Tartalom

Csóka Péter: Hosszú út, kislépésekkel..............................402

Dr. Vityi Andrea: II. Európai Agroerdészeti Konferencia Németországban........................................404

Dr. Vityi Andrea:Elsõ Magyar Agroerdészeti Fórum....................................405

Csiha Imre, Dr. Keserû Zsolt, Rásó János:Kettõs jubileum Püspökladányban II. ..........................407

Zétényi Zoltán, Nagy László: Erdészet, vadászatiigazságügyi szakértõk tanácskoztak Kámonban..........410

Dr. Jankovics Kornélia: A vadásztársaságok jogalanyisága az új Ptk. tükrében ..................................411

Tisztújító Közgyûlés a MEGOSZ-nál..............................414

Dr. Tóth Aladár:Emléktábla az ungvári vár parkjában ............................416

Zambó Péter az OEE elnöke..........................................417

Bak Julianna: Az OEE gazdálkodása – 2010–2014 ......418

A kocsányos tölgy az Év Fája 2015-ben!........................420

Bakay László, Kollár Jan, Pásztor Michal:A mezei juhar díszfajtái ..................................................421

Fekete István: Régi karácsony ........................................422

Nagy László, Szakács László: Elkészült azErdészettörténeti Közlemények digitális archívuma ....423

Garamszegi István: Tanulmányút az Erdélyi Szigethegységben ..............................................425

JóŸwiak Bernard, Som László,Vissi Géza:Zala kincse az erdõ ..............427

Khell Melinda: Zalai tájakon a BánokszentgyörgyiErdészetnél ....................................................................429

Köveskuti Zoltán: Soproniak a Vértesben ....................431

Holdampf Gyula:A Budapesti FM HCs rendezvényei ..............................433

Dr. Sárvári János: Erõs évzárás az egyesületi könyvtárban........................434

Wágner Tibor: Az 1964-es erdészek emlékoszlopa ......435

Nagy László: Téli mikrovarázsok ..................................440

ERDÉSZETI LAPOK • Az Országos Erdészeti Egyesület folyóirata CXLIX. évfolyam 12. szám (december)FÔSZERKESZTÔ: NAGY LÁSZLÓ • A SZERKESZTÔBIZOTTSÁG ELNÖKE: HARASZTI GYULA

A SZERKESZTÔBIZOTTSÁG: Detrich Miklós, Lengyel László, Lomniczi Gergely, Oroszi Sándor, Puskás Lajos, Sárvári JánosSZERKESZTÔSÉG: 1021 Budapest, Budakeszi út 91. Telefon: 06 (1) 201-6293 • Mobil: 06 (20) 330-3462 • e-mail: erdlap@oee.hu • www.erdeszetilapok.huKIADÓ: Országos Erdészeti Egyesület, 1021 Budapest, Budakeszi út 91. • Levélcím: 1021 Budapest, Budakeszi út 91. • FELELÔS KIADÓ: ZAMBÓ PÉTER elnök

Tördelõszerkesztõ: Balog Zoltán • Olvasószerkesztõ: Rimóczi Irén • Nyomdai munkák: PR Innovation Kft., Budapest • Felelôs vezetô: ifj. Komornik Ferenc

A kézirat lezárva: 2014. december 2.ISSN 1215-0398Terjeszti a Magyar Posta Zrt. Felvilágosítást a lappal lapcsolatban az Egyesület ad. Megjelenik havonta.A beküldött kéziratokat, fényképeket nyilvántartásba vesszük. A cikkek, írások nem feltétlenül azonosok a szerkesztô véleményével, azok tartalmáért min-denkor a szerzô felel. Honoráriumot megegyezéssel csak felkért írásokért, illetve grafikai munkákért fizetünk.

A címlapon: Kárpáti kék erdõ (Magas-Tátra). Fotó: Nagy László

A harmadik oldal

Hazai erdeinkre egyre több alkalommal, egyre fo-kozottabb mértékben gyakorolnak hatást a klíma-események szélsõséges kilengései. A közép-európai

sekély ciklonok és az atlanti viharciklonok másfél évszá-zados rekordokat megdöntõ széllökés sebességei, a nyáronhónapokra tartósan kiépülõ anticiklonális hatások égetõaszályai, a Földközi-tenger felett születõ intenzív mediter-rán ciklonok minden eddig ismert adatot felülíró csapa-dékmennyiségei. És az egyre enyhülõ, délnyugati, délke-leti irányítású légtömegek által uralt, az átlagot 2-3 C°-kal meghaladó középhõmérsékletû telek.

Persze a kép teljességéhez hozzátartozik, hogy a négyéghajlati akciócentrum eltérõ mértékû hatásai alatt álló,azok metszéspontjában fekvõ kárpát-medencei klímamindenkori sajátossága a változékonyság, az egyes kli-matikus periódusok gyors átalakulása.

A régi üzemtervi feljegyzéseket böngészve nem egy,nem kettõ hasonlóan szélsõséges idõjárási eseményt je-gyeztek fel a korszak erdészei. A 21. század elején a mértadatok tükrében levonható a következtetés, hogy ezekgyakorisági száma egyre nõ és a hatásuk egyre fokozódik.Több esetben olyan mértékû klímakárok keletkeznek,amelyekre nem volt eddig példa. Számos erdei fafajunklassan eléri abiotikus terhelhetõségének határait, melybõleredõen másodlagos biotikus kárcsoportok jelentkeznek.

2014. december elsõ napjaiban évtizedek óta nem ta-pasztalt súlyosságú jégtörést szenvedtek a hazai közép-hegységi erdõk, összesen mintegy 50 000 hektáron, a Vér-testõl a Bükkig. A magasban beáramló páratelt, enyhelégtömegek és az alsóbb szinteken keletrõl beszivárgó fa-gyos levegõ a hazai telek legveszélyesebb idõjárási jelensé-gét hozta létre, a helyenként 60-70 mm mennyiségben le-zúduló ónos esõ formájában.

400 méter tengerszint feletti magasságban mindencsepp jégpáncélként borította be a már zúzmara réteggelbeborított fák vázágait, koronáit, törzsét. A helyenkéntakár 10 cm vastagságú jégborítás hatalmas nyomásaalatt tömegével roskadtak és törtek össze, dõltek ki az er-dõk fái. A kialakult katasztrofális helyzet, ha kisebb terü-leten is és kisebb léptékben, de a februári szlovéniai „jég-vihar” erdõpusztító hatásait idézi.

Az ország fokozott figyelme az érintett hazai erdõk sor-sa és egyben a hazai erdészek munkája felé fordult. Jól jel-zi a kiemelt érdeklõdést, hogy Áder János köztársasági el-nök december 8-án személyesen tájékozódott a Visegrádi-hegység erdeiben, a jégtörések miatt kialakult helyzetrõl.

A társadalom fókusza most az erdészek felé fordult,bár a ránk terelõdött figyelem hátterében sajnos rekordmértékû erdõkárok állnak. De adott a lehetõség, hogy tu-datosítsuk a közvéleményben, hogy a hazai erdõk szak-szerû kezelése a magyar erdészek kezében van a legjobbhelyen.

Nagy László

Erdészeti Lapok CXLIX. évf. 12. szám (2014. december)402

A tagországok 17 célban állapodtak meg,amelybõl a 15. a szárazföldi ökosziszté-mákkal, így az erdõkkel is foglalkozik. Acél ezen ökoszisztémák védelme, helyre-állítása, a velük való fenntartható gazdál-kodás elõmozdítása, a fenntartható erdõ-gazdálkodás, a sivatagosodás elleni harc,a termõföld leromlásának megállítása ésmegfordítása, és a biodiverzitás csökke-nésének megállítása.

Ezen a tág célon belül három alcélközvetlenül is érinti az erdõket. Közü-lük az elsõ azt irányozza elõ, hogymindez megvalósuljon 2020-ra a szá-razföldi és édesvízi ökoszisztémák, kü-lönösen az erdõk, vizes élõhelyek,hegyvidékek és száraz élõhelyek ese-tében, összhangban az érvényben lévõnemzetközi egyezményekkel. A máso-dik alcél szerint 2020-ig valamennyi er-dõben elõ kell mozdítani a fenntartha-tó erdõgazdálkodást, meg kell állítaniaz erdõterület csökkenését, a degradált

erdõket helyre kell állítani és egy ké-sõbb megállapítandó százalékkal glo-bálisan növelni kell az erdõtelepítést.Egy másik alcél szerint jelentõs forráso-kat kell fordítani a fenntartható erõgaz-dálkodásra, a fejlõdõ országokat pedigösztönzi kell annak megvalósítására,beleértve az erdõk megõrzését és hely-reállítását is.

Természetesen a többi, a biodiverzi-tásra, génkészletekre, sivatagosodásra,inváziós fajokra, vagy a vadászatra ésvadkereskedelemre vonatkozó alcélnagymértékben érinti az erdõt is. Ezentúlmenõen megjelenik az erdõ a vizek-re vonatkozó 6. célban is, ahol az egyikalcél a vizekhez kötõdõ ökoszisztémák-kal foglalkozik, beleértve a hegyvidé-keket és az erdõket is, elismerve az er-dõknek a vízgazdálkodásban betöltöttszerepét.

Mindez jelentõs elõrelépés a korábbiállapothoz képest, annál is inkább, mert

az erdõk a fenntartható jövõrõl szóló je-lentõsebb döntésekben rendre „elfelej-tõdnek” vagy háttérbe szorulnak. Nemszabad azonban figyelmen kívül hagy-ni, hogy a fenntartható fejlesztési célokjelen állapotukban még csak javaslatok,és nagyon sok múlik azon, hogy azENSZ-Közgyûlés vitája során változnak-e, és pláne azon, hogy elfogadásuk ese-tén mennyire lesz majd erõs a szándéka megvalósításukra.

A szándék lehet az összekötõ ka-pocs a következõ eseményhez, a szep-temberi Klíma-csúcshoz is. A kétségkí-vül az egyik legtöbb állam- és kor-mányfõt valaha is megmozgató ese-ménnyel sokat foglalkozott az írott éselektronikus sajtó. Az értekezlet konk-rét jelentõségét nehéz megítélni, mertelsõdleges célja a szándék, sõt az elkö-telezettség deklarálása volt, részbenmert a klímával kapcsolatos nemzetkö-zi döntések elsõsorban a vonatkozóegyezmény döntéshozó testületeiretartoznak.

Erdészeti szempontból azonban kü-lönösen érdekes a „New York Dekla-ráció az Erdõkrõl” címû dokumen-tum, amelyet a csúcs alkalmából fo-gadtak el. Kétségkívül nagy jelentõsé-ge van annak, hogy egy ilyen szintûkonferencián az erdõk ügyét napi-rendre lehetett tûzni, és olyan ambí-ciózus célokról sikerült megállapodni,mint a természetes erdõk fogyási üte-mének felére csökkentése 2020-ig, ésteljes megállítása 2030-ig, a mezõgaz-dasági mûvelésbe vonás okozta erdõir-tás teljes kiküszöbölése 2020-ig, vagy150 ezer ha degradált terület helyreál-lítása 2020-ig (ez egyébként a már2011-ben elfogadott Bonn Challenge)és további 200 ezer ha helyreállítása2030-ig. Számos más cél is megfogal-

NEMZETKÖZI ÁGAZATI HÍREK

Hosszú út, kis lépésekkelA szándékok tükrében – az év nemzetközi erdészeti eseményei

Csóka Péter – FAO Erdészeti Fõigazgatóság, igazgató-helyettes

A márciusi lapszámban alkalmam voltbeszámolni néhány, az erdészet szem-pontjából jelentõsnek ígérkezõ nem-zetközi eseményrõl. Ezek között szere-pelt az ENSZ tárgyalássorozata a2015 utáni fenntartható fejlõdési cé-lok megfogalmazásáról, ahol az erdé-szet kezdetben a figyelem középpont-ján kívül rekedt. Az elõkészítõ tárgya-lások júliusban véget értek, az erdé-szet szempontjából sikerrel. Hosszasegyeztetés és számos ország össze-hangolt lépéseinek eredményeképpenvégül a kezdetihez képest sokkal ki-egyensúlyozottabb dokumentum jöttlétre, amely az erdõk szerepét is elfo-gadható módon tárgyalja.

Klímakonferencia az ENSZ-palotában. Forrás: New York Post

Erdészeti Lapok CXLIX. évf. 12. szám (2014. december) 403

NEMZETKÖZI ÁGAZATI HÍREK

mazódik a dokumentumban, ezekazonban bár nemesek, inkább tekint-hetõk szándéknyilatkozatnak, mintkonkrét vállalásnak.

Minden elõremutató elem ellenére iskételyeket vet fel a deklarációval kap-csolatban, hogy az ENSZ 193 tagállamá-ból csupán 35 írta alá (Európából Belgi-um, Dánia, az Egyesült Királyság, Észt-ország, Franciaország, Hollandia, Litvá-nia, Németország, Norvégia, Szlovénia,valamint az EU) és hiányoznak az alá-írók közül olyan országok, mint Brazíliavagy Oroszország (ugyanakkor az isigaz, hogy több mint száz, a magán-, il-letve a nem kormányzati szektorba tar-tozó szervezet is csatlakozott az aláírók-hoz). Többen kritikaként fogalmaztákmeg a deklarációval kapcsolatban,hogy a már meglévõ megállapodások-hoz, az azok alapján folyó munkáhozvaló viszonya nem teljesen tisztázott, éskidolgozásának módja nem volt kellõ-en átlátható és nyílt ahhoz, hogy sok or-szág magáénak érezze. Kétségkívülieredmény azonban, hogy néhány or-szág jelentõs és új pénzeszközöketajánlott fel a kitûzött célok eléréséhez.

Talán még mindig a szándék lehet akapocs a következõ hírhez is. Az európaierdészeti egyezmény dolgában nem szü-letett elõrelépés 2014-ben. Bár eredetilegmájus végéig meg kellett volna tartani azezzel foglalkozó miniszteri konferenciát,egyeztetett szövegtervezet hiányában er-re nem kerülhetett sor. Az egyezményszakmai tartalma tiszta, de a megfelelésiszabályokra és a mûködtetésre vonatko-zó álláspontok jottányit sem közeledtek,sem informális egyeztetéseken, sem pe-dig a spanyolországi Cuenca-ban no-vemberben tartott értekezleten.

A miniszteri konferencia idõpontja2015 októbere, de hogy pontosan milesz a napirendje és mi történik azegyezménnyel, azt az elkövetkezõ érte-kezleteken kell kialakítani, melyek kö-zül a soron következõ januárban lesz.Nagy kérdés, hogy van-e elég erõsszándék ahhoz, hogy az egyezményt aholtpontról kimozdítsa. Ha nincs, akkorez valószínûleg befolyásolja majd Euró-pa álláspontját a 2015 utáni idõszak er-dészeti célkitûzéseit meghatározó tár-gyalásokon.

Az ENSZ Erdészeti Fórum munkater-ve szerint ugyanis 2015-ben, amikor ajelenlegi ciklus véget ér, döntést kellhozni arról, hogy milyen legyen a foly-tatás, milyen szervezeti keretek közöttés milyen céllal foglalkozzon a fórum,vagy annak utóda az erdõkkel. Az erdé-szeti egyezmény 1992 óta „lóg a levegõ-

ben”, de ez idõ alatt sem elérni, sem fél-retenni nem sikerült, bár szándék voltmindkettõre. 1999 és 2005 után mostharmadszor kell a merre tovább kérdés-re választ adni. Az elmúlt két alkalom-mal csak abban sikerült egyetérteni,hogy szükség van egy globális erdésze-ti testületre, mely ez erdõket a magukteljességében tekintve hoz politikaidöntéseket, de a feladatot és szerepet il-letõen nagyon is eltérõek voltak véle-mények, és azok ma is.

Azért olyan nehéz kérdés ez, mertszámos ország és térség ódzkodik attól,hogy a gazdasági fejlõdést, vagy annaka lehetõségét befolyásoló kötöttsége-ket, kötelezettségeket vállaljon. Külö-nösen igaz lehet ez azon országok ese-tében, amelyek a fejlõdés olyan szaka-szában járnak, amelyet mások már ma-guk mögött tudnak, és akik számárailyen kötöttségek a fejlõdésük hasonlószakaszában még nem léteztek.

Ha nagyon le akarjuk egyszerûsíteni ahelyzetet, akkor a kérdés így hangzik: Ellehet-e várni egy országoktól, hogy gaz-dasági vagy egyéb célból ne csökkentseaz erdõk területét most vagy a jövõben,amikor mások ezt már 2-300 éve megtet-ték? Ha pedig nem, akkor milyen kom-penzációs mechanizmusokra van szük-ség ahhoz, hogy ez legalább részben el-fogadhatóvá váljon, és ki finanszírozzaezeket. Természetesen a kérdés a való-ságban sokkal összetettebb, de az igaz,hogy eddig a célok és források közöttiösszhang vélt vagy valós hiánya és a kér-dés megválaszolására vonatkozó szán-dék különbözõsége bizonyult leginkábbmegosztónak a tárgyalásokon.

Január elején lesz a harmadik, utolsóelõkészítõ értekezlet, amely a végül aFórum elé kerülõ javaslatokat lesz hiva-tott megfogalmazni. A már lezajlott kétértekezlet zömében az eddigi idõszaktanulságainak elemzésével és alternatí-vák felvázolásával telt, és mindig újabbkérdések vetõdtek fel a várható hatáso-kat és következményeket illetõen. Ezkétségkívül megalapozott gondolkodás-ra és kellõ körültekintésre utal, de ugyan-akkor az is látszik, hogy ezen az útonsokáig tart eljutni az érdemi döntésig.

Megnyugtató választ tehát eddigmég nem sikerült találni, csak idõt nyer-tünk a kereséshez. Azt azonban nemtudhatjuk, hogy meddig lehet keresni aválaszt annak a veszélye nélkül, hogyesetleg mások máshol megtalálják. Aklímaváltozással kapcsolatos tárgyalá-sok például gyakran érintik az erdõkügyét, és ha az ottani megállapodásokkellõen nagy és hatékony pénzügyi

eszközökkel társulnak, kérdésessé váll-hat, hogy van-e szükség és lehetõség,és fõleg szándék egy önálló erdészetiegyezmény kidolgozására.

Végezetül, bár nem tartozik a „szán-dék” gondolata köré csoportosított hí-rekhez, a 14. Erdészeti Világkong-resszusra szeretném felhívni a figyel-met. A kongresszus az erdõknek egy kí-vánatos és élhetõ jövõbeni szerepét, azahhoz való hozzájárulását igyekszik kö-rüljárni, „Erdõk és emberek: befektetésa fenntartható jövõbe” jelmondatával.

A közelmúltban jelent meg a felhívása kongresszus honlapján (www.fao.org/forestry/wfc/87584/en/) tanulmányok ésposzterek készítésére az öt fõ témában:

• Erdõk a társadalmi-gazdasági fej-lõdésért és élelmezésbiztonságért

• Az erdõk szerepe az állékonyságfokozásában

• Az erdészet és más földhasználatiágak integrálása

• A termékfejlesztés és fenntarthatókereskedelem elõmozdítása

• Az erdõk monitoringja a megala-pozottabb döntések érdekében

• Javuló irányítás és tudásbõvítésA szervezõk 2015. január 30-ig várnak

javaslatokat, vázlatokat, melyek alapján2015. február 15-ig választják ki a publi-kálásra és esetleg a kongresszuson valóelõadásra érdemes témákat és szerzõket.

Tekintettel arra, hogy a szervezõkakár tízezer résztvevõvel is számolnak,egy ilyen rendezvényen elõadást tarta-ni kétségkívül soha vissza nem térõ al-kalomnak ígérkezik. Jó lenne, ha a ko-rábbi kongresszusokhoz hasonlóanmost is jelentõs lenne a magyar hozzá-járulás.

Az ENSZ épülete. Forrás: theatlasheart.com