ERDÉSZETI LAPOKAZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET LAPJA

ALAPÍTVA:1862-BEN

Fôszerkesztô:PÁPAI GÁBOR

2002.JÚLIUS-

AUGUSZTUSCXXXVII. évfolyam

Erdészeti LapokAz Országos Erdészeti Egyesület folyóirata

CXXXVII. évfolyam 7-8. szám(július-augusztus)

FôszerkesztôPÁPAI GÁBOR

A szerkesztôbizottság elnöke:DR. SZIKRA DEZSÔ

A Szerkesztôbizottság tagjai: dr. Bartha Dénes, dr.Bondor Antal, Dévai Péter, Gencsi Zoltán, dr. JárásiLôrinc, dr. Király Pál, Oláh Tibor, Pintér Ottó,Répászky Miklós, dr. Somogyi Zoltán, SzakácsLászló, Tóth Miklós.

Szerkesztôség: 1027 Budapest, Fô u. 68.Telefon/fax: 201-7737Mobil: 06-30-97-15-255

Kiadó:Országos Erdészeti Egyesület

1027 Budapest, Fô u. 68.

Felelôs kiadó:CSERÉP JÁNOS

Nyomdai munkák: INNOVA-PRINT, BudapestFelelôs vezetô: ifj. Komornik Ferenc

A kézirat lezárva: 2002. június 30.

ISSN: 1215-0398

Terjeszti az Országos Erdészeti Egyesület. Felvilágosítást alappal kapcsolatban az Egyesület ad. Megjelenik havonta.A beküldött kéziratokat, fényképeket nyilvántartásbavesszük. A cikkek, írások nem feltétlenül azonosak a szer-kesztô véleményével, azok tartalmáért mindenkor a szerzôfelel. A szerkesztôség fenntartja magának a szerkesztés jo-gát. Honoráriumot – megegyezéssel – csak felkért íráso-kért, a fotóért, illetve grafikai munkákért fizetünk.

Címképünk: A bajai térségrôl 1763-ban készült térkép.(Geszler Ödön tulajdona)

Tartalom

Vándorgyûlés 2002, Baja 185

Tisztújító közgyûlés 201

Résztvevôk névsora 212

Haraszthy László helyettes államtitkár 215

A magyar nagyvadgazdálkodásjövôképe 217

Dr. Kosztka Miklós: Az Erdészeti Utak TervezésiIrányelveirôl 220

AVENZOR termékismertetô 223

Az év fája 224

Botanikusok emléke erdei kilátóban 225

A diófa jódtartalmányak meghatározása és jelentôsége 227

Apatóczki István: Arborétumok és botanikus kertek... 230

Láng István: Néhány vízügyes–természetvédô gondolat 232

Könyvespolc 235

Egyesületi hírek 239

Famatuzsálemek és faóriások számbavételérôl B/3

OEE Titkárságtel.: 201-6293, Fax: 212-7518

e-mail: oee@mtesz.huInternet cím:

www.quercus.emk.nyme.hu/oee

A lapotMagyarország legnagyobb médiafigyelôje, az

OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELÔ KFT.1084 Budapest, Auróra u. 11.

Tel.: 303-4738

rendszeresen szemlézi

» OBSERVER «

Erdészeti Lapok CXXXVII. évf. 7-8. szám (2002. július-augusztus) 185

Azok, akik jelentkeztek a Vándorgyûlésre és megkapták a részletes programot, már érezhették, hogy profi ren-dezésre számíthatnak. A részletes ismertetôbôl mindenki eligazodhatott a legapróbb részletekben is. Már csakazon izgulhattunk, hogy a megelôzô hetek szokatlanul meleg napjai folytatódnak-e, vagy a távlati elôrejelzés sze-rint beköszönt a hét végére az esôs fordulat.

A jó idôt a vendég hozza, mondja a népi közmondás. Nos, aki részt vett a rendezvényen, mindenki magávalvitt egy-egy felhôpamacsot, így amikor a regisztrációkra sor került, kellemes, felhôs nyári meleg fogadta az er-dészeket.

Ízléses egyenruhában, kedves elôzékenységgel fogadták a résztvevôket. A vászonzsákokban, amelyet – prakti-kusan – hátizsákként is lehetett használni, mindent megtaláltunk, ami a két naphoz kellett. Prospektusok,Gemencrôl szóló könyvek (Bartucz Ferenc és Tóth Imre tollából. Mindketten alapos ismerôi a térségnek.), szú-nyogirtó – amelyre nemigen volt szükség – és a minden eshetôségre számító rendezôk tenyérnyi zacskóban al-kalmi esôköpenyrôl is gondoskodtak. Sok idô nem maradt, mert a gyors ebéd után máris elindultak a bemutató-helyekre az autóbuszok. Kivéve a bajai városnézésre jelentkezôket. Ôk szakavatott idegenvezetôvel nézhettékmeg e valóban hangulatos sajátos történelmével rendelkezô déli városunk nevezetességeit. Mint eddig, most isFényes Elek leírásából idézzük a térség nagyobb településeinek százötven évvel ezelôtti állapotát.

Fotó: Pétervcári Gábor

186 Erdészeti Lapok CXXXVII. évf. 7-8. szám (2002. július-augusztus)

Baja, szabadalmas város, Bács-Bodrog vmegyében, magas homokos térségen,Pesthez 21 mfd., az öreg Dunának Sokovicza ága mellett. Utczái szélesek, egye-nesek, de kôvel nincsenek kirakva. Van itt szép kath. templom, sz. Ferencz szer-zeti zárda, n. e. óhitü, és reform. szentegyházak, synagóga, kath. gymnasium,uradalmi kastély, só- és postahivatal, 7 vendégfogadó. Népessége 15,076 lélek,kik 2000 n. e. óhitût, 300 ref., 600 hébert kivéve, katholikusok, s nyelvre nézvemagyarok, szerbek és németek. A kézmüvesség és kereskedés virágzó. Legtöbbenvannak a csizmadiák, szücsök, bocskorosok, szürszabók. Nevezetes orszá-gosvásárait (24. apr., 22. jul., 21. sept. és 6. dec.) még a pesti és bécsi kereskedôkis meglátogatják, s ezek kivált sertésre és szarvasmarhára nézve felette hiresek.Kereskedik fôleg gabonával, azután baranyai borokkal, sárközi tüzifával,gyapjuval, bôrrel, s a komáromi talpkereskedôknek nagy fa-rakhelyeik vannakitt. Határa homokos, s 1200 ölével 12871 h., mellybôl 90 telek után urbériszántó 2772, rét 1388, jó legelô 1160, homokos legelô 2330 h., szôlôskertek2822, uradalmi föld 37, tölgyes erdô 1504, mocsár 98, utak 260 hold. Gazdál-kodásában legfôbb szerepet visz a szôlôtermesztés. A várost régibb idôkben aMaráthy, ez Mátyás alatt kihalván, a Czobor nemzetség birta. A törökökkiüzetése után a kamara foglalta el, majd gr. Grasalkovich vette cserében akulai uradalomért, s mostan is örökös földesura h. Grasalkovich özvegye, de aHorváth család zálogban birja. Ez uradalomhoz tartoznak: Baja,Báthmonostor, Bikity, Gara, Mélykut, Felsô-Szent-Iván, Tataháza, Vaskut hely-ségek; Mátéháza, Borota, Zside, Rém puszták, s Mateovich pusztának 7/13 része.

Szekszárd, magyar m. v. Tolna vmegyében, s egyszersmind fô városa Tolna vmegyének, 7920 kath., 10 ágostai, 1900 ref.,15 zsidó lak. kath. és ref. paroch. szentegyházakkal. Fekszik a boráról nevezetes szekszárdi hegy tövében, igen kellemesvidéken. Keleti róna határát a Sárviz barna vize nedvesiti. Fô ékessége: a hegyre épült diszes vmegyeház, melly hajdanvár formára körülkeritett kolostor és apát-lakás volt. Van itt fô nemzeti kath. oskola, selyemgombolitó-ház, jól elrendeltkórház, gyógyszertár, vendégfogadó, sok csinos épület, a vármegyeház alatt egy nagy tekervényes urasági pincze, posta-hivatal, rabdolgoztató-intézet. A lakosok szép szabadságokkal birnak; mert földjeiket még 1848 elôtt szabadon adhatták,vehették. Szôlôhegye roppant, s hires vörös bort terem; erdeje szép; országos és hetivásárokat tart.A szekszárdi kolostort és apátságot 1 Béla király alapitotta 1063-ik esztendôben, a szent Benedek szerzetesek számára; hogytestvére vérének kiontatását valamennyire jóvá tegye. Holt teste csak ugyan ide temettetett. 1777-ben Mária Therézia az apát-sághoz tartozó jószágokat és igy Szekszárdot is a magyar királyi tud. egyetemnek ajándékozá. F. u. a tudományi kincstár.

Tolna, magyar–német m. v. Tolna vgyében, a Duna jobb partján. Hajdan kôfallalkeritett királyi város volt; de a városnak nagyobb része most a Duna gyomrában he-ver, a minthogy vizapadáskor sok épület alapjai láthatók. – Szent István 1016-bantörvényeket hozott itt; 1463-ban és 1518-ban szinte ország gyülések tartattak; II. La-jos pedig beakarván várni a mohácsi ütközetre gyülendô egyenetlen magyar rende-ket, 11 napig pihent itt csekély hadával. Nevezetesebb épületei: az urasági régi for-mára épült kastély, a roppant kath. paroch. szentegyház, az eltöröltetett barátok mo-nostora, több tiszti lakok, vendégfogadók, s a postaház. Lakosainak száma 6147 r.kath., 30 n. e. óhitü, 27 ágostai, 3 reform. A magyar kisdedóvó egyesület itt állitottafel azon intezetét, mellyben a jövendô kisdedóvó tanitók képeztetnek ki, Földje termé-keny; rétje kevés; erdeje elég; Az urasági birkatenyésztés nagy fontosságu. Van továb-bá jövedelmes halászata, 20 dunamalma, kikötôje, révje, országos s heti vásárjai, és79 3/8 egész telke. F. u, b. Sina.

Erdészeti Lapok CXXXVII. évf. 7-8. szám (2002. július-augusztus) 187

A Sárköz honfoglalás elôtti múltjáról nincs adatunk. A római uralom ha-nyatlása után többféle nép élhetett itt, amelyek aztán vagy elpusztultak,vagy maradékaik a mocsarakban meghúzódva átélték az új hódításokat.Egy idô után hódító és meghódított megbékélt egymással, a kisebbségekasszimilálódtak. A vidék az elsô oklevelekben is szerepel. A Tihanyi Alapí-tólevélben maga a megye Thelena (Tolna), illetve egyes helyek, mintFotudi (Fadd).

Az egykori sárközi falvakban lakóknak a mocsarakban megvolt a mene-külési lehetôségük, kiépített szálláshelyekkel. A török hódoltság idejénvagy a háborús idôkben a dúló és martalóc hadak elôl ide menekült a la-kosság. Javainak kimenekítésében okosan használta a fokrendszert is. Afokok, ezek a szabályozható csatornák, nemcsak arra szolgáltak, hogy a fe-lesleges vizeket levezessék a földekrôl, hanem meneküléskor az utak elvá-gását vagy elmocsarasítását is segítették. A hódoltságot azonban csak a la-kosság 40 százalékának sikerült túlélnie, s ma négy falu ôrzi a sárközi em-lékeket: Ôcsény, Decs, Sárpilis, Alsónyék.

Ebben a gazdag paraszti világban fejlôdött ki a mai sárközi ember, akimár közel sem hasonlít a hajdanira, ám hagyományait ma is ôrzi, ápolja.Ma is élnek kézmûves mesterek, a szövés, hímzés, tojásfestés, rojtkötés,gyöngyfûzés szakavatott értôi. Látványos a régi szokások szerint zajló sár-közi lakodalom, mely során megelevenednek a szerelem alakulásától a la-kodalom színpompás mulatságáig a népi szokások.

Bátaszék, német–magyar–rácz m.város, Tolna vmgyében, egy rónasá-gon a Sárviz mellett, 4602 kath., 329n. e. óhitü, 1 ref., 18 zsidó lak., kath.és óhitü paroch. szentegyházakkal.Derék urasági kastély. Határa 25,4187/8 holdra terjed, s különösen legelô-je tágas, de az árvizek járják. Erdejenagy; szántóföldjei igen terméke-nyek; szôlôhegye pedig a szekszárdi-hoz hasonló jó bort terem. Lakosaicsak tizedet adnak minden földjeik-bôl s azokat szabadon adhatják, ve-hetik, s élnek föld- és szôlômivelésbôl,marhatartásból, mesterségekbôl, s ha-lászatból, melly itt igen jövedelmes.Nevezetes még az itt gyakran találha-tó római régiségekrôl, s több földalat-ti épületek romjairól. F. u. Báta-széknek s a hozzá tartozó uradalom-nak, melly Báta, Decs, Pilis, Nyék, Al-só Nána, Várdomb helységekbôl, snehány pusztákból áll, a Bécsben lé-tezô theréziai lovag akadémia. Vansaját postahivatala.

A Sárköz

A Gemenci erdô kialakulása, múltja, jelenje, jövôjeA Duna-völgy Dunaföldvártól dél fe-lé elôbb szélesedik, Bogyiszlónál abelé torkolló Siónál a 32 km széles-séget is meghaladja, majd lassan új-ra leszûkül és legkeskenyebb a Bátaifoknál, ahol nem több 10 km-nél.

Ebben a völgyben, a Duna állandó-an változtatta kanyargós folyását. Eza középszakasz jellegû folyók sajátsá-ga, az állandóan szélesedô kanyarokvégül lefûzôdnek. Alacsony vízállás-nál a Duna alsószakasz jellegû, ami-kor már hordalékát szállítani nemtudja, hanem medrében lerakja, észátonyokat épít, szigeteket ölel körül,ágakra szakad. Utoljára emberi be-avatkozással egyenesedett ki a Duna.

A nagy árvizek idején a gátépíté-sek elôtt az egész Duna-völgy víz alákerült, tehát ártér volt.

Élôvízben vagy a gyorsan feltöltô-dô homokos parti vagy mederbelizátonyokon a bokorfûzek vetik meg elôször a lábukat, fölverôdik a malát. (A malát olyan kelés, melynek magja-it a víz hozza, sûrû fakelés.)

A Duna szabályozásának elsô nagy átvágásai 1820–1821 között kezdôdtek, s végül 1852-ben vágták át a bogyisz-lói kanyart. Az átvágások után kezdték meg a védgátak építését a jelenlegi nyomvonalon 1824–26-ban.

A terület 1977-tôl Tájvédelmi Körzet, 1996-tól a Duna-Dráva Nemzeti Park része.Az erdôkezelési eljárásoknál figyelembe kell venni a védett természeti területek hasznosítási korlátait (fafaj-

megválasztás, fakitermelés mértéke, idôbeni korlátok stb.). Ennek érdekében az rt. már korábban is lépésekettett:

– a tolnai csemetekertben létesített fehérfûzbôl egy gemenci klónkeverék gyûjteményt és ebbôl állítja elô a fûzgyökeres dugványokat,

– ugyancsak ott feketenyár klóngyûjtemény kialakítása van folyamatban.Jelentôs lépéseket tesz a Gemenc Rt. a természetszerû erdôgazdálkodás terén azzal az erdésztársadalomban

közismert céllal, hogy a Gemenci erdôt, mint Európa legnagyobb hullámtéri erdejét olyan állapotban tartsák,hogy utódaink emlékezetében a gondos elôdök emlékeként maradjanak fenn.

188 Erdészeti Lapok CXXXVII. évf. 7-8. szám (2002. július-augusztus)

Ezt a tájegységet szeretném bemutatnirészben azoknak, akik nem ismerik, ésazoknak, akik ma is benne élnek ésdolgoznak, vagy csak a ma létezô kirán-dulóközpontig jutnak el, és beleszip-pantanak ez egyedülálló táj levegôjébeés hangulatába.

Én mint a táj szülötte, azért határoz-tam el, hogy tollat fogok és megíromszerény ismereteimet és az idôs, régi,már elhunyt emberektôl szerzett szájha-gyományokat, hogy az utókornak némiemléke maradjon egy valóságosan léte-zett világról.

Jómagam is itt éltem le egész élete-met, édesapám is majdnem az egészet,aki 1941. március 17-én így vallott az er-dôrôl:„...Gyönyörû vagy erdô mindennap

csodállak...Elnézem tavasszal a rügy fakadásátHallgatom nyáron zöld lomb sutto-

gásátÔsszel a hervadó levelet szemlélemTélen fehér hóval szép vagy erdô

nékem...”(Hódi Menyhért 1881–1953)

Már az én emlékezetemben is van-nak olyan dolgok, amelyek bennemlassan feledésbe merültek, az idô múlá-sával megkoptak. A régvolt eseményeka táj arculatával együtt a múlt ködébevesznek. A már jócskán ködbe veszetteseményeket és a tájat szeretném a rég-múlt ködén keresztül is némileg látha-tóvá tenni.

A ma itt élô és dolgozó fiatal kollégá-imnak írok és azoknak, akiket érdekelegy-egy, még felbukkanó régi helynév,

erdôség neve. A név még nem jelentsemmit, ha a régmúlt idôk történéseitnem ismerik. Ezeket az ismereteket sze-retném összegyûjtve az utódoknak át-adni, írás formájában élôvé tenni.

Ha a küzdelmes múltból csak egydarabkát ismerünk és mentünk meg, azugyanannyi jövôt jelent. Az elkövetke-zô, ismeretlen jövôt meg majd lejegyzi akor következô krónikása.

A régi GemencA régi Gemenc fogalmát három szorosanegymásba illeszkedô erdôtest alkotta:Felsôgemenc, Alsógemenc, Kisgemenc.

Felsôgemenc területét a vonalút, aSió és a Nagy-Duna határolta a Sió-to-roktól kb. 300 m-re levô erdészházzal.Területe a Sió menti lapos fûzesekbôl,az azon belüli, idôszakos vizes évek-ben, állandó vízállásból (Kismakkos,Nagymakkos), délre magas göröndökés lapok vonulatából áll egészen a vo-nalútig. A Nagy-Dunát követô magas-part alatt egy-két feltöltött észak-déliirányú zátony van, rajtuk füzesek, párnyárfaelegy kíséretében.

A Nagy-Duna partján, közvetlenül aDunára nézôen, keleti homlokzattal álla régi gemenci vadászkastély, elôtte aparton magasodó fehér kereszttel. A va-dászkastélytól délre 150 m-re állt a régialsógemenci erdészház. Ma csak a he-lye van meg, lebontották. Ugyanúgy,mint a Sió-toroktól nem messze levôfelsôgemenci erdészházat. A régialsógemenci erdészház tôszomszédsá-gában épült fel az új erdészház. Ezek arégi és új erdészházak annakidején a te-rep legmagasabb pontján, némi mester-séges töltésre épültek, ugyanúgy a va-dászkastély is, hogy a magas dunai ára-

dások idején védettek legyenek. Ezek arégi épületek az 1926-os, 1941-es, 1945-ös, 1956-os és 1965-ös árvizek kivételé-vel részben vagy egészben kiállták azidôk próbáját, ezek az árvizek tettekcsak némi kárt az épületekben.

Alsógemenc. Ennek az erdôtestnekterületén, tudtommal, állandó jellegûépület soha nem volt, a Forgó-tó men-tén is csak egy kis halászház (gunyhó)létezett. Ma már nincs meg, régen le-bontották, és nem is soká töltötte berendeltetését. Ezt a területet északon avonalút, nyugaton a kutyásnyiladék ésa Fásduna, délen a régi grébeci Duna-ág, keleten a Nagy-Duna határolja. Te-rülete elég szabdalt, változatos, hosszanfutó, magas göröndökkel és lapokkal, aForgó-tóval, a Forgó-fokkal, Sudár-fok-kal. Valaha mindkét fokon tölgyfahídállt, szolgálva a víz szabad járását és azerdei közlekedést. Alsógemenc Duna-partján, az erdészháztól nem messzema is megvan és üzemel a Duna-partinagy rakodó. E két összefüggô erdôtes-tet szeli ketté Keselyûstôl a Nagy-Dunáiga vonalút. Valaha, még az erdészeti te-vékenységem elején, közepén rajtatölgyfahidak álltak, szám szerint négy,elég tekintélyes nyílással, nagy vízát-eresztô képességgel. Erre azért voltszükség, hogy részint a vizek szabadonmozogjanak a lapok és a göröndök kö-zött, részint – mindkét Gemencet kör-körösen egy magaspart szegélyezi –,hogy a gyors áradással bezúduló vízebbe „a hatalmas teknôbe” gyorsabbankiegyenlítôdjék. Ugyanis Gemenc min-dig Felsôgemenc Nagy-Duna-parti részé-rôl kezd vizet kapni. A befelé áramlónagy szintkülönbségû víz a vonulatotmindig elmosással fenyegette. A terület-re jellemzô erdôképet a múltban ke-mény és lágy elegyes erdôk adták, ame-

Gemenc*

* Hódi Istvánnak 1997. évi erdészettörténetipályázaton I. díjban részesült mûvébôl.

Erdészeti Lapok CXXXVII. évf. 7-8. szám (2002. július-augusztus) 189

lyek fafajmegoszlása nagyjából 50% ke-mény (tölgy, kôris, szil), 50% lágy (fe-hér és fekete nyár, fûz, egy-két jelenték-telen akáccsoport). E két Gemenc – anépi megnevezés szerint – alkottaegyüttesen Nagygemencet.

Kisgemenc. Ma is talán még az egyiklegvadregényesebb, legváltozatosabbártéri erdôtáj, amely magába foglalja arégi, lassan feltöltôdött grébeci Duna-ágat a feketeerdei magasgöröndig.Göröndök, lapok váltogatják egymástészakkeletrôl délnyugatra mutatva. Alegmélyebb ilyen hosszanti lapja a Suly-mos-tó, melyet az idén, 1990-ben, azthiszem nemcsak én, hanem mások iselôször láttak kiszáradva. Kisge-mencben van az egyik, a természet általalkotott öreg tölgyes. Sajnos, nem nagyterületû, de most már korára és ritka-ságszámba menô voltára tekintettel vé-dettséget kapott.

E terület régi tulajdonosa az államo-sítások elôtt a kalocsai érsekség volt, ki-

véve egy, a mai töltéstôl befelé esô kes-keny erdôsávot, mely régen királyi köz-alapítványi birtok volt.

A század nagy vizeiA mért adatok a bajai vízmérce adatai, aDuna 1479,4 folyamkilométerénél.

A bajai mérce 0 pontja 81,72 m-revan az Adria szintje felett.

Eddig a században mért legkisebb víz-állás Bajánál 1947. november 9-én 74 cm.

Az 1945-ig mért vízállásokhoz aszintkülönbség+199 cm a jelenlegihezviszonyítottan, tehát ez az érték hozzá-adandó.

Gemenc egész területét a 803 cm-esvíz teljesen elborítja. Ez alól csak egy-két kisebb, jelentéktelen területû, ma-gas görönd a kivétel. FeketeerdônAkós-görönd, Szomfova Ráccsárda-görönd, Buvat Sült-görönd. Ettôl délretudtommal az erdôben száraz területilyen vízmagasság esetén nincs, a mes-terséges vaddombok kivételével.

Gemenc régi fahídja és fokaiA régi fokok, lapok keresztül-kasul be-hálózták ezt az egész területet. Hogy azállandó vízjárás, vízmozgás ellenére isjárható legyen ez a hatalmas terület,ezeket a fokokat, lapokat hidakkal kel-lett átívelni. Ami különösebb gondotnem okozott, mert a híd anyaga, atölgyfa helyben volt. A hidakhoz való

anyagot a közelben termelték ki, és azácsok állványon nagy hasító fûrésszelvágták ki a pilléreket, gerendákat és apallókat. A vékonyabb méretûeket megkifaragták. Ezek a jó anyagból megépí-tett hidak bírták mind a vízjárást, mindaz akkori idôk követelményeinek meg-felelô terhelést. A régi fahidakból mégegy-kettô mutatóban ma is megvan. A

Zöldár 1926 tetôzés VII. 3. 676 cm+199 cm = 875 cma mostani mérce szerint

Jégvíz 1940 tetôzés III. 21. 694 cm+199 cm = 893 cma mostani mérce szerint

Jégvíz 1941 tetôzés III. 17. 608 cm+199 cm = 807 cma mostani mérce szerint

Jégvíz 1945 tetôzés II. 15–16. 958 cmJégvíz 1956 tetôzés III: 13. 1037 cmZöldár 1965 tetôzés VI. 19. 976 cm

mostani, nagyméretû jármûvek súlyátmár nem bírták, helyüket elfoglalták abeton átereszek. Ezek azonban a hidakszerepét nem mindenütt helyettesítikmegfelelôen, mert áteresztôképességüknéhol elégtelen. A régi fahidak jelentô-sebbjeirôl mégis megemlékeznék. Ilye-nek: Szilágyfoki-híd, Gemenc vonal-úton 4 fahíd, Forgófokon két híd, Su-dárfoki-híd, Ásásduna-híd, Zátonytavi-híd, Papfoki-híd, Lovasfoki-híd, Péter-híd, Lassi-tó foka hídja, Visszafolyó-híd,Kerülô Duna-híd, öreg Cserta-híd, Cí-merfoki-híd, Szôrtófoki-híd. Ezenkívülmég jó néhány kisebb hídszerû átereszis volt, jelentôségük csak nagyobb víz-állásnál volt. Ha már a hidakról szóesett, a fokokat is meg kell említenem.A jelentôsebb fokok: Szilágy-fok, For-gó-fok, Pap-fok, Pityók-fok, Zátonyta-va-fok, Gyepes-fok, Sudár-fok, Ásás-duna-fok, Ér-fok, Lovas-fok (Reitman-fok), Vajas-fok, Lassi-tó-fok, Visszafo-lyó, Korsós-fok, Sas-fok, Nyéki Holt-Duna-fok, Címer-fok, Szôrtó-fok, Kerü-lô Duna-híd és -fok.

Erdei lopások, kihágásokKülön szeretném felhívni a figyelmet azerdei lopások, kihágások joggyakorlatá-ra 1945-ig a volt királyi közalapítványierdôbirtokon. A korábbi szokásjogokalapján, de még az 1935. évi IV. tör-vénycikk életbelépése után is egy egy-szerû és hatásos forma mûködött ezen aterületen. Lényege a következô volt: akisebb és nem súlyos károkat okozó er-dei kártételt nem volt feltétlenül szüksé-ges hivatalos eljárásként, bírói joggya-korlat szerint kezelni, hanem, ha az el-követô hajlandóságot mutatott a kármegtérítésére, az erdésszel készpénzfi-zetés ellenében ki lehetett egyezni. Akárbecslésnél a valóságos kárérték voltaz irányadó, amely a minden kerület-ben meglévô erdei termékek árszabályaalapján volt kiszámítható. Kitermelt ter-mék esetében a termék ára + bírság,élôfa esetében annak kétszerese + bír-ság. Az okozott kár mértéke és okozójaneve bekerült a kihágási naplóba. Egyátvételi elismervény ellenében pedig azösszeget fizették be a gondnokságnak.Ezzel minden lehetséges visszaélés ki-zárható volt. A kár értékétôl, mértékétôlfüggôen az erdész 25–30%-os jutalom-ban részesedett. Én még azok közé tar-tozom, akik kaptak ilyen részesedést.

Ez az egyszerû és gyors eljárás igenjó és hatásos volt, mert a kisebb kárte-vôk (legeltetôk) inkább fizettek, mivelígy a járásbírósági megidézést és sze-mélyük elleni eljárást megúszták. Egy-

190 Erdészeti Lapok CXXXVII. évf. 7-8. szám (2002. július-augusztus)

ben az erdész is érdekeltté volt téve agondjaira bízott tulajdon becsületesóvásában és megôrzésében. Az ilyenrabló-pandúr viszony bizonyos feszült-ségekkel és ütközésekkel járt, de akad-tak ez alól kivételek is.

Lakott az erdô közvetlen szomszéd-ságában egy igen rendes, becsületesgazda, a maga nemében született érte-lem. Kisgyerek korom óta jól ismert. Té-len és a mezôgazdasági holtszezonbanrészben kitûnô fuvaros, részben szerve-zô vállalkozó volt. Tavasz végén márigencsak takarmányszûke uralkodott. Amezôgazdaságban a sok állatot tartókkímélni akarták vetett takarmányukat,éppen gyengesége és fejletlensége mi-att. Az erdô közelsége óhatatlanul kínál-ta a tiltott legeltetés esetleges sikeressé-gét. Ez az eset néha fennállt az én jó ésbecsületes szomszédommal is. Ha meg-fogtam, szó nélkül, minden harag és in-gerültség nélkül fizetett. Már jó néhány-szor fizetett. Megint megfogtam tiloslegeltetésen. Barátságosan üdvözöltükegymást. Azt mondta, behajtja a háromtehenet, menjek vele. 50 m-re lakott azerdôtôl, otthon kifizette a bírságot. Ígytörtént. Mikor kifizette, azt mondta, töb-bet nem legeltet az erdôben, mert kiszá-molta, a bírságon 1 hold rétet tudott vol-na venni örökáron, és különben is szé-gyenkezni nem szeret. Mikor meghalt,halálhíre hallatán könnyezve búcsúztamtôle, az erdô szomszédjától.

Volt egy másik notórius legeltetô,éppen az ellenkezôje. Becsalta az erdô-be a teheneket, a kaput becsukta, hogyazok a mezôgazdaságba ki ne tudjanakmenni, kárt okozni, és hazament. Ter-mészetesen kileste az alkalmas idôt ésmódot – rendszerint vasár- vagy ünnep-napokon. Tudta, hogy a teheneket el-hajtani 3 km-re, az erdészházhoz nemlakodalmi menet. Ha ott találtam az ál-latokat, s ezt megneszelte, nem mentértük, gondolva, majd csak megunomaz ôrzésüket. Ami igaz is volt. Egyéb-ként, ha tetten értem, alkudozott, sza-badkozott. Láttam és tudtam, hogyegyéb munka mellett ez az idôtöltés éshuzakodás meddô és felesleges. Ezt azügyet másképpen kell elintézni. Szerez-tem egy marhaláncot, odaadtam a gya-kornoknak, hogyha bent éri, mutassameg neki. Mondja meg, bírság és vitanincs. Ha ôrizetlenül bent érjük ateheneit, egyet sós kenyérrel megfo-gunk, a láncánál fogva elvezetjük 5–6km-re az erdô egy elhagyatott zugába,és egy fához kötjük. Eldöntheti, mi leszjobb: egy hétig tehenet keresni vagy ab-bahagyni a legel-tetést. A gyakornokom

hétpróbás fickó volt. (Ezzel még szeré-nyen jellemeztem.) Így gazdánk tudtaés felmérte, hogy ez nem üres ijesztge-tés. Az eredmény az lett, hogy többet azerdôben nem legeltetett.

Gemenc öreg fáiHa már a múltba nézünk, e témához tar-tozik a ránk maradt öreg fák bemutatása.

Északról délre haladunk. A gemen-ci dunai rakodón lévô öreg tölgyekvalószínûen a rakodó kialakulásávalegyidôsek. Máig való megmaradásu-kat egy nekem adott szóbeli utasításelodázásának köszönhetik. Az 1960-as években felvetôdött rakodóépítéskapcsán ki kellett volna ôket termel-tetnem, de nem hajtottam végre. Havalóban útban lesznek, akkor is ki tu-dom vágatni. Az átépítés elmaradt, azöreg tölgyek megmaradtak, szeren-csére.

A péterhidi öreg tölgy a gemenci ártérnagyméretû tölgyfája. Átmérôje mellma-gasságban 173 cm, kerülete 541 cm. Egyvihar a koronáját az 1930-as években tel-jesen letépte, azóta részben regeneráló-dott. Egy valamikori faraktár sarkán áll.

A decsi nagy Holt-Duna-menti öregvénic szil a volt vadôrlakás dombjának

szomszédságában áll, ma is egészséges.Mellmagassági átmérôje 123 cm, kör-mérete 386 cm.

A Gyöngyösoldali öreg tölgy. Mell-magassági átmérôje 123 cm, körmérete386 cm.

A szuloki Címer-foki két öreg tölgytalán az ártér legöregebb és legnagyobbfája. Méreteik hatalmasak, az egyik kör-mérete 630 cm, átmérôje 200 cm, a má-sik körmérete 615 cm, átmérôje 196 cm,életkoruk több száz évre tehetô. Mére-tük hasonló a péterhidi tölgyhöz, de an-nál – szerintem – öregebbek. Az egyiktörzsében egy jókora odú van. Ha azutókor megkíméli ezeket az öreg fákat,még egy-két századig békésen vigyáz-zák a gemenci tájat.

Szavak magyarázata:Görönd: – magas, általában vízmen-

tes területKobolya: – lefolyástalan, mély területZátony: – idôszakos vízmederFok: – keskeny, mély természetes

vagy ásott árokVajda: – cigányok választott vezetôjeKaparás: – munkavezetô, munka-

szervezôZuhogó: – gátszakadás helye

Erdészeti Lapok CXXXVII. évf. 7-8. szám (2002. július-augusztus) 191

A 2002. évi Vándorgyûlés rendezôje, aGemenci Erdô- és Vadgazdaság Rt. aKözép- és Alsó-Duna ártéren, a Duna-Tisza közi homokháton és a Baranya-Somogy-Tolna hegyháton, összesen 37316 hektáron gazdálkodik. A vadászte-rület 72 ezer hektár.

Az rt. területének 51%-a Bács-Kis-kun, 38%-a Tolna, 11%-a Baranya me-gyében fekszik. Az erdôtervezett terüle-tek 47%-a elsôdlegesen védelmi rendel-tetésû. Itt található Európa egyik legér-tékesebb vizes élôhelye.

A faállománnyal borított terület (33 163hektár) fafaj csoportonkénti megoszlá-sa %-ban:

Hagyományos értelemben vett erdô-gazdálkodó tevékenysége mellett (cse-metetermelés, erdôfelújítás, fakiterme-lés, vadgazdálkodás) a részvénytársa-ság a térség természetvédelmi feladata-iban, turisztikai, kulturális életében ak-tív szerepet vállal.

A Gemenc Rt. cégfilozófiája,hogy a gemenci ártéri táj jellegzetesarculatát, különleges ökoszisztémá-ját, erdôtársulásait és védett nö-vény- és állatfajait fenntartsa ésmegôrizze a következô generációkszámára úgy, hogy mindez az ered-ményes gazdálkodás mellett a nem-zet javát szolgálja.

A Gemenci Erdô- és Vadgazdaság Rt. bemutatkozása

192 Erdészeti Lapok CXXXVII. évf. 7-8. szám (2002. július-augusztus)

A Gemenci Állami Erdei Vasút aGemenci tájegységen halad keresztülPörböly-Bárányfok között, mintegy 30km hosszan, üzemeltetôje a GemenciErdô- és Vadgazdaság Rt.

A vasútvonal több szakaszban épült

1955–1982 között. Erdei vasutunk elsô-sorban a Duna és a Sió árterén kitermeltfaanyag pörbölyi fûrészüzembe és átra-kóra szállítása érdekében épült.

A faanyagszállítás jelentôsége napja-inkra nagymértékben csökkent, a ko-

rábbi 20–30 ezer m3/évrôl 3–5 ezerm3/évre csökkent. A faanyagszállítás je-lentôsége az árvizek levonulása utániidôszakban kerül ismét elôtérbe, mivelez a szállítási útvonal állítható legha-marabb helyre.

A személyszállításról elmondhatjuk,hogy napjainkban egyre többen fede-zik fel újra a kisvasutakat, így a koráb-bi évek 20–30 ezres éves utaslét-számáról 1998-ban közel 50 ezer fôre,1999-ben 66 ezer fôre, 2000–2001-ben70–74 ezer fôre növekedett a kirándu-lók száma.

A megnôtt érdeklôdés felvetette azt agondolatot, hogy Gemencet reprezen-táló ún. „Ökológiai tanösvényt” alakít-sunk ki. A tanösvény 1998-ban a vasút-hoz közel, a Malomtelelô megállóhely-nél került kialakításra a Duna-DrávaNemzeti Parkkal együttmûködve. Itt rö-vid sétával (kb. 800 m) szemléltetô táb-lák és egy kilátó segítségével adunk ké-pet Gemenc élôvilágáról.

A Nagy-Rezét erdôtömbbe érkezve aDuna által szétszaggatott, régen mezô-gazdasági mûveléssel hasznosított sár-

1. sz. program: Erdei vasúttal az ártéren

Erdészeti Lapok CXXXVII. évf. 7-8. szám (2002. július-augusztus) 193

közi táj erdôvé alakításának történetétismertetjük.

A vasúton egy vaddisznószórót érint-ve haladunk tovább, s ha szerencsénkvan, akkor vadat is látni fogunk, itt né-hány információval szolgálunk a Szek-szárdi erdészet vadgazdálkodásáról.

A Szekszárdi erdészet 8700 ha-onfolytat vadgazdálkodást. Mûvelt vadföld-jeinek területe 189 ha, vadlegelôként ka-szált területeinek nagysága 215 ha.

Az Erdészet három vadászházábavárja vadászvendégeit, a felsô-pörbölyi,a keselyûsi és a gemenci házak kínál-nak felüdülést, szállást.

Az erdészet éves lelövési terve:Gímszarvas 160 db ebbôl bika 55 dbVaddisznó 700 db ebbôl kan 70 dbÔz 15 db ebbôl bak 5 db

A Baja 24-es erdôtag példáján mu-tatjuk be szakaszolásos véghasználattalés erdôfelújítással megkezdett erdô-szerkezet-átalakítás fázisait.

Rövid kisvasúti utazás után elénk tá-rul Lassi a maga szinte érintetlen világá-

val, szigeteivel, vízállásaival a magasparton a lágylombos fiatalosával, a zá-tonyokon díszlô füzesekkel, mely vala-mikor a halászat és a vízi szállítás köz-pontja volt.

Utunk fordulópontja Malomtelelômegállóhely, ahol végigjárjuk az 1998-ban létesült ökológiai tanösvényt, mely

a valamikori vízimalmok telelôhelyé-nek közelében került kialakításra.

A vonatról a végállomáson leszállvaátsétálunk a Rakodó- és Fafeldolgozó Er-dészet területén kialakított pörbölyi erdeiiskolához, melyet e széles szakközönségmegtisztelô jelenlétében avatunk fel.

(A fotókat Detrich Miklós készítette)

194 Erdészeti Lapok CXXXVII. évf. 7-8. szám (2002. július-augusztus)

Programunk házigazdája a Bajai Erdé-szet, mely a Duna jobb és bal partjánfekszik 5337 ha-on.

Az erdészet 73%-a az Alsó-Duna-ártér, 25%-a a Kiskunsági homokhát,míg a Szelídi-tó mellett 2%-a a Kiskunsá-gi szikesek erdôgazdasági tájba tartozik.

Élôfakészlete 740 600 m3, folyónöve-déke 37 000 m3/év.

Éves fakitermelés: 21–30 000 m3/év.A hajóút során bemutatjuk a Duna

szabályozásának és Gemenc kialakulá-sának történetét.

A szakmai program elsô megállóhe-lyén röviden bemutatjuk terepi progra-munk helyszínét, a Bajai Erdészetet ésVeránka-szigetet. Itt láthatjuk az Érsek-csanád 52 M erdôrészletet, mely 1977-ben telepített kocsányostölgyes.

Ebben az erdôrészletben látható egyszép feketenyár sarjcsokor, mely alkal-mat kínál arra, hogy bemutassuk aGemenc Rt. által már évtizedek óta foly-tatott génmegôrzési tevékenységet.

Átsétálva a fiatal tölgyesen, elérjük averánkai kistöltést, mely az átfogó Du-na szabályozás elôtti idôkre emlékeztetbennünket. Jelenleg komoly vadgaz-dálkodási jelentôsége van, hiszen mint-egy 270 ha-on menedéket kínál a vadál-lománynak árvizek esetén.

Hasonló szerepe van a vadmentôdomboknak is, melyek közül egy a kö-vetkezô megállóhelyünk, ahol a BajaiErdészet vadgazdálkodását mutatjuk be.

A töltésen továbbhaladva elérjük azÉrsekcsanád 52 N erdôrészletet, ahol aplatánt mint az ártér egyik igen plaszti-kus fafaját szeretnénk bemutatni.

Itt is láthatunk több idôs hagyásfát,ami jelzi, hogy erdész elôdeink is felis-merték az öreg fák szerepét az erdeiéletközösségben.

Következô megállóhelyünk a Párágifok, melynek különleges hangulatát ki-használva az ôsi ártéri fokgazdálkodást ésennek gemenci vonatkozásait ismertetjük.

Visszatérve a töltésre folytatjuk utun-kat É-i irányba.

Érsekcsanád 51 M látványát használ-juk fel arra, hogy ismertessünk néhánygondolatot a nemesnyár-klónok megje-lenésének idôrendjérôl és a védett terü-leteken a fokozatos átalakításról termé-szetszerû állományokká.

Következô megállóhelyünkön rövi-den ismertetjük a Duna, mint természe-tes vízi út, jelentôségét és bemutatjuk azutolsó magyar erdészeti vízi szállítástvégzô hajóparkot. Továbbhaladva is-mertetôtáblát láthatunk az ártér magas-sági fekvéseirôl és ezzel összefüggés-ben az ôshonos cserjefajokról.

2. sz. program: Hajóval Veránka-szigetre

Erdészeti Lapok CXXXVII. évf. 7-8. szám (2002. július-augusztus) 195

196 Erdészeti Lapok CXXXVII. évf. 7-8. szám (2002. július-augusztus)

A program helyszíne a Dusnok községmellett elterülô, Lenes elnevezésû er-dészkerület. Itt került kialakításra aGemenc Rt. elsô vaddisznós kertje, vala-mint helyszíne a több évtizedes múltú

fácántenyésztô telepnek és fácános er-dejének.

• Közvetlen célja: a vadászterületen avaddisznó-vadásztatás eredményességé-nek és biztonságának javítása, a vadá-

szati ágazat pénzügyi bevételeinek nö-velése, másrészt a szabad vadászterüle-ten történô vaddisznóbefogással és a be-fogott vaddisznók e kertbe való helyezé-sével a szabad terület vadsûrûségénekés vadkárveszélyességének csökkenté-se, a mezôgazdasági vadkárok megelô-zése, a gazdaságosság növelése.

• Kapacitása: a vaddisznós kert alkal-mas maximális üzemelési lehetôség ese-tén mintegy 400–500 db vaddisznó táro-lására, illetve tartására, amelybôl évesszinten 350–400 db hasznosított lelövéstervezhetô. A lelövés hasznosítása alatt abérvadászat során térített lelövési díj +értékesített vadhús árbevétele értendô.

• Igény a vaddisznós kerti vadásza-tokra: a vaddisznós kert mûködéséreigény van, a területhez kötôdô törzsva-dász kör alakult ki, akik egyre inkábbigénylik a vaddisznóvadászat rövid idôalatti eredményességét.

A vaddisznós kert területe összesen453 ha.

A kerítés hossza 15 940 m. A kertbenmintegy 100 db magaslest építettünk,

3. sz. program: Busszal a lenesi erdészkerületbe

Erdészeti Lapok CXXXVII. évf. 7-8. szám (2002. július-augusztus) 197

amely az egyéni vadászat céljait is és ahajtásban biztonságos lôállásként is szol-gál. A nagyobb disznók számára 15 dbetetôhelyet, ezek mellett malacetetôket éssózókat helyeztünk el. Mesterséges itató-kat és dagonyákat a terület vízviszonyaimiatt nem szükséges külön létesíteni.

A vaddisznós kert üzemeltetési tech-nológiájának bemutatása mellett a va-dásztatás lebonyolításának rendjével is-mertetjük meg Vendégeinket.

A lenesi, sík vidéki bükkös mellett el-haladva az Alsó-Duna-ártérben a bükkfafaj egyedüli állományszerû elôfordu-lását mutató erdôrészlet mellett hala-dunk el. Az erdôrészletben 70 db fa-egyed található.

A lenesi fácántelepA Gemenc Rt. a volt lenesi fácános erdôterületén üzemelteti a fácán törzstelepet.

Közvetlen célja: a fácán-törzstelepena magyar vadászterületek igénye szerintminôségileg és állategészségügyileg el-lenôrzött:

• fácántojás árutermelés• vadászati célra kihelyezhetô elô-

nevelt fácán tenyésztése

• vadászati célra kihelyezhetô „kész”fácán tenyésztése

• fácán-törzsanyag biztosítása fácán-törzstelepekre

• fácán-törzsanyag biztosítása sajátfácán törzstelepre

• fácán-törzsanyag minôségi fejlesztéseKapacitása: az üzemelô fácán-törzste-

lep alkalmas 18 000 db tyúk és 3000 dbkakas tárolására, illetve tartására, amely-bôl éves szinten mintegy 850 000 dbhasznosított tojástermelés tervezhetô.

Az Alsó-Duna-ártér világrekordszarvasbika trófeái

A terület elsô világrekord trófeát adógímszarvasbikája 1891-ben került terí-tékre Reinspach János szálkai gazda„gömbölû golyóval” töltött fegyvere ál-tal. A trófeát nemzetközi bírálati képlet-tel 243,89 pontra értékelték.

1946-ban D. Stefanovic erdész ejtetteel a terület második világrekord trófeá-ját adó gímbikát, amelyet a DüsseldorfiVilágkiállításon, 1954-ben 248,55 nem-zetközi pontra értékeltek.

A közelmúltban, Bleier József kara-pancsai fôvadász nevéhez kötôdik aterület harmadik világrekord trófeája.1986-ban került puskavégre a 271,01nemzetközi pontra értékelt trófeájúgímszarvas bika. Ez a trófea a modernvadgazdálkodási munka és az Alsó-Duna-ártér szarvasállományának jel-képe lett. Ez a világrekord a „Kara-pancsai Bika” nevet kapta. Emlékmû-ve – élethû bronzszobra a karapancsaivadászkastély parkjában tekinthetômeg.

* * *

A Gemenc Rt. székháza elôtt avattákfel Böröczky Kornél mellszobrát.

198 Erdészeti Lapok CXXXVII. évf. 7-8. szám (2002. július-augusztus)

A szarvaslétszám alakulásáról KovácsJózsef védkerületvezetô emlékei sze-rint 1922-ben Kisrezéten 5-6 szarvastartózkodott. Nagyrezéten télen váltó(átvonuló) vadként 8–10 db. 1927-ben Takács vadôr már 10 bikát löve-tett.

Árvíz alkalmával – 1930 körül és1944-ben – 60 db-os szarvascsapat át-úszta a Dunát Gemenctôl, de az árvízelmúltával 3 nap múlva vissza is úsz-tak a szarvasok.

Erdész Lajos, a Közalapítvány pör-bölyi fôerdésze azt említette, hogy azelsô világháború után a francia kato-nák töltötték idejüket szarvas-vadászattal.

1944 ôszétôl minden vadászfegy-vert be kellett szolgáltatni, így csakorvvadászat történhetett a területen,az erdôben elrejtett puskák használa-tával.

1940 tél végén Apostagnál – jégtor-lasz miatt – átszakadt a Duna gátja.Amikor a Duna jege is megindult, atéli jeges árvíz végigsöpörte a gemen-ci erdôtömböt is, és elvégezte aszarvaslétszám-apasztást. A jeges ár-víz 1941 márciusában, nagypéntekenmegismétlôdött. Ekkor a Siótorok tá-ján volt az álló jégtorlasz felsô széle.Már folyt át a víz a töltésen, amikor amagyar légierô zuhanóbombázóimegbombázták a jégtorlaszt, és az aharmadik rárepüléskor megindult. Atöltés megmenekült, de újabb áldoza-tokat szedett a maradék szarvasok ésvaddisznók közül az elôzô évinél ma-gasabb gemenci jeges árvíz.

Party István a gemenci vadrezer-vátumból 1951-ben megszervezte aGemenci Állami Vadgazdaságot, ésannak vezetôje lett. A Gemenci Vad-gazdaság területének összetétele amegalakuláskor: volt érsekségi erdô8945 ha, volt közalapítványi erdô3574 ha, bátai közbirtokosság 190 ha,árvízvédelmi töltés 350 ha, nádgazda-ság 70 ha, MÁV vasúti töltés 40 ha.

Az 1956. márciusi jeges árvíz után,mely 25 gátszakadást okozott, a meg-erôsített töltések területe lényegesenmegnôtt. Például Pörböly-Báta között1,3 m-rel magasabb lett a gát. A koro-na 4-rôl 6 m szélesre nôtt.

A Gemenci Állami Vadgazdaság az„Egyetértés” vadásztársaság, a Köz-ponti Pártbizottság vadászterületelett. Dr. Balassa Gyula miniszterhe-lyettes, erdészeti fôigazgató a vadá-szati ágazatnak mind több elôjogotbiztosított az erdôgazdálkodássalszemben. Az 1961. évi VII. törvény azerdôkrôl és a vadgazdálkodásról márebben a szellemben született. A va-dásztársaságok mentesültek az erdô-ben, az erdôsítésekben, fiatalosokbanés rudas erdôkben okozott szarvaskárés egyéb vadkárok megtérítésétôl. Eznagyon nehéz helyzetbe hozta az er-dôgazdaságok erdôfelújítással, erdô-mûveléssel foglalkoztatott dolgozóités az erdômûvelési ágazatot.

A szarvaslétszám már elôbb na-gyon felszaporodott a Gemenci Álla-mi Vadgazdaság területén.

Elkezdôdött egy színjátszás a vad-létszám, fôként a szarvaslétszám becs-

lésében. A kerületvezetô erdészektôlaz erdészetek vezetôi kértek létszám-becslést. A vadászkerületet vezetôktôlpedig Party István, nekünk Pista bá-csi tette ugyanezt, de úgy, hogy ô ad-ta meg a számokat beosztott vadásza-inak. A számlálási színjátszáshoz meg-hívta a Dunaártéri Állami Erdôgazda-ság erdômûvelési csoportvezetôjét ésa szekszárdi és pörbölyi erdészetekterületi ellenôrét, szakfelügyelôjét.Pista bácsi felíratta velük, azaz velünka vadászai által diktált számokat ésösszeadta. Ô pedig letett az asztalraegy üresnek látszó papírlapot. Kér-dezte tôlünk: „Na, mennyi az összeg?”Mondtuk a számot. Erre felfordítottaaz asztalra tett cetlit. Ugyanaz a számvolt rajta. Na látjátok, ennyi szarvasvan a vadgazdaság területén (600–800db között). Így volt ez 1955. év végénis. A kerületvezetô erdészek számai-ból 1500 db körüli, a vadászokéból7–800 db közötti szám adódott.

Jött az 1956. márciusi jeges árvíz.Utána 2300 db vízbe fúlt tetemet szál-lítottak a szegedi fehérjefeldolgozóüzembe. 56 db még átjutott Karaszraa jeges Dunán és onnan átváltottHajósszentgyörgyre. Kb. 450 db voltmegszámolható az el nem öntött ár-mentett Keskeny erdô, Gyöngyös ol-dal, Szomfova, Góga erdôrészekben.Bizonyára a víz is elvitt még jó néhá-nyat és az összes tetem sem volt fel-használható állapotban megtalálható.Tehát 3000 feletti volt a valós létszáma becsült vadászati 800 és erdészeti1500 becsült db helyett.

Idézetek dr. Tóth Imre „A gemencierdôk története” (2002) c. könyvébôl

Mit mondanak az öreg erdészek?

Az erdészeti lapok 1873. évfolyamá-ban, mind a bédai-karapancsai (és bely-lyei) erdôkrôl, mind a kalocsai érsekiuradalom erdeirôl részletes ismertetésjelent meg.„A berki erdôk fontosságát rend-

kívülileg emeli, fôképpen a tölgyese-ket illetôleg, bámulatra méltó nagyméretek elérési képessége ... szerfautáni kereslet és lágy tûzifa utáni ke-reslet is, aránylag kedvezô árak, de arendkívül gyors növekedés és ezzelpárosult jövedelemképesség, melykorszerû kezelés mellett nemcsak bár-mily másnemû erdôk, de jó minôségûbúzatermô föld jövedelmét megközelí-teni, sôt azzal versenyt is kiállni képes.

A berki erdôk fontosságát emeli to-vább ama körülmény, hogy azok az

erdôtlen Alföldet leginkább érintik éshajózható folyamok partjain díszlenek.A várható további erdôirtások nyománmegmaradó ‘feltétlen erdôtalajú er-dôk’, ezért szükséges a velük valószakszerûbb foglalkozás.”„Ha nem volna elég ez a csemete, a

minden erdôôrlaknál lévô csemete-kertbôl ingyen adják a csemetét a vál-lalkozóknak, mit saját költségén ültetaz el.” „A lágy fanemek tenyésztésénélmaggal való vetülés helyett leginkábbdugványokkali beültetés eszközölte-tik.”

A Duna menti erdôkben „az uralko-dó fanemek mélyebb helyeken a fûz, anyár, majd tisztán, majd elegyesen, adombosabb jó talajon nyár, fûz, szil,tölgy, kôris keverékébôl, a több, mint

70%-ra menô lágy fanemek azonbantúlnyomóak.” „Az újbólítás természe-tes úton (sarj, malát) tökéletes sikerreleszközöltetvén nagyobb mérvû mes-terséges ertések (erdôsítések) mellôz-hetôk; mindazonáltal az esetleg elôfor-duló hézagok kôris s feketenyárültöncökkel pótoltatnak.”„Ezelôtt a tölgyfák magfának mind

meghagyattak, de a kívánt sikerheznem vezettek, sôt károsak voltak azért,mert terebélyes koronáik alatt semmi-féle aljnövényzet (*újulat) nem kép-zôdhetett, s így az általuk elfoglalt ko-pár terek semmi hasznot sem haj-tanak.”„Az évenkénti faeladásból befolyó

összeg 5%-a erdôsítésekre fordíttatik, abefolyt pénz pedig Erdôjavítási Alapcímén a takarékpénztárban külön ke-zeltetik.”

Mit olvashatunk az Erdészeti Lapok régi számaiban?

Erdészeti Lapok CXXXVII. évf. 7-8. szám (2002. július-augusztus) 199

„A vándorgyûlés jelszava: „Erdôn, mezôntöbb nyárfát” volt. A közgyûlés egyesüle-ti beszámolói és a Bedô Albert-díj kiosztá-sa után a Dunaártéri ÁEG helyzetét, fela-datait, régi nyártelepítéseit, nyárfaellátásiszerepét, nyár erdômûvelését, sekélyvízihajóparkját és a gemenci szarvas hírnevétismertették a gazdaság elôadói. Utána ahozzászólásokban a 11 hozzászóló közülaz egyetem rektora bírálta az elhangzottelôadások közül az erdômûvelési részt.Hiányolta, hogy nem kapott részletesadatokat a nemes nyárak fajtáinak pontostermôhely-igényérôl, és tervezett felhasz-nálási arányukról. Kevesellte a fahaszná-latban a 35% gyérítési fatömeget, 50%-ottartana jónak.

Kifogásolta a gazdaság gyönge erdô-mérnök-ellátottságát. Az OEF erdôgazda-ság-fejlesztési osztályának fômérnökeerôsen bírálta az erdôgazdaság szerintetúl lassú nemesnyár-termesztési munká-ját.

A vándorgyûlésen a nemesnyár-ter-mesztésben való elmaradásunk súlyoskritikái dacára is csak kísérleti méretek-ben tértünk át az I 214-es kiváló olaszklónra, mert nem ismertük árvíztûrô ké-pességét.

A nem ôshonos fafajok alkalmazása el-kerülhetetlen, ha olyan termôhelyet kellerdôsíteni, amelyre nincs alkalmas ôsho-nos fánk. Ilyen az Alföld erdôs-sztyeppklímájú területének az a része, ahol a fákgyökerei nem érhetik el a talajvizet. Ittcsak akác, erdei- és feketefenyô a lehetsé-ges választék, mert ezek vízigénye csakfele a nyár és tölgy vízigényének. Persze,egy olyan hajlatba, ahová az esôvíz, hóléösszefut, a szakmai etika is megkívánja azôshonos facsoport ültetését, az akác, fe-nyô, egyhangúságának feloldását. Ennekelmulasztásáért jogos a bírálat. Jogos bírá-lat érheti az elôhasználati nyárelegy kiter-melési utasításának gondolkodás nélkültörtént végrehajtását is. Vannak önma-

guktól rohamosan terjeszkedô meghono-sodott fajok is. Ilyen cserje a csak némimézelésével hasznos gyalogakác. Ilyenfák, a zöldjuhar, a zöld és vörös amerikaikôrisek. Ezek terjedését gátolni kell. De efák szelektáló nemesítése sem elvetendô,ahogy ahol mégis szükség van rájuk,egyenes, hengeres fát neveljenek.

Ahol sok a szarvas, nélkülözhetetlenfája az ártéri erdônek a platán. Széles ter-môhelyskálán alkalmas az elmaradt, vad-káros foltok pótlási anyagának. Nembántja a szarvas. Sôt, az olyan tölgyfiata-lost is többnyire elkerüli, amelybenegyenletesen egytizednyi elegyítés tör-tént.”

Dr. Tóth Imre: A gemenci erdôk története

A DUNA-DRÁVA NEMZETI PARKtermôhelyi adottságai, faállományai, a ta-lajok vízgazdálkodása, az itt élô nagyvad-állomány a jövô gazdálkodásától, min-denképpen elvárja

– az erdei életközösség komplex meg-közelítését,

– a gazdálkodás során alkalmazni kí-vánt kíméletes technológiát,

– türelmet a természeti folyamatokmegismerésére,

– olyan szakmai beavatkozások meg-valósítását, amelyek nem szakítják megaz életközösség tartamosságát, továbbánem borítják fel annak ökológiai egyen-súlyát.

Duna menti területekA tölgyesek a termôhelyükön vannak,

viszont területük mindenképpen növe-lendô a magas, középmagas fekvésû ne-mes nyárasok fafajcserés felújítása révén.Feltétlenül megjegyzendô, hogy a fater-mesztés tartamossága legalább olyan fon-tos a gazdálkodás szempontjából, mint atermészetvédelem szempontjából az ôs-honos fajok behozatala. Amíg a nemesnyár a felújítást követôen 20 év múlva is-mételten termelhetô, addig a hazai lágy-lombos fajok csak 40–50 éves korukban.Következésképpen a gazdálkodó nem juttermelési lehetôséghez, amibôl finanszí-rozza a gazdálkodását.

Az akácosok szerkezetátalakítása(fafajcseréje) külön szakmai probléma.A sarjról kiválóan újuló akác legolcsóbbfelújítási módja a tarvágást követô sarjaz-tatás, ami az elôbbi fejezetekben máremlített, a nemzeti parkban egyáltalánnem ajánlott, vegyszeres tuskókezelésselés permetezéssel végezhetô. Ez tiltott,kézi erôvel való ápolása viszont hatal-mas költségei miatt megoldhatatlan. Fa-kitermelési hátrányai 30 év elmúltával je-lentkeznek, amikor szintén kiesik a fa-termésbôl az akácosok fakészlete. Terü-letcsökkentése tehát a felvázolt, rendkí-vül költséges módon, intenzív vegysze-rezés esetén is csak minimális mérték-ben képzelhetô el.

A füzesek és hazai nyárak a kemény-lombos állományokhoz hasonlóan csakelegyesen újíthatók, ahol a magasságifekvések mentén célszerû az állománytí-pusok ültetése. Ez a gyakorlatban a jelen-legi erdôrészletek további tagolódását je-lenti, illetve jelentheti.

A tölgyesek természetes felújítása avadállomány drasztikus szabályozásaután válhat üzemszerûen alkalmazottmódszerré. A jelenlegi nagyvadállománymellett csak kerítés védelmében végez-hetô el.

Dr. Papp Tivadar:Duna-Dráva Nemzeti Park (2002)

Alaposan lehûlt a levegô, amikor a Petôfi-szigeten a baráti vacsorára gyülekeztünk. Volt, aki esernyôvel riogatta a nyugatfelôl gyülekezô sötét fellegeket. Nem sok sikerrel, mert éppen „bekapta” mindenki a sátorrendszerhez vezetô út bejáratá-nál kínált aperitifet, és megkereste számmal jelzett asztalát, máris lezúdult egy alapos esô. Tartott vagy fél óráig, éppenamennyi még nem volt kellemetlen, s máris csillagfényes este kerekedett. A vacsorát felszolgálók még sietve hordták a ha-talmas fatálakon tálalt finomságokat az utolsó esôcseppek elôl.A vacsora több volt, mint elég. Csipegettünk volna az elsô nekifutásból megmaradt finomságokból, de hamar leszedték azasztalt. Ennek ellenére Fritsch Ottó elégedetten gyûjtötte az autógramokat, mint már eddig annyi Vándorgyûlésen. Érdekesgyûjtemény van kialakulóban.A rendezôk jelezték, hogy érdemes kimenni a sátrak mögé, mert nem mindennapi tûzijáték következik. S valóban, egymá-sután kúsztak az ég felé a különbözô töltetû petárdák, hogy odafönn milliónyi apró fénycsóvára robbanva világítsák be Ba-ja egét. Mindenesetre azok a bajaiak, akik nem tudták addig, hogy az erdészek tartják Vándorgyûlésüket, most megtudhat-ták, mert valóban átlagon felüli volt a tûziparádé. Az erdészcsillagot formáló görögtûz kihunyása után nem sokkal a sátrakalkotta tér közepén hatalmas tábortûz gyulladt. Aztán a sátrak félkaréjában itt is, ott is felhangzott egy-egy nóta. A fárad-tabbak nyugovóra tértek.

Az 1961. évi vándorgyûlés

200 Erdészeti Lapok CXXXVII. évf. 7-8. szám (2002. július-augusztus)

Van szerencsém üdvözölni azon t. ura-kat, kik ugy Kalocsa, mint Pestmegye,nemkülönben Budapest és Szabadkarészérôl e gyülésünkben mint megyeiés városi képviselôk megjelennisziveskedtek. (Éljenzés!)

Részemrôl legfontosabb vivmánynaktekintem azt, és büszkén mondom,hogy midôn e kérdés mult évi rend-kivüli közgyülésünkön elhatározás alákerült, ellenmondás nélkül, egyhangu-lag történt abban megállapodás, misze-rint az egyesület vagyonából 6000 frt ar-

ra szenteltessék, hogy az addig magán-kezekben volt s teljes elismerést érdem-lôleg kezelt „Erdészeti Lapok” czimüszakfolyóirat az egylet tulajdonává vál-jék. (Helyeslés.)

Ezen szellemi tôke többé nincs kité-ve annak, hogy magánosok viszonyai-tól függjön. Az egyesület ezen tényévelbiztositotta az „Erdészeti Lapok” jövô-jét, s igy megteremtette azon közeget,mely czéljaink és törekvéseink egyikleghivatottabb terjesztôje. A lap bôvitettterjedelemben jelenik meg, s minden-

esetre legörvendetesebb vivmánya tö-rekvéseinknek.

Megengedem, hogy nem épen fényesazon eredmény, melyet a felhozottak-ban elôterjeszteni szerencsém volt; de ami müködésünk nem annyira szemkáp-ráztató, hogy valami fényes eredménye-ket lehessen a közönség elôtt feltünteni.Az által azonban, a miket felsoroltam: azanyagi viszonyoknak örvendetes gyara-podása s a szellemi mozgás által, melyetigyekszünk kifejteni, mindenesetre jelétadta egyesületünk annak, hogy mindentelkövetett, a mi czéljainak sikeres eléré-sére hatalmában állott.

(Erd. Lapok, 1874)

Hódi István:Lassi csárda

Régi csárda híres csárda állt bent az erdôbenBetért oda minden utas jövôben menôbenDombon állt, a Duna vize körül szokta fogniDe azért a kocsma ajtót nem kellett becsukniA tetején réges régen még nádfödél állottBenne néha hétköznap is cigánybanda játszottKocsmárosné Bözsi néni daloskedvû ajkánFelcsendül a régi nóta „az én orcám halvány”

A tetején a szalufát a szú meg nem etteMindig akadt híres legény aki leégetteBent mulattak a legények és mindenki táncoltA csárdának nádfödele körös körül lángoltNode sebaj ha leégett szalufája nádjaKözel volt az újravaló hamar került rájaAz alakját a formáját máig megtartottaHivatása ma már szelíd erdei lakocska

Orvvadászok, orvhalászok vásárjáró népségVan e még bent decsi szagos gyakorta megnéztékFogás után a halászok be-betértek inniKontójukat kocsmárosné a rováson jegyziMegtörtént itt az az eset erdésszel, vadásszalÁlló hétig itt mulattak egy banda cigánnyalHa a pénzük elfogyott is a jókedvük sohaNem kérdezte soha senki mikor mennek haza

A csárdának csak híre van idôsebbek ajkánCsorbát ejtett múló idô becsületén rangjánKipusztult a decsi szagos a hegyen azótaA csárdában elhallgatott már régen a nótaMegszûnt lenni országhatár a kocsiút árokMarhát, lovat nem árulnak csempészek hajcsárokAz udvarán vasút zötyög északról le délnekAzok akik itt mulattak már régen nem élnek.

Keglevich Béla gróf elnöki beszéde az országos erdészeti egyesület kalocsai közgyûlésén (részlet)

Emmert Vanessza 5. osztályÁltalános Iskola, Szekszárd Felkészítô tanár: Tornyos Marianna

A Duna-Dráva Nemzeti Park csodála-tos része Gemenc.

Ez a szemet kápráztató erdei világföldrajzilag nehezen behatárolható terü-let, 17 697 hektár. 1977-ben tájvédelmikörzetté nyilvánították.

A Duna évszázadokon át formálta, aXIX. század második felében kapta végle-ges arculatát.

Ezt a lenyûgözô erdô borította terüle-tet át-átszövik a „fokok”, melyek részbentermészetes, másrészt mesterséges kes-keny csatornák.

Rengeteg bokorfüzes, fûz és nyárliget,tölgy, kôris és szilliget található. Mikor aDunától szemlélôdünk, gyönyörû látványtárul elénk. A dús parti növényzet csakôsszel a ritkuló lombozaton keresztül lát-ható át. A folyóparti erdôket, szakadó

partokat a víz folyamatosan mossa, ki-ázott gyökerû fehérfûzóriások jelzik aszárazföld pusztulását.

Tavasszal megérkeznek a parti fecs-kék, a zöldár sok esetben elmossa a me-redek falba fúrt fészkeiket. Madárvilága isigen gazdag. A mellékágak bokros füze-sébôl csalogány énekében gyönyörköd-hetünk. Éles kiáltással ad jelt magáról amacskabagoly. Védett gyöngyszemei amadárvilágnak a jégmadár, illetve a foko-zottan védett réti sas, fekete gólya és a ke-recsensólyom. Megkezdôdött a korábbankipusztult európai hód visszatelepítése.

Tavasz végén az árvíz kitakarítjaGemencet, a fizetség gazdag fatermés,egészséges állatszaporulat. Sajnos az ideiévben az árvíz súlyos károkat okozott. Ahideg víz miatt rengeteg állat pusztult el,a fiatalabb állomány kimerült, vízbe fúltvagy az éhség végzett vele.

A famatuzsálemek kérgén fölfedezhet-jük a sárga gévagombát. A vízbe dôlt fa-

törzsén szürke gém táplálék után néz. Abakcsók csoportosan repülnek vacsoráz-ni. A hangok, melyek az erdôbôl szûrôd-nek, gémtelep jelenlétét jelzik, a fák tete-jén méteres átmérôjû fészkek adnak ott-hont fiókáiknak.

Gemenc egyik legnagyobb tava, aDecsi-Holt-Duna, bôven található bennea hal, a fehér ruhás kócsagok vadásznak.

A lenyûgözô szeptemberi szarvasnász,a szarvasbôgés, magával ragadó, az agan-csok csattogásával ejti bámulatba a figye-lôt.

Aki teheti, látogasson el Gemencbe, akirándulást az erdei kisvasút még izgal-masabbá teszi.

Fedezzük fel végre, hogy Gemencnem elherdálható kincs, hanem létezô va-lóság.

Az erdô fohásza címû vers utolsó soramegszívlelendô:„Vándor, ki elmégy mellettem hallgasd

a kérésem: NE BÁNTS!”(A 2002. évi Kaán Károly versenyre

benyújtott pályázat)

Duna-Dráva Nemzeti Park – Gemenc

Erdészeti Lapok CXXXVII. évf. 7-8. szám (2002. július-augusztus) 201

Nyúl Bertalan mûsorvezetôKöszöntötte a résztvevôket, majd az

Erdészhimnusz éneklésére kérte a meg-jelenteket.

A bajai Liszt Ferenc énekkar MakayGézáné karnagy és Kunosné Dankó Ilo-na zongorakíséretével kórusmûveketadott elô. Ezután Nyúl Bertalan felkérteKáldy József elnököt a közgyûlés meg-nyitására.

Káldy JózsefTisztelt Tisztújító Küldöttközgyûlés!Kedves Vendégeink!Tisztelt Hölgyeim és Uraim!Mintha ma lett volna Nagykanizsa,

erdészéletem nagy napja, erdészéle-tünk kiemelkedô eseménye, amikortagságunk bizalmából az új egyesületivezetés megbízást kapott a következônégy évre. Azt gondolom, hogy a közö-sen elvégzett munka szép volt, eredmé-nyes volt, de nem hibátlan. Köszönömazoknak, köszönjük azoknak, akik se-gítettek bennünket, bíztattak és bíztak aprogramunk erejében.

Az ünnepi közgyûlés alkalmából kö-szöntöm:

• kollegiális tisztelettel jelenlévô kül-dötteinket, tagságunkat, az elnökségtagjait,

• nagy tisztelettel a körünkben meg-jelent tiszteletbeli tagjainkat KollwentzÖdönt, Riedl Gyulát, Madas Lászlót,Roland Migendét,

• megkülönböztetett tisztelettel SzéllPéter polgármestert, Gémesi Józsefet, azÁPV Rt. Agrárgazdasági Igazgatóságá-nak ügyvezetô igazgatóhelyettesét,Holdampf Gyulát, az FVM Erdészeti Hi-vatal elnökhelyettesét, Szamosi Fe-rencet,

• kollegiális barátsággal dr. Mészá-ros Károlyt, Csóka Pétert, Führer Er-nôt, dr. Takács Pétert, Herczeg Mik-lóst, az Erdészeti Dolgozók Szakszer-vezetének fôtitkárát, Telegdy Pált, aMESZOSZ elnökét, dr. Winkler And-rást, a FATE elnökét, Lengyel Károlytaz Országos Magyar Bányászati és Ko-hászati Egyesület képviseletében,Schmotzer Andrást, az OEE VálasztásiBizottság elnökét, Farkas László erdô-mérnököt, a Magánerdô Pártoló TagokTanácsának elnökét, Halász Ernôt, aStihl Magyarország Kft. ügyvezetôigazgatóját, és az év erdészét, Rácz Fe-rencet,

• tisztelettel a közgyûlést megtiszte-lô külföldi barátainkat,

• a kitüntetetteket és kedves felesé-geiket,

• külön is köszöntöm Csonka Tiborvezérigazgató urat és kedves munkatár-sat.

• Engedjék meg, hogy dr. MadasAndrás tiszteletbeli tagunk köszöntésétátadjam. Egészségi állapota miatt nem le-het velünk, de sikereket kíván, és a Ván-dorgyûlés tagjait szeretettel köszönti.

Kedves Jelenlévôk!Az elmúlt évek során tudatosan az

elfogadott négyéves programunkhozkapcsolódóan választottam köszön-

tômhöz gondolatot és azt talán egy kis-sé szokatlan módon, elvontabb formá-ban, többet és mást adva adtam át. Eztteszem most is.

A fenntartható fejlôdés az élôvilágmegôrzését jelenti. Olyan fejlesztésekelvégzésén alapul, amelyek képesekmegôrizni a természetben élô fajokat ésfajtákat. Vagyis a környezetkímélô be-ruházások révén a meglévô értékeksem sérülnek.

Az ember társadalmon belüli értékeiannak cselekedetén keresztül ítélhetômeg. Ez azt jelenti, hogy a Földre szüle-tettek az itteni szellemi áramlatok hor-dozói, az anyagforgalom résztvevôimennyire képesek önmagukat a „fele-barátaikat” megbecsülni.

Az akarat sok esetben elmarad, mertaz objektivitás helyett a külsô hatások„elfogadásával” áltatjuk magunkat. En-nek következménye, hogy céljainkat atermészet és azon belül is az anyag elvi-selhetetlen szintû terhelésével érjük el.

Ha csak önmagunkat kívánjuk le-gyôzni, akkor még nem csorbul a kör-

nyezet, a közösség. Másról kell beszél-nünk, ha az akarat mögötti szándék, amindenáron történô felülkerekedés mi-att történik. Ezek akár szándékosan,akár tudatlanul történnek, az emberi ér-tékek csorbítását jelentik. A természet-ben a leépülés és a megújulás nem mér-hetô idôtartammal.

A kihívások sok helyen és sokszorveszélyeztetik a harmonikus világ meg-létét. Meg kell tanulnunk cselekedete-ink rövid és hosszú távú következmé-nyeit. Ennek érdekében mindig figye-lemmel kell lenni a partnerségre a ter-mészetben (a bolhától az elefántig) és a

társadalomban (az egyéntôl a világ sor-sát formáló közösségekig) egyaránt.Különösen a társadalmi felelôsség válikmeghatározóvá. Kormányok, üzleti ésipari „nagyhatalmak”, a nem kormány-zati szervek és más polgári társadalmiszervezetek, illetve természetesen a kö-zösségért tenni akaró valamennyi sze-mély együttmûködése nélkül nem lehe-tünk eredményesek.

Akkor, amikor a megújulást keres-sük, különös hangsúlyt helyezünk amúlt pozitív példáinak keresésére. Azok és az okozatok ismeretéhez szintemindig eljutunk, de a megvalósítást szá-mos tényezô gátolja. Azt mondhatjuk,hogy szinte valamennyi feladathoz ke-zünkben van a megoldás, de vagy azalapvetô életfenntartási kényszerek,vagy az üzlet önös érdekei állandó aka-dályt jelentenek.

Az elmúlt idôszakban azon fáradoz-tunk, hogy a fent felvetett kérdéseketmeg tudjuk válaszolni.

Tisztújító Küldöttközgyûlésünketezennel megnyitom!

Tisztújító közgyûlés

Fotó: Detrich Miklós

202 Erdészeti Lapok CXXXVII. évf. 7-8. szám (2002. július-augusztus)

Csonka Tibor vezérigazgató kö-szöntôje:

Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Vendégek!A Gemenc Rt. valamennyi dolgozója,

a szervezôk, rendezôk nevében tisztelet-tel köszöntöm az Országos ErdészetiEgyesület Tisztújító Küldöttközgyûlését.

1961-ben volt utoljára Baja városa ésaz akkori jogelôd, a Dunaártéri ÁllamiErdôgazdaság az Erdészeti EgyesületVándorgyûlésének házigazdája.

Nagyot fordult azóta az idô kereke,sok víz lefolyt a Dunán. Megváltoztak aDuna mellett élô, gazdálkodó erdészek-kel szemben is a társadalmi igények.

Ezt legjobban talán a két „jelmondat”érzékelteti:

41 évvel ezelôtt ez így hangzott:„Erdôn, mezôn több nyárfát!”Ma pedig:„Jövônk záloga: a Természet az Em-

ber szolgálatában, az Ember a Termé-szet szolgálatában!”

A tegnapi fárasztó, de bízom benne,hogy élményekben gazdag szakmaiprogramok bepillantást nyújtottak a tér-ség erdô- és vadgazdálkodásába, termé-szetvédelmébe, megismertették Önöketa Duna-ártér jellegzetes növény- és állat-világával és az itt élô emberekkel.

Kollégáimmal arra törekedtünk, hogyegy rövid délután folyamán átfogó képetadjunk, hogyan él és gazdálkodik itt, azország déli részén a Gemenci Erdô- ésVadgazdaság Részvénytársaság.

A megszerzett ismeretek alapján jobbanérthetôvé válik a cégfilozófiánkban megfo-galmazott gondolat, mely eléréséért többmint négy éve következetesen dolgozunk.

A társaság célja, hogy a gemenci árté-ri táj jellegzetes arculatát, különlegesökoszisztémáját, erdôtársulásait és védettnövény- és állatfajait fenntartsa és meg-ôrizze a következô generációk számáraúgy, hogy mindez az eredményes gaz-dálkodás mellett a nemzet javát szolgálja.

Ezen gondolatok jegyében tisztelettelköszöntöm az Országos Erdészeti Egyesü-let tagságát, a Tisztújító Küldöttközgyûlé-sének pedig eredményes munkát kívánok.

Széll Péter Baja város polgármestereÜdvözölte a résztvevôket, és kifejtet-

te, hogy a város és környékének mit je-lent az erdô, az erdôgazdaság tevékeny-sége, hogy a világhírû vadállomány és anéhány éve alakult Duna-Dráva Nemze-ti Park idegenforgalmi hatása. Sok sikertkívánt a közgyûlés munkájának.

Dr. Mészáros Károly, a Nyugat-Ma-gyarországi Egyetem dékánja

Szólt a Nemzeti Erdôstratégia ké-szültségérôl, és bejelentette, hogy aszeptemberi Wood Tech keretén belülkerül sor a témában az erdômérnökikar által szervezett társadalmi vitára.

Ormos Balázs fôtitkárKöszöntötte a megjelenteket. Elmond-

ta, hogy beszámolója két részbôl tevôdikössze. Az írásos beszámolót a küldöttekkézhez kapták, „BESZÁMOLÓ az Orszá-gos Erdészeti Egyesület 1998-2002. éviprogramjának teljesítésérôl” c. 33 szöve-ges és 14 képes oldalt tartalmazó különkiadványként. Az összefoglaló kiadvány

tartalmazza a négyéves programot és an-nak megvalósulási dokumentumait, érté-kelését. Közli a parlamenti munkával, aMezôgazdasági Bizottság és az ErdészetiAlbizottság erdészeti dokumentumaival,a szakosztályok és más egyesületi szak-értôi csoportok beadott írásbeli javaslata-ival, ajánlásaival kapcsolatos dokumen-tumokat. Tartalmazza a legfontosabb el-nökségi és pártoló tanácsi állásfoglaláso-kat az erdôgazdálkodás jövôjét érintôen,illetve a magánerdô-gazdálkodás legfon-tosabb tennivalóit.

Az írásbeli beszámoló a négyéves

program minden területét érinti, mely-hez a kiadvány végén lévô képanyagszemléletes kiegészítést nyújt.

A fôtitkár ezután videoprojektor segít-ségével, vetített képes formában folytattaszóbeli kiegészítését. A parlamenti kap-csolatok területén kiemelte, hogy kétszersikerült törvényt módosítani, a közcélútámogatások növelése és az oktatás költ-ségvetési támogatása területén. A ciklusvégére az erdészeti költségvetési támoga-tás 210%-kal nôtt, elérte az FVM tárca tá-mogatási összegének 5%-át, melyet célultûztünk ki. Kiemelte a régiós munkaeredményességét, melyet a jövôben erô-síteni szükséges. Nem tudott az Egyesületkellô eredményt elérni a munkahelyekmegtartása és a megbecsülés területén. Amegoldás a napi gazdasági szorításból aköltségvetési támogatások további növe-lése, a közcélú munkák finanszírozása te-rületén. Eredményesek voltak a magáner-dô-gazdálkodók részére szervezett to-vábbképzések és a WOOD TECH ren-dezvény is. A társadalmi kapcsolatok te-rületen kiemelkedô volt a természetvéde-lem területén elért eredmény, mely aKöM és az OEE közötti együttmûködésimegállapodásban került rögzítésre. Akommunikáció területén is vannak ered-mények (Erdôk Hete, újságírók találkozó-ja, videófilmek és könyvek kiadása stb.),de a céltudatos munkát töretlenül folytat-ni szükséges. A Fô u.-i irodákat és klub-helyiséget felújítottuk, a régi Székház pe-re folytatódik. Az Erdészcsillag Alapít-vány megkezdte mûködését. A legfonto-sabb kommunikációs lehetôségünk, azErdészeti Lapok nagy fejlôdésen ment ke-resztül, melyet az elismerések is igazol-nak. Végül a fôtitkár megköszönte a segít-séget mindazoknak, akik e helyzetbe se-gítették, ahol élete egyik legszebb idôsza-kát töltheti. Megköszönte a munkájáhozkapott segítséget, külön kiemelve az ÁPVRt. szervezetében dolgozókat. Külön kö-szönte meg Káldy József elnöknek azt atámogatást, melyet az új élethelyzet meg-teremtésében, kialakításában rendszere-sen kapott. Végül megköszönte a tagságtámogatását és kritikai észrevételeit. Beje-lentette, hogy amennyiben a bizalom tö-retlen a tagság és az elnökség részérôl,szívesen folytatja a szolgálatot.

A Küldöttközgyûlés a következôhatározatot hozta:

14/2002. (június 29.) sz. határo-zat: A Küldöttközgyûlés az Egyesü-let 1998-2002. évi programjánakírásos beszámolóját a fôtitkár szó-beli kiegészítésével elfogadja. (Je-len volt 58 fô küldött, a határozatotegyhangúan elfogadták.)

Fotó: Detrich Miklós

Fotó: Detrich Miklós

Erdészeti Lapok CXXXVII. évf. 7-8. szám (2002. július-augusztus) 203

Dr. Bondor Antal, a Díjbizottság El-nöke

Elnök Úr!Hölgyeim és Uraim!T. Küldöttközgyûlés!Minden vándorgyûlésünknek az egyik

legszebb, legjobban várt, személyes érzé-sektôl sem mentes programpontja a ki-tüntetések átadása.

Ez az a néhány perc, félóra vagy egyóra, amikor magunk közé hívjuk azo-kat, akik munkájukban kiemelkedôt,meghatározót cselekedtek, akik az átla-gon jóval felül teljesítettek. Ünnepélyeskeretek között megállunk, munkájuk-ról, eredményeikrôl megemlékezünk ésa köszönet jeleként a kitüntetéseket át-adjuk.

Felvethetô persze, hogy a munkátmindenkinek becsülettel el kell végezni.Ez igaz, de az is, hogy vannak, akik tehet-ségükkel, szorgalmukkal, elhivatottsá-gukkal a normális többszörösét teljesítik.

A keresztény erkölcs évszázados taní-tása, hogy „szeresd felebarátodat, úgymint tenmagadat.”

Selye János világhírû magyar kutatóezt úgy fogalmazta át, hogy „Érdemeld kiembertársaid megbecsülését”. Mert ezértmár tenni is kell, nem elég csak szeretni!

Én itt tiszta szívvel és nyugodt lélek-

kel mondhatom, hogy akik ma a kitün-tetéseket átveszik, az életben nagyonsokat tettek, és kiérdemelték nagyonsok kolléga, munkatárs, barát megbe-csülését.

Tették ezt belsô indíttatásból, a jobbí-tani akarók konok elszántságával, és nemazért, hogy ezt a számlát valamikor, bár-kinek is benyújtsák.

Az Erdészeti Egyesület vezetése éstagsága azonban nagyon jól tudja, hogy

– vannak dolgok, amiket nem lehetmegfizetni,

– és vannak elhivatottak, akiknekmunkája, teljesítménye messze nem ará-nyos az erkölcsi és anyagi megbecsülés-sel, elismeréssel.

Ezt az adósságot kívánja csökkenteniaz Egyesület. vezetése és tagsága azzal,hogy észreveszi és elismeri munkatársai-nak, kollégáinak teljesítményét.

Sokszor elgondolkoztam azon, hogya különbözô kitüntetések értéke az

utóbbi idôkben sajnos devalválódott,egyesületi kitüntetésnek viszont ma israngja, fénye van. Több tényezô befo-lyásolhatja ezt, de egy mindenképp.Nem hiszem, hogy van az országbanmég egy olyan kuratórium, amely ak-kora létszámmal mûködne, mint az Or-szágos Erdészeti Egyesület tagsága.Mert ezeknek a kitüntetéseknek az oda-ítélésében a helyi csoportok, a régiók, aszakosztályok, az elnökség, a küldött-közgyûlés révén az egész tagság résztvesz. Akik kapják, tudhatják, hogy a ki-tüntetés értékének fedezete az egészágazatnak a kitüntetett személye irántmegnyilvánuló nagyrabecsülése.

T. Küldöttközgyûlés!A 2002. évre beérkezett kitüntetési

javaslatokat a Díjbizottság – az alapító-levelek szellemében – értékelte, ésdöntésre a Küldöttközgyûlés elé ter-jesztette.

Fotó: Detrich Miklós

Fotó: Detrich Miklós

204 Erdészeti Lapok CXXXVII. évf. 7-8. szám (2002. július-augusztus)

Rádi Józseferdômérnök

1994-tôl a Helyi Csoport elnöke. Aktívanrészt vesz az egyesület élet munkájában, akülönbözô rendezvények szervezésében,szakmai bemutatók megtartásában. Haté-kony közremûködésével létesült Pörbölyönaz Erdészeti Múzeum és az Erdei Iskola.

A Gemenci Állami Erdô- és VadgazdaságBajai Erdészetét vezette 26 éven át. A vesztesé-ges erdészetbôl – munkatársaival – kiváló ered-ményeket elérô termelôegységet alkotott. Ré-szese volt a világrekord terítéket elérô lenesi fá-cántelep és fácánoserdô létrehozásának. Azérsekcsanádi fûrészüzem is eredményesenmûködött erdészetvezetôi irányításával.

Kiváló nemes nyárasok, fûzesek dicsérik azô és munkatársai munkáját. Termelési vezér-igazgató-helyettesként küzdött Gemenc meg-mentéséért.

1977-tôl vezeti a pörbölyi és dávodi fû-részüzem rekonstrukcióját. Sikerült mun-katársaival bebizonyítani, hogy nemcsakprivatizált üzem képes nyereségesen mû-ködni. Segíti a Gemenci Erdei Vasút felújí-tási munkáit, s igyekszik megmenteni ha-zánk egyetlen faanyagszállító hajóállomá-nyát.

Részt vett az ÁPV Rt. természetvédelmiproblémákkal foglalkozó „ad hoc” bizottsá-gában. Fakitermelési megtakarításai révénmegmaradt a Bajai Erdészet Veránkai Kerü-letének páratlan szépségû közel 100 ha-osrezervátuma. Kemény harcot vívott a termé-szetvédôkkel, melynek eredményeként abédai és szekszárdi üzemtervek lettek egy-ben a Kezelési Tervek is. Sikerült elérni,hogy a tájidegen fafajokat hosszú távon (80év) lehessen lecserélni. Mindig a csoport-munka híve volt, s munkatársaival közösenérte el a jó eredményeket.

Dr. Pethô József erdômérnök1966-tól kezdve tagja az Országos Erdésze-ti Egyesületnek. Tizenhét évig az OEESzombathelyi Csoportot titkárként, majdelnökként vezette. Az Erdôhasználati Szak-osztály elnöke lett 1998-ban.

1966–67 között a Szombathelyi Erdôren-dezôségen kezdi szakmai életútját, majd aSzombathelyi Erdészeti Rt.-nél és annak jog-elôdjeinél dolgozik.

Megszerzi fahasználati és faanyag-moz-gatási szakmérnök diplomáját, mûszaki dok-torátust tesz fahasználati témakörben.

A 2000-es évben a Savaria TudományosTársaság állandó tagjai közé fogadja. Szû-kebb hazájában is képzett és legtöbbet tévôerdôgazdálkodási szakembernek tartják.

Magyarországon egyik úttörôje – és máigelismert szakembere – a kiszállító szerelvé-nyes fahasználati mód elterjesztésének. A Fa-használati Szakosztály elnökeként komolytudományos és mûszaki tevékenységet foly-tatott. A szakosztályülések témáinak kialakí-tásakor mindig sikerrel igyekezett a legfris-sebb tudományos és gyakorlati eredménye-ket tagtársaival megismertetni, megvitatni.

1992. január 1-tôl a Szombathelyi Erdé-szeti Rt. vezérigazgatója – evvel egyben elsôszámú felelôse a gazdaság szakmai és pénz-ügyi munkájának.

Kiváló gazdasági és szakmai eredményérelegjobb példa az 1992-es gazdasági év, amelya jogelôdtôl örökölt 100 milliós veszteség át-vállalása mellett már az elsô évben – a többierdészeti Rt. eredményével összehasonlítva is– jelentôs nyereséggel zárta az évet.

Mint elsô számú vezetônek, komoly érde-mei vannak az egyesület anyagi és erkölcsi tá-mogatásában, országos szintû fejlôdésében.

Erkölcsi és etikai elvei példaként állítha-tók a fiatalabb generációk számára.

Emberi tulajdonságaiban mindig a humá-num dominál, a problémák megoldásábanmindig ez áll az elsô helyen.

Pápai Gáborerdômérnök

Pápai Gábor 1990 óta az EL fôszerkesztôje-ként az évszázados lapunk történetében újfejezetet nyitott, de még ennél is fontosabb,hogy igyekszik megismertetni a társadalmat„velünk”, röviden: kitörni saját, szûk szak-mai körünkbôl.„Ember és az erdô” címû videofilm-soro-

zat írója, szerkesztôjeként az ifjúság körébenvégez felbecsülhetetlen értékû munkát. Ahatáron túli erdésztársadalommal, elsôsor-ban az erdélyivel kialakított kapcsolatokkal,szakcikkek, szakkönyvek megjelentetésé-nek elôsegítésével, tanulmányutak szerve-zésével stb. hozzájárul mindkét oldal erdô-gazdálkodásának fejlesztéséhez.

A „Csemetekert” és az „Erdôgazdákkönyve” címû kötetek szerkesztôjeként azerdészeti szakmai ismeretek népszerûsítôje.

Megszállottan keresi szakmánk helyét atársadalomban, és építi a hidakat a „nem er-dészekkel”. Az eddig elmondottakon kívülnéhány példa erre: „Így látom az erdôt” címûtöbb ezer gyermeket megmozgató pályázat,a vigándpetendi nemzetközi fafaragó tábor,négy könyv teljes fotóanyagának elkészíté-se, a szakmától független lapokban valópublikálás (Környezetvédelem, Élet és Tu-domány, Magyarok Világlapja), nyilvánosvitafórumon való szereplés.

Itt kell megemlíteni és kiemelni az „Er-dészportrék” címû videofilm-sorozat elké-szítését (talán nem is szabad múlt idôben ír-ni, hiszen a sorozat még folytatódik). Ez avállalkozás szakma- és kultúrtörténeti szem-pontból is rendkívüli érték. Kevés szakmabüszkélkedhet ilyennel.

Annak érdekében, hogy szélesebb kö-zönséghez – és nem csak a szakközönség-hez – is eljuthasson ez az egyedülálló riport-sorozat szerkesztett változatban, könyvalakban is (eddig) már két kötetben megje-lent.

Bedô Albert emlékéremmel

kitüntetettek

Erdészeti Lapok CXXXVII. évf. 7-8. szám (2002. július-augusztus) 205

Papp László erdômérnök

Mûszaki vezetôtôl az igazgatóig végigjártaaz összes ranglétrát, úgy, hogy közben voltfelügyelô, erdészetvezetô, osztályvezetô ésfômérnök is. Kiváló teljesítményt nyújtott er-dészetvezetôként is, hiszen a Bátaszéki Er-dészet a Gemenci Állami Erdô- és Vadgaz-daság legjobb erdészete volt, s a dombvidé-ki természetes felújításokban is maradandótalkotott. Az erdôk, amelyek irányítása alattcseperedtek fel, most már meggyôzôenbizonyítják a szakemberek áldozatosmunkáját.

Igazgatósága idején ért el a gemenci vad-gazdálkodás egyazon évben kétszer is világ-rekordot. (Karapancsai gím világrekord és alenesi fácánteríték.) Ezeknek a vadászatok-nak zökkenômentes megszervezése nemvolt kis feladat, nemcsak a közvetlen irányí-tóknak, hanem a vezérigazgatóknak sem,mert kormánytagok vadászatáról lévén szó,meglehetôsen körültekintô munkát igényelt.Tökéletesen élvezte a felsô vezetés bizalmát,mely az ezirányú munkák elvégzéséhezalapvetôen szükséges volt.

A mai napig is a gazdaság boldog békei-dejének nevezik a vezetése alatt eltöltöttéveket, amikor minden ágazata sikerágazatavolt Gemencnek.

A mûszaki fejlôdést fontosnak tartotta,ezért támogatta Érsekcsanád és Pörböly fa-ipari fejlesztését, a közelítési és erdôápolásimunkák gépesítését.

Szorgalmazta a rontott nemesnyár állo-mányok átalakítását.

Ember a szó nemes értelmében, aki biz-tatta és hagyta munkatársait eredményesendolgozni.

Erdészeti egyesületi helyi csoportjánakhosszú ideig volt elnöke.

Dr. Mátrabérci Sándor erdômérnökDr. Mátrabérci Sándor 1965. augusztus 1-tôlszolgálta a zalai erdôket. 25 évet töltött mû-szaki vonalon.

1970-tôl tevékeny résztvevôje a mûveletigépesítés végrehajtásának, az új technológi-ák bevezetésének, adaptálásának.

Gépészmérnöki diplomáját jól kamatoztat-va géptervezéssel, adaptációk és összeépíté-sek megvalósításával gazdagította az erdésze-ti gépek palettáját (tuskókiemelô, csemeteker-ti vetôgép, tekercsbe iskolázó gép, Warynskyátalakítás faanyag rakodásra, hidraulikus darués processzor összeépítés, közelítô MTZ,Zetor+HIAB/KCR összeépítések, faanyagszál-lító tehergépkocsi felépítmények).

1980-tól a fejlesztési osztály vezetôjekéntirányítja a teljes körû vállalati mûszaki fej-lesztést, a koncepciótól az üzembe helyezé-sig (erdôfeltárások, vadászházak és erdésze-ti központok korszerûsítése, fûrészipari fej-lesztések, URH rendszer stb.).„Fô mûve” a letenyei furnér- és falemezü-

zem zöldmezôs beruházásának megvalósí-tása.

A nyolcvanas években a MezôgazdaságiKönyvkiadó megbízásából három kötet„Géptan” tankönyv megírásával járult hozzáaz erdészeti és faipari szakközépiskolai ok-tatás tankönyv hátterének megteremtéséhez(ma is ezekbôl a tankönyvekbôl tanítanak aszakközépiskolában).

Nagyszerûen párosult munkássága alattaz elméleti tudás és a gyakorlat részérôlmegkívánt igényesség.

Tizenhárom éve védte meg egyetemidoktori disszertációját „A fahasználat ener-gia-felhasználásának racionalizálása” c. té-makörben.

Az erdôgazdaságnál és az OEE Gépesíté-si Szakosztályában végzett kiemelkedô,szorgalmas munkájával jelentôs mértékbenjárult hozzá az erdôgazdálkodás mûszakifejlesztéséhez.

Dr. Rácz József erdômérnök

1960-tól 1996-ig, nyugdíjba vonulásáig aSoproni Egyetem (Erdômérnöki Fôiskola,Erdészeti és Faipari Egyetem) oktatója.1977-tôl nyugdíjazásáig egyetemi docens-ként dolgozik. Az erdészeti szállításban, azútépítés és a vízgazdálkodás magas szintûoktatásával hozzájárult ahhoz, hogy e szak-mai területeken jól képzett erdômérnökökkerültek ki a gyakorlatba.

1981 és 1984 között az Erdômérnöki Kardékánhelyettese, 1993-tól nyugdíjba vonulá-sáig az Erdôfeltárási és Vízgazdálkodási Tan-szék vezetôje.

Több, mint 220 km erdészeti út tervezésétirányította fôtervezôként, emellett tervezett 3víztározót, és elkészítette 3 fûrésztelep teljestereprendezési, úthálózat- és térburkolási ter-vét is.

1971-ben mûszaki (egyetemi) doktori cí-met szerzett „az erdészeti vontató csörlôk” té-makörében. E szakterületen az ország egyiklegleismertebb szakértôjeként tartják számon.

Részt vett az Erdészeti szállítástan címûtankönyv megírásában.

Jelentôs szerepe volt az Erdészeti vízgaz-dálkodás címû tantárgy kidolgozásában.Társszerzôként több fejezet megírásábanvett részt a Mezôgazdasági vízgazdálkodáscímû tankönyv elkészítésében. Mindössze-sen 25 könyv, könyvrészlet és egyetemijegyzet írásában vett részt.

Az általa oktatott tantárgyakhoz kapcsoló-dóan számos kutatási és mûszaki fejlesztésimunkát végzett. Tanulmányai, szakcikkei je-lentek meg az erdészeti anyagmozgatás, acsörlôs anyagmozgatás, valamint a biológiaijellegû vízpartvédelem témaköreiben is. Vizs-gálatokat folytatott a közúti közlekedés víz-szennyezô hatásairól az autópályák esetében.

Az OEE Erdôfeltárási Szakosztályábanszakmai tudásának átadásával jól szolgáltaaz erdészeti útépítés elméletének és gyakor-latának magas szintre történô fejlesztését.

Kaán Károly emlékéremmel

kitüntetettek

206 Erdészeti Lapok CXXXVII. évf. 7-8. szám (2002. július-augusztus)

kimagasló társadalmi munkájáértRoth Matthaea erdômérnöknek,

Soproni HCsBejczy Péter erdômérnöknek, Szom-

bathelyi HCsMogyorósi József erdômérnöknek,

Bakonyi HCsDetrich Miklós gépészmérnöknek,

Kaposvári HCsFirbás Nándor erdômérnöknek, Ta-

mási HCsMedvecz Gábor erdômérnöknek,

Csongrádi megyei HCsSomlai Dénes erdésztechnikusnak,

Bajai HCsKurucz Béla erdômérnöknek,

Gödöllôi HCsLutonszky Zoltán erdômérnöknek,

Bp. FVM HCsBurai Csaba erdésztechnikusnak,

Szolnoki HCsMezô Imre erdésztechnikusnak, Mis-

kolci-Sárospataki HCsÚjváriné dr. Jármai Éva erdômér-

nöknek, Mátrafüredi HCsPalaczki Józsefné erdômérnöknek,

OEE ElnökségeFácányi Ödön vadászírónak, OEE

ElnökségeEmmerlingné Köhler Marietta erdô-

mérnöknek, Székesfehérvári HCsZachar Miklós erdômérnöknek,

Közgazdasági SzakosztályDr. Ghimessy László erdômérnök-

nek, Erdôk a Közjóért Szakosztály.Akik kapták, kérem fogadják egy

széles körû, egymást segíteni tudó, ésegymás eredményeit elismerô szakmaiés baráti, egyesületi közösség

– tisztelô megbecsülését és– szívbôl jövô köszönetét!Befejezésül szeretnék idézni

Rockefeller Hiszekegyébôl:Hiszek abban, hogy a szeretet a leg-

nagyobb dolog a világon. Egyedül eztudja legyôzni

– a gyûlöletet,– a rosszindulatot,– az áskálódást és a – rosszhiszemûséget.Átélve a vándorgyûlés két napját, én

szeretetet, egymás iránti megbecsülést,a viszontlátások örömét, és az együvétartozás közös érzését tapasztaltam. Haezeket az érzéseket hazavisszük, meg-ôrizzük, a mindennapokban érvényesít-jük, akkor a következôkben is nagyonsok siker tiszta örömében osztozha-tunk.

a Küldöttközgyûlés

Elismerô Okleveletadományoz

Az Év Erdésze országos ver-seny elsô helyezettjénekRácz Ferencnek Káldy Jó-zsef elnök és RépánszkyMiklós technikusi alelnökadott át díjat.Fotó: Detrich Miklós

Erdészeti Lapok CXXXVII. évf. 7-8. szám (2002. július-augusztus) 207

Roland Migende erdészeti fôtaná-csos az erdôpedagógusok munkáját is-merte el. Halász Ernô, a Stihl cég ma-gyarországi képviseletének igazgatójajelentôs anyagi támogatást nyújtott.

Nyúl BertalanAz élet értékeit és javait, így a kitün-

tetések is csak azok nyerik el, akik cse-lekszenek. Nincs olyan érték, ami társnélkül kellemes volna. A kitüntetettek-nek, társaiknak gratulálunk és köszön-jük az elvégzett sikeres munkát.

Káldy József elnökKöszönöm mindenekelôtt a házigaz-

dák munkáját. Jólesô érzés volt itt lenni,ahol azt éreztem, hogy mindenre gon-doltak a szervezôk. Igazi csapatmunkáttapasztalhattunk.

Négy évvel ezelôtt Nagykanizsán azElnökség nevében tettem néhány ígére-tet. Ezekrôl szeretnék most számot adni.

Az erdôfenntartási alappal kapcsola-tos változásokat nem sikerült elérnünk.Az országos erdôsítési programot vala-mennyiünk összefogásával idôarányo-san megvalósítottuk. A közcélú munká-ra szánt forrást 3,4 milliárdról sikerült4,4 milliárdra emelni, mely mutatja azt,hogy a kapcsolat az Országgyûlés illeté-kes bizottságaival példaértékû volt. Amagánerdô tulajdonosokkal szorosrafûztük a kapcsolatot, amit a megalakultMagánerdô Pártoló Tagok Tanácsa, atovábbképzések és a kiadott kis füzetekjeleznek. (Jogszabályismertetô, a Fafel-dolgozásról szóló, és az Erdôtelepítésiútmutató.)

Nagyot léptünk elôre a kommuni-káció terén. Az Erdészeti Hivatal és azErdôrendezési Szolgálat fôállású sajtó-felelôse mûködése nagyot lendítettaddigi kommunikációs munkánkon,éppúgy, mint az Egyesület ez irányútevékenysége is a sajtó felé. Az ErdôkHete rendezvények kiváló alkalmatadnak az egyes térségek bemutatásá-ra. Öt könyvet adtunk ki, melyek kö-zött találunk szakkönyvet, és a nyelv-rôl szóló kiadványt.

Itt használom fel az alkalmat, hogya tucatnyi – mi holdudvarnak nevez-

tük – támogatónkkal való kapcsolatközül kiemeljem az Akadémiát, azÁPV Rt.-t, az Egyetemet és a Szakszer-vezetet. Köszönöm, hogy segítették amunkánkat.

Az Erdészcsillag Alapítvány nehézszülés volt, de mára mûködik, és jólmûködik.

Sokat jelentett számunkra, hogy anégyéves ciklus elején méltó körül-ményt biztosítottunk a Titkárság mûkö-désének, és a kialakított tárgyalóterem-ben kultúrált körülmények között tart-hattuk rendezvényeinket, fogadhattukvendégeinket.

A pénzforgalmat 40-rôl 120 millióraemeltük. Vagyonnövekménnyel tudjuktovábbadni a kasszát!

Jó gondolat volt az elôzô elnökség-tôl a régiók kialakítása, mert így az or-szágot többször körbejárva az egyesrégiókban tarthattunk beszélgetése-ket, együtt élhettünk a helyi csopor-tokkal.

Úgy ítélem meg, hogy az Év Erdészeverseny egészen kiváló rendezvényneksikeredett. Elôtérbe kerültek techniku-saink, akik a vetélkedôn bizonyították,hogy értik a szakmájukat.

A Szeniorok Tanácsa közremûködé-sével szobrokat avattunk, méltó elôde-ink megbecsülésének bizonyítékaként.

Négy év elnökségi munkáját nem vé-gezhettem volna, ha családom megértôtámogatását nem érzem. A nyilvános-ság elôtt köszönöm nekik.

De jó volt Ormos Balázs fôtitkárralegyütt dolgozni, éppúgy, mint a Titkár-sággal, jó társak voltak, éppúgy, mint azElnökség valamennyi tagja. Egy-egy ülésután feltöltôdhettem szellemi munícióval.

Itt szeretném megköszönni a közösmunkát a Küldötteknek, az EllenôrzôBizottságnak, a Helyi Csoportoknak, aSzakosztályoknak, a Díjbizottságnak ésa Pártoló Tagoknak, akik nélkül nemmûködhettünk volna.

Köszönöm a Mecseki Erdészeti Rt.-nek, hogy megértette szolgálatomat.

Örülök annak, hogy részt vehettemaz értékek megôrzésében, az értékekteremtésében, a becsületes munkavég-zésben.

Az új elnökségnek kívánom, hogyelkötelezett elnökségi munkával érjenel további sikereket.

Ezennel az Elnökség nevében le-mondok.

Fotó: Detrich Miklós

208 Erdészeti Lapok CXXXVII. évf. 7-8. szám (2002. július-augusztus)

Nyúl Bertalan, mûsorvezetôFelkérem Schmotzer Andrást egye-

sületünk választási bizottságának elnö-két a tisztújítás levezetésére. (Jegyzô-könyvvezetô Mester Gézáné.)

OEE országos tisztújító küldött-közgyûlésén megtartott vezetôvá-lasztás jegyzôkönyve

Az Országos Választási Bizottság(OVB) jelentése alapján a szavazásra jo-gosultak száma 70 fô, regisztrált küldöt-tek száma 58 fô (83%).

I. forduló eredménye: leadott szava-zatok száma: 54

(1 érvénytelen szavazás volt az Erdé-szeti Lapok Szerkesztôbizottság elnökeválasztásánál).

szavazatElnök: Cserép János 49Ált. alelnök: Duska József 19Dr. Kárpáti László 18Dr. Mészáros Károly 2Stift László 1Dr.Viharos Zsolt 13Techn. alelnök: Apatóczky István 49Doros István 4magánerd. alelnök:Mocz András 25Dr. Péti Miklós 23Telegdy Pál 6Területi képviselôKözép-MagyarországBerényi Gyula 18Molnár György 18Dr. Sárvári János 18

Az alábbi régiókban jelölt régióképvise-lôket a küldöttek jóváhagyták:Észak-MagyarországPallagi László 54Dél-MagyarországPuskás Lajos 54Nyugat-DunántúlDr. Markovics Tibor 53Dél-DunántúlFirbás Nándor 54Kelet-MagyarországCsiha Imre 54

Ell.Biz. elnök: Kolozsvári Ákos 54Ell. Biz. tagok: Bozsó László 26Czeglédi István 33Eôry Lászlóné 45Ferenczi Tamás 35Merkel Gábor 40Dr. Ódor József 36EL SzB elnök: Dr.Balázs István 4Dr. Erdôs László 0Dr.Somogyi Zoltán 12Dr. Szikra Dezsô 29Zétényi Zoltán 8

II. forduló eredménye: leadott szavaza-tok száma 54Ált. alelnök: Duska József 28Dr. Kárpáti László 26Magánerd. alelnökMocz András 26Dr. Péti Miklós 28

Területi képviselôKözép-MagyarországBerényi Gyula 19Molnár György 19Dr.Sárvári János 16

III. forduló eredménye: leadott szavaza-tok száma 49

Területi képviselôKözép-MagyarországBerényi Gyula 20Molnár György 29

A jelöléssel és a választással kapcsolat-ban vitás kérdések nem merültek fel,kifogást nem nyújtottak be.

Erdészeti Lapok CXXXVII. évf. 7-8. szám (2002. július-augusztus) 209

HozzászólásokKorbonsky BogdánnéÜdvözölte a természetvédelemmel

kialakított szorosabb kapcsolatot éskérte az új elnökséget, hogy a nemzetiföldalappal történô fejleményekrôl ad-jon tájékoztatást a tagságnak.

Bolla Sándor, a Gyôr-Moson-Sop-ron megyei Magánerdô Gazdálko-dási és Környezetvédô Helyi Cso-port titkára

Tisztelt Küldöttközgyûlés, Hölgyeim,Uraim, kedves erdész kollégák!

Erdésztechnikus diák korom óta va-gyok az Egyesület tagja, 4 ciklus utánmost, az 5. elején – azaz 17 éve, meg-szakítás nélkül – helyi csoportunk titká-ra; egy ciklusban az Erdészeti Lapokszerkesztôbizottságának is tagja voltam.Helyi csoportunk munkájának szerve-zése révén az OEE egy kis része arcula-tának alakításában tehát közvetlenülveszek részt magam is, de talán azt semveszik tôlem fellengzôsségnek, hogyéletkorom, kerekítve 4 évtizednyi erdé-szeti szakszolgálatom és egyesületi te-vékenységem kapcsán van „némi rálá-tásom” is az Egyesület egészére, külö-nösképpen pedig – titkárkodásom óta –a mindenkori elnökségre.

Itt és most az elmúlt 4 éves ciklussalkapcsolatosak egy részét foglalom ösz-sze címszavakban, mindenkor egyértel-mûvé téve, hogy mi az elvárásom a so-ron következô ciklussal kapcsolatban.

– Jogilag és „fogalmazástanilag” ko-moly „áthangolódást” igényelt a köz-hasznúvá létel. Szerintem ma már elég-gé zökkenômentesen kényszerítjük be-le szakmai és egyéb programjainkat azelôírt „jogcím”-megnevezések prokrusz-tész-ágyába. Nagy segítséget jelentett akezdeti botladozások idején az Egyesü-let központi irodájának apparátusa, deezenkívül is és minden más – pl. admi-nisztratív – ügyben is nagyon kollegiáli-sak és kedvesek „a lányok” ott a Fô ut-cai Titkárságon. A „mindennapi” ottaniügyintézésünk persze nem tartozikmunkánk leglényegéhez, de azért an-nak gyakorlatiassága, hasznavehetôsé-ge, gördülékenysége, lehetséges rugal-

massága és nem utolsó sorban jó han-gulata bizony nagyon fontos. Így ma-radjon!

– Kitûnô dolog volt „az OEE prog-ramja 1998–2002” c. kis zöld füzet! Vi-lágosan megfogalmazott és a lehetségeslegkonkrétabb programpontjai állandóetalont jelentenek, azaz volt mihez mér-ni akár évente, akár most, hogy hol tar-tunk. Csak gratulálni lehet az 1998-asötletgazdáknak és formába öntôknekegyaránt! Az egyesületen belüli szabadinformációáramlás alapján elég jól lát-tuk mi is ott a messzi végeken, hogy eb-bôl a programból a még(!) meg nem va-lósultak túlnyomó többsége nem azEgyesületen múlt. (Ami persze nem okarra, hogy a továbbra is célként megfo-galmazandóknak ne feszüljünk neki azúj ciklusban újra meg újra, akármilyen„ellenszelek” közepette is.)

– A kis zöld füzet egyik pontját idé-zem: „Az Egyesület támogatja az erdé-szeti politika közérthetô formában valómegfogalmazását ... a közvéleményszámára”. Ez a cél minden korábbi cik-lushoz képest sokkal hatékonyabban éssokszínûbben valósult meg, de: de ez„még mindig nem elég”. A közvéle-mény tájékozatlanabb, de a tájékozott-nál sokkal nagyobb létszámú része mégmindig a szakmánk, ágazatunk ellenhangolható egy-egy „méregzöld” álhír-rel, az eseti bolhából általánosított ele-fánt gyártásával, hecckampány jelleg-gel. Azonnal(!) reagálnunk kellene, éslehetôleg ugyanabban a médiumban!És számtalanszor ismételve, hogy a ho-ni természetvédelem erdôn belüli ré-szének a lehetôsége természetszeretôerdészgenerációknak köszönhetô, nemmásnak. És azt is hangsúlyozza azEgyesület, hogy hány hivatásos termé-szetvédô a mi tagságunk része is egyút-tal, magáénak vallva az Egyesület célki-tûzéseinek egészét. És teremtsen azEgyesület – akár több szakosztályegyüttmûködésének megszervezésével– belsô fórumokat a mára miniszteriáli-san kettévált természetvédelem és er-dôgazdálkodás technológiai szintig ki-munkált(!) érdekegyeztetésére. Persze a

vitaasztalok egyik oldalára ne közgaz-dasági kvázi-analfabéták, a másikra pe-dig ne csak a napi-havi-évi profitot látniképes csôlátók üljenek le. Tehát: ökoló-gia és ökonómia kiegyensúlyozottsága.

– A csak a magánerdô-gazdálkodás-sal kapcsolatos dolgokra a teljes idôke-ret sem volna elég még címszavakbansem, ezért errôl itt és most nem szólok.Talán csak annyit: jó irányú volt azEgyesület elmúlt 4 évi elmozdulása.

– A népfelség elve valóban érvénye-sül a mindenkori többségi vélemény-ben, és ebbôl a szempontból nem kifo-gásolható, hogy a többségi véleménytkell egységesen képviselni „kifelé”.Azonban minden demokrácia csapdájais ebben lehetséges, hiszen az igazságnem szavazatszámok összegével ará-nyos!, Berzsenyit értelmezve „nem (lét-szám-)sokaság, hanem lélek, s szabadnép tesz csuda-dolgokat”. Örömmel ta-pasztaltam, hogy az elmúlt 4 évben aLapok fölvállalta az ellenvélemények-nek a szakmai nyilvánosság elé vitelét.Ezt kell tenni továbbra is. Összességé-ben: a Lapok minden korábbinál szeb-bek, jobbak, sokszínûbbek, élvezhe-tôbbek; minden elismerésem a leköszö-nô Szerkesztôbizottságé és a fôszer-kesztôé.

– Egy titkári értekezleten a leköszönôelnökség jelen lévô része elvileg egyet-értett azzal, hogy az elmúlt 4 évben kü-lönben kitûnô munkát végzett Díjbizott-ság személyi összetétele nem felel meg ademokratikus mûködés minden követel-ményének, ezért az új ciklusban nem le-het díjbizottsági tag, tehát értékelô-rang-soroló döntnök az, aki javaslattévô isegyúttal, tehát pl. helyi csoportbeli vagyszakosztályi tisztségviselô. Remélem, eznem megy feledésbe az új bizottságmegszervezésekor.

– A kis zöld füzet „preambuluma” aközhasznú tevékenységek rövid felso-rolása között méltán említi meg „a kul-turális örökség megóvását”. Itt is, mostis emlékeztetem a tisztelt Küldöttköz-gyûlést, hogy 150 éves Egyesületünkszakmai-kulturális öröksége össz-Kár-pát-medencei, ezért egy új zöld füzet-ben konkrétabban ki kell dolgozni a je-lenlegi államhatárokon túlra került ma-gyar nemzetrészekben dolgozó magyarerdészkollégákkal való rendszeres kap-csolattartás elveit, irányait, azaz a nem-zeti reintegráció szakmánkra, szaktár-sainkra vonatkozó részét.

– A leköszönô Elnökség kapcsán:„Szép volt, fiúk!”

Az Elnökség egészének munkáját azEgyesület nagyobbrészt sikerekben gaz-

210 Erdészeti Lapok CXXXVII. évf. 7-8. szám (2002. július-augusztus)

dag munkájából az érdemként elsôsor-ban nekik betudható eredmények jelzikés minôsítik: ezek részletezésére itt ésmost sajnos nincs idô. Helyi csoportoma 4 év során az Elnökség tagjaiból 6-7fôvel került közvetlen, gyakran terepikapcsolatba: tagságunk a legnagyobbtisztelettel és kollégiális szeretettel gon-dol rájuk. Az erdészbarátság ilyen meg-nyilvánulásait a korábbi ciklusokbannem, vagy csak elvétve, egy-egy sze-mélyhez kötôdôen tapasztaltuk meg.

Úgy látom tehát, hogy a leköszönô El-nökség – szerencsés személyi összeté-tele, tagjai nem kis részének imponálóáltalános mûveltsége és humanista be-állítottsága alapján – nemcsak az Egye-sület, mint szervezet mûködésének irá-nyítására volt nagyon alkalmas, hanem– helyi csoport tagjaink, sôt azok csa-ládtagjainak személyes tapasztalataialapján – az egyidejûleg erdô- és ember-központú vezetôi magatartást is gyako-rolta.

Ebbôl a magas szintû csapatból is kétszemély nevét mindenképpen ki kellemelnem – persze adott esetben a ha-sonlat szimbolikusan értendô, mert Szt.László királyra mondták a kortársai,hogy egy fejjel kimagaslott a seregébôl–: Káldy József elnök úrra és Ormos Ba-lázs fôtitkár úrra gondolok; helyi cso-portunk tagjai többségének kifejezettkívánságát tolmácsolom ezzel az egyér-telmû, nyílt köszönetnyilvánítással.

Köszönöm, hogy meghallgattak.

Nyúl BertalanSok sikert kívánunk a megválasztott

tisztségviselôknek és felkérem CserépJánost, új elnökünket, hogy szóljon aközgyûléshez.

Hölgyek, Urak, Tisztelt Erdészkol-legák!

Mindenkit nagy tisztelettel köszön-tök szakmánk e nagy napja alkalmából.

Elsô szavam a köszöneté, köszönöma bizalmat az elnökség és magam nevé-ben, köszönöm, hogy a helyi csoportokés a szakosztályok ülésein a tagság bi-zalmat szavazott jelölésemhez és ma ezta küldöttek is megerôsítették.

Elég régen dolgozom a szakmábanahhoz, hogy érezzem azt, hogy ez a bi-zalom milyen felelôsséggel jár és mi-lyen felelôsségre épül.

Az elnökség úgy kezd dolgozni,hogy szép és jó örökséget kapott. Akiörökséget kap, azzal háromféleképpen„gazdálkodhat”. Vagy „eljátssza” azörökségét, vagy nem foglalkozik vele,vagy azt felhasználva megújítva, továbbépíti. A mi örökségünk az elôzô elnök-ségektôl olyan, amit gyarapítani, to-vább építeni a feladatunk.

Nagyon nehéz manapság az erdôt,az erdô ügyet a nagypolitikától távoltartani. Nem szabad hagyni, hogy az er-

dôk sorsa a politika játékszerévé, alku-jává váljon! Hogy ez ne következzen beigenis kell politizálni, nem pártos, ha-nem szakmai alapon. Be kell bizonyíta-ni a politikusnak, a szélesebb közvéle-ménynek, hogy az erdô tulajdontól füg-getlenül mindannyiunké. „Hangolni”kell magunkat, hogy a társadalom meg-értse és elfogadja szakmánkat, sôt elér-ni, hogy becsülje is. Gondoljunk csakaz 1961-es bajai vándorgyûlés és a maibajai rendezvényünk jelszavára. Látha-tó, hogy az erdészeket érintô társadalmielvárás mennyit változott. A változáso-kat mindig az erdô érdekén keresztülkell megítélnünk.

Abban a szerencsés helyzetben va-gyok, hogy az ôseimtôl jó muníciót, jó he-lyen kaptam, hiszen apám, nagyszüleim aZemplén erdei közt éltek, az erdôvel fog-lalkoztak és ez lett máig elsô és egyetlenmunkahelyem is. Itt mindig a természeteserdô, a bükkösök, tölgyesek adták az ins-pirációt az erdészkedéshez. Büszkén val-lom, hogy e térség erdészei maradandótalkottak és alkotnak ma is. Nem véletlen,hogy az „ébredô” természetvédelem itt ta-lált a legtöbb „védelemre érdemes” erdô-területet. A Bükki Nemzeti Park, az Agg-teleki Nemzeti Park, a Hortobágyi Nemze-ti Park, a Tisza árterei, a Zempléni Tájvé-delmi Körzet, a Bodrogzugi-Mezôségi Táj-védelmi Körzetek léte bizonyítják ezt.

A társadalom elvárásának elmozdulá-sa a természetvédelem irányában foko-zott figyelmet követel az új Elnökségtôlis. Az erdô immár nemcsak fatermesztésszíntere, hanem az egyéb jóléti, turiszti-kai, természetvédelemi funkcióknak iserôsen meg kell felelnie, és ha mellettefát is biztosítunk a társadalom számára,ez így együtt kell, hogy jó legyen.

E munkánkban nagy segítség az álta-lános alelnök személye, aki a természet-védelemben dolgozó erdészkollégákatképviseli egyesületünkben. Személyegarancia lehet arra, hogy megfelelô pár-beszédet tudjunk nap, mint nap folytatniés elsô kézbôl értesülhetünk a megol-dandó közös szakmai feladatokról.

A társadalommal meg kell értet-nünk, az erdôt úgy neveljük, hogymegfeleljen a többcélúságnak, a ter-mészetvédelem, a környezetvédelem,a közjó és bizonyos fanyerésnek is. Eza fa újratermelhetô, nem szennyezikörnyezetünket a felhasználása, le-bomlik és bekerül újra a körforgásba.Álságos az a reklám, amelyik azzal ér-vel, hogy „vegyél 1 m2 mûanyag lam-bériát, megmentesz 3 élô fát”. Igaz ez amûanyag soha nem bomlik le és csakkörnyezetszennyezô módon lehetmegsemmisíteni.

Egy mondatban fô célunk: Meg kellfelelnünk az erdôk iránt támasztottegyéb igényeknek, de úgy, hogy a szé-les közvélemény is érezze a fára isszükség van, e kettô egységét, a termé-szeti értékek és a fa, mint megújuló erô-forrás, ezek kezelése, gondozása az er-dészek dolga és ezt képesek is elvégez-ni a társadalom megelégedésére.

Azt állítjuk olykor, hogy nincs megaz erdészegység, de abban biztos va-gyok, hogy ha az erdôk érdekeit fenye-geti veszély, egységesek tudunk lenni,az Egyesületnek fórumot kell adni aszakmai összetartás erôsítéséhez.

Az erdôtelepítési programot végrekell hajtanunk, mert vannak jelek, me-lyek azt mutatják, hogy a hazai belsôfeldolgozás egyes szegmenseit elle-hetetleníthetik, ami beláthatatlan követ-kezményekkel járhat.

Elég, ha a sarangolt választékértékestésének gondjaira gondolunk. Afával foglalkozó nemzeti ipart el kelllátnunk. Lépéseket kell tenni a fa erô-mûvi felhasználása terén is.

Az EU csatlakozási feltételekneknem szabad hogy az erdôvel kapcsola-tos nemzeti érdekeinket sértsék.

Külön kell szólnom az egyes térsége-ket fokozottan érintô falopásokról is.Véleményem szerint az egyes önkor-mányzatokat gyorsan növô un. tûzifaer-dôk telepítésére kell ösztönözni, illetvesegíteni. Ezek az erdôk elláthatnák a rá-szorultakat téli tüzelôvel.

Aki a jelenben jól akar dolgozni és ajövôbe nézni, annak nem szabad elfe-lejteni a múltat. A fiatal kollégáinkkalolyan kapcsolatot kell ápolni, amelyneksorán kényszer nélkül vehetik át azöreg szakemberek tapasztalatait, amitaz iskolapadban nem lehet megtanítani.

S ha már itt tartunk, meg kell jegyez-nem, hogy a szakképzés egységesítésehalaszthatatlan feladatnak tûnik. Az ön-kormányzatok olykor tehernek tekintikaz oktatási intézmény fenntartását.

El kell érnünk, hogy az Erdészeti La-pok a szélesebb olvasóközönség részé-re is hozzáférhetôk legyenek. Ezt megfogjuk oldani.

Bízom benne, hogy a most megválasz-tott Elnökség szakmaisága garancia arra,hogy a feladatoknak megfeleljünk, ebbenaz átalakuló olykor kissé zavaros világban.

Nyúl BertalanEgy éve, hogy egyesületünk zászla-

ját Bácskába hazahoztuk. Felkérem

Csonka Tibor urat a zászló átadásáraés Jung László urat, az EGERERDÔ Rt.vezérigazgatóját a zászló átvételére.

A Közgyûlés a Himnusz hangjaivalért véget, melyet Nyírô Sándor énekeltelô.

Erdészeti Lapok CXXXVII. évf. 7-8. szám (2002. július-augusztus) 211

Találkozunk 2003-ban Egerben!

Fotó: Detrich Miklós

212 Erdészeti Lapok CXXXVII. évf. 7-8. szám (2002. július-augusztus)

A résztvevôk névsora azOEE helyi csoportja

szerintÁbel Lajos ÁESZ Pécsi Igazgatóság, Áb-rahám Tibor Szombathelyi, Adorján Ri-ta Baranya megyei, Ágoston Gyula Ma-gánerdô Gazdálkodók Pártoló T.T.,Ágoston Péter Debreceni, Alberti IstvánMiskolci, Alföldi Irén ÁPV Rt., AlmásiIstván Kecskeméti, Áncsán György Ma-gánerdô Gazdálkodók Pártoló T. T.,Andrásevits Zoltán Kaposvári, AndrésiPál Oktatási Szakosztály, Aranyosi ImreSárospataki, Asztalos Gábor Debreceni,

Babics István Nagykanizsai, BacsaÁrpád Csongrád megyei, Bajcsi BélaKecskeméti, Bajner Attila Pápai, Bak Ju-lianna Miskolci, Bakó Csaba Szombat-helyi, Baksa Gábor Kaszói, Balázs Lász-ló Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, Bá-lint Sándor Csongrád megyei, BaloghIstván Kecskeméti, Balogh József Kecs-keméti, Balogh László Országos Erdé-szeti Egyesület, Balsay Antal FVM,Balsay Miklós Székesfehérvári, BanaPál Kaposvári, Bárány László Szolnoki,Barkóczi István Kaposvári, Bartucz Fe-renc, Bartucz Ferencné, Bartucz PéterDebreceni, Becsy Bálint Kecskeméti,Begya Lajos Kecskeméti, Bejczy PéterSzombathelyi, Békefi József Skicc Kft.,Benedek Fülöp FVM, Béni Kornél Erdé-szettörténeti Szakosztály, Berek ZoltánBaranya megyei, Berényi Gyula Buda-pesti ERTI, Berger Péter Pápai, BeróCsaba Budapesti FVM, Berta Lajos Ta-mási, Berta Tibor Kecskeméti, BíróBoglárka Kaposvári, Bobkó János Mis-kolci, Bocsó Gábor Balassagyar-mati,Bodor László Balassagyarmati, BodriKároly Kaszói, Bogdán József Kaposvá-ri, Bognár Ernô Gyôri Erdôgazdaság,Bognár Gábor Kecskeméti, Bognár Ti-bor Magánerdô Gazdálkodók Pártoló T.T., Bognár Tiborné Magánerdô Gazdál-kodók Pártoló T. T., Bolla Sándor Gyô-ri Magánerdôgazdaság, Borovics AttilaSzombathelyi, Borzási Béla Szolnoki,Boza Donát Egri, Bödöcs László Szom-bathelyi, Bôsze Aurél Gyôri Magán-erdôgazdaság, Brójnás László Debrece-ni, Buliczka János Budapesti HM, BuraiCsaba Szolnoki, Burinda Tamás Egri,

Czeglédi István Debreceni, CzirkóOttó Kecskeméti, Czirok István Buda-pesti ÁESZ,

Csalár Tibor Balassagyarmati, CsapóGyörgy Szombathelyi, Csapó JózsefSoproni, Császár György Kaposvári,

Cseh János Visegrádi, Cserép János Mis-kolci, Cseresznyés Zoltán Baranya me-gyei, Csiha Imre Debreceni, Csóka Pé-ter Állami Erdészeti Szolgálat, Csór Atti-la Egri,

Dányi Roland Miskolci, Dávid LajosVeszprémi FVM, Deák István, Deák Ist-vánné, Deák Sándor Egri, DebreczeniLászló Miskolci, Dégi Zoltán Szolnoki,Demeter István Egri, Dencs ÁrpádMátrafüredi, Dénes Károly Szombathe-lyi, Detrich Miklós Kaposvári, Dézsi Ká-roly Csongrád megyei, Dobos Antal Bu-dapesti FVM (Duna-Ipoly NemzetiPark), Dobos Zsolt Miskolci, DoboveczkiJános Miskolci, Dobre Csaba Egri,Dombai Kálmán Stihl, Drazen KosuticHorvát erdôk, Dudás István ÁESZ PécsiIgazgatóság, Dudás Pál Bajai, Duska Jó-zsef Bükki Nemzeti Park, DürgônéSzalai Piroska Tamási,

Dr. Bach István Országos Mezôgaz-dasági Minôsítô Intézet, Dr. Bach Ist-vánné Országos Mezôgazdasági Minô-sítô Intézet, Dr. Balázs István Pest me-gyei Magánerdôgazdaság, Dr. BodaZoltán Visegrádi, Dr. Bondor Antal Or-szágos Erdészeti Egyesület Díjbizottság,Dr. Bordács Sándor Budapesti OMMI,Dr. Bundity Gábor Kiskunsági NemzetiPark Igazgatósága, Dr. Folcz TóbiásSoproni, Dr. Führer Ernô Erdészeti Tu-dományos Intézet, Dr. Ghimessy LászlóErdôk a közjólétért, Dr. Gôbölös AntalKecskeméti, Dr. habil. Mészáros KárolyNyugat-Magyarországi Egyetem Erdô-mérnöki Kar, Dr. Horváth Béla Soproni,Dr. Iváncsics Lajos Nagykanizsai, Dr.Jánoska Ferenc Soproni, Dr. KárpátiLászló Soproni, Dr. Kárpátiné UgronAnikó Soproni, Dr. Király Pál Erdészetiés Faipari Dolgozók Szakszervezete,Dr. Kodela László Miniszterelnöki Hiva-tal, Dr. Kollwentz Ödön Országos Erdé-szeti Egyesület Országos Választási Bi-zottság, Dr. Lenár György Sárospataki,Dr. Lengyel Károly Országos MagyarBányászati és Kohászati Egyesület, Dr.Madas László Országos Erdészeti Egye-sület Országos Választási Bizottság, Dr.Magas László Gyôri Erdôgazdaság, Dr.Markovics Tibor Szombathelyi, Dr. Ma-rosi György Soproni ERTI, Dr.Mátrabérczi Sándor, Dr. MátrabércziSándorné, Dr. Papp Tivadar Baranyamegyei, Dr. Pethô József Szombathelyi,Dr. Pethô Józsefné, Dr. Péti Miklós Álla-mi Erdészeti Szolgálat Veszprémi Igaz-gatóság, Dr. Rácz József, Dr. Rácz Jó-zsefné, Dr. S Nagy László Szeniorok Ta-nácsa, Dr. Sárvári János Országos Erdé-

szeti Egyesület, Dr. Szabó Sándor Buda-pesti FVM (Duna-Ipoly Nemzeti Park),Dr. Széles Attila Tatabányai, Dr. TakátsPéter Nyugat-Magyarországi EgyetemFaipari Mérnöki Kar, Dr. Tóth Imre Ba-jai, Dr. Tóth Imre Szolnoki, Dr. Trombi-tás Tamás ÁESZ Pécsi Igazgatóság, Dr.Váradi Géza Budapesti ERDÉRT, Dr. Vi-haros Zsolt Állami Erdészeti Szolgálat,Dr. Winkler András Nyugat-Magyaror-szági Egyetem

Echrich Gábor Gyôri Erdôgazdaság,Éder Tamás, Egyed Gyula Nagykani-zsai, Éliás István Miskolci, EmmerilngnéKöhler Marietta Székesfehérvári, EncsiCsaba Tatabányai, Erdôsi Gyula Kapos-vári, Erhardt János Kecskeméti, ÉzsölnéCsiszér Mária Budapesti HM,

Fábián József Kecskeméti, FácányiÖdön, Faludi József, Farkas Attila Pá-pai, Farkas Csaba Kaposvári, FarkasGyöngyi Skicc Kft., Farkas László Ma-gánerdô Gazdálkodók Pártoló T. T., Fa-zekas József Csongrád megyei, FecserIstván Budapesti ÁESZ, Fehér István Ta-mási, Feiszt Ottó Nagykanizsai, FejesDénes Egri, Fenyvesi Csaba ÁESZ PécsiIgazgatóság, Fetzer Zoltán Kaposvári,Fiáth Géza ÁESZ Pécsi Igazgatóság,Firbás Nándor Tamási, Fodor BélaSzombathelyi, Fodor József Kaposvári,Földi Lajos Debreceni, Frankó RóbertBékés megyei, Fricska Imre Kecskemé-ti, Fricska Imréné Kecskeméti, FritschOttó Visegrádi,

Gál Imre Csongrád megyei, Gál IstvánKecskeméti, Gál László Tamási, Gál Zol-tán újságíró, Gáll László Egri, GaramszegiIstván Egri, Géber József Gyôri Magán-erdôgazdaság, Géber Miklós Debreceni,Géczy Béla Balassa-gyarmati, GéczyZsolt újságíró, Gémesi József Állami Pri-vatizációs és Vagyonkezelô Rt. Agrárgaz-dasági Vagyonkezelô Igazgatóság, Ge-rely Ferenc SYLVACONS Kft., Gerner Gá-bor Bajai, Golovics Menyhért Kecskemé-ti, Gôbölös Péter Kecskeméti, GöndöczPéter Kaposvári, Gôsi István Visegrádi,Greguss László Géza Gyôri Erdôgazda-ság, Grób Józsefné Pápai, Gróf AndrásNagykanizsai, Grosz Róbert BudapestiFVM (Duna-Ipoly Nemzeti Park), GulyásImre Szombathelyi, Gulyás LeventeWWF Világ Természetvédelmi Alap Ma-gyarországi Képviselete

Gyenes Károly Kecskeméti,Gyergyák Lajos Nagykanizsai, GyörkeGábor Kaposvári, Györkös Károly Pá-pai, Gyurák József Miskolci,

Erdészeti Lapok CXXXVII. évf. 7-8. szám (2002. július-augusztus) 213

Haas Béla Székesfehérvári, Hágen-dorn Norbert Baranya megyei, HajdúAttila Csongrád megyei, Hajdú LajosSzabolcs-Szatmár-Bereg megyei, HajnalImre Szolnoki, Halápi Nándor Csong-rád megyei, Halász Ernô Stihl, HalászGábor Budapesti ÁESZ, Haraszti GyulaBalassagyarmati, Hardi László ÁESZ Pé-csi Igazgatóság, Hartdégen Mátyás Ta-tabányai, Havas-Horváth István Egri,Helmrich Tamás Székesfehérvári,Herczeg Miklós Budapesti FVM, HerédiJózsef Balassagyarmati, Herke JózsefTamási, Hidas Tibor Debreceni,Holdampf Gyula FVM, Horgosi ZsoltÁPV Rt., Hornyánszky Antal Miskolci,Horváth Dezsô Kaposvári, HorváthElek Nagykanizsai, Horváth FerencNagykanizsai, Horváth Gábor Baranyamegyei, Horváth Iván Zalaegerszegi,Horváth József Budapesti HM, HorváthJózsef Kaposvári, Horváth Szilárd Ka-posvári, Horváth Valéria BudapestiOMMI, Horváth Zoltán Országos Víz-ügyi Fôigazgatóság, Hrotkó Lôrinc Ba-jai, Huszárik Béla Kecskeméti,

Ifj. André Zoltán Szolnoki, Ifj. ÁprilyRóbert Visegrádi, Ifj. Balog István Kecs-keméti, Ifj. Iványos László MagánerdôGazdálkodók Pártoló T. T., Ifj. SiposFerdinánd Boróka KFT, Ifj. Vass SándorCsongrád megyei,

Ihárosi Péter OEE Központ, Illés Pé-ter Szombathelyi, Illyés László Baranyamegyei, Ipsits Lajos Gödöllôi, IványosLászló Visegrádi,

Jaksa Ferenc Kecskeméti, JámborLászló Soproni, Jankovics László Tamá-si, Jávorházy András ÁESZ Pécsi Igazga-tóság, Jeszenszki Ede Miskolci, Je-szenszky András Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, Jeszenszky AndrásnéNapkori Erdôgazdák Szövetkezete, Ju-hász Ferenc Budapesti HM, Juhász La-jos Debreceni, Juhász Pál Csongrád me-gyei, Jung Jenô, Jung László Egri,Jurecska Endre Egri,

Kadlicsek János VadgazdálkodásiSzakosztály, Kaknics Lajos Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, Kalauz CsabaTamási, Káldi Lajos Kaposvári, KáldyJózsef Baranya megyei, Kalinka MihályZombori Eg., Kálmán Csaba Szombat-helyi, Kammermann Péter Duna-DrávaNemzeti Park Igazgatósága, KántorMiklós ÁESZ Pécsi Igazgatóság, KaraMiklós Kecskeméti, Karádi László Bu-dapesti FVM, Karnis Gábor Balassa-gyarmati, Karóczkay Zsolt Székesfehér-

vári, Kasza László Pápai, Kató SándorBaranya megyei, Katona Zoltán Csong-rád megyei, Kern Mihály, Kern Mihály-né, Kertész József Visegrádi, KeskenyJózsef Nagykanizsai, Keszléri József Vi-segrádi, Kismarczi Attila Csongrád me-gyei, Kiss Éva Tamási, Kiss Géza Bács-Kiskun megyei Állami KözútkezelôKHT, Kiss János Bács-Kiskun megyeiÁllami Közútkezelô KHT, Kiss JózsefSzékesfehérvári, Kiss László Balassa-gyarmati, Kiss Péter Budapesti FVM(Duna-Ipoly Nemzeti Park), Kiss Vil-mos Pápai, Kisteleki Péter Székesfehér-vári, Kliegl Béla Egri, Kocsis MihályGyôri Erdôgazdaság, Koczka ZoltánKecskeméti, Kollwentz Péter Baranyamegyei, Kolozsvári Ákos FVM, KoltaiGyula Bajai, Komáromi Elemér Buda-pesti ERDÉRT, Koncz Antal Visegrádi,Kontra László Kecskeméti, KopeczkyTamás ÁESZ Pécsi Igazgatóság,Korbonski Bogdánné Balassagyarmati,Korek Károly Miskolci, Kore-MolnárGábor Egri, Kovács Endre Szombathe-lyi, Kovács Ferenc Nagykanizsai, Ko-vács Gábor Szabolcs-Szatmár-Beregmegyei, Kovács Gergely Sárospataki,Kovács Gyuláné Országos ErdészetiEgyesület, Kovács Imre Csongrád me-gyei, Kovács József Bajai, Kovács Ká-roly Tamási, Kovács Zoltán Közép-Ti-sza vidéki Vízügyi Igatgatóság, Kovács-né G. Judit Nagykanizsai, Kozma Bélá-né Gyôri Magánerdôgazdaság, KozmaTibor Pápai, Kristó László Mátrafüredi,Kronekker József Szombathelyi, KungliJózsef Zalaegerszegi, Kupás Deák Zol-tán Tamási, Kuslits István Soproni, KutiIstván Bajai, Kühán Rita,

Laczay Tamás Kecskeméti, Lang Er-nô Gyôri Erdôgazdaság, Langó ZoltánBudapesti HM, Latin János Kaposvári,Leipold Arnold Baranya megyei, Len-gyel László Debreceni, Lengyel PálKecskeméti, Licskai József GyôriMagánerdôgazdaság, Limp Tibor GyôriErdôgazdaság, Liptai Gábor Miskolci,Lomniczi Gergely OEE Központ, LudvigPálné Tamási, Lukács István Nagykani-zsai, Lukács László Pápai, Lukács Sán-dor Budapesti HM, Luzsinszky TamásSzabolcs-Szatmár-Bereg megyei,

Macsek Lajos Visegrádi, MaczinkóLászló Kaposvári, Madácsi Sándor Kecs-keméti, Magi Mónika Kecskeméti, Ma-gos Tibor Miskolci, Magyar FerencIpolyerdô Rt., Magyar Zoltán Gyôri Er-dôgazdaság, Major László Kaposvári,Major László Pápai, Majoros Gábor Szé-kesfehérvári, Marancsik Ferenc Kecske-

méti, Maráz Szilárd Soproni, MarkovitsLászló, Markovits Lászlóné, Marth Jó-zsef Szombathelyi, Máté Zoltán Kaszói,Matyasovszky Albert Pápai, MedveczGábor Csongrád megyei, MeggyesfalviIstván Budapesti HM, Mercsek JózsefKözép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság,Merczel István Kaposvári, Merkel Gá-bor FVM, Merkel Gáborné, Mesics Ber-talan Soproni, Mester Gézáné OrszágosErdészeti Egyesület, Mészáros GyulaVeszprémi HM, Mézes Lajos Kecskemé-ti, Mezô Imre Miskolci, Roland MigendeErdészeti fôtanácsos, Ulrike Migende,Mihalics Gyula Kaposvári, Mihály Jó-zsef Szombathelyi, Mizik András Viseg-rádi, Mocz András Magánerdô Gazdál-kodók Pártoló T. T., Moczné Szabó Eri-ka Magánerdô Gazdálkodók Pártoló T.T., Mogyorósi József Pápai, MolnárAndrás Tamási, Molnár Gábor, MolnárGyörgy Budapesti OMMI, Molnár IstvánKecskeméti, Molnár Miklós Debreceni,Moskovits Pál Budapesti ERDÉRT,Mosonyi Géza ÁESZ Pécsi Igazgatóság,Môcsényi Miklós FAGOSZ, Mráv Nor-bert Kaposvári, Múth Endre Baranyamegyei, Müller Attila Sárospataki,

Nádas József Kaposvári, NádasiGyöngyi Budapesti ERDÉRT, NagyAndrás, Nagy Attila Baranya megyei,Nagy Csaba Soproni, Nagy EndreKaszói, Nagy Frigyes Veszprémi FVM,Nagy Gábor Egri, Nagy Gergely Pápai,Nagy Zoltán Kaposvári, Nagy ZsoltCsongrád megyei, Nemes Sándor Szol-noki, Németh Imre Kecskeméti, Né-meth József Bajai, Németh László GyôriErdôgazdaság, Németh Sándor Pápai,Nyírô Sándor Balassagyarmati,

Oláh Tibor Szabolcs-Szatmár-Beregmegyei, Oláh Zsolt Magánerdô Gazdál-kodók Pártoló T. T., Milan Opacic Zom-bori Eg., Ormos Balázs Országos Erdé-szeti Egyesület Országos Választási Bi-zottság, Osváth Gyögyné Budapesti FVM,

Palaczki József DUNAKER Kft.,Palaczki Józsefné OEE Központ,Palatitz Ferenc Budapesti HM, PálhalmiJános Budapesti HM, Pálinkás ÁkosNagykanizsai, Páll Balázs NapkoriErdôgazdák Szövetkezete, Páll Balázs-né Napkori Erdôgazdák Szövetkezete,Pallagi László Egri, Pálmai IstvánSárospataki, Pálvölgyi Zoltán ForstHungária Kft., Pap Zoltán Kaposvári,Pápai Gábor OEE Erdészeti Lapokszerk., Pápai István Visegrádi, Pápai Ta-más Gyôri Erdôgazdaság, Papp Attila,Papp Kálmán Baranya megyei, Papp

214 Erdészeti Lapok CXXXVII. évf. 7-8. szám (2002. július-augusztus)

László, Papp Lászlóné, Pásztor ZoltánKecskeméti, Patocskai István Kecske-méti, Pekár Attila Budapesti HM, Perla-ki János Bajai, Péterfalvi József Soproni,Pethô Kincsô Szombathelyi, PetróczyLászló Sárospataki, Pfeifer Zoltán Nagy-kanizsai, Pillér Tibor Budapesti ÁESZ,Pintér Ottó Kaposvári, Pintér ZoltánKecskeméti, Pirity Csaba Észak-magyar-országi Vízügyi Igazgatóság, Polner Fri-gyesné Csongrád megyei, Popovics Mi-hály Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei,Porpáczy András Pápai, Pósán FerencDebreceni, Pôcze Levente Csongrádmegyei, Zeljko Prevoznik Horvát er-dôk, Puskás Lajos Csongrád megyei,Puskás Zoltán Kaposvári,

Rácz Antal, Rácz Antalné, Rácz Fe-renc Nagykanizsai, Rácz Zsolt Szombat-helyi, Rada Ferenc Szolnoki, Radány Ti-bor Tamási, Rádi József, Rádi Józsefné,Rakk Tamás Verga Rt., Franz Ratz OEEKözpont, Frau Mathilde Ratz OEE Köz-pont, Reményfy Rita Egri, Rencsi GáborMiskolci, Rencsiné Ágh Márta Miskolci,Répászky Miklós Szolnoki, Riedl GyulaOrszágos Erdészeti Egyesület OrszágosVálasztási Bizottság, Ripszám István Ba-ranya megyei, Román József Soproni,Románné Roxer Valéria Soproni,Rosenberger Ferenc Tamási, Rostás Ró-bert Kecskeméti, Roth Matthaea Sopro-ni, Ruppert József Tatabányai,

Sándorfalvi László Székesfehérvári,Schmotzer András Országos ErdészetiEgyesület Országos Választási Bizott-ság, Schneider Ferenc Veszprémi FVM,Schumacher István Veszprémi HM, SereFerenc Csongrád megyei, Simon PéterKaposvári, Sipos Ferdinánd BorókaKFT, Sípos Géza Debreceni, Sipos Sán-dor Kecskeméti, Sódar Pál Kecskeméti,Somlai Dénes Bajai, Soós Zoltán Csong-rád megyei, Spiegel Endre Csongrádmegyei, Spiegl János Kecskeméti,Spingár Péter Kaposvári, Sponga JózsefPest megyei Magánerdôgazdaság,Sponga Józsefné Pest megyeiMagánerdôgazdaság, Stánicz LászlóSoproni, Strényer Péter Egri, StubánZoltán Pápai, Sulyok Ferenc Szolnoki

Szabados Katalin OEE Erdészeti La-pok szerk., Szabó Ferenc Balassa-gyarmati, Szabó Imre Veszprémi FVM,Szabó János Kecskeméti, Szabó LajosEgri, Szabó Péter Debreceni, Szabó Ró-bert Kaposvári, Szabó Tibor Kecskemé-ti, Szakács István Pápai, Szakál FerencÁESZ Pécsi Igazgatóság, Szalacsi ÁrpádSzabolcs-Szatmár-Bereg megyei, Szalai

Gábor Egri, Szálinger Ferenc Könyv-vizsgáló, Szalkay György OEEFakereskedelmi Szakosztály, SzamonekZoltán Kaposvári, Szamosfalvi KárolyBudapesti ÁESZ, Szamosi Ferenc Kincs-tári Vagyoni Igazgatóság Vagyonkeze-lési és Hasznosítási Fôosztály KincstáriTerületek, Erdôk és KörnyezetvédelemOsztálya, Szamosi Jánosné Csongrádmegyei, Száraz Sándor Szolnoki, Szar-vas Pongrác Duna-Dráva Nemzeti ParkIgazgatósága, Szekrényes Tamás Pápai,Szél Tamás Kecskeméti, Széll Péter Ba-ja Város Polgármestere, Szenek JózsefKecskeméti, Szente László Oktatási In-tézmények Pártoló T.T., SzentpéteriSándor Budapesti ÁESZ, Szenvedi Zol-tán újságíró, Széphalmi László Gyôri Er-dôgazdaság, Szerémy Péter Baranyamegyei, Szeverényi István Kecskeméti,Szi Benedek József Budapesti HM, SziBenedek Sándor Tamási, Szokoli IstvánNagykanizsai, Szolnoki Gyula Pápai,Szôke Imre Kecskeméti, Szônyi JánosBaranya megyei, Szöôr Levente Szolno-ki, Sztancsik Béla Felsô-Tisza-vidékiVízügyi Igazgatóság, Szukics RóbertSzombathelyi, Szûcs Dezsô Kecskemé-ti, Szûcs Sándor ÁESZ Pécsi Igazgató-ság,

Takács Gizella Szombathelyi, TamásJános Kaszói, Tamás LászlóSárospataki, Támba Miklós NapkoriErdôgazdák Szövetkezete, Támba Mik-lósné Napkori Erdôgazdák Szövetkeze-te, Tasi Lászlóné Miskolci, Taszári Ist-ván Kecskeméti, Tátrai Gábor OEEKözpont, Telegdy Pál Magán Erdôgaz-dálkodók Országos Szövetsége, Tiha-nyi Gyula Nagykanizsai, TolnerGyörgy, Tolner Györgyné, Tompa Mik-lós Szombathelyi, Tordai SándorBalassagyarmati, Torma Zsolt Tamási,Toronyi Márton Napkori ErdôgazdákSzövetkezete, Toronyi Mártonné Nap-kori Erdôgazdák Szövetkezete, TóthAntal Kecskeméti, Tóth Attila Kecske-méti, Tóth Gábor Balassagyarmati, TóthGéza, Tóth Ilona Újságíró, Tóth KálmánGyôri Erdôgazdaság, Tóth Zoltán Vi-segrádi, Tóth Zsolt Visegrádi, TönkölPéter Szolnoki, Török Tibor BudapestiHM, Tuzson Tihamér Bajai,

Udvardi János Budapesti ÁESZ, UgróSándor Kecskeméti, Újváriné Dr. JármaiÉva Mátrafüredi, Üveges Zoltán Egri,

Vadas Ferenc Szolnoki, Vadász Lász-ló Mátrafüredi, Vajda László Szombat-helyi, Ván László Kecskeméti, VáradyJános Tamási, Várfoki József Baranya

megyei, Varga Attila Nagykanizsai, Var-ga Béla Erdômûvelési Szakosztály, Var-ga Gellért Nagykanizsai, Varga KornélDebreceni, Varga László Miskolci, Var-ga Rita, Varga Sándor Kecskeméti, Var-ga Tamás Soproni, Vargovics JózsefNagykanizsai, Várhalmi Lászlóné Kecs-keméti, Várkonyi Miklós Kecskeméti,Vasas Ernô Miskolci, Vaspöri FerencVeszprémi FVM, Vass Sándor Csongrádmegyei, Vass Sándorné Alsó-Tisza vidé-ki Vízügyi Igazgatóság, Vaszari JózsefTamási, Végvári Gyula Szolnoki,Verbay József Budapesti FVM, VidócziHenriett Kaposvári, Vidumanszki IstvánSáros-pataki, Vilmányi Márton Debre-ceni, Vissi Géza Zalaegerszegi, VízváriAttila Kaposvári, Vízvári Ottó Nagykani-zsai, Volford Erzsébet Kecskeméti, Völ-gyesi Antónia Sárospataki,

Wagner Józsefné Szombathelyi,Werli Krisztián Visegrádi, WisnovszkyKároly FVM,

Zachar Miklós Pápai, Zachar Miklós-né, Zámbó Gábor Bajai, Zambó PéterVisegrádi, Zétényi Zoltán BudapestiÁESZ, Zöldág János Kecskeméti,

Zsidó Gábor Kecskeméti, ZsilvölgyiLászlóné Erdôfeltárási Szakosztály,Zsovák Ernô Budapesti HM.

A vándorgyûlési beszámoló aGemenc Rt. ismertetôje alapján készült.)

Erdészeti Lapok CXXXVII. évf. 7-8. szám (2002. július-augusztus) 215

A pörbölyi tanösvény és madármegfi-gyelô torony mai átadásával új lehetô-ség nyílik a szelíd turizmus kedvelôiszámára Magyarország természeti érté-kekben egyik leggazdagabb területén,Gemen-cen. A tanösvény és a kilátó ki-váló alkalmat kínál a látogatóknak arra,hogy megismerkedjenek az átéri erdôés a Nyéki-Duna-holtág növény- és ál-latvilágával.

A Gemenci erdô Európa egyik leg-nagyobb összefüggô ártéri erdeje(mintegy 15 000 hektár), nemzetköziszinten is kiemelkedô természeti ér-

ték. A rétisas, a fekete gólya és számosmás védett faj otthona. Az ártéri erdôka folyószabályozások és a fejlesztésiprogramok miatt azonban mára egészEurópában megfogyatkoztak, a meg-maradt területeken pedig az ültet-vényszerû erdôgazdálkodás vált jel-lemzôvé.

A nemzeti park igazgatósága és aWWF Magyarország nagy figyelmet for-dít arra, hogy Gemencen a turizmus atermészetvédelmi érdekekkel össz-hangban valósuljon meg, és így hosszútávon segítse a térség gazdasági fellen-

Fejlôdôben a gemenci szelídturizmus

Július elsejétôl Haraszthy László a zöld-tárca természetvédelmi hivatalának(TVH) vezetôje. A szakember – aki 11éven át a WWF Magyarország igazgató-ja volt – egykori minisztériumi kollégá-ját, Tardy Jánost váltja a helyettes állam-titkári székben. Haraszthy László leg-fontosabb feladatának az EU-csatlako-zással kapcsolatos döntések mielôbbimeghozatalát, illetve a sokszor nem egyirányba húzó, esetenként más-más tár-cákhoz tartozó részterületek (erdészet,vízügy, mezôgazdaság) közötti feszült-ségek enyhítését tartja.

– A sürgôs teendôket két csoportbasorolnám: vannak olyan feladatok,amelyek a TVH vezetôjének személyé-tôl függetlenül nem tûrnek halasztást,és vannak olyan változtatások, ame-lyeket a saját szakmai programomvégrehajtása érdekében kell mielôbbmegtenni – nyilatkozta lapunknak afrissen hivatalba lépett helyettes ál-lamtitkár. Az elsô csoportba minde-nekelôtt a Natura 2000-es területek ki-jelölése tartozik, ezt ugyanis a közelgôEU-csatlakozás teszi szükségessé. ANatura 2000 hálózatba olyan élôhe-lyek tartoznak, amelyek bizonyos kri-tériumok (például egy ritka madárfajpopulációjának létszáma) alapján eu-rópai jelentôségûnek számítanak, s ajövôjükrôl gondoskodni kell, akár ahagyományos védelem, akár egy meg-felelô természet közeli kezelési módeszközével. El kell készíteni a nemzetikörnyezetvédelmi program természet-védelmi fejezeteit, s a formálódó(szintén az EU-csatlakozáshoz szüksé-

ges) nemzeti fejlesztési terv megfogal-mazásánál is biztosítani kell a termé-szetvédelmi szempontok érvényesíté-sét, ami szintén a TVH új vezetésénekfeladata lesz.

Változtatni leginkább az ágazatköziegyüttmûködésen kíván HaraszthyLászló: meglátása szerint enyhíteni kella természetvédelemmel rokon, eseten-ként azonban más tárcához tartozószakterületekkel (az erdészettel, a víz-üggyel, a mezôgazdasággal) kapcsola-tos feszültségeket. Azt is fontosnak tart-ja, hogy a nyilvánosság számára érthe-tôbbé tegyék a kormányzat természet-védelmi céljait – ennek érdekében min-den természetvédelmi igazgatóságolyan fejlesztési tervet készít majd,amely több évre elôre tartalmazza a fej-lesztési elképzeléseket, lehetôvé téveaz érintetteknek a párbeszédet és a vé-leménynyilvánítást.

Ami az ágazatban dolgozók létszá-mát illeti, az új helyettes államtitkár sze-rint a természetvédelmi ôrök számátmindenképpen emelni kell, erre azon-ban csak az új költségvetési idôszakbanlesz lehetôség. Bizonyos erôsítésre aszakmai apparátusban is szükség van. –Sok jó szakember van, csak egy részüknem az állami szektorban. Az ô meg-szerzésük érdekében nem fogok félni apályáztatástól – jelentette ki.

Haraszthy Lászlótól azt is megtudtuk:Márkus Ferenc, az eddigi természetvé-delmi igazgatóhelyettes vezeti a jövô-ben a WWF Magyarországot.

H. M.(Népszabadság)

dülését is. A pörbölyi (és a két éve épültBárány-foki) tanösvény, a madármegfi-gyelô torony és az egy éve elkészültökoturisztikai térkép is ezeket a célokatszolgálja.

A tanösvény és kilátótorony a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, aWWF Magyarország és a Gemenc Rt.összefogásával épült. A tanösvény kö-rülbelül két kilométer hosszú, a pörbö-lyi gátôrháztól indul, az 55-ös út mel-lôl. Az ösvényen haladva a táblák se-gítségével megismerkedhetünk a tér-ség kialakulásával, a folyószabályozá-sok történetével és következményei-vel, a jellegzetes ártéri erdôtársulások-kal és vizes élôhelyekkel, a területrejellemzô növény- és állatvilággal, a ha-gyományos ártéri gazdálkodással, va-lamint a WWF Magyarország Gemenc-programjával.

Védjük meg együtta mocsári teknôst!A WWF Magyarország elindította Mo-csári Teknôs Védelmi Programját.

A mocsári teknôsHazánk egyetlen teknôsfaja. Magyar-

országon elsôsorban sík vidéken fordulelô, lassú folyású vizekben (holtágak-ban, csatornákban) vagy tavakban. Leg-gyakrabban iszapos, vízinövényzettelbenôtt vizekben vagy azok közvetlenközelében találkozhatunk vele. [Nemtévesztendô össze a hobbiállatként tar-tott vörösfülû ékszerteknôssel (Trache-mys scripta elegans), amelyet felelôtle-nül gyakran eresztenek szabadon ilyenhelyeken.] Áprilisban jön elô a telelés-bôl, májusban párzik. Párzás után anôstény laza talajba rakja fehér, lágy hé-jú tojásait. Nappal a vízparton vagy avízbôl kiemelkedô ágakon napozik,éjszaka jár vadászni. Rovarokkal, csi-gákkal, férgekkel, kétéltûekkel és ha-lakkal táplálkozik. Félénk állat, a leg-kisebb zavarásra a vízbe ugrik. Telelnioktóber végén, november elején kezd,legtöbbször az iszapba ássa magát. Amocsári teknôs zömök testalkatú, mér-sékelten ívelt hátpáncélú állat. A hát-páncél, a fej és a végtagok zöldes, bar-násfekete alapon sárgán mintázottak(pöttyök vagy csíkok borítják ôket). Ahaspáncél egyszínû sárga vagy barnás-feketés foltokkal díszített. Az állat vé-dekezésül a fejét, a lábait és a farkát isel tudja rejteni páncéljában. A mocsáriteknôs védett állat, eszmei értéke 50ezer Ft.

Enyhíteni a feszültségeketHaraszthy László a természetvédelem tennivalóiról

216 Erdészeti Lapok CXXXVII. évf. 7-8. szám (2002. július-augusztus)

Az év fáiA berlini magyar nagykövetség felújításaés birtokba vétele alkalmából RolandMigende, az OEE tiszteletbeli tagja azzala javaslattal élt Pöhle Gergely nagykö-vet felé, hogy a 2001. év fáját ültessék el.

Magyarország jelképeként a NYÍR,Németország képviseletében a TÖLGYkerült a földbe.

A nagykövet kiemelte, hogy az ülte-tés a Reichstag közvetlen közelébentörtént, ez egyben szimbolizálja a ha-gyományosan jó német–magyar kap-csolatokat és a hitet a kedvezô jövôben.

Az ültetést követô fogadáson, a Ma-gyar Nagykövetségen, Roland Migendefali tálat adott át, amelyet a MeisseniPorcelán mûhely készített, és amelyenaz év fái, a NYÍR és a TÖLGY látható.

32 pedagógus és erdészeti szakemberrészvételével, a Gyôr-Ravazd erdei is-kolában Roland Migende a német–ma-

gyar környezeti egyezmény alapján aNémet Környezetvédelmi Minisztériumsegítségével (a szállás és az ellátás költ-

ségeit a német fél fizette) szemináriu-mot szervezett.

A Kisalföldi Rt. részérôl dr. MagasLászló vezérigazgató, Kocsis Mihály fô-mérnök és a helyi Erdészet vezetôjeSzéphalmi László, valamint a Nyugat-Magyarországi Egyetem képviselôje ismegjelent.

Dr. Kovács-Németh Mária fôiskolaidékán asszony az Apácai Csere János Fô-iskolai Karról (Gyôr) és munkatársa,Gôsi Viktória a Természet–Egészség–Ne-velés erdôpedagógiai programról, UlrikeMigende asszony: Minôségi vezetés azerdei iskolában tartottak elôadást.

A Fôiskola és az Erdôgazdasági Rt.920 000 Ft értékben nyomtatót kapottajándékba, a további közös munka se-gítéséhez.

Ref.: Viharos Zsolt, RolandMigende

VII. Erdôpedagógiai szeminárium

„A Fertô-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság pályázatot hirdet

természetvédelmi szakfelügyelôi állás betöltésére,

amelyben erdészeti és tájvédelmi szakhatósági ügyek intézése a feladat.

Bérezés a köztisztviselôi törvény szerint.

A pályázat feltétele: erdômérnöki oklevél.

Elônyt jelent: idegen nyelv ismerete, szakmai, államigazgatási gyakorlat.

A jelentkezés határideje: 2002. augusztus 15.

A pályázat benyújtásának címe: Fertô-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság

Dr. Kárpáti László igazgató, 9435 Sarród, pf.: 4.”

Erdészeti Lapok CXXXVII. évf. 7-8. szám (2002. július-augusztus) 217

Tömören fogalmazva, a ma-gyar nagyvadgazdálkodás jö-vôképe: rendkívül alacsonyszabadterületi vadlétszám,ehhez kötôdô minimális va-dászati lehetôség mellett, aZárt Rendszerû Vadgazdálko-dás (ZRV) országos hálózatá-nak létrehozása, ezzel a ma-gyar vadászat hírnevénekmegôrzése, az érték- és ha-szonteremtô képességénekfokozása.

A szabadterületi nagyvadlétszám drasztikus – és perszevagy lehetôleg szakszerû –csökkentése az elkövetkezô4–5 évben megkerülhetetlenevidencia.

Mezôgazdaságunk EU szín-vonalhoz igazításával, a terme-lés költségei a termények érté-kei növekednek, amelyekegyenes arányban – vagy in-kább annál nagyobb ütemben– növelik a vadgazdálkodásmezôgazdasági vadkár kiadá-sait.

Az erdôkben keletkezettvadkárok maradéktalan megtéríttetésé-vel, saját elszámolásban pedig annakreális számbavételével vagy az erdeivadkárok megelôzésére fordított költsé-gek költséghelyhû megjelenítésévelkapcsolatban eddig – enyhén szólva –túl lojális magatartást tanúsított az erde-ink döntô hányadát kezelô erdôgazda-ságok legtöbbje, és többé-kevésbé lojá-lisan kezelte ezt a témát az ôket szak-mailag felügyelô hivatal is.

A hivatal részérôl ez a lojalitás a kö-zelmúltban megszûnt, pontosabban fo-galmazva az erdôkben keletkezô vad-károk reálisabb megállapítása, azokmegjelenítése az „erdôvédelmi bírság”formájában kézzel foghatóbbá, egyér-telmûbbé vált. Ezek után tényként kellkezelni, hogy a bírságok következetesmegállapítása és behajtása ma már ön-magában is veszteségessé tehet egy-egyerdôkezelô vállalkozást.

Az erdei károk jelentôs csökkentésevagy megszûntetése az erdôket kezelôkszámára ma azért is elkerülhetetlen,mert az elmúlt évtizedben jelentkezôinfláció költségnövelô hatásának ki-egyenlítésére az erdôt kezelôk nem

tudták faáraikba építeni az infláció mér-tékét.

Ez katasztrofálisan kézzelfoghatóvávált az utóbbi 2 évben, amikor a fagaz-daság piacai összeomlottak, a faárak azönköltség közelébe vagy az alá zuhan-tak, és a faválasztékok egy jelentôs ré-szét még az alacsony árakon sem lehe-tett értékesíteni.

Ilyen körülmények között sajnos le-hetetlen elviselni, hogy a természettôlajándékba kapott magvakat a túlszapo-rodott vaddisznó és szarvas vegye fel.Az esetleg megmenekült magvakból ki-kelt csemetéket pedig a normálisnál na-gyobb létszámú szarvas, ôz, muflon,dám rágja le.

És mindezek mellett az erdôfelújításikötelezettségeknek eleget téve, méreg-drága csemetével erdôsítünk vagy pótol-juk felújításainkat.

Sajnos lehetetlen elviselni azt az igenmagas költséget is, amelyet a 2002. éviErdészeti Fórumon Nádas József úr, azÁllami Erdészeti Szolgálat kaposváriigazgatója úgy fogalmazott meg, hogy„ôrült kerítésépítés indult meg az erdô-gazdaságoknál”.

Itt most hosszan lehetneelemezni az elmúlt évekbenlétrehozott rengeteg bekerí-tett erdôrészlet és a mostani„ôrült kerítésépítések” hatá-sát, értelmét, költségeit.

Én csak kettôt szeretnékmegemlíteni.

Az erdôben járó ember –és persze a vad is – a renge-teg kerítés láttán lassan nemtudja eldönteni, hogy mikorvan és mi a kerítéseken kívülvagy belül. Ez az állapot egy-re messzebbre esik a termé-szetszerû erdôgazdálkodás-tól, a természeti környeze-tünk sokszínûségét megôrzôkezeléstôl, gondoskodástól.

Ha vadállományunkat el-zárjuk a legbôségesebb, leg-változatosabb táplálékokat ésbúvóhelyet biztosító erdôfel-újításoktól, fiatalosoktól, ak-kor a maradék – sokkal kisebbvadeltartó képességgel rendel-kezô – területek vadkárosításafokozódik, ugyanakkor a bio-diverzitás részeként elfogadott

vadállománynak biztosított természeteskörnyezet – a kirekesztô, rozsdás keríté-seivel – nagyon messze esik attól a minô-ségtôl, amelyet egy komplex termé-szetszemlélettel el lehet fogadni.

Tehát sokkal kisebb – a biológiai ésgazdasági egyensúlyt nem veszélyezte-tô – vadlétszámot a szabad vadászterü-leteken, minél hamarabb!

A már említett 2002. évi ErdészetiFórumon nagy sóhajtások szálltak azég felé: vadkárok, kerítések, földtulaj-donosok igényei, természetvédelmielôírások, erdész-vadász ellentétek,sebezhetô vadgazdálkodás, rosszszínben tüntetik fel a vadászatot, azerdei ökoszisztéma fenntartásánakfontossága stb...

A sóhajtások mellett alig maradt erô akonkrét jövôkép, a gyors cselekvések, azegyértelmû „hogyan tovább magyar nagy-vadgazdálkodás” megfogalmazására.

Tehát, hogyan tovább magyar nagy-vadgazdálkodás?

A szabad területeken minél hamarabb(3–5 év) lecsökkenteni a vadlétszámotolyan mértékûre, amely a mezôgazdaságiterületeken nem okoz mérhetô kárt,

A magyar nagyvadgazdálkodásjövôképe

218 Erdészeti Lapok CXXXVII. évf. 7-8. szám (2002. július-augusztus)

amely az erdôgazdálkodás ma még leg-nagyobb költségeket igénylô erdôfel-újítási–nevelési szakaszában, az erdôvé-dô kerítéseket szükségtelenné teszi.

Úgy gondolom, könnyen elfogadha-tó, hogy az említett elvárások szintjénekmegfelelés mérése nem igényel kompli-kált tudományos vagy áltudományos,körmönfont elemzéseket. Ha az említettszint beáll, mindenki érzékelni fogja.

A normális, a természet sokszínûségétbiztosító – azt nem károsító – vadlétszá-mot kialakító drasztikus állománycsök-kentés lehetôséget teremt a vadgazdál-kodás árbevételének átmeneti növelésé-re és a megmaradó vadállomány minô-ségének jelentôs növelésére is.

A minôségjavulás garanciái, a vadá-szati felügyelet szigorának növelése ésa vadgazdálkodók, valamint – a sokkalnagyobb létszámban lévô – vadászatrajogosultak, remélhetôleg meglévô ma-ximális önfegyelme és a kiváló minôsé-gû magyar vad iránti elkötelezettsége.

A szabadterületû nagyvadgazdálko-dás és vadászat lehetôségeinek gyorsszûkülése tempójában kell kiépíteni aZRV országos hálózatát.

Ez 10–12 darab, 10–12 ezer hektárnagyságú bekerített területet jelent,amelyeknek rossz termôhelyi adottsá-gai, eredményes fatermesztésre nem ad-nak lehetôséget. Az erdôkkel érintkezôvagy beszögellésként, zárványként jelenlévô mezôgazdasági területek pedigszintén értéktelenek az EU-szintû mezô-gazdálkodás szempontjából.

A hálózat létrehozása ma még reálislehetôség, hisz az erdôk igen jelentôsrésze állami tulajdonban van és ma mégsok állami mezôgazdasági földterület is

rendelkezésre áll, amelynek igénybevételével és kormányzati segítséggel anagy zárt rendszerek kialakíthatók.

A ZRV lényege és néhány elônye:A Zárt Rendszerû Vadgazdálkodás az

élôhelyek és a populációk dinamikájátfigyelembe vevô ökoszisztéma kezelésimód, amely az ökológiai összefüggése-ket mérlegelve végez ökonómiailag iseredményes természeti erôforrás-gaz-dálkodást. Alapeszménye, hogy a biodi-verzitás szellemében a vadat a földegyik megújuló/megújítható természetierôforrásának tekinti. Célja, hogy a ZRVa földhasznosítás egyik jelentôs formájalegyen és mint ilyen, potenciális áruter-melô ágazattá váljon.

A ZRV mûködésének néhány ki-emelten fontos eleme:

– Magas szintû, intenzív vad-földgazdálkodás, a nagyvad számáralegfontosabb táplálékféleségek elôállí-tása és az élôhely természetes léténekmegôrzése érdekében.

– Az adottságokhoz igazodó, a kínáltlehetôségeket maximálisan kihasználóvízgazdálkodás, a természetes vizek hi-ánya okozta nehézségek minimálisszintre csökkentése érdekében.

– Természetszerû erdôgazdálkodásalkalmazása. A vágásérettségi korok fel-emelése, természetes felújítások, szála-ló vágások bevezetése, az egyedi véde-lem megteremtésének segítségével,szükség esetén felújítást védô kerítéseka rendszeren belül.

– Szigorú selejtezés a rendszerbenélô valamennyi vadfajnál (gímszarvas,vaddisznó, muflon, ôz) függetlenül azelsô évek gazdasági nehézségének fi-gyelembe vételétôl.

– Olyan kulturált vadásztatás kialakí-tása, amely az intenzív gazdálkodás je-lenlétét feledtetve kínál természetközelivadászati módokat, így segíti az aktív pi-henést és a különleges élményszerzést.

– A rendszerben nevelt vad húsánakelismertetése az egészséges táplálkozásegyik fontos tényezôjeként. Ennek érde-kében a rendszer keretein belül a „kony-hakész” vadhús elôállításának és forgal-mazási lehetôségének megteremtése.

A ZRV további elônyei a teljességigénye nélkül.

A zárt rendszer megakadályozza a vadspontán be- és elvándorlását. A vándor-lásnak vannak bizonyos elônyei, de en-nek elsôsorban azok élvezik az elônyét,akik nem vagy csak nagyon alacsonyszinten gazdálkodnak. Ahol a vadgazdakövetkezetesen hajtja végre a selejtezése-ket, lövi az „alját”, kíméli az „elejét”, kön-nyen ráfizethet, mert gyakran elôfordul,hogy az évekig megkímélt, kiváló egye-deit a szomszéd hozza terítékre.

A magas szintû, a vadon élô állatokigényeit maximálisan figyelembe vevôvadföldgazdálkodást is csak abban azesetben érdemes folytatni, ha az abbólszármazó minôségi javulás a saját gaz-dálkodásom nyereségét növeli.

A rendszerben élô vad minôségénekfokozatos javítása érdekében ma, kiválóképességekkel rendelkezô egyedek vá-sárlására is lehetôség nyílik. Ezt a javításimódszert szabad területen nem érdemesalkalmazni, hisz semmi biztosíték nincsarra, hogy a drágán megvásárolt, telepítettegyedek az én állományomat fogják javí-tani és a végén nálam kerülnek terítékre.

A vadgazdálkodás anyagi hátterétbiztosító „nagypénzû” vadászvendégekegyre kevesebb idôvel rendelkeznek. Azárt rendszerben sokkal nagyobb biz-tonsággal és az igényeknek megfelelô-en lehet vadászatot szervezni a bérva-dászoknak.

Az EU-csatlakozás elkerülhetetlennéteszi, hogy a magyar mezô- és erdôgaz-dálkodás EU-szintû tevékenységet foly-tasson. Az ilyen szintû mezô- és erdô-gazdálkodás nem tûri el a vadkárt. Nemvéletlen, hogy Nyugat-Európában avadgazdálkodás súlya az elmúlt évtize-dek alatt fokozatosan a nulla felé ten-dált. A vadászati lehetôségek és abbólszármazó haszon rendkívüli alacsonyszintre süllyedt.

A ZRV – sok egyéb haszna mellett –alkalmas arra, hogy az EU-hoz a közeljö-vôben kapcsolódó közép-kelet-európaiországok sorában a magyar mezô- és er-dôgazdálkodás sajátos adottságai kihasz-nálásával, vadgazdálkodásunk eredmé-

Erdészeti Lapok CXXXVII. évf. 7-8. szám (2002. július-augusztus) 219

nyeinek felhasználásával olyan speciálisföldhasznosító rendszert indítsunk el,alakítsunk ki, amely nem teherként jele-nik meg a fejlett mezôgazdasággal ren-delkezô jelenlegi EU tagországok elôtt.

E tény halkítja az egyesülést ellenzôkhangját, hiszen a ZRV sikeres mûködé-sével egy speciális, hasznos, életminô-séget javító tevékenységgel gazdagod-hat a leendô egységes Európa.

A ZRV országos hálózatát létre lehethozni a vadászati jog hasznosítására kö-tött 10 éves szerzôdések lejártának idô-pontjára.

Az akkor már mûködô hálózat lehe-tôvé teszi azt, hogy a szerzôdések meg-újításánál jelentkezô – addigra felhal-mozódott – számtalan probléma,amelyben döntô súlyt képvisel majd aföldtulajdonosok vadászati igényének amaitól lényegesen eltérô kielégítése...Nos a hálózat létrejöttével ennek aproblémának a megoldása rendkívülimértékben leegyszerûsödik.

A ZRV-t kísérlet formájában 1996-banindítottuk a HM VERGA Rt. keretein belül.

Az elmúlt 6 év számos olyan kérdésreadott választ – maximális vadlét-szám/hektár, intenzív vadföldmûvelés,vadtakarmányozási rendszerek, nagylétszámú szarvas és vaddisznó jelenléteés a természetes környezet kapcsolata,gazdaságosság stb... – amely válaszokbirtokában konkrét adatokat tudok szol-gáltatni egy-egy 10–12 ezer hektárosZRV létrehozására és az említett hálózatkiépítésére.

A részeredményeinkrôl több cikk-ben számoltam be a NIMRÓD, a MagyarMezôgazdaság és az Erdészeti Lapokhasábjain.

Az elmúlt években sok fiatal vadgaz-da írt tanulmányt, dolgozatot, diploma-munkát a „Mátyás Király Vadaskert” né-ven mûködô Zárt Rendszerû Vadgaz-dálkodásról.

Az elmúlt években egy kivétellelminden magyarországi felsôoktatásiintézmény, amely vadgazda-képzésselvagy továbbképzéssel foglalkozikrendszeresen hozta/hozza hallgatóit aZRV tanulmányozására. Több országintézménye, képviselôje is tanulmá-nyozta elért sikereinket. Kár, hogy aNyugat-Magyarországi Egyetem nagy-ra becsült munkatársa, dr. Jánoska Fe-renc úr, amikor a magyar vadgazdálko-dás jövôjéhez kiemelt fontossággalkapcsolódó vadaskertek szerepérôl írta NIMRÓD vadászújságban, „Vadas-kertek szerepe a vadgazdálkodás jövô-képében” címen, akkor írásában döntôsúlyt adott – az egyre több kritikát ki-

váltó, gazdaságilag és szakmailag sokponton megkérdôjelezhetô – a már-már túlzott nagyságrendre szaporodottvaddisznós kerteknek és említést semtett a Zárt Rendszerû Vadgazdálkodás-ról, amely a magyarországi nagyvad-gazdálkodás távlatainak szempontjá-

ból sokkal fontosabb és értékesebbgímszarvasállomány megôrzésére, át-mentésére és értéktermelésére ad al-ternatívát úgy, hogy a szarvas mellett avaddisznóállomány és más értéket hor-dozó vadfajok is szerepet kapnak.

Rakk Tamás

Az Országos Magyar VadászkamaraHagyományôrzô és Kulturális Bizottsá-ga a Budakeszi Erdészetnél kialakítottszoborparkban felavatta MaderspachViktor mellszobrát.

* * *„Erdôk és Fák” címmel meghirdetettmegyei rajzpályázat eredményhirdeté-sére került sor Kecskeméten. A nagysi-kerû pályázat legjobb alkotásaiból ren-dezett kiállítást dr. Gôbölös Antal igaz-gató nyitotta meg.

A megye óvodáiból és általános isko-láiból beérkezett pályamûvek nemcsaka diákok, hanem a pedagógusok mun-káját is dicsérik. A több mint félszáz dí-jazottnak különösen emlékezetes volt arendezvény.

kutatói napján „A legújabb erdészeti kuta-tási eredmények bemutatása” keretébena DALERD Rt. Tájékoztatási Központjá-ban az alábbi elôadások hangzottak el:

Dr. Führer Ernô fôigazgató: Tájékoz-tató az „Erdô-Fa” Nemzeti Kutatási ésFejlesztési Programról.

PhD. Koltay András tud. fômts.: Phy-tophtorás égerpusztulás Magyarországon.

Illés Gábor tud. mts.: Láptalajok ter-môhelyi tényezôinek modellezése ahansági adatok felhasználásával.

Tobisch Tamás tud. smts.: Egyenletesés egyenlôtlen bontáson alapuló termé-szetes felújítási eljárások összehasonlítása.

Bárány Gábor–Trecker Klára tud.smts.: Nyárklón-kísérletek tapasztalataia Tiszántúlon.

Dr. habil. Rumpf János egy. tanár: Az

erdôhasználat oktatásának és kutatásá-nak helyzete egyetemünkön az európaitendenciák tükrében.

Stipta József: A fenntartható fejlôdésbiztosíthatósága: az erdôk szerepe.

Dr. Traser György egy. doc.: A boró-kás fehérnyáras erdôk ugróvillás(Insecta: Collembola) faunája.

Dr. Szabó Ilona egy. doc.: Levélbe-tegségeket okozó gombák erdei fákon.

Dr. habil. Horváth Béla egy. tanár: Aszabadföldi csemetetermesztés gépesí-tése hazai gyártású gépekkel.

Dr. habil. Lett Béla egy. tanár: Az er-dészeti számvitel és költségvetési kap-csolatok EU harmonizációja.

Dr. habil. Hargitai László egy. tanár:A fûrészüzemek termelési tevékenysé-gének hatékonysága.

Az Alföldi Erdôkért Egyesület

„Tanúsítás az erdôkért” címmelSomogyfajszon rendezett a napokbankonferenciát a WWF Magyarország. Azerdôtanúsítás nemzetközi és elsô hazaitapasztalatait bemutató erdészektôl, ter-mészetvédôktôl és gazdálkodóktólmegtudtuk, hogy az erdôk tanúsításama már Magyarországon is lehetôségetteremt arra, hogy a társadalom mindentagja tegyen valamit az erdeinkért, ígyközösen elérhetjük, hogy az erdôgaz-dálkodás felelôsen bánjon a természetadományaival, a helyi lakosok jólété-

nek forrását jelentse, és egyben a társa-dalmi igények széles skálájának is ké-pes legyen megfelelni.

Az FSC (Forest Stewardship Council =Felelôs Erdôgazdálkodás Tanácsa) olyanfüggetlen erdôtanúsítási rendszer, amelyma már világszerte hirdeti, hogy létezik afelelôsen mûködô erdôgazdálkodás, ésaz a társadalom számára is hasznos és el-fogadható. Az FSC-tanúsítás ma az egyet-len olyan rendszer, amely hitelesen köz-vetíti a vásárló felé a termék magasabbeszmei értékét.

220 Erdészeti Lapok CXXXVII. évf. 7-8. szám (2002. július-augusztus)

Az eseményAz erdészeti útügy jelentôseseménye, hogy az FVM Erdé-szeti Hivatal megjelentette azErdészeti Utak Tervezési Irány-elveit. Ezek az irányelveknagyban hozzájárulhatnak ah-hoz, hogy az erdészeti utak ter-vezôi és az építési hatóságokazonosan tudjanak megítélnimûszaki megoldásokat ésproblémákat. Ezzel elkerülhe-tôk a mûszaki megoldásokrólfolytatott viták, a tervezés és azengedélyezés összefüggô fo-lyamata zavartalanabbá válhat.

Fontos azért is az EUTI ki-adása, mert az erdészeti utaktervezésével nemcsak erdô-mérnökök foglalkoznak, ha-nem más, részben szakirányúképzettséggel rendelkezômérnökök is, akik mûszakiirányelvek hiányában a közu-takra vonatkozó tervezési el-veket és szabályokat alkal-mazzák. Az irányelvek meg-jelenésével már nem lehet hi-vatkozni ennek hiányára.

Mi tette szükségessé azirányelvek megjelentetését?Az erdészeti utak létesítése az 1990-esévek eleje óta a társadalmi kritikák ke-reszttüzébe került. Fôként a természetvé-delem oldaláról hangzottak el olyan ész-revételek, hogy az erdészeti utakat egyol-dalú technokrata szemlélettel tervezik éskésôbb ugyanilyen szemlélettel építikmeg. A tervezés alapját az Erdészeti UtakTervezési Irányelvei szabták meg, amely-nek alkalmazását a MÉM Erdészeti és Fa-ipari Hivatal Erdészeti Fôosztálya 62.408/1/1981. sz. határozatával rendelte el.Ez az adott korszak mûszaki színvonalá-nak és igényeinek megfelelô tervezési el-veket foglalta össze. Az 1990-es évek elsôfelében megszûntek az erdészeti útépíté-sek, aminek számos következménye kö-zül az egyik, hogy az EUTI is a feledés ho-mályába merült.

Az 1990-es évek további változásai (azismételten meginduló költségvetési támo-gatások, az építési engedélyezési eljárásszabályainak megváltozása) hatására azerdészeti útépítések ismét megindultakéletre keltve magát az erdészeti útügyet

is. A tervezôknek és az építési hatóság-nak a kezében nem volt egy olyan elfoga-dott útmutató, amely alapján az erdészetiutak terveit el lehetett volna készíteni, il-letve az engedélyezôk sem tudták felmér-ni, hogy az engedélyezésre benyújtott ter-vek mûszaki tartalma megfelelô-e. Az1990-es évek közepén ezért egy munka-csoport alakult az Erdészeti Utak Terve-zési Irányelveinek átdolgozására.

A jogszabályi háttérAz erdôrôl és az erdô védelmérôl szóló1996. évi LIV. törvény és a végrehajtásárakiadott 29/1997. (IV. 30.) FM rendelet 9.sz. melléklete megállapítja az erdészetimagánút tervezésének, valamint az erdé-szeti hatósági engedély kiadásának felté-teleit, így az engedélyezési terv és terv-részletek tartalmi és formai követelmé-nyeit a minisztérium által kiadott Erdésze-ti Utak Tervezési Irányelvei tartalmazzák.

Az EUTI kidolgozásánálkövetett alapelvek

Az alapelvek kidolgozására alakult amunkacsoportnak az erdészeti útügyetaz erdôfeltárás rendszerébe illesztve, az

új tudományos eredményekfelhasználásával, a ter-mészetközeli, többcélú erdô-gazdálkodás feltételeinek ésaz ökológia igényeknek meg-felelôen kellett kidolgozni.

A kidolgozás közben amûszaki paraméterek megál-lapításánál az alábbi alapel-vekhez ragaszkodtunk:

• arányosság elve, amiszerint az igénybevétel nagy-ságát, a szolgáltatási színvo-nal iránti igényt és a mûszakiparaméterek összhangját kellbiztosítani,

• állékonyság elve, amely amûszaki biztonságot fejezi ki,

• fenntarthatóság elve,amely a környezetvédelemszempontjából fontos hosszútávú megoldásokat részesítielônyben,

• anyagfelhasználás elve,ami az etikus anyagfelhasz-nálást határozza meg (pl.: pá-lyaszerkezet tervezésénél).

Az EUTI ezáltal mûszakiirányelveket foglal össze, alap-

elveiben a természetközeli, többcélú er-dôgazdálkodás igényeit figyelembe véve.

Az EUTI belsô felépítéseAz EUTI hat fô fejezetre tagolódik:

• Általános elôírások• Feltáróutak tervezési elôírásai• Kiszállító utak tervezési irányelvei• A földmû és pálya állékonysága• Új pályaszerkezetek és a megerôsí-

tés tervezése• ÚtkorszerûsítésekAz általános elôírások célja, hogy kije-

lölje az erdészeti utak helyét a ter-mészetközeli, többcélú erdôgazdálko-dást szolgáló erdôfeltárás fogalomköré-be. Ennek érdekében bemutatja afeltáróhálózat tagolódását, a feltárásikoncepciókat, rögzíti az erdészeti utakfogalmát és meghúzza a határt az útépí-tés és a nem útépítés jellegû szállítópá-lyák között, meghatározza az erdészetiutak osztályba sorolását. Ennek az a je-lentôsége, hogy az erdészeti utak ezáltalelhatárolhatók a spontán kialakult vagykialakított csapásoktól, dûlôutaktól, ame-lyek joggal váltják ki a természetvédelemiránt érzékeny polgárok elmarasztaló kri-

DR. KOSZTKA MIKLÓS

Az Erdészeti Utak Tervezési Irányelveirôl

Erdészeti Lapok CXXXVII. évf. 7-8. szám (2002. július-augusztus) 221

tikáját. Ebben a fejezetben fogalmazód-nak meg azok az általános tervezési elô-írások, amelyek megalapozzák a mûsza-ki peremfeltételeket. (Ez a fejezet jelent-hetné a kapcsolatot a feltáróhálózat ter-vezésére vonatkozó irányelvek és az út-tervezési irányelvek között.)

A feltáróutak tervezési elôírásai feje-zet foglalja össze a fô feltáróhálózatot al-kotó utakra vonatkozó tervezési elôírá-sokat. Tárgyalja az út vízszintes és ma-gassági vonalvezetésének tervezési elô-írásait a gépjármû mozgás dinamikájá-nak és geometriájának, valamint a veze-téspszichológiai hatásoknak megfelelô-en. Ezeknek a szempontoknak a figye-lembevétele az utak teljesítôképességétés a forgalom biztonságát szolgálja. Akeresztszelvények kialakításánál a forga-lombiztonság és az igénybevett útpásztaközötti kompromisszum jelenik meg.Fontos része ennek a fejezetnek a vízel-vezetés tervezésére vonatkozó alfejezet,amely javaslatokat fogalmaz meg az újelosztó szemléletû vízelvezetés megte-remtésére. A fejezet további részei az út-tartozékok, a csomópontok és üzemi lé-tesítmények tervezési elveit foglaljaössze. A fejezetet a tervfázisok és a tervkötelezô munkarészei zárják le.

A kiszállítóutak tervezési elôírásaitösszefoglaló fejezet az erdészeti útépí-tésben egy új hálózati elem tervezéséread irányelveket. A hálózati hierarchialegalsó fokán álló hálózatielemek tervezésére eddigmég nem rendelkeztünk ter-vezési irányelvekkel, azokata feltáróutak tervezési alapel-vei szerint kellett megtervez-ni. Ez sem történt meg, ha-nem építésüket általábanspontán alapelvek szerintegyéni módszerekkel hajtot-ták végre. Ezeket az „utakat”a szakzsargon különbözô el-nevezéssel illette (dózerútstb.). Megjelenésükben ezekaz utak jelentôsen károsítot-ták a környezetet, az erózióforrásai, a mélyutak kezde-ményei voltak, jelentôs föld-feleslegük a pászta szélessé-gét növelte és az állékonysá-got csökkentette. Járhatósá-guk még annyira sem voltbiztosított, mint az irányel-vekben most megfogalmazottparaméterekkel megépülôkiszállítóutak. Ezek a csapás-nak, dûlôútnak tekinthetô„pályák” méltán váltják ki atermészetvédelem elmarasz-

taló kritikáját. Mivel egyes domb- éshegyvidéki erdôgazdaságok területén afô feltáróhálózat végleges formája kiala-kulóban van, a jövôben ezeket az uta-kat a termôterülettel összekötô hálózatielemek építése várható. Nem engedhe-tô meg éppen ezért, hogy az erdô tala-ját olyan látszólagos mûszaki megoldá-sokkal károsítsuk, amelyek nem méltókaz erdôgazdálkodáshoz és az erdômér-nöki tevékenységhez. Az irányelvek ki-dolgozásakor megfogalmazott arányos-ság elve szerint a hálózatnak azokon aszakaszain (a hajszálereken), ahol a tel-jesítôképesség, a szolgáltatási színvonaliránti igény és a forgalom nagysága aztmegengedi, alapelveiben más tervezésialapelveket kell megfogalmazni. Mivelezeknek az utaknak a fogalma alapve-tôen a fakitermelés idôszakában csú-csosodik ki, személyforgalmat legfel-jebb az üzemirányítás gerjeszt, hálózat-ban betöltött helyük miatt általában rö-videk, a technikai minimumot nem atervezési sebesség függvényében, ha-nem a használhatóság korlátaiban kellmeghatározni. Fogalmazhatunk úgy is,hogy a tervezési sebesség „lépésben”,mint ahogy azt például a svéd elôírásokis megfogalmazzák. Ennek eredménye,hogy a minimálisan tervezhetô ívek su-garát a technikai minimum (a mérték-adó gépjármû vagy szerelvény fordulá-si sugara) határozza meg. A lépésben

haladó jármûvek esetében a forgalmisáv szélessége lecsökkenthetô. A kétforgalmisávos kiszállítóutakon feltéte-lezhetô, hogy a jármûvek találkozása-kor az egyik leáll és a másik így halad elmellette. Amennyiben ezeknek az utak-nak a vízelvezetését járható, illetve szi-várgóval kombinált folyókával alakítjukki, a mûszelvény szélessége továbbcsökkenthetô.

Az irányelvekben külön fejezet foglal-kozik a földmû és pálya állékonyságá-nak kérdésével. A pászta szélességénekcsökkentése, a földfelesleg minimalizá-lása és a földmû állékonyságának együt-tes biztosítása, a gyakran egymásnak el-lentmondó igények összehangolása atervezô feladata. A burkolt utak pálya-szerkezete csak akkor fogja szerepét –különösebb útfenntartási beavatkozásoknélkül – a tervezett élettartam végéig be-tölteni, ha a földmû teherbírása megfele-lô. Amennyiben nem tudjuk biztosítani apályaszerkezet tervezésekor feltételezettföldmû-teherbírást, akkor a pályaszerke-zet idô elôtt tönkremegy. Ez önmagábanis jelentôs anyagi kár, amit még növel-nek az elkerülhetô útfenntartási és amegnövekedô forgalmi költségek.

Az új pályaszerkezetek és a megerô-sítések tervezése szintén elviekben újfelfogást tükröz. Egyrészrôl a tervezésfolyamatát három szakaszra – mérete-zésre, felépítés-tervezésre és fenntartási

igények elemzésére – bontja.A méretezéshez megadja atervezési paraméterek meg-határozásának módját, majdismerteti a pályaszerkezet fel-építésének elveit. A pálya-szerkezet variációk közül azta megoldást célszerû kivá-lasztani, amelynek fenntartásiigénye az adott forgalmi, idô-járási és talajadottságok kö-zött a lehetô legkedvezôbblesz. A fejezet második részea pályaszerkezet megerôsíté-sének tervezésével foglalko-zik. Minden pályaszerkezetegyszer eléri az építéskormegvalósított (nem a terve-zéskor elképzelt) élettartamá-nak végét. Ekkor egy elhasz-nálódott értéket kell pótolni,ami közgazdaságilag a beru-házások fogalomkörébe tar-tozik. Mûszaki szempontbólez azt jelenti, hogy a pálya-szerkezetet egy elôre feltéte-lezett élettartamra ismét új ál-lapotba hozzuk. Ebbôl követ-kezik, hogy ezekre a beavat-

222 Erdészeti Lapok CXXXVII. évf. 7-8. szám (2002. július-augusztus)

kozásokra a beruházással összefüggôszabályoknak kellene érvényesülni.Amennyiben a pályaszerkezet helyreál-lítása csak a járhatóságot növeli és aznem egy méretezéssel bizonyított réteg-vastagsággal történik, akkor ugyanez abeavatkozás a felújítás kategóriába so-rolandó. A fejezet tájékoztatást ad a be-ruházásokat alátámasztó tervezésre.

Az útkorszerûsítések címû utolsó fe-jezet az útkorszerûsítések fogalmát rög-zíti. Összefoglalja azokat a különlegeselôírásokat, amelyek csak az útkorsze-rûsítések tervezésére vonatkoznak. Azerdôfeltárásban útkorszerûsítések csakritkán fordulhatnak elô, mert egy átgon-dolt feltáróhálózat-tervezés után arranincs szükség. A fokozatos kiépítés és apályaszerkezet-megerôsítés sorolhatóebbe a fogalomba, amelynek tervezésielôírásait a korábbi fejezetek értelem-szerûen tartalmazzák.

Záró gondolatokAz Erdészeti Utak Tervezési Irányelveihangsúlyozottan a mûszaki kérdésekreadja meg a választ úgy, hogy közben azerdôgazdálkodással szemben támasz-tott követelményeket és feltételeketmesszemenôen figyelembe veszi.

Természetesen az EUTI megjelenéseönmagában még nem jelenti azt, hogyaz erdészeti utak tervezése és a tervekengedélyezése rövid idôn belül szakma-ilag és etikailag egyaránt rendezett álla-potokat alakít ki. Ehhez az kell, hogy atervezôk ne az irányelvekben foglalta-kat másolják szolgai módon, hanem is-merve az erdôt és az erdôgazdálkodást,az erdészeti utakat az ökológiai rend-szer igényeinek figyelembevételévelalakítsák ki. (Ez felveti a tervezési jogo-sultság kérdését.) Fontos lenne az is,hogy azok a szakemberek, akik az erdé-szeti útügy területén dolgoznak, megis-merjék az erdôfeltárás teljes köréneklegújabb kutatási eredményeit, valamintazokat a mûszaki fejlesztési eredménye-ket is, amelyek lehetôséget adnak akedvezôtlen hatások mérséklésére. Er-dészeti útjaink csak akkor elégíthetik kia korszerû követelményeket, ha a terve-ket ezzel a szemlélettel készíti el a terve-zô, az engedélyezô hatóság engedélyé-ben kötelezôvé teszi a terv szerinti meg-valósulást, a forgalomba helyezési eljá-rás közben a tervezô bevonásával vizs-gálja annak megvalósulását, továbbámegvizsgálja azt, hogy a megépült útmûszaki tartalma (építési minôsége) ismegfelel-e az elvárható mûszaki színvo-nalnak. (Ez utóbbi feltételnek az eldön-tése csak akkor valósulhat meg végte-

lenbe nyúló viták nélkül, ha az erdésze-ti utak építési minôsítésére is megszüle-tik egy olyan elôírás, melynek alapján aberuházó megkötheti a kivitelezésre aszerzôdéseket, valamint az építési ható-ság is meg tudja ítélni az építési minôsé-get és dönthet a támogatás kifizetésérôl.Célszerû lenne tehát a teljes erdészetiútügy rendszerszemléletû áttekintése ésaz összefüggések ismeretében az erdô-feltárás ügyének rendezése.

Nyomatékosan hangsúlyozni kell,hogy az erdészeti útépítéseket a költ-ségvetés támogatja. Ez a támogatás nemszolgál egyéb célt, minthogy a termé-szetvédelem, a környezetvédelem és atársadalom igényeit is figyelembe vevôerdészeti utak építésének többletköltsé-geit fedezze és ezáltal az ezeknek meg-

felelô erdészeti utak létesüljenek. A tár-sadalom impulzívabb természetvédôiszemében ezek az utak a természetrom-bolás példaképei, pedig talán nem is azerdészeti utak, hanem a csapások, dû-lôutak ellen tiltakoznak tudat alatt, egykalap alá véve azokat az erdészeti utak-kal. Nem engedhetjük meg azt, hogymûszakilag elfogadhatatlan, környezet-károsító és természetromboló létesít-ménnyel az erdôfeltárás és az erdészetiútépítés ügyét ismét tönkretegyük.

Az Erdészeti Utak Tervezési Irányel-veinek forgatását ajánljuk mindenki-nek, aki az erdészeti utakkal foglalko-zik, és amely beszerezhetô az Állami Er-dészeti Szolgálat budapesti központjá-ban, valamint annak területi Igazgatósá-gainál.

Az ÉSZAKERDÔ Rt. rendezte a Lilla-füredi Állami Erdei Vasút Napját.

A Magyar Közlekedési Közmûvelôdé-séért Alapítvány kezdeményezésére1995. évtôl tartják a„Kisvasút Napja”program sorozatot,melynek célja a kisva-sutak megmentése,bemutatása, népsze-rûsítése. A rendez-vény alkalmat ad arrais, hogy a vendégekmegismerkedjenek akörnyék nevezetessé-geivel, fôbb látnivaló-ival. Ez alkalommalm e g e m l é k e z t e k

Kandó Kálmán Valtellina vasút villamo-sításának 100. évfordulójáról és a C–50motormozdony üzembeállításának 50éves évfordulójáról.

Az IPOLYERDÔ Rt. a Kárpát-meden-cei kisvasutak napjai rendezvénysoro-zat keretében tartotta a Királyréti ErdeiVasút Napját.

Egész napos kiállítások, bemutatók:

• „Az erdô felfe-dezése” – az IpolyErdô Rt. KirályrétiErdészetének tanös-vénye, Királyrét Né-pi mesterségek be-mutatása és kipró-bálása a Kacár ta-nya szervezésében– Királyréti vasútál-lomás

• Molnár RezsôV a s ú t m o d e l l e z ôSzakkör kiállítása –

DINP Királyréti Oktatóközpontja• „Magyarország kisvasútjai” fotóki-

állítás a Vasúttörténeti Alapítvány gyûj-teményébôl – Kastélyhotel Királyréteseményeit láthatták a megjelentek.

Kisvasutak napja

Fotó: EGERERDÔ

Erdészeti Lapok CXXXVII. évf. 7-8. szám (2002. július-augusztus) 223

CERVACOL EXTRAHasználatra kész kenôanyag a vadak ál-tal télen a lombos és tûlevelû fák hajtás-csúcsán és kérgén okozott rágások elle-ni védelemre.

Használati utasítás: a mûanyag ta-sak tartalmát kinyitás elôtt jól össze-

nyomkodva, majd kinyitva tartóedény-be öntjük. Ezután a veszélyeztetett nö-vényi részekre, véghajtásokra lentrôlfelfelé, illetve belülrôl kifelé gumikesz-tyû használatával vastagon kenjük be.

Felhasználás ideje: ôsszel a fagyokbeállta elôtt, 0 °C fölött.

Felhasználási mennyiség: 2 kg C.E.1000 db növényre, ha csak a véghajtáso-kat kezeljük.

Csomagolás: mûanyag vödör, ill.kartondoboz, 3x5 kg egy csomagban.

AVISTOP-AGROFelhasználásra kész csávázószer. Fácá-nok, varjak, galambok stb. okozta mag-felcsipegetés ellen (Repellens) készítettszer. Az elvetett kukoricaszemeket, bor-sót, napraforgót, egyéb magvakat, azokkis csíranövényeit védi a kicsipegetés-tôl. A szer nem ártalmas a madarakra.

Felhasználási mennyiség: a zacskótartalmát felgyúrva, keverôedénybeöntve (betonkeverô is megfelel) 450 gszerrel mintegy 50 ezer kukoricaszemcsávázható.

Csomagolás: 450 g/tasak.

HÁNTÁS-STOPEgy kezeléssel hat éven át véd a nyárivagy téli kéreghántással szemben. Csül-kös vad és mezei nyúl kártételnél.

Felhasználás: fagy- és csapadék-mentes idôben. 0,3–1 kg törzsenként,az átmérôtôl, ill. a felülettôl függôen.

Csomagolás: 15 kg mûanyag vödör-ben.

AVENZOR Erdôvédelmi és Keres-kedelmi Kft. Székhely-adminisztráció1124 Budapest, Koszta József u. 28.Tel.: 1-3196-578, 30 999-7646

Raktár-szállítás:Pesti András5540 Szarvas, Vajda Péter u. 25.Tel.+fax: 66 313-301, 30-911-7064Email: pesti@szarvas.hu

Termékismertetô II. rész

224 Erdészeti Lapok CXXXVII. évf. 7-8. szám (2002. július-augusztus)

A fahasznosítás szakmai gyakorlatábana hazai tölgyeket két csoportba sorol-ják: nemes tölgyek (vagy egyszerûentölgy) és cser. A hibamentes molyhostölgy színe, rajzolata és fizikai tulajdon-ságai alapján az elsô csoportba tartozik,de számos más sajátossággal is rendel-kezik.

A fatest makroszkópos tu-lajdonságai, sajátosságai

A molyhos tölgy – mint ismert – általá-ban csak harmad-, negyedrendû fávánô. A famagasság ritkán haladja meg a15 m-t. A törzs gyakran görbe és rend-kívül sudarlós. A korai elágazás, a rö-vid, ágtiszta törzsszakasz miatt a fatesterôsen göcsös.

A törzsfa felvágása (hasítás, fûrésze-lés) után jól látható, hogy makroszkó-posan a kocsányos és kocsánytalantölgyhöz hasonlít. Így szíjácsa sárgásfe-hér, gesztje sötétebb sárgásbarna. Szí-jácsa azonban lényegesen szélesebb(hasonlóan a cseréhez). A gesztbengyakoriak a sötét foltok, sávok.

A lassú növekedés miatt viszonylagegyenletes, keskeny évgyûrûkkel ren-delkezik, de a gyakori ággöcsök évgyû-rûtorzulásokat, durva rostúságot ered-ményeznek.

A bél körüli „juvenilis-fa” 20–22 év-gyûrût foglal magában.

A többi tölgyhöz hasonlóan a moly-hos tölgy is tipikus gyûrûs likacsú fafaj.Így a korai és a késôi pászták határozot-tan elkülönülnek. Szabad szemmel isjól láthatók a többi tölgyénél szélesebbbélsugarak és a nagy átmérôjû edé-nyek.

Kérge korán repedezik, hossz- és ke-resztirányban egyaránt, így a szürkés-barna héjkérget négyszögletes, aprócserepek alkotják.

Mikroszkópos szöveti jellemzôk

A korai pászta edényei nagyok (Ø200–250 µm), gyakori a tilliszesedésük.A szélesebb késôi pásztában az edényekkisebb átmérôjûek (50–60 µm), afaparenchimák hullámos sávokat alkot-nak (metatracheális elrendezés). A szé-les és keskeny bélsugarak – a többitölgyhöz hasonlóan – váltakoznak. A

széles bélsugarak (0,8–1,0 mm) magas-sága elérheti a 20–30 mm-t. Így a sugár-metszeten a bélsugártükrök jól láthatók.

A fatest alapállományát farostok éskisebb részben rosttracheidák adják. Avastag falú rostok hossza a lombos fákátlagához közeli (0,9–1,0 mm).

Mûszaki tulajdonságokA hibamentes próbatestekkel végzettvizsgálatok a kocsányos tölgyéhez ha-sonló fizikai tulajdonságokat mutattak.Így a légszáraz faanyag sûrûsége 700kg/m3, a statikus hajlító szilárdság 100MPa, a nyomószilárdság 50–55 MPa, azütô-hajlító szilárdság 6,0 J/cm2 (a szi-lárdsági értékek a rostokkal párhuza-mos irányban).

Megjegyezzük, hogy az erôs gö-csösség jelentôsen csökkentheti a kü-lönbözô termékek szilárdságát.

A széles szijács biológiai tartósságaigen kicsi, így kevésbé alkalmas oszlop-nak, karónak.

A többi tölgyét meghaladóan szélesbélsugarak megnövelik a sugárirányúfolyadék áteresztôképességet, így méga jó minôségû molyhos tölgybôl sem ja-vasolható boros donga gyártása.

Erdei választékokFakitermeléskor többnyire csak tûzifát,esetleg forgácsfát választékolnak belô-le. Esetenként készítenek belôle bánya-fát és fûrészipari fagyártmányfát, kivá-

gást is. A törzsek szerény méretei ésgörbesége miatt fûrész- és furnériparirönk általában nem választékolható.

FelhasználásaIpari feldolgozása szinte jelentéktelen.Keverék fafajként felhasználják a for-gácslemez gyártásban. A rövid fûrész-ipari választékból többnyire csak par-kettfrízt készítenek. A sûrû szövetû,esztétikus faanyagból kisebb bútorokalkatrészei is elkészíthetôk. A mestersé-ges szárítás során a nagy bélsugarak mi-atti repedések elkerülésére csak igenkíméletes, lassú szárítási menetrendekalkalmazhatók. A molyhos tölgybôlesztétikus faragványok, dísztárgyak,szobrok és esztergált termékek is ké-szíthetôk. Széles szijácsa miatt a többitölgynél kevésbé alkalmas kültéri léte-sítmények céljaira.

Összefoglalóan megállapítható,hogy a molyhos tölgy olyan esztétikaiés fizikai tulajdonságokkal rendelkezik,mint a nemes tölgyek. Értékes ipari fel-használását azonban megnehezítikkedvezôtlen méreti jellemzôi és alakihibái. Az Európa-szerte csökkenô tölgy-készletek azonban arra hívják fel a fi-gyelmünket, hogy a dekoratív rajzolatú,nemes szépségû molyhos tölgynél is atûzifa részarány terhére növelni szüksé-ges az ipari fák kihozatalát (pl. rövidfagyártmányfák választékolásával).

Dr. Molnár Sándor

Az év fája

A molyhos tölgy (Quercus pubescens) fá-jának tulajdonságai és ipari felhasználása

Erdészeti Lapok CXXXVII. évf. 7-8. szám (2002. július-augusztus) 225

A Soproni-hegységben – a városköz-ponttól légvonalban alig 2,5 kilométer-nyire – található Károly-magaslati kilátó,az ország egyik leglátogatottabb erdei lé-tesítménye. A magaslat (394 m) és az1934-ben, kôbôl épített kilátó (21 m),Romwalter Károly (1825–1902) soproninyomdász és újságkiadó nevét viseli. ô ésfia, R. Alfréd – saját költségen – ácsoltat-tak itt kilátót, az 1800-as évek végén,majd 1902-ben. Az idôjárás viszontagsá-gainak kitett második torony folyamatosfelújítása, egyre nagyobb terhet jelentett aSoproni Városszépítô Egyesületnek, minttulajdonosnak. A roskadozó kilátót, az1930-as évek elején „közbiztonsági okokmiatt”, le kellett bontani. Ez jelentôsenmeggyorsította az 1924 óta vajúdó terv: akôépület felépítésének megvalósítását.

Az egyesület országos pályázatot hir-detett és az ötven(!) pályázat közülWinkler Oszkár mérnök tervét fogadtael. Az építés megmozgatta a város pol-gárságát, voltak persze „akadékosko-dók” is. Heimler Károly, a SoproniVárosszépítô Egyesület akkori elnökeróluk is szólt 1936. június 12-én, az ava-tó ünnepségen:„Sok támadás érte az egyesületet a to-

rony miatt. Egy közéleti személyiség az-zal utasította el hozzájárulási kérésünket,hogy az hiábavaló vállalkozás, mert emi-att egy idegennel sem jön több Sopron-ba. Ezzel szemben tény, hogy a toronyhuszonhétezer pengôs összköltségéneknyolcvan százaléka munkabér, amelyet asoproni iparosok és munkások kaptak. Atoronynak idegenforgalmi jelentôségénfelül nagy etikai értéke is van.”

Az „etikai jelentôség” tartalmáról ígyvallott: „A soproniak örömmel fogják el-kísérni ide barátaikat, hogy a kilátórólbemutathassák az Istentôl kapott tájszépségeit és az ember formálta, szere-tett városukat.” Heimler e célkitûzésselösszefüggésben szorgalmazta, hogy –„az éltetô eszmévé finomult múlt jegyé-ben” – állítsanak méltó emléket olyantudósoknak, erdészeknek, akik a leg-többet tettek e vidék élôvilágának meg-ismeréséért és megismertetéséért, az er-dôk gazdagításáért, az idegenforgalomfejlesztéséért. Emlékhelyek, emléktáb-lák állításán kívül a kilátó helyiségeinekilyen jellegû felhasználására is gondolt.Utóbbi terve nem valósult meg. A jól ki-épített utaknak is köszönhetôen azon-ban már az elsô években, és azóta semcsökkenôen, az ide feljutottak ezrei bi-zonyították, hogy nem az akadékosko-

dóknak volt igazuk. A második világhá-borút követôen a „szocializmus építésé-nek durva kísérlete” elvette a kilátót aSoproni Városszépítô Egyesülettôl. Akezelô turisztikai vállalat helyet adott itta munkásôrségnek is. A rendszerválto-zással 1994-ben a város lett a tulajdonos.A város képviselôtestületének közgyû-lése 1996 júniusában adta vissza a rend-kívül elhanyagolt állapotban lévô kilátótaz egyesületnek, amely annak szaksze-rû kezelését a Soproni Tanulmányi Er-dôgazdaság Rt.-ra bízta. Az egyesület el-nökségében született meg az a javaslat,hogy a Soproni Erdôkért Környezetkul-túra Alapítvány (létrehozója az erdôgaz-daság volt) – együttmûködve a Fertô-Hanság Nemzeti Park Igazgatóságával, aváros egyetemével és több civil szerve-zettel – a kilátó elsô emeletén rendez-zen be a városhoz sok-sok szállal kötô-dô, három Európa-hírû természetkutató– Kitaibel Pál, Gombocz Endre, KárpátiZoltán (képek sorrendje) – munkásságátbemutató, állandó kiállítást. A feladatmegtervezését e sorok írójára, a kivitele-zést pedig, amely a kilátó fogadóteré-nek felújítását is jelentette, a fentebbemlített alapítványra bízták.

A megújult kilátó és az elsô emeletiállandó kiállítás avatóünnepsége 1999.június 20-án volt. Dr. Gimesi SzabolcsSopron város polgármesterének kö-szöntôje után dr. Matskási István, a Ter-mészettudományi Múzeum (Budapest)fôigazgatója mondott ünnepi beszédet,majd Bindes Ferenc plébános ésSzimon János evangélikus lelkész szen-telték fel a kilátót.

Már a megnyitás évében csaknem8000(!) látogató tekintette meg a kiállí-tást és ismerkedett Kitaibel Pál

(1757–1817) orvosbotanikus, a Kárpát-medence természeti értékeinek feltárá-sában kiemelkedô eredményeket elért,polihisztor kutatóval, Gombocz Endre

(1882–1945) tanár-botanikus, muzeoló-gus tudománytörténésszel és KárpátiZoltán (1907–1972) kertészeti-egyetemitanár, dendrológussal. A faborítású kishelyiségben üveges tárlókban elhelye-zett dokumentumok (pl. anyakönyv,fotók, kéziratok, levelek, folyóirati cik-kek, könyvek, megemlékezések – ki-emelten a soproni kapcsolatok) nyúj-tanak figyelemfelhívó áttekintést éle-tükrôl, munkásságukról, korunkat át-szövô hatásukról. A falfelület nagyobbrészét Csapody Vera (1889–1985) olyannövényakvarelljei „díszítik”, amelyeketKitaibel Pál és kutatótársa, erkölcsi-anyagi támogatója, gróf Waldstein F.Ádám írtak le, és tudományos nevükma is ôrzi emléküket. Mellettük láthatónéhány herbáriumi lap fénymásolataKitaibel és Gombocz (utóbbi esetébena 15 éves diák által a Soproni-hegység-ben gyûjtöttek) múzeumi anyagából.Ugyancsak a falfelületen kaptak helyeta Fertô-Hanság Nemzeti Parkot és aSoproni Tájvédelmi Körzetet bemutatónagyméretû, színes tablók. A kiállításróla kilátó „fogadótermében” tájékozód-hatnak a látogatók, és kaphatják meg amúzeumi szoba kulcsát.

Idézetek a kiállítás vendégkönyvébôl:– „Szokatlan helyen találtunk a kiállí-

tásra. Meggyôzôdhettünk azonban ar-ról, hogy hiányozna, ha nem itt lenne. Acsodálatos erdei környezet, a fentrôl él-vezhetô panoráma méltó keret a hárombotanikus bemutatásához.” (Kirándu-lók Budapestrôl)

Botanikusok emléke erdei kilátóban

226 Erdészeti Lapok CXXXVII. évf. 7-8. szám (2002. július-augusztus)

– „Nagyon köszönjük, hogy itt meg-tudhattuk, kinek az utcájában lakunk!”(A soproni Kitaibel Pál utcában lakócsalád)

– „Ôszinte örömmel találkoztam aKitaibel–Gombocz–Kárpáti emlékkiállí-tás igazán tartalmas és esztétikus bemu-tatójával. Reménykedem, hogy tudóselôdeink munkás és erkölcsös életemegszívlelendô üzenet lehet a mai fia-tal nemzedékek számára is.” (BaloghLajos botanikus, muzeológus, Szombat-hely, Savária Múzeum)

Nevek a vendégkönyvbôl:* Gyôrffy Miklós egyetemi tanár (Bu-

dapest), Gombocz István egyetemi ta-nár (Vermillion, USA), Gombocz Endreunokái, Galgócziné Kárpáti Ágnes, Kár-páti Zoltán leánya, Priszter Szaniszlóbotanikus, az MTA doktora, Szabó T.Attila, Lipták János, Szabó László Gy.,Czimber Gyula, Andrásfalvy Bertalanegyetemi tanárok, Dosztányi Imre, aTermészetbúvár folyóirat fôszerkesztô-je, Ralf Neuhauser és Roland Migendenémet, illetve Franz Lhori svájci erdei-iskolai vezetôk.

Az állandó kiállítás látogatói közül azérdeklôdô általános és középiskoláscsoportokat vezetô pedagógusok, aKitaibel nevét viselô tanulmányi ver-senyre készülôk, valamint egyetemistákvetették fel, hogy a bemutatott doku-mentumok tanulmányozásához, fel-jegyzések készítéséhez, csoportos fog-lalkozások tartásához teremtsünk lehe-tôséget. Számosan keresték a tájvédel-mi körzet élôvilágának leírását is. Egye-temi hallgatók, fiatal kutatók kértek ittnéhány napra olcsó szállást.

Alapítványunk ezen igények fokoza-tos kielégítését szem elôtt tartva alakí-totta ki a Kilátó közvetlen közelében lé-vô épületben a méltatlanul elfelejtett

Gombocz Endre nevét viselô Termé-szetismereti Házat. Ennek külsô termé-ben 15–20 fô ismerkedhet megGombocz Endre életével, munkásságá-val (a róla megjelent valamennyi közle-mény birtokában), valamint a környék

természeti értékeit bemutató dokumen-tumokkal, folyóiratokkal. A belsô helyi-ségben pedig négyágyas szállást hoz-tunk létre.

A természetismereti házat 2001. ápri-lis 21-én – a Gombocz Endre-emléknapkeretében – avattuk fel. Avató beszédetdr. Dank Viktor egyetemi tanár, a Ma-gyar Természettudományi Társulat el-nöke mondott.

Alapítványunk, illetve a Soproni Ta-nulmányi Erdôgazdaság Rt. – együttmû-ködve a Soproni Városszépítô Egyesü-lettel, az „alma matert” jelentô soproniSzéchenyi István Gimnáziummal és aKitaibel Pál Környezeti-nevelési Okta-tóközponttal – 2001. október 19-én ren-dezte meg a Kárpáti Zoltán-emlékna-pot. Ennek elsô mozzanataként a kilátó

melletti területen emlékfákat ültettünkés emléktáblát állítottunk Kárpáti Zol-tán tiszteletére. Az emléktáblán a követ-kezô sorok olvashatók: „Kárpáti ZoltánSopron város szülötte, növényvilágá-nak kutatója, kertészeti egyetemi tanár,dendrológus, aki a berkenyékkel meg-különböztetett érdeklôdéssel foglalko-zott.”

A Szent István Egyetem Kertészettu-dományi Kara ajándékaként házi berke-nye, a növénynemesítô kertészmérnök,Barabits Elemér felajánlásával pedig,Sorbus latissima, S. Decipientiformi ésS. Simonkaina ôrzi a tudós emlékét.

Ugyanezen a napon a természetis-mereti ház elôtt két olyan nyárhibridetültettünk, amelyek szerepelnekGombocz Endre: Vizsgálatok hazainyárfákon címû, a Botanikai Közlemé-nyekben megjelent írásában. Ebbôlidézzük az alábbi mondatokat: „Mikor1908-ban megjelent dolgozatomban aztaz állítást kockázattam, hogy a Populusalba és a Populus tremula között kev-erékfaj (hybrid) nincs, nem támaszkod-hattam elegendô vizsgálati anyagra. Az-óta azonban számos olyan alakkal talál-koztam, melyek hitemben már régeb-ben megingattak. A hazai fehér és rez-gô nyárfák formakörének tanulmányo-zása mellett ezért éppen ennek a kér-désnek végleges tisztázását tûztem kifôcélul, annál is inkább, minthogy azirodalmi adatok is jórészt ellentmon-danak egymásnak.”

A Károly-magaslati kilátó állandó ki-állítása megnyitóján a neves botanikus,Priszter Szaniszló felesége a „botaniku-sok szentélyének” nevezte a múzeumiszobát.

Érdemes meggyôzôdni állítása igazá-ról!

Andrássy Péter

A HM Kaszó Erdôgazdaság Rt. (7564 Kaszó)az erdei és fûrészipari fatermék-kereskedelmének

irányításáraKERESKEDELMI OSZTÁLYVEZETÔT

keres.Jelentkezés és további információ a Kaszó Rt.

titkárságán (tel.: 82-353404, fax: 82-352314), illetve dr. Németh Péter vezérigazgató-helyettesnél

(tel.: 30/95 64 836).

Erdészeti Lapok CXXXVII. évf. 7-8. szám (2002. július-augusztus) 227

Hazánkban a diófa az igen elterjedt fa-fajták közé tartozik. Kertészeti és erdé-szeti jelentôsége egyaránt ismert. AJuglans nigra és a Juglans regia fájafontos bútoripari nyersanyag. A diófatermése jelentôs élelmiszer- és cukrász-ipari alapanyag. A dió fontos szerepettölthet be az élelmiszerláncolatunkban.A zöld diót befôttként is használják.

Ezzel a tanulmánnyal a diófának egyújabb jelentôs tulajdonságára szeret-nénk felhívni a figyelmet, az egészség-ügyi szerepre. Már elôdeink tudták,hogy a diófának gyógyító hatása van.

A diófa levele ugyanúgy, mint a töb-bi gyümölcsfa, illetve zöldségféle, szá-mos ásványi sót tartalmaz. Az emberiszervezetnek az ásványi sók mellettszüksége van jódra is. Ez elengedhetet-len az élettani funkciók megfelelô ellá-tásához. Egy felnôtt ember szervezeté-ben átlagosan 1–2 mg jód található1. En-nek nagy része a pajzsmirigyben hal-mozódik fel, ahol a hormontermelés-ben játszik fontos szerepet.

A diófa levelében a jód általábanszerves anyaghoz kötött állapotban ta-lálható. A diófa levele – fôleg, ha sérült– erôs jódillatot áraszt.

A jódtartalom eloszlásának és rész-ben eredetének vizsgálatához jódmeg-határozásokat végeztünk a Bács-Kiskunmegyei Tompa község környékén talál-ható diófák különbözô részeibôl ésazok talajából vett mintákból.

A meghatározást egy igen érzékeny,nagy pontosságú nukleáris módszerrel,neutron aktivációs analízissel (NAA) vé-geztük2. Ez azt jelenti, hogy kevésmennyiségû jódot (0,1 ppm) is pontosantudtunk érzékelni kis mintatömegbôl.

A módszer elveA szárított diófamintákat ismertmennyiségben, neutronaktivációs ana-lízis (NAA) módszernek vetettük alá aBudapesti Mûszaki és Gazdaságtudo-mányi Egyetem Nukleáris Technikai In-tézetének Tanreaktorában. A keletke-zett 128I radioaktív izotóp gamma-spek-trometriásan3 mért mennyiségébôl kö-vetkeztettünk a minták jódtartalmára.

A módszer részletes leírásaMintavétel

Az elemzéshez vételezett diófa-mintákat felosztottuk morfológiai egysé-

geik szerint. Így külön-külön határoztukmeg a jódtartalmat levélre, szárra, gyö-kérre, zöld termésburokra, termésre, il-letve elemeztük a diófa alatti talajt is.

A diófamintákat elôször megtisztítot-tuk, hogy megszabaduljunk a felületük-re rakódott szennyezôdésektôl, majd 4°C-on tároltuk az elôkészítésig.

A minta elôkészítéseMivel a NAA-ban a mintákat száraz

állapotban aktiváljuk, ezért a mi ese-tünkben is a mintákat szobahômérsék-leten szárítottuk, illetve esetenként inf-ravörös lámpát alkalmaztunk ebbôl acélból. Ahol lehetséges volt, a mintákathomogenizáltuk.

Neutronaktivációs analízis (NAA)Az elôzetesen homogenizált, száraz

mintákból ismert mennyiséget mértünkbe kisméretû mûanyagtasakokba, majdezeket lezárva úgynevezett besugárzótokokba helyeztük.

A besugárzó tokokat egy csôpostarendszeren át a reaktor aktív zónájábajuttattuk, öt perc idôtartamra (besu-gárzási idô tb). Ezalatt az idô alatt amintában 127I stabil jódizotóp formájá-ban fellelhetô jód (n, γ) magreakció-ban 128I radioaktív izotóppá alakul át,25 perces felezési idôvel (t1/2, az azidô, ami alatt egy radioaktív izotóperedeti aktivitása a felére csökken).Természetesen a besugárzás folytánnem csak a jód fog aktiválódni, hanemszámos más elem is.

Miután az aktivált mintákat a csôpos-tarendszerrel visszajuttattuk a reaktoraktív zónájából, a mintákat 9–15 percighûtöttük (hûtési idô th), azaz pihentet-tük. Ezalatt az idô alatt a 128I-nál rövi-debb felezési idejûradioaktív izotó-pok elbomlanakés a továbbiakbannem zavarják ag a m m a - s p e k -trometriás mérést.

A gamma-spek-trometriás mé-rés

A hûtési idô el-teltével a mintákatg a m m a - s p e k -trometriás mód-

szerrel megmértük. A mérési idô (tm)10–30 perc között volt. A módszer elve,hogy adott mérési idô alatt egy radioak-tív izotóp bomlása folytán kibocsátottgamma-fotonokat energiájuk függvé-nyében egy erre alkalmas ener-giaszelektív sugárzásdetektorral regiszt-ráljuk, és az adott energiának megfelelôcsúcs intenzitásából következtetünk aradioaktív izotóp mennyiségére.

A kibocsátott gamma-foton energiájajellemzi az illetô izotópot. Ez azt jelenti,hogy minden izotópra más értékû gam-ma-energia jellemzô, hasonlóan ujjle-nyomatainkhoz. Ezt az energiát keV(kilo elektron volt)-ban fejezzük ki. Ami esetünkben a reaktorban keletkezett128I radioaktív izotópra jellemzô gamma-energia Eγ = 441 keV.

A gamma-spektrumból a 441 keV-nak megfelelô csúcs területét olvastukle, és következtettünk a besugárzásfolytán keletkezett 128I izotóp mennyi-ségére. A végbement magreakció alap-ján, valamint a reaktor üzemére jellem-zô paraméterek segítségével visszaszá-molhattuk azt a jódmennyiséget, ami-bôl a mért 128I izotóp keletkezett, azazmeghatározhattuk a minta jódtartal-mát.

Az alkalmazott módszer elônyösnekbizonyult, mivel gyors, pontos és nagyérzékenységgel rendelkezik. Ugyanak-kor nem igényel hosszadalmas elôzeteskémiai mintafeldolgozást. Jód meghatá-rozására ennek a módszernek az érzé-kenysége növényi minták esetében 0,1ppm. Ez azt jelenti, hogy 1 gramm min-tából 0,1 µg a kimutatható mennyiség(limit of detection LD). Emiatt nagy érzé-kenységû módszernek tekinthetô azanalitikai módszerek között.

A diófa jódtartalmának meghatározásaés jelentôsége

Kérdôíves felmérés végzett erdômérnökök körében

Érdekes próbálkozásról számol be az AFZ 2002. 8. száma.Eszerint az egykori NDK területén fekvô Tharandtban köz-elmúlt években diplomát szerzett erdômérnökök körébenkérdôíves felmérést készítettek. Ezeken tanulmányaikkalkapcsolatos kérdéseket tesznek fel, válaszaikból a kiala-kult tanrend korszerûsítéséhez kívánnak tájékozódástnyerni. A válaszokból azt is meg lehet állapítani, hogy avégzettek milyen intézménynél, gazdálkodónál tudtak el-helyezkedni. Ezek statisztikai bemutatását táblázatokbanszemlélhetjük.

Ref. Dr. Szodfridt István

228 Erdészeti Lapok CXXXVII. évf. 7-8. szám (2002. július-augusztus)

Az elemzett diófaminták közül a levél-zetében legnagyobb a jódtartalom, míga szárban, illetve a gyökérben a levélnél1–2 nagyságrenddel kisebb értékekadódnak. A diófa termésének burkaszintén kiemelkedô értéket mutat, de adióbél jódtartalma ennél jóval kisebb.

Elemeztünk más földrajzi helyrôlszármazó diófamintákat is, azonban azezekben talált jódértékek sokkal kiseb-bek voltak a Tompa környékiekhez ké-pest. Ez arra a következtetésre serkentminket, hogy a kiemelkedô érték talána hely specifikusságának tudható be,azonban messzemenô következtetése-ket egyelôre nem kívánunk levonni,ehhez további diófaminták vizsgálataelengedhetetlen.

Az, hogy a talaj koncentrációja jóvalkisebb, mint a levélé két dolgot jelent-het:

– a diófa a levelében dúsítja a jódot,– a jódot nemcsak a talajból veszi fel

a növény.Az elsô igazolásához levegôminták

elemzése szükséges, a másodikhoztöbb minta mérésére van szükség.

KövetkeztetésekA diófa sugárvédelmi szerepe

Ha a további kísérletek is igazolják,hogy a diófa a levelében a jódot feldú-sítja, akkor annak komoly tudományoskövetkezményei lesznek. Ugyanis egyolyan atomerômû-balesetnél, amelynélaz aktív zóna egy része a légtérbe kerül

(ilyen volt pl. a csernobili baleset is), aza probléma áll fenn, hogy – mivel a ra-dioaktív jód az egyik leggyakoribbhasadványtermék – az emberek pajzs-mirigyébe γ-sugárzó jódizotóp kerül. Afenti probléma ellen úgy lehet védekez-ni, hogy az illetô pajzsmirigyét inaktív(nem radioaktív) jóddal telíteni kell,ugyanis az emberi pajzsmirigy minden-nap meghatározott mennyiségû jódotvesz fel. A csernobili balesetnél az érin-tetteknek jódtablettát adtak, viszont er-re sokan érzékenyek voltak, komolygondot okozott.

Ha valaki egy dióültetvényben, dió-erdôben sokat tartózkodik, akkor – habeigazolódik, hogy ebben a légtérben ajódkoncentráció magasabb, mint más-hol – az ô pajzsmirigye telítve lesz jód-dal, ezért egy diófaültetvénynek – ha azélettani, sejtbiológiai kísérletek is iga-zolják – komoly közvetett sugárvédelmiszerepe lehet. Ismételten hangsúlyoz-zuk azonban, hogy ennek bizonyításáraelengedhetetlen további minták vizsgá-lata.

A fentiek alapján javaslatTöbb diófát kell ültetni! Ahol a ter-

môhelyi adottságok lehetôvé teszik, ottnövelni kell a dióval történô erdôsítéstcélállományként, elegyfafajtaként, fásí-tásban díszítô elemként és védelmi ren-deltetésként is.

A kéregrepedéseken keresztül, va-lamint a levelek légzése és a szél által

okozott súrlódással keletkezett sérülé-sek következtében a légtér jódtartalmaa diófák közelében feldúsul. A diófá-nak rovarûzô és mikroorganizmus-ölôhatása is van a légtérbe kibocsátott jódmiatt.

A népi gyógyászatban a diófa levelé-nek gyógyító hatása ismert. A levél fô-zetével a roncsolt sebfelületet mosták.A diófa levelét megmosva a sérült felü-letre helyezték.

A zárt tér jódtartalma feltehetôen úgyis növelhetô, ha ott diólombot helye-zünk el, ami díszítô anyagként is szol-gálhat. Ugyanez megtehetô szaunábanis, s egyben a jód a tér mikroorganiz-mus-állományát is pusztítja.

A fentiekbôl láthatjuk a mért adatokalapján is, hogy a diófa milyen sokelônyös tulajdonsággal rendelkezik, atermésén és értékes faanyagán túlme-nôen. Ezért ültetését elôtérbe kell he-lyezni!

A dióültetvények létesítésének szük-ségességére az illetékes hatóságok fi-gyelmét fel kell hívni.

A közjólét célját szolgáló zöldfelü-letek létesítésénél a diófának elsôdle-ges lehetôséget kell adni. Gyermekin-tézmények, tanintézetek, egészség-ügyi létesítmények, idôsotthonok,családi otthonok, munkahelyek köz-vetlen környezetében, közterek, gaz-dasági telephelyek, zöldövezetek, kis-kertek, út és utca fásításánál stb. a dió-faültetésnek lehetôségét jobban kikellene használni.

A diófával történô erdôsítéseket, fá-sításokat elônyösebben kellene dotálni.A vad a diófa levelét és hajtását nemrágja. Agancstisztítással a fiatal diófakérgét hántja.

A szaporításhoz olyan egyedek ter-mését kell felhasználni, amelyek nö-vényvédelmet nem igényelnek. Megfe-lelô termôhelyen és célállományban azönszabályozó dióelegyes erdôállo-mány kialakítható, amely nem igényeltöbb emberi beavatkozást, mint máselegyfafajú lomberdô. Célállomány-ként az eddigi tapasztalatok alapján el-sôsorban a Juglans nigra jöhet számí-tásba. A Juglans regia-nak feltehetôena közintézmények fásításánál lehet na-gyobb szerepe, termésének jódtartal-ma sem elhanyagolható. Dióültetvényjellegû telepítéseknél a növényvéde-lem a gyümölcsültetvényekéhez ha-sonló.

Az erdészeti kutatómunka kereténbelül is több figyelmet érdemelne a dió!

Kabai Éva4, Zagyvai Péter4,Beliczay István5

Eredmények

Minta megnevezése Morfológiai egység ppm Jód sd (%)

Juglans regia Gyökér 0,363 ±21Szár 0,160 ±37Levél 8,676 ±1,49

Termés 0,252 ±13,4Zöld termés belseje 0,418 ±13,9

Juglans nigra Gyökér 0,191 ±38,9Szár – –Levél 8,710 ±2,7

Termésburok 4,495 ±5,5

Diófa alatti talaj 0–15 cm 0,785 ±500%15–30 cm 2,35 ±44%30–45 cm 3,46 ±33%

A táblázatban sd (standard deviáció) hibakorlát, amelyen belülre várhatóan amérések 68%-a esik.

Értékelés

1 Wissenschsftliche Tabellen Geigy, 1977, Basel, Switzerland2 G. Choppin – Radiochemistry and Nuclear Chemistry – Reed Educational and Professional

Publishing – 19953 Nagy L. Gy., Nagyné László K. – Radiokémia és Izotóptechnika, Mûegyetemi kiadó – 19974 Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet, 1521 Budapest5 6422 Tompa

Erdészeti Lapok CXXXVII. évf. 7-8. szám (2002. július-augusztus) 229

A KEFAG Rt. Kelebiai Erdészete aHusqvarnaval közösen június 11-én fa-kitermelô versenyt rendezett. A rende-zôk elsôdleges célja volt, hogy a részt-vevô fakitermelô vállalkozók szakmaiismereteit elmélyítsék.

Az erdészet a verseny színhelyét egyerdei-, feketefenyô véghasználati állo-mányban jelölte, ill. alakította ki. A ren-dezést a Husqvarna részérôl VolonicsZoltán, a cég kelet-magyarországi kép-viselôje, a Kelebiai Erdészet részérôlGôbölös Péter fahasználati mûszaki ve-zetô irányította.

A versenyszámok a következôk vol-tak:

– irányított döntés,– motorfûrész szerelés,– kombinált darabolás,– lánckímélô darabolás,– gallyazás.A KEFAG Rt. erdészetei 21 verseny-

zôt indítottak, a nézôkkel együtt a ren-dezvényen mintegy százan vettek részt.A szigorú bírók Roznik László és KollárIstván – nemzetközi versenyeken is in-duló, több érmet szerzô magyar fakiter-melô válogatott tagjai – voltak. A ver-senyzôk sportszerû és lelkes küzdelem-ben hajtották végre a versenyszámokat.

A pontszámok összesítése után azeredményhirdetésnél a KEFAG Rt. ré-szérôl dr. Almási János erdôgazdál-kodási osztályvezetô és Tóth Attilaerdészetvezetô, a fô támogatóHusqvarna részérôl Lázár Gyula diví-zióigazgató köszöntötték a résztvevô-ket és adták át a fôdíjat, egy

Husqvarna 350 motorfûrészt, máso-dik díjként egy vágásbiztos nadrágot,harmadik díjként pedig egy fülvédô-vel, rostéllyal felszerelt döntôsisakotés egy pár védôkesztyût.

Az elsô három helyezés a táblázatszerint alakult.

Kép és szöveg: Gôbölös Péter

Fakitermelô verseny a KEFAG Rt.Kelebiai Erdészetnél

Versenyzô Erdészet Döntés Szerelés Kombinált Lánckímélô Gallyazás Összesen darabolás darabolás

1. Marosi József Kerekegyházi Erdészet 466 82 197 136 400 1281

2. Kákonyi József Kelebiai Erdészet 449 80 155 206 372 1262

3. Faragó István Kelebiai Erdészet 427 73 139 193 391 1223

A neandervölgyi ember ügyesebb volt,mint ahogy eddig feltételeztük: fakéreg-bôl ragasztót tudott készíteni és ezt szer-számainak összeillesztéséhez használta.

Dietrich Mania, a jénai egyetempaleontológusa 1963-ban a Harz-hegy-ség észak-nyugati részében, Königsaueközelében egy lignitbányában a nean-dervölgyi korszakból (kr.e. 100 000–30 000 között) származó munkaeszkö-zöket és szurokdarabokat talált. Azegyik szurokdarabon világosan kivehe-tô egy ujjlenyomat, egy kovakô penge

nyoma és több farostmaradvány, amiazt mutatja, hogy a szurokdarabot ra-gasztóként használták egy fanyél és akovakô penge egybeillesztéséhez.

1963-ban az egész leletet – több fada-rabbal és kovakô szerszámmal együtt –Halléba vitték, ahol a Landesmuseumbanhelyezték el, a mélyebb elemzéshezazonban még nem voltak meg a szüksé-ges technikák.

Harminchárom évvel késôbb a lele-teket a Dörner Intézet kapta meg.Johann Koller és Ursula Baumer kuta-

tók kromatográfiával vizsgálták a szu-rok összetételét, és annak magasbetulintartalma alapján rájöttek, hogy aneandervölgyi ôsember a nyírfakérgetdolgozta fel ragasztóvá, ami nem egy-szerû dolog. Ilyen minôségû ragasztó-hoz ugyanis a nyírfa kérgét nagyonszûk hômérsékleti sávban, 340 és 400fok között kellett tartani.

Alacsonyabb hômérsékletnél nemjön létre a faszurok, magasabb hômér-sékletnél viszont tönkremegy. A nean-dervölgyi embernek meg kellett találniaa módot arra, hogy lassan és megfelelôhômérsékletnél addig melegítse a nyír-fakérget, amíg az megsûrûsödve ra-gasztót produkál. A szurokdarabokattudatosan állították elô.

(MTI)

Több tízezer éve nyírfából készítettek ragasztót

230 Erdészeti Lapok CXXXVII. évf. 7-8. szám (2002. július-augusztus)

A botanikus kert virágait csodálhattákmeg a címbeli tudományos tanácskozásrésztvevôi a Szent István Egyetem Bu-dai Campusának kertjében. A tanácsko-zás tartalma talán annak a kérdôjelnekaz eltüntetését is hivatott volt segíteni,amely a fôépület homlokzatán volt lát-ható:

Budai arborétum1893–?

A tanácskozáson botanikusok, kerté-szek, dendrológusok, erdészek (aka-démikus, minisztériumi fôtanácsos,ÁESz igazgató, erdészetvezetô, erdé-szeti mûszaki vezetô, botanikus kertvezetô stb.), biológusok, természetvé-dôk szép számmal vettek részt. Dr.Szendrô Péter az elnökség bemutatásaután, rektori megnyitójában az arboré-tumok alapításának, mûködtetésénekgazdasági jellegû problematikáit állí-totta szembe a társadalmi jelentôsé-gükkel, lényegében az anya-gi(as)ságon túli jelentôségükkel.

Dr. Kiss Ádám oktatási minisztériumiállamtitkár a tizenegynéhány, felsôok-tatást közvetlenül szolgáló gyûjte-ménnyel összefüggésben hangsúlyoztaa klasszikus botanika, a környezet- éstermészetvédelem iránti fokozottabbérdeklôdést. Az oktatás és képzés jelen-legi normatív támogatásának módjábangyors változást nem prognosztizált,ugyanakkor ígéretben fogalmazta megaz oktatási célú gyûjtemények hosszútávú fennmaradásának támogatását.

Dr. Illés Zoltán képviselô, az Ország-gyûlés Környezetvédelmi Bizottságá-nak elnöke kijelentette: a társadalmatnem lehet felosztani környezetvédôkreés nem környezetvédôkre. Egyéni érde-keltség esetén minden érintett környe-zetvédôvé változik. Az érdekek megis-merése, a kompromisszumok keresése,lehetôség szerinti legjobb megoldás kö-zös megfogalmazása és teljesítése ve-zethet magasabb szintek eléréséhez. Ki-fejtette, hogy az EU-hoz csatlakozás mi-nimális elvárásainak teljesítése megtör-tént, egyes feltételek teljes körû megol-dása több idôt (évet) kíván. Befejezésülelmondta, hogy a korszak jellemzôje,hogy a mindenkori kormányok jellegé-tôl függetlenül felértékelôdik a környe-zet- és természetvédelem.

Dr. Haraszthy László, a WWF ma-gyarországi szervezetének igazgatója

röviden bemutatta a kormányokon kí-vüli szervezet felépítését, mûködését,kapcsolatrendszerét. Arborétumokkalkapcsolatos programban nem mûköd-nek közre, magyarországi erdôkkelösszefüggô feladatokat a veszélyezte-tett erdôtársulások, a Budai-hegység, asík vidéki tölgyesek, az erdôfigyelôprojekt témaköreiben fogalmaztakmeg.

Dr. Schmidt Gábor, a MABOSZ el-nöke felvázolta a magyarországi bota-nikus és gyûjteményes kertek kialakí-tásának számtalan módját, indítékát.Hosszabb-rövidebb idô után, szintevalamennyi közcélt is szolgál (kutatás,oktatás, ismeretterjesztés stb.). Ha-zánkban kb. 300 gyûjtemény számítemlítésre érdemesnek (közülük 45 azFVM felügyelete alatt, más irányító tár-cától eltérôen, éves költségvetésekenalapuló százmilliós nagyságrendû tá-mogatással mûködik). Hangsúlyosanszólt a gyûjtemények oktatásban betöl-tött szerepérôl, személyiségformáló je-lentôségérôl.

Dr. Solymos Rezsô akadémikus, azMTA Agrártudományok Osztályánakelnökhelyettese elmondta, hogy er-dôk és arborétumok egymás nélkülnem értelmezhetôk. Az arborétumokkülönféle erdôképek megtestesítôiadott helyen. Az erdészeti arborétu-mok magyarországi alapítása mintegy50 évvel ezelôtt kezdôdött. A kb. 1hektáros területek azonos vagy kerté-szeti tapasztalatok felhasználásávalnéhány fô fafajjal (exotával) erdôsíté-se, szoliter helyett zárt, erdôszerû ne-velése, erdészeti módszerekkel törté-nô kezelése és értékelése ad különle-ges szerepet ezeknek a gyûjtemé-nyeknek. Szólt az elôadó az aktuáliserdôtelepítések körülményeirôl, töb-bek között az arborétumok, gyûjte-mények kezelése során szerzett isme-retek hasznosításáról is.

Dr. Sipos András az egyetemi gyûjte-ményes kerteket felmérô bizottságmunkájáról számolt be. A lényegébenkincstári területen fekvô gyûjteményekközcélt szolgáló bemutatók. Az Oktatá-si Min. felügyelete alatt kb. 260 hektárkertet kezelnek, kis támogatási igény-nyel, kiterjedt szolgáltatással. A 150-etelérô gyûjtemény több, mint 180 ezertaxont képvisel, amelyek egyaránt szol-

gálnak oktatási, nevelési (növény is!),bemutatási, publikációs, kísérleti, tanú-sítási, hazai és nemzetközi tapasztalat-csere stb. célokat.

Dr. Isépy István az elôzôeket kiegé-szítve foglalkozott a gyûjteményekfenntartásának gyakorlati (konzervá-ció, kutatás, kultúr-, kert- és tudo-mánytörténeti, nemzetközi együttmû-ködési) vonatkozásaival és ezek érde-kében a fenntartás pénzügyi forrásai-nak felkutatását kiemelten kezelendôfeladatként említette. Dr. Rimóczi Im-re, a Botanikuskerti Munkabizottságelnöke a gyûjteményes kertekökoszisztematikus szemléletére hívottfel. Egyebek mellett a különféle szim-biofita gombákkal példázta a kertekélô múzeum jellegét, ahol távoli föld-részek társulásai jelennek meg az ér-deklôdôk szeme elôtt.

Végezetül dr. Kovács Mátyás KTMállamtitkár a természetvédelmi tör-vény tükrében tekintette át az arboré-tumok, gyûjteményes kertek koráb-ban részletezett funkcióit. Hangsú-lyozta, hogy számos esetben márnemcsak egyes természeti értékekegyedi védelme, hanem önmagában ahumánkapcsolati funkciók is védettsé-get indukáltak volna a törvény szint-jén. A jogi védettség fontosságánakmás utakon történô megerôsítéséreemlített példákat, majd ismertette atermészetvédelem szakmai elvárásaitaz arborétumokat, gyûjteményes ker-teket illetôen. A közvélemény számáraOvidius-idézettel fogalmazta meg azelvárható legalapvetôbb, talán sûrítvesem túl hamis szemléletet: – Ne vágj kiminden idôs fát!

Apatóczky István

Arborétumok és botanikus kertek atársadalom szolgálatában

Madárbarátok között

A Magyar Madártani és Természetvé-delmi Egyesület új, országos progra-mot indít Madárbarát kert névvel.A program részleteit tájékoztató is-merteti.További részletek a ww.mme.huhonlapon tekinthetôk meg.Természetesen kérdéseire szívesenválaszolunk:

E-mail: kert@mme.huTelefon: 40/400-201

Drexler Szilárd

Erdészeti Lapok CXXXVII. évf. 7-8. szám (2002. július-augusztus) 231

A feltett kérdésre a választ a NATUR-OPA c. folyóirat 2001. 96. számábantaláljuk. Érdemes ennek fontosabbmegállapításait ismernünk.

Bevezetôben az erdô fogalmánakmeghatározásával foglalkozik. Az ez-zel kapcsolatos hazai vitákra tekintet-tel ezt fordításban közöljük.

E szerint „az erdôt definiálhatjukökoszisztémaként, a területet borítónövénytakaró egyik típusaként és né-ha a terület hasznosításának egyikosztályozási egységeként is. Egyes er-dô definíciók ebbe csak a természetesökoszisztémákat foglalják bele, má-sok olyan területeket is erdôként ér-telmeznek, amelyeken még fa sincs. Adefinícióknak megvan a sajátos hasz-nálati területe. Mindenesetre a nem-zetközi statisztikák számára egyetem-legesen elfogadott értékelés a fávalborítottság nagyságából indul ki. AFAO szerint minden olyan terület er-dônek minôsül, amelynek fával borí-tottsága meghaladja a 10%-ot. Ebbebele kell értenünk az erdôket, az ül-tetvényeket, sôt az olyan területeketis, amelyeket átmenetileg nem borí-

tanak fák, jelesül a letermelés és fel-újítás közti állapotban álló területeketis.”

Európa harmada erdôvel borított, aFÁK államaiban pedig 40% feletti azerdôsültség, ezen belül Oroszország-ban 851 millió ha a kiterjedésük, alegnagyobb a világon. A háborús idô-szakok kivételével az erdôterület nö-vekedett Európában részben az ültet-vényes programok révén, részben afelhagyott területeken természetesbetelepedés útján. Ezek a növek-mények bôven kiegyenlítik az infrast-ruktúra és beépítés okozta vesztesé-geket.

A sûrûn lakott Európában azembernembolygatta erdôk aránya 5%alatt van. A boreális északi és magas-hegyvidéki erdôktôl eltekintve ilyenalig van másutt. Erdeink túlnyomó-részt természetszerû állapotban van-nak, vagyis elegyes faji összetétel jel-lemzô rájuk, amelyekben ôshonos fa-jok játszák a fô szerepet és hiányzik abelterjesebb erdôkezelés is.

Ami a kitermeléseket illeti, az évinövedéknek alig több, mint felét ve-

szik ki évente,ezért az élôfakész-let növekszik. Eb-bôl adódóan azeurópai erdôkévente mintegy540 millió tonnaszenet kötnekmeg, ez mintegyharmada annak,mint ami aszénkibocsájtás-ból és trópusi er-dôk kitermelésé-bôl adódóan a le-vegôbe kerül.

Az európai er-dôknek kb. felevan magántulaj-donban, többnyi-re farmerekében,de növekszik avároslakók erdô-tulajdona. A FÁKállamaiban az ál-lami tulajdon ameghatározó.

Az erdôket ká-rosító tényezôkközül legnagyobbveszélyt a tüzek

jelentik, elsôsorban a mediterrán or-szágokban. Évente mintegy 200 000ha erdô lesz a lángok martaléka. Je-lentôs a tûzkár Oroszországban is, itta klíma szárazságát okolják ezért.1998-ban pl. 7 millió ha erdô égett el.Az erdôpusztulásnak nevezett károso-dás szintén nagy területeket érint,okozóiról folytatott viták még nem ju-tottak nyugvópontra. Jelenleg a fáknegyede van veszélyben e miatt.

Sokan féltik az erdôk faji sokfélesé-gének csökkenését is az egykorú mo-nokultúrák és más okok miatt is. En-nek mértékét nehéz becsülni, annyibiztos, hogy növekszik azon erdôk te-rülete, amelyekben intézményesengondoskodnak a faji sokféleség meg-ôrzésérôl és a gazdasági erdôkben ajavításáról. A természetes felújításokaránya mintegy harmada az ilyenmunkáknak, a mesterséges erdôsíté-sekhez felhasznált anyag Európában85%-ban, a FÁK államaiban 100%-banôshonos fajokból áll.

Összefoglalóan azt lehet mondani,hogy Európa erdeinek állapota nemannyira rossz, mint a felületes szemlé-lô gondolná.

Ref.: dr. Szodfridt István

A Nagy-Szénástanösvény újdonságaiKevesen tudják, hogy Budapest köz-vetlen közelében található az országegyik legértékesebb védett természetiterülete, melyet az Európa Tanács1995-ben Európa Diplomával tünte-tett ki. A területre érkezô látogatókirányítását és tájékoztatását a külföldiszakemberek is elvárják tôlünk. Tan-ösvényünk azonban nem csupánezért jött létre. Budapesten és közvet-len környékén a természetre óriásinyomás nehezedik, ezért különösenfontos, hogy egyre többen megértséka természeti értékek védelmének je-lentôségét. A Duna-Ipoly NemzetiPark Igazgatóság és a WWF Magyaror-szág a Nagy-Szénáson kialakított egyolyan tanösvényt, amely tartogat né-hány meglepetést.

Gadó György Pál

Veszélyben vannak-e az európai erdôk?

232 Erdészeti Lapok CXXXVII. évf. 7-8. szám (2002. július-augusztus)

Nagy örömmel olvastam az erdôszegé-lyekrôl, azok fontosságáról írt cikkeket.A cikkek nem említik meg az erdôsze-gélyek fontosságát vízfolyásaink men-tén, ott, ahol nem szükséges a parti sávtisztán tartása. A tapasztalatok szerint avízparti letermelés során mindig marad-nak olyan nagyobb, mederbe bedôltfák, amelyek kihúzása gazdaságtalan. Akésôbbiek során viszont jelentôs me-derelfajulásokat okozhatnak, és eztöbbnyire költséges, és népszerûtlenvízgazdálkodási beavatkozásokat teszszükségessé. A felelôsség és a költség-viselô megállapítása általában elmarad.

Hozzászólásomat mégsem ezért te-szem. A vízparti erdôszegélyek termé-szeti értéke, fajgazdagsága talán a leg-nagyobb az erdôszegélyek között. En-nek fenntartása, nemcsak vízügyi ér-dekbôl fontos. Fontos szerepük van avizes élôhelyek jellege, flórája, faunájaátmentésének az intenzív erdôgazdál-kodás mentén. Az erdôszegélyek meg-óvása ezeken a helyeken kiemelt figyel-met érdemel.

Mûködési területemen a Szigetköz-ben is általában partélig történô leter-melés van. A letakarított erdôszegélyhelyén azonban már nem a területre jel-lemzô növényzet jön elô, hanem megje-lenik az akác, egysíkúvá szegényítve atáj értékeit. Sajnos újabban, a hullámté-ren is történtek akáctelepítések, melyektovább segítik, hatványozottan felgyor-sítják ezt a kedvezôtlen folyamatot. Vé-leményem szerint ez veszélyes követ-kezményekkel jár a terület élôvilágára.

A vízparti területeken ezért kiemelt

figyelmet kellene fordítani arra az aján-lásra, ami a korábbi cikkekben is megje-lent, miszerint megfelelô szélességbenóvni kell az erdôszegélyeket. A problé-

ma egyik megoldása lehetne, ha az er-dôrészletben található vízparti sávról azüzemterv külön elôírásban intézkedne.Ebben a sávban olyan fafajösszetétel ül-tetését lenne célszerû elôírni, amelyszolgálja a helyi természetvédelmi-víz-ügyi elôírásokat is. A vízparti erdôsze-gély élôhelyének folytonossága szálalóerdôgazdálkodással biztosítható. Azakác visszaszorítására ugyanitt szelektíverdômûvelés volna célravezetô. Egysze-rûsítené a szegélyterület kiemelt jelentô-ségû fenntartását, ha az intenzív mûve-lés és a szegélymûvelés között lehetnekialakítani az üzemi utat.

A vízparti erdôszegélyek megóvásahozzájárulhatna a medrek morfológiaiés természeti stabilitásához egyaránt, éssegítséget nyújtana a terület természetiértékeinek átmentésében.

Láng IstvánÉszak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság

osztályvezetô

Néhány vízügyes-természetvédô gondolat az erdôszegélyekrôl...

A világon egyedülálló újraerdôsítésiprogram indult a múlt héten Kínában. A10 milliárd dolláros, tíz évre tervezettprogram keretében közel Kalifornia mé-retû, 272 000 négyzetkilométernyi területfásítását célozták meg. A beruházás a2008-as olimpiára való felkészülés része,de valójában Kína erdeinek eddigi erôtel-jes pusztulása vezetett a döntéshez.

Az erdôkben gazdag, termôföldekbenszegény Kínában az ipar energiaigényé-nek fedezésére, a papír- és bútorgyártásnyersanyag-utánpótlására, valamint a ter-môföldek létesítésére nagy területekenfolytattak fakitermelést. A faállománypusztulásához olyan természeti tényezôkis hozzájárultak, mint a sivatag terjeszke-dése, az aszályok és az áradások. Ennekellensúlyozására 1998-ban bizonyos he-lyeken favágási tilalmat léptettek életbe.A fa iránti szükségletet azonban valaho-gyan ki kellett elégíteni, így Kína az Egye-sült Államok után a Föld második legna-gyobb faanyagimportôre lett.

A tervek szerint fatelepítésekkel bizto-sítják az utánpótlást. Ahol csak lehet, ígyhegyoldalakban, mezôk és termôföldekszélén ültetnek fákat, hogy kiküszöböl-jék a további talajeróziót, és hogy a Pe-kinghez hasonló nagyvárosokat megóv-ják a heves porviharoktól. A kínai kor-

mány ennek ellentételezéseként a termô-földjeik felszámolására kényszerült föld-mûvesek kártalanítását ígéri.

A program nem az elsô fásítási kísér-let, de az 1980-as évektôl elültetett mil-liónyi fa kevésnek bizonyult áttörôeredmények eléréséhez.

Az átfogó terv részeként egyébkéntpandák, tibeti antilopok és ritka orchide-ák számára is létrehoznak néhány ter-mészetvédelmi területet. Úgy tûnikazonban, a jelenlegi terv megvalósításá-nak útjában akadályok is állnak. Mégnem történt meg a legmegfelelôbb fafa-jok kiválasztása, és az anyagi erôforrá-sok elôteremtése is bizonytalan.

Gajdos László(Népszabadság)

Az emberek miattnô a sivatagi részTERMÉSZET. Kína területének egyne-gyedét, azaz kb. 2,7 millió négyzetkilo-méteres körzetet veszélyezteti az elsi-vatagosodás. A helyi erdôgazdálkodásihivatal felmérése szerint az ország többmint 18 százaléka emberi tevékenysé-gek miatt sivatagosodik, mint a túlmû-velés, az erdôirtások, de szerepet játsza-nak a tartós szárazságok is. (MWN)

Kaliforniányi fásítás Kínában

Erdészeti Lapok CXXXVII. évf. 7-8. szám (2002. július-augusztus) 233

Örömmel számolhatok be róla, hogyOEE Csoportunk rendezvényei mártöbb, mint három év óta új színfolttalgazdagodtak: minden hónap másodikszerdáján klubdélutánra jönnek összeaz érdeklôdô tagtársak Kecskeméten azerdôgazdasági központban (télen) vagykörzetünk valamelyik szép erdészetihelyén (az év többi idôszakában).

A résztvevôk száma általában 20 és50 között ingadozik. Ezeknek az össze-jöveteleknek nincs kötött napirendje.Megbeszéljük az idôszerû erdészeti kér-déseket, és ezzel kapcsolatban elmond-juk egymásnak elképzeléseinket, javas-latainkat. A helyszíneken látottakhozvéleményt fûzünk. Érdeklôdünk egy-más személyes dolgai iránt, megemlé-kezünk a betegekrôl, elhunytakról. Sokesetben szakmai elôadásra is sor kerülés esetleg video- vagy diavetítés.

Az eddigi találkozók közül többet kü-lön is felsorolok (nem idôrendben). Bog-nár Gábor csoporttitkárunk minden alka-lommal tájékoztat az elôzô idôszak fonto-sabb szakmai és társadalmi eseményeirôl,a tervekrôl. Néhány esetben ôt VárkonyiVilmos kollégánk helyettesítette.

Az egyik klubnapon Ormos Balázsfôtitkárunk is részt vett a kecskeméti ar-borétumban és részletesen tájékoztatottbennünket az egyesületben folyó mun-káról, a volt OEE székház ügyérôl.

Más alkalommal az erdôgazdaságiközpontban Puskás Lajos régiófelelô-sünk aktuális egyesületi dolgokról be-szélt és beszámolt a gyulai csatornázottöntözéses tölgyerdôk eddigi eredmé-nyeirôl.

A KEFAG Rt. munkájáról a problé-mákról és sikerekrôl Sódar Pál vezér-igazgató tájékoztatott bennünket azegyik központi klubdélutánon. Más al-kalommal Mézes Lajos osztályvezetô-helyettes az erdôgazdaság fakeres-kedelmérôl beszélt.

Két kecskeméti klubnapon dr.Barányi László kollégánk diavetítéses be-számolót nyújtott namíbiai, illetve USA-beli vadászati útjáról, tapasztalatairól.

Ugyancsak az erdôgazdasági köz-pontban két alkalommal számolt be dr.Tóth József kollégánk ÉNy-németorszá-gi, illetve kínai tanulmányútjáról, vetí-tett képekkel illusztrálva.

Szintén kecskeméti klubnapon tájé-koztatott bennünket Koncz János kollé-gánk a megyei lapban írt cikkérôl, melynagymértékben hozzájárult ahhoz,hogy az egymilliomodik hektár emlék-fásítás megmaradt és nem települt ráüzletlánc.

Egyik rendezvényen Koczka Zoltántagtársunk számolt be észtországi, sítú-rával egybekapcsolt tanulmányútjáróldiavetítéssel.

Két központi klubdélutánfolyamánSipos Sándor adott tájékoztatást: egyi-ken „A mi nyelvünk” c. könyvet propa-gálta, megállapítva, hogy a mû támoga-tóinak negyedrésze a mi OEE csopor-tunk tagjaiból áll; másik alkalommal be-számolt a jól sikerült nyírségi OEE ván-dorgyûlésrôl.

A helyi arborétumban tartott összejö-vetelen dr. Gôbölös Antal, az erdészetiszolgálat vezetôje kalauzolta a megje-lenteket. Ezen részt vett Dánfy László, amegyei MTESZ igazgatója is.

A kecskeméti regionális erdészetiszaporítóanyag-termelési központbantartott klubnapon Bagaméri Gáspár(OMMI) az USA-beli nyárfa kong-resszusról számolt be diavetítéssel egy-bekapcsolva.

A KEFAG Juniperus kertjét klubdél-után során Szûcs Dezsô tagtársunk mu-tatta be, és ugyanott Nagy Tamás kollé-gánk diaképek vetítésével beszámolt aBihar-hegységben tett turistaútjáról.

Nyárlôrinci tanyáján Kiss János kollé-gánk látta vendégül csoportunkat és

bemutatta az itt lévô nemesnyár-szürke-nyár-akác rudaskorú mintegy 30 hektá-ros szépen fejlôdô erdejét.

Lajosmizsei tanyáján Bíró Tibor né-hány éves sikeres erdôsítését tekintet-tük meg, és ez a bejárás fehér asztalnálfolytatódott.

Németh Imre tagtársunk két alkalom-mal vezette a társaságot általa patronáltmagánerdô-birtokosok tanyájára Kecs-kemét környékén. Egyik esetben CsíkMihály, majd László Károly szakszerûés sikeres erdôsítését-fásítását tekintet-tük meg, és nem mellékesen szíves fo-gadtatásban volt részünk. A látottakalapján megállapíthattuk: magánerdô-ben is lehet példamutatóan jó munkátvégezni, ha a tulajdonos úgy áll hozzáés az erdészeti szakember irányítását,tanácsait elfogadja.

A tiszaalpári vadászházban tartottösszejövetelt Szeverényi István szervez-te, kitûnô vendéglátással. Emellett az ittfolyó fácánneveléssel is megismerked-tünk.

A Kecskemét nyíri erdôben tartottklubnapot Madácsi Sándor és MikulásiBéla kollégáink szervezték. A szívélyesvendéglátás mellett meglátogattuk az it-teni, magánerôbôl létesült 1848–49-esmúzeumot, a Szent Hubertus kápolnát,Szulyovszki László elhunyt kollégánkkopjafás emlékhelyét.

Solton Kiss József és Szûcs Imre tag-társaink szervezték a klubnapot. A cse-metekertben nemes nyár, szürkenyár,kocsányostölgy és más lombfafajokszakszerû nevelését láthattuk, majd szí-vélyes vendéglátásban volt részünk.

A Kiskunsági Nemzeti Park körzeté-be esô Lakitelek–Tôserdôn FelföldyZoltán erdészetvezetô ismertette anyárjasi erdészet fôbb munkáit, problé-máit, terveit, majd ez a találkozó is fe-hér asztalnál fejezôdött be.

A jelenlegi beszámolási idôszakbanelhunytak: Szulyovszki László kerületve-zetô, Méntelek, Bognár József ny. erdé-szetvezetô, Mélykút, Gergelyfi Pál ny. ke-

Kiskunsági klubnapok

234 Erdészeti Lapok CXXXVII. évf. 7-8. szám (2002. július-augusztus)

rületvezetô, Kecskemét, dr. HorváthLászló ny. erdészetvezetô, Bugac; azutóbbi hónapokban pedig dr. Walter Fe-renc és dr. Papp László ny. erdômérnö-kök Kecskeméten. Horváth Laci emlék-tábláját néhány hónapja avattuk felBugacon, Szulyovszki Laci emlékhelyétévente megkoszorúzzuk a nyíri erdôben.

A klubnapok költségeinek jelentôs

részét a Kiskunsági Erdôgazdaság, vala-mint a Kecskeméti Erdészeti Szolgálatszokta vállalni, fôleg az üzemi gépko-csik biztosításával, amit ezúton is meg-köszönünk.

Megemlítem, hogy az OEE Kiskunsá-gi Csoportja munkálkodásának az utób-bi 5–6 évben egy másik új színfoltja isvan: az OMBKE Kecskeméti Szerveze-

tével a megyei MTESZ útján jó kapcso-lat alakult ki, ami sok közös rendez-vényben ölt testet. Ez egyébként meg-érdemelne egy külön beszámolót.

Végül: bízom benne, hogy a jövôben anem nyugdíjas egyesületi tagok is na-gyobb arányban látogatják a klubnapokat.

Kép és szöveg: Sipos Sándorny. erdômérnök

A Szeniorok Tanácsa (SzT) 2002. márci-us 19-én tartotta tisztségválasztó gyûlé-sét. Az ülésen a 25 fôs tagságból 17-envettek részt, tehát szavazatképesek vol-tak. A leköszönô Szász Tibor elnök azüdvözlések után Halász Aladár tagtársatkérte fel az ülés levezetésére. Az OEE el-nökségét a választáson Schmotzer And-rás képviselte.

A levezetô elnök felkérte Szász Ti-bort, mint a jelenlegi formában mûködôSzT-nek a létrehozásában közremûkö-dôt, hogy az SzT fiatalabb tagjai és azutókor számára ismertesse a Tanácsmegalakulásának történetét és mûkö-dése fontosabb mozzanatait.

Az 1992 óta jelenlegi jogállásban mû-ködô SzT-nek két elôdje volt. Az egyikaz akkori MÉM OEE Helyi CsoportjábanBoros György által vezetett Szenior Bi-zottság, a másik az OEE elnökség felké-résére, Fila József vezette, esetenkéntfelkért tagokból álló, ad hoc feladatokatellátó Szenior Tanács volt. Fila Józsefezenkívül megbízást kapott arra, hogyaz OEE-t képviselje az MTESZ SzociálisBizottságában.

1968-ban, Boros György lemondásaután az SzT most leköszönô elnökétügyvezetô, Boros Györgyöt pedig tisz-teletbeli elnöknek választotta. 1988-ban az OEE elnöksége a Szenior Ta-nács ügyeinek intézését ugyancsak amost leköszönô SzT elnökre bízta.1990-ig a két szervezet párhuzamosanmûködött. Az akkor megválasztott újOEE elnökség e két szervezetet meg-szüntette, és felkérte Szász Tibort,hogy tegyen javaslatot egy, a jövôbenaz OEE elnöksége alatt mûködô, azegész ország erdész-nyugdíjasainak azügyeivel foglalkozó „Szeniorok Taná-csa” létrehozására. A kidolgozott és el-fogadott javaslat szerint az SzT szak-osztályjellegû és jogkörû szervezet lett,25 fôs budapesti és vidéki lakosú,szakmánk köztiszteletû nyugdíjasaibólválasztott létszámmal. Az évente ren-dezett legalább két összejövetelen a

tagságon kívül a megalakulástól napja-inkig, mint meghívottak részt vettekazok a szakmai közösséget pártolónyugdíjasok, akik a Tanácsból kihalókhelyére várományosak. Az SzT fontoserdészeti szakmai és egyesületi ügyek-ben nyilvánítja véleményét és segíti azOEE elnöksége munkáját. Képviseli azOEE-t az MTESz Szociális Bizottságá-ban, az OEE elnöksége által felkért SzTtag irányítja az Egyesület Szociális Bi-zottságának a munkáját és részt veszaz Erdészcsillag Alapítvány Kuratóriu-mában.

Az SzT eddigi legfontosabb tevé-kenységei:

– Segítette az OEE elnökségét 1990-tôl az erdészet sorsát meghatározó tör-vénytervezetekkel kapcsolatos vélemé-nyek kialakításában.

– 1990-ben, a rendszerváltoztatás fel-fokozott légkörében az OEE elnökségeés a MÉM Erdészeti Hivatala közöttiszakmai vitában az Egyesület elnöksé-gét támogató állásfoglalást állítottakössze és küldtek el az Erdészeti Hivatalvezetôjének.

– 1993-ban írásban felhívták a mi-niszterelnök figyelmét azokra a veszé-lyekre, amelyek az erdôk privatizálásá-ból fakadnak. Javasolták a további pri-vatizálás leállítását.

– Javaslatot készítettek 1998-ban azFVM részére az árvízkárok csökkenté-sét segítô erdészeti feladatok tárgyában.A munkák megtervezéséhez és végre-hajtásához felajánlották a segítségüket.

– Közremûködtek az OEE elnökségAlapszabályt, Szervezeti és MûködésiSzabályzatot, Választási Szabályzatotkorszerûsítô és újabban az ErdészetiEtikai Kódexet kidolgozó munkájá-ban.

– Halász Aladár SzT-tag felvetésérejavaslatot készítettek és tevékenyked-tek a nagy emlékû Modrovich Ferencprofesszor szobrának a felállítása érde-kében.

Szász Tibor befejezésül megköszön-

te a tagság 16 éven át kifejtett tevékeny-ségét és bejelentette az elnökségrôl va-ló lemondásukat. Haják Gyula elnök-helyettes nevében is kérte, hogy a veze-tés fiatalítása érdekében a tagság kettô-jüket ne szerepeltesse a megválasztásrajelöltek között.

A levezetô elnök felkérte a Választá-si Bizottság elnökét, Haják Gyulát és aBizottság két tagját, Pandula Zoltánt ésdr. Marjai Zoltánt, a titkos választás le-vezénylésére. A Tanács tagjai elnöknekdr. S. Nagy Lászlót, titkárnak CsobánciErzsébetet egyhangúlag választottákmeg.

S. Nagy László a titkár nevében ismegköszönte a megelôlegezett bizal-mat és ígéretet tett arra, hogy az SzTeddigi irányvonalát megtartva igye-keznek tevékenykedni. Ápolni fogjáka rájuk maradt „Szellemi hagyatékot”és „Közösségi szellemet”. Meggyôzô-dése, hogy csak a lélekben is erôs em-berek képesek az egységes cselekvés-re. A fiatalabb generációnak ebben aszellemben kívánnak majd példát mu-tatni.

Terveiket a következôkben foglaltaössze:

– az eddig bevált szellemû ülések éstapasztalatcserék szervezésének folyta-tása;

– a nemzetérdekû ügyekben párt-semleges állásfoglalások kialakítása;

– az egymás iránti bizalmatlanságfelszámolása, a szakmai problémák kö-nyörtelen jelzése;

– az erkölcsös, példaértékû Nagyja-ink emlékének ápolása, az ErdészetiEtikai Kódex megalkotásának folyama-tos szorgalmazása és segítése;

– az ifjú erdészekkel való együttgon-dolkodás lehetôségeinek feltárása.

Az új elnök javaslatára a múlt meg-becsülése és a folyamatosság megte-remtése érdekében a tagság dr. SzászTibort „Örökös tiszteletbeli elnöknek”választotta.

Szász Tibor

Beszámoló

Erdészeti Lapok CXXXVII. évf. 7-8. szám (2002. július-augusztus) 235

Dr. Tóth Béla: A nemesnyárak termesz-tésének termôhelyi felté-

telei címû könyvérôl

A hazai termôhelyfeltárás és kutatásújabb eredményének tekinthetô dr.Tóth Béla „A nemesnyárak termesztésé-nek termôhelyi feltételei” címmel meg-jelent könyve. Szakmai igény már régó-ta létezik arra, hogy a hazai erdôgazdál-kodás alapjait képzô termôhelyek, ill. azegyes fafajok termôhelyi igényét jobbanmegismerjük. A nemes nyárak az akácmellett az ültetvényszerû erdôk gerincétképezik. „A mintegy 130 ezer ha nemesnyárak az erdôk 6,7%-át teszik ki, a tel-jes fakitermelésben pedig 18%-kal jelen-tôs részarányt képviselnek”, olvasható abevezetôben. Gazdaságosságuk változótechnológiák mellett nem vonható két-ségbe, ezért mind az állami erdôgazda-ságoknál, mind pedig a magánszférábantovábbra is elônyt élveznek a gyors nö-vekedésû nemesnyár-klónok. Mivel atermészetvédelmi törekvések olykorjoggal, olykor jog nélkül igyekeznek anem ôshonos fafajokat visszaszorítani,ezért a legkedvezôbb termôhelyi adott-ságok mellett egyre kisebb területaránytképviselnek a nemes nyárak.

Fájának jó minôsége, széles körû fel-használhatósága miatt mindig keresett afapiacon, ezért természetes a gazdálko-dók részérôl az a törekvés, hogy anemes nyárak termesztésére az árterü-leteken kívül egyéb alkalmas termôhe-lyeken is sor kerülhessen. A termôhelyifeltételek romlása jelentôs kockázat anemesnyár-termesztésben, ezért min-

den gazdálkodó elemi érdeke a ter-meszthetôségi feltételek (termôhelyiadottságok) pontos ismerete. Ehhez atémához ad igen értékes, hasznos, agyakorlatban jól használható útmutatásta könyv, amely a szerzô több évtizedeskutatómunkájának és gyakorlati megfi-gyeléseinek eredménye.

A szerzô a bevezetô után a„Nemesnyárak termôhelyi igénye általá-ban” címû fejezetben a nemes nyár leg-fontosabb ökológiai igényeit tárgyalja.Ebbôl kiderül, hogy mely klónok a kife-jezetten fényigényesek, amit a növôtérkialakításánál alapvetôen figyelembekell venni. „A nyár (gyökérzet) levegô-igénye” fejezetbôl kitûnik, hogy anemes nyárak kifejezetten levegôigé-nyesek, gyökereik igénylik a felsô40–50 cm-es talajréteg állandó át-szellôzését. „A nemesnyárak vízigé-nye” fejezetrészben a szerves anyag elô-állításához szükséges vízmennyiségretalálunk konkrét adatokat, mivel anemes nyárak köztudottan nagyon víz-igényesek. „A nemesnyárak klímaigé-nye” fejezetrészben a nemes nyár ter-mesztésben szerepet játszó két klímátemlíti a szerzô. Az erdôs sztyepp, eset-leg a kocsánytalan tölgyes, ill. cseres klí-mában találkozhatunk állományaikkal,mivel melegigényes fajok. A klimati-kus tényezôk között a csapadéknak vankiemelt szerepe. „A nemesnyárak táp-anyag (ásványi elem) igénye” fejezet rá-mutat arra, hogy a nemes nyárak gyorsnövekedéséhez vagy faanyag produkci-ójához jelentôs mennyiségû tápanyagravan szükségük. Idéz hazai és nemzetkö-zi adatokat, amelyek segítségével be-csülhetjük a növényekben levô táp-anyag-mennyiséget, annak felhalmozó-dásának mértékét. Bemutatja a legfonto-sabb tápelemek hiánytüneteit.

A következô fejezet „A termôhelyikörnyezeti adottságok és a nemes-nyárak termesztési lehetôségei”. Ebbena széles szakmai körökben is elfogadotttermôhely-tipológiai rendszer alapjántárgyalja az egyes termôhelyeket össze-vetve a nemes nyárak termôhelyi igé-nyével. A nemes nyárak termesztésé-ben a termôhelyi tényezôk közül döntôszerepe van a hidrológiai és a talajvi-szonyoknak, ennek megfelelôen ezeka fejezetrészek sokkal részletesebbek.Útmutatást kapunk az egyes hidrológiaikategóriákkal jellemezhetô termôhe-lyek hasznosításának mértékérôl, a vá-lasztható fafajokról, ill. az esetleges me-

liorációs beavatkozások lehetôségérôl.A nemesnyár-termesztésben a másikfontos tényezô a talaj. Megnevezi azegyes alkalmas genetikai talajtípusokat,elemzi az egyes fizikai talajféleségekszerepét a nemesnyár-termesztés lehe-tôségében. Kitér a talaj szerkezetére,ami a levegôzöttséggel szoros összefüg-gésben van. Kiemelt szerep jut a termô-réteg vastagságának, mivel csak a jóvíz-, levegô- és tápanyag-ellátottságiszintek teszik lehetôvé a gyors növeke-dést. A vízgazdálkodást befolyásoló ta-lajadottságok ismertetésével a talajbanelôforduló kedvezô vagy kedvezôtlenhatású talajrétegek szerepét tárgyalja aszerzô. Fontos a talajhibák ismereteés mélységi elhelyezkedése. Útmuta-tásokat találunk arra, hogyan állapítsukmeg a termôréteg-vastagságot, milyentalajadottságokat kell meghatároznunk.A termôréteg vastagságának kategó-riáinál a szerzô figyelembe vette aklasszikus termôhely-feltárás termôré-teg vastagsági kategóriáit, azonban anemes nyárak növekedési üteme meg-követeli ezen kategóriák specifikusan anemes nyárakra történô kidolgozását.Ennek szerepe a fafajválasztás mellettaz állományok növekedésében van. Atalajok jó tápanyag-ellátottsága anemesnyár-termesztés alapfeltéte-le. Hazai viszonyok között számos ter-môhelyre javasolja a szerzô a táp-anyag-utánpótlást, a mûtrágyázást,amit néhány vizsgálati eredmény is alá-támaszt. A hazai erdészeti gyakorlatnem vagy csak igen ritkán (fôként cse-metekertek vonatkozásában) alkalmaz-za a tápanyag-kiegészítést, ez azonbanjavasolható valamennyi intenzíven ne-velt vagy gyors növekedésû állomány-ban. Érdemes ennek rentabilitásával isfoglalkozni. Az üzemi gyakorlatban arövid távú érdekek sokszor megelôzik ahosszú távúakét, hogy ennek mi az oka,azt mindenki maga gondolhatja végig.Ezért is tartjuk fontosnak a könyv e fe-jezetét, hogy kiemelten kezeli a jótápanyag-ellátottság szükségessé-gét. A nemesnyár-termesztés feltételeinéhány esetben javíthatók melioráció-val. Erre vonatkozóan néhány ötletetkaphatunk, hogyan lehet a faterméstnövelni, a termesztést biztonságosabbátenni. A termôhelyi adottságok intenzívkihasználásának célja a potenciális fa-termô képesség legjobb kihasználása.Számos esetben hallhatjuk, hogy anemes nyárak intenzív mûvelést igé-nyelnek, amibe beletartozik a növôtérhelyes megválasztása, az intenzív talaj-ápolás stb. Fontos információ, hogy ér-

Könyvismertetés

236 Erdészeti Lapok CXXXVII. évf. 7-8. szám (2002. július-augusztus)

demes és szükséges az egyes termôhe-lyeken a talajápolást 10–14 éves ko-rig fenntartani a biztos és jó hozamreményében. Ezzel ugyancsak rámutata szerzô arra, hogy a legjobb termôhe-lyein is jelentôs növekedéscsökkenéskövetkezhet be az ápolások elmaradá-sának következtében. Végsô soron azállományok léte is ettôl függ.

A nyártermesztésben ez idô szerint18 államilag elismert nyárfajta szerepel,ezek termôhelyi igénye számos tulaj-donságban hasonló, azonban néhányfontosban eltérô. A nyárfatermesztésszámos termôhely-típusban lehetséges,ezért a szerzô a könnyebb áttekinthetô-ség végett nyárfatermesztési termô-helyi csoportokat különített el (Ia, Ib,IIa, IIb, IIIa, IIIb) a jótól a gyengébb ter-môhelyek felé haladva.

Ezek mellett a nemesnyár-fajtacso-portokat is megismerhetjük a termô-helyi igényük hasonlósága vagy eltéré-se alapján.

A könyv az utolsó fejezetébenrészletesen, táblázatos formábanközli az egyes termôhelytípus válto-zatokban adott vízgazdálkodási fokmellett az egyes nyárfatermesztésitermôhelycsoportokba történô beso-rolást, a javasolható nyárfacsoporto-kat, a fafajok várható növekedését éstermesztési idôtartamot. Megjegyzés-ként néhány hasznos információtkapunk az adott termôhely-típusvál-tozaton kínálkozó nyártermesztésre.

A függelékben 27 színes talajképmindenki számára hasznos, informatívsegítség az egyes talajtípusok felismeré-séhez és a termôhely-típusváltozatmeghatározásához, mivel ez a fafaj-választás, ezen keresztül, a gazdálkodásalapja.

Végezetül kijelenthetjük, hogy egyigen hasznos, minden erdôgazdálkodószámára melegen ajánlható, a nemes-nyár-termesztés alapjának tekinthetôkönyv született, amelyben megismer-kedhetünk a nyárak termôhelyi igé-nyével, a számukra legfontosabb talaj-adottságokkal, a termesztésbe vonhatótermôhelyek széles körével, azokonvárható növekedésével, az egyes ter-môhelyeken alkalmazható technológi-ákkal. Szakmánknak igen hasznos ésértékes termôhelyi szakirodalma szüle-tett, amiért e lapok hasábjain is gratu-lálunk dr. Tóth Bélának fáradhatatlanszakmai tevékenységéért, munkabírá-sáért és kitartásáért és elért eredmé-nyeiért!

Dr. Bidló András, dr. Kovács Gábor

Tóth Béla: Az aszály- és belvízhatástmérséklô erdômûvelésitechnológiák. ERTI kiad-

vány, 14. sz., 2000.

A közeljövôre tervezett nagyszabású er-dôtelepítési program jelentôs részét al-földi területeken kell megvalósítanunk,de itt sok veszélyt okoz a kiszámíthatat-lan idôközökben visszatérô, aszályt ho-zó idôszak. Az aszályt elôidézô ténye-zôk közül a klímára nem lehet befolyá-sunk, illetve az erdôgazdálkodás nemszámolhat az öntözés lehetôségeivel.Több esélyünk van az aszályban szere-pet játszó talajtani tényezôk káros kö-vetkezményeinek elhárítására. Ehhezelsôsorban a termôhelyi adottságokatkell ismernünk, a hidrológiai viszo-nyokban, a talajok levegô- és vízháztar-tásának ismeretében kell jártasnak len-nünk, de sokat tehetünk a megfelelôenválasztott erdômûvelési technológiák-kal is. Tóth Béla ez utóbbiakról adösszefoglaló áttekintést.

Az alap az alföldi erdôgazdasági tá-jak, tájrészletek és tájrészek praktikuscsoportosításában rejlik, ezek csoporto-sításával lehet az elhárítás eszközeit át-tekinthetô módon a gyakorlat számáraajánlani. A hangsúly a kötet ezen részé-ben a termôhelyi adottságok bemutatá-sán van, elsôsorban a tiszántúli szikesés kötött talajok sajátosságaival foglal-kozik a szerzô. Minden sorából érzôdika több évtizedes tapasztalat. Elnagyol-tabb a Nagy-Alföld másik, erdészeti ol-dalról megítélten talán fontosabb táj-nak, az elôbbihez hasonlóan aszály-érzékeny Duna-Tisza-közi homokhát-nak a bemutatása.

Ezt a fejezetet logikusan követi a ta-lajmûvelési technológiák bemutatása.Növeli a kötet használhatóságát az er-dôtelepítésekkel kapcsolatos hatóságielôírások ismertetése. Végül az erdôk-fásítások aszálykár-mérséklô szerepétméltatja és a belvizes területek erdôsíté-sével foglalkozik.

A kötethez – számos értéke és gyakor-latias szemlélete ellenére – néhány bírálómegjegyzés is kívánkozik. Ilyenek:

A kötet belsô arányaiban a termôhe-lyen van a hangsúly, és ez így logikus,ám a címben ígért erdômûvelésrôl akelleténél kevesebb szó esik. Hiányol-tam például a célt szolgáló csemetemi-nôség részletesebb megjelenítését, éssajnálom, hogy a közöltek közé nemépültek be azok az erdôtelepítési mód-szerek, amelyeket a közelmúltban el-

hunyt kiváló bugaci erdészetvezetô, dr.Horváth László több ezer hektáron si-kerrel alkalmazott.

A termôhelyi részbôl hiányoltam a ta-lajmûvelés levegôháztartásra gyakorolthatásának méltatását. A mélyforgatás ésmás talajmûvelési eljárások ugyanis nö-velik a felszínközeli talajrétegek pórus-térfogatát, ez megkönnyíti a víz gyor-sabb talajba jutását, másrészt a levegô atalajalkotórészek közül az, amelyikneklegkisebb a fajhôje, de leggyengébb ahôvezetô képessége. Ezért bár a felszínitalajréteg erôsebben felmelegszik, a hônehezebben vezetôdik a talaj mélyebb,nedvességet tároló rétegébe, és ezzelezek az aszály idején fontos vízkészle-tek jobban megôrizhetôk.

A felszíni humuszos rétegek mélybe-forgatásának elônyein kívül említésre ér-demes lett volna Babos Imre altalaj-trá-gyázási próbálkozásainak említése is.

A fentiek ellenére is a gyakorlat általjól hasznosítható ismereteket tartalma-zó kötetet vehetünk kézbe, ajánljukmindazoknak, akik az alföldi térségek-ben (Kisalföldön is) erdôsítésekkel fog-lalkoznak akár tanult szakemberként,akár újonnan erdôtulajdonos laikus-ként.

Dr. Szodfridt István

Az erdô levél-biomasszája

Az erdôk levél-biomasszájának tömegétnagy átlagban 4000 kg/ha/év nagyságú-nak becsülik, a lehullott avarból a táp-elemek visszatérülésének mértékét átla-gosan a következô mértékûre teszik:80–120 kg N, 8–12 kg P, 40–120 kg K és20–60 kg Ca hektáronként. A számokjelzik, hogy az erdô fatermô képességé-nek alapjául szolgáló tápelemvissza-térülés ellen dolgoznak ott, ahol azavart összegereblyézve elviszik az er-dôrôl. Ez a gyakorlat még magánerdôk-ben sem követhetô.

A talajromlás következményeirôlA talajromlás következményei miattévente 850 millió ember éhezik a száraztrópusi területeken. Leginkább Afriká-ban a Szaharától délre fekvô területe-ken kell ezzel számolni, de bajok van-nak a dél-amerikai Andok vidékén is.Egyedül Indiában 13 millió hektárt te-kintenek kopárnak, és az állami tulaj-donban lévô mintegy 20 millió hektároserdôterületnek kb. egyharmada szorultalajvédelmi intézkedésekre.

Ref.: Dr. Szodfridt István

Erdészeti Lapok CXXXVII. évf. 7-8. szám (2002. július-augusztus) 237

2. kötetBezzegh LászlóDévényi AntalAbonyi IstvánRoller KálmánWisnovszky KárolyCsizmadia JózsefGál IstvánKádár ZsomborFila JózsefCsutkai Jenôéletrajzait tartalmazza

238 Erdészeti Lapok CXXXVII. évf. 7-8. szám (2002. július-augusztus)

A Bakony hazánk erdôsült hegyvidékei-nek egyik legszebbike. Változatos geoló-giai adottságai, ritka és szép növényfa-jokban bôvelkedô hegyoldalai, gazdagállatvilága, kiváló erdei méltán vonzottáka természet élô és élettelen részének ku-tatóit. A gyakorló erdôgazdák közül nemegy itt tette nevét ismertté és vált kiválókutatóként, oktatóként, közéleti ember-ként elismert személyiséggé. Elég csakCsötönyi József, Majer Antal, MárkusLászló vagy Tallós Pál nevét említenünk.

A Bakony értékeit, szépségét korán fel-ismerték a természetbúvárok. 1961-ben aZirci Term. tud. Muzeum köré csoporto-sulva kutatóközösséget alakítottak. Az im-már több, mint 40 éve folyó rendszereskutatásokról kaphatunk képet a kötetbôl.Jól áttekinthetô ismertetést látunk a részt-vevôkrôl, vállalt kutatási témájukról. Afent felsorolt erdészek szintén aktív sze-replôi voltak a kutatómunkának. Különkönyvrészletben színes kalandokról, ér-dekes élményekrôl olvashatunk. A termé-szetkutatás öröme, egy-egy sikeres felfe-dezés gyönyörûsége sugárzik a rövidkeismertetésekbôl. Ugyanazt a lelkes örö-

met érezhetjük ki a sorokból, mint amit mierdészek is nap mint nap érezhetünk, haa napi kötelezô feladatainkon kívül is fi-gyelô szemmel fürkésszük a ránk bízott

erdô ezernyi színes eseményét, ismerjük aminket körülfogó világ alkotóelemeit és aköztük felfedezhetô kapcsolatokat elrak-tározhatjuk emlékezetünkben.

Örülünk ennek a szép kiállításúösszefoglalónak, bár több lenne belôlehazánk más szép tájairól.

Ismertette: dr. Szodfridt István

Az OEE Táj- és KörnyezetfejlesztésiSzakosztálya 2002. március 19-én tartot-ta tisztújító ülését a meghirdetet Bp. Fôu. 68. sz. alatt kijelölt helyiségében. Azülést a szakosztály elnöke nyitotta meg.Szót adott Schmotzer András OEE Vá-lasztási Bizottság elnökének a Választásiszabályok lényegi vonatkozásai ismerte-tésére. Ezt követôen bejelentette, hogyaz elôzô ülésen dr. Tarján Lászlóné ka-pott felhatalmazást a szakosztály vezetô-ségválasztása elôkészítésére és az üléslevezetésére. Leköszönô elnökkéntmegállapította, hogy a szakosztály a ne-héz körülmények ellenére számos idô-szerûkérdésekben nyilvánított véle-

ményt, jelölt megeligazodási ponto-kat. Az eredmény,amelyet a héten aszakosztály megje-lenített közös szán-dékból fakadónaktekinthetô és azehhez nyújtott tá-mogatást megkö-szönte. Örömét fe-jezte ki az együtt-mûködési készsé-gért, az eddigi bi-zalomért. Számáraaz is nyilvánvaló,hogy a február 27-én és a most jelen-lévôk elkötelezet-tek a szakosztályfelvállalt tevékeny-ségének a folytatá-sa mellett, majd be-jelentette, hogy aszakosztály vezeté-sét nem vállalja to-vább és szeretné,ha új kollega ven-né át a „stafétabo-tot”. Ezt követôenaz elnöklést átadtadr. Tarján László-

nénak választás elnökének, aki egybena levezetô elnöki tisztet is betölti.

Az elnök megállapította, hogy aszakosztály nem határozatképes. Az50%-ot meghaladó határozatképesség-hez 1 fô hiányzik, ezért az ülést 1 óramúlva, 11 órai kezdettel összehívja.Idôközben 1 fô érkeztével a létszám ha-tározatképessé válik, illetve a választáslebonyolításának segítésére dr. SíposÁrpádot a bizottság tagjául megválaszt-ják. A határozatképes ülésen az elnökjavaslatokat kér az új elnök és titkár sze-mélyére. Jelenlévôk a vélemények el-hangzása után dr. Sípos András és dr.Pájer József személyében, szakmai te-vékenységük alapján is igen alkalmasvezetôi párost ajánlanak a szakosztályvezetésére. Az elnök azon kérdésére,hogy nevezettek vállalják-e az elnöki,ill. titkári teendôk ellátását, dr. SíposAndrás elôadja, hogy vállalni tudja azelnöki tisztséget – miután hamarosanBudapestre költözik –, ha a leköszönôelnöktôl és a társaságtól kellô támoga-tást kap, ill. dr. Pájer Józseffel társelnö-ki megosztásban végezhetik a teendô-ket. Ilyen megosztásban dr. Pájer J. isvállalja a további feladatellátást. A lekö-szönô elnök megnyugvással veszi a vál-lalást. Megígéri, hogy „tiszteletbeli el-nök jelleggel” biztosítja a jelölteket azigényelt mértékû támogatásáról és segí-tésérôl. A titkos szavazás megejtéseután a szakosztály nevezettek szemé-lyében megválasztotta új vezetôségét.

Levezetô elnök gratulál az új tisztség-viselôknek, megköszöni a tagság nevé-ben is dr. S. Nagy László eddigi elköte-lezett munkáját és átadja az új elnökneka tisztet. Dr. Sípos András maga és társanevében megköszöni a bizalmat, né-hány gondolatban jelezi a szakosz-tállyal összefüggô jövôbeni elképzelé-seit, számítva a tagság és a leköszönôelnök ígérvényeire. Ezt követôen azülést berekesztette.

Dr. S. Nagy L./Dr. Tarján L.-né

Szombathelyi Erdészeti Rt.9700 Szombathely, Zanati u. 26.

00/36/94/329-977 Fax.: 00/36/94/329-973

A Szombathelyi Erdészeti Rt. értékesítésre felkínálja azalábbi eszközeit:

HIAB 650 hidraulikus daru 1 dbZETOR Crystal mg. traktor 2 dbCAMBIO kérgezogép 3 dbIFA-W-50 tehergépkocsi 1 dbUAZ 452 körablakos tgk. 1 dbUAZ 452 9+1 szem. mikrobusz 1 dbIZS 2715 furgon 1 dbROBUR LO3000 autóbusz 1 dbR-12 tip. Úthenger (román) 1 dbSGW-160 tip. Gumihenger 1 dbZEPHIR kompresszor 1 db

Az eszközök általában üzemképes, néhány berendezésnélhiányos állapotban vannak.Érdeklôdni lehet: Markó Gyula mûsz. ell. csop. vezetônél azRt. Központjában a 06/94/329-977 vagy a 06/30/93-65-723telefonon

A gépek megtekinthetôk telefon egyeztetés után az rt.Szombathelyi; Sárvári; Vasvári ill. Szentgotthárdi géptelepein.

Keresünk a Kôszegi hegységbe fakitermelô brigádokat lehe-tôleg LKT csörlôs traktorral. Érdeklôdni lehet: Tompa Miklósfahasz. mûsz. vezetônél a 06/30/93-65-643 telefonon.

Új elnök a Táj- és Környezet-fejlesztési Szakosztály élén

Bauer R.–Kenyeres Z. (szerk.): 40 éves a „Bakony természeti képe” kutatási program

Tények, képek, emlékek

Erdészeti Lapok CXXXVII. évf. 7-8. szám (2002. július-augusztus) 239

2002. április 7–11-e közt rendezték acsehországi Brnoban a TECHNAGROMezôgazdasági és Erdészeti Gépek ésBerendezések 7. Nemzetközi Vásárát,valamint a 7. SILVA REGINA Nemzetkö-zi Erdészeti és Vadászati Vásárt. A kiál-lítás helyszíne a brnoi vásárváros volt,ahol mintegy 40 ezer m2-en mutatkoz-tak be a kiállítók.

Az ötnapos vásáron a mezôgazdasá-gi és az erdészeti technika széles skálá-ja képviseltette magát. A kiállításon szá-mos erdészeti mûvelethez, munkafo-lyamathoz látható volt több, különbözôtípusú gép, eszköz, berendezés. A tel-jességre törekvés nélkül néhány észre-vétel, megjegyzés:

– a kiállított gépek között az erdô-gazdálkodás (csemetetermesztés, erdô-mûvelés, fahasználat) majdnem mindenmunkamûveletéhez volt kapcsolhatógép;

– folyamatos a cseh csemetekerti éserdômûvelési gépfejlesztés, melynekeredményei a vásáron láthatóak voltak;

– a motorfûrészek teljes választékajelen volt;

– jelentôs számban voltak láthatók amezôgazdasági univerzális traktorhoz(elsôsorban a cseh ZETOR típusokhoz)kapcsolható, gépek, adapterek, ame-lyek a magánerdô-gazdálkodás prob-lémáira adhatnak megoldást;

– meghatározó súllyal képviseltették

magukat az amerikai John Deere és afinn Valtra cégek, melyek univerzálistraktoraihoz cseh gyártmányú munka-gépeket illesztettek (pl. különbözô er-dômûvelési gépeket, tolólap+közelítôcsörlôt);

– a szlovák ZTS gyár bemutatta új,LKT–50 típusú erdészeti csuklós trak-torát [a 37 KW-os (50 LE-s) géptolólappal, kétdobos csörlôvel, tám-lappal szerelt és hidromechanikus já-rószerkezet-hajtású];

– viszonylag kevés erdészeti teher-gépkocsi típus volt jelen;

– megjelent néhány többcélú gép

is, melyek egyre magasabb fokon au-tomatizáltak, számítógép által vezérel-tek;

– látható volt néhány gép az elsôdle-ges fafeldolgozás területérôl (mobil víz-szintes szalagfûrészek és hosszvágókörfûrészek);

– viszonylag kis volumennel képvi-seltette magát a fa energetikai felhasz-nálását lehetôvé tevô technika.

A vásáron Európa és a világ erdé-szeti gépgyártói elsôsorban csehképviseleteiken keresztül voltak je-len, illetve ott voltak Csehország éselsôsorban Szlovákia erdészeti gépfej-lesztôi, gyártói és kereskedôi is. A ki-állításnak sajnos magyar résztvevôjenem volt.

A tanulmányút résztvevôi kinn tar-tózkodásuk alatt egynapos látogatásttettek a brnoi Mendel Mezôgazdaságiés Erdészeti Egyetem Tanulmányi Er-dôgazdaságában is. Itt meglátogattáka Tanulmányi Erdôgazdaságon belülmûködô Gépesítési Kutatóintézetet,Køtinyben, a Tanulmányi Erdôgazda-ság Fûrészüzemét, egy szegezett fatar-tókat gyártó üzemet és egy erdei kö-télpályás fakitermelést. A GépesítésiKutatóintézet számos erdészeti gépfejlesztésével és gyártásával foglalko-zik. Folyamatosan fejlesztett gépeikközött a részben Magyarországon isismert, hajtott pásztakészítô tárcsák,gallyazógépek, traktorcsörlôk, kötél-pályák a jellemzôbbek. Jelenleg apásztakészítô tárcsához kapcsoltmakkvetôgép, vízszintes tengelyûszárzúzó és kötélpálya-fejlesztések

Egyesületi hírekROVATVEZETÔ: ORMOS BALÁZS

Erdészeti gépesítési tanulmány-út Csehországban

240 Erdészeti Lapok CXXXVII. évf. 7-8. szám (2002. július-augusztus)

vannak náluk napirenden. A megte-kintett erdei kötélpályás fakitermeléstvállalkozó üzemeltette. A technológiaalapgépe a ZETOR–7540 típusú trak-torra szerelt LARIX–550 típusú kötél-pálya volt, mely hat év alatt 30 ezer m3

faanyagot termelt ki. A kötélpályávalelôközelített faanyagot ZETOR–9641típusú traktorra szerelt LARIX-COMBitípusú csörlôvel (amely egyszerû kö-télpályaként is mûködtethetô) közelí-tették tovább, idôjárásbiztos út mellé.A bemutatott technológia – azon túl,hogy a szabdalt területeken is biztosí-totta a fakitermelést – kitûnt a talajt,az aljnövényzetet és a visszamaradóállományt kímélô hatásában.

A résztvevôk a szakmai programo-kon túl Brno és Køtiny kulturális neve-zetességeivel is ismerkedtek.

A rendezvényen az Országos Erdé-szeti Egyesület Gépesítési Szakosztá-lyának 28 szakembere vett részt, ne-vezetesen: Mogyorósi József, SzamosiFerenc, Tamás László (Bakonyi Erdé-szeti és Faipari Rt.), Balogh József (Bi-oenergia Hungária Kft.), Kiss Béla(Észak-magyarországi ErdôgazdaságiRt.), Nagy András, Csontos Péter(Gemenci Erdô- és Vadgazdaság Rt.),Godek Ferenc (GOD-KER Bt.), KupásDeák Zoltán (GYULAJ Rt.), Pósa Jó-zsef, Tóth Attila (HM VERGA Rt.),Majtényi László (Kisalföldi Erdôgaz-daság Rt.), Zsilvölgyi László (Kötélpá-lyás Kft.), Taba Zsolt (Mezôgazdaságiés Erdészeti Szakképzô Intézet), Sza-bó József (Nyírerdô Rt.), dr. HorváthBéla, Czupy Imre, Csalló Rudolf, Ju-hász Gábor, Major Tamás (Nyugat-magyarországi Egyetem Erdészeti-mûszaki és Környezettechnikai Inté-zet Géptani Tanszéke), Molnár László(POPLAR Kft.), Fekecs Lajos (SomogyiErdészeti és Faipari Rt.), Markó Gyu-la, Kóbor István (Szombathelyi Erdé-szeti Rt.), Remenyik Imre (Tanulmá-nyi Erdôgazdaság Rt.), dr. Dózsa Gá-bor (Technotip Bt.), Monstkó Sándor(Zalai Erdészeti és Faipari Rt.),Menyhárt Pál. A szakemberek a ta-nulmányúton szerzett tapasztalatokata napi munkájuk, az erdészeti gépbe-ruházások megvalósításakor, a gép-üzemeltetések fejlesztésekor tudjákhasznosítani. Köszönet illeti az érin-tett erdôgazdaságok vezetôit, hogyhozzájárultak a szakmai tanulmányútmegrendezéséhez, és ezen keresztüllehetôvé tették mûszaki szakembereikismereteinek bôvítését.

Kép és szöveg: Dr. Horváth Bélaszakosztályelnök

JegyzôkönyvKészült az OEE Erdért Helyi Cso-port 2001. 09. 18-ai ülésérôl

Dr. Váradi Géza köszöntötte a megjelen-teket: Nádasi Gyöngyi vezérigazgatót, azERDÉRT Rt. vezetô munkatársait,Möcsényi Miklóst, a FAGOSZ fôtitkárátés munkatársát, valamint a csoport tagja-it.

A csoport ülését a meghívóban jel-zett napirendi pontok szerinti sorrend-ben tartotta meg.

1. napirend:Möcsényi Miklós a „Fa-külkereske-

delem 2000. évi alakulása” címmel tar-tott tájékoztatót. A külkereskedelmiadatokra épülô és a termékjegyzék sze-rint sorolt értékelést élénk gondolatcse-re követte.

2. napirend:Az elnöki és titkári tisztségek külön-

választását lehetôvé tette a dolgozókkor- és személyi összetétele. Dr. VáradiGéza megköszönte azt a segítséget,amit a vállalat vezetôjétôl kapott a helyicsoport, és kérte a jelenlévôk javaslatát,majd név szerinti felvetést tett a résztve-vôk felé. A résztvevôk Moskovits Pál er-dômérnököt, az OEE Erdért Csoport tit-kárává megválasztották egyhangú, nyíltszavazattal. Moskovits Pál a tisztségetelfogadta, és ismertette fôbb céljait.

3. napirend:Az elmaradásban lévô tagdíjak befi-

zetését kérte a csoport elnöke, és a je-lenlévôknek átadta a befizetési csekket.

4. napirend:A 2002. évi elôzetes program kialakí-

tását az élénkebb, az eddiginél tartalma-sabb, a vállalati élettel szorosan össze-függô célok meghatározása jellemezte.Nádasi Gyöngyi vezérigazgató szakma-politikai és vállalati szempontból muta-tott rá a teendôkre, és állást foglalt a cso-port érdemi mûködtetése mellett.Moskovits Pál, Kedves Ferenc, Tóth Ár-pád az erdészszakma és az ERDÉRT te-vékenységi kör kapcsolataira mutatottrá. A fent nevezettek érdemi javaslatottettek a csoportülések témáira. Ezek azalábbiakban foglalhatók össze:

• a magyar erdôk élôfa-készleténekalakulása, és a ténylegesen kitermelt fa-térfogat;

• a bútoripar-épületasztalosiparhelyzete, fatermék-felhasználásánakszerkezete;

• a faipari szakemberképzés tartalmiváltozásai a piacgazdasági körülmé-nyek között;

• az erdôtelepítés tulajdonosi, szak-

mai-közgazdasági problémái;• szakmai tapasztalatcserék szerve-

zése;• az állami erdôgazdasági részvény-

társaságok helyzete, anyagi érdekeltsé-ge az erdôterv szerinti fakitermelés ki-használásában.

A helyi csoport titkára a tagok továb-bi javaslatait várja, és a konkrét progra-mot a mindenkori anyagi helyzettelösszehangolja.

5. napirend:A csoport elnöke ismertette a taglét-

szám elmúlt évekbeli alakulását és azOEE elnökségének a tagdíjfizetésselkapcsolatos elvárásait. A jelenlévôk kö-zül néhányan jelezték az O.E.E.-be valóbelépésüket. A belépéssel kapcsolatoskonkrét teendôket a helyi csoport titká-ra fogja össze.

A csoport elnöke megköszönte amegújulásért tett erôfeszítéseket, javas-latokat, Moskovits Pálnak a tisztség fe-lelôsségteljes vállalását.

Dr. Váradi GézaOEE Erdért Helyi Csoport elnöke

* * *Május 23-án az OEE Erdészeti Vízgaz-dálkodási Szakosztálya a Magyar Hid-rológiai Társaság és a Magyar Agrártu-dományi Egyesület társszakosztályaivalközös rendezésû konferenciát tartott„Az erdôgazdálkodás és a vízgazdálko-dás kapcsolatáról”.

Mindhárom szakosztály a vízgazdál-kodással foglalkozik, de más-más vo-natkozásban. Az általuk is képviseltszakmai ágazatok az adott térségekbenegymás mellett, vagy éppen egymást át-fedô módon folytatják tevékenységüket.Ez önmagában is elég ok a rendszereseszmecserére. Ugyanakkor ma már egy-re nyilvánvalóbb, hogy a vízviszonyokalakulása és a vízgazdálkodás stratégiaikérdésnek tekinthetô, s nemcsak e ren-dezvényen képviselt ágazatok vonatko-zásában, hanem a társadalmi-gazdaságiélet még számos területét érintôen is. Avízviszonyok és az azzal való gazdálko-dás jelentôsen befolyásolja életkörülmé-nyeinket és lehetôségeinket. Ezért fog-lalkozni kell vele, beszélni, vitázni kellróla, együtt kell gondolkodni. E tanács-kozásnak is ez volt a fô célja.

A konferencián nyolc elôadás hang-zott el:

Barátossy Gábor (FVM) Magyaror-szág hosszú távú erdôtelepítési lehetô-ségeirôl és az utóbbi években megfo-galmazódott erdôsítési javaslatokról tar-tott elôadást.

Dr. Nováky Béla (SZIE) dr. SzesztayKárollyal (OVH) közösen írt elôadásá-

Erdészeti Lapok CXXXVII. évf. 7-8. szám (2002. július-augusztus) 241

ban az éghajlat változatosságának ésesetlegesen tendenciózus változásainaka vízviszonyokra és a vízgazdálkodásragyakorolt hatását elemezte.

Dr. Gôbölös Antal (ÁESZ) a „vízhiá-nyos” erdôgazdálkodás kérdéseivelfoglalkozott a Duna-Tisza közi homok-hát erdôi kapcsán, a tájtörténeti vonat-kozásokról is szólva.

Dr. Gácsi Zsolt (KEFAG Rt.) a Kecs-kemét térségében, immár több éve foly-tatott, az erdôállományok vízforgalmá-nak vizsgálatával foglalkozó kutatásai-nak eredményeit mutatta be.

Dr. Bidló András dr. Kovács Gábor-ral (NYME) közös elôadásában látvá-nyos, számítógépes prezentációval kí-sérve, az alföldi termôhelyek vízháztar-tási sajátosságait és azok erdészeti kate-gorizálását ismertette.

Major Pál (VITUKI Rt.) a Duna-Tiszaközén a korábbi évtizedekben folyt ku-tatási munka eredményei alapján vizs-gálta a síkvidéki erdôk és a talajvíz kö-zötti kapcsolatot.

Dr. Konecsny Károly (FETIVIZIG) ahegy- és dombvidéki erdôk lefolyásragyakorolt hatásáról beszélt a Felsô-Ti-sza vízgyûjtôje példáján.

Dr. Orlóci István (VITUKI Rt.) „A Vá-sárhelyi terv továbbfejlesztése” címû ta-nulmány egyes megállapításainak be-mutatásával az Alföld árvízi és árvízvé-delmi kérdéseirôl értekezett, az erdôkszerepére is kitérve.

A konferencia címe és az elôadásokáltal kifejezett, meglehetôsen kiterjedttémakört sokféle módon lehet és kell istárgyalni. Lehet egy-egy részterületetelemezve vitaülésszerûen, lehet átte-kintô jellegû elôadóülés formájában.Rendezvényünk ez utóbbi módot kö-vette, de volt lehetôség az ott megfogal-mazódott gondolatok kifejtésére is.

A vízügyes, meteorológus és erdészelôadók és hozzászólók jelentôsen bô-vítették ismereteinket és számos olyanösszefüggésre mutattak rá, amelyek to-vábbgondolása hozzájárulhat a külön-bözô szakmai ágazatok jobb együttmû-ködéséhez, egymás lehetôségeinek, fel-adatainak és törekvéseinek megismeré-séhez és megértéséhez.

* * *2002. május 25-én az Ártéri Erdôbir-

tokossági Társulat által került megren-dezésre a Magán Erdôgazdálkodók Re-gionális Találkozója Kôteleken, 298 fôrésztvevôvel.

Megnyitót mondott Luzsi József, azÁEBT elnöke.

Szakmai elôadást tartott:Bartha Pál, a FVM fôtanácsosa

Magánerdô-gazdálkodással kapcso-latban országos helyzetértékelést tar-tott.

Dobrosi Dénes, a Kiskunsági NP Er-dészeti szakfelügyelôje

Erdôgazdálkodás tájvédelmi körzet-ben.

Varga László, a KÖTIVIZIG vezér-igazgató-helyettese

Hullámtéri erdôgazdálkodás árvízvé-delmi szempontok figyelembevételé-vel.

A találkozón 10 szakkiállító vettrészt, akik fejlett technikai eszközökkel,gépekkel, munkagépekkel ismertettékmeg a jelenlevôket.

Terepi bemutató 20 km-es bejárássorán a Tisza árterületén 3 helyszínenvolt megtekinthetô.

1. helyszín: Tág hálózatú (4x4) mély-fúrásos I–214 nyár egyéves erdôtelepí-tés (16,1 ha) megtekintése, gépi és kéziápolási munkák bemutatása a területen.

242 Erdészeti Lapok CXXXVII. évf. 7-8. szám (2002. július-augusztus)

2. helyszín: Tiszasüly 31 A erdôrész-letben NFGY megtekintése, hosszúfásközelítés és vágásszéli felkészítésestechnológia szemléltetése, szállítási te-vékenység bemutatása önrakodós Rábatgk.-val.„V” fa magas nyesés 19 éves óriás

nyarasban.3. helyszín: Tiszasüly 31 E erdôrész-

letben tôszámapasztás (sematikus fele-zô tisztítás) elvégzésének szakszerû be-mutatása egy 12,5 ha-os PANY fafajú 6éves erdôtelepítésben (átlag átmérô 13cm, átlagmagasság 11 m).

Befejezett nyesés bemutatása kézinyesôfûrészekkel és pneumatikus met-szôollóval.

A regionális találkozóra meghívástkaptak a szakhatóságok, az erdészszakemberek, az erdôgazdálkodássalkapcsolatban levô vállalkozók, erdô-mûvelôk, fakitermelôk, szállítmányo-zók, valamint az elsôdleges faipar kép-viselôi is.

A regionális találkozóra vendégek ésüzletfelek értekeztek határainkon túlrólis Ausztriából, Németországból ésOlaszországból.

A szakmai elôadások, bemutatókmegtekintése és ebéd után az érdekel-tek kötetlen szakmai beszélgetés soránértékelték a látottakat és hallottakat.

Várhatóan az erdészek természetvé-dôk és vízügyi szakemberek álláspontjaiközelíteni fognak egymáshoz a jövôben.

Kép és szöveg: Luzsi Józsefelnök

* * *Az OEE Szeniorok Tanácsának tagjai2002. április 9-én az Erdészeti Tudomá-nyos Intézet Mátra-nyirjesi kísérleti bá-zisterületén szakmai tanulmányútonvettek részt. A tanulmányút házigazdájadr. Führer Ernô fôigazgató, szervezôjeBerényi Gyula fôea. voltak. A terepi be-

mutatón a résztvevôk igen tanulságostájékoztatást kaptak a fôigazgatótól azerdészeti kutatás helyzetérôl, dr. ÚjváriFerenctôl, illetve Újváriné dr. JármayÉva ny. tudományos osztályvezetôtôl amintegy 35 éve folyó lucfenyô szárma-zási kísérletrôl, nemzetközi összeha-sonlítási tapasztalatairól, dr. Sitkey Judittudományos munkatárstól az ökológiaibázisterület széles, „belsô” folyamataitdetektáló mérések hasznosítható ele-meirôl, dr. Csóka György tudományosfômunkatárstól a mintaterületen ilyenhosszú ciklusú erdôvédelmi megfigye-lések összefüggéseirôl. A gyertyános-tölgyes és a bükk övezet határzónájá-ban kialakított 20 parcellás kísérleti te-rületen, 14 ország, 96 régiójából 1100származási változatot különféle elren-dezésben ültettek úgy, hogy az egyesfaegyedek fejlôdési, társulási viszonyaitfolyamatosan regisztrálják és adatait anemzetközi vonatkozásban is egységesszemléletben értékelik.

Feltehetô a kérdés, mi az, amit figye-lemre méltónak ítéltek a tapasztalatok-ban gazdag, ill. nagy gyakorlatú szakem-

berek és amely rögzítésre is érdemesült?– Dr. Szász Tibor tiszteletbeli elnök a

Szeniorok nevében ez alkalomból meg-köszönte volt munkatársainak, fôigazga-tó úrnak a tapasztalt együttmûködés ki-teljesedésében eddig nyújtott segítségü-ket. Örömmel hallgatta a kutatás anyagifeltételeinek bôvülésérôl szóló tájékoz-tatót, tapasztalhatta a kutatási eredmé-nyeket, amelyhez erôt, jó közérzetet kí-vánt. Bejelentette továbbá, hogy a köz-életi vonatkozásban is nyugdíjba vonulés megköszönte a tagság és a segítôk ki-egyensúlyozott együttmûködését.

– Örvendetes, hogy a közelmúlt kör-nyezetügyi kérdései között az erdô sze-repe felértékelôdött. Ezzel összefüggés-ben az ERTI a Széchenyi Terv nyújtottapályázati lehetôségekkel élve eddigistagnáló anyagi feltételeit megtöbbszö-rözheti, hasznosabb és érdemi kutatásitémák beindításával jelentôs mértékbenbôvítheti tevékenységét.

– A származási kísérletek elhívatottvégzése, „precízen” regisztrált adatai-nak kezelése, olyan nem várt következ-tetések levonására nyújtanak alapot,amelyek egyrészt a luc fafajon belüliökotípusok fejlôdési, alkalmazkodóké-pességi jellemzôi értékelhetôk, más-részt a fajon belül indikátor szerepet isérzékeltetnek a termôhely és klíma te-kintetében. Kár, hogy bizonyos idô-szakban az erdészeti kutatás életbenmaradásért „küzdve”, ilyen kísérletekbeindítására más termôhelyeken és fa-fajokra (hazai vonatkozásban) nem tu-dott feltételeket biztosítani.

– Az itt ismertetett eddigi eredmé-nyek hitelessége, a látottak és a kinyi-latkoztatott kollektív gyakorlati tapasz-talatok abban összegezhetôk, hogy ha-sonló kísérletekkel ajánlatos az új fafaj-megválasztási „politikát” megalapozni,kialakítani. A legmegfelelôbb tájegységi

Erdészeti Lapok CXXXVII. évf. 7-8. szám (2002. július-augusztus) 243

ökotípus fafajok nevelésének szervezé-se mellett átgondoltabbá kell tenni azôshonosnak tekintett fajok alkalmazá-sát, elkerülendô „erôltetését”. U.i. nembiztos, hogy természetszerûtlen a mo-zaikszerûen és kiegészítô arányban al-kalmazott más, produktívabb ökotí-pusú fafajok elegyítése. Elfogadhatómegfigyelés az is, hogy a rövidebb„életciklusú” fenyô után egészségesebbés jobb, lombos faállomány telepíthetô,nevelhetô. A kísérleti tapasztalatokszükségszerûségét igazolja többek kö-zött Montaigne természetfilozófus is,akinek „A Tapasztalásról” írt mûvébôl„kiemelt” gondolat ma is idôszerû: „Haa legegyszerûbben hagyatkozunk aTermészetre, akkor hagyatkozunk rá alegbölcsebben.” Következésképpenjobban fel kell figyelni azokra a jelzé-sekre, amelyek gyakorisága a klímavál-tozást – esetleges szárazulást, felmele-gedést stb. – jeleznek, vagyis ilyen„meghatározottságban” az ôshonosságis viszonylagossá válhat.

– Az ökológiai bázisterületen végzettszervesanyag-képzés folyamatos nyo-mon követése fakerület-méréssel,amely módon érzékelhetô a víz- és ahôháztartás napszakos és évszakos élet-folyamat-befolyásoló szerepe. A csapa-dék intercepciós (vízvisszatartó képes-ség), bioprodukciós stb. mérések szin-tén olyan összefüggésekre mutatnak,amelyek a jövôben meghatározóak lesz-nek az erdô társadalmi, környezetvédel-mi szerepének át- és újraértékeléséhez.Az erdôvédelmi megfigyelések, méré-sek a szükségszerû holisztikus szemléletés gondolkodás alapértékeit képezik.Összefoglalva a mintaterület olyan eta-lonnak tekinthetô, amely helyszín elô-segítheti a különbözô nézetû szakembe-rek és természetvédôk gondolkodásá-nak „közös nevezôre” rendezését, „ter-mészetszerû” fejlôdését.

A hasznos tapasztalatok cseréjénekkellemes folytatásához járult a Rudolftanya környezete. A szellemiség ottho-nosságát szolgálta a tanya belsô tere ésaz ott felszolgált „háztáji” étel. A gondo-latok érleléséhez kialakult barátságoslégkörben Jakabffy Ernô mondott kö-szöntet a kapott élményért. Mint svéd-országi gyakorlatú kolléga, elsô alka-lommal tapasztalhatta e közösség külsôkapcsolataiban kialakult kollegialitást.A bemutatott eredményeket nagyra ér-tékelve gratulált a fôigazgató úrnak ésmunkatársainak. Zágoni István javasla-tot terjesztett elô, hogy az ilyen alkal-mainkon tûzzünk napirendre egy-egykolléga életútjából olyan esemény-

vagy élménybeszámolót, amelyek ta-nulságosak vagy az utókorra is hagya-tékolhatók. Ez alkalomból Lessényi Bé-la pályája kezdetének néhány igen ér-dekes mozzanatát idézte meg.

Végül dr. S. Nagy László új elnökitisztében a háziaknak megköszönte avendéglátást, a szervezôknek, elôadók-nak a tartalmas és tanulságos tájékozta-tókat. Fôigazgató úrnak szívélyes és el-kötelezett szakmai áttekintését, továbbiegyüttmûködésre alkalmas lehetôségekajánlatait. Hangsúlyozta továbbá, hogya Szeniorok közösségi, közéleti tevé-kenysége szellemiségének alakításá-ban, szervezésében szándékai szerintszolgálni kíván. Az elôdje által beválthasznos dolgokat folytatva szeretnepéldaértéket felmutatni, a kapcsolato-kat a gyakorlat, a természetvédelem ésaz ifjúság (egyetem) irányába tovább-“fejleszteni”, amihez természetesen atagság tapasztalatára, bölcsességére éstámogatására számít.

Kép és szöveg: Dr. S. Nagy LászlóSzenior T. elnök

* * *„Aki elfelejti a múltat, arra ítéltetik,

hogy megismételje.” (egy ógörög bölcs)Az OEE Táj- és Környezetfejlesztési

Szakosztálya 2002. február 27-én azMTESz székházban tartotta ez évi elsôülését. A napirendjében „Az erdô jelen-tôsége a táji termelési struktúrákban, ag-ráros szemmel” címen, dr. Nagy Bálintegyetemi tanár (Szent István Egyetem,Gödöllô) tartott elôadást. Az elôadó el-gondolkodtató összefüggésekre irányí-totta a figyelmet az átalakuló agrárstruk-túra és a vidéki népesség hazai életlehe-tôségei viszonyrendszerében. Rámuta-tott arra, hogy az esélyegyenlôtlenség ésaz eszközintenzív „modernizálás” kö-vetkezményei igen sok ma még nehe-zen megválaszolható kérdést idéznekelô, amelyekbôl a következô kiragadottösszefüggés elgondolkodtató.

Az agrárgazdaság „iparosítása” –amely elsôsorban a versenyképességé-nek megôrzését szolgálta – nagy forrás-átcsoportosítással járt. Az ágazat azon-ban ennek jelentôs részét ki is fizette,mivel az állóeszköz beruházás költsége-it hosszabb idôn át elvonták. Az alacso-nyabb aranykoronájú területek gazdáizömének eladósodása ennek lett a kö-vetkezménye. A hasonló eszközintenzi-tású iparszerû termelés preferálása a maihelyzetben azt jelenti, hogy a versenyké-pesség megôrzése újabb és újabb „holt-munka-eszközt” igényel. Az eszközök,anyagok zömét viszont már a „nyugati-ak” hozzák be, a helyben megtermelhe-

tô termékekkel. Következményeként ahelyi árutermelés „visszaszorul”, és a vi-dék közösségei munkanélkülivé válnak,elszegényednek. Így a tájegység erôfor-rásának értéke „kiáramlik”.

Felmerül tehát jogosan a kérdés, hogyszabad-e az eszközintenzív termelési(holtmunka igényes) formát „erôltetni”?A nehezen megtartható versenyképességérdekében, támogatása címén a reformés a modernizálás költségeit továbbra isaz agráriumra terhelni célszerû-e akkor,amikor ily módon minden támogatás Ftegységének 80%-a visszakerül a multik-hoz! A holtmunka, eszközintenzív gazda-ságcsökkenô hozadékával az EU-ban el-lehetetlenülünk, mert mire az EU-ba ke-rülünk, az eszköztámogatás feltételeivelcsak az „erôsek” számolhatnak. Mi pedigezen a téren még versenyképtelenek le-szünk. Minthogy nekünk mások az„erôsségeink”, ahhoz kell más utat keres-nünk. Az EU preferálási lehetôségei ismás irányúak, amelyek idôbeni felisme-rése jelölheti ki a tájhasznosítás szá-munkra kedvezôbb formáit.

Ilyen szempontból szükségszerû azátállás az eszközintenzív termelésbôl azeszközhatékony, a fenntarthatóság kri-tériumait jobban kielégítô multifunkcio-nális ökogazdálkodásra, a vidékieltartóképesség növelésére. A vidéknekdeklarált – elmaradott –, jellegében a120 fô/km2 lakósûrûség alatti térségek(falvak, városok) felzárkóztatása, ki-egyenlítettebb fejlesztése. Ezen belülsúlypontáthelyezés az intenzív techno-lógiájú (élelmiszer) termelésrôl a tájhûnövénykultúrák extenzív alkalmazásá-ra, amely jobban szolgálja a fenntartha-tó fejlôdést az erdészeti lehetôségekkel,az egyenlôtlenségek csökkentését és azéletképesebb szociális szerkezet kiala-kulását. Ehhez a természeti, gazdaságiadottságok hasznosítását, összehangoltfejlesztését kell hatékonyabbá formálni.Tehát a vidékfejlesztés új céljai érdeké-ben vissza a valódi, tájegységi struktú-rákhoz, termelési formákhoz, a táji sajá-tosságokat kifejezô termékekhez. A mi-nél természetesebb minôség elôállításá-hoz úgy, hogy a vidéki területeltartóképessége ne csökkenjen, vagynövelhetô legyen. Az elôrejelzések sze-rint az EU támogatási lehetôségei ilyentekintetben nagyságrendileg bôvülnek.

Egyre világosabb, hogy az ipari terme-lési rendszerek eszközhatékonyságát a ki-számíthatatlan versenyfeltételek közöttegyre nehezebb biztosítani, mert csökke-nôben van az ehhez szükséges tôke. Atermészetes anyaghiányos ipari jellegûélelmiszerek minôsége romlik, mert a

244 Erdészeti Lapok CXXXVII. évf. 7-8. szám (2002. július-augusztus)

mûtrágyázás, egyéb vegyszerezés hatásá-ra erôsen csökkennek a termelvényekbenaz „életanyag” tartalmú elemek arányai –az átmeneti fémek, mint az élet enzimrendszerének alapjai – és az egyensúly la-bilissá válik. A táplálékadalék ipar „kom-penzáló” anyagaival „szinte lehetetlen” atermészetes viszonyú/minôségû állapototbiztosítani. Bizonyos minôségekre (for-ma, szín, nagyság stb.) ugyan van elôírás,de sajnos nincs elôírás a beltartalmi igény-re, amely megteremti a kiszolgáltatottságalapját. A vázolt következmények is arrautalnak, hogy vissza a valódi természetesbeltartalmi minôséghez; erdei termékek,gyógynövény, som, régi íz és gyümölcsökstb. A táj- és vidékfejlesztés jó és hasznosirányainak kitûzése, megtervezése erdé-szeti szempontból is „modellváltást” kí-ván. Az erdô multifunkcionális lehetôsé-gei tágulnak a kézmûipar alapanyaga éstöbb más vonatkozás irányába.

Elôzôek ugyan együtt járnak a fajtapo-litika felülvizsgálatával, de hatással van avidéki eltartóképesség növelésére. Kö-vetkezésképpen a támogatás is az új dol-gok irányába csoportosítandó, nevezete-sen a természetszerû kultúrtáj, a turiz-mus, kézmûipar, régi termék fejlesztésreés az ehhez illeszthetô speciális, saját le-látóipar kiépítésére. A kultúrtáj új szere-pe tájegységi (kistérségi) terveket és kul-túrembert igényel, amihez meg kell talál-ni a vidékoktatás társult formáit. A cél atájegység önellátása, adottságai, termé-szeti értékei tájhû hasznosításával. Ez ki-fejezné az önellátó régió gondolatát, fi-gyelemmel arra, hogy a hasznok megha-tározott része visszamaradjon a térség fej-lesztésére. Ilyen úton hozzájárulna a„belsô” népesség foglalkoztatásához, el-tartásához, ellenkezô esetben egyre na-gyobb tömeg válik „hontalanná”.

A természetvédelmet pedig olyan el-lenôrzô eszmerendszerré kell átstrukturál-ni, amely a tájegység minôségi elôírásai-nak, ill. a megújuló természeti erôforrá-sokkal való tartamos gazdálkodás érdeke-inek érvényesítésén munkálkodna. Azelôadás több további kritikus kérdésre irá-nyította még a figyelmet és vázolt megol-dási változatot, amelyek kapcsán kialakultvéleménycsere igen hasznosnak bizo-nyult. Ebbe bekapcsolódtak dr. Király P.,dr. Kapusi I., dr. Bartucz F., dr. Sípos Á.

Az ülés következô napirendjében azelnök tájékoztatást adott az esedékes vá-lasztásokról. Majd a létszámra való tekin-tettel dr. Tarján Lászlóné felhatalmazástkapott a választás elôkészítésére és az újvezetôségválasztó ülés levezetésére.

Dr. S. Nagy Lászlószakosztályelnök

* * *Akácállományok nevelése a Nyírség-

ben címmel tartott közös terepi szakmainapot május 13-án a Hajdú-Bihar, vala-mint az Sz-Sz-B megyei Helyi Csoport. A90 fô részvételével megtartott rendez-vény házigazdája a Nyírerdô Rt.Baktalórántházi Erdészete volt. A ren-dezvényt megtisztelték jelenlétükkel atérség magánerdô-gazdálkodói, azERTI, az ÁESZ, valamint a Nyírerdô Rt.szakemberei.

Kovács Gábor, a Nyírerdô Rt. vezér-igazgatója megnyitójában hangsúlyoztaaz akác térségünkben betöltött jelentôsszerepét, akácgazdálkodásunk jövôbenilehetôségeit. Majd rövid bepillantástnyerhettünk a Baktalórántházi Erdészet-nél alkalmazott akáctermesztési techno-lógiába és az ERTI által már több éve el-kezdett, az akác termesztésével foglal-kozó kutatási eredményekbe. Bíró Imre,a Baktalórántházi Erdészet igazgatója azakác jelenlegi piaci lehetôségeirôl, eset-leges jövôbeni növekvô keresletérôl be-szélt. A terepi bejárás alkalmával meg-gyôzôdhettünk a bevezetôben ismerte-tett eljárások gyakorlati megvalósításá-val. Láthattuk a gondosan ápolt sarjállo-mányokat és a mesterséges akácosokültetvényszerû kezelését is. A többszörimegállás módot adott arra, hogy a jelen-lévôk méltassák az elvégzett nevelôvá-gások helyességét, feltárják esetleges hi-báit. Terepi utunk végén az erdészetegyik legszebb, védettség alatt álló ho-moki gyertyános tölgyesét tekintettükmeg. A látvány mindenkit lenyûgözött.Valamennyi jelenlévô egyetértett abban,hogy csak az intenzíven kezelt akácül-tetvények hozama tudja biztosítani a vé-dett erdôk fenntartásának és kezelésé-nek többletköltségét.

A szakemberek egyöntetû vélemé-nye szerint mindenki hasznos tapaszta-latokkal gazdagodott. Végezetül köszö-net illeti meg a Nyírerdô Rt.Baktalórántházi Erdészetét a gondosszervezésért és a szíves vendéglátásért.

Szalacsi Árpádtitkár, Sz-Sz-B Megyei Helyi Csoport

* * *Az OEE Gépesítési Szakosztálya

2002. május 16-án a Szombathelyi Erdé-szeti Rt. Szentgotthárdi Igazgatóságá-nak területén, a Szombathelyi ErdészetiRt. és a Szombathelyi Agroker Kft. köz-remûködésével tartott ülést.

Az ülésen dr. Horváth Béla szakosz-tályelnök megnyitója után a Szombat-helyi Erdészeti Rt.-t és gépesítését SzépTibor igazgató, Markó Gyula mûszakicsoportvezetô és Kutas Lajos igazgató

mutatta be. Ezt tartalmas üzem közbenigépbemutató követte, melyen a Szom-bathelyi Erdészeti Rt. részérôl bemutat-ták: a VALMET–840.1 típusú kihordót,az EPSILON E98 típusú hidraulikus da-ruval szerelt RÁBA FGA 27.235 típusúerdészeti tehergépkocsit, VALTRA VAL-MET traktorokat és számos erdômûvelôgépet (FM–500 típusú vízszintes tenge-lyû szárzúzó, HIDROT HPK–1000 típu-sú külpontos vízszintes tengelyû szár-zúzó, RL–2 csemeteültetô, FRANGITORROTOR talajmaró, ROBIX erdei sorköz-ápoló kisgép). A Szombathelyi AgrokerKft. nagy teljesítményû váltvaforgatóekét és két direktvetô gépet mutatottbe, olyanokat, amelyek a talajfelület el-munkálással egy menetben képesek avetésre. Utóbbiak a mi területünkön avadföldmûvelésben kaphatnak szere-pet. A résztvevôk hasznos információ-kat szereztek a gépek alkalmazhatósá-gával, üzemeltetésével kapcsolatosan.

Az ebédet követô értékelés kezdeténdr. Pethô József vezérigazgató is kö-szöntötte a jelenlévôket, majd tájékoz-tatást adott a Szombathelyi Erdészeti Rt.gazdálkodásáról, az rt. gépesítési hely-zetérôl és a fejlesztés irányairól. SzóltMolnár Endre, a Szombathelyi AgrokerKft. igazgatója is, röviden bemutatva cé-gét és a kiállított gépeket. A látottakhozFejér Lajos, dr. Horváth Béla, dr.Mátrabérczi Sándor, Menyhárt Pál,Remenyik Imre és dr. Tóth József szólthozzá, mindannyian nagyra értékelveazt a munkát, amit a Szombathelyi Er-dészeti Rt. az erdészeti gépesítésfejlesz-tés területén végzett és végez.

Az egyebek között dr. Horváth Bélaszakosztályelnök elôterjesztése alapjána szakosztály felvette tagjai sorába Kon-koly Jánost (NEFAG Rt.).

A jól sikerült rendezvényen – me-lyért köszönet illeti a Szombathelyi Er-dészeti Rt.-t – 19 szakosztálytag és 10vendég vett részt.

Dr. Horváth Bélaszakosztályelnök

* * *Az Országos Erdészeti Egyesület Gé-

pesítési Szakosztálya 2002. március 21-én tartott szakosztályülésén az F.Berger Kft. vendége volt. A rendez-vényre Tata-Remeteségpusztán kerültsor.

Az ülésen dr. Horváth Béla szakosz-tályelnök megnyitója után az F. Bergercéget, illetve tevékenységét FranzKriechbaum, Schmierer Jenô és HorváthRóbert urak, a Partek Konszernt pedigYukka Vanhannen úr mutatta be, a kö-vetkezôk szerint:

Erdészeti Lapok CXXXVII. évf. 7-8. szám (2002. július-augusztus) 245

A Berger cég családi tulajdonbanvan. Magyarországi képviselete, az F.Berger Kft., melynek Gyôrben, Buda-pesten és Szolnokon van telephelye, to-vábbá szervizpartnerei mûködnek Bu-dapesten, Lábodon, Kaposvárott ésVeszprémben.

Az F. Berger Kft. a hidraulikus rako-dódaruk területén a világ elsô számúpénzügyi konszernjének, a PARTEKcégcsoportnak a tulajdonában lévô gé-pek forgalmazásával foglalkozik. Üzletifilozófiájuk azonban nem merül ki agépértékesítésben, a gépek eladásaután is foglalkoznak a termékeikkel,azok szervizelésével, illetve alkatrészutánpótlásával. Számos módon igye-keznek továbbá segíteni a gépvásárlást(lízing, kedvezményes hitelek, bankikapcsolatok kiépítése stb.).

Gépértékesítési profiljukban – mely-ben Magyarország várható közeli EU-csatlakozásával párhuzamosan elôtérbekerül a környezetvédelem kérdése – akövetkezô fôbb gépcsoportok találha-tók meg:

– hidraulikus rakodógépek darabárumozgatására svéd forrásból, a HIAB-tól,90 tm max. terhelhetôséggel;

– erdészeti hidraulikus daruk aLOGLIFT és JONSERED gyártól, 33 tmmax. kapacitással;

– kommunális gépek, melyek közötta járdaseprôktôl a repülôterek takarítá-sáig alkalmas seprôgépek, gyep- ésparkápológépek, univerzális kiste-hergépkocsik találhatók;

– villástargoncák teljes skálája (gáz-,dízel- és elektromos üzemû gépek),melyek között a faipari üzemekben al-kalmas típusok is jelen vannak;

– erdôgazdasági gépek (pl. tandemke-rekes utánfutó hidraulikus daruval), me-lyek elsôsorban a magángazdálkodás cél-jait szolgálhatják; 3,3–4,4 tm kapacitásig;

– nagy teljesítményû mobil aprítógé-pek (BERGER FOCO–6900), melyek afaanyag energetikai hasznosításában kí-nálnak gépesítési lehetôséget;

– MULTILIFT konténercserélô rend-szerek, amelyek a korszerû anyagmoz-gatást hivatottak segíteni.

Az F. Berger Kft. által forgalmazottgépek közül számos kötôdik az erdô-gazdálkodáshoz, de talán leghangsú-lyosabban az erdészeti hidraulikus da-ruk, melyek között:

– a tehergépkocsira szerelhetô da-ruk;

– az erdészeti gépekre szerelhetô da-ruk és

– az ipari daruk a jellemzôek.A tehergépkocsira szerelhetô hidrau-

likus daruk LOGLIFT és JONSERED tí-pusú nyitott gémes változatúak (S típu-sok: 59÷324 kNm emelônyomatékkal,7÷16 m gémkinyúlással) és összecsuk-ható gémes változatúak (Z típusok:59÷211 kNm emelônyomatékkal,7,1÷9,4 m gémkinyúlással) lehetnek. Anagyobb emelônyomatékú változatokkettôs hidraulikus körrel, a nagyobbgémkinyúlásúak kettôs teleszkóppalszereltek.

Az erdészeti gépekre szerelhetô hid-raulikus daruk erdészeti traktorokon,rakoncás pótkocsikon és többcélú er-dészeti gépeken találhatók. Ezek általá-ban LOGLIFT típusok, az igények sze-rinti emelônyomatékkal (39÷–184kNm) és gémkinyúlással (4÷10 m).

Az ipari hidraulikus daruk, melyeketfixen telepítenek nagy teherbírásuk(49÷294 kNm) és gémkinyúlásuk (6÷16m) révén jól alkalmazhatók a folyama-tos üzemet igénylô fafeldolgozó telepe-ken.

A szakosztályüléshez gépbemutatóis kapcsolódott, melynek keretébenVolvo és Mercedes tehergépkocsikra

szerelt LOGLIFT darukat vehettek köze-lebbrôl szemügyre a jelenlévôk.

A szakosztályülés második részébensor került a Gépesítési Szakosztály tiszt-újítására, melynek során a szakosztálytagjai egyhangúlag újraválasztották aszakosztály elnökének dr. Horváth Bé-lát, titkárának pedig Fekecs Lajost. Ja-vaslatok fogalmazódtak meg továbbáaz OEE országos tisztségviselôinek sze-mélyére is.

A szakosztály az ülésen felvette tag-jai sorába dr. Dózsa Gábort (TechnotipBt.) és Tamás Lászlót (Bakonyerdô Rt.).

A bejelentések között dr. HorváthBéla szakosztályelnök tájékoztatástadott:

– a Gépesítési Szakosztály 2002. áp-rilis 8–11-e közötti csehországi tanul-mányútjának elôkészületeirôl; valamint

– a dr. Káldy József ErdôgépfejlesztôKözpont jelenlegi helyzetérôl és jövô-beni tervezett mûködésérôl.

A jól sikerült rendezvényen – melyértköszönet illeti az F. Berger Kft.-t – 32szakosztálytag és 10 vendég vett részt.

Kép és szöveg: Dr. Horváth Bélaszakosztályelnök

Megjelent aTilia X. köteteA Nyugat-magyarországi Egyetem Nö-vénytani Tanszékének periodikája, aTilia újabb kötete látott napvilágot. A360 oldalas kiadvány ezúttal két na-gyobb lélegzetû monográfiát tartalmaz.Az elsôt Szövényi Péter, Hock Zsófia ésGalambos István állította össze, mely-ben a Soproni-hegység mohaflórájátdolgozzák fel igen nagy alapossággal.Ez a téma szervesen kapcsolódik az Er-dômérnöki Kar Sopron-projektjéhez,errôl a területrôl hasonló feldolgozásoka közeljövôben is várhatóak majd. Amásik tanulmány Király Gergely mun-kája, aki a Fertô-melléki dombsor vege-tációját elemzi az eddig megszokottólkissé eltérô módszerekkel és nézôpont-ból. Munkája mintaként is szolgálhat akésôbbi vegetáció-feldolgozásokhoz. Asok szempontú megközelítésbôl kieme-lendô, hogy a táj- és gazdálkodástörté-netre nagy hangsúlyt fektet, s a növény-zet mai képének és állapotának megér-téséhez ezekre az információkra is je-lentôsen támaszkodik.

A kötet a Növénytani Tanszéken(9401 Sopron, Pf.: 132) rendelhetô meg,ára 800 Ft.

Dr. Bartha Dénes

246 Erdészeti Lapok CXXXVII. évf. 7-8. szám (2002. július-augusztus)

Dr. Szíjjártó Tóth Imre1926–2001

A magyar erdôgazdálkodás, a gemenci er-dôk kiemelkedô képességû gazdasági ve-zetôjétôl búcsúztunk 2001. december 14-én, a kecskeméti református temetôben.

Innen indult, s megtért ôseihez.Kecskeméti eminens diák volt. Gim-

nazista barátaival együtt lelkesedett anépi írókért. Figyelemmel kísérték az1943. évi szárszói konferencia esemé-nyeit, a népi mozgalmak irodalmi ésmás rendezvényeit. Katonai pályára ké-szült, mert népének szeretete, a hazairánti kötelességtudata oda vonzotta.

Az öldöklô háború következményeipályamódosításra kényszerítették. APázmány Péter Tudományegyetem Ál-lam- és Jogtudományi Karának lett a hall-gatója. Egyetemistaként a Szabó DezsôNépi Kollégium titkára volt, közben azEgységes Parasztifjúság Országos Szövet-ségében – az ÉPOSZ-ban – kiemelkedôjelentôségû, országos hatáskörû beosz-tásban teljesített szolgálatot. A jogi diplo-ma megszerzése után – elméleti felké-szültsége alapján – tudományos pályárairányították. A NÉKOSZ által szervezettországos vezetôképzôre beiskolázták, dea mozgalom betiltása miatt ez a nagy le-hetôség végképp lezárult.

A képzett és racionálisan gondolko-dó ember megtalálta a lehetôséget,hogy földközelben maradjon. Egyévesföldhivatali gyakorlat (Hódmezôvásár-hely) után 1951. május 12-én életre-szólóan eljegyezte magát a magyar er-dôgazdálkodással.

A Szabadszállási és a Kecskeméti Er-dôgazdaságnál szerezte meg azt a kez-dô gyakorlatot, amellyel bátran vállal-hatta el a Bajai Erdôgazdaság, majdaniDunaártéri Erdôgazdaság, késôbbGemenci Erdô- és Vadgazdaság fô-könyvelôi, gazdasági igazgatóhelyettesitisztségét.

Beilleszkedését, elismerését és álta-lános tiszteletét kiváló emberi tulajdon-ságai, fölényes szaktudása (okl. könyv-vizsgáló oklevelet szerzett), a szüksé-

ges szintû erdészeti ismeretek önszor-galmú elsajátítása és a vállalat gazdál-kodási sikerei vitathatatlanná tették.

Gemenc hírnevének, országos és ha-tárokon túli megalapozásához és kitel-jesedéséhez – az erdészeti-vadászatiszakszemélyzetnek a hierarchia mindenszintjén megmutatkozó hozzáértésén,következetes munkáján túl el nem hall-gatható jelentôséggel hozzájárult dr. Sz.Tóth Imre 33 éves, szervezett gazdálko-dási hátteret biztosító, feltételteremtôvezérkari tevékenysége.

Az új iránt élete végéig rendkívül fo-gékony maradt. Korát meghazudtolólelkesedéssel és szenvedéllyel alapoztameg Gemencen a számítógépes adatfel-dolgozást.

1968-tól 17 éven át pénzügyi ésszámviteli ismereteket oktatott a BajaiVízügyi Fôiskolán.

Elkötelezettje maradt a társadalmi,politikai közéletnek a demokrácia és ahumanista tolerancia jegyében, a min-denkori megújulás követelményeinekszellemében.

Az értékes és sikeres pálya 1986-osnyugdíjba lépése után is folytatódott.Beválasztották a Pilisi Parkerdô Rt. Fel-ügyelô Bizottságába. Az FM és a jog-elôd minisztériumok – végzetes beteg-sége idôpontjáig, 2000. november 18-ig– igénybevették szakfôtanácsosként fel-készültségét az állami tulajdonú társasá-gok és intézmények felügyeletéhez.

Az OEE Bajai és Pilisi Helyi Csoport-jának, a Vezetéstudományi Társaság-nak, a Móricz Zsigmond Társaságnak, amagyar kollégiumi hagyományokatápoló „Fényes Szellôk” Kollégiumi Tár-saságnak tagja, alapító tagja és hûségesszolgálattevôje volt.

Mindnyájan szerencsések vagyunk,akik életének bármely szakaszában kö-zel kerülhettünk Hozzá, akik munkatár-sai lehettünk, akik ismerhettük ôt.

Sokunknak volt emberi példaképe,most már az is marad.

Dombovári Sándor

Egy Bedô-díjas halálaBukri József1921–2002

Bernecebarátiban türelemmel viselthosszú, súlyos betegség után, életének81. esztendejében meghalt Bukri JózsefBedô-díjas ny. erdészetvezetô.

Erdészcsaládban született 1921. ok-tóber 8-án Perôcsényben, ahol nagyap-ja is, apja is magánuradalmi erdészkéntteljesített szolgálatot. Az elemi, a nagy-marosi polgári, majd az esztergomi m.kir. alerdész-szakiskola elvégzése után

1940-ben szerezte meg erdész okleve-lét. Leszerelése után már állami kerület-vezetô erdészként, majd pagonyvezetôfôerdészként dolgozott Perôcsényben.

1950-ben nevezték ki az akkor létre-hozott bernecebaráti erdészet (üzem-egység) vezetôjévé. Kiváló szervezô ésvezetôi képessége ekkor mutatkozottmeg igazán. A semmibôl kellett ütôké-pes termelô szervezetet teremtenie:szakképzetlen emberekbôl összeková-csolt erdészcsapatot kialakítania, állan-dó munkásgárdát létrehoznia, s erdeitermelô munkát és az erdôhivatali ad-minisztrációt megszerveznie. A fiatal,29–30 éves Bukri József sikerrel oldottameg ezt a feladatot, majd idôvel az or-szág egyik legjobb erdészetvezetôje-ként mintaerdészetté fejlesztette az irá-nyítására bízott egységet.

A továbbiakban igazgatóságánakszándékai szerint volt erdészetvezetô aszomszédos Drégelypalánkon és Ke-mencén is.

Hatáskörébe tartozott több fagyárt-mányüzem, MÁV-rakodó is, valamint ki-terjedt erdei vasúti hálózat. Vasútüzem-vezetôi minôségében írt, „Az Erdô” 1979.évi augusztusi számában megjelent „Akemencei erdei vasutak története” címûtanulmánya ma már a táj erdészettörténe-tének pótolhatatlan értékû forrásmûve.

Személyében példája volt a fegyel-mezett, katonás tartású, lelkiismeretes,kötelességtudó, hivatástudattól átita-tott és mûvelt erdésznek. S mintaképevolt a vérbeli gyakorlati erdôgazdának.Bár példás mûszaki adminisztrációtfolytatott, alapelve az volt: amint lehet,le kell tenni a tollat és ki kell menni azerdôbe.

Jó erdészeti vezetôhöz illô módon ak-tív tagja volt lakóhelye közéletének. Azemberek ôszintén tisztelték és szerették.

Eredményes munkásságát számos ki-tüntetéssel és jutalommal ismerték el. Há-rom alkalommal kapta meg az „ErdészetKiváló Dolgozója” miniszteri kitüntetést.Egyesületünk pedig (amelynek 1941 ótavolt tevékeny tagja) 1971-ben a Bedô Al-bert Emlékérmet adományozta részére.

Erdészeti Lapok CXXXVII. évf. 7-8. szám (2002. július-augusztus) 247

Leginkább azonban az töltötte elmegelégedéssel, hogy Julianna leányaszemélyében egy erdômérnök a családierdészhagyomány folytatója.

Széles körû részvéttôl kísérve abernecei temetôben helyezték végsônyugalomra, a református egyház szer-tartása szerint. Sírjánál a szakma részé-rôl egykori munkatársa, dr. Király Pálny. fôszerkesztô mondott búcsúbeszé-det, aki elsô szolgálati fônökét tisztel-hette az elhunytban.

K. P.Stadler Sándor erdésztechnikus

1936–2002„Elmentél s megnémult a föld. –

A hajlongó fák közt éjfélig megmaradt a csönd és sírt.”

(Szabó Lôrinc)A Tolna megyei Kisszékelyben szü-

letett. Édesapja kádármester volt. Sop-ronban az Erdészeti Technikumban ki-tûnt jó képességeivel. Elsô munkahelyea Gemenchez tartozó tolnai csemete-kert volt. Leszerelése után a Tolna me-gyei Áll. Erdôgazdasághoz került, aHôgyészi Erdészet Lengyeli tölgyes-bükkös kerületébe, ker. vez. erdész-nek. Rövidesen az erdészet fah. mûsz.vez.-nek nevezték ki, majd a TamásiFöldhivatalhoz került. Késôbb a TamásiErdôfelügyelôséghez nevezték ki erdô-felügyelônek. Átszervezés miatt aCsibráki fûrészüzembe helyezték. Nemvolt olyan szakterület, melyhez ne értettvolna. Még a zenetudományokban is já-ratos volt.

Június 4-én kísértük utolsó útjáratöbb százan a szakályi temetôben. A jóIsten adjon vigaszt szeretteinek.

Néhai dr. Tuskó László igazgatónkjutott eszembe a búcsú perceiben, mi-kor banketteken, találkozásokon éne-kelte: „S ha elmennék is én közületek.Mulassatok, vigadjatok!”

Drága halottaink emlékét megôriz-zük. „Isten áldd meg a magyart.”

Petz Ádámny. ker. vez. erdész

Sóhajda István(1945–2002)

1945. augusztus 15-én született Miskol-con. Erdészeti-vadászati tanulmányait azÁsotthalmi Erdészeti Szakiskolában foly-tatta, ahol 1966-ban „kitûnô” minôsítésselvégzett.

Elsô munkahelye a Gyulaji Állami Er-dô- és Vadgazdaság volt, ahol 1966-tól1972-ig dolgozott.

1972-tôl a Mezôföldi Állami Erdô- ésVadgazdasághoz – a késôbbi VADEXMezôföldi Rt.-hez – került, ahol a

fehérvárcsurgói erdészkerület vezetésé-vel bízták meg. Pályájának utolsó tízévében vadgazdálkodási, vadászati fel-adatokat is kapott.

Egyszerû ember volt, aki hóban-sár-ban, télen-nyáron szolgálta az erdôt, avadat. Még életének utolsó éveiben semvolt rest gyalogosan bejárni nagy kiterje-désû kerületét, szezononként többszörvégigcsinálni a csurgói szabdalt terepenaz embert próbáló vaddisznóhajtásokat,termelni a fát, ültetni az erdôt. Neki épp-oly kedves volt egy kis molyhos tölgycsemete, mint a pár napos ôzgida; mind-egyikre féltô gonddal vigyázott.

Munkája – hivatása – iránti elkötele-zettsége olyan erôs volt, hogy még éle-te utolsó napjaiban, legyengülten is azerdôt járta, az ott folyó munkálatokatfelügyelte.

Bár most kidôlt egy öreg tölgyfa, asok kis magonc már ott zöldell az erdôtalaján. Készek arra, hogy továbbvigyékaz életet, de szívükben ott a szomorú-ság, mert elvesztették öreg barátjukat.

Tóth Károly

Gál János(1928–2001)

Dr. honoris causa dr. Gál János okleve-les erdômérnök, nyugalmazott egyete-mi tanár, az Erdôtelepítéstani, majd azErdômûvelés Tanszék vezetôje, a mezô-gazdasági tudományok doktora, a Sop-roni Egyetem díszdoktora, 15 magas ál-lami és szakmai kitüntetés – köztük aMagyar Népköztársaság Csillagrendjé-nek tulajdonosa, az Erdômérnöki Fôis-kola igazgatóhelyettese 1957–59, igaz-gatója 1959–62, az Erdészeti és FaipariEgyetem rektora 1962–66, 69–72, 81–84,84–89, rektorhelyettese 1966–69 között.

Szédületes szakmai pálya, amelymellett Gál János szeretô férj, két gyer-mek édesapja, 8 unoka nagyapja.

Földi élete 1928. november 8-a és2001. október 11-i közé rendeltetett.Tegnap lett volna 73 éves. Életénekcsaknem fele egyetemi hallgatóként1948–52 között, majd oktatóként1957–89 között Sopronhoz, az egye-

temhez kötôdik. Ez utóbbi 32 év alattmegszakítás nélkül tanszékvezetô, semellett 18 éven át elsô számú, 5 évenát pedig helyettes intézményvezetô. Eza karrier a magyar – de gyaníthatóan azeurópai felsôoktatásban is egyedülálló.Mit kellett tennie Gál Jánosnak ahhoz,hogy ilyen hosszú idôn keresztül élvez-ze munkatársainak, hallgatóinak és akényes politikai érában feletteseinek bi-zalmát? Nagyon sokat.

Kitüntetéses erdômérnöki oklevelétaz akkori Agrártudományi Egyetem Er-dômérnöki Karán, Sopronban 1952-ben szerzi meg. Rövid szakmai gyakor-lat után 1953-ban a tehetséges fiatal-embert külföldre, Harkovba küldik as-pirantúrára, ahol kandidátusi fokoza-tot szerez 1957-ben. Visszatérve 3 hó-napig az Erdészeti Tudományos Inté-zetben dolgozik, majd 1957. október1-tôl pályázat útján egyetemi docens-ként tér vissza az Alma Materhoz, azErdômérnöki Fôiskolára, Sopronba.Abba az intézménybe, amelybôl politi-kai döntés elvezényelte a bányászokat,kohászatokat és a geodétákat, s ahon-nan a hallgatóság és az oktatógárda fe-le külföldre menekült a forradalom le-verése után.

Nem tudni mit tett és hogyan, de a sár-ba tiport kis intézmény Sopronba érkezé-se után 5 évvel, 1962-ben kétkarú önállóEgyetemmé válik. Ugyanebben az évbenGál Jánost egyetemi tanárrá nevezik ki, s1966-ban megszerzi a mezôgazdasági tu-dományok doktora fokozatot.

Az Erdészeti és Faipari Egyetem szin-tén az ô erôfeszítései eredményeként1972-ben kibôvül a székesfehérváriFöldmérési és Földrendezôi FôiskolaiKarral. Közben, mint az Egyetem rekto-ra a legkiválóbb gyakorlati és elméletiszakembereket hívja Sopronba, ahol le-telepedésükrôl is gondoskodik. Hatha-tós segítségével 1957 és 1989 között 111oktatói lakás épül fel Sopronban.

Kiváló kapcsolatteremtô képességé-nek köszönhetôen elképesztô ütem-ben fejleszti és bôvíti az EgyetemCampusát. Vezetôi mûködése alatt 8hektárral bôvül a Botanikus Kert, s azalábbi objektumokat építteti fel: Ifjúsá-gi Ház, Sportcsarnok, Levelezô Ott-hon, új kollégiumok Sopronban ésSzékesfehérváron, egyetemi menza,villanyvilágításos szabadtéri sportpá-lya, könyvtár, a keszthelyi alkotóház, azánkai üdülô épület és a Fertô-tavi ví-kendtelep. Az, hogy a mai jogutódNyugat-magyarországi Egyetem Köz-pontja Sopron, nagyrészt az ô megala-pozó munkájának köszönhetô.

248 Erdészeti Lapok CXXXVII. évf. 7-8. szám (2002. július-augusztus)

A hazai szakmai és társadalmi kap-csolatok mellett nagy súlyt helyezett akülföldi kapcsolatok bôvítésre is. Sokma is prosperáló nyugat-európaiegyüttmûködés alapjait is ô rakta le.

Az iszonyú energiát felemésztô veze-tôi tevékenység mellett oktató-nevelôiés szakmai-tudományos tevékenységeis példamutató. Ennek részleteirôl a mainapon nem az én tisztem beszámolni.

Tisztelt Gyászoló Közönség!Gál Jánosban nemcsak rektor, ha-

nem tanszékvezetô és sportköri elnökelôdömet is tisztelhetem. 1985–89 kö-zött az Erdômûvelés Tanszéken felette-sem volt. Igényes, jó vezetô volt, akinem a munka mennyiségét, hanem ateljesítményt és a minôséget értékelte.Igényességére jellemzô, hogy az emlí-tett idôszakban tanszékén 3 egyetemitanár és 3 egyetemi docens dolgozottegy idôben.

Igen komolyan vette az ifjúság neve-lését, amely egyik legfontosabb eszkö-zének a testi nevelést, a sportot tekin-tette. Mint rektor és mint sportköri el-nök nagyon sokat tett az egyetemisportélet fejlesztéséért. A 60-as, 70-esévek legendás egyetemi kupagyôzteskosárlabda csapata is az ô lelkes és hat-hatós támogatása mellett érte el sikere-it. Úgy, mint ennek az együttesnekvalamikori tagja, játékostársaim nevé-ben is hálás köszönettel búcsúzom tôle,hiszen nemcsak vezetônk, támogatónk,hanem élete végéig jó barátunk is volt.

1989-ben 61 évesen számunkra vá-ratlanul korán vonult nyugállományba.Mi akkor úgy láttuk, hogy tele van mégenergiával. Tudtuk ugyanakkor, hogymindig adósnak érezte magát családjá-val szemben, s ezt az adósságot kívántaszeretettei körében minél több idôt tölt-ve törleszteni.

Nem tudtuk akkor még azt, hogy – atúlfeszített munkatempó eredménye-ként kialakult – betegség támadt rá. Abetegség súlyos következményekkeljárt, olyanokkal, amelyek még az igenerôs embereket is letargikus állapotbaszokták taszítani, – ôt azonban nem.Nagy erôvel, sôt humorral viselte nehézterhét. Soha nem panaszkodott!

Családja után az Egyetem és Sopronmellett még egy drága kincse volt – szülô-földje. Nyugállományban töltött évei so-rán, az évek felét szülôfalujában, az észak-magyarországi Honton töltötte szeretô fe-leségével és csak a téli hónapokban tértvissza Sopronba, hogy gyermekei, me-nye, veje és unokái közelében lehessen.

Eddig az életút. Ezt a különleges em-bert a Teremtô igen nagy erôvel ajándé-

kozta meg. Ezt a hatalmas erôt egy má-sik – mindnyájunknál nagyobb október11-én ugyan legyôzte, de nem semmisí-tette meg. Tovább él utódaiban és talánbennünk is.

Mosolygós arcát sajnos többé nemlátjuk, hanem hallgathatjuk bölcs taná-csait, de életmûvének tárgyiasult alko-tásaival lépten-nyomon szembetaláljukmagunkat. Ezért köszönünk mindentÖnnek Tisztelt Örökös Rektorunk, ésköszönünk Neked mindent Kedves Já-nos Bátyánk!

Szellemed maradjon mindig köztünk,hamvaid pedig nyugodjanak békében.

Isten Veled. Jószerencsét, Üdv az Er-désznek!

Koloszár Józsefrektor

Barthos Tiborerdõmérnök1913–2002

1913. március 24-én az erdélyi Retyezáthegység lábánál fekvô szín román lako-sú Malomvízen született, ahol erdômér-nök édesapja, Barthos Gyula szolgált. Aháború után el kellett hagyniuk Romá-niát, és hazatértek Nagykanizsára. Ittjárt elemi iskolába, majd a kanizsai Pia-rista Gimnázium 8 osztályát elvégezve1931-ben érettségizett. Édesapja ésbátyja nyomdokain járva, ô is az erdész-pályát választotta - beiratkozott a sopro-ni Bányászati Erdômérnöki Fôiskolára,ahol 1939 tavaszán erdômérnök okle-velet kapott. Diplomája megszerzéseután rövid ideig az esztergomi herceg-prímási uradalom marótpusztai erdé-szeténél alkalmazták, majd hamarosanSomogyba került, és itt kitartott életevégéig.

1939 decemberétôl fôerdész lett azInkey báró iharosi erdôbirtokán. Még ezév karácsonyán megnôsült. Bársony Ka-talinnal, Kató nénivel boldog házasság-ban éltek haláláig, házasságukból két le-ány született. Az 1946-os államosításután rövid ideig még Iharosban maradterdôgondnok, majd áthelyezték Zsitfa-pusztára. ’49-ben újabb költözés, melyet

néhány évenként újabbak követtek.Balatonkiliti–Zamárdi–Somogyvár–Tap-sony után 1962-ben Marcali követke-zett. Itt volt erdészetvezetô, 1977-benbekövetkezett nyugdíjazásáig.

Az erdészszakmából az erdômûve-lést szerette igazán. Gyakran emléke-zett az iharosi évekre, amikor a környékszakemberei – Metzl Kamill, PagonyKároly, Vadon Jenô, Barthos Gyula –évente összejöttek egy-egy erdômûve-lési probléma megtárgyalására, a ta-pasztalatok kicserélésére. Kísérletezôember volt – a csemeték visszametszé-sérôl, az augusztus végi erdeifenyô-ül-tetésrôl az Erdô folyóiratban is beszá-molt. Egyesületünknek 62 éven át volttagja.

Életen át tartó örök szerelme a vadá-szat volt. Bérmálási ajándékként, 17éves korában kapta elsô fegyverét, egyDrillinget, melyet még több kiváló va-dászfegyver követett. Feljegyzései te-kintélyes mennyiségû vad elejtésérôlvallanak: 3440 db fácán, 2832 db nyúl,1525 db fogoly, 1070 db szalonka (ked-venc vadja volt), 3322 db vadkacsa, 304db ôz, ebbôl 130 db bak, 252 db szar-vas, ebbôl 25 db bika, 287 db vaddisz-nó, ebbôl 72 db kan, 202 db róka.

Életének szomorú idôszaka volt,amikor az ötvenes években fegyvertar-tási engedélyét bevonták, és nem hó-dolhatott szenvedélyének.

Legendás, precízen vezetett vadász-naplójába az utóbbi idôben évrôl évrekevesebb új bejegyzés került. Egészsé-ge egyre inkább cserbenhagyta, hallása,látása romlott, a járás is nehezére esett,így 1997-ben 83 évesen abbahagyta avadászatot.

Szellemi frissessége az utolsó napjá-ig megmaradt. Aki felkereste ôt, megis-merhette tôle a somogyi erdôgazdálko-dás múlt századi történetét, elmesélteaz erényeket és a hibákat is, hogy azutódok okuljanak belôle.

Tibor bácsi szerint neki nem voltakgyerekei, csak lányai, ezzel jelezve,hogy az erdészhivatás a családban nemfolytatódott. Fiaiként foglalkozott azon-ban mindazokkal, akik érdeklôdésselhallgatták és tanácsait elfogadták.

89. születésnapja elôtt három héttelazt mondta, hogy lassan kimegy az élet-bôl. Valóban úgy történt, néhány nap-pal a kilencvenedik évébe érve 2002.március 28-án Marcaliban csendben el-hunyt.

Emlékét tisztelettel megôrizzük!Horváth József

az egykori gyakornoka, H.Cs.titkár, Kaposvár

Az elmúlt másfél évszázadban sokanemeltek már szót az öreg fák védelmeérdekében, s a jó néhány cikk mellettvoltak, akik összeírásukkal is próbálkoz-tak. Ezek a listák azonban vagy elvesz-tek, vagy aktualitásukat vesztették, ezértaz 1990-es évek elején egy új, folyamato-san aktualizálható lista összeállítását vet-tük tervbe. Ebben a munkában az erdô-mérnök-hallgatókon túl nagyon sok er-dész kollégától is kaptunk segítséget,amiért ezúton is köszönetet mondunk.Ennek az elsô felbuzdulásnak terméke,mintegy 2000 faegyed fontosabb adatai-nak közreadása 1994-ben az Erdészet-történeti Közlemények – azóta sajnosmár kifogyott – XV. kötetében valósultmeg. Az adatok azóta is folyamatosangyûlnek, s a regiszterünk már 4000-nél istöbb egyed jellemzôit tartalmazza. A szá-mítógépes nyilvántartás és az internetescsatlakozás lehetôvé teszi, hogy elektro-nikus formában is közkinccsé tegyükadatainkat, amire az elmúlt idôszakbansor is került. A Nyugat-magyarországiEgyetem honlapján keresztül a Növény-tani Tanszék bemutatásánál az érdeklô-dôk megtalálják ezt az adatbázist. Deközvetlen formában is elérhetô ahttp//:oregfak.emk.nyme.hu útvonalon.

Nem lehet elhallgatnunk azt sem,hogy sok helyen mutatkozik érdeklôdése különleges természeti értékek iránt.Örömmel nyugtázhatjuk például, hogyBékés megye Szelekovszky László össze-állításában, színes fotókkal illusztráltönálló kötetben adta közre az ott élôfamatuzsálemeket. De nem olyan régenjelent meg a Vas megyei részletes katasz-ter is a Kanitzia c. szakfolyóiratban TóthJózsef, Somkuthy Ferenc és Czimber Bé-la tollából, ahol a részletes leírások mel-lett ugyancsak találunk számos fénykép-felvételt is. Örömmel veszem kézbe min-dig a SEFAG Híradó újabb és újabb szá-mát, mert a címlap jobb felsô sarkában„Az idôk nagy tanúi” címmel állandó ro-vatuk van, ahol egy-egy kiemelkedô fa-egyed fotóját és részletekig történô be-mutatását lehet tanulmányozni. E soro-zat keretében eddig több, mint 20 fa ke-rült be a népszerû újságba. Jólesô érzés-sel lehetett nyugtázni tavaly az „AlföldiErdôkért Egyesület” fotópályázatának ki-írását „Az Alföld nevezetes fái” témakör-ben, s büszkék lehetünk a „Hajagibarkócafa” védetté nyilvánítására is,

amely megfelelô publicitást kapott az Er-dészeti Lapokban és a németországiCorminaria szaklapban egyaránt. De na-pilapok, helyi kiadványok is rendszere-sen foglalkoznak ezekkel a mindenkiszívéhez közel álló természeti emlékek-kel. A hosszú sorból itt csak a KapocsyGyörgy könyvét, a „Magyarság neveze-tes fái”-t emeljük ki, mely a nemzettudat-nak is egy csöppnyi darabja egyben.

Faóriásaink és famatuzsálemeink akülföld érdeklôdését is felkeltették,több európai és világregiszterbe beke-rültek a legjeink, s jó néhány rajongózarándokolt el a pannon tájakra, hogyláthassák személyesen is ôket.

Mivel a fent említett adatbázist nemérezzük teljesnek, s a folyamatos aktua-lizálás is késést szenvedhet, ezért arrakérünk tisztelettel minden természetetféltô és óvó kollégát, hogy új adatait,észrevételeit ossza meg velünk, s juttas-sa el ezeket a Növénytani Tanszékre. Asegítséget – amely sokak részérôl eddigis példás együttmûködésben testesültmeg – ezúton is nagyon köszönjük.

E sorok írója kötelességének érziazonban, hogy aggodalmát a szakkö-zönséggel megossza. Sajnos nagyon jólkirajzolódik az a tendencia, hogy azutóbbi évtizedben felgyorsult afamatuzsálemek és faóriások pusztulá-sa, vagy éppen az engedéllyel vagy en-gedély nélkül történô kivágása. Ez rész-ben a(z elônytelenül) megváltozott tu-lajdonviszonyoknak is betudható, de asokak részérôl tapasztalható nemtörô-dömség, hanyagság is ott lapul többesetben. Az erdészek sokat te-het(né)nek a környezetükben lévô fa-egyedek megóvása terén, amire méltánlehet(né)nek büszkék. Erre számos jópélda van, de ez az ügy a helyi kezde-ményezések mellett országos szintûodafigyelést is megérdemel. S ha berrega motorfûrész, csattog a fejsze, gondol-junk mindig arra, hogy nincs olyan er-dôrészlet, amelynek valamelyik sarká-ban ne férne el néhány faegyed vagy fa-csoport, amelyekbôl a jövô faóriásai ésfamatuzsálemei lehetnek!

Dr. Bartha Dénes

A famatuzsálemek és faóriásokszámbavételérôl

A Vetyeháti fehér nyár Csongrád me-gye legidôsebb és legnagyobb méretûfája volt. 250–300 éves becsült kora apuhafák között kiemelkedô. Ám különfigyelmet azért érdemel, mert BarthaDénes: Magyarország faóriásai ésfamatuzsálemei címû kötete alapján1053 cm-es kerületével és 42 m-esmagasságával valószínûleg az or-szág legnagyobb méretû faegyedelehetett.

Ez a faóriás Szeged-Tápén, a Ma-ros árterületén nôtt. A törzs 2,5 mmagasan több ágra oszlott. Méreteirejellemzô volt, hogy egy-egy ágánakátmérôje még 8–10 m magasságbanis meghaladta az 1 métert. A védett faa Horthy-korszakban mozgalmi ta-lálkozóhely volt, ennek emlékét a faalatt emléktábla ôrzi. Az elmúlt évek-ben egyre rosszabb egészségi álla-potú fa pusztulásáról a Délmagyar-ország május 11-i számában számoltbe. A néhány hete tomboló viharnaka faóriás már nem tudott ellenállni,gyökerei kettépattantak a rájuk ne-hezedô erôk hatására és kidôlt.

Nem tudom, mi lesz a kidôlt fa to-vábbi sorsa. Megfontolandónak tar-tom, hogy legalább egy korongját ôriz-zük meg az utókornak. Erre legjobbhely az Ópusztaszeri Nemzeti Emlék-park lehetne.

Andrési Pál

Egy famatuzsálem emlékére

Balogh András rajza, 1955