erdészeti lapok 146. évf. 2. sz. (2011....

ERDÉSZETI LAPOKA Z O R S Z Á G O S E R D É S Z E T I E G Y E S Ü L E T F O L Y Ó I R A T A

CXLVI. évfolyam • 2011. február

ALAPÍTVA 1862-BEN

Humanitárius segítség AusztriábólA Bakonyerdõ Zrt. Devecseri Erdészetét és annak vasú-ti rakodóját is érintette a vörösiszap-áradat. Az erdõ-gazdaság kára 120-140 millió Ft, amibõl 80-100 millióFt-ot tesz ki az épületkár, 25 millió Ft-ot a faanyagbankeletkezett kár, és 10-15 millió Ft értékben mondtak lekorábban megrendelt vadászatokat. Az érintett telepü-léseken lakó több dolgozójuk és volt dolgozójuk háza,kertje egyéb vagyontárgya is kárt szenvedett.

A Bakonyerdõ Zrt.-nek több évtizede jelentõs üzleti part-nere a Lenzing AG. E cég fabeszerzõi tudomást szerezve ar-ról, hogy a katasztrófa az erdõgazdaságot és annak dolgozó-it is érintette, javasolták a cégvezetésnek, hogy adjanak támo-gatást az újrakezdéshez, újjáépítéshez. A javaslatot elfogadvaa Lenzing AG. 25 000 euró támogatást adott. Ennek átvételé-re Varga László vezérigazgató és Hajdú Ferenc kereskedelmiosztályvezetõ látogatta meg az osztrák céget.

Varga László a Bakonyerdõ és dolgozói nevében megkö-szönte az adományt és meghívta Peter Unterspergert és kollé-gáit a Devecseri Erdészet épület újjáépítése utáni avatási ün-nepségre.

(Az erdõgazdaság 2010 novemberében létrehozta A MiBakonyunkért Alapítványt – székhelye: Pápa –, melynek szá-mos célja között szerepel az erdõgazdaság dolgozóit értrendkívüli helyzetek esetén a kárenyhítés. A Lenzing AG.ezen alapítvány számlájára utalta át a fenti adományt.)

A Lenzing gyár éves faigénye mintegy 1 millió m3 bükk (be-leértve csekély mennyiségû kõrist és juhart is), valamint kb. 60ezer m3 lucfenyõapríték. A faigénynek csak 50%-át tudják bel-földrõl fedezni, a mennyiség másik fele a közeli országokbólérkezik, s ezen belül a német beszállítás a legnagyobb tétel.

A 2800 alkalmazottból ötvenen a környezetvédelmi terüle-ten dolgoznak. A szennyvizet Ausztria legnagyobb berende-zésében tisztítják. A mûvelet hatékonyságát mutatja, hogy azAger patak gyár alatti szakaszán is jól megél a pataki piszt-ráng, sõt a dunai galóca is. A légtisztítás minõségét mutatja,hogy 15 éve egyszer sem lépték túl a határértékeket és nincse-nek légköri eredetû erdõkárok a környéken. A gyártásban fel-használt vegyi anyagokat szinte maradéktalanul visszanyerik.

*A Bakonyerdõ Zrt.-nek több évtizede jelentõs üzleti part-

nere a Papierholz Austria GmbH. (PHA). Amikor e cég fa-beszerzõi tudomást szereztek arról, hogy a katasztrófa az er-dõgazdaságot és annak dolgozóit is érintette, javasolták acégvezetésnek, hogy adjanak támogatást az újrakezdéshez,újjáépítéshez. A javaslatot elfogadva a Papierholz AustriaGmbH. 10 000 euró támogatást adott.

Varga László a Bakonyerdõ és dolgozói nevében a Papier-holz Austria GmbH.-nak is megköszönte az adományt ésmeghívta Kurt Maiert, illetve Manfred Schachenmannt ésKlaus Krammert a Devecseri Erdészet épület újjáépítése utániavatóünnepségre.

A Zellstoff Pöls AG. cellulózgyár fenyõbõl, azon belül fõ-leg lucfenyõbõl gyárt piaci értékesítésre cellulózt. A gyár ér-

dekessége, hogy a világ legmagasabban fekvõ (800 m) cellu-lózüzeme.

A gyár éves faigénye 2 millió m3, melynek felét hengeresfá-ban, felét aprítékban vásárolják meg. Ebbõl évi 400 000 t hosszúrostú szulfátcellulózt gyártanak, valamint 13 500 t fehérített kraft-papírt. Termékeik 25%-át Ausztriában, a többi 75%-ot pedig ex-portra adják el. Éves árbevételük mintegy 200 millió euró.

Számításuk szerint nekik 10-12 millió euró versenyhát-rányt okoz, hogy Ausztriában az állam az ipari méretû bio-áramtermelést nem támogatja.

Kép és szöveg: Mõcsényi MiklósSzerk. Pápai Gábor

A csekk átadás-átvétel pillanata. Balról jobbra: LadislausNemeth fabeszerzési tanácsadó, Herbert Grill fabeszerzésivezetõ, cégvezetõ, Peter Untersperger vezérigazgató, Lenzing AG,Varga László vezérigazgató, Bakonyerdõ Zrt., Hajdú Ferenckereskedelmi osztályvezetõ

Balról-jobbra: Klaus Krammer (ügyvezetõigazgató-helyettes,PHA), Varga László (vezérigazgató, Bakonyerdõ Zrt.), KurtMaier (igazgatótanács elnöke, Zellstoff Pöls AG), ManfredSchachenmann (ügyvezetõ igazgató, PHA), a fatér vezetõje,Hajdú Ferenc (kereskedelmi osztályvezetõ, Bakonyerdõ)

Tartalom

Gálhidy László, Tímár Gábor:Õshonos fafajú erdeink a klímaváltozás szorításában?......38

Ván László:Emléktábla-avatás Kiskunhalason....................................40

Bartha Dénes, Standovár Tibor, Tímár Gábor:Az erdõtermészetesség védelmében................................41

Mocz András:Dióhéjban a Nemzeti Földalapról ....................................43

Kondor Endre:Magaslesen... magas lesen................................................44

Gerely Ferenc:Konferencia az illegális fakitermelésrõl és a környezetibûnügyekrõl......................................................................45

Barton Gábor:A vállalkozások és a közmunka ......................................46

Szodfridt István, Pápai Gábor:Életmûkiállítás határon túli magyar nyárfakutatótiszteletére (Kohán István doktorrá avatása) ..................47

2011 Az erdõk nemzetközi éve ....................................................48

Fehér Ádám, Katona Krisztián:Vadkárérzékenység, vadkár, és az akác ..........................49

Pápai Gábor: Ötven éve alakult... ..................................52

Pápai Gábor az év szakújságírója ....................................53

Urbán Pál: A Vajdaság erdõiközvállalatnál jártunk ..............54

Évzáró sajtótájékoztató ....................................................56

Díszoklevél Ormos Balázsnak..........................................57

Kováts Dávid: Denevérkutatás a Pilisben........................58

Magánerdõben ..................................................................59

Levél az államtitkárhoz ....................................................60

Halász Gábor, S. Nagy László:Az OEE Szeniorok Tanácsa tájékoztatója ........................61

Elnökségi jegyzõkönyvek ................................................64

Szabó József:Tutajjal a Tiszán ................................................................68

ERDÉSZETI LAPOK • Az Országos Erdészeti Egyesület folyóirata CXLVI. évfolyam 2. szám (február)FÔSZERKESZTÔ: PÁPAI GÁBOR • A SZERKESZTÔBIZOTTSÁG ELNÖKE: HARASZTI GYULA

A SZERKESZTÔBIZOTTSÁG: Bartha Dénes, Detrich Miklós, Lengyel László, Lomniczi Gergely, Oroszi Sándor, Puskás Lajos, Sárvári JánosSZERKESZTÔSÉG: 1027 Budapest, Fô u. 68. Telefon: 201 62 93, fax: 201 77 37 • Mobil: 06 30 97 15 255 • e-mail: [email protected] • www.erdeszetilapok.huKIADÓ: Országos Erdészeti Egyesület, 1027 Budapest, Fô u. 68. • FELELÔS KIADÓ: ZAMBÓ PÉTER elnök

Nyomdai munkák: INNOVA-PRINT, Budapest • Felelôs vezetô: ifj. Komornik FerencA kézirat lezárva: 2011. február 9.ISSN 1215-0398Terjeszti az Országos Erdészeti Egyesület. Felvilágosítást a lappal lapcsolatban az Egyesület ad. Megjelenik havonta.A beküldött kéziratokat, fényképeket nyilvántartásba vesszük. A cikkek, írások nem feltétlenül azonosok a szerkesztô véleményével, azok tartalmáért min-denkor a szerzô felel. Honoráriumot megegyezéssel csak felkért írásokért, illetve grafikai munkákért fizetünk.A címlapon: Téli magány. Fotó: Greguss László Géza

A harmadik oldal

AVilágbank jelentése szerint a gazdasági visszaesésellenére 2008-ban összességében 126 milliárd dol-lár értékû szén-dioxid-kibocsátási engedély, közis-

mert nevén kvóta, cserélt gazdát az elõzõ évi 63 milliárddollárral szemben. Az éghajlatvédelem jegyében születettKiotói Jegyzõkönyvben hazánk azt vállalta, hogy a globá-lis felmelegedést elõidézõ gázok kibocsátását 6 százalékkalcsökkenti 2008-2012 között az 1985-1987-es kibocsátás-hoz képest. A kibocsátási trendek arról tanúskodnak, hogy1992 óta, a nehézipar és nagyüzemi mezõgazdaság össze-omlását követõen, lényegében alig változott az országüvegházhatást okozó gázkibocsátása. A kiotói kötelezett-ségként megállapított 109 millió tonnás üvegházhatású-gázkibocsátási korlát jelenleg jelentõsen alulhasznált, mi-vel a tényleges kibocsátás 70-80 millió tonna között reali-zálódik évente.

A fentiekbõl levezethetõ évi 30 millió tonna kibocsátásitartalék, mint nemzeti vagyonrész, felhasználása kizáró-lag zöldberuházásokkal történhet. Ennek lényege, hogyténylegesen nyomon követhetõ, nemzetközi szinten elfoga-dott tanúsítási rendszer szerint kimutatható üvegházhatá-sú gázkibocsátás elkerülését kell vele megvalósítani. Ne-künk, erdészeknek megfelelõ programjavaslatok állnakrendelkezésünkre, hogy a kvóták képezte nemzeti vagyon-nak legalább egy részét zöldberuházásokkal az ágazat fej-lesztésére fordítsuk.

Eddig is számottevõen hozzájárultunk a klímaváltozáskedvezõtlen hatásainak mérsékléséhez. Az erdõtelepítésekrévén megvalósuló szénelnyeléssel és a meglévõ erdõk nö-vekvõ szénkészletével évente 4-5 millió tonnával csökken alégköri szén-dioxid mennyisége. Ezt a nemzetközi elõírá-sok alapján erdõmérnök kollégáink által elkészített nem-zeti gázleltár-jelentésbõl tudjuk. Kijelenthetjük, hogy ren-delkezésünkre áll az a tanúsítási eljárás, amellyel a szén-elnyelésünk nyomon követhetõ, amellyel a kibocsátás-elke-rülés pontosan kiszámolható!

Az erdõk tehát elsõrangú klímavédelmi beruházási le-hetõséget kínálnak. A lehetõséggel élnünk kell. A kvótake-reskedelembõl származó bevételeknek legalább egy részétaz erdõk védelmére, kutatására, természetesebbé formálá-sára, a társadalmi szolgáltatásainak jobb biztosítására éstermészetesen új erdõk telepítésére kellene fordítanunk.Fontos ugyanis megjegyezni, az erdõtelepítések leállásávala szénnyelés csökken, hosszabb távon az „érett erdõkben”a kibocsátás-elnyelés kiegyenlítõdik. Valódi új, aktívszénnyelés tehát elsõsorban erdõk telepítésével valósíthatómeg! Az erdõtelepítéseket jövõben ezért nemcsak a vidék-fejlesztés egy lehetséges eszközeként, hanem éghajlatvédel-mi beruházásként kell értelmeznünk.

Borovics Attila

38 Erdészeti Lapok CXLVI. évf. 2. szám (2011. február)

Az elmúlt idõszakban többféle véle-mény is napvilágot látott a klímaválto-zás erdeinkre gyakorolt várható hatá-sairól és az erdészszakma szükséges vá-laszlépéseirõl, többek között az Erdé-szeti Lapok hasábjain is. NemrégibenMátyás Csaba mutatott határozottirányt akadémiai székfoglalóján és azannak nyomán megrendezett sajtótájé-koztatón, tudományos tézisekre ala-pozva, igen pesszimistán ítélve meg õs-honos fafajú erdeink jövõjét.

A problémafelvetés rendkívül idõsze-rû és nem vitás, hogy az erdõgazdálko-dásnak, valamint a természetvédelem-nek egyaránt stratégiai kérdésként kellkezelni õshonos fafajú erdeink fenntar-tását egy változó környezetben. Írásunk-ban mi amellett törünk lándzsát, hogyezen erdeink ellenálló képességének fo-kozása a klímaváltozásra való felkészü-lés elsõ számú feladata és biztosítéka. Ja-vasolnánk emellett, hogy az erdõgazdál-kodás ma is zajló reformja során az álta-lános érvényû, radikális irányelvek ki-dolgozása helyett lehetõség szerint min-dig többféle utat vizsgáljunk meg. Amegfelelõ elõvigyázatosság elengedhe-tetlen ahhoz, hogy hiányos tapasztalatok-ra, korlátozott érvényû eredményekrealapozva ne okozzunk nehezen vissza-fordítható károkat erdõterületeinken.

Egyetértünk a Nyugat-magyarországiEgyetem professzorával abban, hogy akérdéshez érzelemmentesen, tudomá-nyos alapon szükséges közelíteni. En-

nek szellemében egyúttal fel kívánjukhívni a figyelmet állításainak néhánygyenge pontjára. Elsõsorban az erdõk,illetve a fafajok vándorlásának, elterje-désük ún. szárazsági határának kérdé-seit járjuk körbe, valamint a folyamatoserdõborítás melletti erdõgazdálkodáskritikáit vesszük górcsõ alá.

Vándorolnak vagy helyben ala-kulnak-e át erdeink?

Ma már egyre kevesebben vonják két-ségbe a klímaváltozás tényét és alapve-tõ tendenciáját. Ha pedig változik a klí-

ma, az elõbb-utóbb hatást gyakorol anövényzet összetételére, még akkor is,ha egyelõre ennek kevés jelét látjuk.Kérdés, hogy a gyors klímaváltozásokvalóban olyan megrázkódtatás elé állít-ják-e az erdõket, amelyet mesterségesfafajcserével lehet csak orvosolni.

Ismeretes, hogy a klíma a földtörténe-ti közelmúltban is folyamatosan válto-zott, a vizsgálatok szerint egyes idõsza-kokban akár rövid idõ alatt igen jelentõsmértékben. A legutóbbi eljegesedés ki-terjedt jégtakarójának visszavonulása ótaaz északi féltekén többször is bekövetke-zett néhány fokos átlaghõmérséklet-vál-tozás évtizedes idõléptékekben, melyekközül az utóbbiak már Európában (így aKárpát-medencében) az erdõket is érin-tették. Komoly kataklizmát azonban egy-általán nem okoztak. Részletes paleoö-kológiai felmérések azt mutatják, hogyaz ember által meg nem zavart (termé-szetes) erdõk klímaváltozás hatására tör-ténõ átalakulása az erdõ életét tekintveigen gyorsan is végbemehet. A kelemériKis-Mohos láp vizsgálata alapján a jégkorutáni felmelegedés során a nyíres-feny-ves erdõk Észak-Magyarországon (a lucfokozatos térvesztése mellett) stabilantartották fenn szerkezetüket és összetéte-lüket kb. a jelen kor elõtt 9600-ig. Ekkora faállomány mintegy száz év alatt alakultát erõsen elegyes tölgyessé, ami újramásfél évezreden át õrizte integritását amelegedõ klímában, az emberi hatás

GÁLHIDY LÁSZLÓ, TÍMÁR GÁBOR

Õshonos fafajú erdeink a klímaváltozás szorításában?

Erdészeti Lapok CXLVI. évf. 2. szám (2011. február) 39

megjelenéséig. Az átalakulás tartósan fát-lan állapot nélkül ment végbe.

Megalapozottnak érezzük tehát azt akijelentést, hogy a természetes erdõk tar-tósan képesek elviselni a környezeti vi-szonyok (így a klíma) változását, miköz-ben fenntartják természetes életközössé-güket, és ha a változás aztán hosszú idejûés határozott irányú, akkor képesek min-den megrázkódtatás nélkül átalakulni is.A kisebb, néhány éven át tartó klimatikusingadozások azonban jellemzõen nemokoznak mélyreható változásokat az er-dõkben. A fák hosszú életkora miatt a fa-állomány összetétele és szerkezete lassanváltozik, ami finomabb idõskálán nagyfo-kú stabilitást kölcsönöz az erdõnek, mintéletközösségnek. A viszonylag állandóerdõklíma hosszú idõn át mérsékelheti aklímaváltozás hatásait. Mindezt érdemesszem elõtt tartani, hiszen egyelõre, a je-lenlegi trendeket elfogadva sem lehetünkbiztosak abban, hogy 50-100 év múlvamilyen irányt vesz a klímaváltozás. Köny-nyen elképzelhetõ, hogy az õshonos fafa-jú erdõk könnyedén átvészelik e „szûkesztendõket”, miközben néhány addigalárendelt helyzetû elegyfafaj esetlegmegerõsödve kerül ki a szorításból.

Amennyiben egyirányú és mélyreha-tó változásoknak nézünk elébe, elke-rülhetetlennek tûnik, hogy az egyes klí-mazónák térben elmozduljanak. Kér-dés, hogy ennek milyen látható követ-kezményei lesznek az erdõtakaró vo-natkozásában. Ahol ilyenek vannak(vagy kialakulnak), ott a felsõ fahatárfeljebb tolódik, a szárazsági alsó fahatármentén az erdõtakaró visszahúzódik. Akét erdõhatár között is várhatóan vál-toznak az egyes fafajok elterjedési min-tázatai. A fafajok pozícióit egy ideigmegtarthatja a saját (belsõ) genetikaisokszínûségük, valamint a génáramlás,ami az új viszonyoknak ellenállóbb vál-tozatokkal erõsítheti meg a populációt.Ha a továbbiakban is feltételezzük a je-lenlegi trendeket, elõbb-utóbb a száraz-ságot jobban tûrõ fafajok kapnak na-gyobb szerepet. Átalakulhat a faállo-mány összetétele, és vele együtt valami-lyen mértékben az egész erdei életkö-zösség. Kérdés, hogy miként kerülhet-nek oda a szárazságtûrõ fafajok egye-dei? A válasz, hogy az esetek döntõtöbbségében már helyben vannak. Azadott állományban szálanként, vagy azújulati szintben, esetleg néhány kilomé-terrel távolabb, egy déli fekvésû hegy-oldalon is elõfordulhatnak. Ne felejtsükel, hogy erdei fafajaink döntõ többségeEurópa nagy részén együttesen (egy-mással elegyedve (vagy közeli szom-

szédságban) honos. A fent említettfenyves–tölgyes átalakulás is csak ígymehetett végbe a kimutatott gyorsaság-gal, emberi beavatkozás nélkül.

Felmerülhet az a szempont is, hogy aKárpát-medence belseje különlegeshelyzetû, mivel itt – Mátyás Csaba állítá-sa szerint – valamennyi zonális fafaj azelterjedése szárazsági határán van. En-nek következtében állományaik sérülé-kenyebbek, genetikai utánpótlásuknem biztosított. Érdemes elidõzni ennéla gondolatnál. Nyilvánvaló, hogy a zo-nális erdõket alkotó fafajaink a Kárpát-medencénél délebbre, keletebbre is ki-vétel nélkül megtalálhatók, tehát legfel-jebb lokálisan hiányoznak a síkságaink-ról. (Hogy pl. az Alföld nagy része miokból fátlan, arról is régóta megoszla-nak a vélemények.) Elég egy pillantástvetni Európa növényzeti térképére,hogy lássuk, pl. a bükkösök a Kárpát-medencén kívül is több régióban folt-szerûen találhatók meg, rendszerintszárazságtûrõbb fafajok erdeitõl körül-véve. Nincs okunk feltételezni, hogyMagyarország területén más tényezõkszabnak határt elterjedésének, mint Eu-rópa nagy részén bárhol, így veszélyez-tetettebbnek sem látjuk õket itt, mint pl.a közép-olaszországi vagy az észak-spanyolországi bükkösöket.

A fafajok vándorlására (a zonális er-dõk teljes kicserélõdésére) néhány évti-zedes idõtávon várhatóan nem leszszükség. Az adott tájban együtt vagyegymástól kis távolságban jelen lévõ fa-fajok szerepének megváltozása, a do-minanciaviszonyok eltolódása ugyan-akkor nagyon is elképzelhetõ. Bükkö-seink egyre több tölggyel, hárssal, kõ-rissel stb. elegyedhetnek. Hogy hol ésmilyen mértékben változnak erdeink,azt ugyanakkor nemcsak a klímaválto-zás általános forgatókönyve határozzameg, hanem a további termõhelyi té-nyezõk is. Mély talajon, jó vízellátottságmellett, vagy északi kitettségben egyklímaigényesebb fafaj még sokáig ver-senyképes maradhat a szárazságtûrõk-kel szemben. Mindezek alapján meg-kockáztatjuk, hogy természetes er-deinkben nem kell mesterséges fafaj-cserére sort keríteni a közeljövõben.

Mit tettünk a múltban, mit tehe-tünk a jövõben?

Még egy tényezõ van, amelyrõl semmi-képp sem feledkezhetünk meg. Az erdõ-gazdálkodás Európa nagy részén meg-változtatta az erdõk eredeti elhelyezke-dését. A bükkösök helyére a magasabbrégióban igen nagy területen lucosok, az

alsó határán gyertyános-tölgyesek ke-rültek, míg az utóbbiak helyére néhacseresek. A természetesen erõsen ele-gyes edafikus erdõkbõl elegyetlen töl-gyesek lettek. Ilyen „felforgatott” viszo-nyok között nehéz elképzelni, hogy aklímaváltozás ne sújtson le az állomá-nyok egy részére, különösen azok kö-zül, amelyek nem a nekik legalkalma-sabb termõhelyet foglalják el. Az ezeketaz erdõket évtizedekig sújtó stresszhatá-sok után a klímaváltozás valószínûleg azutolsó csepp lesz a pohárban. A hazaifenyvesek máig tartó pusztulását miegyértelmûen ilyen jelenségnek tekint-jük. Az ún. határtermõhelyeken néhamegfigyelhetõ leromlásos folyamatok isaz esetek egy részében erre vezethetõkvissza. Mindez fokozottan igaz az ide-genhonos fafajokból álló kultúrerdõkre,melyek a legkülönbözõbb termõhelye-ken felbukkanhatnak, és aligha vannakfelkészülve a számukra természetellenesviszonyok között a klímaváltozásra. Mégennél is komolyabb kétségek merülhet-nek fel a korábban nemesített, ültetvé-nyesen termesztett fajtákkal kapcsolat-ban. Egyáltalán nem tekintjük viszont afrontális visszaszorulás jeleinek a máratöbbé-kevésbé lecsengett tölgypusztu-lást és a zalai bükkösök problémáit. Azelõbbi jelenség éppen arra taníthat, hogynincs értelme elhamarkodottan szélsõsé-ges lépéseket tenni.

Mit tehetünk? A klímaváltozás sokfé-le kérdést vet fel, amire az erdõk termé-szetessége, rendeltetése, védettségi ka-tegóriája stb. szerint különféle válaszo-kat lehet és kell adni. Gazdasági célúkultúrerdõk, ültetvények esetében amegfelelõ fafaj kiválasztásának elsõdle-ges szempontja lehet a fahozam maxi-malizálása a klímaváltozás feltételezettirányának figyelembevételével. Ebbebeleférhet egy új (szárazságtûrõbb) fa-faj bevezetése, esetleg újabb fajták ki-alakítása is, bár itt a múlt tapasztalataialapján az óvatosság igen indokoltnaktûnik. Ne felejtsük el azt sem, hogy azország területének jelentõs része klima-tikus szempontból továbbra is erdõ ter-mõhely marad, miközben egyelõre me-zõgazdaságból kivont területként parla-gon hever, vagy oda nem illõ fafajokgyenge állományai sínylõdnek rajta. Azilyen területek erdõsítése, illetve fafaj-cseréje valóban komoly szakmai kihí-vás, és a jövõ kiemelt feladata.

Természetközeli állapotú, õshonosfafajokból álló erdeinkben a természe-tesség fokozását tartjuk a változó klímaelleni küzdelem legreálisabb eszközé-nek, amelynek magától értetõdõen ré-


sze a folyamatos borítást kialakító, illet-ve fenntartó gazdálkodás. Ez lehetugyanis a záloga annak, hogy az erdõmint életközösség, rugalmas választtudjon adni a klímaváltozás hatásaira.Hogy ez részleteiben mit jelent, azt ta-lán már nem szükséges hosszasan tag-lalnunk: elsõsorban változatos fafaj-összetételû, korszerkezetû, térben in-homogén, szintezett állományszerkezetkialakítását, amivel stabil állományklí-mát lehet fenntartani. A változó klímaokozta stressz miatt az eddig is érzé-keny károkat okozó beavatkozások(tarvágás, teljes talaj-elõkészítés, köztesmûvelés) a jövõben sok, már most isproblémákkal terhelt helyen ténylege-sen az õshonos állományok felújíthatat-lanságához vezethetnek. Természetkö-zeli erdõkben, különösen, ha a klíma-változás mértéke fokozódik, ezek amódszerek alaposan átgondolandók. Aszélsõségesen klímaérzékeny, véde-lemre érdemes (döntõen ma is védelmi,közjóléti rendeltetésû) állományok egyrészét ugyanakkor nem eretnekségmegkímélni minden faanyagtermelõbeavatkozástól.

A folyamatos erdõborítást biztosítógazdálkodással segíthetjük a jelenlegi-nél változatosabb genetikai összetételûállományok kialakulását, a természetesgéncserét és a fafajok dominanciaviszo-nyainak spontán változását is. Ez lehet

alapja a klíma megváltozása során az ál-lomány átalakulásának is, a természetesdinamikai folyamatok mentén. Minéltermészetesebb egy erdõ, annál na-gyobb a rezilienciája, s annál jobbanmegfelel a környezeti kihívásoknak.Mátyás Csaba kritikáit a szálaló üzem-módra vonatkozóan sem genetikaiszempontból, sem az állományklímaveszélyeztetése okán nem találjuk meg-alapozottnak. Ellenkezõleg, az általa(is) erdészeti paradigmaváltásnak neve-zett folyamat mindkét téren sokat segít-het erdeink alkalmazkodóképességé-nek növelésében.

Az erdõk összetételének aktív, segítõbefolyásolásával bizonyos keretek kö-zött ugyanakkor egyetértünk. Helyén-valónak tartjuk az okszerûen végrehaj-tott mesterséges elegyítést az állomány-alkotó fafajok szárazabb termõhelye-ken szelektálódott populációiból szár-mazó szaporítóanyaggal és a Kárpát-medence õshonos szárazságtûrõbb fa-fajaival, ha az a természetes folyamatoksorán nem látszik biztosítottnak. E te-kintetben utalnánk Tasnády Péter Jó-zsefnek a lehetséges gazdálkodói be-avatkozásokat taglaló gondolataira is,aki az Erdészeti Lapok 2006. január-márciusi számában a tõ melletti erdészalaposságával és óvatos visszafogottsá-gával mérlegelte többek között e lehe-tõségeket is.

Az erdõgazdálkodás hagyományosansokféle társadalmi igényt elégít ki. Talánnem igényel bizonyítást, hogy a termé-szetesebb erdõk közjóléti és védelmi (degyakran gazdasági) szempontból is töb-bet nyújtanak számunkra. Várható, hogyegy megváltozott környezetben az erdõke szolgáltatásaira is sokkal jobban rászo-rulunk, mint jelenleg. Hangsúlyozni kí-vánjuk, hogy fenti gondolatmenetünknem (csak) természetvédelmi indíttatású.Az õshonos fafajú erdõk megõrzése el-sõdleges gazdasági érdek is. Az erre valófelkészülés legfontosabb eszköze az er-dõk válaszadó képességének növelése.Ennek, mint láttuk, központi eleme a ter-mészetesség növelése, az erdõk biológiaisokféleségének fenntartása.

Soha nem volt aktuálisabb felidéz-nünk Juhász-Nagy Pál lényeglátóan tö-mör megfogalmazását, mint manapság:„Minden, ami túlságosan elszegényített,pusztulásra van ítélve”.

Az Erdészeti Lapok januári számá-ban részletes összefoglaló olvasható er-deink jelenlegi egészségi állapotáról. Azországos adatgyûjtés elemzései alapjánfõként az idegenhonos feketefenyvesek,akácosok egészségi állapota mondhatórosszabbnak. Az õshonosok Európamás országaival összehasonlítva nemmutatják a romlás jeleit. Búcsú az õs-honos fafajainktól? Talán még koraimegkondítanunk a vészharangot.

Kiskunhalason, a Sóstói parkerdõ Só-lyompihenõjénél 2010. december 3-ánesõs délelõttön erdészek, környezetvé-dõk, valamint természetszeretõ halasiakjelenlétében emlékoszlopot avattak. Azemlékoszlop felállításának célja az volt,hogy a halasiak körében kedvelt kirán-duló és pihenõhelyen legyen méltó al-kotás azok emlékére, akiknek példamu-tató hûsége és kiemelkedõ szakmai tu-dása jelentõs szerepet játszott a parkerdõlétrehozásában és megõrzésében.

Az emléktáblára elsõként a 2009-benelhunyt Jaksa Ferenc erdõfelügyelõ ne-ve került fel. Az ünnepélyes avatásonrésztvevõ Gyovai István, Kiskunhalasváros polgármestere köszöntõ beszédé-ben méltatta a parkerdõ szerepét a városlakóinak életében és hangsúlyozta an-nak fontosságát, hogy voltak és vannakpéldamutató személyek, akik hûségesenrészt vesznek olyan feladatban, amellyelmaradandót tudnak alkotnak az utókorszámára.

Ezt követõen akiskunhalasi Kert-városi Iskola öko-lógiai csoportjánakmegjelent diákjai„Az Erdõ fohászát”mondták el közö-sen.

Jaksa Ferencmások számára isirányt mutató mun-káságáról dr. Gõbö-lös Antal az ÁllamiErdészeti Szolgálatnyugalmazott igazgatója emlékezett meg.Kiemelte azt a közösen végzett áldozatosmunkát, amely a rendszerváltást követõidõszakban megmentette és megtartotta aparkerdõt a halasiak számára.

Az emléktáblát Jaksa Ferenc özvegyeleplezte le, majd a Kiskunhalasi Kör-nyezetvédõ Egyesület tagjainak tisztel-gõ koszorúja és a Jaksa-család emléke-zõ virágai kerültek az emlékoszlopra.

Külön köszönet a Kiskunhalasi Kör-nyezetvédõ Egyesület elnökének, CsákiLászlónak és Vili Gábor egyesületi tag-nak, valamint a Kelebiai Erdészet ko-rábbi vezetõjének, Gõbölös Péternek,akiknek munkája és támogatása nélkülnem kerülhetett volna sor az emlékosz-lop felállítására.

Ván Lászlóvárosi fõkertész

Emléktábla-avatás Kiskunhalason


A 2009-es új erdõtörvény által beve-zetett természetesség fogalmát éskategorizálását a közelmúltbannyilvános fórumokon és e lap ha-sábjain is több kritika érte. Kevésbépublikusan, de jól érzékelhetõentiltakozik, illetve berzenkedik aszakma egy része, elsõsorban a jog-szabályokban megfogalmazott (le-hetséges) korlátozások miatt. Úgyvéljük, e negatív érzelmek java ré-sze alaptalan, rossz beidegzõdése-ken, illetve félreértéseken nyug-szik. Nem annyira a kategóriák jog-szabályban rögzített meghatározá-sát, és nem a kategorizálás jelenleghasználatos számítási módját kí-vánjuk védeni, bár leszögezhetjük,hogy mindenkinek és minden el-képzelhetõ helyzetre jó definíciókés algoritmusok valószínûleg nemléteznek. Lándzsát kívánunk vi-szont törni a fogalom használata,minden erdõrészletre kiterjedõ mé-rése, illetve számítása és az értékekminél szélesebb körû felhasználásamellett, mert úgy véljük, hogy ezzelszakmánk egy sokak által felismert,megkerülhetetlen feladatának tudmegfelelni.

Nem véletlen, hogy Solymos Rezsõakadémikus már egy 1998-as akadémiaivitaülésen egyértelmûen megfogalmaz-ta a természetesség alkalmazásávalkapcsolatos elvárásokat, s iránymuta-tást is adott: „A jelen és a következõ év-század erdészeti politikájának világo-san meg kell fogalmaznia, hogy az er-dõk stabilitásának fokozása, a változókörnyezet, az erdõvel szemben támasz-tott igények bõvülése miatt az eddigiek-nél határozottabban kell közelednie er-deinknek a természetes állapothoz. …Indokolt Magyarországon is megvizs-gálni azt, hogy milyen mértékben ésmiért távolodhattak el erdeink a termé-szetes állapottól, hogy állunk ezen a té-ren az európai mezõnyben.”

Mit értünk természetesség alatt?A nemzetközileg is elfogadott, szigorú-an szakmai olvasatban a természetességegyszerû, elõjel nélküli, származtatottjellemzõje az erdõnek, olyan, mint a fo-lyónövedék vagy a fatermõ képesség.Tény, hogy alkalmazását napjaink egy-re erõsödõ társadalmi elvárása hívtaéletre, de használata alapvetõ gazdál-kodói érdekeket is szolgálhat. Mivel

minden erdõre kiterjedõen fõleg a faál-lományra nézve rendelkezünk informá-cióval, ezért az erdõtermészetesség szá-mításánál is elsõsorban ezt vesszük fi-gyelembe. Akárcsak a faállomány fater-mõ képességét, ezt is jellemezhetjükegy számmal, és különbözõ kategória-rendszerben is elhelyezhetjük (mintamazt a fatermõ-képességi csoportokvagy a fatermési osztályok valamelyiké-ben). A mindenkori (folyamatosan vál-tozó) jogszabályi környezet kérdése,hogy erdeinknek ezt a jellemzõjét ho-gyan ítéli meg, és különbözõ értékeihezmilyen jogokat és kötelességeket ren-del hozzá. Ebben hasonlítható pl. a fa-állomány záródásához, melynek külön-bözõ értékeihez most és a múltban iskülönbözõ szigorú elõírások társultak.A kötelezettségek ellenére (remélhetõ-leg) egyetlen gazdálkodónak sem jutotteszébe, hogy a záródást átértelmezze,vagy használatát meg kívánja szüntetni.Ugyanezt reméljük a természetességesetében is.

Hogyan kellene meghatározni atermészetességet?

Nemrégiben e lap hasábjain is bemutat-tuk az általunk – egy sokkal részlete-sebb módszer egyszerûsítésébõl szár-maztatott – még elég jónak, de a min-dennapi gyakorlatba is bevezethetõnektartott, részletesen kidolgozott módszervázlatát. Talán nem árt ennek néhányvonását újra hangsúlyozni.

Igen fontosnak tartjuk, hogy a (tör-vényben is nevesített) fafajösszetételenfelül egyéb lényeges (a faállomány-szerkezetet, cserjeszintet, az erdõt értkárosításokat jellemzõ) ismérveket is fi-gyelembe vegyünk. Ezen ismérvek egyrésze a gazdálkodó erdész számára

közvetlenül is lényeges, pl. az erdõvé-delmi szempontból is fontos élõlényekélõhelyeinek biztosítása vagy az elmúltévekben tapasztalt széldöntésekkel ésegyéb kalamitásokkal szembeni elle-nálló képesség növelése révén. Felhív-juk a figyelmet arra, hogy ezek nagy-részt olyan jellemzõk, amelyeket a gaz-dálkodó mindennapi tevékenysége so-rán közvetlenül, akár gyorsan is tud ja-vítani. Így a természetesség az õ számá-ra is fontos jellemzõk változását tudjaérzékenyen, napra készen kimutatni.

Fontosnak tartjuk, hogy a természe-tesség értékét folytonos matematikai (0-tól 100-ig terjedõ) skálán helyezzük el.Ez az értékelés egyrészt magától értetõ-dõen jóval érzékenyebb a változásokra,mint bármilyen kategorizálás, másrésztebbõl bármilyen kategóriarendszerbeát tudjuk konvertálni az eredményt.

Itt szeretnénk kitérni a kategóriákszámának kérdésére. Ennek csökkentése(a rendszer egyszerûsítése) a gyakorlatrészérõl érthetõ kezdeményezés mindenesetben, de a túlzott leegyszerûsítés (anapjainkban dívó szlenget alkalmazva:„lebutítás”) a gazdálkodóra nézve is sú-lyos következményekkel járhat. Valahol atudományosan még elfogadható, ugyan-akkor a gyakorlat számára könnyen alkal-mazható határmezsgyén kell a megoldástmegtalálni, ami természetesen nem egy-szerû feladat. A kategóriák számánakcsökkentése egyrészt gátja lehet egy ra-cionális támogatási rendszer mûködteté-sének, hiszen akár egy sok munkával ésköltséggel járó, jelentõs természetességja-vításra is érzéketlenné teszi a rendszert(illetve csak a kategóriák egymástól távo-li határán értékeli a gazdálkodó erõfeszí-tését). Másrészt ugyanilyen rosszul jelzi atermészetesség romlását, így igazságta-

BARTHA DÉNES, STANDOVÁR TIBOR, TÍMÁR GÁBOR

Az erdõtermészetesség védelmében


lanná válik az esetleges szankciók alkal-mazása. Mindez szakmán belül nehezenfeloldható feszültségekhez vezetne.

Ismét szeretnénk rámutatni, hogy egytöbbfokozatú (legalább a mostani 6, demég inkább egy 10 fokozatú) értékelõrendszernek biztos alapot nyújthat a ko-rábban felvázolt 0–100 tartományban al-kalmazható folytonos skála. Elismerjük,hogy a differenciált támogatásra, ösztön-zõ rendelkezésre egyszerûbb egy kellõ-en finom kategóriarendszert alkalmazni,de jó, ha azt is tudja a gazdálkodó, hogyegy kategórián belül éppen hol áll, mitkell tennie ahhoz, hogy kategóriajavu-lást érjen el, s milyen veszélyei vannakaz esetleges romlásnak. E két rendszeréppen nem zárja ki egymást, a folytonos

skála alapján korrekt módon képezhe-tõk a (kellõ számú) kategóriák.

Meggyõzõdésünk, hogy a kategóriákszámának csökkentésével a problémátnem csökkenteni, hanem éppen növel-ni lehet, viszont a fenti kettõs (százalé-kos és finomkategóriás) alkalmazás le-hetõvé teszi az erdõtermészetességimutató korrekt alkalmazását, a támoga-tások igazságos felosztását.

Mire használható a természetesség?Érzésünk szerint (leginkább gazdálkodóirészrõl) a hozzáállás alapvetõen azért ne-gatív, mert a természetesség alkalmazásá-ban az érintettek leginkább a szankcioná-lás „viharfelhõjét” érzik. Ezért vélik érde-küknek a minél rosszabb besorolás meg-

szerzését. Egyrészt meggyõ-zõdésünk, hogy a helyesenvégzett (akár vágásos) gazdál-kodás nem rontja a természe-tességet (más okból bekövet-kezõ romlást pedig a jelenlegitörvény nem tilt). Másfelõl ezaz értékelés lehet egy támoga-tás elnyerésének kritériuma is.Ez esetben pedig mindenkiérdeke a „jó minõsítés”, illetveaz olyan érzékeny értékelõrendszer használata, ami a po-zitív elmozdulások detektálá-sára alkalmas. Ismét utalunkrá, hogy a természetesség szá-mos eleme (leginkább a káro-sításokkal szembeni ellenállóképesség révén) a gazdálko-

dó anyagi érdekeltségére is közvetlenülés pozitívan hat. Emlékeztethetünk arrais, hogy nemrég még minden prominenserdész (többek közt e lap hasábjain is)amellett tört lándzsát, hogy mennyire ter-mészetesek a magyar erdõk. Külsõ szem-lélõ számára alighanem igen furán vesziki magát, ha a szakma most egyszer csak180 fokot fordul.

A természetesebb erdõ egyébként (el-lentétben a szakmán belülrõl érkezõ né-hány megnyilvánulással) igenis nagyobbszéntároló képességgel rendelkezik, te-hát akár ma is forintosítható (eladható)hasznot hoz. Szakmánk egyik nagy hiá-nyossága, hogy ebben a témakörben ed-dig nem tudta alapvetõ érdekeit érvénye-síteni, nyilvánvaló eredményeit haszno-sítani. Megemlíthetjük továbbá az éghaj-latváltozást is, ami akár néhány éven be-lül is komolyan felértékelheti a természe-tességet, mint az erdõ jellemzõjét, és for-rásokat rendelhet hozzá.

Összefoglalva tehát, úgy gondoljuk,egy jól meghatározott természetességlényeges szempontból, objektíven jel-lemzi az erdõket, az erdész számára isfontos célokat szolgálhat, és jelentõsmértékben hozzájárulhat erdeink álla-potának megõrzéséhez, illetve javításá-hoz. Az elmondottak alapján meggyõ-zõdésünk, hogy erdeink minõségi álla-potának – így természetességi állapotá-nak is – a felmérése, a minõségben be-következett változások nyomon követéseegyre sürgetõbb elvárás az erdõterve-zéssel szemben.

Tóth Mariann (szerk.): Poéták akatedrán

(Sopron 2008)Korfordulós köszöntésre érkezõ egyete-mi rektorunk ajándékcsomagjában lel-tem a most bemutatott kötetre. Szívbéligyönyörûséggel lapozgattam, és a ben-ne rejlõ versek hatására Reviczky Gyulaköltõnk gyönyörû versének utolsó sza-kaszában megfogalmazott hangulatraleltem „Úgy tekints az emberekre, Hogya világ se jó, se ferde, Se öröm, se bú ta-nyája, Csak Magadnak képe, mása, Kisóhajt, ki mulat, A világ csak hangulat”.

Ezek az érzések bujkáltak a verseksoraiban, eddig nem ismert költõi vé-nákban gazdag egyetemi oktatok jóvol-tából.

Winkler Andrásról sokan tudtuk,hogy szeret verselni, mi több, a zene iseszköztárában sorakozik. A többieknek

eddig jobbára szakemberi mivolta voltismerõs elõttünk. Költõi erejük szépsé-get hirdetõ sorai rejtve maradtak. AlbertLevente, Bácsatyay László, Báger Gusz-táv, Fekete György, Herczegh János ne-mes veretû sorait olvashatjuk a kötet-ben. Õk idézik fel az õsszel szokásos el-múlás érzésvilágából azokat az örömö-ket, amelyek életünket szebbé, boldo-gabbá tehetik. Az erdélyi falu tiszta,romlatlan világát, ahonnan a totyogó lé-pések indultak, vagy az édesanya ar-cunkra lehelt csókja, a Hitvessé neme-sedett Kedves, az õrzõ és óvó szeretetfényei világítanak a versekbõl. A szere-tet lényei õk, akik vigyázzák, óvjákesendõ lényünket, ha az öregség vagy aromló egészség árnyai eltakarják elõ-lünk a napot.

Szép versek sorakoznak és adnakigazi keretet a sokat emlegetett selmeci

hagyományoknak. Vagyis a kötet verseimegtanítanak örülni a hétköznapoksokszor elsuhanó apróságainak.Gyöngyszemek vannak elõttünk, érde-mes lehajolni értük. Belemerítkezhe-tünk a nyelvünk szépségeit hirdetõverssorokba és a mély érzésekbe.

Jó dolog olyan egyetemen tanítani,ahol ilyen emberek törekednek a sze-mek nyitására, a tudás gyarapítására,mert ha jobb jövõt akarunk, nem a pénzmindent elsöprõ hatalmára kell alapoz-nunk, hanem a lélek gazdagítására is. Avilágot alkotó szépség együttes csodájais megérdemli figyelmünket. Ezek tel-jességükben teszik igazán egyetemméaz univerzitást.

Dicséret a könyvért azoknak, akikezt a szándékot nem feledték, akiktiszta forrásból kívánták gazdagítani aszaktudás tárházát, gyakorlati hasznos-ságát. Jó munkát végeztek! Köszönetérte!

Bemutatta: Dr. Szodfridt István

Egy szívvel írott könyvrõl

Kedves Bányászok, Erdészek, Kohászok!

KERESSÜK Ruzsinszky László a. Poéta

a TEMPUS szerzőjének

1930-1940 között megjelent műveit:

Kavarog az örvény regény A három beges regény

Soproni diákok zenés operett Hídépítők szindarab

vagy

azokkal kapcsolatos emlékeket, fényképeket.

Kérjük, hogy akinek van, jelentkezzen a szerző hagyatékának kezelőjénél, fiánál, az alábbi címen:

Ruzsinszky István

[email protected] 00-36-1-4532387 (fax)

00-36-30-2160659


Az Országgyûlés létrehozta a Nem-zeti Földalapot, amelynek mûködé-sét 2010. szeptember 01-tõl a 2010.évi LXXXVII. törvény szabályozza.

A Nemzeti Földalap a kincstári va-gyon része, az állam tulajdonában lévõtermõföldek, az állam tulajdonában lé-võ mezõ-, erdõgazdasági mûvelés alattálló belterületi földek, valamint a mezõ-,erdõgazdasági tevékenységet szolgálómûvelés alól kivett földek összessége.A Nemzeti Földalapba mintegy 179,5ezer hektár szántó, 3,1 ezer hektár kert,gyümölcsös, szõlõ, 96,0 ezer hektárgyep, 527,5 ezer erdõ, fásított terület,8,8 ezer hektár nádas, 5,5 ezer hektárhalastó és 981,1 ezer hektár vegyes mû-velési ág tartozik. Mûvelésbõl kivett te-rület mintegy 21,1 ezer hektár. A fentitermõföldterületek mintegy 181 ezerhelyrajzi számon helyezkednek el.

A Nemzeti Földalap feladata a kor-mány birtokpolitikai irányelveinek vég-rehajtása. Ennek során célja az államitulajdonban lévõ termõföldvagyonnalvaló ésszerû és a földbirtok-politikai cé-loknak megfelelõ gazdálkodás biztosí-tása, különös tekintettel az ökológiaifeltételekre, a gazdaságosság és a jöve-delmezõség szempontjaira.

A Nemzeti Földalap rendeltetése acsaládi gazdaságok kialakításának elõse-gítése, a földárak és -haszonbérek alaku-lásának befolyásolása piaci szemlélettel,a birtokszerkezetek vidékfejlesztési cé-lokkal összehangolt javítása. Továbbirendeltetése a birtokösszevonási célúönkéntes földcseréhez, kártalanítások-hoz és különleges természeti célok meg-valósításához szükséges földkészlet biz-tosítása, a fennálló földhasználati viszo-nyok stabilizálása. Fontos a további föld-használatok elõsegítése, a termõföldekmûvelésben tartása, a természetvéde-lem, a környezetvédelem, a talajvéde-lem, a területfejlesztés és a vízgazdálko-dás szempontjainak figyelembevételé-vel. Feladat a gazdaságosan nem mûvel-hetõ területek hasznosításának meg-gyorsítása, értékes termõhelyen lévõ ül-tetvényterületek megtartása, a tározók észáportározók kialakításához szükségesterület biztosítása, az erdõvagyonnal va-ló tartamos gazdálkodás feltételeinek se-gítése, szociális földalap biztosítása, va-lamint az oktatás és a tudományos kuta-tás céljainak szolgálata.

Erdészeti szempontból nagyon fon-tos a Nemzeti Erdõtelepítési Program-

ban foglaltak és az európai uniós elvá-rásoknak megfelelõ erdõtelepítésekvégrehajtása. Célszerû lenne a földalap-ból erdõtelepítésre elkülöníteni lega-lább 50 000 hektárt. A magántulajdono-sok egyik jelenleg megoldatlan problé-mája a szövetkezeti részarány-tulajdo-nok természetvédelmi területekre esõerdõterületeinek állami tulajdonban tar-tása, a kártalanítások elmaradása. Atöbb mint tízéves igényeket – költség-vetési forrás hiányában – a földalapbóllehetne (kell) kielégíteni. A termõfölderdõtelepítésre történõ hasznosítását ésa kártalanítási folyamatokat be kell épí-teni a középtávú és éves tervekbe.

A magyar állam nevében a NemzetiFöldalapot a Nemzeti FöldalapkezelõSzervezet (a továbbiakban: NFA) mû-ködteti. Az NFA nem jogutód szervezet,de a Nemzeti Földalappal kapcsolatosjogok és kötelezettségek tekintetébenjogutódnak megfelelõen veszi át a fela-datokat az MNV Zrt.-tõl. Az NFA a Nem-zeti Földalap rendeltetésében meghatá-rozott feladatokat látja el budapestiközponti szervezetén és területi (me-gyei) szervezeti egységein keresztül,mindösszesen 145 fõ létszámkerettel.Az NFA a Nemzeti Földalapba tartozóföldrészletekrõl naprakész vagyonnyil-vántartást vezet, amely tartalmazza ahasznosítás módjára vonatkozó javasla-tot is. Nyilvános pályázat vagy árverésútján dönt az eladásokról, nyilvános pá-lyázat útján dönt a haszonbérbe és a va-gyonkezelésbe adásokról, és dönt acserékrõl is. Az NFA rendezi a haszno-sítatlan területek földhasználatát.

Az NFA elnöke dr. Sebestyén Róbert,két elnökhelyettese dr. MedgyaszaiLászló és Nagy János.

Az NFA tevékenységét a Birtokpoliti-kai Tanács (a továbbiakban: Tanács) se-gíti. A Tanács a földbirtok-politikai irány-elvek érvényesülését figyelembe véve aNemzeti Földalapba tartozó vagyonele-mek hasznosítására középtávú stratégiaitervet készít. Érvényre juttatja az NFA te-vékenysége során a kormány által elfo-gadott középtávú stratégiát. Véleménye-zi a vagyonelemek hasznosításával kap-csolatos éves tervet. A Tanács dönt aNemzeti Földalapba tartozó földrészle-tek hasznosításával kapcsolatos egyediügyekben. Véleményezi a Nemzeti Föld-alap helyzetérõl és az NFA tevékenysé-gérõl készült éves országgyûlési beszá-moló tervezetét. A Tanács elnöke FarkasImre, továbbá tagjai, dr. Kõszegi Géza,

dr. Sebestyén Róbert, dr. Simon Attila ésdr. Vízkeleti Mariann. A Tanács üléseinállandó meghívottként részt vesz az NFAkét elnökhelyettese.

A Nemzeti Földalap feletti tulajdono-si joggyakorlással kapcsolatos tevé-kenységet az Állami Számvevõszékévente ellenõrzi. Az NFA tevékenységétaz öttagú ellenõrzõ bizottság felügyeli,melynek tagjait az Országgyûlés mezõ-gazdasági ügyekkel foglalkozó bizottsá-ga választja, illetve menti fel. Az ellenõr-zõ bizottság a tagok többségével elfoga-dott ügyrend szerint mûködik, az NFAtevékenységét szabályozó jogszabá-lyok, az alapító okirat, a szervezési ésmûködési szabályzatban foglaltak betar-tatásával a magyar állam érdekeit képvi-selve. Az egyéni mezõgazdasági terme-lõk érdekképviseletét ellátó országos ér-dekképviseleti szervezetek (Magyar Pa-rasztszövetség, MAGOSZ, MFOSZ) ne-vében a Nemzeti Földalap Ellenõrzõ Bi-zottságának elnöke, dr. Péter Mihály. Atársas mezõgazdasági vállalkozások ér-dekképviseletét ellátó szervezetek(MOSZ, HALTERMOSZ, MEDOSZ) ne-vében ellenõrzési bizottsági tag HorváthGábor. Az erdõgazdálkodók érdekkép-viseletét ellátó országos érdekképvisele-ti szervezetek (MEGOSZ, OEE, Vadásza-ti Védegylet) nevében ellenõrzõ bizott-sági tag Mocz András. Az országos ön-kormányzati szövetségek (Kisvárosi Ön-kormányzatok Országos Szövetsége,Települési Önkormányzatok OrszágosSzövetsége, Megyei Jogú Városok Szö-vetsége, Magyar Önkormányzatok Szö-vetsége; Községek, Kistelepülések ésKistérségek Országos ÖnkormányzatiSzövetsége, Magyar Faluszövetség, Me-gyei Önkormányzatok Országos Szövet-sége) nevében ellenõrzési bizottsági tagBacher János. A Magyar Agrárkamaranevében az ellenõrzõ bizottság elnök-helyettese dr. Roszik Péter.

A 2010.évi LXXXVII. törvény (NFAtörvény) nem teszi lehetõvé a társadal-mi szervezetek véleményezési lehetõ-ségét, de az NFA központi és területiszervein keresztül fogadóképes a javas-lattételekre a középtávú stratégiai ter-vek és éves hasznosítási tervek összeál-lításához. Az NFA törvény hatálybalé-pését követõen megszûntek a helyi bir-tokhasznosítási bizottságok, ezért azOEE és a MEGOSZ költségvetésénekbevétele a delegáltak után járó össze-gekkel jelentõsen csökkent.

Mocz András

Dióhéjban a Nemzeti Földalapról


Ücsörgök az egyik erdõszéli magasle-sen, szarvasokra várva. Jó reményemvan arra, hogy az este, még jó lõvilág-ban, kiváltanak az erdõvel határos,õsszel fel nem szántott tarlóra.

Amióta a hetvenes éveimet tapo-som, el-el üldögélek néhány órácskátvalamelyik magaslesen – fiatalabb ko-romban ehhez nem volt türelmem. Eza vadászati mód nálam többfelvonásosrituáléval jár. Elõször is át kell költöz-nöm a terepjáróból a magaslesre. Jókétszáz méterrõl gyalog, indián-csen-des járással elhurcolom a cuccot a les-helyre. Puska, távcsõ, vadászszék, cél-bot, hátizsák, benne az apró kellékek,a nagybátyámtól örökölt „városi bun-da” (belül szõrme, kívül szövet) a mí-nusz tíz fok leküzdésére, és egy mele-gítõ üléspárna. A második felvonás: el-helyezkedem, „belakom” a tetõvel el-látott magaslest. Ezután következik aharmadik, leghosszabb felvonás: csön-des elmélkedés a világ folyásáról, azelsõ kiváltó vad megjelenéséig. Mertekkor kezdõdik a következõ felvonás,maga a vadászat.

Tulajdonképpen most legutóbbi el-mélkedésemrõl szeretnék írni azokszámára, akik megtisztelik figyelmük-kel és érdeklõdésükkel soraimat. A na-pokban olvastam legkedvesebb újsá-gomban, az Erdészeti Lapokban (2010.novemberi szám), „A harmadik oldal” c.rovatban többek között a vadlétszám-ról. Túltartott! Bizony, bizony, nagy-mértékben túltartott. S egyre csak nö-vekszik a nagyvadlétszám. Legalábbhárom évtizede számtalan tanulmány,újságcikk, szakmai kongresszus bizony-gatta ezt a tényt. A „Magasles” c. va-dászlap 2010. decemberi számában ol-vasom: „… amíg 1960-ban még min-dössze 3900 sertevad került puskavég-re, addig mára az országos teríték túl-lépte a 111 ezret. Megdöbbentõ.” Íme,újabb (jogos!) jajveszékelõ cikk a szak-sajtóban.

„A harmadik oldal” írójának (P. G.)ügyes, képletes négyszögesítésévelmajdnem egyetértek. Ugyanis a négy-szög negyedik, neurotikus oldalának,azaz a nagyvadlétszám alakításánakügye és lehetõsége is szakmánk kezé-ben van.

Annak illusztrálására, hogy ezmennyire így van, íme néhány adat:

– az ország összes vadászterületének11,8%-án gazdálkodnak az erdõgazda-sági részvénytársaságok (vadászatra jo-

gosult vagy földtulajdonosi képviselõminõségben);

– az erdõgazdasági részvénytársasá-gok által kezelt vadászterületeken a2009/2010. vadászati évben

a gímszarvas 22,6%-aa dám 23,2%-aaz õz 8,1%-aa muflon 42,5%-aa vaddisznó 20,1%-a

került terítékre az országos összesítettadatok arányában;

– az erdõgazdasági részvénytársasá-gok által kezelt vadászterületeken a2010. tavaszi állománybecslési adatokalapján

a gímszarvas 36,0%-aa dám 50,3%-aaz õz 8,7%-aa muflon 63,5%-aa vaddisznó 36,7%-a

található.(Forrás: O.V.A., Gödöllõ)Köztudott, hogy az erdõgazdasági

részvénytársaságokon kívül egyéb erdõ-gazdálkodó szervezetek is jelentõs va-dászterületeket kezelnek, amelyek szin-tén erdészcsillagunkkal fémjelezhetõk.

Könnyen belátható, hogy a vadásza-ti fõszezonban, amikor a nagyvadszámára az erdõ jelenti csupán az élõ-,illetve táplálkozó helyet, az állományokszabályozására, illetve a teríték növelé-sére még nagyobb lehetõségünk van. Sezt a lehetõségünket bizony nem korlá-tozza sem a politika, sem a „vadászlob-bi”, sem az új agrármérnök erdészeti fõ-osztályvezetõ, sem az EU.

Bizony, bizony, magunk vagyunk.Magunknak kell a magunk portáján sö-

pörni! Véget kell vetnünk vészsiráma-ink folyamatos hallatásának. Sokakkalegyetértve mondom: a jelenlegi és fo-lyamatosan növekvõ nagyvadlétszámmellett nem lesz örökerdõ, folyamatoserdõborítás, természetszerû erdõneve-lés, Pro Silva módszer, szálaló erdõgaz-dálkodás. Csõdöt mond az „átalakítóüzemmód”. Vigyázat! A csõdöt már ész-re fogja venni a politika, a „zöldek”, azEU, még az agrármérnök fõosztályveze-tõ is. S akkor milyen fényes, színesprospektusokkal, szórólapokkal aka-runk majd imponálni „a társadalom-nak”?

Idáig jutottam gondolataimban. Ahátam mögött õz riaszt az erdõben. Ta-lán szarvascsapat vagy disznókondaközelít. Véget ér ez a felvonás, elmélke-désem felvonása.

Beõõõõ! Beõõõõ! Riaszt tovább azõz. Én is riasztok, uraim! Munkára fel!Mert igen kemény munka ám az „állo-mányapasztás”! Vezérigazgatók, fõmér-nökök, erdészetvezetõk, erdészek, hi-vatásos vadászok! Csak a Ti munkátokez, kívülrõl semmilyen segítséget nevárjatok!

És egy régi jó tanács az elõbb felso-rolt székekben ülõknek: ne féljetek!Becsinálva még biciklire sem szabadülni!

No, indulok haza. Nem jött ki semmia tarlóra. Elmarad az utolsó felvonás: alövés, a zsigerelés, a vadbeszállítás. Avadlétszám általam ma nem apadt. Majdholnap!

Beõõõõ! Beõõõõ! Beõõõõ!Kondor Endre

erdõmérnök

Magaslesen... magas lesen


2010. november 24-25-én a magyarorszá-gi székhellyel mûködõ Regionális Kör-nyezetvédelmi Központ (REC) konferen-ciát szervezett Budapesten az illegális faki-termelés és környezeti bûncselekményektémakörében. A résztvevõk az EU tagjelöltés potenciális tagjelölt délkelet-európaiországok (Albánia, Bosznia és Hercegovi-na, Macedónia a volt Jugoszláv Köztársa-ság, Koszovó1, Montenegró, Horvátor-szág, Szerbia), Törökország és megfigye-lõként Ukrajna voltak. Mellettük többnemzetközi szervezet is képviseltette ma-gát, mint a Világbank, az INTERPOL, azEurópai Bizottság, a FAO. Képviselõt kül-dött, továbbá néhány olyan nemzetközitársadalmi szervezet is, amelyik ebben atémakörben tevékenykedik (TRAFFIC,INECE, GreenForce).

A konferencia célja az volt,hogy megbeszéljék a termé-szeti erõforrásokkal kapcso-latos szabályozás problémáita fenti országokban, javasla-tok szülessenek a lehetségesmegoldásokra, és létrejöjjönegy informális hálózat ezekközött az országok között ab-ból a célból, hogy segítseegyüttmûködésüket, és támo-gatást nyújtson az illegális fa-kitermelés, valamint a kör-nyezeti bûncselekményekkelkapcsolatos jogszabályalkotásban, azokalkalmazásában és kikényszerítésében.A konferencia háttéranyaga a REC általkészített tanulmány volt (Illegális faki-termelés Délkelet-Európában).

A környezeti bûncselekmények ésezen belül az illegális fakitermelés világ-méretû probléma. Az elmúlt évtizedbenvisszaszorításukra több nemzetközi kez-deményezés született. Ezek az intézke-dések elsõsorban a faanyag, az állatok, anövények kereskedelmével kapcsolato-sak. Nemzetközi informális hálózatokjöttek létre annak érdekében, hogy in-formációval, tanácsadással segítsék azérdekelt országokat. Külön meg kell em-líteni az INTERPOL tevékenységét, ame-lyik komoly szervezeti háttérrel áll a tag-országok rendelkezésére.

A konferencián résztvevõ országoktöbbsége a korábbi Jugoszlávia tagálla-

ma volt. A balkáni háború okozta hely-zet, valamint a szövetségi köztársaságfelbomlása miatt az erdõgazdálkodásszabályozásában sok probléma jelent-kezett. Valamennyi országban a terv-gazdálkodást követõ átmeneti helyzetkaput nyitott az illegális tevékenysé-geknek. A szociális okok mellett a jog-szabályalkotás, a törvények betartásá-nak és betartatásának hiányosságaimiatt megnövekedett az illegális fakiter-melés és a környezeti bûncselekmé-nyek száma, mértéke.

Az EU-tagjelölt és potenciális tagje-lölt országok képviselõi az elõadáso-kat és vitát követõen közös álláspontotfogadtak el. Megállapították, hogy anem megfelelõ intézményi és jogi ke-

retek, valamint a környezeti bûnügyekalulértékelése a fõ akadály a környeze-ti bûnügyekkel kapcsolatos eljárások-ban, és teret ad a bûnözõk tevékenysé-géhez. Ugyancsak gondot jelent a pénz-ügyi és emberi háttér elégtelensége is.Kifejezik elkötelezettségüket, hogyegyüttmûködnek a természeti erõfor-rások hasznosítása, valamint az illegá-lis fakitermelés és környezeti bûnü-gyek területén.

A konferencia résztvevõi megállapod-tak abban, hogy regionális informális há-lózatot hoznak létre a természeti erõforrá-sokkal kapcsolatos jogi szabályozás elõ-segítésére, az illegális fakitermelés és máskörnyezeti bûnügyek megakadályozásá-ra. Az informális hálózat többéves segítsé-get nyújt egy többéves munkaprogram-hoz a fenti témában. Együttmûködik azérdekeltekkel, a donor szervezetekkel ésországokkal. Az informális hálózat (THE-MIS) titkársági feladatait a Regionális Kör-nyezetvédelmi Központ látja el.

A magyar erdõgazdálkodás és faiparszámára fontos, hogy a szomszédos ré-gió EU csatlakozásra törekvõ országaimennyiben tudnak eleget tenni az EUelvárásainak. Ezért hasznos, ha a külön-féle kezdeményezésekrõl hírt kapunk.A természeti erõforrásokkal kapcsola-tos bûnözés átnyúlik a határokon, ezérta szomszédos országok közös érdeke ahatározott és sikeres megelõzés, a tör-vények betartása és betartatása. Az er-dõgazdasági szektort érintõ legszembe-tûnõbb esetek (énekesmadár-kereske-delem, illegális fakereskedelem stb.)mellett még számtalan olyan eset van,aminek nem tulajdonítunk nagy jelen-tõséget. A figyelemfelhívásban és infor-mációáramlásban a Közép-Európa és

Kelet-Európa területén tevé-kenykedõ Regionális Környe-zetvédelmi Központ (REC)tud segítséget nyújtani.

A REC 1990-ben jött létre.Alapítói az Egyesült Államok,az Európai Bizottság és Ma-gyarország. Jogi alapját ma 31ország és az Európai Bizott-ság által aláírt egyezménybiztosítja. Székhelye Szent-endre, és emellett 17 ország-ban van helyi irodája. Aktívanrészt vesz a fontos globális,regionális és helyi eljárások-

ban, hozzájárul a környezetvédelem-mel és fenntarthatósággal kapcsolatosmegoldások kialakításához. Helyi iro-dáin keresztül elõsegíti a szaktudás ésinformáció áramlását országok és régi-ók felé. Célja, hogy küldetésével össz-hangban szakmai és pénzügyi kerete-ket, fórumokat biztosítson civil, kor-mányzati, üzleti, akadémiai és média-szereplõk és csoportok számára, segítsepárbeszédüket, együttmûködésüket. Azáltalános környezetvédelmi projektekmellett kiemelten foglalkozik a fenn-tartható fejlõdés és az EU csatlakozásifolyamat témaköreivel is.

A konferenciát a Belga SzövetségiKormány, a Kanadai Nemzetközi Fej-lesztési Ügynökség és a Finn Külügymi-nisztérium támogatta.

Megtekintésre javasolt honlapok: www.rec.huhttp://illegallogging.rec.org/buda-

pest_conference_2010.htmlGerely Ferenc

Konferencia az illegális fakitermelésrõlés a környezeti bûnügyekrõl

1 az ENSZ BT 1244 sz. határozatában foglal-tak szerint


Januártól a vállalkozások is igényelhetika bérpótló juttatásban részesülõ személyfoglalkoztatásához nyújtható támogatást.

A közfoglalkoztatáshoz nyújtható tá-mogatásokról szóló, 2011. január 1-tõl ha-tályos 375/2010. (XII.31) kormányrende-let szerint – a Munkaerõpiaci Alap „Köz-foglalkoztatási támogatások elõirányzatá-nak” terhére – támogatások nyújthatók agazdasági társaságokról szóló törvény,valamint az egyéni vállalkozóról és azegyéni cégrõl szóló törvény hatálya alátartozó munkaadók számára is.

A társas és egyéni vállalkozás részé-re támogatás akkor nyújtható, ha amunkaügyi kirendeltség által kiközvetí-tett bérpótló juttatásra (ennek feltételeinagyobbrészt megegyeznek a korábbiRÁT feltételeivel) jogosult személy tel-jes munkaidõben, munkaviszony kere-tében történõ foglalkoztatását vállalja.

A támogatás további feltétele, hogy amunkaadó

– a támogatás iránti kérelem benyúj-tását megelõzõ tizenkét hónapban meg-lévõ munkavállalója munkaviszonyát amûködési körében felmerülõ okból ren-des felmondással nem szüntette meg,

– kötelezettséget vállal arra, hogy amunkaviszony megszüntetésére a tá-mogatás folyósításának idõtartama alattsem kerül sor, továbbá

– vállalja a munkavállaló továbbfog-lalkoztatását legalább a támogatás fo-lyósítási idõtartama 50 százalékánakmegfelelõ idõtartamra.

A támogatás alapesetben „de minimis”(az Európai Bizottság 1860/2004/EK ren-delete által is szabályozott) támogatás.

A támogatás akkor nem minõsül „deminimis” támogatásnak, ha a foglalkoz-tatott munkavállaló

– az elõzõ 6 hónapban nem állt rend-szeresen fizetett alkalmazásban; vagy

– nem szerzett középfokú végzettsé-get vagy szakképesítést; vagy

– 50 éven felüli személy; vagy– egy vagy több eltartottal egyedül

élõ felnõtt; vagy– etnikai kisebbséghez tartozik és

szakmai, nyelvi képzésének, vagy szak-mai tapasztalatának megerõsítésére vanszüksége ahhoz, hogy javuljanak mun-kába állási esélyei egy biztos munkahe-lyen; vagy

– fogyatékkal élõ személy.A támogatás legfeljebb 8 hónapra

nyújtható, mértéke a munkavállalómunkabére és az ahhoz kapcsolódójárulékok munkáltató által megfize-tett összegének 70 százalékáig terjed-het.

Barton Gábor

A vállalkozások és a közmunka

E hét elejétõl mintegy 13 600 munka-nélküli kezdhet el dolgozni az orszá-gos közfoglalkoztatási programban,amelybe idén bekapcsolják a magán-erdõ-tulajdonosok erdõterületeit is.

Czomba Sándor, a NemzetgazdaságiMinisztérium foglalkoztatáspolitikáért fele-lõs államtitkára elmondta: ez a szám évesátlagot jelent, a csúcsidõszakban akár a 22-24 ezer fõt is meghaladhatja a foglalkozta-tott létszám. A programokban emellett 2ezer munkanélküli kaphat majd képzést.

A rendelkezésre álló források két-harmadát a leghátrányosabb helyzetûmegyékre fordítják, így Borsod, Nóg-rád, Szabolcs és Békés mellett Baranyadéli része, valamint Somogy belsõ részeis a kiemelt térségek között van. A prog-ram emellett szinte minden településtérint majd, de leginkább azokat a terü-leteket, ahol nagy a munkanélküliség.

A közfoglalkoztatási program öt meg-hívásos pályázatára összesen 139 pályá-zat érkezett, az országosan 16,2 milliárdforintos támogatást a pályázók 1,75 milli-árd forintos önrésszel egészítik ki.

A program jelentõs elõrelépés ta-valyhoz képest, amikor átlagosan 9200ember dolgozott közmunka keretében– mondta Czomba Sándor.

Folytatódik az erdõmûvelõ program,amelyben a 21 állami erdészeti társa-ságnál 2 760 álláskeresõt alkalmaznak

majd, olyan munkákra, amelyek közér-dekûek és nem járnak közvetlen nyere-séggel. A csemeteápolás, a turistautakrendbetétele mellett erdõmûvelésimunkákra alkalmazhatják a gazdaságoka dolgozókat. A decemberben indultszociális tûzifagyûjtõ akciót is folytatják,amihez a tervek szerint a jövõben forrá-sokat rendel a kormány.

A közfoglalkoztatási rendszerbe be-kapcsolják a magánerdõ-tulajdonoso-kat, akik közérdekû feladatokkal láthat-ják el a mintegy 1200-1500 foglalkozta-tottat. Az ország tíz nemzeti parkjában366 fõ – köztük akár felsõfokú végzett-ségû munkanélküli – dolgozhat, a leg-hátrányosabb helyzetû kistérségekszámára meghirdetett meghívásos pá-lyázat keretben pedig 1262 fõ foglal-koztatása biztosított március végéig.

(Forrás: Fatáj Online)

A Nemzetgazdasági Minisztérium ál-tal meghirdetett országos közfoglal-koztatási program továbbra is lehe-tõséget teremt az állami erdészetitársaságoknak arra, hogy közmun-kások bevonásával lássanak el köz-érdekû feladatokat.

A Mecseki Erdészeti Zrt. 2011-ben tize-dik alkalommal vesz részt állami közmun-kaprogramban. Január harmadik hetében76 dolgozó kezdte meg a munkát a társa-ság öt erdészeténél, ám ez a szám a nyáriidõszakban közel kétszeresére nõ majd.

A programban dolgozók tavasszalerdészszakemberek irányítása és ellen-õrzése mellett az erdõsítési munkákbanvesznek részt, ahol csemeteültetés ésmakkvetés lesz a feladatuk. A nyár fo-lyamán pedig mintegy 700 hektáron vé-

geznek erdõápolási feladatokat. A köz-munkások ezen felül olyan fontos, dekülönös szaktudást nem igénylõ mun-kákat végeznek az év során, mint az il-legális erdei szemétlerakók felszámolá-sa, vadkerítések karbantartása az erdé-szeti és mezõgazdasági vadkár csök-kentésére, vagy az utak, vízelvezetõ ár-kok megfelelõ állapotának biztosítása,amely fõként a belvízzel érintett terüle-teken kiemelt jelentõségû.

Az év végén záruló program kereté-ben 12 fõnek OKJ-s erdõmûvelõ képe-sítés megszerzésére is lesz lehetõsége.

A jelenlegi közfoglalkoztatási prog-ram keretében a Mecseki Erdészeti Zrt.15 millió forint önrész biztosítása mel-lett átlagosan 110 ember számára tudhasznos munkát adni.

Lázár Andrea

Közmunka és a magánerdõ

Munkát ad az erdõ


Kedves meghívás érkezett címemre egytudományos életmûvet Kassán bemuta-tó kiállításra. A Nyíregyházán érettségi-zett, ám magyarságát õrzõ, Kassán dol-gozó nyárfakutató, Kohán István (szlo-vákosan: Stefan Kohan) tudományostevékenységérõl.

Az Erdészeti Lapok hasábjairól is-mert kutató nevével akkor találkoztamelõször, amikor a közelmúltban elhunytgraupai (egykori NDK) W. Borsdorfösszeállítást közölt a nemesnyárasoknyesésérõl.

Kassára egészségi okok miatt nemjuthatok el, de annyit hadd írjak, hogy akiállításra a soproni erdész kar általadományozott doktori cím adott okot.Jó dolog, ha egyetemünk figyelemmelkíséri a határainkon túl dolgozó magyarkutatók eredményeit és okkal-móddalkifejezi ezek elismerését. Ez kötelességés egyben hivatás is. Dicséret azoknak,akik ilyen törekvések megvalósításábanközremüködnek.

A meghívást a Latorca-völgyben egyenergiatermelõ akácosban végzett kí-sérlet 5 éves adatsorait bemutató külön-lenyomat egészíti ki (Lesn. cas. roc. 56.cis. 3. 2010. 247-256.s)

Az angol nyelvü összefoglalóval fel-szerelt dolgozat szerint az energiacélútermesztésbe vont akácosok a hagyo-mányos akácosokban elért hozamok-hoz képest jelentõs többletet eredmé-nyeztek. Ezek a határos magyar terüle-teken is jól hasznosithatók. Irodalmijegyzékében magyar szerzõk (Kereszte-

si, Rédei, Szemerédy) munkáira is hivat-kozik, igy válik teljessé a leírt esemény.

/Ism.: Dr. Szodfridt István/*

Dr. Kohán István okleveles erdõ-mérnök, a mezõgazdasági (erdészet-)tudomány kandidátusa a jelenlegi Szlo-vák Köztársaság területén fekvõ Felsõ-Bodrogköz egykori Bodrogmezõ elne-vezésû községében született. Kisbirto-kos szülei már gyermekévei folyamán amunkaszeretetre tanították. A másodikvilágháború után az újból Csehszlová-kiához csatolt területeken a magyar ta-nítási nyelvû iskolákat az 1946–1950-esidõszakban megszüntették, ezért gim-

náziumi tanulmányait a Nyíregyházi Ál-lami Vasvári Pál gimnáziumban fejeztebe, ahol 1950-ben kitûnõ eredménnyelérettségizett.

1950-ben felvételt nyert az egykoriAgrártudományi Egyetem ErdõmérnökiKarára Sopronba, ahol azonban egyete-mi tanulmányait nem folytathatta, ugyan-is az illetékes hatóságok döntése alap-ján ún. diákútlevelet kapott, amit sajnosugyanazon év õszén érvénytelenítettek,s így Sopronba már nem térhetett visz-sza. Így kénytelen volt jelentkezni aKassai Mezõgazdasági és ErdõmérnökiFõiskola Erdõmérnöki Karára, majd mi-után az intézmény 1952-ben Zólyombaköltözött, a Zólyomi Erdõmérnöki ésFaipari Fõiskolán fejezte be tanulmá-nyait, ahol 1954-ben kitûnõ ered-ménnyel államvizsgázott és erdõmér-nöki oklevelet nyert.

Elsõ munkahelye a Bodrogszerdahe-lyi Erdõgazdaságnál volt 1955-56 kö-zött, majd felettes hatóságai 1957-bensaját beleegyezése alapján a selmecbá-nyai Erdõgazdasági Kutatóintézethezhelyezték át, melynek keretében Bod-rogszerdahelyen Kísérleti Kirendeltsé-get létesíttek számára, ahol csaknem 10éven át dolgozott a Bõsi Kutatóállomásvezetõje, Vojtus Márton mérnök irányí-tása mellett.

Az erdészeti kutatás kívánalmai alap-ján 1965-tõl nyugdíjba vonulásáig aKassai Kutatóállomáson mûködött,ahol 1967-ben elnyerte a mezõgazdasá-gi (erdészet-) tudomány kandidátusafokozatot.

Különbözõ tudományos és szakmaikiadványokban több mint 400 publiká-ciót tett közzé, kidolgozott és megvé-dett 32 kutatási feladatot, s ezen túlme-nõen közzétett mintegy 150 különbözõtémájú publikációt.

Munkáinak elismeréseként tisztelet-beli tagjává választotta a Szlovák Tudo-mányos Akadémia több tudományostársasága. 1970-ben elnyerte az Erdõ- ésVízgazdasági Minisztérium díját, 1974-ben a Szlovák Irodalmi Alapítvány díját,1992-ben Izrael kormánya és Jeruzsá-lem fõpolgármestere elismerõ okleve-lét, 2008-ban gyedig a Szlovák NemzetiErdészeti Központ ezüst plakettjét, sezeken túlmenõen több tudományosintézet elismerõ oklevelét.

Pápai Gábor

Életmûkiállítás határon túli magyarnyárfakutató tiszteletére


Az Egyesült Nemzetek Szer-vezete az Erdõk Nemzetkö-zi Évének meghirdetésévela tavalyi év után (2010 aBiodiverzitás NemzetköziÉve) most kifejezetten azerdõk fontosságát, azokfenntartható kezelését ésmegõrzését szeretné ki-emelni. Számos érdekessé-get, hasznos információt tartalmaz azENSZ Erdõk Nemzetközi Évével kap-csolatos angol nyelvû honlapja.

Az erdõk létfontosságú területek azemberiség és az élõvilág számára: boly-gónk felszínét 31%-ban erdõségek borít-ják, itt él a szárazföldi fajok 80%-a és kö-zel 1,6 milliárd ember életlehetõségefügg közvetlenül ezektõl a területektõl.Mindeközben a Mezõgazdasági és Élel-mezési Világszervezet 2010-es jelentéseszerint (FAO’s Global Forest ResourcesAssessment 2010) évente 13 millió hek-tár erdõt alakítottunk át egyéb típusú (pl.mezõgazdasági jellegû) területre 2000 és2010 között. A nemzetközo év meghir-detését megalapozó tanulmányban azerdõségek 1/3-a érintetlen erdõként, õs-erdõként került osztályozásra, azaz em-

beri beavatkozásnak nincsjele. Ezek az erdõségek, el-sõsorban a trópusi esõer-dõk, a legfajgazdagabb éslegsokszínûbb ökosziszté-mákat jelentik. Ezek a terü-letek a világ erdeinek 36%-át teszik ki, kb. 1.4 milliárdhektárt. Azonban eme térsé-gek kiterjedése csökken:

évente 0,4%-uk alakul át általában me-zõgazdasági övezetté. A legnagyobbveszteségek Dél-Amerikát, Afrikát ésÁzsiát érik.

Érdekes adat, miszerint az erdõterüle-tek 1%-át emésztik fel erdõtüzek évente.Ezenkívül kb. 35 millió hektár erdõt tá-madnak meg évente különbözõ állatieredetû kártevõk, fõleg a mérsékelt ésboreális térségekben. Az invazív fajokterjedése több mint 34 millió hektárt ve-szélyeztet csak az Egyesült Államokban.

Ugyanakkor a jelentés a természet-védelem térnyerését is dokumentálja, avédelem alá vett erdõk területe többmint 95 millió hektárral bõvült az elmúlttíz évben, aminek legnagyobb részét,46%-át 2000 és 2005 között jelölték ki. Afajok és élõhelyek egyre általánosabb

védelmének köszönhetõen a világ er-dõségeinek 12%-a (460 millió hektár) abiológiai sokféleséget hivatott õrizni.Ebbõl hivatalosan is védett helynek kb.10% számít. A védett területek arányaellenére azonban a jelentés kihangsú-lyozza a fenntartható erdõgazdálkodásés a további megõrzési stratégiák fej-lesztésének szükségességét is.

A jelentés szintén kiemelte, hogy avédett területek kijelölése mellett egyébváltoztatásokra is szükség van (új sza-bályozások, közösség részvétele a dön-téshozatalban, egyéb élelmiszerforrá-sok használata stb.), amelyek megaka-dályozzák például a közép-afrikai õs-erdõk további irtását, és ezáltal a bioló-giai sokféleség eltûntetését.

Az erdõk és a hozzá kapcsolódó kul-túrák megõrzése érdekében részben atavalyi év (a Biodiverzitás NemzetköziÉve) és teljes egészében az idei év is ar-ra kívánja felhívni a figyelmet, hogyezen területek milyen jelentõs funkcióttöltenek be az emberiség életében, éshogy megõrzésük létfontosságú az em-beriség számára.

http://www.un.org/en/events/iy-of2011/

2011 az erdõk nemzetközi éve


Az elmúlt években számos publiká-ció látott napvilágot külföldön és ha-zánkban egyaránt a természetes folya-matokra alapozott erdõgazdálkodásbanrejlõ lehetõségekrõl a vadkár problé-májának kezelésében. Ezek az írások ésa mögöttük álló kutatások mind az er-dõ, mint élõ ökológiai rendszer értékeit– elsõsorban gazdasági és egyéb termé-szetvédelmi és jóléti szolgáltatásait –igyekeztek összehangolni az erdõ fejlõ-désére jelentõs hatást gyakorló, demégis abban élõ, annak részeként léte-zõ nagyvad-állományok jelenlétével. Acél világos: az erdõnek, mint egy többirányba „rángatott” élõ rendszernek egyolyan összetett szemléletû, de egységeskezelését kialakítani, ami a részben el-lenérdekelt ágazatok igényeit egyarántkielégíti hosszú távon is. A folyamatoserdõborítást biztosító erdõkezelésekvadkárra gyakorolt hatásairól végzetteddigi vizsgálataink mind az átalakító,mind a szálaló üzemmód (Katona ésmtsai, 2009a, 2009b) esetén megerõsí-tették, hogy az erdõ természetes folya-matait kevéssé zavaró erdõgazdálkodásjó irány a konfliktusok enyhítése felé.

Mivel az erdõmûvelés módszereinagymértékben meghatározzák az er-dõ, mint a növényevõ nagyvadak élõ-helyének állapotát, ezért logikus, hogybefolyással vannak, a növényevõk élõ-helyre gyakorolt hatásaira, azaz a vad-kár kialakulására is. Növényevõ nagy-vadjaink, elsõsorban a gímszarvas,számára a cserjeszint jelenléte, annakfaji változatossága és kínált biomasszájaalapvetõ jelentõségû (Mátrai és mtsai,2004). Elsõsorban ez befolyásolja azt,hogy mennyire kedvezõ vagy kedve-zõtlen az adott erdei élõhely a szarvasszámára, ill. milyen mértékû lesz annakkárosító hatása a fõfafaj csemetéin. Egytermészetes vagy természetszerû erdõáltalában elvárható jellemzõje az, hogya cserjeszint, az újulat nagyobb faji vál-tozatossággal rendelkezik. Így a szar-vasnak lehetõsége van válogatni, azazeldönteni, hogy a fõfafaj egyedeit rágja-e meg jobban vagy olyan fás szárú fajo-kat, amelyeknek nincs közvetlen gaz-dasági értéke. Ám az is valószínû, hogyminél jobb minõségû táplálékot biztosít

a fõfafaj újulata, annál nehezebb leszmás fás szárú fajok jelenlétével a vad-kárt csökkenteni rajta. E tekintetben azakác pl. igen vadkárérzékeny fõfafaj. Agímszarvas egyik kedvelt tápláléka,amit magas fehérjetartalma és nagy bio-masszát kínáló hajtásai indokolnak(Szemethy és mtsai, 2003). Emellett ha-zánkban az akác elsõsorban intenzíveb-ben mûvelt erdõk, ültetvények fõfafaja,ahol a kezelések és az idegenhonosakác élõhelyre gyakorolt negatív hatá-sai miatt jellemzõen viszonylag kevésegyéb fafaj található a cserjeszintben ésaz újulatban. Hazánkban ráadásul igenelterjedten használt és erõsen terjeszke-dõ fajról van szó; hiszen nálunk többakácos van, mint Európa többi országá-ban együttvéve.

Vizsgálati helyszínünk a Hevesmegyei Apc községhez közel elterü-lõ szabályos hálózatban ültetett, 6éves, elegyetlen akácültetvény (kb.4 ha) és egy vele határos spontánmódon beerdõsülõ változatos faj-összetételû cserjés terület („önerdõ-sülés”, kb. 7 ha). Ezen a beerdõsülõterületen korábban szõlõs és gyü-mölcsös volt található, amit feltehe-tõen 1975–1980-tól elhanyagoltak,és mûvelésével felhagytak. Ily mó-don kezdtek érvényesülni a szuk-cesszió törvényei, ahol a termõ-helynek megfelelõ õshonos nö-vényzet mellett a generalista, inva-zív fajoknak is nagy szerepük van ajelenlegi összkép alakításában. Acsökkent vagy teljesen megszûntemberi beavatkozás eredménye-ként elsõ látásra úgy tûnik kedve-zõbb feltételeket biztosító élõhely

alakult ki az ott megjelenõ nagyvad-fajok számára a tervszerûen kezelt,telepített ültetvényhez képest. A kétterület tehát kiváló lehetõségetadott a fentebb leírt feltevések tere-pi vizsgálatára, mivel mindkét terü-leten jellemzõ faj az akác, ám acserjeszintben elérhetõ egyéb fajokjelenléte az önerdõsülõ területenjóval nagyobb mértékû.

Annak megválaszolására, hogy azigen vadkárérzékeny akác vadkárosítá-sa milyen mértékben függ az alternatívtáplálékkínálattól, a cserjeszintbenmegtalálható fás szárú fajok elérhetõsé-gérõl és rágottságáról gyûjtöttünkmindkét területen évszakosan adatokat.Ezeket összevetettük a területek nagy-vadak általi használtságát és az élõhe-lyek természetességét jellemzõ infor-mációkkal is.

A 2008 október és 2010 augusztusközött évszakonként végzett felméré-sek végrehajtásához mindkét területenÉ–D irányú mintavételi vonalakat jelöl-tünk ki. Ezeken egymástól egyenlõ tá-volságra elhelyezkedõ 100 db mintavé-teli ponton hajtásszámlálást végeztünka növényevõ nagyvadak által elérhetõmagassági kategóriában (cserjeszint:0–2 m között), 50x50x30 cm kiterjedésûmintatérben. Így a mintapontokon fel-jegyzésre került minden fás szárú nö-vény adott szinten található ép és rágotthajtásainak száma. Az adatokból több-féle rágottsági mutatót is számoltunk. Ateljes rágottsági arány az összes rágottés az összes kínált növényi hajtások há-nyadosa; míg a fajon belüli rágottságiarány egy adott fa- vagy cserjefajra vo-natkozóan adja meg a rágottság ará-

FEHÉR ÁDÁM1, KATONA KRISZTIÁN2

Vadkárérzékenység, vadkár, és az akác

Szent István Egyetem Vadvilág Megõr-zési Intézet, 2103 Gödöllõ Páter K u. 1.

e-mail: 1 [email protected], 2 [email protected]

1. ábra: A fás szárú fajok kínálata a beerdõsülõ terület cserjeszintjében


nyát. 2010-ben biomasszabecslést is vé-geztünk mindkét területen. Ekkor a kí-nálatban legalább 5%-ban elõfordulónövényfajok hajtását gyûjtöttük az év-szakonkénti felvételezések során olyanátmérõnél levágva, ahol az a leggyak-rabban volt rágva. Fajonként 50 db haj-tás tömegét lemérve, átlagolva, majd ahajtásszámmal beszorozva a területekbecsült biomassza kínálata is megismer-hetõvé vált kg/ha-ban kifejezve. A terü-lethasználati indexek (hullaték és fek-helyek sûrûsége, db/km) felvételezésea területen elõforduló nagyvadfajokról– gímszarvas, õz, muflon és vaddisznó– térben folyamatosan történt.

2010 tavaszán és nyarán a két hely-szín természetességének becslésére issor került Bartha és mtsai (2003-2004)által a TERMERD-projekt keretén belülösszeállított mintavételi szempontokalapján, a bejárási utasítás szerint terü-letenként kétszer, 100 méteres vonalsû-rûséggel. Ily módon összehasonlítha-tóvá váltak a faállományban, cserje- ésgyepszintben jelentkezõ szerkezeti, ill.fajösszetételi jellegzetességek, a mód-szer 11 értékelési kritériuma és 56 indi-kátora alapján.

Már az elsõ felmérések során nyil-vánvalóvá vált a beerdõsülõ területmesszemenõen nagyobb növényi faj-gazdagsága az akácültetvényben ta-pasztaltakéhoz képest, és így volt ez akésõbbi idõpontokban is (1. ábra). Itt afafajokon – akác és csertölgy – kívülnyolc különbözõ fás szárú találhatómeg a cserjeszintben, míg az akácültet-vényben a fõfafaj mellett egyedül a sze-der fordult elõ említésre méltó arány-ban (2. ábra). Ez alapján tehát az akácnagyobb mértékû károsítására számít-hattunk az akácültetvényben. Ez való-ban így is történt. Bár az akác károsítá-

sa az erdõsülõ területen is megfigyelhe-tõ volt, azonban az ültetvényben ta-pasztalható rágáskárhoz képest leg-többször csekélyebb mértékû maradt(3. ábra).

Lássuk ennek a részleteit! A fajonbelüli rágottsági arányokat a 4. ábramutatja a beerdõsülõ terület teljes kí-nálatára. Láthatóan a beerdõsülõ terü-leten megtalálható cserjefajok idõsza-konként hol nagyobb, hol kisebb érté-ket képviselnek a fafajokhoz viszo-nyítva, ám együttesen már minden év-szakban meghaladják mind az akác,mind pedig a csertölgy rágottságánakmértékét. Azaz a rágások nagyobb ré-sze nem a fõfafajra esik, hanem egyébjelen levõ fajok „veszik le róluk” ezt aterhet. Míg ezen a helyszínen növény-evõ nagyvadjaink nagyobb mennyisé-gû növényfajkészletbõl válogathattak– amit a 4. ábra szerint meg is tettek –,addig az akáctelepítésben csak a sze-der, illetve a kizárólagos és egyedülifõfafaj hajtásait fogyaszthatták. Ily mó-

don az ültetvényben általában na-gyobb károsítás jelentkezett a fõfafa-jon, ami a csökkent cserjeszintkínálat-nak tudható be elsõsorban. Azaz a be-erdõsülõ területen a rágások 10-70%-a esett idõszaktól függõen azakácra, míg az ültetvényben a rá-gások 80-100%-a!

A fentiek alapján tehát elmond-ható, hogy a beerdõsülõ területenmegtalálható cserjefajok nem szün-tetik meg az akác (mint fõfafaj) ká-rosítását, de jelentõsen csökkenthe-tik annak mértékét. Ehhez viszontaz említett növényfajok kellõ mér-tékben és változatosságban kell,hogy fellelhetõek legyenek. Vagyisa fõfafaj fogyasztása függ az egyesfajok (fõfafaj és az alternatívák)egymáshoz viszonyított aktuálishozzáférhetõségétõl és minõségé-tõl. Néhány faj – fagyal, somfajok,szeder, esetenként a kökény, bodza– szezonálisan jelentõs rágottságiaránya arról árulkodik, hogy a szar-vas szívesen választja ezeket az akáchelyett vagy mellett. Ezzel pedig arágási nyomást idõszakosan a sok-szorosával csökkenthetik a fõfafa-jon.

Ráadásul a két terület összehasonlí-tásánál az sem elhanyagolható tényezõ,hogy a beerdõsülõ részen a táplálék-ként elérhetõ növényi biomassza be-csült értéke jóval magasabb volt, mintaz ültetvényben (nyáron 689 vs. 342kg/ha, míg télen 228 vs. 112 kg/ha). Ezazt jelenti, hogy azonos vadsûrûségvagy „vadhasználat” esetén egy-egy fásszárú egyeden (fajtól függetlenül) a rá-gás esélye eleve feleakkora a beerdõsü-lõ területen. Ezt igazolja a teljes rágott-sági arány különbsége is, ami az erdõ-sülésben átlagosan 7,5% (5-10% közti

2. ábra: A fás szárú fajok kínálata az akácültetvény cserjeszintjében

3. ábra: Az akác rágottsági aránya a két vizsgálati területen


értékeken), míg az akácosban 12% (5-20%). Tehát a beerdõsülõ területen je-lenlevõ sokféle cserje a többletkínálatá-val csökkenti a területen a teljes károsí-tás (rágás) mértékét; egyes fajok akác-hoz mérhetõ aktuális kedveltsége pediga fõfafajon csökkenti a vadkárt.

Mindezt annak ellenére is így talál-tuk, hogy nagyvadfajaink a beerdõsülõterületet statisztikailag is igazolhatóannagyobb intenzitással használták, mintaz akácültetvényt (hullatékok és õz ese-tén a fekhelyek alapján).

Az erdõterületek természetességi ér-tékének vizsgálata egyértelmûen utal ar-ra, hogy a két területen az erdõ, mint anövényevõ nagyvadak élõhelye és a nö-vényevõ nagyvadak állományai közöttmilyen aktuális viszony van. Az ültet-vényben mért erõteljesebb károsításokés a fenti magyarázatok alapján azt vár-hattuk, hogy ennek a területnek a termé-szetességi mutatója jóval kisebb lesz abeerdõsülõ területnél. A mérések alap-ján elmondható, hogy a legnagyobb kü-lönbség a két állomány szerkezeti eltéré-seibõl adódott. Rendszerint a faállo-mány, a cserje- és gyepszint kedvezõszerkezetére utaló indikátorok értékeivoltak magasabbak a beerdõsülõ terüle-ten, illetve alacsonyabbak az akácültet-vényben. Ezen belül is az erdõsülõ terü-let természetesebb állapota mellett szól,hogy itt a cserjeszint a lombkoronaszint-tel jellemzõen összefolyt, és a nitrofil fa-jok jelenléte ellenére is magas pontszá-mokat kapott. A több szintbõl álló faállo-mány, egy-két idõs fa jelenléte és az 1-5% közé esõ holtfaborítás emelte a terü-letet az akácos fölé az állományszerke-zet természetességében. Ugyanakkor azültetvénytõl való eltérés nem a faállo-mány vagy a cserjeszint, hanem a gyep-

szint természetessége esetén bizonyultlegnagyobbnak.

Vizsgálataink elõzetes feltételezéseivégül is beigazolódtak: egy erdõterületváltozatos aljnövényzete, cserjeszintjehatással van a fõfafaj vadkárérzékeny-ségére. Az alternatív táplálékforrástnyújtó cserjefajok csökkentik a rágás in-tenzitását egy-egy növényegyeden, ill.elvonják a károsítás jelentõs részét a fõ-fafajokról. Természetesen a fõfafaj ká-rosítását ilyen természetes eltereléssel isjóval nehezebb csökkenteni, ha az erõ-teljesen kedvelt táplálékfaj; de eredmé-nyeink mutatják, hogy ez a még olyan-

nyira kedvelt akác esetén is sikerülhet.Ehhez viszont az szükséges, hogy acserjeszint változatos legyen, így min-den idõszakban legyen jelen olyan fajvagy fajok, melyek aktuális minõsége,elérhetõsége vetekszik a fõfafajéval.

Így végül a cserjeszint változatossá-gán keresztül el is érkezünk a természe-tességhez, természetszerûséghez. A ter-mészetes folyamatok utánzására épülõ,azok szabad folyását elõsegítõ, „meglo-vagoló” erdõgazdálkodás térnyeréseigazolja, hogy az erdõ fejlõdése, felúju-lása és a növényevõ vadállomány jelen-léte egymást nem zárja, és nem is zár-hatja ki. Sõt, nagyon szorosan szabályo-zott oda-vissza mûködõ kölcsönhatás-rendszerben léteznek. Ennek megbom-lása, legyen az akár az erdõ vegetáció-jának emberi hatásra történõ leegysze-rûsítése, akár a növényevõk hatásainakjelentõs felerõsödése vagy csökkenése(!), mind-mind elõbb-utóbb az erdeiökoszisztéma szerkezeti–mûködésimegváltozásához vezet a növény-növény-evõ „fogyasztói” és a növény-növény„versengõ” kapcsolatok korlátozó hatá-sainak megváltozása révén. Ennek tü-netei pedig a természetesség egyes mu-tatóinak romlása, köztük a vadkár túlerõteljes megnövekedése. Az általunkvizsgált természetes módon kialakulóakácos erdõterület és az ember által ki-alakított „akácerdõ” jelentõs kontrasztjaszemléletesen példázza mindezt.

4. ábra: Fajon belüli rágottsági arányok a beerdõsülõ területen.

“Hol az a táj szab az életnek teret,Mit Isten csak jókedvében teremt” (Válogatás az elsõ tizenhárom MÉ-TA-túrafüzetbõl 2003–2009.) (Vác-rátót MTA Botanikai és ÖkológiaiKutatóintézete 2010. 1-500 old.)

Sokoldalú és szerteágazó tartalmúírásokat, kiváló összefoglalókat bemu-tató kötetet kaptam a vácrátóti kutató-tól, Molnár Zsolttól. Apját (Molnár Ákoserdõmérnököt) sokan ismerik a sopronierdõmûvelõk soraiból.

Botanikai és környezetvédelmi kutatá-sok, dolgozatok elkészítéséhez hasznosforrásmunkát jelentenek a kötetbe foglaltanyagok. Nemcsak a természetvédelemszámára érdekes területek leírása, de acsatolt szakirodalmi jegyzék is fontos le-het olyanok számára, akik tudományosdiákköri vagy diplomatervi munkát készí-tenek, de a közöltek alapul szolgálhatnakdoktori értekezések számára is.

A szerzõk nevét, számát nehéz lennefelsorolnom, itt elég annyit megjegyez-nem, hogy a szerkesztõk a bemutatottdolgozatokat a következõ fejezetekbecsoportosították:

1. Ember és természet.2. Hegyvidéken, dombvidéken. 3. Lösz-tájakon. 4. Homoki tájakon. 5. Szikes tájakon. 6. Tavak és folyók mentén. 7. Melyik úton?Alig hiszem, hogy egyetemi tanulmá-

nyaik kiegészítésére alkalmasabb szak-könyvet ajánlhatnék, ezért tanulmányo-zását természetkutatók kezébe ajánlom.

Ism.: Dr. Szodfridt István

Könyvajánlás

Hirdessen az Erdészeti Lapokban!


Mátraházán, az MTA Üdülõ- és Konfe-renciaközpontjában tartotta ötvenévesszületésnapját az Erdõvédelmi Osztály.A több mint száz jelenlévõt dr. BorovicsAttila fõigazgató köszöntötte, majd egy-más után következtek az elõadók.

Az Erdõvédelmi Osztály 50 éve c. re-ferátumot dr. Tóth József ny. tudományostanácsadó akadályoztatása miatt dr. Csó-ka György osztályvezetõ tartotta a rá jel-lemzõ alapossággal és szellemeskönnyedséggel. Az elõadásból megtud-hattuk, hogy „erdõvédelmi tárgyú közle-ményeket már az írott magyar nyelvûszaksajtó kezdeteitõl fogva rendszeresentalálunk. Fekete Lajos akadémikus tollá-ból 1877-ben születtek meg »Az erdõvé-delem körvonalai«, 1878-ban pedig »Er-

dészeti rovartan« címû munkák, amelyekegyben egyetemi tankönyvek is voltak.Az Erdészeti Lapokban is rendszeresenjelentek meg Bedõ Albert, Vadas Jenõ er-dõvédelmi témájú írásai. Amikor Dará-nyi Ignác földmûvelésügyi miniszter1897.december 31-én aláírta a »magyarkirályi kísérleti állomások« felállításáravonatkozó rendeletét, tulajdonképpen aselmecbányai Erdészeti Akadémia »inku-bátorában« kisarjadt az intézményesítetterdészeti kutatás Magyarországon.”

Az elõadó ezután felsorolta a jeleserdészeti növénykórtanosokat, úgy,mint Tuzson Jánost, aki Vadas Jenõ be-osztottjaként a selmecbányai központi

kísérleti állomás adjunktusa volt. Az ün-nepi évfordulón illik megemlíteniVollnhofer Pál (apácalepke-kutatás),Matusovits Péter (cserebogár-, gyapjas-lepke-kutatás), Pisó Kornél (parazitoidés ragadozó rovarokkal kapcsolatos ku-tatás) nevét. De a késõbbi „nagyokat”sem hagyhatjuk ki a sorból, úgy, mintRóth Gyulát, Haracsi Lajost, Bokor Re-zsõt, Apt Ödönt, Igmándy Zoltánt,Gyõrfi Jánost, Pagony Hubertet. Az er-dõvédelmi állomásokon dolgozó mun-katársak, úgy, mint Bencze Lajos, KissLászló, Stefanik László, Szontágh Pál,Kolonits József, Lengyel György ViczeErnõ, Karácsony Ernõ és az elsõ erdé-szeti fénycsapdákat felállító Tallós Pál-lal együtt a ma is aktív kutatók vala-

mennyien hozzájárultak az ötven éveredményeihez.

A konferencián megtartott elõadások:Dr. Varga Szabolcs: Emlékeim az Er-

dõvédelmi Osztályról.Dr. Hirka Anikó: 50 év rovartani ku-

tatásai az ERTI-ben.Dr. Koltay András: 50 év növénykór-

tani kutatásai az ERI-ben.

Janik Gergely: Egészségiállapot-mo-nitoringhálózatok az ERTI-ben.

Dr. Csóka György: A következõ 50év erdõvédelmi kihívásai.

Ebédszünet után könnyebb fajsúlyúelõadásokat láthattunk-hallhattunk, úgy,mint a „Pannon sivatag” címû kisfilmet,amelyrõl Mosonyi Szabolccsal, a filmoperatõr alkotójával beszélgethettünk,majd dr. Csóka Györgytõl a tõle megszo-kott szellemes stílusban hangzott el a„Védõbeszéd a rovarok mellett – rend-hagyó rovartanóra erõs idegzetûeknek”címû, Szõcs Leventével közösen összeál-lított írás.

Dr. Solymos Rezsõ személyes élmé-nyeit mesélte el Pagony Hubertrõl,megerõsítve, hogy az elmúlt ötven év-ben oszlopos tagja volt az Erdészeti Tu-dományos Kutató Intézetnek.

Végezetül dr. Koltay András az osz-tály életébõl villantott fel „Komoly éskevésbé komoly képeket”.

Az osztály belügyeiben kevésbé já-ratos szerkesztõ örömmel állapítottameg, hogy egy olyan csapat kovácso-lódott össze, akik a mindennapok te-endõit jó kedvvel és egymásra is fi-gyelmet fordítva végzik. Példát vehe-tünk róluk.

Kép és szöveg: Pápai Gábor

Ötven éve alakult...

Dr. Hirka Anikó

Dr. Borovics Attila

Dr. Koltay András

Dr. Csóka György

Janik Gergely

Erdészeti Lapok CXLVI. évf. 2. szám (2011. február) I

AZ ERDÉSZETI LAPOK 2010. ÉVI TARTALMA

A Nemzeti Erdõprogram végrehajtását szolgáló erdészeti támogatási rendszer............................................................330

Andrési Pál: 2010 – a fecskék védelmének éve......................278Apatóczky István: Veni, vidi, … ................................................112A szakigazgatás 2009. évi tevékenysége (MgSZH Központ) ......46Asztalos István – Szabó N.: Ünnep és valóság........................381Bak Miklós – Dr. Molnár S.: Az ezüst hárs faanyagának

jellemzõi..............................................................................342ifj. Bakay László: A házi berkenye (Sorbus domestica L.)

elõfordulása a Börzsönyben ................................................60Bán Imre – Czirok I. – Pongó V.:

Körzeti erdõtervezés – az erdõgazdálkodás tervszerûségénekállami szabályozása ............................................................420

Dr. Bán István: Már mások is észrevették!..............................124Bánó László: Búcsú Madas Lászlótól ........................................77Bárány Gábor: Zöld könyv ....................................................319Bárány Gábor – Lapos T.:

Megalakult az Országos Erdõ Tanács ..................................48Dr. Baráth László:

Emlékezés id. André Béla erdõmérnökre..........................284Dr. Baráth László: Emléktábla egy – az utókor által –

méltatlanul mellõzött erdõmérnöknek ..................................2Dr. Bartha Dénes: Az ezüst hárs (Tilia tomentosa Mönch) ..........57Dr. Bartha Dénes: Közösségi jelentõségû fa- és cserjefajok..........96Bartha Dénes – Standovár T. – Tímár G.:

Erdõtermészetesség-értékelõ ..............................................13Barton Zsolt: Fókuszban az akác ..............................................28Beliczay István: A vízhiány enyhítésének lehetõsége a Duna-

Tisza köze déli részén ........................................................301Besorolás természetesség szerint

(MgSzH Központ Erdészeti Igazgatóság) ..........................390Bidló András – Szabó O. – Heil B. – Kovács G.:

Az ezüsthárs (Tilia tomentosa Moench.) termõhelyi igénye ..............................................................418

Bleier Norbert – Hajdú M. – Szemethy L.:Gondolatok vadkárról, vadlétszámról ..............................416

Dr. Bondor Antal – Dr. Frank N.:Erdõgazdálkodás a klímaváltozás tükrében ......................410

Borkó Károly: Egy dakota az irokézek között, avagy azerdésztársadalom törzsi jellegérõl…......................................85

Borkó Károly: Uff, uff! Beszéltem! ..........................................359Dr. Brandt Sára: Erdeinkben rejlõ „Fekete gyémánt”..............16Burián Endre – Partos K. – Ripszám I.:

Folyamatos erdõborítás a Mecskei Erdészeti Zrt.-nél........118Dr. Czerny Károly: Trianon és a kisantant végnapjai ............281Czirok István – Bán I. – Pongó V.: Körzeti erdõtervezés – az

erdõgazdálkodás tervszerûségének állami szabályozása........420Csáki Roland: Hazai veszélyeztetettek......................................11Csépányi Péter: Madas László emlékére....................................44Csiha Imre – Dr. Rédei K. DSC – Keserû Zs.:

A mikroszaporítás alkalmazási lehetõségei a szelekciós akácnemesítésben..........................................382

Csóka György –Hirka A.: Abiotikus erdõkárok Magyarországon (1961–2009) ............................................246

Csuka Imre: Megújulhat-e rontott erdõnk?................................12Dr. Deák Sándor: Módosult a Szabálysértési Törvény ............88Dobay Pál: Hol ringott egyesületünk bölcsõje? ......................320Dobay Pál – Pápai Gábor: „Magyar az, akinek Trianon

legalább fáj” ........................................................................232Domokos Gergely: Még egyszer a puszta szilrõl

„szárazodásunk” okából ....................................................306„Erdészeti erõforrások a Kárpát-medencében”–

országházi nyílt nap ..........................................................366Faragó Zoltán: Vadgazdák az ország közepén ........................64Fazekas Péter: Faanyaggal a klímaváltozás ellen........................9Fázsy Anikó: A hódítás új korszaka ........................................305Folcz Tóbiás:Roth Gyula Kupa, Sopron ..................................423Dr. Frank Norbert – Dr. Bondor A.:

Erdõgazdálkodás a klímaváltozás tükrében ......................410

Dr. Frank Norbert: Az ezüst hárs (Tilia tomentosa Mönch)erdõmûvelési tulajdonságai ..............................................164

Gerely Ferenc: Európai Erdészeti Tájfutó Bajnokság ..............344Hábel György: A felvidéki magyarokról ..................................236Hadvári Marianna – Horváth Á. – Zsikla Á.:

A „Zsófia” ciklon meteorológiai leírása ............................251Hajdú Ferenc: A májusi széldöntések hatása a fapiacra ..........253Hajdú Márk – Bleier N. – Szemethy L.:

Gondolatok vadkárról, vadlétszámról ..............................416Heil Bálint – Szabó O. – Kovács G. – Bidló A.:

Az ezüsthárs (Tilia tomentosa Moench.) termõhelyi igénye....418Hirka Anikó – Csóka Gy.:

Abiotikus erdõkárok Magyarországon (1961–2009) ........246Holdampf Gyula: A Bp.-i FVM Helyi Csoport története ..........74Horváth Ákos – Zsikla Á. – Hadvári M.:

A „Zsófia” ciklon meteorológiai leírása ............................251Horváth Attila – Prof. Dr. Rumpf J. – Prof. Dr. Horváth B. –

Juhász G. – Major T. – Vágvölgyi A.: INTERFORST 2010 erdészeti gépkiállítás ..........................335

Horváth Attila – Tóth Zs.: Amikor a jég az úr! ..........................98Prof. Dr. Horváth Béla – Prof. Dr. Rumpf J. – Juhász G. –

Major T. – Horváth A. – Vágvölgyi A.: INTERFORST 2010 erdészeti gépkiállítás ..........................335

Horváth Dániel: Növõtérszám és az életkor ............................45Dr. Horváth Gyula: Államtitkári rangú vezetõ kellene ..........170Horváth Iván: Szenzációs kétnapos ........................................272Dr. Illyés Benjamin: Duschek P. Ferenc, az 1800-as

évek erdészeti reformere 1769–1826 ................................432Isó Lajos: Új utak a fatermesztésben........................................388Istvánffy László: Az erdõ, a metán, a tehenek és a

klímakereskedelem a klímaváltozás ellen?............................5Istvánffy László: Válasz Berki Imrének....................................155Járási Lõrinc: Erdõfelújítási–erdõsítési biztosíték ..................391Juhász Gábor – Prof. Dr. Rumpf J. – Prof. Dr. Horváth B. –


Kálmán Miklós: XXI. visegrádi karácsonyi tarokk játékok ............79Katona Csaba: Farkasboroszlánok a Vajdaváron ....................59Katona Csaba: Mátyás király fái ..............................................129Katona Csaba:

Õshonos-e a fenyõ az Északi-középhegységben?!..............62Keresztes György – Pálhalmi J.:

A Budapesti HM-csoport története ......................................73Keresztes György: Erdészverseny 2010 ....................................225Keserû Zsolt – Dr. Rédei K. DSC – Csiha I.:


Kinevezések, felmentések........................................................267Kiss János: Erdõrendezési Napok a rónaságon ......................314Dr. Kohán István: Az ültetvényszerûen termesztett

‘l-214’ nyárasok részleges talaj-elõkészítéssel történõfelújítása (szlovákiai tapasztalatok) ....................................52

Dr. Kohán István: Barangolás a libanoni cédrusok földjén..........229Dr. Kohán István: Szellemi veszteségek Trianon után ..........403Dr. Koloszár József: Õshonosság, természetesség –

ellentmondásokkal?! ..........................................................274Dr. Kovács Gábor: A vörösiszap által szennyezett

területek erdészeti hasznosítása ........................................384Kovács Gábor – Szabó O. – Heil B. – Bidló A.:

Az ezüsthárs (Tilia tomentosa Moench.) termõhelyi igénye....418Kucsara Mihály: Víztani ismeretek az erdészeti

gyakorlatban és oktatásban................................................298Lakatos Ferenc: A mézgás éger rovarvilága ..............................18Lakatos Ferenc: Az ezüst hárs ízeltlábú faunája ......................392Lapos Tamás – Bárány G.:

Megalakult az Országos Erdõ Tanács ..................................48Dr. Lengyel Attila: Az Európai Erdõtulajdonosok

Szövetsége (CEPF) 2010-es Közgyûlése ............................230Lengyel László: Projektzárás a Váci Világi Vigalomban ..........356

II Erdészeti Lapok CXLVI. évf. 2. szám (2011. február)


Lengyel László: Uniós források felhasználásával újulnak meg a források a Börzsönyben ............................169

Lomniczi Gergely: Parkerdõ természetesen ............................312Ludwig Emil: A fa pénzt terem. De meddig? ..........................429Luzsi József: Mari néni és a holdfénykép ................................136Madas László: Viszonyom a természethez................................42Major Tamás. – Prof. Dr. Rumpf J. – Prof. Dr. Horváth B. –

Juhász G. – Horváth A. – Vágvölgyi A.: INTERFORST 2010 erdészeti gépkiállítás ..........................335

Márton Orsolya – Ódor P.: Bontóvágás vizsgálata az Õrségben........................................................................226

Dr. Mátrabérci Sándor: Gondolatok a IV. Országos ErdészetiKonferenciához ..................................................................394

Dr. Mátyás Csaba: Széljegyzet egy rossz üzenethez ................89Mészáros Dina – Tímár D.: Erdõmérnök-hallgatók

az északi sarkkörön túl ......................................................180Mizik András: Bõvülés várható a piacon ................................276Mizik András: Kit érdekel?.......................................................126Molnár Csaba: Viking sors – A klíma mûvelõdéstörténete ....304Dr. Molnár Sándor – Bak M.:

Az ezüst hárs faanyagának jellemzõi ................................342Móricz Norbert – Rasztovits E.:

Kritikai megjegyzés egy cikkhez..........................................90Nagy Imre: Az utolsó órában… ..................................................82Nagy László: Átalakuló évszakok ............................................157Nagy László: Az akác fafaj megjelenésének és térhódításának

történeti háttere a Cserhát erdészeti tájon ........................269Nagy László: Erdészeti klímafórum Balassagyarmaton ..........302Nagy László: Rekord csapadékmennyiségek az Ipoly

térségében ..........................................................................438Nagy László:

Történeti abiotikus erdõkárok a Kárpát-medencében ..........249Ódor Péter – Márton O.: Bontóvágás vizsgálata az Õrségben ....226Pálhalmi János – Keresztes Gy.:

A Budapesti HM-csoport története ......................................73Dr. Páll Miklós: Hogyan becsüljünk vadkárt erdõsítésben? ............49Pápai Gábor: Az erdõ és a zöld gondolat ..............................223Pápai Gábor: Az Erdõmérnöki Kar tanévnyitója ....................386Pápai Gábor: Beszélgetés Marghescu Tamással, a CIC leendõ

vezérigazgatójával ..............................................................166Pápai Gábor: Beszélgetés Náhlik Andrással ..........................387Pápai Gábor – Dobay Pál: „Magyar az, akinek Trianon

legalább fáj” ........................................................................232Pápai Gábor: Egyesületünk 1851. évi alakulásának

körülményei........................................................................101Pápai Gábor: Évzáró sajtótalálkozó ..........................................20Pápai Gábor: Fontos feladatunk a jó kommunikáció

(Interjú Lázár Andreával) ..................................................222Pápai Gábor: Jubileumi emlékülés Kolozsvárott......................94Pápai Gábor: Kell egy csapat ..................................................114Pápai Gábor: Legkorszerûbb technika Nyárlõrincen ..............61Pápai Gábor: Március 15. és a Nyíri erdõ ..............................132Pápai Gábor: Matula bácsi nyomában ....................................396Partos Kálmán – Burián E. – Ripszám I.: Folyamatos

erdõborítás a Mecskei Erdészeti Zrt.-nél ..........................118Dr. Pethõ József: Az elköszönés jogán… ..................................150Dr. Petrasovits Anna: Erdõgazdálkodás finanszírozása

konferencia Ácson................................................................26Pongó Veronika – Bán I. – Czirok I.:

Körzeti erdõtervezés – az erdõgazdálkodás tervszerûségének állami szabályozása ..............................420

Puskás Mihály: Hitelszövetkezet erdõgazdálkodóknak ..........66Rakonczay Zoltán: A természetvédelmünk története ..............24Rakonczay Zoltán: Két történelmietlen fotó 1955-bõl ..........288Rasztovits Ervin – Móricz N.:

Kritikai megjegyzés egy cikkhez..........................................90Dr. Rédei Károly DSC – Csiha I. – Keserû Zs.:


Dr. Rédei Károly: Növõtér-bõvítési ajánlások szelektált akácfajták ültetvényeiben ....................................................91

Reményfy László: Uff, uff, kiált egy „irokéz” ..........................158Ripszám István – Burián E. – Partos K.:

Folyamatos erdõborítás a Mecskei Erdészeti Zrt.-nél ..........118Prof. Dr. Rumpf János – Prof. Dr. Horváth B. – Juhász G. –


Sándor Erzsébet: Egyetemi tankönyv az erdészeti útépítésrõl......................144

Dr. Sárvári János: Tulajdonunkban az OEE elsõ elnökének portréja ..............31

Scholtz Péter: Ismét a folyamatos erdõborításról ......................54Simon Gergely:

Ha még mindig kételkednénk a klímaváltozásban ............10Dr. Sipos Árpád: Gondoljuk meg!............................................395Dr. S. Nagy László: Fenntartható-e a fejlõdés? ........................127Dr. Solymos Rezsõ:

Erdõgazdálkodás a klímaváltozás árnyékában..................152Dr. Somogyvári Vilmos:

Készüljünk a 2011-es magyar EU-elnökségre! ..................106Dr. Somogyvári Vilmos:

„A munkahelyteremtõ magánerdõ” ..................................351Standovár Tibor – Bartha D. – Tímár G.:

Erdõtermészetesség-értékelõ ..............................................13Dr. Szabó Ilona: Az ezüsthárs kórokozói ..............................277Szabó Lajos: Erdészeti Erdei Iskolák minõsítése ....................280Szabó Nándor – Asztalos I.: Ünnep és valóság ......................381Szabó Orsolya – Heil B. – Kovács G. – Bidló A.:

Az ezüsthárs (Tilia tomentosa Moench.)termõhelyi igénye ..............................................................418

Dr. Szélesy Miklós: Írjuk fel mi is a mérlegegyenlõséget! ............47Szemethy László – Bleier N. – Hajdú M.:

Gondolatok vadkárról, vadlétszámról ..............................416Dr. Szép Tibor: Az erdõkárok hatása a fapiacra......................307Szmorad Ferenc – Tímár G.:

80 éve született dr. Csapody István ....................................55Szmorad Ferenc: A Tanulmányi Állami Erdõgazdaság

(Sopron) termõhelyfeltáró csoportjának története..............70Szöõr Levente: Tél. Fácán ........................................................360Teleki Balázs: A galagonya-kökény „doktorok” ....................430Tímár Dani – Mészáros D.:

Erdõmérnök-hallgatók az északi sarkkörön túl ................180Tímár Gábor – Bartha D. – Standovár T.:

Erdõtermészetesség-értékelõ ..............................................13Tímár Gábor – Szmorad F.:

80 éve született dr. Csapody István ....................................55Dr. Tóth Aladár: Emlékek a Dráva mentén ............................234Tóth Zsolt – Horváth A.: Amikor a jég az úr! ............................98Vágvölgyi Andrea – Prof. Dr. Rumpf J. – Prof. Dr. Horváth B. –

Juhász G. – Major T. – Horváth A.: INTERFORST 2010 erdészeti gépkiállítás ..........................335

Váradi Géza: Szívjuk el a békepipát! ......................................159Vereb István: Orosz fiatal vadászok a Nyírségben....................63Vereb István: Természetközeli erdõgazdálkodás

a Bockerek-erdõben ..........................................................398Vereb István: Vadászati kiállítás Renoban ..............................100Wágner Tibor: Coburg herceg Cserépvári Uradalma..............404Wágner Tibor: Dr. Wágner László, a 14%-os erdõmérnök..........434Wágner Tibor: Egy történelmi fotó 1949-bõl ............................29Wágner Tibor: Erdészek a Rákosi idõkben ............................285Wágner Tibor: Gróf Károlyi Mihály, a parádi erdõk ura ........140Wolf Tibor: Emlékeim a Nyíri erdõben eltöltött idõkrõl ........133Zsikla Ágota – Horváth Á. – Hadvári M.:

A „Zsófia” ciklon meteorológiai leírása ............................251

Erdészeti Lapok CXLVI. évf. 2. szám (2011. február) III


VÁNDORGYÛLÉS

Az Országos Erdészeti Egyesület 141. Vándorgyûlése. Üdv az erdésznek! ......................................................182-220

MELLÉKLETEK

A minõségi fejlesztés kiemelkedõ lehetõsége a TÁMOP 4.2.1.Bprojekt....................................................................szeptember

STIHL katalógus ..........................................................szeptember

REFERÁTUMOK, RÖVID TUDÓSÍTÁSOK

Kitüntetések............................................................................1/B2A Szent László Szarvasgomba Lovagrend új tagjai ................1/B2A harmadik oldal (Dr. Pethõ J.) ..................................................1Erdõpusztítók bilincsben (Magyar Nemzet) ................................8Beszélgetés a téli fákkal (Mécs L.) ............................................11Új erdészeti honlap (ForestPress) ..............................................12Veszélyben a cédrusok (Élet és Tudomány) ............................12Húszéves magyar-német erdõpedagógiai kapcsolat

(R. Migende) ........................................................................21A felújított „Szentkúti” kápolna (Braun Z.-né) ..........................22Érdekességek a természetben (Bartha D.) ................................22Összevont évzáró szakosztályülés ............................................23MEGOSZ Hírek ..........................................................................27Felhívás az év erdésze 2010. versenyre ....................................27Kõriseinkrõl (Asztalos I.)............................................................28Egyesületi hírek ..........................................................................32Dr. Borsos Zoltán (1924–2009) (Dr. Pethõ J.);

Dr. h. c. dr. Kató Ferenc (1931–2009) (Stark M.) ................34Henye István (1921–2009) (Balsay E.);

Dr. Hajdú István (1931–2009) (Dr. Szodfridt I.) ..................35Lyubomir Dimitri (1934–2009) (Dr. Szodfridt I.);

Kabalyuk Mihály 1913–2009 ................................................35Sántha Mihály Árpád (1955–2009) (Kóródi S.);

Tóth Miklós (1937–2009); Szilágyi József (1924–2009) (Det-rich M.) ................................................................................36

Állítsunk szobrot Moór Arthurnak! (Haraszti Gy.) ....................37Erdélyi erdészek Dél-Alföldön és Észak-Magyarországon

(Garamszegi I.) ....................................................................38Kalandozások Abaúj vármegyében (Garamszegi I.) ................39Megjelent (könyvszemle) ..........................................................40V. Diák Traktoros Vetélkedõ (Fõdi Cs.) ................................1/B3Mezõgazdasági könyvhónap – Vajdahunyadvár (Pápai G.) ........2/B2Érdekességek a természetben (Vaski L.) ..............................2/B2A harmadik oldal (Dr. Pethõ J.) ................................................41Kiáltvány (Erdészeti Szaporítóanyag Terméktanács) ................51Harc az erdõkért (www.greenfo.hu) ........................................56Nyílt levél....................................................................................56Román szakemberek látogatása (Vereb I.)................................63Véget ért a szociális makkgyûjtés (Vereb I.) ............................65Több mint ezer közmunkás (Vereb I.) ......................................67MEGOSZ Híradó – Támogatás egyszerûen ..............................68OEE tisztújítás 2010 ....................................................................69Kihelyezett szakosztályülés a Zemplénben (Papp M.) ............75A Csongrád megyei HCs. életébõl… (Sere F.) ............................76Közmunkások az erdõkben (Nagy T.) ......................................76Ezek a japánok! (ForestPress) ....................................................76Erdõanyai zsoltár Madas László emlékére (Apatóczky I.) ............78Farsangi mulatság Visegrádon ..................................................80Utazás 2010 – Kiállítás (Pápai G.) ..........................................3/B2A harmadik oldal (Haraszti Gy.) ................................................81Elismerést kapott a NYÍRERDÕ (Vereb I.) ................................87Ejnye, ejnye (Berki I.) ................................................................89A Mérnöki Kamara is bírál (Kovácsné F.É.) ..............................90Fajátékok bölcsõdének (Fridél V.) ............................................92Barnamedvék a Budai hegyekben (Lomniczi G.) ....................95

Természetfotók Pörbölyön (Baricz Á.) ......................................95Közmunka (Tóth Zs.) ................................................................99Ráckevei „bedekker” (Pápai G.) ..............................................100Integráció (Dr. Széles A.) ........................................................100Nemzetközi Erdészeti Kommunikációs Konferencia

Pécsett ................................................................................106Egyesületi hírek ........................................................................107Szakosztály- és HCs-ülések (Iványi M.., Molnár J.) ................108Kovács Gyuláné Erzsike (1935–2010) (Pápai G.);

Bencsics János (1919–2009) (Kóródi S.) ............................110Molnár István (1937–2009) (Kutas L.);

Boros Ottó (1923–2010) (Nagy P.) ....................................111Iskolapadban a közmunkások (Vereb I.) ................................112„Aranyszarvasbogár” díjjal tüntettem ki erdész férjemet

(Dél I.-né) ........................................................................3/B3A bánáti bazsarózsa (Túrós M.) ............................................3/B3Állami kitüntetések március 15-én ........................................4/B2Arany Európa-díjas a Dunaker Kft. ........................................4/B2A harmadik oldal (Luzsi J. – Dr. Sárvári J.)..............................113Könyvajánló (Dr. Szodfridt I.)..................................................117Megjelent (könyvajánló) (Dr. Szodfridt I.) ..............................125Füzéri erdõk (Pápai G.)............................................................126FEHOVA: A tavasz jele ............................................................128Megemlékezés a Hetényegyháza–Nyíri erdõben

(Koczka Z.) ........................................................................134MEGOSZ hírek..........................................................................135Márciusi számvetés (Apatóczky I.) ..........................................138Sajtótájékoztató Egerben (Pápai G.) ........................................139Erdõfeltárási Szakosztályülés (Dr. Kosztka M.) ......................142Megjelent (könyvismertetõ) (Dr. Szodfridt I.) ........................145Szakmai séta a kelebiai erdõkben

(Baksa G. – Gõbölös P. – Sereg R.) ..................................146Jegyzõkönyv ............................................................................147Szabadon a természetben (Pápai G.) ....................................4/B3A Gemenc Zrt. országos mozgalma ......................................5/B2Érdekességek a természetben (Szeverényi F.) ......................5/B2A harmadik oldal (Pápai G.) ....................................................149Ady Endre: Az én magyarságom..............................................151Új énekesmadarat fedeztek fel (www.greenfo.hu) ................158Levél a szerkesztõhöz (Váradi G.) ..........................................160A szálalás alapelvei (Pápai G.) ................................................161A Vogel-Noot SA/L rézsûkasza erdészeti és kommunális

alkalmazhatósága ..............................................................162Egyesület a cserháti erdõkért (Faragó Z.)................................165A Sóstói-erdõ a világhálón (Korda M.) ....................................167Erdészverseny Uzsán (Keresztes Gy., Sinka A.) ......................168Amerika a vezetõ erdõpusztító (Magyar Nemzet) ..................170MEGOSZ hírek..........................................................................171Állítsunk szobrot Bezzegh Lászlónak!

(Dr. habil Péterfalvi J.) ......................................................172Csoportos falopások a Hajdúságon (Dénes Z.) ......................173Kittenberger-emléktábla avatás Léván (Nagy L.) ....................173Tisztújító közgyûlés Kecskeméten (Bognár G.) ......................174Erdészeti erdei iskolák nyílt napja Gemencen

(ForestPress) ......................................................................174Beszámoló az Erdõfeltárási Szakosztály 2010. évi elsõ

ülésérõl (Dr. Kosztka M.) ..................................................175Az Erdõmûvelési Szakosztály szakmai programja

(Koczka Z.) ........................................................................176Elfogadta az Unió… (ForestPress) ............................................176Jegyzõkönyv ............................................................................177Kiss László (1921–2009) (Dr. Kiss L.) ......................................178Bemutatkoztak civil szervezeteink (Ormos B.) ......................179Harkai Lajos (1930–2010); Sáfrány Géza (1928–2010)

(Leic J.) ..............................................................................179Fenntarthatóság az erdei iskolában ......................................6/B2Bányász–Kohász–Erdész Találkozó (Ferling)........................6/B2A harmadik oldal (Zambó P.) ..................................................182Világhálón a mecseki erdõk (Bóka M. C.) ..............................221

IV Erdészeti Lapok CXLVI. évf. 2. szám (2011. február)


Hazai farekordok (V. L.) ..........................................................221Veszteségünk – számokban (Dobay P.) ..................................233Haranglábat avattak Pákozdon ................................................237Muzsikál az erdõ 2010. (Szabó L.) ..........................................238„Madárlátta Suli Sziágyon” (Merczel I.)....................................238Egyesületi hírek ........................................................................239Jegyzõkönyv ............................................................................240Az Erdészcsillag Alapítvány hírei (Gémesi J.) ........................241Pályázati felhívás (Erdészcsillag Alapítvány) (Gémesi J.) ..........242Tisztújító közgyûlés az OEE Erdõmûvelési Szakosztálynál

(Koczka Z.) ........................................................................242Erdõhasználati és Gépesítési Szakosztályülés

(Spingár-Fekecs) ................................................................243Az erdõrezervátum-kutatás eredményei

(Dr. Borhidi A., Horváth F.) ..............................................244Emlékmû Bácsszõlõsön..........................................................6/B3Tanévzáró Sopronban (Ormos B.) ....................................7-8/B2Centenárium Gemencen ....................................................7-8/B2Nusika Balaton-díjat kapott ................................................7-8/B2A harmadik oldal (Pápai G.) ....................................................246Az erdõgazdaságok az MFB-hez tartoznak (MTI) ..................248Változások az államigazgatásban

(MTI, ForestPress, FATÁJ, Agroinform) ............................250Csökkent a külföldi vadászok száma Erdélyben (Erdély ma)........252Viharkárok: Gyulaji Zrt.; KAEG Zrt. (Kóródi S.); Nyírerdõ; Ipoly

Erdõ Zrt. (Lengyel L.Z.); ............................................255–258Mecseki Erdészeti Zrt.;Gemenc Zrt..; SEFAG Zrt. (Barkóczi I.);

TAEG Zrt. Sopron ......................................................259–262200 millió a Kisvasútra (Északmagyarország); Pilisi Parkerdõ

Zrt.; Északerdõ Zrt. ....................................................262–264Zalaerdõ (Varga A.),;Verga Zrt. (Pápai G.); KEFAG Kiskunsági

Erdészeti és Faipari Zrt. (Koczka Z.) Bakonyerdõ (Kovács A.)..................................................................265–268

Szakma Kiváló Tanulója Verseny (Marozsán Z.) ....................265Ha Pünkösd, akkor futás (Vereb I.) ........................................271Szálka az unió szemében (Magyar Nemzet)............................273A Natura 2000 hálózat véglegesítése (ForestPress) ................275OEE küldöttség Lengyelországban (ForestPress)....................275Évtizedes hagyományápolás (Varga A.) ..................................276Gépbemutató és tagtoborzó Szentgálon (Dr. Somogyvári V.) ....279Családi nap a Stihl-nél (Pápai G.) ............................................282Jelentkezett a Tinta Kiadó (Pápai G.) ......................................289A Szeniorok Tanácsának ülései (S. Nagy László)....................290Alföldiek az Egri Helyi Csoportnál (Tóth Zs. – Pápai G.) ......292Beély Miklós (1926–2010) (Hornyánszky A.), Czuppon Károly

(1917–2010) ........................................................................294Wolfgang Borsdorf (1930–2010) (Dr. Szodfridt I.),

Sébor József (1955–2010), ........................................294–295Szász György (1936–2010) (NF) Szabó Béla (1932–2010) ......2958. Magyar Bányász–Kohász–Erdész és 13. Európai

Bányász–Kohász Találkozó (Kovacsics Á. – Keresztes Gy.) ..........................................296

Madárdalért csendült a dal a Naszályon (EFFIX-Marketing Kft.) ..................................................7-8/B3

Idén is muzsikált az erdõ (Pápai G.) ....................................9/B2A harmadik oldal (Luzsi J.) ......................................................297Képviseletünk a Vidékfejlesztési Minisztérium szervezetében....303Árvízkár a Szolnoki Erdészetnél (Horváth A.) ........................310Új törvény a Nemzeti Földalapról ............................................314Világbajnokságra készülnek (Gólya J.)....................................316A MEGOSZ tagtoborzó új állomása Somogyszob ..................317Egyesületi hírek ........................................................................322Egy életmû margójára (Dr. Pethõ J.)........................................324Jegyzõkönyv ............................................................................325Páldy Géza (1942–2010) (Pápai G.) ........................................328Emlékezés és fõhajtás Stasney Albert professzor elõtt

(Dobay P.) ..........................................................................328

Sodrómolyok (Pápai G.) ........................................................9/B3Lelkes Lajos hetvenéves (Pápai G.) ......................................9/B3Pécs–Seattle testvérváros (Pápai G.)....................................10/B2Kitüntetések ..........................................................................10/B2A harmadik oldal (Sárvári J.)....................................................329XIV. Erdõk Hete nyitó rendezvénye az Országházban

(Ormos B.) ..........................................................................331Öt éve hunyt el Riedl Gyula gyémántdiplomás erdõmérnök......334IV. Országos Erdészeti Gépesítési Konferencia

(Prof. Dr. Horváth B.) ........................................................339NODIMOR – FIXED KNOT – THE BEST FENCE IN THE

WORLD ..............................................................................340Szentantali vadásznapok (Fáczány Ö.)....................................343XVIII. Országos Kaán Károly vetélkedõ (Pápai G.) ................347Az OEE 2010-ben megválasztott elnöksége ............................348Részvéttávirat ............................................................................356Károk az EGERERDÕ Zrt. területén (EGERERDÕ Zrt.) ..........358Mersich Endre (1925–2010) (Dr. Erdõs L.); Szabó László

(1936–2010); László Endre (1927–2010) ....................362–263Megy a gólya vándorútra ........................................................363A Stihl IX. Országos Fakitermelõ Bajnoksága (Pápai G.) ......364Szoboravatások, kitüntetés ..................................................11/B2A legjobb a világon (Magyar Nemzet) ................................11/B2A harmadik oldal (Pápai G.) ....................................................365Mégsem Afrikából… (Élet és Tudomány) ................................383Konferencia az ezüst hársról (Detrich M.) ..............................393Erdõkerülõ ................................................................................395Nyugdíjas találkozó (Kárász A.) ..............................................397A Magyar Fejlesztési Bank és az Északerdõ Zrt. sajtótájékoztatója

(MFB–Északerdõ Zrt..) ......................................................399Öreg fák az interneten (Detrich M.) ........................................400A magyarság nevezetes fái (Pápai G.) ....................................400IV. Ipoly Erdõ Börzsönyi Hegyi Félmaraton és Családi Futás

(Zétényi Z. – Havaj K.) ......................................................401Egyesületünk is benevezett (Pápai G.)....................................402Jegyzõkönyv ............................................................................406Adományok, adományok, adományok (Gémesi J.)................407Futó Elemér (1939–2010); Szircsák Ferenc (1923–2010) ........408Emlékek Páldy Gézáról (Bánó L.)............................................408Gézi, a rapsic (Pápai G.) ..........................................................408A természet kebelén (Pápai G.) ..........................................11/B3Kopjafaavatás Mosonmagyaróváron (Pápai T.) ..................12/B2Emléktábla-szentelés Pusztamérgesen (Beliczay I.)............12/B2Érdekességek a természetben (Sirok J.) ..............................12/B2Új dékán a Brit Columbia Egyetem Erdész Karán

(ForestPress) ......................................................................411Elismerés Szlovákiában (Vereb I.) ..........................................413Minden negyedik emlõsfaj kihalhat (www.greenfo.hu) ........415A hársról másképp (Marosi K.) ................................................419A vadlétszámról (HVG) ............................................................419MEGOSZ tagtoborzó Kecskeméten (Dr. Somogyvári V.) ......422A XIV. Országos Erdészeti és Faipari Sportnapok Gyõrben

(Pápai G.)............................................................................424Erdõk hete (Vereb I.) ..............................................................425Ásotthalmi öregdiákok osztálytalálkozója (Andrési P.) ..........425Erdésznõk országos találkozója (Pápai G.) ............................426Újságírók a Vértesben (Pápai G.) ............................................427Tûzifagyûjtés közmunka keretében (Lázár A.)........................431Könyvismertetés (Dr. Szodfridt I.) ..........................................433Tanulmányút az ország közepén (Halász G. – Karádi L.) ......436Emléktanulmányút Erdélybe (Dánfy L. – Bognár G.) ............436Békák esete egy gombával (www.greenfo.hu) ......................437Ötven tûzifagyûjtõ (Vereb I.) ..................................................438„Madárlátta Suli” Sziágyon (2.) (Merczel I.) ............................439Vállalkozó kedvû tanárok Városerdõn (Puskás L.) ................440A pilisszentlászlói gyûjtemény (Pápai G.) ..........................12/B3


Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisz-térium parlamenti államtitkára január 31-én hétfõn Budapesten, a Vajdahunyad-várban nyitotta meg az idei mezõgazda-sági könyvhónapot. Ebbõl az alkalombóladták át az „Év szakújságírója 2010” díjatis, melyet az Erdészeti Lapok fõszer-kesztõje, Pápai Gábor vehetett át.

„A szakkönyvek és szakfolyóiratokjelentõs segítséget adhatnak a gazdál-kodóknak a válságból való kilábalás-hoz” – hangoztatta Ángyán József amegnyitón. Egyben jelezte: a magyarmezõgazdaság és vidék súlyos helyzet-ben van, nagyarányú piacvesztést szen-vedett el az elmúlt években. E helyzetorvoslásának egyik módja lehet, hogy agazdálkodók hasznosítják az oktatás ésa kutatás eredményeit, és többet forgat-ják a szakirodalmat, azaz a könyveketés a folyóiratokat. Az államtitkár meg-nyitó beszédében felhívta a figyelmet,hogy jelenleg a Magyar Agrárkamaránkeresztül támogatják az Új Magyaror-szág Vidékfejlesztési Program kereté-ben a mezõgazdasági szakkönyv- ésszakfolyóirat-kiadást. Erre az idén 120millió forint áll rendelkezésre. Remé-nyei szerint az idei minisztériumi költ-ségvetés pontosítása után nem elkép-zelhetetlen, hogy újabb forrásokat is ta-lálnak e terület finanszírozására.

Lelkes Lajos, a Mezõgazda Könyvkia-dó vezetõje arról beszélt, hogy az utób-bi években folyamatosan csökken a

mezõgazdasági szakkönyv- és a szakfo-lyóirat-kiadás példányszáma és bevéte-le is. A példányszámok és a megjelente-tett címek mennyisége is a kritikus ha-tár körül mozog. Bár évente mintegy100 új szakkönyv jelenik meg a magyarpiacon, ám ennek jó része utánnyomás.Az újdonságok aránya már a 30 százalé-kot sem éri el. A kiadóvezetõ szerintezen a helyzeten mindenképp változ-tatni kell, mivel a szakmai könyvek és afolyóiratok közvetítik a naprakész tu-dást a gyakorló szakembereknek.

A mezõgazdasági könyvhónap ünne-pi rendezvényrésze volt Az év szerzõje,

Az év boros könyve továbbá Az év szak-újságírója díjak átadása. Az utóbbi kate-góriában – 20 éves szerkesztõi munkás-ságának elismeréséül – az Országos Er-dészeti Egyesület szakfolyóiratának, azErdészeti Lapoknak a fõszerkesztõje,Pápai Gábor vehette át a nívós kitünte-tést Hájos László, a Magyar Mezõgazda-ság Kiadó Kft. ügyvezetõ igazgatójától.

Az Országos Erdészeti Egyesület el-nöksége a tagság nevében ezúton isgratulál Pápai Gábornak a szakmai ki-tüntetéshez!

Lomniczi Gergely, Nagy LászlóForrás: MTI

Pápai Gábor az év szakújságírója

Fotó: Prág Ferenc

Helyreigazítások

Lapunk 2010. decemberi számában je-lent meg dr. Bondor Antal és dr. FrankNorbert tanulmánya a klímaváltozásrafelkészülés erdõgazdálkodási feladatai-ról (Erdõgazdálkodás a klímaváltozástükrében, E. L. 2010. 12: 410-415). Acikkben elmaradt a hivatkozás a munkátfinanszírozó Jedlik Ányos projektre

(azonosító: NKFP 6/047/2005), illetõlega projekt vezetõjére, dr. Mátyás Csabá-ra és munkatársaira, akiktõl az ismerte-tett alapelvek és gondolatok számottevõrésze átvételre került. Az érintett kollé-gáktól és olvasóinktól elnézést kérünk.

* * *Sajnálatos félreértés miatt a decem-

beri lapszámban megjelent Roth Gyulakupa beszámolója Folcz Tóbiás aláírás-

sal jelent meg. A szerzõ és a fotós ifj.Faragó Sándor.

* * *Lapunk januári számának 32. olda-

lán, a Moór Arthur professzor szobrá-nak avatásáról szóló írásban sajnálatosnévelírás történt.

A Faipari Mérnöki Kar dékánja he-lyesen: Prof. Dr. Jereb László.

Az érintettektõl szíves elnézést kérünk!

Figyelem, e-mailcím-változá[email protected]

[email protected]@oee.hu


Az Erdõhasználati és az ErdõmûvelésiSzakosztályok háromnapos tanulmány-útján áttekintést kaptunk a Vajdaság er-dõgazdálkodásáról.

A Vajdaság 175 ezer hektár erdejébõl131 ezret a Vajdaság Erdõi Közvállalat(Vojvodinašume) kezeli. A maradékona vízügy, a honvédség, az önkormány-zat, a 22 hektár védett területen a ter-mészetvédelmi hatóság és a mezõgaz-dasági társulások osztoznak. A tarto-mányban magánerdõ csupán 5,5 ezerhektár – 3% – van.

Az erdõkezelés mellett mezõgazdasá-gi területek beerdõsítésével is nagy tétel-ben foglalkoznak. Az erdõtelepítésneknagy jelentõsége van. Ennek révén 6%-ról 14%-ra emelték az erdõsültséget, demég most is jelentõs számú községhatár-ban 1% alatti az erdõsültség.

A Vojvodinašume tulajdonosa a Vaj-daság tartomány. A tulajdonosi jogokata tartományi parlament gyakorolja: ve-zérigazgató kinevezése, üzemtervek,éves gazdasági tervek, eredmény fel-használása stb.

A kezelt terület tulajdonosa a szerbállam.

A közvállalat négy erdõgazdaságbólés egy vadászati üzembõl áll. 22 hektárkivételével a természetvédelmi kezeléstis õk végzik. A vadászati jog mellett a tar-tomány folyóinak és tavainak jelentõs te-rületén a halászati jog is a közvállalaté.

Jellemzõen saját dolgozók végzik afizikai munkát is, de alkalmaznak vállal-kozókat is. Az 1800 dolgozóból 240 dip-lomás (ebbõl 160 erdõmérnök), 490 kö-zépszintû végzettséggel rendelkezik(ebbõl erdész 270 fõ).

Az erdõfelújítást támogatja az állam, dea támogatás nem fedezi a teljes költséget.

Az erdõgazdál-kodást és a termé-szetvédelmi keze-lést független er-dészeti és termé-szetvédelmi ható-ság ellenõrzi.

Az erdõfelü-gyeleti rendszersajátossága, hogynincsenek szank-ciók. Van viszontjogkörük arra,hogy szükség ese-tén az erdõgazdál-kodó költségéreelvégeztessék anélkülözhetetlen munkákat. Az álta-lunk megkérdezett állami erdészekilyen esetrõl nem hallottak. Náluk azerdõfelügyelet nem korlátoz, csupánaz erdõgazdálkodó által készített ter-veket bírálja el, és ellenõrzi azok vég-rehajtását, szükség esetén szakmai ta-nácsot ad.

A természetvédelmi hatóság a védetttermészeti értékek kezelését ellenõrzi.A védett területeken három zónát alakí-tanak ki. Az elsõben semmilyen, a má-sodikban korlátozott, a harmadikbankorlátlanul végezhetõ a gazdálkodásitevékenység.

Általánosan jellemzõ, hogy nincs te-rületi és idõbeli korlátozás.

Ismeretlen a „befejezett erdõsítés”fogalom.

Az erdõrendezési feladatokat a köz-vállalat látja el. Az üzemtervezés nyilvá-nos. A lakosság és az önkormányzatoktehetnek javaslatokat. Gazdálkodástkorlátozó javaslatok nem jellemzõek,mert a lakosság maximálisan elfogadó

az erdõgazdálko-dás iránt.

* * *A Magyarország

különbözõ helyei-rõl utazókat aZombori Erdõgaz-daság Bácskamo-nostori Erdészeté-nek vadászházá-ban fogadta Ta-kács Márta vezéri-gazgató és kollé-gái. Itt rövid tájé-koztatást kaptunka közvállalatról,annak mûködésé-rõl és a helyi saját-

osságokról. Majd a reggeli után a Fruš-ka gora hegységbe utaztunk.

A Fruška gora Nemzeti Parkot 1960-ban alapították. A természetvédelmi ke-zelést és az erdõgazdálkodást a közvál-lalat végzi. A fafajok 80%-a kocsányta-lan tölgy, elegyes és elegyetlen állomá-nyokban. Az állományok 75%-a sarjeredetû. A korábbi nagyfokú emberibehatások ellenére nagy a biodiverzi-tás. Az itt megtalálható 1500 növényfaj-ból 50 fás szárú.

A helyi kollégák a kocsánytalantölgy felújítását és a felújítási problé-máikat mutatták be.

Jellemzõen egy bontás után végvág-nak. A bontás után 70% alatti a fedett-ség. Gondot okoz, hogy a tölgy ritkánterem, aránytalanul sok a túltartott faál-lomány, valamint a lágyszárúak ellenivegyszeres védekezés tilalma.

A vadkár nem jelentõs, de az õz általokozott minõségi vadkárral már voltproblémájuk. A biodiverztás jegyébentervezik a korábban kiirtott gím vissza-telepítését.

A fakitermelési költségek és faárakhasonlítanak a magyarországira.

Az alkalmazott fakitermelési techno-lógiák azonosak a magyarországiakkal,de az erdei program során magyar er-dészek számára különleges közelítésilehetõséggel is megismerkedtünk. Ittmég alkalmazzák faanyag-közelítésre alovakat málhahordóként is. Egy lóra300 kg fát raknak fel a málhanyeregre.

Szállásunk a szerémségi Mitrovicamelletti Morovici vadászházban volt. Avadászház és a környezetét képezõ va-daskert jelenleg a honvédség kezelésé-ben van, de a minisztériumok profiltisz-tításának eredményeként várható, hogyátkerül a Vojvodinašume kezelésébe.

A Vajdaság erdõi közvállalatnál jártunk


A Sremska Mitrovicai Erdõgazdaságterületén kaptunk részletes tájékozta-tást az erdõrendezésrõl, természetvé-delmi területek kezelésérõl és tanulmá-nyoztuk a kocsányostölgy-gazdálko-dást.

A kezelt erdõkben 1863 óta készíte-nek üzemterveket. Térinformatikaiszoftvert, terepi adatfelvevõt, elektro-mos átlalót alkalmaznak. A méréseketmintateresen végzik. A földnyilvántartá-si térképek kapcsán megemlítették,hogy még mindig kiválóan használha-tók a monarchiabeli térképek. Azüzemtervek szûrt adatai nyilvánosak, azinterneten elérhetõek.

Itt csak a vágásos erdõgazdálkodástalkalmazzák, de Belsõ-Szerbia hegyvi-dékein a bükkösöket és a jegenyefeny-ves-bükkösöket szálalják is.

A termõhelyi adottságok miatt ki-emelten fontos a sûrûn szintezett tér-képfedvény, hiszen a vízzel borítottságmeghatározza a tervezhetõ célállo-mányt.

Évi 10 km új utat terveznek.A jugoszláv utódállamokban tilos az

õshonos állományok tarvágása. Ezérttermészetes (természetszerû) felújítástkell alkalmazni a tölgyesekben.

• A kocsányos tölgy minél egyenle-tesebb kitermelhetõsége érdekébennagy figyelmet fordítanak a maggaz-dálkodásra. 1951 óta nyilvántartást ve-zetnek a magtermésrõl. Mivel átlago-san háromévente terem náluk bõsége-sen a kocsányos tölgy, jó termés ese-tén egy évre való makkot betárolnak.Nyolc regisztrált magtermõ állomány-ból és két plantázsból gyûjtetik össze amakkot, amit a XXI. századi technikaiszínvonalú létesítményükben hõkezel-nek, csáváznak, majd hûtõben betárol-nak. Az idén 170 tonna makk betárolá-sát tervezik. A technológia színvonalá-ra jellemzõ, hogy az egyéves betárolásután sem csökken a csíraképesség 80%alá.

A tartamosság biztosítása mellettfontos szempontjuk a helyi génállomá-nyon belül erdõgazdaságilag kedve-zõbb jegyekkel bíró csoport továbbsza-porítása is. A bemutatott magtermõ ál-lományban több magfa 20 méterig ág-tiszta, hengeres törzsû volt.

• A kocsányos tölgy program. Ezeketaz erdõket – az ipari forradalom hatásá-ra – elõször a XIX. században termeltékle. Akkor ártéri keményfás társulásokvoltak, de mára a – vízszabályozás miatt– megváltozott a vízgazdálkodásuk.

Jellemzõen 750x750 méteres szabá-lyos hálózatban alakítottak ki erdõrész-

leteket. A felújításra nagy gondot fordí-tottak, elõtérbe helyezték a kocsányostölgy (szlavón tölgy) elegyarányánaknövelését.

• A felújítás Elsõ bontásként kiter-melik az összes nem tölgy fafajt, kiirtjáka cserjeszintet. Ekkor kijelölik a 20-25méterenkénti közelítõ nyomokat.

Két évig glifozáttal totális gyom- éscserjeirtást végeznek. A visszamaradóállomány záródásától függõen másodikbontásra is sor kerülhet. Ilyenkor 50-60%-ra is lebontják az állományt. Az el-sõ bontás utáni második vagy harmadikévben – megfelelõ makktermés híján –teljes vagy részleges makkvetést végez-nek. A vetéshez saját fejlesztésû füg-gesztett vetõgépet használnak. A márkijelölt közelítõ nyomon nincs mester-séges makkvetés. A felújításokat kerí-téssel védik. Eddigcsak vaddisznó el-len védekeztek, dea gím szaporodásamiatt mostantólszarvas ellen is vé-delmet adó ma-gasságúra építik.

A kocsányostölgy újulatot kétévig Rubigánnalpermetezik.

A fakitermelésvezérgépe aforwarder.

Pocok ellen, sa-ját fejlesztésként,D3 vitaminnal védekeznek.

A nap folyamán – különbözõ korúállományok bemutatásával – megismer-tettek minket a felújítás és a nevelõ vá-gások során kialakított állapotokkal.

• Erdõrezervátum. A Mitrovicai Er-dõgazdaság területén nyolc védett terü-let található. Ezekbõl egyet már 1876-ban védetté nyilvánítottak. A 10,7 hek-táros területen 240 db kocsányos tölgytalálható, melyek – két 60 éves példánykivételével – 350 év feletti famatuzsále-mek. Itt a magyar delegáció igen gyen-gén vizsgázott a fekvõ fa köbtartalmá-nak becslésébõl. A többség jelentõsenalulbecsülte a 75 m3-es kidõlt tölgyet.Tekintettel arra, hogy 350 év óta csakkét példány tudott felnövekedni, a ter-mészetes megújulás hiánya miatt a ter-mészetvédelmi hatóság már feloldottavolna a védelmet, de a helyi erdészekragaszkodnak a további védelemhez, ateljes háborítatlansághoz. A terület aSzáva árterén van. Több száz év óta vál-tozásként legfeljebb a gyalogakác cso-portos megjelenését lehet említeni. A

felújulás 350 éve tartó elmaradásánakokát a helyi kollégák sem ismerik.

A Mitrovicai Erdõgazdaság KlenakiErdészetének területén nemesnyár- ésfeketedió-állományok megtekintésérekerült sor.

A nap folyamán a csemetekerti ki-emeléstõl a fakitermelés utáni vágásta-karításig bemutatták a nyárasokban al-kalmazott technológiákat.

Mind felújításra, mind erdõtelepítés-re saját csemetekertben elõállított gyö-keres fûz- és nyárdugványt használnak.Nyárból a korábbi sláger euramericanaklónok helyett a deltoides klónokat ré-szesítik elõnyben. 25 éves korban 600m3/hektár fatömeget produkálnak.

Az ültetést egy- vagy kétéves gyökeresdugvánnyal végzik, 130 cm mélyre fúrtgödörbe, 6x6 méteres vagy 7x7 méteres

hálózatban. Így elhagyják a gyérítést. Azültetést követõ hét évig intenzíven gon-dozzák. Évente egyszer gyomirtóznak,háromszor tárcsáznak, kétszer nyesnek.

A fakitermelést processzorral végzik.A vágástakarítást könnyen meg tudjákoldani, mert a lakosság még a nyár vá-gáshulladékát is hajlandó saját célraösszetermelni.

A szakmai program terepi részét fe-ketediós állományok tanulmányozásá-val zártuk.

A búcsú munkaebédre a Karakusavadászházban került sor, ahonnanhosszas baráti beszélgetés után hazain-dultunk Magyarországra.

Köszönet dr. Zorán Tomovic kollé-gának a precíz, teljes szakmai áttekin-tést adó program szervezéséért, TakácsMárta vezérigazgatónak és mindenvendéglátónak a baráti fogadtatásért.

Külön köszönet Blazsev Zsifko szak-osztálytársunknak a tanulmányút le-egyeztetéséért és a szakszerû tolmácso-lásért.

Urbán Pál


Zsúfolásig megtelt az Erdészeti Igazga-tóság tanácsterme, ahol az OEE Kö-zönségkapcsolatok Szakosztálya, azErdõk a Közjóért Szakosztály és azMgSzH Központi Igazgatóság tartottaévzáró sajtótájékoztatóját. A rendez-vény keretén belül immár hagyomá-nyosan került átadásra a „Kétmilliomo-dik hektár magyar erdõ” emlékérem

sajtódíj, valamint a „Szakszerû erdõ-gazdálkodásért” díj.

Az eseményt megtisztelte dr. BognárLajos államtitkár, dr. Seregi János ügyve-zetõ igazgató és dr. Vajai László fõosz-tályvezetõ is.

Zambó Péter elnökünk rövidenösszefoglalta a megújuló OEE program-ját és ismertette a legszükségesebb te-

endõket, kiemelve az egységes kom-munikáció fontosságát.

A „Kétmilliomodik hektár magyar er-dõ” emlékérem sajtódíjat Csávás Sándorújságíró (balra lent), az MTI munkatársakapta. A díjat Zambó Péter elnök és Wis-novszky Károly, az MgSzH Központ Er-dészeti Igazgatóság vezetõje adta át.

A „Szakszerû erdõgazdálkodásért” dí-jat Nagy József Antal erdõmérnök (jobbralent) dr. Bognár Lajostól vehette át.

Kép és szöveg: Pápai Gábor

Évzáró sajtótájékoztató

A KSH legfrissebb adatai szerint az er-dõgazdálkodásban dolgozók hazánk-ban a legkevesebbet keresõ munkavál-lalók közé tartoznak.

A mezõgazdaságban, erdõgazdál-kodásban és a halászatban átlagosanbruttó 140 900 forintot keresnek a dol-gozók. Ennél alacsonyabb keresete –122 600 forint – csak a szálláshely-szol-gáltatás, a vendéglátás-ágazat munka-vállalóinak van.

A legjobban fizetõ gazdasági ág to-vábbra is a pénzügyi, biztosítási tevé-

kenység volt, az itt dolgozók 433 700forintot kerestek. Ezt a területet az in-formáció és kommunikáció – 368 700forinttal –, valamint a villamosener-gia-, gáz-, gõzellátás követte 358 200forinttal.

A KSH további hivatalos adatai sze-rint mintegy 2,5%-kal nõttek a tavalyi évjanuár-novemberi idõszakában a reál-keresetek – a fogyasztói árindex 4,9%-os növekedése mellett.

A múlt év elsõ tizenegy hónapjábana bruttó átlagkeresetek 2,0%-kal, a net-

tó átlagkeresetek 7,5%-kal haladtákmeg az egy évvel korábbit.

A teljes munkaidõben alkalmazás-ban állók átlagos bruttó keresete ha-zánkban 201 800 forint. Nemzetgazda-sági szinten az átlagos nettó kereset132 300 forint volt, amin belül a fizikaifoglalkozásúaké 97 200, a szellemifoglalkozásúaké pedig 169 600 forintátlagosan. Ez 7,5 százalékkal maga-sabb az elõzõ évinél.

Forrás: www.oee.hu

Az erdõgazdálkodás a második legkevesebbetfizetõ nemzetgazdasági ágazat


Ünnepélyes keretek között búcsúzottaz Országos Erdészeti Egyesület el-nöksége Ormos Balázstól. A tizenkétév munka után 2010. december 28-ánnyugdíjba vonult fõtitkár egyesületitevékenységét a január 18-i elnökségiülés után rendezett díszebéden kö-szönte meg az elnökség. A baráti han-gulatú ünnepségen az Egyesület tag-sága nevében Zambó Péter elnök iga-zi egyesületi relikviát ajándékozott abúcsúzó fõtitkárnak. A múlt századelején eredetileg az ötvenéves tagságiévforduló alkalmából kiadott díszok-levélre ezúttal a következõ szöveg ke-rült:

„Adjuk tudtára mindenkinek, akit il-let! Az Országos Erdészeti Egyesületszeretettel köszönti mint nagyrabecsülttagját Ormos Balázs urat, aki 37 eszten-dõt meghaladó idõ óta hûséges és lel-kes harcosa a magyar erdõgazdaságügyének az egyesületi életben, ebbõl12 esztendõn át úgy is mint az Egyesü-let fõtitkára. A kartársi ragaszkodás tisz-teletre méltó példája elõtt örömmel

hajtjuk meg az elismerés zászlaját és en-nek emlékezetére adjuk ki ezt a DÍSZ-OKLEVELET az Országos Erdészeti

Egyesület nevében. Budapest, 2011. ja-nuár 18. Zambó Péter elnök. Üdv az er-désznek!”

Díszoklevél Ormos Balázsnak

FAKAT-Komplex.CDElkészült a negyedévente megjelenõ, aFagazdasági Termék és Cégadatbázisttartalmazó FAKAT-Komplex.CD 2011.januári kiadása.

A FAKAT-Komplex.CD adatbázisá-ból sokrétû szempontok alapján lehet-séges a felhasználó által keresett vállal-kozások, illetve azok csoportjainakgyors kigyûjtése, listázása, exportálása,nyomtatása.

Az adatok más programokba (Word,Excel) történõ exportálása egyszerû,körlevél készítésére közvetlenül is al-kalmas a rendszer.

A kiadvány a FAGOSZ-nál rendelhe-tõ meg.

Az adatbázis szûkített tartalmú adat-sora elérhetõ a www.fatudako-zo.hu weboldalon magyar, német ésangol kezelõfelülettel.

Forrás: FATÁJ Online

Az Országos Magyar Vadászkamarakulturális bizottsága az általános iskolaitankönyvek elemzése alapján indokolt-nak látta bizonyos kérdések részlete-sebb megtárgyalását, kiegészítését.Ezért tanfolyami tematikát dolgozott kiöt témakörre – vadászati kultúra, vadá-szati jog, vadgazdálkodás, vadászatigyakorlat, vadászerkölcs és hagyomány-ápolás –, amelyet a Nemzeti ErõforrásMinisztérium akkreditációs bizottságaelfogadott, jóváhagyott (30 órás, a pe-dagógusok kötelezõ továbbképzésébebeszámító tanfolyam).

Az elsõ továbbképzésre a Vértesi Er-dõgazdaság Zrt. támogatásával Puszta-vámon, a Malomerdõ Ökoturisztikai

Centrumában került sor. Atucatnyi résztvevõ – az akkre-ditációs elvárásoknak megfe-lelõen – a gyakorlati ismere-tek közvetítésén túl megis-merkedett azokkal a korszerûmódszertani eljárásokkal,ajánlásokkal is – szituációs já-tékok, brain-storming, vetél-kedõk, csoportfoglalkozások–, amelyek alkalmasak a maimodern eszközök – powerpoint, demonstrációs tábla,

számítógép-projektor – segítségével etudnivalók hatékony továbbítására,megismertetésére, elsajátíttatására. Ahallgatók között a közoktatásban dol-gozó pedagógusok mellett erdészeti,vadászati szakmai végzettséggel rendel-kezõ, az erdei iskolákban is oktató szak-emberek voltak.

Az ismeretek alaposabb, érzelmi ol-dalról is alátámasztott rögzítése céljábóla vadászkamara megyei szervezete Ná-dasdladányban – ebéddel egybekötött –bemutató apróvadvadászatot is szerve-zett, amelynek során alkalom kínálko-zott a vadászati hagyományok gyakorla-ti bemutatására, megismertetésére is.

Fáczányi Ödön

Pedagógusoknak a vadászatról


A denevérek kutatása MagyarországonMiskolczi Gáspár 1702-es, Egy jeles vad-kert címû munkájával kezdõdött, amely-ben a szerzõ már röviden ismertette eztaz állatcsoportot. A kor legjelentõsebbdenevérkutatói Petényi Salamon, JeittelesLajos, Frivaldszky Imre, Frivaldszky Já-nos, Daday Jenõ számos cikkben tettékközé eredményeiket az akkori Magyaror-szág területére vonatkozóan. KésõbbMéhely Lajos rendszerezte, kiegészítetteaz összegyûlt ismereteket: Magyarországdenevéreinek monográphiája címû mun-kája a századfordulón jelent meg.

Az újabb kutatásokat és a denevér-gyûrûzést 1951. december 16-án TopálGyörgy, a Magyar TermészettudományiMúzeum fõmunkatársa indította útjára,aki az 50’-es években több mint tízezerállatot jelölt meg. Õ a szerzõje A Kár-pát-medence denevéreinek elterjedésiadatai címû mûnek, valamint a Ma-gyarország Állatvilága sorozat része-ként megjelent Denevérek Chiropteracímû, még ma is alapmunkának tekin-tett denevérhatározónak. Munkája so-rán fõként a pilisi szoplaki Ördöglyuk-barlangban és a budai Pál-völgyi bar-langban tevékenykedett, ahol elsõsor-ban a közönséges, hegyes orrú, hosszúszárnyú és a patkós denevéreket jelölte.Visszafogási eredményei nagyon ked-vezõek voltak, kimutatta például, hogya Pilisben jelölt hegyes orrú denevérekleginkább DDK, DNY irányba vándo-rolnak.

A denevérek gyûrûzése 1960-tól az1980-as évek végéig gyakorlatilag telje-sen leállt. A szünet után, 1990-tõl Dobro-si Dénes kezdeményezésére újból meg-indult a magyarországi denevérek gyû-rûzése, de ekkor már szigorú szakmai és

etikai szabályok között, kizárólag füg-gönyhálókkal történtek a befogások. AMagyar Denevérkutatók Baráti Köre(MDBK), amely sok fiatal kutatót indítottútjára, 1992-ben alakult; ezt követõenországszerte több denevérekkel foglal-kozó csoport és egyre több szervezetvett fel programjai közé denevérfaunisz-tikai vizsgálatokat, kutatási témákat.

A gyûrûzés egy módszer, segítségé-vel többek között információt kapha-tunk a különbözõ denevérfajok és po-pulációk helyhûségérõl, az állatok téliés nyári szálláshelyeirõl, az azok közöt-ti távolságról. Az utóbbi idõben pedig –a kor színvonalának megfelelõen –, ter-jedõben vannak a genetikai vizsgálatokis, ami elsõsorban a taxonómiai problé-mák megoldására, de a populációk el-különítéséhez is eredményesen hasz-nálható. Az állatok jelölése és visszafo-gása alapján becsülhetõ, illetve kiszá-mítható a populáció mortalitása, túlélé-

se. Jelenleg ha-zánkban a dene-vérek egyedi jelö-lésére kizárólagszabályos profilú,angol gyártmányúalumínium gyûrû-ket használnak,melyeken – a ma-dárgyûrûkhöz ha-sonlóan – „Buda-pest” felirat és egyazonosító szám ta-lálható. A gyûrûk-nek – eltérõen amadárgyûrûktõl –két lekerekített,ún. talpa is van,

melynél fogva a gyûrû nem sérti fel azállat szárnyvitorláját, hanem arrakönnyedén rásimul. A denevérek befo-gása, gyûrûzése hazánkban is szigorúszabályokhoz kötött, többek közöttcsak adott tájegységekben és az indo-kolt, elõre elfogadott éves kutatási terv-ben szereplõ fajokat lehet gyûrûzni.Több denevérfaj augusztus végén, szep-tember elején ún. párzóhelyeket keresfel, amelyek többnyire különbözõmészkõbarlangok, víznyelõk. Ezeken azõszi nászhelyeken egyetlen éjszaka fo-lyamán akár több száz denevér is meg-fordulhat, ezért az adatszerzés ebben azidõszakban a leghatékonyabb.

A Dunazug-, valamint a Visegrádi-hegység barlangi denevérfaunájára irá-nyuló legutóbbi átfogó vizsgálatot1992-tõl az MDBK Budapesti Denevér-védelmi Csoport szervezésében Dobro-si Dénes, Csanádi Dávid, dr. MolnárViktor és Molnár Zoltán denevérgyûrû-zõk vezették, az adatszerzõ munkaazonban 1997-ben leállt.

Most, tizenhárom év kihagyás után,2010 tavaszától e térség denevérkutatá-sa új lendületet vett, melynek célja –folytatva az elõdök alapmunkáját – arendszeres adatszerzés és a monitoring.Ennek során a régebbrõl ismert nász-barlangok és erdei élõhelyek (erdei kis-tavak, források) környékén végzett há-lózások, valamint a telelõ állományokellenõrzése kapnak hangsúlyt. Az elté-rõ élõhelyekrõl származó információk atudományos igényû adatszerzésen túl,a különbözõ kezelési tervekben köz-vetlenül is felhasználhatók.

Kováts DávidFotó: Pápai G.

Denevérkutatás a Pilisben


Nagy örömünkre szolgált, hogy a MEG-OSZ évek óta tartó erõfeszítései eredmé-nyeként a közfoglalkoztatáshoz nyújthatótámogatásokról szóló 375/2010.(XII. 31.)kormányrendelet az erdõgazdálkodókatáltalánosságban nevesítette a támogatha-tó körben (6. § (2) f.), így a magán erdõ-gazdálkodók számára is megnyílt az út aprogramban való részvétel elõtt!

A magánerdészeti közfoglalkoztatás-ról szóló pályázati kiírás ugyan mégnem jelent meg, de információink sze-rint annak elõkészítése folyamatbanvan, és nagyon reméljük, hogy a tavasziközcélú erdészeti munkákra már a ma-gánerdõkben is igénybe lehet venni. AMEGOSZ az elõzetes felmérések alap-ján országosan mintegy 1500 fõre be-csülte azt az igényt, ami a magánerdõk-ben jelentkezhet a közfoglalkoztatottakalkalmazására. A program olyan közcé-lú tevékenységeket érinthet, mint pél-

dául az erdészeti feltáró utak, sétautak,turistautak és tanösvények karbantartá-sa, parlagfû- és gyommentesítés, inva-zív növényfajok visszaszorítása, erdeitüzek megelõzését szolgáló feladatok,erdei szemétgyûjtés és elszállítás segíté-se, közjóléti eszközök kihelyezése, fel-újítása, karbantartása vagy éppen a vá-gástakarítás, ha annak dokumentált cél-ja a tûzifaigények szociális, kedvezmé-nyes kielégítése. A pályázat várhatóanmegfogalmaz egy minimális létszámot,ami alatt nem lehet közfoglalkoztatásiprojektet indítani, de reménykedünkabban, hogy ennek a foglalkoztatási ha-tárnak az elérését nemcsak az egyénierdõgazdálkodók, hanem azok társulá-sai számára is lehetõvé teszi. Úgy érez-zük az eddig szépen fejlõdõ magáner-dészeti szakirányítói hálózat kiemeltszerepet játszhat majd a munkák szak-mai felügyeletében, irányításában is –

ha ugyan lesz még akkor erdészeti szak-irányítói hálózat.

A MEGOSZ nemcsak ötletgazdája volta magánerdészeti közmunka, közfoglal-koztatás gondolatának, hanem a jövõ-ben is folyamatosan nyomon kíséri, segí-ti a tervezett program pályázatainakmegírását, azok szakmai megvalósítását,egységes adminisztrációjuk biztosítását,megteremtve a témában a napi kapcso-lattartást és információáramlást az érin-tett felek között. Ennek érdekében – haa tervekbõl valóság lesz – a MEGOSZ er-re a célra külön szakmai referens alkal-mazását tervezi és addig is kéri, várja amagánerdõs közfoglalkoztatási programiránt érdeklõdõk megkereséseit, kérdé-seit a MEGOSZ bármelyik elérhetõségén(06-1-391-42-90, fax:. 06-1-391-42-99, e-mail: [email protected])

Dr. Sárvári JánosMEGOSZ

MM AA GG ÁÁ NN EE RR DD ÕÕ BB EE NN

MAGÁN ERDÔTULAJDONOSOK ÉS GAZDÁLKODÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

FEDERATION OF PRIVATE FOREST OWNERS AND MANAGEMENTS IN HUNGARY

1021 Budapest, Budakeszi út 91. Tel.: 391-4290, fax: 391-4299

e-mail: [email protected]

Magánerdészeti közfoglalkoztatásante portas!

A Magán Erdõtulajdonosok és Gazdál-kodók Országos Szövetsége (MEGOSZ)a magyarországi erdõk 42%-át kitevõ,mintegy 500 ezer erdõtulajdonost repre-zentáló magyar magánerdõk legjelentõ-sebb szakmai szövetségeként, a tagságkörében végzett széles körû felmérés ésa beérkezett vélemények alapján véle-ményezte az Új Széchenyi Terv terveze-tét. Kértük a terv megalkotóit és véglege-sítõit, hogy vegyék figyelembe az erdõk-kel, az erdõgazdálkodással, mint a jelen-legi tervezetben méltánytalanul alulrep-rezentált területtel kapcsolatos javaslata-inkat. A FAGOSZ szintén megfogalmaz-

ta észrevételeit a tervezettel kapcsolat-ban. A két szövetség javaslatait rövidenaz alábbiakban foglaljuk össze.

A terv kiemelt prioritásként kezelte aklímaváltozást és az energetikai szek-tort érintõ mitigációs és adaptációs fela-datokat. Ez magába foglalja az ÜHG-kkibocsátás-csökkentését, a klímabarátberuházások ösztönzését, a környezet-tudatosság és a társadalmi elfogadott-ság növelését.

A légköri szén megkötésére és tartóstárolására azonban legalább olyan nagyszükség van, mint az ÜHG-k kibocsá-tás-csökkentésére. A legnagyobb szá-

razföldi szénelnyelõk és tárolók pedigaz erdõk, illetve az élõ fa és a feldolgo-zott, fából készült tartós használati cik-kek. Ezért fontos az új erdõk létrehozá-sa (erdõtelepítés) és a meglévõ erdõkszénmegkötõ képességének növelése.Az ország szén-dioxid-kvóta bevételei-nek egy részét – az elmondottak alap-ján – erre szükséges fordítani.

Zöld foglalkoztatási fejezetben a ter-vezet nem foglalkozott az erdõgazdálko-dásban dolgozókkal, holott az erdõgaz-daságban több tízezer fõ, elsõsorban ala-csony képzettségû, vidéken lakó állam-polgár számára nyílik folyamatos vagyszezonális munkalehetõség az erdõtele-pítésben, az erdõ felújításában, nevelé-sében, az erdészeti szaporítóanyag ter-mesztésben, parlagfû-eltávolításban ésaz energiaerdõk létrehozásában, kiter-

Nem találtak visszhangra javas-lataink az Új Széchenyi Tervhez


melésében, egyéb erdei biomassza be-gyûjtésében, feldolgozásában

Nem tartottuk helyes megközelítés-nek, hogy az erdõgazdálkodással és afaiparral csak úgy foglalkozik a terv,mint a biomassza-fogyasztó energiater-melõk energiahordozó forrását kibo-csátókkal. Ez rendkívül helytelen, hi-szen elégetni csak azt szabad, amit ma-gasabb értékû termékként nem lehetértékesíteni, illetve amibõl értékesebbetelõállítani nem lehet. Nem a mellékter-mék, az eselék oldaláról kell e szakterü-leteket közelíteni, hanem a minél többhozzáadott értéket tartalmazó használa-ti és ipari termékei felõl.

A faipart azon sajátossága miatt java-soltuk külön megemlíteni, mert a fa azegyetlen olyan nyersanyag, melyet fel-használva az hosszan tárolja a szenet, ígynyilvánvalóan elõnyös a fa használatamás anyagokkal szemben a klímaválto-zás fékezése érdekében. Így a faipar fej-

lõdését a klímaváltozással szembeniküzdelem miatt is pártolni célszerû.

Az új tervben tehát meg kell teremte-ni a lehetõségét, hogy a meglévõ, denehezen kihasználható kapacitások ter-melõvé tétele érdekében ezen erdeiútépítési beruházások prioritást élvez-zenek. Ennek számos járulékos hasznais lenne, ugyanis az ökoturizmus fej-lesztésével növelni lehetne az erdõk jö-vedelemtermelõ képességét, továbbáaz erdõk turizmus általi terheltségét isirányítani lehetne, miáltal a természetikörnyezet kevésbé károsodna.

Az elmúlt félév közös munkájának,társadalmi vitáinak és szakmai konzul-tációinak eredményeként elkészült azÚj Széchenyi Terv, a „Talpra állás, meg-újulás és felemelkedés fejlesztéspoliti-kai programja”, amelyet 2011. január14-én Budapesten, a Mariott Szállóbandr. Orbán Viktor miniszterelnök, Ma-tolcsi György nemzetgazdasági minisz-

ter és dr. Fellegi Tamás nemzeti fejlesz-tési miniszter, mutatott be.

Nagy érdeklõdéssel vettünk részt azismertetõn. Az Új Széchenyi Terv az aláb-bi hat program köré csoportosul: Foglal-koztatási Program, Gyógyító Magyaror-szág - Egészségipari Program, Közleke-désfejlesztési Program, Tudomány-Inno-vációs Program, VállalkozásfejlesztésiProgram, Zöldgazdaság-fejlesztési Prog-ram (www.ujszechenyiterv.gov.hu).

Átolvasva a helyszínen megkapottpályázati kézikönyvet, illetve az egyesprogramokban szereplõ pályázati lehe-tõségeket szomorúan vettük tudomá-sul, hogy javaslatainkat a program szer-kesztõi figyelmen kívül hagyták, az er-dõ, az erdõgazdálkodás nem kerülteknevesítésre csupán a „Biomassza fel-használás a zöld gazdaság-fejlesztési”programban egy rövid utalás erejéig.

Dr. Somogyvári Vilmos MEGOSZ

„Bencsik Jánosállamtitkár úr részéreKlíma- és Energiaügyért Felelõs Állam-titkárságNemzeti Fejlesztési Minisztérium

Dátum: Ajka, 2011. február 7.

Tisztelt Államtitkár Úr!

A Biomassza Erõmûvek Egyesülésenevében ezúton szeretnénk találkozótés egyeztetést kezdeményezni a villa-mos energia törvény közelgõ módosítá-sával kapcsolatban. Az elmúlt év végénlezajlott a T/1941-es számon beterjesz-tett törvényjavaslat vitája a parlament-ben és a hamarosan kezdõdõ tavasziülésszak egyik elsõ megszavazott törvé-nye lehet. Még a törvényjavaslat részle-tes parlamenti vitája elõtt módot szeret-nénk találni arra, hogy a 2011. január31-ig benyújtott módosító javaslatokkalkapcsolatosan megosszuk az általunkképviselt erõmûvek véleményét.

Komoly aggodalmat váltott ki a meg-újuló energiában érdekelt iparági szere-plõk körében az a módosító javaslat,amely jelentõsen csökkentené a kötele-zõ átvételi tarifákat visszamenõlegesenés hosszú idõszakon keresztül. Ugyan-akkor a 2020-ig szóló Nemzeti MegújulóCselekvési Terv hosszú távú mûködést,kiszámítható jövõt kívánna meg a meg-újuló energiával mûködõ cégeknek.

Mivel eddig hivatalos álláspont nemszületett a minisztérium részérõl az üggyelkapcsolatban, és a módosító javaslat való-di okát és célját sem mutatták még be amédiában megjelent találgatásokon túl,ezért közvetlenül szeretnénk tájékoztatástkapni a törvénymódosításról.

Úgy véljük, a személyes találkozó alegalkalmasabb formája ebben az ügy-ben a szakmai egyeztetésnek, elsõsor-ban azért, mert a törvényjavaslat elfoga-dásának menetrendje miatt nincs másrasem idõ, sem pedig hely.

Mivel a villamos energia törvénytérintõ módosítások az erõmûvek létét,

napi mûködését, közvetlen és közvetettellátási kötelezettségeit alapvetõen befo-lyásolhatják, az iparági szereplõknek kö-telessége tárgyaló félként fellépni ebbenaz ügyben. Reméljük, hogy a módosítá-sok tekintetében Önben megtaláljuk azta tárgyaló partnert, akivel érdemben tu-dunk egyeztetni. Ezt a reményünket erõ-síti az a tudat, hogy az elmúlt idõszakbanis nyitott volt az Államtitkárság az iparágsorsát alapvetõen befolyásoló szabályo-zási kérdések véleményezésére. Az ipar-ági szereplõknek Ön által küldött újévilevél is azt bizonyítja, hogy építenek ésszámítanak a gazdasági szereplõkkelfolytatott párbeszédre.

TisztelettelBiomassza Erõmûvek Egyesülése”

Levél az államtitkárhoz


A Szeniorok Tanácsa évzáró szokásosülését 2010. december 9-én, a meghívó-ban meghirdetett napirend szerint tar-totta – a fûtési idényre bevezetett taka-rékossági intézkedések következtében– a MTESZ Kossuth Lajos téri székházá-nak tárgyalójában.

Dr. S Nagy László elnök az üdvözlé-sek után megnyitójában a felkért elõ-adó és újabb tagjai számára ismertette aSzeniorok Tanácsa programját, célkitû-zéseit és vázolta a tagság összetételét –érzékeltetve, hogy a törzslétszámbanmeghatározó a nagy tapasztalattal ren-delkezõ, köztiszteletben álló és magasOEE kitüntetésekben részesültek ará-nya. Továbbiakban kitért az Erdõk He-te rendezvény jelentõségére, megítélé-sére, valamint a szakmánkat foglalkoz-tató, fontosnak ítélt témákra, kiemeltenaz állami erdõk kezelésének jelenleg is-meretlen alakulására; az OEE elhelye-zési gondjaira stb.

Ezt követõen felkérte Vajai Lászlót,a Vidékfejlesztési Minisztérium Erdé-szeti, Halászati és Vadászati Fõosztályá-nak vezetõjét a „Tájékoztató az erdé-szeti ágazat új közigazgatási helyzeté-rõl” szóló gondolatainak közlésére.

A tájékoztató elején megjegyezésrekerült, hogy a nagy élettapasztalattal ésgazdag szakmai múlttal rendelkezõhallgatóság nem könnyíti meg a dolgát,de bármirõl is essék szó, az esetlegespolitikai felhangú hatásra sem kíván el-menni olyan irányba, amely a hivatalifeladataihoz illõ elvekkel összeegyez-tethetetlen.

Elöljáróban jelezte, kinevezése elõtthangot adott azon véleményének, melyszerint a vállalható részleg igen össze-tett, mivel az erdészet – nagyságrendjé-nél, országos területi kiterjedtségénélfogva – kitenné egy egész fõosztály fel-adatkörét. Idézte, hogy „Nem tartommagam az ország fõerdészének, nem isvagyok az, azonban minden erõmmeligyekszem a több irányú bizalomnakmegfelelni!” Vázolta továbbá, az Erdé-szeti Osztály létszámát és összetételét,amelyet nem tart kielégítõnek. Azzal,hogy a Minisztériumból kihelyezték ahatósági feladatokat, az „kiürült”, és azágazat stratégiai irányítása is „gyengült”.Az egyes szakágazatokról, melyek fõ-hatósági szintû igazgatási feladatokatlátnak el, csak háromszoros áttéttelkaphatnak valami reális, hiteles képet.Az elmúlt évtizedekben megélt változá-sok nem használtak a szakmának. Em-

lékezett a „régi szép idõkre”, amikor atermészetvédelem az erdészetbõl nõttki. Nem volt szerencsés a természetvé-delmi társadalmi szolgálat létrehozása,mert az erdészet és természetvédelemérdekellentétei, a közöttük kialakult el-lenségeskedés innen is eredeztethetõ.A szélsõséges társadalmi szervezetekpedig többet ártanak a szakmának és atársadalomnak, mint használnak.

A szakmának azonban számolni kellaz új kihívásokkal, az erdõben megjele-nõ új szereplõkkel; a városi – közjólétiszolgáltatásokra kiéhezett – polgárok-kal, a vadászokkal stb.. Az utóbbi tízesztendõben megváltozott a finanszíro-zási rend. Jelenleg 16–17 címen adhatóvalamilyen, valamekkora – az erdészet-hez kapcsolódó – támogatás. Az elõi-rányzat szerint 40 milliárd körüli összegáll rendelkezésre 2013-ig, amely vala-milyen úton elérhetõ. Közelharc lesz aforrásokért. Egy biztos, hogy ebben azévben költségvetési forrásokra alig le-het számítani. Az EU-s forrásokat pedigaz eddigi gyakorlattól eltérõen, jobbankell hasznosítani. El kell mozdulni azalig kihasználástól a teljes kihasználá-sig. Nem kedvez az ágazatnak, hogy alegtöbb támogatáshoz csak a magán er-dõgazdálkodók juthatnak hozzá. Az el-sõ félévben – a soros magyar EU-elnök-ség idején – ki kell használni a bennerejlõ lehetõségeket. Oldani kellene azállami tulajdon hátrányos helyzetét, fõ-leg a közjóléti és környezetvédelmi fe-ladatokkal kapcsolatban.

Az MFB a 100%-os tulajdonos, ígynyilván profitot is kell termelni. SemjénZsolt miniszterelnök-helyettes megbízá-

sa alapján erdõstratégiát kell összeállí-tani, benne az állami erdõk kezelésé-nek teljes vertikumával. Vagyis az erdé-szeti részvénytársaságok gazdálkodásátnem abban a szemléletben kell tervez-ni, mint korábban, mivel a vidékfejlesz-tési, közjóléti szerep meghatározóbblesz, és ehhez igazodnak a támogatásokis. A szervezeti változások – ha lesznek– még nem ismertek. Az igazgatásbansok új ügyféllel kell dolgozni, akik aligvagy egyáltalán nem tájékozottak. Aszakirányítást az elõzõ súlypontoknakmegfelelõen kell módosítani. Az erdõ-felügyelet ügyintézését úgy kell meg-erõsíteni, hogy polgárbaráttá váljon. Aminisztérium SZMSZ-e szerint az egysé-ges mezei õrszolgálatot a minisztérium-nak kell megszervezni. 2011-ben erremég nemigen lesz forrás. Az erdõ- ésvadászati törvény módosítására sok ja-vaslat érkezett, feldolgozásuk a jövõ évelejére várható. Az erdõtörvény szerke-zetileg nagyon stabil. A végrehajtástkell egyszerûsíteni, felelõsségteljesebbétenni.

A vadászati törvényben mélyrehatóváltozások várhatók. A túlságosan nagyvadlétszám önmagát és élõhelyét ve-szélyezteti. Már most öt megye túllõtteazt a megemelt nagyvad-tervet, amelyetjövõ évben kívánunk kiadni. Az erdé-szet és természetvédelem kapcsolatá-ban – véleménye szerint – javulás vár-ható azzal, hogy egy tárca kebelén be-lül van mindkét szakterület. A véderdõ-ket nem célszerû átadni kezelésre anemzeti parkoknak. A vázoltak utánelõadónk megköszönte a meghívást, alehetõséget, hogy a Szeniorok Tanácsa

Az OEE Szeniorok Tanácsa tájékoztatója


tagjaival találkozhatott és máskor is, szí-vesen bekapcsolódna a Szeniorok ren-dezvényein a véleménycserébe.

Dr. S. Nagy László megköszönte azelõadóknak, az ágazat irányításávalkapcsolatos gondolatait, felajánlotta ajövõbeni együttmûködés lehetõségét,továbbá azt, hogy a fõosztályvezetõ ré-szére valamennyi rendezvényükre elfogja küldeni a meghívókat. Nyilvánmost lesz lehetõség hozzászólásokra,véleménycserére, a szakmai kérdésekmegvitatására, de a sok fontos szakmaikérdés mellett essék szó az Egyesületetaz „újrakezdéssel” kapcsolatban foglal-koztató dologról is, nevezetesen abbólaz apropóból is, hogy ma miért ebben ateremben ülésezünk. A MTESZ-t, mintszövetséget – mint a mûszaki értelmiségigen fontos „mûhelyét” – létfeltételei-ben rendítette meg a válság. A megél-hetési gondok kihatnak az ErdészetiEgyesületre is, mivel saját elhelyezésiproblémáját is felerõsítette. Tény vi-szont, hogy sokszor, sok helyen szóesett róla – de még nem elégszer –,hogy épült a 160 éve alapított Egyesü-letnek – a tagok összeadott pénzébõl,az Alkotmány és a Honvéd utca sarkán– egy székháza, és az új kezdetben ille-ne megtalálni a módját, hogy ott az OEEújra birtokba kerülhessen. Ehhez kértea fõosztályvezetõ segítõkész közremû-ködését, az esetleges tárgyalási helyze-teit „érvényesítendõ”.

Másik kiemelhetõ közös feladat akorábban említett erdõstratégia készíté-se, amely viszont nem jelenthet újat. Is-mert, hogy lényegében van egy – a Kor-mány 2004-ben 1101-es számú határo-zatával megerõsített – Nemzeti Erdõstra-tégiánk, melyhez igazodva, súlypontokaktualizálásával ajánlatos az új tervet el-

készíteni. Vagyis csak az aktuális, takti-kai javaslatainkat kell jobban értelmez-ni, hogy beépülhessen a minisztériuméves terveibe és – mivel az ENSZ 2011-et az Erdõk Évének szenteli – a sajátossúlypontok kiemelésével az EU-s vi-szonylatban is célszerû megfeleltetni.

Továbbiakban az elnök lehetõségetkínált a hozzászólások kifejtésére.

Véleményt nyilvánítottak: dr. ErdõsL., Czebei S., Halász G., dr. Halasy Gy.,dr. Király P., Köveskuti Gy., dr. SzászT., Tollner Gy. A szenior kollégák véle-ménye, ajánlásai a következõkbenösszegezhetõk:

– Az ágazatról szóló döntéseket csakszakmai alapon kiérlelt elvek, tervekalapján szabad hozni.

– A szabályozás egyszerûsítésével elkell érni, hogy sokkal kevesebb legyena hatósági ügyek száma, közérthetõ,pontos szakmai tartalommal.

– A nemzeti parkok kellenek, merthasznos szolgáltatást nyújtanak a társa-dalomnak.

– A tájvédelmi és természetvédelmiterületek kijelölésénél olyan szemléle-tet kell kialakítani, amely szerint a kör-nyezet valamennyi elemét figyelembeveszik.

– Többek egybehangzó véleményeszerint, az erdészet nem hallatja eléggéa hangját, nem szerepel eleget a nyilvá-nosság elõtt, ezen a helyzeten változtat-ni kell. A tapasztalat szerint szükség vana társadalmi szervezetekre, de felelõs-séggel.

– A fõosztályvezetõnek a szakághangulatát érintõ megjegyzésére reagál-va észrevételezték, hogy nem lehet po-litika nélkül megoldani a szakmai kér-déseket sem. A kapcsolati tõke érvé-nyesítésének sok formája van, és aktua-

lizált módszereit nem szabad elhanya-golni; mert azok mindig „mûködnek”,csak másként.

– Felmerült az idõsebb tagtársak ré-szérõl – akik a korabeli kincstári erdõ-gazdálkodásban is részt vettek –, hogya tevékenységek szakmai hasznossága,tervezhetõsége attól függött mi módonellenõrizték az üzemterv szerinti gaz-dálkodás végrehajtását az erdõfelügye-lõségek. Hogyan történik ma a terve-zés, a végrehajtás és az ellenõrzés?

– Az erdészeti kutatás történetére hi-vatkozva, súlypontos kutatásra vanszükség, kiemelve az erdészeti oktatás-sal való szoros, tudományos kapcsola-tát, egymásra épülését.

– Ajánlatos az erdei turizmussal szo-rosabb kapcsolatot kiépíteni és errõl azErdészeti Lapokban több információtközreadni.

– Kiemelésre került, hogy az erdõrevonatkozó jelenlegi szabályozás – a tör-vény, végrehajtási rendelete, az erdõ-rendezési szabályokat tartalmazó útmu-tató – alkalmas keretet biztosít a tarta-mos erdõgazdálkodás tervezéséhez, avégrehajtáshoz és a gazdálkodás ellen-õrzéséhez is. A hatósági jogkör, az eh-hez szükséges szigort is hozzárendeli.

– Az igazgatás szervezetei most amagyar erdõk hatósági feladatait más-fajta nehézségekkel küzdve szolgálják,annak ellenére, hogy a jogszabályi kör-nyezet valóban bonyolult eljárási rendszerint próbálja érvényesíteni az elõírá-sokat, hiszen az 1990-es rendszerváltásáltal generált problémák máig hatnak.Az eljárási renden viszont feltétlenülegyszerûsíteni kell. Erre talán éppen azOEE feladatában készülõ, az erdõgaz-dálkodás teljes körét átfogó koncepció-ban lehetne helyet szorítani. De korrek-ciós lehetõség nyílik még a kormányhi-vatalok mûködésének beindításánál is.

– Kiemelésre került, hogy a jövõbenaz erdészetnek a kormányzati, fõható-sági hierarchiában a jelenleginél min-denképp nagyobb szerepet kelleneszánni, mivel így nem látszik biztosí-tottnak a magyar erdõk jövõje. Jó pél-dának említhetõ az OEF hajdani szerve-zete és szerepe.

– Az azonban helyesnek ítélhetõ,hogy a vidékfejlesztési adottságokkal,közjóléti szereppel egyre többet foglal-kozunk, nem elhanyagolva az erdõkarányos gazdasági jelentõségét, hiszena szakszerûen kezelt erdõ megfelel agazdasági haszon szolgáltatása mellett,valamennyi más funkciónak is.

– Miután az agrártárcán belül mûkö-dik az erdészet – bár ez a minisztérium


nevébõl nem derül ki – kívánatos volnaolyan erdészetpolitikai síkon dolgozóerdész szakembereknek teret engedni,akik az agrárvonallal eredményesebbentudnának szót érteni, akik az agrárpoli-tika alakításában is részt vennének. To-vábbá nagyon hiányolható, hogy nemjelenik meg a nyilvánosság elõtt a fa-gazdaság szerepe, jelentõsége!

– Nagy jelentõségû esemény, hogy aszakma politikai és társadalmi vezetéseitt ül egymás mellett. Reményre jogosít,hogy a mai ülést gyümölcsözõ, gyakorla-ti haszonnal járó együttmûködés követi.

– Nem kell megint teljesen új kon-cepciót kitalálni. Van a szakmának egyközmegegyezéssel készült, a kormányáltal elfogadott Nemzeti Erdõstratégiája.Az Erdõk Hete rendezvényén a minisz-terelnök-helyettes által kért, az erdészetügyeire vonatkozó tanulmányban azEgyesület a korábbi stratégiánk lénye-gét erõsítse és a fontosabb hangsúlyokszerint módosítsa, bõvítse, hogy fejez-zünk már végre be egy jól megalapo-zott koncepciót. Az elsõ – általános ér-vényû – erdõtörvényünk 55 évig, az1961. évi erdõtörvény 35 évig volt ér-vényben. A jelenlegi alig múlt egyévesés máris maceráljuk. Tudjuk, hogy azalaposan elpuskázott privatizáció hatá-sa alatt készült a korábbi, túlszabályo-zott körülményeket teremtõ erdõtör-vény. Végigkövethetõ az állami erdõkféltése. Most elõttünk a lehetõség – haaz ígéreteket be is váltják –, hogy az ál-lami erdõk alkotmányos védelem alákerüljenek. A magánerdõk kezelésébenpedig jobban érvényesülhetnek a piac-gazdaság szempontjai. Ezt kérték az ittülõ vezetõktõl is.

– Foglalkozni kell egy másik aktuálisszakmai és társadalmi problémával is.

Nevezetesen mi legyen a megtermelt fá-val? Aki figyeli a napi sajtót – „Eltüzelikaz erdõket” stb. – beláthatja, hogy ho-lisztikus szemléletû vizsgálat eredmé-nyei alapján lehet csak hitelesen és egy-ségesen megnyilvánulni. Korábban azegész erdõgazdaságot – a fafelhaszná-lással és kereskedelemmel egyetemben– kezelték, és ezt ajánlani lehet a jövõrenézve is.

– Kérdés hangzott még el az osztat-lan közös tulajdoni forma várható ala-kulásáról. Mi újság ezen a téren?

– Javaslat hangzott el, hogy a mezõ-gazdasági nagy fejlesztésekkel össz-hangban kell a kiemelt szakkérdésekmegoldását tervezni, idõzíteni és jól po-litizálva az együttmûködést, generálni.

– Köveskuti György tagtársunk ismer-tette, hogy a „Piaristák az erdészet szol-gálatában” elnevezésû felmérésre tettekjavaslatot, és azok, akik adalékokat tud-nak ehhez nyújtani, tegyék meg nála.

– Tollner György felhívta a figyelmetaz Erdészeti és Faipari Dolgozók Szak-szervezetének „Erdészeti és Faipari Hír-adó” c. lapjára, amelyet igen igényesen,naprakész információkkal szerkeszt dr.Király Pál tagtársunk, amiért ismételtenelismerésünket fejezzük ki.

Halász Aladár gondolatai a Szenio-rok Tanácsa tagságához irányultak, je-lezve, hogy mai átalakuló folyamatbanérdemes vissza is tekinteni. A régebbiidõkbõl idéz ma is megszívlelendõmegállapításokat. Ismerteti a MadridiErdészeti Világkongresszus idején azerdészetet foglalkoztató problémákat,felsorolja azokat a tennivalókat, ame-lyek a világ erdészetének nehézségeitvolt hivatva megoldani és néhányszámadatot az akkori fafelhasználásról:

– be kell kapcsolni a termelésbe azo-

kat az erdõterületeket, ahol eddig mégnem volt termelés;

– világméretekben növelni kell az er-dõtelepítést az állami források bekap-csolásával, célszerûen a gyorsan növõfafajok elõtérbe helyezésével;

– az erdõgazdálkodás és faipar min-den szintû integrációjával vonjuk be ahasznosításba azokat a faanyagokat,amelyek eddig a választékokból kima-radtak;

Zambó Péter, az OEE elnöke az el-hangzottakra válaszul is jelezte, hogydolgoznak azon a normaszövegen,amely az alkotmányban kifejezné az er-dõk jelentõségét, szerepét. Az azonbannem egyszerû, mert a szövegezésére – ajelek szerint – az egészséges életmód-dal összefüggõ joghoz kapcsolva nyíliklehetõség. A koncepció elkészítéséremegalakult szûk körû bizottság a lehe-tõség függvényében elkészítette a cí-mekre bontott témavázlatot, ill. javasla-tot. Fontosnak tartja, hogy jó összefog-laló készüljön el. Sarkalatos kitételekközé tartoznak: állami erdõt csak államierdõgazdaság kezel; megszervezendõaz egységes õrszolgálat stb..

Ismertette továbbá a legutóbbi el-nökségi ülés fejleményeit, jelezve, hogyaz elnökség elfogadta Ormos Balázs fõ-titkár nyugdíjba vonulási kérelmét. A ta-vaszi küldöttülésig Lomniczi Gergelylátja el az ügyvivõ titkári feladatot. Vá-zolta az Egyesület gazdálkodásának ahelyzetét, nehézségeit, az elnökségmunkamegosztását, tagjainak elkülönü-lõ feladatait, a reszortok felelõseit, illet-ve az Erdészeti Lapok és a tagság viszo-nyát, kapcsolatát. Aki tag, az kapja megaz Erdészeti Lapokat stb..

Vajai László a felmerült kérdésekrevonatkozó összefoglalójában ismertetiaz MgSzH – mint a tervezési és ellenõr-zési feladat gazdájának – szervezeti fel-építését, a vezetésben beállott változá-sokat és kijelenti, hogy az ellenõrzésifeladatok ellátásához ma még adottak afeltételek. Ezzel összefüggésben, fõbbvonalaiban ismerteti a VidékfejlesztésiMinisztérium szervezeti felépítését ésvezetõinek személyi összetételét, hogy2011. január 1-jétõl, a kormányhivata-lok megalakulásától kezdõdõen várha-tók változások, melyekrõl még ponto-san nem tudják, hogyan mûködnek.Egyetért viszont abban, hogy az ágazatirányításból a politikát nem lehet kizár-ni, most nem is erre helyezõdik súly-pont. Utalt arra, hogy a politikai szemé-lyiségek hogyan vállalnak szerepet azerdészet céljainak megvalósítása érde-kében. Név szerint említette Semjén


Zsoltot, aki kellõ politikai erõt jelent azerdészeti ágazat érdekeinek az érvé-nyesítéséhez.

Dr. S. Nagy László elnök, rövid össze-foglalójában kiemelte, hogy a SzeniorokTanácsa, Zambó Péter elnökkel egy kö-zös véleménycserét kíván szervezni azEgyesületen belüli együttdolgozásról, il-letve az elnökség elvárásairól.

A következõkben a Szeniorok Taná-csa évzáró üléseinek már hagyomá-nyossá váló „korosztályos” „jubiláns”kollégák köszöntésére került sor. Ez akedves, megható mozzanat, amikor a70 év felettiek közül azoknak – 5 éven-ként számítva –, akik kerek évforduló-hoz érkeztek, a jubiláló tagtársaknak,az OEE és Szeniorok Tanácsa elnöké-nek aláírásával ellátott EMLÉKLAPOTad át, baráti köszöntõ szavak kíséreté-ben. A köszöntõ ünnepélyességét eme-

lendõ, mûvészi kulturális mûsor teszimég színvonalasabbá a baráti, kollegiá-lis gesztust. Ez alkalommal Dévai NagyKamilla elõadómûvésztõl hallottunkkarácsonyi hangulatú dalokat, éneke-ket gitárkísérettel. Köszönet a mûvész-nõnek, hogy kedves dalaival és szívhezszóló felvezetõ szavaival gazdagította, ami kis ünnepünket.

85 éves jubileumi Emléklapot kap-tak: dr. Erdõs László és Fuják József.

80 éves jubileumi Emléklapot kapott:Tollner György.

Az ünnepséget követõen az elnökmegköszönte Vajai Lászlónak az õszin-te és korrekt tájékoztatót, felajánlva atagság tapasztalati képességébõl szár-mazó segítségét, és munkájához jóegészséget kívánt.

Rövid szünet után folytatódott azülés. Az elnök összefoglalót adott a

még fontos eseményekrõl, majd ismer-tette a Szeniorok Tanácsa jövõ évi vár-ható programját, melyhez további ja-vaslatokat kért. Felvetette a gyakoribb– téli idõszakban esetlegesen a havon-kénti – üléseket, hogy az aktuális szak-mai témákat kiérleltebben tudjuk meg-vitatni és közreadni. Az ülések gyako-riságának növelésével egyetértett atagság, de az idõpontok meghatározá-sát a célszerûség függvényében aján-lották megfontolni, ezért a kérdés el-döntése a jövõ évi elsõ ülésünkre ha-lasztódott.

Az elnök megköszönve az aktív vé-leménynyilvánításokat mindenkinekbékés, áldott Karácsonyt és eredmé-nyekben, egészségben bõvelkedõ ÚjEsztendõt kívánva az ülést bezárta.

Összeállította: Halász Gábor, dr. S Nagy László

Az ülés helyszíne: OEE Wagner Károly Erdé-szeti Szakkönyvtár

Jelen vannak:Elnökség tagjai: Zambó Péter elnök, Kiss

László általános alelnök, Szabó Vendel tech-nikus alelnök, Mocz András magánerdõsalelnök, Haraszti Gyula EL SZB elnök, Csé-pányi Péter, Ripszám István, Cserép János,Szabó Tibor régióképviselõk.

Tanácskozási joggal: Bak Julianna EB elnök, dr. Sárvári Já-

nos, a MEGOSZ ügyvezetõ elnöke, az OEEkönyvtár õre, Ormos Balázs fõtitkár, PápaiGábor fõszerkesztõ, dr. S. Nagy László, aMTESZ volt alelnöke.

Kimentését kérte: Gencsi Zoltán, NagyImre régióképviselõk

Zambó Péter elnök köszöntötte az elnök-ségi ülésen megjelent elnökségi tagokat és ameghívottakat. Megállapította, hogy az elnök-ség 9 fõvel határozatképes. A jegyzõkönyv ve-zetésére Ormos Balázst, jegyzõkönyv hitelesí-tõknek Csépányi Pétert és Haraszti Gyulátkérte fel, mellyel az elnökség tagjai egyetértet-tek. Az elnökség a napirendet elfogadta.

Zambó Péter elnök tájékoztatta az elnök-séget, hogy az egyesület átvilágításának elsõhulláma lezajlott. Az anyagot az egyesületnovember végi közhasznúsági jelentésévelegyütt a decemberi elnökségi ülés tárgyalja.Ez évben kell még rendezni a függõ tétele-ket. Elkészült egy vezetõi információs doku-mentum, mely negyedévente ad tájékozta-tást az elnökségnek a pénzügyekrõl. Jelenállás szerint a Nemzeti Földalap birtokhasz-nosítási bizottságai után kapott összeg hiá-

nyozni fog az egyesület bevételei közül.Szükséges a számviteli politika aktualizálásaés elfogadása.

Az Erdészeti Nyílt Nap volt a következõnapirendi téma. Zambó Péter elnök kiemel-ten sikeresnek minõsítette a rendezvényt.Köszönetét fejezte ki a szervezésért OrmosBalázs fõtitkárnak, az erdõgazdasági társa-ságok vezérigazgatóinak és mindenkinek,aki a rendezvény sikeréhez hozzájárult. Azegyesület az elhangzott és kapott feladato-kat – úgymint az erdõ megjelenítése az al-kotmányban, az erdészeti stratégia kialakítá-sa a kormány számára és a nyílt nap ajánlá-sának megszerkesztése – a szakmai egyezte-tések után fogalmazza meg.

A következõkben az egyesület ideigleneselhelyezésével foglalkozott az elnökség. AMTESZ anyagi helyzete kritikussá vált. A Fõutcai épületben irodáink fûtése megszûnt.Szükséges a téli idõszakra irodákhoz jutni,hogy az egyesület mûködése zavartalan le-gyen. Az elnökség egyelõre a Fõ utcában va-ló maradás mellett állt ki, ahol más, de fûthe-tõ irodákba költözünk át. Oda csak a legszük-ségesebb, a napi munkához szükséges eszkö-zök és iratok kerülnek át, a többi marad amegszokott helyén. Egyúttal tájékozódik azelnökség a MTESZ vagyoni helyzete és mûkö-dése részleteirõl, hogy végleges döntés szület-hessen. Az elnökség a decemberi ülésen tár-gyalja az Erdészeti Információs Központba va-ló költözés lehetõségét, feltételeit is.

A Pápai Helyi Csoport levélben fordult azelnökséghez, hogy a név szerint megnevezetttagtársaik megsegítésére, akik veszteségeketszenvedtek el a vörösiszap katasztrófa során,

gyûjtés induljon. Elnök úr tájékoztatta az el-nökséget, hogy az erdõgazdasági társaságoktöbb millió forint támogatást fizettek már ed-dig, amit számos magánszemély adományaegészít ki. Az elnökség felkérte a fõtitkárt,hogy körlevélben szólítsa meg a helyi cso-portokat és szakosztályokat, hogy az Erdész-csillag Alapítványon keresztül célzottan tá-mogassák bajba jutott tagtársainkat és hozzá-tartozóikat.

Barabás Tibor, az Erdei Vasutak Sza-kosztály elnöke levélben fordult az elnök-séghez, hogy segítsen az erdei vasutak indo-kolatlan túlszabályozását megszüntetni,mert teljesen ellehetetlenül az üzemeltetés.Zambó Péter elnök maga vállalta a több er-dõgazdasági társaságot érintõ sürgõs ügykormányzat felé történõ képviseletét.

Haraszti Gyula, az Erdészeti Lapok Szer-kesztõ Bizottsága elnöke tájékozatta az el-nökséget a munkájuk legfontosabb részlete-irõl. Javaslatot tettek, hogy mely meghatáro-zó vezetõ személyekkel készüljön a lapokszámára riport, az ágazati kommunikációsstratégiáról, és az erdõgazdasági társaságokbeszámolóinak közlésérõl.

Rövid bejelentések során Csépányi Péterrégióképviselõ a Pilisi Helyi Csoport elnöketájékozatta az elnökséget, hogy a Farkasrétitemetõben Wagner Károly síremlékét rend-be tették. Kiss László alelnök elmondta a té-mához kapcsolódóan, hogy a Wagner Ká-roly emlékkõ elkészült, az engedélyezés fo-lyik Selmecbányán.

Az elnökség foglalkozott az egyéni tagdí-jak befizetésével. Azokat a tagokat, akik nemfizetik a tagsági díjat, illetve akik nem kíván-nak továbbra az egyesület tagjai lenni, írás-ban kell kiértesíteni, megköszönve eddigimunkájukat.

Bak Julianna, az Erdészcsillag Alapít-vány Kuratórium tagja beszámolt arról, hogySzendrõn és Szendrõládon az egyesületi ta-gok és erdészeti társaságok által befizetettpénzügyi adományokat a rászorultak részé-re átadták.

Elnökségi jegyzõkönyvekJegyzõkönyv

az Országos Erdészeti Egyesület Elnökségének2010. október 29-i, 10.30-kor kezdõdött ülésérõl


Zambó Péter tájékoztatta az elnökséget,hogy a Magyar Posta Zrt. 2012-ben bélyegetad ki erdész témában. Az elnökség javaslata,hogy a 150 éves Erdészeti Lapok szerepeljena bélyegen.

Dr. Sárvári János, a könyvtár õre beszá-molt arról, hogy a „Riedl Gyula könyvtári he-tek” alkalmából az Erdõfeltárási Szakosztálytett látogatást a könyvtárban. Újabb felhívólevelet küld ki az egyesület helyi csoportjai ésszakosztályai számára, hogy látogassanak el akönyvtárba. Elismeréssel szólt az Erdélyben,Bálványoson megtartott X. Erdészeti Szak-konferencia programjáról. Ormos Balázs, azErdészeti Erdei Iskola Szakosztály elnökehozzáfûzte, hogy volt érdeklõdés az erdélyi-

magyar erdei iskolai együttmûködés iránt,melyet a magyar kormány is támogat azzal,hogy iskoláskorúak utazzanak el a szomszé-dos országok magyarlakta területeire.

Zambó Péter elnök megköszönte az el-nökség munkáját és az ülést bezárta.

kmf.Zambó Péter

OEE elnökOrmos Balázs

jegyzõkönyvvezetõHitelesítõk:

Csépányi Péterrégióképviselõ

Haraszti GyulaEL SZB elnök

Jegyzõkönyvaz Országos Erdészeti Egyesület Elnökségének

2010. december 7-i, 10.30-kor kezdõdött ülésérõl



László általános alelnök, Szabó Vendel tech-nikus alelnök, Mocz András magánerdõsalelnök, Haraszti Gyula EL SZB elnök, Cse-rép János, Nagy Imre, Csépányi Péter, Rip-szám István régióképviselõk.

Tanácskozási joggal: Bak Julianna EB elnök, dr. Sárvári János

a MEGOSZ ügyvezetõ elnöke, az OEEkönyvtár õre, Ormos Balázs fõtitkár, PápaiGábor fõszerkesztõ,

Kimentését kérte: Gencsi Zoltán és SzabóTibor régióképviselõ.

Zambó Péter elnök köszöntötte az elnök-ségi ülésen megjelent elnökségi tagokat és ameghívottakat. Megállapította, hogy az el-nökség 9 fõvel határozatképes. A jegyzõ-könyv vezetésére Ormos Balázst, jegyzõ-könyv hitelesítõknek Csépányi Pétert és Ha-raszti Gyulát kérte fel, mellyel az elnökségtagjai egyetértettek. Tájékoztatta a jelenlévõ-ket, hogy Gémesi József úr, az ErdészcsillagAlapítvány Kuratóriumának elnöke az ülé-sen részt venni nem tud, helyette Bak Ju-lianna a Kuratórium tagja tartja a beszámo-lót. Az elnökség a napirendet elfogadta.

Elsõként Bak Julianna számolt be rövi-den az Erdészcsillag Alapítvány tevékenysé-gérõl. Az alapítvány 2010-ben is meghirdetteösztöndíj- és segélypályázatait és többletfela-dataként az árvíz- és vörösiszap-károsultakpénzügyi megsegítését is lebonyolította. Évesbeszámolót jövõ év elején készítenek. Az el-nökség a rövid tájékoztatót tudomásul vette.

Zambó Péter elnök további alapítványok-ról mondta el javaslatait. Az „Erdõ az ember-ért Alapítvány”-t, melyet a VidékfejlesztésiMinisztérium kezel, szükséges ismét élõvétenni. Ez ügyben elnök úr felveszi a kapcso-latot az illetékesekkel. A „Wagner Károly Ala-pítvány”, mely az OEE-hez kötõdik, szinténmegújul. Az új kuratórium felállt, Cserép Já-nos, a Kuratórium tagja intézi, hogy a pénz-ügyi átutalások még ez évben megtörténje-nek. A következõ ülésen az elnökség az ala-pítványok ügyét napirendre tûzi.

A személyi kérdések napirendi pont ke-retében Zambó Péter elnök ismertette azegyes elnökségi tagok részére kiadott szak-területi feladatokat. Ezzel a hatékonyabbmunkavégzést kívánja segíteni. Bejelentette,hogy Ormos Balázs fõtitkár kérését koren-gedményes nyugdíjazása ügyében támogat-ta. A továbbiakban Lomniczi Gergely elnök-ségi titkárként végzi az egyesületi munkát. Atavaszi küldöttközgyûlés tárgyalja a leendõfõtitkár személyi ügyét. Továbbá tájékoztat-ta az elnökséget, hogy Mocz Andrást az NFAEllenõrzõ Bizottság tagjává választotta azOrszággyûlés Mezõgazdasági Bizottsága.

A következõkben az átvilágítás eredményé-rõl számolt be Bak Julianna, az OEE EllenõrzõBizottság elnöke. Tájékoztatójában elmondta,hogy aktualizálni kell a számviteli politikát, agazdasági tevékenységet pontosítani szükséges,az egyesületi szabályzatokat is szükséges megú-jítani, köztük az SZMSZ-t, és azokat az Alapsza-bállyal összhangba kell hozni. Fontosnak tartot-ta, hogy leltárokkal legyen alátámasztva az évespénzügyi mérleg. A fõtitkár által elkészített, no-vember végére vonatkozó közhasznúsági jelen-tés pozitív eredményt mutat, azonban a folya-matban lévõ számlázások és az átvilágítás soránfeltárt nyitott tételek rendezése valószínûsíthetõ-en negatív eredménnyel jár az év végével. Zam-bó Péter elnök kérte, hogy a jelentést Kiss Lászlóalelnökkel egyeztessék. Ormos Balázs fõtitkárjavasolta, hogy egyesületünk kiemelkedõ érté-

kei, mint a Székház, a Könyvtár, az Erdészeti La-pok, a honlapok kerüljenek be az új alapsza-bályba. Dr. Sárvári János, a könyvtár õre tájé-koztatta az elnökséget, hogy a könyvek napi ér-tékkel nem szerepelnek, de naprakész nyilván-tartás folyamatosan készül.

Az egyebek témakörben számos felvetéstörtént, melyek közül kiemelkedik, hogy fo-lyamatban van a dr. Semjén Zsolt miniszter-elnök-helyettes által kért erdészeti stratégia.Rövidesen a stratégiát szerkesztõ bizottságelsõ ülésére is sor kerül, és január elején astratégia gerince el is készül.

Az elnökség elhatározta, hogy levélbenkeresi fel a Vidékfejlesztési Minisztérium il-letékesét a hulladékgazdálkodási törvénymódosítása érdekében. A cél, hogy ne a gaz-dálkodó legyen a felelõs a külterületi szemételtakarításáért, hanem az önkormányzat,mert az erdõt mindenki látogathatja.

A MTESZ-vagyonnal kapcsolatosan szük-ségesnek tartotta az elnökség a saját hatás-körben történõ tájékozódást. Az OEE va-gyoni helyzetének tisztázása érdekébenügyvédi iroda megbízása szükséges.

A több erdõgazdaságot is érintõ erdei vas-utak támogatása és minõsítése ügyében aNemzeti Fejlesztési Minisztérium illetékes ál-lamtitkárához fordult egyesületünk. Biztató-ak az elõzetes visszajelzések a minõsítési díjeltörlése ügyében.

Az új erdészegyenruha kialakításának vé-leményezésére érkezett felkérés a Vidékfej-lesztési Minisztériumtól. Az elnökség állás-foglalása szerint a legfontosabb, hogy a ru-házat anyaga megfelelõ legyen, továbbá nea ruha, hanem csak a jelzések legyenek tel-jesen egységesek.

Szükségesnek tartotta az elnökség, hogya magán erdõgazdálkodás vonatkozásábanegyes EU támogatási jogcímeket a kormány-zat nyisson meg, melyhez törvénymódosítás-ra is szükség lesz.

Zambó Péter elnök megköszönte az el-nökség aktív munkáját és az ülést bezárta.

kmf.Zambó Péter

OEE elnökOrmos Balázs




Jegyzõkönyvaz Országos Erdészeti Egyesület Elnökségének2011. január 18-i, 10.30-kor kezdõdött ülésérõl



László általános alelnök, Szabó Vendel tech-nikus alelnök, Mocz András magánerdõsalelnök, Haraszti Gyula EL SZB elnök, Cse-rép János, Nagy Imre, Csépányi Péter, Rip-szám István, Szabó Tibor régióképviselõk.

Tanácskozási joggal: Bak Julianna EB el-nök, dr. Sárvári János, a MEGOSZ ügyvezetõ

elnöke, az OEE könyvtár õre, Lomniczi Ger-gely elnökségi titkár, Mester Gézáné titkár.

Kimentését kérte: Gencsi Zoltán régió-képviselõ.

Zambó Péter elnök köszöntötte az elnöksé-gi ülésen megjelent elnökségi tagokat és ameghívottakat. Megállapította, hogy az elnök-ség 10 fõvel határozatképes. A jegyzõkönyvvezetésére Mester Gézánét, a jegyzõkönyv hite-lesítõknek Csépányi Pétert és Haraszti Gyulát


kérte fel, mellyel az elnökség tagjai egyetértet-tek. Tájékoztatta a jelenlévõket, hogy az elnök-ségi ülés után az egyesület korábbi elnökeinekrészvételével ebéd keretében búcsúzik az el-nökség Ormos Balázs nyugdíjba vonult fõtit-kártól. Az elnökség a napirendet elfogadta.

Elsõként a Wagner Károly Alapítvány mû-ködési kérdéseivel foglalkozott az elnökség.Az alapítvány könyvelésének áttekintése so-rán fogalmazódott meg az a javaslat, miszerintaz Alapítványnak az OEE-vel, mint a Könyvtárüzemeltetõjével kell megállapodást kötnie azalaptõke éves kamatának támogatásként tör-ténõ átadására. Az OEE ezt a támogatást for-díthatja a Könyvtár elhelyezésével kapcsola-tos költségek fedezésére, amirõl az OEE és aKönyvtárnak helyet adó épületet fenntartó Pi-lisi Parkerdõ Zrt. közötti megállapodásnakkell szólnia. Az elnökség a fenti megoldást ja-vasolja az alapítvány kuratóriumának. Az OEEtitkársága az OEE és a Pilisi Parkerdõ Zrt. kö-zötti megállapodást elõkészíti.

Szintén az elsõ napirendi ponton belülszámolt be Sárvári János, a könyvtár õre aKönyvtár biztosításával kapcsolatban folyta-tott tárgyalásokról. A Groupama GaranciaBiztosító 115 millió forint értékre történõ,évi 169 100 forintos biztosítási díjat tartalma-zó ajánlatát az elnökség elfogadta, és meg-bízta Sárvári Jánost a szerzõdéskötés miha-marabbi elõkészítésével. A biztosítási értéknövelése és a biztosítási díj csökkentése ér-dekében az OEE és a Pilisi Parkerdõ Zrt. Bu-dapesti Erdészet közösen megvizsgálja,hogy milyen további biztonsági intézkedé-sek (pl. rács felszerelése) tehetõk meg.

A második napirendi pont keretébenZambó Péter elnök ismertette a MTESZ szék-házzal kapcsolatban született ügyvédi anya-got. Az elnökség a kérdés további tárgyalásátés az ügyvédi anyag átdolgozását tartja szük-ségesnek. Közben elkezdõdik a Fõ utcai iro-dákban található iratok rendezése, szükségszerinti selejtezése, és esetleges gyors költöz-tetésre történõ elõkészítése. Az iratrendezéssorán a titkárság és a Könyvtár közösen átte-kinti a Fõ utcai irodákban lévõ nagy mennyi-ségû kiadványt, amelynek kiosztására, érté-kesítésére tesznek javaslatot.

A harmadik napirendi pont keretébenBak Julianna ismertette az Ellenõrzõ Bizott-ság által az elnökség részére elõterjesztettSzámviteli Politikát. A Számviteli Politikamegalkotására egyrészt a mérlegbeszámolóformáját meghatározó kormányrendelettelvaló összhang megteremtése, másrészt a ko-rábbiaknál áttekinthetõbb és kiszámíthatópénzügyi, számviteli mûködés kereteinekkialakítása miatt volt szükség. Az elnökségaz OEE Számviteli Politikáját a következõhatározattal egyhangúan elfogadta. A honla-pon történõ megjelenésrõl a titkárság intéz-kedik. Hatálybalépés 2011. január 1.

1/2011. (01.18.) sz. határozat: Az Or-szágos Erdészeti Egyesület elnöksége1/2011. (01.18.) számú határozatával azOrszágos Erdészeti Egyesület SzámviteliPolitikáját az Ellenõrzõ Bizottság általjavasolt formában jóváhagyja.

A negyedik napirendi pont keretében azelnökségi idõszakra újjáalakítandó Díj Bi-zottság megalakításának kérdésével foglal-kozott az elnökség. Zambó Péter elnök a Díj

Bizottság elnökének, dr. Kosztka Miklósprofesszort, az elnökség képviselõjének Rip-szám István régióképviselõt, a szakosztá-lyok képviseletére az elnökség által válasz-tott tagnak Bús Máriát javasolta, mely javas-latokkal az elnökség egyhangúan egyetér-tett. A régiók által delegált díj bizottsági ta-gokat a régióképviselõk január 26-ig megne-vezik a titkárság számára. Az így felálló DíjBizottság kiküldi a kitüntetési javaslatokatbekérõ levelet a helyi csoportoknak és szak-osztályoknak. A titkárság elkezdi az elõké-születeket a kitüntetések elkészítésére.

Az ötödik napirendi pont keretében Lom-niczi Gergely elnökségi titkár ismertette a Nem-zeti Civil Alapprogramból 2011-ben, országoscivil szervezetek mûködési költségeivel kap-csolatos pályázat lehetõségeit. Az Egyesület 3millió forintot pályázhat, a beadási határidõ feb-ruár 3., mely határidõre a titkárság elkészíti ésbeadja a pályázatot. Az elnökség javasolta to-vábbi pályázati lehetõségek felkutatását, köz-tük olyan célok megvalósítására, mint egyesü-leti kiadványok készítése, Almanach kiadása,Selmecbányát bemutató film készítése, meglé-võ film és képanyagok archiválása stb. A 2010-es személyi jövedelemadó bevallásból szárma-zó 1% megszerzésére a korábbi évekhez ha-sonlóan az Erdészeti Lapok februári számábanközöl felhívást az OEE, illetve a titkárság feltár-ja azokat a lehetõségeket (e-mail megkeresés,honlapon közzététel), amelyeknek nincs to-vábbi költségvonzata. Külsõ szakértõk általszervezett kampány lebonyolítását az elnökségnem támogatta, mert a kampány költségei nemállnak arányban a várható bevételekkel.

Az egyebek napirendi pontban az elnök-ség 2011. május 20-át jelölte meg a Közgyû-lés tervezett idõpontjának. Az eddig, ill. a jú-nius 17-18-i vándorgyûlésig tartó idõszakmunkarendjét a titkárság összeállítja.

Roland Migende tiszteletbeli tag meghí-vót küldött a német erdészeti egyesületekéves rendezvényére, melyet 2011 szeptem-berében Aachenben tartanak. Roland Mi-gendével a kapcsolatot Csépányi Péter veszifel ebben a kérdésben.

Az elnökség a MEGOSZ azon felvetésére,miszerint a 2010. október 8-i Erdészeti NyíltNapon elhangzottakkal kapcsolatban szü-lessen közös levél a vidékfejlesztési minisz-ternek, amely az ott elhangzott ígéretekmegvalósítására emlékeztet, azt javasolta,hogy Zambó Péter elnök a kérdést a január20-án esedékes Erdõ Tanács ülésen vessefel, és az Egyesület az ott kialakított véle-mény alapján hozza meg döntését.

Zambó Péter elnök bejelentette, hogy a tit-kárságon dolgozó Vince Lászlóné pénzügyifõelõadó 2011. január 31-tõl nyugdíjazását kér-te, mely kérelmet az elnök elfogadta.

Szabó Vendel szerint nem fordulhat elõ,hogy az Erdészeti Lapokban nem jelenikmeg egy felkérésre született írás. Ilyen ese-tekben nagyobb körültekintéssel kell eljárni.Haraszti Gyula SZB elnök javasolta, hogy azújságban például terjedelmi okokból válto-zatlan formában nem közölhetõ írások adottesetben az Egyesület, vagy az EL honlapjánlegyenek olvashatók.

Szintén Szabó Vendel javasolta, hogy a jö-võben az elnökség foglalkozzon az erdészbértábla kialakításának kérdésével.

Lomniczi Gergely elnökségi titkár záráskéntbeszámolt az egyesületen belüli információ-áramlás javítását célzó elképzelésekrõl, mely-nek elsõ lépéseként az elnökség tagjai az ága-zatot érintõ rendszeres heti sajtófigyelést kap-nak a titkárságtól a Nyírerdõ Zrt. segítségével.

Zambó Péter elnök megköszönte az el-nökség aktív munkáját és az ülést bezárta.Az ülés után az elnökség ünnepélyes kere-tek között vett búcsút Ormos Balázs nyug-díjba vonult fõtitkártól.

kmf.Zambó Péter

OEE elnökMester Gézáné




Új belépõk

2011. január: Sopron Hallgatói HelyiCsoport: Göde Tamás egyetemi hallgató,Kelecsényi Szilárd egyetemi hallgató; Vi-segrádi Helyi Csoport: Mészáros Péteregyéb felsõfok, Mezõ Ágota erdõmérnök,Csontos István Dömötör erdõmérnök; Eg-ri Helyi Csoport: Õsz Gábor erdõmér-nök, Vigh Ilona erdõmérnök, Nagy And-rás erdõmérnök, Gáll Lászlóné egyéb kö-zépfok; Zalaegerszegi Helyi Csoport:Modrovits Dóra erdõmérnök; Baranyamegyei Helyi Csoport: Kincses Miklósegyéb középfok; Sárospataki Helyi Cso-port: Fábián Ferenc egyéb középfok; Ka-posvári Helyi Csoport: Fülöp Tamásegyéb középfok; Budapest HM HelyiCsoport: Juhász Ferenc erdõmérnök; Ba-lassagyarmati Helyi Csoport: KovácsMárton erdõmérnök; Gyõr MagánerdõHelyi Csoport: Szabó Dániel tanuló;Egyéni tag: Laky Péter egyéb felsõfok

2011. február: Balassagyarmati He-lyi Csoport: Kovácsné Wágner Máriaerdõmérnök, Kovács Ferenc erdõmér-nök, Kovács Péter erdésztechnikus, Ke-resztes Dávid erdésztechnikus, HegedûsAndrea egyéb középfok; Veszprém FVMHelyi Csoport: Rák Roland erdõmér-nök; Nagykanizsai Helyi Csoport:Trojkó Péter erdõmérnök, Farkas Lászlóerdõmérnök, Tóth Tibor; Kaszói HelyiCsoport: Szász Mihály erdõmérnök;Gyõr-Moson-Sopron megyei Magán-erdõ Gazdálkodási és Környezetvé-dõ Helyi Csoport: Horváth István er-désztechnikus; Visegrádi Helyi Cso-port: Vízkert Péter, Mayer Szilárd er-désztechnikus, Hinkó Miklós erdésztech-nikus; Szolnoki Helyi Csoport: BeneiZsolt erdõmérnök; Veszprém HM HelyiCsoport: Major Diána erdõmérnök, Be-nedek Péter; Gyõr Erdõgazdasági He-lyi Csoport: Papp Csaba erdõmérnök;Soproni Helyi Csoport: Gergácz Péteregyéb felsõfok; Kecskeméti Helyi Cso-port: Bolla Bence erdésztechnikus


dr. Lehmann Antal

1936–2010

Búcsúzunk TõledKedves Barátunk!

Igen, mi erdészekmondunk utolsó Is-tenhozzádot dr. Leh-mann Antalnak. An-nak a természettudós-nak, akirõl kevesentudják, hogy a Du-na–Dráva Nemzeti

Park elsõ igazgatójaként éppen az erdõgaz-dálkodás és természetvédelem példaértékûösszehangolásáért kapta meg az egyik legma-gasabb erdész kitüntetést, a Kaán Károly díjat.Ezért mi Õt Tiszteletbeli Erdésszé fogadtuk.

Kedves Tóni Bátyánk!Olyan idõszakban voltál a természetvé-

delem élén, amikor – saját szavaiddal élve –ez az intézmény még csak kereste önmagát.Törvénye már volt, de a hétköznapokat me-derben tartó, eligazítást és fogódzót jelentõrendelet egyre csak késett. Nem véletlenülalakultak ki szekértáborok az erdészek éstermészetvédõk között országos méretek-ben. Mégis akadt egy hely – Baranya megye– amely a béke szigete volt. Mi volt a titkod,amellyel ezt elérted?

Az Elsõ természetvédõ voltál, aki jobbjátnyújtotta felénk, erdészek felé és mi tiszte-lettel elfogadtuk azt.

Tudtad és vallottad, hogy a természetvé-delem bölcsõjét 1879-tõl kezdõdõen az er-dészek ringatták.

Mint a pécsi egyetem természetföldrajztanára a legjobb ismerõje voltál annak a ter-mészeti környezetnek, amelyet irányítottál,felismerve és hirdetve saját munkatársaid fe-lé azt a tényt, hogy mennyi értéket köszön-het a természetvédelem az erdészeknek.

Ezeket az értékeket aztán évente a ha-gyományossá váló közös konferenciákon beis mutattad, összehozva ezáltal a két területszakembereit.

Igen, az árkokat betemetted!Beszélgetéseink gyakori témája volt a föld-

rajz és történelem, mert szerinted így teljes azegység. Tájak és emberek. Létezik egy embe-ri léptékû csodálatos táj, egy pannonkoridombvidék, a Zselic, amelynek nemcsak kró-nikása, de aktív szereplõje is voltál. Milyen ki-számíthatatlan az emberi sors! Sasréten, ab-ban a több mint 100 éve alapított iskolábankezdted tanítói pályádat, amely 1996-ban azország elsõ Erdei Iskolája lett. Avatását köve-tõen már a DDNP igazgatójaként tértél vissza,hogy gyökereidet sohasem feledve valósítsdmeg a természetvédelem és erdõgazdálkodásországosan is példaértékû gyakorlatát.

Majd következett aktív pályafutásod utol-só napja. Búcsú a mecseki erdészektõl, attól aközösségtõl, amelyik úgy érezte, hogy meg-adja a méltóságát ennek a találkozónak. Máigfelemelõ és egyben szívszorító érzés volt aVillányi hegyoldalban elköszönni Tõled. Ak-kor láttunk egyetlen egyszer a könnyeiddelküszködni. Akkor elköszöntünk, most búcsú-zunk kedves Barátunk. Az utolsó ajándékot ismi kaptuk Tõled akkor. Mint a természetföld-

rajz tanára, a geológia megszállottja, egy-egyfinoman csiszolt kõ-alapra helyezett kris-tállyal leptél meg valamennyiünket. Most mártudjuk, hogy örök emlékként.

Drága Barátunk!Igazad lett. Ha rátekintünk az ajándékod-

ra, a természet csodálatos tollú költõje, WassAlbert sorai törnek elõ:

„….mert elfut a víz, és csak a kõ marad,de a kõ marad.”

Kedves Tóni Bátyánk!A Jó Isten nyugtasson békében.

Dr. Papp Tivadar

Balsay Antal

1945–2011

Kedves Kollégánk1968 augusztusábankerült az akkori ne-vén Mezõföldi ÁllamiErdõ- és Vadgazda-sághoz, fásítási ésszakirányítási elõadó-nak. Akkoriban aRössler Károly irányí-tása alá tartozó fásítá-

si tevékenység jelentõs felfutás elõtt állt, hi-szen a mai szemmel is meghatározó erdé-szeti munkák folytak az erdõgazdaságnál.

Pályája töretlenül emelkedett felfelé, kez-detben a Sárosdi Erdészetnél erdészeti mû-szaki vezetõ, késõbb a szakmai munkájánaknagyobb teret adva, a központban helyeztékfásítási elõadónak, ahol jó felkészültségérõlszámot adhatott. Aztán 1978-ban a Fásító Er-dészetnél kinevezték erdészetvezetõnek, itta gyakorta mostoha körülmények között ishelytállva irányította a parkosítást. 1987-benismét a központba került, és már osztályve-zetõi szinten vezette a már többségében vál-lalkozásban, külsõ cégek megrendelésérevégzett parkosítási, fásítási feladatokat.

A család és a munka mellett tovább is ké-pezte magát, tájrendezési és környezetvédel-mi szakmérnöki diplomát szerzett 1977-ben.

Munkába állásának kezdetén folytak az M7-es autópálya fásítási munkái, amely a maga ne-mében úttörõ tevékenységnek számított, hi-szen az ország elsõ autópályájaként ilyen irá-nyú tapasztalatok nem álltak a rendelkezésre.

Beindult a Velencei-tó környékének,mintegy 2000 ha kopár területnek a pionírfafajokkal történõ fásítása, hogy a lepusztultdomboldalak ismét a tó meghatározó látké-pévé váljanak. A cél az volt, hogy az erodáltfelületeket zöld erdõ, élõ és lélegzõ, oxigénttermelõ növényzet borítsa. Springer Ferenc,mint a VIB nagyhatalmú elnöke, külön kor-mányjelentésben köszönte meg szakmai, éstársadalmi tevékenységét az üdülõ tó kör-nyékének sokoldalú fejlesztésében.

1980-ban a Velencei-tavi Intézõbizottság-gal közösen került sor egy a térségben szokat-lan, az összes többitõl eltérõ adottságú nö-vénykert kialakítására, melynek az volt a célja,hogy a Velencei-tó környékén lassan kialaku-ló turizmusnak egy önálló, a Velencei-hegy-ség növény-állat-geológiai világát összefoglalóegységben bemutató kert jöjjön létre. Ez mára

Pákozd-Sukorói Arborétum amely 1991-bennyitotta meg a kapuit. A 250-féle növényfajtatervezése, ültetése, a múzeum kialakítása, be-mutató anyagának összegyûjtése, a támogatá-sok szerzése, a fenntarthatóság biztosításamind az Õ nevéhez is fûzõdik. A létesítményjó példája az erdésztársadalomnak a természe-ti környezet védelmére tett erõfeszítéseire. Mamár évente harmincezren látogatják.

Székesfehérváron sok ipari létesítményhálás a társadalmi munkában elkészített par-kosítási terveiért, amelynek során az addigrendetlen, szeméttel borított gyárudvarokhelyén mutatós, szemet gyönyörködtetõparkok létesültek.

Munkáját, tehetségét, alkotóerejét, pon-tos kivitelezését, jó szervezõkészségét,okosságát fõnökei mindig elismerték, ame-lyet bizonyít számtalan kiváló dolgozó jel-vény, amelyet 1971–89 között szinte mindenmásodik évben átvehetett, valamint a dicsé-rõ oklevelek halmaza.Kiváló Munkáért mi-niszteri kitüntetést is kapott 1985-ben, amely-lyel a környezetvédelem és a tájrendezés te-rén kifejtett munkáját ismerték el.

A szakmában ismert erdõmérnököt 1993-ban a Földmûvelésügyi Minisztérium Erdésze-ti Hivatalának Erdõvédelmi és Erdészetpoliti-kai Osztályához hívták dolgozni, amit el is vál-lalt, azzal a meggyõzõdéssel, hogy a szakmalegfelsõ irányításába kerülve a gyakorlati életetképviselje. Itt fáradtságot és idejét nem kímél-ve vett részt az 1996. évi Erdõtörvény megal-kotásában, melynek során három, merõben újszakmapolitikai kihívásnak is egyidejûleg kel-lett megfelelni: a piacgazdasági átalakulás, azújból megjelenõ magánerdõ-tulajdon és azegyre agresszívabb „zöld” ökológiai problé-mák. Emellett elévülhetetlen érdemeket szer-zett a hazai erdõvédelmi tevékenység orszá-gos koordinálása terén és az állami erdei vasu-tak mûködtetésének irányítójaként is.

Munkássága elismeréseként 1999-ben ki-nevezték a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesz-tési Minisztérium Erdészeti Hivatala ErdészetiIgazgatási Osztálya osztályvezetõjének. Eb-ben a beosztásában elsõsorban a másodfokúszakhatósági eljárások és a természetvédelmitársintézményekkel történõ egyeztetésekbölcs megoldása jellemezték tevékenységét.Széles körû és több szintû szakmai tapasztala-tait kamatoztatta 1993-tól a Gemenci Erdõ ésVadgazdaság Rt. igazgatósági tagjaként is.

Szívesen és türelmesen foglalkozott a fia-talabb kollégákkal, akik mindenütt felnéz-hettek rá, elismerve gazdag szakismereteit,élettapasztalatát, sokat tanulhattak Tõle. Fia-talkori, sikeres élsportolói egyéniségét meg-õrizve tudott részt venni az Agrárminiszté-riumok Nemzetközi Sporttalálkozóin is.

Minisztériumi pályafutását és szakmaiéletmûvét 2006. évi nyugdíjba vonulásakor a„Pro Silva Hungariae” („Magyar Erdõkért”)miniszteri szakmai kitüntetéssel ismerték el.

Kissé zárkózott természetét feloldva, fa-nyar humora, a dolgok jó és sötét oldalátegyszerre megmutatva gyakran megnevette-tett Bennünket. Kiváló képességû és felké-szültségû, az erdészszakma iránt mélyen el-kötelezett, hivatástudattal megáldott, véle-ményét nyíltan vállaló, intelligens, széles lá-tókörû munkatársként nagyon szerettük.

E. G. – H. Gy.


„És miután odavitte, ahol magasodtak e nagy fák, indult vissza a házba Kalüpszó, isteni asszony.Õ meg vágta a fát, sebesen végezte a munkát.

Húsz törzset vágott ki, s a fejszével lefaragta ágaikat, legyalulta tudón, csaptatta zsinórral.

S fúrókat hordott ki Kalüpszó, isteni asszony:s õ egymáshoz is illesztette, kifúrva, a fákat,s összeerõsítette eresztékkel, cövekekkel.

Mint amilyen szélesre keríti az ács a teherreljáró bárka erõs derekát, mert érti a dolgát,

jó tutaját ugyanily szélesre faragta Odüsszeusz.”(idézet az Odüsszeia V. énekébõl,

fordította Devecseri Gábor)

A szerzõ a további folytatásban leírja, hogy hõse vitorlát ké-szített, és a habok ellen fûzfafonadékkal kerítette jármûvét.

A folyami tutajozáshoz ezekre nincs szükség, van viszontevezõre elöl-hátul, mellyel ha nem is túl gyorsan, de a folyósodrából ki lehet vinni a tutajt, reménykedve, hogy így a jár-mû és az esetlegesen szállított felteher (só, fûrészáru, zsin-dely, koporsó… no és maga a tutajos) baj nélkül elérhet amegrendelõhöz, nem fut hídpillérnek, nem akad fenn usza-dékfán, bedõlt törzsön, nem választ rossz folyóágat, melybõlcsak a következõ ár hoz le a zátonyról, nem fut fel sziklára,

mely kettészakíthatja jármûvünket, nem teszünk kárt más ha-jóban, kikötött malomban, kikötõben, partvédõmûben, nemakadunk fel késve leengedett kompkötélben…

E sok veszély ma is létezik, nem véletlen, hogy a folyamiközlekedés szabályzói csak a szegedi székhelyû „Csemete Ter-mészetvédelmi Egyesület” makacs szervezõinek adták be de-rekukat és járultak hozzá ahhoz, hogy az egyesületnek e má-sodik tutajozása megvalósulhasson (az elsõ a Maroson Gyula-fehérvártól Szegedig esett meg immár három évvel ezelõtt).

A tutajozásnak igen hosszú története van, rönk szállítására emódon hazánkban az 1960-as években alkalmazták utoljára.

Szegeden most épült be a tutajozott fára alapított legneve-zetesebb fûrészüzem, a „Lippai” helye, már csak a kipartolás-ra szolgáló, keskeny nyomtávú sínpár alépítményének vázautal az elõdök munkájára.

Az elsõ magyar nyelvû erdõhasználattan tankönyv igensok oldalt szentel a tutajosüzemnek, hiszen a vasút általános-sá válása elõtt és azt kiegészítve igen sokáig ez volt a fenyõ-rönk szállításának leghatékonyabb módja.

A kedves olvasó képzeletben járja végig a rönk útját a ma-gas hegyoldalon való kivágástól, fejszés, keresztvágó fûré-szes gallyazástól, darabolástól kezdve a közelítésen túl azigen nagy esésû hegyi patakokon, majd folyókon át való el-juttatáson keresztül az Alföld hajdani fõütõeréhez, a Tiszá-hoz, majd annak egyre szelídülõ vizén Szolnokra, Csongrád-ra, Szegedre vagy akár Belgrádra.

Mi kellett ehhez? Csúsztatók építése, a munkába vett pata-kok medrének karbantartása, partvédõ és vízszabályozó mû-vek építése, „vízfogók” építése, melyekbõl a hegyi részekenütemterv szerint engedték a vizet az alárohanó tutajok alá, na-gyobb gátakkal „bekötõhelyek” létrehozása, a rönköket össze-fogó fagúzsok készítéséhez „gúzspörkölõ” kemencék építése.

Mindezt összhangba kellet hozni a vizet használó többiiparos dolgával – a legtöbb „súrlódás” a parti malmok ma-lomgátjaival volt –, de minden vízen járó ember közül a tuta-jos volt a leginkább bajos, mert jármûvét irányítani nehezentudta, terjedelme, tömege pedig igen nagy. Más tutajt építet-tek a hegyi patakokra, mást a lassabb vizekre, ehhez igen sokértõ és bátor férfi kellett.

Máig szólnak a Tisza mentén családi legendáriumok a kár-pátaljai õsrõl, aki tutaját valamely okból az enyészetnek ad-ván nem tért vissza a szülõföldjére, hanem kártérítés fizetésehelyett egy alföldi leánynál kereste a boldogságot.

A tutajon szállított felterhek közül a legnevezetesebb a ko-rabeli stratégiai áru, a só volt, melynek az a szomorú tulaj-donsága van, hogy vízbe esvén elsüllyed és elolvad, szembena fûrészáruval és a szétszakadt tutaj rönkjeivel, melyek igennagy üggyel-bajjal, de összeszedhetõk. A Tisza–Maros mentihelységekben ma is õrzik utcanevek a valamikori sóraktárakemlékét.

Tutajjal a Tiszán

A dualizmus kori hatalmas építkezésekhez a fában gazdaghegyekbõl jórészt így szállították a faanyagot. Madas Andrásmesélte az életútjáról készült riportban, hogy még egy horto-bágyi csárda tetõszerkezetében is látott úsztatott fából fara-gott gerendát.

A rönkök összekötéséhez a gerendák végein lyukakat vés-tek, a felhasználásnál természetesen ezt a részt is beépítették.Csupa lyuk volt a tutaj elején-végén a bekötést segítõ heve-derfa. A szegedi házbontásoknál ezek jórészt a borított geren-dafödémekbõl kerültek elõ, hiszen ott e hibát a vakolat, a bo-rítás eltakarta.

Megnézve e fákat, kipróbálva a tutajozást – embert próbá-ló, igen veszélyes foglalkozás volt.

Tutajaink a Huszt fölötti Veljatyinra (Velétére) vezetõ hídbal oldali, szolidabb Tisza-ágának partján készültek, és on-nan indulva vágtunk neki a víznek. Májusban, a tavaszi nagyvizek után, de még a nyári kis vizek elõtt igyekeztünk lejutnia hegyi részekrõl a kis víznél is tutajozható alföldi folyósza-kaszra. (Terveztük-gondoltuk, de az idén a Tiszán a legna-gyobb víz csak ezután jött le.)

Legnagyobb segítségünkre a Huszti Erdészeti Technikum(Leszotechnikum) tanárai és diákjai voltak, az õ javaslatuk volta tutajösszeállítás helyszíne, õk segítettek a rönkbeszerzésben,sok-sok ügyes-bajos dologban. Elkísért a magyar határig egymotoros gumicsónakkal a Huszti Katasztrófavédelem öt tagja,(néhai Fedornyák Iván, Kvitas Alekszij, Subert Olekszandr,Homecsko Vologyimir, Lemák Jurij). Nekik köszönhetõ, hogynem mentünk rossz folyóágba, hogy fennakadt tutajainkat letudtuk húzni szikláról, kavicspadról, uszadékfáról, hogy kéttutajjal eljutottunk Tiszabecsig, az ukrán-magyar határig. Kö-szönet érte – nélkülük tutajvesztett tutajosok lettünk volna, mi-vel elhatározásunk nagyobb volt, mint a tapasztalatunk.

Tutajozásunk eredménye: vad férfiaknak érezhettük ma-gunkat, birkózhattunk a Huszt és Tiszabecs közötti vadabbfolyóval (néha alulmaradtunk), csodálhattuk a Tiszát és elõ-deinket, szörnyülködhettünk a látható szemétmennyiségen,reménykedhetünk egy harmonikusabb víz–környezet–em-ber–ember jövõben.

A vad turizmust, az erdészromantikát kedvelõket biztatoma Felsõ-Tisza tájának járására. Mi õsszel megyünk Husztra azottaniakkal közös „vár alatti bozótirtásra”. Remélhetõen az ár-víz által tönkretett tutajozási múzeum is helyreállítódik majdSzinevéren.

A tutajutat szervezte a „Csemete Természetvédelmi Egyesü-let” kebelén belül fõleg Tokodi Béla; õ volt az egyetlen, akiHuszttól Szegedig a tutajon volt.

A tutajépítésben és a tutajozásban rajta kívül részt vettek:– a husztiak: Panykiv Igor és Schaffer Viktor tanárurak, Lu-

kacs Jura, Popovics Alekszandr, valamint Tkacsuk Andriydiákok.

– Szegedrõl a Kiss Ferenc Erdészeti Technikum diákjai:Benke Dániel, Nánási Zsolt, Vajda József, csak építettek, va-lamint jómagam, aki a husztiakkal együtt Jánd faluig tutajoz-tam.

A mellékelt képekkel próbálom illusztrálni azt a szabad-nak tûnõ, de igen keserves foglalkozást, melybe belekóstol-tunk.

Ezúton is köszönjük a huszti polgármester, Dzsanda Mi-hail segítségét, a kárpátaljai (ukránul kárpátontúli) hatóságoksegítõkész hozzáállását (vízügy, erdõfelügyelõség, katasztró-favédelem, rendõrség, vám- és pénzügyõrség), a magyarkonzulátus segítségét és mindazokét, akik gyerekkori tutajosálmaikon felbuzdulva támogatták e vállalkozást valamely for-mában.

Külön köszönet a huszti polgármesternek és Viskrõl (Vis-kovo) Hanka Sándornak, aki ha ideje engedte volna a tutaj-készítés segítésén kívül még az õsi, egy törzsbõl kivájt csó-nakján is elkísérte volna a társaságot – idõ híján a csónakjátajándékozta nekünk.

Csak igyekvõ segítséget kaptunk, de a magyar nyelv csap-dákat is rejt! Amit mi lucfenyõnek tanultunk õk erdeifenyõ-nek nevezik, amit mi erdeifenyõnek nevezünk, õk vörösfe-nyõnek nevezik. Erdészdiákok! Tanuljátok meg a fák latinnevét!

Szabó József erdõmérnök, mérnöktanár Szegedrõl

Biztos társ a rengetegben!Mielôtt Ön is útnak indul, készüljön fel alaposan és válasszon mindenhez kézenfekvô megoldást. Egy megbízható motorfûrész hasznos lehet az erdôben. Használja a Stihl termékeit, hogy munkájához megkapja a maximális segítséget. Az erdô a STIHL gépeinek szinte természetes élôhelye.

Tekintse meg személyesen termékeinket 2011. március 17–20. között a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpontban. Keresse standunkat a FeHoVa kiállítás „A” pavilonjában.

ANDREAS STIHL KFT. 2051 Biatorbágy-Budapark, Paul Hartmann u. 4.Telefon: (06-23) 418-054 · Fax: (06-23) 418-106www.stihl.hu · E-mail: [email protected] Látogasson el honlapunkra!www.stihl.hu

Stihl_sajto_Erde Ƭszeti_tavasz_2011_205x295.indd 1 2/8/11 1:01:57 PM

erdészeti lapok 146. évf. 2. sz. (2011....

Documents