és nyilvántartási rendszer csak egy a lehetséges megoldások közül, az azonban biz­tosra vehető, hogy a korszerű informatikai eszközök fel­használása nélkül a jövőben elképzelhetetlen lesz egy, a döntéshozást hatékonyan támogató információs rendszer.

Ö s s z e f o g l a l ó

Az erdészeti feltáróhálózatok kialakításánál napjainkban egyre több tényezőt kell figyelembe venni. A hálózat ele­meinek megtervezése, a kialakuló hálózat fenntartásának problémái szintén olyan területei az erdőfeltárásnak, ame­lyek időben és térben elkülönülő és változó adathalmazok kezelését követelik meg. A változásokat nyomon követni, azokhoz igazodni az eddigi gyakorlattal csak nagyon nehe­zen lehet. Az informatika nyújtotta lehetőségeket kihasznál­va célszerű bevezetni egy egységes tervezési és nyilvántar­tási rendszert, amely a tervezési feladatok elvégzését meg­könnyít i , valamint egyszerűen át tekinthető képet ad az egész hálózat helyzetéről és állapotáról. Ezekre az adatokra támaszkodva a fejlesztések, megvalósítási tervek elkészítése és a fenntartási munkák tervezése, szervezése hatékonyan elvégezhető.

AZ ERDŐK „TERMÉSZETKÖZELISÉGÉNEK" TEREPI FELMÉRÉSEN ALAPULÓ O R S Z Á G O S A N tárgyszerű, meghatárosását ünnepli Ausztria. A nemzetközi „ember és bioszféra" program keretében és az országban folyó erdőleltározásra építve végezték el, elsőnek a világon. A néhány évvel ezelőtt m é g különböző „zöld" mozgalmak által elszenvedett általános elmarasztalások után a tudományos alapossággal - 4 8 9 2 próbatéren felvett adatok alapján - kihozott általánosan jó osztályzat a projekt­vezető dr. Mag. G. Grabherr egyetemi tanár, a bécsi egye tem Növényé le t tan i Intézete Ökológiai és Termé­szetvédelmi Osztályának vezetője megítélése szerint európai csúcsot jelent. A minősítő rendszer kialakítása, az elvégzett felmérés most biztos kiindulási alapot ad a további javítást célzó intézkedéseknek. Ki kell használni az üzemgazdaság i lehetőségeket a mérsékelten átalakított erdők termé-szetközeliségének fokozásához, növelni kell a természetesnek minősíthető erdők kiterjedését és lehetőleg meg kell őrizni minden ritkán előforduló erdőtípust. A természetközeliségnek pontszerű számításához külön gépi programot alakítottak ki (HEMPROG). Az értékelés részleteire, a lehetséges természetes erdőtársulás meghatározására vonatkozó részleteket év végén kiadandó tu­dományos akadémiai munka fogja tartalmazni.

(ÖFZ 1997. 1. Ref.: férőmé R.)

Változások az államilag minősített erdészeti növényfajták jegyzékében

Az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Tanács Erdészeti Szekció­jának legutóbbi ülésére 1996. december 10-én került sor. Két nemes nyár fajtajelölt - 'Durvakérgű' (S-611-c) és 'Sudár7 - került előterjesz­tésre, amelyek ideiglenesen szaporításra engedélyezett fajtaként az el­múlt években a gyakorlatban már széles körben felhasználásra kerül­tek. Az előterjesztés tartalmazta 1 államilag minősített akácfajta átmi­nősítésének javaslatát is. A nemesítő egyetértésével az 'Appalachia' fajtát kettős hasznosítású, vadtakarmányozási (erdészeti) és dísznö­vényfajtaként javasolta az OMMI az országos fajtanyilvántartásban szerepeltetni. További négy, államilag minősített akácfajta - 'Császár­töltési', 'Pénzesdombi', 'Szajki' és 'Zalai' - minősítését visszavonásra javasolta az Intézet Mind a négy fajta a köztermesztésben visszaszo­rult, szaporítóanyagát a gyakorlat nem használja.

Az első" minősített fajta a 'Durva­k é r g ű ' n y á r [Populus deltoides Marseh . ' D u r v a k é r g ű ' (SD-611 c) ] , amely 1979 óta volt fajtajelölt. A faj­tak ísér le t i f a tömegfe lvé te l i ada tok alapján a fajta fatermőképessége meg­közelíti az átlagost (T-214 ' ) , majdnem minden termőhelyi osztályban egyenle­tes teljesítményt mutat . Törzsalakja enyhén görbe, de koronán végigfutó, óriásnyárszerű. Finoman ágas, durva vastag oldalágai nincsenek. Hímivara miau (nem szöszöl) lakott közterületek fásításra is megfelelő, vastag, korán és durván parásodő kérge következteben vadtűrő képessége jő . Betegségellenál­lósága megfelelő, csak a nedves, párás területeken érzékeny a gombás beteg­ségekre. A faanyag térfogattömege az

T-214' értékét 15%-kal meghaladja, a 'Robus ta ' - tó l valamivel elmarad, de hajlítószilárdsági értéke révén tehervi­selő' szerkezetnek is alkalmas. Rost­hosszúsági mutatója (1194 \i) nagyon jó , ez különösen a cellulózipari fel­használásnál előnyös. Az eddigi vizs­gálatok szerint termőhelyigénye a 'Ro-busta ' fajtáéval közel megegyező. A klón-, fajta- és hálózati kísérletek ered­ményei alapján a ha tá r te rmőhelyek hasznosításában, főleg a változó vízel­látású, eltemetett humuszrétegű, illetve időszakos vízhatású termőhelyek erdő­sítéséhen játszhat nagyobb szerepet. A kéreglekély fertőzések elkerülésére el­sősorban a szárazabb homoki tájakon javasolt mélyfiirásos technológiájú te­lepítése. A fajta- és hálózati kísérletek

ll

W

eredményei alapján a közepes, illetve gyenge termőhelyeken fatömegter-melése eléri, illetve meghaladja az T-214 ' -é t és az erdőszerű művelési módot is elviseli. Univerzális típusú fajta. A lajtaszortiment bővítésére fa tömeghozama, faanyagmin őségé, erdőművelési adottságai alapján al­kalmas.

A 'Sudár ' nyár [Populus x eurame-ricana (Dode) Guinier 'Sudár ' (B 132 b)] ellenőrzött keresztezéssel Hollan­diában létrehozott, honosított mester­séges hibrid, amely nem szerepel a nemzetközi nyilvántartásokban, de a hazai kísérletekben eredményesen sze­repelt. A hímivarú klón nem régóta (1986) vol t fajtajelölt. Törzsalakja egyenes, enyhén sudarlós, a koronán végigfutó. (Nomen est ómen.) Koroná­ja keskeny, óriásnyár-szerű, álörveket képző, finoman ágasodő, az oldalágak törzzsel bezár t szöge mintegy 4 5 ' . Kérge a törzs alján közepesen páráso­dé, feljebb sima, fénylőn világosszür­ke, a kéregrepedések alja sárgás árnya­latú. A klón az T-214' után, de vi­szonylag korán fakad. Marssoninával és kéregfekély betegségekkel szemben ellenállónak mutatkozik. Vadveszélyes helyeken kéreghántás csak szórványo­san fordul elő. Xilofág rovarfertőzött-sége az átlagosnál gyengébb mértékű, egyike a legellenállőbbaknak. Részle­tes faminőségi vizsgálata folyamatban van. A fiatalkori tesztelésből származó faanyagának sűrűsége (365 kg/m ) -az EFE Faanyagismerettani Tanszéké­nek vizsgálatai szerint - az T-214' ér­tékét meghaladja. Általánosan megál­lapítható, hogy faanyagának minőségi tulajdonságai a közepesnél valamivel jobbnak mutatkoznak. Az eddigi vizs­gálatok szerint az időszakos többlet­vízhatású, félnedves termőhelyektől a többletvízhatástól független félszáraz t e rmőhe lyek ig ü l te the tő . Az altalaj mészfelhalmozódására kevésbé érzé­keny, mint az T-214' , ugyanakkor az altalajhibás talajokon is eredményesen telepíthető. A klón-, fajta- és hálózati kísérletek eredményei alapján a köze­pes, illetve gyenge termőhelyeken fa-tömegtermelése eléri, illetve megha­ladja az T-214'-ét, ahol a megmaradá­sa is kedvezőbb. Fatermőképessége a

Államilag minősített erdészeti fajták 1997-ben

Fafaj Minősített erdészeti fajták Fajták száma

Akác Appalachia, Jászkíséri, Kiskunsági, Nyírségi, Rózsaszín AC, Üllői, Zalai 7

Fehér fűz Bedai egyenes , Csertai, Drávamenti, Pörbölyi, 1-1/59,1-4/59 6

Fehér nyár és hibrid* Villafranca, Favorit* 2

Fekete nyár hibrid Agathe-F, Aprólevelű, BL, Blanc du Poitou, 1-45/51,1-154,1-214,1-273, Koltay, Kopecky, Marilandica, Pannónia, Robusta, Sudár, Triplo

15

Amerikai fekete nyár Durvakérgű 1

Szil Puszta 1

Erdeifenyő Cikota-1, Cikota-2 2

Feketefenyő Kál 1

Lucfenyő Nyírjes 1

Vörösfenyő Dunántúl 1 1

Összesen: 37

jó termőhelyeken javul. A 'Sudár ' az erdőszerű művelési módot is elviseli, de a nyesés - mint minden nyárfajta esetében - elősegíti a jó minőségű ipa­ri rönkanyag képződését. Intenzív nö­vekedési típusú fajta. Jó növekedést azonban inkább csak az Alföld párá­sabb peremvidékén mutat, nem kedve­li a légaszályos területeket. A fajta­szortiment bővítésére fatömeghozama, f a a n y a g - m i n ő s é g e , e r d ő m ű v e l é s i adottságai alapján alkalmas.

Az Intézet javasolta a Fajtaminősítő Tanácsnak az 'Appalachia ' (ÁM 1979) akácfajta eredeti állami minősítésének módosítását. A fajta az országban min­denhol , minden erdősítésben erősen vadrágott. Elsősorban az őz és a nyúl kedveli, de szarvasrágás is megfigyel­hető. A fajta erdősítései még vadkerí­tés mellet is csak nehezen hozhatók fel, mivel íze miatt a vad mindenhol megkeresi. Érzékenynek mutatkozik a kései fagyokra is. Bár növekedése, fa­anyagának, törzsének kiváló minősége révén a legjobb fajták között kaphatna helyet , vadé rzékenysége , gyengébb fagytúrése és kifogásolható virágkép­zése miatt kizárólag erdészeti, fater-mesztési célú felhasználása nem java­solt. A gyakorlat ezért sem hasznosítja széleskörűen. Ellenben a jelzett adott­ságok alapján vadtakarmányozási cél­ra, illetve a dísznövény-termelésben a gömbakác oltványalanyaként kiválóan megfelel, ahol most is alkalmazzák. A Bizottság elfogadta, hogy a fajtát az O M M I d í s z n ö v é n y f a j t a k é n t is ter­jessze a Tanács elé és így kettős hasz­nosítású, államilag minősített erdészeti

és dísznövényfajtaként szerepeljen az országos fajtaregiszterben. A Tanács Dísznövény Szekciójának ülésére vár­hatóan 1997-ben kerül sor, ahol minő­sítéséről döntenek majd.

Az oszloptermelésre javasolt, minő­sí te t t akácfa j ták - ' C s á s z á r t ö l t é s i ' (ÁM 1979) 'Szajki ' (ÁM 1982), 'Za­lai" (ÁM 1973) - és a rönktermelésre javasolt 'Pénzesdombi ' (ÁM 1979) az eddigi telepítésekben gyenge növeke­dést mutattak, bár - a fajták árbócjel-lege révén - törzsminőségük és fa­a n y a g u k m e c h a n i k a i tu la jdonsága i megfelelőek. A gyakorlatban szaporí­tóanyagukat nem keresték, mivel hasz­nosítható fatömeget alig adnak, speci­ális oszlop és rúdfa célválasztékot adó erdőre pedig - a minősítésük óta eltelt

mintegy 20 évben - nem jelentkezett igény. Virágzóképességük sem kifeje­zetten jó , a 'Pénzesdombi ' fajtának vi­rágképzési rendellenessége miatt kife­jezet ten gyenge a mézelőképessége, ami pedig meghatározó szempont az akácfajták piaci értékének megítélésé­ben. Áz ERTI, mint fajtajogosult, az elmúlt években megszüntette nemesí­tői és központi törzsanyatelepüket is, Így a fajták újbóli köztermesztésbe vo­nása - főleg a több klónból álló 'Csá­szártöltési' és 'Zalai ' fajták esetében -nehézségekbe ütközik. A fajtaminősí­tési ügyekért hivatalosan felelős OM­MI Erdészeti Osztálya ezért javasolta az Országos Fajtaminősítő Tanácsnak a 4 akácfajta állami minősítésének visszavonását.

A Duna ausztriai szakaszának ligeterdeiből nemzeti parkot alakítanak. Az ezt előkészítő tervtársulat ötéves munkája máris jelentős eredményeket mutathat fel: - Kevesebb fát termelnek ki. Az egyik állami erdészetben a vágástervet tavaly

40%-kal csökkentették, kímélik a hazai fafajokat és az ökológiailag értékes állományokból csak a fagyönggyel elfertőzött hibrid nyarakat szálalják ki.

- A tarvágás területe kétharmadával csökkent, egyre több a szálalás vagy a 0,5 ha-t el nem érő lékvágás.

- Fokozódott a termőhelynek megfelelő fafajok védelme. Míg eddig a kiter­melés háromnegyede hazai fafajokból állt, most túlnyomóan idegeneket használnak ki.

- N ő a tölgyesek térfoglalása. A pusztuló tölgyeknek utak mentén való köte­lező kitermelése ellenére is a kezdet óta 10%-kai több már a tölgy. Pótolják a tisztásokról korábban eltűnt, egyedül álló, annyira fontos fészkelő és beálló fákat is.

- Több már az idős állomány. Az átlagos kor négy év alatt 32-ről 35-re emel­kedett. Az idős, erőteljes hibrid nyarakat is fenntartják végső pusztulásukig.

Az öt év eredménye alapján megvalósíthatónak mutatkozik a gyors visszatérés a természeteshez és a nevezetes ártéri ligeterdő átengedhető a természetes fej­lődésnek.

(ÖFZ 1995. 12. Ref.: Jéröme R.)

Széljegyzet a maggazdálkodás szakszavaihoz, a tölgyplantázsok ürügyén

A Tanács Erdészeti Szekciója a ja­vaslatot három fajta - 'Császártöltési ' , 'Pénzesdombi ' , 'Szajki ' - esetében el­fogadta. A 'Zalai ' akácra tett javaslatot a tanácstagok a szavazáson elutasítot­ták és állami minősítésének további megtartását javasolták. A felhozott el­lenérvek a következők; voltak:

- az akácfajtaszortiment túlzottan gyors és nagyarányú csökkentése gon­dokat okozhat a szaporítóanyag-ellá­tásban,

- a javaslatban szereplő érvek nem kellően megalapozottak és elsietettnek tűnnek,

- az egyetlen dunántúli (zalai) .sze­lektálása fajta, amely a táji erdőműve­lésben szerepet kaphat,

- újbóli szaporítására és külföldi ér­tékesítésére ajövőben esetleg igény je­lentkezhet.

A Fajtaminősítő Tanács Erdészeti Szekciójának javaslatát a fajtaminősí­tésért fe le lős h e l y e t t e s á l lamt i tkár 1997. január 14-én határozatban jóvá­hagyta.

Ezzel a módosítással az Államilag Minősített Növényfajták Jegyzékében az erdészeti fajták száma 37-re válto­zott. A jelenleg érvényes fajtalistát a táblázat tartalmazza. A jegyzék jelen­tős bővülésére egyelőre nem lehet szá­mítani, mivel az utóbbi években a faj­tabejelentések száma csökkent. A mi­nősítésre váró nyárfajtajelöltek száma tíz és ez nemzetközt összehasonlítás­ban nem kifejezetten kedvező szám, főleg ha figyelembe vesszük a minő­sítés hosszú időtartamát is. Az ökoló­giai veszélyek csökkentése érdekében az ültetvényes gazdálkodásban is el­őtérbe került a minél nagyobb 'válto­zatosság' biztosítása, és ezt sok ország a hasznosítható fajták számának eme­lésével igyekszik biztosítani. Elfogad­ható értéknek tekinthetjük a hozzánk sokban hasonló Ausztria irányszámait, ahol 40-50 klónfajtából álló nyár-szor­timentet már elfogadhatónak tartanak. A hazai 18 minősített és 10 bejelentett fajta ehhez képest kevésnek mondható. Ráadásul a fajták a köztermesztésben sem egyen lő arányban szerepelnek. Néhány, meghatározóan népszerű fajta

- Pannónia, 1 -214, Agathe-F, Kopecky - mellett elhanyagolható mennyiség­ben hasznosul a legtöbb fajta.

DR. BORDÁCS SÁNDOR

Lapunk 1997 márciusi számában tu­dományos kutatóknak adott leckét a „ t ö l g y m a k k - t e r m ő ü l t e t v é n y e k r ő l " szóló cikkében Bodor László és Mol­nár Tamás. E redményes munkájuk, úgy tűnik, legalábbis részben jőváteszi azt a mulasztást, amivel a hazai erdé­szeti kutatás több évtizede adós maradt a tö lgy-maggazdá lkodás területén. Ugyanakkor, amikor a hatvanas, het­venes években a fenyők ültetvényes magtermesztése területén a magyar ku­tatás vi lágszínvonalú eredményeket produkált, a tölgy-magtermesztés fej­lesztése nem jutott túl néhány bátorta­lan próbálkozáson. Pedig nem kellett volna töretlen ösvényeken elindulni, mert keleti szomszédainknál évtizedek óta vannak követendő példák (aki nem hiszi, lapozza fel a „Nemesített szapo­rítóanyag-gazdálkodás" című, 1986-os kiadású könyvecskét) . Köszönet dr. Járó Zoltánnak, dr. Führer Ernőnek és dr. Leskó Katalinnak, hogy ezt a hiá­nyosságot felismerve kezdeményezték és segítették a tölgyplantázsok létreho­zását az akkori Mecseki Erdőgazdaság területén. A siker záloga a hatékony tá­mogatás, amely az üzemi kollégák ré­széről a mai napig megnyilvánul. Itt az ideje, hogy ez a lelkesedés a kutatás­nak is újabb lendületet adjon, hiszen nagyon sok még a teendő.

Á szerzőpáros figyelemreméltó ta­n u l m á n y á n a k egy szépségh ibá ja a szakkifejezések következetlen haszná­lata. A szaknyelvi bizonytalanság a magte rmelés t szolgáló objek tumok megnevezésében egyébként általáosan tapasz ta lha tó . így pl . a mag te rmő , magtermelő , magte rmesz tő jelzőket egymás szinonimájaként használják, holott jelentésük eltérő, és a magter­

melés belterjességére utal. A pontosí­tás érdekében az alábbiakban három, a maggazdálkodással kapcsolatos foga­lom jelentését elevenítem fel.

Magtermó' (korú) állomány: a r ra utal, hogy az állomány egyedei elérték a generatív életszakaszt, azaz a virágzó és magtermő kort, amikoris mag (eset­leg éppen makk) termésre évente vagy időszakosan képesek.

Magtermelő állomány (ném.: Sa-menbestand, ang.: seed stand): olyan faállomány, amelyet a jó minőségű magtermés biztosítása érdekében, idő­sebb korban erre a célra kiválasztottak és nyilvántartásba vettek. Az állomány kezelésekor, a fatermelés mellett az el­sődleges célt, a magtermés elősegítését veszik figyelembe.

Magtermesztő ültetvény vagy plan­tázs (ném.: Samenplantage, ang.: seed orchard): ismert származású növény­anyaggal , kifejezetten maglermelés céljából létrehozott ültetvény jellegű telepítés; nagy hálózat, intenzív keze­lés je l lemzi . Az oltványokkal vagy magonccsemetékkel létrehozott szapo­rítóanyag-bázis akkor is „magtermesz­tő ültetvény", ha történetesen makkot terem. Ez esetben szabatos megneve­zése, „tölgy-magtermesztő ültetvény", amely remélhetőleg gyorsan eléri a magtermő kort.

Tekintettel arra, hogy ezek a fogal­mak az erdészeti tudományban évtize­dekkel ezelőtt meghonosodtak, jó len­ne átmenteni őket egy jobb korra, ami­kor a magasabb genetikai értékű sza­porítóanyagok előállítása ismét a neki megillető figyelmet fogja megkapni a tudományos kutatás és gyakorlat ber­keiből egyaránt.

DR. MÁTYÁS CSABA

LENGYELORSZÁG ERDEINEK n a g y o b b r é s z e g y e n g e t e r m ő h e l y e n áll, fa­j ö s s z e t é t e l b e n s z e g é n y e s , t ö b b m i n t 7 0 % - a e l e g y e t l e n e r d e i f e n y v e s . A z i l y e n e k a s z á l y o k é s l é g s z e n n y e z é s r é v é n l e g y e n g ü l v e a l o m b r á g ó r o v a r o k ál ta l e r ő s e n v e s z é l y e z t e t e t t e k . R e n d k í v ü l i é r d e k f ű z ő d i k e z é r t a t e r m é s z e t e s m e g e l ő z é s i m ó d s z e r e k a l k a l m a z á s á h o z . E b b ó l a cé lbó l d o l g o z t a k i a n y o l c v a n a s é v e k b e n W. Koehler a „ v é d e k e z é s i z u g " m ó d s z e r t , a m e l y n e k r é v é n g y e n g í t i a l o m b r á g ó r o v a r o k é l e t k ö r ü l m é n y e i t , a l ­k a l m a s h e l y e t t e r e m t é l ő s k ö d ő i k e l s z a p o r o d á s á h o z és n ö v e l i a z e r d e i é l e tkö ­z ö s s é g e l l ená l l ó k é p e s s é g é t . A z e l j á rás s z e r i n t 30-50 é v k ö r ü l i e r d e i f e n y v e s b e n 0 ,1 h a - n y i k i t e r j e d é s ű z u g o k a t k é p e z k i n é g y z e t e s f o r m á b a n . A t a l a j a d o t t s á g ­n a k m e g f e l e l ő e n ra j ta te l jes t a l a j - e lőkész í t é s é s t r á g y á z á s u t á n s ű r ű n e l á g a z ó , jó l v i r á g z ó é s b o g y ó t e r m ő cse r jéke t t e l e p í t , a z e g é s z e t k ö r ü l k e r í t i , k ö z e p é b e m a d á r i t a t ó t h e l y e z , k ö r ö t t e m a d á r o d ú k a t a k a s z t g a t fel é s r ő z s e r a k a t o k a t h e ­l y e z el . S z ü k s é g s z e r i n t h a n g y a b o l y t e l e p í t é s é r ő l i s g o n d o s k o d i k . H a r m i n c é v t a p a s z t a l a t a i s z e r i n t e z a z e l j á rás k i s e b b t ö m e g s z a p o r o d á s e l l en m e g e l ő z ő e n h a t , n a g y o b b a k b a n p e d i g c s ö k k e n t i a m e n t é s i k ö l t s é g e k e t .

(AFZ/DW 1997.8. Ref.: férőmé R.)

HAJDÚ ENDRE

Az irányított fadöntés egy módszere

Az irányított fadöntés közismert de pontatlan erdészet-tech­nikai eljárás, mely ferdén nőtt fák esetében alkalmazható, il­letőleg minden olyan esetben, amikor a fa természetes dőlés-módját valamilyen okból módosítani szükséges. Az alábbiak­ban egy olyan módszert kívánok ismertetni, mely az irányított fadöntést pontos, mérnöki eljárássá teszi.

1975-ben egy beépített területen ferdén nőtt fa döntését szemlélve vetődött fel a gondolat, hogy a fa mozgását meg­szabó, alkalmasan elhelyezett kötél és némi matematikai meg­alapozás segítségével az irányított fadöntést pontos eljárássá lehetne tenni. Akkoriban ki is dolgoztam a módszert, de úgy véltem, alkalmazására olyan ritkán lehet szükség, hogy elter­jesztését nem érdemes szorgalmazni.

Az utóbbi időben azonban úgy tűnik, a módszer mégis ér­deklődésre tarthat számot. Egyre többször kerül ugyanis sor arra, hogy beépített területen, épületek, elektromos vezetékek, megóvandó növények vagy más objektumok közelében kell fa­döntést végezni. Márpedig ha ferdén nőtt fát kell ilyen felté­telek mellett dönteni, akkor - de csak akkor - valóban indokolt lehet az alább ismertetendő eljárás alkalmazása, melynek gya­korlati jelentőségétől függetlenül is van valamelyes elméleti érdekessége.

N é h á n y szakkifejezés

A tárgyalás megkönnyítése és egyértelműsége végett szük­séges néhány szakkifejezés bevezetése. Nevezzük pontosan irányított fadöntésnek (esetleg kötéllel irányított fadöntésnek) eljárásunkat, melynek lényege az, hogy a ferdén nőtt fát nem engedjük a tengelyén átmenő függőleges sík - az eséssík -mentén ledőlni, hanem alkalma­san rögzített kötél segítségével ar­ra kényszerítjük, hogy egy álta­lunk kijelölt v véghelyzetbe jus­son. A fatörzs ekkor egy kúpfelü­let, az ún. eséskúp mentén mozog, melynek tengelye az O tó'pont és az F rögzító'pont összekötő egye­nese - feltéve, hogy a fatörzs alsó vége a ledőlés során nem válik el a tőponttól. Az említett pontokat, illetve fogalmakat az 1. ábra értel­mezi.

Rögzítési hibák

Nyilvánvaló, hogy a fadöntés megtervezésének lényege az F és R pont helyes megválasztása. Nevezzük a továbbiakban* fogófának azt a kidöntendő fa közelében lévő fatörzset vagy bármely kellően fix testet, mely­hez az R, F kötél, a terelőkötél szabad végét rögzítjük. Fogófán -geometriai szempontból - a fogó­pontot t a r ta lmazó függőleges egyenest értjük.

Ha a fogófán túlságosan maga­san jelöljük ki a fogópontot, elő­fordulhat, hogy a ledőlő fa nem jut a talajra, hanem a terelőkötélen függve marad. Ez a fogópontmeg- i^\s<?^SS5SS választás elsőfajú hibája (2. ábra).

3. ábra

1. ábra

2. ábra

4. ábra

(* nem tévesztendő össze az erdővédelemben használatos hasonló foga­lommal. A Szerk.)

Kerülendő azonban egy má­sik hiba is, melynek lényege: a fatörzs a dőlése kezdetén egy ideig az eséssíkja mentén mo­zog, s csak később tér rá az eséskúp menti mozgásra (3. áb­ra). Ennek az a következménye, hogy a terelőkötélben hirtelen lép fel nagy erő, s ezért a döntés balesetveszélyessé válhat. Ez a másodfajú hiba. A döntés he­lyes megtervezése mindkét hi­bafajtát kiküszöböli.

Koordináta-rendszerek

A pontosan irányított fadöntés geometriai megtervezéséhez használható az ábrázoló geometria, de a gyakorlat számára in­kább a numerikus módszer alkalmasabb. Ez utóbi két koordi­náta-rendszer bevezetését teszi szükségessé: x, y, z - alap-ko­ordináta-rendszer. Ez egy derékszögű koordináta-rendszer, melynek kezdőpontja a O tő-pont, y tengelyének egyenese a fatörzs tengelyének a terepsí­kon lévő vetületével esik egybe. (Megjegyezzük, hogy a terepsí­kot vízszintesnek tekintjük). A másik két tengely helyzetét a 4. ábra értelmezi. Ennek a koordi­náta-rendszernek a szerepe későbbiekben lesz érthető. Eb­ben a koordináta-rendszerben a fatörzs helyzetét egyetlen adat, az a dőlésszög jellemzi.

Hengerkoordináta-rendszer: alapsíkja a terepsík, tengelye a Z tengely, kezdőirányát az x tengely jelöli ki. Ez a koordiná­ta-rendszer a fogópont megadására szolgál. A fogópontot az r, \\f, ZF hengerkoordináták jellemzik. A fogópont ilyen módon való megadása célszerűbb, mint a derékszögű koordináták használata.

Az a, r, \|r, ZF adatok a döntési paraméterek.

A z alapfeladat és az inverz feladat

Az irányított fadöntés alapfeladata: adottak a döntési para­méterek, határozzuk meg a ledöntendő fa véghelyzetét jellem­ző B szöget, vagyis a v véghelyzetnek az x tengellyel bezárt szögét.

Tétel, a, r, Vf, ZF döntési paraméterek esetén a ledöntött fa véghelyzetét a

B = y ± arc cos [ cos a sin y + — sin a r

szög határozza meg, ahol B az x tengely és a v véghelyzet által bezárt szög. A két lehetséges szög közül az választandó, ame­lyik a fatörzs, illetve az eséskúp tengelyének vetülete közé eső véghelyzetet szolgáltat.

Legyen pl: a = 65°, \\l = 346°, r = 5. ábra 3,5 m, ZF = 3,0 (5. ábra).

A képlet a következő értékeket ad­ja: B; = 33,6°, fi2 = 298,4°.

Az ábráról leolvasható, hogy vi, il­letve V2 helyzetek közül v; esik az em­lített vetületek közé eső szögtarto­mányba, vagyis V] az az egyenes melyben az eséskúp mentén mozgó fa­törzs a talajt éri. Tehát B = Bt = 33,6°

Gyakorlatilag az inverz feladat a lényegesebb: adott a és a fogófa, azaz r és Xf Keressük a fogópont helyét - azaz jf-et fa előírt |3 szöggel jellemzett helyre kerüljön.

úgy, hogy a

Tétel. Ha az ismert döntési paraméterek a, r, akkor az előírt 8 véghelyzethez szükséges fogópont-magasság

_ cos ( f i -y ) - cos a sin y zt — : r. sin a

Egyetlen megoldást kapunk. Itt azonban újból felmerül az első- és másodfajú hiba kérdése. Ugyanis a fenti képlettel meg­határozott fogópont tisztán geometriai szempontból ugyan megfelel, de lehetséges, hogy az első- és másodfajú hiba egya­ránt terheli a döntést.

Itt nem részletezhető gondolatmenettel igazolható, hogy az elsőfajú hiba elkerülésének feltétele:

zF < z* 1 - sin y cos a

A másodfajú hiba akkor nem következik be, ha

0 i y <, 90° - a vagy 90° + a <> y <. 360° és yF i 0 esetén ZF i yF tg a .

A z inverz feladat megtervezése

6. ábra Folyamatábrával szemléltetjük az i n v e r z f e l ada t m e g o l d á s á t (6 . ábra). Lényegileg a következőkről van szó:

- megtervez­zük a ledöntött fa v é g h e l y z e t é t , azaz megállapí­tunk egy alkal­mas (3 szöget,

- lemérjük az a, r, \(/ paramé­tereket (ügyelni kell arra, hogy a fogópont és a fa véghelyzete az y , z sík ugyanazon oldalára essen).

- kiszámítjuk ZF-et,

- ellenőrizzük, hogy a fogópontot nem terheli-e első- vagy másodfajú hiba (ha igen, más fogófával kell próbálkozni).

Első olvasásra talán bonyolult, nehézkes módszernek tűnik az ismertetett eljárás. Kétségtelen, hogy körültekintést igényel, mégis gyorsan elsajátítható.

8. ábra

Gyakorlati tapasztalatok

Kevés tapasztalat áll még rendelkezésre a módszer alkal­mazhatóságával kapcsolatban: főként egy diplomatervező mé­rési eredményei és megfigyelései. A szerzett tapasztalatok a döntés végrehajtására és balesetvédelmére vonatkoznak.

A döntés végrehajtása 1. Csekély felszereltséget igényel a tárgyalt fadöntési mód­

szer: mérőszalag, szögmérő (ez lehet akár az iskolai celluloid korong is), függő, kitűzőrúd, kötél, balta, fűrész, létra vagy mászóvas.

2. A P és a y szög meghatározása az y tengellyel bezárt szögek megállapítása révén célszerű, mert az y tengely kitűzése könnyebb, mint az x tengelyé.

3. A terelőkötelet nagyon feszesen kell felkötni és a kötél lehetőleg kis nyúlású legyen, mert a pontatlan felkötés vagy a nyúlás a véghelyzet szöghibáját okozhatja.

A döntés balesetvé- 7. ábra dehne

A döntés során a fatörzs olyan forgó mozgást végez, mely­nek tengelye a kúp­tengely. A hajkot úgy kell kialakítani, hogy a hajkfenékvonal kö­zelítőleg a forgásten­gelyre essen (7. ábra).

Mivel ennél a dön­tési módszernél a kúp­tengely nem vízszin­tes, a hajkalap síkja és a dön tő fű részvágás síkja sem vízszintes. Célszerű a hajkalap síkjául azt a síkot vá­lasztani , melynek a kúptengely esésvona­la. Ez a kúptengelyen átmenő síkok közül a legkisebb dőlésű. A döntőfűrészvágás sík­ja most is párhuzamos . a hajkalap síkjával.

Ajánlatos az esés­kúp mentén mozgó fa­törzshöz a terelőköté­len kívül még egy kö­telet erősíteni, s ezzel a fatörzs mozgását fékezve azt lassan a talajra engedni, miköz­ben a döntőfűrészvágást csak olyan ütemben hajtjuk végre, hogy a fa lassú mozgása biztosítva legyen.

A leengedés fontos balesetelhárítsi szabálya a következő: a fékezőkötél T tartópontja leengedés közben ne kerüljön a kúp­tengely és a fatörzs pillanatnyi helyzete által kifeszített síkba (8. ábra). Ekkor ugyanis a fékezőkötélben végtelen nagy erő ébredne.

A fékezőkötelet ajánlatos egy közeli fatörzsre csévélni. A nagy kötélsúrlódás lehetővé teszi, hogy a döntendő fa mozgását kézierővel fékezzük.

Összefoglalás

Beépített területen, szűk helyen, ferdén nőtt fák döntése oly­kor kényes és több tízezer forintba kerülő művelet. Szükség lehet a fadöntés oly módon való végrehajtására, hogy a fatörzs előírt helyre jusson. Ezt a célt szolgálja a fenti, matematikailag megalapozott módszer.

Mivel az eljárás bizonyos elméleti tájékozottságot igényel, s valószínűleg balesetveszélyesebb a hagyományos eljárásnál, alkalmazása csak kivételes esetekben ajánlható. Létezéséről azonban a szakközönségnek érdemes tudomást szereznie.

BAGAMÉRY GÁSPÁR - OLÁH RÓBERT - OLÁH ZSOLT

Lombos és fenyőállományok növedékének és élőfakészletének meghatározása átlagfás számítógépes-törzselemzés módszerével

Bevezetés

Ma, amikor az erdőtulajdonlás kérdésének lezárulásával az új erdőbirtokosok szeretnék megtalálni a saját erdejükkel való gazdálkodás új lehetőségeit, fontos lehet annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy mennyi fatömeg található az adott erdő­részletben? Különösen fontos ez, ha vágásérettségét elérte az erdő. Ma egyetlen lehetőség áll annak az. eldöntésére, hogy mennyi a kérdéses fatömeg: erre az üzemterv idevonatkozó része ad választ. A másik oldalon a kereskedő áll, aki a meg­vásárolt és véghasznált erdőrész végelszámolásakor becsapva érzi magát, mivel a letermelt erdőrészben az üzemtervtől eltérő adatokat regisztrált, legtöbbször a saját kárára. Hol hát a hiba? Sehol és mindenhol! Nem hibáztatható az erdőtervező, hiszen legjobb tudása szerint prognosztizál. Lehet, hogy a téves át-lagfa megválasztásával kicsit mellélő a valóságnak. Lehet, hogy a fatermési tábla rejt magában hibákat, pontosabban csak az országos átlagot, amely akár jelentősen is eltérhet a helyi adottságoktól. Különösen nagy az űr a nyarak esetében, hiszen a ma használatos táblázatok adatai (korai nyár, kései nyár, óriás nyár, hazai nyár) bizonyítottan jelentősen eltérnek a ma ter­mesztett nemesnyár-fajták (1-214, Pannónia, OP-229, BL, I-45/51 stb.) adataitól. Az előbbiek adatai olyan állományokból származnak, amelyeket sűrű hálózattal indítottak (4-8 m 2/nö-vó'tér), míg a mai telepítések inkább ritkább hálózatban (10-20 m 2/növőtér) létesülnek. Tehát a valós fatömegtől való eltérés oka többtényezős. Gondoljunk csak bele 10 ha-os terület esetén 300 m 3/ha véghasználati fatömeggel nem túl nagy 10%-os hi­bával is az eltérés 300 m-nek adódik! És mi a helyzet, ha nem 10% az eltérés?! Hogyan határozható meg hát a legpon­tosabban faállományaink fatömege? A módszer, amely meg­adja a kérdésre a választ, nem újkeletű, hiszen már a század­fordulón és előtte is használták - Fekete Zoltán Erdőbecsléstan című könyve is tartalmaz idevonatkozó leírásokat, utalásokat. A ma használatos fatermési táblák is ezzel a módszerrel ké­szültek! Valójában egy ősidőben kitalált szakmai fogás mai adaptációjával állt elő a megoldás.

A módszer életrekeltése a tiszavárkonyi Fűzkert fatömeg-vízsgálatánál került napirendre. Ez egy nyár fajtakísérleti terü­let a Tisza hullámterében, amely az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet vizsgálata alatt áll. A kísérletet visszatérően évről évre kiértékeltük és itt vált egyértelművé, hogy a fák (fajták) alakjukban és nyilván fatérfogatukban is jelentősen el­térnek egymástól. A vizsgálatokat az OMMI erkölcsi és anyagi támogatása tette lehetővé, ahol az ország különböző helyein előforduló kísérletek felvételeit és kiértékeléseit is végzik.

A vizsgálat módszere

A törzselemzés

A fák alakja első ránézésre leginkább hengeresnek tűnik. Jelentős eltérés van azonban a fajok, valamint a fajokon belül a fajták és változatok között is (egyenes kúp, hiperboloid, ne-iloid stb. alakok). Az alak meghatározásához a régi gyakorlat­hoz hasonlóan a törzset meghatározott számú szakaszra kell felosztani, amely szakaszok jó közelítéssel hengerként, cson­

kakúpként és kúpként írhatók le. így térfogatuk meghatározása sokkal egyszerűbbé válik. Ehhez nem kell mást tenni, mint az adott henger, csonkakúp, kúp megfelelő átmérőit és hosszát lemérni, majd a megfelelő matematikai képlettel meghatározni a térfogatát. A szakaszok térfogatának összegzésével jutunk el a vizsgált faegyed tényleges, tisztán matematikai úton megha­tározott térfogatához. Ez hát a legpontosabb módszer a valós fatérfogat meghatározására. A törzselemzés során más nagyon fontos információkat is gyűjthetünk a vizsgált faegyedről és közvetve - mint a faállományt alkotó egyed - a faállományról. Ha nemcsak a külső - kéregbeni - adatokat mérjük, hanem a kéreg nélküli és az évgyűrű adatokat is. komolyabb összefüg­gések keresésére is lehetőség nyílik a faegyed és az erdő eddigi életéről.

Az átlagja

Az erdőt különböző átmérőjű és magasságú egyedek alkot­ják. Amennyiben a fent leírtakat minden átmérőre alkalmaz­nánk, tehát a törzselemzést minden átmérőtartoniányban elvé­geznénk, akkor jutnánk a legpontosabb fatérfogathoz. A való­ságban ez nagyon költséges és bonyolult lenne, ezért inkább egy olyan értéket keresünk, amely önmagában helyettesíti a teljes átmérőtartományt. Ez nem lehet más, mint a darabszám­mal súlyozott átlagátmérő. Azért beszélünk csak átmérőről, mert az átmérő a fatérfogat-meghatározásban négyzetes súllyal szerepel, tehát az átmérő dominánsabb, mint a magasság. Az átlagátmérő alapján meghatározott átlagfa képviseli azt a min­tát az erdőrészletből, amelynek alapján már gazdaságosan és pontosan meghatározható a valós fatérfogat. Mivel az átlagról van szó, ezért a vizsgálat során számított eredményekkel és a levont következtetésekkel a valósághoz legközelebbi modellt tudjuk előállítani. Fontos lehet ez a növedékvizsgálatnál és a fatérfogat-meghatározásnál, hiszen ezeket lényegesen már csak a darabszám tudja befolyásolni. Az átlagfa meghatározása min­den esetben az egyedi átmérőmérésen alapszik, ahol az erdő­részletben szereplő minden egyed átmérőjét (di ,3) le kell mérni. Nincs értelme mintaterületek felvételének, mivel nem biztos, hogy az erdőrészlet átlagos területeit tudjuk kialakítani. Ezt sohasem lehet elég objektíven megítélni, és így önmagában nagy hibalehetőséget hordoz.

Az átlagfás törzselemzés

A vizsgálat lényege az egész erdó'részletet reprezentáló át-lagtörzs(ek) meghatározása és kijelölése. Ehhez a fentiek alap­ján le kell átlalni a teljes erdőrészietet, ki kell számolni az átmérőmérés alapján az átlagátmérőt és az erdőrészlet teljes egészében ki kell jelölni a vizsgálni kívánt átlagtörzs(ek)et. A mintatörzs(ek) megoszlása a terület nagyságának függvényé­ben az alábbi:

A rész le t t e r ü l e t e M i n t a t ö r z s e k szám a

0,1 - 3 h a 1 ha-anként 1 d b

3-10ha 2 ha-anként 1 d b

10-30 h a 3 ha-anként1 d b

30 ha fölött 4 ha-anként 1 db

A kéregtérfogat száza lékának változása a famagasság függvényében

(Üfk OBti)

Tiszavárkony fűzkert

Az átlag törzsek felkészítése

A kijelölés után be kell jelölni a mellmagassági átmérőt (di ,3). Ezzel kiküszöböljük a tuskómagasság beszámítását. A döntés és gallyazás után következik a korongmérés helyeinek kijelölése az alkotóvonal mentén. Az alkotóvonal teszi lehető­vé, hogy a korongméréskor a korongokat mindig azonos po­zícióból mérjük. A korongmérés helyeinek kijelölésekor figyel­ni kell arra, hogy ez a törzs jellemző pontjain történjék. Kiemelt helyek: tű, 0,6 m, 1,3 m. Ezeket minden esetben ki kell jelölni. A továbbiakban lehetőleg 1,8-2,2 m között kell a szakaszokat

kijelölni. A szakaszhosszakat például az. ágtus-kók is befolyásolhatják. Minél kedvezőtleneb­bek a törzs alaki tulajdonságai, annál rövidebb szakaszokra kell osztani. A szakaszok kijelö­lése után következik a mérendő korongok ki­vágása 1,0-2,0 cm-es vastagságban. A koron­gokat a fa sorszámával és a fán belüli helyének megjelölésével kell ellátni. Ha lehetőség van — egyes fajoknál (főleg nyáraknái) - az éves magassági növedéket is le kell mérni. A mé­résnél az évente képződő csúcsrügy alatt lévő gyűrű ad útbaigazítást. Az 5 cm-nél vastagabb ágakból is kell mintát venni, a szakasz két vé­géről egy-egy korong formájában. Ezzel befe­jeződik a terepi munka.

A korongmérés

Mint már említettem, a korong rengeteg in­formációt hordoz a faegyed és közvetve a fa­állomány eddigi életéről. Ha kellő részletes­séggel olvassuk le az adatokat, akkor gyakor­latilag mindent megtudhatunk az ültetéstől kezdődően a vizsgálat időpontjáig, következ­tetéseket vonhatunk le az elkövetkező időszak teendőiről. A korongok felkészítése a mérés­hez a tisztításból és szükség esetén a csiszo­lásból áll. Minden egyes korongon le kell mér­ni a kéregben, kéreg nélküli adatokat, valamint az egyes évgyűrűk adatait 25 év alatt. 25-50 év között minden második, 50-75 év között minden harmadik és 75 év fölött minden ötödik év adatait olvassuk le. A mérés az, alkotóvonal mentén történik a bélen keresztül fektetett egyenesen, majd az. erre merőleges egyenesen megismétlődik, fgy minden évgyűrűadathoz két érték tartozik, amelyet később átlagolunk és így megkapjuk az egyes évekhez tartozó va­lódi átmérőt. A korongon történő' leolvasások milliméter élességgel történnek. Az átlagolá­sok befejeztével előállítottuk a köbözéshez szükséges adatok egy részét. Az adatok másik része a szakaszok hosszának kijelölésekor jött létre. Ezzel elkezdődhet a valódi térfogat-meg­határozás.

A z Interaktív Növedékvizsgáló Rendszer (INR)

A számítógépes feldolgozás lehetőséget ad arra, hogy a lemért értékekből hibáktól men­tesen, párbeszédes formában, gyorsan eredmé­nyeket nyerjünk. Ezáltal lehetőségünk van a vizsgálat kiterjesztésére. A következtetéseket egyedi és faállomány szinten vonhatjuk le,

amelyek között szoros az összefüggés. A vizsgálatok elvégzé­sére DOS operációs rendszer alatt futó program készült, amely az alábbi feldolgozási lehetőségeket kínálja:

Főalakok fatérfogat-számítása

Ha a korongokon függőleges irányban összekötjük a meg­felelő éveket, akkor megkapjuk a különböző korú faalakokat. Ezen alakok függőleges tengely körüli forgatásával előállítha­tók az egyes évek térfogatai, amelyet később a növedékvizs-gálat során alapként használunk. A táblázat a korok megjelö-

lését, az adott korokhoz tartozó magasságokat és térfogatokat tartalmazza. Az utolsó sorban a teljes - bruttó - térfogat sze­repel, az utolsó előttiben pedig a kéreg nélküli - nettó - tér­fogat. Párbeszédre nincs lehetőség.

Szakaszos köbözés

A korongokon lemért értékekből és a szakaszok hosszának kijelölésekor nyert értékekből tisztán matematikai úton elvégzi az egyes szakaszok (henger, csonkakúp, kúp) térfogatainak szá­mítását, így a táblázatban a szakasz relatív - a fa teljes hosszához viszonyított - és abszolút - tényleges - hossza, va­lamint az egyes szakaszok térfogata kéregben (bruttó) és kéreg nélkül (nettó), ezek különbsége (valódi kéregtérfogat) és a ké­regtérfogat viszonya a bruttó térfogathoz (a szakasz kéregszá­zaléka) szerepel. Táblázaton kívül, de még ehhez a részhez tartozik a bruttó és nettó térfogat, valamint a teljes fára vo­natkoztatott kéregszázalék. Az egyes szakaszok kéregszázalé­kának megállapításával lehetőség nyílik ezek megoszlásának vizsgálatára a teljes famagasság függvényében. A kéregszáza­lék megoszlásának ilyen vonatkozású vizsgálata ez idáig nagy­vonalúan történt. Párbeszédre nincs lehetőség.

Növedékvizsgálat

A fatömeg gyarapodásának ennyire közvetlen vizsgálatára még sohasem nyílt lehetőség, mint a program ezen részének használatával. A táblázatos formában közölt értékek és ered­mények az alábbiak szerint épülnek fel. A vizsgálandó évek kor- és fatérfogat adatai után a térfogatkülönbség - növekmény - szerepel hektárra vetítve, elméleti (100%-os záródásra vo­natkoztatva) és valós („záródással" - a megmaradási százalék­kal módosított) bontásban. Ezen két utolsó oszlop eredményei a teljesen, 100%-ban megeredt és megmaradt erdő, illetve a valóság adatait tartalmazza. Ha a vizsgálati időszakok időin­tervallumát egy évre csökkentjük, úgy közvetlenül az egymást követő vegetációs időszakok növedékét kapjuk. Ezen növedé-kek grafikus ábrázolásával nyomon követhető az erdő (a fajok és fajták) növekedési üteme és formája. A vizsgálati időinter­vallum növelésével a növekmények meghatározása elnagyol-tabbá válik, de bizonyos fajok esetében éppen ez lehet a kívá­nalom. A korszaki átlagnövedék - folyónövedék - vizsgálata sok értékes információt hordoz. Ezek közül talán a legfonto­sabb a nevelővágások prognosztizálásának kérdése lehet. A fo­lyónövedék csökkenésével aktuálissá válhat a következő neve­lővágás. Ennek ideje és mértéke megállapításához - a faj- és fajtaadottságokat is figyelembe véve - kíván segítséget nyúj­tani a vizsgálat ezen része. Csak párbeszédes lehetőség.

Növó'tértáblázat

Itt kerülnek rögzítésre a fatérfogat meghatározáshoz és a növedékvizsgálathoz nélkülözhetetlen paraméterek. Hálózat­ban létesített erdők esetén a sor- és tőtávolság, egyéb esetben a hektáronkénti darabszám és a záródás szerepelnek, mint fon­tos kiinduló, nélkülözhetetlen paraméterek. Ezek az alapada­tok. A táblázat ezen párbeszédes részén túl a mintatörzs az állomány elméleti és valós fatérfogatait tartalmazza bruttó és nettó bontásban. Párbeszédre lehetőség van.

Átmérő-viszonyszám

A mellmagassági (di.3) átmérőhöz való viszonyítás a fama­gasság különböző százalékában fontos lehet egy üzemi szintű választékbecsléshez és az ehhez kapcsolódó erdőérték-számí­táshoz. Támpont a sudarlósság egzakt meghatározására, A táblázat a számítás helyét jelöli a vizsgált mintafa magasságá­

nak százalékában, a számítási hely tényleges magasságát, az ehhez tartozó bruttó és nettó átmérőket, valamint az átmérők­höz tartozó bruttó és nettó átmérő-viszonyszámokat. Párbe­szédre nincs lehetőség.

Grafikus megjelenítés

A számítógépes feldolgozás egyik nagy előnye, hogy a vizs­gált egyedek alakjai grafikusan is megjeleníthetők a képernyőn is és nyomtatott formában is. Ennél a munkarésznél csak azt kell eldöntenünk, hogy milyen méretarányban kívánjuk a rajzot elkészíteni. Külön lehet megválasztani a vízszintes és a ma­gassági méretarányt. így különböző fokú torzításokat lehet el­érni, ami esetenként még határozottabban kirajzolja az egyes fajok és fajták alakjai közötti különbséget. Leginkább csak szemlélető funkciója van. Párbeszédre lehetőség van.

Következtetések

- A fent vázolt módszerrel lehetőség nyílik a helyi termő­hely- és állományviszonyokhoz alkalmazkodásra a fatérfogat meghatározást illetően.

- Elegendő számú adat esetén lehetőség van helyi fatömeg-tábla kidolgozására.

- A vizsgálat részletessége lehetővé teszi a tudományos szintű vizsgálatokat.

- Fafaj és fajta független alkalmazhatósága. - Elegyes és elegyetlen állományok vizsgálatának lehetősé­

ge. - Közvetlen lehetőség a fajok és fajták fatérfogal-növekmé-

nyének meghatározására. -Nagyobb rugalmasság a még termesztésbe vonás alatt lévő

fajok és fajták fatömeg-, kéreg-, százalék- és átmérő-viszony­szám táblázatainak kidolgozására.

- Kapcsolati lehetőség a Dérföldi-féle méretcsoportos vá­lasztékbecsléshez.

- A program közvetlenül kapcsolódik a ma általánosan használt programokkal (WINWORD, WINEXCEL, ITR).

- Egy újabb lehetőség a faállományaink részletesebb növe-dék és fatérfogat vizsgálatához.

Összesítő t ibiázatok a Tiszavárkony Fűzkert mintafáinak vizsgálata során szerzett adatokból

Bruttó vastagfa valós és a fatömcgtábla

Vizsgálat a lá vont fa j ták

Valós fatömeg ( in 3 /ha)

Korai nyár fa tö ­megtáb la (inVha)

Óriás nyár fa tö -

megtábla (m 3 /ha)

Pannón ia 4 x 3 m 393,3 382,91-10,4] 410,21+16,9)

Pannón ia 6 x 4 m 325.6 334,8 (+9,2 | 358,01+32,4]

1-273 221,7 242,91+21,2] 260,7(+39,0|

Bl Cons tanz o 276,8 265,8 ( -11,0| 282,1 (+5 ,31

1-45/51 302.4 305,7 (+3,3 ) 325,91+23,5)

1-154 223,7 231,21+7,5) 246,51+22,8)

Összes át la g 290,6 293,9 (+3.3 ) 313,91+23.3)

Összesítő táblázat kéregszázalékra

Pannón ia 4x 3 m 10 .01%

Pannón ia 6x 4 m 9,97'/o

1-273 9,92%

B L C o n s t a n z o 8,67%

1-45/51 10,51%

1-154 10,49%

Faa 1 ako k fa térfogat-számítása

A z első" o s z l o p a k o r m e g j e l ö l é s é t , a m á s o d i k az e h h e z a k o r h o z t a r tozó m a g a s s á g o t , m í g a h a r m a d i k a fa térfogatot tar­t a l m a z z a m 3 - b e n .

Kora (év ) M a g a s s á g a (in) Térfogata (in 3)

1 2,54 0,000317

2 3,89 0,001262

3 5,24 0,002918

4 6,82 0,006443

5 8,59 0,012398

6 11,20 0,025033

7 13,05 0,059615

8 14,34 0,097147

9 16,75 0,140032

10 18,61 0,198181

11 20,32 0,298621

12 22,53 0,408806

13 24,54 0,530245

14 25,69 0,639644

15 27,00 0,732737

Bru t tó 27,00 0,802307

Növedékvizsgálat

Itt v a n l e h e t ő s é g a k o r s z a k i á t l a g n ö v e d é k - f o l y ó n ö v e d é k - m e g h a t á r o z á s á r a . J e l e n e s e t b e n a v izsgá l t k o r s z a k 1 év , így k ö z v e t l e n ü l a z é v e s n ö v e d é k e t k a p j u k . A táb láza t az a l ább iaka t t a r t a lmazza : az e g y e s é v e k - v i z s g á l a n d ó é v e k - ko r - és fatér-fogat adata i t , a f a té r foga tok k ü l ö n b s é g e i t - n ö v e k m é n y é t ( d V ) , v a l a m i n t a n ö v e k m é n y h e k t á r r a v e t í t e t t a d a t a i t - elméleti [ 1 0 0 % - o s z á r ó d á s r a v o n a t k o z t a v a - (V) ] é s valós [ „ z á r ó d á s s a l " - m e g m a r a d á s i s z á z a l é k k a l m ó d o s í t o t t - ( * V j ] b o n t á s b a n .

K o r ( é v | Térf . | m 3 | Kor(év) T é r t i m 3 ] dV(m J ) V ( m 3 / h a | « V ( m 3 / M

1 0.000317 2 0,001262 0,000945 0,353245 0,326129

2 0,001262 3 0,002918 0,001656 0,688785 0,571228

3 0,002918 4 0,006443 0,003525 1,466504 1,216211

4 0,006443 5 0,012398 0,005955 2,47721 1 2,054418

5 0,012398 6 0,025033 0,012635 5,256183 4,359094

6 0,026033 7 0,059615 0,034582 14,386009 11,930704

7 0,059615 8 0,097147 0,037532 15,613255 12,948492

8 0,097147 9 0,140032 0,042885 17,839990 14,795184

9 0,140032 10 0,198181 0,058150 24,190339 20,061699

10 0,198181 11 0,298621 0,100440 41,783053 34,651811

11 0,298621 12 0,403306 0,110185 45,836779 38,013675

12 0,408806 13 0,530245 0,121439 50,518456 41,896316

13 0,530245 14 0,639644 0,109399 45,510026 37,742690

14 0,639644 N 1 5 0,732737 0,093093 38,726764 32,117148

Szakaszos köbözés

A z e l s ő o s z l o p a c s o n k a k ú p he lyé t , a másofl ik a m a g a s s á g á t j e lö l i , a h a r m a d i k é s n e g y e d i k o s z l o p ezen c s o n k a k ú p o k b ru t tó és ne t tó tér fogatá t (b.térf., n . tér f . ) , az ö t ö d i k o s z l o p e z e k k ü ­lönbségé t ( d V ) , m í g a h a t o d i k a k ü l ö n b s é g s záza l éká t tar tal­m a z z a a b ru t tó t é r foga t ra v o n a t k o z t a t v a , v a g y i s a k é r e g s z á z a ­lékot ( k é r e g % ) .

Hossz (in) Szakasz (in) b.térf.dn 3) n.terl.íirr i dV(in ! ) k%

0,00 0,00 0,000000 0,000000 0,000000 0,00

0,60 0,60 0,059241 0,054250 0,004992 8,43

1,30 0,70 0,055185 0,049762 0,005422 9,83

3,30 2,00 0,134700 0,120149 0,014551 10,80

5,50 2,20 0,122153 0,111559 0,010595 8,67

7,50 2,00 0,094306 0,087139 0,007167 7,60

9,50 2,00 0,082604 0,075899 0,006705 8,12

11,50 2,00 0,068510 0,063354 0,005157 7,53

13,50 2,00 0,056592 0,052496 0,004096 7,24

15,50 2,00 0,045858 0,042432 0,003426 7,47

17,50 2,00 0,034937 0,032185 0,002752 7,88

18,80 1,30 0,018611 0,016994 0,001617 8,69

20,80 2,00 0,017700 0,015919 0,001781 10,06

22,80 2,00 0,007837 0,006969 0,000868 11,08

24,80 2,00 0,003412 0,003056 0,000357 10,45

26,30 1,50 0,000608 0,000529 0,000079 12,98

27,00 0,70 0,000053 0,000047 0,000006 11,42

Nettó: Bruttó: Kéreg % :

0,732737 m7d b 0,802307 m 3 /db

8,67

Növőtér táblázat

E b b e n a t áb l áza tban v a n n a k rögz í t ve a s z á m í t á s h o z nélkü­lözhe te t l en p a r a m é t e r e k : sor- é s tő t ávo l ság , „ z á r ó d á s " - m e g m a -radás i s záza lék . A t ö r z s s z á m a va lós és e lméle t i ( 1 0 0 % ) ada­toka t t a r t a lmazza , m í g a ne t tó és b ru t tó hek tá ronkén t i fatérfogat is h a s o n l ó b o n t á s b a n sze repe l .

Sortávolság: Tó'távolság: Záródás:

6,00 (m ) 4,00 (m )

83 % 345 (db/ha ) 416 (db/ha )

0,732737 (m 3) 0,802307 (m 3)

252,794220 (m 3 /ha) 304,818538 (m 3 /ha) 276,796053 (m 3/ha)

„ 3 n

Törzsszám: Törzsszám (elm.) : Nettó: Bruttó: Nettó térfogat : Nettó térfoga t (elm.) : Bruttó térfogat : Bruttó térfoga t (elm.) : 333,75987 8 (m J /ha)

Átmérő-viszonyszám

A z e l s ő o s z l o p a s z á m í t á s he lyé i j e lö l i a f amagas ság %-ában , a m á s o d i k a s zámí t á s i he ly t ény leges m a g a s s á g á t tartal­m a z z a , a h a r m a d i k é s ö töd ik o s z l o p a számí tás i hely net tó és b ru t tó á tmérő i t sze repe l t e t i ( N . á t m . B . á tm) . Ezen á t m é r ő k h ö z ta r tozó á t m é r ő - v i s z o n y s z á m o k a n e g y e d i k és ha tod ik osz lop­ban t a l á lha tóak (N .ávsz , B . á v s z ) .

M a g a s s á g % - a

M a g . lin) N.átm. (mm) N.ávsz. |%) B.átm. (mm) B.ávsz(%|

0 0,00 363 126,48 380 124,59

0 1,30 287 100,00 305 100,00

10 2,70 272 94,77 288 94,43

20 5,40 243 84,67 252 32,62

30 8,10 223 77,70 233 76,39

40 10,80 198 68,99 206 67,54

50 13,50 175 60,98 181 59,34

60 16,20 146 50,87 152 49.84

70 18,90 123 42,86 129 42,30

80 21,60 68 23,69 72 23,61

90 24,30 35 12,20 37 12,13

AZ ÉV FÁJA A KISLEVELŰ HÁRS

Hársforgácsok innen-onnan

így ábrázolja a dr. Borbás Vince által átdolgozott „A nö­vények te rmésze t ra jza k é p e k b e n " c. kiadvány a kislevelű' hársat, vagy mint a múlt századi képeskönyvből megtudtuk, a szódokfát.

A szódokfa

Gyérített hársas a Pilisben

Erdélyi Magyar Szótörténet i Tár IV. kötet. (Kriterion Könyvkiadó, 1984.)

H á r s : (!•) 1571: Végeztek eztis eo k. hogy Ez Ieowendeo Zokadalom-ba fazektwl, harstwl tekeneotwl ky walwa semmybeol vam Neh vetessek. 1594: Az. kcömywcsnek... Hogy állasnak való Harsot soholt nem találtunk, kellet Istrángot wennem 12 zalat... 1606: Juny Veöttem Harsát az ... zoleök keötözesere... 1675: Egy hársból kőtél edgyes rosz ágyaczka... 1784: Vintzellér Ő klme is azt kívánja, hogy mind karó mind pedig elegendő Hárs, vgy pénzbéli fizetése és egyéb natúrálék is kellete koránt administráltassanak... 1765: Az Gyalog szeresek ... ezen munkájára Jövéskor egy-egy penetényi szőlő kőtő hársot ho/ni. . . 1783: Kuk András, szőlő kö tő hársot ád száz Papusát (2) 1653: A hitbéliváltoztatás megerőüenitette a népeket: és az alatt a nagy szultán Szulimán mint eszes ember ezt látván, akkor hántá a hársot mikor hámlik vala, és az alatt magának tevé s foglalá a magyar birodalom jobb részét... H á r s a s : 1820: a Sz Egyedi KözÜnsegis a Borzas és Hársos tetőn foglalt el egy darab erdőt s apradanként le irtagatván ma mint szántó, és Kaszáló helyeket birja. Hárs fa : 1776: Nagy Vesztegetésnek kelletik lenni azon Erdőben Á (talányos Czigányok által, kikis Hársfából készített tszonyu nagy Tekenőket Szoktak hozni ide Hunyadra eladni. Hársfa-budunka - hársfából készült bödön. Hársfanyoszolya: 1656: Az elseo lakóhaz.b(an) vagyon egy festekes gyonta-ros, superlatos Aagy. auagy hársfa nyozolya... Hárskö té l : 1657: Vetem az Udvar szüksegereis 5 hars kötelet... Jó Ist­ráng Nro 1 Hars kőtél...

Pápai Gábor

A hátramaradt tuskó élni akar...

1 f f > f f áfc

DR. SHRI PRATAP SANKOSH - DR. KALMÁR JÁNOS

Környezetvédelem és erdőgazdálkodás Sikkim (India) területén (I. rész)

1995 januárjában a magyar szerző, indiai tanulmányútja alkalmával, a Himalája térségében, Sikkim tartományban végzett terepbejárásokat és kapcsolatba lépett a tartományi erdészeti hivatal illetékeseivel is. E tanulmányt a terület természeti helyzetéről, a magas hegyvidék er­dőgazdasági és agrogeológiai adottságairól a helyi telepítés egyik ter­vezőjével és kivitelezőjével közösen írták a korántsem helyi jellegű, általános érvényű természetvédelmi problémák szemléltetése céljából.

SIKKIM TARTOMÁNY 20 km

1. ábra

0

Yumthang Mangán Yoksum Gangtok Ranqpoo 2 ' í h r a

3860 m 2400 ™ 1 7 8 0 m m „

• H i E51 2 13 L^34

Sikkim India egyik legfiatalabb tag­állama, az 1975-ös népszavazás dönté­se alapján csatlakozott az államszövet­séghez. Az erdőgazdaság és a termé­szetvédelem - habár a volt hercegség autonóm ágazatai - komoly támogatást élveznek a központi kormány részéről. Ez azért is fontos, mert bizonyítja, hogy minden szinten figyelemmel kí­sérik az emberi beavatkozás következ­ményeit a terület természetes állapotá­ban.

Sikkim állam területe a Himalája hegyláncot szeli át É-D irányban. A kb. 33 000 km területű országrész Ne­pál, Kína és Bhután között fekszik, dél felé Nyugat-Bengália tartomány révén csatlakozik India többi részéhez.

Természeti viszonyok

Sikkim helyzeténél fogva a magas hegyek, meredek völgyek és gyors fo­lyók hazája. Itt található India legma­gasabb pontja: a Kanchendjanga, más néven a Tenth Peak, a Himalája hegy­lánc harmadik „nyolcezrese", 8598 m-re az Indiai-óceán szintje fölött.

A Magas-Himalája középső gerinc­vonulata ÉNy-DK irányban szeli át a tartományt, fő magaslatai a 6000 m-t is meghaladják, így a Siniolchu (7205 m), a Tangchung Khang (6366 m), a Yajungnamteng (6870 m) és a velük p á r h u z a m o s a n futó G o e c h a Peak (6450 m) - Pandim (6640 m) gerinc. A terület ÉK-i határa a tibeti Himalá­ja-lánc része, Chomjomo (6838 m) és Dihanlishan (7128 m) hegycsúcsokkal. Az átlagmagasság délen 2500, északon 3000 m körül van (1 . ábra).

A hegygerincek a 3000-3500 m ten­gerszint feletti magasságban egy felda­rabolt, valószínűleg ó-pleisztocén korú eróziós térszín maradványai, amely a tartomány déli felében követhető és folytatódik Nyugat-Bengál, K-Nepál és Ny-Bhutan területén is.

A fő vízfolyás a Tista folyó, a Brah-maputra bal ága, amely a tibeti Hima­lájából ered Yumthang térségében. Fő mellékfolyásai jobb felől a Rangbong - Sikkim délnyugati határfolyója - és

ennek jobb oldali ága, a Rónait (Rot-hang); a Poke Chhu és Lhonak (Lang-bo) Chhu. Bal felöl a Rangpoo és a Yumthang Chhu, állandó jellegű de nagyon változó vízhozammal. Ezek fő­leg a magas hegység gleccserjeiból, valamint forrásokból erednek. A terü­letre a mélyen bevágódott, szerteága­zó, fiatal (holocén korú) völgyhálózat a jellemző, kezdetleges teraszrendszer-rel, számos élő, illetve felfüggesztett törmelékkúppal . A Tista folyó alsó szakaszában, s kisebb mértékben a Ra-noit mentén kialakult kisméretű alluvi-ális síkságok a tartomány egyetlen víz­szintes területei.

Sikkim földrajzi helyzeténél fogva a szubtrópusi klímaövezetbe tartozik (27-28" északi szélesség között), de a szubtrópusi jelleg a magas hegyvidé­ken csak részben érvényesül. Ganktok területén (1650 m) az éves átlaghőmér­séklet 18 ' , északon, Gazum Choma tő mellett (3800 m), már csak 7°. Az örök hó határa 4500-5600 m között van és jól követi a sokéves átlag 0 ' izoterm vonalát, már ahogy az elég ritka és nem mindig fo lyamatosan m ű k ö d ő meteorológiai megfigyelőhálőzat ada­taiból következtethető.

A csapadék évi átlaga délen 900 mm, északon 400 mm, a monszunöve­zetre jel lemző időszakos jellegű elosz­lásban: a nyári monszun (május-július) adja a csapadékmennyiség 70%-át, a téli monszun (december- január) kb. 20%-át. Az utóbbi 25 évben e térség­ben is, amint az egész hegyrendszer te­rületén, jelentősen csökkent a csapa­dékmennyiség, ami egyes források el­apadásá t , a g l e c c s e r e k 1-2 k m - e s visszahúzódását, folyók, patakok med­rének beszűkülését , a szárazságtűrő növényzet előtörését eredményezte.

A Magas-Himalája egy több ezer méter vastag, kőzettanilag egységes metamorf gerincből áll, amelynek jel­legzetes kőzettípusa a Dailig-sorozatot nagy részben képező biotitos gneisz, palás, illetve tömeges kifejlődésben. A gneiszben helyi jelleggel kétcsillámos csillámpala és kvarcitlencsék jelennek meg. Északon, a tibeti-vonulat mentén bioti tos grani to id- tömzsök, a tarto­mány DK-i sarkában egy feltolódási vonal mentén zöld palák és karbonátos kőzetek találhatók. A bhutáni határ kö­zelében a metamorf kőzetekben egy

erős retrogresszív folyamat észlelhető (kloritosodás, a földpátok szericitese-dése stb.)

A metamorf kőzetek kora valószí­nűleg nagyon régi, de a krétakortól az oligocénig tartó alpi orogenézis folya­mán regenerálódtak. A gneiszeket alsó miocén korú leukogránit-tömzsök törik át.

A főleg földpátokból álló alapkőze­ten a pleisztocén alatt, a csapadékban gazdag, ún. pluviális időszakokban(az európai jégkorszaknak megfelelő peri­ódusban) több tíz méter vastag alterá-ciós kéreg keletkezett, amely az emlí­tett eróziós térszín maradványain, az intenzíven feldarabolt hegyhátakon követhető. így a Hanumani Took-De-olari hegygerincen, amelyre Gangtok város épült, 5-15 m vastag, homokos­agyagos, helyenkint breccsás ortoelu-vium található, vas-oxidokban gazdag szintekkel.

A talajréteg egyrészt e mállási kér­gen (vagy áthalmozott részein), más­részt a nyers, üde metamorf kőzeteken keletkezett. A terület nagyobb részét képező meredek hegyoldalak és völ­gyek mentén a talajosodás az erózióval

társult folyamat, ezért a talajréteg mi­nimális vastagságú és a jellegzetes szintek nem vagy csak kezdetlegesen fejlődhettek ki.

Az északról délre növekvő csapa­dékmennyiség és átlaghőmérséklet a talajosodási folyamatot is befolyásolja - részint az alapkőzet mállása, részint a növényzet kifejlődése révén.

A hegyvidék jellegzetes talajszelvé­nye a következő (2. ábra):

1. az A szint általában mindössze néhány cm vastag, többnyire a füves növényzet gyökérzőnájának megfelelő vastagsággal.

2. A B zóna, ha létezik, 1-3 dm vas­tag és a szerves, illetve szervetlen kol­loidok minimális mennyiségben van­nak jelen.

3. Csak az alterációs kéreg fölött létrejött talajrétegben észlelhető helyi jel legű vasakkumulációs szint.

4. A D-szint (alapkőzet) felé való átmenetet egy változó vastagságú tör­melékes, illetve repedezett zóna képe­zi.

A magas területeken általában az A szint közvetlenül a D-szintre te­lepszik.

Fontos... Fontos, hogy egy napilapnak adott tájékoztató közérthető legyen. Az adott téma magyarázata általában nem lehet teljes körű, tudományos alaposságú, de szakmailag helyesnek, hitelesnek kell lennie. Ez utóbbi követelménynek sajnos, csak kevéssé tesz eleget a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kara dékánjának ismertetője. (Népszabadság, április 21.) Az első világháború utáni időszakról sok rosszat el lehet mondani, de azt talán mégsem, hogy akkor csupa „...gazdasági küszöb alatti, rontott erdő maradt ránk". Szerencsére még most is jócskán van ezekből az immár nyolcvan év feletti erdőkből mutatóban. Ezeket szemügyre véve ékes bizonyság lehet, hogy ennyire azért nem illik sötétre festeni a ké­pet, ennyire lebecsülni elődeink ténykedését. (Hozzátehetjük, a mi utó­daink sem csupa „gazdasági küszöb feletti" erdőt örökölnek - tőlünk.) Ami pedig a jövőre vonatkozik, úgy gondolom, nagyon kevés olyan területet tudna mutatni a dékán, amelyik nem alkalmas erdő telepíté­sére. Mindenképpen többnek gondolom az ismertetőjében említett 20%-nál. Más kérdés, hogy nem akarunk minden alkalmas helyet er-dősíteni. De eljöhet még az az idő, amikor újra telepítünk mezővédő, út menti, csatorna menti erdősávokat. Még néhány közelmúltbelihez hasonló szélvihar, amelyik a termőfölddel együtt a vetőmagot is elhord­ja, és újra lesz igény erdősávokra. Nem szerencsés tehát előre elvenni a kedvet, területünk 80%-át alkalmatlannak minősítve e célra.

Reményfy László

ERDŐKERÜLŐBEN

II. Erdőpedagógiai Szeminárium t Az 1996-ban megrendeze t t e l ső

szeminárium eredményeire és jő ta­pasztalataira alapozva, joggal kerülhe­tett sor egyesületünk Erdészeti Erdei Iskola Szakosztályának második sze­mináriumára, Pécsen.

Az 1997. április 1-től 5-ig rendezett program házigazdája a Mecseki Erdé­szeti Rt., támogatója a Német Szövet­ségi Kormány volt.

A szeminárium atyja, létrehozója, egyesületünk tiszteletbeli tagja: Ro­land Migende az idei program mottó­jául, Richárd von Weizdckert idézte:

„Ha már megtanultuk tisztelni - vé­deni a természetet, akkor az megterem-

f e l n ó v e k v ő n e m z e d é k t e r m é ­szettudatos gondolkodásmódjának elősegítésében, amit már nemcsak kör­nyezetünk állapota sürget, hanem EU csatlakozásunknak is egyik sarkalatos pontja lesz.

A köszöntőket és a szakosztályi fel­adatok kitűzését követően, megkezdő­dött Susanne Kues Gertz erdőmérnök-nő-erdőpedagógus előadássorozata, a természeti tapasztalás pedagógiája címmel.

Itt az elméleti és az erre épülő gya­korlati foglalkozások közvetlen részt­vevői lehettünk. A gondolatok aktív cseréjének lehetősége mellett, saját

„bőrünkön" érezhettük az érdeklődés felkeltésének, a lélek megfoghatóságá-nak óriási lehetőségét a természet adta színfalak között.

A gyakorlati foglalkozások során a természet já tékos tanulásának-ta-pasztalásának egész tárházát vonultat­ta fel előadónk. Előadásmódja, szemé­lyisége a szeminárium eredmé­nyességét, a résztvevők aktív részvéte­lét, összekovácsolódott jó hangulatát e redményez te . E személyes varázs közvetítője és a jó hangulatú eredmé­nyes munka záloga a mindannyiunk által tisztelt és nagyrabecsült dr. Szó­nyi Laci bácsi volt.

R o l a n d M i g e n d e . . .

ti számunkra annak lehetőségét, hogy tovább élhessünk a Földön."

A szeminárium célja

Az erdőpedagógia aktuális kérdései, gyakorlati megvalósításának módszer­tana.

Az öt nap történései

A programra, az ország szinte min­den tájáról érkező, témában érintett résztvevőit, a szállás elfoglalása és az ezt követő ebéd után, Rakonczai Zol­tán, Káldi József, Schmotzer András, Roland M i g e n d e és O r m o s Balázs urak köszöntötték.

A köszöntőben hangsúlyozottan ka­pott helyet a Szakosztály társadalmi, erdészetpolitikai szerepe, jelentősége a

... é s csapata m a d á r b e r k e n y e s u h á n g o t ü l te t .

na. P a p p K á l m á n e r d é s z e t i i g a z g a t ó f u r u l y a s z ó v a l b ű v ö l i az e lül tetet t suhángot .

A napok eseményeit szakestélyi hangulatú beszélgetések-eszmecserék zárták.

Házigazdáink jóvoltából a szakmai mellett, más színvonalas programok is tarkították e néhány nap dekoratív pa­lettáját.

S z e r d a e s t e k e r ü l t s o r Huszár György kollégánk érdekes, vetítéssel kiegészített mongóliai útibeszámolójá­ra.

C s ü t ö r t ö k ö n , a jól s ikerü l t nap emelkedett hangulatát fokozandó, vil­lányi borkós to lóval a lapoztuk meg nyiladozó nótacsokrunkat.

Pénteken hajótúrán ismerkedtünk, a Duna-Dráva Nemzeti Park létrejöttét igazoló adottságokkal , élővilágával . Hazafelé - már busszal, Drávaivány-ban megtekinte t tük a fakazettás mennyezetű' templomot.

E napon, mint a szeminárium utolsó estéjén fogadásra voltunk hivatalosak, amelyen Pécs város elöljáróin és e té­ma támogatón kívül dr. Körinek Lász­ló, tiszteletbeli német konzul is részt vett.

Az előzmények, eredmények mélta­tása mellett, az e munkában kifejtett aktív tevékenységükért emlékplakettek és más elismerések átadására került sor.

Szombat , mint az u to lsó nap, a szakmai összefoglalás jegyében és a szakosztály éves programok, feladatok egyeztetésével telt.

Többek között: - Egységes szakosztályi oktatási te­

matika kiadása. - Erdésze t i információs báz isok

megvalós í tása , információs szintek meghatározása.

- Erdők hete rendezvénysorozat. - E U bizottsággal való kapcsolat le­

hetőségének megteremtése Roland Mi­gende segítségével.

- Az erdészeti rt.-k vezetőinek aktív szerepvállalása a szakosztály további eredményes munkájához.

- Pályázati lehetőségek, az erdésze­ti oktatóbázisok anyagi biztonságának megteremtése.

A tartalmas munkával megtöltött öt napot az Rt. Árpádtetői Erdészeténél két hárs elültetésével zártuk. Köréjük ülve kívántunk - ki-ki a maga módján, énekkel, furulyaszóval, verssel - szá­mukra békés , hosszú t e rmésze thez méltó életet.

DÓSA GYULA NEFAG Rt.

Szolnok A búcsúesten.

Erdőgazdálkodás a honfoglalás után A magyarság az Uraitól kezdve , azokon

a leiületeken vándorolt , ahol nem voltak ta­lálhatók sűrű erdők. Soha nem tar tózkodott a bükk- és a fenyőerdők övezetében. A ma­gyarság általában a tölgyesek, az alacsony záródású, bő fűtermésű, legeltetésre alkal­mas területeket kedvel te . Az új hazájában is a szállásterülete egybees ik a tölgyfafaj előfordulásával a Rábától az Ölt ig, a Szá­vától a Garamig .

A honfoglaló törzsek szálláshelyeit la­katlan erdők, mocsa rak választot ták el egy­mástól . Honfoglaló őseink a földet, így az erdőt is, közösen használták. Az e rdő kö­zös használata például a Székelyföldön - a csíki magánjavak esetében - a legutóbbi időkig 1946-ig állott fent. A honfoglalás kori törzsi közös erdőkből a király magán­birtokává vált erdők vál tak ki legelőször, ez az összes erdőterületnek j ó ké tharmada lehetett, az ország közepén kevesebb, az északi területen több.

Államalapí tó királyunk. Szent István az o r szág terü le té t m e g y é k r e , u r a d a l m a k r a osztot ta fel, ame lyeknek a kormányzásá t megyeispánokra bízta, k ik ennek fejében a megye , így az e rdők jövede lmének egyhar­madát kapták m e g .

Egyes megyékben fekvő erdők, a me­gyeispán ko rmányozása alatt állottak, de ezek mégis különleges gondozásban része­sültek. Ezt a feladatot a király erdőóvói lát­ták el. Hiva tásuk apáról fiúra szállt. Az er­d ő ó v ó k az e rdő körül i falvakban laktak, úgyhogy az egész falu lakossága az erdŐ-óvókból állt. Közvet len elöljárójuk a tíz-nagy volt, ezek felett pedig a száznagy állt.

Az e rdőóvók fő feladata az erdő őrzése, felügyelete volt, másik feladatuk a vadá­szat az erdei pa takok halászata volt, de az erdőóvók kezel ték a királyi vadasker teket is.

A Turóci-fennsík a XIV. sz. közepén.

A XIII. és a XIV. században már nem­csak vár ispánságokat , vá rmegyéke t lehet megkülönbözte tni , hanem bár commitátu-soknak nevezték a királyi erdőispánságokat is, min t zárt gazdasági egységeket . Ezen királyi birtokok az ország egész területén megtalá lhatók voltak. I lyenek voltak a ba­konyi , a zólyomi, a pilisi, a csallóközi, a máramaros i , a pozsonyi , az Ugocsa-Bereg vidéki, a szepességi , a sóvári , a zsidóvári , a lugosi, a pozsgai , a tarnai, a sárospataki, a Karakó megyei , a sári, a mosoni , a sop­roni, a szatmári , a csepeli , a segesdi , Vas megyében, Cirákon, Rumon és Kiczléden, a gömöri , Szilágyi megyében , a mai Sza-mosardó területén, valamint a Szörény me­gyében.

D e az erdőőrök jelenlétére lehet követ­keztetni például Felicián esztergomi érsek ítéletéből is, amelynek alapján kitiltják a zágrábi püspök erdejéből a somogyi vár­jobbágyokat , a püspök engedélyéhez kötve az erdő használatát és benne a vadászatot . Az e rdő új használat i rendjét valószínűleg erdőőrökkel ellenőrizték.

Erdőőrök éltek például 1181-ben a Köl­ese comes által alapított Szamos ment i mo­nostor Tur nevű prédiumában, 1237-ben a C s á k n e m b e l i M i k l ó s vér tes i falvaiban, 1262-ben az esztergomi érsek Hont megye i He lemba falujában és a XIII . században a Veszprémi Káptalan somogyi Mernye pré­d iumában, tehát az ország egész területén.

1280-ban Sáros megye i guthi erdőőrö­ket találunk abban a magyar seregben, amelyik a kunokat a mai Hódmezővásár­helynél legyőzte.

Minden említet t erdőispánság tulajdon­képpen a király magángazdasága volt, ahol a király és kísérlete valamilyen okból - fő­leg vadászat miat t - gyakrabban tartózko­dott. A magyar erdőispánságok mintájául a német Pfalzok szolgáltak, amelyek szintén erdőuradalmakként keletkeztek. Később a természeti gazdálkodásnak, és az uralkodó és kíséretének gyakor i országjárásának a visszaszorulása után szerepük elveszett , és az erdőterületeket a továbbiakban elsősor­ban mint e rdőgazdaságot és vadászterületet hasznosítot ták.

Az erdőispánságok közül a két legjelen­tősebbel, a zólyomi és a bakonyi erdőis­pánságról kel l szólnunk bővebben , ame­lyeknek a szervezetéhez és életéhez hason­ló volt a többi erdőispánságok élete és szer­vezete is.

A z ó l y o m i e rdő i spánságo t emlí tve , a Xf. század e lső felében a volt Bars és Hont megyénk északi része nem volt megszá l lva őseink által. Zólyom, Liptó, Turócz és Ár­va megye területe pedig egészen kívül esett a magyar gyepű vonalán, és teljesen lakat­lan erdőterület volt.

A földrajzi ado t t ságok mia t t Z ó l y o m megye területére a magyarság csak délről, a Garam szálas medencéjében, valamint az Ipoly me l l ékvö lgyében a Korpona patak szűkebb völgyén keresztül tudott feljutni. A Selmec patak völgyében van Felsősze-

meréd , a magyar rovásírási emlékhelyek, egyike.

A Garam mellet t 1075-ben alapított Ga­r am Szent Benedeki kolostor alapításakor a király a kolostortól északra eső területen nem adott birtokot, és az nem szerepelt az alapító oklevélben. Hasonlóan a Hont me­g y é b e n ta lá lható bozóki bencés apátság esetében is, ugyanakkor szerepel, hogy a G a r a m o n szállított fának a vámja, amely bevétel csakis a garamszentbenedeki apát­ságot illeti.

A G a r a m völgyében északra feltörekvő h o n f o g l a l ó m a g y a r o k Z ó l y o m m e g y é b e Bars megyébő l mentek fel. Ezt alátámaszt­j a A n o n y m u s leírása is, aki a XIII. század­beli ál lapotokat a Honfoglalás idejére vetíti vissza, aki szerint Bors vezér Bors várából seregével a Zó lyomi erdőig jutott , és ott igen nagy kőerősséget épített, amelyet ma is Borsod-Zólyomnak neveznek, nem em­lítve, hogy az erdőterület lakott volt.

Z ó l y o m városának a közelében volt az a királyi vadaskert (ortus ferarum), amely­nek e l ső említése 1263-ból való.

Királyaink vadászati igényük kielégíté­sére nem egyszer keresték fel a XIII. és a X I V . században is a zólyomi területeket. Az erdőt „silva regal isnak" - Király erde­j ének - vagy mint a középkorban más né­ven „Fekete e rdőnek" is hívták.

A z e r d ő v é d e l m e egészen kü lönböző társadalmi réteg letelepedését tette szüksé­gessé, ezeknek az erdőóvóknak (custodes s i lvárum) vagy a magyar nevükön, amelyet a Sóvári Soósok 1353-ban kelt bizonyság l eve le ő rzö t t m e g . A z e r d ő ó v ó k száma annyira megnőt t az erdőispánság területén Zó lyomban , hogy önálló falvakba tömörül­tek.

Legelőször 1250-ben a felső Garam völ­g y é b e n R a d v á n köze lében ta lá lunk egy „vi l la c u s t o d u m s i lvarum"-ot . 1282-ben már felső falujuk is van említve az erdőó­vóknak . 1293-ban Badinban is erdőőrök lettek, később a telepítések sűrűsödésével már nem is nevezik meg a falujukat, hanem földjükről beszélnek az oklevelekben.

A térképen tanulmányozható, hogy a j e ­lenlegi „ c sonka" Magyaror szágon fekvő Kemencétő l az erdőispánság területe Besz­t e r c e b á n y á i g tar to t t a XI I I . s zázadban , amely a köve tkező évszázadban a Turóczi m edence felé tovább folytatódott, majd a század vége felé a Zólyomi Erdőispánság­ból Zó lyom, Turócz, Liptó és Árva megye lett, m in t királyi vármegye.

A z erdőispánságnak az volt a szerepe, hogy a lakatlan erdőterületeket benépesítse fő leg m a g y a r n é p e l e m e k k e l . Erre bizo­nyíték többek között a már említett rovás-írási emlék Felsőszemerédről .

A z erdőispánságok közül az egyik leg­je lentősebb a bakonyi erdőispánság volt. A Bakonyban telepedtek meg nagyobb szám­ban a királyi vadászok, erdőóvók, erdőőr-zők. akiknek a szolgálata apáról fiúra szállt itt is.

A bakonyi erdőispán joghatósága nem­csak a maga közvetlen alattvalóira, hanem a m e g y é j é b e n fekvő nemes i és egyházi községekre is kiterjedt és ennek folytán alispánt és más tisztségviselőket is tartott.

HÖlgykő várának romja. Bakony-Városlőd.

A Bakonyban több helyen is laktak er­d ő ó v ó k , ó rdók , így p é l d á u l Z s o r k i b a n , Veszprémvarsány mellet t Kislődön, továb­bá Ardán, Tevelen , Bodán , Berenden , N é -metin, Vényén, Kenyerin . Hantán, Szent­gálon és Horhin stb.

Az első ismert erdőispán állítólag 1082-ben Gug nevezetű volt. A bakonyi erdőis­pánok az ország legelőkelőbb családjai kö­zül kerültek ki. így például 1270-ben Csak bán megkap t a a B a k o n y ö rökös ispánja „perpetus comes de B a k o n " címet . 1421-ben Rozgonyi István tölti be e mél tóságot , akinek a felesége - egyes kutatók szerint - a „tengerzöld ruhájú" Rozgonyi Cecília volt, aki Ga lambócná l megmente t t e Zsig­m o n d k i rá ly é le té t , és a k i n e k hős te t t é t Arany János Ís megörökí te t te .

1450-ben Garai László nádor, az ország m á s o d i k e m b e r e , a b a k o n y i e r d ő i s p á n . 1470-ben m é g a ve szp rémi káp ta lan bi­zonyságlevelet ad ki arról, hogy Essegvár i István a szentgáli , horhi és német i királyi vadászoka t az E s s e g v á r i h o z ta r tozó Ba­kony Ispánság jövede lmétő l eltiltja, ez az utolsó írásbeli adat az erdőispánságról .

A Bakonyi erdőispánság a mohács i csa­tavesztés után szűnik meg , amikor a Ba­kony is hadszíntérré vált.

A B a k o n y i e rdő i spánság székvára Hölgykő volt, a c s e s z n e k i , ugodi , essegvári mel lékvárak mellet t . A vár e lső név szerinti említése egy 1321-ből való oklevélben ta­lálható meg, amikor is a t ihanyi konvent apátja Tamás és Zunkur mester t Heugku (sic) várnagya, min t királyi megbízot t , a veszprémi kápta lant Jutás b i r tokába iktatja be. Oklevele ink H ö l g y k ő várát 1378-ban említik utoljára, amikor is Nagy Lajos ki­rá lyunknak a városlődi kartauzi kolostor alapítólevelében szerepel a vár neve . A vár romjai ma is megta lá lha tók a városlődi er­dőben.

A magyar erdőgazdálkodásra vonatkozó legelső adatok egyike a Bakonyal járól va­ló. 1109-ben Kálmán királyunk a Veszp­rém völgy görög apácák részére kiadott , a bir tokukat megerős í tő ok leve lében szere­pel, hogy Szárberénynél - m a Vörösberény - a faluhoz tartozó e r d ő közös a falusiak­kal, kivéve a „konyhaerdő t" (silva coqui-ne), amelynek a határa köröskörül ki van jelölve. A „konyhaerdő" , a tűzifa te rmelés­

re szánt e rdőnek és az épületfának szánt e rdő­n e k e l v á l a s z t á s a a B a k o n y b a n h o s s z ú időn át ismeretes volt. 1815-ben er rő l így ír Richárd Brigiit, angol u tazó . Keszthe ly me l ­l é k é r ő l : „ v é g i g m e n ­tünk egy völgyön (Ba­latongyörök, Büdöskú-ti völgy) , amely a tűzi­fának s zán t e r d ő r é s z t elválasztja az épületfá­nak és egyéb célra al­ka lmas szálas erdőtől . A z e l ő b b i 3 2 r é s z r e van felosztva, évenként l - l rész kerül vágásra, amellett v igyáznak ar­ra, h o g y u t á n p ó t l á s u l

fiatalost hagyjanak. A más ik erdőrész 150 részre van felosztva, szintén évenként tör­ténő vágásra. A meghagyot t fiatal fáknak így bőséges idejük van a teljes megérésre . "

A z épí tkezéshez szükséges „ipari fát" a „hárdos"-erdőben vágták ki őseink. A bár­dos e rdő fogalma 1214-ben fordul e lő e lő­ször okleveleinkben szintén a Bakonyban l évő Kapolcs községgel kapcsola tban . A bárd voli az az erdőterületi mér tékegység , amely alatt azt a területet értették, amelyet egy nap alatt egy ember ki termelhetet t bárddal.

1244-ben a tatárjárás után IV. Béla pa­rancsot adod a bakonyi erdőispánnak, hogy szintén a Veszprém-völgyi apácák részére k o l o s t o r u k és u d v a r h á z u k k i j a v í t á s á r a szükséges fával lássa el őket, és hogy a ba­konyi e rdőóvók az apácák fával megrakot t szekere i t tovább engedjék a Bakonybó l . Ugyanez t az utasítást 1367-ben Nagy Lajos király is kiadja az e rdőóvóknak .

A már említett erdészet i műve le teken k ívü l , igen j e l e n t ő s e rdőhaszná la t i m ó d volt az erdőben való legeltetés. Ezek közül is a makkol ta tás , mer t ez volt az e rdő leg­biztosabb és legnagyobb bevételt biztosító használata, amely a legeltetett d isznók ti­zedéből , vagy ennek megfele lő fizetségből állott. Az ilyen erdők értéke volt a legna­gyobb.

Az Anjou királyok óta kialakult bírói gyakorlat szerint, a makkos e rdő ér téke 50 márka volt, hasonlóan a bárdos e rdő érté­kéhez .

Következik a csak 10 márkát érő ereszt­vény erdő, amely csak „közönséges" mun­kára alkalmas, szerintem ebbe a kategóriá­ba tartozott a már említett „konyhaerdő" .

Végül a közönséges cserjés, amelynek az értéke 3 márka volt, mint a közönséges földeké.

1231-ből ismeretes először az „ereszt­vény" e rdőnem. amely az ereszteni igéből s z á r m a z i k és s a r j a d z ó e r d ő t j e l en t , és amely erdőalak oklevele inkben rendszer int mint t i lalmas e rdő fordul e lő . Az ereszt­vény szó a X V I . században kihal , és a ti­la lmas vagy tilos szó ekkor kezd egyedül megjelenni oklevele inkben.

Újabb erdőalak az „avas e rdő" , amely alatt a m a k k t e r m ő erdőt értették, amikor

pedig a m a k k megér t az erdőt tilalom alá vonták. Ezt úgy fejezték ki, hogy az erdőt „avasnak fogták".

A „Fekete e rdő" elnevezés, amely a né­m e t „Schwarzwa ld" fordítása, a XIII . szá­zad elején j e l en ik meg , amikor az idáig „ g y e p ű i " fe lada to t e l lá tó e r d ő k e t ekkor kezdték el műve lés alá vonni, például Zó ­lyomban Besz te rcebánya vidékén.

Fáról , min t aminek értéke van, 1262-ben történik emlí tés . Renold fia Princz is­pánnak bala tonkenesei erdejének mind tű­zifa, mind épüle t fabeü hasznát kivéve a m a k k t e r m ő fákat és a marhák legeltetését eladja 10 ezüs t márkáér t . A vevő Szent Margi t egyházi és lusuki jobbágyok , az er­dőt csak saját szükségletükre használhat­ják, de fáját senkinek el nem adhatják.

Ugyanebben az évben per folyt a Po­zsony m e g y e i csallóközi Árki nevezetű er­d ő miatt, amelyben az egyik peres fél azt állította, hogy az az e rdő az örökös erdejük, de azt a tatárjárást köve tő évben Reming ispán elfoglalta.

Reming ispán fiai azt mondot ták ennek el lenében, hogy „az említett e rdő emberi kézze l vetett , m a g b ó l kele tkezet t" , tehát mes terséges e rdő volt. Ez az erdősítési adat megelőz te a német erdősítési adatokat is. A fűzfáról is korán, 1486-ból ismertek ada­tok a magyar erdészeti i rodalomból .

A z erdőispánságokiól , illetve a közép­kor i m a g y a r e rdőgazdá lkodás ró l 1526-ig beszélhetünk, amikor is hazánk hadszíntér lett, és megkezdődöt t az erdőterület pusz­tulása. Ezért történhetett az meg , hogy ami­kor 1705-ben Sebünk császári generális az Alföldön járt, Kecskeméttől Újvidékig nem látott fát vagy bokrot . Hasonlóan Clements S imon angol u tazóhoz, aki 1715-ben. ami­kor Székesfehérvárról Veszprémbe utazott, a két város közöt t sehol sem látott vastag fát. A z „erdők" tulajdonképpben bokrokból állottak. Innen kellett el indulni , hogy a vi­rágzó magyar- középkor i erdőgazdálkodás a X X . század elejére újból virágzóvá váljon.

Kép és szöveg: MÉSZÁROS GYULA

A zólyomi uradalom a XIII. sz. közepén.

FRANK NORBERT

Mennyire természetközeliek Ausztria erdei?

Hemerobia érték Hemerobia osztályok Természetközeliség

9 ahemerob természetes

8 y-ol igohemerob természetközeli

7 p-ol igohemerob természetközeíi

6 a-ol igohemerob mérsékelten átalakítot t

5 | }-mesohemerob mérsékelten átalakítot t

4 a-mesohemerob erősen átalakítot t

3 fi-euhemerob erősen átalakítot t

2 a-euhemerob mesterséges

1 p o l y h 9 m e r o b mesterséges

Erde ink t e rmésze tköze l i sége te rmé­szetes ál lapotának vizsgálata az utóbbi idő­ben egyre gyakrabban szerepel az erdésze­ti, természetvédelmi kuta tásokban. Osztrák szakemberek Ausztr ia erdeire elkészítet tek egy természetközel iséget muta tó térképet a hemerob ia , min t t e rmésze tvéde lmi j e lző­szám, használatával .

Abból a feltevésből indultak ki, hogy az osztrák erdők nemzetköz i összehasonl í tás­ban viszonylag jó , azaz természetközel i ál­lapotban vannak. A kutatás célja az alábbi volt:

- az erdei ökosz isz témákra ható külön­böző erősségű ember i hatások definíciójá­nak, i smérveinek és ábrázolásának, vala­mint területi e loszlásának megvalós í tása ,

- gyakor la tban haszná lha tó ér tékelés i kategóriák k idolgozása , me ly az erdőren­dezés keretén belül megisméte lhe tő ,

- az erdőtársulások j obb megismerése . Ezen célok vizsgálatára a kutatók a he-

meróbiát , min t te rmészetvédelmi je lzőszá­mot használták fel. Kowarik (1988) szerint a hemerobia az ökoszisztémára gyakorolt emberi hatás mértéke, e mérték meghatá­rozása azon antropogén hatások figyelem­bevételével történik, amelyek a. rendszer végállapota irányába mutató fejlődéssel szemben állnak.

A hemerobia fokozatok ér tékelésére egy 9 fokozatú skálát állítottak Össze. A tudo­mányos e lnevezésekhez társítottak a gya­korlati élet számára kézzelfogható elneve­zéseket, me lyek a következők:

Természetes állományok: a területen a termőhelynek megfe le lő vegetáció találha­tó. A lombkoronasz in tben, cserjeszintben, lágyszárú-szintben, va lamint a mohaszin t ­ben nem mutatható ki erdőgazdasági tevé­kenységre utaló nyom, de ez nem zárja ki azt a tényt, hogy egykor ezeken a területe­ken volt ember i tevékenység .

Természetközeíi állományok: a l ombko­rona- és a cserjeszint csak csekély mérték­ben tér el a po tenc iá l i s fa jösszeté te l tő l . Ezen á l lományok szála lóerdő szerkezetűek; kü lönbség a t e rmésze tes á l l ományokhoz képest, hogy itt az ember i tevékenység ér­zékelhető.

Mérsékelten átalakított állományok: a koronaszint fafajösszetétele je lentős rész­ben nem a potenciál is vegetációnak meg­felelő, de termőhelyidegen, vagy nem ősh-nos faj legfeljebb csak szálanként található. Bár a természetes erdőfejlődési fázisok hi­á n y o z n a k , az á l l o m á n y o k l e g a l á b b k é t szintből állnak.

Erősen átalakított állományok: a nagy­részük intenzíven műve l t e rdő. A korona­szint vagy a cserjeszint (esetleg mindket tő) faj Összetétele je lentősen eltér a természetes vegetáció szerinti fajösszetételtől. A kor­hadt fák száma minimál is , vagy ha je len­

tős, akkor az ok emberi tevékenységre ve­ze thető vissza.

Mesterséges állományok: a fajösszetétel teljesen eltér a természetes vegetációétól .

Termőhely idegen, illetve nem őshonos fafajok alkotják ezen á l lományokat , me­lyek elegyetlen, egykorú szerkezetűek.

A hemerobia érték megha tá rozásához te rep i fe lvé te lezések szüksége l t e t t ek . A próbaterületeken a köve tkező paramétere­ket vizsgálták: lombkorona- és cserjeszint természetközel isége, lágyszárú- és moha­szint természetközel isége, felújulás módja, szabadon felújult rész területe, használat, fejlődési fokozat, korszerkezet , korhadt fák menny i sége , á l lomány felépítése, fafajok d iverz i tása , cser jeszint diverzi tása . Ezen paramétereket a próbaterületeken mérték, illetve meghatározták és 1 (mesterséges) -9 ( természetes) skálára transzformálták. A köve tkező lépésben a paraméterek súlyát állapították meg , és így kapták az egyes te­rületek (sztrátumok) hemerobia értékét.

A vizsgála t legfontosabb és legnehe­zebb része a próbaterületek kijelölése volt. Ennek feltételei a következők:

- a megadot t pénzügyi keretek között három éven belül egész Ausztriára érvé­nyes adatokat adni,

- az e redmény ne csak az ausztriai er­dők mindenkor i hemerobia értékéről adjon információt, hanem ezen értékek területi el­oszlásáról is,

- tegye lehetővé az adatcserét az osztrák erdőrendezőkkel .

Ezen feltételek alapján és egy térinfor­mat ikai rendszer (ARC-INFO) segítségével Ausztria egész területét felosztották homo­gén részekre (sztrátum) és ezeket egymás­tól e lkülöní tve felvételezték. A szüá tumok (számuk 1116, ami Ausztria erdőterületé­nek 94%-át lefedi) meghatározásánál fel­használ ták az Ausztr iára kidolgozott e rdő­tájtérképet, magassági térképet ( 1 -9 foko­zat), ki tet tségi térképet, kl ímatérképet . Ezen sztrá tumokban nemcsak a hemerobia k ö z é p é r t é k é t h a t á r o z t á k m e g , h a n e m a sztrátumba eső próbaterületek hemeróbia-

é r t é k é n e k e l térésé t a középér t ék tő l is. Mindezeke t térképen is ábrázolták.

Eredmények

Ausztria erdőterületének 25%-a termé­szetes vagy természetközelinek mondható ( t e rmésze tes 3 % . te rmésze tközeí i 2 2 % ) . Ezen területek az Alpok belső részein, va­lamint az északi és a déli meszes alpi ré­szeken találhatók. Mérsékelten átalakított az erdők 41%-a . Ezen területeken az inten­zív e rdőgazdálkodás nyomai láthatók, de m é g a potenciál is vegetáció is jelen van. Az ál lományszerkezet , szintezettség, kor­szerkezet az erdőhasználat során jelentősen á t a l aku l t . A z e r d ő k köze l e g y h a r m a d a (27%) erősen átalakított vagy mesterséges (7%) . Ezt az intenzív erdőgazdálkodás és a potenciális természetes vegetációnak nem megfele lő fafajösszetétel okozza. Ezen te­rületeken a nem Őshonos fafajok domináns szerephez is ju thatnak. Tar tományok sze­rint a legtermészetesebb ál lományok Tirol­ban és Voralbergben találhatók. Azon tar­tományok, melyek jól bejárható és jól fel­tárt erdőkkel , vegyes ál lományokkal ren­delkeznek és valamilyen okból hiányzik a gazdaságilag fontos lucfenyő, ott más fe­nyőkből álló ál lományok, helyileg exóták találhatók. Természetes ál lományok az ala­csonyabb részeken alig, a magasabb hegy­ségi területeken (szubalpin) akár 10%-ol is k i tesznek. Vizsgá l ták az asszociációcso­portok tartományi gyakoriságát is a próba­területek alapján.

A z e redmények alapján megállapítható, hogy Ausztria erdeinek 2/3-ad része a ter­mészetes vegetáció elemeiből épül fel, és ezzel kétségtelenül az európai rangsorban nagyon jó helyen szerepelne; de azt is meg kellett állapítani, hogy pl. Steiermark tar­tományban a természetes ál lományok gya­kor la t i l ag h i á n y o z n a k . Erdésze tpol i t ika i szempontból az a 2/3 rész valóban nagyon eredményes munkát tükröz, de nem szabad elfelejteni a maradék 1/3 részt sem, amely­nek á t (v i sszaa lak í tása az osztrák erdőmű­velők feladata lesz.

SZÁMADÁS

Rendhagyó emlékezés Kaán Károlyra v . J

A szakma ebben az esztendőben emlékezik meg a nagy magyar erdész­politikus és tudós Kaán Károly szüle­tésének 130. évfordulójáról. Ez az al­kalom ösztönzött arra, hogy egyrészt egy szóbeli közlést, másrészt pedig egy levelet tegyek közkinccsé. Mind­kettő apró adalék a nagy kaáni életmű­höz és egyúttal főhajtás és tisztelgés is.

Alma materünk neves professzora, Lesenyi Ferenc, aki Kaán Károly titkára volt, az alábbiakat mondta el Kaán Károlynak, az erdészeti felsőfo­kú oktatással kapcsolatos ténykedésé­ről, négy pontba sűrítve:

1. Helybiztosítás. Eljárt a Honvédel­mi Minisztériumban, hogy Sopronban a volt Károly-laktanyát és a Honvéd Főreáliskolát megszerezze. A Botani­kuskert is Kaán érdeme.

2. Anyagi támogatás. A tanulóifjú­ság ( h a l l g a t ó s á g ) m e g é l h e t ő s é g e , könnyebbé tétele érdekében menzát biztosított, anyagi támogatást nyújtott.

3. Oktatási reform. Korszerűsítette a szervezeti szabályzatot és a tanren­det. Az államvizsgát megszüntette és bevezette a szigorlati rendszert (1923).

4. Az erdőmérnök-képzés színvona­lának emelése. Felismerte, hogy a területi viszonyokban beállt változá­sok, az erdőkben való megfogyatkozás miatt, fokozott követelményeket kell támasztani az erdőmérnöki szaktudás­sal szemben. Gyarapította a tanszékek számát. Életre hívta az önálló Erdő­védelmi Tanszéket , az Erdészeti Szállítóberendezések Tanszékét és az Erdőgazdaság-politikai Tanszéket. (A beszélgetés időpontja: 1955. március 21.)

Lippóczy Béla, a neves erdőművelő erdőmérnök leveléből: „Kaán Károlyt elég jól ismertem, mert 20-as évek első felében jóformán minden félévben a volt diósgyőri uradalomban volt és ott a szálalóvágás kivitelezését és annak előnyeit ismertette. Az erdőbirtokosok közül Széchenyi Bertalan grófot - az Országos Erdészeti Egyesület elnöke -Nagyatádi Szabót, volt miniszter, Kál-layt és m á s o k a t e lhozo t t és b izo­nyította, miszerint a szálalóvágásos er­dő a legjobb takarékpénztár, mert a pénz megbukhat, azonban a konzerva­tív módon kezelt erdő fatőkéje az csak gyarapodik. A természetes felújításnak igen nagy híve volt, azonban azt tar­totta, hogy az a szálalóvágás elmarad­hatatlan következménye. Előbb-utóbb a hosszan tartó felújítási időszak alatt, az okvetlenül bekövetkezik. ( 5 létesí­tette a lillafüredi vasutat. Ő alakította ki az ún. koncentrált erdei legelőket. Addig csak a fiatalost és a főhaszná-latra kijelölt erdőket nem legeltették. A többit mind a marha, ló stb, járta. Ekkor, midőn azt látta és tapasztalta, született meg az a gondolat, hogy a le­geltetést arra alkalmas helyre, esetleg több ily gócra elosztva kell községen­ként összpontosítani s a marha létszá­mának megfelelően az erdőt megritkít­va területileg kijelölni. Egy számos jó­szágra - úgy emlékszem - egy hektár erdőt számítottunk. Nekem legnehe­zebb volt a megoldás, azt a sűrűséget kimunkálni, hogy legelő is legyen és kellő árnyékot is biztosítson. Egy cso­mó szakkönyvet áttanulmányoztam, s ekkor tapasztaltam, hogy azok rend­szerint a zöld asztal mellett készülnek és a legfontosabbakra nem terjednek

ki. Míg több évi kísérletezés után arra az eredményre jutottam, hogy egyik fatörzsnek a másiktól oly távolságra kell állni, mint az átlagos famagasság. Ha az 15 m, akkor a legeltethető terü­leten ily sűrűségben hagyom meg. Ez­zel lerakta Kaán a legelőkérdés alap­jait.

Kaán Károlyról még annyit, hogy mikor szolgálatba léptem, kereken 2 (kh) millió kincstári erdőnk volt.* Ezt tövön értékesítették. Vagyis az erdő­gazdaság az évi vágásokat kijelölte, felbecsülte és annak alapján nyilvános árverésen, vagy szóbeli, vagy írásbeli-leg benyújtott ajánlatok alapján elad­ták. Kaán óriási munkát végzett, mi­dőn rátért a házilagos kezelésre, azaz a kincstári erdőkben az összes haszná­latokat az erdőigazgatóságok saját ma­guk termelték ki és értékesítették. A személyzete t erre át kellett állítani egyrészt, másrészt a gazdag fabárókat, akiknek pénzügyi téren nagy befolyá­suk volt, arra szorítani, hogy a tövön való értékesítésben rejlő nagy anyagi haszonról lemondjanak és elégedjenek meg a kitermelt anyag elhelyezésével járó profittal. Ez Kaánnak elévülhetet­len érdeme."

(A levél kelte: 1955. december 14.)

A beszélgetés és a levél közzététele főhajtás és t isztelgés Kaán Károly, nem kevésbé a tanítvány főhajtása és tisztelgése egykori professzora, Lese­nyi Ferenc emléke előtt. Az őszinte ba­rátságával megtisztelő levélíróról meg annyit, hogy nagy tudása és erdősze­retete mindmáig maradandó nyomot hagyott bennem. Idézem levelének be­fejező sorait: „ui. Kaánról csak azt ír­tam, amiről személyes élményem volt. Minden jót kíván öreg barátod: Lip­póczy Béla".**

DR. CSÖTÖNYI JÓZSEF

Molcsányi Gábor szerint közel 3 millió kh kincstári erdőtik volt. (Erdészeti Lapok, 1941. 1. sz.) * Lippóczy Béla 1906-ban végzett Selmecbányán. (Rácz Józiefné dr: Az 1879-1918 között Selmec­bányán végzett (bizonyítványukat záradékoltatott) erdészek névsom. (Erdészettudományi Közlemé­nyek XXVIII. Budapest, 1996.)

Éln vag;

ha ln Nincs szomorúbb a halálhírnél. Ha

megtudjuk a megváltoztathatatlant. Milli­árd élő sejt összehangolt működése szűnik meg mindörökre. A sejthalmazok, melyek egykor szülők, testvérek, barátok, osztály­társak voltak, megszűnnek élni.

A hírt az első döbbenet után a kérdés követi . Mi történt? Ha a halál ifjú életet vitt el, újra és újra megkérdezzük: miért ilyen fiatalon? Ha valamilyen váratlan tra­gikus körü lmény okozza gyászunkat , el­mé lkedünk a sorsszerűségen, ám ha ön­puszt í tó ok lapul a hír mögöt t . . . el kell hogy gondolkozzunk, mert egyre több élet szűnik meg idő előtt. Mivel a szenvedély­betegség legelterjedtebb változatai - az al­k o h o l i z m u s , a dohányzás - s zakmánka t sem kerüli el.

Dr. Sineger Eleonóra pszichiáterrel és addiktológussal beszélget tem e mondhatni népbetegség okairól, gyógyulási lehetősé­geiről. Mindenekelőt t jó ha tudatosítjuk azt a tényt, hogy saját szervezetünknek mi ma­gunk vagyunk a gazdái, és a szervek összehangolt egészséges működéséér t egyedül mi magunk vagyunk felelősek. Mert egyáltalán nem mindegy, hogy ho­gyan „üzemeltetjük". Szenvedélybetegség­ről akkor beszélhetünk, ha az egyén már függ az elfogyasztott alkoholtól, cigarettá­tól, vagy egyéb kábítószertől . Ha a szerve­zet normális működése már kevés a szub­

jek tumnak, mert „csak úgy" nem érzi jól magát . Hiányzérzete van mindaddig, míg el nem szívja a cigarettát, vagy le nem hajt­j a a féldecit. E pótcselekvéstől oldódik a feszültség, átmenetileg elfelejtjük az okot, mely a kábítás kényszerét kiváltotta. Á m egy idő után a hatás megszűnik, s újabb cigaretta után nyúlunk, és ismét teletöltjük a poharat . Es ha időközben nem szűnik m e g a kiváltó ok, egyre gyakrabban ismét­lődik a mozdulat , a szervezet pedig véde­kezik ahogy tud. Átáll a nikotinos és alko­holos üzemmódra , s már tőlünk függetlenül

követeli az átállítódott váltó olajozását. Az é lő anyag már betegen működik. A kiala­kult állapoton csak az értelem, az emberi agy változtathat. Hiszen folyamatosan adja a jelzést, hogy életre szület tünk. Vissza kell állítani a váltót a természetes életforma felé haladás irányába. Csak rajtunk múlik, hogy lerövidítjük-e az élet útját.

Áz alkoholizmus nem azzal kezdődik, hogy ebéd után megiszunk egy-egy pohár bort vagy sört. Még csak azzal sem, hogy a születésnapokon, vagy baráti összejöve­telen néha lerészegedünk, mondot ta a dok­tornő. De ne felejtsük, hogy jókedvünk fo­

kozását nem feltétlen az alkoholnak kö­szönhetjük. A kiegyensúlyozott életet élő­nek o lykor kifejezetten rossz közérzetet okoz az alkoholos dopping. Szorongásun­kat, gát lásosságunkat oldja az egyre több pohár. Hatására olyanokat is megteszünk, amire józan állapotban nem lennénk képe­sek. Ha a szorongást nem oldja a kiegyen­súlyozott mindennapi élet adta magabiztos­ság, egészen bizonyos, hogy egyre gyak­rabban használjuk a pótcselekvést, a íélol-dottság átmeneti biztonságérzetét választ­va. A m ezekért az állapotokért egy idő után a becsapott szervezet benyújtja a számlát. A sokszori hiábavaló figyelmeztetés után k e m é n y e n büntet i a tudatot. Egyszerűen megszűnik létezni.

A figyelmeztető jelzések, a í q f i |o. t b -redés, a magas vérnyomás, a megnagyob­bodott máj , az izzadás, az agyér-elmesze­sedés, a hasnyálmirigy gyulladás, agysor­vadás, idő előtti mentális leépülés, és so­rolhatnám tovább, folytatja a doktornő.

Magyarországon hozzávetőleg 800 000 alkoholfüggő beteg van. S ha az önpusztí-táshoz hozzászámoljuk a beteg környeze­tében élőket is, nem tévedünk sokat, ha az ország lakosságának negyedrészét károsi-tottnak mondjuk. Nyomatékosan hangsú­lyozom, hogy mindenkinek a saját kezében van az egészsége. A kutatások megállapí­tották, hogy általában napi 30 gramm tiszta alkohol fogyasztása még nem károsítja szá­m o t t e v ő e n a szervezete t . Kérem, tanul­mányozzák az alábbi táblázatot, és döntse el mindenki maga, hogy hogyan áll az ön-pusztítással.

I t a l fé leség M e n n y i s é g Tiszta

a lkohol -ta r ta lom

Sör 5 % 333 m l 13

Bor 12 % 100 m l 10

Pezsgő 18 % 100 m l 10

Tömény 38 % c0 ml 15

A nikotin és a cigarettázás károsítását minden kétséget kizáróan bebizonyította a tudomány . Nagyon nehéz itt mennyiségi határt húzni. Természetesen az lenne a leg­jobb , ha rá se gyújtanánk, hiszen az a leg­biztosabb. Ám ha semmi szín alatt nem tu­dunk leszokni a füstölgő rudacskáról. kor­látozzuk az étkezések utánra, de napi 5-10 darabnál ne szívjunk többet.

Javaslom azoknak az erdészeknek, akik bármilyen okból élnek e szenvedélyekkel, menjenek el néha-néha orvoshoz, egy rutin be lgyógyásza t i k ivizsgálásra , hogy még időben kezelni tudják esetleges rongáló-dottságukat.

Higgyék el nekem, aki munkám során oly sok különféle esettel találkoztam, hogy megéri . Kevés szebb, emberi dolgot tudok elképzelni, min t azt, hogy az idős erdész n a g y p a p a az e rdőben sé tá lva tanítgatja unokáját a természet csodálatos világára. Ezt kár volna kihagyni. Akiket elvesztet­tünk, már nem tudjuk visszakapni. De hát­ha m e g tudunk menteni néhány embert, akiknek értelmetlen pusztulása még elke­rülhet.

Pápai Gábor

Kintses József jegyzetének utolsó részével befejezó'dött a csonka munka közlése. Csak reménykedhetünk, hogy a nagy matematikus erdó' iránti sze­retetén túl megismerkedhetett az olvasó a magyarság gyökereinek eddig nem mindenki által látott erősségével is.

B á m u l a t t a l lá t juk, h o g y sok fő d o l o g ­ról mi ly sz i lá id m e g g y ő z ő d é s s e l m o n d v é l e m é n y t , így :

N e m vesz t e g y e b e t , c s ak azt , h o g y a j ö v e n d ő é t n e m v e s z t e g e t h e t i e l .

C s a k u g y a n a l e g v é n e b b e k e n ke l l a vágás t k e z d e n i .

Ép s l e g e r ő s e b b fa c sak m a g r ó l lesz . A szá l la lás e lpusz t í t j a a z e r d ő k e t . A leve lek e l h o r d á s a a z e r d ő n e k k á r o s . A f e n y ő k n e k c s a k n e m ha lá los a g y ö ­

kérsé r t és ; m á s h e l y t ú jból a fenyőfa g y ö ­ke ré t n e m kel l sé r ten i .

A z e s z m é n y i t é s t igen s ü r ü n és m o n d ­hatni köl tő i l endü le t t e l a l k a l m a z z a :

„ S z é p g a z d a s á g a a t e r m é s z e t n e k , hogy a n ö v é n y e k o r s z á g a ha lá lá t a n a p életül adja ál tal az á l l a t oknak .

E p e r a s z o m s z é d b a m e g y , h a ott j o b b a föld, a m i l y e n h i m és n ő s t é n y bu jdosók felsőbb f e l e k e z e t e k b e n is t a l á l t a tnak . "

M i l y k e d v e s e n h a n g z i k f ü l ü n k b e ez : Ri tka he ly az , m e l y e t a h o z képes t i m ó -

SZENZÁCIÓS Ú J D O N S Á G ! Gyomirtó p e r m e t e z ő g é p kézze l

tolható talajkerék által m ű k ö d t e ­

tett t ö m l ő s z i v a t t y ú v a l , v é d ő l e ­

m e z z e l . Telj.: kb. 4000 m 2 /óra .

Alkalmazása: c semetekert , s ző lő ,

g y ü m ö l c s ö s stb. 30 cm-120 c m

s z é l e s s é g b e n á l l í tható p e r m e t ­

sáv.

Referencia:

Zalaerdő R t Bajcsa,

Le tenye stb.

Gyártó: SZIVATTYÚTECHNIKA

Gyonis Sándor,

7625 Pécs , Sző lő u . 53.

Telefon/fax: 72/329-135.

d o n z ö l d e l ő v é n e m l e h e t n e tenni s e r r e a h a s z n o n k ivü l s o k s z o r l ege lők á rnya-k a t l a n s á g a , a k o p á r o lda l ak k i e t l e n s é g e s a z ezek h e l y é b e j ö h e t ő v i d á m é n e k e s zö lde lé s ö s z t ö n ö z .

T a l á n n e m h e l y t e l e n , ha a füze thez c s a t o l o m - ha u g y a n az i d ő r ö v i d s é g e t e c h n i k a i l a g m e g n e m a k a d á l y o z z a -B o l y a k ö z s é g é n e k , s z ü l ő h e l y é n e k e g y p á r k é p é t , a m e l y e k e t G ö l d n e r K á r o l y , k o r á b b fogaras i j á r á s b i r ó f i v é r e m vé te ­tett fel és ez t a z a l k a l m a t f e l h a s z n á l o m B o l y a i F a r k a s s z ü l ő h á z a k é r d é s é n e k fel­v e t é s é r e s l e h e t ő t i sz tázására .

S z i l y K á l m á n s z e r i n t a s z ü l ő h á z a T o l d y gróf i c s a l á d k a s t é l y a l e n n e , a k é ­pen m a g a s fede léve l k i e m e l k e d ő épüle t . E r r e n é z v e Pfundtner K á r o l y m e d g y e s i j á r á s i főe rdész c o l l e g á m , k é r é s e m r e vol t s z i v e s a h e l y s z í n é n e l j á r n i s e z t i r ja 1906 . ápr i l i s h a v á b a n .

„ A T o l d y - f é l e k a s t é l y s o h a s e m vol t a B o l y a i c s a l á d b i r t o k á b a n , a z régi idők ó t a a gróf T o l d y c s a l á d é vo l t s j e l en leg M a u r e r B é l a , b o l y a i b i r t o k o s é , k i n e k anyja gróf T o l d y l eány vol t . A B o l y a i c sa lád ősi fészke je len leg c s e n d ő r k a s z á r ­n y a s tu l a jdonosa H o c h József , n a g y b i r ­tokos , ki T u n y o g i nevü n a g y s z e b e n i g a z ­da g v e n d é g l ő s t ő l ve t te a 9 0 - e s é v e k k e z ­de t én .

A l akóház , u g y a T u n y o g i , m i n t a H o c h ide j ében l é n y e g e s e n á ta laki t ta to t t ;

a B o l y a i a k ide j ében az é p ü l e t n e k L alak­j a vol t , az u t cáva l p á r h u z a m o s a n h a l a d ó s z á r n y n y a l , a m e l y e t m á r T u n y o g i l ebon­t a t o t t , a z e g é s z é p ü l e t e t r e n o v á l t a t t a , u g y . h o g y a n n a k régi alakja tel jesen e l ­tűnt . A z udva r t a j e l e n l e g i b i r tokos gaz­daság i é p ü l e t e k k e l r ak t a t e le , egy k i s bé ­r e s h á z van m é g m i n d ö s s z e az is tá l lók me l l e t t , a z o k k a l ö s s z e é p í t v e , a m e l y állí­tó lag m é g a B o l y a i a k ide jéből s zá rma­zik, de e z az is tá l lók fo ly ta tásában fel s e m tűn ik , h o g y l a k ó h á z s m e g ö r ö k í t é s r e n e m a l k a l m a s .

A j e l e n l e g i l a k ó h á z e lő t t n e m i é g e n m é g ál lot t e g y öreg eperfa , a m e l y r e én is e m l é k s z e m , e z v a l ó s z í n ű l e g m é g a B o l y a i F a r k a s i de j ébő l s z á r m a z o t t , de ké t év e lő t t a szé l ez t is k i d ö n t ö t t e , az u to l só m a r a d é k o t , a m i a rég i b i r tokosok­ra emlékez t e t e t t . A ker t is c s u p a fiatal g y ü m ö l c s f á k k a l van m e g r a k v a , régi fa egy s incs . A j e l e n l e g i b i r t okos szorga l ­m a s g a z d a , ak i a h a s z n o t t a r tva s z e m előt t , tő le a régi k o r e m l é k e i iránti k e ­g y e l e t n e m is v á r h a t ó . "

A s z ü l ő h á z n a k a k é p e n va ló meg je lö ­l ésé re B o l y a i G á s p á r (katasz t . t i sz tv ise­lő) urat f e lké r t em, vá lasz t a z o n b a n eddig n e m k a p t a m .

Kintses József m. kir. erdőtanácsos

A z Élet és T u d o m á n y b a n o l v a s t u k

A n é p s z e r ű ismeretterjesztő het i lapban két terjedelmes cikk is az erdő­

gazdálkodással foglalkozott. A z e lső A p a t ó c z k y Is tván tollát dicséri. Ol­

v a s m á n y o s a n , a n e m szakmabéli számára is ér thetően taglalja az erdő­

gazdálkodás legfontosabb tudnivalóit , az erdőben v é g b e m e n ő folyama­

tokat, kü lönös tekintettel az ember, az erdész t e v é k e n y s é g é n e k hatását

és né lkü lözhete t l en tennivalóit .

A második írás a Budapest i Erdészet é s az Elet és T u d o m á n y között

született megá l lapodás szakmai tudnivalóiról szól , m e l y szerint a lap

szerkesztősége v é d n ö k s é g e t vállalt e g y a Normafa mellett l évő bükkös

természetes felújításának e lősegí tésében. Albert Valéria szerkesztő Ba­

k o n Gáborral , az Erdészet igazgatójával beszé lget , alkalmat adva a

szakembernek a n a g y k ö z ö n s é g számára fontos szakmai tudnivalók ki­

fejtésére. A z írást o lvasóban m i n d e n kétséget kizáróan m e g s z ű n i k az

erdészek iránt tapasztalható bizalmatlanság. Sok hasonló sz ínvonalú

publikációra l enne szükség , h o g y o ldódjon a társadalom munkánkat

érintő sokszor n e m é p p e n k e d v e z ő elfogultsága.

A szakmai képzés eredményei Barcson A közelmúltban két újságcikk is foglalkozott a szakmai

lapokban a barcsi Dráva Völgye Középiskolával. Az egyik közülük bemutatkozó jel legű volt, amelyben az erdész szak­mai képzés új formáiról számoltunk be. A másik cikkben a sportcsarnokunk avatásának örömteli eseményeiről tudó­sítottunk.

Most ismét örömünket szeretnénk megosztani a szakmai közönséggel.

Már a tavalyi esztendő is nagy sikert hozott iskolánk szá­mára az országos szakmai tanulmányi versenyen, (OSZTV) hiszen az első és a második helyezést a mi tanulóink mond­hatták magukénak.

Az 1997. év tavaszán ezt az eredményt is sikerült túl­szárnyalni.Az OSZTV-n diákjaink az első, második, harma­dik és nyolcadik helyezést vívták ki maguknak.

I. helyezett Góber Zoltán II. helyezett Partos Kálmán III. helyezett Csecs Ákos VIII. helyezett Ladányi Roland

Ez a verseny elsősorban a tanulók elméleti fölkészültsé­gét méri. A verseny első három helyezettje - felvételi nélkül

- beiratkozhat a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem Er­dőmérnöki Karára.

A dolgozatok szakmai tartalmának függvényében a versenybizottság dönthet arról, hogy kit mentesít a szakmai elméleti vizsga kötelezettsége alól. Idén az első nyolc tanuló érdemelte ki ezt a kedvezményt, és így technikus bizo­nyítványukba elméleti tárgyakból jeles osztályzatot kapnak.

A tanulmányi verseny eredményeit tudva mindenki nagy várakozással nézett az elsősorban gyakorlati készségeket mérő sokoldalúsági verseny elé, amit rotációs rendszerben idén a soproni „Róth Gyula" Erdészeti Szakközépiskola rendezett. A rendezvény házigazdája a Tanulmányi Erdő­gazdaság volt.

Az időjárás nem kedvezett sem a versenyzőknek, sem a bíróknak. A tavaszi hóban fázva, de annál nagyobb iz­galommal kísértük végig diákjaink küzdelmét. Nem hiába! Partos Kálmán tanulónk higgadtságával, szép egyenletes teljesítményt tudott nyújtani, és így első helyezést ért el. A másik három versenyzőnk a 8., 10. és 14. helyen végzett. Nem kis pedagógiai büszkeséggel említjük versenyzőinket, hiszen ők nemcsak szakmából, de emberségből, szorgalom­ból, kitartásból is megálltak a próbát.

G ó b e r Z o l t á n P a r t o s K á l m á n C s e c s Á k o s L a d á n y i R o l a n d

A Brit Columbiai Egyetem Krónika (51-es kötet 1. szám, 1997. tavasz) kiadványában megemlékeznek végzett diákjukról. Dr. Sziklai Oszkár, erdészeti kisdoktor '61, nagydoktor '64 (Brit Columbia Egyetem), erdészeti alapdiplomás '46, tiszteletbeli díszdoktor '95 (Soproni Egyetem), a végzett diákok A-igazolványának tulajdonosa, az erdészeti tudo­mányok nyugalmazott professzora. A Brit Columbiai Egyetem végzett diákjait tömörítő egyesület igazgatótanácsának volt tagja (14 évig). Kari felterjesztésben kitüntette 1987-ben a Brit Columbia Egyetem végzett diákjait tömörítő egyesület, tagja a Soproni Egyetem erdészeti kara küldöttségének, amely 1957-ben eljött a Brit Columbia Egyetemre, ott a nyugalmazott professzorok csoportjának elnöke. A Kínai Erdészeti Egyesület tiszteletbeli tagja, huszonháromszor utazott Kínába, hogy tanítson és kutatási projektekben vegyen részt (CIDA és IRCD). Tiszteletbeli tagja a budapesti Országos Erdészeti Egyesületnek.

BORBÉLY JÓZSEF

Visszanéző Tompa Károly könyvét olvasván

„A jó tanárt nem a szenvedés neveli rá az örökös önmaga átadásra; a kárpót­lást nem váró ajándékozás enyhe mámo­ra vezeti végig az életen", idézi - a maga tanári ars poétikájaképpen is - becsült kollégám, dr. Tompa Károly Németh László vallomásos sorait.

Az ember természetes vágya, hogy visszanézzen „fél-útjáról", vagy még in­kább, hogy számadást készítsen az életút vége fele arról, hogy miképpen sáfárko­dott a reá bízott talentumokkal.

Dr. Tompa Károly tollát is ezen belső igény vezette. Túl a kényszeren, hogy nyugdíj után kiköltöztetvén a maga kis egyetemi tuszkulátumából, egy fél év­század írott dokumentumai váltak ve­szendővé a Soproni Egyetem - e volt ré­gi katonai iskola - nedves pincéjében. Ami még épen maradt - hatalmas anyag, legalább 15 ezer oldalnyi - adta a szerző önéletrajzi ihletésű könyve törzsanyugát. Ezen anyag, a rengeteg tanulmány, cikk. feljegyzés felhasználásával készült el e kevésbé szubjektív életírás. Miként a cí­me is jelzi: Ötven évi jegyzeteimet lapo­zom, alcíme: Főként az erdész oktató-ne­velő-kutató munkámról írok és keveseb­bet magamról. „Szakmai memoárféle -így a szerző - , amelyet ki kell egészíte­nie majdan egy családregénynek."

Nekem pedig e recenzió-féle alkalom is, hogy a szerző gondolataihoz kapcso­lódva ezt-azt elmondjak magunkról is, magamról is.

Dr. Tompa Károly nyugalmazott egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudo­mányok doktora, kisbaconi születésű székely. Összesűrűsödvén benne a mi magyar fajtánk erdélyi hajtásának a sok kiváló tulajdonsága és kevesebb számú fogyatkozásai.

A könyv legszebb, líraian is hiteles, írói erényeket megcsillantó fejezete szól a szülőföldről, az Erdővidékről, a szülő­faluról Kisbaconról, és a felnevelő csa­ládi közösségről.

Vagyok bár nyugat-dunántúli magyar, vélem, jól ismerem a leírtakat, a nehéz, szűkös, dolgos, megtartó székely életet. A régit az olvasmányaimból, e mait lá-tásból-tapasztalásból is. A gyökerek, az útrabocsátó család körülményei megha­tározóak. A Tompa család apai ágon egy tizennyolc gyermekes székely földmű-vesesalád tehetségénél fogva kiemelt és református pappá váló fia, aki párjával, egy tucatnyi gyermekes parasztcsalád le­ányával együtt, hét gyermeket nevelt föl.

Hét fiúgyermeket, „egyetlen orvosi vizit nélkül".

Itt meg kell állani egy kicsinyég, és megemlékezni nem csupán a kisbaconi-ak nagy írójáról, Benedek Elekről; ha­nem mindenekelőtt Szabó Dezsőről, és az ő hajdanvolt Erdélyéről, és a régi Ma­gyarországról. Az, „elsodort" Magyaror­szágról és az „elsodort" faluról és arról is. hogy ezt a történetet még igazán senki nem írta meg, azt, ami reánk utána jött...

Szabó Dezső súlyos szavakat hullatott kora, a „ferenczjőzsefi boldog békeidők" félművelt, felelőtlen, úrhatnám, eszem­iszom magyar dzsentrije - középosztálya ostorozására. Az „illogikus, negatív, im­bolygó", meddőén tagadó kálvinista egy­házat és papjait - belülről is igen ismer­ve — is kritizálta. Hát a dolgos, élet-meg­tartó Tompa lelkész úr a jobbik részt képviselte a két háború között, a már bomlásnak-oszlásnak indult erdélyi ma­gyal' életben.

Az őrző, a mentő, a végzet elé álló, a megtartó fajtából való volt. Belőlük egyre és egyre kevesebb születik, neve­lődik; nélkülük pedig mit sem ér a szó, az írás, csak porba írott ákombákom... amikor már országos az egyke, országos a pusztulás...

Kedves Karcsi Bátyám, ismerjük egy­mást, nem érted félre, ha véleményt írok itt a diaszpórába kerültek „székelységé-ről". [Nehéz erről beszélni, talán nem is igazán ide való, de ha már belekapcás-kodtam...) Én Szabó Dezsőtől (aki aztán mélyen, igazán erdélyi volt) azt is meg­tanultam, hogy kár ezt a mi fogyó ma­gyar népünket darabokra szedni, jobban annál is, mint ahogy széjjelszedték az el­lenségei. Nekem az erdélyi, de a szé­kelyföldi honfitársaim is ugyanolyan magyar, akár a felvidéki, vagy a délvi­déki, vagy a magamé, a kisalföldi. Kár több kis karanténba zárni magunkat ön­ként, és külön „lelkiséget", szellemiséget is keríteni hozzá, külön irodalmat is -persze elismerve a történeti-néprajzi sa­játosságokat...

Jöttek, jönnek hozzánk tanulni a mi erdélyi-székelyföldi fiaink-leányaink. Mi is mehetünk már - 'hál Isten - Csík­szeredába, „távoktatni". Két alaptípussal találkozik az ember: az egyik, aki ked­vezést kér a „fokozottan hátrányos" helyzetére tekintettel. Persze, az ember megadja neki. ahogy más is, de ez az út csak a frusztrációhoz, a kontraszelekció­hoz vezet. A másik, a kemény, akaratos,

dacos fajta, aki tudja, neki többet kell tanulni, mint az anyaországinak, neki pótlandói vannak, ám teszi, „csakazért-is". Ez az út a járható, a jövőképes, ez az egész magyarság számára, csak ez a jövőképes. Nekünk, igen, nekünk többet kell dolgozni, többet kell tudni, kemé­nyebben kell élni mint másoknak, ha boldogulni akarunk, ha ki akarunk jönni e nagyrészt mások által ásott, de a saját hibáink, balekságaink, „tett-iszonyaink", léhaságaink által is mélyített történelmi gödörből...

Ehhez a magyar helyzet- és feladattu­dathoz is adalék ez a hitvalló kis könyv. A szerző valóban nem „lakkozza" a múltját, hanem beleírta emberi esendő-ségeit (mindnyájunk, az elmúlt, gerinc­próbáló idők emlékezetére), a maga cél­zatos kis megalkuvásait is (ismerős meg­alkuvásainkat); ama „célszerű szögény embör", egyensúlyozgatásait a hatalom és a böcsület szűk mesgyéjén. Ugye, mennyire ismerős, és ettől emberi, Inte­tes, tisztességes ez az életmű-összefogla­ló.

Gyönyörű május, „ragyogó kikelet" van végre, s én otthon. Szegényben, egy hatalmas tujafa árnyékában emlékezem, béke van bennem, öreg édesanyám odébb bóbiskol a napon. Sopronban, a volt Erdészeti és Faipari Egyetemen, a mai változó Soproni Egyetemen ma van a valétálás napja. Szép szőke ifjúságom egyik fényes napja volt ez. a minden év­ben beköszöntő májuselő. Ám ma én már aligha megyek oda. Furcsa fintora ez a sorsnak; amikor én már a szívemben olyan „tiszteletbeli erdész-félének" ér­zem magamat, mások, akiknek ez jelen­leg a hatalmukban áll, mostanság kezde­nek nem annak tekinteni. Pedig énben­nem semmi meg nem változott.

Akárhogyan is van, akárhogyan is lesz: Üdv az erdésznek!

(Erdészettörténeti Közlemények XXVII. Kiadta: Országos Erdészeti Egyesület Erdészettörténeti Szakosztály. Budapest, 1996.)

Borbély József

Hatodik, átdolgozott k iadásban

megjelent Németországban a csemetekertesek „Bibliája", Gerd Krüssmartn Die Baum-schule c. munkája. Sokunk szá­mára már csak érdekes hír -történelmi emlék - a klasszikus műnek Parey kiadásban történt megjelentetése. Már csak a hir­detésben közölt ára (248 DM, 1810 öS, 228,50 sFr).

(AFZ/DW 1997.9.)

DR. ÁDAMFI TAMÁS

E g y alpesi vadász te rü le t (egy kicsit erdész szemmel is nézve)

5 6 0 0 hektár jával a z osz t rák A l p o k k ö ­zéptáján, Sa l zbu rg tó l dé l r e m i n t e g y 120 k m - r e , a g y ö n y ö r ű gas te in i v ö l g y dél i v é g é n terül e l , ahol a M a g y a s T a u e r n hegység zárja el a v ö l g y e t dé l rő l . A z ide v e z e t ő o r s z á g ú t n a k B ö c k s t e i n fa lucská­ban v é g e van , az au tóka t i nnen vona t ta l szállí t ják az 1909-ben e lkészü l t , 8,5 k m hosszú a l agú ton ke resz tü l a dé l i o lda l ra , Ma l ln i t zbe . A terüle t közpon t j a B ö c k s t e ­in, ame lye t a 3 0 0 0 m é t e r m a g a s h e g y ­c súcsok h á r o m o lda l ró l úgy kö rü l fognak , hogy n o v e m b e r t ő l má rc iu s ig n e m tud a h á z a k b a besü tn i a n a p .

A teljes te rü le téből 4 5 0 0 ha saját tu­lajdon, 1100 ha á l l ami erüle te t p e d i g bé ­rel h o z z á a tu la jdonos . A t engersz in t fe­letti m a g a s s á g a 1100 é s 3 0 0 0 m é t e r k ö ­zött van . M i n t e g y 3 0 0 0 hektá r t tesz ki a z o l y a n fá t lan , c se r j e n é l k ü l i s z ik l á s h e g y t e t ő , a m e l y e n l eg fe l j ebb a fű n ő csak m e g . E b b ő l a z o n b a n k b . 5 0 0 hek tá r az a lpesi l ege lő , a h o v á j ú n i u s e le jén fel­hajtják az á l la tokat , és az időjárás tó l füg­gően a hó m e g é r k e z é s e k o r , o k t ó b e r ele­j é n vagy v é g é n tere l ik őke t haza .

A z 1500 hek tá r e r d ő z ö m e v é d e r d ő . Fafa jösszeté te le : l u c f e n y ő 6 5 % , vörös fe ­n y ő 2 0 % , ége r és nyí r 5 5 % , e g y é b (fő­ként c i rbo lya) 1 0 % . H a n incs k o m o l y a b b lav ina- , v a g y hó tö ré s , akkor az éves fa­k i t e rme lés 2 5 0 - 3 0 0 m 3 k ö r ü l v a n , m e l y ­nek n a g y o b b r é s z e e g é s z s é g ü g y i t e r m e ­lés . M i v e l t ip ikus a lpes i r é g i ó , a cser je­szint igen s z e g é n y e s , főként a v ízfo lyá­sok m e n t é n l e v ő füzesek , é s a z e rdő rég ió fe lső ha tá rán l e v ő c i r b o l y á k alkot ják. A gyepsz in t r e j e l l e m z ő acsa rab , a vö rös - é s feke teáfonya , a z e n c i á n , a havas i g y o p á r és - rózsa .

A v a d g a z d á l k o d á s t , vadásza to t a le ­ge l t e t é s a l ig zavar ja , anná l j o b b a n vi-

ál lomány le lövés ebből hímivarú

zerge 500 60 30 szarvas 40 10 4-5

őz 80 20 6-8 mormota 300 10 _

nyírfajd 10 1 1 hőfajd 50 _ _

havasi nyúl 10 - -róka - 5-6 -

szont a nyár i t u r i zmus és a téli s íe lés . 1500 és 2 5 0 0 mé te r közö t t 8-10 d b o lyan 100-200 m á t m é r ő j ű t avacska van , a m e ­lyen őssze l k a c s á k v a n n a k . Szép s zám­m a l e lő fo rdu lnak hol lók és szirt i sasok. A v a d á l l o m á n y é s l e lövés adata i a k ö ­v e t k e z ő k é p p e n a lakulnak:

A z e r g e s u t a 4 é v e s k o r á b a n v á l i k i v a r é r e t t é . A m o r m o t á k n a g y részé t a sz i r t i sasok v a d á s s z á k le , a hófajd védet t .

A z e l e j t e t t v a d k é t h a r m a d á t f i z e t ő b é r v a d á s z o k lövik, a többi t a tu la jdonos é s v e n d é g e i , a k e v é s m a r a d é k o t a h iva­tásos v a d á s z . A vadhús t főként a kö r ­n y é k é t t e r m e i é s h e n t e s e i v á s á r o l j á k m e g , e se t enkén t v a d h ú s k e r e s k e d ő is j e ­len tkez ik , a vadásza t fő ideje az ok tóber , n o v e m b e r (a b ő g é s o k t ó b e r elején, a zer-g e n á s z n o v e m b e r k ö z e p é n zajlik le) , és d e c e m b e r k ö z e p é n a térdig é r ő hó , va la ­min t a l av inaveszé ly miat t befe jeződik . A t rófeabí rá la to t s z igo rúan vesz ik , n e m ­csak a b e m u t a t á s i kö te leze t t sége t , h a n e m a minős í tés t , a m i n u s z p o n t o t is.

A s z o m s z é d o s vadász te rü le tek k e z e ­lési kö rze t e t a lkotnak. E z a terület a gas ­teini k ö r z e t h e z tar tozik, ame lye t 4 0 k i ­s e b b - n a g y o b b vadász te rü le t 35 0 0 0 hek­tárja k é p e z . A p o n g a u i járás 7 i lyen ke ­zelés i kö rze tbő l áll. A v a d l é t s z á m b e c s ­lést a j á r á s i e rdésze t i h ia ta lhoz adják be a l e lövés i tervvel együt t , ame lye t e z a

A franciaországi erdőművelés alapművének 200. évfordulóját méltatja /. Pardé a REVUE FORESTIÉRE FRANCAISE 1996. 3. számában. Az 1790-es években ismerkedett m e g fiatal tisztként ].-]. Baudrillart G. L. Hartig alap­vető művével, az erdészeknek szóló, 160' oldalas fatermesztési utasítással. Ez Németországban hét kiadásban jelent meg. Baudrillart az 1796-os ki­adással ismerkedett meg és odahaza - már vezető erdészeti beosztásokban - francia nyelvre lefordította, majd Párizsban ki is adatta. A fordítás 1805-ben jelent m e g és ezt három hónappal később újabb követte. A műben jól átgondolt és a gyakorlat részére kiérlelt erdőművelésről olvashatunk. Szerzője a természetközeliség, a biodiverzitás és a tartamosság fogalmának ismerete nélkül is az erdővel szembeni társadalmi elvárások teljesítésére mozgósít.

Ref.: Jérőme R.

hivata l e n g e d é l y e z , és itt történik márci­u s b a n a t rófeabírá la t is.

A terüle ten 50 m a g a s l e s szolgálja a vadásza to t . A z 1 db szarvas- , és 8 db ő z e t c t ő b e n a téli h ó n a p o k b a n pl . 200 q szénát , 6 0 q a lmatörkö ly t , 4 0 q zabot és 5 q sót e te tnek fel. A takarmánytáro lós e te tőket t ú l n y o m ó a n m é g a hótakaró be­állta e lőt t töltik fel, amit aztán a hivatá­sos v a d á s z s z ü k s é g szer int adagol . A zer­ge alig vesz i fel a t aka rmány t , de a sót n a g y o n sz ívesen nyal ja .

A v a d g a z d á l k o d á s i f e l ada toka t egy h iva tá sos vadász látja el , aki a középis­k o l a be fe jezése után végez t e el a vadőr­iskolá t . A vadász ta tás t , a lőttvadszáll í­tást , é s k i s m é r t é k b e n a vadete tés t is egy kis S u z u k i te rep járóva l látja el. A va­dász t a t á sko r fe le lős az ál tala kísért , pon­t o s a b b a n veze t e t t v a d á s z épségéé r t is, ami ezen a s z a k a d é k o s , lav inaveszé lyes terüle ten n e m kis fe le lősség. Egyik va­d á s z a t o m a lka lmáva l - d e c e m b e r 8-án, té rd ig é r ő hóban - egy vö lgynek majd­n e m az alján veze tő útján cserkel tünk. E g y a rány lag fátlan oldalú részén halad­tunk, a m i k o r a v a d ő r felnézett , és elki­ál tot ta m a g á t , hogy rohanjunk! Rohan­tunk is m i n d a h á r m a n , már amennyi re ez t térdig é r ő hóban , puskáva l és távcső­vel a n y a k u n k b a n , lehetet t . N e m tudtunk k i r o h a n n i a lavina alól. N é h á n y másod­p e r c m ú l v a h i r te len teljes söté tség, ille­tő leg á t l á tha t a t l an k ö d s z e r ű szürkeség , és i szonyú sű rű p o r h ó zúdul t r ánk és ál­lított m e g . 1-2 perc m ú l v a vi lágosodni kezdet t , ma jd fokoza tosan ülepedet t le a p o r h ó é s nőt t a l á tó távo l ság . 5-6 perc mú lva meg lá t tuk egymás t , mint hóembe­reke t . S o k c m po rhó rakódot t ránk. de m é g a s z e m ö l d ö k ü n k r e és szempi l lánkra is b ő v e n ju to t t . Igen nagy szerencsénk volt , hogy a lavina po rhóbó l állt, csak a szé le ért bennünke t , tovább tudott zúdul­ni lefelé , és m i n e m az o lda lban halad­tunk egy k e s k e n y ö s v é n y e n , ahonnan le tudott vo lna sodorn i .

ROVATVEZETŐ: DR. SZIKRA DEZSŐ

Szakosztályi állásfoglalás az erdőhasználat egyetemi

oktatásáról Az O E E Erdőhasználat i Szakosztá­

lya 1997. márc ius 20-án Sopronban tar­tott szakosztályülést , amelyen áttekin­tette az erdőTiasználat egyetemi oktatá­sának helyzetét .

A résztvevőket dr. Szitás József, a Soproni Egyetem főtitkára tájékoztatta az egye tem je lenlegi hely­zetéről, majd prof. dr. Rumpf János t anszékvezető számolt be az 1989-ben hason ló t é m á b a n tar tot t e rdőműve lés i - e rdőhaszná la t i szakosztályülés óta eltelt időszakról .

A részletes és rendkívül tartalmas beszámolót k ö v e t ő vitában hozzászóltak: Ormos Balázs. Gulyás Imre, prof. dr. Herpay Imre, dr. Tóth Ferenc. Bálint LAszló, Hon'áth Mihály, dr. Pethő József, Malgay Viktor, dr. Horváth Lajos és Gólya János. í rásban küldte el javaslatait dr. Andor József.

Az előadások és a hozzászólások alapján a rendezvény részt­vevői az alábbi állásfoglalást fogalmazták m e g :

• A szakosztály egyetér tűleg támogatja a Soproni Egyetem ve­zetésének azt a koncepcióját , mely szerint a képzés az e rdő és a fa köré összpontosul , ezzel is hangsú lyozva az erdészet i hagyo­mányokra való épí tkezést .

• Az erdészeti gyakor la t egyik alappil lére az erdőhasználat , ezért ennek a d iszc ip l ínának az egyetemen is célszerű hasonló súlyt biztosítani.

• Támogat juk azt az elképzelést , hogy az Erdőhasználat i Tan­szék továbbra is önál ló maradjon.

• A tanszéken oktatott elméleti tananyag nemzetközi összeha­sonlításban is korszerű, melye t a köve tkező témamegosz lásban lát­nánk megfelelőnek a jövőben :

I. Fakitermeléstan n. Fahasználat i tervezés, szervezés III. Különleges fahasználatok (védett területek, kis erdőbir to­

kok) IV. Ergonómia V. Fakereskedelem VI . Erdei mel lékhasznála tok • A műszaki és menedzser i szakirányban a köve tkező tárgyak

oktatását tartanánk szükségesnek: vállalkozói fakitermelések, ká­rosított területek fahasználata. kőtélpályák-kötéldaruk, telepi fel­készítés, veszélyes fák kitermelése.

• A faipari mérnökhal lga tók , illetve a környezet-mérnökhal lga­tók számára „Erdóliasználati alapismeretek" e. tárgy oktatását vé­gezze a tanszék.

( Ismeretes előttünk, hogy az elmúlt időszakban megtörtént a tananyag korszerűsí tés az egye temen, de a lehetőségekhez képest javasol juk a fent vázol tak folyamatos beépítését a tanszék oktatási anyagába.)

• Az Erdőhasználat i Tanszék fentiek szerinti működéséhez el­engedhetet len, hogy az oktatói létszám (3 fő) mihamarabb feltöl­tésre kerüljön. Javasoljuk olyan kol léga alkalmazását , aki az er­dőhasznála t oktatásában és kuta tásában is gyakorlott , és nemzet­közi vonatkozásban is j á r tas .

• Szükségesnek tartjuk, hogy a tanszék szélesítse az erdőgaz­daságokkal való személyes kapcsolatát , erősítse a gyakorlat i okta­tást, ezér t javasol juk bázis e rdőgazdaságok kiválasztását és szer­ződésen alapuló együt tműködések kialakítását .

• Hasonló együt tműködés t tartunk célszerűnek a „Roth Gyula" Erdészeti és Faipari Szakközépiskolával .

• Javasoljuk a tanszéknek, hogy az eddigi gyakorla tának m e g ­felelően szélesítse a kü l ső gyakorlat i szakemberek bevonását az o k t a t ó m u n k á b a és szervezzen d ip lomatervezőke t erdőgazdasági feladatok megoldására .

• Fontos a tanszéki ku ta tómunka további felfuttatása, hogy a legkorszerűbb tudományos ismeretekkel felvértezett mérnökök ke rüljenek ki az egyetemről . Legfőbb támasznak a bázis erdőgazda­ságok tekinthetők.

• A piacgazdaság hatása nem kerüli el az egyetemeket , az ok­tatást, kutatást sem. Javasol juk a tanszéknek, hogy elismert szak­ma i tevékenységét még ha tékonyabban propagálja itthon és kül­földön, ami által várhatóan szakmai tekintélye és anyagi helyzete is javulni fog.

Ormos Balázs

Javaslatok az egyesület i információs munka javítására

A M T E S Z t a g e g y e s ü l e t e k e g y s é g e s é rdekfe l l épése , korunk­b a n a g a z d a s á g i , m ű s z a k i t u d o m á n y o s p r o b l é m á k bonyolu l t ö s sze t e t t s ége , a t apasz t a l a tok gyo r s á tvé te lében re j lő e lőnyök indoko l j ák az e g y e s ü l e t e k közö t t i i n f o r m á c i ó á r a m l á s megjav í ­tásá t . A z e g y e s ü l e t e k l e h e t ő s é g e i t f i g y e l e m b e v é v e e z a j e l e n ­legi i n fo rmác iós c sa to rnák b ő v í t é s é v e l , j o b b „ t áp lá l á sáva l " , né­h á n y o l c s ó , új k o m m u n i k á c i ó s e s z k ö z z e l e l é rhe tő . J avaso lha tó többek közö t t :

— a P r e s s i n f o r m á c i ó k i b ő v í t é s e a sa j tónak é s az egyesü le ­t e k n e k e g y a r á n t é r d e k e s p r o g r a m o k k a l , a r e n d e z v é n y e k m o n ­dan iva ló j ának é r zéke l t e t é séve l ;

Helyreigazító!

A z Erdésze t i L a p o k 1997. ápri l is i szá­m á n a k 116 . o l d a l á n a m á s o d i k h a s á b u t o l s ó b e k e z d é s e e lő t t zá ró je lben l é v ő m e g j e g y z é s h i b á s . I d é z v e ( m i n d k e t t ő a ma i S z l o v á k i a te rü le tén ta lá lha tó) .

A h iba oka , H o m o k k o m á r o m melle t t i Z s i g á i d N a g y k a n i z s a mel le t t t a lá lha tó , n e m S z l o v á k i á b a n !

M e l l é k e l ü n k e g y k é p e t a n e v e z e t e s h á r s m a r a d v á n y á b ó l , a m i mel le t t a k ö ­v e t k e z ő s z ö v e g lá tható a táblán: „ 1 6 2 0 -1664 Z R Í N Y I M I K L Ó S P I H E N T M E G E F A A L A T T " .

A h a t v a n a s é v e k b e n egy v iha r k i d ö n ­tö t te a f a m a t u z s á l e m e t , a m i n e k ez az egy á g a m a r a d t m e g , a m i b ő l sarjak nő t t ek k i .

Kép és szöveg: Tihanyi Gyula

- az egyesületi k iadók, hírlevelek, szaklapok megküldése egy­más egyesületeinek, tallózás egymás hírleveleiből;

- a Technika Házak számítógépes hálózatának felhasználása információk továbbadására;

- M T E S Z Hírlevél közreadása lehetőleg 2 hetente; - hírlevél- és szaklappul tok létesítése a Technika Házakban; - a jelenleginél több közös egyesületi rendezvény (interdisz­

ciplináris témák, több nézőpontos problémamegközel í tés , konfron­tált megközel í tés stb.);

- apparátusi konzul tác iókon rövid egyesületi beszámolók. Az információ m a valóban nagy érték, de ilyen egyesületi in­

formációk csak az egyesületek be l ső kommunikáció jából , a széles tagság tudományos műszaki munkássága során született e redmé­nyek, vé leményük, meggyőződésük alapján kele tkezhetnek. Az egymást erősí tő „oda-vissza k o m m u n i k á c i ó " hatásfokát, eszközei t az egyesületeknek vizsgálniuk kell . Főként az anyagi lehetőségeik szerint m ű k ö d ő csatornák j obb kihasználásával javí tható itt is a munka . Javasolható többek közöt t

- a jelenlegi 64 egyesület i szaklap felhasználása az egyesületi élet rövid ismertetésére;

- egyesületi hírlevelek kiadása vagy betétként szaklapba helye­zés;

- h i rdető vitrinek az egyesületi folyosókon, e lőcsarnokokban (nem csak használt ruhát lehet reklámozni) , a porták előtt korsze­rűbb útmutatók, p rogramismer te tő táblák stb.

Az egyesületek, a tagság informálása megjavítható általában a közvélemény, a sajtó j obb tájékoztatásán keresztül is. Ezen a téren előrelépés az egyesület i szóvivői rendszer, de itt is alapvető a szó­v ivők fe lkészí tése , „ k é p b e áll í tása", par tner i igénybevé te le az egyesületek vezetése részéről . Javasolható többek között:

- tudományos , műszaki konferenciákat mege lőző sajtótájékoz­tatók;

- fontos ál láspontok, t i l takozások stb. ismertetésére sajtótájé­koztató, vagy köz lemény k iadás ;

- a Pressinformáción kívül az egyesületi állásfoglalások, fon­tosabb hírek felvitele az internet M T E S Z honlapjára.

• A Nyíregyházi csoport és a Nyí re rdő Rt. 1997. április 24-én

Szent György napján nyárfatermesztési terepi tanácskozást tartolt a Nyí re rdő Rt. Nyírbátor i Erdészetének területén. A megjelent mintegy 50 erdészeti szakember t Popovics Mihály erdészeti igaz­gató üdvözölte , majd Kovács Gábor vezérigazgató megnyitójában kifejtette a tanácskozás je lentőségét , utalva arra, hogy az itt meg­szerzett ismereteket az üzemi hasznosí táson túl, a térségi erdőgaz­dálkodásban is hasznosítani lehet, amikor segítséget adunk az erdőt telepíteni k ívánó földtulajdonosoknak.

A továbbiakban dr. Tóth Béla kandidátus , nyugdíjas ál lomási­gazgató, a Nyí re rdő Rt. szaktanácsadója az egyes helyszíneken be­mutat ta az erdészet területén létesített fajtaösszehasonlító kísérle­tek eredményei t és ismertet te a k ü l ö n b ö z ő szempontok szerint el­végzett értékelésekből levont következtetések alapján a termőhely függvényében alkalmazható nyárfajtákat és ültetési hálózatot.

A résztvevők egyetér tet tek abban, hogy a termelési cél a legér­tékesebb lemezipari rönk előállítása, és az ül tetvényszerű gazdál­kodásnál célszerű bevezetni a pénzügyi vágáséret tségi kor fogal­mát.

A résztvevők közöt t élénk vita alakult ki az ültetési hálózat és ehhez kapcsolódóan az elŐhasználatok gazdaságosságának kérdé-

Cikkeink a szerzők személyes vé leményét tükrözik, amely nem feltétlenül azonos a szerkesztőség véleményével .

A felkérés nélkül beküldött kéziratokat és fotókat a szer­kesztőség lehetőség szerint gondozza és közli.

A szerzői honoráriumok kifizetésével kapcsolatos rendelke­zések miatt felhívjuk szerzőink figyelmét, hogy a cikk, fotó, gra­fika stb. megjelenését követően szíveskedjenek a szerkesztőség­gel a nevüket, lakcímüket, születési dátumukat, adószámukat (azonosító jelüket), és a nyugdíjasoknál a törzsszámot is közöl­ni.

A beérkezett adatok alapján kötött felhasználási szerződést követően negyedévenként utaljuk ki a honoráriumokat

A fentiek 1997. januártól érvényesek!

seben. Hangsúlyozták az ápolási munkák és törzsnevelő nyesések szükségességét és időbeni végrehajtását.

A bejárás során az érintett települések kullúrlörlénetí vonatko­zásaival is megismerkedhet tek a résztvevők.

Oláh Tibor

a Dr. Csontos Gyula

1929-1997

1929. december 7-én - a jelenleg Szlovákiához tartozó - Nasz-vadon születet t . Szülei fö ldművesek voltak. Magyarországra -mint abban az időben sokan mások - 1948-ban települt át szüle­ivel, három nővérével .

A Somogy megyei Szolnokon találtak új otthonra, majd a szülői föld vonzásának engedve a lehetséges közelségbe, a Komárom melletti Szőnybe költöztek.

Középiskolai tanulmányait Baján a Közgazdasági Technikum­ban folytatta, majd 1950-ben Budapesten tett érettségi vizsgát.

M é g ebben az évben ösztöndíjasként felvételt nyert a Harkovi V.V. Dokucssaev Mezőgazdasági Főiskola Erdőmelioráciő Szaká­ra, ahol 1955-ben szerzett e rdőmérnöki oklevelet .

Tanulmányaiból hazatérve megnősült . Házasságukból két le­ánygyermekük született. Az összetartó család öt unokával egészült ki, akikkel boldogan gyakorol ta a nagyapai szerepet.

Munkahe lye i : 1954-1957 Délkunsági Állami Erdőgazdaság. Kiskunhalas - erdészeti szakelőadó, igazgató; 1957-1968 Kiskun­sági Állami Erdőgazdaság. Kecskemét - igazgató: 1968-1974 Ge­menci Állami Erdő- és Vadgazdaság . Baja - igazgató: 1975-1978 Állami Fagazdasági Vál lalatok Országos Központja. Budapest -vezérigazgató; 1979-1989 M É M Erdőrendezési Szolgálat - főigaz­gató.

Szakmai teljesítményeiért 1958. 1960. 1962. 1983 és 1988-ban magas ki tüntetésekben részesült .

T u d o m á n y o s tevékenységé t Sopronban aspiránsként kezdte, majd 1967-ben a mezőgazdasági tudományok (erdészet) kandidá­tusa fokozatot kapta meg.

Felsorolhatatlanul sok társadalmi megbízatásai voltak. Volt al­elnöke az Országos Erdészeti Egyesületnek, sokáig tevékenykedett az M T A Tudományos Minős í tő Bizot tságában. Kiterjedt külföldi kapcsolatai voltak.

1989-ben 60. életéve betöltésével nyugál lományba vonult. 1997. márc ius 17-én hunyt el. Családja, barátai, pályatársai

1997. március 27-én kísérték el utolsó útjára. Földi maradványai a Budakalászi Köztemetőben találtak örök nyugodalmat .

Halász Gábor

E hav i s z á m u n k szerzői

B a g a m é r y G á s p á r O M M I Budapes t B o r b é l y Józse f E F E S o p r o n B o r d á c s S á n d o r O M M I Budapes t C s ö t ö n y i József e r d ő m é r n ö k Budapes t D a u n e r M á r t o n F M Budapes t D ó s a G y u l a N E F A G Rt. Szo lnok Frank N o r b e r t S o p r o n i E g y e t e m S o p r o n Hajdú E n d r e S o p r o n i E g y e t e m S o p r o n K a l m á r J á n o s Föld tan i In téze t Budapes t M á t y á s C s a b a Sopron i E g y e t e m S o p r o n M é s z á r o s G y u l a e r d ő m é r n ö k V e s z p r é m O l á h R ó b e r t e r d ő m é r n ö k Budapes t O l á h Zsol t g e o d é t a Szo lnok Pápai G á b o r O E E B u d a p e s t Péterfa lvi Józse f Sopron i E g y e t e m S o p r o n R e m é n y f y Lász ló e r d ő m é r n ö k Eger S o m o g y i Zo l t án E R T I Budapes t Shri P ra t ap S a n k o s h Föld tan i Intézet B u d a p e s t Va jda Pál e r d ő m é r n ö k I p o l y e r d ő Rt. V e r b a y József F M Budapes t

o