Tartalom

Prof. Dr. Lakatos Ferenc:UNESCO listán a „Selmecidiákhagyományok”! ..............318

Nagy Imre: Jövõnk az iparifa-ültetvény?(!) II. ..............319

Dr. Csóka György, Dr. Hirka Anikó, Dr. Koltay András, Szõcs Levente:Van új a Nap alatt… ........................................................322

Dr. Csiszár Ágnes, Naár Dénes:Világkõris és özönnövény..............................................325

Dr. Kern Zoltán: Kormeghatározás és éghajlatrekonstrukció faévgyûrûk segítségével ............328

Dr. Ambrus András, SzabadfalviAndrás, Patalenszki Adrienn:Mennyi az annyi? ..................332

Gabnai Ernõ: Ki fizeti meg az annyit? ..........................335

Nagy László:Jubileumi MEGOSZ nagyrendezvény Budapesten II. ......336

Támba Miklós, a Rimler Pál emlékérem idei kitüntetettje..............................................................338

Nagy László, Iványi Ákos:Pannonhalmi és Szigetközierdõk nyomában I. ................339

Nagy László:Erdõk Hete megnyitó a Gaja-völgyében ......................341

László Diána, Polgárné Handl Zsuzsanna:Hitéleti nevelés erkölcsösebb nemzedékért ................342

Molnár Gábor:Tisztelgõ látogatás Dr. Danszky Istvánnál ....................344

Bolla Sándor: Az Árpád-fa és a Hétmagyarok emlékfácskái Héderváron ..............................................346

Gál László: Tolnai erdészek a Gerecsén ......................347

Dr. Pataki Attila: Selmeci Szalamander, 2014 ..............348

Dr. Illyés Benjámin:Az OEE elsõ soproni országos gyûlése II. ....................350

Wágner Tibor:Három fotó, három történelmi korszak ........................352

Nagy László: Obeliszk az akácok között ......................356

ERDÉSZETI LAPOK • Az Országos Erdészeti Egyesület folyóirata CXLIX. évfolyam 10. szám (október)FÔSZERKESZTÔ: NAGY LÁSZLÓ • A SZERKESZTÔBIZOTTSÁG ELNÖKE: HARASZTI GYULA

A SZERKESZTÔBIZOTTSÁG: Detrich Miklós, Lengyel László, Lomniczi Gergely, Oroszi Sándor, Puskás Lajos, Sárvári JánosSZERKESZTÔSÉG: 1021 Budapest, Budakeszi út 91. Telefon: 06 (1) 201-6293 • Mobil: 06 (20) 330-3462 • e-mail: erdlap@oee.hu • www.erdeszetilapok.huKIADÓ: Országos Erdészeti Egyesület, 1021 Budapest, Budakeszi út 91. • Levélcím: 1021 Budapest, Budakeszi út 91. • FELELÔS KIADÓ: ZAMBÓ PÉTER elnök

Tördelõszerkesztõ: Balog Zoltán • Olvasószerkesztõ: Rimóczi Irén • Nyomdai munkák: PR Innovation Kft., Budapest • Felelôs vezetô: ifj. Komornik Ferenc

A kézirat lezárva: 2014. október 7.ISSN 1215-0398Terjeszti a Magyar Posta Zrt. Felvilágosítást a lappal lapcsolatban az Egyesület ad. Megjelenik havonta.A beküldött kéziratokat, fényképeket nyilvántartásba vesszük. A cikkek, írások nem feltétlenül azonosok a szerkesztô véleményével, azok tartalmáért min-denkor a szerzô felel. Honoráriumot megegyezéssel csak felkért írásokért, illetve grafikai munkákért fizetünk.

A címlapon: Hagyományaink fénye (Selmecbánya). Fotó: Nagy László

A harmadik oldal

Selmeci örökségünk hivatalosan a Nemzet öröksége islett. A tanúsító diplomát Prof. Dr. Torma Andrással,a Miskolci Egyetem rektorával, valamint egy erdõ-

mérnök- és egy bányamérnök-hallgatóval együtt vehettem át.Mintegy két évvel ezelõtt, szinte egy idõben született meg a

gondolat Miskolcon és Sopronban, hogy egyetemeink közösenpályázzanak erre a címre. Hosszú szakmai elõkészítés, 300kilométert átívelõ közös munka után elkészült, megmérette-tett a pályázati dokumentáció és fajsúlyosnak találtatott. Sop-ronban Bartha Dénes professzort, Selmecbánya, a hagyomá-nyok és az egyetemi ifjúsági élet sokszorosan bizonyítottnagy ismerõjét kértem fel és bíztam meg az erdészeti, sopro-ni anyagrész elõkészítésével, ugyanezt a munkát MiskolconSzendi Attila könyvtárigazgató-helyettes vezette. Köszönet éshála nekik azért a munkáért, amelyet segítõtársaikkal együttvégeztek. Munkájukat siker koronázta.

A diplomák átadásának napján ültünk a Budai Várban,az egykori Honvéd Fõparancsnokság rendezvénytermében, akitüntetetteket illetõ elsõ széksorban, s azoknak az erdészek-nek, bányászoknak, kohászoknak az ezreire gondoltam, akikcsaknem három – vérzivataros esztendõktõl sem mentes –évszázadig megõrizték, gazdagították, folyamatosan megél-ték, ezáltal élõvé tették hagyományainkat. Hányszor és hány-szor tanújelét adta hallgatóságunk a történelemben, hogy ahagyományaikon férfiakká nevelkedett fõiskolai-egyetemi ifjú-ságunk az összetartás, az egymás mindenek feletti segítése, azettõl elválaszthatatlan nemzet és hazaszeretet selmeci-soproniszellemében, olykor sorsfordító, ritkábban a történelmet is be-folyásoló tettekre képes. Átfutottak gondolataimon 1849 hon-véd-akadémistáinak, az I. világháború katona mártírjainak,a Fõiskolát Sopronba menekítõ, hazájukhoz hû hallgatóinakemlékei, az ágfalvi csatában helytálló fõiskolásaink hõsiessége,köztük Machatsek Gyula erdõmérnök-hallgató és SzechányiElemér bányamérnök-hallgató életáldozata, a II. világháborúshõsök és hõsi halottak, 1956 forradalmárai, Sopron forradal-mának elindítói és formálói.

Ez az igazi erõ, amelynek a kívülállók csak a felszínét látják.Azt, hogy waldenben, grubenben, weblenben járunk, furcsa-szép, de számukra érthetetlen, ezért kissé misztikus dalokat ének-lünk, különös szokásokat ápolunk. S mindennek olyan átütõerejû hatása is van, hogy a Vancouverbe menekült hallgatók ishazai kincsként vigyáztak rá, az idõközben létesült új szakokhallgatói pedig átvették és segítik e hagyományok megõrzését.

Amikor szólítottak bennünket – nem tagadom – megha-tódtam, hogy az, ami mindnyájunknak, akik megkeresztelé-sünk óta Selmec-Sopron szellemében élünk, addig többnyirecsak nekünk fontos ügy, attól a naptól fogva – ahogy a diplo-mában is áll – megerõsíttetett e „kulturális örökség megõrzé-sének nemzeti szintû elismerésével”.

Közös büszkeségünk ez, mert mindenki életével, munká-jával, teljesítményével részese ennek az elismerésnek. Erdészbarátaim – Firmáim és Balekjaim – köszönöm Nektek!

Jó Szerencsét! Üdv az Erdésznek!Prof. Dr. Faragó Sándor

rektor

Erdészeti Lapok CXLIX. évf. 10. szám (2014. október)318

Mit is jelentenek a „Selmeci diákhagyo-mányok”? Az egykoron Selmecbányánalapított õsi alma materben évszázadoksorán kialakult, azóta folyamatosan vál-tozó, fejlõdõ és a 21. században is töret-lenül élõ hallgatói tradíciókat. Ezek maSopronban, Miskolcon, Dunaújváros-ban és Székesfehérváron élnek továbba jogutód karok hallgatói között.

A hagyományok szerint élõ diákokörök jelmondata, amivel minden a Sel-meci Nótákat tartalmazó nótáskönyvkezdõdik, így hangzik: „Selmec az Iste-ned, anyád, szeretõd, menyasszo-nyod, testvéred, mindened, aki bánt-ja ellenséged!” A „Selmeci diákha-gyományok” lényege az egymásiránti tisztelet, a barátság, az össze-tartás, és természetesen a szakma- éshazaszeretet.

A frissen beiratkozott hallgató min-daddig „pogány”, amíg a balekokta-tás során el nem jut a keresztelésig. Abalekoktatást mindig a firmák, azaz afelsõbb éves keresztelt hallgatók szer-vezik és végzik. A pogányokat szak-estélyen sörrel megkeresztelik, aliasnevet kapnak és „balek”ká lépnekelõ. Innentõl a selmeci hagyományokjogos örököseivé válnak.

A balek legfõbb feladata, hogy abalek tízparancsolat betartása mel-lett kövesse firmáját, aki igyekszikminden tudását átadni neki és segí-teni õt. Az egyes diákcsoportok –évfolyamok, baráti társaságok stb. –szakestélyeket szerveznek. Igensokféle okból lehet szakestélyt ren-

dezni, de formájuk és lefolyásuk márévszázadok óta majdnem ugyanaz. A„hivatalos rész” mindig szervezetten, ri-tuális szabályok szerint zajlik, amelyekbetartásáról a résztvevõk közül válasz-tott szalagos tisztségviselõk gondos-kodnak. Bizonyos szakesteken korsótis avatnak, melyek közül a legfonto-sabb a végzõsök valeta-korsója.

Az évek hosszú során kialakult diák-nóta-kincs folyamatosan bõvülõ nótás-könyvekben száll generációról generá-cióra. A legünnepélyesebbek ezek közül

a szakok himnuszai. A hagyományok akülsõségekben is megmutatkoznak, ne-vezetesen a különbözõ karok egyenru-háiban. Ezeket büszke viselõik vidám éskomoly mondanivalójú, számukra fontosszínes foltokkal, jelvényekkel teszikegyedivé. A legnagyobb tisztességekegyike, egyenruhát örökölni a firmától.

Minden átlagember legalább egy al-kalommal gyakorolja a „selmeci diák-hagyományokat”. Nevezetesen, amikorballagási ünnepség keretében elbúcsú-zik iskolájától. A legelsõ ballagási ün-nepséget a selmeci akadémisták tartot-ták az 1830-as években, onnan terjedtel aztán az országban. A selmeci balla-gás a „valétálás”, mely elnevezés a latin„Valete” (Éljetek boldogul!) kifejezésbõlalakult ki. Az alma mater fõépülete elõttfelsorakoznak az egyenruhás valétálóhallgatók, velük szemben pedig azegyetem és a karok vezetõi. Kölcsönö-sen elköszönnek egymástól. Majd miu-tán a rektor kitárta az addig zárt kaput,a szalamanderrel elindul a valétálásimenet. Végigvonulnak a város kivilágí-tatlan utcáin, keresztül a Tûztorony alatta Fõtérre, a városháza elé, hogy elkö-szönjenek a várostól is.

Selmecbánya az utódkarok hallgatóikörében egyfajta „zarándokhely” ma is.Hagyományos rendezvényeknek adotthont, ahol a különbözõ korosztályoktalálkozhatnak egymással.

Az utóbbi években a karok közöttibarátság jegyében Selmec és „utód-városai” között csille- és rönktolásokzajlottak. 1989-ben a hallgatók – ter-mészetesen gyalog – csillét toltakMiskolcról Sopronba, melyet egyszakestély keretében „Ede” névrekereszteltek. Viszonzásul 2002-benmegfaragott rönköt toltak SopronbólMiskolcra. 2006-ban, az elsõ Akadé-misták Selmecen rendezvényre Mis-kolcról csillét, Sopronból rönköt tol-tak Selmecbányára, ahol azok az õsialma mater épületeiben kerültekvégleges elhelyezésre. 2009-ben Sop-ronból Dunaújvárosba toltak a sop-roni karok hallgatói egy rönköt. Leg-utóbb – ez év augusztusában – aNyugat-magyarországi Egyetemtõlmegvált Geoinformatikai Karra, Szé-kesfehérvárra toltak Sopronból sop-roni és miskolci hallgatók a selmecibarátság továbbélésének bizonyíté-kául egy erre faragott rönköt.

Prof. dr. Lakatos Ferencdékán, NYME Erdõmérnöki Kar

AKTUALITÁSOK

UNESCO listán a „Selmeci diákhagyományok”!

A „SELMECI DIÁKHAGYOMÁNYOK” az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság

Szellemi Kulturális Örökség Szakbizottságának javaslata alapján felke-

rültek a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére. Ez számunkra,

volt és mai „selmeci diákok” számára nagy-nagy büszkeségre ad okot.

Erdészeti Lapok CXLIX. évf. 10. szám (2014. október) 319

SZAKMAI FÓKUSZ – ÜLTETVÉNY- ÉS ERDÕTELEPÍTÉS

A nemesnyár faállományok megítélé-se, gazdasági szerepük számos szak-mai vitát gerjeszt. A hagyományosmódon végzett gazdálkodás ugyanmutat némi ültetvényes jelleget (talaj-elõkészítés és korai idõszak ápolá-sai), de a tervezett magas vágáskorok(területtel súlyozott átlag 28,1 év), atalajmûvelés felhagyása, a mûtrágyá-zás és a módszeres növényvédelem hi-ánya, valamint a minõségi nyesésekelmaradása inkább a gazdálkodás ex-tenzív jellegét erõsíti. A továbbiakbana múlt havi lapszámban megjelent cik-künket folytatjuk.

Véghasználat az ültetvénybenAz ültetvény tervezett vágáskora 10-15év, a gazdasági elemzésekhez 12 évetvettem alapul. A véghasználati D1,3 >= 36cm, a 3 m-es tõrönk kéreg nélküli csúcs-átmérõje >=30 cm, a II. rönk kéreg nél-küli csúcsátmérõje 6 m-nél >=26 cm. Afaegyedek kifejezetten vékony kérgû-ek. Az általam végzett próbamérésekalapján az adott ültetvény faegyedei-nek mellmagassági átmérõje alig szór.A gyakorlatban a véghasználat kritériu-maként a 110-115 cm-es mellmagasságikerületet határozták meg.

Az ültetvény elvárt hasznosítható da-rabszáma a 12. évben 264 db/ha, a 6x6m-es hálózatú I. kivitel 95%-a. A fakész-let 322 br.m3/ha (H =25 m, D1,3 = 36 cm,v = 1,22 m3/db). Az össz-fatermés átlag-növedéke 12. éves korban 27 m3/ha/év.

Az apadék mértéke 10%. (A törzsfána kéregapadék 15-17%, az iparifa-ki-hozatal 70%, a többi faanyag bio-massza hasznosítású.) Az ültetvényhasznosítható fakészlete a 12. évben290 n.m3/ha.

A véghasználat a legegyszerûbb tar-vágásos módon végezhetõ. Célszerû a

közelítési és kiszállítási mûveletetösszevonni (forwarderes anyagmozga-tás), míg az apríték-alapanyagot a vá-gásterületen értékesíteni. Ezáltal a vá-gástakarítás is megoldódik, a rostfakén-ti felkészítés és értékesítés nem hoz ér-zékelhetõ eredménytöbbletet.

Az ültetvény szanálásaA termelési ciklus végeztével az ültet-vény tuskó- és gyökéranyagát meg kellsemmisíteni. Vissza kell állítani a szántómûvelési ágat és jelleget. Ennek többtechnológiai megoldása ismert, nem füg-getlenül a követõ hasznosítástól.Amennyiben a termõföld a továbbiak-ban szántóföldként hasznosul, úgy elég-séges két adapterrel és két menetben atuskófejek lemarása, majd a tuskók 40-45 cm mélységû bedarálása, a gyökérfé-sülés, a maradék anyagok összegyûjtéseés lehordása. Utána már elvégezhetõ azalapmûtrágyázás és a mélyszántás.

Amennyiben ismét iparifa-ültetvény-ben gondolkozunk, úgy a tuskók szét-fúrása, vagy a tuskók kiásása, esetleg atuskóhenger kiemelése is szóba jöhet.Minden ilyen megoldásnál elengedhe-tetlen mûvelet a követõ gyökérfésülésés lehordás.

Jó megoldás lehet, ha két ültetvény-forduló közé 4-5 évi mezõgazdaságihasználatot iktatunk be. Az ültetvényszanálása igen drága, de jól végezve, je-lentõs része megtérül a követõ talaj-elõ-készítéskor.

Az iparifa-ültetvény gazdaságiértékelése

A közös számítási alap megteremtéseérdekében semminemû támogatást ésadót nem vettem figyelembe, mert ezekszektorfüggõk és gyakran a fenntartásidõszaka alatt is változnak.

Valamennyi költségtétel a 2013. évimagyarországi árszinten áfamentes vál-lalkozói díj, vagy anyagköltség. Azegyetlen csak külföldrõl beszerezhetõtétel a méretes csúcsrügyes karódug-vány, azt 300 Ft/EUR átváltást alkalmaz-va 750 Ft/db értékkel vettem számítás-ba. (Nem mellesleg megemlítendõ, hogyhazai elõállítással ez leszorítható lenneakár 200 Ft/db összegre is.)

A faanyag átvételi (piaci) árait is egy-ségesítettem. Átvétel történik atroton-nában és m3-ben, a szerzõdések pedigválasztéktól függõen vágásterületi, fel-sõ felkészítõhelyi, erdei rakodói ésüzembe szállított paritáson is köttetnek,ezért az általam választott közös nevezõa lábon álló ár. Használatos az EUR ésFt pénznem is, amit a már említett 300Ft/EUR átváltással egységesítettem.

A közvetlen költségeken túl felme-rülnek üzemi általános költségek is(üzemirányítás, mûvezetés, szakértõiszemlék, leltár, számvitel, jogi tanácsa-dás stb.), amiket a legnagyobb ültetvé-nyes termelõ – általa megadott – tény-száma alapján 28 000 Ft/ha/év tételû-nek ismertem el.

Az egyik legfontosabb költségelem aföldterületek haszonbérleti díja. (Jel-lemzõen az ültetvényen is elválik aföldtulajdon a földhasználattól.) Az ál-talam ismert valamennyi szerzõdés tar-tós bérlet (a földtulajdonos szempont-jából adómentes jövedelem), mégpediga termelési ciklus maximális hosszára,15 évre kötve. Ez nem éves kifizetésû,hanem „sír-nevet” alapon a véghaszná-lati érték 10-15%-a a véghasználat évé-ben. Nagyjából megfelel annak, minthaa termõföld tulajdonosa bérleti díjként amindenkori területalapú támogatás(TAT) 50-70%-át kapná meg. Az ültet-vény értéke pedig a földhasználó nyil-vántartásaiban jelenik meg. Az általamvizsgált NNY iparifa-ültetvények jogilagrendezettek.

A termelés gazdaságossága számosmódszerrel számítható. Lehet beruhá-zásként (0 pontról indulva), vagy a fo-lyamatos mûködésû üzemet is vizsgálni.A tõkém rendelkezésre áll, vagy köl-csönbõl finanszírozok? Lehet a befekte-tési, elvárt kamatláb (pénzügyi hozam)mentén is értékelni. A körülményeketcsak a termelõ ismerheti, így a termelés

Jövõnk az iparifa-ültetvény?(!) II.Csodavárás helyett egy lehetséges megoldás

Nagy Imre – tudományos munkatárs, NAIK-ERTI

A hozamszámításoknál kellõ óvatossággal tervezhetõ választékok és arányuk

Erdészeti Lapok CXLIX. évf. 10. szám (2014. október)320

SZAKMAI FÓKUSZ – ÜLTETVÉNY- ÉS ERDÕTELEPÍTÉS

belsõ kamatlábának kiszámítása, meg-adása tûnik célszerûnek. Azaz azt a kér-dést tesszük fel, hogy bankban tartsam atõkémet, vagy ilyen jellegû ültetvénybefektessek. A számítási módszer, amelyteljes költségszinten értelmezhetõ:

p = tevékenységgel elérhetõ ka-matláb %V = a véghasználat tiszta eredmé-nye az ültetvény szanálási költsé-geit is figyelembe véveK = a teljes termelési ciklus összesköltségef = a teljes termelési ciklus hossza(12 év)

Mindenféle támogatás nélkül – figye-lembe véve az agráriumot, valamint a

banki befektetéseknél elérhetõ jelenle-gi 2,5% körüli értéket – a NNY iparifa-ültetvények eredményessége kiemelke-dõen jónak tekinthetõ. Az éves 315 029Ft/ha hozam azonban ne tévesszenmeg senkit, mert ez 12 év után valósulmeg, addig csak ráfordítás van. Márpe-dig ez nem kisüzemi termelés, ha elin-dítok 100 ha ilyen ültetvényt, akkor máraz elsõ évben rendelkeznem kell ~ 70millió Ft tõkével.

Az ültetvények jelenlegi jogi éstámogatási feltételei

A NNY-as erdõfelújításként erdõ mûve-lési ágban marad, a faültetvény termé-szetességû erdõ vágáskora >= 15 év(Evt. 7 § (1) bekezdés f) pont). Az Evt.hatálya alóli kivonás (pl. szántóvá át-alakítás) igénybevételi eljáráshoz és té-rítéshez, vagy csereerdõsítéshez kötött(korlátozott gazdálkodás). A NNY-as atámogatott erdõtelepítésként erdõ mû-velési ágba kerül. Elveszik a területala-pú támogatás, de a beruházáshoz ésfenntartáshoz pályázható egyéb támo-gatás.

A támogatás nélkül létesített NNYfaültetvények jogi jellege szabad ren-delkezésû erdõ, földnyilvántartási mû-

velési ága pedig fásítás. A mûvelésiág szabadon, egyszerû földhivatalieljárásban változtatható. Fásítás-ként azonban elveszik a területala-pú támogatás, a létesítéshez pedigmind ez ideig egyéb forma sem ve-hetõ igénybe.

Az intenzív kezelésû NNY ipari-fa-ültetvények telepítése és fenn-tartása során kifejezetten mezõgaz-

dasági jellegû termelés folyik. A fordai-dõ alatta marad mind a sarjadztatott fásszárú energiaültetvények, mind az in-tenzív gyümölcsösök fordulóidejének.Intenzív talajmûvelés, mûtrágyázás ésvegyszerezés történik. A mûvelési ág fá-sításra változtatása indokolatlan! Ehhezmódosítani kellene az Evt. 4. § h) pont-ját és meg kellene alkotni az iparifa-ül-tetvényekrõl szóló VM-rendeletet.

Érvek a támogatás mellettA szántóföldi mezõgazdasági termelés-hez képest az iparifa-ültetvényeken na-gyobb az élõmunka-igény, amelynekfoglalkoztatási oldalról komoly elõnyeivannak. Indokolt lenne az I. kivitel és amûszaki kiegészítõ intézkedések (pl.vadkárelhárítás) támogatása. Ez nagy-ban csökkentené a 10-15 évre lekötöttalaptõke mértékét. Amellett a TAT tá-mogatás az ültetvény teljes ciklusidejealatt jelentõs részben fedezné a fenntar-tást, nevelést is. A termõföld szántó mû-

Az ültetvény létesítésének és fenntartásának költségei (Ft/ha) éves vágásfordulónál (vadkárelhárítással együtt és áfa nélkül)

Árbevétel az ültetvényen 12 éves vágásfordulónál

Erdészeti Lapok CXLIX. évf. 10. szám (2014. október) 321

SZAKMAI FÓKUSZ – ÜLTETVÉNY- ÉS ERDÕTELEPÍTÉS

velési ágban maradna, a ciklus végénkötelezõ ültetvényszanálással. A terme-lõ döntési szabadsága legyen, hogy aztkövetõen melyik mûvelési formát vá-lasztja.

Támogatással a rövid vágásfordulójúiparifa-ültetvény versenyképes lehet aszántóföldi növénytermesztéssel is,lényegesen kisebb termelési kockázat-tal (pl.aszályra kevéssé érzékeny).Nemzetgazdasági szempontból elemiérdekünk a korszerû hámozó üzemekfennmaradása, azok ellátása hazai be-szállítóktól származó faanyaggal (fog-lalkoztatás, nemzeti össztermék, adó-bevételek, magas szintû munkakultúrameghonosodása stb.).

Egyéb javaslatok• Magyar termelõi kör kialakítása

TÉSZ-ek létrehozása, a gazdák a beru-házáshoz a termõföldet adnák, a tartósbérlet díját a véghasználat hozamánakmegosztásával ellentételezve.

• Klaszterek létrehozásaSzaporítóanyag-termelõk – az ültet-vények tulajdonosai és kezelõi – ipa-ri végfelhasználók. Csak ez az érdek-közösség szavatolhatja a végfelhasz-nálónak a megfelelõ termékminõsé-get, míg az ültetvények kezelõinek a

garantált átvételi árat. Közös finan-szírozás + támogatások!1 000 ha területet meghaladó mini-mális üzemméret! Az éves szaporítóanyag-igény tartó-san érje el a 3–5 000 db-ot, a végter-mék színfurnér rönk pedig az500–1000 m3 tételt.

A támogatások ellenõrzésérõlPályázati feltételként meg kell követelnia talaj laborvizsgálatára alapozott részle-tes termõhely-feltárási szakvéleményt ésa részletes technológiai leírást. (Gyengetermõhelyeken az intenzív ültetvényeketnem szabad támogatni.) Ellenõrzés azelsõ évben. (A létesítés bejelentési kötele-zettsége, a szaporítóanyag származásibizonylata, tõszám, minõség.) Terepenszúrópróbaszerûen és kockázatelemzésalapján területi mérés, a mûszaki kiegé-szítõ intézkedés tényének és az ápolt-ságnak az ellenõrzése.

Az éves TAT támogatások ellenõrzé-se szintén szúrópróbaszerûen történjékés csak az ültetvény ápoltságára, gyom-mentességére terjedjen ki.

Tisztelt Olvasók, Kollégák! Szinte évente „robban a bomba”, új és újcsodanövényekkel és technológiákkal hi-

tegetnek minket. Energiafû, mályva, lágyszárú sarjadztatott energiaültetvényekMyscanthusból, fás szárú sarjadztatottenergiaültetvények nyárból, fûzbõl ésakácból. Legújabban pedig a smaragdfaiparifa-ültetvény. Mindezekrõl nem kívá-nok ítéletet mondani, azt majd az idõmegteszi. Szeretném azonban figyel-mükbe ajánlani írásom tárgyát, a NNYiparifa-ültetvényt, amely Olaszország-ban már 50-60, Magyarországon pedig10-15 éve bizonyít. Jó termõhelyen, atechnológiai rend betartása mellett ez azültetvény biztosan nem fog csalódástokozni. Szaktanácsadási kérdésekben aNAIK-ERTI is rendelkezésre áll.

Felhasznált irodalom:Márkus L.; Mészáros K.: Erdõérték-számítás.Mezõgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest1997.

Halupa Lajos-Simon Miklós: Az „I-214”NYÁR, Akadémiai Kiadó, Budapest 1985.

Halupa L.-Tóth B.: A nyár termesztése éshasznosítása, Mezõgazdasági Kiadó, Buda-pest, 1988.

Ültetvényszerû Fatermesztés 1-2. Szerk.:Führer Ernõ – Rédei Károly – Tóth Béla, Ag-roinform Kiadó, Budapest, 2009.

Lektorálta: Dr. Borovics Attila, NAIK –ERTI, mb. igazgató

Javaslattételi felhívás a „Kétmilliomodik hektár magyar erdõ” emlékérem adományozására

Az Országos Erdészeti Egyesület és a NÉBIH Erdészeti Igazgatósága a sajtó azon képviselõi teljesítmé-nyének elismerésére, akik a magyar erdõkkel, a magyar erdõgazdálkodással kapcsolatos információk-nak kellõ teret adnak, és azokat kellõ tárgyilagossággal közvetítik, „Kétmilliomodik hektár magyar er-dõ” megnevezéssel emlékérmet alapított 2008-ban. A díj az idei évben is átadásra kerül.

Az emlékérem odaítélésének fõbb szabályai: Az emlékérem kizárólag egyéni teljesítmény elismerésére szolgál. Évente egy darab emlékérem adományozható. Az emlékéremhez pénzdíj nem kapcsolódik. Az emlékérmet az írott és elektronikus sajtó azon munkatársai, újságírók kaphatják, akik munkájuk során hu-

zamosan és aktívan részt vettek a magyar erdõkkel, a magyar erdõgazdálkodással kapcsolatos kommuniká-cióban, legyen az a médiában megjelenõ híradás, szakmai tartalmú mûsor szerkesztése, tényfeltáró újságírás,erdész szakemberek kommunikációs oktatása.

Az elismerés alapja lehet életút, vagy egyedi kiemelkedõ teljesítmény.

A díjazásra javaslatokat jogi és magánszemélyek egyaránt beküldhetnek a NÉBIH Erdészeti Igazgatósága (1370Budapest, Pf.: 345.), vagy az Országos Erdészeti Egyesület (1021 Budapest, Budakeszi út 91.) részére, 2014.november 3-ig, kizárólag írásos formában. A határidõn túl érkezõ ajánlásokat nem áll módunkban elfogadni.

A javaslatnak tartalmaznia kell: a javasolt személy részletes életútját, kiemelten azokat a tevékenységeit, amelyek indokolják az emlékérem

adományozását, valamint a javasolt személy fõbb adatait (adatlap letölthetõ a www.oee.hu és a www.nebih.gov.hu honlapokról).

Az emlékérem tervezett átadására a 2014. év végéig, szakmai rendezvényen kerül sor.

Wisnovszky Károly Zambó PéterNÉBIH Erdészeti Igazgatóság Országos Erdészeti Egyesület

Igazgató elnök