erdészeti lapok 2006. 141 évf. 7-8. füzet · 2009-09-02 · 200 erdészeti lapok cxli. évf....

ERDÉSZETI LAPOKA Z O R S Z Á G O S E R D É S Z E T I E G Y E S Ü L E T F O L Y Ó I R A T A

CXLI. évfolyam • 2006. július-augusztus

ALAPÍTVA 1862-BEN

„Talán sohasem volt olyan szükségaz erdészetben egységre, mint napja-inkban. Akik kívülrõl nézik az erdésze-tet, gyakran emlegetik olyan ágazat-nak, amelyben a szakemberek, az er-dészek szeretik a szakmát, összetarta-nak, támogatják egymást a célok meg-valósításában. Bizonyos fokig ez így isvan és meghatározott idõszakokban ál-talános is volt. Napjainkban azonban(belülrõl nézve) ez az egység bizonysok kívánnivalót hagy maga után.

A gazdaságirányítási rendszer válto-zása, a gazdaságok lényegesen nagyobbönállósága, a közvetlen központi irányí-

tás átváltása közvetett irányítássá felszín-re hozta, hogy a hagyományos egyetértésinkább az erõs központi irányítás követ-kezménye volt, mint abból a belsõ meg-gyõzõdésbõl adódó elhatározás, magatar-tás, amely a részérdeket alárendeli azágazat érdekeinek, azzal számolva, hogyha az ágazat dolga újra jól megy, akkor arészérdekek, a vállalati elgondolások ishamarabb valóra válnak.

Ez a gond napjainkban is fennáll. Aza veszély fenyeget, hogy vállalati érdekek,személyi törekvések háttérbe szoríthatjákaz ágazat érdekeit és ez végsõ soron visszafog hatni a részérdekekre, egyéni aspiráci-

ókra is. A következõ idõszak fogja eldönte-ni: képesek-e az erdészet különbözõ be-osztásában levõ vezetõi megérteni, hogymost végzetes az erdészetnek, ha minden-ki a maga útját járja, saját kapcsolataitépíti ki és nem arra törekszik, hogy közösügyeinket megbeszélve egységesen csele-kedjünk. Ennek az egységes szemléletnekés cselekvésnek a kialakításához, megerõ-sítéséhez kíván az Országos ErdészetiEgyesület hozzájárulni egész tevékenysé-gével. Konkrétan mai közgyûlésünkkel is,többek között azzal, hogy ezt a rendezvé-nyünket a Magyar Néphadsereg Veszpré-mi Erdõgazdasága rendezi a Balaton-felvidéki EFAG és a Veszprémi Erdõren-dezõség közremûködésével és azzal, hogyjelszavunkká tettük az egységet. Ágaza-tunk közvéleménye elítél minden olyantörekvést, vagy cselekedetet, amely egyénivagy csoportérdekeket helyez elõtérbe, ésazt kívánja, hogy mindenki érezze tettei-nek súlyát most, amikor minden erõtössze kell fogni az elõttünk álló igen ne-héz feladatok megoldása érdekében.”

A Bakony térségében tevékenykedõerdészeken mindez nem múlik, hiszena közös rendezvény is példázza, hogymegvalósítható.

ÉÉllhheettõõ ttáájjéérrtt,, éérrttéékkeess ffááéérrtt eeggyyüütttt!! TTeerrmméésszzeetteesseenn.. A vándorgyûlés jelmondata önmagáért beszél. Hangsúlyozza az erdõ szûkebbés tágabb térségben betöltött nélkülözhetetlen szerepét, a gyarapodó és urbá-nus életet élõ ember fokozott elvárását, egyben jelzi a kihívást az erdész sok-rétûvé vált munkájával szemben. Az értékes faanyagot adó erdõ nevelésekorennek a feladatnak egyre inkább úgy kell megfelelni, hogy eleget tegyünk atársadalom közjóléti elvárásainak is, következetesen ragaszkodva a szakmá-ban felhalmozódott évszázados tapasztalatokhoz. Az „együtt” azonban máratúlmutat az erdészek szakmán belüli együttmunkálkodásán. Az erdõvel valófoglalatosság folyamata az évek során többszereplõssé vált..

Hatásos és eredményes képviseletünket azonban csak összefogássaltudjuk érvényre juttatni. Együtt. Természetesen. Erre figyelmeztet egykorielnökünk, Madas András – a térségben 30 éve tartott vándorgyûlésen – el-hangzott beszédében. Ebbõl idézünk.

Szervezôk, házigazdák, rendezôk a baráti találkozó színhelyén

A harmadik oldal

„N incs magyar ember, de még külföldönis ritkán találni mûvelt egyént, ki a vi-lágon annyira elhirhedt Bakonyt leg-

alább névszerént ne ismerné.Ifjukorom óta nem mindennapi elõszeretettel viseltet-

tem ezen erdõ rengetegei iránt, és midõn újonckorom-ban mesterünk annak természeti szépségeit: az õs bük-kök majd égig nyuló száz és száz éves fáit, egyeshegytetõk angolkertszerü serdülõ pagonyait, a korláto-latlan Gerence egerfákkal jelélt kigyódzó tekervényeit,és a telített zöldben pompázó, tengernyi illatos virággaltarkított verõfényes réteit, továbbá hajmeresztõ útait,regényes hegyszorosait leirá. Fel is használtuk szabadóráinkat a terjedelmes erdõ minden iránybani beba-rangolására. Készitettünk pálcikákból malmokat, me-lyeket a sokszor rakoncátlan Gerence csendes hullámi-ra biztunk; sütögettük önöszvehordta száraz ágakparázsa alatt a Bakony fõterményét, a jó lisztes burgo-nyát. Rákásztunk saját készitményü varsával, eprész-tünk, vargányáztunk, és hosszu kirándulásainkbólvisszatérve többnyire a páratlan szépségü hármas for-rás terebélyes bükkjei alatt nyugodtunk meg.

A cser és nyir ritkább, ugy szintén a fenyõ is; az utol-só okszerü mûvelés eredményeként egyedül a zirci ha-tárban jõ elõ, s sürü erdõként régebben nagy mennyi-ségben létezett Fenyõfõ mellett is, ugyszintén Rátot kö-rül, hol manap is egyik dülõ fenyõs névvel neveztetik;elszórva leginkább az oszlopi és devecseri határban ta-láltam.

Hogy az említett fanemeken kívûl mások is, és pedignagyobb mennyiségben létezhettek egy helyen, azt elég-gé bizonyítják a Som- és Körishegy valamint az Ihar- ésGyertyánkútféle elnevezések. Ezeknek manap csak hir-mondói maradtak; -– a szil- a hárs- vad körtvély- és al-mafa, fõkép pedig az erdõk gaza a kecskefüz nem hi-ányzanak ugyan, de azért mégis megmaradunk amel-lett, mit feljebb állitottunk, – miszerént az egyéni szá-mot tekintve a bükk mindnyájukat tulszárnyalja.

A kisebb fák vagy cserjék közt emlithetjük a bangitát,festõ kökényt, kecskerágót, mogyorót, barkócát, hályog-fát és a venyigés bércse hajló szárától gyakran átkaroltgalagonyát.”

Rómer FlórisA Bakony (1860.)

Tartalom

Vándorgyûlés 2006 ..........198–221

Vahid Yousefi–Vahidné Kóbori Judit::A világ erdõgazdálkodása, fatermelése és faipara ........222

Erdészeti cselekvési terv az EU-ban ..............................227

Gémesi József:Erdõgondozás Magyarországon – állami segítséggel ......228

Balogh Lajos–Csoboth Ildikó–Kovács Gábor–Tímár Gábor:Az akác termesztésének termõhelyi lehetõségei ..........230

Rédei Károly–Veperdi Irina–Osváth-Bujtás Zoltán:Az akác szelekciós nemesítésének újabb eredményei ....234

Vereb István:Erdészeti vezetõk találkoztak Baktalórántházán ..........235

Istvánffy László:A szén-dioxid tündöklése és hanyatlása........................236

Pallagi Ferenc:Külföldi tapasztalatok az erdészeti ágazati kommunikációban ..........................239

Sárvári János:A bajor példa ................................................240

Zétényi Zoltán:Az erdészet kommunikációs állapotáról........................242

Ormos Balázs: Bányász–Kohász–Erdész TalálkozóEgerben ..............................................244

Lomniczi Gergely:Akadálymentes tanösvény ....................................................245

Urbán Pál:Az év erdésze 2006. ................................................................246

Egyesületi hírek................................................................248

Detrich Miklós:Áramtermelõ biomassza kiserõmû Szentendrén ..........252

ERDÉSZETI LAPOK • Az Országos Erdészeti Egyesület folyóirata CXLI. évfolyam 7–8. szám (július–augusztus)FÔSZERKESZTÔ: PÁPAI GÁBOR • A SZERKESZTÔBIZOTTSÁG ELNÖKE: HARASZTI GYULA

A SZERKESZTÔBIZOTTSÁG megalakulóban.SZERKESZTÔSÉG: 1027 Budapest, Fô u. 68. Telefon/fax: 201 77 37 • Mobil: 06 30 97 15 255 • e-mail: [email protected]Ó: Országos Erdészeti Egyesület, 1027 Budapest, Fô u. 68. • FELELÔS KIADÓ: DR. PETHÕ JÓZSEF elnök

Nyomdai munkák: INNOVA-PRINT, Budapest • Felelôs vezetô: ifj. Komornik FerencA kézirat lezárva: 2006. június 30.ISSN 1215-0398Terjeszti az Országos Erdészeti Egyesület. Felvilágosítást a lappal lapcsolatban az Egyesület ad. Megjelenik havonta.A beküldött kéziratokat, fényképeket nyilvántartásba vesszük. A cikkek, írások nem feltétlenül azonosok a szerkesztô véleményével, azok tartalmáért min-denkor a szerzô felel. Honoráriumot megegyezéssel csak felkért írásokért, illetve grafikai munkákért fizetünk.A címlapon: A Bakony térképe 1528-ból. Fotó: Pápai Gábor.

198 Erdészeti Lapok CXLI. évf. 7–8. szám (2006. július–augusztus)

Feketefenyves átalakítása természeteslombos erdõvé a Balaton-felvidéken.Hegyestûi geológiai bemutatóhely pano-rámával és borkóstolóval. Balatonfüredi Tagore sétány megtekintése.

A balatonakali szakmai program so-rán az itt található, vélhetõen telepített,elegyetlen feketefenyvesek õshonos,állékony, lombos erdõkké történõ átala-kításának különbözõ fázisait tekinthet-ték meg a résztvevõk, akik láthattak fris-

sen, ill. egy-két-három éve végvágottfenyvest és befejezéshez közelítõ felújí-tást is. A természetes folyamatokra ala-pozott átalakítás jó példája a természetés az erdész együtt munkálkodásának.

Hegyestûn megtekintettük a Bala-ton-felvidéki Nemzeti Park geológiaibemutatóhelyét, a geológiai kiállítást, afelhagyott bazaltbányát, és a hegyre fel-kapaszkodva megcsodálhattuk a Bala-

ton-felvidék változatos vidékét. Bala-tonfüreden, a világhírû Tagore sétá-nyon rézfúvós együttes várta a vendé-geket, amit ünnepi köszöntõ és koszo-rúzás követett.Füred, magyar falu, Zala, az új ren-

dez. szer. Veszprém vmegyében,igen közel a Balatonhoz, Veszprém-hez 3 óra, 186 kath., 921 ref. 20 zsi-dó lak. Van egy szép új ref. szentegy-háza, nagy erdeje, szép szõlõhegye,melly igen erõs olajos, aranyszínûbort terem. Szántóföldje kevés. F. u.közbirtokos urak, és a Veszprémkáptalan. Savanyúvize s fördõje Ma-gyarországon az elsõk közé tartozik.

I. sz. program (Bakonyerdõ Zrt. BalatonfürediErdészet, Hegyestû)

Élhetõ tájért, értékes fáért együtt!Természetesen.

Erdészeti Lapok CXLI. évf. 7–8. szám (2006. július–augusztus) 199


Magyarország piacvezetõ parkettagyá-rának megtekintése, a Balaton-felvidé-ki Erdei Iskola ünnepélyes avatója,ízelítõ a balatoni borokból.

A Bakonyerdõ Zrt. zalahalápi par-kettagyárának bemutatásával kezdõ-dött a program. Itt ismertették az újtechnológiai fejlesztéseket és az or-szág elsõ PanLoc rendszerû, önzáró,minõségi készparketta gyártását. Agyárból a Monostorapáti Erdészet te-rületére, a Balaton-felvidéki Erdei Is-kola ünnepélyes átadásához buszoz-tak át a résztvevõk, bemutatták azépületeket, a kiegészítõ létesítménye-ket, valamint az Öreg-bükk tanösvényegy szakaszát. Az iskola melletti rétengazdag motorfûrész-kiállítást tekint-hettek meg a résztvevõk.

Haláp, magyar falu; Zala megyé-ben, Tapolczához ½ óra, egymagánló hegy tövében: 612 kath., 9zsidó lak., kath. paroch. Szentegy-házzal. Határa homokos; bora sok;erdeje van. F. u. közbirtokosok. Ut.p. Sümeg.

Monostor-Apáthi, magyar falu, Za-la vgyében, a budai országútban, azÉger vizénél, 1004 kath., 5 zsidó lak.Kath. paroch. szentegyház. Nagy ki-terjedésû erdeje bikk, tölgy, cser ésgyertyánfákból áll. Közepén van egypuszta kolostor és szentegyház.Gabonatermõ földje bõ és jó. Rétjeigazdagok; vízimalmokkal bír. F. u. aveszprémi püspök. Ut. p. Sümeg.

II. sz. program (Bakonyerdõ Zrt. Monostorapáti Erdészet)


Roth Gyula és Majer Antal nyomdokán.Bakonyi bükkgazdálkodás és vadászat. A Roth Gyula tanösvény avatása.

A program során a Magas-Bakonnyalismerkedhettek meg a résztvevõk.Farkasgyepûn, az autós pihenõtõl indu-ló „Roth Gyula tanösvény” avatása utánrövid sétát tehettünk a Pisztrángos-tóig.A tanösvény az 1936-os IX. IUFRO kong-resszus útvonalát eleveníti fel, bemutat-va az akkori kísérleteket, melyeket RothGyula vezetett. Az Ugodi Erdészet terü-letén a bakonyi bükkgazdálkodásrólkaphattak információt a jelenlévõk.

A Witt emlékhelynél nagyszerû pa-noráma nyílt a Bakonyra. Huszárokelõ-pusztán a Bakonyerdõ Zrt. vadgazdál-kodása került bemutatásra, kis fegyver-és trófeakiállítással együtt, ahol meg-nyitották a Széchenyi Zsigmond emlék-szobát.

III. sz. program (Bakonyerdõ Zrt. Farkasgyepûi,Ugodi Erdészet)

Farkasgyepû v. Koplaló, puszta,Veszprém vármegyében. Ut. postaVároslöd.

Bakonybél, magyar falu, Veszp-rém vgyében a Bakony közepén,egy keskeny, de kies völgyben,1044 kath. lak s paroch. szentegy-házzal. Apátságát még Szent-Ist-ván király alapította a benedekiekszámára, s 1030-ban megerõsí-tetett. Ezelõtt független volt, demost a szentmártoni fõapáttólfügg. Határa igen hegyes és nemigen termékeny. Századoktólfenálló bikkes, tölgyes erdeje igenszép. A helység felett fölemelkedõSomhegy, legmagasabb hegycsúcsa Bakonyban. F. u. a bakonybéliapátság. Ut. p. Veszprém.


A Szentgáli Tiszafás megtekintése, erdeiiskola bemutatása.

A Szentgáli Tiszafás az ország elsõ,1951-ben természetvédelmi oltalom aláhelyezett erdõtársulása. A közel 240 havédett terület egyedülálló erdõterület,ahol a tiszafa természetes állapotában ta-lálható meg. A ’70-es években végzettfelmérés 120 000 db-ot, míg a 2004-benvégzett számlálás kb. 14 000 db-ot talált,annak ellenére, hogy a két legjelen-tõsebb elõfordulási helyet a Balaton-fel-vidéki Nemzeti Park és a HM VERGA Zrt.bekerítette. A terület természetvédelmi

kezelõje a HM Verga Zrt., amely együtt-mûködve az ÁESZ Veszprémi Igazgató-ságával és a Balatoni Nemzeti Parkkal, azáródott bükk felsõszint megbontásával(gyûrûzés) mindent elkövet annak érde-kében, hogy a csökkenõ egyedszámú ti-szafa felújulhasson. A kialakított fogadó-épület és sétaösvény bemutatja a mik-lóspálhegyi állományrészeket, a külön-bözõ korú tiszafa elõfordulását..

A Hubertusz Erdei Iskolát a HMVerga Zrt., együttmûködve Ajka városönkormányzatával 2002-ben kezdteépíteni és mûködtetni. Jelenlegi formá-ját 2005-ben kapta. Kialakításra került

két oktatóterem, harminc fõ részére té-liesített szálláshely, melegítõkonyhásétterem, játszótér, apróvad-bemutató.Az elmúlt években az iskola programja-in 4000–4500 kisiskolás vett részt az or-szág minden részébõl.

IV. sz. program(HM VERGA Zrt. Kabhegyi Erdészet)

Szent-Gál, népes magyar helység, Veszprém vármegyében, a Bakonyban, 452kath., 41 evang., 2714 ref. lak., kath. és ref. anyaszentegyházakkal. Szántóföld-jébõl két nyomás síkon fekszik, a többi hegyen, völgyön. Erdeje roppant, s ben-ne nagy vadak is tanyáznak; azonban e szép erdõ irtogatás és tömérdek favágásáltal, mind a mellett hogy zár alá vétetett, fogy és ritkul. Legelõje a Bakonybanelég, de rétje kevés. Számos õrlõ- és deszkametszõ-malmokkal bír. Hajdan aszent-gáliak királyi vadászok voltak, s e czímmel éltek, azonban ma is szép sza-badságokkal bírnak, nevezetesen helybeli nemességgel (territorialis nobilitás), sinnen magyarázhatni meg a házak szörnyû népességét. Egyébiránt mind a mainapig megmaradt azon szokás, hogy évenkint a királyi udvarnak különféle nagyvadakat visznek, hódoló kötelességök jeléül. Ut. p. Veszprém.

Tési szélmalom és kovácsmûhely megte-kintése, bükkgazdálkodás a Bakony-ban, harangszentelés.

Tésen az erdészet mûködési terüle-tének jellegzetes színfoltjával, a MagyarHonvédség által használt gyakorló- éslõtérrel ismerkedtek a résztvevõk. Eztkövetõen az 1970-es évek végén felújí-tott tési szélmalom és kovácsmûhelymegtekintésére került sor. A kultúrtör-

téneti hely érdekessége, hogy a malomma is mûködõképes.

A 2002-ig gyakorlatilag feltáratlanerdõtömbben a HM Verga Zrt. a kifeje-zetten nehéz terepviszonyok ellenérekb. 9 km erdészeti feltáró utat épített.

Római Fürdõn (Bakonynánai GalyaSzurdok, a térség egyik kedvelt kirándu-lóhelyével ismerkedhettünk. Ezt követtea Honvéd Kincstár megmentett harangjá-nak újraszentelése a Nádasdy Parkban.


Tés, magyar–német falu, Veszprémvgyében, 742 kath., 584 magyarágostai, 7 zsidó lak., kath. és evang.paroch. szentegyházzal. Hegyes ha-tár. Nagy makkos és vadas erdõ aBakonyból. F. u. a fejérvári püspök.Ut. p. Veszprém.

V. sz. program (HM VERGA Zrt. Királyszállási Erdészet)

Az elsõ írásos feljegyzés Tésrõl 1086-bólszármazik. Abban az idõben a Fennsík abakonybéli bencés kolostorhoz tartozott. Avagyonösszeírás szerint a tésiek már falu-közösségben éltek és földet mûveltek.

A tési úrbéresek, jobbágyok ÚRBÉRESszerzõdést kötöttek a préposttal. 27pontban foglalták össze a feladatokat,az erdõhasznosítással kapcsolatos fon-tos teendõket. Íme néhány ezek közül:

„Az erdõ az uraságot illeti, egyedültûzre és épületre való fát, magtermõ fá-kon kívül a maga szükségletére a szegé-nyeknek hordani szabad lészen…”

Ez lehetett talán a térségben az elsõ„erdõvédelmi” intézkedés, az erdõ fenn-tartására való törekvés. A makktermõ fákvédelme a makkoltatás érdekében tör-tént, ugyanis makkbért kellett fizetni.

Korlátozás alá esett a vadászat is:„…hogy a parasztság a munkától el

ne szokjon, és dolgaiban hátramara-dást ne szenvedjen, a madarászat ésvadászattól a jobbágyság eltiltatik. Ha-nem amikor az uraság vadászni fog,minden gazda vagy zsöllér évente egy-szer hajtani köteles elmenni…”

Bizonyára e kor Bakonyát idézi Er-délyi József:

„…megolvasta fáidat / ez a világ ré-gen / számba vette a vadat / erdõd sû-

rûjében. / Bakony alján, Bakonyban, /akárhol az ember, / tagosított pagony-ban uraké a fegyver…”

Az 1770-es években szabályozták azúrbéres viszonyokat. Az URBÁRIUM alakosság számára biztosította a „fai-zást”, a makkoltatást; ezek már bizo-nyos elõrelépést jelentettek.

A tési határban a vadászati jog azuradalmat illette meg. Ez nagy feszült-séget okozott, hatására nagymértékbenelharapódzott az orvvadászat, amiszinte napjainkig is tart.

A XX. század elején létrehozták azERDÕBIRTOKOSSÁGOT, az úrbéreseknekátadott erdõterület kezelésének céljából.

A fõerdész kijelölte a vágásra érett fá-kat, ezeket megszámozták, majd „facé-dulákat” készítettek, és a kocsmábanmegtartották a húzást. Télen a családok,rokonok kalákában végezték el a kiterme-lést, szigorúan az elõírásoknak, a szak-mai követelményeknek megfelelõen.Erdõõrt is alkalmaztak, mert szívügyük-nek tekintették az erdõvel való törõdést,védték, óvták az erdõt.

A szurdok felsõ végén van a Kõpajta,hatalmas sziklatömbök egymásra bo-rulva valóban pajtához hasonlít. Abarlangszerû képzõdményt az õsemberis lakta. 1945 januárjában fõhadiszál-

lás volt bent, rengeteg hadfelszerelésmaradt hátra a barlangban.

A Fennsíkon számtalan érdekes ter-mészeti-erdészeti jelenség található, né-hány ismertebb: a Kistés alatt húzódóCsöpögõ-árok, a Gaja-völgyében aRómai-fürdõ, a Vadalmás, a Kálistók,a víznyelõk, a Királyszállásra felfutópáratlan szép Burok-völgy.

Szemet gyönyörködtetõ a Fennsíknyáron, a hullámzó sárga búzatengertkörülölelõ erdõgyûrûvel… közepén aszélmalommal.

Köveskuti György


A Zirci Ciszterci Apátság épületeinekmegtekintése, bükkgazdálkodás a Ba-konyban, harangszentelés.

Zircen, a Bakony fõvárosában – az1727-tõl több mint 100 éven keresztülépített – Ciszterci Apátság magyarorszá-gi központjának épületegyüttesével is-merkedhettünk ( Bazilika Minor, termé-szetrajzi múzeum, Széchenyi mûemlék-könyvtár).

Bükkgazdálkodás a Magas-Bakonyerdõgazdasági tájegységben, Porvaközséghatárban, az egykori Peacovicsgrófi birtokon. A 2005-ben átadott Pin-tér-hegyi Parkerdõ fogadóközpontjátlátogattuk meg, ahol ismertetõt hallhat-tunk az erdõgazdaság közjóléti szerep-vállalásáról.

Ezt követte a Honvéd Kincstár meg-mentett harangjának újraszentelése aNádasdy Parkban, az V. programrésztvevõivel közösen.

Zircz, német m.v., Veszprém vmegyé-ben, a Bakonyban, ut. p. Veszprém-hez északra 3 óra: 1780 kath. lak, kikfõleg mesterségekbõl, földmûvelésbõl,fa eszközök készítésébõl és fuvarozás-ból élnek. Nevezetes e város a cisterci-ta szerzet gazdag apátságáról, mellymég 1198-ban alapítatott, s 1814-tõlfogva a pásztói és pilisi apátságokkalegyesíttetvén, most egészen független.Az apátsági szentegyház Gizela király-nétól építtetett, de már megrongálta-tott templom romjaira épült. Ékesítike várost a szép ízlésû apátsági kastélys az urasági gyümölcsös. A mezei gaz-daság okszerûen vitetik, melly által azitteni meszes, s agyagos föld is ter-mékenynyé tétetett, egy nagy darabvizenyõs tábla föld pedig szép réttéalakíttatott. Van itt szép uradalmi te-henészet, több vízimalmok, fiatalfenyves, a Bakonyból roppant bikkesés tölgyes erdõ, sok gyümölcs, deszõlõhegy az itteni hideg éghajlat mi-att nincs. Bírja a helybeli apátság, s aváros feje egy uradalomnak.

VI. sz. program(HM VERGA Zrt., Zirci Erdészet)


A Tihanyi-félsziget bemutatása, különöstekintettel az Európa Diplomás területre

Séta a Belsõ-tó partján az Aranyház-forráskúpra, közben ismerkedve a Ti-hanyi-félszigettel, különös tekintettel azEurópa Diplomás területre és az erdé-szeti szakmai vonatkozásokra.

A tihanyi levendulatermesztés múlt-jának és jelenének rövid bemutatásáthallhattuk az új levendulaültetvénynél.

Hála az esõ utáni szép idõnek, azAranyház-forráskúpról kristálytiszta pa-noráma tárult a résztvevõk elé. Innenszemlélhettük Tihany települését és afölé magasodó apátság épületét. A tá-volból távcsõvel kivehetõ volt az estibaráti találkozó helyszíne is.

VII. sz. program (Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság, Tihany)

Tihany, magyar m.v., Zala v., a rólanevezett félszigetben, egy hegyoldal-ban, mellyet az emeletre épült apátsá-gi lak., s két-tornyu szentegyház koro-náz. Lakja 535 kath., 304 ref., s min-denik felekezetnek saját plébániájavan itt. A hires tihanyi viszhang, mellytöbb szótagokat vissza ad. Innen egymeredek szorosságon lehet menni aBalaton partjára, hol kecskekörömalakú kövek nagy mennyiségben sze-detnek, s ezek megvásárlására az ide-genek a helybeli pórgyermekek általtömegenkint ostromoltatnak. A tiha-nyi hegyfok északkeleti oldalában, szi-lába be vésett remete lakok, innen fel-séges kilátás esik a Balaton sima tük-rére, s az ezt övezõ erdõkkel ésszõlõkkel koszoruzott hegysorokra. Atihanyi félsziget kerülete mintegy 1mfd. Lehet, s az egész tõlcsér alakú,mellynek legmélyebb völgyében 2 tóhely látszik. Szántóföldje bõveb volna,de csak közép termékenységü; erdejeelég, szõlõt is mível; a Balatonban pe-dig sok gárdahalat fog. F. u. a helybe-li apátság, melly 1055-ben alapittatotta Sz.-Benedek szerzetesei számára. Út.P. Veszprém.


Nem csalódtak, akik ezt a programot vá-lasztották, mert kitettek magukért a térségmagánerdõ-tulajdonosai. Kultúrprog-ramként a herendi porcelángyártás törté-netével és folyamatával ismerkedhettek aporcelánmanufaktúrában. A HajagiVéderdõ EBT területén a természetközeli,többcélú erdõgazdálkodás bemutatójáttanulmányozhatták a résztvevõk.

Kedves figyelmesség volt, hogy aSzentgál 3D erdõrészletbe tett rövid túrára– melyet Siffer Sándor fõerdõrendezõ ve-zetett – egy derekas vándorbotot kaptak a

vendégek. Itt a Pros Silva jellegû minõségicsoportos gyérítés bemutatása volt.

A hajdani szentgáli erdõgazdák, tanya-birtokosok emlékére állított emlékoszlo-pot Szentgál polgármestere, Vecsei Fe-renc avatta, majd Pethõ József, Luzsi Jó-zsef, Klemencsics András koszorúzott.

A Hajagi Erdei Tábor területén elköl-tött uzsonna alatt Markó Lászlóné aMEVME elnöke és Bodor Dezsõ Károlymagánerdõs alelnök erdészeti integrátorés Klemencsics András beszélt a magán-erdõk jelenérõl, jövõjérõl.

Herend, népiesített puszta, Veszpémvmegyében, a pápai országutban, aBakonyban: 618 kath., 21 ref., 4 zsidólak., vizimalommal, szép erdõvel,agyagos, köves határral, s egypoczelán-gyárral. F. u. gr. Zichy, aszentgáli község s mások. Itt van a Ba-konyban egy romladozott vár, mellyEssegvárnak neveztetik, s mellyetnémellyek a romaiak Essetia minortelepjének tartanak, mások pedig aztmondják, hogy Hunyady MátyásHimfy nevü udvarmestere (kitõlKisfaludiak is, tehát a Himfy szerel-meinek lelkes éneklõje is származnak)egyik vejének, Essegvárinak lakásavolt. Itt van Fischer Móricznak igen je-les porczelán-gyára. Ut. p. Veszprém.

VIII. sz. program (Magánerdõ-tulajdonosok ésErdõgazdálkodók Veszprém megyei Egyesülete)


INTEGRÁTOROK 2006Somogyi József és társai 8545 Gyarmat, Fõ u. 62. 30/993-38-10Öreg Bükkfa Kft. 8430 Bakonyszentkirály, Vár u. 4/1. 30/204-69-06Erdõ-Gazda Kft. 8300 Sümeg, Széchenyi György u. 6. 70/453-52-95Ihartû 2000 Kft 8444 Szentgál, Vörösmarty u. 38. 30/956-86-77Barnag Hosszúhegyi EBT 8200 Veszprém, Halle u. 5/F 30/421-26-58Szûcs István és társa Kft. 8229 Csopak, Kõkorsó u. 30. 30/500-97-70Cserfaág Kft. 8248 Nemesvámos, Kossuth u. 43. 30/339-57-12Baracskay Lajos és társai 8284 Nemesgulács, József A. u. 7/1. 30/239-46-52Zöld Erdõ Mérnöki Iroda, Temesvári Erik 8460 Devecser, Honvéd u. 70. 70/450-56-33Máthé Gyula és megbízói 8518 Kemenesszentpéter, Jókai u. 16. 30/238-07-74Nyugati Nyár EBT 8460 Devecser, Nagy László u. 7. 30/959-03-21Járó Sándor 8500 Pápa, Dóra u. 8. 30/916-63-51

MEGOSZ Közép-dunántúli Régió IrodaNemesvámos, Kossuth u. 43. Tel./fax: 06/ 88/ 265-043


A szakmai bemutatókról visszaérkezõketa balatonkenesei HM üdülõ gyönyörûparkjában a Légierõ zenekara fogadta. Aprogram szerinti emlékfaültetésre össze-sereglett erdészeket a Himnusz elhang-zása után a házigazda HM Verga Zrt ve-zérigazgatója, Kulcsár Zsolt köszöntötteés nyitotta meg hivatalosan a 2006. évivándorgyûlést.

„Nekem azt tanították, naponta há-rom szempontból vizsgáld meg magad:Vajon mások szolgálatában hûségesvoltál-e, hogy vajon a barátaiddal valókapcsolatban õszinte voltál-e, és hogy ahagyományt, amelyet tanultál, vajon al-kalmaztad-e.

Én az erdõt szolgálom, veletekegyütt. Én úgy gondolom hûségesekvagyunk. Amikor az Erdõrõl gondolko-zunk, Micimackó és barátai lakhelyérõl,elsõre egészen más világnak tûnik, minta mindennapi taposómalom, az állandóidegeskedés. De csak olyannak tûnik.

Micimackóék világa sokkal jobban ha-sonlít a miénkre, mint gondolnánk, hi-szen mi lehet nyomasztóbb, mint amikoraz ember beleesik egy Szörnyû Elefánt-csapdába? Elképzelni, hogy odalent szo-rongunk, utolsó mézescsuprunk végéreértünk és egyetlen odvas fa sincs a látha-táron, vagy belegondolni abba, hogy Kü-lönös Állat költözött a szomszédunkba,aki a közvélemény szerint meglehetõsenSzenvedélyes?

Az Erdõben járva úgy találjuk, az Õtörténeteikkel tökéletesen illusztrálhatóaz erdészek és általában az emberekproblémái. Persze a dolgok, amelyek amesebeli erdõben történnek, talán nemolyan összetettek és a következményüknem olyan súlyos, mint a mi ügyeink, avalós életben. És persze a Százholdas

Pagonyban a legválságosabb helyzet-ben is fennáll a lehetõség, hogy jön Ró-bert gida és elrendezi a dolgokat.

A mi erdõnkben nem lehet örökké aRóbert Gidákra várni, akik majd meg-mentenek, ha bajba kerülünk. Csak sa-ját magunkra számíthatunk. Kiváló er-dészekre van szükség és a jövõben mégjobbak kellenek majd. Az, hogy az élet-ben, a munkában adódnak gondok,problémák, teljesen rendjén való, mintaz is, hogy kiváló erdészek kellenek. Atudás maradéktalan elsajátítása nemmentesít majd a problémáktól, de akimegfelelõ tapasztalatok birtokában vágát az Erdõn, kevesebb rekettyebokor ésbogáncs szegélyezi az útját. Nem be-szélve a kelepcékrõl. Tanulni és nemgondolkodni: hiábavaló fáradság, gon-dolkodni és nem tanulni pedigveszedelmes.Én itt születtem e község-ben és a barátaimnak egyszer megígér-tem, hogyha lehetõségem lesz rá, egy-szer egy nagy bulit csapunk a Balatonpartján. Megadatott és körülnézve lá-tom, hogy sokan el is jöttetek.

Én tisztelem a hagyományokat és aVándorgyûlés szervezése egy ilyenfeladatot adott. De szeretek újítani is,hátha hagyomány lesz belõle. A kö-zös szervezés megmutatta, hogy tu-dunk együtt gondolkodni és együttcselekedni. Mert akik különbözõ útonjárnak, nem adhatnak egymásnak ta-nácsokat.

Remélem, azt a sok mindent, amit madélután láttatok, elviszitek magatokkal aszívetekben és kívánom, hogy érezzétekmagatokat jól a továbbiakban.”

Ezután Kuti Csaba, a Veszprém me-gyei Közgyûlés elnöke köszöntötte arésztvevõket, majd Balatonkenese pol-gármestere, Kürthy Lajos – aki, mint el-mondta nagy erdõbarát – fejezte ki örö-mét, hogy községében tartja az erdésztár-sadalom éves, kiemelkedõ rendezvényét.

Ezt követte három emlékfa elültetése.A méretes kocsányos tölgy suhángokataz Egyesület nevében cserép János ésPethõ József elnökök, a házigazdák ne-vében Markó Lászlóné, Balogh László,Horváth László és Kulcsár Zsolt ültettékel az eseményt hirdetõ réztáblák mögé.

A külföldrõl jött testvérszervezetekképviselõi is mondtak néhány köszöntõszót, úgy mint Erdély, Ausztria, Bajoror-szág, Szlovákia küldöttei, valamint Ro-land Migende, az erdei iskolákat patro-náló tiszteletbeli tagtársunk. Lassan be-sötétedett, amikor felcsendült a soproniRóth Gyula Erdészeti Szakközépiskolavadászkürtöseinek hangja.


Kenese, magyar falu, Veszprém vgyében, a Balaton felvége mellett, egy szõlõhe-gyek közé szorított völgyben. Utczái tömöttek és rendetlenek. Van 1300 reform.,250 kath., 20 zsidó lakosa, ref. Anyatemplommal. Szõlõhegye roppant, de erdejekevés vagy semmi, mert gondatlanság miatt elpusztult. Halászata a Balatonbanfelette jövedelmes. A tópart-oldalban most is láthatni némelly kivágott füstös üre-geket, mellyek hajdan a lakosoknak menedékül szolgáltak, most pedig a halászokeszközeiket tartják benne. A balatonbeli híres porzót, mellyet a széllel hullámzóvíz hajt ki, itt szedik. Bírja a tudományi alapítvány, s ut. p. Veszprém.


A Balaton partján felállított sátorbanezután elkezdõdött a baráti találkozó,melynek hangulatát a végre elfogadhatóhangerõvel játszó zenekar tette kellemes-sé. Azután – még a rendezõk számára isváratlanul – színpadra lépett a három vö-rös ruhás hercegnõ, akik virtuóz hegedû-játékukkal elvarázsolták a hallgatóságot.Jól sikerült délután és este után térhetteknyugovóra a résztvevõk.

Veszprém, igen régi nevezetes magyar püspöki város Veszprém vmegyében, Budá-hoz 15 mfdnyi távolságra, saját postahivatallal. Ez a város hajdan a rómaiaktólRhispiának neveztetett, és közép Pannóniának praetoriuma volt. Itt lakott amarahánus tótok király Szwatopluk, kit Usubu, a magyarok egyik vezére 10 napiostrom után innen kiûzvén, ezért a várost is Árpád kegyelmébõl birtokába kapta.Késõbb sz. István ellen Kupa, vagy igazabban Koppány somogyi herczeg 998-banfeltámadván, Veszprémet ostrom alá vette, de a veszprémiek addig oltalmaztákmagukat, míg Hunt és Pázmán vezérek Esztergom vidékérõl megérkezvén, Kop-pányt meggyõzhették. Illy vitéz viseleteért azt nyerte Veszprém, hogy a királynõrendes lakává tétetett, püspökséggel és káptalannal felékesíttetett, a székesegyháza királynõ templomává tétetett, lakosai királyi udvarnokok lettek, s végre a veszp-rémi nemesség leányainak nevelésére apácza-zárda állíttatott egy völgyben, s jöve-delméül Vörösberényt több helységekkel együtt nyerte. Veszprém lakosai nyuga-lomban éltek jó királyuk által adott szabadságaikkal egész 1552-ig, midõn a törö-kök a várost elfoglalván, a népességet részint leöldösték, részint elhurczolták.1557-ben kiverettek ugyan kis idõre, s a káptalan is visszatért, de csakhamar elköl-tözött. Népessége 12,863 lélek, kik közt 1863 reformatus, 204 ágostai, 1008 héber,a többi r. katholikus. Nyelvre nézve magyarok, s a számos nemeseknek ezelõtt sa-ját elõjáróságuk volt. Határa a népességhez képest nem nagy és csak közép termé-kenységû; legelõje szûk, kopár, köves; rétjei kevesek, de igen jók. Erdeje mind a vá-rosnak, mind a nemességnek van. Egyébiránt a veszprémi püspökség egy a legré-gibb és leggazdagabb püspökségek közt hazánkban. Megyéje kiterjed egész Veszp-rém vmegyére, Somogynak és Zalának legnagyobb részére. Van benne 12 jövedel-mes kanonokság, 9 jövedelmes apátság, 5 jövedelmes prépostság, 5 fõ-, 18 ales-perestség, 216 plebánia, 7 szerzetesrend 17 kolostorral.


Vadász Krisztina köszöntötte az ünne-pi közgyûlés résztvevõit, majd Vangelis1492 c. szerzeményére az Egyesületdíszzászlaja után, melyet négyerdõmérnök kísért (Pap László, BajnerAttila, Kovács Attila, Berger Péter), be-vonult a díszelnökség: Ormos Balázs,OEE fõtitkár, Cserép János, az OEEleköszönõ elnöke és Pethõ József, az

OEE új elnöke, Zámbori Mihály, HM ál-lamtitkár, Koleszár István, az ÁPV ZRt.ügyvezetõ igazgatója, KlemencsicsAndrás, az FVM Erdészeti Fõosztályvezetõje, Gõgös Zoltán, FVM államtit-kár, Kuti Csaba, a Veszprém megyeiKözgyûlés elnöke, Sirman Ferenc, FVMkabinetfõnök, Kanozsainé dr. Pék Má-ria, Pápa város jegyzõje, Horváth Lász-ló, a Bakonyerdõ Zrt. vezérigazgatója,Kulcsár Zsolt, a HM Verga Zrt. vezér-igazgatója, dr. Markó Lászlóné, aMagánerdõ-tulajdonosok Veszprémmegyei Egyesületének elnöke, Gál Ró-bert, a Balatoni Nemzeti Park igazgató-helyettese, Vaspöri Ferenc, az ÁESZVeszprémi Igazgatóságának igazgatója.

Õket követte az Egyesület vándorgyû-lési vándorzászlaja, melyet négy helyi er-dész (Porpáczy András, Kemendy Géza,Trosits György, Milinszki Tibor) kísért.

A Himnusz elhangzása után CserépJános ügyvezetõ elnök nyitotta meg,majd Horváth László vezérigazgató kö-szöntötte a közgyûlést.

„A Bakony fogalom a magyar embe-rek számára összekapcsolódik azerdõvel, az erdõrengeteggel. Itt az em-berek már egy évezrede az erdõbõl ésaz erdõért élnek. Ennek üzenete a maikor emberének talán az lehet, hogy ter-mészeti környezetünk ésszerû haszná-lata nem okoz, nem okozhat károkat.

A másik fontos dolog, amit kiemel-nék, az a térségi összefogás, amely bi-zonyítja, hogy együtt, a közös célok ér-dekében még eredményesebben lehettevékenykedni.

Szeretném hangsúlyozni, hogy ez azösszefogás, együttgondolkodás nemcsaka vándorgyûlés szervezésére érvényes,hanem évekre visszanyúló, és egyre job-ban mûködõ kapcsolat a hatóságok, agazdálkodók és a társadalmat képviselõ,a régióban tevékenykedõ civil szerveze-tek között. Közös térségben élünk és dol-gozunk, és minden ellenkezõ híresztelésellenére egy a célunk.

Hasonlóan jelmondatunk tartalmá-hoz, élhetõ tájban, természetes, termé-szetszerû erdei környezetben együtt, atársadalmi elvárásokat is kielégítve sze-retnénk élni, megélni.

Kis ágazatunkat, amelynek az érdek-érvényesítõ képessége megmagyarázha-

tatlan módon amúgy is igen szerény,gyakran érik megosztásra irányuló törek-vések. És ha nem a kellõ bölcsességgel vi-selkedünk, ezek az akciók célt is érnek.Soha nem volt nagyobb szükség az össze-fogásra, mint most! Fogjunk tehát össze,rendezzük sorainkat, szakmánk megítélé-sét és súlyát tegyük végre a méltó helyére.

Napjainkban az egyik mesterségesen,leghevesebben szított, szinte már társa-dalmi feszültség szintjére emelkedett ál-probléma, hogy az erdõgazdálkodás ésa természetvédelem munkáját és érde-keit, minden komoly alap nélkül, telje-sen ellentétesnek állítják be.

Ennek egyértelmû cáfolata az az er-deink érdekében folytatott konfliktus-mentes munkakapcsolat a BalatoniNemzeti Parkkal és az ÁESZ VeszprémiIgazgatóságával, amely már hosszúévek óta jellemzõ térségünkre.Elõdeink munkájának gyümölcseit jo-gos büszkeséggel védjük együtt, de eznem jelenti azt, hogy magas szakmaiszínvonalon és az erdõ érdekeit figye-lembe vevõ módon végzett ökológiai ésökonómiai szemléletû gazdálkodá-sunkról le kellene mondanunk!

Természetesen különféle korlátozá-sokkal találkozunk, de ezt tudomásulvesszük, hiszen erdészelõdeink a múlt-ban, mindenféle külsõ kényszer nélkülis, többször korlátozták magukat termé-szeti értékeink megóvása érdekében.

Nagyon fontosnak tartjuk a közjólétitevékenységünk legalább szinten tartá-sát, erdei iskoláink mûködtetésével ajövõ generáció környezeti nevelését, atermészet, az erdõ megismertetését,megszerettetését.

Szeretném kiemelni tulajdonosunk, azÁPV Zrt. stratégiáját, amelyet már évekóta folytatva, a társaságoknál képzõdötteredményt helybenhagyva, megteremtiaz alulfinanszírozott erdõfelújítás és az er-dészeti közcélú feladatok megvalósításá-nak pénzügyi hátterét.

Ezenfelül a saját környezetvédelmitámogatási pályázati rendszerén keresz-tül jelentõs összegekkel segíti azerdõgazdaságokat a környezetvédelmicéljaik megvalósítása érdekében.

Meggyõzõdésem, hogy szakmánk-nak nagyon fontos szerepe lesz ajövõben is, és büszkén mondhatjuk:Voltunk, Vagyunk és Leszünk!!!”


KÖZGYÛLÉS, 2006. június 9–10.,Jókai Mór Mûvelõdési Központ Színházterme, Pápa


Az elmúlt évben és a vándorgyûlé-sünk idõpontjáig elhunyt tagtársainkraemlékezett Ormos Balázs, az OrszágosErdészeti Egyesület fõtitkára.

A klopacska hangjai kísérték a felol-vasott névsort.

„Hagyomány, hogy mi, akik öröm-mel együtt lehetünk, emlékezzünkazokra, akik már nem lehetnek velünk.Emlékezzünk elhunyt tagtársainkra,kollégáinkra, barátainkra, akik az el-múlt idõszakban hagytak itt bennünket!

Az elhunytak nevének felolvasásakorjavaslom, gondolatban emlékezzünkmeg azokról is, akik 50 éve részesei,szenvedõi voltak az ’56-os események-nek és az azt követõ megtorlásoknak.

Grátzer Miklóssal, az ’56-ban Kana-dába menekült kollégával találkoztam aminap, aki elmondta, hogy a szeptem-beri szokásos báljukon Vancouverben,megemlékeznek elhunyt társaikról, egyott csináltatott klopacska hangja kísére-tében. Lám a selmeci szellem, a hagyo-mányok összekötnek bennünket ilyennagy távolságról is. Ezért gondoljunk ahatáron túl elhunyt kollégáinkra is, aKanadába kényszerült erdészekre is.

Kérem, felállva hajtsunk fejet emlé-kük elõtt.

Bacsa Árpád erdésztechnikus, KaánKároly díjas, id. Bakonyi Imre erdész-technikus, Boldozsár Antal erdésztechni-kus, Brugger Frigyes erdõmérnök, Cser-jés Antal erdõmérnök, Csuport Sándorerdésztechnikus, dr. Dallos János erdõ-mérnök, Deszpót László erdésztechnikus,Bedõ Albert díjas, Draskóczy Józseferdõmérnök, Galgóczi Ernõ erdõmér-nök, Horváth József, alias Fittipaldi,Jakics József erdõmérnök, Kálócz Bélaerdésztechnikus, Kaszás Antal erdész-technikus, Kékedi Károly erdésztechni-kus, Kékesi József erdõmérnök, egyetemi

adjunktus, Kocsárdi Károly erdõõri szak-iskola, Bedõ Albert díjas, Krenner Istvánerdésztechnikus, Magyar János erdõ-mérnök, akadémikus, Mayer Györgyerdõmérnök, Metz András erdésztechni-kus, Mester László erdõmérnök, MucsiFerenc erdésztechnikus, Pap Zoltánerdõmérnök, Riedl Gyula erdõmérnök,Bedõ Albert díjas, tiszteletbeli tag,Salekovics László erdésztechnikus,Schandl Lajos erdésztechnikus, Solti Bélamérlegképes könyvelõ, igazgatóhelyet-tes, Stift László erdész, Szanyi Tibor er-dész, Szohrné Szibilla Márta közgazda-sági technikus, Tajti László erdésztechni-kus, Tanaszi György erdõmérnök, TarLászló erdõmérnök, dr. Tóth Ferencerdõmérnök, egyetemi adjunktus, TóthJózsef erdésztechnikus, Tóth Lajos er-désztechnikus, Török Imre György erdõ-mérnök, Varga Emese erõmérnök, VénZoltán erdésztechnikus, Virág Ferenc er-désztechnikus, Virágh Pál erdész,Zékány Tibor erdõmérnök, ZsilvölgyiLászló erdõmérnök, Kaán Károly díjas.

Emlékük bennünk él. Nyugodjanakbékében!”

Ezt követõen dr. Sárvári János, aszakkönyvtár õre mondta el gondolata-it az Országos Erdészeti Egyesület más-fél évszázados múltjáról.

„Vannak különleges évszámok, ame-lyek egy-egy szakma életében szintevonzzák a jubileumokat. Ilyen szeren-csés metszéspont az Országos ErdészetiEgyesület életében a jelenlegi 2006-osesztendõ is. Mikor azt a rendkívülmegtisztelõ felkérést kaptam, hogy szól-jak néhány szót ezekrõl a dátumokrólelsõként három évszám jutott eszembe:1851, 1866 és 1886. Mindegyik nagyjelentõségû, sorsfordító idõpontot jelöl.

1851-ben, 155 évvel ezelõtt, harma-dikként Európában, létrejött az

Ungarischer Forstverein, Magyar Er-dészegylet néven. Ez volt az elsõ ma-gyar erdészegyesület amely nyelvébenés – fõként eleinte – tagjai szellemiségé-ben is német volt. Az egylet „Mitheilun-gen des Ungarischen Forstvereines”cím alatt rövid idõn belül útnak indítot-ta szaklapját, rendszeresen tartott köz-gyûléseket és alapszabályszerû mûkö-dése biztosított volt. Az országban szé-les körben kibontakozó nemzeti moz-galmak azonban elérték az egyletet isés annak élére Divald Adolf és WagnerKároly állottak. Céljaiknak, követelése-iknek már 1861-ben, vagyis 145 évvelezelõtt, az abban az esztendõben meg-tartott közgyûlésen markánsan hangotis adtak, de nyílt kenyértörésre csak ötévvel késõbb került sor.

1866. december 9-én, éppen 140 esz-tendeje, a Magyar Erdészegylet pesti,rendkívüli közgyûlésén Divald Adolfelõterjesztése után a kisszámú, de annállelkesebb hallgatóság megszavazta az újalapszabályok kidolgozását, amit a más-napi, az Országos Erdészeti Egyesületelsõ rendes közgyûlése jóvá is hagyott.

Sokan vitatkoznak ma is azon mi tör-tént vajon ezen a két decemberi napon?Új egyesület alakult vagy a régi újult megés folytatta munkáját új tartalommal? Nos,nem ennek a rövid ismertetésnek a fel-adata, hogy ezt eldöntse, de a szemtanúkhitelességét elfogadva hadd idézzek egyakkori résztvevõt, a Divald után felszóla-ló Barta Bélát, aki a közgyûlés célját tö-mören így fogalmazta meg: „Azon szán-dékkal jöttünk itt Pesten össze, hogy azerdészeti egyletet a haza igényei s az ér-vényre emelkedni törekvõ viszonyok kí-vánalmaihoz képest átalakítsuk.”

Az ülésen részt vett az a három férfiú:Divald Adolf, Wagner Károly és Bedõ Al-bert, akik késõbb döntõ szerepet játszot-tak az újjáéledõ Egyesület és az egész ma-gyar erdõgazdálkodás felvirágoztatásá-ban, a magyar erdészet aranykorát isjelentõ idõszak beköszöntében. A köz-gyûlésen megjelent 44 férfi valóban törté-nelmet írt. Szellemiségében megújítva út-jára bocsátotta az Országos ErdészetiEgyesületet, amely rendkívüli növeke-désnek indult, mind tagsága létszámát,mind költségvetését, mind országos szak-mai tekintélyét figyelembe véve. A korfel-fogásra jellemzõ, amit az Erdészeti Lapok1867. évi 1. füzetében is olvashatunk: „Ahaza minden mívelt polgárának érdeké-ben fekszik: az erdõknek nagyszerûjelentõségét minél jobban felismerni; és anemzet ezen nagy s fontos kincsénekfenntartására illetõleg gyarapítására erejeés hivatása szerint közremûködni.”


Ez a széles társadalmi rétegek által istámogatott lendület vezette az Egyesü-letet, és így építette meg - csupán tagjaiönkéntes adakozásából - székházát, tet-te naggyá és ismertté a magyar erdésze-ti szaknyelvet és alapította meg szak-könyvtárát, a haza büszkeségére és amagyar erdészek üdvére.

Mai szemmel is elképesztõ az a tem-pó, ami a Cziegler Gyõzõ által tervezettháromemeletes, különleges stílusúszékházunk építését jellemezte. 1885július közepén kezdõdtek meg a föld-és kõmûves munkák, a falazással októ-berre már elérték a második emeletet,így a Groedl testvérek útnak indítottákPestre a méretre szabott fedélszék és to-rony anyagát. Október 23-án a választ-mányi ülésen az építésvezetõség beje-lentette, hogy a székház építése annyi-ra elõrehaladott, hogy a koszorúzásiünnepély megtörténhet. 1886. augusz-tus elsején pedig, alig 1 évvel a munkákmegkezdése után, az elkészült házbamár megkezdõdött a beköltözés. Ezpont 120 éve történt.

Végezetül még egy jubileumra szeret-ném felhívni a figyelmet. Kezdetben azOEE csak az erdõmérnökök egyesületevolt, oda az erdészek csak 1948-tól kap-csolódtak be. Ezért még 1926. június 30-án, éppen 80 évvel ezelõtt, Esztergom-ban, az Erdészeti Szakiskolában megala-kult a MEVME, vagyis a Magyar Erdésze-ti és Vadászati Mûszaki SegédszemélyzetOrszágos Egyesülete. A MEVME a II. vi-lágháború során megszûnt, de díszeszászlaját, hála Riedl Gyula bácsi gondos-ságának, könyvtárunk ma is õrzi. Haddidézzem most befejezésül ennek a zász-lónak a jelmondatát: “Istenfélelem, szere-tet, munka, erre tanít bennünket az erdõörök bölcselete!”

Ezután Stohl András színmûvész sza-valta Wass Albert: Fenyõ a hegytetõn,Nagy László: Bakony és Simon István:Tél vége a Bakonyban c. versét. A ver-sek közben a meghívott díszvendégekköszöntötték a közgyûlést és mondtákel gondolataikat.

Ezt követen az 1980-ban alakult, jelen-leg Pápa város legjelentõsebb amatõrmûvészeti csoportja, a Vadvirág néptánc-együttes produkciója következett.

Szünet után Müller Kata, a tánckarifjonca lenyûgözõ hangon népdalokaténekelt.

Pápa, régi nevezetes város, Veszprém vmegyében, Gyõrtõl délre 2, s Veszprémtõlnyugot-északnak szinte 2 postaállomásra, kies térségen. E város kiváltságait II.Ulászló 1514-ben újakkal bõvítette, 500 pápai polgárnak azon vitézségéért, mely-lyet a Dózsa hadainak Veszprém és Fejérvár közt pusztító maradványalegyõzésében kitüntettek. Utczái tágosak, s nagyobb részt kövezettek. Csinos rend-ben épült házai közül több szép magánépületeket láthatni, de legnagyobb ékes-ségére szolgál még is az uraság vára; egy szép és sokféle kül és belföldi növények-kel s 60 ölnyi üvegházzal díszes kerttel együtt; a roppant kath. paroch. szentegy-ház, melly az egész környéken legszebb. Építette ezt gr. Eszterházy Károly egripüspök, s belõl a falak mintegy 2 õl magasságra vörös márvánnyal vannak bebo-rítva; a boltozat festései, valamint a fõ oltáron levõ kép is mesteri kezekre mutat-nak; magasan felnyúló 2 tornyairól 1809-ben földrengés miatt a keresztek lees-vén, 1833-ban nyertek újabbakat. Van itt egy irgalmas szerzetbeli kórház éstemplom, ferenczi kolostor és szentegyház, egy reform., és 1 evang. anyatemplom,2 nagy sinagóga, egy nagy polgári, egy izraelita, s egy nõ-kórház, mellybe betegszolgálók s más asszonyok is felvétetnek, s mellyet özv. Csúzy Gáspárnõ alapított,és gr. Eszterházy Miklósnõ bõkezûsége szép virágzásba hozott, Zsoldos János ak-kori elsõ megyés orvos fáradhatlan szorgalma által; intézet tébolyodtak és veszettállatok által megmart szerencsétlenek számára; virágzó reform. Collegium, kath.és izraelita polgári iskolák. Az itt volt kath. kis gymnasium, mellyben abenedekiek templomjukhoz ragasztott derék épületben tanítottak, meg-maradand-e az új iskolai rendezés szerint? nem tudhatni. Postahivatal és 5 ven-dégfogadó. A piacz és a fõbb utcza éjjel lámpákkal világíttatik; s a város körülszép árnyékos sétahelyek és mulatókertek vannak. Népessége 16 183 lélek, kik1728 reformatust, 513 ágostait, 2714 izraelitát kivéve, római katholikusok; nyel-vet illetõleg magyarok; s élnek fõleg kézmûvekbõl, kereskedésbõl, kevésbé föld-mûvelésbõl. Kézmûvesei közel 1000 számmal vannak a mûipar csaknem mindenágából, s köztök többen meglepõ ügyességet és szorgalmat fejtenek ki, s nem csaka környéket, hanem vásárokra járván, a szomszéd megyék közelebbi vidékeit isellátják készítményeikkel. Vannak több gyárai is. Egy finom posztó s gyapjú szö-vet gyára. Ezen kívül 5 posztós 17 legénynyel még 280 mázsa gyapjút gyárt fel.Fejér szûrposztóval pedig számos csapói látják el a közönséget. Továbbá van ittegy kõedénygyár, Mayer György a fentebbi posztógyár tulajdonosa birtokában.Egy nagyobb, s egy kisebbszerû pipagyár, egy nagy forgalmú szivargyár, papiros-malom és enyvgyár. Mûtakácsai jeles damaszkszöveteket, festõi pédig évenkint5200 vég kelmét gyártanak. Végre a pápai irhások által készített kesztyûbõröket,s a könyvnyomdát említem meg. Országos és hetivásárai élénkek, s a számos iz-raeliták nyers termékekkel nevezetes kereskedést folytatnak. Van egy jól rendezettkönyvkereskedése is, mi hazánkban ritkaság. A város nagy részét körülfogó Tapol-cza vizén több liszt- és kallómalmai vannak, és egy csinosan épített fördõház.Örökös ura Pápának, s a hozzá tartozó uradalomnak gr. Eszterházy Miklós; debizonyos szerzõdésnél fogva még 18 évig Eszterházy József, Mihály és Károly gró-fok birandják.


Bogdán József, a Díj Bizottság elnö-ke elõterjesztette a kitüntetéseket, a ki-tüntetetteket Cserép János, elnök ésRépászky Miklós méltatta.

Tiszteletbeli tag: Dr. Tóth János, Niz-za, Dél-Franciaország.

Az erdészeti tudomány doktora,egyetemi tanár, kutató erdõmérnök, akitsorsa az 56-os forradalom idején a nyu-gati mediterránumba ragadott, de haza-szeretete és példamutató szakmai segít-ségnyújtása révén a hazai exóta honosí-tási, faterméstani, maggazdálkodási ésgénmegõrzési munkák segítõjévé és ka-talizátorává vált.

1929. január 24-én született Kapos-füreden (Somogy megye), 1953-ban sze-rezte meg erdõmérnöki oklevelét Sop-ronban. Az 56-os forradalomban muta-tott szerepvállalása miatt 1957. februárjá-ban az ország elhagyására kényszerült.

Néhány éves elõtanulmányok után1960-1967 között a Szaharában mûkö-dött közre kezdetben olajlelõhelyek ku-tatásában, majd kísérleti fásítások, kli-matikus és talajtani megfigyelések, ter-mõhelyfeltárások, ill. fafajmegválasztá-sok munkáiban.

1967-tõl a Francia Erdészeti Tudomá-nyos Kutató Intézet (INRA) munkatársa,

ahol az Avignon-i Kísérleti Állomáson1968-1994 között mint csoportvezetõkutató erdõmérnök dolgozott.

1978-ban elnyerte a doktori címet aMarseille-i Egyetemen „Az Atlasz cédrus(Cedrus atlantica) virágzásbiológiája,magtermése és természetes újulata Dél-Franciaországban” c. dolgozatának meg-védésével. Kutatásainak eredményeittöbb mint ötven tudományos közleményfoglalja össze a különbözõ francia, ma-gyar és más nemzetközi lapokban. Több-ségük francia nyelvû, de több cikk megje-lent magyar, német és angol nyelven is.

Cédrus származás-vizsgálatokat, utód-vizsgálatokat létesített. Tanulmányoztaaz atlasz, a libanoni, a himalájai, valaminta Ciprus szigetérõl származó cédrus magmorfológiai, fiziológiai tulajdonságait,valamint a különbözõ cédrusfajok fiatal-kori növekedését Dél-Franiaország többterületén.

A 90-es évektõl mind szorosabbegyüttmûködést valósított meg a hazaihonosított exóta (fõként cédrus) gén-anyag további hasznosítását szorgalma-zó szakemberekkel. A magyar akácne-mesítési és gazdálkodási eredményekfranciaországi tolmácsolója. Szakmai ésbaráti segítségnyújtása révén az 50-esévekben megkezdett exóta programokúj megfogalmazást, és lendületet kap-tak, melynek révén a jövõ hazai erdõ-gazdálkodása lehetõségei, a lehetségesalternatívák gyarapodtak.

Eddigi kutatói munkássága összefog-lalásaként a közelmúltban jelent meg azcédrusokat feldolgozó monografikusmunkája francia nyelven a párizsi Har-mattan Kiadónál. A könyv különös érté-ke, hogy az egyetlen francia nyelvû szak-könyv, amely a cédrusokkal foglalkozik– azok botanikai, biológiai, ökológiai,erdõmûvelési, erdõhasználati, közjóléti,esztétikai és más egyéb kérdéseit taglalja.Ez a könyv a másodiknak számít, amely-ben a cédrusokról szóló ismeretanyagotmagyar erdõmérnök tolla vetette papírra;az elsõ ilyen munka 1938-ban Fehér Dá-

niel professzor kiadásában jelent meg.Majdnem ezzel egy idõben az általa ala-pított, az OEE Erdõmûvelési Szakosztálykeretében mûködõ Cédrus Bizottságközremûködésével egy magyar nyelvûkivonatolt monográfia is internetes köz-zétételre került.

Tóth Jánosnak döntõ szerepe volt ésvan az utóbbi négy évtized magyar-franciaerdészeti szakmai és egyesületi kapcsola-tok megteremtésében, kiszélesítésében.

A 2000. évben az OEE vándorgyûlé-sén résztvevõ francia delegációt vezet-te. Még ebben az évben elõkészítõmunkája nyomán fogadta francia társ-egyesületünk (SNICEF-CGC) az OEEnégyfõs delegációját egyhetes franciatanulmányútra. Errõl számol be az Er-dészeti Lapok 2001. januári száma.

Tóth János mindkét oldali ismertsé-gének, kapcsolatainak köszönhetõen1970-tõl több mint 50 fiatal erdõmérnökjárhatott Franciaországban, ismerked-hetett meg az ottani szakmai szerveze-tek (gazdálkodás, oktatás, kutatás, fej-lesztés, magánerdõ-gazdálkodás mene-dzselése stb.) tevékenységével. Ezzelaz egyesületi tagjaink látóköre szélese-dett, nyugat-európai tapasztalatabõvült. Ezeken az alkalmakon Tóth Já-nos nemcsak a szakmai ismereteket tet-te elérhetõvé a kollégáknak, de nemrit-kán barátként látta õket vendégül

Tóth János emberi, baráti, kollegiálissegítõkészsége és kimagasló szakmaipéldamutatása sokunk életútjára gyako-rolt pozitív hatást: több erdészkollégaszámára segített megteremteni a nagy-világban a tudományos-szakmai érdek-lõdése kielégítésének lehetõségét. So-kat tett az OEE és a francia szakmaiegyesülések kapcsolatának elõmozdí-tása terén, szélesebb értelemben a ma-gyar-francia erdészbarátság ügyében.Napjainkban Nizzában él, de õszintekommunikációja révén Magyarorszá-gon mind a mai napig megtapasztaljukaktív jelenlétét, segítségét és hûségesbarátságát egyaránt.


Dr. KONDOR ANTALerdõmérnök

Erdészeti pályafutását fiatal mérnök-ként 1944 évben kezdte meg, majd a za-lai erdõkben végzett szakmai munkát1950-ig. Ezután kapott felkérést a Sop-roni Erdészeti Technikumba, erdészetiszakismeretek oktatására.

35 éven keresztül tagja volt az isko-lateremtõ tanári karnak és legendás okta-tója a soproni erdészképzésnek, aktív tá-mogatója az iskola sportéletének, melyoly nagyszerû sikereket tudhat magáénak.

Évtizedek óta a természetszerûerdõgazdálkodás, a természetkímélõerdõmûvelési eljárások szószólója, pro-pagálója. Ezt már akkor is vallotta és hir-dette, amikor még ez nem volt az érdek-lõdés elõterében. Korszerû javaslatai atermészetes felújítás és az ökológiailagstabil erdõgazdálkodás terén – erdész-technikusok serege által került a gyakor-latban alkalmazásra. Tudományos tevé-kenysége az erdõvédelem és a csertölgy-gazdálkodás terén teljesedett ki, e kör-ben védte meg doktori értekezését is.

1944. év óta tagja az egyesületünknek.Az azóta eltelt idõszakban erdészgeneráci-ók fontos véleményformáló hatású tagjávávált. A mai napig aktív tagja a Helyi cso-portnak, minden szakmai rendezvényenrészt vesz. Javaslatai hosszú idõ óta alakít-ják az Egyesület munkáját. 1992-ben az ad-dig végzett kiemelkedõ munkássága elis-meréseként Kaán Károly-díjban részesült.

Amit szakmailag, erkölcsileg, embe-rileg az erdésztanulók és az egyesületitagok Tõle kaptak, az egész életükreelkíséri Õket.

Dr. PÉTI MIKLÓSerdõmérnök

Egyesületünknek 1972 óta tagja. 1986-tól a Veszprémi Helyi Csoport titkára,majd elnöke, s két cikluson keresztülvolt OEE magánerdõs alelnöke.

Mûködési területén összefogta a ter-melõszövetkezeti erdészeket, akik sokatköszönhetnek neki szakmai és igazgatá-si ismereteik bõvítésében, átadásában.

A szövetkezeti és a magánerdõvel valófoglalkozást jól hasznosította a kiválóanvégzett egyesületi alelnöki tisztségében.Egyik kezdeményezõje volt a MagánerdõGazdálkodók Pártoló Tagi Tanácsa meg-alakításának. Gondozta az erdõtulaj-donosok és erdõgazdálkodók adó- éspénzügyi elszámolási rendszerével kap-csolatos könyv kiadását. A magyarmagánerdõ-tulajdonosok és gazdálko-dók nemzetközi kapcsolatait több ren-dezvény szervezésével támogatta. Jó kap-csolatot tart fenn a magánerdõvel foglal-kozó szervekkel és a civil szervezetekkel.

Több egyesületi szakosztályban is tevé-kenykedik. Szakmai munkája jórészt azerdõtervezéshez kötõdik. Mint a veszpré-mi erdõtervezési iroda vezetõje, részt vettaz erdõtervezés rendszerének megújításá-ban, a tervezési útmutatók kidolgozásábanés a térképészeti rendszer átalakításában.

Tudományos munkássága több er-dészeti témát ölelt fel, melyek eredmé-nyeit 24 alkalommal önállóan vagytársszerzõként publikálta.

1995-tõl a szentgáli Hajagi Véderdõ Ebt.tagjaként, annak hegyvidéki erdeiben va-lósítja meg a gyakorlatban is elképzeléseit.

Egyesületi és szakmai munkásságamellett jelentõs társadalmi tevékenysé-get is folytat. A Pro Silva Hungaria Díjkitüntetettje. Kiváló erdész, kitûnõ em-ber, jó kolléga.

SZEKERES GYÖRGYerdõmérnök

Pályafutása és egyesületi tagsága 1962.évben kezdõdött a Balaton-felvidéken.Erdészetnél, majd az erdõgazdaságközpontjában különbözõ munkakörök-ben végezte elismerést kiváltó munká-ját. Hosszú idõn át volt felsõfokú vezetõa Balaton-felvidéken és a Bakonybangazdálkodó erdõgazdaságokban.

Egyesületünk Ellenõrzõ Bizottságá-nak két ciklusban is tagja volt. Ebben atisztségében hatékonyan segítette a he-lyi csoportok és az erdõgazdaságokegyüttmûködésének erõsítését.

Az Egyesületünkhöz fûzõdõ viszonyá-nak, elkötelezettségének kiemelkedõ bi-

zonyítéka, amit a külsõ tényezõk miattmegszûnni látszó Veszprémi Helyi Cso-port életben maradásáért tett, amit töb-bedmagával felkarolt, és évek kitartómunkájával korábbi rangjára emelt.

Nevéhez fûzõdik az elsõdleges ésmásodlagos fafeldolgozás gazdaságos-ságának értékelését lehetõvé tevõ infor-mációs rendszer kidolgozása.

A Veszprémi Akadémiai Bizottságbane témákban több elõadást tartott. Az álta-la kidolgozott erdészeti tervezési rend-szer oktatási anyag lett az ágazatunkban.

Mindennapjai legfontosabb feladatavolt az erdõgazdálkodás szakmai köve-telményeivel alátámasztott eredmény-centrikus gazdálkodás bevezetése ésfolyamatos biztosítása.

Neve nem csak a szûk szakmai kö-rökben vált ismertté. Az erdõhöz, a ter-mészethez való kötödése a mûvészetiszintû fényképészeti tevékenységébentestesült meg, s tette országos hírû ter-mészetfotóssá. Az Erdészeti Lapokbanszámos esetben egészítette ki fotóival akülönbözõ publikációkat.

Bedõ Albertemlékérmet kapott


BÖRZSEI LÁSZLÓerdésztechnikus

1962-ben mint erdésztechnikus kezdtemeg szakmai munkáját. A gyakorlatimunkák megismerése és elsajátítása te-rén korán kitûnt lelkesedésével és szor-galmával.

1968-tól szövetkezeti erdészként el-ismerésre méltó munkát végzett két táj-egységben.

Megszervezte a termelõszövetkezeterdészeti és faipari ágazatát, mely sokéven át kiválóan mûködött.

Az üzemtervezések megalapozásacéljából részletes talajfeltárást és terepiértékelést végzett, mellyel nagyban se-gítette a célállományok megválasztását.

Nevéhez fûzõdik, hogy kidolgoztaés bevezette a botolófûz-üzemmód mo-torfûrészes technológiáját.

Önkéntes kezdeményezésére azERTI-vel közösen 34 klónból álló fajta-kísérletet állított be, melynek rendsze-res terepi értékelését is elvégezte.

Csemetekertje híres, az általa termeltszaporítóanyag bel- és külföldön is ke-resett.

Sokrétû érdeklõdését és kezdemé-nyezõkészségét bizonyítja, hogy hagyo-mányos mezõgazdasági erõgépekre alakí-tott ki közelítõ és rakodó adaptereket,nagyberuházás nélkül.

Számos alkalommal vezetett szakmaibemutatókat a soproni erdészhallgatók-nak és egyesületünk helyi csoportjainak.

A Gyõri Magánerdõ helyi csoportnak15 éven át volt elismert és megbecsültelnöke. A kiváló erdész nyugdíjba vo-nulása után is tevékeny.

STUBÁN ÁRPÁDerdõmérnök

Egész szakmai munkássága a Balaton-felvidékhez és a Bakony erdejéhezkötõdik.

Mint erdõgazdasági dolgozó újszerûtechnikai megoldásaival maradandótalkotott a Keszthelyi-hegység feltáró út-hálózatának fejlesztésében.

28 éves erdõfelügyelõségi munkájasorán korrekt és hatékony kapcsolatotalakított ki az erdõgazdálkodók és azerdõfelügyelet között.

Nevéhez fûzõdik a Bakony Erdészetiés Faipari Rt.-nél a kocsányos tölgyesekfelújításának kidolgozása és gyakorlatialkalmazásának bevezetése. A bakony-béli erdészettel közösen, az általa kidol-gozott módszerrel sikeresen oldottákmeg a bükkösök szakszerû természetesfelújítását, megszüntetve a költséges éssokszor eredménytelen mesterségeserdõsítési módszert. Ennek a felújításimódnak köszönhetõen a korábbi évekalatt felhalmozódott felújítási problé-mák megoldódtak, megszûnt a vég-használati korlátozás.

Sokoldalú képzettségét felhasználvaaz egykori tsz.-ek számára több évenkeresztül elkészítette a használatukbanlévõ bányák geodéziai felméréseit, mû-szaki és gazdálkodási terveiket.

Az Erdészeti Egyesületnek 1963 ótatagja. Hosszabb ideig volt helyi csoportvezetõségi tag, majd összekötõje a tsz.erdészeknek. Ez irányú munkája nagy-ban hozzájárult a termelõszövetke-zetben dolgozó erdészek elismert-ségéhez.

Ars poeticáját, miszerint az „erdõhözmindenekelõtt türelem, türelem és mégegyszer türelem kell” többször idézikmunkatársai.

Dr. VARGA SZABOLCSerdõmérnök

Fiatalos lendülettel kezdte meg munká-ját szülõföldjén, Nagykanizsán 1973-ban. Erdészeti mûszaki vezetõként, sza-porítóanyag-termelõ üzem vezetõ-jeként, majd az Erdõgazdaság központ-jában erdõnevelési és erdõvédelmifelelõsként sajátította el a gyakorlóerdõgazda mindennapi feladatait.

Már ebben az idõben nagy érdek-lõdést mutatott az erdei életközösségmegóvását és fenntartását szolgáló meg-oldások iránt; több dolgozatot készítette tárgyban. Munkássága az erdészetiszaporítóanyag-termesztés és az erdõ-védelem terén teljesedett ki, aminek

eredményeként került az ERTI Erdõ-védelmi Osztály élére. Négy év tudomá-nyos munka után 1987-ben pályázat út-ján a soproni Erdõmérnöki Egyetemrekerült fõtitkárnak, majd 1991-tõl egyete-mi oktató lett. Jelenleg az erdõmérnökikar általános és oktatási dékánhelyette-se, intézetigazgató. Kutatási területei acsemetekerti növényvédelem, a környe-zetkímélõ erdõvédelmi technológiákfejlesztése.

Számtalan köztestület és társadalmiszervezet tagja. Egyesületünkben 35éve tevékenykedik. Alapító tagja, majdhosszabb idõn át titkára, elnöke volt azErdõvédelmi szakosztálynak. Két cik-lusban választmányi tag. Jelenleg istöbb szakosztályban dolgozik, elõadá-sokat tart, programokat szervez. Kiter-jedt társadalmi kapcsolatokat ápol, többszakirányú szervezet tagja.

Az erdésztársadalom ismert, elismertszemélyisége, egy személyben testesítimeg a gyakorlati szakembert, a kutatót,az oktatót. Elkötelezettsége az erdõiránt megkérdõjelezhetetlen.

Kaán Károlyemlékérmet kapott


Elismerõ oklevelet kaptak: Antal Jó-zsef, Áncsán György, Czirok István,Hajdú Imre, Iványi Miklós, Kristó Lász-ló, Malgai Viktor, Nagy György, NagyLászló, Németh János Pagonyi ZoltánLászló, Pap Zoltán, Puskás Zoltán, Si-mon László, Szabó Jenõ, SzamosfalvyKároly, dr. Tóth Aladár, id. Varga Ist-ván.

Az Év Erdésze verseny gyõztese:Vincze Béla, ÉSZAKERDÕ Zrt. A helye-zésével járó díjat a közgyûlés nyilvános-sága elõtt Cserép Jánostól vette át.

Cserép János ügyvezetõ elnök gratu-lált a kitüntetetteknek, megköszönte atagságnak, a választmánynak, a volt el-nökségnek mindazt a támogatást, amitaz elmúlt négy év alatt munkájához ka-pott. Egyben biztosította az új elnöksé-get, hogy amíg módjában áll, mindenerejével támogatja az egyesület továbbimunkáját, melyhez az új elnökségnekkitartást és erõt kíván.

Ezután Halász Gábor, az OVB elnö-ke ismertette az egyesületi tisztújításeredményét.

Jelentésében kiemelte, hogy azérvényben lévõ választási szabályzatelõírásainak megfelelõen történt vala-mennyi képviselõ megválasztása.

Ezután Pethõ József, újonnan meg-választott elnök köszöntötte a köz-gyûlés résztvevõit.

„Tisztelt közgyûlés, hölgyeim és ura-im, tisztelt külföldi erdész vendégek!

Tisztelt magyar erdészek!Legelõször is a köszönetemet szeret-

ném kifejezni elnökké választásom alkal-mából! Meg vagyok hatva, mert nem gon-doltam, hogy ilyen megtiszteltetésben ré-szesülök. Tapasztalhatták, tavaly amikorelköszöntem – a számomra oly emlékeze-tes szombathelyi vándorgyûlésen –, akkormég nem gondoltam, hogy az élet ilyenváltozást hoz az életemben. Az OrszágosErdészeti Egyesület különbözõ szintjeirõl:a helyi csoportoktól, a szakosztályoktól,egyénektõl, jött biztató megkeresések ha-tására felül kellett vizsgálnom a végleges-nek tûnõ elköszönésemet. Úgy éreztem,hogy tisztesség, becsület dolga e fontostisztség elvállalása. Érzem a feladat súlyát,a kinevezés megtisztelõ voltát, a nagyfelelõsséget. Nem tudom, hogy érdemesvagyok-e rá. Azt kérem, mindenestre,hogy segítsék a munkámat, mert nagyonmeg akarok felelni ennek a szerepnek.

Engedjék meg, mielõtt tovább foly-tatnám – új elnökként –, én is szeretnékgratulálni a kitüntetetteknek. Mind-annyiuk számára erdészéletük legszebbpillanata következett el. További életút-jukat jó egészség kísérje.

Másrészt csak az elismerés hangjánszólhatok a rendezõkrõl. A vándorgyûlésrendezésére – az eddigiektõl eltérõen –merõben új megoldást választottak. Amagánerdõ-gazdálkodás, a természetvé-delem, az erdészeti szolgálat és az állam-erdészet példaértékû összefogását mutat-ták fel a Bakony térségében. Jó okuk volterre, hisz az elmúlt másfél évtizedben, evonatkozásban is, az ország erdõgaz-dálkodása számára is követendõ utatmutattak. A vándorgyûlés mindig azadott térség erdészeti kultúrájának szín-vonalát reprezentálja. A látottak magasszínvonala az újjáválasztott Országos Er-dészeti Egyesület elnöksége számára is jóindíttatást jelentett.

Harmadsorban köszönetet szeretnékmondani az elõdömnek Cserép Jánosúrnak. Vezetése alatt stabilizálódott azEgyesület anyagi helyzete, s ez nemakármilyen tett volt. Vezérigazgató úrnyilván tudja, hogy az elnöki szerepegy életre kötelez, s az ebbõl fakadóbiztos háttérre ezután is számítunk.

Utoljára még egyszer szeretnémmegköszönni az irányomban kifejtetttámogatást, s azokat a kézfogásokat,amelyekkel a két nap során továbberõsítettek. Mindezeket munkámmal vi-szonozni szeretném.

Minden magyar erdész elnöke sze-retnék lenni. Ebben a nagy csapatban

nemcsak az erdészszakmát gyakorlóemberek vannak, hanem benne van atársadalomnak az a színes forgataga,amelyik velünk együtt az erdõért dol-gozik, de jó részük ebbõl is él. Minden-képpen szeretném feloldani az ellent-mondások és félreértések sorát, járható-vá akarom tenni az erdei utunkat, ame-lyen csak jó irányban lehet haladni –igen a természetvédelemmel együtt.Minden magyar erdész érdekét képvi-selve, az erdõk iránti maximális elköte-lezettség jegyében szeretnék dolgozni.Tisztában vagyok azzal, hogy a rend-szerváltozás utáni legnehezebb négyesztendõ következik. Nemcsak a ma-gyar nemzet, hanem szakunk szem-pontjából is bonyolult idõszak vár ránk.Széchenyi István mondta: „Páratlan él-mény magyarnak lenni, de nemkifizetõdõ dolog.” Én még hozzáten-ném: Páratlan élmény magyar erdész-

nek lenni, és azon dolgozunk, hogy azkifizetõdõ dolog is legyen.

Ahhoz, hogy igazán jól építkezzünk,mindenképpen a múlt értékeire kell ala-pozni. A múlt szellemi értékeinek isme-retén épülhet fel a jelen valósága és a biz-tos jövõ. Az Országos Erdészeti Egyesü-let méltó elõadásban emlékezett önálló-vá és magyarrá válásának 140. évforduló-jára. Felemelõ és bátorító érzés voltszembesülni szakmánk történelmével,de tanulságos is a közel másfél évszázadelemzése. Talán nem erõszakolt, haszakmánk mérföldköveit összekapcsol-juk nemzetünk sorsfordulóival (1867.;1920.; 1945.; 1956.). Az is megalapozottfelismerés lehet, hogy e folyamatokatmindig kísérte kiemelkedõ személyek,szaktekintélyek megjelenése, ami mindigmagával hozta az erdészet ügyének jóirányba vitelét.

A magyar erdészet nagyságai közül


néhány személyt szeretnék ki-emelni. Az elsõ természetesenBedõ Albert. A kapitalizálódásdzsungelében, amikor azerdõirtás félelmetes méreteketöltött hazánkban is, amikormindent átszõtt a tõke imádata,ki merte jelenteni, hogy csakakkor õrizhetõ meg a magyarerdõ, ha az állam el nem évülõkezében van. Ez lenne az elsõ,amit a programom legfonto-sabb pontjának szeretnékmegjelölni. Az állam el nemévülõ kezében van biztonság-ban erdeink jövõje. Nyitottságunkathangsúlyozva el kell magyarázni az államlegilletékesebbjei számára, hogy ezmennyire fontos ma is. Magyarul: nincshelye az állami erdõk privatizációjának.Ez egy kivétel, de kõbe vésett kivétel,mert csak így biztosítható, hogy az 1,1millió hektár erdõ összetett, nem privile-gizálható értékei mind a tízmillió magyarember számára hozzáférhetõvé válnak.Másrészt az e mögött dolgozó erdõgaz-daságok bizonyítják, hogy állami keretekközött is lehet hatékonyan gazdálkodni.De az sem elhanyagolható, hogy mindezegy biztos háttér a korszerûsödõ, gyara-podó és új erdõterületeket létrehozómagánerdõ-gazdálkodás mögött.

Történelmünk mélypontja a trianonikatasztrófa, szakmánk számára is hely-rehozhatatlan következményekkel. Eb-ben a reménytelen helyzetben is akadtegy igaz erdész Kaán Károly személyé-ben, aki megmutatta a járható utat. Vagy-is, a nemzeti érdekeknek csak az azerdõgazdálkodás felel meg a legjobban,amelyik a magyar erdõt a köz- és a ma-gánérdekek javára hasznosabbá ésjövedelmezõbbé tudja tenni. Nyolcvanév eltelte után még mindig nagyon fon-tos vezérlõ elv szakmánk gyakorlására,de megértésére is.

Ezután következett a II. világháborúutáni sokkhatást kiváltó erdõállamosítás,

azt emberléptékû keretbe foglaló erdé-szek csapatával, akik késõbb megtalál-ták az egyetlen jó megoldást hazánk 11%-os erdõsültségének napjainkra 19%-raemelésével. Májer Antal e tettek egyikmarkáns képviselõje így vall errõl:„Olyan eredmények születtek, ame-lyekrõl a magyar erdészek minden szak-mai tudásuk és lelkesedésük ellenéresem álmodhattak.” De nincs megállás, eza következõ vezérlõ elv, de most már azerdõterület-növelõ erdészkedést a ma-gánerdõ-gazdálkodók kezébe kell átad-ni, s erre nagyon jó példával szolgált aVándorgyûlés.

E gondolatmenet zárását jelentse1956 szellemi traumájából talpraálló ésegy átfogó erdõgazdaság-fejlesztéstmegvalósító nemzedékre, és az európaikultúrát Amerika földjére vivõ külhon-ba szakadt magyar erdészek tettéretörténõ emlékezés.

Az elõzõeket összefoglalva a nem er-dészkollégákhoz is kiemelten szeretnékszólni. Nagyon fontos, hogy megértsék,munkánk három szereplõre korlátozó-dik: az erdõ és a társadalom a két szél-sõ pólus és középen mi, a közvetítõkvagyunk. A döntõ az erdõ és a társda-lom kettõse. Ez a társadalom elvárása ésaz erdõ teljesítõképessége között fes-zülõ ellentétet jelenti. Itt az erdészek-nek a legjobb szakmai tudásuk szerinti

feloldó szerep jut, ennek fel-ismerése elõször és legmar-kánsabban Mária Terézia ren-deleteiben testesült meg.

Sose felejtsék el, a társada-lom az erdõ minden kincsétigényelte és ma is igényli, és eznem is baj. Az ember földi lété-ben mindig valamilyen formá-ban kapcsolódott az erdõhöz,melynek kincseire szükségevolt. Ez ma is így van. Nemhunyhatjuk be farizeus módjá-ra szemünket. A modern társa-dalom újszerû igényeivel –

papír, bútor, épület, csomagolás, raktáro-zás, tüzelés stb. – mérhetetlen terhet rakaz erdõ „vállára”. A magyar társadalom isrohamléptekkel halad, az évi 8-10 millióm3 faanyag-igény felé. A magyar erdészet-nek itt van a közvetítõ szerepbõl eredõnagy felelõssége. Lehet bármilyen a társa-dalom igénye, ezek kiegyenlítése az erdõkárára nem történhet. Ennek eldöntésére– szakmai tudásunk alapján – mi vagyunkhivatottak. Fogadják el, mi vagyunk azerdõ ismerõi, legjobb kezelõi, devédelmezõi is. Mind a magán-, mind az ál-lami erdõk közel 2 millió hektárját – érzé-kenységüket figyelembe véve – azonosszemléletben kell kezelni, a terhek ará-nyos elosztása mellett. Ez csak egy szerve-zeti rendszerben, azonos szakmai elvek fi-gyelembevételével történhet, ez a negye-dik nagyon fontos vezérlõ elv. Szerencsé-sek is vagyunk, mert a mérsékelt égövkiegyenlítõ szerepe jó adalék munkánkmegbízható viteléhez.

Ahhoz, hogy ez a munka tökéleteslegyen, hogy az erdészet minden szint-jén megfeleljünk a szakmai követelmé-nyeknek, a rendszerváltás tükrén bekö-vetkezett töréseket ki kell javítani. Ah-hoz, hogy ez sikerüljön, ahogy Széche-nyi István mondta: „ne másokban,külsõ körülményekben, de fõként ön-magunkban keressük a hibát, magun-kat nemesítsük jobbá, hatékonyabbá”.


Meg kell õriznünk hivatásunk morálját,ami szakmai tudásra, közösséget össze-tartó szociális érzékenységre, szolidari-tásra épül.

A befejezés nem lehet más, mint aBedõ Albert legnagyobb erdészünkhozzánk intézett egyik utolsó mondata,mely így hangzik: „szeressük hazánkat,nemzetünket, szakunkat hûséggel,egyetértéssel, összetartással”.

Köszönöm figyelmüket!Üdv az erdésznek! Jó szerencsét!”A narrátor ezután a következõket

mondotta:A 137. vándorgyûlés sikeres befejez-

tével, kérem dr. Markó Lászlónét aMagánerdõtulajdonosok Veszprém Me-gyei Egyesületének elnökét, HorváthLászló urat, a Bakonyerdõ Zrt. vezér-igazgatóját és Kulcsár Zsolt urat, a HM

Verga Zrt. vezérigazgatóját, adják visszaaz Egyesület Vándorzászlaját dr. PethõJózsef elnök úrnak, aki azt a 2007. éviVándorgyûlés házigazdájának, Kiss Bé-lának, a Kiskunsági Erdészeti és Faipa-ri Zrt. vezérigazgatójának továbbadjamegõrzésre.

Az emlékszalagok felkötése után azErdészhimnusz hangjaival ért véget aközgyûlés.

A résztvevõk névsora

Almási István, Almási János, ÁmrahámGábor, Ancsán György, Andrásevits Zol-tán, André Zoltán, Annamaria Spann,Antli István, Apatóczky István, AranyosiImre, Árki Pál.

Babics István, Babos Imre, Bajnai Csaba,Bajner Attila, Bak Julianna, Bakó Csaba,Bakonyi Imre, Baksa Gábor, Balázs Lász-ló, Bálint Józsefné, Bálint Sándor, BaloghImre, Balogh József, Balogh László, Bá-nyai Péter, Bárány János, Barkóczi István,Barnóczki Pál, Bekõ Balázs, Benedek Ár-pád, Béni Kornél, Benke János, BenkõnéPolner Katalin, Berényi Gyula, BergmannKároly, Józwiak Bernard, Billik Miklós,Bircher Gyula, Birck László, Bíró Ferenc,Blazsev Zsivkó, Boda Zoltán, Bodolay B.János, Bodor Dezsõ Károly, Bodor Kár-oly, Bodor László, Bogdán József, BognárGábor, Bognár Tibor, Bordács Sándor,Borhi Dénes, Borka Viktor, Boros Vivien,Borzási Béla, Bõr Attila, Börzsei Ferenc,Börzsei Gyula, Börzsei László, BörzseiLászló, Börzsei Lászlóné, Börzseiné MaarZita, Börzseiné Saru Edina, Buday Péter,Bugner Sándor, Bukri Julianna, BuliczkaJános, Bunevácz Gyõzõ, Burján Árpád,Bús Mária.

Civa Mihály, Csala Flórián, Csányi Anita,Csapó József, Cserép János, Csiha Imre,Csóka János, Csóka Péter, Csókás Balázs,Csomós László, Csontos Péter, Csordás

Nagy László, Csordás Nagy Lászlóné,Csurgó Csaba, Czebei Sándor, CzeglédiLajos, Czirok István, Czita Gábor.

Dalvári Vince, Danics László, Danku Ist-ván, Dávid József, Dávid Lajos, Deák Bár-dos Péter, Debreczeni Ferenc, Dégi Zol-tán, Detrich Miklós, Dézsi Károly, DiósiGyula, Diósi Gyula, Dobó Béla, Dobó Ist-ván, Dobó István, Dobos Zsolt, DobreCsaba, Dobroszláv Lajos, Dománé PauerZita, Domján István, Dóró Katalin, DorosIstván, Doros Istvánné, Dózsa László,Drenyovszky András, Dudás László Péter,Duska József.

Ecsegi László, Ecseginé Tima Katalin,Ékes Zoltán, Éles Csaba, Encsi Csaba.

Fábián Balázs, Fábián Tamás, Farkas At-tila, Farkas Zsuzsanna, Fazekas József,Fecser István, Fehér István, Feiszt Ottó,Ferenc József, Ferencz László, FerencziTamás, Filák Attila, Firbás Nándor, FodorBéla, Folcz Tóbiás, Fórizs Zoltánné,Földesi Kálmán, Fridél Veronika, FritschOttó, Fucskár Gábor, Fuják József,Führer Ernõ,

Gál Imre, Gál László, Fritz Ganster,Garamszegi István, Gembiczki Ferenc,Gémesi József, Gerely Ferenc, Geren-csér Ferenc, Gerencsér Kinga, Gézy Bé-la, Góber Zoltán, Golovics Menyhért,Gombási Károly, Gór Lajos, GóvánLászló, Gõbölös Péter, Gönczi István,

Gõsi István, Gregán Zoltán, GregussLászló, Grób Márta, Gróf András, Gu-lyás Imre,

Gyenes István, Gyenes Károly, GyergyákLajos, Gyimóthy Károlyné, GyöngyösyCsaba, Györkös Károly, Gyurkóné Bam-bek Valéria, Gyürky János.

Haidinger György, Hajdú András, HajdúFerenc, Hajdú Imre, Hajnal Imre, HalápiNándor, Halász Gábor, Halmos Zoltán,Hámori Tibor, Hanzel János, Haraszti Gyu-la, Harhai László, Hartyáni Zoltán, HatosTamás, Hegedûs Attila, Hegyi Higin, HeimMárton, Heincz Attila, Héjj Botond, Helm-rich Tamás, Herceg József, Herczeg Kata-lin, Herpay Imre, Hipság István, Hirner Fe-renc, Hoffmann András, Hohmann Kriszti-na, Holdampf Gyula, Hopp Tamás, Hor-gosi Zsolt, Horváth Alexandra, Horváth At-tila, Horváth Béla, Horváth Elek, HorváthErnõ, Horváth Ferenc, Horváth Gyuláné,Horváth József, Horváth Karolina, HorváthLászló, Horváth Mátyás, Horváth Péter,Horváth Sándor, Horváth Tibor, HugyeczLászló, Hujber János.

Illés Péter, Imre János, Istenes József,Istvánffy Alexandra, Ivancsics Lajos dr.,Iványi Tamás,

Jakab Attila, Jámbor László, Janács Gergõ,Jankovics László, Jánoska Ferenc, JasperAttila, Johanidesz Péter, Józsa László, Ju-hász Pál, Jung László,


Kádár László, Kaitz Zoltán, Káldy József,Kalincsák Péter, Kálmán Csaba, KamondiLászló, Kapcsándi János, Kara Miklós,Kárászné Ács Borbála, Karnis Gábor, Ka-sza Viktória, Kató Sándor, Katona Zoltán,Kauffmanné Pósa Piroska, Kauzli Dezsõ,Kavelli Tamás, Kecskés Gyula, KelemenCsaba, Kercselics Balázs, Kercselics Jó-zsef, Kertész László, Kertész Szabolcs,Keskeny József, Keszei István, Keszi Lász-ló, Király Pál, Kirchkeszner Tamás, KissAndrás, Kiss Attila, Kiss Béla, Kiss Éva,Kiss Gyula, Kiss János, Kiss László, KissTamás, Kiss Zsolt, Kissné Szabó Gabriel-la, Franz Kitzing, Irene Kitzing, Klemen-csics András, Klement Zoltán, KocsisGyörgy, Kocsis Mihály, Kocsó Mihály,Koffler Horst, Kohajda Csaba, KoleszárIstván, Kollwentz Ödön, Kollwentz Péter,Kolozsvári Ákos, Kondor Antal, KónyaTibor, Korbonski Bogdánné, Korn Ignác,Kóródi Sándor, Kotány György, KovácsAndrás, Kovács Barna, Kovács Gyuláné,Kovács Sándor, Kovács Tibor, KozmaBéláné, Kozma Péter, Kõhegyi Ernõ, Kö-kény István, Köveskuti Zoltán, KriskóAndrás, Kulcsár Zsolt, Kutas Lajos,Kuzma Józsefné, Kürthy Lajos, KürtösiAndrás,

Lábas Péter, Laki László, Lantos Zoltán,Lányi Zsolt, László Péter, Dipl. Ing. TiborLebocky, Léránt János, Lett Béla, Limp Ti-bor, Lincmajer Veronika, Liptai Gábor,Lócsi Gyula, Olaf von Loewis of Menar,Sibylle von Loewis of Menar, LomnicziGergely, Lugossy Zoltán, Lugosy Jenõ,Lukács Sándor, Luzsi József, LuzsinszkiTamás,

Macsek Lajos, Madácsi Sándor, MagasLászló, Magyar Ferenc, Major László, Ma-jor László, Major Zsolt, Majoros Gábor,Mák József, Makra Zsuzsa, Mándoki Stel-la, Markó Lászlóné, Marosi György, MarthJózsef, Marton András, Marton Imre, Mar-tos Géza, Matáncsi János, Máté János,Roth Mattea, Matyasovszky Albert, Ma-tyók József, Megyeri Ákos, Melegh Zsolt,Merkel Gábor, Merkel Gáborné, MertzZsolt, Mester Gézáné, Mesterházy József,Mészáros Gyula, Mészáros Károly,Mészely Attila, Mészelyné Gólya Rita, Ro-land Migende,Mihályi Ferenc, MikeszZoltán, Mocz András, Molnár Ká-roly,Molnár László, Monori Alfréd, Mufics Fe-renc, Müller Attila,

Nádas József, Nagy Attila, Nagy FrigyesVince, Nagy György, Nagy József, NagyLajos, Nagy László, Nagy Péter, Nagy Ta-más, Nagy Zoltán, Naszladi Géza, Né-meth Attila, Németh János, Németh Jó-

zsef, Németh Lajos, Németh László, Né-meth Péter, Németh Sándor, Németh Szil-veszter, Németh Vince, Némethi Kálmán,Néráth Imre, Novák Zoltán, Nyírõ Sándor,

Ocsovai Zoltán, Orbók Ilona, Orbók Sán-dor, Ormos Balázs, Oroszi Sándor, OrvosJózsef, Osváth András, Oszkó István, ÕzZoltán,

Pál Andor, Pál Lajos, Palánkai Béla, Pa-lánki Gábor, Pálfi Anikó, Pálhalmi János,Palkovics Zoltán, Páll Balázs, Páll Balázs-né, Pallagi László, Pálmai István, PápaiGábor, Pápai Tamás, Pápay Sándor, PappZoltán, Partos László, Peer László, Perl Jó-zsef, Perl Szabolcs, Perpék Arnold, PethõJózsef, Pethõ Józsefné, Péti Miklós, PintérCsaba, Pintér Eszter, Pintér István, PintérOttó, Pirity Csaba, Popovics Mihály,Poropatich István, Pósa József, PósánMiklós, Pósán Zoltán, Posta János, PuskásLajos, Puskás Zoltán,

Rácz Zoltán, Reichart László, ReményfyLászlóné, Rencsi Gábor, Renkó Károlyné,Renner Tiborné, Répászky Miklós, RestásGábor, Révész László, Ripszám István, Rit-ka Szabolcs, Rónai Ferenc, Rostáné Re-ményfy Rita, Rujzam Antal, Ruzsics Balázs,

S. Gyõrfi Géza, S. Nagy László, SamuLászló, Sánta István, Sári Zsolt, Sárvári Já-nos, Scheibenhoffer János, SchibernaEndre, Schmotzer András, SchmotzerAndrásné, Schreinerné Sipos Mária,Schumacher István, Heidi Schwarzfisch-er, Manfred Schwarzfisher, Sebõk Mik-lós, Sere Ferenc, Seresné Gyenes Tünde,Siffer Sándor, Silinger András, SimkónéRenáta, Simon Attila, Simon József, Si-mon László, Simon Sándor, Sinka László,Sipos László, Sípos László, Sipos Péter,Sipos Sándor, Sipos Viktor, Sódar Pál,Sódor Márton, Jozef Spann, Spingárr Pé-ter, Sponga József, Sponga Józsefné,Stánicz László, Steinbach Pál, Stróbl Lász-ló, Stubán Árpád, Stubán Árpádné,Stubán Zoltán, Supán Gyula, Süle József,

Szabó Gábor, Szabó Gergely, Szabó Im-re, Szabó János, Szabó Jenõ, Szabó Jó-zsef, Szabó Károly, Szabó Lajos, SzabóLászló Gábor, Szabó Sándor, Szabó Szi-lárd, Szabó Tibor, Szabó Vendel, SzabóZsolt, Szakács István, Szakács László,Szakács Sándor, Szakács Sándorné, Sza-kos György, Szalai Károly, Szalontai Zol-tán, Szamosfalvi Károly, Szamosi János-né, Szántó László, Szász Tibor, Száva Ta-más, Szedlák Tibor, Szekán György, Sze-keres György, Szekrényes Tamás, SzélesAttila, Szeles Bertalan, Szemerédi Mik-

lós, Szente László, Szentpéteri Sándor,Szép Tibor, Szepesi András, Szerémy Pé-ter, Szi Benedek Sándor, Szigeti Ferenc,Szikra Dezsõ, Szilágyi József, Szívós Bé-la, Szolnoki Gyula, Szõnyi János,Szukhentrunk Imre, Szuromi László,Szücs Dezsõ, Szûcs Ferenc,

Takács József, Takács László, Támba Mik-lós, Támba Miklósné, Támis Norbert,Taranyi Ádám, Tátrai Gábor, Tátrai Tibor,Temesvári Erik, Thomas Baschny, Tiha-nyi Gyula, Tili Attila, Tímár György, TímárJózsef, Toller Zoltán, Tomosi Lajos, Tor-kos Jenõné, Toronyi Márton, ToronyiMártonné, Tóth Andrásné, Tóth Antal,Tóth Attila, Tóth Ferenc, Tóth Zoltán,Tóth Zsolt, Tölgyfa Gábor, Török András,Török Imre, Török Tibor, Tõzsér Tibor,Tronovics Zoltán, Tunner Katalin,Turóczi Balázs,

Udvari Zoltán, Ugró Sándor, Urbán Pál,

Vadas Ferenc, Valent Sándor, Váncsa Gá-bor, Varga Antal, Varga Attila, Varga Ist-ván, Varga László, Varga Péter, Varga Sza-bolcs, Varga Szabolcsné, Varga Tibor,Varga Zsolt, Varró János, Vasas Ernõ,Vaski László, Vaspöri Ferenc, Vass Sán-dor, Végvári Gyula, Vereb István, VernerZsolt, Vers József, Vezse Péter, VezsenyiImre, Viharos Zsolt, Vilmányi Márton,Vincze Béla, Vincze Lászlóné, Virágh Zol-tán, Vízhányó László, Vörösmarty Zoltán,Vörösváczki Mónika,

Zachar Miklós, Zalai Krisztina, ZámbóGábor, Zambó Péter, Zoltán János, Zon-gorné Mátrai Piroska.

A fotókat készítették: Detrich Miklós,Mesterházi József, Ormos Balázs, PápaiGábor, Péti Miklós, Szekeres György,Szikra Dezsõ.

A helységek 150 évvel ezelõttiállapotleírását Fényes Elek: Magyarországgeographyai leírása-ból (1851) idéztük.

A közgyûlés mûsorvezetõje VadászKrisztina, a helyi televízió bemondónõjevolt.


DR. VAHID YOUSEFI, DR. VAHIDNÉ KÓBORI JUDIT

Az erdõ szerepe a gazdaságbanés a társadalomban

Az erdõ és a társadalom kapcsolata alegõsibb. Fennállott már a történelemelõtti idõkben és sohasem szakadt meg.Az erdõk szerepe a történelem folya-mán az ember, a társadalom életébensok változáson és nagy fejlõdésen mentkeresztül. Az õskorban, de még sok he-lyütt a középkorban is az erdõk az em-ber számára egyrészt lakóhelyül szol-gáltak, másrészt a vadászati lehetõsé-geken keresztül az élelmezés és ru-házkodás bázisai voltak. Az erdõfaanyag-termelõ szerepe, ekkor mégalig jutott kifejezésre. Az anyagi javaktermelésében az erdõt eleinte – éshosszú századokon át – fõleg minttüzelõanyagot szolgáltató nyersanyag-forrást ismerjük.

Az erdõ, mint ipari nyersanyagter-melõ bázis csupán a közelmúltban, az-az a XIX. század folyamán, annak is azutolsó két-három évtizedében kerültmindinkább elõtérbe, akkor, amikor afa, mint ipari alapanyag a feldolgozásitechnológiák rohamos fejlõdésével, azegyik legjelentõsebb nyersanyaggá vá-lik. Az erdõ hasznosításának ebben aforradalmi fordulatában válik el mindjobban a mezõgazdaságtól és szûnikmeg annak melléküzemága lenni.

Az erdõ mint védettséget nyújtó otthon,vadászati alkalom, a tüzelõanyag-, majd azipari nyersanyagellátás egymást követõ fo-kozatai után, az elmúlt században több al-kalommal tartott Erdészeti Világkong-resszusok nyitottak újabb fejlõdési szakaszt.Ezt erõsítette a 2003. szeptember 21–28. kö-zött Kanadában tartott XII. Erdészeti Világ-kongresszus is.

A Világkongresszuson sok szem-pontból elhangzott pesszimista vélemé-nyek ellenére is a következõ évtizedekfolyamán kétségtelenül tovább fokozó-dik és mind jelentõsebbé válik az erdõkipari nyersanyagot termelõ szerepe, deemellett az eddiginél sokkal jelen-tõsebb lesz az a feladat, amelyet azerdõk – az egyre fokozódó városiaso-dás közepette – az ember számára üdü-lési és egészségvédelmi lehetõség for-májában nyújtanak.

Az erdõ hasznosságainak és haszno-sításának elõbb említett tendenciái elle-nére is, ma és még hosszú idõn át, azerdõ értékmérõje – legalábbis általában

– a rajta álló nyersfa-menyiség. A gazdasá-gi élet potenciálját ál-talában az egyes or-szágok nyersolaj-,kõszén-, nyersvas- ésacé l te rmeléséneknagyságával szoktákjellemezni. Különös,hogy a kulcsanyagokközött a fát általábannem szokták felsorol-ni, holott a világnyersanyagtermelé-sében a fa közvetle-nül a kõolaj után, bárcsökkenõ tendenciá-val a harmadik-ne-gyedik helyet foglaljael. Ez a tény az erdõkés a fa világgazdaságijelentõségét önmagá-ban is meglehetõsenaláhúzza.

A XII. Világkong-resszus figyelmét azerdõk sokoldalú hasznosítására irányí-totta. E szerint az erdõknek a nyers-anyagtermelés mellett igen fontos sze-rep jut a talajvédelem (szél-, és vízeró-zió), mezõvédelem, (védõfásítások) va-lamint a következõ tényezõkre:

Az erdõ, mint sajátos ökoszisztéma

Az erdõ – különösen az ember általmeg nem bolygatott formájában – egyrendkívül jól szervezõdõ, fajokban ésegyedekben gazdag élõvilágú rendszer,ahol nagy tömegû élõlény és élõszervezethasznosítja a Nap sugárzó energiáját.

Az erdõ sokfajta növényevõélõlénynek ad táplálékot és biztosítélõhelyet: nagy- és kisemlõsök (szar-vas, õz, vaddisznó, mezei nyúl, mókus,borz, róka, pockok és egerek), magevõés gyümölcsevõ madarak (örvös ga-lamb, fácán, szakó, rigók), virágjáró ro-varok és paraziták egyaránt életle-hetõséget találnak az erdõben.

Az erdõ anyag- és energiaforgalma

Az erdõ a Nap energiájának közepeshasznosítója, a sugárzó energia kb. 1%-át köti le asszimilálás útján. A besugár-zó energia 15%-a transzmisszió útján

vész el, 10%-a visszaverõdik, 74%-a pe-dig hõvé alakul át.

Az erdõ növényei által asszimiláltszerves anyag jelentõs része légzés so-rán elvész; a növény egészének kb. 16%-a lehulló levelek, elszáradt ágak for-májában elhal, kiválik az élõ szervesanyag biomasszából, és lassanként hu-musszá alakul. Emellett kb. 3%-a gyö-kérhulladék, 1%-a gyümölcs, 3%-a azelszáradt kéreghulladék.

Becslési adatok alapján megállapí-tották, hogy az erdõ csaknem annyiprimer produkciót ad, mint a nálánáltízszer nagyobb területû tenger. Az em-beriség által hasznosítható primer pro-dukció tekintetében az erdõnek világvi-szonylatban is kulcshelyzete van.

Az erdõ légkörtisztító szerepeA világ erdõinek évi oxigéntermelése ke-reken 55 000 milliárd tonnára becsül-hetõ. Ugyanannyi oxigén szükséges azévente elhaló növényi részek elkorhadá-sához. Egy ember naponta 1,6 m3 oxi-gént fogyaszt. Mivel a levegõ 16 térf.%oxigént tartalmaz, így egy ember napilevegõigénye 8–9 m3. Eszerint egy 1,3millió lakosú nagyváros naponta 10 mil-lió köbméter levegõ oxigénjét igénylilégzés céljára, amit 1,6 m vastagságú és

A világ erdôgazdálkodása, fatermeléseés faipara

3,3 km2 kiterjedésû föld feletti levegõ-rétegnek kell közvetlenül biztosítani. Haegy ilyen város egész területétlucfenyõerdõ borítaná, akkor a szükség-letnek kereken kétszerese termelõdne. Avárosban azonban nemcsak az emberek,hanem az ipari üzemek és gépjármûvekis tetemes mennyiségû oxigént fogyasz-tanak, ezért különösen érthetõ, hogy akörnyezetvédelem minden meglevõerdõhöz messzemenõen ragaszkodik, ésa városok parkosítására is nagy gondotfordít.

Az erdõ azonban nemcsak oxigén-forrásként javítja az ember közvetlenkörnyezetét, hanem jelentõs befolyásavan a légmozgásokra is. Az erdõmegfelelõ magasságú, kellõen tagolt „ér-des” felületû növénytakarója védõ és ki-egyensúlyozó szerepet játszik. Elõsegítia függõleges irányú légcserét is.

Az erdõ szerepe a vízgazdálko-dásban és a talajvédelemben

Mivel a vízigény és a szennyezõdés ro-hamosan növekszik, és egyre súlyo-sabb nehézségeket okoz, minden víz-gazdálkodást javító tényezõnek fontosszerepet kell tulajdonítani. Ilyen azerdõ is: egyrészt nagy vízfogyasztó,ugyanakkor azt gazdaságosan tárolja,és gyors lefolyását mérsékli. Az erdõreesõ, illetve az odafolyó vízmennyiségegy részét a párolgás és az erdõbõl kiin-duló, vagy abból táplálkozó patakok el-folyása tartja egyensúlyban. A köd és aharmat az erdõben sokkal számot-tevõbb vízforrás, mint a fátlan területe-ken. Az erdõ talaja száraz nyári idõ-szakban is közel 100 liter vizet tartmegkötve m2-enként, ami 100 mm csa-padéknak felel meg.

Az erdõnek ez a vízvisszatartó szere-pe elsõsorban záporesõk és tavaszihóolvadások idején érezteti kedvezõhatását, mert a vízháztartás nagy inga-dozásait kiegyensúlyozva, az árvízve-szélyt is csökkenti. Az erdõtalaj víz-visszatartó funkciója egyben védelmetnyújt a talajerózió ellen is.

Az erdõ és a fényA zöld növények nem élhetnekfény nélkül. A fény a szén-dioxidasszimilálásához szükséges, ezáltalhat a zöld növény növekedésére,fejlõdésére, párologtatására (transzspi-rációjára). A megvilágítás és a fénymegváltoztatásával módosul a lev-egõ és a talaj hõmérséklete, nedves-sége, vagyis hat az erdei növényekfejlõdésére és ezáltal egész környezeté-re. Az erdõ növényeinek fényigénye

életük folyamán állandóan változik.A fiatalabb növény nagyobb fokúbeárnyalást bír el, mint az idõsebb e tu-lajdonság ismerete a természetes felújí-tás és az alátelepítéses felújítás szem-pontjából fontos.

Az erdõ és a hõmérsékletA hõ vízzel együtt meghatározza aföld növénytakarójának képét; azerdõk élettevékenységében megkülön-böztetünk minimális, optimális és maxi-mális hõmérsékletet. A minimálishõmérséklet +5 °C körül van, az optimá-lis hõmérséklet ± 20-25 °C és az elvisel-hetõ maximális hõmérséklet +40 °C. Azerdõ mind a levegõ, mind a talaj hõmér-sékletére kiegyenlítõen hat. Az erdõbennyári napokban a levegõ hõmérséklete6–10 °C-kal alacsonyabb, mint a szabadterületen, télen viszont a lehülés kisebbnéhány tized fokkal.

A világ erdõinek állapota,erdõirtások, erdõpusztulások

A fa a civilizáció egyik legfontosabbnyersanyaga és energiahordozója. Azegyszerû szerszámoktól a bútorokon,tûzifán és építõanyagokon át a papír éshangszerek készítéséig rendkívül szélesa hasznosítás skálája.

E cél megvalósítása érdekében azemberiség történelmének kezdete ótahasznosítja azerdõket és hasz-nálja fel a belõlenyerhetõ javakat,kezdetekben eznem volt draszti-kus hatással azerdõ kiterjedésére.

A népesség nö-vekedése, illetve atechnikai fejlõdésnyomán azonbanaz ember egyre na-gyobb hatást gya-korolt az erdõkre.A növekvõ faanyag-szükséglet, a me-zõgazdasági mûve-lésre alkalmas terü-letek iránti növek-võ igény, valaminta legeltetés egyrekiterjedtebb faki-termeléshez, illetveerdõirtásokhoz ve-zetett. A sûrûn la-kott iparilag fejlettövezetekben en-nek hatására túl-nyomórészt meg-

semmisültek a természetes erdõk és ko-párok, illetve helyükön jobb esetbenmásodlagos erdõk alakultak ki.

Az erdõk visszaszorulását azonbannem csupán a fafeldolgozás okozta.Különösen a trópusi környezetben anépesség egyre növekvõ élelmiszer-szükségletének kielégítése érdekébenegyre több és újabb mezõgazdasági te-rületekre volt szükség, amelyeket több-nyire az erdõk felégetésével nyertek.

Sok trópusi õserdõ esett és esik áldo-zatul a települések terjeszkedésének, újtelepülések, utak építésének. Idõnkénta spontán erdõtüzek is katasztrofálisméreteket öltenek, és ebben helyen-ként fellépõ szárazodás is szerepet ját-szik. A szárazság fokozódásához pediggyakran az emberi tevékenység is hoz-zájárul.

A trópusi õserdõk területének túl-nyomó része a szegény vagy „majd-nem” szegény országokhoz tartozik.Ezek kormányai – alapvetõ szemléletihiba miatt – a lábon álló erdõt haszon-talannak, improduktívnak ítélik, éserõsen túlbecsülik a fakitermelésbõlszármazó hasznot. Olyannyira fontosés sürgõs számukra ez a haszon, hogyadókedvezményekkel vagy egyéb mó-don ösztönzik a fakitermelést. Sokszorazzal sem törõdnek, hogy a kitermelt famennyire értékes, köztudott, hogy a



trópusi fák között például igen értékesbútorfák vannak, mint a mahagóni, aszantálfa, ébenfa stb.

Brazíliában az 1960-as évektõlkezdve több olyan intézkedést is hoz-tak, amelyek az esõerdõk gyorsuló kiir-tásához vezettek. Az Amazoniábavezetõ utak építéshez s ott szarvas-tenyésztõ farmok létrehozásához adó-mentességet, sõt negatív kamatlábakkaladott hiteleket biztosítottak, ami meg ishozta az eredményét: több millió hektárerdõterület helyén jöttek létre marha-legelõk.

Az ember és a természet erdõkregyakorolt káros hatása nemcsak azõserdõkre vonatkozik, hanem a hidegkörnyezetben tenyészõ fenyveseket iselpusztítja.

A XX. század végén az erdõk pusztí-tásának üteme évente 16 millió hektár-ra becsülhetõ. Ebbõl kb. 14 millió haerdõ a trópusokon semmisül meg, s„csak” 2 millió ha a mérsékelt hidegöv-ben elhelyezkedõ erdõk vesztesége. A16 millió ha csaknem két magyar-országnyi terület. Súlyos gond az ille-gális fakitermelés és a kivitel, amely né-hány országban ijesztõ mértéket ölt.Például a Pápua Új-Guineában azellenõrizetlen fakivitel 1998-ban egy évalatt 241 millió dollár veszteséget oko-zott az országnak. Brazíliában Amazo-nas tartományban a fakitermelés 80%-aillegális.

Az erdõk szabad rablása nemcsak aszegény országokra vonatkozik, hanema gazdaságilag fejlettebb országokra is

érvényes. Például hazánkban a fûtésiszezon kezdetével minden évbenmegnõ a falopások száma. De nemcsaka magánerdõk, hanem a tulajdonosaikis veszélyben vannak, ha nem tudjákbizonyítani, hogy az erdészeti hatóságáltal nyilvántartott mennyiség azért ke-vesebb az erdeikben, mert fatolvajokjártak arra. Az elszenvedett kár mellettmég bírságra is számíthatnak, hiszen azerdõtörvény elõírja: a tulajdonosnakkötelessége az õrzés.

A tulajdonosok sokszor nem is tud-ják, hogy mekkora a káruk, mert csaktavasszal, a hidegek elmúlásával men-nek ki az erdõkbe.

A világ erdõgazdálkodásaA világ összes erdõterülete becslésekszerint 3,8–4,1 milliárd hektár közöttvan. Tehát a földterületnek mintegy30%-a. A 4,1 milliárd hektárnyi összeserdõterületbõl azonban csak mintegy1,3–1,5 milliárd hektáron folyik valami-lyen mûvelés, illetve használat. A 2,6milliárd hektárnyi erdõ teljesen haszná-laton kívül áll.

A világ legnagyobb erdõtartalékai atrópusi lomberdõk. Ezek feltárása éstermelésbe történõ bekapcsolása azon-ban a fafajok használhatóságának kiter-jesztésével függ össze. Jelenleg ugyanisezekben az erdõkben jórészt csak ún.válogatott termelés folyik. Az õserdõketalkotó több száz fafajból az iparbancsak néhány fajtát dolgoznak fel, a töb-bi mint értéktelen fafaj veszendõbemegy.

A becslés szerint azonban – még ezt ajelenlegi értékítéletet alapul véve is – ahasználaton kívüli erdõk élõfakészleteés növekedése legalább annyi, mint a je-lenleg használat alatt lévõ erdõké. Ezekracionális feltárásával és kitermelésével,tehát a jelenleginél legalább kétszeresé-re lehetne növelni a termelést.

Az európai értelemben vett erdõgaz-dálkodás, illetve tartamos erdõgazdál-kodás – melynek egyik alapvetõ kritériu-ma, hogy az erdõterület nem csökkenhet– nem jellemzõ a világ erdõterületéneknagy részén. A tartamos erdõgazdálko-dás egyik alapvetõ elõfeltétele az erdõüzemtervezettsége, a tervszerûség. Azüzemterv tartalmazza az erdõk leltárát,tíz évre elõre a soron következõ feladato-kat, valamint azok teljesítésének nyil-vántartását.

Tulajdonképpen azt biztosítja, hogyaz erdõket pillanatnyi érdekektõl ve-zérelve ne lehessen kitermelni, és a ki-termelt erdõk helyén mindenkor újerdõket kell létrehozni.

Európa 18 országában, Ázsia 14 or-szágában 100%-os az üzemtervezettséga többi földrészen ennél jóval kisebbarányú, illetve egyáltalán nem jellemzõ.

Bolygónk erdõtenyészetre potenciá-lisan alkalmas területeknek (a száraz-föld területébõl levonva a sarkvidékekterületét) jelenleg 30%-át borítjákerdõk. A földrészek közül Dél-Amerika(51%) és Európa (46%) erdõsûrûsége alegmagasabb.

A föld összes erdejének terület, illet-ve dendromassza (fás, biomassza) sze-rinti megoszlását a 2. táblázat szemlél-teti.

Talán meglepõ, de a világ erdeinek

1. táblázat. A földrészek területe, erdôterülete és erdôsûrûsége (FAO 1998)

Terület Erdõterület Erdõsûrûség(millió ha) (millió ha) %

Afrika 2978 650 22 Ausztrália és Óceánia 849 198 23 Ázsia 3.085 548 18 Dél-Amerika 1755 886 51 Észak- és Közép-Amerika 2137 549 26 Európa 2260 1039 46 Összesen: 13 064 3869 30

3. táblázat. Az éves fakitermelés földrészenkénti mennyiségei millió m3-ben (FAO 1998)

Megnevezés Tûzifa Ipari fa Összesen Afrika 463,8 70,1 533,9 Ausztrália és Óceánia 8,5 40,2 48,7Ázsia 883,2 244,0 1127,2 Dél-Amerika 168,5 130,6 299,1 Észak és Közép Amerika 133,0 619,0 752,0 Európa 96,0 411,7 507,7 Összesen: 1753,0 1515,6 3268,6

2. táblázat. A kontinensek részesedése a világ összes erdôterületébôl és összes dendro-masszájából (FAO 2000)

Megnevezés Részesedés %A világ összes A világ összes

erdõterületébõl dendromasszájábólAfrika 17,0 16,8 Ausztrália, Óceánia 5,0 2,9 Ázsia 14,0 10,7 Észak- és Közép-Amerika 14,0 12,3 Dél-Amerika 23,0 42,8 Európa 27,0 14,5


27%-a Európában található, akkor, ami-kor a potenciális erdõterületnek földré-szünk mindösszesen 17,3%-át adja. En-nek egyik jelentõs összetevõje mindenbizonnyal az a tény, hogy a tudatos ésbelterjes erdõgazdálkodásnak köszön-hetõen Európában már hosszú idejenem csökkent, hanem növekszik azerdõterület.

A világ erdeiben 1 ha-on átlagosan109 tonna dendromassza található. Ameleg égövi erdõk kiemelkedõen ma-gas produktivitását jól jelzi, hogy amígez a szám Dél-Amerika esetében 203tonna/ha, Európában kevesebb, mintennek egyharmada (59 tonna/ha). A vi-szonylag alacsony fajlagos biomasszarészben visszavezethetõ arra a tényre is,hogy Európában – éppen az erdõterületkorábban már említett tudatos növelésekövetkeztében – magasabb a fiatalerdõk aránya. 1990 és 2000 között a tró-pusi területeken minden évben 14,2millió ha erdõt írtottak ki, és összesencsupán 1,9 millió ha-ral növelték azerdõterületet, azaz összességében a tró-pusi erdõk területe évente 12,3 millióha-ral csökkent.

A nem trópusi területeken 0,4 millióha erdõirtás mellett 3,3 millió ha új erdõkeletkezett, azaz összességében évi 2,9millió ha növekmény regisztrálható. Ezazonban csak kismértékben kompen-zálja a trópusi erdõk gyors ütemû eltû-nését, így összességében elmondható,hogy a föld erdeinek területe az utóbbiévtized átlagában évente mintegy 9,4millió ha-ral csökkent.

Aggasztó továbbá, hogy ez a drámaicsökkenés éppen a trópusi erdõkbenjellemzõ, ahol mint közismert a biológi-ai diverzitás kiemelkedõen magas.

Európában öt ország kivételévelminden országban vannak olyan erdõk,amelyek különbözõ fokozatú termé-szetvédelmi oltalmat élveznek. Azegyes országokban ezek aránya eltérõ(3–67%). Ezzel szemben sem Afrikában,sem Dél-Amerikában nincsenek védetterdõk

A világ erdeibõl évente 3,27 milliárdm3 faanyagot termelnek ki. Ennek közel54%-át tûzifaként, 46%-át ipari nyers-anyagként hasznosítják. Az ipari fa ará-nya az összes kitermelt fához képest nyil-vánvalóan az iparilag fejlett régiókban amagasabb Észak- és Közép-Amerikában82,3%, Afrikában csupán 13,1%, Ázsiá-ban 21,6%, Dél-Amerikában 43,7%.

A világ jelenlegi legjelentõsebb fa-exportõre Oroszország, amely éventemintegy 20,5 millió m3 fát ad el külföld-re, aminek 95%-a ipari hasznosításrakerül.

Az Európai Unió és a csatlakozott országok

erdõgazdálkodásaA 15 tagú Európai Unió (EU 15) a világ3,9 milliárd ha-nyi erdõvagyonábólmindössze 114 millió ha-ral részesedik,s a 25 tagúvá bõvülés után is csak mind-össze 138 millió ha-t, csupán 6%-nyi te-rületet tudhat magáénak. A 25 tagúUnióban (EU 25) a világ lakosságánakalig több mint 7%-a, 450 millió ember

él. Joggal vetõdhet felhát a kérdés, hogy ak-kor miért is lehet jelen-tõs ez a térség egyálta-lán. A magyarázatrendkívül egyszerû: avilág 36 000 milliárdeuróra becsülhetõ nem-zeti össztermékébõl(GDP) 9000 milliárdeurónyi az Unióbanképzõdik, az erdészetés a kapcsolódó iparitermelése nagy inten-zitású és viszonylagmagas a fafelhaszná-lás.

Ugyancsak fontosjellemvonás, hogy azegész térségben vi-szonylag magas a nép-sûrûség, erõsen urba-nizálódott ipari társa-dalmakról van szó,amelyekben az emberi

jelenlét annak minden pozitív és nega-tív hatásával együtt történelmi léptékkelmérve is jelentõs múltra tekinthet vis-sza. Éppen ez a múlt vezetett el a tarta-mos erdõgazdálkodás jelentõségénekfelismeréséhez, és nem véletlen, hogymagának az erdészeti szakmának abölcsõje is ez a térség, jelesül a közép-európai régió volt. Szintén nem véletlenaz, hogy az e gondolatkörbõl kifejlõdõfenntartható erdõgazdálkodás iránt is –mely tulajdonképpen a klasszikus tarta-mosság gondolatának kiterjesztése ateljes erdei környezeti rendszerre, an-nak valamennyi javára és szolgáltatásá-ra – erõs elkötelezettséggel viseltetik azUnió és annak valamennyi jelenlegi éscsatlakozott tagországa is.

A bõvítéssel az EU eddig 114,2 mil-lió ha-nyi erdõterülete 20,8%-kal 23,8millió ha-ral növekedett. Meg kell emlí-teni azt is, hogy a 10 csatlakozott országközül az erdõvagyon nagyságát illetõenkét ország, Ciprus és Málta elenyészõjelentõségû, ugyanakkor környezetiszempontból éppen e két ország bír kü-lönleges jelentõséggel, mivel erdeik zö-me határtermõhelyen élõ, sérülékenyökoszisztémának minõsül.

Az EU 15 erdõsültsége 35,3%, a csat-lakozott országoké 32,3%, azonbanmindkét csoportban nagyon nagy a vál-tozatosság, az Unióban a két szél-sõértéket Finnország (65,2%) és Íror-szág (8,9%), a csatlakozott országok kö-zött Szlovénia (56,4%) és Málta (0,9%)képviseli.

Érdekesség, hogy Lengyelország,amely önmagában a csatlakozott orszá-gok teljes erdõterületének 38%-ávalrendelkezik, erdõsültség tekintetében(29,1%) nem éri el az országok átlagát.Fontos megemlíteni, hogy az erdõ-takaró mindkét országcsoportban évti-zedek óta növekszik, elsõsorban aszakszerû gazdálkodásnak és a kiterjedterdõtelepítési programoknak köszön-hetõen. Az erdõtelepítési lehetõségekszempontjából fontos tudni azt, hogyelsõsorban a Földközi-tenger mellékiországok, Franciaország, Írország és azEgyesült Királyság nagy erdõtelepítõk,de a csatlakozott országok között Észt-ország, Lengyelország, Lettország és Lit-vánia is legalább a hazai volument elérõvagy azt meghaladó erdõtelepítést vég-zett az elmúlt idõben, így tehát a telepí-tési célú uniós pénzforrások felosztásasorán erõs konkurenciára számítha-tunk.

Az EU 15 élõfakészlete jelenleg mint-egy 15 milliárd m3, amely a bõvítés során36%-kal, kb. 5,2 milliárd m3-rel növeke-


dett. Az erdészet szempontjából nemcsakaz erdõterület adatai fontosak, hanem an-nak a társadalomnak is, amely ezekért azerdõkért felelõs. Az EU 15 lakossága376,9 millió, melyet a csatlakozott orszá-gok 19,9 %-kal, 74,7 millió fõvel növeltek.Az egy fõre esõ erdõterület az EU 15-ben0,30 ha, a csatlakozott országokban 0,32ha, ami közel azonos viszonyokra enged-ne következtetni, azonban az EU 15-benez kizárólag a két skandináv ország, Finn-ország és Svédország alacsony népessé-gének tudható be.

A fenntartható gazdálkodás finanszí-rozása szempontjából az is iránymutató,hogy mekkora az egy fõre esõ nemzetiössztermék. Sajnos itt még markáns kü-lönbség mutatkozik a két országcsoportközött. Míg az (EU 15) jelenlegi tagor-szágokban ez az érték 22 485 euró, ad-dig a csatlakozó országokban 8470euró, ráadásul a két csoport (EU 15 + 10csatlakozott ország) között nincs átfe-dés, azaz a „legszegényebb” EU tagor-szág, Portugália (16 441 euró) is „gazda-gabb”, mint a „leggazdagabb” csatlako-zott ország, Szlovénia (15 657 euró).

Az EU 15 fakitermelése évi 327 millióm3, a csatlakozott országoké 90 millió m3.

Tulajdonviszonyok állapotaAz erdõ tulajdonviszonyai hosszú idõóta az érdeklõdés középpontjában áll-nak. Elmondható, hogy az EU 15 orszá-gaiban 35% a közösségi, és 65% amagánerdõ aránya, míg a csatlakozottországokban majdnem fordított azarány, 60/40%. Természetesen a képitt is változatos, hiszen például Néme-tországban, Görögországban, Hollandi-ában vagy Írországban a köztulajdon-ban álló erdõ aránya meghaladja a ma-gántulajdonúét, Szlovéniában pedig amagántulajdon aránya magasabb, minta köztulajdoné. Összességében mégisaz mondható el, hogy a csatlakozással aköztulajdonú erdõ részaránya növeke-dett. A tulajdonviszonyokkal kapcsolat-ban fontos megemlíteni, hogy a csatla-kozott országok sokkal elaprózottabbbirtokszerkezettel rendelkeznek, mintaz EU 15 országok. Míg elõbbi csoport-ban 3–4 ha az átlagos birtoknagyságaddig az EU 15-ben ez 13,6 ha. Ráadá-

sul a kárpótlási, tulajdonváltási folya-mat még nem fejezõdött be valamennyicsatlakozó országban, így többükbentovábbi mozgások várhatók, melyekmind az állami, mind a magánszektorszerepváltozását maguk után vonhat-ják. Ugyancsak az átalakulási folyamatvelejárója az úgynevezett érdektelenerdõtulajdonosok magas aránya.

Ez abból fakad, hogy a birtokszer-zés, mint késztetés sokkal erõsebbenmûködik, mint a birtoklással járófelelõsség gyakorlási szándéka, külö-nösen, ha ehhez hiányzik a kellõ gaz-dasági motiváció. Sokszor hallható,hogy Magyarországon is mintegy250–270 ezer ha ún. rendezetlen tu-lajdonú erdõ van.

Ez részben a tulajdonváltási folyamatelhúzódásának, részben az érdektelen-ségnek tudható be. Ez az arány kétség-telenül magas, de az EU tagországok ta-pasztalata azt mutatja, hogy egy ilyentársadalmi-gazdasági berendezkedésmellett 5 – 10 %-nyi kezeletlen, érdekte-len tulajdonosok tulajdonában levõerdõvel mindenképpen számolni kell.

A Nyugat-Magyarországi EgyetemErdõmérnöki Kara

ERDÉSZETI NÖVÉNYVÉDELMISZAKMÉRNÖK

SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉST indít.

A szakmérnök-képzésben egyetemi szintû erdõmérnök,kertészmérnök és agrármérnök képesítéssel ren-delkezõk vehetnek részt.

A képzés idõtartama 600 kontakt óra 4 szemeszterben,szemeszterenként három konzultációs hét keretében.

Az elsõ konzultáció idõpontja:2006. szeptember 25–29.

A képzés költsége: szemeszterenként 90 000,-Ft

(A tandíj 30%-a az SZJA-ból leírható, illetve a munkál-tató a szakképzési alap terhére elszámoltathatja)

Jelentkezési határidõ: 2006. augusztus 31.

További információk:Erdõ- és Faanyagvédelmi Intézet:

Némethné Pogány Csilla tanügyigazgatási munkatárs,

99-518-230Dékáni Hivatal:

Németh Mária, 99-518-134

A Nyugat-Magyarországi EgyetemErdõmérnöki Kara

TÛZVÉDELMI ELÕADÓI

TANFOLYAMOT indít 2007. februári kezdettel.

Helye: Nyugat-Magyarországi Egyetem ErdõmérnökiKar, 9400 Sopron, Ady Endre u. 5.

Idõtartama: 2 félév (havonta 3 nap – szombat)

A képzés költsége: a képzés teljes költsége 90 000 Ft/félév + vizsgadíj és tankönyvek(A tandíj 30%-a leírható az SZJA-ból)

A képzés részvételi feltétele: érettségi bizonyítvány

Megszerzett végzettség: tûzvédelmi elõadó OKJ 52891502

Jelentkezési határidõ: 2007. január 24.

Az elérhetõséget és a bizonyítványok másolatait azalábbi címre kell eljuttatni: Nyugat-MagyarországiEgyetem, 9400 Sopron, Ady E. u. 5. Erdõmérnöki KarHomoródiné Bella Éva

További információk: Homoródiné Bella Éva Tel.:99/518-134; Dr. Varga Viktória 99/518-258A szervezõk fenntartják a jogot arra, hogy csak amegfelelõ csoportlétszám esetén indítják a képzést.


Hangsúlyozza az erdõtulajdonosokfontos szerepét az európai uniós fenn-tartható erdõgazdálkodásban és a kom-munikáció erõsítését

A közleménnyel a Bizottság elegettesz a Tanács kérésének, hogy 2006-ban tegye közzé az EU erdészeti cselek-vési tervét – fogalmaz a dokumentum.A cselekvési terv a tagállamokkal szo-ros együttmûködésben és az érintettek-kel konzultálva készült. Figyelembe ve-szi az EU erdészeti stratégiájának végre-hajtásáról közzétett európai parlamentijelentést, valamint az Európai Gazdasá-gi és Szociális Bizottság és a Régiók Bi-zottsága kapcsolódó jelentéseit.

A bevezetõben megfogalmazottakszerint az Európai Unió erdészeti straté-giájáról szóló, 1998. december 15-i taná-csi állásfoglalás alapján a cselekvési tervkeretet biztosít az erdõkkel kapcsolatosközösségi és tagállami szintû tevékeny-ségek számára, és elõmozdítja a közös-ségi kezdeményezések és a tagállami er-dészeti politikák összehangolását.

Az általános alapelvekben megfogal-mazták, hogy az EU erdészeti cselekvé-si tervének célkitûzése a fenntarthatóerdõgazdálkodás és az erdõk multi-funkcionális szerepének támogatása,erõsítése.

A cselekvési terv a következõ elve-ken alapul:

– nemzeti erdészeti programok,amelyek megfelelõ keretet biztosítanakaz erdõkkel kapcsolatos nemzetközivállalások teljesítéséhez;

– az erdészeti politikával kapcsolat-ban felmerülõ globális és ágazatközikérdések egyre nagyobb jelentõsége,ami a koherencia és az együttmûködéserõsítését igényli;

– az EU-s erdészeti ágazat versenyké-pességének erõsítése, és az EU területéntalálható erdõk megfelelõ kezelése;

– a szubszidiaritás elvének tisztelet-ben tartása.

A cselekvési terv figyelembe veszi atagállamok területén található erdõktermészeti, társadalmi, gazdasági éskulturális szerepének eltéréseit és a tu-lajdonjogi rendszerek közötti különbsé-geket. A cselekvési terv abból indul ki,hogy a különbözõ erdõtípusokra eltérõszemléletmódot és intézkedéseket kellkidolgozni. Hangsúlyozza az erdõtulaj-donosok fontos szerepét a fenntarthatóeurópai uniós erdõgazdálkodásban.

A dokumentum a többfunkcióserdõgazdálkodás feladatai között elsõ he-

lyen említi, hogy megújuló, környezetkí-mélõ nyersanyagot biztosít, és fontos sze-repet játszik az európai gazdaságifejlõdésben, foglalkoztatásban, különö-sen a vidéki térségekben.

A cselekvési terv négy fõ célkitûzé-seként a következõket sorolja föl:

– a versenyképesség hosszú távú ja-vítása,

– a környezet javítása és megóvása,– hozzájárulás az életminõség javítá-

sához,– az együttmûködés és a kommuni-

káció erõsítése.A Bizottság 2007-ben munkaértekez-

letet szervez, hogy a tudományos és apolitikai szempontok közelebb kerülje-nek egymáshoz.

A cselekvési terv egyik fontos határo-zata azzal kapcsolatos, hogy az erdõkszámos olyan funkciót látnak el, amelyeknem jelennek meg közvetlenül a forga-lomba hozott fa- és nem faalapú termé-kek árában. Ezért számszerûsíteni kell azerdõk teljes értékét, az általuk betöltöttfunkciókat, és kompenzációs eszközöketkell alkalmazni a nem piaci termékek ésszolgáltatások esetében. Kulcstevékeny-ségként nevezi meg a cselekvési terv azerdei biomassza felhasználásának támo-gatását az energiatermelésben.

A cselekvési terv figyelmeztet, hogyaz EU-ban a biodiverzitás jelentõs veszte-ségeket szenvedett és továbbra is romlik,a biológiai sokféleség csökkenésénekmegállítására vonatkozó célkitûzés telje-sítése érdekében közösségi és tagállamiszinten egyaránt haladéktalanul fel kelllépni az élõhelyek és a természetes öko-lógiai rendszerek helyreállítására.

A ForestFocus ugyan 2006-végénmegszûnik, de egy Közös Kutatóköz-pont európai erdészeti adatbázist hozmajd létre. Az erdõk megfigyelése so-rán nemcsak környezetvédelmi, hanemgazdasági és társadalmi szempontokatis figyelembe kell venni.

A Bizottság elõsegíti az erdõtulaj-donosok képzését, valamint a környe-zetvédelemmel foglalkozó oktatási és

tájékoztatási kampányok tapasztalatai-nak tagállamok közötti cseréjét, külö-nösen a gyermekeknek szólókat („erdeiiskolák”, „erdei oktatási központok”).

Egy elõkészületben lévõ közleményfoglalkozik majd az egyre erõsebb glo-bális versennyel, amellyel az EU erdõreépülõ ágazatainak szembe kell nézni-ük, valamint az innovációval, a kutatás-sal-fejlesztéssel, az oktatással, a képzés-sel és az ismeretterjesztéssel kapcsola-tos kérdésekkel is.

A cselekvési terv kiemelten foglalko-zik az információcserével és a kommu-nikáció javításával.

A legfrissebb adatok hozzáférhetõvététele és kommunikációja elengedhe-tetlen a közvélemény tájékozottságá-nak javítása, illetõleg az erdészeti kér-dések különbözõ szakpolitikákban va-ló figyelembevétele szempontjából.

A Bizottság a tagállamok aktív részvé-telével erdészeti kommunikációs stratégi-át fog kidolgozni. Ebben meghatározza azerdõgazdálkodással összefüggõ közössé-gi kérdések kommunikációjának javításá-hoz szükséges legfontosabb intézkedése-ket. A tagállamoknak a stratégia elkészíté-se során lehetõségük nyílik tapasztalataikmegosztására. A Bizottság megvizsgálja azerdõgazdálkodással kapcsolatos jövõbeninemzetközi rendezvények kommunikáci-ójának megvalósíthatóságát is.

A Bizottság az Europa internetes hon-lapon belül egy erdészettel foglalkozó ol-dalt fog létrehozni, és a tagállamok gon-doskodnak arról, hogy saját internetes ol-dalaikon hozzáférhetõek legyenek azerdõkkel kapcsolatos információk, éshogy onnan az európai erdészeti oldalközvetlenül elérhetõ legyen.

Ismertes, hogy az FVM ErdészetiFõosztályának vezetõje az Országos Er-dészeti Egyesület elmúlt hétvégi ünnepiközgyûlésén jelentette be, hogy a Nem-zeti Erdõprogram keretén belül megala-kult a kommunikációs munkacsoport.

A cselevési terv kívánatosnak tartja, haa tagállamok olyan látványos rendezvé-nyeket szerveznének mint például az„erdõk hete” vagy „erdõk napja”, ame-lyek révén felhívhatják a figyelmet afenntartható erdõgazdálkodás elõnyeire.

A cselekvési terv ötéves idõszakraszól (2007–2011), 2009-ben félidei érté-kelésre, 2012-ben végsõ értékelésre ke-rül sor. Az cselekvési terv végrehajtásá-ról 2012-ben jelentés készül a Tanács ésaz Európai Parlament számára.

(Forrás: ForestPress)

Erdészeti cselekvési terv az EU-ban


(Gondolatok Jávor Benedek – GálhidyLászló: „Erdõrontás Magyarországonállami segítséggel?” címmel, az Erdé-szeti Lapok 2006. májusi számában, aFERN februári közlésének ismertetése-ként megjelent tanulmányához)

A Védegyletet képviselõ szerzõpárostanulmánya határozott kritikával illeti amagyar erdõk állapotát, az erdõgazdál-kodás gyakorlatát, egyben az erdészeti éstermészetvédelmi hatóságok tevékeny-ségét a jogszabályok betartatásában. Er-deinket „súlyosan rontottnak”, „veszé-lyeztetettnek”, „fenyegetettnek” ítéli. A„gyengülõ hivatalos és polgári ellen-õrzés” mellett, a további erdõrontás ellenaz ún. civilek erõfeszítéseinek összpon-tosítására szólít fel.

A szerzõknek az erdõk iránt megnyil-vánuló felelõsség- és küldetéstudata nyil-vánvaló.

Kár, hogy egy ennyire közismert szer-vezet zászlajával a kezükben nem kíván-tak elszakadni a hasonló témájú írásokatjellemzõ populizmustól és az érvelés ese-tenként pontatlan adatgyûjtésre támasz-kodó kliséitõl. Azt sem tudom kizárni,hogy nem volt módjuk ellenõrizni a for-dító munkáját, így a magyar nyelvû is-mertetés nem kellõ szabatossággal képe-zi le a szerzõk angolul megfogalmazottgondolatait.

Két okból éreztem megszólítva maga-mat a tanulmányt megismerve: feladat-körömnél fogva, az állami erdõvagyon-kezelés vezetõ felelõseként, ennél is in-kább tényekre alapozott, racionális gon-dolkodásra nevelt erdõmérnökként.Utóbbi minõségemben is kötelességem-nek érzem, hogy markánsan árnyaljam aszerzõk festette kedvezõtlen képet – en-nek érdekében bemutatva néhány tényt,adatsort és kevéssé közismert ágazatiösszefüggést.

Az EU – az egyes tagállamok adottsá-gaiban meglévõ különbözõségek miatt –nem hirdetett egységes erdészeti politi-kát. Az uniós erdõstratégia lényege azerdõ javainak, szolgáltatásainak haszno-sítása, a helyben élõ lakosság számáralegelõnyösebb, fenntartható módon.Van, ahol ez valóban csupán élõhely-megõrzést és turisztikai igénybevételt fel-tételez, de jellemzõen és általánosan acél a gazdálkodás – ami jelenthet fa-

anyagtermesztést, vagy Dél-Európábanakár az erdei legeltetés lehetõségét is.

A hangsúlyosan kiemelt Natura 2000program alapelve a tartamosan kezelterdõk esetében általában nem más, mintfenntartani, megõrizni az eddigi, kiemeltértéket eredményezõ gazdálkodási gya-korlatot.

Hazánk jelenlegi területén az erdõ tér-foglalása csak a történelem elõtti idõk-ben érhette el az említett 85%-ot. Aszerzõk a jelenlegi erdõsültség (egyéb-ként pontatlanul megadott) adatait e fik-cióval szembeállítva a magyar erdõügyproblémáira céloznak.

Könnyû belátni, hogy nincs ilyenösszefüggés: az erdõterület egykori csök-kenését nem az erdészek okozták, a je-lenkor gyarapodása viszont õket dicséri!

A „tipikus ültetvényfajok” elterjedésé-nek, valamint tarvágás alkalmazásánakértékelése is avval együtt lehet objektív,ha tudjuk, hogy erdeink több mint 25%-anem erdõklímában, nem erdõtalajon te-nyészik.

Valóban volt idõ, amikor a természe-tes, mageredetû erdõfelújítás alig jelle-mezte a magyar gazdálkodói gyakorlatot.Az elmúlt másfél évtized vonatkozó adat-sora ebben is jelentõs fejlõdést mutat, azarány így változott (ÁESZ adatok): 1990.– 6%; 1995. – 10%; 2000. – 17%; 2005. (aSzerzõ szerint) – 22%. A hegyvidékengazdálkodó állami erdészeti társaságokerdõfelújításaiban a természetes magere-det aránya meghaladja az 50%-ot, egyeshelyeken a 80%-ot is eléri.

A szerzõk szerint a védett természetiterületen álló erdõkben – illetve azokegészén – „nagyüzemi fakitermelés” fo-lyik, valamint az „erdõgazdálkodástólmentes” terület nagysága csupán azerdõrezervátumok meghatározó részéreszorítkozik. Az állítással szemben öröm-mel adhatok tájékoztatást arról, hogynapjainkra – súlypontosan az állami er-dészeti társaságoknál – a folyamatoserdõborítás elérését célzó üzemmódok-ban üzemtervezett erdõk térfoglalása tíz-ezer hektáros nagyságrendû. Egy fakiter-melés attól nem válik feltétlenül „nagy-üzemivé”, hogy a benne illetékeserdõgazdálkodó egy részvénytársaság!Ugyancsak több tízezer hektár a gyakor-lati vágáskor és erdészeti beavatkozásnélkül, kvázi örökerdõként tervezett – adolgozatban a megõrzés szempontjábóllegértékesebbnek ítélt – molyhostölgyesvéderdõk térfoglalása.

Érdemes említést tenni az erdei élet-közösségekben örvendetesen növekvõmennyiségben visszahagyott, fajok ezrei-nek otthont és táplálékot adó holtfaszerepérõl is.

Ahol a puska az erdõgazdálkodó ke-zében van, egyre több helyen sikerülmegteremteni azt a nagyvad-élõhelyegyensúlyt is, aminek valóban meghatá-rozó a jelentõsége.

Téves a szerzõk állítása, miszerint „akitermelések az elmúlt években foko-zódtak”.

A vonatkozó adatsor ezer bruttó m3-ben (ÁESZ adatok): 1990 – 7415 em3;

Erdôgondozás Magyarországon –állami segítséggel!


1995 – 6049 em3; 2000 – 7287 em3; 2003– 7086 em3; 2005 – 7100 m3. Ennek tükré-ben, szívesen beszélgetnék velük a „nemigazán hatékony” hõerõmûvekben hasz-nosított, megújuló biomasszáról! Vitatha-tó-e az energetikai faválaszték jelentõségea fosszilis energiahordozók részleges ki-váltásában és az erdõbe visszaforgathatóágazati jövedelem gyarapításában?

A tanulmány szerint az államierdõgazdálkodás „profitérdekektõl ve-zérelt”. Ennek józan megítéléséhez ér-demes ismerni a gazdálkodás bevétele-ihez mért valós eredményességét, amiátlagosan 2% alatti értéket mutat. Egy„valódi kapitalista” tulajdonos vél-hetõen nem érné be ennyivel. Ezt azalacsony jövedelmezõséget az erdõgaz-dasági társaságok úgy érik el, hogy köz-ben a közjóléti eszközeik mûködtetéseés szolgáltatásainak költsége 620 millióforinttal haladja meg a bevételeket! Aztse felejtsük el, hogy a természetvédelmiszolgáltatások is pénzbe kerülnek, ésezt a társaságok a saját költségeik kö-

zött viselik. Reményeim szerint ezek azállítások mindenki számára elgondol-kodtatóak.

Ugyanez a tulajdonos (az ÁPV Zrt.)egyetlen fillért sem vont el a társaságaitólosztalék címén, eközben négy év alatt kö-zel kétmilliárd forinttal kompenzálta a ter-mészeti károk hatásait, és 7 milliárd forintfejlesztési forrással emelte meg a jegyzetttõkéjüket. A támogatott fejlesztésekkelközcélok megvalósulását, a színvonalaserdõvagyon-kezelés képességét segítetteelõ és elvárta, hogy a társaságok amegtérülésbõl származó többletjövedel-met is az erdõgazdálkodásba forgassákvissza. Akik nyitott szemmel járják azerdõt, lépten-nyomon találkozhatnak azállami társaságok ökoturisztikai beruházá-sainak eredményével.

Mondhatjuk erre, hogy erdõgondozásállami segítséggel? Szerintem igen!

A fentiek közül talán a legfontosabb: aszínvonalas erdõvagyon-kezelés képes-sége, aminek birtokában csak gazdasági-lag stabil szervezet lehet. Ez hát a valós,

megalapozott célkitûzés, ami messzenem valódi „profitkényszer”, csupán an-nak igénye, hogy a megélhetésünket apiacról is biztosítani tudjuk. A kezelõönállósága, képessége a kiegyensúlyo-zott, kiszámítható, tervezhetõ mûködés-re – ez az erdõ érdeke, nem a mindenko-ri költségvetési helyzettõl függõ gazdasá-gi bizonytalanság!

Higgyék el, nem tartunk a civil szerve-zetek kontrolljától. Nyilvános adatbázisa-ink nyitva állnak a tájékozódni kívánókelõtt, szakmánk megtiszteltetésnek, egy-ben természetesnek tartja a megkülön-böztetett érdeklõdést. Úgy gondolom,hogy szándékaink kölcsönösen azerdõügy jobbítására irányulnak – ezértmegalapozott a remény, hogy nem a saj-tóban, hanem közös munkaasztalnálegyeztetve gondolatainkat, energiánkathatékonyabban fordíthatjuk a valódiproblémák megoldására.

Gémesi Józsefügyvezetõ igazgatóhelyettes

ÁPV Zrt.

Az „Erdõrontás Magyarországon államisegítséggel?” c. cikk társzerzõjeként,sok (további) kritikának elébe menve,az anyagnak az Erdészeti Lapok májusiszámában megjelent változatához sze-retnék pár gondolatot hozzáfûzni. Többerdészkolléga tette szóvá ugyanis (jogo-san), hogy egy ilyen szövegnek vajonmi keresnivalója van az Erdészeti La-pokban, és ha van, a benne foglaltakatmiért ilyen formában vetettük papírra?Nos:

1. A cikk eredeti megjelenési helyén(EU Forest Watch) európai civil szerve-zetek számára, rövid tájékoztatásul író-dott – ebbõl adódik vázlatossága, sajá-tos szempontrendszere. A benne leír-tak mellett természetesen más tények isemlíthetõk lettek volna, melyeket azErdészeti Lapok olvasói (e lap hasábja-in) joggal hiányolhattak. Ilyen pl. azerdõk jelenlegi állapotának történetielõzményei, az erdészszakma felelõs-ségi körén kívül esõ okok külön ki-emelése stb.

2. A cikket azonban a tudtunk (és be-leegyezésünk) nélkül fordították le (saj-nos a szöveg mellett nem derül ki, hogyki volt a fordító), és tették közzé. A for-dítás sok helyen pontatlan, rossz szakki-fejezéseket használ (vö.: „bozóterdõ” –„bokorerdõ” helyett, „part menti erdõ” –

„ligeterdõ” helyett), ami a szerzõpároshozzá nem értésének jeleként isértelmezhetõ. Nagyobb baj, hogy egyesmondatok jelentése is megváltozott (pl.a „Magyarország erdei, amelyek a rosszgazdálkodás miatt már amúgy is súlyo-san rontottak és veszélyeztetettek…” azeredetiben úgy hangzik, hogy „Magyar-ország már eleve degradált, és a rosszgazdálkodás kockázatának kitett erdei…”A különbség nyilvánvaló: mi nem állí-tottuk, hogy a degradáltság oka feltétle-nül a rossz gazdálkodás). Az eredetiszöveget igyekeztünk az erdészeti szak-irodalomra támaszkodva elkészíteni,sajnos az irodalomjegyzék a magyar for-dítás végérõl lemaradt.

3. Szerzõtársam és a magam nevé-ben (sok félreértést elkerülendõ) sze-retném kijelenteni: cikkünkben nem ahazai erdésztársadalom egészénekmunkáját szándékoztunk kritizálni –csupán az erdõk ökológiai állapotánakés az erdõgazdálkodás jelenlegi szabá-lyozásának visszásságait állítottuk fó-kuszba, különös tekintettel a védetterdõk helyzetére. Meggyõzõdésünk,hogy az erdeink állapotának javításaelsõsorban az erdészek jelenben ésjövõben végzett munkájának lesz, lehetaz eredménye.

Gálhidy László

HozzászólásÖrülök, hogy a Gépesítési Szakosztályszép élménnyel gazdagodott a Pilisi Park-erdõben látott Koller 501 típ. kötélpályabemutatásával.

Az természetes, hogy a technikafejlõdésével mind korszerûbb gépeket fej-lesztenek ki, de ez nem jelenti azt, hogyelõdeinket becsmérelni kellene. Gondo-lok itt elsõsorban többek között a férjem,Zsilvölgyi László kötélpályáiról említettnegatív jelzõkre.

Azt hiszem nem kell hangsúlyoznom,hogy a férjemnél többet kötélpályáról or-szágunkban a közelmúltban erdõmérnöknem tudott, hiszen Õ nemcsak kifejlesz-tett, gyártott, de üzemeltette is gépeit évti-zedekig.

A VKD 300/12 típ. kötélpályáról többkülföldi és „nem irigy” magyar szakemberis nagy elismeréssel szólt. A kötélpályahidraulikus rendszerû, elektronikus ve-zérlésû volt és megfelelõ körülményekközött jó teljesítményt ért el. A gondot azegyre nehezebb gazdasági helyzet, amunka hiánya és a kötélpályázással kap-csolatos negatív hozzáállás jelentette.

Mindezt azért írtam le, mert aki ismer-te, jól tudja, hogy a férjem egyedül, egyprimitív mûhellyel, de teljes szívvel dolgo-zott egy életen át a kötélpályázás szolgá-latában (régi kötélpályái közül még ma istöbb dolgozik), így a cikkben említettjelzõket nem egészen helytállónak és egynagytudású erdészemberrel szembeni ke-gyeletsértésnek tartom!

Zsilvölgyiné Juriss Éva

Többféle segítséggel…


1. BevezetésErdõgazdálkodásunk sokszínûsége azerdõ multifunkcionalitásában, többcé-lúságában rejlik. Az erdõ funkcióinakarányeltolódása, valamint az utóbbiévekben jelentkezõ egyre nagyobb tár-sadalmi igény kikényszeríti erdésztársa-dalmunkból azt, hogy a szakmai prob-lémák megoldását mi magunk kezde-ményezzük. Ezek közé tartozik azegyes nem õshonos fafajok hazai szere-pének szakmai megítélése. Sokat vita-tott fafaj az akác, amelynek térhódításaaz utóbbi évtizedekben lényegesen fel-gyorsult. Nem kétséges, hogy az ellenefölhozott vádak mellett számos kiválóhasznosítási tulajdonsággal rendelke-zik. Hátrányait, negatív hatásait azon-ban rendszerint szubjektíven, esetlege-sen ítélik meg. Múltbéli térhódításának,jelen hazai helyzetének, az evvel kap-csolatos problémáknak, és a megoldásilehetõségeknek az objektív összegzésecéljából készült a közelmúltban egyösszeállítás sok erdész szakember rész-vételével (Balogh et al., 2005). Ehelyüttazt kívánjuk számszerûen, összefüggé-seiben megvizsgálni, hogy termõhelyioldalról melyek az akác termesztésénekmai lehetõségei és korlátai.

Hogy a probléma régóta ismert, ésszakmai megítélése sem vitatott, azt azalábbi idézetek talán jól szemléltetik:

„Termõhelyi igényei általában na-gyobbak, mint korábban gondolták.”(Csapody-Csapody-Rott, 1966).

„Az akácot azonban a múltban válo-gatás nélküli termõhelyre telepítették, akedvezõtlen termõhely miatt sok agyenge állomány.” (Majer, 1973).

„Az akác termõhelyigényét figyelem-be véve megállapítottuk, hogy ameglévõ akácosoknak mintegy 50 %-aáll termõhelyén.” ... „2000-ig a nemmegfelelõ termõhelyen álló akácosokmintegy felénél (60 000 ha) kerülhet sorfafajcserés átalakításra” (Danszky-Járó,1973).

Célunk érdekében – az OrszágosErdõállomány Adattárra alapozva –megvizsgáltuk az akác elõfordulását,valamint tulajdonságait az egyes ter-mõhelyeken. Szakmai indokok alapjánjavaslatot tettünk az akác termesztésé-nek lehetõségeire, számba vettük azo-kat a termõhelyeket, ahol az akác ke-vesebb létjogosultsággal bír, illetveahol termesztése semmiképpen semindokolt.

Vizsgálataink alapjául az akác jelen-legi termõhelytípus-változatonkéntielõfordulása, fatermõképessége, vala-mint az új termõhelytípus-változatokcélállományok tábla (Balogh-Kovács-Tímár 2005) iránymutatásai szolgáltak.

Már a bevezetõben szükséges meg-említenünk, hogy megfogalmazott vé-leményünk szilárdabbá tételéhez to-vábbi, pl. a különbözõ fafajokat össze-hasonlító faterméstani és gazdaságossá-gi vizsgálatokra is szükség van adottesetekben.

2. Az akác elõfordulása azegyes termõhelyeken

A fehér akác (394 029,4 ha) és nemesítettfajtái (853,8 ha) 1533 termõhelytípus-vál-tozaton (az összes adattári termõhelytí-pus-változat 61,9%-án) fordulnak elõ. Azakác (szakirodalomban is megfogalma-zott) termõhelyi igénye alapján elsõ pil-lantásra is jogosan megfogalmazható,hogy ezek a termõhelyek túlságosanszéles skálát fognak át. Már ez iselõrevetíti, hogy számos termõhelyen azakác jelenléte nem kívánatos.

Az akác 32,0%-a erdõssztyepp, 42,2%-akocsánytalan tölgyes, illetve cseres,

25,4%-a gyertyános-tölgyes klímábanfordul elõ (1. ábra). A bükkös klímában0,4% (1656,2 ha) található, ahonnanmindenképpen vissza kell szorítani.

A hidrológiai viszonyokat tekintvelegnagyobb arányban – természetesen– a többletvízhatástól független (91,6%)termõhelyeken található, de jelentõs azidõszakos vízhatás (6,8%) melletti elõ-fordulása is (2. ábra). A többi hidrológi-ai kategóriában csak kis arányban vanjelen (1,6%, 6063,0 ha).

Mivel az akác alapvetõen a táp-anyagban gazdag, laza, levegõs talajo-kat részesíti elõnyben, ezért a változóvízellátású (0,7%), a vízzel borított(0,01%), a felszínig nedves (0,1%) és azállandó vízhatású (0,5%) termõhe-lyekrõl vissza kell szorítani, ill. más fa-fajokkal kell leváltani. A talaj magas víz-tartalma csökkenti a levegõzöttséget,ami károsan hat a gyökérnövekedésre,másrészt fagyérzékenyebbé is teszi azamúgy is fagyérzékeny akácot.

A genetikai talaj-fõtípusok közül leg-nagyobb arányban a váztalajokon(45,3%) és a barna erdõtalajokon(43,5%) található (3. ábra).

A talajtípusok közül legnagyobb te-rületi kiterjedésben az akác humuszoshomoktalajon (38,1%) nõ, de jelentõs abarnaföldön (15,1%) és a rozsdabarnaerdõtalajokon (13,3%) való elõfor-dulása is. A földes váztalajokon 6,1 %,agyagbemosódásos barna erdõtalajon6,0%, míg kovárványos barna erdõtala-jon 4,3% a térhódítása.

A 10 000 ha (kb. 2,5%) feletti akácelõfordulású termõhelytípus-változa-tokat az 1. táblázatban mutatjuk be.

BALOGH LAJOS1, CSOBOTH ILDIKÓ2, KOVÁCS GÁBOR3, TÍMÁR GÁBOR4

1 Állami Erdészeti Szolgálat Pécsi Igazgatósá-ga, Pécs

2 PTE EFK, Biostatisztikai és Egészségügyi In-formatikai Tanszék, Pécs

3 NYME EMK, Termõhelyismerettani IntézetiTanszék, Sopron

4 Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatósága,Vác

Az akác termesztésének termôhelyilehetôségei és korlátai

1. ábra. Az akác elôfordulása a különbözô erdészeti klímákban


Figyelemre méltó a közel 100 ezerhektár gyertyános tölgyes klímában va-ló elõfordulás. Ezt a nagy területet érde-mes egy kicsit részletesebben is meg-vizsgálni, hiszen a hazai viszonyok mel-lett itt a termõhelyek potenciális fater-mõképességét az akác már bizonyosesetekben nem használja ki, ezért a le-váltása is szükséges lehet. Természete-sen adódhatnak olyan termõhelyiadottságok (pl. erodált talajfelszín kö-vetkeztében sekély termõrétegû csonkaerdõtalaj), ahol az akác a lehetõségeketteljes mértékben kihasználja, ezért egé-szében a gyertyános-tölgyes klímábólsem zárható ki.

A gyertyános-tölgyes klímán belül a

többletvízhatástól független termõhely-típusok megoszlását a 4. ábra szemlél-teti.

A gyertyános-tölgyes termõhelytípu-sokat tovább elemezve már elkülönít-hetõk azok a termõhelytípus-változa-tok, amelyeken az akác erdõsítése elfo-gadható, ill. amelyekrõl a fafaj vissza-szorítandó. Ebben a klímában több tíz-ezer hektár olyan akác által elfoglalt te-rület van (pl. GYT-TVFLN-ABE-MÉ-V13 873,2 ha, GYT-TVFLN-BFÖLD-MÉ-V11 448,4 ha), amely hazai körülményekközött a legnagyobb fatermõképes-séget eredményezõ termõhelyek, agyertyános-tölgyes faállományok opti-mális termõhelyei. Ilyen termõhelytí-

pus-változatokon mindenképp javas-landó a felújításokban az akác lecseré-lése. Ugyanitt erdõtelepítésekben ülte-tése sem engedélyezhetõ.

3. Az akác termesztéséneklehetõségei a termõhely-célál-

lomány tábla alapjánAz említett segédlet 702 különbözõ táb-lájából 187 (26,6 %) tartalmazza az aká-cot válaszható fõfafajnak. Az egyes ter-mõhelyi tényezõk (klíma, hidrológia,genetikai talajtípus, fizikai talajféleség)esetén vannak azonban olyan kategóri-ák, melyek esetén nem választható ez afafaj. Ezeket röviden az alábbiakban in-dokoljuk:

– bükkös klíma – az éghajlati tényezõk(pl. fagyok) alapvetõen kizárják;

– változó és állandó vízhatású, felszí-nig nedves, vízzel borított hidrológia –az akác kifejezetten a levegõs talajokatkedveli, ezért ezeken a termõhelyekenjelentõsen csökken a fatermõképessége,illetve romlik az egészségi állapota;

– szivárgó vizû hidrológia – ritkakivételtõl eltekintve kiváló termõhe-lyek, melyeken két- vagy többszintes,nagy fatermõképességû természeteserdõtársulások nõnek;

– sziklás, köves váz-, nyers öntés-,rendzina, ranker, erubáz, savanyú bar-na erdõ-, podzolos barna erdõ-, agyag-bemosódásos barna erdõ-, mindenféleszikes, lápos réti, mohaláp, síkláp tala-jok – ezek az akác termõhelyi spektru-mának szélsõségei, ahol vagy túl gyen-gén nõ (határ termõhelyek), vagy nemképes a termõhely potenciális fater-mõképességét kihasználni („csúcs” ter-mõhelyek), ezért nem kívánatos;

– agyag és törmelék fizikai talajféle-ség – a kedvezõtlen levegõháztartásés/vagy vízgazdálkodás erõsen csök-kenti az akác termõképességét.

A választható célállományok sorábólsokféle kombináció esetén szintén ki-zártuk az akác alkalmazását, pl.:

– gyertyános-tölgyes klímábanközépmély, mély barnaföld termõhe-lyekrõl, amelyek két- vagy többszintes,természetes erdõtársulások optimálistermõhelyei (nagy fatermõképesség,ökológiailag stabil, diverz állapot, nincstermõhelyi degradáció).

A korábbi Járó-táblához képest 30akác-alkalmazási lehetõséget töröltünk afent említett okok miatt. Az akác összes te-rülete ezeken a termõhelyeken 57 344,8ha, közülük kiemelkedik a GYT-TVFLN-ABE-KMÉ-V (5743,5 ha), GYT-TVFLN-BFÖLD-KMÉ-V (14 020,1 ha), GYT-TVFLN-BFÖLD-MÉ-V (11 448,4 ha), GYT-

Klíma Hidrológia Genetikai talajtípus

Term réteg vastagság

Fizikai talajféleség

Terület (ha)

GYT TVFLN ABE MÉ V 13 873,2 GYT TVFLN BFÖLD KMÉ V 14 020,1 GYT TVFLN BFÖLD MÉ V 11 448,4 GYT TVFLN RBE MÉ H 12 246,5 KTT TVFLN FV SE V 15 242,0 KTT TVFLN HH SE H 11 706,0 KTT TVFLN HH KMÉ H 32 995,3 KTT TVFLN BFÖLD KMÉ V 23 920,6 KTT TVFLN RBE KMÉ H 12 696,8 ESZTY TVFLN HH SE H 15 952,2 ESZTY TVFLN HH KMÉ H 57 626,2 ESZTY TVFLN HH MÉ H 17 014,0

1. táblázat – Az akác termõhelytípus-változatonkénti térfoglalása 10 000 ha-nál nagyobb te-rületi kiterjedésben

2. ábra. Az akác elôfordulása a különbözô hidrológiai adottságok mellett

3. ábra. Az akác elôfordulása a különbözô genetikai fôtípusokon


TVFLN-RBE-MÉ-H (12 246,5 ha), KTT-TVFLN-BFÖLD-MÉ-V (5971,3 ha). Elõb-biek helyett 37 új alkalmazási lehetõségethoztunk be, amibõl 7 újonnan kialakítotttermõhelytípus-változatot képvisel. Azakác összterülete ezeken a termõhe-lyeken 23 681,7 ha. Többnyire gyenge ter-mõhelyekrõl van szó, ahol az akác avéderdõk szegényes fafaj-választási lehe-tõségét szélesíti. Korábban itt szinte kizá-rólag fenyõk szerepeltek. Megjegyzendõ,hogy minden szóba jöhetõ termõhelytí-pus-változaton választható az akác mellettõshonos fafaj (kocsányos tölgy, kocsány-talan tölgy, cser, molyhos tölgy vagy fehérnyár), valamint legalább egy egyéb ide-genhonos fafaj is (erdei- vagy fekete-fenyõ). Területi szempontból itt kiemel-hetõ a KTT-TVFLN-HK-KMÉ-V (1268,1ha), ESZTY-TVFLN-HH-SE-H (15 952,2),KTT-TVFLN-BFÖLD-SE-V (2036,4).

Gyengének prognosztizált növeke-désû akácot mindössze 8 termõhelytí-pus-változaton engedtünk alkalmazni.Ennek oka egyrészt az akác jelentõs ak-tuális kiterjedése (16 981,0 ha) éserdõsítési igénye (a 2004. évi E-lapokszerint folyamatban lévõ erdõsítésmintegy 6 000 ha) ezeken a területeken.Másrészt e termõhelyeken az egyéb fa-fajok is csak gyenge (illetve egy-egy ter-mõhelyen a fenyõk gyenge-közepes)várható növekedéssel erdõsíthetõk.

Összegzésképpen megállapítható,hogy (az FVM Erdészeti Fõosztálya46063/2005. sz. levelében jóváhagyott)„Az egyes termõhelytípus-változatokon al-kalmazható célállományok” c. táblázatiránymutatása szerint az akác 255 883,9ha-on, jelenlegi elõfordulásának 64,8%-ántermeszthetõ. A jelenlegi táblázat követke-zetes alkalmazása esetén azonban azakác jelenlegi térfoglalása várhatóan csök-kenni fog. Ilyen arányú csökkenés perszecsak akkor képzelhetõ el, ha az új

erdõsítések termõhely-típus viszonyai amai erdõs területekkel azonos, tehát ará-nyaiban leképezik a jelenlegi termõhelytí-pus-változatokat. Mivel az újabb telepíté-sek gyakran gyengébb termõképességû,sok esetben határtermõhelyeken történ-nek – még kedvezõbb klimatikus feltéte-lek mellett is –, ezért ez a csökkenés in-kább az erdõfelújításokban képzelhetõ el.Összességében tehát az akác jövõbeni te-rületi viszonyainak alakulása továbbitényezõk függvénye, amelyek már nemökológiai jellegûek, hanem erdõgaz-dálkodást szabályzó és támogatási rend-szerekhez kötõdik.

4. Az akác termesztésénektermõhelyi korlátai

E fejezet célja hogy az akác aktuális elõ-fordulásai közül a leggyengébb és leg-jobb termõhelyeket kiszûrjük és ezekena fõfafajok növekedését összehasonlít-suk. Ezek azok a termõhelyek, ahonnanlegelõször kell visszaszorítani az akácot.A fatermõképesség korfüggése, valaminta rendelkezésre álló adatok megbízható-sága miatt az akác fatermõképességétcsak nagyobb számú mintán célszerûelemezni, így a vizsgálatba csak a 4 éves-nél idõsebb állományokat és 100 ha fe-letti akác-termõhelyeket vontuk be.

4.1. Gyenge növekedé-sû akácállományok

Számba vettük azokata termõhelyeket, ahol azakác fatermõképessége 6m3/ha/év vagy annál ki-sebb, tehát növekedése aleggyengébb. A 4 év felet-ti akácállományok közül10 540,5 ha (2,9%) tarto-zik ide. Az akác fater-mõképességét a cser és afehér nyár (benne szürke

nyár, rezgõ nyár) fatermõképességévelhasonlítottuk össze az adott termõhe-lyeken (a 100 ha-nál nagyobb területû ter-mõhelytípus-változatokat, eredettõl füg-getlenül vizsgálva).

A 16 vizsgált termõhelybõl 14 eseténlegalább olyan jó növekedésû õshonos fa-faj választható, mint az akác. A fentiek kö-zött persze van olyan termõhelytípus-vál-tozat is (pl. ESZTY-TVFLN-CSJH-SE-H),ahol az akác fatermõképessége és ter-mõhelye közötti kapcsolat feltételezhetõ-en torz. Ennek a többszöri sarjaztatás, illet-ve a tömegesen elõforduló hibás ter-mõhelyleírás lehet az oka. Ezek a ter-mõhelyek egyenként vizsgálandók, ese-tenként felvetõdhet a helyi újrafelvételigénye.

A gyenge termõképesség miatt a vár-hatóan VI. fatermési osztályú akácosokfenntartása, illetve létesítése általábannem indokolt. Ezek a termõhelyek határ-termõhelyek, melyeken valószínûsíthe-tõen valamennyi fafaj gyenge termõké-pességû. Itt elsõsorban a termõhely védel-me, az ökológiai viszonyok stabilizálása agazdálkodás célja, így csak gyenge növe-kedésû, rendszerint nyílt, erdõssztyeppjellegû õshonos fafajú véderdõ fenntartá-sa javasolható, de akár cserjés vagy gyepis elfogadható. Gyakran kiemelkedõ ter-mészeti értéket hordoznak.

4.2. Jó növekedésû akácállományokA jó növekedésû akácállományok kö-

zé a 12 m3/ha/év-nél nagyobb fater-mõképességû, alapvetõen jó növekedé-sû akácosokat soroltuk. A jelenlegi sta-tisztika szerint 16 859,0 ha (4,6%) akáctartozik ide. A 2. táblázatban az akácfatermõképességét a kocsánytalan és akocsányos tölgy fatermõképességévelhasonlíthatjuk össze (továbbra is 100 haés 4 év feletti állományokat, eredettõlfüggetlenül vizsgálva).

Ezeken a termõhelytípus-változa-tokon is indokolt (a korábbiak szerint)az akácállományok õshonos fafajratörténõ lecserélése, hiszen az õshonos

4. ábra. Az akác elôfordulása az egyes talajtípusokon, többletvízhatástól független hidrológiamellett gyertyános-tölgyes klímában

Az akácállományok fatermési osztályai


fafajok is jó növekedést és értékes fa-anyagot produkálnak, ökológiai–termé-szeti értékük pedig kiemelkedõen ma-gasabb. A számok azt mutatják, hogy ittaz akác mintegy 20-25%-kal nagyobb

fatermõképességet ér el. Ahhoz azon-ban, hogy a területegységre vetített ér-tékhozamot pontosan meg tudjuk álla-pítani, a fatermõképesség mellett szük-séges az átlagos választéktervek ismere-

te, valamint az adott közgaz-dasági környezetben történõtovábbi elemzés. Csak ez-után lehet tényszerûen ismérlegelni azt, hogy szigo-rúan gazdasági szempontokszerint az adott termõhelytí-pus-változatokon az akácerdõsítése javasolható-evagy sem. Ellenkezõ esetbena választást egy komplex,fenntarthatóságát tízezeréves távlatban bizonyítottéletközösség (és az abbandomináns fafajok) mellettielkötelezettségünk jelenti,

amely a gazdálkodás oldaláról nehezenvédhetõ és számos támadási felületetgenerál. Természetesen az erdõkkelszembeni igények magasabb társadalmiszinteken dõlnek el.

Klíma Hidrológia Genetikai talajtípus

Term - réteg

Fizikai talaj- féleség

Terület Akác

Faterm -képesség

Akác

Faterm -képesség

Kocsánytalan tölgy

Faterm -képesség

Kocsányos tölgy

(ha) m3/ha/év

B TVFLN ABE MÉ V 819,1 13,2 10,0 10,4

B TFVLN BFÖLD MÉ V 200,0 13,7 9,4 9,8

GYT ID SZ HÖ MÉ H 113,7 12,3 11,1 8,8

GYT TVFLN ABE MÉ V 13 379,9 12,1 9,7 9,1

GYT SZIV ABE MÉ V 260,0 12,9 10,3 10,1

GYT SZIV LHE MÉ V 385,0 13,1 10,8 10,0 Megjegyzés: B-bükkös klíma, GYT-gyertyános-tölgyes klíma, ID SZ-id szakos vízhatás, SZIV-szivárgó víz, ABE-agyagbemosódásos barna erd talaj, BFÖLD-barnaföld, HÖ-humuszos öntéstalaj, LHE-lejt hordalék talaj, MÉ-mély

2. táblázat. Jó növekedésû akácállományok 100 ha-nál nagyobb területi kiterjedésben

A kiadvány részben az Országos Erdé-szeti Egyesület támogatásával jelentmeg a Soproni Erdõkért Környezetkul-túra Alapítvány gondozásában. A né-met-latin nyelvû útinaplóból a fordítástAndrássy Péter középiskolai tanár,szaktanácsadó, dr. Szabó T. Attilaegyetemi tanár, tudománytörténész ésSzabó Renáta turisztikai szakfelügyelõvégezték, igényesen.

A fordítók felteszik a kérdést. „Érdemes-e, egy 200 évvel ezelõtt írt,

német-latin nyelvû – növényfajok szá-

zait felsorakoztató – tudományos úti-naplót lefordítani, kiadni? Kinek van er-re szüksége? Úgy véljük érdemes!

Jövõnk ígérete, múltunk ismeretébenvan. – írta Gombocz Endre, a magyartermészettudományi kultúra 100 évétbemutató könyvében.”

A tetszetõs kiállítású, értékeket meg-jelenítõ, szakmai kiadvány az OEEWagner Károly Erdészeti Szakkönyvtá-rában hozzáférhetõ.

Ormos Balázs

A Szombathelyi Erdészeti ZRt. eladásra felkínálja akövetkezõ jármûveket, munkagépeket:

Az eladásra felkínált eszközök megtekinthetõk az alábbi telephelyeken:

Szombathely, Saághy István u. 13. sz. alatt:· ZETOR 120-45, · ZETOR 120-45 mg. traktorral összeépített DRP-80 daruzott közelítõ szerelvény,· VARUTA 62 erdészeti közelítõgép,

Sárvár, Kemény István u. 1. sz. alatt:· UAZ 452 platós kistehergépkocsi, Zetor-16045 mg. traktor

Vasvár, Petõfi Sándor u. 80. sz. alatt:· CAMBIO 70-35 kérgezõgép, SK 900/18 hasítógép, UAZ 452 körablakos tgk.· LKT-81 erdészeti csuklós traktor, Kamaz 43101 tgk.

Szentgotthárd, Hunyadi u. 47. sz. alatt:· CAMBIO 70-35 kérgezõgép, UAZ 452 körablakos tgk.

Érdeklõdni lehet a 94-329-977 és a 06-30-936-5723 sz. telefonon Markó Gyulánál

Kitaibel Pál útinaplójábólSoproni út 1806


BevezetésA fehér akác (Robinia pseudoacacia L.)a legjelentõsebb gyorsan növõ, keménylombos fafaja hazánk erdeinek. Közel400 ezer hektáron tenyészik, s azelkövetkezendõ évtizedek erdõtelepíté-seiben aránya a 35 %-ot is elérheti.

Ismert tény ugyanakkor, hogy azakáctermesztés számára fontos sík vidé-ki régiókban – így a Duna–Tisza közihomokháton és az Észak-Bácskai lösz-háton – a fatermesztést alapvetõen befo-lyásoló tényezõk egy része lényegesenkedvezõtlenebbé vált (talajvízszint mé-lyebbre húzódása, elégtelen mennyisé-gû csapadék a vegetációs idõszakban).Mindezek a szempontok tették indokolt-tá olyan, a megváltozott feltételekhez isalkalmazkodni tudó új akácklónok, faj-ták szelektálásának szükségességét,amelyekkel a jövõ minõségi csemeteter-melését segítõ táji magtermesztõ ültetvé-nyek (plantázsok) hozhatók létre, illetvea már meglévõk bõvíthetõk. A magter-mesztõ plantázs(ok) létesítésének, illet-ve bõvítésének elsõdleges célja ugyanisaz elõállítandó szaporítóanyag genetikaiértékének fokozatos emelésében fogal-mazható meg.

A fentebb említett szelekciós prog-ram keretében ígéretes törzsfa-klónokatis elõállítottunk, amelyekkel – ha majda nagyüzemi és ökonómiailag rentábilisvegetatív szaporítási eljárásaik rendel-kezésre állnak – magtermesztõ állomá-nyok is létrehozhatók.

A vizsgálatok helye, módszereés eredményei

2000 tavaszán öt, szövettenyésztésselelõállított klónnal (’KH 56A 2/5;’ KH 56A2/6;’ MB 12D ‘ CsT 61A 3/1’ és ‘MB 17D4/1’ jelûek) létesítettünk két klónkísérletetKecskemét, illetve Isaszeg határában. Akecskeméti klónkísérletet 2002 tavaszántovábbi nyolc klónnal (‘PV 233A/1’, ‘PV201E 2/4’, PV 201E 2/1’,’MB 15A 2/3’, ’PV201E 2/3’, ’PV 35B/2’, ’’MB 17 D3/10’ és’MB 17D 3/4’ jelûek) bõvítettük .

Megkezdtük Pilis község határábanegy akác magtermesztõ ültetvény kivite-lezését is, ahol elsõ ízben kerül soroltványklónok helyett szövettenyésztés-sel elõállított csemeték alkalmazására.

Az 1. ábrán a Kecskemét-ERTI cse-metekertben 2000 tavaszán létesített (I.fázis) klónkísérlet 6 éves korban mért

mellmagassági átmérõ, magassági vala-mint a megmaradási %-ára vonatkozóadatokat mutatjuk be.

A 2. ábrán a 2005 õszén 4 évesklónok (II. fázis) mellmagassági átmé-rõ, magassági és a fák megmaradási %-ára vonatkozó adatai láthatók.

Az ábrák adatai alapján megállapít-ható, hogy a faegyedek megmaradásiaránya mind a 4., mind az 6. évben igenjónak mondható (70–94 % között válto-zik a parcellaátlagok alapján).

A magassági növekedés vonatkozá-sában 6 éves korban a két kéleshalmiklón (‘KH 56A 2/5’ ‘KH 56A 2/6’), 4éves korban pedig a ’Pusztavacs201E2/3’ (’PV201E 2/3’) és a ’Mikebuda 17D3/4’ (‘MB 17D 3/4’) jelû klónok adták alegmagasabb értékeket. P=5%-on szig-

nifikáns különbséget 6 éves korban a’Kéleshalom 56A 2/5’ (fajtajelölt), illetvea ’Mikebuda 12D’ jelû klón között.

A vastagsági növekedés (mellmagas-sági átmérõ) vizsgálata alapján 6 éveskorban ugyancsak a két kéleshalmiklón, 4 éves korban pedig a ’Mikebuda17D 3/10’ és a ’Mikebuda 17D 3/4’ jelûklónok érték el a legjobb eredményeket.

A magassági és vastagsági növeke-désben megmutatkozó különbségek akísérleti terület mozaikszerûen változótalajviszonyain túlmenõen részben aszárazságtûrési hajlamra is utalhatnak,amit a párhuzamosan folyó terepi mû-szeres vizsgálatokkal fokozatosan re-gisztrálunk.

A 6 éves kori morfológiai értékelésalapján legjobb törzsalakkal a ‘CST 61A

RÉDEI KÁROLY, VEPERDI IRINA , OSVÁTH-BUJTÁS ZOLTÁN

Az akác szelekciós nemesítésénekújabb eredményei

1. ábra. Szövettenyésztéssel elôállított akácklónok hatodik éves mellmagassági átmérô, ma-gassági és a faegyedek megmaradási %-adatai (parcellaátlagok)

2. ábra. Szövettenyésztéssel elôállított akácklónok negyedik éves mellmagassági átmérô, ma-gassági és faegyedek megmaradási %-adatai (parcella-átlagok)


3/1’, valamint a ‘KH 56A 2/5’ és a ‘KH56A 2/6’ jelû klón rendelkezik. A lomb-fakadás intenzitása és a lombozat sûrû-sége tekintetében a ‘KH 56A 2/5’ jelûklón kapta a legmagasabb értékeket. Avillásság és az ágasság mértéke aklónok többségénél közel kiegyenlítettvolt, 1,4–1,5, illetve 2,0–2,2 értékekkel.

A 4 éves kori értékelés alapján, a törzs-alak tekintetében az ugyancsak fajtajelöltklónok (‘PV 233 A/1’, ‘PV 201 E 2/1’, ‘PV35 B/2’ és ‘MB 17D 3/4’ jelûek) kapták a

legjobb minõsítést. A többi, az elõzõek-ben is említett morfológiai tulajdonságokvonatkozásában az egyes klónok átlagér-tékei közel kiegyenlítettek.

Az egészségi állapot tekintetébenminden klón és a kontroll, közönségesakácegyedeit is kisebb-nagyobb mér-tékben károsította az akácaknázóhólyagosmoly (Parectopa robiniella) ésaz akáclevél aknázómoly (Phyllonor-cycter robiniella). Abiotikus károsítástnem észleltünk a kísérletekben.

KöszönetnyilvánításA szerzõk e helyen is köszönetüketfejezik ki az Országos TudományosKutatási Alapnak (témaszám: OTKAT043321), a Földmûvelésügyi és Vi-dékfejlesztési Minisztériumnak (téma-szám: 43109/2004) és az ÁESZ Kecs-keméti Igazgatóságának, hogy azelõzõekben bemutatott kutató-fejlesztõ munkánk eredményes végre-hajtásához pénzügyi forrásokat bizto-sítottak.

A Nyírerdõ Zrt. Baktalórántházi Erdé-szete a házigazdája az ÁPV Zrt. Agrár-gazdasági és Vagyonkezelõ Igazgatósá-gához tartozó 19 erdõkezelõ társaságvezérigazgató-helyettesi értekezleté-nek. Csütörtökön – a kétnapos találko-zó elsõ napján – szakmai elõadásokathallgattak meg a résztvevõk.

Kaknics Lajos, a Nyírerdõ Zrt. vezér-igazgatója a nyíregyházi székhelyû társa-ságot bemutatva szólt a tavalyi vihar-károk felszámolására tett erõfeszítések-rõl, kiemelte a közjóléti beruházások sze-repének felértékelõdését, illetve a köz-munkaprogram fontosságát. A Nyírerdõmár hetedik alkalommal vesz részt köz-

munkaprogramban: idén mintegy 600 ál-lástalant foglalkoztat a cég kettõ vagy hathónapon keresztül.

A vagyonkezelõ szerint a 19 államierdészeti társaság jól vezetett, kézbentartott vállalatcsoport: tavaly nettó 5,7milliárd forintot fizetett be a költségve-tésbe, miközben az agráriumban egyet-len cégcsoport sem ért el pozitív ered-ményt – jelentette ki az ÁPV Zrt.ügyvezetõ igazgató-helyettese. A há-rom éve folyó erdõkezelési közmunka-programokról szólva Gémesi József el-mondta: 2004-ben 672 millió, tavaly1,07 milliárd, idén pedig 1,6 milliárd fo-rint jut erre a területre.

Idén várhatóan átlépi a kétmillió hek-tárt az erdõk nagysága Magyarországon:jelenleg 1 983 000 hektár erdõt tartanakszámon idehaza, az erdõsültség aránya19,9%-os; az állami társaságokhoz tartozóerdõterületek aránya pedig 48% felett van– hívta fel a figyelmet Klemencsics And-rás, az FVM Erdészeti Fõosztályvezetõje.A szakember arról is beszélt, hogy eldõlt:az erdészet továbbra is az Földmûvelés-ügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoztartozik, és nem került át a környezetvé-delmi tárcához.

A klímaváltozás regionális érvényesü-lését mérséklõ erdõgazdálkodási és fa-feldolgozási lehetõségekrõl dr. FührerErnõ, az Erdészeti Tudományos Intézetfõigazgatója tartott elõadást. Aláhúzta aszakszerû, minõségi fatermesztés, azerdõtelepítések és a termõképesség op-timális hasznosításának fontosságát, dekiemelte a fatermékek széles körû elter-jesztésének és a biomassza energetikaicélú hasznosításának kérdését is. Úgyfogalmazott: Magyarországon mintegy400 ezer hektár olyan terület van, aholerdõsíteni lehetne.

Sándor István, a Hortobágyi Nemze-ti Park igazgatója a természetvédelemés az erdészet kapcsolatáról – egy kol-légáját idézve – azt mondta: a két terü-let szövetséges, mert mindkettõ nagy-birtokos. Szakmailag és emberileg kelltalálkozni, mert vannak közös célok, ésezek megérdemlik, hogy egymás tenye-rébe csapjunk, másképp nem megy –jelentette ki Sándor István.

A program második napján, pénte-ken a résztvevõk erdõmûvelési, fahasz-nálati, fagyártmány-termelési és logisz-tikai bemutatókon vettek részt a Bak-talórántházi Erdészet területén.

Vereb István

Erdészeti vezetôk találkoztakBaktalórántházán

ERFA-TOURS Kft. 2006. II. félévi utazási ajánlatai:

ERFA-TOURS szálláslehetõségeket kínál a LIGNO NOVUM – WOOD TECH Szakkiállításra!

CSOPORTOS SZAKMAI TANULMÁNYUTAK (minimum csoportlétszám: 20 fõ)· augusztus 18–23. BALTIKUM · szeptember 13–16. GaLaBau Kiállítás látogatás, Nürnberg· szeptember 26–29. FachPack Kiállítás látogatás, Nürnberg· december 1–4. ADVENT Bécsben

VÁROSLÁTOGATÁSOKRepülõs utak (minimum csoportlétszám: 20 fõ), irányár: 149 000,- Ft/fõ· szeptember 22–25. RÓMA· október 12–15. MADRID· október 27–30. PÁRIZS

AUTÓBUSZOS UTAK (minimum csoportlétszám: 20 fõ), irányár: 79 000,- Ft/fõ· október 2–5. PRÁGA; · október 6–9. BÉCS Jelentkezési határidõ: 2006. július 31.

EXKLUZIV ajánlatok DÉL-AFRIKA és NAMIBIA folyamatosan, IZLAND egyénilegfolyamatosan, csoportosan október 5–12.

A részletes programot igény szerint küldjük meg.Továbbra is várjuk szállás megrendelésüket a LIGNO NOVUM és WOOD TECH

Szakkiállításokra


Mottó: amit teszel tedd okosan,

de nézd meg a végét is

Földünk klímájának – jelen pillanat-ban még – elsõ számú közellensége aszén-dioxid. Hogyan lehetséges ez ?

Az ipari forradalom óta meg-növekedett és antropogén eredetûnekmondott CO2 légköri koncentráció-nö-vekedés – az akkori 280 ppm-rõl – a múltév végére elérte a 370-380 ppm-et és ezegyes vélemények szerint a fosszilisenergiahordozók egyre növekvõ felhasz-nálásának következménye. Állítják, ezmég csak az út eleje, mert ha a kibocsá-tást a jelenlegi szinten befagyasztjuk, ak-kor sem állunk meg 450-550 ppm-ig jónéhány évtizeden keresztül. Eredményepedig a klímaváltozás kórképe, azaz afelmelegedés, annak minden egyéb ve-szélyes következményével együtt. Meg-születhetett a jelenlegi diagnózis, kijelöl-ve a patogént (kórokozót), azt a rosszCO2-t, amelyet a fosszilis energiahordozó,szén, kõolaj, földgáz elégetésével bocsá-tunk a légkörünkbe. Miért? Azért, mert azta CO2-t juttatjuk vissza a légkörbe, ame-lyet az évmilliókkal elõttünk a Földet ura-ló növényvilág épített be szervezetébe.Kellõ nyomaték kedvéért még azt is hoz-zátesszük, évmilliók alatt. És ez nem bio.És ez rossz! Nagyon rossz! Vajon nem egyés ugyanazon elemi szénatom évmillióskörforgalmáról van szó ? Ma már tudjuk –és ezt a tudást az „évmilliós törzsfejlõ-désünknek” köszönhetjük – hogy van jóbio CO2 is. A megoldás kulcsát a ma, eset-leg tegnap megkötött CO2-ban találtameg zseniális agyunk. Tegnap alatt 100-120 év (természetes erdõ), a ma alatt – ezmég az elõzõnél is jobb – pedig a 3-5-10év (energiaültetvény) értendõ. És ez jó,sõt nagyon jó, mert ebbõl a gázból –amely a maga elenyészõ 0,03 térfogat %-ával részesül légkörünk összetételébõl –„lét” is tudunk nyerni (emisszió-kereske-delem) A CO-ról, a NOx-ról, egyéb karci-nogén szénhidrogénekrõl, vízgõzrõl stb.pedig nem szabad tudomást vennünk, ésamirõl nem beszélünk az nincs is. Ezt azaxiomát pedig – számos vonatkozásban– már a múltban is jól az agyunkba vés-ték. Most csak alkalmazni kell. Azt is érté-sünkre adták, hogy a civilizáció létét is fe-nyegetni fogja az emiatt bekövetkezõ klí-maváltozás, tudniillik, ha nem cseréljük lea rossz CO2-t a jó bio-ra, Grönland elol-

vad, az Alpokban gyapotot fognak ter-meszteni, New York Atlantisz sorsára jut:víz alá merül. A donor is tálcán kínáltamagát, miután egyik tanult kollégánk ígytudósította kevésbé (egyébként nála-álta-la is) tanult kollégáit és a nagyvilágotegyik napilapunkban: „Környezetvédel-mi szempontból különösen elõnyös a fa-fûtés, a fa elégetése során azt az oxigénthasználjuk el, amely az asszimiláció soránfelszabadult, és a keletkezõ szén-dioxidazonnal megkötõdik…”sic! (Népszabad-ság, 1999. ápr. 29.) Tehát megvan a diag-nózis (klimaváltozás), a kórokozó (rosszCO2), a gyógymód (a jó CO2 csere), a do-nor is: az erdõ. A gyógyászati segédesz-köz pedig az erdõ erõmûvi eltüzelése.

Hogyan és miért juthattunk idáig ?Az Õsi Légkörünkben csakúgy mint a

másik két ún. Föld-típusú bolygóéban(Mars–Vénusz) a CO2 (94-96 %) dominálta hidrogén mellett. A maradékon osztoz-hattak a mindegyik bolygón ma is jelenlevõ nemesgázok. A Föld belsõ hõjébõleredõ vulkáni aktivitás a CO2 mellévízgõzt is juttatott a légkörbe (mint a Vé-nuszon is) és kialakított egy másodlagosredukáló atmoszférát. Amely közremûkö-désével és a vízgõz lecsapódásával kiala-kulhatott egy Õsi Óceán. Legalábbis a maleginkább hangoztatott teória szerint,(mellõzzük most az élet kialakulásárólszóló különbözõ nézeteket) itt a vízbenoldott CO2-ból a szenet az elsõ élõlényekmegkezdték beépíteni szervezetükbe. Mi-közben már oxigént is juttattak a légkör-be az elsõ fotoszintetizáló szervezetek azalgák, ekkor már a Földtörténeti Õskor ésÓkor, a Prekambrium és Kambrium hatá-

rán úgy 600 millió évvel ezelõtt jártunk..Ekkor és még az eltelt hatszáz millió évenát is a CO2 az élet feltétele volt, mindmá-ig nem minõsült persona non gratanak,pedig akkor 3000-szer több volt légkö-rünkben. Felmelegedés helyett lehüléskövetkezett, kialakultak a sarki jégsapkákis (a Marson ez még mindig szén-dioxid-ból van!) Mohón nyelte minden élõlény.Meg is lett az eredménye, mire megjelen-tünk mi, úgy 2,5–3 millió évvel ezelõttagyunk már csak 0,03 %! CO2-n tudott„törzsfejlõdni” egészen napjainkig (most0,037 %!). Ami addig jó volt és kialakult ál-tala egy csodálatos élõvilág, és testébeszervezetébe beépítve, majd életét befe-jezve feláldozta magát. Elhalva lehetõvétette számunkra, hogy megszabaduljunkkemény fizikai munkától, munkaidõnketcsökkentsük, létünk bölcsõjére az ÕsiÓceánra az ûrbõl tekintsünk le, kontinen-sek között röpködjünk, melegedjünk álta-la, sõt háborúzzunk vele és érte a fosszilisenergiahordozókért, és most vége, vége ajó szén-dioxid tündöklésének. Most majdaki teheti, mehet a tõzsdére kvótát venni.Hamarosan az egészségbiztosítási rend-szer és a bankok is beszállhatnak az üzlet-be. Egy olyan idõtlen idõk óta létezõ há-romatomos „láthatatlan” gázmolekulát tet-tünk „látható” termékké, spekuláció tár-gyává, mely mögött semmilyen, az embe-riség által – és a közgazdászok által olyelõszeretettel hangoztatott – hozzáadottérték nem áll. Eszünkbe sem jut, hogy ezmár a fenntartható fejlõdés elméletének atarthatatlanságát, ki kell mondani, csõdjétvetíti elõre, sõt pecsételi meg. Óhatatlanulfelmerül az emberben, ez a szén-dioxid-

A szén-dioxid tündöklése és hanyatlása?Avagy miért és mikor rossz, ami egyébként korábban jó volt ?

A Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola ésKollégium 2006. szeptemberétõl erdõmérnök

munkatársat keres,

mérnöktanári

álláshelyre.Elsõsorban fiatal és nyelv-tudással rendelkezõ kol-

legák jelentkezését várjuk.

Érdeklõdni az iskolában lehet a 62/548-930-as telefonszámon.


kereskedelem úgy fog összeomlani ahogyfelépült: légvárra épített kártyavárként.Addig is nagyon nagy kárt fog okozni kü-lönösen nekünk, gazdasági és környezetiterületen egyaránt, amely céllal állítólagmegálmodták. Évtizedekig sem fogjukhelyrehozni. Lesz gondjuk unokáinknakis. Hiszen fals diagnózist állítottunk fel, ha-tástalan gyógyszerrrel kezeljük. Egyéb-ként is értelmetlen és hatástalan lenne, hi-szen a legnagyobb szennyezõk nem írjákalá. Pl. az USA, amely a világ ipari terme-lésének 4%-át adja, a CO2 szennyezésé-nek viszont 25 %-át. Kiterjedt nemzetközivállalatrendszerén keresztül viszont már

több mint 53 %-át. A már-már észbontónövekedési (kényszer) igényeinek megfe-lelni kívánó ipari és technikai fejlõdésmellett élen járt a vízkészletek elhasználá-sában is. Egyes szövetségi államaiban azöntözési igények mértéktelen növekedé-se miatt a víztartó rétegekbõl tizennégy-szer ! annyi vizet szivattyúznak ki, mintamennyi oda természetes úton visszajut.Teljesen figyelmen kívül hagynak másolyan környezetre gyakorolt visszahatáso-kat is, melyek esetleg saját létüket isveszélyeztethetik. Vajon miért? Úgy tûnika fenntartható fejlõdésnek mostanra kiala-kult egy másik olvasata is. Tudniillik, az

nem is igényli szükségleteink korlátozá-sát, csak arra hívja fel a figyelmet, ha lehetakkor elégítsük ki kevesebb anyag ésenergia felhasználásával és ha még egyál-talán lehetséges, a szennyezõ hatásokatminimálisra csökkenteni. Sajnos a magátfejlett nyugati világnak nevezõ gazdaságielit egy meghatározó, befolyásos része afenntartható fejlõdést, úgy tûnik még min-dig csak egyfajta gazdasági (pénzforgal-mi?) növekedésként tudja elképzelni. Ez anövekedés nem az emberiség alapvetõ ja-vakkal, tiszta levegõvel, tiszta ívóvízzel va-ló ellátásának, megteremtésének lehetõ-ségét, élhetõ környezet megteremtéséthordozza magában. Továbbra is fennállegy világméretû környezeti katasztrófáksorozatának nyilvánvaló kockázata. Nemvéletlen tehát, hogy ez az elv egyes fejlettipari államokban táptalajra talált.„Egyetlenország sem engedheti meg magának,hogy gazdaságát feláldozza környezetvé-delmi célok megvalósításának oltárán!”(Tony Blair) Vagy: Fontos a KyotóiSzerzõdés betartása, de a fenntarthatófejlõdésnek egy „termelési kultúra” nemeshet áldozatául.??? (Kapolyi László,Országgyûlés Gazdasági Bizottsága, 2004.ápr. 8.) Még a konzekvens szén-dioxid-hívõk szerint is a (vélt vagy valós) globálisfelmelegedésben a CO2 legfeljebb (haegyáltalán okolható) csak 20–25 %- banvádolható. Vajon miért szent tehenünkmég ma is a fennmaradó 75–80%?

Istvánffy László

Az utóbbi hónapokban megszapo-rodtak a napi- és hetilapokban aszakmánkkal foglalkozó írások, me-lyek többnyire kritikus hangvételük-kel hívták fel magukra a figyelmet,váltottak ki felháborodást. Példakéntközöltünk egyet-egyet közülük, hogyérzékeltessük, hogy hogyan véleked-nek rólunk, hogyan látják azerdõgazdálkodást kívülrõl. Termé-szetesen valamennyi megjelent írástnem áll szándékunkban átvenni, hi-szen azokra a megjelentetõ sajtóter-mékben szokás válaszolni.

A Heti Válasz Fanyûvõk cím alattmegjelent írására a következõ,2006/27. számban reflexiót olvas-hatjuk:

„Az az érzésem, hogy önöknek torzelképzelésük van (mármint a szerzõk-nek. A szerk.) az erdõgazdálkodásról, ha

azt egyszerûen fanyûvésnek titulálják.Az erdõgazdálkodás keretei szigorúanbehatároltak, a szabályozásban min-denekelõtt a fenntartható fatermesztésés a természetvédelem szempontjai ér-vényesülnek. A jogszabályi keretekentúl az illetékes természetvédelmi ható-ságnak konkrét beleszólása is van min-den, erdõvel borított terület 10 évenkéntmegújított kezelési tervébe. Magyarán: afakitermelés helye és mértéke pontosanelõ van írva. Mindezek tudatában nehézértelmezni a „fakitermelés visszaszorítá-sa” kitételt. Az természetesen igaz, hogyaz erdõgazdálkodásnak jelenleg nem azaz elsõ számú célja, hogy valamiféleökológiailag optimális állapotot állítsonelõ és tartson fenn . De lehetne ez is: ezazonban politikai és nem szakmai dön-tés kérdése. Egy ilyen döntés végrehajtá-sa az erdõgazdálkodásból származó be-vételek drasztikus csökkenésével jár. Ez

ellensúlyozható lenne egy ökológiai ésrekreációs célok eléréséhez kötött támo-gatási rendszer kiépítésével. Bár szakmaiberkekben errõl régóta folyik a disputa,anyagi erõforrások hiányában a gyakor-lati megvalósulás várat magára. Ezen pe-dig a „gyenge érdekérvénye-sítõ képes-ségû zöldtárca” aligha tudott volna vál-toztatni. Ráadásul a természetvédelmihatóságokba vetett feltétlen bizalmat azeddigi gyakorlat nem igazán támasztjaalá: erdészkörökben pikáns történetekkeringenek a nemzeti parkok kezelésé-be került erdõkrõl. Szabálytalan fakiter-melésekrõl, az erdõ-felújítási kötelezett-ség elmulasztásáról és különös proto-kollvadászatokról szól a fáma.

Azt gondolom tehát, hogy itt egysokszereplõs hatalmi harc zajlik, amithiba lenne a gonosz (és szoci) erdészekmeg a jó természetvédõk harcára egy-szerûsíteni.”

Horváth Balázs környezetmérnök

Nordwestdeutsche Forstliche Ver-suchsanstalt, Göttingen

Egy vélemény külföldrôl

Fotó: Pápai G.


Immár hagyományosan, kétévente ke-rül megrendezésre az õsi szakok orszá-gos seregszemléje. Nemcsak küllemé-ben, de tartalmában is a hagyományok-hoz hû baráti együttlét volt Egerben.Pallagi László, az EGERERDÕ Zrt. ve-zérigazgatója, az OEE elnökségi tagjavállalta a társrendezõ szerepét. Azerdõgazdaság sokunk örömére ugyan-csak vállalta, hogy ebben az idõpont-ban rendezi meg „Az év erdésze” orszá-gos versenyt is. A programok összehan-golását és lebonyolítását a fõszervezõk,Schmotzer András és Urbán Pál kollé-gák végezték, igen nagy sikerrel.

Sikeresek voltak a programok, a tu-dományos konferencia, a kulturálismûsor, a szakmai beszélgetések.

Az erdészek nagy létszámú csoport-

tal, az erdészverseny résztvevõivelegyütt vettek részt az ünnepi díszfelvo-nuláson Egerben.

A bányászok ünnepi közgyûlésénEgyesületünket Ormos Balázs fõtitkárképviselte, aki hozzászólásában kifejtet-te, hogy a baráti együttlét igen hasznos atapasztalatok átadására. Mindkét szakközös gondja a Natura 2000 területek ki-jelölése és kezelése, mely területen kö-zös fellépés lehetséges és szükséges. Aközgyûlés határozatba foglalta a javasla-tot. Várjuk a folytatást! A fõtitkár javasol-ta továbbá a csodálatos egri egyenruhásfelvonulás, a Dobó téren történt sereg-szemle és a himnuszok megható elének-lése kapcsán, hogy a következõ találko-zó Budapesten kerüljön megrendezésreés a felvonulás a Parlament elõtt történ-jen meg. Szüksége van a szakoknak egyországos megmutatkozásra, hogy azágazatokat ért sok negatív folyamat elle-nére még mindig létezünk és összetar-tunk. Talán magunknak sem ártana a lel-ki megerõsítés.

Kép és szöveg: Ormos Balázs

Bányász–Kohász–ErdészTalálkozó Egerben


Június elején Bécsben szervezte meg aCEPF (Európai Magán ErdõtulajdonosokSzövetsége) második, kommunikációsszakértõi találkozóját. Az osztrák „Landund Forst Betriebe Österreich” házigaz-da szervezet mellett az angol, cseh, finn,magyar, német, norvég erdõtulajdonosiszervezetek PR tevékenységgel foglalko-zó munkatársai és szakértõi jelentekmeg. A következõ munkamegbeszéléstez év novemberében tervezik, közel egyidõben a szervezeti közgyûléssel. Azegész napos, jól vezetett munka során aszervezetek helyzetérõl az eddigi kom-munikációs tevékenységrõl kaptunk rö-vid, országonkénti összefoglalókat. Eztkövetõen irányított beszélgetés kereté-ben tapasztalatcserére, az azonos jellegûproblémák feltárására és a kölcsönösmegoldások keresésére került sor. Úgygondolom, hogy a CEPF PR munkájánakilyen szervezettsége még hatékonyabbáfogja tenni a tagországok európai szintûés közös elgondolás alapján végrehajtottkommunikációs tevékenységét.

Az egyes országok tevékenységénekbemutatója alapján egyértelmûvé vált,hogy a MEGOSZ szervezet-fejlesztése jóirányba halad és a gyakorlati tevékeny-séget hasonlóan az itthoni helyzethez,terület szerinti (régió vagy tartomány)munkatársakkal oldották meg. Ez a fo-lyamat két formában jelenik meg; a terü-leti képviseletek bõvítésében vagy akonkuráló szervezõdések összeolvasz-tásában. A reprezentatív, adminisztráci-ós irodában átlagosan 3-5 fõ, szakkép-zett specialista foglalkozik a szervezetegy-egy tevékenységi körével. A na-gyobb szervezeteknél (Ausztria, Norvé-gia) a kommunikációs tevékenységetminden esetben szakirányú végzettségûszakember vezeti, esetenként más terü-letekkel együtt.

Szövetségünk jellege és tevékenysé-gének körülményei legjobban az angli-ai és a csehországi helyzethez hasonlít-hatóak. Angliában az állami szektor do-tációja mellett a magánszféra megélhe-tése egyre nehezebb. A szövetségektagsága erõsen eltérõ szemléletû és hát-terû emberekbõl áll, az érdekérvényesí-tés ezért inkább a zöld civil áramlattalegyütt próbál utat találni. A törvényho-zás egyeztetés nélkül szabályoz és amûködõ vagy mûködtethetõ regionálisprogramokat ellehetetlenítik a szakkép-zetlen bürokraták. Csehországban tuda-tosan, az állami politika része a magán-erdõ-tulajdonosi szektor kialakítása ésmûködtetése. Ez eleve meghatározza amagántulajdonosok önálló fellépésé-nek határait és önmegjelenítésüket. Azállami erdõgazdálkodást érõ negatívkritika esetén ezért nem is tudnakmegfelelõen elkülönülni attól. Ugyan-akkor ilyen, „szimbiózisban” élve a tör-vényi szabályozásban, a piacszervezés-ben és a nemzetközi jelenlétben sokkaljobbak a lehetõségek, a kapacitások ésnagyobb a mozgástér.

Ezek alapján látható, hogy a magyarerdészeti ágazat „példaértékû” helyzet-ben van. A két nagy csoport gazdaságiszempontból erõs versenykülönbségemellett, majdnem homogén csoportotképez a gazdálkodásban, a szabályozóhivatalokban és szervezeteiknél dolgo-zó emberek körében, fõként a szemé-lyes kapcsolatok és a közel azonos jel-legû tapasztalati háttér miatt. Ez az egy-ség akkora elõnyt jelenthet számunkra,mint az északi területeken lévõ családierdõtulajdonos famíliák kapcsolatai ahasonlóan nehéz körülményekkel bíróterületeken.

Ennek a lehetõségnek a kiaknázásaalapvetõ fontosságú a közös hazai, ága-

zati kommunikációs célok kitûzésekorés azok megvalósításakor. A MEGOSZnemzetközi kapcsolatai révén a jó és al-kalmazható példák összegyûjtésévelkészen áll egy ilyen együttmûködésmegvalósítására.

Sajnos azonban, pénz nélkül nehéznagy dolgokat véghezvinni. Ez látható akülföldi PR kezdeményezésekben is,melyek többségében fa- és papíriparicégek kezdeményezésére jöttek létrevagy olyan céggel együttmûködésben,melynek terméke (pl.: ásványvíz)összefüggésben van az erdõk érték-megõrzõ képességével. Ezek a cégekfelismerték a kommunikációs együtt-mûködés marketingnövelõ erejét, éshajlandók befektetni a közösen képvi-selt területbe, nevezetesen az erdõkgazdálkodók által történõ, pénzben ismegtérülõ fenntartásába. Így válthat áta kommunikáció-termék marketingbe,ami ezzel együtt a magánszektor és aszakma képviselte értékek sikeres át-adásáról, „eladásáról” is szól. Fa-anyagés kapcsolódó marketinget pedig csakolyat találunk, aminek kivitelezésétprofi, erre szakosodott cégek végzik.

Az európai szervezetek nagy részearra törekszik, hogy egyre jobban széle-sítse a versenyképes, de nem fához kö-tött termékek és szolgáltatások körét ésezzel sok, az emberek számára ismerõsterületre nyithatnak, hogy új arculat be-mutatásával, az egyedi értékek közvetí-tésével elfogadottá tegyék magukat, mi-közben bevételhez is jutnak. Így alkal-massá válnak a piac mélypontjainak át-hidalására és eleve irányítani tudjákazt, egyben felkeltik az igényt az ága-zattal kapcsolatos szolgáltatások és újtermékcsoportok iránt.

A kommunikációs célkitûzések tehátországok szerint is igen hasonlóak. Ter-

MM AA GG ÁÁ NN EE RR DD ÔÔ BB EE NN

MAGÁN ERDÔTULAJDONOSOK ÉS GAZDÁLKODÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

FEDERATION OF PRIVATE FOREST OWNERS AND MANAGEMENTS IN HUNGARY

1021 Budapest, Budakeszi út 91. Tel.: 391-4290, fax: 391-4299

e-mail: [email protected]

Külföldi tapasztalatok az erdészetiágazati kommunikációhoz


mészetesen alapvetõen befolyásolhat-ják azokat olyan tényezõk, mint példá-ul az adott ország földrajza, mint mond-juk Norvégia esetében, ahol a technikaifejlettség ellenére internet elérhetõség-gel az erdõtulajdonosok csupán 60%-arendelkezik. A célkitûzések prioritásapersze függ az érintett régió gazdaságiés szociális berendezkedésétõl is. Aszakmától talán kevésbé. Miként azt aCEPF korábbi elnöke mondta: „Azerdõnek akkor is lehet valaki jó gazdá-ja, ha nem erdész, de ugyanakkor egyerdész is lehet nagyon rossz gazdája azerdõnek”.

Melyek is ezek az általánosan megfo-galmazható kommunikációs célkitûzések?Sorrend állítása nélkül talán az alábbiak:

Állandó médiajelenlét megteremtése– interjúk, nyilatkozatok, ünnepi foga-dások, cikkek, TV riport.

Ismeret- és információ-közvetítés – anaprakészség megléte a gazdasági ver-senyben pénzt jelent.

A nemzeti és EU szintû problémákmegoldása – több szinten, egy idõbentörténõ nyomásgyakorlás.

A fiatal erdõtulajdonosok felkészíté-se – érthetõen fontos foglalkozáspoliti-kai vonatkozásai vannak.

Konfliktuskezelés a zöld szerveze-tekkel – együttes álláspont kialakításaés közvetítése

Személyes hálózatépítés és segítség-nyújtás – tanácsadói szolgáltatásokiránti igény megteremtése.

A tudás értékesítése és piacánakmegteremtése – a konferenciákszervezésétõl az interaktív CD-ig.

Közéleti szereplõk, politikusok be-vonása – ismert „arcok” keresése és tá-mogatók bevonása.

A gyerekek és fiatalok tudatformálá-sa – ez egész Európa számára egyrefontosabb feladattá válik.

A nyomtatott anyagok és filmek kre-atív alkalmazása – mesekönyvtõl a ver-senyfilm spot-ig bezárólag.

Az internet lehetõ legsokoldalúbbhasználata – interaktív tartalom szolgál-tatása és a képzésbe vonása.

Együttmûködés nagy cégekkel, me-cénásokkal – közös PR kampányok éstermékek, kiadványok.

A fa mint anyag reklámozása, annakforrásától függetlenül – a másodlagosfelhasználást támogatva.

Úgy gondolom egy egységes ágazatikommunikációs stratégia kialakításakora fenti szempontokat mi sem hagyhat-juk figyelmen kívül.

Kapcsolódó linkek:www.holzistgenial.atwww.proholz.atwww.svol.czwww.skog.nowww.cepf-eu.org/www.avbuch.atwww.zuschnitt.atwww.landforstbetriebe.at

Pallagi Ferenca MEGOSZ munkatársa

Nem biztos, hogy nekünk kell kita-lálni és – egyáltalán nem mellesleg– kipróbálni új dolgokat, amikorkész és megszívlelendõ példákat ta-lálunk nem is olyan messze tõlünk.Az erdészeti és a természetvédelminapi gyakorlat pár lehetõségét sze-retnénk a jövõben felvillantani aMEGOSZ Híradóban, néhány régi ésúj európai uniós tagállam bemuta-tásával.

Egy rövid bajorországi látogatás kap-csán tájékozódtunk az ottani magán-erdõ helyzetrõl.

Ezen a téren Németország Bajor Szö-vetségi Államában is jelentõs változásokzajlottak le a 2005. júliusi erdõtörvény(7902-1-L) módosítással és folynak ma isa tervezett erdészeti reformokkal kap-csolatban. A bajor erdõtörvényrõl csakannyit, hogy az európai joggyakorlatotkövetve csak azt írja elõ, amit az államszabályozni akar. Magában a törvény-ben a magánerdõvel kapcsolatosan szin-te nincs semmilyen jogi elõírás, hisz amagántulajdon használatában és a hasz-nálat korlátozásához rendkívüli össztár-sadalmi indokok kellenének, egyébkéntaz állam jogilag nem szabályozhatja.

Néhány adat a közel Magyarországnagyságú Bajor Tartományról. Terület:70 000 km2 ebbõl az erdõterület igen

jelentõs, mintegy 2,5 millió ha. Fõ fafa-jok: lucfenyõ, erdeifenyõ, bükk éstölgy. A bajor erdõk hektáronkénti élõ-fakészlete meghaladja nemcsak a né-met országos átlagot, de olyan országo-két is, mint Ausztria, Csehország, Len-gyelország, Franciaország vagy a skan-dináv államok.

A magánerdõ térfoglalása 54 %. Ezen amintegy 1,5 millió hektáron közel 700ezer(!) erdõtulajdonos osztozik, vagyis azátlagos birtoknagyság csupán 2 ha körüli.

Nézzük hogyan kezelik tõlünk pár-száz kilométerre nyugatra ezt a problé-makört. A magánerdõkben a birtoknagy-ságtól függetlenül nincsen üzemtervezésikötelezettség. Vagyis a magánerdõ-tulaj-donos dönti el, hogy mi legyen saját er-dejével. Egyetlen kötelezettség áll fenn,nevezetesen, hogy az erdõterület mûve-lési ágát nem szabad megváltoztatni, deazt, hogy mikor, milyen fafajjal, milyenszaporítóanyaggal, technológiával, melyévszakban, hogyan újítsa fel az erdejét,azt egyszerûen nem írhatja elõ senki a tu-lajdonosnak. Kitermelt lucfenyvese he-lyén tulipánfával elegyes bálványfa-állo-mányt is létrehozhat, ha éppen kedvetartja (egyébként nem tartja), csak ma-radjon meg az erdõ jelleg. Azt, hogy ez azerdõ szakmailag igényes, elegyes, ter-mészetközeli erdõ legyen, azt az államnem jogkényszerrel, hanem ingyenes er-

dészeti tanácsadással és pénzügyi támo-gatással éri el, ami a tulajdonosi közössé-gek szakmai kontrolljával egészül ki.

Különben a 2005. évi új erdõtörvény –ami egyértelmûen a magánerdõ számárahozott további pozitív változásokat – atervezést eltörölte a közbirtokossági és akommunális erdõkre vonatkozóan is(ennyit arról a tévhitrõl, hogy az uniósországokban a teljes üzemtervezés felékellene haladnunk). A törvény az üzem-tervezési kötelezettség megszüntetését –bevallottan – a piaci igényekhez valójobb alkalmazkodás érdekében terjesz-tette ki ezekre az erdõkre is.

A magánerdõben történõ gazdálko-dást – amint már említettük – ingyenesszaktanácsadás segíti, amelyet mintegy300-320 fõ állami alkalmazásban lévõún. Forstberäter (erdészeti tanácsadó) látel kistérségi (járási) szinten. Ezek utánszinte természetesnek tûnik, hogy 20hektárig (házaspár esetében 40 hektárig)az állam ingyenesen végzi el a termõ-helyfeltárást. Erre egyébként felhívások-kal és egyéni megkeresésekkel is ösz-tönzik az erdõ birtokosát. Az persze nyil-vánvaló, hogy a termõhelyi adatokat bi-zalmasan kezelik, csak a tulajdonos kap-hatja kézhez, senki számára nem adhatóki. A magánerdõ-tulajdonosok és azebbõl élni kívánó vállalkozók részérekülönbözõ képzési, továbbképzési for-mák mûködnek, amelyek költségeihezaz állam és a magánerdõ-tulajdonosiszövetségek is hozzájárulnak. Így a bent-lakásos, összetett, bizonyítványt adó

A bajor példa


képzések – amelyek kiterjednek nem-csak a hagyományos gazdálkodási, de atermészetközeli erdõmûvelési módsze-rekre is – megfizethetõk a résztvevõkszámára.

Vessünk egy pillantást a természetvé-delem és a magánerdõ viszonyára is. Ál-talánosságban a magántulajdon uniósalapelvét hangsúlyozta a Karlsruhei Al-kotmánybíróság néhány évvel ezelõttidöntése, amely megerõsítette a magántu-lajdon szent és sérthetetlen voltát. (Bárezt a mi alkotmányunk is precízen leírja,de talán nem ártana ezt egyértelmûbbentudatosítani.) A természetvédelmi korlá-tozások által okozott tulajdonosi károkmegtérítése igen egyszerûen, a „KellnerPrinzip” (pincér elv) alapján történik,vagyis, „aki rendel az fizet”! EgyébkéntNémetországban nem is lehet elképzelni,hogy a zöld civil szervezet vagy a termé-szetvédelmi hatóság embere csak úgy be-megy egy magánerdõbe és ott különbözõfelméréseket végez a tulajdonos tudta ésbelegyezése nélkül. A magánerdõ terület-

re való belépést csak az erdõtulajdonosengedélyezheti – az erre vonatkozó kér-désünket eleinte nem is nagyon értették ahelyi erdõtulajdonosok. A kártérítések le-folyása a gyakorlatban pedig az, hogy akorlátozásokat elrendelni kívánó hatósága tulajdonosnak elõzetesen megajánlja akérdéses összeget és ha az nem fogadjael, nem tudnak megegyezni, akkor a zöldhatóság eláll a korlátozástól. Ez történikaz esetek döntõ többségében, mert egy-részt nem áll arányban a megajánlottösszeg a korlátozások által okozott tulaj-donosi károkkal, másrészt a tulajdonosnem szívesen veszi, ha mások rendelkez-nek az erdejében, még ha rendesen megis fizetnek érte. Ahol a zöld hatóságnaknagyon fontos a korlátozás (például fo-kozottan védett területeken találhatómagánerdõk esetében), ott nyilván megkell egyeznie a tulajdonossal.

Nos, az elõbbiekben leírt modell szá-munkra, az erdõtulajdonosok számára,követendõ példa és elérendõ cél. A kér-dés csak az, hogy mikor fogjuk elérni és

közben milyen eszközök igénybevéte-lére kényszerítenek minket. Ez a hivatá-sos természetvédelem és a zöld civilszervezetek képviselõin is múlik. Lassít-hatják a folyamatot és továbbra is szem-be mehetnek az európai demokráciatermészetes rendjével, vagy együttmû-ködnek, tárgyalóasztalhoz ülnek ésmegegyeznek a föld- és erdõtulaj-donosokkal, gazdálkodókkal.

Dr. Sárvári János

Gráf József miniszterjelölt (balra) felszó-lalását azzal kezdte, hogy nem politikus-ként, hanem szakemberként vállalta afeladatot. E gondolatkörben rögtön azerdõrõl, az erdõgazdálkodásról kezdettbeszélni. Elmondta, hogy az erdõ ügyétaz FVM-ben tartja megfelelõnek és szá-mára ez szakmai kérdés. Az „akadály-mentesítés” kapcsán, mely a bürokratiz-mus leépítését jelenti, egyszerûsíteni kí-vánja az államigazgatás mûködését. Ittemlítette meg, hogy erdõ ügyben nemkell a termelõtõl félteni a természetet,

mert a gazdálko-dók úgy kezelikföldjeiket, hogyunokáik is képeseklegyenek azt mû-velni. A környezetvédelmére hivat-kozva nem lehetkiszorítani a ter-melõket. Szép,hogy lábon száradel a fa, de az egészországot természet-védelmi területtétenni, nem támo-gatható megoldás.

Az erdõgazdálkodás az európai orszá-gokban is elterjedt formáció, Skandinávi-ától más országokig – hangsúlyozta.

Az energetika területén támogatják akistérségi fûtõmûvek létesítését, errepályázatok kerülnek kiírásra. (Megj.:Feladatunk elérni, hogy a fa is kerüljönbe a támogatási körbe.)

Font Sándor, a bizottság elnöke kije-lentette, hogy azoktól védik az erdõt,akik megvédték. Kifogásolta, hogy akorlátozások ellentételezése nem tör-tént meg a mai napig sem. A magántu-

lajdon alkotmányos jogának megvédé-sére szólított fel.

A képviselõi kérdésekre válaszolva aminiszterjelölt kijelentette, hogy a minisz-tériumi munka az MVH-ra fog áttolódni,ezért a minisztérium kisebb létszámmalfog mûködni. (Megj.: az ÁESZ is MVH fel-adatokat lát el!) Továbbá kifejtette, hogy akorlátozások nem segítik a termelõket, akikorlátoz, fizessen. A Natura 2000 beveze-tése attól függ lesz-e pénz hozzá. Erremost nincs a költségvetésben keret.

Dr. Kis Zoltán képviselõ kifejtette,hogy a természetvédelemben nem kor-látozni, hanem ösztönözni kell. Speciá-lis támogatásokat kell bevezetni és nemfenyegetõzni. Az erdõ ügyet mindkétminisztériumban el tudja képzelni.

Az ülés végén javaslatok hangzottakel a megalakítandó albizottságokra. Akövetkezõ ülésen kerülnek megszava-zásra az albizottságok, köztük a javasoltErdészeti Albizottság.

Luzsi JózsefMEGOSZ elnök

Dr. Sárvári JánosMEGOSZ fõtitkár

Ormos BalázsOEE fõtitkár

Feljegyzés a parlament mezôgazdaságibizottsága 2006. június 7-i ülésérôl

Jogsegély szolgálat

Dr. DerzsenyiTibor

Telefon: (30) 908 2812

Hirdessen az

Erdészeti Lapokban!

Fotó: Ormos B.


Az Erdészeti Lapok a Tagság és az Egye-sület legfontosabb, nagy múltú, patináskapcsolatteremtõ fóruma. Az aktív gya-korlaton kívül került egyesületi tagokjelentõs hányada az Egyesülethez szintekizárólag az Újságon keresztül kötõdik,ami egyben a gyakorló erdészek egyet-len magyar nyelven kiadott szakfolyóira-ta. A Lapok tartalma, arculata, üzenetebefolyásolhatja az azt forgató szakmánkívüliek ágazatunkról alkotott képét, tár-sadalmi megítélésünket is.

A környezõ világ gyorsan változik,szakmánk kommunikációs eszközrend-szerét, módszereit idõrõl-idõre fel kellfrissíteni. Ennek kiemelt része az Erdé-szeti Lapok (EL) értékmegõrzõ megújí-tása, a hozzá méltó szakmai alázattal ésodafigyeléssel. Röviden: megtartanimindent, ami idõtálló érték, beépíteni,megvalósítani a legszínvonalasabb újötleteket, tartalmi és formai elemeket,hatékonyan kihasználni az információstechnológia korszerû lehetõségeit.

A SzerkesztõbizottságA megalakuló Bizottság a hatékony mû-ködés képessége érdekében kis létszá-mú, a Szakma és az EL iránt elkötele-zett, a kommunikációban járatos, jóíráskészségû tagokból álló testület. Alapszerkesztést markánsan meghatáro-zó munkáját a Fõszerkesztõ szorosegyüttmûködésével végezze.

A Bizottság tevékenységét egy hozzászervesen kapcsolódó, az összes régiót éstöbb szakterületet érintõen felkérendõ,ún. szerkesztõi munkacsoport segítse. Acsoport jó tollú, ambíciózus tagjainakelsõdleges feladata az írott „muníció”(készre írt, ill. íratott cikkek, aktuális hírekés tudósítások) szállítása az Újság szer-kesztéséhez, valamint az olvasók vélemé-nyének visszajelzése, igényeinek közvetí-tése a Bizottság felé.

Az Erdészeti Lapok tartalma, megjelenése, terjesztése

Az Újság tartalmi és arculati értékeinekmegõrzése mellett, kívánatos a témacso-portok markánsabb rovatokba rendezé-se, a rovatokért felelõs munkatársakhozzárendelésével. Ismételten átgondol-ható az egyes témacsoportok sorrendi-sége a lapban. Az Újság aktualitásának

javítása érdekében szükséges az átfutásiidõ csökkentése. Az elõrelépés továbbilehetõségei:

• Az internet-alapú, hozzáféréslehetõségeinek biztosítása – az Újsághonlapjának elindítása,

• Több gyakorlati témájú, módszere-ket, technológiákat elemzõ cikk megje-lentetése,

• Az ágazatot érintõ aktuális gazda-sági, piaci információk, trendek, elem-zések gyakoribb közlése,

• Az ágazatot érintõ pályázatilehetõségek bemutatása, elemzése,

• Azonnali, kompetens reakció azágazatot ért kihívásokra,

• A közönségkapcsolati tevékeny-ség még hangsúlyozottabb bemutatása,népszerûsítése,

• Több érdekes portré, riport, inter-jú, szakmánk és partnereink meghatá-rozó képviselõivel,

• Lapszemle a rokon szakterületekés a külföldi társ-szervezetek sajtójából,

• Több szakmatörténeti visszatekin-tés – napjaink problémáira vonatkozótanulságokkal,

• Több mûvészeti alkotás, karikatúraa lapban, a szerzõk bemutatásával,

• Alkotói pályázatok kiírása, különösfigyelemmel a diákokra, gyerekekre,

• Diákoldal, az Egyetem és a középis-kolák életképeivel – a hallgatók tollából,

• Egy idõszaki, tudományos mellék-let létjogosultságának, ésszerûségénekmérlegelése,

• Az Újság eljuttatása a sajtó és a po-litika mértékadó képviselõihez,

• Az elõfizetés rendszerének egysze-rûsítése, potenciális elõfizetõk név sze-rinti megszólítása,

• Az Újság piaci hozzáférhetõsé-gének megteremtése.

Az Erdészeti Lapok szerepe az OEE stratégiájában

Az OEE szakmai és társadalmi pozíció-jának megerõsítése

Az Egyesület erkölcsi, szakmai tõkéjeés politikai értelemben is számottevõlétszámú bázisa alapján érdemes arra,hogy az ágazaton belül programadóerejû szervezetté váljon. Ez a fõ cél, en-nek érdekében kell összefognunk és azErdészeti Lapokat is felhasználnunkegy, az eddiginél is korszerûbb stratégiamegfogalmazására!

Az ágazati együttmûködés elõsegítése,a szakmai egység erõsítése

A tagságot jobban megszólító egye-sületi arculat és programok megjeleníté-se az Újságban, a többség összefogása alegfontosabb célok elérésére. Továbbinyitás, kölcsönös segítségnyújtás amagánerdõ és a szakmaközeli szerve-zõdések irányába.

Az ágazati folyamatokat alakító képes-ségünk fejlesztése

Kompetenciánkat az Újság üzenetévelis tegyük egyértelmûvé az illetékes dön-téshozók, az ágazatra hatni képes szerve-zetek, partnerek köreiben! Bizonyítsuk,hogy mi, erdészek vagyunk az erdõ és avele kapcsolatos folyamatok felelõs gaz-dái. Aktuálisan hozzá kell férnünk min-den információhoz, ismerethez, mely asorsunk alakulásában fontos lehet. Szük-séges megteremtenünk az egységes üze-netû ágazati közbeszédet, megszólaltatvaügyeink átütõ erejû, hiteles érvekkel fel-vértezett képviselõit. Szóhoz kell jutnunkazoknál az asztaloknál, ahol a rólunkszóló döntések megszületnek. Elõ kellsegítenünk az ágazat termékeinek ked-vezõ piaci megítélését annak érdekében,hogy mindinkább önállóan, a piacról él-hessünk meg – ne legyünk kiszolgálta-tottak, legyünk erõsek és függetlenek!

Õszintén bízom abban, hogy a meg-alakulás elõtt álló Szerkesztõbizottság-nak lesz képessége, elegendõ akarata,ereje és kitartása a célok eléréshez. Anevükben is kérem a Tagság együttmû-ködõ támogatását!

Haraszti Gyulaa Szerkesztõbizottság elnöke

Az Erdészeti Lapok értékmegôrzômegújítása

– Célok és elképzelések az Újság jövõjérõl –


Amint arról Klemencsics Andrásfõosztályvezetõ a vándorgyûlésen be-számolt, megalakult a Nemzeti Erdõ-program Kommunikációs Munkacso-portja. A szerzõ az alábbi helyzetelem-zést készítette az alakuló ülésre.

Napjainkban a sajtó, a médiumok ha-talmi ággá nõtték ki magukat. E folyamatsajnos nem képezõdött le az erdészetiágazatban. Az utóbbi évtizedekben aközmédiában való szereplésünk is elma-rad a szükséges és lehetséges mértéktõl.Ehhez járult az új médium, a világhálóbirtokbavételének késlekedése.

Az okok számos tényezõben rejle-nek, ezek közül lássunk néhányat.

Egy szubjektív elem az erdészek al-kati, személyiségi jellemzõiben rejlik.Aki erre a pályára adja a fejét, az több-nyire nem éppen szerepelni vágyó, ex-hibicionista alkat. Aki mégis ilyen, azkisodródik a pályáról vagy a szakmánbelül keres valami sajátos helyet magá-nak. Ebbõl adódóan kevés a sajtósze-replésre termett kolléga.

Egy másik alapvetõ gond, hogy akollégák döntõ többsége állami alkal-mazásban áll. Az õ véleménynyilvánítá-si szabadságuk erõsen korlátozott. Ezutóbbi nem különleges helyzet, a füg-gelmi viszonyok az élet számos terüle-tén szigorúan szabályozzák a nyilvá-nosság használatát. Ennek oldására ta-lálták ki a szóvivõi rendszert.

1991-92-ben az MDF frakció sajtó-fõnökeként nemegyszer kerültemolyan helyzetbe, hogy a több mint 150fõs frakcióban nem volt politikus, akiegy-egy kellemetlen témában válaszoltvolna az újságírók, emlékezetesen na-gyon kemény kérdéseire. (Akkoriban

még nem voltak szóvivõk a pártoknál.)Csaknem tíz év elteltével az FVM-bensajtófõtanácsosként is számos esetbenkellett újságíróknak azt mondani, hogy,nincs, aki válaszoljon.

Most, hogy évek óta az erdészet saj-tóügyeivel bajmolódom, ismét hasonlócipõben járok. Még mondja valaki,hogy nem lehet kétszer ugyanabba afolyóba lépni.

Ma már – remélem – nem vitatja sen-ki, hogy új helyzet van a házunk táján is:egyfelõl rivális szervezetek léptek be azerdészeti kompetenciába, másfelõl a la-kosság, a közvélemény megnyerése ele-mi érdeke a szakmának. Lásd napjainkaktuális konfliktusait, az illegális fakiter-meléstõl a kormányzati struktúráig!

Ezekkel egyenrangú vagy talán mégfontosabb, hogy nincs a szakmának ér-vényes énképe.

Nem tudjuk, hogy a kollégák önérté-kelése milyen. Nem ismerjük a szakmaijövõképüket. Nincs objektív visszaje-lentésünk az ágazatban történtek hatá-sáról. (Ez messzebb, például a szakmaioktatáspolitikáig vezet.)

Tények és feltételekAz elmúlt öt-hat évet áttekintve megál-lapítható, hogy 2000-tõl kezdve dinami-kusan növekedett az erdészettel kap-csolatos közlések száma, majd vissza-esés és stagnálás volt tapasztalható, mígaz elmúlt évtõl kezdve ismét nõtt a té-mánk aránya a médiumokban.

Ezt segítette a természet is, gondoloka gyapjaslepkére, de nem jöhetett volnalétre a nagy sajtóérdeklõdés, ha nemszervezzük meg az emlékezetes MTAkonferencia utáni sajtótájékoztatót.

Hiányzanak a személyi feltételek ésadottságok a megfelelõ sajtómunkához.

A feltételek hiátusát, többek között, aszakreferensek hiánya jelenti, az adott-ságok hiánya pedig némely felelõsvezetõk sajtó iránti érzéketlenségébõlfakad.

Lehetetlen és megengedhetetlenhelyzet, hogy olyan szervezetek, ame-lyek számos ponton kénytelenek kö-zönségkapcsolatot folytatni, ne rendel-kezzenek sajtóreferenssel. És akkormég szóvivõrõl nem is beszéltem.

Hiányzik az összehangoltságés a tervszerûség

A tervszerûséget és az összehangoltsá-got már az ágazati rendezvények szer-vezése is nélkülözi. Mesterien tudunkegymásra szervezni országos és helyi,ám jelentõs rendezvényeket. Erre épp aközelmúlt kínált példát: egy idõben zaj-lott az országos erdészverseny, a kül-döttközgyûlés, a bányász-kohász-erdész találkozó és Szabolcsban egyakáckonferencia.

Nincs mûködõ eseménynaptár, a ren-dezvényeink „titokban” zajlanak, euró-pai színvonalú létesítményeket szûk kör-ben adnak át rendeltetésüknek, a legna-gyobb erdészrendezvényeink országossajtóvisszhang nélkül zajlanak.

Nem tematizáljuk a sajtót, holott szá-mos, évente visszatérõ és egyedi ese-mény adna erre lehetõséget.

Nem favorizáljuk a tehetséges, jólkommunikáló kollégákat. Nincs a szak-mának országosan ismert szóvivõje.Egy vagy több.

Nem menedzseljük kellõen a nem-zetközi rendezvényeken való részvéte-lünket és kapcsolatainkat.

A kommunikáció technikájaNincs olyan technikai háttér, amely ki-szolgálná a sajtót mozgó- és állókép-anyaggal.

Nincs az ágazatnak mozgósíthatókönyvtára, archívuma.

Nem ismerik föl a kollégák az esemé-nyek hírértékét, más esetben vélt vagyvalós félelem tartja vissza õket a nyilvá-nosságtól. A kollégák többsége, beleért-ve számos vezetõt is, gyakorlatlan a sajtó„kezelése”, a sajtómunka terén. Nincsszervezett hírgyûjtés és hírtovábbítás.

Nincs a szakmának hiteles hírforrása,ahonnan az alapinformációk származ-nak, amit az újságírók biztonsággalmegkereshetnek.

Az erdészet kommunikációs állapotáról

Fotó: Pápai G.


Kudarcok és sikerekA közelmúlt eseményeit áttekintvejelentõs kudarcnak kell tekintenünk aZengõ-ügyet, amibõl nem tudtunk ki-kerülni legalább semlegesen. (Ld. a té-mával kapcsolatos tartalomelemzést!)

Vissza-visszatérõ téma a tarvágás, ezzelnéhány éve tele volt a sajtó, tavaly és idéncsupán elvi utalások láttak napvilágot.

A tavalyi mátrakeresztesi árvíz alkal-mat adott ismét az erdészek kárhoztatá-sára, erre igyekeztünk (ÁESZ) higgad-tan és szakmailag fölkészülten reagálni,igaz, kissé megkésve. De a hallgatásnálazért jobb volt. Azóta nem emlegetiknyíltan és „fennhangon”, hogy tarvágásvolt az árvíz oka. Most hasonló helyzetalakult ki, és eddig még nem utaltak atavalyi vádakra.

Tavaly õsszel volt egy sikeres, a du-nántúli szúkárral kapcsolatos sajtótájé-koztató és bemutató.

Ebben az évben pedig országosüggyé tettük az illegális fakitermelést,falopást. (Ami azért is nevezetes, mert apolitikailag korrekt „megélhetési bûnö-zés” helyett kimondatott, hogy a lopásaz lopás.)

Korábban részeredmény volt a NEPáltal finanszírozott Erdészcsillag tévéso-rozat, most a Duna TV-ben havonta egyalkalommal ismét fut egy erdészmûsor.

Megjelent az ÁESZ szép kiadványa amagyar erdõkrõl, és készül az OEEösszefoglalója az erdei iskolákról.

Hamarosan újra üzemel az egyesülethonlapja, és újjáalakul a szolgálat olda-la is.

Végül, de nem utolsósorban, meg-említem a forestpress.hu-t is, amelynem egészen három év alatt megkerül-hetetlenné vált, „rátanultak” az újság-írók és a kollégák is.

A legutóbbi hetek számos történéseismét a közvélemény érdeklõdésének

homlokterébe emelte az erdészetügyét. A dolog szépséghibája, hogy azerdészet államigazgatási helyét nem atörvény-elõkészítési „baki”, hanem azöldek néhány tucatnyi tüntetõje emel-te médiaeseménnyé. Ebben az esetbensem sikerült maradéktalanul átvinni amédiumokon, hogy az elõször megje-lent minisztériumi felsorolás nem azeredeti, elfogadott tervet tükrözte, ha-nem egy manipulált változat került nyil-vánosságra. A törvénymódosítás csu-pán az eredeti állapotot állította helyre.

Azóta az egyik hetilapban megjelentalapos elemzés (Jávor Benedek írása aMancs-ban) ismét föladta a labdát, alkal-mat teremtve a vitára, a félreértések, a

ferdítések tisztására, a továbblépésre. Akesztyût föl kell vennünk!

A közvélemény megismeréseÚjabb hátrányunk, hogy nem ismerjük alakosság véleményét a szakmáról, azerdészetrõl, az erdészekrõl. Ennek hiá-nyában bármit állíthatnak az ellenérde-kelt felek „a társadalom, a lakosság” han-gulatáról, véleményérõl. Vegyünk példáta természetvédõkrõl és a vadászokról! Õkmár elébe mentek a kérdésnek és alaposközvélemény-kutatást végeztettek. Ezt misem úszhatjuk meg. Ahhoz, hogy igazánhatékony kommunikációt folytassunk,meg kell ismernünk a közvélekedést, éstükröt kell tartani magunk elé.

Tehát sürgõsen változtatni kell minda technikai, mind a személyi feltétele-ken, azok megteremtésével, illetve kép-zéssel. Az pedig senkit se riasszon visz-sza, hogy a kommunikációhoz háromdolog kell… Sok minden megvalósítha-tó egy fillér befektetés nélkül, csupán aszemlélet megváltoztatásával, összefo-gással, egymásra figyeléssel.

A közelmúltban nyilvánosságra ke-rült az EU Erdészeti Cselekvési Terve,amely egyes szakértõk szerint egyújabb, a sok meg nem valósult doku-mentum közül, de optimista megközelí-tésben számos biztatást és hivatkozásialapot adhat munkánkhoz.

A szakma jövõje ezen is áll vagy bukik.Zétényi Zoltán

2006. június 29-én a Koreai ErdészetiSzolgálat fõosztályvezetõje, Ph.D.Hyung-Kwang Kim vezetésével 31 ko-reai vezetõ erdészeti tisztviselõ tesz lá-togatást Budapesten a FöldmûvelésügyiMinisztérium Erdészeti Fõosztálya, vala-mint az Állami Erdészeti Szolgálat meg-hívására. Látogatásuk célja, a korábbiévek tanulmányútjaihoz hasonlóan, atovábbképzés és a tapasztalatcsere. Akoreai szakemberek részint a központi,részint a helyi erdészeti igazgatásbandolgoznak. Érdeklõdésük ékes bizonyí-téka a magyar erdészet nemzetközi elis-mertségének és tekintélyének. Azelõzetes egyeztetés szerint a látogatásalkalmával elsõsorban az erdészeti tör-vényhozás, az erdészeti kutatás, az er-dészeti politika, a környezetvédelem, afenntartható erdõgazdálkodás, azerdõgazdálkodás jelenlegi helyzete és

az erdõk megóvása, az akáccal kapcso-latos tapasztalatok, valamint a városo-kat (a fõvárost) övezõ erdõk kérdéskö-re iránt várható érdeklõdés részükrõl.

(ForestPress)

Dél-koreai erdészküldöttséglátogat hazánkba

A lapot Magyarország legnagyobbmédiafigyelôje, az

OBSERVER BUDAPESTMÉDIAFIGYELÔ KFT.

1084 Budapest, Auróra u. 11.Tel.: 303-4738

rendszeresen szemlézi

» OBSERVER «

Fotó: Pápai G.


Az ország elsõ akadálymentesített tanös-vénye épült meg Budapesten. A hûvös-völgyi Nagyréten a Fõvárosi Önkor-mányzat támogatásából épült, másfél ki-lométer hosszú tanösvényt kerekesszékkel is bárki segítség nélkül végigjár-hatja. A környék növény- és állatvilágátbemutató táblák mellett megfelelõen ki-épített parkoló és tûzrakóhely várja amozgássérült látogatókat.

A tanösvényt átadta dr.Demszky Gábor fõpolgár-mester, dr. Bakonyi Tiborfõpolgármester-helyettes,Csépányi Péter fõmérnök, Pi-lisi Parkerdõ Zrt., Sas Sándorerõemelõ paralimpikon.

A budai parkerdõk 2005õszén indult fejlesztési prog-ramja a Fõvárosi Önkormány-zat 86 millió forintos támoga-tásából valósult meg. A PilisiParkerdõ Zrt. által kezelt bu-dapesti erdõk évente 5 milliólátogatót fogadnak. A kirán-dulókat szolgáló parkerdei

infrastruktúra és maga az öregedõerdõállomány azonban megújításra szo-rul. A program során a négy leglátoga-tottabb kirándulóközpontban – Norma-fa, Nagyrét, Vadaskert és Hármashatár-hegy – 40 asztalt, 160 támlás padot, 100hulladékgyûjtõt helyeztek ki. Ugyan-ennyi meglévõ berendezés festése és ja-vítása történt meg. 500 útelzáró karót te-lepítettek az illegális behajtások, hulla-

déklerakás megakadályozására. A ko-rábbinál nagyobb befogadóképességûparkolók épültek ki, és mintegy 1000 m3

illegálisan lerakott sittet és szemetethordtak el a területrõl. A kirándulóköz-pontok közelében elkezdett erdõrevita-lizációnak köszönhetõen megfiatalod-nak a fõváros öregedõ parkerdei. Öt újinformációs központ és 500 irányító táb-la segíti az erdõterületen való tájékozó-

dást, az erdõ értékeinek meg-ismerését.

A parkerdõk legnagyobbellensége az illegális lakossá-gi hulladéklerakás. Az erdé-szet évente mintegy 6000 m3

hulladékot gyûjt össze azerdõterületrõl. Mindez a park-erdõk fenntartásától, fejlesz-tésétõl vonja el a forrásokat,ezért nagyon fontos és üze-netértékû a parkerdõk szá-mára nyújtott fõvárosi támo-gatás.

Lomniczi GergelyFotó: Pápai Gábor

Akadálymentes tanösvény

Helyszín: Mátra Erdészeti, Mezõgaz-dasági és Vadászati Szakképzõ Iskola,Mátrafüred.

Szervezõk: Egererdõ Zrt., MátraSzakképzõ Iskola.

A szervezésben és kivitelezésbensegítettek: Állami Erdészeti SzolgálatEgri Igazgatósága, Bükki Nemzeti ParkIgazgatóság, Erdészeti Tudományos In-tézet, Mátra Szakképzõ Iskola és azEgererdõ Zrt. nyugdíjasai.

Díjak:Versenyszámok elsõ helyezettjei:

Tárgyjutalom, oklevél és kupa.Összesítettben elsõ: 400 eft értékû kül-

földi út, 1 db GPS navigációs szoftverrelfelszerelt PDA, oklevél, vándorkupa.

Összesítettben második: 250 eft érté-kû külföldi út, oklevél.

Összesítettben harmadik: 100 eft ér-tékû külföldi út, oklevél.

Résztvevõk: BAKONYERDÕ – Por-

páczy András, EGERERDÕ – Farkas La-jos, ÉSZAKERDÕ – Vincze Béla, GE-MENC – Janotka János, GYULAJ – TóthPéter, HM KASZÓ – Fehér Zsuzsanna,IPOLY ERDÕ – Marton János, KEFAG –Kovács László, MEFAG – Gerner László,NEFAG – Donkó Ferenc, NYÍRERDÕ –Som Árpád, PILIS – Albel Ferenc, SEFAG– Pál László, SZOMBATHELY – Piri Nor-bert, VÉRTES – Baracs Zsolt, ZALA – Hor-váth Péter, POPLÁR Magán Erd. Kft. –Ágoston Gyula, JUHÁSZ IMRE Erdõ-gazdálkodó – Varga László, GORTVAZSOLT (magánerdészként).

Nem küldött versenyzõt: DALERD,HM BUDAPEST, HM VERGA, KISAL-FÖLD, TÁEG, VADEX.

Nyertesek és helyezettek:Összetett szakmai írásbeli feladat:

Marton JánosKomplex felismerés: Farkas Lajos Határazonosítás: Janotka JánosGyérítésjelölés: Tóth PéterFakészlet meghatározása körlapösz-

szeg-méréses eljárással: Gerner LászlóVad távolságának és a trófea súlyá-

nak becslése, lõhetõség megállapítása:Vincze Béla

Választékolás: Tóth Péter Lövészet: Horváth Péter Összetettben 1.: Vincze BélaÖsszetettben 2.: Marton JánosÖsszetettben 3.: Som Árpád


Az év erdésze 2006.

A 19 versenyzõvel 34kísérõ kolléga jött, ami a ver-senynek találkozó jellegetadott. A kiválóan szereplõ Fe-hér Zsuzsanna személyébennõi versenyzõ is volt. Felké-szültségéért és bátorságáértkülön gratulációt érdemel.

A szervezõk megtiszteltetés-nek vették a verseny szervezé-sével járó munkát. Remélik,hogy a két év múlva megren-dezendõ következõ versenyszervezõi is így fogják kezelnifeladatukat.

Szándékuk az volt, hogy ne egy„vizsgáztatás jellegû, mindenárongyõzni kell motivációjú” verseny le-gyen, hanem egy nemes versengésselegybekötött kellemes idõtöltés, amiérterkölcsi és anyagi megbecsülés is jár.

Kiemelendõ, hogy a 19 versenyzõközül – felkészültsége alapján – bárkilehetett volna elsõ helyezett, de a verse-

nyek sajátossága, hogy a végén valami-lyen sorrendnek ki kell alakulnia.

Kiváló teljesítménye alapján mindeninduló versenyzõ gyõztesnek érezhetimagát. – Veszteség csak a távolmaradókatérte.

16 állami erdõkezelõ Zrt.-s és hárommagánerdõs versenyzõ indult az egyéniversenyen.

Sajnálatos, hogy a verseny-szabályzatban biztosított 6 hely-re csak 3 magánerdész jelentke-zett, a 22 állami erdõkezelõnekbiztosított helyre pedig 16.

Remélhetõleg a következõversenyekre nagyobb lesz az„érdeklõdés”, amit a munka-adók és az erkölcsi megbecsü-lés mellé járó értékes díjak isserkenthetnek.

Köszönjük azoknak a mun-káltatóknak a hozzáállását,akik lehetõvé tették dolgozóik-nak a versenyen való részvé-

telt. – Ezzel is tanúságot téve az erdészekmegbecsülésének fontosságáról. Hiszena szakma pillérei az Õk, akik nélkül alegzseniálisabb mérnöki gondolat is csakhamvába holt elmélkedés maradna.

Köszönet és gratuláció mindenversenyzõnek.

Urbán PálFotó: Pápai G., Ormos B.


Az Alfred Toepfer Alapítvány (Hamburg,Németország /www.toepfer-fvs.de/)évente értékeli a kultúra és a tudományterületén született, nemzetközileg elis-mert eredményeket és jutalmazza azokata mûvészeket, tudósokat, szakembere-ket, akik azokban elévülhetetlen érdeme-ket szereztek. Az Alapítvány 1963 ótaadományoz Wilhelm-Leopold Pfeil Díjataz erdészeti gyakorlat és kutatás területénnemzetközi szinten is kiemelkedõ ered-ményeket felmutató szakembereknek.Tagtársunk, prof. dr. Csóka György ered-ményekben gazdag kutatói munkásságát,

jelentõs rovartani és ökológiai kutatási,kutatás-szervezési eredményeit ismerte ela dr. Winkler András professzort is sorai-ban tudó kuratórium azzal, hogy 2006-ban a Pfeil Díjat – megosztva a német KarlFriedrich Sinner erdõmérnökkel – a ma-gyar kutatónak adja. A Díj ünnepélyes át-adására június 19-én került sor az Ebers-waldei Erdészeti Fõiskola aulájában.

A kuratórium méltatásában kiemelte,hogy a díjazott erdészeti rovartani kuta-tási eredményei mellett – amelyek elsõ-sorban a tölgy herbivor rovarfajok ésgazdanövényeik komplex kapcsolatai-

ra, pl. a gubacsképzõdésre koncentrál-tak – különösen nagy jelentõségûek amagyarországi erdõk egészségi állapo-tának hosszú távú vizsgálatai, amelyeka klímaváltozás és az egyes rovarfajokpopulációdinamikáját, azok kapcsolatátelemzik. A díjazott díszelõadásának cí-me is ezt a kutatási vonalat idézte:Gubacsképzõ rovarok – A növények te-hetséges manipulátorai.

Gratulálunk az elismeréshez és to-vábbi sikeres, eredményekben gazdagéletutat kívánunk!

dr. Bordács Sándor

Nemzetközi elismerés dr. Csóka Györgynek


Az Országos Erdészeti Egyesület közgyûlése által jóvá-hagyott 2002-2006. évekre meghatározott négyévesprogramját a 2006. évi program zárja. Cél a négyévesprogram minél teljesebb megvalósítása.

A továbbiakban is kiemelten kívánjuk megjelentetniaz Egyesület több mint 150 éves múltjához méltó SZEL-LEMI ÉRTÉKEIT és ennek segítségével érvényesítenitagságunk SZAKMAI ÉRDEKEIT. Munkánk során le-gyen becsülete szavainknak és tetteinknek!

I. Egyesületi élet fejlesztése

a) Szervezeti élet fejlesztése• Az Egyesület Alapszabályát és szabályzatait a közgyûlés

határozata szerint át kell dolgozni, a hét régió kialakítá-sát figyelembe véve.

• Be kell fejezni Egyesületünk arculatának kialakítását(honlap, prospektus).

• A régiók tevékenységének erõsítésével tovább kell fej-leszteni a pártoló tagság, a helyi csoportok és szakosz-tályok mûködését.

• Tagsági igény alapján – Kerüljön megszervezésre az Erdei Sportok Szakosz-

tálya. – A vállalkozások (10 db) további bevonásával a Vál-

lalkozások Pártoló Tagi Tanácsa kezdje meg mûkö-dését.

– A tagság aktivitását jelzi, hogy újabb szervezeteket ala-kítanak meg. Ugyanakkor egyes szervezetek pedig ak-tivitásukat befejezték, nem mûködnek. A korábbi gya-korlatnak megfelelõen az elnökség ellenõriztesse a he-lyi csoportok és szakosztályok valós mûködését.

• Törekedni kell a taglétszám stabilizálására, a tagokat azokirat és az Alapszabály ünnepélyes átadásával érzel-mileg is az Egyesülethez fogadni.

• Az Egyesület mûködését minél szélesebb körben meg-kötött szakmai és pénzügyi megállapodások megköté-sével kell segíteni.

b) Egyesületi kiemelt programok szervezése• Az egyesületi rendezvények rangot vívtak ki a szakmá-

ban, melyet erõsíteni szükséges. Kiemelt rendezvények: I. Országos Erdész Bál, Pécs (03. 04.)

(rendezõ a Baranya megyei HCS, MEFA Zrt.)II. Az év erdésze – országos verseny, Mátrafüred,

Eger (05. 25-27.)(rendezõ a Mátrafüredi Szakiskola és az Egererdõ Zrt.)

III. Bányász-kohász-erdész találkozó, Eger (05. 26-28.)(rendezõ az OMKE és az Egererdõ Zrt.)

IV. Vándorgyûlés – Balatonkenese, Pápa (06.9-10.)(rendezõ VERGA Zrt., Bakonyerdõ Zrt., Balaton-felvidéki NP Ig., Magán Erdõtulajdonosok Veszp-rém megyei Egyesülete)

V. Riedl Gyula emlékszoba ünnepélyes átadása(08. 01.)

VI. WOOD TECH Erdészeti Szakkiállítás és Konfe-rencia, Sopron (09. 6-9.)(Program Kft., társszervezõ az OEE GépesítésiSzakosztálya)

VII. Erdõpedagógusok Európai Szövetségénekkonferenciája, Sopron (09.20-22.)(Soproni Gyermek és Ifjúsági Tábor, Az erdõk há-za, társzervezõ OEE Erdészeti Erdei Iskola Szak-osztálya)

VIII. X. ERDÕK HETE megnyitó, Sopron (09. 20-22.)(szervezõ az OEE Erdészeti Erdei Iskola Szakosztálya)

IX. Erdésznõk Országos Találkozója, Pécs (07. 21-22.)(rendezõ Baranya megyei HCS és a MEFA Zrt.)

X. Újságírók Találkozója – tervezett helyszínEgererdõ Zrt., Nyíreredõ Zrt.

XI. 120 éves az OEE volt Székháza (12.08.) • Az egyesületi rendezvények „akció” jellegével kell a közvé-

lemény figyelmét hatékonyabban felhívni az erdõ ügyére. • Kiadványokkal szolgáljuk az értékteremtõ munkánkat.

Tervezett, kiemelt kiadványok: I. Gyökerek és lombok V., II. Erdei fák és cserjék,

• Nemzetközi kapcsolatok fejlesztése a határos országokés az EU-hoz tartozó országok erdészeti szervezeteivel,valamint a külföldön élõ magyar erdészekkel valóinternetes kapcsolat kiépítése.I. Horvát kapcsolatok jól mûködnek a határ menti

erdõgazdaságok, helyi csoportok által. Az elnök-ségnek célszerû felújítani szerzõdéses kapcsolatáta Horvát Erdészeti Egyesülettel és látogatást tenniZágrábban, a Székházukban. (Gerely Ferenc)

II. Kapcsolat felvétele a Bosznia-Hercegovina Állam-szövetség Erdõmérnökök és ErdésztechnikusokEgyesületével. (Gerely Ferenc)

III. A szerbiai Erdõmérnökök és ErdésztechnikusokSzövetségével kapcsolat kialakítása. (Sódar Pál)

IV. Bajor kapcsolatok ápolása, szerzõdés aktualizálá-sa, a 2007. évi straubingi megújuló energia szakvá-sár magyar díszvendégként való részvételelõkészítése. (Dr. Dobroszláv Lajos)

V. Szlovák erdészekkel, kamarával hivatalos kapcso-lat felvétele. (Ormos Balázs)

VI. Kárpátaljai erdészekkel kapcsolat ápolása.(Bartha László, Garamszegi István)

VII. A Pannónia Nemzetközi Erdésztalálkozó keretében,1976-tól találkoznak és ápolják az erdészkapcsolato-kat a zalai, vasi, szlovéniai, osztrák (burgenlandi) er-dészek, az évente más-más résztevõnél rendezettösszejöveteleken. (Tihanyi Gyula, Bejczy Péter)

VIII. Az erdélyi EMT Erdészeti Szakosztállyal aszerzõdéses kapcsolat bõvítése, az éves konferen-cián való aktív részvétel.

IX. Kanadai, vancouveri magyar erdõmérnökökkelinternetes kapcsolat kialakítása.

Egyesületi hírekROVATVEZETÔ: ORMOS BALÁZS

AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET2006. ÉVI PROGRAMJA


c) Erdészeti Lapok fejlesztése• Szükséges az Erdészeti Lapok tartalmának folyamatos

változtatása a tagság elvárásaihoz igazodva, új mûködé-si rendjének kialakítása. A MEGOSZ híradójának továb-bi megjelenítése.

• A közönségkapcsolatot támogató cikkek megjelentetése. d) Egyesületi honlap (www.oee.hu) beindítása

• A honlap tartalmának meghatározása, mûködési feltéte-leinek kialakítása, a honlap beindítása.

e) Erdészcsillag Alapítvány• Feladat az Alapítvány mûködtetése külsõ támogatási

források bevonásával.f) Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtár

• Riedl Gyula emlékszoba kialakítása. • Az Egyesület levéltári anyagainak, dokumentumainak

folyamatos feldolgozása.• Szakmatörténeti anyagok készítése az Erdészeti Lapok

és a tagság számára.• Az Egyesület elnökségei, elnökei, fõtitkárai fényképso-

rozatának elkészítése.g) Alkotmány utcai volt Székházunk újbóli birtokbavétele

• Egyesületünk függetlenségének jelképe az Alkotmányutcai Székház. Folyamatos célunk a birtokon belül ke-rülés megvalósítása.

• Újabb jogi és együttmûködési lépések kezdeményezé-sével a Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal valókapcsolat erõsítése.

• A Székház 2006-ban 120 éves. Méltó ünnepséggel és azépületen lévõ márvány emléktábla felújításával emléke-zünk az évfordulón.

• Az ERDÉSZTEREM részben eredeti állapotába valóvisszaállításának, felújításának további szervezése.

h)Megemlékezés 1956 erdész vonatkozásairól (50.éves évforduló)• Erdészeti történeti leírások – Erdészettörténeti Szakosz-

tály versenye.• Közös ünneplés a Kanadai Magyar Nagykövetséggel és

a Kanadában élõ magyar erdészekkel.• Egyetemi és Sopron városi megemlékezésekben részvétel• Faültetés az ország településein.

i) Kaán Károly Országos Természet- és Környezetismere-ti Verseny• A XIV. verseny egyesületi támogatása, aktív részvétel a

szervezésben, kommunikációs lehetõségek kihasználása.

II. Szakmai érdekek képviselete

a) Az erdészeti ágazat érdekeinek képviselete• Az Erdõtörvény módosítása az ágazati érdekeknek

megfelelõen, összefogva a FAGOSZ és MEGOSZ szö-vetségekkel, az FVM Erdészeti Fõosztály együttmûkö-désével.

• A szakmai érdekek érvényesítése a különbözõ parla-menti, kormányzati és szakmai szervezetekben.

• Belépés az IUCN világ természetvédelmi szervezetbe,ezáltal brüsszeli képviselet lehetõsége az erdészeti ága-zat számára.

• Jogsegélyszolgálat további mûködtetése, fejlesztéseelsõsorban a magánerdõ-gazdálkodók és tulajdonosokrészére.

• Tudatos együttmûködés kialakítása az erdészeti szak-mai érdekképviseletekkel, szövetség kialakítása. Szorosegyüttmûködés a zöld szervezetekkel.

b) Erdészeti vállalkozók képviselete• Az erdõgazdálkodáshoz kötõdõ Erdészeti Vállalkozók

Pártoló Tanácsa beindítása, érdekeik képviselete. A Ta-nács érdekérvényesítõ ereje szolgálhatja egész szak-mánk érdekvédelmét is.

c) Magánvállalkozói erdõgazdálkodás képviselete• Érdekeik védelme a magántulajdon elsõdlegességének

törvényi deklarálásával, az erdõkezelés törvényi és gya-korlati körülményeinek javításával, egyszerûsítésével.

• A magántulajdonú erdõket érintõ jogszabályok könnyí-tésével, mûködõképességük elõsegítése.

• A MEGOSZ kiemelt partner, a szakmai munka és érdekérvé-nyesítés területén is kívánatos az együttmûködés fokozása.

d) Állami vállalkozói erdõgazdálkodás képviselete• A szervezeti kialakítás folyamatos véleményezésével,

javaslatok adásával a tagságunk többségét érintõ érde-kek képviselete.

• A többcélú erdõgazdálkodás koncepciójának támogatá-sa az állami erdõgazdálkodás szakmai színvonalának,szervezetének és területének megõrzésével.

e) Természetvédelem, védett természeti területek kezelése• Az érdekvédelmi tevékenységünk során kiállunk, hogy

– a védett és nem védett természeti területen álló erdõkkezelését továbbra is a mára gyakorlatot szerzett álla-mi- és magánvállalkozói erdõgazdálkodók végezzék

– az erdõgazdálkodók terjesszék ki a természetközelierdõgazdálkodást, erõsítsék az erdészek természet-védelmi kommunikációját, valamint használják ki er-re a célra az erdészeti erdei iskolákat és vegyékigénybe az Egyesület rendezvényeit

• Az erdész természetvédelmi munkájának elismertetésé-vel mind az erdõgazdálkodás, mind a természetvéde-lem területén dolgozó tagságunk érdekeit képviseljük.

f) Az erdészeti oktatás és tudomány• Az együttmûködést a partnerség fejlesztése mellett kell

tovább erõsíteni.• Kezdeményezni kell a kötelezõ szakmai továbbképzé-

sek rendeleti elõírását.

III. A megvalósítás pénzügyi feltételei

• Csak olyan tevékenység kezdeményezhetõ az Egyesü-letnél, melyhez a szükséges forrás biztosított.

• A külsõ pénzügyi források rendszeres megszerzése nehéz-kes, ezért a saját bevételek kihasználása elsõrendû feladat.(jogi és egyéni tagdíjak, az Erdészeti Lapok költségtérítése).

• Új könyvelõ cég alkalmazásával célunk a hatékonyabbköltséggazdálkodás elérése.

• Az Erdészeti Lapok az egyik legfontosabb kommuniká-ciós lehetõségünk, ugyanakkor az egyik legnagyobbköltségigényû tevékenységünk is. A kapcsolódó költsé-gek és bevételek figyelése kiemelt feladatunk.

• A könyvkiadás és vállalkozói tevékenység gyakorlatacsak elõre megkötött szerzõdésekkel folytatható.

• Az Egyesület legfontosabb pénzügyi célja a Küldöttköz-gyûlés által meghatározott programok pénzügyi finan-szírozása.

• Folyamatos pénzügyi cél a bizonytalan NFA támogatás ki-váltása az egyre bõvülõ pályázati és egyéb lehetõségekkel.

1. A feladatok pénzügyi hátterének biztosítása: – Jogi és egyéni tagdíjak, valamint az EL-ok költségtéríté-

sének maradéktalan befizetése.


– Az Erdészeti Lapok kiadási költségeinek csökkentése,bevételeinek növelése.

– Pályázati források maximális feltárása és pályázatokbeadása. Pénzügyi együttmûködési megállapodások,támogatások kötése.

2. Feladatok rangsorolása:Pénzügyi támogatást igénylõ feladatok, fontossági sor-rendben: – OEE mûködtetése, – Tervekben szereplõ programok megvalósítása– Erdészeti Lapok kiadása,– Kiadványok megjelentetése.

A terv mellékletei: Pénzügyi terv, Befektetések terve

Budapest, 2006. március 31.

Jó szerencsét! Üdv az erdésznek!Cserép János sk.

elnök

Összeállította: Ormos Balázs fõtitkárElfogadta: Elnökség a 8/2006. (márc. 31.) sz. elnökségi ha-

tározatával. Jóváhagyta: Küldöttközgyûlés a 3/2006. (ápr. 20.) sz. kül-

döttközgyûlési határozatával.

Mucsi Ferenc1937–2006

Nemrég még arról beszéltünk, hogy szerve-zünk egy osztálytalálkozót, egy jó hangulatú,baráti együttlétet. Feri örömmel vette aszervezõk igyekezetét, és ígérte, részt vesz arendezvényen. Régen találkoztunk vele, egész-sége romlása miatt 1995. évi találkozónkon voltköztünk legutóbb, vártuk az együttlétet.

Jött a lesújtó hír, Mucsi Ferenc 2006. már-cius 21-én hobbikertjébe menve, csendben,percek alatt elment az életbõl. Fáj a távozá-sa, korrekt, igaz jó barát, kolléga volt.

A Nagyatád székhelyû Délsomogyi Álla-mi Erdõgazdaságnál 1958. évben kezdteerdészi munkáját. Kezdetben a Lábodi Er-dészetnél beosztott erdész, a Simongáti Fû-részüzemben mûszakvezetõ, majdkerületvezetõ erdész. Kerületében a túltar-tott erdõk, a soron lévõ állományok leter-melése, az erdõk felújítása jelentõs felada-tot jelentett. A munkahelyi kihívásnaknagy lendülettel, erõs szakmai elkötele-zettséggel igyekezett megfelelni. Vezetõifelismerték benne a munkahelyi vezetõierényeket, és 1968-ban az erdészet fahasz-nálati mûszaki vezetõje lett.

A somogyi erdõgazdaságok kaposváriszékhellyel való összevonását követõen aNagyatádi Erdészet, a hozzácsatolt Segesdi,Lábodi és Berzencei Erdészetekkel 14 500 hek-táros erdészet lett. A messze átlagon felüli faki-termelési és értékesítési feladatok ellátásáraszervezett fahasznosítási ágazat vezetésévelbízták meg Mucsi Ferencet 1983. évben. A rábí-zott ágazatot nagy határozottsággal, a szaksze-rûségre, a szervezettségre nagy súlyt helyezveeredményesen vezette. A közvetlen munkatár-saival, akik jó felkészültségûek, nagy munkabí-rásúak voltak, élõ kapcsolatot tartottak a nagykiterjedésû erdészet 90–100 ezer m3 termelési,értékesítési munkáival. Nagy erõpróba volt az1984–85. évi hótörés 120–130 000 m3/évi faki-termelése, amelyet követett három éven ke-resztül az évi elõírást megfejelõ jelentõsszáradék letermelése. A sajátos választékskálaszerint közel 50 000 m3 erdei faválasztékot kel-lett kérgezni évente. A fakitermelés kellõ üte-mû irányítása mellett nagy súlyt helyezett a frisspiaci informáltságra, a fatermékek folyamatosértékesítésére. Eredményes, jó munkáját többízben vállalati elismeréssel jutalmazták, éshárom alkalommal Kiváló Munkáért minisz-teri kitüntetésben részesítették.

Megromlott egészsége miatt 1989. de-cember 30. napjával rokkantsági nyugdíjbahelyezték, ezzel egy szépívû karrier a csú-cson végetért. Nyugdíjasként tartotta a szak-mai barátságot volt munkahelyével, a voltkollégái mindig barátsággal fogadták.

Most csendes a lakás, amelyben lakott,csendesek az unokák, érzik, hogy valamivisszavonhatatlan eset történt, csendesek akerti kisgépek, nem csattog a metszõolló.

Drága osztálytársunktól, kollégánktólszûk családi körben búcsúzott felesége,két lánya, või, öt unokája és a lelkünkbenbúcsúztunk tõle barátok, kollégák, volt ta-nárai.

Muth Endre

Galgóczi Ernõaranyokleveles erdõmérnök

(1928-2006)

1928. augusztus 31-énszületetett Nagylónyán.Édesapja erdész volt, atermészet szeretetét aszülõi házból hozta, 12évesen már vadászott.

Erdõmérnöki okle-velét 1955-ben szerezte

meg Sopronban.Még ez évben a Honvéd Térképészeti Hi-

vatalhoz került, mint polgári alkalmazott.1958-tól a Soproni Földhivatal Földnyilván-tartó részlegénél, mint mûszaki elõadó dol-gozott. 1962-tõl az Erdészeti Technikum mû-szaki tanáraként tevékenykedett. 1968-tól aVeszprémi, majd néhány évvel késõbb aSzombathelyi Erdõrendezõségen üzemter-vezõként dolgozott. Innen vonult nyugdíjba1988-ban.

Kiváló Munka Érdemérmet 1974-ben és1988-ban kapott, az Erdõrendezõség KiválóDolgozója címet és érmet 1983-ban vehette át.

1968-ban a Veszprémi Bérkilövõ Vadász-társaság alapító tagja, majd egyesülés után aPápai Bakony Bérkilövõ Vadásztársaság el-nöki tisztét is betöltötte. 2002-tõl tiszteletbe-li tagnak választották.

Kedves Ernõ Bácsi !Munkád kiteljesedését az erdõrendezés-

ben eltöltött évek jelentették.Harmincezer hektár állami és szövetke-

zeti erdõterület üzemtervezését végezted el.Ezen felül sok száz hektár új erdõ termõ-hely-feltárását és telepítési tervét is elkészí-

tetted. A területet mindig alaposan ismerted,és sose mulasztottad el a tõ melletti erdészekvéleményének kikérését.

Jól hasznosítottad földmérésben szerzettgyakorlatodat is. A felmerülõ geodéziai, in-gatlan-nyilvántartási munkákat szívesen át-vállaltad tõlünk, e terület szakavatatottismerõje voltál.

Megmaradtál pedagógusnak is. Számosdiplomatervezõ üzemi konzulense voltál, ésszívesen emlékeznek Rád az irányításodalatt szakmai gyakorlatot töltött egykori hall-gatók is.

Nyugdíjba vonulásod után is fáradhatat-lanul tevékenykedtél. Dolgoztál az Erdésze-ti Múzeumban, segítetted öregdiákjaid gyer-mekeit soproni tanulmányaikban. Behatóanfoglalkoztál a gyógynövényekkel.

Legutóbb pedig megszervezted 50 évestalálkozótokat. Odaadóan kutattad felaranydiplomára jogosult társaid lakcímét,majd az aranydiplomás erdõmérnökökképviselõje lettél.

2006. május 4-én megdöbbenéssel érte-sültünk váratlan halálodról.

Május 12-én vettünk tõled végsõ búcsút asoproni Szent Mihály temetõben.

Munkádban helytálltál.Négy gyermekedet becsülettel felnevelted. Jó kolléga voltál.Nyugodt szívvel tekinthetsz le az általad

annyira szeretett soproni, bakonyi és soko-rói erdõkre.

Ernõ Bácsi nyugodjál békében!Martos Géza

* * *Rövid idõn belül Alma Materünk

Erdõhasználati Tanszékének két korábbi ok-tatója is elhagyta a földi erdõket, hogy égilombok alatt nyerjenek örök nyugodalmat.

Kékesi Józsefegyetemi adjunktus

1926-2006

1926. június 17-én, Parádon született, hét-gyermekes szegény család elsõ gyermeke-ként. Rendkívül nehéz gyermekkora miattmegszakításokkal, majd munka mellett(Mátrai Erdõgazdaság) végezte általános-és középiskolai tanulmányait. Erdõmérnökioklevelét 1957-ben szerezte meg Sopron-ban.

1957-tõl a Cserháti Erdõgazdaság InászóiErdészetének erdõmûvelési mûszaki vezetõ-


je, majd 1959-tõl a Budapesti ErdõgazdaságIstván-majori Erdészeténél szintén erdõ-mûvelési mûszaki vezetõ volt. 1961-1970között a soproni Erdészeti Technikum peda-gógusaként dolgozott. 1970-ben mérnökta-nári oklevelet szerzett, és ebben az évbenkinevezték az Erdészeti és Faipari EgyetemErdõhasználati Tanszékére, ahol adjunktus-ként dolgozott 1985-ig, nyugállományba vo-nulásáig. Egyetemi oktatói tevékenységemellett 1976-ban erdõvédelmi szakmérnökidiplomát szerzett.

Tudományos munkáit elsõsorban amellékhaszonvételek területén végezte,de számos Erdõhasználattan jegyzet elké-szítésében is részt vett. Oktatta a Fakeres-kedelem c. tantárgyat, szervezte a külsõgyakorlatokat, tanulmányutakat és szintenapi kapcsolatot tartott a Tanulmányi Álla-mi Erdõgazdasággal. Emberi és erkölcsimagatartása mind az oktatásban és neve-lésben, mind a nagyszerû munkahelyi lég-kör kialakításában rendkívüli szerepet ját-szott.

Nyugdíjasként szinte minden szabad-idejét gyönyörû lõveri gesztenyéskertjé-ben töltötte, ahol mindig szívesen láttavendégül barátait. Itt nevelt sok ezer sze-lídgesztenye oltványával segítette az érté-kes fafaj újbóli elterjedését Sopronban éskörnyékén.

Dr. Tóth Ferencegyetemi adjunktus

1937–2006

1937. június 6-án született Lövõn. A soproniSzéchenyi István Gimnáziumban végezteközépiskolai tanulmányait. Erdõmérnökioklevelét 1960-ban szerezte meg azErdõmérnöki Fõiskolán. A VeszprémiErdõrendezõségnél gyakornokként kezdtemeg szakmai munkáját. 1961-tõl a Keszthe-lyi Állami Erdõgazdasági Uzsai Erdészeténélvolt fahasználati mûszaki vezetõ.

1962-ben került az Erdészeti és FaipariEgyetem Erdõhasználati Tanszékére, aholtanársegédként, majd adjunktusként dolgo-zott 1975-ig. Kidolgozta a vágásszervezésiterv készítésének módszerét. 1968-ban résztvett az elsõ országos mérnöktovábbképzõtanfolyam megszervezésében, a tananyagösszeállításában.

1975-ben kapott felkérést az OrszágosTermészetvédelmi Hivatal Soproni Felü-gyelõségének megszervezésére és vezetésé-re. Mûködése ideje alatt több ezer ha területkerült természetvédelmi oltalom alá, többekközött az egyetem botanikus kertje is. 1980-ban munkáját a Munka Érdemrend bronz fo-kozata kitüntetéssel ismerték el.

1981-tõl a felügyelõség átszervezése mi-att a soproni Erdészeti Szakközépiskolábanvállalt állást, ahol munkaszervezéstant okta-tott. 1985-ben mérnöktanári diplomát szer-zett Gödöllõn.

1986-ban került vissza az egyetemErdõhasználati és Feltárási Tanszékére tudo-mányos munkatársként. Ekkor dolgozta ki afahasználatok tervezését és szervezésétsegítõ számítógépes programját, melynek fõrészeit ma is hasznosítják a tanszéken. A té-mából 1994-ben sikeresen megvédte mûsza-

ki doktori dolgozatát. Ugyanebben az évbenegyetemi adjunktussá nevezték ki. 1997-benvonult nyugdíjba.

Az Erdõhasználati Tanszék jelenlegi oktatói

Tajti László1926-2006

2006. június 2-án bú-csúztattuk régi kollé-gánkat a kistelekitemetõben.

Volt kollégái, akikmég emlékeztek rá ésösszejártak vele, vala-mint az akkori fiatalok,

akik sokat tanultak Tõle és ma már kellõszakmai és élettapasztalattal rendelkeznek,kísérték nyughelyére.

1950-tõl gyakorlatilag egy munkahelyenszolgált. Mûszaki vezetõként ment nyugdíj-ba 1986-ban.

1953-tól volt tagja az OEE-nek.Emberséges, erdõt szeretõ jó kollégát

vesztettünk el.Sere Ferenc

Helyi csoport titkára

Körmendi Gyula halálára

1927. szeptember 17-én született Budapesten.Kereskedelmi érettségit szerzett 1948-ban,majd erdésztechnikusi oklevelet 1961-ben.1955-tõl 1990 márciusáig – nyugállománybavonulásáig – Budapesten a Hármashatárhegyierdészkerületben kerületvezetõ erdész. Többkitüntetés birtokosa. (Közbiztonsági éremaranyfokozat, 1960. Kiváló dolgozó, 1972. Ki-váló fásító, miniszteri oklevél 1973. Kiválómunkáért miniszteri kitüntetés, 1985.) 2006.május 7-én hunyt el.

Alig ismertem õt.Én az erdészeti szolgálatot 1968 nyarán

Bajnán kezdtem. Négy hónap fahasználatigyakornokság után Visegrádon folytattam,mint építésvezetõ-gyakornok.

Az 1970. évi tél rengeteg csapadékot ho-zott. Méteres hó állt a Pilisben, az útépítése-ken semmit sem tudtunk dolgozni. Nagygondot okozott, hogy munkavállalóinknakmilyen megélhetést tudunk biztosítani. Ek-kor vetõdött fel bennem az ötlet: Keressükmeg a Fõvárosi Közterület-fenntartó Vállala-tot. Budapest szintén fuldoklik a hótól. A rá-dióban szüntelenül kérték az alkalmi hó-munkások jelentkezését. Intézzük el, ha le-het, hogy a kubikosaink, gépkezelõink,mint pesti hómunkások keressék meg min-dennapi kenyerüket.

Az ötletet a Parkerdõgazdaság igazgatója,dr. Madas László jónak tartotta. Bejelentke-zett az FKFV igazgatójához, Hajdu György-höz, és elmentük javaslatunkat elõadni.Hajdu igazgató úr megkülönböztetett ked-vességgel fogadta Madas igazgató urat, né-hány perc alatt egymás tenyerébe csaptak.Ennek következményeként napokon belültöbb tíz pilisszentlászlói munkatársunk köl-tözött be az FKFV munkásszállására, ésmegkezdték pesti munkájukat.

Nem szeretném, ha ezek az emberekmegfelelõ parkerdõs vezetés nélkül marad-

nának. A Budapesti Erdészettõl melléjük ve-zénylek egy erdészt, vedd fel vele a kapcso-latot. – mondta Madas László.

A kivezényelt erdészt Körmendi Gyulá-nak hívták. Mosolygós arccal mutatkoztunkbe egymásnak. A kapcsolatunk másodper-cek alatt tiszta lett: Adott egy feladat, azt jólkell megoldani, más tényezõt pedig nem isjegyzünk. Az FKFV-s szerepét olyan termé-szetességgel vette tudomásul, mintha egy er-dész született szerepe lenne hómunkások éskukások menedzselése. Példásan helytállt,amíg erre szükség volt. A munka végénmegint egymás szemébe néztünk, moso-lyogtunk, megköszöntünk egymásnak min-dent, megszorítottuk egymás kezét és elbú-csúztunk egymástól.

Sok év telt el. Az OEE Pilisi Csoportja tit-kára lettem. Farsangkor családi esteket ren-deztem. Ezeken az estéken – ha meg tudtamoldani – mûsorral is szolgáltunk.

Eszembe jutott Körmendi Gyula. Nekisok színész barátja volt. Felkerestem. Úgyfogadott, mintha elõzõ nap délután talál-koztunk volna utoljára. Persze, hogy segí-tek! Mit szólsz Bessenyei Ferenchez? Arészletek tisztázása végett utána õ jött hoz-zánk.

Bessenyei Ferenc mûsort adott az OEEPilisi Csoportja farsangi bálján. Ingyen. –Csak nem képzeli, hogy kérek valamit! En-gem erre Gyuszi kért meg!

Megint sok év telt el. Elhunyt Marjai Zol-tán. A temetésén találkoztam Gyulával. Ép-pen úgy mosolyogtunk egymásra, mint min-dig, valahányszor találkoztunk. Tudod, mitemlegetek leggyakrabban veled kapcsolato-san Bánó Laci? Azt, hogy ti a kávéhoz szalvé-tát is adtok.

Többször elgondolkodtam ezen. Milyenkülönös az élet, hogy kettõnk kapcsolatá-ban Gyula ezt a szalvétát így jegyezte.

Néhány hónapja Kati húgom – gyógytor-nász – hívott fel telefonon:

– Laci! Ismersz egy Körmendi Gyula nevûerdészt?

– Hogyne! Mi van vele?– Itt fekszik a kórházunkban. Én is keze-

lem. Nevem hallván megkérdezte, hogy is-merlek-e téged? Mondtam, hogy a bátyámvagy.

– Mi történt vele?– Nagy a baj. Hosszú.– Mondd meg neki, hogy meglátogatom.Rövidesen meg is látogattam. Nem ismer-

tem meg. Õ viszont megismert engem.Könny szökött a szemébe. Párja, Márta elfo-gódott hangon szólított meg: Köszönöm,hogy nemcsak ígérte, hanem el is jött.

Gyula – amennyire ereje engedte – jósá-gosan korholó hangon kiáltott fel: Miket be-szélsz! Erdész ígérte!

Gyula rövidesen meghalt. A temetésérenem tudtam elmenni, mert a partecéduláját3 nappal a temetés után vehettem át.

Kényszert éreztem arra, hogy mindeztmegírjam. Megírjam azt, hogy létezett egykor, amikor az erdész ígérete faktum volt,amikor az erdész ígéretének teljesítéséheznem férhetett kétség…

Gyuszikám!Pihenj békében!

Bánó László


Az OEE Megújuló Energia Szakosztá-lya, valamint a KözönségkapcsolatokSzakosztálya tagjai közös rendezvénye.

Mint ismeretes, az EU-elõírásokmeghatározzák az energiafelhasználásterén a megújuló energiahordozók al-kalmazásának minimális arányait. Abiomassza energetikai célú felhasználá-sa – mely jelenleg az összes energia-mennyiség alig 3 százaléka – néhányéven belül megkétszerezõdik.

A biomassza hasznosításának több-féle módja ismeretes. A hagyományosháztartási fûtésen kívül legismertebb anagyteljesítményû, korszerûtlen erõ-mûvi kazánok biomassza tüzelésretörténõ átállítása (PannonPower, AESstb.). Az OEE Megújuló Energia Szak-osztálya, valamint a Közönségkapcsola-tok Szakosztálya tagjai 2006. május 16-án, közös rendezvényen ismerkedtek afaapríték energiacélú hasznosításánakegy, a fentiektõl eltérõ módjával.

A HM Budapesti Erdõgazdaság Zrt.vendégeiként a két szakosztály tagjai –jó néhány érdeklõdõ „civil” újságíróvalegyütt – ismerkedtek a Szentendrén kö-zelmúltban létrehozott kiserõmûvel, me-lyet Lukács Sándor vezérigazgató és Ké-ri László, az üzem vezetõje mutatott be.

Keresztes György vezérigazgató-he-lyettes, a Közönségkapcsolatok Szak-osztály tagja köszöntötte a megjelente-ket, majd Lukács Sándor vezérigazgatóismertette az Rt. erõfeszítéseit a bio-massza hasznosítás gyakorlati megvaló-

sítása terén. A tervezést 1994-ben kezd-ték, és 1995-ben helyezték üzembe afûtõmû 2 és 4 MW-os kazánjait. Az el-múlt évben végrehajtott fejlesztés sorána 4 MW-os gõzkazánhoz egy 10 MW-osturbinát illesztettek, amely villamos-energiát termel. A felhasznált bio-massza nem tûzifa, hanem hulladékfa.

Kéri László elmondta, hogy azerõmûben mintegy 80 beszállítótólévente közel 20 ezer tonna faaprítékot,fahulladékot, fûrészport és fakérget tü-zelnek el, melyet e célra kialakított jár-mûvek hoznak a helyszínre. Atüzelõanyagot számítógéppel vezéreltadagoló juttatja a kazánokba. A teljesít-mény szabályozása a rostély mozgatá-sával és a levegõmennyiség adagolásá-val történik. A két darab, négy, illetve ötmegawatt hõteljesítményû kazán általtermelt gõz – amellett, hogy 300 ezer

légköbméter lakóteret, egy 3000 adagoskonyhát és egy uszodát lát el hõvel –még villamos energiát is szolgáltat.Méghozzá nem is keveset – mintegy öt-ezer átlagos lakás fogyasztásánakmegfelelõ mennyiséget.

Az erõmû megtekintése utáni kon-zultáción Jung László, a Megújuló Ener-gia Szakosztály elnöke elmondta, hogyNyugat-Európában az ilyen nagyság-rendû erõmûbõl már több száz üzemel.

A vita során többen hangoztatták,hogy az ilyen erõmûvek létesítésének ésüzemeltetésének a gazdasági feltételei je-lenleg nem megfelelõek. Marosvölgyi Bé-la, a NYME professzora hangsúlyozta,hogy addig egyenlõtlen a verseny és amegújuló energia felhasználásának esé-lyei kisebbek, amíg a gáz árát szociális tá-mogatás teszi piacképesebbé. A támoga-tási rendszer hibái miatt nagyon sok

Áramtermelô biomassza kiserômûSzentendrén

Jung László szakosztályelnök

olyan beruházás jut támogatáshoz, ame-lyek nem teljesen felelnek meg a megúju-ló energiák kritériumának, míg az igazánindokolt pályázatok ebbõl kimaradnak.

Ennek kapcsán is hívta fel a figyelmetZétényi Zoltán, a KözönségkapcsolatokSzakosztálya elnöke, a megfelelõ sajtó-munkára, a közvélemény helyes és tény-szerû tájékoztatására. A Közönségkapcso-latok Szakosztály – ennek a rendezvény-nek a sikerén is felbuzdulva és Jung Lász-ló szakosztályelnök indítványát megszív-lelve – a jövõben elsõsorban az egyesülettársszakosztályaival közös programokatigyekszik szervezni a kommunikáció irán-ti fogékonyság növelése érdekében.

Marosvölgyi Béla hozzáfûzte, hogyelõször a szakmán belül kell a kommuni-kációs célokat meghatározni, a „házon be-lül” kell rendet tenni a fejekben, és helyrekell állítani a szétesett szakmai önérzetet.

Mõcsényi Miklós, a FAGOSZ fõtitkárahivatkozott a faipari szövetség kész kom-munikációs stratégiájára, és példakéntemlítette az osztrák társszervezetek jel-

mondatát (Das Holz ist geniale), valaminta „Holzschilling” néven elhíresült közösPR pénzügyi alapképzést.

Kovácsevics Pál, az Állami ErdészetiSzolgálat osztályvezetõje tájékoztatta arésztvevõket az ágazati sajtómunkafejlesztésérõl. Elmondta, hogy aközeljövõben feláll egy munkacsoport,amely kidolgozza a szakmai kommuni-

káció stratégiáját és koordinálja a tájé-koztatási tevékenységet. Ebben a mun-kában a Közönségkapcsolatok Szakosz-tálya is szerepet vállalhat, elsõsorban aszakmán belüli PR-munkatársak, illetve avezetõk továbbképzésével. Az elõkészítõmunka részét képezi többek között azÁESZ honlapjának megújítása is.

Kép és szöveg: Detrich Miklós

Béke õrei béke veletek! – ez olvashatóegy bükktörzsre erõsített fatáblán a hej-cei tragédia helyszínén. Emlékezetes,hogy 2006. január 19-én szlovákrepülõszerencsétlenség történt a zemp-léni Borsó-hegyen. Az Északerdõ Zrt.Telkibányai Erdészeti Igazgatósága te-rületén 43 halálos áldozatot követelt ka-tasztrófának egyetlen túlélõje van.

2006. június 2-án szokatlanul zord,hegyvidéki idõjárási körülmények kö-zepette, erõs szélben és zuhogóesõben, számos vendég és a gyászolócsaládtagok jelenlétében, a sajtó kitün-tetõ érdeklõdése mellett avatták föl a le-zuhant szlovák katonai repülõgép áldo-zatainak tiszteletére emelt emlékkövet.

Szlovák, magyar és NATO-zászlók-kal álló díszõrség övezte az obeliszket,körös-körül pedig a hozzátartozók általállított kisebb-nagyobb síremlékek so-rakoztak. Az egyik kõrakás mellett arepülõgép megtalált darabjai szolgál-nak mementóul. Akárcsak az a fémda-rab, amely jó tíz méter magasban, egyfa ágain akadt fönn.

Az emlékünnepély a szlovák és amagyar nemzeti himnusszal vette kez-detét. Elsõként Klemencsics András, aFöldmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Mi-

nisztérium Erdészeti Fõosztálya vezetõ-je mondott rövid beszédet. Emlékezte-tett arra az erdészszokásra, hogy azerdõben életét vesztõ tiszteletére em-lékkövet állítanak.

Ezután Martin Fedor, a Szlovák Köz-társaság védelmi minisztere emlékezetta majd fél évvel ezelõtti tragédiára.

A Magyar Köztársaság HonvédelmiMinisztériuma nevében dr. Fapál Lász-ló közigazgatási államtitkár emlékezett.

Az obeliszket Martin Fedor védelmiminiszter és Cserép János, az ÉszakerdõZrt. vezérigazgatója leplezte le, majd a

szlovák és a magyar egyházak lelkészeiszentelték és áldották meg az emlék-mûvet.

Az emlékkövön három nyelven,szlovákul, magyarul és angolul emlé-keztet a felirat a koszovói békefenntar-tó küldetésbõl hazatérõ szlovák kato-nák halálára.

A szertartás után az ünnepség hivata-los résztvevõi koszorúztak, majd a hoz-zátartozók is elhelyezték virágaikat a kõtalapzatán. Erre a megrendítõ jelenetreaz Il silentio hangjai mellett került sor.

Kép és szöveg: Zétényi Zoltán

Fölavatták Hejcén a légikatasztrófaáldozatainak obeliszkjét

erdészeti lapok 2006. 141 évf. 7-8. füzet · 2009-09-02 · 200 erdészeti lapok cxli. évf....

Documents