Tartalom

Dr. Koltay András, Benke Attila:Károsítók és kórokozók gyakoriság-vizsgálata energetikai faültetvényekben ..........................................34

Molnár Dénes, dr. Frank Norbert:Emlékerdõ lesz a Roth-féle szálalóerdõ ..........................................38

Dr. Tuba Katalin:Fenntartható erdõk, fenntartható népesség ....................40

Garamszegi Balázs:Világkongresszus fiatal kutató szemével..........................41

Nagy Imre: Egy nagy ívû kutatáseredményei ..................................42

Nagy László: Ami a beszámolókból kimaradt…................44

Dr. Sárvári János: Hírek, információk a magánerdõket érintõ közelmúltbeli változásokról ......45

Andrésiné dr. Ambrus Ildikó:A mi erdõnk bûbájos lakói ..............................................46

Kertész Péter: Visszatérnek az erdészeti kincsek az ópusztaszeri emlékparkba ..........................................47

Prof. dr. Bartha Dénes: A kocsányos tölgy (Quercus robur) botanikai jellemzése ............................48

Szabados János: A letenyei fûrészüzem eladásáról –más nézõpontból ..............................................................51

Az OEE Ellenõrzõ Bizottsága 2015–2018 ........................52

Prof. dr. Horváth Béla, Ormos Balázs: Szakosztályokrendezvénye Iváncon ..............54

75 éve hunyt el Kaán Károly ............................................55

Khell Melinda:Fotókiállítás, Interforst, középkori templomok ..............56

Wágner Tibor: Wágner Lajos, az Ifjúsági Kör elnöke......58

Nagy László: Kalábriaiak árnyékában ..............................64

ERDÉSZETI LAPOK • Az Országos Erdészeti Egyesület folyóirata CL. évfolyam 2. szám (február)FÔSZERKESZTÔ: NAGY LÁSZLÓ • A SZERKESZTÔBIZOTTSÁG ELNÖKE: DR. OROSZI SÁNDOR

A SZERKESZTÔBIZOTTSÁG: Dr. Bartha Dénes, Detrich Miklós, Haraszti Gyula, Lengyel László, Lomniczi Gergely, Puskás Lajos, dr. Sárvári János,dr. Schiberna Endre, Wisnovszky KárolySZERKESZTÔSÉG: 1021 Budapest, Budakeszi út 91. Telefon: 06 (1) 201-6293 • Mobil: 06 (20) 330-3462 • e-mail: erdlap@oee.hu • www.erdeszetilapok.huKIADÓ: Országos Erdészeti Egyesület, 1021 Budapest, Budakeszi út 91. • Levélcím: 1021 Budapest, Budakeszi út 91. • FELELÔS KIADÓ: ZAMBÓ PÉTER elnök

Tördelõszerkesztõ: Balog Zoltán • Olvasószerkesztõ: Rimóczi Irén • Nyomdai munkák: PR Innovation Kft., Budapest • Felelôs vezetô: ifj. Komornik Ferenc

A kézirat lezárva: 2015. február 3.ISSN 1215-0398Terjeszti a Magyar Posta Zrt. Felvilágosítást a lappal lapcsolatban az Egyesület ad. Megjelenik havonta.A beküldött kéziratokat, fényképeket nyilvántartásba vesszük. A cikkek, írások nem feltétlenül azonosok a szerkesztô véleményével, azok tartalmáért min-denkor a szerzô felel. Honoráriumot megegyezéssel csak felkért írásokért, illetve grafikai munkákért fizetünk.

A címlapon: Fagyos fénycsend (Mátra). Fotó: Nagy László

A harmadik oldal

Az évfordulók fontos iránymutató mérföldkövekéletünkben. Vannak melyeket zászlódíszek lobo-gása és fanfárok harsogása mellett joggal ünne-

pelünk meg a nagyobb figyelem középpontjába helyezve,és vannak csendesebb ünnepeink. A két ünneplési mód kö-zött nem érdemes éles választóvonalat húzni. Tudni kellmind a kettõt okosan és méltó módon használni.

Az Erdészeti Lapok címlapjának fejlécében hónapról hó-napra megjelenik egy beszédes római szám, mely évrõl évrelassan, de biztosan növekszik. Szerkesztõbizottságunk új el-nöke a múlt havi lapszám e hasábon megfogalmazott bekö-szöntõ soraiban már finoman utalt erre az apró, de fontosváltozásra: „A lap, amely 150. évfolyamába lép…”. Vagyisjubileumot ünnepelünk. Igaz, most csak csendesen.

2012-ben szakmai folyóiratunk, egyesületi közlönyünkfennállásának másfél évszázados évfordulójára emlékez-tünk. Külön kiadvánnyal, elõadásokkal, egyesületi prog-ramokkal, egyedileg tervezett logoval, egész évet átölelõcikksorozattal ünnepeltük meg hazánk második legrégeb-bi, máig folyamatosan megjelenõ periodikáját.

A folyóiratok alapítási éve, induló lapszámának megje-lenési évszáma és az összesített évfolyamszám között gyak-ran jelentõs a különbség, hiszen a folyóiratok sorsa embe-rek sorsának a tükre is egyben. Ha kellõ idõt megélnek, atörténelmi korszakok szelei, idõnként vadul vágtázó ésemberi sorsokat megtépázó viharai, rajtuk is végigvonul-nak. Összevont lapszámokban, csökkentett terjedelmek-ben, csonka vagy teljesen kimaradt évfolyamokban.

Az Erdészeti Lapok a magyar történelem egy fontos mo-zaikdarabja. Az ország leglátogatottabb digitális folyóiratarchívumának vissza-visszatérõ sok ezernyi felhasználójais ezt bizonyítja számunkra.

A hazai történelem nem vonult el nyomtalanul a szak-mánk lapja mellett. 1862-es alapításától kezdve 83 évfo-lyamon keresztül, 1944 világégéssel terhes évéig – túlélveegy világháborút és Trianont is – megszakítás nélkül jelentmeg. A második világháború végletekig kifacsart terheialatt azonban megroggyant, 1945-tõl 1948-ig hallgatásbakényszerült. Az 1950-es évek vészterhes korszakában betil-tották, mert nem követte a napi politikai elvárásokat. Elteltnéhány hosszú, sötét év és az 1952 óta „Az Erdõ”néven ki-adott erdészettudományi szaklap 1955. márciusi címlap-ján már a következõ felirat volt olvasható: „Az 1862-benalapított Erdészeti Lapok 90. évfolyama”.

Alapításának 150. évfordulója után, most 2015-bencsendesen ünnepeljük a 150. évfolyamot. Reméljük a La-pok Szerkesztõségének szánt számos szakosztály és helyicsoport beszámoló, aktuális szakmai írás, publikáció, afolyóirat jövõbe mutató gazdag tartalmában tükrözi majdvissza ezt a belsõ jubileumunkat.

Egy évfolyammal késõbb pedig ismét ragyogóbb díszbeöltözhetünk, hiszen újabb 150 évet, Egyesületünk alapítá-sának szép évfordulóját ünnepelhetjük meg.

Nagy László

Erdészeti Lapok CL. évf. 2. szám (2015. február)34

Az ilyen típusú ültetvényekben megfe-lelõ termõhelyi körülmények között, jótermesztéstechnológia és megfelelõ fa-faj/fajta alkalmazásával rövid, általá-ban 2-3 éves vágásfordulóban nagymennyiségû, energetikai felhasználás-ra alkalmas faanyag termelhetõ. ANAIK Erdészeti Tudományos Intézet(NAIK ERTI) egyik alapfeladata azenergetikai hasznosításra alkalmas újnemesnyár-fajták nemesítése. A meg-felelõ növekedési erély mellett ezenfajták egyik legfõbb kritériuma, hogy anyárak fõbb kórokozóival és károsítói-val szemben magas toleranciával ren-delkezzenek. A kórokozókkal és káro-sítókkal szembeni viselkedés detektá-lása folyamatos feladat, melynek a sa-ját nemesítésû fajták mellett ki kell ter-jednie a köztermesztésben lévõ, másintézetek által nemesített fajtákra ugyan-úgy, mint az energetikai ültetvények-ben alkalmazható egyéb fafajokra. Je-len tanulmányban két energetikai ül-tetvényben nemes nyárakon, fehér fü-zeken és akácon végzett növény-egészségügyi megfigyelések eredmé-nyeit foglaltuk össze.

MetodikaVizsgálatainkat a NAIK ERTI Bajti Neme-sítõ Telepén, valamint a Celldömölkönlétesített kísérleti energetikai ültetvény-ben, 4 nemesnyár-fajtán (Populus × eu-ramericana cv. I-214, Kopecky, Pannó-nia, AF-2), 2 nemesnyár-fajtajelöltön (P.× euramericana cv. Sv-879, Kornik 21),2 fehérfûz-fajtán (Salix alba cv. Dráva-menti, Express), valamint akácon végez-tük, azzal a céllal, hogy megállapítsuk azegyes fajok, illetve fajták fogékonyságá-nak mértékét a különféle kórokozókkalés károsítókkal szemben. A Bajtiban ta-lálható kísérlet 2007 tavaszán, a celldö-mölki kísérlet 2009 tavaszán létesült. Atelepítési hálózat mindkét kísérlet eseté-ben 3 m × 40 cm-es volt. A vizsgálatokbaolyan parcellákat vontunk be, melyekbetakarítása 2011/2012 telén történt,azaz a töveken 3 éves hajtásokat vizsgál-hattunk. Ettõl részben eltértünk 2014-ben a Bajtiban található ültetvényben,ugyanis akkor egy- és kétéves hajtásokattartalmazó parcellák növény-egészség-ügyi vizsgálatát is elvégeztük. A kutatáskét éven keresztül, 2013-ban és 2014-ben folyt. Ennek során mindkét évbenkét alkalommal, júniusban és szeptem-berben felmértük a kiválasztott kísérletiparcellák fertõzöttségét, a károsodások

mértékét. A felvételezések során azegyes kísérleti parcellák valamennyiegyedét megvizsgáltuk és az így kapottadatokat átlagoltuk.

Az egészségi állapot felvétele kiterjedta lombozatra, valamint a törzsre és agyökfõre is. A felvételezés során megha-tároztuk az összes, különféle okok miattbekövetkezett lombvesztés %-os mérté-két az egész koronára vonatkoztatva.Ezen túlmenõen, egyedenként meghatá-roztuk a rovarrágás %-os mértékét, vala-mint a levélen fellelhetõ kórokozók elõ-fordulási gyakoriságát, azaz hogy azegyedek hány %-án található meg azadott kórokozó. Emellett valamennyivizsgált egyeden megállapítottuk a kóro-kozók fertõzési intenzitását és a gombaáltal borított átlagos levélfelület mértékét.

A lombleveleken elõforduló károso-dások mellett a törzsön és a hajtásokonjelentkezõ károkat is feljegyeztük. Atörzsön elõforduló károsodások elsõfeljegyzése után a következõ évi felvé-telek során már csak azon új tüneteketrögzítettük, amelyek az elõzõ felvételekóta jelentek meg. A törzs- és kéregká-rokkal érintett egyedek %-os értékei afertõzött egyedek arányát fejezik ki;ezen arányszám számításakor fertõzött-nek tekintettünk minden tövet, melyen

SZAKMAI FÓKUSZ – FAJTANEMESÍTÉS

Károsítók és kórokozók gyakoriság-vizsgálata energetikai faültetvényekben

Dr. Koltay András – tudományos fõmunkatárs1

Benke Attila – tudományos munkatárs2

Magyarország Megújuló EnergiaHasznosítási Cselekvési Tervébenmegfogalmazott elvárások szerint avillamos energia és hûtés-fûtésszektorban felhasználásra kerülõbiomassza mennyisége a 2010-es40,74 PJ/éves szintrõl 2020-ra60,97 PJ/évre emelkedik. A felhasz-nálás tervezett növekedésének ki-szolgálásában a legnagyobb szere-pet várhatóan a faalapú biomasszajátssza majd. Tekintettel arra, hogyaz erdõállományok elõ- és véghasz-nálata során kitermelhetõ, energe-tikai hasznosításra alkalmas fa-anyag mennyisége szakmai okokmiatt csak csekély mértékben nö-velhetõ, a faalapú biomassza-ter-melésben a fás szárú energetikaiültetvények játszhatják a döntõszerepet.

1 NAIK ERTI Erdõvédelmi Osztály, 2 NAIK ERTI Nemesítési Osztály

Az ültevényben elõforduló Drepanopeziza punctiformis gomba fertõzése hatásáraegyes fajták csaknem teljesen lehullatták a lombjukat, míg az ellenállókon aligmutatkozott lombvesztés

Erdészeti Lapok CL. évf. 2. szám (2015. február) 35

SZAKMAI FÓKUSZ – FAJTANEMESÍTÉS

az adott kórokozó megjelent, függetle-nül attól, hogy a fertõzés csak egy, vagya tõrõl fakadó valamennyi hajtást érin-tette. Ugyanakkor a fertõzés intenzitá-sának meghatározásakor már figyelem-mel voltunk az adott egyeden megje-lent károsítás kiterjedésére.

EredményekAz eredmények egyértelmûen igazol-ták, hogy a különféle fajták fogékonysá-ga eltér a rendszeresen megjelenõ kóro-kozókkal szemben, ugyanakkor az isegyértelmûen igazolódott, hogy az idõ-járás nagymértékben befolyásolja a fer-tõzések, károsodások kialakulását. 2013meglehetõsen száraz, meleg évnek bi-zonyult, míg 2014-ben viszonylag sokcsapadék hullott a vegetációs idõszak-ban. Ennek eredményeként a gomba-fertõzési tünetek ebben az évben szigni-fikánsan nagyobb mértékben jelentkez-tek, mint 2013-ban. Ezt mutatja az évesösszes levélvesztést bemutató ábra, aholjól látható, hogy 2014-ben – elsõsorbana jelentõs gombafertõzéseknek köszön-hetõen – jóval magasabb volt a levél-vesztés mértéke a vizsgált fajták, illetvefajtajelöltek többsége esetében. (1.ábra) A megfigyelések alkalmával alombkárosító rovarok fellépése terén avizsgált fajok és fajták között nem lehe-tett számottevõ különbséget kimutatni.Ezzel szemben a xilofág rovarok elõfor-dulási gyakoriságában jelentõsebb elté-réseket tapasztaltunk, elsõsorban azegyes nyár genotípusok között.

A nyárak és füzek esetében, ahogyarra számítani lehetett, a leggyakrabbanelõforduló kórokozó a nyárlevél foltosí-

tó gomba (Drepanopeziza punctifor-mis) és a nyár levélrozsda (Melampsorapopulina) volt. Ezek elõfordulási gya-korisága a vizsgált nyár- és fûzfajtákonváltozatos képet mutatott. 2013-bancsak elhanyagolható mértékû gomba-fertõzéseket észleltünk, ezzel szemben2014-ben, a csapadékos nyári idõjáráseredményeként komoly gombafertõzéslépett fel a kísérletekben. 2014-ben a’Pannónia’ és ’Kopecky’ nyárakon szep-tember végére 100%-os fertõzés mellettközel 90%-os volt a levélvesztés a nyár-levél foltosító gomba fellépése folytán.Az ’Sv-879’ nemesnyár-fajtajelöltön ésaz ’AF-2’ nemesnyár-fajtán közepesmértékû, 40-50%-os volt a fertõzés. Az’I-214’ fajtán kisebb mértékû, átlagosan

15%-os fertõzöttséget észleltünk, míg a’Kornik 21’ nemesnyár-fajtajelöltön el-hanyagolható, 5% alatti volt a fertõzésmértéke. A füzek esetében a ’Dráva-menti’ fajtán közel 30%-os volt a fertõ-zés mértéke, míg az ’Express’-en nemmutatkozott gombafertõzés, azaz telje-sen rezisztensnek tûnik a Drepanopezi-za punctiformis kórokozóval szemben.(2. ábra)

A rozsdagomba fertõzések tekinteté-ben hasonló jelenséget tapasztaltunk.2013-ban alig volt fertõzés, míg 2014-ben a fogékony fajtákon tömegesen je-lentek meg tünetek már kora nyáron,mind a nyárakon, mind a füzeken. Ugyan-akkor a Bajtiban létesített ültetvénybenazt figyeltük meg, hogy amíg a 2 és 3éves hajtásokat tartalmazó kísérleti par-cellák egyedein a rozsdagomba alig je-lentkezett, a 2014 februárjában letermelt,így egyéves hajtásokat tartalmazó par-cellák sûrûbb és alacsonyabb soraibanõszre 70-90%-os fertõzöttséget tapasztal-tunk az egyes nyár és fûz genotípusokesetében. Nyár kéregfekély (Cryptodi-aporthe populea) tüneteit is észleltük akísérletbe vont fajtákon és fajtajelölte-ken, igaz csak kisebb mértékben. A nyá-rak közül az ’AF-2’-n 16%-os gyakoriság-gal fordult elõ a kórokozó, ez az érték alegmagasabb volt a vizsgált genotípusokközött. A többi nyáron a fertõzöttség 2%alatt maradt. A füzeken ennél magasabbértékeket regisztráltunk, a ’Drávamenti’esetében 8%, az ’Express’ esetében 14%volt a kéregfekéllyel fertõzött egyedekaránya. (3. ábra)

A rovarkárokat vizsgálva egyértel-mûvé vált, hogy a nyárak és füzekleggyakoribb, szinte kizárólagos károsí-1. ábra. Összes levélvesztés mértéke különféle nyár- és fûzfajtákon (Bajti – Celldömölk)

2. ábra. Drepanopeziza punctiformis fertõzöttség mértéke különféle nyár- és fûzfajtákon

Erdészeti Lapok CL. évf. 2. szám (2015. február)36

SZAKMAI FÓKUSZ – FAJTANEMESÍTÉS

tója a nagy nyárlevelész (Melasoma po-puli), amelynek imágója és álcája koratavasztól nyár végéig folyamatosan rág-ja a leveleket. Vizsgálataink során a rá-gáskárok mértékében a különféle fajtákés fajtajelöltek között számottevõ kü-lönbséget nem tapasztaltunk. 2013-banátlagosan 5-10%-os lombrágást észlel-tünk, 2014-ben átlagosan 5% alatt ma-radt ez az érték.

Xilofág károsítók is megjelentekegyes vizsgált genotípusokon. Több-nyire a bögölyszitkár (Paranthrene ta-baniformis), valamint a tarka égeror-mányos (Cryptorrhynchus lapathi)okozott a vesszõkön torzulást (károsítá-suk a járataikból kitüremkedõ rágcsálékalapján is felismerhetõ volt). A 2014. éviviharos idõjárás során a megtámadottvesszõk egy része eltört a károsodott

részeknél. A xilofág rovarok elõfordulá-si gyakorisága kiemelkedõen magasvolt az ’AF-2’ nemesnyár-fajta esetében,ahol a vizsgált tövek 81%-án találtunkxilofág rovar jelenlétére utaló tünete-ket. A ’Kopecky’ fajta és az ’Sv-879’-esnemesnyár-fajtajelölt, valamint az ’Ex-press’ fehérfûz-fajta esetében alacsony,2-4% volt ez az érték. A ’Drávamenti’ fû-zön 11%-os, míg az ’I-214’ nyár eseté-ben 21%-os volt a xilofág rovarok elõ-fordulási gyakorisága.

Az akácon elõforduló károsodásokatvizsgálva is szembetûnõ, hogy a 2013-asés 2014-es évek során más jellegû ésmértékû károk jelentkeztek. (4. ábra)Ennek, hasonlóan a nyárak és a füzekesetében ismertetettel, elsõsorban a kétvegetációs idõszak idõjárása közöttimarkáns különbség volt az oka. 2013-ban a tavaszi fagykárok után tömegesenjelent meg az akác kéregrák (Phomopsisoncostoma) tünete a fiatal fák törzsén. Akövetkezõ évben a tavaszi fagyok elma-radásával már nem észleltünk új fertõzé-seket. A 2013-as év nyara aszályos volt,ennek megfelelõen az ebbõl eredõ sár-gulás, korai lombhullás, ha kisebb mér-tékben is, de érintette az ültetvényekegyedeit. Ezen kívül az aknázómolyok(Parectopa robiniella, Phyllonorycterrobiniella) és az akác gubacsszúnyog(Obolodiplosis robiniae) jelent megelvétve a leveleken a 2013 során.

3. ábra. Kéregfekély (Cryptodiaporthe populea) elõfordulási gyakorisága különfélenyár- és fûzfajtákon

Drepanopeziza punctiformis fertõzése mindig az alsó ágak leve-lein mutatkozik elõször

Xilofág rovarkár tünete vékonyabb törzsön

Erdészeti Lapok CL. évf. 2. szám (2015. február) 37

SZAKMAI FÓKUSZ – FAJTANEMESÍTÉS / NEMZETKÖZI ÁGAZATI HÍREK

2014-ben az aknázók már jelentõ-sebb arányban (15,5%), míg a gubacs-szúnyog az elõzõ évihez hasonló mér-tékben károsított. A levélgombákszámára kedvezõ csapadékosabb idõ-ben a Phloeospora robiniae tünetei gya-koribbá váltak (5%). A tavalyi viharosidõjárás átlagosan 5%-os levélvesztéstokozott az ültetvényekben.

A 2013-as és 2014-es években vég-zett vizsgálatok eredményei arra is rá-mutattak, hogy a NAIK ERTI évtizedekóta üzemeltetett Bajti csemetekertjébena nagyszámú nyár és fûz anyatelep ésültetvény a rendszeres növényvédelemellenére állandó életteret nyújt a külön-féle károsítóknak, kórokozóknak. En-nek megfelelõen, más területekhez ké-

pest, ott mindig nagyobb a fertõzésinyomás, és így a károsodások mértékeés elõfordulási gyakorisága is. A celldö-mölki kísérleti ültetvényben tapasztal-tak azt mutatják, hogy amennyiben azültetvény telepítése elõtt mezõgazdasá-gi mûvelés folyt a területen, valamint akörnyéken nem, vagy csak kisebb kiter-jedésben találhatóak nyár- illetve fûzál-lományok, általában kisebb a betegsé-gek, károsítások kialakulásának esélye.

Továbbá az is egyértelmûen beigazo-lódott, hogy a betegségekkel szembenifogékonyság kedvezõtlen idõjárásbanjelentõs növedékvesztést okozhat a nö-vényeken, ami ültetvény szinten számot-tevõ hozamcsökkenésben nyilvánulmeg. Ez természetesen az ültetvény jö-

vedelmezõségét is rontja. Mindezekmiatt az energetikai ültetvények tervezé-se során a termõhely szempontjából szó-ba jöhetõ fajták esetében célszerû figye-lembe venni azok betegségekkel szem-beni fogékonyságát, tûrõképességét.Gondos fajtaválasztással kiküszöbölhe-tõ, de legalábbis jelentõsen mérsékelhe-tõ a biotikus károk fellépésébõl fakadókockázati tényezõ.

Ez a tanulmány a Környezettudatosenergia hatékony épület címû TÁMOP-4.2.2.A–11/1/KONV-2012-0068 számúprojekt keretében, az Európai Unió tá-mogatásával, az Európai Szociális Alaptársfinanszírozásával valósult meg.

Az alcímben szereplõ jelmondattal in-dul útjára 2015-ben a Talajok Nemzet-közi Éve, amely felhívja a figyelmet atudatos és fenntartható talajmûvelés, táp-anyag-gazdálkodás és a nemzetköziösszefogás fontosságára.

2015-öt az ENSZ 68. Közgyûlésenyilvánította a Talajok Nemzetközi Évé-nek, december 5-ét pedig a Talaj Világ-napjának. A rendezvénysorozat fõ célja,hogy tudatosítsa mindenki számára atalaj alapvetõ szerepét az élelmiszerbiz-tonságban, a fenntartható fejlõdésben,az éghajlatváltozás hatásainak enyhíté-sében és nem utolsósorban, az emberiéletben.

A szervezõk szeretnék felhívni adöntéshozók figyelmét is a hatékonystratégia- és jogszabályalkotás fontossá-

gára a környezetkímélõ tápanyag-gaz-dálkodás és a talajvédelmi erõforrásokfenntartható használatának területén.Az ünnepi év során az ENSZ Élelmezé-sügyi és Mezõgazdasági Szervezete(FAO), valamint a Nemzetközi TalajtaniUnió (IUSS) számos rangos eseménytszervez majd. A talaj évének nyitó ese-ményeit 2014. december 5-én rendez-ték New Yorkban, az ENSZ székházá-

ban, valamint Rómában és Bangkok-ban, a FAO székházában.

Számos országban, köztük Magyaror-szágon is, megemlékeztek a Talaj Világ-napjáról. A magyar nyitó rendezvényt2014. december 8-án Gödöllõn tartották.A talajvédelem jelentõségének tudatosí-tását hazánk is támogatja, és megfelelõfigyelemmel kezeli a talajvédelem kér-déskörét, mind a szakterületi stratégiák,mind a jogszabályok megalkotása terén.

A NÉBIH 2015-ben – az állandószakmai rendezvények mellett – a la-kosság számára szervezett programok-kal szeretné majd felhívni a figyelmet atalajok szerepére a mindennapi élet-ben, valamint a talajállapotok megóvá-sának fontosságára.

Forrás: NÉBIH

4. ábra. Különféle károsodások elõfordulási gyakorisága akácon (Bajti – Celldömölk) Akác kéregrák (Phomopsis oncostoma)tünete a törzsön

2015 a Talajok Nemzetközi Éve „Egészséges talajokat az egészséges életért”