erdészeti lapok 143. évf. (2008.) 11. sz. (november) · erdÉszeti lapok az orszÁgos erdÉszeti...

ERDÉSZETI LAPOKA Z O R S Z Á G O S E R D É S Z E T I E G Y E S Ü L E T F O L Y Ó I R A T A

CXLIII. évfolyam • 2008. november

ALAPÍTVA 1862-BEN

Kitüntetések A SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. veze-tése – a sokévi hagyományt követve –az október 23-i ünnep keretében idén is„Somogyi Erdõkért” aranygyûrûs ki-tüntetéseket adományozott. Az ünnepimegemlékezést követõen a gyûrûketBarkóczi István vezérigazgató (jobbról)adta át Pintér Ottónak, a Zselici Erdé-szet igazgatójának, Kovács László gaz-dasági igazgatónak és Szalai Károly ke-rületvezetõ erdésznek.

* * *

A Hortobágyi Természetvédelmi ésGénmegõrzõ Kht. a „Hortobágy, a pász-torok földje” címû pályamûvével elnyer-te az Európai Bizottság által kiírt „KiválóEurópai Desztináció” megtisztelõ címet.A díjat 2008. szeptemberében GencsiZoltán igazgató vette át Günter Verheu-gentõl, az Európai Bizottság alelnökétõl.

MEGJELENTa Nyugat-magyarországi Egyetem Erdõmérnöki Kar szerkesztésében megjelent

az erdészeti felsõoktatás 200 évét bemutató 3 kötetes ünnepi kiadvány.

Az elsõ kötet a két évszázad történéseit, és az erdészeti felsõoktatáskiemelkedõ személyiségeinek szakmai életútját, a második kötet a diszciplinák

történetét mutatja be. A harmadik kötet egy adattár, mely a Nyugat-magyarországi Egyetem

Erdõmérnöki Kar és jogelõd intézményeibe beiratkozott és végzett hallgatói-nak, kitüntetettjeinek nevét és adatait tartalmazza.

Bízunk benne, hogy az Almanachot megvásárlók nevüket olvasva szépemlékeket elevenítenek fel az Erdõmérnöki Karhoz

fûzõdõ kapcsolatukról.Bõvebb leírás a www.emk.nyme.hu

honlapon olvasható.A 3 kötetes kiadvány megvásárolható az Erdõmérnöki Kar Dékáni Hivatalában:

szalagos kötéssel 20 000,- Ft, díszdobozban 22 000,- Ft.

Elérhetõségek: NymE EMK Dékáni Hivatal 9400 Sopron, Ady Endre u. 5., Tel.: 99/518-207, 99/518-134,

e-mail: [email protected]

Tartalom

Kovacsevics Pál:Az OEE küldöttsége Ausztriában....................................326

Szélesy Miklós:A 200 éves erdõmérnökképzésünk érdekében ............327

Szarka László, Konkoly-Gyuró Éva:A környezettudomány jövõje és kulcskérdései a Kárpát-medencében ......................................................330

Nemes Csaba:Az EU Klíma és energia csomagja magyar szempontból ..................................................................332

Mizik András:Megújuló energia – FA konferencia ..............................334

Rencsiné Ágh Márta:Vihar csapott le az Északerdõre ............................337

Együtt az európai erdõkért! ............................................338

Pápai Gábor:125 éves az ásotthalmi szakiskola ..............................344

100 éves a szilvásváradi kisvasút....................................346

Schiberna Endre, Lengyel Attila:MEGOSZ Nagyrendezvény Sopronban ......347

Magyar Linda:A szelídgesztenye a Kárpát-medencében ......................350

Híroldal • Híroldal • Híroldal • Híroldal......................351

„Magyarország erdõállományai” kiadvány legújabb kötete ..............................................352

Egyesületi hírek ..............................................................353

Lomniczi Gergely: Erdõnevelési bemutató Ócsán........................................355

Szarvasgombászok ................356

ERDÉSZETI LAPOK • Az Országos Erdészeti Egyesület folyóirata CXLIII. évfolyam 11. szám (november)FÔSZERKESZTÔ: PÁPAI GÁBOR • A SZERKESZTÔBIZOTTSÁG ELNÖKE: HARASZTI GYULA

A SZERKESZTÔBIZOTTSÁG: Bartha Dénes, Detrich Miklós, Lengyel László, Puskás Lajos, Sárvári János.SZERKESZTÔSÉG: 1027 Budapest, Fô u. 68. Telefon: 201 62 93, fax: 201 77 37 • Mobil: 06 30 97 15 255 • e-mail: [email protected]Ó: Országos Erdészeti Egyesület, 1027 Budapest, Fô u. 68. • FELELÔS KIADÓ: DR. PETHÕ JÓZSEF elnök

Nyomdai munkák: INNOVA-PRINT, Budapest • Felelôs vezetô: ifj. Komornik FerencA kézirat lezárva: 2008. november 5.ISSN 1215-0398Terjeszti az Országos Erdészeti Egyesület. Felvilágosítást a lappal lapcsolatban az Egyesület ad. Megjelenik havonta.A beküldött kéziratokat, fényképeket nyilvántartásba vesszük. A cikkek, írások nem feltétlenül azonosok a szerkesztô véleményével, azok tartalmáért min-denkor a szerzô felel. Honoráriumot megegyezéssel csak felkért írásokért, illetve grafikai munkákért fizetünk.A címlapon: Zalai õsz. Fotó: Szakács László

A harmadik oldal

Az Európai Erdõk Hete rendezvénysorozat

nemzetállami megrendezésére egy tavaly

õszi varsói konferencián tettek vállalást a

résztvevõk. A hazai ünnepségek sorozatát ez év

október végén a Földmûvelésügyi és Vidékfej-

lesztési Minisztérium által szervezett budapesti,

pécsi és nyíregyházi ünnepségek nyitották meg. Az

események rendezésében az állami erdészeti Zrt.-k

derekasan kivették részüket, amiért köszönet illeti

õket. Lehetõség nyílt arra, hogy az erdõ és az

erdészek megmutassák magukat kicsiknek és

nagyoknak, ami a természettõl elrugaszkodott

világunkban az ember és a természet viszonyának

egészséges mederbe terelését hivatott szolgálni. Az

erdészeti tevékenységek elszakadtak a mai ember

életterétõl és érdeklõdési körétõl, ezért idegennek és

a féltve õrzött természetet indokolatlanul bolygató

szakmának képzeli hivatásunkat. Mindennapi

életükben a fából készült tárgyak használata

közben általában fel sem merül, hogy mennyi fát

kellett kivágni igényeik kielégítésére. Felszínre kell

hozni és meg kell ismertetni szakmánk lényegét,

amit évekig tanulunk az iskolapadban, majd a

gyakorlatban, jelesül azt, hogy a gondunkra

bízott természeti javakat úgy kell használni, hogy

az utókornak ne jusson kevesebb, mint a jelenkor

emberének. Ez a világon már mindenhol ismert és

hangoztatott fenntartható erdõgazdálkodás, amit

kis hazánkban évszázadok óta folytatunk. A tár-

sadalommal való sok apró kapocs megteremtése

tudatosíthatja ezt a gondolatot az arra fogé-

konyakban, és életük más területén is alkal-

mazható alapelvek megértésére és alkalmazására

serkentheti a gondolkodó embert.

Ezzel szakmánk is hozzájárulhat egy egészsége-

sebb lelkületû társadalom kialakulásához.

Kiss János

FVM fõosztályvezetõ

326 Erdészeti Lapok CXLIII. évf. 11. szám (2008. november)

Az Európai Erdõk Hálózat (Europe-an Forest Network – EFN) 2008.szeptember 25-26-án, Ausztriában,Bécsben tartotta tanácskozását.A tanácskozáson, melynek házigaz-dája az Osztrák Erdészeti Egyesület(alapítva 1852-ben) volt, 9 nemzeterdészeti egyesülete képviseltettemagát. Észtország delegáltja, annakelnökeként, egyben az EUSTAFOR-tis képviselte (European State ForestAssociation). Az Országos ErdészetiEgyesület (OEE) részérõl kéttagúküldöttség, dr. Pethõ József, az OEEelnöke, valamint Kovácsevics Pál, aKözönségkapcsolatok Szakosztálytitkára vett részt a tanácskozáson.

Az EFN Európa nemzeti erdészetiegyesületeinek informális hálózata. Fõcélja az információcsere elõsegítése azerdõkkel, erdészettel és erdészeti politi-kával kapcsolatban. Évenként ülésezik,az ülések között a koordinációt a titkárifeladatokat ellátó ország végzi.

Az EFN olyan fórum,– ahol kiemelt téma az erdõ nyújtot-

ta javak és szolgáltatások,– ahol a résztvevõk nagyobb lépték-

ben ismerhetik meg az Európában vég-bemenõ erdészeti történéseket, mely-nek segítségével más értelmet nyerhet-nek a nemzeti színtéren tapasztaltak,

– mely segíti a résztvevõk tudásánakés tapasztalatainak összegyûjtését, meg-osztását,

– mely elõsegíti a személyes kapcso-latfelvételt és információszerzést más or-szágok képviselõivel, szakembereivel.

Az EFN tagjai mind követik az EFNszakmai etikai kódexét, melynek fõgondolatai a következõk:

– Tartamos, fenntartható erdõgazdál-kodás.

– Megalapozott tudásra és tapaszta-latokra épülõ erdõgazdálkodás.

– Az erdei ökoszisztéma sokszínûsé-gének fenntartása.

– Gazdasági érték teremtése az er-dõkben.

– A társadalom minden szereplõjeérdekeinek figyelembevétele.

– Történeti és kulturális értékekmegõrzése.

– Hatékony erdészeti kommunikáció.Az idei ülésen külön köszöntötték az

újonnan résztvevõ Magyarország képvi-selõit. Hazánk részletesen beszámolt azaktuális erdészeti, erdészetpolitikaihelyzetrõl és történésekrõl.

A tanácskozás elsõ napján a résztve-võk kölcsönösen tájékoztatták egymásta legfontosabb nemzeti szintû erdészetiügyekrõl, eseményekrõl. Megvitatták azegyes történések mögött meghúzódónemzetközi folyamatokat, az amerikaiés európai gazdasági helyzet kihatásait,a fapiac helyzetét.

Az észt küldöttség bemutatott egy, atársadalom erdõkkel, erdészettel kapcso-latos ismereteinek felmérésére irányulótanulmányt. Az erdõgazdálkodással kap-csolatos – Magyarországon is– közismertsztereotípiák e felmérésben is vezetõ he-lyen szerepelnek. Az EUSTAFOR vezetõ-je hangsúlyozta a hatékony erdészetikommunikáció fontosságát, melyre kü-lön európai szervezet is alakult, a ForestCommunicators Network. E szervezetmunkájában hazánk is részt vesz.

A házigazda Ausztria részletesen be-számolt az osztrák társadalomban nem-rég lezajlott erdészeti párbeszédrõl(Austrian Forest Dialogue), s az ennekeredményeképpen összeállított Nemze-ti Erdõprogramról.

Hangsúlyozták, hogy véleményükszerint az EU-nak egységes erdészeti po-litikával kell rendelkeznie már a közeljö-

võben, mivel az erdészet ügye jelenlegszétforgácsolódik, s egyre inkább másszakterületek befolyása alá kerül. Egy eu-rópai erdészeti konvenció képes lennebiztosítani a szektor politikai elismertsé-gét, azt hatékony eszközökhöz juttatná,erõsítené versenyképességét, s nem utol-sósorban utat nyitna az ezidáig az erdé-szet elõl elzárt pénzügyi alapokhoz is. Azerdészeti ügyekben egységesen fellépõEurópa világviszonylatban is kedvezõbbpozícióba juthatna.

Az osztrák kollégák elmondták, hogyAusztriában továbbra is jól mûködik az azönkéntes pénzügyi alap, melybe a fa-anyag kereskedelemben résztvevõk m3-enként bizonyos összeget fizetnek (jelen-leg 2*22 Euro cent). E pénzügyi alapbólaztán az ágazat közösen meghatározottcélokat finanszíroz (pl. kommunikáció;fa, mint nyersanyag népszerûsítése). Azalapot teljes egészében a magánszektormûködteti, így annak kifizetései sem anemzeti, sem az EU-s támogatásai rend-szerrel nem ütköznek.

A második napon a delegációk tere-pi bemutatón vettek részt Gutensteinkörzetében. Itt a házigazdák kitûnõ pél-dát mutattak be az erdõtulajdonosokösszefogására, akik amellett, hogy sajáterdészeti gépeket üzemeltetnek (pl. kö-zelítõ traktor, harveszter), igényeiknekleginkább megfelelõ kötélpályát is ki-fejlesztettek.

Ugyanakkor a legkorszerûbb tech-nika mellett tere van a hagyományosgazdálkodási formáknak is, úgymintfaszénégetés, fenyõgyanta-gyûjtés. Ezutóbbi még mindig kb. 1000 hektáronfolyik, s bár a gyantát nagyobbrésztexportálják, egy része helyben kerülfeldolgozásra.

Az EFN következõ ülése Izlandonkerül megrendezésre 2009 õszén.

Kovácsevics PálOEE Közönségkapcsolati Szakosztály

Az OEE küldöttsége Ausztriában

Dr. Pethô József a magyar és Bertram Blinaz osztrák Erdészeti Egyesület elnöke

A bámulatos terepjáró képességet felmutatóValmet harveszter teljesítménye 30-40 m3/óra Gyanta, az ausztriai fekete fenyô fehér aranya

Erdészeti Lapok CXLIII. évf. 11. szám (2008. november) 327

Náhlik Andrásnak, az Erdõmérnöki Kardékánjának a debreceni vándorgyûlé-sünkön elhangzott segélykérését komo-lyan veszem, miszerint „… ki-ki a maga te-rületén tegyen meg mindent azért, hogyaz õsi alma mater soproni fénye a jövõ-ben ne tompuljon”. Ennek érdekébenírom a legjobb szándékkal az alábbiakat.

Az eddigi mérnökképzésünket nemcsak formailag, a „bolognai folyamat” miattkell átalakítanunk, hanem elsõsorban tar-talmilag kell sürgõsen megújítanunk. Töb-bek között – hogy divatos kifejezéssel él-jek –, szakmánkat is elérte az úgynevezettparadigmaváltás és ezzel összhangba kellhoznunk a felsõoktatásunkat.

Ugyanis az emberiségnek az erdõvelszemben támasztott szükséglete megvál-tozott – erdõmérnöki szóhasználattal –, afatermeléssel és a trófeatermeléssel szem-ben a biodiverzitás termelése vált elsõd-legessé. Számunkra ez azt jelenti, hogyaz eddig alkalmazott, zömében vágásosüzemmódot a minimumra szorítsuk, atermészetszerû erdõgazdálkodást pedig,ahol egy kis esély is van rá, ott Agócs Jó-zsef megfogalmazásában az „erdõéltetõüzemmódot” szorgalmazzuk.

Az erdõgazdálkodásunknak ez aszemléletváltása ez idáig késett, számta-lan ellenérdek miatt. Ez okozta azt,hogy tekintélyünk, erkölcsi súlyunknapjainkra alaposan megcsappant,tegyük hozzá, hogy jogosan. Ahogy ezszokott lenni, a baj elején berkeinkenbelül csak kevesen látták ezt, és emel-ték fel szavukat. Gondoljunk csakAgócs József munkásságára, aki az em-beriség és az erdõ kapcsolatának újra-fogalmazását már a ’70-es évektõl sür-geti, azóta javasolja az úgynevezett „er-dõéltetõ” üzemmód bevezetését erdõ-gazdálkodásunkban. Mátyás Csaba afatermelés tartamosságának eszméjétetikai kérdéssé is minõsítette. BarthaDénes pedig az erdeink degradáltságá-nak mértékére mutatott rá. Figyelmez-tetésük annakidején pusztába kiáltottszó volt, személyük elsõ számú közel-lenségnek számított. Örvendetes tény,hogy napjainkban már egyre bõvülazoknak a köre – elsõsorban a kinti szak-emberekrõl, Varga Béláról és a hozzácsatlakozókról van szó –, akik a termé-

szetszerû erdõgazdálkodás gyakorlatá-nak visszahozásában komoly erõfeszí-téseket tetettek és tesznek.

Jól felfogott érdekünk, hogy ennek aváltásnak mihamarabb az élére mi erdé-szek álljunk, mi vegyük végre kézbedolgainkat. Legyen a presztízsvesztesé-günk ellenszere az „elõre menekülés”.

„Paradigmaváltást” a magyar erdõmérnökképzésben is

Az erdõmérnökképzés tananyaga, annakszínvonala fontos részét képezi az erdé-szeti és vadászati politikának. Hogy mittartalmazzon az erdõmérnökképzés tan-anyaga, és tantárgyaink súlyozása ho-gyan történjen, a ’70-es évektõl kezdvetöbb bizottság tett erre ajánlásokat. Mostén is ezt igyekszem tenni, aki tizennyolcévig „kinn” és húsz évig „benn” voltam.Véleményemet elsõsorban a hallgatókvisszajelzése alakította ki.

„Tévtanok” szerintitantárgysúlyozás

Az egyik, tantárgyainkat „súlyozó” té-ves nézet szerint – mivel azért vagyunkcsak mûszakiak, mert a hagyományosértelemben vett mûszaki tantárgyakat, ahozzá tartozó mérnöki tevékenysége-ket tanítjuk – magától értetõdõ, hogy a„mûtanok” a mai napig elsõbbségetélveznek az összes többi tantárgyunk-kal szemben.

Másik téves nézet szerint az erdész-köztudatban úgy él, hogy a gazdálkodóerdõmérnök munkája elsõleges az er-dõtervet és a vadászati tervet készítõ er-dõmérnökével, vagy a gazdálkodást fel-ügyelõ mérnökével szemben. Ezért ahozzájuk tartozó szaktantárgyak is ezt afontossági sorrendet követik.

Elegendõ, ha most csak az elsõ tévtan-nal kapcsolatban fejtem ki véleményemet.

Mitõl mérnök az erdõmérnök?Szakmai tantárgyaink fontossági sorrendjé-nek megállapítását elsõsorban az segítheti,ha válaszolunk arra az egyszerû kérdésre:mitõl is lesz mérnök az erdõmérnök?

Közülünk sokan még ma is azt hiszikés hirdetik, hogy attól mérnök az erdõ-mérnök, hogy képes geodéziai mérése-ket végezni, erdei utakat tervezni és kivi-telezni, netán épületeket tervezni, vagymint annakidején még, hidakat, kisvasu-tat, faipari üzemeket létesíteni, hogy az„egy kis átképzéssel” elsajátított egyébmérnöki területeket ne is említsük. Mind-ezek szerint azonban „csak” általános,kultúrmérnökök vagyunk és nem erdõ-mérnökök. Persze „a több lábon állá-sunkhoz” hozzátartozik ez a képzés.

Azonban akkor válunk erdõmérnökké,amikor már „fatermelõ gépet” és „trófeater-melõ gépet” tudunk tervezni és mûködtet-ni. Mielõtt még sokan megbotránkozná-nak a fent megnevezett „gépektõl”, nyug-tassuk meg õket. A „gépet” és a „rendszer-modellt” mi is rokon értelmû fogalmak-ként kezeljük, mint ahogyan azt Juhász-Nagy Pál is tette. Ezek a modellezések azta célt szolgálják, hogy az erdõ fáinak ésvadjainak életközösségében tervezett kü-lönbözõ beavatkozásokra bekövetkezõváltozást, viselkedést, nagy valószínûség-gel, elõre meg tudjuk határozni, és a terve-zést ennek megfelelõen elvégezni.

Ezt a tervezést sem más mérnökök,sem valami „zöldképzõt” elvégzettek,nem tudják, nem tudhatják, mert az er-dõmérnöki tudományt csak Sopronban,az erdõmérnöki szakon tanítják.

Mit értsünk az erdõmérnökitudományon?

Mielõtt válaszolnánk erre a kérdésre, nemkerülhetjük meg, hogy ne ejtsünk szót amûszaki tudomány korszerû fogalmáról.

DR. SZÉLESY MIKLÓS*

* Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdõren-dezéstani Tanszék

A 200 éves erdõmérnökképzésünkérdekében

1. ábra: A biodiverzitás termelése felülírja a fatermelést és a trófeatermelést


Az erdõmérnöki tudomány mûszakitudomány

A Természettudományi Kislexikonszerint a mûszaki tudományok a terme-lés eszközeire és folyamataira vonatko-zó összefüggések, illetve törvényszerû-ségek rendszerei.

Maradjuk most csak a folyamatokmellett, amik a termelést jelentik. A ter-melés szempontjából a mûszaki tudo-mányokat két nagy csoportra osztják.Az ipari termelést szolgáló ipari mû-szaki tudományokra és ezzel szembenaz agrártermelést szolgáló agrártechni-kai mûszaki tudományokra. Ami az ag-rártechnikai tudományokat illeti, szin-tén két csoportra bonthatók, a mezõ-gazdasági mérnöki tudományra és azerdõmérnöki – az erdõgazdasági ésvadgazdasági mérnöki tudományra.

Az erdõgazdasági- és vadgazdaságimérnöki tudományt mi neveztük el kö-zös néven erdõmérnöki tudománynak.Ne feledjük, hogy az erdészet és a vadá-szat tudományát és gyakorlatát egysé-ges egészként kell kezelnünk, hiszen amai napig „nyögjük” a kettõ szétválasz-tásának következményeit. Ezért meremfeleslegesnek ítélni az önálló felsõfokúvadgazdaképzést, akármelyik egyetem-rõl vagy fõiskoláról is legyen szó.

Az erdõmérnöki tudomány egy szin-tézis eredménye. A szintézis fogalmá-nak azt az értelmezését választottuk,amely a két ellentétnek, – az erdészet-nek és a vadászatnak – egy magasabbegységben való feloldását, egyesítését je-lenti. Ezt a módszert ajánlotta RochlitzDezsõ – egykori államtitkár-helyette-sünk – is még 1926-ban, aki így érvelt: asok probléma megoldása csak olyanmódon lehetséges, hogy a vadászathozis értõ erdõmérnök kezén remélhetõ azerdészet és vadászat érdekeinek helyesösszeegyeztetése, az ellentétes szem-pontoknak egy magasabb, egységesszempontban való egyesítése és azügyeknek olyan vitele, mely mind a kétoldalról elfogatható eredményre és üd-vös fejlõdésre vezet.

Tudományunk létrehozásában a

szintézist Agócs József is alapvetõ mód-szernek tartotta. Az erdõszakma elne-vezés tõle származik, amely szakmátszintetikus – egységesítõ, szintézisenalapuló – az örvényrendszer szemléletûbioszférabiológia részeként, erdõte-nyésztõnek, erdõorvosnak, erdõéltetõ-nek is nevezi.

Az erdõmérnöki tudomány felosztása, erdõmérnöktan

Ahogyan azt a lexikonunkban – Erdé-szeti Vadászati Faipari Lexikonban – azerdészeti tudományágat ágazatairabontották, ennek mintájára ezt mi ismegtehetjük az erdõmérnöki tudomá-nyunkkal, de ugyanezt megtehetjük avadászati tudománnyal is, aminek is-mertetésétõl eltekintünk.

A tudományágunk alapvetõ ágaza-ta az erdõrendezéstan és a nagyvadál-lomány „rendezéstana”. Ezt a két tantnemes egyszerûséggel nevezhetjük er-dõmérnöktannak.

Ami pedig a további felosztást illeti, afõ ágazat az erdõmûveléstan és gyakor-lata, a vadgazdálkodástan és gyakorlata,valamint a „fakitermeléstan” és gyakorla-ta és a „vadkilövéstan” és gyakorlata. Azidézõjelbe tett tanokat mi neveztük ígyel. Az alapvetõ és fõ ágazatok mellett el-különítettük a mellék ágazatokat is, amitkorábban az erdészeti tudományág fel-osztásánál mellõztek.

A kibernetikai szemlélet elsõbbsége az erdõmérnökképzésben

A kibernetika – egyszerûen szólva – aszabályozás tudománya. Idézzük csak aGaia elmélet megalkotóját, aki azt val-lotta, hogy a mérnököket joggal nevez-hetjük alkalmazott kibernetikusoknak.Õk matematikai jelölésrendszert hasz-nálnak gondolataik közvetítéséhez, va-lamint néhány kulcsszót és kifejezést,melyek a szabályozáselmélet fontosabbfogalmainak leírására szolgálnak (Love-lock, 1987).

Mi erdõmérnökök, mint alkalmazottkibernetikusok, a szabályozáselméletetaz erdõmérnöki tudomány alapvetõ

ágazatában – az erdõrendezéstanbanés a „vadállomány rendezéstanában” –alkalmazzuk. A három kulcsszavunk aszabályozókör, a modell és a visszacsa-tolás.

Az erdõszakmánk lényegét újrahangsúlyoznunk kell, miszerint napja-inkban az nem más, mint a biológiaisokféleség termelése alá rendelt fater-melés és trófeatermelés szabályozása.Ennek a két, illetve három folyamatnaka szabályozását az objektumaik szerke-zetének szabályozásán keresztül való-síthatjuk meg.

A szabályozási szinteknek megfele-lõen, a négy objektum – az erdõ, anagyvad, valamint a termõhely és azélõhely – szabályozókörét a 2. ábrábasûrítettük (Szélesy 1976).

Az úgynevezett valódi objektum sza-bályozása a két képmás összehasonlítá-sából adódó eltérés kiegyenlítésén ala-puló visszacsatolás segítségével törté-nik. Ezt a valódi szabályozási módot al-kalmazzuk mind a négy objektumra,amikor a jelen szerkezet képmását ha-sonlítjuk össze a szabályos szerkezetképmásával és az eltérés iránya szerintdöntünk a beavatkozás módját illetõen.

A erdõszabályozás korszerû elméle-tét Király László világviszonylatban azelsõk között, már a ’80-as években taní-totta, nemcsak a hallgatóknak, hanemkülföldi kollégáknak, nevezetesen abolgároknak és az akkori NDK-soknakis. Amikor Király professzor a japán Su-zuki professzorral találkozott Sopron-ban, akkor tényként állapították meg,hogy egymástól függetlenül, közel egyidõben és hasonló módon alkották megaz erdõ modelljét.

A korszerû nagyvadállomány-sza-bályozás elméletének és gyakorlatánakegyik kiváló hazai mûvelõje SzabolcsJózsef erdõmérnök volt.

Amióta az erdõvel és a vaddal is ko-molyan gazdálkodunk, azóta beszélhe-tünk e két szakterület tudatos szabályo-zásának a hosszú távra szóló tervekbentörténõ megvalósításáról. Meg kell je-gyeznünk, hogy eme üzemtervek szak-mai színvonala sok esetben vetekedettszámos tudományos értekezés nívójával.Király professzor nem egyszer fejtette kivéleményét ezzel a ténnyel kapcsolatban.

Térjünk vissza a szabályozókör elsõtéglalapjába írt „valós erdõ” kifejezé-sünkhöz, mert ott a szakmánk tárgyá-ról, az erdõrõl van szó. Egyetemünköntöbb tanszék is foglalkozik az erdõ fo-galmával, az erdõvel, mint rendszerrel.Ezzel kapcsolatban a nézeteket fontostisztáznunk.2. ábra: Az erdészet-vadászat egyesített szabályozóköre


A rendszerfogalmaknak két nagycsoportja ismeretes (Szélesy, 1979). Azegyik csoportba tartozók azok a meg-határozások – az elem, viszony, köl-csönhatás, egész, totalitás fogalmát fog-lalják magukba –, melyek a valóságsokféle tulajdonságának egységét, egy-séges egészét jelentik. A másik csoport-ba sorolhatók azok – a bemenet, kime-net, információ, feldolgozás fogalmaithasználók –, amelyek az egységesegész különbözõ oldalainak viszonyla-gos önállóságát tükrözik.

Ehhez a kétféle rendszerfogalomhoztartozik szorosan a kétféle szemlélet is.Szakmánk lényegének oktatásában,szerintem, elsõbbséget kell adnunk amásodik, a kibernetikai nézõpontnak.

Ami pedig az erdõnek mint rend-szernek a tanítását illeti, ott meg elsõ-sorban az elsõ szemléletet, az egységesegészet látó – más szóval az „elfelejtett”morozovi-haracsi-féle geobiocönózis –szemléletet kellene szorgalmaznunk.Magyarán az erdõelmélet alapos ismer-tetését nem hagyhatnánk ki tantárgya-ink sorából. Ez nem azt jelenti, hogy amásodik nézõpontnak számító, az egy-séges egésznek a kiemelt oldalát tár-gyaló – ökoszisztémának nevezett – né-zõpontból ne oktathatnánk az erdõlényegét. Annál is inkább, hiszen pl. azerdõ önszabályozása is ide tartozik.

Itt kérdezem, megengedhetõ-e az er-dõmérnökképzésünk során, hogy ahallgatók fejében káosz legyen, éppena különbözõ erdõrendszereket illetõen?Az erdõrendszerekben tükrözõdõszemléletmódok ütköztetése nyilvánsegítené a tisztánlátásukat.

Az egyetem és feladataValóban gyökeres változást jelentene azegyetemi oktatásunkban, ha elõször fe-lülvizsgálnánk magát az egyetem fogal-mát, és ennek megfelelõen alakíthat-nánk át a szervezetét, ami elsõ hallásraszinte lehetetlen, és ahhoz igazítanánka tananyag egészét. Agócs József írásai-ban mindezeket részletesen kifejtette,konkrét javaslatokat tett ez irányban.

Messzemenõkig egyetértek Agócs Jó-zseffel abban is, hogy az egyetemnek aza legmagasabb szintû kutatási és okta-tási intézmény nevezhetõ, amelyben atársadalom egészének megbízásából –esetleg ilyen megbízás hiánya ellenéreis – keresik a földi élet, a bioszféra tar-tós létezésének a feltételeit, és a feny-egetõ veszélyeket. Az egyetemek fela-data, hogy ezek ismeretében a létfelté-telek elõállításához és a veszélyek elhá-rításához alkalmas módszereket és esz-

közöket, szakmákat és technológiákatalakíthassanak ki, s a kutatások rész-vagy végeredményeit szakismeretekformájában oktassák is.

A tantárgyak súlyozásának a kérdé-sét most már tegyük félre, és egy másikkérdésre keressük a választ: kik oktas-sanak és hogyan?

Hogyan emelhetnénk az oktatásszínvonalát?

Mint mindenben itt is „kettõn áll a vá-sár”, az egyetemi oktatókon és a hallga-tókon. Természetesen meghatározó azoktatók felelõssége.

Ami az oktatókat illeti. Elõször isalapkövetelmény, hogy az oktató tisztá-ban legyen a szakterületének mindencsínjával-bínjával, „birtokolja” azt a té-makört elméletben és gyakorlatban is.Ezt a tudását bizonyítsa be a hallgatókelõtt. A visszajelzéseket – az oktatókminõsítését – rangra való tekintet nél-kül, nagyon komolyan kellene venni.Tudjuk, hogy ez nem mindig kellemesdolog, de az önfejlõdéshez elengedhe-tetlen. Ehhez hozzájárulhatnak a nagytudású és nagy tapasztalatú erdõterve-zõ, erdõfelügyelõ és gazdálkodó kollé-gák visszajelzései is.

Az sem lenne felesleges, ha a szak-mai tanszékek tudnának egymás dol-gairól, még jobban egyeztetnének egy-mással a tananyagot illetõen.

Nem mehetünk el szó nélkül egymásik jelenség mellett sem. Azt tudjuk,hogy az egyetemen belül a tudományosfokozat nélküli ember „nem ember”.Ezért aztán „megy a hajtás a papírért”.Annak idején Magyar professzor sok-szor kijavította az illetõ „tudományos”kollégákat, akik mindenféle magasztosszakmai dolgokra hivatkoztak, amikorazt kérdezte tõlük, hogy miért írták megaz értekezésüket. A helyes válasz az lettvolna: azért, hogy a tudományos foko-zatot megkapják. Napjainkban pedig aza helyzet, hogy minden további nélkülmegkapják a tudományos fokozatot azilletõ okleveles kollégák anélkül, hogyakár egy percet is dolgoztak volna agyakorlatban. A tudásuk színvonalárólne is beszéljünk, persze itt is a kivételerõsíti a szabályt.

Itt említem meg azt az elhibázott jog-szabályt, miszerint az egyetemek sajátfelvételizésük rendjét eltörölték. Ami-kor az egyetemek maguk választottákki a „maguk” hallgatóit, abban a tudat-ban tették, hogy a felvettek nagy való-színûséggel megállják a helyüket azegyetemen is és majd a szakmájukbanis. Ezzel szemben napjainkban nyílt ti-

tok, hogy az „emberanyag” minõségekritikán aluli.

Ami pedig a hallgatókat illeti. A hall-gatóknak nemcsak passzív befogadástkellene tanúsítaniuk, hanem aktív rész-vételt – párbeszédet – és ez feltételezi asaját erõfeszítéseiket az önfejlesztésselegyütt. Megbukott Király professzoroktatási idõszakának elején az önfej-lesztésre alapozott erdõrendezéstan ok-tatása, ugyanis az államvizsgákon két-ségbeejtõ „eredmények” születtek. Ki-derült, hogy a hallgatók készen vártákaz elmélet és a gyakorlat tudásának sültgalambját. Ezért kellett átdolgoznunkegész erdõrendezéstani gyakorlatain-kat és részben az elméletet is. Úgy vél-tük, hogy az erdõrendezéstanon ke-resztül megvalósuló szakmai követel-mények szigorú számonkérése szak-mánk és önmagunk megbecsülését je-lenti, ugyanakkor a hallgatók érdekét isszolgálja.

Oktatónak, hallgatónak egyaránttanulságos és hasznos a személyeskapcsolat ápolása. Az Erdõrendezésta-ni Tanszék gyakorlatain a bevett mód-szerünk a következõ volt. A zárthelyikés az úgynevezett beugrók eredmé-nyeinek, vagyis inkább az eredmény-telenségének okait mindig egyenkéntaz illetõ hallgatóval beszéltem meg.Ami pedig a gyakorlati feladatokat il-leti, az elsõ félév feladatának elvégzé-sére csak kétfõs csoportokat alakítot-tunk ki. A személyenkénti erdõleíráso-kat pedig a hallgatóktól a terepen vet-tem át. A második félév hozamszabá-lyozási feladatának elbírálását, egy kistúlzással, a hallgatóval közösen be-széltük meg.

A csalást, a puskázást mindig erköl-csi kérdésként kezeltem, akár a zárthe-lyik írásáról, akár az írásbeli felelet ké-szítésérõl volt szó, a büntetés az azon-nali utóvizsga elrendelése volt.

BefejezésülA fenti sorokat a 200 éves erdõmér-nökképzésünk jobbítása érdekében, a18 éves „tõmelletti” és a 20 éves egye-temi oktatói gyakorlatom ideje alattszerzett tapasztalatom íratta velem.Kötelességemnek éreztem mindezeketszaklapunkban megírni, hogy én is ajól bevált, 5 éves erdõmérnökképzésmellett foglaljak állást. Hangsúlyoz-nom kell, hogy alapvetõen elhibázotttörekvésnek tartom erdõmérnökkép-zésünkben a tudományunk és oktatá-sának szétdarabolását. Hogy ez a jövõ-ben ne így legyen, az már a döntésho-zókon múlik.


Prof. dr. Mátyás Csaba, az MTA leve-lezõ tagja, a Nyugat-magyarországiEgyetem EMK Környezet- és Földtu-dományi Intézet igazgatója, a Kitai-bel Pál Környezettudományi Dokto-ri Iskola vezetõje, 65. születésnapjaés intézetigazgatói pozícióból valóleköszönése alkalmából a Környe-zet- és Földtudományi Intézet 2008.július 10-én kerekasztal-beszélge-tést rendezett „A környezettudo-mány jövõje és kulcskérdései a Kár-pát-medencében” címmel.

A referátumokat a hazai környezet-tudomány meghatározó hazai személyi-ségei (akadémikusai, professzorai) tar-tották: itt volt Pálinkás József, a MagyarTudományos Akadémia elnöke, Né-meth Tamás, az MTA fõtitkára, Mészá-ros Ernõ, az MTA VEAB elnöke, Czel-nai Rudolf, Padisák Judit, Vida Gábor,Láng Edit és Varga Zoltán, SomlyódyLászló írásban küldte el elõadását.

Az ülést prof. dr. Faragó Sándor, azNyME rektora nyitotta meg, majd prof.dr. Náhlik András, az NyME EMK dé-kánja köszöntötte az ünnepeltet.

Pálinkás József (az MTA rendes tagja,az MTA elnöke, részecskefizikus) beve-zetõ hozzászólásában a környezettudo-mányt a szaktudományok szétágazódá-sának folyamatában keletkezett igenpozitív, különös szintézisként születettúj tudományterületként határozta meg.A környezettudomány a mindennapiélet szempontjából is érdekes és érté-kes. Bár minden részletkérdés kutatásanagyon fontos, de a környezettudo-mány legnagyobb hozadékának a prob-lémák együttlátási képességét tartja. Akörnyezettudomány küldetését az elõ-döktõl kapott természeti örökség meg-õrzésében és a jövõ generációk számáravaló továbbadásában látja. A környezet-tudományi ismeretterjesztõ tevékenysé-get a gondolkodó, kritikus társadalo-mért végzett szolgálatnak értékelte.

Mészáros Ernõ (az MTA rendes tagja,a VEAB elnöke, légkörkutató) vissza-emlékezett 1992-re, amikor – MTA-köz-gyûlési elõadását követõen – megala-kult az MTA Környezettudományi Elnö-ki Bizottsága. Sokakkal ellentétben – deVida Gábor akadémikussal egyezõen –környezettudomány lényegét már ak-kor is az ember és a környezet kölcsön-

hatásában látta. A környezettudománytermészettudományi területhez sorolá-sa Náray-Szabó Gábornak volt köszön-hetõ. A természetben a szférák közöttfolytonos energia- és anyagáramlásvan, amelyeket az ember is befolyásol.Az atmoszféra különlegessége, hogy alevegõ állandóan mozog és viszi magá-val a benne lévõ anyagokat.

Czelnai Rudolf (az MTA rendes tag-ja, klimatológus) a klímaváltozásrólmint „gonosz” témáról szólt, amelynekhárom szintjét különböztette meg (1.„maradjon lakható a Föld”, 2. „országér-dekek”, 3. befektetõi érdek). Ezek kö-zül a befektetõi érdek a legnagyobb,mert a klímaváltozás a világ legna-gyobb üzlete. Objektív információt csaka tudománytól lehetne kapni, de e térena tudományos szabadság nyomasztóanmegoldatlan! Az IPCC-jelentést az egyesországoknak kritikai vizsgálat alá kelle-ne vetniük.

Németh Tamás (az MTA rendes tagja,az MTA fõtitkára, talajkutató) a tanítás,képzés, oktatás, nevelés lényegévelkezdte hozzászólását. Megállapítása sze-rint a legnagyobb hiány sajnos éppen azerkölcs terén jelentkezik. A Föld felszí-nének mindössze 4 százaléka ideális aszántóföldi mûvelés számára. Ha 1,3Mrd ember 1 kilogrammal több hústakarna évente enni, ahhoz 14 millió hek-tár termõterület lenne szükséges. A hiva-talos akadémiai közlemény kiadásánaknapján, itt, Sopronban jelentette be,hogy az idei Tudomány Ünnepe rendez-vénysorozat központi témája – a FöldBolygó Nemzetközi Éve alkalmából – „Atudomány az élhetõ Földért” lesz.

Somlyódy László (az MTA rendestagja, vízmérnök, a BMGE tanszékveze-tõ egyetemi tanára) – halaszthatatlan el-foglaltsága miatti távollétében – írásbanküldte el a felszíni vizekkel kapcsolatoshozzászólását. Magyarország és szom-szédai hidrológiai szempontból szétvá-laszthatatlanul összefüggenek, ezért akörnyezet hidrológiai problémái csak aKárpát-medencén belüli minél telje-sebb szakmai és tudományos együtt-mûködést révén oldhatók meg.

Prof. dr. Padisák Judit (a PannonEgyetem Limnológiai Intézet Tanszéké-nek vezetõje) az EU vízkeret-irányelvhazai vonatkozásait (a „vizek ökológiai-lag jó állapotba kerülésének” követel-

ményeit) tekintette át. Az irányelv köve-telményei szerint az összes hazai tavatés patakot fel kell mérni – hiszen ezeketnem is ismerjük kellõképpen. A víz ál-lapotát a benne lévõ élõlények jelzik,így ezek képezhetik a monitoring alap-ját. A felsõoktatásban e feladat elvégez-hetõségét a hidrobiológia- és a limnoló-gia szakok (szakirányok) segítik. Szor-galmazta a felszíni hidrobiológiai és amélybeli hidrogeológiai szemléletegyesítését.

Vida Gábor (az MTA rendes tagja, ge-netikus) a Homo sapiens-et a ma ember-ével: minden bajunk okozójával, a JuhászNagy Pál-i Moho insapiens-sel állítottaszembe, amely a fenntarthatóság követel-ményét (a gazdaság, a társadalom és akörnyezet egyenrangúságát) felrúgta, és agazdaságot tolta elõtérbe, így az egykorstabil „háromlábú szék” ingataggá vált, svele létünk és jövõnk is. A gazdasági nö-vekedés és versenyképesség nem lehetcél, legfeljebb eszköz. A cél – Robert Con-stanza-val egyet-értve – egy fenntartha-tóbb, kívánatos jelen és jövõ az egész em-beriség számára A jelenlegi állapot ökoló-giai fenntarthatatlanságára jellemzõ, hogyaz ember ökológiai lábnyomának világát-laga 2,2 ha/fõ, és míg az USA-ban 9,5ha/fõ, ugyanakkor pl. Afganisztában 0,7ha/fõ, Magyarországon 3,6 ha/fõ. Fenn-tartható fogyasztás esetén 6 milliárd em-bernek átlagosan 1,8 ha-os ökológiai láb-nyommal kellene megelégednie, vagyisilluzórikus, hogy a fejlõdõ gazdaságok anyugati világ fogyasztási szintjét valósít-sák meg, de a nyugati világ szintje semtartható. A fenntartható fejlõdésrõl válasz-tott idézete: „Te csak prédikálj, Jónás, éncselekszem. Ninive nem él örökké. A tök

A környezettudomány jövõje éskulcskérdései a Kárpát-medencében


sem…” (Babits: Jónás könyve). Az elõadóa témához kapcsolódó Magyar Tudo-mány-beli írása a „http://www.ma-tud.iif.hu/07dec/15.html” alatt érhetõ el.

Láng Edit (az MTA ÖBKI tudomá-nyos tanácsadója, növényökológus)szerint az IPCC jelentés igen mostohánbánik az élõvilággal, nem sorakoztat feltényeket az ökoszisztémákra vonatko-zóan, és az ökológiai rendszer irreverzi-bilis változásaira sem fordítottak figyel-met. A természetvédelem mindeddig akonzerváció elvét követte. Új paradig-ma a proaktív alkalmazkodás („ecologi-cal engineering”) koncepciója. Felsoroltnéhány fontos és kívánatos jövõbeli in-tegrált kutatási irányt az ökológiaszámára.

Varga Zoltán (az MTA-DE Evolució-genetikai és Konzervációbiológiai Kuta-tócsoport vezetõje, zoológus) kulcskér-déseket fogalmazott meg, és fõ dilem-maként az egységes, integrált látásmódmegõrzésének nehézségét vetette fel. Aklímaváltozással kapcsolatosan a me-dencehelyzet veszélyes voltát kiemelve:a biogeográfiai határzónában fekvésmiatt a változásoknak fokozottan kitettaz élõvilág. Mediterrán, de sztyeppei irá-nyultság is kialakulhat és vizeink is erõ-sen sérülékenyek. Fenntartható-e a bio-diverzitás? Az energiával összefüggés-ben felvetette, hogy valóban zöld-e azöldenergia. Érintette az új Vásárhelyi-terv, az etikus magatartás is.

Prof. dr. Solymos Rezsõ akadémikusaz erdészet képviseletében az erdõkomplexitásáról beszélt. Kiemelte,hogy az erdõ a környezeti tényezõkmeghatározó eleme. Az erdõvel valógazdálkodás ezáltal a környezet védel-mével szorosan összefüggõ tevékeny-ség. A tartamosság alapelveire épülõ er-dõgazdálkodás környezetkímélõ, vég-terméke, a faanyag is környezetbarát

termék. Ki kell emelni az erdõgazdálko-dás szerepét a vidék megõrzésében, avidéki munkalehetõségek fenntartásá-ban is. Végül felolvasta a „környezetvé-delem tízparancsolatát”.

Vitaindítójában prof. dr. SzarkaLászló a környezettudományi kérdése-ket a Föld Bolygó Nemzetközi Éve pro-blémakörével vetett össze. A földtudo-mányok felõl közelítve is ugyanaz a kö-vetkeztetés adódik: a környezeti pro-blémákat nem a Föld, hanem az emberokozza. A környezettudományi felsõ-oktatásban szükséges a generalista-spe-cialista szemlélet összehangolása. Dr.Konkoly Gyuró Éva a tájtudomány, a tá-ji szemlélet erõsítését szorgalmazta. Vé-leménye szerint a tájak, mint természetialapon szervezõdõ, de ember által for-mált, egyedi jellegzetességekkel bírótérségek lehetnének azok az alkalmaskörnyezettudományi vizsgálati célterü-letek, entitások, amelyekben nem szfé-rákra tagoltan, hanem kölcsönhatásuk-ban vizsgálhatók természet és az em-ber-kölcsönhatás folyamatai, eredmé-nyei és ok-okozati összefüggései. Dr.Vig Péter a levegõ és az erdõ, dr. BerkiImre az ökológia problémáit foglaltaössze.

A vitában Lipták József professzor akörnyezet-egészségügy jelentõségéthúzta alá. Török Katalin (az MTA Öko-lógiai és Botanikai Kutatóintézet igaz-gatója) az IPCC jelentés ökológiai olda-lát igen gyengének tartja. Bejelentette,hogy a biodiverzitás terén az IPCC-hezhasonló projekt indul el. Az MTA fõtit-kára, Németh Tamás szerint a társada-lom mai állapota számos frusztráló ele-met hordoz, amelyek kihatással vannaka szellemi-lelki egészségre, de nyomaimegmutatkoznak a felsõoktatásban is.A gyors eredményeket váró világban ahosszú távú kutatás érdekei súlyosan

sérülnek; a jelenleg divatos projektfi-nanszírozás csak 2-3 éves, és komolykérdések megválaszolására alkalmat-lan. A vitában felszólalt még Kovátsnédr. Németh Mária (a környezetpedagó-gia fontossága mellett érvelve), vala-mint – elsõsorban a környezettudomá-nyi felsõoktatás ügyében – MészárosErnõ, Czelnai Rudolf, Solymos Rezsõ ésNáhlik András professzorok.

Az ünnepelt megköszönte a szerve-zést, majd a felmerült kérdésekre re-agálva a környezettudomány, valaminta Kárpát-medence speciális problémái-nak európai kezelését értékelte. Véle-ménye szerint az EU „Green paper” ta-núsága szerint a környezeti kérdések-ben eluralkodott az egyoldalúan tech-nokrata és urbánus szemlélet, és az éle-tet hordozó bioszféra kérdései elsik-kadnak. Nincs fókuszban a Nyugat-Eu-rópa szempontjából periférikus Kárpát-medence sérülékenysége sem, amelynem egyedi: térségünk egy ökológiai-lag labilis övezet része, amely a medi-terrántól húzódik Kelet-Ázsiáig, ame-lyet a zárt erdõ/erdõs-sztyep átmenetjellemez. A környezettudomány lehatá-rolási és tartalmi problémái valóságo-sak, de ennek a tudományterületneknagy pozitívuma, hogy generalista gon-dolkodásra sarkall. A környezettudo-mányi oktatás soproni kezdeményezé-sét azért tartja kiemelkedõ fontosságú-nak, mert ezáltal a természettudományiháttér erõsítése vált lehetõvé az NyMEszakjai számára.

A rendezvényen elhangzott elõadá-sokról, hozzászólásokról a Föld- ésKörnyezettudományi Intézet szerkesz-tett kiadványt tervez megjelentetni.

Dr. Szarka LászlóKonkoly-Gyuró Éva

NyME Környezet- és FöldtudományiIntézet

Jogi lépéseket kezdeményez az EurópaiBizottság Magyarországgal szemben,mert Budapest megsértette az uniós ter-mészetvédelmi szabályokat azzal, hogynem védte meg a sajóládi erdõt. A Ke-let-Magyarországon fekvõ sajóládi er-dõt – védett területté nyilvánított ke-ményfaerdejével – 2004-ben felvették aNatura 2000 hálózatba, de azt az ott fo-lyó illegális fakitermelés súlyosan meg-tizedelte. A terület számos védett állat-faj számára szolgált menedékül. Közü-lük a díszes tarkalepkének, amely az

egyik legveszélyeztetettebb lepkefajEurópában. Magyarország nem hozottmegfelelõ kiegyenlítõ intézkedéseket apusztítás hatásainak ellensúlyozására.

Az Európai Bizottság ezzel kapcso-latban azzal a kérdéssel is foglalkozik,hogy az élõhelyvédelmi irányelvet átül-tetõ magyar jogalkotás alkalmatlan. Abizottság szerint különös aggodalomraokot adó kérdés az új erdõgazdálkodá-si tervek jóváhagyása elõtt szükségeshatásvizsgálat. A testület ezért elsõ írás-beli figyelmeztetést küld Magyarország-

nak. A bizottság emlékezteti a budapes-ti kormányt arra, hogy az európai ter-mészet védelmét két kulcsfontosságújogszabály biztosítja: a madárvédelmi ésaz élõhelyvédelmi irányelv. Ha egy ál-lam ezeket megszegi, a bizottság jog-sértési eljárást indít. Az elsõ írásbeli fi-gyelmeztetés után a tagállamnak kéthónapon belül kell válaszolnia, amelyután a tagállam utolsó írásbeli figyel-meztetést kaphat. Ha a kormány annaknem tesz eleget ismét két hónapon be-lül, a bizottság az Európai Bíróság eléviheti az ügyet.

Lovas István (Brüsszel) (Magyar Nemzet)

Eljárás Sajólád miatt


ElõzményekAz Európai Bizottság kidolgozta az EUenergiapolitika átfogó Stratégiai Áttekin-tését és a politika megújítására vonatkozójavaslatait, továbbá a célkitûzések végre-hajtását szolgáló Akciótervet, amelyhezaz energiapolitika egyes területeirõl ké-szített részletes jelentéseket csatolt. Ezenanyagokat kiegészíti a Bizottság éghajlat-változással kapcsolatosan közzétett stra-tégiai anyaga, amelynek következtetései-re épülnek az energiapolitikai anyagok.

A Bizottság véleménye szerint azértvan új energiapolitikára szükség, mert ajelenlegi politika nem felel meg a kör-nyezeti fenntarthatóság követelményé-nek, nem biztosítja az ellátás biztonsá-gát, és nem szolgálja kellõen az EU ver-senyképességének és globális pozíció-jának megõrzését és javítását.

Az állam- és kormányfõk (EurópaiTanács, EiT) 2007 márciusában szám-szerû célkitûzéseket fogadtak el az ég-hajlatváltozásért felelõs üvegházhatásúgázok (ÜHG) kibocsátásának korláto-zására, valamint az energiatakarékos-ság és a megújuló energiaforrások fel-használására. Ennek értelmében:

– az EU globális nemzetközi megál-lapodás esetén 1990-hez képest 30%-kal, globális megállapodás hiányábanegyoldalúan 20%-kal csökkenti ÜHGkibocsátásait 2020-ig;

– az EU 2020-ig szóló elõrejelzések-hez képest 20%-os megtakarítást kellelérni az energia-felhasználásban;

– az EU 2020-as teljes energiafelhasz-nálásában 20%-ra kell növelni a meg-újuló forrásokból származó energia ará-nyát;

– valamennyi tagállamban 2020-iglegalább 10%-ra kell emelni a közleke-dési célú üzemanyag-felhasználásban abioüzemanyagok arányát.

A döntésre váró jelentõsebb kérdések: – a klíma-energia csomagot alkotó

jogszabályok architektúrája;– az európai emissziókereskedelmi

rendszer (ETS) irányelv fõbb elemei,ezen belül kiemelten az energiaszektor-ban az aukció fokozatos bevezetése;

– az ETS-en kívüli, illetve a teljesnemzeti kibocsátások megosztási mód-szere és a számszerû nemzeti kibocsá-tás-csökkentési célok;

– a szénmegkötés és -tárolás (CCS)jövõbeni kötelezõ jellege.

Magyarország álláspontja és javaslata

Magyarország álláspontjában rögzített,hogy teljes mértékben elkötelezett azEU állam- és kormányfõi által 2007 már-ciusában lefektetett, az üvegházhatásúgázok (ÜHG) kibocsátásnak csökkenté-sére irányuló kötelezettségvállalásánakteljesítése mellett. A magyar javaslat azttartalmazza, hogy az éghajlatváltozás je-lenleg az EU szinten kezelendõ legsür-getõbb környezetvédelmi kérdés ésmindent el kell követni annak érdeké-ben, hogy az ún. klíma-energia jogsza-bályi csomag tárgyalása minél korábbiidõpontban befejezõdhessék.

Magyarország véleménye szerint a Bi-zottság által elõterjesztett jogszabályi ja-vaslatcsomag – nevezetesen az európaiemisszió-kereskedelmi rendszer (ETS)felülvizsgálatáról szóló irányelv és azETS-en kívüli szektorok tehermegosztá-sáról szóló határozat – nem veszi kellõmértékben figyelembe, hogy az új tagál-lamok – jelentõs társadalmi és gazdaságiköltség mellett – kiemelten járultak hoz-zá az EU27 eddigi kibocsátás-csökkenté-si eredményeihez, valamint ezen orszá-gok gazdasági növekedési ütemét jelen-tõsebben korlátozhatják a jövõbeni kö-zös ÜHG csökkentési célok.

Magyarország nem ért azzal egyet,hogy az Európai Bizottság az állam- éskormányfõk döntésével ellentétben akibocsátás-csökkentések bázisát nem1990-ben, hanem 2005-ben határoztameg. Ez figyelmen kívül hagyja azt atényt, hogy míg az EU15 legtöbb tagál-lama növelte kibocsátásait, addig az újtagállamokban a gazdasági szerkezet-váltás eredményeképpen jelentõsencsökkent az ÜHG kibocsátás. Ez azEU27 tervezett 20%-os kibocsátás-csök-kentésébõl önmagában 6%-ot tesz ki,melyet az Európai Bizottság által elõter-jesztett szabályozási javaslat szinte sem-milyen módon nem vesz figyelembe;

Magyarország fontosnak tartja a fentiprobléma rendezését. Erre tekintettel ja-vaslatot terjesztett elõ, amely – lehetségesmegoldásként – visszatér az 1990-es bá-zisévhez és a további csökkentések kiin-dulópontjaként a tagállamok Kiotói Jegy-zõkönyvben tett vállalásait veszi alapul.

A javaslat háttereA tárgyalások során elfogadott magyarálláspont szerint a tagállamokra kötele-zõ célkitûzések megállapítása során azalábbiakat kell figyelembe venni.

1. A hatályos nemzetközi kibocsátás-csökkentési vállalások alapja a KiotóiJegyzõkönyv. A Jegyzõkönyv általábanaz 1990-ben fennálló kibocsátási szintettekinti kiindulópontnak. Az Európai Ta-nács, illetve a Környezetvédelmi Tanácsszámos állásfoglalása (következtetései)egyértelmûvé teszik, hogy az EU jövõ-beni kibocsátás-csökkentési vállalásait1990-hez képest kell meghatározni. Ma-gyarország véleménye szerint nemcsaka közös 20%-os célt, hanem a nemzetikibocsátás-csökkentési célokat 1990-esbázison, nem pedig az Európai Bizott-ság által javasolt 2005-ös bázison kellmegállapítani.

2. Amikor az EU15 a Kiotói Jegyzõ-könyv ratifikálásával egyidejûleg hatá-rozott a kibocsátási tehermegosztásról,azt a tagállamok jelentõsen eltérõ hely-zetének figyelembevételével tette meg.A kibocsátások érdemi csökkentésétnéhány gazdaságilag fejlett tagállamvállalta magára, míg a kohéziós felzár-kózás útját járó országok bõséges lehe-tõséget kaptak ÜHG kibocsátásaik nö-velésére. Ebben a felzárkózó országoklegitim gazdasági növekedési igényé-nek, valamint a korlátozott kibocsátás-csökkentési potenciáljuk tükrében tör-tént megegyezés.

3. A kiotói vállalások tagállami vég-rehajtása erõsen divergál. Míg az EU15eddigi kibocsátás-csökkentése megle-hetõsen alacsony maradt, addig a leg-több új tagállam ezt jelentõsen megha-ladó csökkentést ért el. Ez részben a ko-rábbi nehézipar összeomlásának, rész-ben pedig a fokozatos gazdasági szer-kezetváltásnak volt betudható. Míg te-hát a kérdéses idõszakban egyes tagál-lamok a gyors gazdasági növekedéselõnyeit élvezték, addig mások a nem-zeti össztermék és a lakosság életszín-vonalának jelentõs csökkenésévelszembesültek.

4. A fent hivatkozott európai tanácsiés tanácsi következtetések a szolidaritásés a méltányosság elvének alkalmazá-sára szólítanak fel az új tehermegosztá-si megállapodás meghozatala során. Ígykülönösen a 2008. évi tavaszi Tanács

DR. NEMES CSABA*

* KvVM környezetfejlesztési fõosztályvezetõ

Az EU Klíma és energia csomagjamagyar szempontból


következtetései kifejezetten „a tagálla-mok eltérõ kiinduló helyzetének, körül-ményeinek, potenciáljának, valamint amár megvalósult eredmények […]” figye-lembe vételére szólítanak fel (18. pont).

4. A magyar értelmezés szerint a Bi-zottság által elõterjesztett jogszabályi ja-vaslatcsomag – nevezetesen az európaiemisszió-kereskedelmi rendszer (ETS)felülvizsgálatáról szóló irányelv és azETS-en kívüli szektorok tehermegosztá-sáról szóló határozat – nem veszi figye-lembe a már megvalósult eredménye-ket és kevés figyelmet szentel a jövõbe-ni gazdasági növekedési lehetõségek-nek. 2005 mint bázisév használata gya-korlatilag tabula rasát teremt, amely fi-gyelmen kívül hagyja, hogy az egyestagállamok milyen mértékben járultakhozzá az eddigi eredményekhez.

A javaslat összefoglalásaMagyarország – több hasonlóan vélekedõtagállammal együtt – olyan javaslatot ter-jesztett elõ, amely visszatér az Európai Ta-nács, illetve a Környezetvédelmi Tanácsáltal lefektetett szempontokhoz. A magyarjavaslat lényegi elemei a következõk:

A nemzeti kibocsátási célértékek: aközpontosított ETS integritásának fenn-tartása mellett Magyarország nemzeticélértékek megállapítását javasolja,amelyek hatálya valamennyi kibocsátószektorra kiterjed (hasonlóan az EU15között hatályban lévõ megállapodás-hoz). Ezek az egységes nemzeti célki-tûzések – ellentétben az ETS, nem ETSágazatok némiképp mesterséges szét-választásával – mind a tagállami dön-téshozók, mind pedig a nemzetköziközösség részére egyértelmû iránymu-tatást adnak az átfogó ÜHG kibocsátás-csökkentési intézkedések megvalósítá-sához.

A Kiotói Jegyzõkönyv mint a kibo-csátás-csökkentés alapja: Magyarországazt javasolja, hogy jövõbeni kibocsátás-csökkentési célokat a tagállamoknak aKiotói Jegyzõkönyv szerinti vállalásai-hoz képest állapítsák meg, nem pedig2005. évi mért kibocsátásaihoz viszo-nyítva. Ez a megoldás azon túl, hogymegteremti az összhangot a fent emlí-tett tanácsi következtetésekkel (ugyanisígy az összes kibocsátás-csökkentést1990-es bázishoz képest kell meghatá-

rozni), kedvezõbb helyzetbe hozzaazokat a tagállamokat, amelyek korai ésjelentõs kibocsátás-csökkentést hajtot-tak végre.

A kibocsátás-csökkentés mértéke ésmegosztása: Magyarország egy egysze-rû és átlátható megoldást javasol a jövõ-beni kibocsátás-csökkentések tagálla-mok közti megosztására. Valamennyitagállamnak 18%-ot kellene csökkente-ni a saját kiotói vállalásához képest2020-ig. Ezek a vállalások számszerûenkiadják az EU27 vonatkozásában a20%-os teljes csökkentést.

A tárgyalások a francia elnökség alattfelgyorsulnak, de nem becsülhetõ meg,hogy le is zárulnak, bár erre – különö-sen – francia részrõl nagy hangsúlytfektetnek. Reményeink szerint a 2012után idõszakban egy sikeres és hatásos,az európai elveknek maximálisan meg-felelõ szabályozási környezetben vég-rehajtott üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentést érnek együttesen az EU27-ek annak érdekében, hogy hozzájárul-janak és jó példát mutassanak a világ-nak a fenyegetõ globális éghajlatválto-zás elleni küzdelemben.

Éhezés, szomjúság, járványok éstermészeti katasztrófák várnak a jö-võ generációjára, ha ilyen mérték-ben folytatódik a természet kizsák-mányolása – figyelmeztet a WWF leg-újabb, a biológiai sokféleségrõl szó-ló tanulmányában. A természetvé-delmi szervezet felszólítja a Bonn-ban egybegyûlt kormányokat, hogysürgõsen dolgozzanak ki egy csele-kvési tervet, amely visszafordítja ajelenlegi, a számos faj fennmaradá-sát veszélyeztetõ, katasztrófába mu-tató tendenciát.

2002-ben a világ országainak kormá-nyai azt a célt tûzték ki maguk elé, hogy2010-ig megállítják a biológiai sokféleségcsökkenését. A legutóbbi WWF jelentés(Biológiai sokféleség 2010 után / 2010and Beyond: Rising to the BiodiversityChallenge) szerint azonban a jelek nemazt mutatják, hogy ez sikerülhet. Az em-beri élet minõsége és biztonsága nagymértékben függ az élelemtõl, az ivóvíztõl,a gyógyszerektõl és a természeti ka-tasztrófák elleni védelemtõl. Hogy mind-ezek a jövõben is mindenki számára elér-hetõk legyenek, meg kell védenünk a fa-jokat és a természetes élõhelyeket.

A tanulmány a WWF által kialakítottÉlõ Bolygó Indexen (LPI) alapul. Az1970 óta gyûjtött adatokat felhasználómutató megközelítõleg 1500 faj populá-cióiról mutat trendeket. Az utóbbi 30évben ezen trendek túlnyomó részecsökkenõ jellegû volt.

„A biológiai sokféleség biztosítja abolygó egészségét, és közvetlen hatásavan ránk, emberekre is. Ha a folyamatfolytatódik, emberek millióinak az élel-miszer-ellátása válhat bizonytalanná kár-tevõk vagy betegségek miatt, ivóvízhezpedig nem, vagy csak ritkán juthatnakhozzá. Kevesebb fajból kevesebb újgyógyszert tudunk elõállítani, és a termé-szeti katasztrófákkal szemben kevésbéleszünk ellenállóak.

2002-ben az egyezmény aláírói pon-tos célokat tûztek ki annak érdekében,hogy globális, regionális és nemzetiszinten jelentõsen visszaszorítsák a bio-lógiai sokféleség csökkenését. A WWFmostani jelentése szerint azonban eznemcsak hogy nem valósult meg, deolyan helyzet alakult ki, ahol a környe-zetvédelmi minisztériumok a legfel-sõbb szintû segítség nélkül nem tudjákvisszafordítani a jelenlegi tendenciát.

Az egyezményt aláíró országok képvi-

selõi Bonnban tartották a Biológiai Sokfé-leség Egyezményt aláíró felek kilencediktalálkozóját.

Hogy a fajok sokféleségének védel-mét és fenntartható használatukat ki-emelt jelentõségû politikai ügyként ke-zeljék, a WWF a következõket javasoljaaz egyezményt aláíró feleknek:

– dolgozzanak ki egy a környezetvé-delmi, a mezõgazdasági, a pénzügyi ésaz egészségügyi tárcákkal közösen,azonnal végrehajtandó cselekvési ter-vet, amely képes a biológiai sokféleségcsökkenését 2010-ig mérsékelni;

– tegyenek eleget azon a kötelezett-ségüknek, hogy a helyi lakosok részvé-telével a védett területek hatékonyrendszerét mûködtessék a javak igazsá-gos elosztását is szem elõtt tartva;.

– tûzzék ki célul, hogy 2020-ig az er-dõirtás évi nettó értéke nulla legyen.Kezdeményezzenek együttmûködést aBiológiai Sokféleség Egyezmény és azENSZ Éghajlatváltozás Keretegyezmé-nye között, hogy csökkentsék az erdõir-tásból és az ezzel járó bolygatásból szár-mazó üvegházhatású gázkibocsátást.

Figeczky Gábora WWF Magyarország

természtvédelmi igazgatója

Minket is veszélyeztet a fajok eltûnése


Megújuló energia – FA címmel kon-ferenciát szervezett október 2-án azIpoly Erdõ Zrt. és az Országos Erdé-szeti Egyesület Megújuló EnergiaSzakosztálya az Európai-regionálisBiomassza Napok magyarországifõrendezvényeként.

A konferenciára Balassagyarma-ton, az Ipoly Erdõ Zrt. székházánaknemrégiben átadott konferencia-ter-mében került sor. Az érdeklõdés –kettõ híján száz résztvevõ – megha-ladta a szervezõk várakozást és majd-nem a terem befogadóképességét is.

A színhely kiválasztásában szere-pet játszott, hogy az Észak-Magyar-ország régió az ország legerdõsül-tebb régiója és ezen belül is Nógráda legerdõsültebb megye.

A konferencia szervezõinek céljaaz, hogy ráirányítsák a figyelmet a fa,mint megújuló energiaforrás hasz-nálatának lehetõségeire. Vizsgáljákannak mai módszereit és mutassa-nak fel a jövõben járható utakat.

Jó energiaforrás a fa?A címbeli kérdés körül folyamatos vitákzajlanak a médiában. Gyakran negatív,elítélõ nyilatkozatok olvashatók a faenergetikai célú hasznosításáról. Érde-mes azonban végiggondolni mi is za-varhatja azokat, akik a fa energetikaicélú felhasználását kérdõjelezik meg.

Az emberiség történetében az egyiklegrégebben használt energiaforrás a fa,amelynek a parazsán sült az addig nyer-sen fogyasztott hús és mellette melegedettelõdünk. 1860-ban az emberiség energi-astruktúrájában még 70%-ot képviselt a fa.Részben a fa energetikai célú hasznosítá-sának lett következménye az erdõkkelborított terület nagyarányú csökkenése.

Európában és ezen belül Magyaror-szágon is a II. világháború után megálltaz erdõterület csökkenése, sõt jelentõ-sen nõtt az erdõterület nagysága és azélõfakészlet.

Magyarországon a felhasznált prímérenergiahordozó – 1100 PJ körüli érték –cca. 2,5%-át képviseli a fa. A hazai kész-letekbõl származó energiaforrásoknakazonban mintegy 8%-át adja az erdõ, amegújuló energiaforrásoknak pedigtöbb mint fele mennyiségét.

Nem elhanyagolható ez a mennyi-ség, amikor az importfüggõség az ener-gia terén (is) egyre kockázatosabb.

Azt gondolom érdemes végiggondol-ni az erdõben rendelkezésre álló forrá-

sok jobb hasznosítását. Értem alatta a fa-kitermelési apadék felkészítését, azüzemtervi lehetõség nagyobb arányú ki-termelése módszereinek megkeresését.

Az biztos, hogy Magyarország energia-igényét nem tudja biztosítani az erdõ.Elengedhetetlen azonban ezt az erõfor-rást is – a fenntarthatóság és az erdõ töb-bi funkciójának szem elõtt tartásával – alehetõ legjobban hasznosítani.

A felhasználói oldalon pedig megkell becsülni a fát, mint energiaforrást.Energia-hatékony rendszerek kialakítá-sára kell törekedni a fa hasznosítása so-rán (is).

A fa energetikai hasznosítását táma-dó vélemények alapja éppen a kevésséenergia hatékony erõmûvi hasznosítás.Kétségtelen azonban, hogy az erõmû-vek megjelenése mozdította meg az ez-redforduló után a tûzifapiacot és muta-tott rá a tûzifa értékére.

A kutatásra-fejlesztésre és a haté-kony eljárások elterjedésének támoga-tására van szükség mind a termelõk,mind a felhasználók oldalán.

A konferenciaMindenekelõtt azonban tisztában kelllennünk azzal, hogy mennyi fa áll ren-delkezésünkre a magyarországi erdõk-bõl egyáltalán és ebbõl mennyi haszno-sítható energetikai célra.

Milyen lehetõségek állnak rendelke-zésünkre, hogy bõvítsük a forrásokat ésa felhasználási területeket.

Milyen eszközöket használunk azenergiatermelés megvalósítására.

A konferencia elõadói az elõbb vá-zolt szempontok alapján járták körül akérdést a rendelkezésre álló idõ kereteiközött.

A szervezõk törekedtek a minél szé-lesebb körû bemutatásra, de a dologtermészeténél fogva minden nem kerül-hetett részletes kifejtésre.

Nem beszéltünk a kutatás eredmé-nyeirõl és jelenleg folyó tevékenységé-rõl a tárgyban. Csak érintõlegesen ke-rült szóba a támogatási források igény-bevételének lehetõsége vagy lehetet-lensége a fa energetikai hasznosításá-nak területén.

Kiss János az FVM Természeti Erõ-források Fõosztálya vezetõje a magyarerdõk fakitermelési lehetõségét és ahasználat jelenlegi arányait mutatta be.Az évi 10 millió m3 üzemtervi lehetõ-séggel szemben csak 7 millió m3 fát ter-melünk ki évente. A következõ har-minc év véghasználati fakitermelési le-hetõsége országos szinten kiegyenlí-tett. Fokozatos fatömeg-felhalmozó-

Megújuló energia – FA konferencia

Balról: dr. Jung László, Kiss László és Mizik András


dást figyelhetünk meg, a negatív vágás-érettségi mutatójú állományokbanmintegy 27 millió m3 fatömeg halmozó-dott fel. Eközben az ország erdõterüle-te évi átlagban 10 000 ha erdõtelepítés-sel növekszik. Tehát túlhasználat nincsa magyar erdõkben. Inkább a tartalé-kok növekedése tapasztalható.

Kondor István a Heves megyeiMGSZH Erdészeti Igazgatóság igazgató-ja az Észak-Magyarország régió erdõitmutatta be és ismertette a fahasználattényeit és lehetõségeit. A régióban azüzemtervi lehetõséghez képest a faki-termelés aránya nem éri el a 60%-ot. Arégióban nagy a természetszerû erdõkaránya és ennek következtében az er-dõfelújításban dominál – 73% – a termé-szetes mageredetû felújítás. Ez termé-szetesen azzal jár, hogy a fahasználatimunkák csak a tenyészidõszakon kívülvégezhetõk és a felújultság determinál-ja a fahasználatot. A fahasznosítás ter-vezésénél az ökológiai szempontokatmaximálisan figyelembe kell venni. Ál-láspontja szerint, akkor tekinthetjük afát megújuló energiaforrásnak, ha aztartamos, fenntartható erdõgazdálkodáseredményeként kerül ki az erdõbõl.

Magyarországon egyedülálló megva-lósulást mutatott be Purker Walter,Pornóapáti – nyugat-magyarországi kis-település – polgármestere.

A településen 2003 és 2005 között –a település határában levõ erdõkbõl ki-termelhetõ fa felhasználására – fûtõmû-vet hoztak létre. A faluban távhõveze-ték épült ki. Így a rácsatlakozóknak ké-nyelmes és a gáznál olcsóbb hõellátásttudnak biztosítani. A helyi gazdák er-deibõl kikerülõ alacsonyabb rendû tû-zifát aprítják és ez az automatikusanmûködõ kazán fûtõanyaga.

Az elõadó hangsúlyozta, hogy a léte-sítmény létrehozásához a település ma-ximális összefogására, az akkor elérhe-tõ pénzügyi források és támogatásokteljes körû kihasználására volt szükség.Meg kellett küzdeniük a gázlobbi ellen-hatásával is.

Magyarországon még egyedi megol-dásnak számít a fa alapú településfûtés,de Ausztriában, Németországban márhagyományai vannak.

A darabos tûzifa legjobb hatásfokúelégetésére – 85-90 % – a fagázosító kazá-nok alkalmasak. Egy ilyen, Magyarorszá-gon forgalmazott kazáncsaládot mutatottbe Szabó Angéla és Sebján Csaba, aBenigold Kft. munkatársai. A kazán a ha-gyományos vegyestüzelésû kazánhozképest lényegesen jobb hatásfokú, amitüzelõanyag-megtakarítást eredményez.

Jól szabályozható és bizonyos keretekközött programozható is. A gazda közre-mûködése kell azonban a tüzelõanyagkazánba rakásához.

Falvay Sándor, a Petrics csoportképviselõje egy rendkívül korszerû, jóhatásfokú és a kényelmi szempontokatmaximálisan kiszolgáló kazáncsaládotmutatott be. Ez a kazáncsalád a faaprí-tékot teljesen automatikusan, szabályo-zottan képes elégetni és a gázfûtéshezhasonló kényelmet biztosítani a fel-használónak. A cég a telepített kazánokaprítékkal való ellátását is biztosítja. Acégcsoport más ágazatai apríték terme-lésére alkalmas faültetvények telepíté-sével, ill. az aprítéktermelés eszközei-nek forgalmazásával foglalkoznak.

Az ebédszünetben gyakorlati bemu-tatásra kerültek az elõadásokban ismer-tetett kazánok.

A fagázosító kazán az Ipoly ErdõZrt. kazánházában, ahol két éve mû-ködnek ilyen eszközök.

Az aprítékos kazán bemutatása egykazánbemutató konténerben történt,ahol üzemelés közben láthatták az ér-deklõdõk.

Mindkét kazáncsaládra jellemzõ,hogy a tökéletes égés biztosításával ki-elégíti a károsanyag-kibocsátás szigorúszabványát.

A fa alapú közösségi hõtermelés egynagyobb volumenû megvalósítását mu-tatta be Kéri László, a BIOHÕ Kft ügy-vezetõje. A fûtõmû a HM Budapesti Er-dõgazdaság Zrt. tulajdonában van és1995 óta szolgáltat fûtést Szentendrén aKatonai Szakképzõ Iskola számára. 2004-ben megvalósult fejlesztés nyomán már afában rejlõ hõenergia jobb kihasználása

érdekében és a bevételek növelése érde-kében villamos energiatermelés is folyikaz üzemben koogenerációs rendszerben.(Az áramtermelésre használt nagynyo-mású, forró gõz a generátorban leadjaenergiájának egy részét és villamos áramtermelõdik, majd a továbbra is gõz alakúhõhordozó fûti az épületeket. Így nincsszükség hûtõtoronyra, mint a hagyomá-nyos hõerõmûvekben.) Kéri László el-mondta, hogy az üzemük Közép-Euró-pában egyedülálló megoldást képvisel.Az úttörõ azonban szembesült azokkal anehézségekkel, amit az utána jövõk mára tapasztalatok alapján elkerülhetnek. Amûszaki megoldások egyediek, tisztánbiomasszára épül, nincs mûszaki tartalé-kuk. Így nagy erõfeszítésbe kerül a terv-szerû üzemelés fenntartása.

Hohol Gábor, az AES Tiszai Hõerõ-mû Kft. menedzsere a hõerõmûvi bio-massza alapú elektromosáram-terme-lést mutatta be. Ez évtized elején a szénfelhasználású erõmûvi blokkok aszennyezõanyag kibocsátási mutatójukmiatt kényszerhelyzetbe kerültek. Nagyköltségû beruházással szennyezõanyagleválasztó filtereket építenek, leállnakvagy tüzelõanyagot váltanak. Ez utóbbitválasztották és keresték meg az akkorjelentõs tûzifa-elhelyezési gondokkalküszködõ erdõgazdaságokat. A gondo-latot tett követte és az engedélyezési, fi-nanszírozás szervezési, beruházási éspróbaüzemelési folyamatot követõen2004-ben indult meg az üzemszerû ter-melés. A beruházás finanszírozhatósá-gához jelentõsen hozzájárult, hogy aszén-dioxid-kibocsátási kvótát, évi 148ezer tonnát, amit a fatüzelés felszaba-dít, eladták a holland kormánynak. Je-lenleg évente 300 000 tonna körüli bio-massza fûtõanyagot használnak fel. En-nek egy része tûzifa. Ezenkívül fûrész-port, fûrészüzemi darabos hulladékotés más alapanyagokat is használnak.Érdekeltek a források körének bõvíté-sében, pl. energiaültetvények telepíté-sében, kinincses ártéri bozótosok fel-számolásakor keletkezõ apríték fel-használásában.

Robert Wagner, a bajor C.A.R.M.E.N(Centrales Agrar-Rohstoff-Marketing-und Entwicklungs-Netzwerk) képvisele-tében az erdei biomassza felhasználásbajorországi tapasztalatairól tartott elõ-adást. A C.A.R.M.E.N., mint neve is mu-tatja aktívan részt vesz a biomassza –nemcsak az erdészeti – energetikai hasz-nosításának kutatás-fejlesztés szervezé-sében, a kutatási eredmények gyakorlat-ba való ültetésében, a használat elter-jesztésében.


Bajorországban 252 biomasszát fel-használó hõerõmû és 8 villamos energi-át is termelõ erõmû üzemel. Az elõadónéhány tipikus példán keresztül mutat-ta be a különbözõ méretû biomasszánalapuló energiatermelõ üzemeket.

Elmondta, hogy a klasszikus megol-dás a fa felhasználásán alapul. Az igé-nyek növekedése, a tüzeléstechnikaifejlesztés tette szükségessé és lehetõvéa mezõgazdaságból származó bio-massza felhasználását is.

Törekednek a beruházás és a mû-ködtetés optimumának megtalálására.Így jellemzõ, hogy nem a hõszolgálta-tás csúcs-igénybevételére méretezik abiomassza kazánokat. A rövid ideig fel-lépõ csúcsigény, ill. a nyári idõszakbanfellépõ minimum igény kiszolgálásáraidõszakosan mûködõ gáz- vagy fûtõ-olaj-kazánokat is telepítenek.

Az ismertetett tipikus megoldások aztmutatják, hogy az egyes biomassza erõ-mûvek helyi vagy viszonylag közeli tü-zelõanyag-források felhasználásában ér-dekeltek. A legnagyobb villamos erõmûis csak 6 MW villamos teljesítményû és80 000 tonna biomassza felhasználású.

Molnár László, a Poplár Magáner-dészet Kft. ügyvezetõje a magánerdõ-gazdálkodó szemszögébõl világítottameg a fa energetikai hasznosításánakkérdéskörét. Az 1997 óta erdõtelepítés-sel, erdõgazdálkodással foglalkozó cég2005-ben vágott bele a fa energetikaialapanyagként való hasznosításába,erõmûvi beszállításba. Mintegy elõre-menekülésként nyitották ezt az üzletá-gat. Ezzel folyamatos árbevételt, ki-egyensúlyozottabb pénzforgalmat, abanki finanszírozás mértékének csök-kenését érték el. 2007-ben a szõlõ- ésgyümölcsös ültetvényekben keletkezõnyesedék energetikai célú feldolgozá-sát is felvették tevékenységeik közé.Stratégiai céljuk az eddig nem hasznosí-tott anyagok – vágástéri hulladék, cser-je, tuskózás során kiemelt tuskók – érté-

kesíthetõ energeti-kai alapanyaggávaló feldolgozása.

Szembesültek jónéhány problémá-val. A feldolgozás-nak még nincs ki-alakult technoló-giája, jelentõs aberuházás igénye,viszonylag magasa költsége. Az el-képzelés megvaló-sításába csak biz-tos piaci háttérrel

lehetett indulni. Ezt a hátteret adta aMátrai Hõerõmû Zrt., amely növeli „zöldáram” termelését biomassza felhaszná-lásával. A biztos piac lehetõvé tette anagy értékû korszerû feldolgozó tech-nológia megvásárlását, ami további le-hetõséget biztosít az apríték, mint ener-getikai alapanyag szélesebb körû hasz-nosítására.

A jövõre szóló célkitûzésük, a bio-massza ( apríték ) felhasználására alkal-mas fûtési rendszerek széles körû elter-jesztése. Így a helyben termett fás bio-massza helyi felhasználásával a terme-lõknek biztos piac, a felhasználóknakpedig olcsóbb, az importtól kevésséfüggõ energiaforrás ad kölcsönös elõ-nyöket.

Dr. Jung Lász-ló, az Egererdõ Zrt.vezérigazgató-he-lyettese a biomasz-sza, jellemzõen faalapú „zöld áram”-termelés magyar-országi történetétismertette és be-számolt a magyarenergiastratégiá-ban 2020-ig terve-zett megújuló ener-giatermelési elkép-zelésekrõl.

2005-ben a meg-újuló primer ener-giaforrás felhasz-nálás közel 50 PJvolt. Az összesenergiafelhaszná-lás kevesebb, mint5%-a. Ebbõl a bio-massza 43,5 PJ-tképviselt, aminek2/3 része fa.

Az 1800 GWh„zöld áram” terme-lésbõl 1506 GWhbiomassza, meg-

határozóan fa alapú volt. Ez az összesvillamosenergia-termelés 4,1%-a.

A 2020-ra tervezett mérsékelt fejlõ-dési pálya a biomassza-felhasználáskétszerezõdését, a progresszív pályaközel háromszorozódását vetíti elõre.

A fa ilyen arányú felhasználás-növe-kedésével természetesen nem számol,nem is számolhat. Az erdõben rejlõ tar-talékok feltárásával és a fa alapú ener-giaültetvények elterjedésével számol-nak a tervek. 2020-ra mintegy 45 PJ pri-mer energiát jelentõ fa energetikai fel-használását vetítik elõre.

A megújuló energiahordozók elterjedé-sét, versenyképességük fokozódását afosszilis energiahordozókhoz képest mamég támogatásokkal segíti az állam. A tá-mogatási rendszernek a hatékonyság,fenntarthatóság, decentralizáció és diverzi-fikáció szempontjait kell figyelembe venni.

Az energiaipart erõs gazdasági érde-kek mozgatják. Figyelemmel kell len-nünk a folyamatokra, és meg kell véde-ni az érdekeinket a szabályozások ala-kításánál!

Az elõadások prezentációja megte-kinthetõ az Ipoly Erdõ Zrt. honlapján awww.ipolyerdo.hu címen.

Mizik AndrásFotó: Pápai Gábor

Csúcsminôségûerdészeti gépeka LASCO-tól!

Katalógusrendelés, árajánlatkérés és további felvilágosítás:LASCO HUNGARY – ERDÉSZETI GÉPEKH-2094 Nagykovácsi, Róka u. 25.Tel.: 06/26/355012 Mobil: 06/30/4301033, 06/20/3444069E-mail: [email protected] Web: www.lasco.hu

Kihordó szerelvények7, 9, 12 és 14 tonnás teherbírással,hajtott kerekekkel

ÁgvágógépekKözelítô pajzsok

a Lasco szabadalmi védelemalatt álló és bármilyen hidraulikusmunkagépre felszerelhetô hasítóiakár 6 méteres keményfatörzse-ket is könnyedén elhasítanak! Óránkénti teljesítményük: 25 m3 - egy fô kezelôszemélyzetmellett!

Erdészeti darukés traktorra szerelhetô univer-zális markolódaruk csaknem20 típusban

Rönkmarkolók(most akcióban!), tolólemezek,kétcsészés markolók, gödörfúrók

Forgókúpos rönkhasítók


A Bükk hegységben, az ÉszakerdõZrt. Lillafüredi és Keletbükki Erdé-szeti Igazgatóságainak területén2008. október 30-án csak pár percigtartó szélvihar volt, azonban a ke-letkezett kár mértéke döbbenetes!

A károsodott erdõállományok 95%-abükk, túlnyomórészt idõs, 90 év felettikorú. A fák 60%-át kidöntötte, 40%-átszilánkokra törte, szétcsavarta a szél.

A vihar Bánkúttól Tardona községigmintegy 300–400 méteres sávban tarolt.A legjelentõsebb mûszaki kár a tönkre-ment bánkúti sípálya és létesítményei.Ezek mentén jelentõsen túltartott bük-kösök voltak, melyekben nem maradtép állományfolt, így az érintett teljes te-rületen ki kell termelni az anyagot. Afák között lévõ acél sífelvonó kötél-rendszerei elszakadtak, letépett villany-vezetékek fekszenek a kidõlt fákkalösszekeveredve a földön, ami rendkí-vül veszélyessé teszi a faanyag leterme-lését.

A Keletbükki Igazgatóság területénfokozottan védett területeken vonultvégig a vihar. A hónap elején az OEEhelyi csoportja szálaló erdõket bemuta-tó szakmai napot tartott. Ezeknek az ál-lományoknak jelentõs hánya-dát tarolta le a szél.

Az erdészeti hatósággal ésaz illetékes természetvédelmikezelõvel (a Bükki NemzetiParkkal) közösen folytatottszakértõi becslések, a károkfelmérése befejezõdött. Az er-dõtervi adatokkal történt ösz-szevetés alapján becsült tönk-rement faanyag mennyiségemegközelíti a 25 000 köbmé-tert. Az életveszélyt elhárító ésa további károkat megelõzõmunkák azonnali megkezdhe-

tõségéhez az engedélyeket megkaptuk,mindkét fél segítséget nyújt a gyorsítotthatósági eljárás lefolytatásához.

A fakitermelés és a nagy területûmesterséges felújítás többletköltségeit,valamint az utakat, mûszaki létesítmé-nyeket ért károkat is figyelembe véve ajelenlegi becsült összes kárérték száz-milliós nagyságrendû.

A nagy bajban kis segítség, hogyaz idei bükkmagtermés alapján re-mény van a mintegy 60 hektáronszükségessé vált újraerdõsítésben amesterséges felújítás arányának csök-kentésére.

Az Északerdõ Zrt. pénzügyi gazdál-kodását teljesen felborítja a bekövetke-zett rendkívüli fakitermelés és a szük-

ségszerû erdõfelújítás nagy-ságrendje. A kár mintegy 300millió forint. Az értékvesztett(roncsolt, széthasadt) fa-anyag gyors hasznosítása ko-moly szakmai feladat.

Nehezíti a helyzetet több,a területen áthaladó orszá-gos turistaútvonal, mind agyors felszabadítás kénysze-re, mind a „katasztrófaturiz-mus”.

Rencsiné Ágh Mártasajtószóvivõ

Fotó: Északerdõ

Vihar csapott le az Északerdõre


A képzeletbeli startpisztoly Budapes-ten, a Vajdahunyad várában dördült el,ahol felelõs vezetõk rövid szakmaihelyzetértékelésével kezdõdött az ese-ménysorozat.

Elõadást tartottak Sirman Ferenc FVMszakállamtitkár, Maria KadlecsikovaFAO Közép-Kelet Európai Regionális Iro-da vezetõje, Haraszthy László KvVM sza-kállamtitkár, Benedek Fülöp vezérigazga-tó-helyettes Magyar Nemzeti Vagyonke-zelõ Zrt., Luzsi József elnök, MEGOSZ,Pethõ József elnök, OEE és Figeczky Gá-bor igazgató WWF. Valamennyien hang-súlyozták a rendezvény fontosságát, ésreményüket fejezték ki, hogy az európaierdõk és az azokban munkálkodók ne-mes szándéka az elkövetkezendõ évekrendezvényei során célba érnek.Újságírói kérdésre Maria Kadlecsikovajavasolta, hogy az erdõ népszerûsítéséreaz érintettek nyújtsanak be pályázatot,melynek kedvezõ elbírálásához a magarészérõl minden segítséget megad.Emlékeztetett arra, hogy a a FAO támo-gatta bujáki program összefoglalójáróllapunk mellékletet tett közzé.

A sajnos csak kis létszámban jelenlévõkgazdag propaganda- és szóróanyagot, kö-zöttük az országos rendezvényeket össze-foglaló programfüzeten kívül ízlésesen ki-vitelezett DVD-t, matricát, könyvjelzõtkaptak. (A FAO képviselõje, Kadlecsikova

asszony külön kiemelte a szervezõk ezirányban végzett kiemelkedõ munkáját.)

Délután a szülõk, gyermekek szépszámmal vették birtokba a vár udvarátés különféle játékokkal, feladatokkalköszöntötték az Erdõk Hetét.

Együtt az európai erdõkért!Az Európai Erdõk Hete olyan nemzetközi kezdemé-nyezés, melynek célja, hogy ráirányítsa a társada-lom, a média, a különbözõ szakmák és a döntésho-zók figyelmét az erdõk társadalmi hasznosságára, ki-emelten az éghajlatváltozás mérséklésében betöltöttszerepére és az erdésztársadalom munkájára. AzFVM Természeti Erõforrás Fõosztálya a hazai erdõ-gazdaságokkal és számos hazai civil szervezettelösszefogott, hogy a hazai keretek között már évekóta õsszel megtartott Erdõk Hete rendezvénysorozatebben az évben minden eddiginél összehangoltab-ban, az európai folyamathoz csatlakozva kerüljönmegrendezésre.

Három helyszínen voltak központi rendezvények,így Pécsett, Nyíregyházán és Budapesten, illetve or-szágszerte az állami erdõgazdaságok, erdei iskolákszervezésében színes programok megtartására kerültsor. Mindezek az események és élményt adó gyermek-programjaink – reményeink szerint – sok ezer gyer-meknek és szüleiknek hoznak új ismereteket, vidámsá-got, amelyek mind egy-egy apró lépést jelentenek a tár-sadalom és az erdõ kapcsolatának erõsítésében.

Az Európai Erdõk Hete szervezésében együttmûkö-dik az Európai Bizottság, a FAO, az UNECE (United Na-tion Economic Comission for Europe) és az EurópaiErdõk Védelméért Miniszteri Konferencia.

Balról: Figeczky Gábor, Haraszthy László, Maria Kadlecsikova, Sirman Ferenc, Benedek Fülöp,Luzsi József és Pethô József


Ez évben Magyarország is csatlakozotta 46 európai ország részvételével zajlóEURÓPAI ERDÕK HETE rendezvényei-hez, melynek kiemelt témája az ener-gia, a víz, a klímaváltozás és az erdõkapcsolata.

(Az Országos Erdészeti Egyesület Erdé-szeti Erdei Iskola Szakosztálya 1996. éviszolnoki alakuló ülésén már felvetõdött agondolat az ERDÕK HETE rendezvény-sorozat elindításáról.)

A Mecseki Erdészeti Zrt.-t az a meg-tiszteltetés érte, hogy – Budapest és Nyír-egyháza mellett – Pécs adhatott otthontaz EURÓPAI ERDÕK HETE programso-rozat egyik kiemelt megnyitójának.

A Mecseki Erdészeti Zrt. célja az volt,hogy közelebb hozza az erdõt a városhoz,és az érdeklõdõk megismerhessék az er-dõ sokszínûségét, legértékesebb adomá-nyait, mindezek mellett a rendezvényenvaló részvétel a családok szórakozását isjelentse. A részvénytársaság céljainak elé-rése érdekében Pécs legszebb terét, a bel-

város szívében lévõ Jókai teret választottaa rendezvény helyszínéül.

Az ünnepségen Káldy József, a Me-cseki Erdészeti Zrt. vezérigazgatója kö-szöntötte az érdeklõdõket. Beszédét - a

rendezvény fõ gondolatait kifejtve - kétfontos üzenettel fejezte be:

„Üzenem mindenkinek, ne féltsék azerdésztõl a magyar erdõket.

Jó kezekben vannak az állami erdõk!”Gráf József, földmûvelésügyi és vi-

dékfejlesztési miniszter hangsúlyozta,hogy a következõ 35-50 év feladata azlesz, hogy a jelenlegi 20,1%-ról 27%-ranöveljék az erdõsültséget, ami 686 ezerhektár új erdõ telepítését jelenti.

A megnyitót követõen kerekasztalbeszélgetésre került sor a Mûvészetekés Irodalom Házában, miközben a tereta gyerekes családok vették át. A VKEMagyar Vadászkürt Egylet képviseleté-ben gyerekek és felnõttek egyaránt szó-rakoztatták a látogatókat. Dr. HerpayÁgnes fagottmûvész és Huszics Ibolyazongoramûvész adtak nagy sikerû kon-certet. A kicsik zenés formában tanul-hatták meg, hogy mekkora kincs is azerdõ, a Hangoló Zenés Gyermekszín-ház elõadásában „Fákban rejlõ kincse-ink” címmel. A színes programok soraezzel még nem ért véget, az egész na-

pos családi programok keretében vol-tak kézmûves foglalkozások, vetélkedõaz erdõvel kapcsolatban, játékszerek fá-ból, valamint fotókiállítás, illetve a gye-rekek a Bóbita Bábszínház játékos me-sefonalán vehettek részt.

Várady József, a Sásdi Erdészet igaz-gatója és Horváth Péter, erdõgondnokválaszolt a járókelõk erdõgazdálkodás-sal kapcsolatos kérdéseire. A fa érdekesfelhasználására láthattak példát azok,akik megtekintették Scholtz Péter, erdõ-mûvelési fõmunkatárs göcsörtös fákbólkészült bútoraiból nyílt kiállítást.

Hajdu SzilviaPR és marketing munkatárs

Fotó: Guba Csaba

Európai Erdõk Hete megnyitó Pécsett


Pál Miklós növénytanprofesszorról, aNyíregyházi Fõiskola egyik alapítójá-ról kapta nevét a NYÍRERDÕ NyírségiErdészeti Zrt. Nyíregyházi Erdészeté-ben kialakított Erdészeti Oktatóköz-pont.

Az Erdészeti Oktatóközpont kialakí-tása egy átgondolt, több éven át tartófejlesztés része, amely a NyíregyháziÖnkormányzattal egyeztetve zajlott le –mondta Kaknics Lajos, az erdõgazdaságvezérigazgatója.

A fejlesztés összesen több mint száz-millió forintba került, a pénz egy része atulajdonos ÁPV Zrt. támogatásából szár-mazik, a többit pedig a NYÍRERDÕ Zrt.saját költségvetésébõl gazdálkodta ki.

Az avatáson részt vett dr. ForgácsBarnabás, a Földmûvelésügyi és Vi-dékfejlesztési Minisztérium szakállam-titkára; dr. Jánosi Zoltán, a Nyíregyhá-zi Fõiskola rektora; valamint OrmosBalázs, az Országos Erdészeti Egyesü-let fõtitkára. A Sóstói Parkerdõbenegész napos családi program várta azérdeklõdõket.

* * *

Debrecenben aDiószegi Sámuel Er-dei Mûvelõdési Házvolt a programok hely-színe. Az érdeklõdõk megis-merkedhettek a Debreceni Nagyerdõ-ben folyó természetszerû erdõgazdál-kodással, emellett bemutatkozott az Er-dei Iskola, valamint az Erdészeti Múze-um is. Sor került dr. Szemerédy Miklóserdõmérnök „A Debreceni Erdõspusz-ták 3” címû könyvének bemutatására, agyerekeket pedig foglalkoztató-ház vár-ta, ahol a fafaragás és a madárodú-ké-szítés rejtelmeibe kóstolhattak bele.

A Debreceni Erdészet központjábanvolt a már hagyományossá vált Nagyerdõemlékünnepség: a Debreceni NagyerdõNapján a különbözõ szakmai szerveze-tek képviselõi megkoszorúzták a védet-té nyilvánítás emlékoszlopát. A Nagyer-dõ északkeleti sarkának egy harminc-hektáros tölgyesét 1939 októberébennyilvánították védetté. A magyar Ter-mészetvédelmi Törzskönyvben azegyes sorszámon ez a terület szerepel.Az Országos Természetvédelmi Tanács

1972-ben 35 hektárt helyezett termé-szetvédelmi oltalom alá, és a védett te-rület nagysága mára már megközelíti az1100 hektárt. A NYÍRERDÕ Zrt. Debre-ceni Erdészet Kartács utcai központjá-nak udvarán egy kopjafa emlékeztet ajeles eseményre.

A programot az „Ezerarcú fa” címmelfafaragó népmûvészeti kiállítás és kéz-mûves foglalkozás színesítette. A BolyaiJános Általános Iskolában az erdõt és azerdészek munkáját bemutató filmeketvetítettek a gyerekeknek, az Árpád Ve-zér Általános Iskolában pedig a témá-hoz kapcsolódó mesejátékokat mutat-tak be. Délután erdõismereti akadály-verseny helyszíne volt a DebreceniNagyerdõben levõ Borostyán Tanösvény.

Ugyanezen a napon Gúthpusztán,az alföldi erdõket, az erdõgazdálkodásökológiai jelentõségét mutatták be egyerdei séta során a Gúthi Erdészet mun-katársai. Bepillantást nyerhettek a részt-vevõk a régi erdészeti tevékenységeket– faszénégetés, tûzkovácsolás és szíj-gyártás – ûzõk munkájába. A programoterdei ügyességi versenyek tették emlé-kezetessé.

Kép és szöveg: Vereb István

Európai Erdõk Hete


A Pilisi Parkerdõ Zrt. csatlakozott a Ter-mészetvédelmi Világszövetség (IUCN)Countdown 2010 mozgalmához, mely-nek célja a biodiverzitás csökkenésé-nek megállítása.Az Európai Erdõk Heterendezvénysorozat keretében szerve-zett ünnepségen a csatlakozási nyilat-kozat aláírása mellett a szakmai és civilközönség megemlékezett az ország leg-régebbi erdei iskolájának, a visegrádiErdei Mûvelõdés Házának 20 éves jubi-leumáról is.

Több mint 700 szervezet csatlako-zott eddig a Természetvédelmi Világ-szövetség (IUCN) biodiverzitás megõr-zése céljából kezdeményezett nyilat-kozatához. Magyarországon a PilisiParkerdõ Zrt. az elsõk között vállal kö-telezettségeket a Countdown 2010 ne-vû programban.

Az ünnepélyes nyilatkozatot ZambóPéter, a Pilisi Parkerdõ Zrt. vezérigazga-tója és Marghescu Tamás, az IUCN eu-rópai regionális igazgatója írta alá. „Kü-lönösen örvendetes, hogy Magyaror-szágon a csatlakozási nyilatkozatot egygazdálkodó szervezet az elsõk közöttírta alá. Ugyanis a gazdálkodók konkrétvállalásai garantálják leginkább a ter-mészetes változatosság megõrzését.” –mondta Marghescu Tamás.

Az Európai Erdõk Hete rendezvény-sorozat részeként szervezett ünnepsé-gen a résztvevõ erdészek, természetvé-dõk, pedagógusok és civil szervezetektagjai megemlékeztek az ország legré-gebbi erdei iskolájának, a Mogyoró-hegyi Erdei Mûvelõdés Házának 20éves jubileumáról. Az erdei iskola fenn-állása óta több mint 100 ezer gyereketfogadott. Jelenleg évente 6000 gyerek

táborozik itt, fõ-leg a kisiskoláskorosztályból, deegyre több azóvodásoknak vagy éppen a felnõttek-nek szóló program is az intézményben.

Magyarországon már 12. alkalommalrendezik meg az Erdõk Hete rendez-vénysorozatot, amely idén európaiszintre emelkedett. Az Országos Erdé-szeti Egyesület által szervezett eddigiprogramokat az Egyesület fõtitkára mu-tatta be.

Az ünnepség után délután két szek-cióban a meghívott szakemberek a kör-nyezeti nevelés („Ablak az erdõre”) és atermészetközeli erdõgazdálkodás („Sok-színû örökerdõ”) aktuális regionális kér-déseivel foglalkoz-tak. A program cél-ja az együttmûkö-dés erõsítése a tér-ségben az erdészetés a hivatásos vala-mint civil termé-szetvédelem ésegyéb szervezetekközött.

Az ünnepségenbeszédet mondott:

Zambó Péter,Marghescu Tamás,valamint CsépányiPéter termelési éstermészetvédelmi fõmérnök, Pilisi Par-kerdõ Zrt., Lapos Tamás osztályvezetõ,FVM Természeti Erõforrások FõosztályaErdészeti Osztály, dr. Magyar Gáborigazgató, WWF Magyarország, OrmosBalázs fõtitkár, Országos ErdészetiEgyesület, Békefi Andrásné Moór Györ-

gyi, Erdei Mûvelõdés Háza vezetõje, Pi-lisi Parkerdõ Zrt.

A hivatalos megnyitó után a gyerekekés a vendégek meglátogatták a Nagyvil-lámi Erdészeti Tanösvényt.

Lomniczi GergelyFotó: Pápai Gábor



A mindennapi erdõgazdálkodásában isfontosnak tartja a természetvédelmet aGemenc Zrt. „Meggyõzõdésünk szerintcsak a generációkon átívelõ természet-szeretetbõl fakadó természetvédelemlehet sikeres. Mindezért az „Európai Er-dõk Hete” alkalmából általános iskolá-sok oktatásával kezdjük egy üres vágás-terület felújítását” – jelentette ki CsonkaTibor vezérigazgató. Emellett színesprogramokkal – természetfotósoknakmegrendezendõ workshoppal, családierdei akadályversennyel, tanösvényi tú-rákkal és nyitott pörbölyi ÖkoturisztikaiKözponttal – várja az erdõt és a termé-szetet kedvelõ közönséget.

A pörbölyi Ökoturisztikai Központ-ban elméleti és gyakorlati képzésbenrészesülhetnek a természetfotózás sze-relmesei. Délelõtt elõadáson és szakmaibeszélgetésen vehetnek részt az érdek-lõdõk, melyeknek témája a természet-fotózás módszerei, eszközei. Délutángyalog és kisvasúttal egy terepi fotóki-ránduláson próbálhatják ki tehetségü-ket a jelentkezõk.

A Gemenci Erdõ- és Vadgazdaságmindennapi gazdálkodásában is fon-tosnak tartja a természet védelmét. Fon-

tosnak tartja a társaság, hogy már gye-rekkorban megismerjék az emberek azerdõ létrehozásának, kezelésének fo-lyamatait. A Ge-menci Erdei Vasútkeselyûsi megálló-ja melletti „Õcsény30C” erdõrészlet-ben olyan tanös-vényt is kialakíta-nak, amelynek se-gítségével az elkö-vetkezõ években alátogatók végigkí-sérhetik egy új er-dõ létrehozásánakés fejlõdésének ál-lomásait.

Megtekinthették a fafaragás és szobrá-szat-bemutatót, meghallgathatták agyógynövények gyûjtésérõl és felhaszná-lásáról szóló elõadást. Túrázhattak szak-vezetõ segítségével a Malomtelelõ-tanö-svényen, a Nyéki-holt Duna tanösvényenvalamint megtekinthették az állandó kiál-lításokat is a Lassi Halászati Múzeumban,a méhészeti és az erdészeti kiállítást.

Csiszár AngélaBaricz Árpád

A nyílt nap során általában mindentki lehet próbálni, meg lehet ismerkednivalamely cég termékével. Az Ipoly ErdõZrt.-nél egy érdekes „termék” az erdõ,és az azzal dolgozók életének, munká-jának bemutatását tûztük ki célul. Saj-nos nem tudjuk érzékeltetni igazán szá-raz mondatokkal a színes programokat,de reménykedünk, hogy a sok százhozzánk érkezõ maradandó élmények-kel távozott, és vissza is vágyakozikmajd erdeinkbe.

Az Európai Erdõk Hete keretén belülaz Ipoly Erdõ Zrt. ,,Erdei nyílt napok azIpoly mentén” címû programsorozatána látogatók hat erdészetnél, illetve aTársaság központjában vehettek résztérdekes szakmai programokon. A

Nagymarosi Erdészetnél, „KittenbergerKálmán nyomában” járhattak a ,,Ki avadász?” c. kiállítás megtekintése során,illetve digitális fotótanfolyam keretébenismerkedtek a természet csodáival. ASalgótarjáni Erdészetnél nyílt erdészetikiállítás várta a családokat, a KirályrétiErdészetnél terepi elõadást hallhattak afolyamatos erdõborításról, sõt facseme-tét ültethettek a lékekbe. A KemenceiErdészetnél a Domszky Pál ErdészetiErdei Iskola életébe pillanthattak beleszakmai elõadásokon és játékos progra-mokon keresztül, de megízlelhették afinom erdei termékekbõl készült egytál-ételt is. A balassagyarmati Központbanelõadásokat hallhattak a modern fafel-használás témájában. A Váci Erdészet-

nél a Gyadai Tanösvény bejárása soránhallhattak az erdõgazdálkodás jelentõ-ségérõl a világban, és akár örökbe fo-gadhatták a tanösvény mentén álló fa-matuzsálemeket is. A Diósjenõi Erdé-szetnél az erdészek emlékfájának ko-szorúzása után vezetett túrákon lehetetta Börzsöny erdeivel ismerkedni, miutánaz erdészek által szabadtûzön készítettfinomságokat is megízlelhették. De lát-tuk a motorfûrészt bevetés közben, raj-zoltunk az élményeinkrõl, és a hálásgyermekekkel rengeteget játszottunk,nevettünk. A háromnapos eseményfo-lyamot „Zenei élmények az erdõbõl”címmel esti zenei koncert zárta le, aszékház konferencia-központjában.

Ennyi a rövid hír, de mennyi szép-ség, íz, érték került a kirándulótarisz-nyába, ezt csak az tudhatja, aki résztvett rendezvényeinken. Jövõre isvisszavárunk!

Kép és szöveg: Nagy László–Lengyel László



A SEFAG Zrt. is csatlakozott ahhoz a fel-híváshoz, amely az október 20. és 24.közötti idõszakot az Európai Erdõk He-tévé nyilvánította.

A somogyi programsorozat 22-én atókaji parkerdõben Pintér Ottónak, aZselici Erdészet igazgatójának a sajtótá-jékoztatójával kezdõdött, majd színesprogram várta a résztvevõket. Az általá-nos iskolás csoportok forgószínpad-szerûen váltogatták a helyszíneket,amelyeken erdõismereti totó, termé-szetvédelmi erdei séta, erdei tornaóraszerepelt, valamint vetítettképes elõ-adás hangzott el az erdõrõl és az erdõ-gazdálkodásról. Ezeket a programokata Zselici Erdészet munkatársai vezették,de Ferencné Fogarasi Éva irányításával

képzõmûvészeti al-kotások is készülteka természet anyagai-ból.

A Kaposvár-közeli helyszíneken kí-vül a megye más részein is megszólítot-ták az erdészetek az iskolásokat – egye-bek között a sziágyi erdei iskolában ésIgalban is szépszámú résztvevõ mellettzajlottak az események.

A különféle vetélkedõk és erdõisme-reti totók helyezettjei tárgyjutalombanrészesültek, míg a gyõzteseket – atárgyjutalom mellett – osztálytársaikkalegyütt meghívta a SEFAG Zrt. egy egy-napos tavaszi kisvasúti kirándulásraMesztegnyõre.

Kép és szöveg: Detrich Miklós


A hajdan volt legelõ helyén zöldellõ er-dõ szélén Kulcsár Zsolt, a VERGA Zrt.vezérigazgatója köszöntötte a parkerdõátadására megjelent vendégeket. Dr.Szeredi Péter kabinetfõnök ünnepi be-szédébõl idézünk:

„»Királyi mulatság erdõkben sétálni,Árnyékos utcáin fel s alá járkálni,Fülemile éneklésén,Gyönge szellõ legyezésénÖrömet nevelni,Kedve szerint élni.«Faludi Ferenc versrészlete szerint mi

itt most „királyi mulatság” részesei va-gyunk. A hétköznapok rohanása, pör-gése után megnyugodni, a jó levegõre,a természetbe, az erdõre vágyunk. Örö-mömre szolgál, hogy a veszpré-miek-nek és a környékbelieknek egy újabblehetõséget kínálhatunk. Azért vagyunk

itt, hogy kitárjuk egy újabb erdõ jelké-pes kapuját. A VERGA Zrt. területéntöbb ilyen erdõ is van: például a Huber-tus Erdei Iskola, az Ámos-hegyi Pihenõ-erdõ, a zirci Pintér-hegyi és az ármin-völgyi Parkerdõ, valamint az alsópereiNádasdy Arborétum. Mostantól pedig aGulya-dombi Parkerdõt is látogathatjáka környéken lakók és az idelátogatók.

A mai erdõt látvaszinte hihetetlen, hogy80-90 évvel ezelõtt ittlegelõ volt. A hetven-hektáros terület a máso-dik világháború után kerülta magyar állam tulajdonába és a Hon-védelmi Minisztérium kezelésébe. Aminisztérium, az Állami Erdészeti Szol-gálat Veszprémi Igazgatósága, Vesz-prém városa és a Kittenberger KálmánNövény- és Vadaspark támogatásával aterület a jövõben parkerdõként mûkö-dik.

A Gulya-dombi Parkerdõ 65,5 mil-lió forintból valósult meg. 35 milliótnyújtott az állam, a különbözetet aVERGA finanszírozta. Saint-Exupérygondolatával a Kis herceget arra ta-nítja a róka, hogy „felelõsséggel tarto-zik azért, amit megszelídített”. Mátólmi itt valamennyien felelõsök va-gyunk azért, amit közös erõvel Gu-lya-dombi Parkerdõvé alakítottunk.Az Európai Erdõk Hete rendezvény-sorozatára a HM VERGA Zrt. ajándé-kát jelképesen átadom a város lakói-nak, és kívánom, hogy sok örömüklegyen benne.”

Fotó: Pápai Gábor


Amikor Ásotthalmán járok, mindig felhor-gadnak a diákkori emlékek. Ahogy Rad-nóti írja „…és ott a park, régi szerelmeklábnyoma...”, igaz, ez esetben a homo-kon növõ hatalmas kocsányos tölgyek er-dejéhez való ragaszkodás, szegedi diák-ként az ásotthalmi gyakorlatok emléke aszeretet tárgya, de ez is éppen elég.

Nem felejthetem, hogy majd’ évtized-del késõbb kórtanból az itt szerzett isme-retnek köszönhettem, hogy nem utasí-tottak Sopronban utólagos vizsgára.

A szakiskola 125 éves megnyitásá-nak ünnepsége elõtt is ezek a gondola-tok kavarogtak bennem, amikor a ra-gyogó verõfényben bebarangoltam aszakiskola parkját, bekukkantottamtantermeibe.

Már a meghívóból kitetszett, hogyméltó ünnepséget szánt a tanári kar azeseménynek. S ahogy ez ilyenkor lenniszokott, nem minden meghívott tudott el-jönni, de ez mit sem változtatott a rendez-vény meghittségén, ünnepélyességén.

Ünnepi beszédet Andrésiné dr.Ambrus Ildikó igazgató mondott.

„Nekünk már csak az a dolgunk,hogy hidat építsünk a múlt és a jöven-dõ között, és hogy ennek a hídnak apilléreibe beleépítsünk mindent, amit amúltból a jövendõbe átvinni érdemes”– írta Was Albert. Iskolánkban ezek apillérek 125 éve épülnek.

De mik is ezek a pillérek, amit elõde-inktõl kezdve napjainkig igyekszünkbeépíteni?

Néhány fontosat emelnék ki: szak-maszeretet, hagyománytisztelet, szak-mai tudást, az erdõk iránti elhivatott-ságot, az elõdeink által ránk hagyottértékek megbecsülését, tisztességet és be-

csületet, hazaszeretet, becsületes mun-kát és a becsületes munkára nevelést.

Mindezt iskolánk névadójának, BedõAlbertnak a szavait idézve az alábbimondatban foglalható össze: „Szeressükhazánkat, nemzetünket és szakunkathûséggel, egyetértéssel és összetartással”.

125 éve, 1883. október 10-én, nyitot-ta meg Bedõ Albert országos fõerdõmes-ter a történelmi Magyarország elsõ er-dõõri szakiskoláját. „Szerény, de azértörökre emlékezetessé váló ünnepeléseez a nehéz küzdelmek között fejlõdõmagyar földmívelési élet körében mosthajnalát élõ erdõgazdaságunknak.” –mondotta.

Az alapításkor 2 épületben 11 diák-kal és 2 tanárral kezdõdött meg az okta-tás. Ma 14 épületben, 4 évfolyamon 11osztályban több mint 300 diák tanul.

Az egy és negyed évszázad alatt kö-zel 3500 nappali tagozatos diák szer-zett végzettséget, a tanfolyamos képzés-ben résztvevõk száma pedig meghalad-ja az ötezret.

Mit is kívánhatunk most? Úgy gon-dolom, Bedõ Albert 125 évvel ezelõttibeszédének záró gondolatai ma is meg-állják helyüket, így köszöntõmet ezzelfejezem be: „Adja a Magyarok Istene,hogy az ország ezen elsõ erdõõri sza-kiskolájában a magyar erdészek évez-redeken át és az idõk végtelenéig hir-dessék az erdészet tanításait, adja Is-ten, hogy ez iskolának a hazánkbanmég számos hasonló társa legyen, mertha az ország minden erdejénél a mû-velési és a használati munkák teljesíté-se körül oly erdõõrök fognak munkál-kodni, mint minõket az iskolában ne-velni kívánunk, akkor az esõt oszlató

kopár homokterületek helyét áldást adóerdõk fogják elfoglalni.”

Wiesner Sándor volt diák:„Szerencsés embernek éreztük ma-

gunkat, hogy itt tanulhattunk. Megtanultuk a rendet, a fegyelmet,

önmagunkon uralkodni – megtanultukembertársaink becsülését – az összetar-tást – megtanultuk szeretni a munkát –az erdõt – a természetet és kaptunk egyhatalmas lelki feltöltõdést, amely szigo-rú emberi tartást adott, mert büszkékvoltunk és vagyunk a mai napig arra,hogy Ásotthalmi diákok voltunk.”

Dr. Solymos Rezsõ akadémikus le-vélben köszöntötte az ünnepséget.

„Az ásotthalmi erdészeti szakokta-tás 125 éves története folyamán a ma-gyarországi erdészet szerves részévévált, elévülhetetlen érdemeket szerzett.Az itt képzett szakemberek szinte az or-szág egész területén mûködtek, és kivá-ló szaktudásukkal igazolták, hogy azerdõ bonyolult életközössége csodákraképes, ha az ember a természeti törvé-nyeknek megfelelõen, kellõ szakisme-rettel, hozzáértéssel avatkozik az erdeiökoszisztéma életébe. Ásotthalmon vég-zett kiváló erdészeti szakmunkások,képzett erdészek sora segítette munká-jával az erdészettudomány hazai elõ-rehaladását, a 110 éves hazai erdésze-ti szervezett kutatást is.”

Dr. Pethõ József OEE elnök:„Az 1879-es erdõtörvény fontos pa-

ragrafusait emelte ki. Azt, hogy oktatásnélkül nincs erdõgazdálkodás. Hogy aszakmai alapok megismerése nélkül atõ mellet sem lehet dolgozni. Az alapok-tatásban Ásotthalom ugyanolyan fon-tos szerepet tölt be, mint a felsõoktatás-

125 éves az ásotthalmi szakiskola


ban Selmecbánya, és Sopron. Deák Fe-rencet idézte, mely szerint „Úgy szolgál-juk a jelent, hogy közben ne kompro-mittáljuk a jövõt.” Ehhez szakmai tu-dás, és nagy erkölcsi szilárdság kell.”

Gödri Miklós-Szabolcs kálnoki refor-mátus lelkész a háromszéki Kálnokról,a Bedõ Albert Környezetvédelmi, Ifjú-sági és Közmûvelõdési Egyesület, a Re-formátus és Unitárius Egyházközösségnevében küldött üdvözletét tolmácsoltaFinta Erzsébet unitárius lelkész:

„Az álmok láthatatlan messzeségeketképesek összeszõni, és ezt bizonyítja arégen elkezdett és közelmúltban is foly-tatódó iskolaépítõ munka. Ezt a mun-kát csak olyan emberek tudják végezni,akik egyszerre érzik az álmok valóraváltásának a szépségét, az oktatói-ne-velõ szolgálat felelõsségét és a természetharmóniáját. A régi és az új épületekfalai mától még több titkot visszhan-goznak egymásnak: az oktatók küzdel-

meit és bizakodásait, a diákok emléke-it, bizonyítási vágyait, kíváncsiságát.”

Gráf József miniszter azzal kezdtebeszédét, hogy emlékeztetett rá, hogy a125 évvel ezelõtti iskolaavató egész Eu-rópában hírnevet szerzett a szakmának.Nincs szégyellnivalója az erdészeknek,

mert mindig tisztességgel, lelkiismerete-sen végezték munkájukat, mely többmint munka. Az erdészpálya elhivatott-ság, amelyet csak elkezdeni lehet, de be-fejezni soha. A szakma az elmúlt idõk fo-lyamán összeforrott a mezõgazdasággal,és ha néha akadnak kezdeményezések aváltoztatásra „a struktúrán semmilyenkörülmények között nem akarunk vál-toztatni”. Az erdészektõl nem kell félteniaz erdõt, hiszen már bizonyítottak.Öröm volt látni a diákok kultúrmûsorát,mely jelezte, hogy itt nem csak a szûkszakmai képzés folyik, hanem kulturálisigény is van tanárnak, diáknak egyaránt.

Köszöntötte a 125 éves iskolát Nóg-rádi Sándor Mórahalom polgármestere,országgyûlési képviselõ, Petró Ferenc,Ásotthalom polgármestere, valamintBecsei Zsolt EU parlamenti képviselõ.

Kétségtelen, hogy a díszvendégHabsburg Eilike volt, aki nemes egy-

szerûséggel avatta a Ferenc József láto-gatásának emlékét hirdetõ emléktáblát.

„Ferenc József nevéhez fûzõdik az adöntés, amely Magyarország sorsáthosszú távon és nagymértékben befolyá-solta. Ez volt a Kiegyezés, mely félévszá-zadnyi békét, nyugalmat és gazdasági fel-lendülést hozott. Ma minden döntést csaknégy évre hozunk. Lehet ezt így egyáltalánjól csinálni? 125 év egy kormány, egy or-szág számára szinte örökkévalóság, de azerdõ, a természet számára csak egy szem-pillantás. A császár szerette az erdõt, atermészetet és a vadászatot. Talán ez aszeretet, a természettel való harmónia se-gítette abban, hogy uralkodása alatt a leg-bölcsebb döntéseket hozza” – mondotta.

Kedves színfolt volt az iskola diákjai-nak kultúrmûsora, majd Förster Gyulavolt diák emlékezõ szavai a tölgyszeletelõtt, melyen az iskola 125 éves történe-tének nevezetes emlékeit idézték.

Az ünnepségen résztvevõk meggyõ-zõdhettek a Bedõ Albert Szakiskola 125éves tevékenységének szükségességé-rõl, kívánva újabb százhuszonöt évet.

Kép és szöveg: Pápai Gábor

A 125 éves jubileumra szinte kötelezõ volt aziskola történetét egy kötetbe szerkeszteni.Ahogy kinyitja az olvasó a könyvet, szembe-tûnõ, hogy majd’ harmincan támogatták amegjelenését. (Bizony manapság nehezebba kiadáshoz szükséges összeget elõteremte-ni, mint a kiadványt megírni, szerkeszteni.) Akönyvben részletesen olvashatunk a szakis-kola születésérõl, a kezdeti évtized történé-seirõl, a létesítményekrõl. Terjedelmesenfoglalkozik az iskolát igazgatókkal, ugya-nakkor szívesen olvastam volna a tanárokrólis. Ki kell emelni Bátyai Gitta, Andrési Pál,szerzõ, szerkesztõ nevét, s nem utolsósor-ban Andrésiné dr. Ambrus Ildikó szervezõi,forrásfelkutató munkáját. Egy újabb kötet,mely a magyar erdészettörténet egy szeletéta nagyközönség elé tárja, és ez mindenkép-pen dicséretes dolog.

Isten éltesse a 125 éves szakiskolát ahomokbuckák között.


Verõfényes szeptemberi nap fogadta akisvasút 100 éves születésnapjáraösszesereglett látogatókat. Az országegyik legszebb kiránduló központjábana kisvasút alsó indulóállomásán PallagiLászló, az Egererdõ vezérigazgatója kö-szöntötte az ünnepségre megjelenteket.Megnyitójában kiemelte az erdõgazda-ság erõfeszítéseit a kisvasút fenntartásá-ban, amely mára már egyértelmûen

közhasznú funkciót tölt be. A kisvasúttörténetébõl idézünk:

„A 19-20. század fordulóján fellendülõerdõgazdálkodás következménye a kes-keny nyomtávú vasútvonalak létesítése.Wessely Gábor földbirtokos kezdeménye-zésére 1908-ban született meg a Bükk-fennsík szinte áthatolhatatlan erdõrengete-gének feltárását és a fák kitermelését célzógondolat. A nagy szintkülönbség miatt avasút két szakaszban épült. A Szilvásvá-rad–Tótfalusi-völgy vonal 760 mm-esnyomközzel. A 600 mm nyomtávolságúfelsõ vasút 850 m tengerszint feletti magas-ságból a Bükk-fennsík peremérõl indult.

1953-ban megindult a kisvasúton aszemélyszállítás. Ez elsõsorban annakköszönhetõ, hogy a kisvasút egyik vo-nala a Magyarországon egyedülálló Fá-tyolvízeséshez, illetve a híres istállóskõiõsemberbarlang alá vezetett. A turistákegyre nagyobb számban jelentkeztek,így sokan megismerték a Szalajka-völ-gyi kisvasutat. A teherforgalom elapa-dása világossá tette, hogy a vasutat a tu-rizmusnak kell fenntartania.”

Egy biztos, a Szalajka-völgyi kis-vasút fennmaradása nemcsak közér-dek, hanem az erdészek közjóért vál-lalt teherviselésének példája is. Min-dent meg kell tenni a továbbiakban is,hogy a kisvasút zavartalanul mûköd-jön, és az évente több százezer ideláto-gató turistának hirdesse az erdészekelkötelezettségét.


100 éves a szilvásváradi kisvasút

Az OEE Közép-magyarországi Régiószeretettel hívja a kikapcsolódni vágyó

erdészeket, hozzátartozóikat, barátaikat az

ORSZÁGOS ERDÉSZBÁLRA,amelyet Visegrádon a

Sirály Étteremben rendezünk

2009. február 07-én 19.00 órátólBõvebb információ: Kertész József

régióképviselõnélCím: 2009 Pilisszentlászló, Vadrózsa u. 29.

Mobil: 06/20/599-9538E-mail: [email protected]


Az elõzõ MEGOSZ-Híradóban tettígéretünkhöz híven az alábbiakbanszámolunk be a GAK2005-ERDÕTE-LE kutatási projekt eredményeit is-mertetõ 2008. szeptember 13-án ké-sõ délelõtt megtartott rendezvény-rõl, illetve az ugyanaznap délutánBurgenlandban lezajlott szakmai ta-nulmányútról.

Az erdõtelepítésekrõl és a rende-zetlen gazdálkodásról szóló kuta-tás zárókonferenciája Sopronban

A GAK2005-ERDÕTELE kutatási pro-jekt zárókonferenciája keretében aNyugat-magyarországi Egyetem Erdõ-vagyon-gazdálkodási Intézet (EVGI)munkatársai bemutatták az idén záruló„Erdõtelepítés és rendezett gazdálko-dás” címû kutatási programot. A projek-tet a Nemzeti Kutatási és TechnológiaiHivatal támogatta, és az EVGI mellett aMEGOSZ és négy erdészeti integrátorrészvételével zajlott le az elmúlt háromévben. Célja az volt, hogy a magáner-dõ-gazdálkodás két kiemelt kérdéskö-rét: az erdõgazdálkodói rendezetlensé-get, illetve az erdõtelepítést részletesenelemezzék, és a feltárt problémákramegoldási javaslatokat adjanak.

Dr. Jáger László elõadásában bemu-tatta azokat az erdõtulajdonról és az er-dõtulajdonosokról készített elemzése-ket, amelyekben felmérték a jelenlegiállapotot, és elõrevetítették a jövõbenvárható változásokat, illetve modellez-ték a lehetséges birtokszerkezet-javítóintézkedések hatásait. A megállapítások

között szerepelt, hogy a tulajdoni szer-kezet rendkívül kedvezõtlen, a helyraj-zi szám mint tulajdoni egység számosesetben túl nagy, és igen jelentõs azosztatlan közös tulajdon aránya.

A tulajdonosok demográfiai adatai-ból kiindulva kimutatták, hogy a tulaj-donosok száma meredeken emelkedik:a privatizáció idõszakában az 1990-esévek derekán 200 ezer fõsre becsült tu-lajdonosi kör mára csaknem félmillióraemelkedett, és tíz éven belül újra meg-duplázódhat.

Mivel az erdõ adásvételével létrejövõbirtokkoncentráció jelenlegi mértékenem képes ellensúlyozni az öröklés tu-lajdon-elaprózó hatását, a kedvezõtlenhelyzet csak aktív beavatkozás mellettváltozhat meg. Ebben a folyamatban ki-sebb jogszabályi változtatásokkal nagyelõrelépést lehetne megvalósítani, ame-lyet az államigazgatási jogkörök kiszé-lesítésével fel lehetne gyorsítani.

Elõadása összefoglaló gondolata-ként kifejtette, hogy a gazdálkodásszempontjából kedvezõ birtokszerke-zet kialakulásához elõször szükség vana jelenlegi osztatlan tulajdonok meg-szüntetésére, valamint a tulajdonosokszámának jelentõs csökkentésére. Ezutóbbit a nagyon kis tulajdonnal ren-delkezõk tulajdonának kisajátításával,illetve szabályozott keretek közöttikényszerértékesítésével lehet elérni, akezelhetõ tulajdoni méreteket pedigönálló földrészletté kell kimérni. Miutánmegnõ a kicsi, de még kezelhetõ mére-tû és egytulajdonosú földrészletek ará-nya, akkor azokon elindulhat a gazda-sági racionalitás által hajtott, cserékkelés adásvételekkel történõ birtokkon-centráció, és a gazdálkodásra alkalmasbirtokszerkezet kialakulása.

Dr. Schiberna Endre az erdõgazdál-kodói rendezetlenséggel kapcsolatoskutatásokról számolt be, amelyek céljaaz volt, hogy tényadatok alapján vizs-

gálják meg azokat a feltételezéseket,amiket a szakmai közvélemény a jelen-ség kiváltó tényezõirõl alkotott.

A kutatás felállította a kis erdõtulaj-don, a sok és elérhetetlen, illetve érdek-telen erdõtulajdonos, a bonyodalmas ha-tósági procedúrák és költséges megala-kulási folyamat mint jellemzõ gazdálko-dást hátráltató tényezõk rendszerét, éskülön-külön tesztelte azokat az elérhetõföldhivatali és erdészeti tényadatok alap-ján. Az eredmények visszaigazolták agyakran hangoztatott kirívó esetek: a na-gyon kis tulajdonok és nagyon sok tulaj-donosú földrészletek létezését, de azok-nak a rendezetlenségre gyakorolt hatásá-ra meglepõ és új eredmények születtek.

Az eredmények alapján nem befo-lyásolja például a gazdálkodás elindítá-sát a tulajdonosok kora, lakhelye, demég a földrészleteken belüli számasem. Növeli viszont a rendezetlenségállapotának kialakulási esélyét a tulaj-doni illetõségek elaprózódása és csök-kenti az erdõk nagyobb gazdasági érté-ke, az abból várható jövedelmek.

Az egyes tényezõk hatásai mellett akomplex vizsgálatok azt is kiderítették,hogy bár a tulajdonviszonyok rendezéseelkerülhetetlen a szektor hosszú távúmûködõképességének megteremtésé-hez, a rendezetlenség jelenségénekmegszüntetéséhez önmagában nem leszelegendõ. Ezt támasztja alá az a tény,hogy a gazdálkodó nélküli területekigen jelentõs része 1/1-es tulajdonú, ésez a jelenség nemcsak a magántulajdon,hanem közösségi és állami tulajdon ese-tén is jelentkezik. Az elõadásban elhang-zott végkövetkeztetés szerint az erdõ-gazdálkodói rendezetlenséget csak aszektorban fellelhetõ szervezõerõ fej-lesztése, és a gazdálkodói nyilvántartásésszerûsítése mellett lehet kiküszöbölni.

A magánerdõ-gazdálkodás mûködõ-képességének megõrzéséhez szüksé-ges szervezõerõ ahogyan korábban, a

MM AA GG ÁÁ NN EE RR DD ÕÕ BB EE NN

MAGÁNERDÔ-TULAJDONOSOK ÉS GAZDÁLKODÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

FEDERATION OF PRIVATE FOREST OWNERS AND MANAGEMENTS IN HUNGARY

1021 Budapest, Budakeszi út 91. Tel.: 391-4290, fax: 391-4299

e-mail: [email protected]

MEGOSZ Nagyrendezvény Sopronban


jövõben is azon erdész-szakemberekkörébõl várható, akik szakirányítókéntvagy erdészeti integrátorként képesek atulajdonosok érdekében, de azok napiszintû részvétele nélkül gondoskodni agazdálkodás jogszerû és szakszerû ke-retek között tartásáról. Az erdészetiigazgatásnak és a hatósági felügyelet-nek a rendezetlen erdõterületeken csakakkor kell fellépnie, ha közérdeket sér-tõ állapot alakul ki, vagy annak elõjeleimegjelennek. Ilyen esetekben viszont,ha a tulajdonosok ezt az állapotot nemszüntetik meg, a megelõzésére az ál-lamnak kell felelõsséget vállalnia, és aköltségeket a tulajdonosokra, illetve azingatlanra terhelnie. Felesleges tehát agazdálkodói nyilvántartás teljességéretörekedni nagy áldozatok árán, amelyegyébként a mûködõképesség lényegikérdéseit nem oldja meg.

Prof. dr. Lett Béla az erdõtelepítések-rõl tartott elõadást, amelyben kifejtette,hogy az a tény, miszerint Magyarországerdõterületének aránya majd egy évszá-zad alatt 11,8%-ról 20%-ra emelkedett,egyáltalán nem közismert. Sõt: a több-ség úgy gondolja, folyamatosan csök-ken az erdõállomány, aminek a minõ-sége rossz, nem gondozott, kevés ben-ne a turistaút, azok sem jó minõségûekés a negatív képzetek tovább volnánaksorolhatók.

Véleménye szerint a fafajpolitikaerõs hatósági nyomás alatt áll, és a gaz-dasági szabályozás mellé a direkt jogibeavatkozás is felsorakozott.

Az EU csatlakozást követõen, a 2004-2006 közötti idõszakban a költségszá-mításokra alapozva jelentõs támogatás-emelés történt, amelyet a 2007-2013 kö-zötti idõszakra számottevõen visszaren-deztek. A 2007 utáni idõszakra lényegé-ben az akác és a nemesnyár kivételévelaz árnövekedési többletek kompenzá-lása is csak részben történik meg. Azakáchoz viszonyítás szerint a fafajpoliti-ka a tölgyet, a kemény- és lágy lombosállományokat még tovább értékeli, a fe-nyõt drasztikusan sújtja.

Az erdõtelepítést végzõk körébenvégzett felmérés egyik lényegi kérdése

volt, hogy melyek azok a motivációs té-nyezõk, amelyek hatással vannak a pá-lyázókra, és erdõtelepítésre ösztönöz-nek. A válaszokból megállapították abefolyásoló tényezõcsoportokat, me-lyek közül elsõ helyen a földterületgyenge termõképessége ösztönöz azerdõtelepítésre. Érdekes, hogy másodikhelyen emocionális tényezõ áll, a pénz-ügyi motivációk csak a középsõ har-madban találhatóak.

Az erdõtelepítés fafajszerkezetezömmel a finanszírozási alapból indulómódosulásokat érzékelteti, a tölgy ará-nya növekszik. Az erdõtelepítési fafaj-összetétel hasonló erõsségû változásáraötven éve nem volt példa.

Nagy Imre nem a kutatási programrészeként, de a konferencia témájáhozkapcsolódva a természetvédelmi korlá-tozások erdõgazdálkodásra gyakoroltgazdasági-pénzügyi hatásaival kapcso-latos vizsgálatait mutatta be. Elmondta,hogy megítélése szerint ez a témakör azerdõgazdálkodás egyik legégetõbb prob-lémája, megítélésében az egyetlen pár-tatlan és független, ráadásul jogszabályáltal is a közmegegyezésre kötelezettszereplõ az erdészeti igazgatás. Ezzelegyütt jogszabályi és szakhatósági befo-lyásoltság mentén a körzeti erdõterv –üzemterv – éves tervezés – engedélye-zés – ellenõrzés eszközrendszerében jóegynéhány elgondolkodtató, át- és újra-gondolandó korlátozást jelenít meg ak-kor is, amikor esetleg annak szakmai,azon belül természetvédelmi céljaivalés várható eredményével maga sem értegyet.

Számos általános és részletes, teljesterületi és részleges, idõbeli, vagy tech-nológiai korlát érvényesül. Ezek több-nyire rugalmas gazdálkodással, az újEvt. konszenzusos elvû tervezésével fel-oldhatók.

Néhány igen nagy gazdasági hatásúkorlátozás csak az állami tulajdonon va-lósítható meg. Ebben az esetben is apénzügyi kihatás értékelendõ és a tár-sadalom számára közvetítendõ.

A magántulajdonon a legerõsebbszintû korlátozást csak teljes kártérítés,mégpedig évi örökös járadék típusúkártérítés(támogatás) mellett érvénye-síthetõ, vagy szükség esetén a kisajá-títás kezdeményezendõ.

Kiemelkedõ tételben és érzékenypénzügyi veszteséggel jár a hagyásfákés hagyásfa-csoportok fennhagyásánakelõírása, amely egyedi értékelést kíván.A legnagyobb hozamveszteség az erõl-tetett és számos esetben nem indokoltfafajmegválasztás (fafajváltás) követ-

keztében lép fel. Ennek során alapelv,hogy mindenki kötelezhetõ legalábbolyan minõségû, egészségi állapotú ésfafaj-összetételû erdõ létrehozására,mint amilyet vett, kapott, örökölt stb.,amennyiben kedvezõtlen termõhelyiváltozás ezt nem teszi lehetetlenné.

Tanulmányában részletes számításo-kon keresztül a legjobb ártéri nemes-nyárasok kötelezõ átalakításának pénz-ügyi következményeit szemlélteti. Amegdöbbentõ üzemi veszteségek oka avágáskor emelkedése, az elõhasználatihozamok idõbeni kitolódása, a felújítá-si költségtöbblet és a SZNY fafaj eseté-ben (legáltalánosabban a napi gyakor-lat ezt alkalmazza) az igen gyenge ered-ményû véghasználati hozam.

A fafajváltás természetvédelmi célú elõ-írása adott esetben az erdei talajnak mintvagyontárgynak 1,4-1,8 millió Ft/ha-os ér-tékcsökkenéséhez vezet. A gazdálkodáshozamvesztesége ~30 000 Ft/ha/év. En-nek megtérítése vagy a kisajátítás kezde-ményezése a magántulajdonos részérõlelvárható. A napi gyakorlatban mégis alig-alig jelenik meg a korlátozás kompenzá-ciójának igénye.

Elõadását azzal a gondolattal zárta,hogy „az erdõ – mint környezeti elem –védelme, megõrzése, okszerû és ará-nyos használata minden állampolgár jo-ga, de egyben kötelessége”.

Az elhangzott elõadások anyagát arésztvevõk kiadvány formájában kéz-hez kapták.

Látogatás Burgenlandban

A 2008. évi MEGOSZ magánerdõ-gaz-dálkodói nagyrendezvény délutáni prog-ramja az osztrák Land- und ForstbetriebeÖsterreich (LFBÖ – Osztrák Mezõ és Er-dõgazdák Országos Szövetsége) és aCEPF Budapesti Irodája által közösenszervezett tanulmányút volt Burgen-landban, a Batthyány Benedek birto-kon. 3 busszal, mintegy 100 érdeklõdõkolléga vett részt a jó hangulatú tanul-mányúton. A tanulmányút tematikailagkét kérdéskört érintett: természetvéde-lem és vidékfejlesztés magánerdõben.

A vendéglátókat Dr. Werner Andrä, aszövetség fõtitkára és Dietmar Jäger, erdé-szeti szakmai referens képviselte.Batthyány Benedek, mint a szövetség tag-ja bemutatta a mintegy 300 ha-os saját tu-lajdonú erdõbirtokát és a köréje szervezõ-


dött erdészeti szolgáltató üzemet, amelyegyfajta mérnökirodaként, a hazai integrá-tori pozíciónak megfelelõ szinten mûkö-dik. Szakirányítást, üzemvezetést és egyéberdészeti szolgáltatást végez szerzõdésesalapon kb. 2000 ha-on. Több állomáshelyérintésével bemutatásra került a birtokonfolyó erdõgazdálkodás természetvédelmiés erdõmûvelési tevékenysége is (fafajcse-rés és folyamatos, természetközeli szerke-zetátalakító kezdeményezései).

Kiviláglott, hogy a természetvédelmicélú korlátozásokból eredõ bevételkie-sést, illetve többletköltséget az erdõtulaj-donosoknak különbözõ jogi formábanmegtéríti/ többletfinanszírozza az állam(szerzõdés, földalapú támogatás) vagyaz egyéb szerzõdõ fél. Mivel az önkénteskötelezettségvállalás és a partnerségelve jól érvényesül a felek között (állam,magántulajdonos, NGO-k), így gyakor-latilag konfliktusmentesen valósulnakmeg magántulajdonú erdõkben a termé-szetvédelmi programok, vagy a NATU-RA 2000 területeken folyó gazdálkodás.

A NATURA 2000 területek kezelési/gaz-dálkodási terveinek kidolgozásában atulajdonos természetesen aktívan résztvesz. A vidékfejlesztésben lévõ forrásokpedig számos erdõmûvelési feladat fi-nanszírozására használhatóak (fafajcse-re, erdõtelepítés, szerkezetátalakítás, fia-talos ápolási munkák... stb).

Ezenfelül röviden tárgyalásra került,hogy a fapiacon a gazdálkodók közösenjelennek meg, a kritikus fatömeg és ajobb piaci pozíció eléréséhez. A fûrész-,és egyéb feldolgozóipar pedig a szállításbiztonsága és a szállítási nagyságrendmiatt elõszeretettel tárgyal az értékesítésiszövetséggel, amely Burgenlandban azEszterházy-birtok vezetésével mûködik.

Az LFBÖ a közép- és nagybirtokot tö-möríti Ausztriában érdekvédelmi és szak-mai szervezetként. Míg a mezõgazdaságikamarai tagság kötelezõ Ausztriában, ad-dig ez a szervezet önkéntes tagsági ala-pon mûködik, kb. 700 taggal. Ausztria er-dõterületének kb. 1/3-án (kb. 1 540 000ha) és emellett kb. 60 000 ha mezõgazda-

sági célú területen gazdálkodnak. Mun-kaadóként a vidéki területeken kb. 10 000ember foglalkoztatása köthetõ hozzájuk.Munkájukat a politikai és szakmai érde-kérvényesítés mellett a szakmai tovább-képzések, információszolgáltatás, taná-csadás és lobbitevékenység teszi ki. AzLFBÖ tagja az Európai ErdõtulajdonosokSzövetségének is (lásd bõvebbenhttp://www.landforstbetriebe.at ).

A tanulmányút zárásaként Batthyányúr vendégül látta a résztvevõket egypörköltes uzsonnára, amely éneklésselzárult a vendéglátó és mindannyiunknagy örömére.

A MEGOSZ nevében Luzsi József el-nök úr egy viszontlátogatásra invitáltaaz osztrák kollégákat, amelyre vélhetõ-en 2009-ben kerül sor.

Dr. Schiberna Endretudományos munkatárs NyME EVGI

Dr. Lengyel Atilla CEPF

Fotó: Dr. Lengyel Atilla,Mészáros Gergely

Nem képesek olyan gyors ütemben meg-újulni a természeti erõforrások, mint ami-lyen tempóban a világ kizsákmányoljakörnyezetét – áll a Természetvédelmi Vi-lágalap (WWF), az amerikai Global Foot-print Network (GFN) és a Londoni Zooló-giai Társaság tegnap közzétett tanulmá-nyában, amelyet a BBC ismertetett. Azelemzés szerint az erdõ, a víz, a föld és alevegõ tartalékai már több mint 30 száza-lékkal kisebbek az igényeknél, és ha to-vábbra sem hagyunk idõt a regenerálódá-sukra, és nem fordítunk elég figyelmet amegújításukra, akkor a 2030-as évek kö-zepére már két Föld is kevés lenne a je-lenlegi életvitel fenntartásához.

A pénzügyi világválság költségei a ta-nulmány készítõinek számításai szerinteltörpülnek a természettel szemben fen-nálló adósságunkhoz képest, amely mostévente eléri a 4,5 trillió dollárt. A GFN sze-rint az emberiség a Föld által megtermeltjavakból az idén már szeptember végeelõtt annyit fogyasztott el, amennyit azegész esztendõre be kellett volna oszta-nia. Azóta fedezetlen hitelbõl gazdálko-dunk. Az egyes országok felelõssége ter-mészetesen eltérõ, de ma már a Föld la-kosságának háromnegyede olyan orszá-gokban él, amely adósa a természetnek,vagyis többet fogyaszt, mint amennyit be-fektet a természeti erõforrások pótlásába.

Azt, hogy melyik ország milyen mér-tékben felelõs a rablógazdálkodásért,az ökológiai lábnyom mutatja meg. Afogalmat két kanadai ökológus – Wil-liam Rees és Mathis Wackernagel – al-kotta meg a hetvenes években. Azt feje-zi ki, hogy egy fõre vetítve hány hektárföldterületre van szüksége egy-egy or-szágnak életmódja fenntartásához. Amostani tanulmány szerint a világon alegnagyobb ökológiai lábnyoma azEgyesült Államok és az Egyesült ArabEmírségek lakóinak van, a legkisebbpedig a Malawiban és Afganisztánbanélõknek.

(Magyar Nemzet)

Ökológiai hitelválság fenyeget


Elterjedésének érdekes adataiA szelídgesztenye termesztése már idõ-számításunk elõtt néhány évszázaddalelterjedt a görög és római birodalom-ban, a feltevések szerint kb. 3000 évvelezelõtt. A régi kultúrák tanúi az évezre-des fák Angliában, Franciaország északirészén és Svájcban. Algériába, Tunéziá-ba, Görögországba és a szigetvilágramár i. e. 500-ban bevitték és rendszere-sen termesztették. A rómaiak biroda-lomszerte telepítették, magjából lisztetõröltek, így fontos táplálékuk volt. Va-lószínûleg õk vitték Anglia területére éslehet, hogy Pannóniába is.

A szelídgesztenye (Castanea sativa)a szubtrópusi, párás harmadkori erdõk-ben általános volt Európában, a jégkor-szak után kezdett el újra terjeszkedniészak felé. A faj szubmediterrán flóra-elem. A kiegyenlített klímájú, általábansavanyú alapkõzetû domb- és hegyvi-dékek fafaja.

A hazai állományok legfõbb csoport-jai terület szerint: a Soproni- és a Kõsze-gi-hegység gesztenyései, zalai geszte-nyések, mecseki gesztenyések, és azÉszaki-középhegység gesztenyései.

A soproni gesztenyések jóval kisebbösszkiterjedésûek és jóval rosszabb ál-lapotúak, mint a kõszegiek, mégis szer-vesen összetartoznak. Veszélyeztetett-ségük fokozottabb. A kõszegi geszte-nyések bár ugyancsak lepusztulóbanvannak, mégis hazánk legszebb és leg-értékesebb gesztenyései. A zalai geszte-nyések jó része alig feltárt, vannak állo-mányok, melyek megléte alig ismert.Állapotuk területenként változik, de ál-talánosságban elmondható, hogy a leg-veszélyeztetettebbek közé tartoznak, alegtöbb mára teljesen beerdõsült. A me-cseki gesztenyésekkel hasonló a hely-zet, az Északi-középhegységben pedigaz állományok sporadikusabb elterje-désûek, kiterjedésük, jelentõségük jó-val kisebb.

A kultúrgesztenyéseken kívül termé-szetesen több más növénytársulásban iselõfordul a faj. Ilyenek a mészkerülõ töl-gyesek és gyertyános-tölgyesek, ritkánmészkerülõ bükkösök, fenyõelegyes töl-gyesek, erdeifenyvesek. A nyugat-du-nántúli gesztenyés gyertyános-tölgyes-ben a szelídgesztenye a karakterfaj, melyszinte mindig elõfordul a kocsánytalantölgy (Quercus petraea) mellett.

Jelenlegi határainkon túl Horvátor-szágban, Szerbiában és Szlovéniábanvannak állományai. Ide gesztenyeerdõ-

ket is telepítettek, de legtöbbször domb-vidéki tölgyesek tipikus alkotóeleme.Természetesen ezekben az országok-ban is találhatók kultúrgesztenyések, sleginkább az elõbb említett élõhelyekhelyén létesítették õket. Ezeknek az elõ-fordulásoknak a keleti határa Boszniá-ban van, illetve Horvátországban aNagy- és Kis-Kapella. Szerbiában önál-ló, sajátos formációt képez. Horvátor-szágban a tenyészeti övének átlagosmagassága 380 m körül van, de eloszlik250-550 m magasság között; itt a geszte-nye a Petrova gorában és a Zrínyi-hegy-ségben fordul elõ a legnagyobb kiterje-désben, mind erdõkben, mind kultúr-gesztenyésekben. Jobban kedveli ahegyhátakat, mint a mély völgyeket. Atermõhelyekben itt nem válogatós, de amagashegységekbe nem húzódik fel,azonban kedveli az északi lejtõket. Szlo-véniában Bilo-, Psunj- és Papuk-hegysé-gekben terjedt el. A Muraközön is elter-jedt fafaj volt, amely mára ott is erõsenmegritkult. Állományai már a múlt szá-zad elején pusztulásnak indultak, merthelyükre szõlõt telepítettek, illetve karó-készítésre használták a fáját.

A mai Burgenlandon belül, a Rozá-lia- és a Lajta-hegységben is vannakgesztenyések. Ezen hegységeknek leg-inkább a keleti részén teremnek és fej-lõdnek jól.

A Kárpátok hegyrendszerének többpontján is voltak igen régi gesztenyé-sek, errõl pontos, jelenlegi adatainknincsenek, de annyi bizonyos, hogyezek is pusztulófélben vannak. A Kár-pát-medence és a jelenlegi Magyaror-szág keleti területe egyébként sem túlmegfelelõ a szelídgesztenye hosszabb-távú fennmaradásához. A magashegy-ségek, illetve a kiterjedt síkságok teháta Kárpát-medencén belül nem kedvez-nek a gesztenyének. A mai Ukrajna te-rületén lévõ gesztenyésekrõl még amúlt század elejérõl biztos adatainkvannak. Leginkább a hajdani Ung ésMáramaros vármegyék területén telepí-tettek mind kultúrállományokat, minderdõbe elegyfának vetve. Hasonló ere-detû adataink vannak a mai Romániaterületérõl. Hajdani Arad, Szilágy,Nagyküküllõ, Hunyad, Temes, Krassó-Szörény vármegyékbõl voltak adataink.Szlovákiából Nyitra, Szepes, Trencsénvármegyék foglalkoztak még geszte-nyetermesztéssel.

A híres nagymarosi gesztenyéseketaz 1870-es évek elõtt telepítették, majd

egyre kevésbé törõdtek velük, mégismáig megmaradt néhány gesztenyésfolt errefelé is. Leginkább a szõlõmûve-lés miatt szorultak vissza.

Dél-Európában (Spanyolország, Olasz-ország, Franciaország), Észak-Afriká-ban, Nyugat-Ázsiában a faj erdõket isalkot. Kis-Ázsiában az észak-iráni hegy-vidékeken vadon él. Itt sokhelyütt ter-mesztik is, leginkább a nagy termésûfajtáit. Dél-Európában erdõszerû állo-mányokat, külön formációt alkot, legin-kább a magashegységekben – Spanyol-ország; Galícia, Asztúria – 800-1600 mtengerszint feletti magasságban. A leg-több dél-európai hegységben az örök-zöld növényzet felsõ határán többnyiregyér záródású állományokat alkot, kísé-rõje az ezüst hárs (Tilia tomentosa).Ilyen állományokat azonban találtakmár Németország területén is, a Rajnafolyásának déli részén. A szelídgeszte-nye elterjedésének felsõ határa a hegy-ségekben a januári középhõmérséklet-tõl függ, ez az érték a mediterrán flóra-terület termõhelyein –1,1 – +4,8 °C kö-zött változik. A maximum felsõ határ1800 m, amely a Kaukázusban figyelhe-tõ meg, de itt csak a nyugati hegylánco-kon fordul elõ. A Földközi-tenger egészszigetvilágában elterjedt.

A Földközi-tenger keleti és északi or-szágaiban síksági fajként is elõfordul, adéli partvonal mentén azonban szintekizárólag hegységi faj. A tenyészeti te-rületének északi részein a magashegy-séget már elkerüli, a magassági elterje-dés felsõ határai mind alacsonyabbraszorulnak, az összefüggõ tenyészeti te-rületeket sporadikus, majd szigetszerûelõfordulás váltja fel. A mediterrán terü-leteken még magashegységi faj, késõbba középhegységek, északabbra adombságok fája.

Magyar Linda

A szelídgesztenye a Kárpát-medencében

November

Most érvényesülnek az örökzöldekMikor a sárgák vörössel vegyülnekLekopaszodik a fákról a levélMajd rozsdásra barnul ahogy földet ér

És a földön komposzt lesz majdnemmindenMint színek és szagok emlékeinkbenVágyakkal elegyítve keringveA tavaszt várják a múltak ereinkben.

Feket István


Baranyai siker afavágóversenyen

Németországban rendezték meg a Faki-termelõ Világbajnokság újabb állomását2008. október 2-5. között Tripsdrillben.A magyar válogatott a 29 ország indulócsapatai közül az elõkelõ 7. helyet sze-rezte meg a teljesítményével. A csapattagjai: Juhász István (Ráckeve), HorváthLászló (Miskolc-Ómassa), Rittlinger Ró-bert (Somberek). Junior kategóriábanFodor Kálmán (Zsombó) indult. A tradí-cionális versenyszámok között megta-lálható a klasszikus fadöntés, a láncfû-rész-szerelés (a lánc cseréje minél rövi-debb idõ alatt), a kombinált és a lánckí-mélõ darabolás, valamint a gallyazás. Aversenyszámokban remeklõ csapat leg-jobb eredménye egy bronzérem a szere-lési számnál, ezt Rittlinger Róbert, a Me-cseki Erdészeti Zrt. vállalkozója érte el.

Bõvebb információ a www.fakiter-melo.hu oldalon.

Megjelent az ErdõjáróA DALERD Zrt. tájékoztatási központjá-nak októberi lapszámában olvashatunkaz Európai Erdõk Hetérõl, a természe-tes erdõrõl, valamint a régi és a mai er-dõgazdálkodásról.

A medvék eltávolítását kérik aspanyolok

A 12 évvel ezelõtt a Pireneusokba újra-telepített medvék eltávolítását kérték aregionális hatóságok Spanyolországészakkeleti részén – jelentette az AFP.

Lábán, karján össze kellett ölteni azta 73 éves vadászt, akit a közelmúltbanért medvetámadás vaddisznó-vadászatközben.

Ez volt az elsõ, ember ellen irányulótámadás azóta, hogy 1996-ban szlové-niai medvéket telepítettek a spanyol-francia határon elnyúló Pireneusokba.

Aran régió közgyûlése egyhangúanelfogadta az állatok eltávolítására és azújrahonosítási program leállítására vo-natkozó, az illetékes hatóságokat fel-szólító indítványt.

Környezetvédõ szervezetek felhábo-rodásuknak adtak hangot a döntés kap-csán. Egyesek szerint a medve talánvemhessége miatt agresszív, s befogásakihatna egészségi állapotára.

Vélhetõen húszra tehetõ a Pireneu-sokban megmaradt medvék száma. Kö-zülük nyolc él Aran térségében. Leontérségében száz-százötvenre tehetõ amedvék száma.

Hadüzenet az erdélyi erdõirtásnakAz illegális fakitermelés 75–80 százalé-kos csökkenését remélik az erdészetiszakemberek az október elsejei ha-tállyal bevezetett informatikai faanyag-követési rendszertõl.

A román Mezõgazdasági és Területfej-lesztési Minisztérium saját fejlesztésû, SU-MAL névre hallgató rendszert vezetett beaz illegális fakitermelés visszaszorításaérdekében. A számítógépes programhasználata minden erdészeti, valamint fa-kitermeléssel és -kereskedelemmel fog-lalkozó cég számára kötelezõ. A prog-ramba be kell vezetni valamennyi érték-aktát, vagyis azon, erdészetek által kiállí-tott dokumentumot, amelyekbõl kiderül,mennyi fát termelhet ki egy cég egy adotterdõparcelláról, a fuvarlevelet és az adás-vételi szerzõdést. Mindezen adatok a mi-nisztérium központi szerverére kerülnek.A program figyelemmel kíséri, hogy a cé-gek által ténylegesen kivágott fa megfe-lel-e annak a mennyiségnek, amelyre azengedély szólt, illetve az eladott mennyi-ségnek. Az eltéréseket a SUMAL automa-tikusan jelzi.

Romániában évente bizonyíthatóanmintegy 170 ezer köbméter fát termel-nek ki illegálisan, ugyanakkor a valósmennyiség ennél vélhetõen lényegesennagyobb.

Erdély.ma/Pengõ Zoltán

Korlátozzák a favágást aKárpátalján

Az ukrán kormány legfrissebb rendeleté-vel speciális feltételekhez köti a fakiter-melést az Ukrán Kárpátokban. A meg-szorítások négy megyére terjednek ki.

Már az 1998-as árvíz óta számos fóru-mon elhangzott, hogy a Kárpátokbaneredõ folyók vízhozamának az esõzé-sek esetén történõ hirtelen növekedé-séhez rendkívüli mértékben hozzájárulaz átgondolatlan, rablógazdálkodásnakis beillõ mértékû fakitermelés. A lecsu-paszított hegyoldalak ugyanis nem ké-pesek megkötni a nagy mennyiségûcsapadékot, ami ezáltal pillanatok alattbekerül a Tisza vízgyûjtõ-rendszerébe.Az ukrán miniszteri kabinet vonatkozórendelete alapvetõ korlátozásokat vezetbe a fakitermelés országos normatívái-hoz képest Kárpátalja, Ivano-Fran-kivszk, Lemberg és Csernyivci megyéktekintetében.

Ennek megfelelõen, miközben az or-szág egészét tekintve 1 hektár erdõterü-leten a famennyiség 40-50 százaléka

vágható ki, a Kárpátokban ugyanez azarány nem lépheti túl a 30 százalékot.Tarvágás esetében az 1-1 hektárra esõfacsemeték száma a tölgyesekben nemlehet kevesebb 10 ezer, a bükkösökben15 ezer, fenyõerdõben pedig 12 ezeregyednél, s ezen belül a csemeték mini-mális magasságának 1,5 méternek kelllennie (az országos szabvány: 0,5 m).Ezen felül a kormányrendelet az erdõir-tás sávszélességét 50 méterre korlátoz-za, miközben a fakitermelési szabályzatországosan 250 métert engedélyez.

(karpatinfo.net)

Jung László lett az MTA MiskolciTerületi Bizottsága Erdészeti

Szakbizottságának elnöke A Magyar Tudományos Akadémia Mis-kolci Területi Bizottságának ErdészetiSzakbizottsága 2008. október 10-én tar-totta tisztújító gyûlését. A három északimegye erdész szakemberei dr. JungLászló vezérigazgató-helyettest (EGER-ERDÕ Zrt.) választották elnöknek. Társ-elnök Duska József igazgató (BNP), tit-kár Nahóczki László erdõmérnök lett(EGERERDÕ Zrt.). A szakbizottság je-lenlévõ tagjai, a 20 éves elnöki munkaelismeréseként, az örökös tiszteletbelielnök címet adományozta prof. dr. Ko-vács Jenõ ny. vezérigazgatónak.

Dr. Jung László ismertette a szakbizott-ság legfontosabb feladatait, többek kö-zött az erdészeti tudományterületen folyómunkák figyelemmel kísérését, a kutatókés a kutatóhelyek közötti munkakapcso-latok ösztönzését, fórum biztosítását a ku-tatók, szakemberek munkájának megmé-rettetésére és megismertetésére, a kutatá-si eredménye hasznosításának elõsegíté-sét, valamint a fiatal szakemberek PhD ta-nulmányainak elõsegítését.

(ForestPress)

Híroldal • Híroldal • Híroldal • Híroldal

A lapot Magyarország legnagyobbmédiafigyelôje, az

OBSERVER BUDAPESTMÉDIAFIGYELÕ KFT.

1084 Budapest, Auróra u. 11.Tel.: 303-4738

rendszeresen szemlézi

» OBSERVER «


Immár hagyomány, hogy a Mezõ-gazdasági Szakigazgatási HivatalKözpont Erdészeti Igazgatósága(korábban: Állami Erdészeti Szol-gálat központja) ötévenként meg-jelentet egy átfogó jellegû, orszá-gos erdõadatokat tartalmazó kiad-ványt. Ebbe a sorozatba illeszke-dik a „Magyarország erdõállomá-nyai, 2006” kiadvány is, mely or-szágos adatokat tartalmaz az erdõk-rõl, de egyes adatok megye, illetveaz erdõgazdasági tájcsoport szint-jén is kimutatásra kerültek.

A kiadvány célja – a 2006. január 1. idõpontra vonat-

kozó országos erdõállapot bemutatása, – a 2006. évi erdõállomány-gazdál-

kodás teljesítési adatainak ismertetése, – az elmúlt öt-tíz évben az erdõ álla-

potában és a gazdálkodásban bekövet-kezett változások ismertetése.

Magyarországon az erdõrõl és az erdõvédelmérõl szóló 1996. LIV. törvény írjaelõ a tartamos (fenntartható) erdõgazdál-kodást minden erdõben. A tartamos er-

dõgazdálkodással hosszú távon biztosít-ható az erdõ anyagi és nem anyagi jelle-gû szolgáltatásainak fenntartása. E kötet-ben is megtalálhatók mindazon indikáto-rok, amelyeket a magyarországi erdésze-ti gyakorlat hagyományosan használ atartamos erdõgazdálkodás ellenõrzésére,és amelyek egyúttal jól illeszkednek anemzetközi rendszerhez is.

Adatforrásként a Mezõgazdasági Szak-igazgatási Hivatal Központ Erdészeti

Igazgatósága által nyilvántartottadatok szolgáltak, elsõsorban azOrszágos Erdõállomány Adattár.

A kiadvány egyes fejezetei a ki-alakult tulajdoni és gazdálkodóiviszonyokat, az erdõ elsõdlegesrendeltetéseit, a termõhelyi adott-ságot, a fafajmegoszlást, az erdõkegészségi állapotát, az éves gaz-dálkodási eredményeket tárgyal-ják statisztikai táblázatok, grafiko-nok, tematikus térképek formájá-ban. A táblázatokban, grafikákbanmegjelenített adatokhoz rövid szö-veges értékelés kapcsolódik, mely

egyrészt fogalommagyarázatul is szol-gál a szakmai kifejezésekben kevésbéjártas olvasónak.

A kiadvány, mely 12 oldalas ismerte-tõ füzetbõl és az adatokat tartalmazóCD-bõl áll, letölthetõ a www.aesz.huoldalról, valamint elérhetõ az EurópaiErdõk Hete rendezvénysorozat kiemelthelyszínein.

MGSZH KözpontErdészeti Igazgatóság

„Magyarország erdõállományai”kiadvány legújabb kötete

„Nagybani” fatolvajt fogtak a MecsekiErdészeti Zrt. munkatársai. A falopásés természetkárosítás miatt feljelen-tett bûnözõ ügyét a rendõrség gyorsí-tott eljárás keretében vizsgálja.

Nagy tételben, megrendelésre dolgo-zó fatolvajt fogtak el a Mecseki ErdészetiZrt. Pécsváradi Erdészetének munkatár-sai október közepén. A pellérdi férfit abüdöskúti részen fülelték le az erdészek,az autóval és az éppen ellopott fávalegyütt, és feltartóztatták, amíg a rendõr-ség a helyszínre nem ért. A tettes ellen azerdészet mellett a Duna-Dráva NemzetiPark Igazgatóság munkatársai is feljelen-tést tettek, természetvédelmi övezetbetörténõ behatolás miatt.

Az erdészet munkatársai elmondták:a helyi „alkalmi” tolvajokat a keréknyo-mok alapján általában be tudták azono-sítani, ám az utóbbi idõben hagyott,rendkívül változatos nyomok gondol-

kodóba ejtették õket. A rendõrségi nyo-mozás során kiderült: a tettes egy or-gazda megrendelésére dolgozott, akiminden alkalommal más autót béreltszámára a fa elhordására.

A feljelentés nyomán a rendõrséggyorsított eljárásban vizsgálja az ügyet,és az elsõ bírósági tárgyalásra már októ-ber 22-én sor került volna – csakhogyaz élelmes tolvaj egyszerûen nem jelentmeg, elodázva így az ügy lezárását. §§

Dr. Varga Lászlóokleveles erdõmérnök és ügyvéd

vezetésével mûködõ

DR. VARGA LÁSZÓÜGYVÉDI IRODA

Értesíti tisztelt ügyfeleit, hogy az iroda címe megváltozott:

Iroda: 1201 Budapest, Ady Endre utca 200.

Aliroda: 1204 Bp., Baross u. 34/a III. em. 33.

Levelezési cím: 1725 Budapest, Pf. 75.Tel.: 06-30-858-93-78

E-mail: [email protected]

Irodánk fõbb szakterületei:• ingatlanjog• cégügyek• mezõgazdasági, erdészeti igazgatás• munkajog• számvitel, adózás

Trükkös fatolvajt fogtakaz erdészek

Honlapjaink:www.oee.hu

www.erdeszetilapok.hu

www.forestpress.hu

www.allamerdo.hu

www.erdo.hu


vitéz BODNÁR ATTILA(1923–2008)

Zala megye erdész tár-sadalmának egyik leg-ismertebb, sokak általkedvelt alakja, fél év-századon át jellegze-tes egyénisége távo-zott közülünk.

1923. február 2-án,Gyertyaszentelõ Bol-dogasszony napján

született, Szamosújváron. Ott érettségizett,majd elvégezte Budapesten a Magyar KirályiHonvéd Ludovika Akadémiát, 1944-benavatták hadnaggyá. A Duna-Tisza közénharcolt a frontvonalon, onnan került Német-országba, angol hadifogságba, ahonnan1946-ban tért vissza. „Fiam ne a szívedrehallgass, hanem az eszedre!” – írta neki édes-apja, ezért nem ment haza Erdélybe.

Nagyapja, Binder Bodnár Richárd 1886-ban Selmecen végzett erdõmérnök után, At-tila is erdész akart lenni. A Budavidéki Álla-mi Erdõgazdaságnál, Inárcson a csemete-kertben fizikai munkásként dolgozott kétévet. Kezdéskor pénz nélkül fûtetlen szobá-ban lakott, nem volt mit ennie. Az erdészmegelõlegezte az illetményfáját és eladta,így juttatta pénzhez elsõ keresetéig. Ezt sohanem felejtette el, mindig segített azon, akisegítségre szorult.

Elvégezte az ásotthalmi erdészeti szakis-kolát, kötelezõ alföldfásítási gyakorlatra Nyír-bátorba helyezték. Onnan került 1951 au-gusztusában a Nagykanizsai Állami Erdõgaz-dasághoz, Zsigárdon volt üzemegységvezetõegy évtizedig. A hivatalos szervek szándékaiellenére, igaz magyarként és jó gazdakéntmegõrizte, gondoztatta a történelmi emlék-helyeket: az Erzsébet-királynõ emléktáblát, aZrínyi-hársat és az Ödön-kutat.

1956 október 25-én Nagykanizsán, amunkástanács és a városi nemzeti bizottságkatonai testületének tagjaként, a laktanyákfelügyeletével bízták meg, az erdõgazdaságmunkástanácsa pedig igazgatóvá választot-ta. Fegyelmet, rendet tartott fenn minden-hol, igazgatói beosztásáról három nap utánlemondott. Forradalmi tevékenységéért nembüntették, de 1957-ben megfosztották had-nagyi rendfokozatától.

1961 után levelezõn elvégezte az erdésze-ti technikumot, szakelõadó, fahasználati mû-szaki vezetõ, erdészetvezetõ-helyettes be-osztásokban dolgozott, 1983-ban mentnyugdíjba a Nagykanizsa-Északi Erdészettõl.Szakszervezeti sportfelelõsként szervezte aMEDOSZ sportversenyeket, sokan ismertékországszerte. Õ maga is sportolt, pingpongo-zott és úszott. Egy tucat évet dolgoztunkegyütt. Példát mutatott az erdész életszemlé-let, a feladatok határidõre való teljesítése,emberség és betyárbecsület dolgában. Min-dig határozottan, katonásan viselkedett,szembenézett bármilyen kihívással, nem hát-

rált meg, és ki tudta vágni magát bármilyenszorult helyzetbõl. A szolgálatot a magánér-dek elé helyezte, de talált módot a kikapcso-lódásra is, hangulatot teremtve magával ra-gadta a társaságot. Emberséges bánásmódjátidézik dolgozói, a zsigárdi fák, erdõk viselikkeze nyomát, õrzik emlékét. Nyugdíjazása-kor én köszöntöttem el, élete tanulságát ígyösszegezte: „Csak azt bánom, amit nem tet-tem meg.” Huszonhárom évvel késõbb õ isrész vett, az én nyugdíjas elköszöntésemen.

1994-ben felülvizsgálták ügyét és rehabi-litálták, fõhadnagyi, késõbb századosi ran-got kapott. 2000-ben az ’56-os Vitézi Lovag-rend, 2005-ben pedig a Horthy Miklós általalapított Vitézi Rend is vitézzé avatta. 2004-ben megkapta a Ludovika Akadémia gyé-mántdiplomáját, 2006-ban a forradalom 50.évfordulóján pedig, a Miniszterelnöki Hiva-tal Szabadság Hõse emlékérmét, a Zala me-gyei Történelmi Emlékbizottság emlékérmétés Nagykanizsa város Deák emlékérmét. AHonvéd Hagyományõrzõ Egyesület és az’56-osok Országos Szövetsége nagykanizsaiszervezetei elnökükké választották.

Utolsó óráiban még nótázott egyet csa-ládja körében, szülõföldje Erdély dalait éne-kelte, édesapja és édesanyja nótáját is. Mosttalán a Tejút csillagösvényén, Csaba királyfi-val egyezteti Erdély sorsát…

2008. július 29-én kísértük utolsó útjára.Ravatalánál a Vitézi Rend tagjai álltak díszõr-séget, erdélyi dalok mellett. BúcsúbeszédetÁdám Sándor mondott az ’56-osok OrszágosSzövetsége és a Honvéd HagyományõrzõEgyesület nevében. Temetésén részt vetteka Honvéd Hagyományõrzõ Egyesület Orszá-gos Elnökségének képviselõi, valamint a vá-ros polgármestere és helyettese is. A roko-nokon és barátokon kívül elkísérték az el-múlt fél évszázad erdészeti munkatársai kö-zül mindazok, akik tehették…

Iványi Miklós

Frányó Imre (Arany testvér)(1942–2008)

Egy jó erdészkolléga hagyott itt minket. Té-vedtem! Egy kiváló erdész! Egy barát! Kivel1960-ban együtt kezdtük e gyönyörû szak-mát, és barátok tudtunk maradni majd félévszázadon át.

Közel 50 éven keresztül a gemenci erdõkközkatonája volt, amilyen közkatonák nél-kül nincsenek dicsõ hadvezérek.

1942. május 29-én született Dunaszek-csõn. Szülei földmûvelésbõl éltek. Az általá-nos iskolát is Dunaszekcsõn végezte. UtánaSárváron tanult gépészetet, de szíve az erdõ-höz húzta, s életét a természet csodálatosmûvelésével, az erdõvel jegyezte el.

1960.április 1-jén került a Dunaártéri Er-dõgazdasághoz, ahol kezdetben Alsó-Pör-bölyön Kretter Rudi bácsinál gyakornokos-kodott, majd Veránkára helyezték, ahol VáriPali bácsitól könnyen eltanulhatta a kerület-vezetés csínját-bínját.

1965-tõl a pörbölyi csemetekertben dé-delgette az erdõk utódait…

Közben Szegeden – levelezõ tagozaton– elvégezte az erdészeti technikumot, 1967októberében kinevezték a Dusnok mellettiKaraszba, ker.vezetõ erdésznek.

1968-ban kötött házasságot, melybõl egyfiú és egy leány született.

1972-ben Csertába nevezték ki ugyan-csak kerületvezetõ erdésznek, ahol 3o évenkeresztül- nyugdíjba vonulásáig- látta el fela-datát több, mint becsülettel…..

Szerette, nagy odafigyeléssel óvta, védte,ápolta az erdõt….

Különös gonddal végezte a csemeték ül-tetését, ápolását, sokszor saját kezûleg is.

Volt olyan erdõrész, melyet egyszer semkellett pótolnia, s ez itt akkor nem volt akármi.

A szakmának élt, kemény ember volt, s amunkából adódó gondok miatt sokszor talánnem a higgadtság jellemezte, de becsülte, sze-rette a jó munkásait, kik viszontszerették…

Mindenkor, mindenkivel – fõleg a rászo-rultakkal- segítõkész barát volt.

Jó humorral áldotta meg a természet, tá-gabb baráti körben is közismertek voltak ajókedvre derítõ csinytevései….

Az OEE aktív tagja, a bajai erdészet – mun-kásokért mindig kiálló – SZB titkára volt.

2002-es nyugdíjba menetele után sem pi-hent. Vállalkozóként, nem lankadó energiá-val, fiatalosan ültette, ápolta, kerítette a cse-metéket még betegsége kezdetén is.

Megható volt a család, a kollégák, a bará-tok búcsúja…

Nem volt érzelemmentes az sem, ahogyGemenc – mint Erdõ- és Vadgazdaság – kö-szönte meg az eltöltött évtizedeinek munká-ját, nem felejtve: volt az Erdõ- és Vadgazda-ságunknak egy példás szorgalmú, fáradsá-got nem ismerõ erdésze, aki sok-sok évtize-den át ápolt, nevelt megannyi csemetét, er-dõt, fiatal erdészt szorgalommal, hivatással,szenvedéllyel.

Az sem volt érzelem híján, ahogy – tol-mácsolva ugyan – búcsúzott a Gemenc, azélõ és az életet hirdetõ erdõ.

Imre! Az erdõk emlékezni fognak rád! Akaraszi, majd a csertai erdõk, ahol az összes– ma élõ – nemesnyáras a Te kezed munká-ját dicséri. S most már csak az utódoknaktudja bizonyítani háláját a sok évtizedes tö-rõdésért, gondoskodásért, amit tõled kapott.

Az élet talán nem más, mint csak egynagy-nagy álom…Barátom! Álmodd hát to-vább álmodat itt, a bajai sírkertben, megfá-radt bajai emberek mellett…És most már re-pülj, szállj, szárnyalj zavartalanul kitûzött cé-lod felé. Utadon kísérjen végig Gemenc gyö-nyörûsége. Az egész eddigi életed!

Mi is jövünk utánad! És…találkozunk azörök vadászmezõkön. Ott, ahová soha, sem-miféle tudomány nem juthat közel, de ami –talán – minden erdész, vadász túlvilági álma.

Arany testvérünk! Nyugodjál békében eszent bajai anyaföldben

Varga Rudolf

Egyesületi hírekROVATVEZETÔ: ORMOS BALÁZS


Igazán kényezteti a faiparosokat és a fátmint természetes anyagot használókat aCSER Kiadó a közelmúltban a témávalkapcsolatos kiadványaival. Közülükkettõt ajánlunk most az olvasónak. Azegyik Hans-Werner Bastian német szer-zõ „A fa mint alapanyag” c. mûve. Rész-letesen foglalkozik a fontosabb fafajokmûszaki tulajdonságaival, felhasználá-sának lehetõségeivel. De olvashatunk aragasztott fákból készült bútorokról, afurnérokról, a különféle bútorlapokról,a faanyagvédelemrõl s végül – eléggénem dicsérhetõ módon – arra biztat,hogy éljünk együtt a fával.

Szintén német szerzõ, Ulrich Meier „Fa-szerkezetes házak” címen átfogó ismere-teket ad a könnyûszerkezetes építkezé-sekrõl, a gerendaházakról, a korszerû fa-termékekrõl. Mindenesetre a kiadványtforgatva kedvet kapunk a fából valóépítkezéshez. A kiadványok az (1)3869019 telefonszámon megrendelhetõk.

Nádai Magda könyveit jól ismerik atermészetszeretetre oktató pedagógu-sok, hiszen tucatnyi jelent meg mártollából. A „Pókmûvészek, békabaj-nokok” különösen jól sikerült. A titokvalószínûleg abban rejlik, hogy aszerzõ szigorúan ragaszkodik a cím-ben szereplõ két élõlény fõszere-péhez. Nem kalandozik el a fõtémától,hanem – elsõsorban a már olvasnitudó diákoknak – a legapróbb rész-letekig ismerteti a két faj anatómiáját,élettani sajátosságait. Mindezt úgy,hogy gazdagon idéz a vonatkozó ma-gyar irodalomból. Sokat tanulhat akönyvbõl diák és felnõtt egyaránt.Minden természetszeretõnek ajánlomolvasásra, a könyvespolcra, hogymindig kéznél legyen.

Pápai Gábor

Könyvújdonságok

Nemrég tették közzé a WACAP (WesternAirborne Contaminants Assessment Pro-ject) jelentését arról a hat éven át folyta-tott vizsgálatról, amelynek során a lég-szennyezõ anyagok megjelenését mér-ték az Amerikai Egyesült Államok nyu-gati parti nemzeti parkjaiban. A vizsgált100 szennyezõ anyagból 70-et meg lehe-tett találni a hóban, a vízben, a tavak üle-dékeiben. A vizsgálat célja az volt, hogymegállapítsák: milyen veszélyt jelente-nek a levegõben található szennyezõanyagok az ökoszisztémákra és a táplá-lékláncra a nemzeti parkokban.

Gyakorlatilag a nyugati part teljesegészére kiterjedt a kutatás, amelyben afémek, valamint a félig illékony szervesanyagok megjelenését mérték. Utóbbia-kat négy kategóriába sorolták: a jelen-leg használatos peszticidek, az Észak-Amerikában régebben alkalmazottpeszticidek, az ipari-városi eredetûanyagok és az égési melléktermékek. Amintavételre az ökoszisztéma hét ele-mét választották ki: a levegõt, a havat, avizet, az üledéket, a zuzmókat, a tûleve-lûeket és a halakat. A vizsgált parkokközül a „magot” jelentõ nyolc (elsõdle-ges) parkban minden mintát az öko-szisztéma minden elemében mérték, a„másodlagosként” megjelölt további 12parkban a mintavétel és az elemzésnem volt ennyire részletes.

A higany, a dieldrin és a DDT (hasz-nálatukat 1972 és 1987 között fokozato-

san betiltották az USA-ban) a három ki-mutatott legjelentõsebb szennyezõanyag, amely a legnagyobb kockázatotjelenti az emberi egészségre és a fauná-ra. Az alaszkai területen és a Washingtonállambeli Olimpia Nemzeti Parkban azelõírt küszöbérték fölötti higanytartalmatmértek halakban. A halászatból élõkremegállapított küszöbértékeket a mért ér-tékek minden parkban meghaladták, ki-vétel az Olimpia Nemzeti Park a magadieldrin-értékeivel, illetve a Sequoia andKings Canyon és a Glacier nemzeti par-kok a DDT vonatkozásában.

(www.greenfo.hu)

Megmérettetett amerikai nemzeti parkok

Az Erdészcsillag Alapítvány Ku-ratóriuma 2008. október 17-iülésén tárgyalta a 2008. évi szo-ciális segélykérelmeket. A Ku-ratórium a pályázati felhívásrabeérkezett 24 fõ segélykérelmételfogadta, 7 fõ részesül 80 000,-Ft, 17 fõ részesül 40 000,- Ft tá-mogatásban.

Gémesi Józsefa Kuratórium elnöke

Új belépõk

Visegrádi HCs: Kovács Andrásem., Kecskeméti HCs: Princz Istvánegyéb középfok, Sasvári Imre et.


Szakmai rendezvény keretében mutattabe a Pilisi Parkerdõ az ócsai turjános vé-dett erdõk természetközeli kezelésénekkialakult gyakorlatát. Napjainkban méghazánkban, de nemzetközi szinten isegyedülálló a sík vidéken folyamatos bo-rítást célul kitûzõ erdõk természetközelikezelése. Ültetvényszerû nemesnyárasokhelyett õshonos magyarkõris- és égerer-dõket hoz létre a Pilisi Parkerdõ Zrt. azÓcsai Tájvédelmi Körzet erdészeti keze-lésben lévõ területén. Az évekkel ezelõttindított program biztató eredményeitszakmai napon mutatta be a házigazdaRáckevei Erdészet. Az ország minden tá-járól érkezett erdészek mellett ott voltakaz Országos Erdészeti Egyesület és a zöldcivil szervezetek (WWF Magyarország,Védegylet, Palocsa Egyesület, Pro SilvaHungária) és a sajtó képviselõi. A ren-

dezvény célja kettõs volt. Egyrészt bemu-tatni azt, hogy nemcsak a hegyvidékibükkösökben lehet folyamatos borítássalerdõt kezelni, másrészt, hogy a termé-szetvédelem céljainak megfelelõ erdõke-zelés egyáltalán nem idegen az állami er-dészetektõl. A Duna–Ipoly Nemzeti ParkIgazgatóságának szakemberei szintén je-len voltak a bemutatón, akik ismertettéka terület természetvédelmi értékeit. A te-repi program során a résztvevõk többpéldát is láthattak a természetközeli er-dõkezelés lehetõségeibõl. Az idõs, állé-konyságban meggyengült tuskósarj kõrisláperdõket természetes úton magról újít-ják fel csoportos, illetve szálaló vágások-kal. A csoportok mérete tizedhektárosnagyságrendû. Az eljárás még nem álta-lános a gyakorlatban, mivel az ilyen er-dõket általában tarvágás után mestersé-

gesen újították fel. A középkorú kõrise-sek esetében a tervezett kezelési eljárás aszálalás. Az Országos Erdészeti EgyesületErdõmûvelési Szakosztálya és a civilszervezetek képviselõi elismeréssel mél-tatták a bemutatókon látottakat. A PilisiParkerdõt Csépányi Péter termelési éstermészetvédelmi fõmérnök, az Erdésze-tet Rittling István erdészetvezetõ képvi-selték, akik a rendezvény szakmai leve-zetõi voltak. A szervezésben tevékenyenrészt vett Szabó Csilla erdõgazdálkodásiosztályvezetõ és a helyi kerületvezetõ,Monori Alfréd erdész. Urbán Pál szakosz-tályelnök a bemutatót követõen rövidenbeszámolt az erdõtörvény elõkészítésé-nek helyzetérõl.

Lomniczi Gergely Fotó: Pápai Gábor

Erdõnevelési bemutató Ócsán


Az elmúlt évszázadokban – különö-sen a Bakony erdõségeiben – mégnem volt ritka az idomított sertés-sel vagy kutyával szarvasgombátkeresõk látványa. Olyannyira nem,hogy csak az egyházi birtokokonmázsaszámra gyûjtötték és vittékBécs felé ezt a mára olykor aran-nyal felérõ fûszergombát. Az utób-bi két évtizedben felújultak a ter-mesztési próbálkozások, de egy-kétkivételtõl eltekintve, csak próbál-kozások maradtak. Nos, õsszeltöbb rendezvény is bizonyítja,hogy úgy látszik feléledt Csipker-ózsika álmából a téma.

Triflaidénynyitó szent miseA Magyar Szarvasgombász Szövetség ke-retén belül 2005-ben megalakult a Szent

László Szarvasgomba lovagrend, mely-nek legfõbb célja a szarvasgombászat régelfeledett hagyományának feleleveníté-se, elterjesztése, kultúrájának ápolása. Je-lenleg mintegy 30 lovag küzd a triflásza-tért. Nemes hagyományt teremtve, a Lo-vagrend legnagyobb éves rendezvényé-nek számít a triflaidénynyitó szent mise,melyet második alkalommal a jászszen-tandrási római katolikus templombanKladiva Imre kanonok celebrált.

A templomban az oltár elõtt álló kisasztalon, egy díszes párnán elhelyeztéka nemzetközileg elismert, nagy elõdföld alatti gombakutató: Szemere Lászlógombagyûjtõ kapáját, a Lovagrend ava-tó kardját, valamint két képet SzentLászló királyról. A különleges misére aLovagrend zászlója is felhívta a tem-plomba belépõk figyelmét. A kanonok

áldást osztott a Lovagrend tagjaira és atemplomban felsorakoztatott szarvas-gombász ereklyékre.

Mise után az ünnepség StuchlickLászló birtokán folytatódott, aki a Jászsá-gi Hollós László Triflász Egyesület tagja.A Szent László Szarvasgomba Lovagrendszarvasgombás ínyencségekkel várta avendégeket. A különleges fogásokat Pa-licz Sándor szakács készítette.

A gasztronómiai örömök után követ-kezett az Elsõ Magyar SzarvasgombászEgyesület (EMSZE) által alapított emlé-kérmék átadása. Dr. Bratek Zoltán, aSzent László Szarvasgomba Lovagrendnagymestere és egyben az EMSZE elnö-ke köszöntötte a megjelenteket, és be-számolt a hazai szarvasgombászat hely-zetérõl, problémáiról.

Dr. Bene Ferenc, Hajdú Mihály, Ka-moncza István és Till Ervin Iván HollósLászló emlékéremben részesültek. Dr.Vikor Judit és Dr. Bratek Zoltán Szeme-re László emlékérmet vehettek át.

A kitüntetések átadása után a Stuch-lick család átkalauzolta az érdeklõdõketaz Elsõ Magyar Triflász Emléktárba,mely 2002. óta fogadja az odalátogató-kat. A múzeum megtekintése után a há-zigazda bemutatta saját szarvasgomba-ültetvényét. Az ültetvény 2002-ben léte-sült a Francia Mezõgazdasági Kutató In-tézet (INRA) és az ELTE együttmûködé-sével létrejövõ ültetvényhálózat része-ként. Az ültetvényen francia (Tuber me-lanosporum) és nyári szarvasgombávalmikorrhizált (Tuber aestivum) tölgy-,gyertyán-, mogyoró- és feketefenyõ-csemeték találhatók. Az ültetvény sike-resnek mondható, mert már megjelen-tek a fák körüli ún. égésfoltok, melyekjelzik, hogy az ültetvény hamarosan ter-mõre fordul.

SzarvasgombászokLovagok és termelõk

Hõgyészen szarvasgombanapokattartottak.

Gazdag gasztronómiai és szakmai pro-gramok váltották egymást a szép szám-mal megjelent – fõleg magánerdõ-tulaj-donos – érdeklõdõ részvételével. Csor-bainé Gógán Andrea a gödöllõi egye-tem kutatásait, majd a Magyarországontalálható szarvasgombafajokat ismertet-te. Úgy mint a nyári, a téli, a nagyspó-rás, az isztriai, a homoki, a fehér, a ké-sõi és a vörösesbarna fajokat, ezek ter-mõhelyi igényét, elterjedését.

Felforrósodott a terem, amikor aszervezõ Ulrich József termelõ ismertet-te tízhektáros ültetvényének történetét.Azzal kezdõdött, hogy a területén lévõidõs cserfa alatt kilónyi szarvasgombáttalált. Utánanézett a termesztésnek,majd, kellõ mennyiségû tölgymakkotmikorrhizált és vetett el. Az elsõ, nyol-céves erdõsítése ez évben fordult ter-mõre, melyet a terepi bemutató alkal-mával ismerhettek meg a résztvevõk.

Megtudhattuk, hogy az oltott makk(200-300 kg) költsége egymillió forinthektáronként. Hogy a szarvasgomba

fõleg a meszes, jó vízgazdálkodású tala-jokat kedveli. Éppen ezért nagyon fon-tos az alapos talajvizsgálat. Nem árt, habekerítjük a területet, mert nemcsak a

négylábú károsítók okozhatnak kárt,mivel a gomba kilóját 20-60 ezer forin-tért értékesíthetjük. Ezzel kapcsolatbanjegyezte meg az egyik résztvevõ, hogyaz Alföldi térségekben már a természe-tes élõhelyét dúlják a megélhetési bû-nözõk. A látottak alapján mindenesetreérdemes elgondolkodni a szarvasgom-ba-termesztésen.

Ez évben jelent meg Bagi István ésFekete András Oszkár szerzõktõl a szar-vasgombász-mesterségrõl minden rész-letre kitérõ, tartalmában és kivitelébenegyaránt igényes kiadvány.


Te jó ég! Megint egy vadászkönyv, só-hajtottam, amikor megkaptam a kézi-ratot. Hát már megint könyvet írt ka-landjairól valaki, aki puskát vesz a ke-zébe, zsörtölõdtem. Azután azon vet-tem észre magam, hogy nem tudom le-tenni. Szemvillanás alatt vitt át az idõ-kapun, a kezdetekhez, a háború elõttifalusi élet sajátos, mára tovatûnõ vilá-gába. A különleges „vadászösztönûvércsoporttal” születetett gyermek, Vö-rös István belekóstoltat a világégés he-lyi borzalmaiba, az elmúlást siettetõ,értelmetlen emberi tevékenységbe. Deez sem csillapította az õsi ösztön ka-maszodó vágyait a verébtõl az „igazi”zsákmányig. Eredeti leíró stílusa tartjafogva az olvasót, aki a természet mû-ködésének olvasása közben azon vesziészre magát, hogy ott áll levett kalap-pal a zsákmány felett. Mivel az író or-vos, olykor hasznos eligazítást kapunkkülönféle nyavalyák gyógyításához,mely nemcsak a testnek, hanem a lé-leknek is enyhülést ad. Mint a belügye-seket gyógyító kórház fõorvosa, bepil-lantást ad a 10-es kórterem rejtélyénkeresztül sajátos munkájába.

De azért mégiscsak a vadászatról olvas-hatunk, s noha a zsákmány örömére éhespuskással van dolgunk, közben leckét ka-punk a sokszor hiányzó vadászetikából is.

Dr. Vörös István könyve tanít, nevel…elgondolkoztat.

Kapható decembertõl a könyvesbol-tokban.

A legszebb karácsonyi ajándék

Gógán Andrea és a szervezô, Ulrich József Az ültetvény egy részlete

erdészeti lapok 143. évf. (2008.) 11. sz. (november) · erdÉszeti lapok az orszÁgos erdÉszeti...

Documents