Mindig tanulságos, és tegyük a szívünkre a kezünk, né-ha jó értelemben megdöbbentõ szembesülni azzal,hogy miként is látják gyermekeink a körülöttük lévõ

világot. Egyedi csiszolású szemüvegen át nézik a valóságot,olyan dioptriákat használva, melyen idõnként a felnõttekneksem ártana újra keresztültekinteni. S ha egy-egy témában a fe-jecskéjükben összeálló képrõl faggatjuk õket, gyakran ragad-nak rajzszerszámot, hogy kifejezzék és papírra vessék mindazt, amit mi már nem láthatunk. Nincs ez másként akkor sem,

ha az erdõkrõl és erdészekrõl kérdezzük a kis alkotókat. Agyermeki látásmód mûvészi szintû megnyilvánulásai elõttmindig érdemes egy kicsit szemlélõdni, elgondolkodni. És ta-nulni! Mert a ceruza- és ecsetvonások mögött mély tartalmakrejtõznek. Rólunk felnõttekrõl és a világunkról. E fényképek-be öntött tárlat is ezt hivatott üzenni.

(További részletek a 81. oldalon)Nagy László

Fotó: KAEG Zrt., SEFAG Zrt.

GGGGyyyyeeeerrrrmmmmeeeekkkksssszzzzeeeemmmmmmmmeeee llllaaaazzzz eeeerrrrddddõõõõrrrrõõõõ llll

Tartalom

Prof. Dr. Kosztka Miklós:A feltáró hálózat tervezésének alapja a feltárási koncepció ..........................................................66

Nagy Imre:Kár, kár, (vad)kár! ..................69

Prof. Dr. Solymos Rezsõ:Hosszú lejáratú kísérletek az erdészettudományi kutatások területén II. ......................................................72

Zagyvai Bence:„Szolgálunk és – természetet – védünk!” ........................74

Bodor György, Nemes Norbert:Fokozódó szúkárosításokZalában....................................75

Dr. Somogyi Norbert:Erdõbejárás Normandiában – és mindaz, ami mögötte van............................................78

Detrich Miklós, Iványi Ákos:Erdõk, gyermekek, alkotások ..81

Halász Gábor:A Szeniorok Tanácsa évnyitó rendezvénye ....................83

Reményfi László:„Érdekbíróság”? ................................................................84

Andrési Pál: Az év madara a gyurgyalag ........................85

Szidnai László:Dr. Szederjei Ákos erdõmérnök ............86

Dr. Sárvári János:Ülésezett az ÚMVP MB Erdészeti Albizottsága ..............89

Nagy László:Mélységes mély a múltnak kútja... ..................................94

Nagy László:Mediterrán sziget a Vértesben..........................................96

ERDÉSZETI LAPOK • Az Országos Erdészeti Egyesület folyóirata CXLVIII. évfolyam 3. szám (március)FÔSZERKESZTÔ: NAGY LÁSZLÓ • A SZERKESZTÔBIZOTTSÁG ELNÖKE: HARASZTI GYULA

A SZERKESZTÔBIZOTTSÁG: Bartha Dénes, Detrich Miklós, Lengyel László, Lomniczi Gergely, Oroszi Sándor, Puskás Lajos, Sárvári JánosSZERKESZTÔSÉG: 1021 Budapest, Budakeszi út 91. Telefon: 06 (1) 201-6293 • Mobil: 06 (20) 330-3462 • e-mail: erdlap@oee.hu • www.erdeszetilapok.huKIADÓ: Országos Erdészeti Egyesület, 1021 Budapest, Budakeszi út 91. • Levélcím: 1021 Budapest, Budakeszi út 91. • FELELÔS KIADÓ: ZAMBÓ PÉTER elnök

Tördelõszerkesztõ: Balog Zoltán • Olvasószerkesztõ: Rimóczi Irén • Nyomdai munkák: F & F Print Line Kft., Budapest • Felelôs vezetô: ifj. Komornik Ferenc

A kézirat lezárva: 2013. március 4.ISSN 1215-0398Terjeszti a Magyar Posta Zrt. Felvilágosítást a lappal lapcsolatban az Egyesület ad. Megjelenik havonta.A beküldött kéziratokat, fényképeket nyilvántartásba vesszük. A cikkek, írások nem feltétlenül azonosok a szerkesztô véleményével, azok tartalmáért min-denkor a szerzô felel. Honoráriumot megegyezéssel csak felkért írásokért, illetve grafikai munkákért fizetünk.

A címlapon: Fakadó fátyol – Nagy-Vasfazék-patak, Börzsöny. Fotó: Nagy László.

A harmadik oldal

Földünk északi mérsékelt övének azon szerencsésföldrajzi területén élünk, ahol az évszakok válto-zásának folyamatos rendje egészséges egyensúly-

ban lévõ életritmust szab meg mindennapjaink során. Azantropogén mûvi környezetben, mesterséges ökológiai in-putokkal fenntartott városi rendszerben, ahol már az is ki-sebb csodának tûnik, ha a téli égbolton a „Kaszás” csillag-kép egyáltalán kivehetõ, ez a szabályozott körforgás kevés-bé meghatározó élmény. A fények, zajok, az állandó ide-ges lüktetés, a tömeg, a pulzálás folyton csillogó világacsaknem elrejti elõlünk ezt a szinte génjeinkbe oltott, koevo-lúciós õsi törvényszerûséget. Ha azonban átlépjük a városés az agglomeráció gyûrûjét, rögtön tapinthatóvá, látha-tóvá, érzékelhetõvé válik az az egyszerû bizonyosság, hogya tél után a tavasz következik. Az évszakok váltakozásaminden erdész egyik legalapvetõbb, meghatározó „erdõél-ménye”. Ott van minden erdõben megtett lépés, mindentervezett és elvégzett munkafolyamat hátterében. Megke-rülhetetlen és örök, még akkor is, ha idõnként január idu-sán feltûrt ujjal napozhatunk egy kidõlt fatörzsön üldö-gélve.

Az idei csapadékban bõvelkedõ tél lassan elvonul. Sza-kadozott hóruhája már csak imitt-amott világít a rejtet-tebb északi völgyfõk mélyén. Távozása friss oxigéntõlgyöngyözõ forrásokat, büszkén zúgó, habzó taréjú pata-kokat táplál. Panta rhei – minden folyik. Fakadnak a vi-zek, s e vizek nyomán a természet rendjének törvénye sze-rint lassan megújul az erdõ. S ahogy beköszöntött azújabb tavasz, úgy köszönti a tavasz elsõ hónapjának lap-száma új címlappal az Olvasót.

A fenti antik görög idézet két szóba tömörítve fogalmaz-za meg minden megújulás elvi lényegét: a világon mindenállandó és örökös mozgásban van. A Lapok címlapja is azutóbbi bõ húsz év alatt több változáson esett át. Legmar-kánsabban éppen egy évtizeddel ezelõtt, 2003-ban, ami-kor a legutolsó, oly jól ismert köntösét szabták rá az akko-ri szerkesztõk, tervezõk, tördelõk. E kerek tíz év után azon-ban megérett az idõ egy újabb átfogó átöltözésre. Mert amindig elõtérben lévõ tartalom mellett fontos az annakhelyet adó forma is, különösen egy havonta megjelenõ fo-lyóirat esetében. Hiszen szeretjük, ha hónapról-hónapra jóérzés kézbe venni a Lapokat. S reméljük a hosszú idõ ótatervezgetett új címlap ezt az érzést kelti majd az Olvasóktöbbségében. S erre az átöltözésre lehet-e jobb alkalom,mint az örök megújulás évszakának kezdete, amikor er-deinkbe életet hozó, friss tavaszi vizek fakadnak.

Nagy László

Erdészeti Lapok CXLVIII. évf. 3. szám (2013. március)66

SZAKMAI FÓKUSZ – ERDÕFELTÁRÁS

Az OEE Erdõfeltárási Szakosztályánakülésén élénk eszmecsere alakult ki afeltáró hálózat elemeinek értelmezé-sérõl, a hálózat kialakításának elvei-rõl. Különösen idõszerû ezeknek akérdéseknek a tisztázása, mert mostkészül az erdõtörvény újabb módosí-tása, amelyben célszerû lenne a gaz-dálkodó, a hatóság, a természetvéde-lem és a környezetvédelem között sokvitát kiváltó erdõfeltárás fogalmaitegységesen kezelni. Az erdõfeltáráshosszú évek alatt kialakított elméleteés a gyakorlatban is több feltáró há-lózat tervezésénél sikerrel alkalma-zott eredmények alapján három egy-mással összefüggõ cikket tematikussorozatként teszünk közzé a Lapokhasábjain.

A feltáró hálózat tervezésének alapja a feltárási koncepció

Prof. Dr. Kosztka Miklós – professor emeritus

Nyugat-magyarországi Egyetem Erdõmérnöki Kar

zéssel minden idõben minden igény-nek megfelelõen tudjuk elvégezni aszállításokat a „tõtõl” a vevõ telephelyé-ig. (Nyilvánvaló, hogy a közelítésbenjól használható kötélpályával célszerût-len a faanyagot a több kilométerre lévõközútig vagy vasúti feladóállomásigmozgatni azért, hogy az átrakást megta-karítsuk; de valószínûleg az sem kedve-zõ megoldás, ha a faanyagot a burkoltúton viszonylag lassan mozgó, terepjá-ró gépkocsival szállítjuk el a termõterü-letrõl. Bár ekkor is megtakarítjuk az át-

rakásokat, de ahosszú távolságúszállítást csak kissebességgel tud-juk elvégezni, atermõterületet, akiszállító és a bur-kolt utat pedigerõsen károsítjuk,mert ezeknek azeszközöknek a ki-alakítása egyik pá-lyához sem illesz-kedik valójában.)

Az erdészetianyagmozgatástvégzõ eszközök,munkagépek fo-lyamatosan nemvehetnek részt a

közúti forgalomban. A velük szállítottanyagokat ezért olyan szállítóeszközrekell átrakni, amely a közúti fuvarozásraalkalmas. Célszerû ezért, ha a szállításifolyamatban a mozgatott faanyag minélkorábban átkerül a nagy teljesítményû(gyors, az erdészeti utak teherbíró ké-pességével arányos raksúlyú, tengely-terhelésû) szállítóeszközre, a tehergép-kocsira. Ugyancsak a költséges közben-sõ átrakások és tárolások elkerülésére,az erdõgazdálkodásban használt eszkö-zök mellett a közforgalomban részt ve-võ más jármûvek mozgását is lehetõvékell tenni a feltáró hálózaton. Ezekneka jármûveknek az igényeit nem lehetbefolyásolni az erdõgazdálkodással, te-hát a feltáró hálózatot kell úgy alakítani,hogy az megfeleljen a külsõ adottsá-goknak és feltételeknek. Elsõrendûszempont ekkor a forgalomban résztvevõk biztonsága. Ez az erdészeti utak-nál például azt jelenti, hogy meghatáro-zott szélességûre és teherbírásúra kellkiépíteni azokat, a minimális kanyarula-ti sugárnál kisebb sugarú ívet kell ter-vezni, a maximális emelkedõt és lejtõtugyanakkor nem szabad túllépni. Kité-rõket, rakodókat, fordulókat és útcsatla-kozásokat kell építeni, amelyek az er-dõrészlet és a feltáró hálózat, valamint ahálózat elemei közötti kapcsolatot biz-tosítják.

A hálózat elemeinek összekap-csolása a szállítási folyamatbanA szállítási munka szakaszait rakodásokkapcsolják össze, amit a hálózatban ki-alakított rakodókon hajtanak végre. Azidõ-, energia- és ezért pénzigényes ra-kodások számát célszerû lecsökkentenia szállítási szakaszok összevonásával.Ekkor mindig csak két egymást követõszakasz vonható össze (közelítés-ki-szállítás; kiszállítás-szállítás), mert ritkaaz a megoldás, amikor az eltérõ körül-mények között ugyanazzal a berende-

Erdészeti út a Három-hárs gerincen (Börzsöny)

Fotó: Györgyi Gábor

Erdészeti Lapok CXLVIII. évf. 3. szám (2013. március) 67

SZAKMAI FÓKUSZ – ERDÕFELTÁRÁS

Mindebbõl következik, hogy a feltá-ró hálózatot úgy kell kialakítani, hogyösszehangoljuk a faanyagmozgatásbanrészt vevõ jármûvek követelményeit, aterep által megszabott feltételeket és arendelkezésre álló hálózati elemeket azerdészeti anyagmozgatás folyamatával.

A feltáró eszközök és a feltárásikoncepciók

Az erdõfeltárásra minden természetbenadott és mesterségesen elõállított esz-köz és berendezés alkalmas, amely afeltáró eszköz lehetõségeinek és a fel-tárt terület által meghatározott követel-ményeknek megfelel. Ilyen lehet a víz afaúsztatással és tutajozással, a csúszdák,az erdei vasutak, a drótkötélpályák, akülönbözõ erdészeti utak és legújabbanegyes légi közlekedési eszközök. Az er-dészeti utak kivételével ezek az eszkö-zök egyben szállítóeszközök is. A rö-vid, fõként a terepi szállítások tartomá-nyában a feltáró és közelítõ eszközökközött jelentõs az átfedés, ezért fahasz-nálati szempontból ezeket közelítõ esz-köznek is tekinthetjük.

A feltárásra használható eszközökkülönbözõ mértékben elégítenek ki

mûszaki, ökológiai és ökonómiai igé-nyeket. A feltárásra olyan eszközt nemtalálunk, amely a mûszaki fejlettség je-lenlegi színvonalán és az adott közgaz-dasági viszonyok között minden igényt

messzemenõen kielégít. Az egyes esz-közök kiválasztásakor a mûszaki, öko-lógiai és ökonómiai jellemzõk nagy cso-portját kell megvizsgálni és el kell dön-teni, hogy azok megfelelnek-e az elõremeghatározott követelményeknek, igé-nyeknek. A legtöbb követelményt kielé-gítõ eszköz lesz az, amelyiket a legki-sebb megalkuvással tudunk használni.

A feltárás szempontjából reálisanszámításba vehetõ eszközöket összeha-sonlítva kiderül, hogy az állományfeltá-rást (durva feltárás) legcélszerûbben er-dészeti utakkal oldhatjuk meg, mert ezkielégíti a fatermelés által támasztottkövetelmények mellett az erdõ hármasfunkciójából származó egyéb igényeketis, valamint ehhez a termõterületi (fi-nom) feltárás különbözõ változatai isrugalmasan csatlakoztathatók. Sík ésdombvidéken a közelítõnyomokonmozgó kerekes közelítõ eszközök, ahegyvidéki meredek terepen pedig aköteles anyagmozgató berendezéseklesznek a legmegfelelõbbek a termõte-rület feltárására.

Az eltérõ jellemzõikbõl következik,hogy a teljes erdõfeltárást általában nemlehet egy feltáró eszközzel megvalósíta-ni. A szállítási szakaszok mentén eltérõfeltételek és követelmények között ezértkülönbözõ eszközöket kell alkalmazni.Ez a feltételrendszer a termõterület és aközforgalmú szállítópálya között válto-zik, ami a feltáró hálózat tagolódásáteredményezi. A változó körülmények-hez alkalmazkodva kialakulnak a szállí-tási rendszerek és velük összhangban anekik megfelelõ feltárási koncepció. Ez

Feltáró út mûszaki kompromisszumokkal

1. táblázat: Feltárási koncepciók az elsõdlegesen fatermesztési célú gravitációs körzetekben

Erdészeti Lapok CXLVIII. évf. 3. szám (2013. március)68

SZAKMAI FÓKUSZ – ERDÕFELTÁRÁS

utóbbi rögzíti a feltáró hálózat vonalaimentén változó körülményeknek leg-jobban megfelelõ feltáró eszközök soro-zatát. A feltárási koncepciót ezért az állo-mányfeltárás, a termõterületi feltárás és aszállítóeszközök ökonómiailag és öko-lógiailag egyaránt célszerû kombináció-jának tekintjük. Kialakításában az erdõelsõdleges rendeltetésébõl adódó köve-telmények mellett az ökológiai szem-pontok mértékadóak. A megvalósítottfeltárási koncepció a feltárási rendszeregyes feltételeinek rögzítésével visszahatés korlátozza a szállítás feltételeit, amitkésõbb a hálózat fejlesztésénél figyelem-be kell venni. A feltáró hálózat tagolódá-sa az idõben változik, de minél jobbankiépítjük a hálózatot, annál több korlátotállítunk fel a késõbbi fejlesztések és vál-tozások elé. Ezért egy gravitációs körzetfeltáró hálózatának tervezését, mindigfeltárási koncepció megfogalmazásávalkell kezdeni (Pilisi munka).

A feltárási koncepciót a rendelkezésreálló feltáró eszközökbõl kell felépíteni.Ezek értékelésénél már megállapítottuk,

hogy hazaikörülményeink

között az utak, a közelítõ-nyomok és a köteles szállítóberen-

dezések a legcélszerûbben használhatóeszközök. A külsõ feltételek változásánakmegfelelõen a három eszköz közül lehetkiválasztani azokat, amelyekbõl a feltárásikoncepció kialakítható és megvalósítható.

Az erdõfeltárást hazai viszonyok kö-zött két feltárási koncepció szerint való-sítjuk meg:

• utakkal és közelítõnyomokkal,• utakkal és köteles berendezésekkel.

A feltárási koncepció kiválasztása

A feltárási koncepciók közül mûszakijellemzõkkel leírható szempontok alap-ján lehet választani, amelyeknek a ha-tárértékeit a területre (gravitációs kör-zetre) jellemzõ elsõdleges rendeltetésszerint rögzítjük.

Ilyen mûszaki jellemzõ lehet:• a terep hajlása,• a talaj teherbírása,• a terep járhatósága,• a feltáró eszköz jellemzõi.Az ezekre megadott, megfontoltan

kialakított határértékek rögzítik az öko-lógiailag és ökonómiailag megfelelõdöntéshez szükséges peremfeltételeket(1. táblázat).

A feltárási koncepció kiválasztásánála terep keresztdõlése lesz a mértékadó.A kialakított határértékeket az indokol-ja, hogy

• 25% keresztdõlés alatt a terepenmozgó kerekes jármûvek stabili-tása megfelelõ, nem szükséges já-rófelületet kialakítani;

• 25-45% keresztdõlésû területen akerekes jármûvek csak akkor tud-nak biztonságosan közlekedni, harészükre járófelületet alakítunk ki,de ezek még nem okoznak elfo-gadhatatlan mértékû beavatko-zást a termõterületbe, az a fater-mesztés kezdeti szakaszábanmegszüntethetõ;

• 45% keresztdõlés fölött a járófelü-let készítése már építési munkávaljár, a termõterület átalakítása olyanmértékû, amit célszerû elkerülni.Az így létrehozott épített közelítõ-nyomok nem rendelkeznek az uta-kat jellemzõ mûszaki paraméterek-kel. Ezek csak jelentõs költséggelalakíthatók vissza a fatermesztésfolyamatába, ökológiai szempont-ból pedig a terület nem lesz a kör-nyezõ területtel azonos értékû.

A feltárási koncepció kiválasztásárabemutatott javaslat az elsõdlegesen fater-mesztési rendeltetésû területeken érvé-nyes. A határértékeket az elsõdleges ren-deltetéstõl függõen lehet megváltoztatni.Természetvédelmi területeken, ahol atermõterület védelme fokozottabb figyel-met igényel, ott a határérték lehet 15% és25%. Az egyes feltárási koncepciókat en-nek figyelembevételével kell területen-ként meghatározni. (1. ábra.)

IrodalomKosztka M.- Rácz J: Erdészeti útépítés. Erdé-

szeti utak tervezése. OEE Bp. 2012.Kosztka M.: Erdõfeltárás a természetközeli,

többcélú, többtulajdonosú erdõgazdálkodásfeltételei között. Egyetemi jegyzet. NyME Erdõ-mérnöki Kar 2000.

Kosztka M.- Péterfalvi J.- Rácz J.: Erdészetiutak tervezési irányelvei 2001.

Kosztka M. et al.: A Börzsöny komplex, köz-jóléti feltárása. (A vidékfejlesztés kistérségiszempontjainak megfelelõ természetszerû,többcélú erdõgazdálkodás erdõfeltárási alapter-ve.) Kutatási jelentés. Kézirat. NyME Erdõfeltá-rási és Vízgazdálkodási Tanszék, Sopron, 2000.

Kosztka M. et al.: A Gyöngyöspata-Szurdok-püspöki erdõtömb feltáró hálózata. Kutatási je-lentés. Kézirat. NyME Erdõfeltárási és Vízgaz-dálkodási Tanszék, Sopron, 2005.

Kosztka M. et al.: A Pilisi Parkerdõ Zrt. Vi-segrádi, Szentendrei, Pilisszentkereszti és Pilis-maróti erdészeti feltáró hálózatának fejlesztésilehetõségei. Kutatási jelentés. Kézirat. NyMEErdõfeltárási és Vízgazdálkodási Tanszék, Sop-ron, 2008.

1. ábra. Feltárási koncepció

Erdészeti kihordó út a Zselicben