erdészeti lapok 2014 november

Tartalom

Csépányi Péter, Csór Attila:Vágásos és folyamatos borítástbiztosító erdõgazdálkodásökonómiai elemzése cseresekben ..........................358

Dr. Monika Konnert: Fél évszázad az erdészeti szaporítóanyag-ellátás szolgálatában ............................364

Csóka Péter:Az erdõ szerepe a társadalomban: tények és célok......366

Naár Dénes: Az erdõk ökoszisztéma szolgáltatásai ......367

Csiha Imre, dr. Keserû Zsolt,Rásó János:Kettõs jubileum Püspökladányban I. ..............369

Pintér Zoltán: Történelmi kastélyparkok felújítása ......372

Kovávcs Ferenc: Vadmacska Budapesten ....................376

Nagy László: 175 éve született Bedõ Albert ..................377

Kovácsevics Pál, Hoczek László:YPEF 2014 döntõ Németországban ..............................378

Nagy László: Szaktudás, munkavédelem, „STIHLus”....379

Ormos Balázs:Fakitermelõ-világbajnokság Svájcban............................381

Dr. Bak Miklós, dr. Börcsök Zoltán, prof. dr. Molnár Sándor: A mezei juhar faanyaga........382

Szakács László:Emléktábla dr. Kondor Antal emlékére ........................386

László Diána, László Péter,Békési Péter, Nagy László:Erdésznõk a belsõ-somogyihomokvidéken ......................388

Nagy László:Pannonhalmi és Szigetközi erdõk nyomában II. ..........390

Bányai Péter: Szakmai nap a Cigánd-Tiszakarádi árvízi vésztározó területén ............................................391

Hirmann Antal, Horváth Péter Brúnó:Baranyai erdészek Vas megyében ................................392

Miklós Tamás: Tanulmányút a Bánáti-hegyvidéken ....393

Dr. Bartha Dénes:Egy elfeledett tudós – Kövessi Ferenc ..........................395

Nagy László: A bakonyi „Gyilkos-tó” ............................400

ERDÉSZETI LAPOK • Az Országos Erdészeti Egyesület folyóirata CXLIX. évfolyam 11. szám (november)FÔSZERKESZTÔ: NAGY LÁSZLÓ • A SZERKESZTÔBIZOTTSÁG ELNÖKE: HARASZTI GYULA

A SZERKESZTÔBIZOTTSÁG: Detrich Miklós, Lengyel László, Lomniczi Gergely, Oroszi Sándor, Puskás Lajos, Sárvári JánosSZERKESZTÔSÉG: 1021 Budapest, Budakeszi út 91. Telefon: 06 (1) 201-6293 • Mobil: 06 (20) 330-3462 • e-mail: [email protected] • www.erdeszetilapok.huKIADÓ: Országos Erdészeti Egyesület, 1021 Budapest, Budakeszi út 91. • Levélcím: 1021 Budapest, Budakeszi út 91. • FELELÔS KIADÓ: ZAMBÓ PÉTER elnök

Tördelõszerkesztõ: Balog Zoltán • Olvasószerkesztõ: Rimóczi Irén • Nyomdai munkák: PR Innovation Kft., Budapest • Felelôs vezetô: ifj. Komornik Ferenc

A kézirat lezárva: 2014. november 3.ISSN 1215-0398Terjeszti a Magyar Posta Zrt. Felvilágosítást a lappal lapcsolatban az Egyesület ad. Megjelenik havonta.A beküldött kéziratokat, fényképeket nyilvántartásba vesszük. A cikkek, írások nem feltétlenül azonosok a szerkesztô véleményével, azok tartalmáért min-denkor a szerzô felel. Honoráriumot megegyezéssel csak felkért írásokért, illetve grafikai munkákért fizetünk.

A címlapon: „Menjetek be az Õ kapuin...” (Kálnok). Fotó: Nagy László

A harmadik oldal

Atörténelmi személyiségeinket, neves elõdeinketábrázoló szobroknak sorskörülménye van Hazánk-ban. Felállításuk korszakaitól függõen sok esetben

nagyon zaklatott. Határainkon túl tekintve és a kárpát-medencei magyar-

ság léptékében gondolkodva e sorskörülmény sokszor a vi-szontagságos fogalommal jellemezhetõ a legjobban. Már-már emberi életutak fel-le hullámzását idézõ történetek bon-takoznak ki a készítésük óta eltelt évtizedek áttekintésekor.

Október végén, erdész kollégák karéjában, Kézdivásárhe-lyen hallgattam végig a Gábor Áron szobor hol mosolyt elõ-csaló vidám, hol pedig ökölszorítóan elkeserítõ történetét. Álltaz áradó Sebes-Körös pincékbe betörõ hordalékos vízében,ásták el emberi sírnak szánt gödörbe, majd fél Erdélyen ke-resztül utazva tért vissza háromszéki hazájába.

Szorosan összefonódnak az élettelen kõalkotások és Er-dély élõ múltját jelentõ emberi sorsok fonalai. A közterek dí-szeinek kõszívében ott dobog a magyarság szívdobbanása is.És ez nincs másként a Felvidéken, a Vajdaságban, vagy Kár-pátalján sem.

Neves személyiségeink szobrainak felállítása és ezzel em-lékük megõrzése szerencsére ma sem állt meg, a körülöttünkzajló jelenkori történelem része maradt. A 20. század vérzi-vataros idõszakai után csak abban reménykedhetünk, hogyaz emberek sorsának javulásával a szobroké is kevésbé leszhányatott és nem kell megélniük, megélnünk talapzatukrólvaló ledöntésüket.

Az erdész elõdök szobrokba faragott emlékének ápolásá-ban a ma erdészeinek nem kell szégyenkezniük. Hagyomá-nya van közöttünk, hogy kõbe, fába zárva, az idõvel dacol-va álljanak köztereinken, erdeinkben, parkjainkban, hogyfejet hajthassunk elõttük.

Akár Hazánktól távol, sok száz kilométerre is elzarándo-kolhatunk, ha erõt kívánunk meríteni az elõttünk jártak pél-dájából. Mint ezen az õszön, egy napfényesen ragyogó na-pon Kálnokon, Bedõ Albert mellszobra elõtt. Erdélyi és ma-gyar erdészek énekelték együtt a székely és magyar himnuszmellett, az erdész himnusz hangjait, miközben a magyar er-dészet legnagyobb alakjának 175. születésnapja alkalmábólgyûltek össze több százan.

Az államtitkár, akadémikus, erdészetpolitikus, tudomá-nyos kutató, szakiskola alapító, egyesületünk egykori titká-ra, késõbb tiszteletbeli elnöke, a Lapok szerkesztõje ma is ele-ven példa számunkra. A 2007-ben közös összefogással felál-lított szobra ma is hívó szó az Erdélyben élõ magyar erdé-szek és az anyaországiak számára. Kálnok emberi és szak-mai zarándokhely, melynek kisugárzó erejét és léptékét re-méljük a minél közelebbi jövõben megnyitható Bedõ-emlék-ház is tovább növeli majd. Hûséggel, egyetértéssel és össze-tartozással!

Nagy László

Erdészeti Lapok CXLIX. évf. 11. szám (2014. november)358

BevezetésA Pilisi Parkerdõ Zrt. kiemelt figyelmetszentel az erdõk közjóléti és természet-védelmi szerepének, ezért törekszik afolyamatos erdõborítást biztosító erdõ-gazdálkodás minél szélesebb körû be-vezetésére. Természetesen nem mellé-kes szempont, hogy a természetközelierdõgazdálkodás gazdasági téren isegyre több bizonyítékát adja létjogo-sultságának, mert az így mûvelt erdõkteljesítõképessége – még óvatos becslé-sek szerint is – sem rosszabb, és hosz-szabb távon meg fogja haladni a vágá-sos üzemmódban tapasztalható mutató-kat. A parkerdõ 4560 hektárt kezel szá-laló, 4267 hektárt átalakító és 7121 hek-tárt faanyagtermelést nem szolgálóüzemmódban. Így a folyamatos erdõ-borítással kezelt erdõk összterülete15 948 hektár, aránya 27,4%. Ezek azerdõk jellemzõen hegyvidéken helyez-kednek el, azonban dombvidéken is tö-rekszünk az átalakító és a szálaló üzem-mód fokozatos bevezetésére. E tanul-mányban a – kedvezõtlenebb termõhe-lyi viszonyok között gazdálkodó – Val-kói Erdészet területén található cseresállományokban végzett vizsgálatot mu-tatjuk be.

A Valkói Erdészet jellemzõen a gö-döllõi dombvidék (vagy Gödöllõi-dombság) erdészeti tájban helyezkedikel. A dombvidék alapkõzete korábbanlösz volt, amelyre változatos vastagságúrétegben diluviális homok rakódott. Ajellemzõ talajtípusok a váztalajok közüla humuszos homok, a barna erdõtala-jok közül a barnaföld, a rozsdabarna er-

dõtalaj, illetve a karbonátmaradványosbarna erdõtalaj. A homokos, felmelege-dõ talajok kedvezõ életteret teremteneka cserebogárpajor fejlõdésének.

Az éves átlagos csapadékmennyiségmintegy 570 mm, amely lehetõvé teszi azárt erdõk megjelenését. Szükségesazonban kiemelni mind az évi, mind avegetációs idõre esõ csapadék és hõ-mérsékleti adatok erõteljes ingadozását.Az évi csapadék sokszor az átlag 60%-ára csökken le. A tavaszi idõszakokbangyakori a hirtelen nagyfokú felmelege-dés, akár 30 C°-ig. Aszályos évekbenelõfordul, hogy az 1-3 éves erdõfelújítá-sok teljesen megsemmisülnek.

Növényföldrajzi vonatkozásban adombvidék kultúrtájnak mondható, zo-nális cseres-tölgyesek és gyertyános-tölgyesek visszamaradt szigetszerû elõ-fordulásaival. A Cserhát felõl az Alföld

felé haladva a cseres-tölgyeseket nema tatárjuharos lösztölgyes váltja fel,mint a középhegység más részein, ha-nem zonális, száraz, juharos (gyertyá-nos)-tölgyes (Acereto campestri-Quer-cetum petraeae roboris, Fekete, 1961),amely a Dnyeper jobb parti platók er-deinek magyarországi megfelelõje. Né-hány hazai elõfordulása közül a gödöl-lõi dombvidéken találhatók a legna-gyobb kiterjedésû és legstabilabb állo-mányai. A második zóna egy hársas-tölgyes (Dictamno-Tilietum cordatae),amely az orosz középsõ és keleti er-dõssztyep zóna erdeinek felel meg (Fe-kete és Varga, 2006), ez az 1960-asévek kutatásai szerint reliktum társulás-nak tekinthetõ.

A múltban a legeltetés e táj erdeibenjelentõs degradációt okozott (Danszky,1963). Az 1867. évi államosítást követõ-en az erdõterületen a koronauradalomgazdálkodott. Az állami tulajdonba vé-tel után a legeltetés fokozatosan meg-szûnt, azonban a továbbiakban a vad-gazdálkodás miatt keletkeztek jelentõskárok (Danszky, 1963). Manapság a táj-egységben érzékeny károkat elsõsor-ban az aszály, az erdei és a májusi cse-rebogár idéz elõ. A májusi cserebogárhárom törzse él itt, rajzásuk évenkéntidõben eltolt. Így a dombvidék vala-

SZAKMAI FÓKUSZ – ÖKONÓMIA

Vágásos és folyamatos borítást biztosító erdõ-

gazdálkodás ökonómiai elemzése cseresekben Csépányi Péter* – természetvédelmi és termelési fõmérnök, Pilisi Parkerdõ Zrt., Központ

Csór Attila – erdõmûvelési mûszaki vezetõ, Pilisi Parkerdõ Zrt., Valkói Erdészet

A folyamatos erdõborítást biztosító erdõgazdálkodás különbözõ erdõtípusokban

való alkalmazhatósága az utóbbi idõszakban a szakmai párbeszéd középpontjá-

ba került. Egyes vélemények szerint erre elsõsorban a montán bükkösök java-

solhatók, és a bevezetés lehetõségének a megítélése a fényigényes fafajok ese-

tében a legkétségesebb. E tanulmány témája a különbözõ erdõmûvelési eljárá-

sokkal kezelt cseresek ökonómiai összehasonlítása. A tarvágásos mesterséges

felújítás, a fokozatos felújító vágásos természetes felújítás és az örökerdõ-gaz-

dálkodás (folyamatos erdõborítás) elvei alapján kezelt erdõket vizsgáltuk.

* Levelezõ szerzõ/Correspondence:Csépányi Péter, 2025 Visegrád, Mátyás k. út 4;e-mail: [email protected] 1. kép. A vizsgálatban szereplõ erdõrészletek elhelyezkedése

Erdészeti Lapok CXLIX. évf. 11. szám (2014. november) 359


mely részén minden évben tapasztalha-tó erõs rajzás, amely az idõjárástól füg-gõen idõben koncentrált, vagy elhúzó-dó lehet. Bizonyos esetekben a meg-bontott állomány alatt lévõ újulat teljespusztulását okozhatja. Néhány kivétel-tõl eltekintve megállapítható, hogy azaszály és a pajorkár mindig együtt je-lentkezik.

Az erdészet összterülete 8887 hektár,ebbõl 8127 hektár borított faállománnyal.A faállomány-összetétel a következõ:24% tölgyes, 19% cseres, 28% akácos,16% egyéb lombos és 13% fenyõ.

A Valkói Erdészeténél a 20. század-ban szinte kizárólag a tarvágásos gaz-dálkodás volt jellemzõ. A fokozatos fel-újító vágásos természetes felújításokat a2000-es évek elején kezdte alkalmazniaz erdészet. A múltbeli gazdálkodás kö-vetkezményeként az állományok ho-mogének és egykorúak, a nevelõvágá-sok korábbi szemlélete miatt a vertiká-lis tagolódás teljesen hiányzik.

Az erdészet területén található aNagy Istrázsa-hegy erdõrezervátum. Itta célkitûzés a dombságra jellemzõegyedülálló erdõtársulások, a mezei ju-haros(gyertyános)-tölgyesek, a hársas-tölgyesek erdõdinamikai folyamatainakmegfigyelése és a tapasztalatok átülte-tése az üzemi gyakorlatba. A következõévtizedben az egykorú állományok ese-tében a természetesség javulását szol-gáló vertikális és horizontális tagoltságkialakítását és a ritka társulások meg-õrzését biztosító erdõkezelési módsze-rek kidolgozását szeretnénk elérni.

Anyag és módszerAz elemzések elvégzéséhez a komplexökonómiai modellek módszerét (Már-kus és Mészáros, 2000; Marosi, 2005;Marosi és Juhász, 2011) alkalmaztuk aPilisi Parkerdõ Zrt. Valkói Erdészeténekszakmai, gazdasági tényadatainak fel-használásával, és a jövedelmezõségetvizsgáltuk a felállított gyakorlati ökonó-miai modellekkel (Marosi és Juhász,2011; Schiberna és mtsai, 2012). A ko-rábban bükkösökben végzett összeha-sonlítástól eltérõen (Schiberna és mtsai,2012; Csépányi 2013), kissé leegyszerû-sítve, most csak a véghasználat, illetveaz erdõfelújítások (elsõ tisztítással bezá-rólag) eltérõ módozatait vizsgáltuk. Ígya nevelõvágások naturális és pénzügyimutatói mindhárom esetben azonosnakvehetõk. Az ökonómiai számítási mód-szerek az elõzõekben hivatkozott szak-irodalmakban megtalálhatók, ezért eze-ket terjedelmi okokból nem ismertet-jük.

A konkrét példákból összeállított,gyakorlati ökonómiai modellek adataitkiterjesztettük egyenként 100 hektárnagyságú, szabályos állapotú üzemosz-tályokra, melynek következtében azüzemosztályok elõhasználatok nélküliéves járadékának összehasonlítása váltlehetõvé. A vizsgálat három, térben kö-zel fekvõ erdõrészletet érintett, ame-lyekben az erdõfelújítás szinte azonosidõszakban folyik. A kis távolság miatt akörülmények azonosak. Ennek követ-keztében klimatikus szélsõségek ésbiotikus károk (jellemzõen a cserebo-gárrajzások) periodikus fellépése nemrontotta az összehasonlíthatóságot, in-kább felnagyította és rövid távon is ér-zékelhetõvé tette a különbözõ erdõmû-velési eljárások teljesítményének kü-lönbségeit. A termõhelytípus-változat(KTT-TVFLN-RBE-KMÉ-H) és a fater-mési osztály (4. FTO) azonos. Az erdõ-részletek jellemzõen cseresek, és tartal-maznak néhány százalék tölgyet is(MOT, KST, KTT). Az elemzés alapada-taihoz az erdészet könyvelését használ-tuk, az árakat és a költségeket a 2011.évi szinteken vettük figyelembe.

Az erdõfelújítások jelenlegi mûszakikészültsége nem egységes. Az erdõrész-letek költségelemzése egyrészt az adottterület, másrészt az erdõrészlethez kö-zel esõ magasabb fejlettségi állapotú er-dõrészletek adatain alapul. Figyelembevettük a közvetlen környezetükben lé-võ, hasonló adottságokkal rendelkezõerdõrészletekbõl származó tapasztala-tokat is, amelyekkel a további beavat-kozásokat és azok költségvonzatát be-csültük meg. Tehát a táblázatok olyangyakorlati modellt mutatnak, amelyet

az adott erdõrészletbõl és a környékbe-li erdõsítésekbõl állítottunk össze. Azerdészeten belül ez a tájegység (Isa-szeg, Dány községhatár) különösen ter-helt erdõfelújítási gondokkal, a koráb-ban részletezett klimatikus, talajtani ne-hézségek, illetve a biotikus károsításokmindegyike jelen van.

Mesterséges erdõfelújítás tarvágás után

A Dány 25 B vágásos üzemmódú erdõ-részlet, tarvágásos erdõfelújítás cseres-ben. A fizikai talajféleség homok, ezért acserebogárpajor és az aszály egyarántkárosítja. Az erdõrészlet felújítása termé-szetes erdõfelújításként indult, a végvá-gást követõ évben azonban az újulat tel-jesen elpusztult pajorkárosítás következ-tében. Ezek után az erdészet teljes talaj-elõkészítést végzett az erdõrészletben ésátállt mesterséges felújítására. A mély-szántással egy menetben fertõtlenítettüka talajt, így az megfelelõ vastagságú talaj-réteget érintett. A teljes talaj-elõkészítés-sel a száraz homok vízgazdálkodásánaka javítása is cél volt. Az elsõ kivitel egyé-ves cser csemetével történt, benne ko-csánytalan tölgy és kislevelû hárseleggyel. Erre került árnyaló szintként aszürke nyár, mert a tapasztalatok szerinta pajorkárosítás az újulat záródását kö-vetõen szûnik meg. Az eltérõ növekedé-si képesség és a talaj-elõkészítés miatt,már a második évben kialakul az árnya-ló szint, amely megakadályozza a ho-mok felmelegedését, így a hõösszegreérzékeny pajorok kevesebb kárt okoz-nak. A negyedik évben alkalmazott talaj-fertõtlenítés részterületre irányult, az elõ-zõ években pajorkár miatt elpusztult

2. kép. Mesterséges cser erdõsítés szürke nyár árnyalószinttel 2011 októberében (Fotó:Csór A.)



csemeték pótlásakor juttattuk be a talaj-fertõtlenítõt a gyökérzónába. A gyorsannövõ hazai nyárfajok gyökérfejlesztéseis sokkal intenzívebb, ezért alternatívtáplálékot kínálnak föld alatt károsítók-nak, így a célállomány fajait óvni tudtuka teljes pusztulástól. Kedvezõ esetben azerdõsítés fejlõdésével a szürke nyár ár-nyaló szintjét fokozatosan kiritkítjuk,amely revízióra teljesen eltûnhet. Ott ér-demes visszahagyni a cser újulat fejlett-ségétõl függõ sûrûségben, ahol annakzáródása – például a buckatetõkön –kétséges lehet. Az erdõsítés folyamatossorközi talajápolása a gyomok visszaszo-rításával segíti az erdõsítést.

Az erdõrészlet jelenleg befejezetlenerdõsítés állapotában van, a hazai nyárárnyalása még nem kellõ szintû. A táb-lázatban a Dány 40 A és 40 C erdõrész-

letek adatai is szerepelnek, ezek termõ-helyi adottságai azonosak és már sûrû-ség korban vannak.

Természetes erdõfelújítás fokozatos felújító vágás után

A Dány 11 C erdõrészlet vágásos üzem-módú, fokozatos felújító vágásos erdõ-felújítás cseresben. Az elsõ (70-75%-oszáródást eredményezõ) bontóvágástkövetõen a több éves csemeték eltûné-sét, illetve visszaesését tapasztaltuk. Pa-jorfeltárást végeztünk, a mintagödrökjelentõs számú pajort (2-4 db/m2) mu-tattak (Csóka és Janik, 2008). Az elsõbontás a részleges végvágás idõpontjá-hoz képest igen korán történt, ennekoka az újulati szint évenkénti fejlõdése,majd visszaesése volt. Így levonhattukazt a tapasztalatot, hogy a gödöllõi

dombvidék e tájegységén természetesfelújítás alkalmazásakor az újulati szintnagy, szinte túlzott borítottságának elé-réséig magszóró fákat szükséges hagy-ni, mert lehetséges, hogy a pajorkártólmentes helyen elegendõ számú és mi-nõségû újulat itt megsemmisül. Azanyaállományt ennek megfelelõen többlépcsõben távolítottuk el az újulat fej-lettségének és a magszóró fák gyökér-konkurenciájának figyelembevételével.

A technológiai sorban feltüntettük amesterséges kiegészítést makkal, a cse-metével pótlást és a talajfertõtlenítést. Aköltségelemzés hitelessége miatt szere-pel ez a mûvelet, azonban a bontásokfokozatosságának növelésével a pótlása minimumra csökkenthetõ.

Az erdõrészlet jelenleg mintegy 0,5-1,5 méteres újulatszinttel rendelkezik,az anyaállomány fokozatos eltávolításá-nak megfelelõen. Az idõs fák záródásaa részletre vonatkozóan 15%. A modellelkészítéséhez a Dány 44 C erdõrészletadatait használtuk még fel, amely 2013.évben volt revíziós.

Örökerdõ-gazdálkodásA Dány 28 A átalakító üzemmódú er-dõrészlet, ahol az örökerdõ elveit tart-juk szem elõtt, a használat módja – aszó eredeti értelmezése szerinti – kész-letgondozó fahasználat (Krutzsch,1952), eredménye a természetes újulatspontán megtelepedése.

Az erdõfelújítás fokozatos felújító vá-gásos természetes erdõfelújításnak in-dult. Az erdõrészletben az 1990-es évekközepének jó magtermését kihasználvaelvégezték az elsõ bontást, majd a meg-lévõ újulatra alapozva erõteljesebben(mintegy 40%-ra) csökkentették a záró-dást az erdõrészlet DK-i részén, illetvefelszabadítottak 0,1-0,2 hektáros újulat-csoportokat. Ezt követõen azonban azerõteljesebben megbontott részeken azállomány alatti újulat teljesen elpusz-tult, a záródottabb foltokban pedig ki-ritkult, az újulatborítás erõteljesenvisszaesett. A következményeken okul-va, a 2000-es évek elején a lehetségeskockázatok minimalizálása érdekébenúgy döntöttünk, hogy a további beavat-kozásokat az örökerdõelvek alapján vé-gezzük. Néhány év múlva újabb mag-termés jelent meg, és a kisebb lékekbenlévõ újulatfoltok ugrásszerûen javultakés fejlõdtek. A módszer alkalmazásávalelkerülhetjük a pajorkárosítás és aszá-lyok okozta magas többletköltségeket,mert a területen folyamatosan jelen lé-võ anyaállomány – árnyalása és magter-mése – biztosítja a magas csemeteszá-

1. táblázat: Ráfordítás erdõfelújításban, vágásos üzemmód, tarvágásos mesterséges felújítás cseresben (4. FTO.)



mot. A csemeteborítás megteremti azáródást, bizonyos években egy-egyújulatcsoport megsemmisülhet, azon-

ban a folyamat szempontjából a pajo-rok és az aszály kártétele mérsékelt. Afelsõ szintben álló fákat szálanként

vagy kisebb csoportokban (3-5 fa) kellkitermelni. Egy-egy újulatfolt akkor sza-badul fel, ha sûrû, fejlett, záródott cserújulat áll rendelkezésre. Az alacso-nyabb újulatfoltok ápolását, a fejlettebbcsoportok tisztítás jellegû nevelését(böhöncök kivágása) az idõ elõrehalad-tával csak részterületeken kell elvégez-ni, erre utalnak a mûvelet esetében azárójelben álló százalékos értékek.

Az erdõrészlet jelenlegi állapota tel-jesen a táblázatnak megfelelõ. Öröker-dõelvek szerint kezelt, ennyire elõreha-ladt állapotban lévõ területtel az erdé-szet máshol még nem rendelkezik.

Eredmények és megvitatásukA gyakorlati ökonómiai modelleket a4-6. táblázatok mutatják be. A fahasz-nálati hozamokat azonosnak vettük.Álláspontunk az volt, hogy a korábbankezdõdõ fahasználatok miatt az örök-erdõ esetében feltételezhetõ kisebbmennyiséget a magasabb ritkítási növe-dék ellensúlyozza, illetve ennek vizs-gálatára nem rendelkeztünk adatokkal.Az erdõneveléssel kapcsolatos számítá-sokat is kihagytuk, mert ezek ebben avizsgálatban – véleményünk szerint –mindhárom esetben azonosnak vehe-tõk. Az árbevételt a cser fafaj áraivalszámítottuk ki, hogy az eltérõ elegyes-ség ne rontsa az összehasonlíthatósá-got. Gyakorlatilag az erdõfelújítási költ-ségek különbségei és az egyes erdõke-zelési eljárások idõbeli ütemezéséneksajátosságai eredményezik az eltéréstaz egyes modellek között. A fahaszná-lati költségekben kisebb különbségekmutatkoztak a tarvágással és a felújítóvágással kezelt területek javára. A foko-zatos felújító vágásos természetes felú-

jítással kezelt erdõrészletnél afelújítási költségek már jelen-tõsen csökkennek (5. táblá-zat).

A vágásos üzemmódnál azeredményül kapott erdõfelújí-tási létrehozási költségértékek– a termõhelyi adottságok, va-lamint a pajor- és az aszályká-rok következtében – a mester-séges erdõfelújításnál na-gyobb, a természetesnél csakkisebb mértékben haladjákmeg az országos átlagot (Nagy,2013). A hivatkozott szakiro-dalom alapján, a géppel járha-tó terepen végzett erdõfelújítá-sok létrehozási költsége szûkí-tett önköltségen, a befejezésévében makkvetés esetén átla-gosan 522 ezer Ft/ha (7. év),

2. táblázat: Ráfordítás erdõfelújításban, vágásos üzemmód, fokozatos felújító vágásostermészetes felújítás mesterséges kiegészítéssel cseresben (4. FTO)

3. táblázat: Ráfordítás erdõfelújításban, átalakító üzemmód, készletgondozó használat, természetes felújítás cseresben (4. FTO)

4. táblázat: Tarvágásos mesterséges felújítással kezelt cseres (vágásos üzemmód, 4. FTO) gyakorlati modellje

5. táblázat: Fokozatos felújítóvágásos természetes felújítással kezelt cseres (vágásos üzemmód, 4. FTO) gyakorlati modellje



míg a természetes felújítás esetén 510ezer Ft/ha (9. év). Vizsgálatunkban a be-fejezéskor a csemetével végzett mester-séges felújítás 1680 ezer Ft/ha, makkve-tés esetén az elsõ kivitelt 145 ezer Ft/ha-ral kalkulálva 1525 ezer Ft/ha. A termé-szetes felújításnál pedig 676,5 ezer Ft/haszûkített önköltséget kaptunk.

Az örökerdõ-gazdálkodással érintetterdõrészlet eredményei az erdõfelújítá-si költségek további csökkenésévelvannak összefüggésben.

Az örökerdõ-gazdálkodás modelljé-nél kiinduló állapotként egy egykorú er-dõt vettünk alapul, melynél 50 éves kor-

tól kezdõdõen a következõ 50 év alatttörténik az átalakítás vegyes korú erdõ-vé. A fakitermelésnél az örökerdõbensem törekedtünk a szálalóerdõre jellem-zõ nagyon egyenletes hozamokra, elõ-ször is az egykorú erdõbõl – 50 éveskorkülönbséget felmutató – vegyes ko-rú erdõ kialakítása a cél, amely a követ-kezõ beavatkozások során tovább fo-kozható.

ÖsszefoglalásA különbözõ erdõmûvelési rendszerekközötti gazdasági összehasonlítás a be-mutatott példák alapján nemcsak bük-

kösökben mutatja ki a folyamatos erdõ-borítást biztosító erdõgazdálkodás fi-gyelemre méltó gazdasági versenyké-pességét, hanem az elsõsorban tûzifátadó cseresekben is. Az összegyûjtöttadatokból megállapítható volt, hogy akissé eltérõ fakitermelési költségeknem ellensúlyozzák az erdõfelújítás te-rén mutatkozó eltéréseket.

Az erdõfelújítás költségei nagybanfüggnek az alkalmazott erdõmûvelésirendszerektõl. A gödöllõi dombvidé-ken tapasztalható pajor- és aszályká-rosítás miatt lehetõség nyílt több eljá-rás kipróbálására, azonos idõben tör-ténõ összehasonlítására. A gazdaságiadatok elemzése közben az erdõ mintélõ rendszer választ adott az erdõfelú-jítási problémák megoldására is. A gö-döllõi dombvidék homokborítású te-rületein gyakran megfigyelhetjük azerdõk felnyílását, illetve a hagyomá-nyos tarvágásos, részleges talaj-elõké-szítéses technológiájú erdõfelújításokgyakran 20 éves sikertelenségét. Eze-ken a tisztásokon, felújítási területe-ken mindig nagyszámú pajor van je-len, ami nem engedi sem a spontánerdõsülést, sem az erdõfelújítás fejlõ-dését, amíg a pajorkár a záródássalmeg nem szûnik. A költségelemzés ésaz ismeretett kezelési módszerekalapján könnyen beláthatjuk, hogy anagy véghasználati területekkel dol-gozó technológiák milyen jelentõs er-dõmûvelési többletköltséget szülnek,egyes esetekben pedig megakadá-

lyozhatják az erdõfelújítás be-fejezését.

A vizsgálat rámutatott, hogya felsõ szintben fenntartottanyafák folyamatos árnyalása,amelyet a fõfafajok újulatánakfényigényét is figyelembe vévealakítunk az örökerdõ-gazdál-kodás során, a gyengébb ter-mõhelyeken is jelentõsen mér-sékli a költségeket. Az árnyaláscsökkenti az aszály és a csere-bogárpajor által okozott káro-kat, illetve a gyakori magtermé-sek következtében megjelenõújulattal folyamatosan pótolja a

károk miatt kipusztult csemetéket.A különbözõ erdõmûvelési megkö-

zelítések közötti ökonómiai sorrendetaz erdõfelújítási költségek határoztákmeg, amely jól tükrözte az azokban rej-lõ, jelentõsen eltérõ ökológiai-ökonó-miai kockázatokat. Kritikaként felróha-tó, hogy elemzésünkben a vágásosmesterséges és a természetes felújításországos átlagtól magasabb költségei

3. kép. Erdõkép az örökerdõelvek alapján kezelt Dány 28A-ban 2012 augusztusában(Fotó: Csépányi P.)

6. táblázat: Örökerdõ-gazdálkodás cseresben (átalakító üzemmód, 4. FTO) gyakorlati modellje

7. táblázat: Összehasonlítás a különbözõ eljárások között, üzemosztályok éves járadéka az elõhasználatok nélkül

* a 1. és a 4. táblázat erdõfelújítási költségadatainak átszámolásával



indokolatlanul elõnyösebben tüntetikfel az örökerdõ-gazdálkodást. Azonbangondoljunk arra, hogy kevésbé problé-más adottságú területeken az örökerdõ-nek is arányosan kedvezõbbek az erdõ-felújítási költségei, azaz a különbség ittis mutatkozni fog!

Mindezek az eredmények konkrétesetekbõl – különbözõ elvek, eljárásokalapján kezelt erdõrészletek elemzésé-bõl – születtek. Azonban további lehe-tõségeink vannak, mert ha a természe-tes folyamatok beindulnak, újabb elõ-nyök várhatók. Általános tanulság,hogy az erdõgazdálkodás gondjai a ter-mészetesség javulásával kezelhetõk alegmélyrehatóbban, legyen az a pajor,az aszály okozta károk mérséklése vagya klímaváltozásra való hatékony felké-szülés!

KöszönetnyilvánításEzúton szeretnénk köszönetet mondania felkért lektoroknak – név szerint LettBélának, Marosi Györgynek, Nagy Im-rének és Schiberna Endrének – a jobbí-tó kritikáért, a munkánkhoz nyújtottszakmai tanácsokért és segítségért.

HivatkozásokCsépányi P. 2013: Az örökerdõ elvek szerin-ti és a hagyományos bükkgazdálkodás öko-nómiai elemzése és összehasonlítása. Erdé-szettudományi Közlemények. 3 (1): 111-124.

Csóka Gy. és Janik G. 2008: Cserebogár-pajor vizsgálatok. Kutatási jelentés. ERTI-PP.Zrt.

Danszky I. 1963: Magyarország erdõgaz-dasági tájainak erdõfelújítási, erdõtelepítésiirányelvei és eljárásai.12. Gödöllõi dombvi-dék erdõgazdasági táj. Országos ErdészetiFõigazgatóság. 559-647.

Fekete G. és Varga Z. (eds). 2006: Ma-gyarország tájainak növényzete és állatvilá-ga, MTA Társadalomkutató Központ 269.

Krutzsch, H. 1952: Waldaufbau. Deuts-cher Bauernverlag. Berlin. Dr. Madas Lászlófordításában: Az erdõk megújítása. 1999.

Marosi Gy. 2005: A fatermesztés és fa-anyaghasznosítás modelljeinek kidolgozásacélállományonként, In: Molnár, S.: Erdõ-fahasznosítás Magyarországon, Nyugat-ma-gyarországi Egyetem, Sopron, 377-386

Marosi Gy. és Juhász I. 2011: Az átalakítóüzemmód gazdaságossági vonatkozásai. Kézirat

Márkus L. és Mészáros K. 2000: Erdõér-ték-számítás. Az erdõértékelés alapjai. Me-zõgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest.

Nagy I. 2013: Vadkárbecslési segédletek.<http://www.erti.hu/hu/publikációk/publi-kációs-hírek>

Schiberna E; Lett B. és Juhász I. 2012: Afolyamatos erdõborítás ökonómiai értékelé-sének elvi kérdései. ErdészettudományiKözlemények. 2 (1): 7-19.

A potenciális természetes er-dõtársulások és az aktuális fa-állománytípusok összevetése

országos szintenBartha Dénes, Korda Márton, Kovács

Gábor és Tímár Gábor

A közlemény az Országos ErdõállományAdattárban szereplõ minden erdõrészle-tet felhasználó, országos léptékû elemzéseredményeit adja közre. Az elemzés so-rán a termõhelyi adatokra alapozva azösszes erdõrészletre megállapításra ke-rültek a potenciális természetes erdõtár-sulás-csoportok. Az így kapott eredmé-nyeket összevetettük az erdõrészletek-ben jelenleg megtalálható faállomány-tí-pusokkal. Az összehasonlítás eredmé-nyeként országos léptékben rálátástnyertünk a hazai potenciális természeteserdõtársulás-csoportok és az aktuális fa-állomány-típusok viszonyára.

Gyertyános-tölgyesben kialakí-tott lékek újulatának vizsgálata

a Soproni-hegység területénCsiszár Ágnes, Korda Márton,

Zagyvai Gergely, Winkler Dániel, Ti-borcz Viktor, Süle Péter, Šporæiè Dean,

Naár Dénes és Bartha Dénes

Jelen vizsgálat a Soproni-hegység terü-letén, átalakító üzemmódban kezeltgyertyános-kocsánytalan tölgyes er-dõrészletben, mesterségesen kialakított33 lék négyéves felvételének eredmé-nyeit közli. A vizsgált idõszakban, a lé-kekben nagyszámú és változatos faj-

összetételû újulat jelent meg. Eredmé-nyeink alapján a vizsgált erdõrészlet-ben az elnyújtottabb elliptikus alakkalrendelkezõ, 250 m2-nél kisebb lékek bi-zonyultak a legkedvezõbbnek az újulatmegjelenése és megmaradá-sa szempontjából.

Homoki szürke nyárelegyes akácosok fa-termése: esettanul-

mányRédei Károly, Rásó János,

Keserû Zsolt és JuhászJános

A tanulmány különbözõelegyedésû akác (Robi-nia pseudoacacia) ésszürke nyár (Populus xcanescens) faállomány-részek szerkezetét ésfatermését elemzi, részben új módszer-tani megközelítéssel. A fõbb faállo-mány-szerkezeti és fatermési ténye-zõket fafajonként külön-külön törzsen-

kénti felvétellel és fatérfogat-egyenle-tekkel, az elegyben résztvevõ fafajoktérfogatarányát pedig a vonatkozó fa-termési táblák adatsoraihoz viszonyítvaállapítottuk meg. A vizsgálatok azt is bi-zonyították, hogy ha két fafajnak gyorsa kezdeti növekedési erélye és hasonlóa véghasználati kora, akkor kölcsönöstermesztési elõnyökkel járó elegyes ál-lományokban is termeszthetõk.

Az energetikai faültetvényekhozamának vizsgálata

Horváth-Szováti Erika és VágvölgyiAndrea

A minirotációs energetikai faültetvényekegyrészt megújuló energiaforrásként

szolgálnak, más-részt, telepítésük-kel hasznosíthatóka mezõgazdaságitermelésre nem al-kalmas termõföldek.Arra keressük a vá-laszt, hogy hozamnö-vekedés szempontjá-ból mely éghajlati éstalajadottságok a leg-meghatározóbbak.Megállapítottuk, hogya hozamot elsõsorbana hõmérséklet, a talajPh-ja és CaCO3-tartal-ma, valamint az Arany-

féle kötöttség befolyásolja. Dr. Csóka György, Dr. Lakatos Ferenc

Erdészettudományi Közlemények, idén kétszer!

Idén két egymást követõ alkalom-mal jelenik meg az Erdészettudo-mányi Közlemények, melynek elsõ,az Agrárklíma projekthez kapcsoló-dó része jelen lapszámunk mellék-lete. Az alábbiakban a december-ben – a „Silva Naturalis – folyama-tos erdõborítás” projekt kapcsán –megjelenõ kötet írásaiból adunkkedvcsináló ízelítõt, rövid kivonatoksegítségével.

erdészeti lapok 2014 november

Documents