A Z O R S Z Á G O S E R D É S Z E T I E G Y E S Ü L E T F O L Y Ó I R A T A

CXLVIII. évfolyam 2013. február Alapítva: 1862-ben

www.oee.hu

Amagyar történelem zaklatott évszázadai alatt a hazaierdõk gyakran váltak hadszíntérré, csaták, hadmû-veletek, hadseregfelvonulások helyszíneivé. S

ugyancsak nem kevésszer nyújtottak a vitézek számára búvó-helyet, menekülési lehetõséget vagy a sebesülteknek végsõnyugodalmat. Az erdei katonasírok, emlékkeresztek, emlék-kövek a magyar erdõk különleges kulturális értékei, a múltbeszédes tanúi. Szükség van rájuk, hogy emlékeztessenek azõsök sokszor példamutató hazaszeretetére. A Vértes hegységVérteskozmához közel esõ erdõterületén 2013. január 22. óta

újonnan felszentelt emlékmû hirdeti a magyar honvédek má-sodik világháborús, szinte reménytelen, de mégis kitartóhelytállását. A Vértesi Erdõ Zrt. által a Don-kanyari összeom-lás 70. évfordulóján felállított impozáns alapzatú és méretûfakereszt a Konrád-vonal védelme során elesett magyar kato-náknak állít méltó emléket.

Nagy LászlóKép: Mudrák Attila, Zétényi Zoltán

(További részleteket az avató ünnepségrõl a 49. oldalonolvashat)

Kocsis Mihály és Semjén Zsolt

A miniszterelnök-helyettes ünnepi beszéde

A Doni Emlékmenet katonái

Nagy András és Nyíri János (MFB) koszorúz

Tartalom

Prof. Dr. Kosztka Miklós:A feltáró hálózat elemei,tagolódása, felépítése ..............34

Prof. Dr. Solymos Rezsõ: Hosszú lejáratú kísérletek azerdészettudományi kutatások területén I. ......................37

Védelmi szolgálat a NEFAG Zrt. területén ......................40

Barta Zoltán, Molnár V. Attila, Sramkó Gábor, Sulyok József, Tökölyi Jácint, Végvári Zsolt:Éghajlatkutatás herbáriumi anyagokból ..........................41

Dr. Somogyi Norbert:Erdõbejárás Normandiában – és mindaz, ami mögötte van ....43

Prof. Dr. Bartha Dénes, Dr. Sonnevend Imre:A házi berkenye botanikai jellemzése ............................46

Sárainé Illés Edina:Emlékmûvet avatott a Vértesi Erdõ Zrt. ..........................49

Gerely Ferenc:Erdészek a gyermekekért ................................................50

Urbán Pál:Az Erdõmûvelési Szakosztály az Ipoly Erdõ Zrt.-nél ......51

Reményfy László:Ismétlés a tudás anyja ......................................................52

Lengyel László Zoltán:Erdõkbõl kinõtt harangtornyok ............53

Andrési Pál: Az ásotthalmi erdészeti szakiskola és azErdészeti Lapok évszázados kapcsolata ..........................55

Dr. Darabos István: Kalandom a gledícsiákkal ..............58

Dobay Pál: A pilisi üveggyártás ......................................59

Dr. Sárvári János:Új kincsekkel gazdagodott Könyvtárunk ........................62

Pap Edina:Megújult a soproni egyetem botanikus kertje ................63

Nagy László:Római fürdõ a Gaja völgyében ........................................64

ERDÉSZETI LAPOK • Az Országos Erdészeti Egyesület folyóirata CXLVIII. évfolyam 2. szám (február)FÔSZERKESZTÔ: NAGY LÁSZLÓ • A SZERKESZTÔBIZOTTSÁG ELNÖKE: HARASZTI GYULA

A SZERKESZTÔBIZOTTSÁG: Bartha Dénes, Detrich Miklós, Lengyel László, Lomniczi Gergely, Oroszi Sándor, Puskás Lajos, Sárvári JánosSZERKESZTÔSÉG: 1021 Budapest, Budakeszi út 91. Telefon: 06 (1) 201-6293 • Mobil: 06 (20) 330-3462 • e-mail: erdlap@oee.hu • www.erdeszetilapok.huKIADÓ: Országos Erdészeti Egyesület, 1021 Budapest, Budakeszi út 91. • Levélcím: 1021 Budapest, Budakeszi út 91. • FELELÔS KIADÓ: ZAMBÓ PÉTER elnök

Tördelõszerkesztõ: Balog Zoltán • Olvasószerkesztõ: Rimóczi Irén • Nyomdai munkák: F & F Print Line Kft., Budapest • Felelôs vezetô: ifj. Komornik Ferenc

A kézirat lezárva: 2013. február 4.ISSN 1215-0398Terjeszti a Magyar Posta Zrt. Felvilágosítást a lappal lapcsolatban az Egyesület ad. Megjelenik havonta.A beküldött kéziratokat, fényképeket nyilvántartásba vesszük. A cikkek, írások nem feltétlenül azonosok a szerkesztô véleményével, azok tartalmáért min-denkor a szerzô felel. Honoráriumot megegyezéssel csak felkért írásokért, illetve grafikai munkákért fizetünk.

A címlapon: Nyúlik a februári jég. Fotó: Lengyel László Zoltán.

A harmadik oldal

Anegyedik alkalommal megrendezett agármédiakonferencián Kapuvári Gábor elõadása sorándöbbenetesnek ható tényre hívta fel a hazai ag-

rárszaklap-kiadás képviselõinek a figyelmét. A háromkontinensen, több tízmillió példányban hetente kiadásrakerülõ tekintélyes politikai-közéleti magazin, a Newsweek,2013 januárjától nem jelenik meg nyomtatásban.

A világ egyik legolvasottabb heti folyóirata esetébenegy pillanatra elbizonytalanodik az ember: na igen, deakkor hogyan olvasható a jövõben?! „Is going digital…”üzeni a sommás választ a kérdést feltevõ lapvásárlóknaka magazin hivatalos honlapja. Magyarra egyszerûsítve:digitálisan!

Kis magyar valóságunkban egy ekkora léptékû váltáselképzelése is meghaladja a fantáziánk korlátait. Ne felejt-sük el! Több tízmillió olvasóról van szó! Az utóbbi évekbena print példányok költségnövekedése miatt veszteséggelküszködõ magazin elõremenekül és csak az interneten ke-resztül érhetõ majd el. Az okos telefonok és táblagépek for-radalmának korában ez az elsõre õrültnek tûnõ lépés, va-lójában racionális gazdasági döntés.

És, hogy miként kerül a csizma az asztalra, és aNewsweek az Erdészeti Lapokba? A válasz egy szóban ismegfogható: egyensúly. Magyarországon, 2012 karácso-nyán 20 000 darab táblagépet adtak el, jelenleg pedig170 000 ilyen e-folyóirat olvasásra is alkalmas készülékböngészi a világhálót idehaza. Rögtön kérdésessé válik,hogy a Lapok százötvenegyedik évében, a 148. évfolyamsorán, hova helyezzük el e rohanó-robogó világban,büszkén vallhatjuk, nemzeti, szakmai, kulturális kincse-ket õrzõ folyóiratunkat? Mert hazánk legrégebbi agár-szaklapjának és második legrégebbi folyamatosan megje-lenõ folyóiratának lenni nem csak büszke cím, de egybenkötelesség is. Az egyensúly megtalálásának nehéz köteles-sége. Értékeinket, tradícióinkat, szakmai nyelvünket ésszakmaiságunkat meg kell õrizni, de közben nem dug-hatjuk a homokba a fejünk a körülöttünk sebesen zajlóváltozások elõl. S a változások örök forgásában az egyen-súly fenntartása kulcsmotívum. Ahogy erdeink környeze-ti ingerekre adott adaptációs képességében és vele az öko-lógiai egyensúlyának megtartásában a változatos fafaj éskorosztály összetétel a túlélés záloga lehet. Nincs ez más-ként egy hazai egyesületi és agárszaklap funkciót egy-aránt betöltõ folyóirat esetében sem, mely a másfél évszá-zados kora ellenére egyszerre szeretne jelen lenni a kordigitális világában és megõrizni a régmúlt értékeit. A fel-adat nehéz. S egy fõszerkesztõ csak remélheti, hogy nemmarad egyedül ezen az úton…

Nagy László

Erdészeti Lapok CXLVIII. évf. 2. szám (2013. február)34

SZAKMAI FÓKUSZ – ERDÕFELTÁRÁS

Az OEE Erdõfeltárási Szakosztályánakülésén élénk eszmecsere alakult ki afeltáróhálózat elemeinek értelmezé-sérõl, a hálózat kialakításának elvei-rõl. Különösen idõszerû ezeknek akérdéseknek a tisztázása, mert mostkészül az erdõtörvény újabb módosí-tása, amelyben célszerû lenne a gaz-dálkodó, a hatóság, a természetvéde-lem és a környezetvédelem között sokvitát kiváltó erdõfeltárás fogalmaitegységesen kezelni. Az erdõfeltáráshosszú évek alatt kialakított elméleteés a gyakorlatban is több feltáró há-lózat tervezésénél sikerrel alkalma-zott eredmények alapján három egy-mással összefüggõ cikket tematikussorozatként teszünk közzé a Lapokhasábjain.

A feltáró hálózat elemei, tagolódása,felépítése

Prof. Dr. Kosztka Miklós – professor emeritus

Nyugat-magyarországi Egyetem Erdõmérnöki Kar

Mivel különbözõ munkacsoportok-ban jelenleg is folyik az „erdõtörvény”korszerûsítése, célszerû lehet a termé-szetközeli, többcélú erdõgazdálkodáscéljainak megfelelõ erdõfeltárás fogal-mi rendszerének megismertetése ésrögzítése. Ez a rendszer folyamatos fej-lesztés eredménye, amely viták kereszt-tüzén keresztül kristályosodott ki, majdvált a gyakorlatban is megvalósított fel-tárási tervekké (a Börzsöny feltárása, aGyöngyöspatai erdõtömb feltárása, aPilis hegység feltárási koncepciója). Atérinformatikára alapozott, dinamikushálózattervezési módszernek köszön-hetõen ezek a tervek a pillanatnyi igé-nyeknek megfelelõen folyamatosankorszerûsíthetõk és a változó igények-hez illeszthetõk.

A peremfeltételekEgy feltáró hálózat akkor lesz célszerû,gazdaságos és környezetbe illõ, amikorannak elemei a fellépõ igényekkel ará-nyos kiépítési (mûszaki) színvonalonvalósulnak meg, mindenkor figyelembevéve a természet- és környezetvédelemszempontjait. A feltáró hálózat tervezé-sekor ezért meg kell határozni az azt fe-lépítõ elemek hierarchiáját, létre kellhozni a hálózat struktúráját. Az utóbbita gravitációs körzetre meghatározott ésmegfogalmazott feltárási koncepciórögzíti.

Végignézve a gyakorlatban kialakultfeltáró hálózatokon, azt tapasztaljuk,hogy a termõterületen a közelítés prob-lémája megoldott, a feltáró utakat pedigmegfelelõ tervezési irányelvek szerintépítjük meg. A kettõ között elhelyezke-dõ hálózati elemre azonban korábban(az 1990-es évek végén) még semmiféleelõírást, vagy koncepciót felmutató uta-lást nem találunk. A feltáró hálózatbólez a szakasz viszont nem hiányozhat,ezért azt a gyakorlatban a helyi szoká-soknak megfelelõen, spontán megoldá-sokkal alakították ki. Így jöttek létreazok a nyomvonalak (dózerutak, „föl-dutak”, dûlõutak stb.), amelyek nemszolgálják maradéktalanul az erdõgaz-dálkodás céljait, de kiváltják a termé-szet- és környezetvédelem éles kritikáját(erózió, vízszennyezés, talajkár, mélyu-tak stb.). Ezt a hiányt pótolta a 2001-benmegjelent Erdészeti Utak Tervezési Irá-nyelvei (EUTI 2001.), amely már tartal-mazza a kiszállító utak egyszerûsítetttervezési elveit és módszereit.

A feltáró hálózat tagolásakor az er-dõgazdálkodás közvetlen szolgálataszempontjából ezért alapszabálynakkell tekinteni, hogy a hálózatnak és an-nak elemeinek teljesítõképességét, ki-építési színvonalát a keletkezõ forga-lommal összhangba kell hozni:

• minél nagyobb a területegységreesõ szállítási feladat (illetve az ál-

A probléma idõszerûségeHazánkban az erdõfeltárás az 1980-asévektõl kezdõdõen a társadalmi kriti-kák elmarasztaló kereszttüzébe került.A társadalom két táborra oszlott, amely-nek egyik fele az erdõfeltárásban keres-te minden baj forrását a másik pedigminden gond megoldását az erdõfeltá-rástól várta. Természetesen ezek közüla megállapítások közül egyik sem fo-gadható el, hanem olyan erdõfeltárástkell megvalósítani, ami megfelel az er-dõgazdálkodás alapvetõ, jogszabálybanfoglalt és rögzített céljainak. Az 1990után létrehozott erdõre vonatkozó tör-vények a természetközeli, többcélú,többtulajdonosú erdõgazdálkodás elvei-nek megvalósulását próbálják támogat-ni. Sajnos ezekben a törvényekben azerdõfeltárással foglalkozó szakemberekfolyamatos törekvése ellenére sem szü-letett még olyan fejezet, ami rögzítetteaz erdõgazdálkodás céljait megvalósítófeltáró hálózat létesítésének egyértelmûszabályait. Ami egyben megvédheti azta gazdálkodót, aki a korszerû feltáróhálózatot kívánja megvalósítani; rögzítia legfontosabb elveket, amiket a háló-zat kialakításán dolgozó tervezõknek fi-gyelembe kell venni, végül érveket ad-hat a hatósági munka konzekvens és azegész ország területén egységesen ér-vényesülõ jogszabály alkalmazására. Dûlõút „hálózat”

Erdészeti Lapok CXLVIII. évf. 2. szám (2013. február) 35

SZAKMAI FÓKUSZ – ERDÕFELTÁRÁS

tala keltett forgalom), annál kifi-zetõdõbb egy nagyobb teljesítõ-képességû hálózat kialakítása,

• minél nagyobb forgalom haladkeresztül a hálózat egy-egy szaka-szán, annál magasabb színvona-lon kell azt kiépíteni.

További kiemelkedõ szempont,hogy:

• a kialakított teljes hálózat feleljenmeg a közgazdaságilag helyes er-dészeti anyagmozgatás elveinek,

• a maradandó építési beavatkozá-sok ne zavarják a környezet- és ter-mészetvédelem szempontjait,

• a termõterületen (az erdõrészlet-ben) folyó minden munka mini-málisra csökkentse a talajban be-következett károkat a fatermesz-tés teljes folyamata alatt,

• a jogszabályban egyértelmûenmeghatározhatók legyenek a léte-sítés engedélyezésének szabályai,

• az erdõfeltárás ügyét (a tervezés, azengedélyezés és a megvalósítás fo-lyamatát) megfelelõ szakképzettség-gel rendelkezõ személyek kezeljék.

A tagolódásA területfeltáró erdõfeltárásnak háromszinten kell megvalósulni:

• az elsõ szinten bekapcsolja az er-dõállományt (a gravitációs körze-tet) a közforgalmú közlekedésihálózatba (fõ feltáró hálózat),

• a második szinten bekapcsolja azerdõrészletben keletkezõ forgal-mat a fõ feltáró hálózatba (mellékfeltáró hálózat),

• a harmadik szinten biztosítja azerdõrészleten belül minden rész-terület megközelíthetõségét a ter-

mõterületen (termõtalajon) moz-gó különféle eszközökkel és be-rendezésekkel.

A fõ és mellékhálózat együttesen al-kotja az állományfeltárást (durva feltá-rás), mert ezzel kapcsoljuk be a gravitá-ciós körzetben lévõ erdõállományt aközforgalomba, ez biztosítja a közfor-galmú pálya és a termõterület (erdõ-részlet) saját feltáró hálózatának össze-köttetését. A harmadik szint az erdõ-részlet, a termõterület saját feltárása,amelyet ezért termõterületi feltárásnak,vagy finom feltárásnak nevezünk.

A feltáró hálózat két fõ részének, azállományfeltárásnak és a termõterületifeltárásnak a funkciói és jellemzõi jelen-tõsen eltérnek egymástól (1. táblázat.).

Az állományfeltárás, vagy más né-ven durva feltárás az anyagmozgatásifolyamat szállítási és kiszállítási sza-kaszát foglalja magába. Fõ követel-mény, hogy a különbözõ eredetû for-galmat a termõterület (erdõrészlet)határáig, illetve határától elvezesse.Állandó nyomvonalon haladnak, ame-lyek kialakítása jórészt független a fa-termesztés folyamatától és elsõdlegescélja a részlet megközelíthetõségénekbiztosítása.

A termõterületi feltárás vagy finomfeltárás az erdõrészlet szintû feltárástvalósítja meg, ami az anyagmozgatásszempontjából a közelítési szakasztfoglalja magába. Kialakítása a fater-mesztés ideje alatt folyamatos. Ekkorhozzák létre azokat a faállománymen-tes közelítõ pásztákat, amelyen késõbba közelítõ eszközök mozoghatnak. Ez-zel kialakulnak a különbözõ közelítõeszközök használatának és telepítésé-nek feltételei, elsõdlegesen abból a cél-ból, hogy az erdõrészleten belüli szabá-lyozott mozgás lehetõvé váljon. A köze-lítõ pásztáknak feltétlenül igazodni kella területen alkalmazott erdõmûvelési ésfakitermelési rendszerhez, de eközbenaz egyre jobban elõtérbe kerülõ ökoló-giai követelményeknek is meg kell fe-lelni. A közelítõ pászták vonalai a köze-lítõ eszközökkel együttesen alkotják aközelítõ hálózatot. A hálózatnak ez arésze már nem tekinthetõ szorosan azerdõfeltárás klasszikus részének, mertolyan erõsen kapcsolódik a termelés-technikához és a termõterület által kel-tett igényekhez, hogy kialakításakor

Mélyút „hálózat”

1. táblázat. Az erdõfeltárás tagolódása

Erdészeti Lapok CXLVIII. évf. 2. szám (2013. február)36

SZAKMAI FÓKUSZ – ERDÕFELTÁRÁS

egyéb szempontok figyelembevételealig lehetséges. A finom feltárás elveitezért az erdõhasználatnak kell megha-tározni.

Az állományfeltárás és a termõterü-leti (erdõrészlet szintû) feltárás jogsza-bályi szinten is jelentõsen elkülönül:

• Mivel az állományfeltárás (durvafeltárás) az erdõ területének állan-dó igénybevételével jár, ezért an-nak létesítését építési hatósági en-gedélyezési eljárásnak kell meg-elõzni. Ennek elsõfokú hatósága –a jelenleg is érvényes szabályok-nak megfelelõen – a mindenkorierdészeti hatóság.

• Az erdõrészlet feltárására spontán(sík vidéken) vagy tervszerûen(domb- és hegyvidéken) kialaku-ló, vagy kialakított közelítõnyom-hálózat a termõterület (termõföld)idõszakos átalakulásával jár, ezértazt nagy figyelemmel kellene a fa-termesztés folyamatában, a végsõfázisban a közelítés feltételeinekmegfelelõen kialakítani. Ez a ter-meléstechnika része, ezért a köze-lítnyomok hálózatát a fahasználatiterveknek kell tartalmazni és aztezekkel együtt kell engedélyezni.

A feltáró hálózat ilyen tagolódásamegfelel az erdészeti anyagmozgatáspályától és körülményektõl függõ sza-kaszolásának is:

• A közelítés a termõterületen törté-nõ anyagmozgatás. Az anyagmoz-gatást a területen álló fák akadá-lyozzák, a munkavégzéssel pedigsem a meglévõ vegetációban, sema talajban jelentõs kár nem okozha-tó. Általában ezeket a feltételeketcsak speciális, e célra konstruálteszközökkel és intézkedésekkel le-

het kielégíteni, miközben messze-menõen figyelembe veszik a faki-termelés és közelítés módszerét is.A forgalom koncentrációja itt a leg-kisebb, a keletkezõ költségek alegmagasabbak, ezért ennek a sza-kasznak a lerövidítésére kell töre-kedni. A feltáró hálózatnak ez a ré-sze a finom feltárás. Mivel ezeket anyomokat a termõterület részénektekintjük, ezért azok mestersége-sen nem tömöríthetõk, rajtuk ide-gen anyag nem helyezhetõ el.

• A kiszállítás a hálózat másodikszintjén valósul meg. Az anyag-mozgatás ekkor a termõterületbõlkivont, elsõdlegesen erre a célrakialakított, épített pályán folyik.Mivel a forgalom koncentrációjamég itt is kicsi, elegendõ egysze-rûbb mûszaki megoldásokat al-kalmazni. Nem kell törekedni ar-ra, hogy rajtuk a forgalom az idõ-

járástól függetlenül fenntarthatólegyen. A forgalmat speciális ki-szállító eszközök, közelítõ beren-dezések, illetve szállító jármûvekkelthetik. Rajtuk gyakran valami-lyen munkamûveletet végeznek.A személyforgalom fõként erdé-szeti üzemi jellegû feladatokbólkeletkezik. Mivel állandó létesít-mény, ezért mûszakilag állékony-nak kell lenni. Földmûvét megfe-lelõen kell megépíteni (földtoló-géppel, kotróval és tömörítõ gép-pel), felülete szakaszosan vagyteljes hosszban idõjárásbiztossátehetõ idegen anyag bevitelével.

• A szállítási szakaszban nagy teher-bírású, gyors szállítóeszközökkelvégzik a faanyagmozgatást, min-den idõben járható szállítópályán,viszonylag hosszabb szállítási úton.A szállítási költségek csökkentéseérdekében a hálózatnak ezt a ré-szét kell a legnagyobb teljesítõké-pességgel (kapacitással), azaz alegmagasabb mûszaki színvonalonkialakítani. Az anyagmozgatás szál-lítási szakasza a fõ feltáró hálózatraesik. A közjóléti feladatokból szár-mazó forgalom ezeken az utakon alegnagyobb és arra kell törekedni,hogy ezekre is koncentrálódjon.(pl.: pihenõhelyek és parkolóhe-lyek kialakításával).

IrodalomKosztka M.- Rácz J: Erdészeti útépítés. Erdé-

szeti utak tervezése. OEE Bp. 2012.Kosztka M.: Erdõfeltárás a természetközeli,

többcélú, többtulajdonosú erdõgazdálkodásfeltételei között. Egyetemi jegyzet. NyME Erdõ-mérnöki Kar 2000.

Kosztka M.-Péterfalvi J.- Rácz J.: Erdészetiutak tervezési irányelvei 2001.

II. o. feltáróút kitérõvel

Tervezett kiszállító út