208 Erdészeti Lapok CXXXIX. évf. 7-8. szám (2004. július-augusztus)

Az ausztriai Wechsel hegységben eredõRába folyó végigfolyik a Grázi medencekeleti részén és a Kisalföldön, majdGyõrnél torkollik a Mosoni-Dunába.Teljes hossza 311 km, amibõl 211 kmMagyarország területére esik. Nicknélágazik ki belõle a természetes medernyomvonalát követõ szabályozásokkalkialakított többcélú csatorna a Kis-Rá-ba, melynek befogadója a Rábca folyó.Az öreg Rába és a Kis-Rába közöttelterülõ aláereszkedõ sík északon aHanság mocsaraiba megy át. Ezt a terü-letet hívják Rábaköznek. Legjelen-tõsebb települései Kapuvár és Csorna.

A bemutató során a Rába folyó múltjá-val és szabályozási kérdéseivel vízügyiszakember segítségével ismerkedhetünkmeg. A program részét képezi még azerdõgazdálkodási problémák megvitatásais, különös tekintettel az erdõmûvelésre.

Terepi bemutatók

Csorna, magyar mváros, Sopron vmgyében, kies róna vidéken, melly szálas erdõkkel, s nádas he-lyekkel vétetik körül. Lakja 4000 r. kath., 30 zsidó. Van itt a praemonstrati szerzeteseknek ékeslakhelyük, és prépostságuk, mellyel hiteles levéltár van összekötve. Továbbá van itt postahivatal,gyógyszertár, minthogy a megyének egyik orvosa helyben szokott lakni; csinos préposti kert, többbolt és jeles épületek. Róna határa mintegy 13,000 holdra terjed, s 2/3 részét herczeg Eszterházy,1/3 részét a csornai prépost birja; ezeken kivül a Potyondy család is bir itt 4 udvartelket.Urbériség: a herczeg részérõl 516/8, a prépost részérõl 28 egész telek. Szinte a csornai prépostrészérõl van 1300 hold szántóföld, 1400 hold rét, 500 hold legelõ, 600 h. erdõ, 200 hold kert. Aherczeg részérõl nem közöltetett. Földe igen jó fekete agyag, terem buzát, rozsot, árpát, zabot,kukoriczát, burgonyát, s az uraságoknál sok mesterséges takarmányt. Szarvasmarhát, lovat szépe-ket nevel; juhot csak az uraságok tartanak. 1849. jun. hónapban itt kemény verekedés történt acsászári osztrák sereg egy osztálya, és a Kmety magyar tábornok serege közt; melly alkalommal egyrészrõl a császár nevét viselõ dsidás ezred, magyarok részérõl pedig a huszárság ritka vitézséget fej-tettek ki, és igen elkeseredett többször megujitott lovassági rohamok után, az osztrák sereg a Han-ságon keresztül Mosony felé visszahuzódott. Ez ütközetben mind két részrõl tetemes volt a veszte-ség. Elesett maga az osztrák hadat vezérlõ Vyss tábornok; a magyarok közül szinte több fõtiszt.

„A” program: Az évtized folyója a RábaErdõmûvelési problémák a Kemenesalján

Erdészeti Lapok CXXXIX. évf. 7-8. szám (2004. július-augusztus) 209

Szil-Sárkány, magyar falu, Sopron vgyében,Csornához délre 11/2 órányira, a pápaiországutban, 718 r. kath., 518 evang., 4 ref.,60 zsidó lak., kath. és evang. anyaszentegy-házakkal. Róna határa tagosítva van. Sebbõl szántásra mintegy 2200, rétnek és leg-elõnek 1796 hold használtatik. Földje feketeagyag, s kitünõ szorgalommal miveltetik.Legtöbb a tiszta buza, aztán rozs, árpa, zab.Bükköny, luczerna, lóher nagy mennyiség-ben terem; õszi repcze is kisebb mértékben.Birják Högyészy Pál, Potyondy család, éstöbb közbirtokosok, kiknek csinos lakházaikvannak itt, s jeles gazdaságot és birkate-nyésztést ûznek.

210 Erdészeti Lapok CXXXIX. évf. 7-8. szám (2004. július-augusztus)

1999. évben épült 300 ha-on. Vadász-kertbõl, tenyészkertbõl, karanténkert-bõl áll. A kertek közti mozgás átfogóksegítségével történik.

Egyéni és társas vadászatokat szervez-nek benne. Éves teríték 80-100 db vaddisz-nó körül mozog. A disznóállomány szin-ten tartása a belsõ szaporulaton kívül befo-gással történik külsõ területekrõl. A prog-ram érdekessége a vadászpuskák és vadri-asztó szerek, valamint eszközök kínálata.

A melléképületben látványos vadásza-ti témájú képeslap-kiállítást mutattak be aXX. század elejérõl és itt volt látható Gre-guss László Géza fotókiállítása is. A kiál-lítást Balsay Endre szervezte, aki nagy

súlyt helyezett az elõdök munkájára,életük, szakmai tevékenységük bemu-tatására.

A program Göbösmajorban a ván-dorgyûlés emléke alkalmából állítottkopjafa avatásával fejezõdött volna be,de a meglehetõsen mostoha idõjárásmiatt ez az esemény elmaradt. A kop-jafa, elkészült és hirdeti a Vándor-gyûlést.

„B” program: Intenzív vadgazdálkodás a Kemenesalján(A göbösi vaddisznóskert bemutatása)

Csapod, magyar falu, Sopron vgyében, Sop-ronhoz kelet-délre 4½ mfd. 900 kath. lak.,paroch. Szentegyházzal. – Határa 4000 hold-nyi, mellybõl 1000 hold szép tölgyes és csereserdõ. Birja h. Eszterházy.

Erdészeti Lapok CXXXIX. évf. 7-8. szám (2004. július-augusztus) 211

Kapuvár, magyar m. v. Sopron vmegyében, rónaságon, Sopronhoz keletre 5 mfdnyire, 6 evang., 50zsidó, 4000 r. kath. lak., derék paroch. egyházzal és plebániával. Van itt jeles uradalmi tisztilak,postahivatal, serfõzõház, mellyben igen jó izü sör fõzetik. Lakosai közül 84 kézmüves, 4 kereskedõ,10 lakó, 669 zsellér, kik különben hajdutelkes gazdák, de mivel csak 18 gyalog napot szolgáltak,zselléreknek neveztettek. Mindnyájan kiváltságosok. Gr. Nádasdy idejében a várban rendes katonaiszolgálatot tettek, s azért kapták földjeiket s kiváltságaikat, s a vámtól ezelõtt országszerte mentesekvoltak. Határa 6000 hold, mellynek fele szántóföld, fele rét és legelõ; fele urbériség, fele majorság.Földe agyag, melly megterem minden termesztményt; fõkép azonban gabona és dohány termeszte-tik; az állattenyésztés s a mezei-gazdaság az uraságnál kitünõ karban van.

Négy országos-vására jan. 10., mart. 25., jul. 25., nov. 1. s minden csötörtökön hetivásár. Fo-lyóvize a kis Rába, melly régen a várt két ágával bekeritette. E vár hajdan a nevezetesb erõsségekközé tartozott; a török ellen 1559: 30 t.czikk szerint megerõsittetni rendeltetett. 1656. a bádeni fe-jedelem ostrommal bevévén, a törököktõl roppant hadikészületek foglaltattak el. 1708. Rákóczyseregei bevévén, leromboltatott, s régi erõsségének nyoma sincs. Emlitést érdemel, hogy 1749 mart.elején a halászok a Hanságban levõ királytóból egy 8 éves vadgyermeket hálóval fogtak ki, ki is azuradalmi lakba vitetvén, mart. 17-kén Hany Istvánnak kereszteltetett, s már beszélni és némi mun-kát tenni is kezdett, midõn vigyázatlanságból megszökött, a Rába folyóba ugorván. Birja Kapuvárth. Eszterházy Pál. Az erdészet épülete Kapuváron

212 Erdészeti Lapok CXXXIX. évf. 7-8. szám (2004. július-augusztus)

A barokk-rokokó építészet reprezen-tánsa a XVIII. századi magyar kulturálisélet egyik fénypontja volt, mely nem-csak a környékre hatott fényûzõ ele-ganciájával, hanem Európa távolabbipontjaira is. A „Magyar Verszália” építé-se a barokk fõúr Esterházy Fényes Mik-lós nevéhez fûzõdik (1765-1780).

A kastélyhoz több kisebb kastély istartozott egy szabályos rendszert alkot-va (Csapod, Röjtök, Lesvár).

Napjainkban is az egyetemes kultúrarésze (zenei élet).

A hozzá tartozó kastélypark egye-dülálló nyiladékrendszerével, lágy- ésfásszárú növényvilágával, az újjáépítettkínai házzal (Bagatelle) közkedvelt ide-genforgalmi látványosság.

A kastély megtekintése után a hozzátartozó parkerdõben folytatódott aprogram, ahol ismertették a parkerdõmúltját és jelenét.

Befejezésként emléktáblát helyez-tek el Adamovich László professzorszülõházán, Fertõdön.

Adamovich emléktábla-avatás A Nyugat-magyarországi EgyetemErdõmérnöki Karának nevében dr. Mé-száros Károly emeritus professzor, dé-kán, a diáktársak nevében pedig HábelGyörgy (Budapest) és Perlaki Ferenc(Burgenland, Kismarton) aranydiplo-más erdõmérnökök méltatták e meg-emlékezés jelentõségét.

Forradalmunk szovjet legázolásátkövetõen 1956. november 7-én tanártár-saival, feleségével, négy gyermekével ésmintegy 300 erdõmérnök hallgatóval azemigrációt választotta. Kanada fogadtabe õket és a Csendes-óceán partján, Van-

couverben kaptak új otthont. Itt mégnégy éven át oktatta a befogadó országelvárásainak és szokásainak figyelembe-vételével a soproni diákokat. Eztkövetõen a UBC Fakitermelési Tanszé-kén angol nyelven tanított adjunktus-ként, docensként, végül emeritus pro-fesszorként 16 éven át. Közben hidakattervezett, kivitelezett és mûszakilagellenõrzött. Vendégprofesszorként Kelet-Ázsiában Malajzia erdészeti egyeteméntanszéket szervezett és oktatott további 8évig, végül Afrikában, Tanzánia erdésze-ti egyetemén még két évig vendégpro-fesszor volt. Ezek a diákjai is nagy szere-tettel gondolnak magyar professzorukra.

Tudományos kutatásainak eredmé-nyét publikációban többször is köz-kinccsé tette. A VII. Erdész Világkong-resszuson Buenos Airesben 1972-ben, aFAO/ILO szimpóziumon Sopronban1973-ban is. A fakitermelés az erdészetiszállítás és a természetvédelem össze-hangolásának fontosságát hangsúlyoz-va, rámutatott a fakitermelés társadal-mi-gazdasági összefüggõségeire is.Mindezzel úttörõ jelentõségû munkátvégzett mindnyájunk javára.

A magyar politikai vezetés és ehhezigazodva a soproni egyetem is, 1990 elõttaz emigrációtól hivatalosan elhatároló-dott. Ez nagy vesztesége hazánknak és amagyar erdészetnek. A változás utánegyetemünk dr. emeritus professzor

Adamovich László soproni tanári munkás-ságát elismerve, a „Pro UniversitateSoproniense” kitüntetést adományozta. Atiszteletbeli aranydiplomát 1996-ban kap-ta meg.

1984 óta nyugdíjasként feleségévelVancouverben él családi házukban szépkerttel körülvéve. Ebben – a hét hatal-mas, 42-45 m magas kanadai duglaszfenyõfa mellett – „soproni és Sopronkörnyéki”botanikus kertet is kialakított:gesztenyefákkal, fertõszentmiklósi diófá-val, somfákkal, ciklámenekkel, gyöngy-virágokkal, õszi kikericcsel, Ikva-parti le-ánykökörcsinnel, hunyorral, Répce-partitõzikékkel, a leési erdõbõl hozottkigyóhagymával. Sokat sétálnak bennehat gyermekük 12 unokájuk szeretetét él-vezve. Sikeres és nagyon változatos éle-tét újra átélve emlékeiben, békés nyuga-lommal tekint a múltba nagy életbölcses-séggel. Erdészcsaládból származik, többgenerációból. Erdõben, erdészlakbanszületett és ott nõtt fel, nem is lehet õmás, mint lélekben is igazi erdész.

Kívánjuk, hogy 2006-ban a gyémántdiplomáját, majd még 5 + 5 éven át avas- és rubindiplomáját is megélhesse.A magyar erdésztársadalom büszkeség-gel és szeretettel gondol rá, mert becsü-lettel helytállt és sokat alkotott nemcsak a távoli nemzeteknek, hanem a mijavunkra is.

Elmondta: Hábel György

„C” program: Kastélyprogram a leési erdõben

Eszterháza, herczegi kastély és kert Sopron vgyében, Sopronhoz keletre 3, a Fertõ tavához ¼ mfd-nyire. Az eszterházi kastélyt és kertet, mellyek pazar pompásságuk miatt magyar V e r s a i l l e snekneveztettek, bár hajdani fényükbõl sokat vesztettek , most az egész országban a legszebb s legdi-csõbb kastélyok és kertek közé sorolhatjuk. Épült ez a süttöri, vagy söjtöri határban rónaságon. Avárkastélyhoz mindenfelõl fasorok visznek be, s maga számos urasági mesteremberektõl lakottépületekkel, istállókkal, kétfelõl pedig a nyári és téli kertekkel vétetik körül. Az egész két részre vanosztva u. m. al- és fel-épületre. A felsõ, vagy tulajdonképeni kastély köröskörül faragott képekkelpárkányoztatik. Egész szélessége kívülrõl 54 öl, szárnyai 25 öl szélesek, 12 öl hosszak. Van benne126 ékesen kifestett és bõven megaranyozott szoba, ide nem számlálván a különbözõ csarnokokatés termeket. Az alsó épületben 2 felõl 46 szoba számláltatik az udvari játékszínen kívül. Kerületeaz egész Eszterházának a kertekkel együtt 6000 bécsi ölet, vagyis 1 ½ német mértföldet tesz. – Vanitt 13 zsellérház is, 280 lakos, eredeti angolménes, és egy répaczukorgyár, melly évenként készít400 mázsa fejérített czukrot, 100 mázsa jobbféle szörpöt, és 500 mázsa melassát. A leírt Eszter-házi pompás kastély az Eszterházy herczegi család majorátusi birtokához tartozik.

Erdészeti Lapok CXXXIX. évf. 7-8. szám (2004. július-augusztus) 213

Az esõs idõjárás a nemesnyár-gazdálko-dással kapcsolatosan tervezett bemuta-tókat szó szerint elmosta. Csak az autó-buszok ablakából nézhettük azerdõrészleteket. Feltûnõ volt, hogy azegyes erdõtömbökben a nemes nyárakágörvén csoportosulva megjelent agyapjas szövõlepke.

A rekonstrukció az egykori hanságilápvilág élõhelyei egy részének helyre-állítását célozta meg a Fertõ-HanságNemzeti Park védett területén. A vizesélõhely-rekonstrukció keretében há-rom, egymástól függetlenül elárasztha-tó területegység került kialakításra. Aberuházást a Magyar Állam és a HollandKirályság támogatatásából finanszíroz-ták. A terület a Magyar Állam tulajdona.A tervek szerint elárasztott elsõ két terü-leten megkezdõdött az õshonos nö-vény- és halfajok betelepítése. Ugyan-csak elkezdõdött a víz kémiai, botani-kai és zoológiai monitoringja.

A rekonstrukciós terület a madárvo-nulás idõszakában is jelentõs táplálko-zó helyként mûködik. A különbözõúszó- és bukóréce-fajok mellett megje-lentek a késõbbiekben potenciálisfészkelõk, mint a kormos- és fattyúszer-kõ, cigányréce. Ezenkívül nagyszámúátvonuló faj egyedei változó mennyi-ségben. Folyamatosan megfigyelnek ittegy táplálkozó rétisas-párt és a Fertõ tó-ról átrepülõ nagykócsagokat, kanalas-gémeket.

„D” program: Élõhely-rekonstrukció és intenzív nemes-nyár-gazdálkodás a Hanságban

Puszta-Somorja, Wüst-Sommerein, magyar falu, Moson vgyében, a Hanság mellett, 823 kath. lak.,fiókegyházzal. Van 19¼ harmadrendû egész jobbágy telke, 52 telkes gazdája, 152 hold második,354 hold harmadik, 152 hold negyedik osztálybeli szántóföldje, 132 embervágó rétje, nádvágása.Lakosai földmivelésen kivül gyékén-készitésbõl, széna-szállításból, és szekerezésbõl élnek. F. u. h.Eszterházy. Ut. p. Moson.

214 Erdészeti Lapok CXXXIX. évf. 7-8. szám (2004. július-augusztus)

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Kedves Ba-rátaim!

Ebben a kis szalmatetõs parasztház-ban látta meg a napvilágot 144 évvelezelõtt nagy erdészünk, Kiss Ferenc. Ittélt, itt dolgozott és nevelte nyolc gyer-mekét Kiss Zsigmond, a faluszerte nagytekintélynek örvendõ, különös iskolaivégzettség nélküli egyszerû parasztem-ber. A látogatók hitetlenkedve néznekkörül a kis ház szobájában és a konyhá-ban, ahol valaha tízen éltek. Elképzel-hetetlen, hogy ilyen szûkös körülmé-nyek között hogyan küzdhette fel ma-gát Kiss Ferenc a magyar erdészek leg-nagyobbjai közé. Bölcs szülei ésmesszire látó falusi tanítója felismertéka kisfiúban a tehetséget, és beíratták ahíres soproni Berzsenyi Gimnáziumba.Az iskola megsárgult lapú anyaköny-vében található az 1878. évben érettsé-gizett tanulók névsora, pályaválasztás-sal feltüntetve, ahol már látható erdészielkötelezettsége. Pályaválasztására õsiparaszti származása és a honfoglalásidejében a magyarok kultikus fája né-ven tisztelt szilfa nevét hordozó falujá-

nak környezete hathatott. Selmecbá-nyai akadémiai ösztöndíjából segítetteszerényen élõ családját és öccsei tanít-tatását. 1882-ben erdõmérnöki okleve-let szerzett.

Szeged városa 1885-ben államerdé-szeti kezelésre ajánlotta fel siralmas ál-lapotú homoki erdõit. Bedõ Albert or-szágos fõerdõmester Kiss Ferencet

küldte Szegedre, akinek élete ettõlkezdve hetven éven át szorosan össze-kapcsolódott a homokfásítással.

A XVI. és XVII. századi kíméletlentörök erdõdúlások, majd az ezt követõviharos évszázadok erdõkárai nagyonmegtépázták az amúgy is szegényes al-földi erdõfoltokat. Az 1867-es kiegyezésután a kibontakozó vadkapitalizmus ishozzájárult a dél-alföldi erdõk letarolá-sához. Amikor Kiss Ferenc 1885-benmunkához látott, Csongrád vármegyé-nek majd egyharmadát kitevõ Szegedváros birtokain a leírások szerint csu-pán néhány hold erdõ árválkodott.1893-ban közel 600 hold erdõ telepíté-sével akadályozta meg a legveszélyez-tetettebb helyeken a futóhonok tovább-terjedését. Ezzel megmentette Kistelekközség már félig homokkal betemetettszélsõ házait és megállította a homokfú-vások továbbterjedését.

1895-ben csemetekertet létesített.Abban az idõben ez úttörõ vállalkozásvolt. Amikor Bedõ Albert pártfogoltjátmeglátogatta, az egyik csemetekertbenjárva, kihúzott egy csomorosnyárfa cse-metét a földbõl. Zsebkönyvében le-nyomtatva magával vitte azzal a meg-

Firbás Oszkár Kiss Ferencre emlékezik

Erdészeti Lapok CXXXIX. évf. 7-8. szám (2004. július-augusztus) 215

jegyzéssel, hogy ilyen csemetét most látéletében elõször.

1899-ben országos gazdasági kiállí-tás volt Szegeden. Kiss Ferenc a kiállí-tásra a Szeged környéki homokterüle-tek beerdõsítésérõl gazdag szemléltetõanyagot hozott össze, amelyet késõbbaz 1900-as, Eiffel-tornyot felvonultatópárizsi világkiállításra is elvittek.

Az 1923-as alföldfásítási törvénymegszületése Kaán Károly érdeme, akiviszont Kiss Ferenc munkásságábólmerített erõt törvényhozási harcához,hiszen Kiss Ferenc munkássága bebizo-nyította, hogy lehet az Alföldön sikere-sen erdõket nevelni.

Az Erdészeti Lapok 1931-ben indítot-ta el az alföldfásítással kapcsolatoscikksorozatát, amelynek bevezetõjétKiss Ferenc „Az alföldfásítás gyakorlatikérdéséhez” címû írása adta. Ebben ahomoki erdõk telepítésével kapcsolatostapasztalatait foglalja össze és adja köz-re. Figyelemre méltó, hogy az akác általelfoglalt terület Kiss Ferenc mûködésealatt a tízszeresére növekedett. 900 holdfeketefenyõt telepített a sívó, futóho-mokra.

Folyamatosan hangoztatta azonban,hogy a homok megkötését ered-

ményezõ fenyõtelepítés után már a má-sodik generációban lombos fajokkalkell a fenyõt felváltani. Sajnos nem min-denütt fogadták meg a tanácsát.

Az emberekrõl sem feledkezett meg,mint ahogy írja 1931. évi beszámolójá-ban: „A világháború utáni elsõteendõm, hogy a városban lévõ sokmunkanélkülinek az erdõben munkátadjak.”

Legnagyobb összefoglaló munkájaaz Erdészeti Lapok 1939. évi füzeteibenjelenik meg, amelynek címe: „Szegederdészete”. Ebben összefoglalását adtaa szegedi erdõk történetének. A mû tar-talmazza ötven éves mûködésénekminden lényeges mozzanatát.

Több évtizedes tudományos és gya-korlati munkája elismeréseképpen aszegedi tudományegyetem 1939-bendíszdoktorrá avatta.

Kiss Ferencet meleg barátság fûzte

Móra Ferenchez. Ennek a barátságnakeredményeként született meg Móracsodálatos könyve a Georgikon, mely-ben Móra utolérhetetlenül jellemzi a fá-kat.

Móra a Szegedi Naplóban így írt róla:„Kiss Ferenc, akirõl e fejezet szól. Az-ám, csakhogy én azt fogadtam, amikornagykönnyelmûen belefogtam ebbe atárcasorozatba, hogy ennek fák, füvekés mindenféle tücskök bogarak lesznek

a hõsei, az emberek irgalmatlanul kizá-ratnak belõle. Nem érdemlik meg, hogybejussanak ebbe a társaságba. Amit fo-gadtam, állom is. Kiss Ferenc az én sze-memben nem e világból való ember.Õbenne a fák lelke él , amelyeknek uraés királya. Ó, ha minden király úgy sze-retné alattvalóit, mint Õ, de soha nemvolna háború a világon. A szilfa nekiadta a keménységét, a nyárfa a lágysá-gát , méltósága a tölgyé, derült nyugal-ma a juharé, szelíd magyar bánata azakácé. Az egész ember termõ életeolyan, mint az almafáé a napsütötte tisz-táson. És az a csudálatos, hogy nem-csak a bogarak vannak jóba Kiss Ferkó-val, hanem az emberek is. A jóságnakolyan atmoszférája árad belõle, hogy azember maga is jobbnak érzi magát, havele van. Ez a szürkefejû ember azzaljátszotta végig az életét, hogy erdõketültetett a homokba, s arca verejtékével

kertet csinált a sívó kopárból. Milyennagy költõ az ember, aki ilyen szépettudott álmodni és milyen boldog lehetaz a költõ, akit túlélnek az álmai.”

Igen nagy megtiszteltetés számom-ra, hogy Kiss Ferenc közvetlen tanít-ványának vallhatom magamat. Diplo-mamunkaként a Szeged vidéki futóho-mok erdõmûvelésével kapcsolatos fel-adatot kaptam Roth Gyula professzor-tól. Bátorságot véve magamnak felke-

restem az akkor már 86 éves Kiss Fe-rencet.

Huszonkét éves erdészpalántakéntnagy megindultsággal figyeltem, hogy azagg ember hogyan ereszkedik térdre ésgyengülõ szemei miatt szinte tapogatózvaszedegeti össze a hullott makkokat. Mu-tatta a naplót, amelyet naponta pontosanvezetett a lehullott makkok számáról.

„Tudod édös öcsém, nem akarom azidõt kihasználatlanul hagyni, ezt még eltudom végezni, s talán adataimat majdti fiatalok egyszer felhasználhatjátok.”

Tartalmas és igen eredményes életé-nek utolsó évei a második világháborúgyászos befejezésére és a kommunistaberendezkedés kezdetére esnek. A na-gyon alacsony paraszti sorból, a sajáttehetségének és munkájának köszön-hetõen a magyar erdészet élére küzdõember a második világháború elõtt mi-niszteri tanácsosi címet érdemelt ki ma-

A verset felesége olvasta fel

216 Erdészeti Lapok CXXXIX. évf. 7-8. szám (2004. július-augusztus)

gának. Az új, keletrõl jött parancsuralmirendszernek a már unalomig hangozta-tott egyszerû, alacsony származása nemszámított, hanem a miniszteri tanácsosicíme volt ingerlõ és utánjárás nélkülazonnali hatállyal megvonták a nyugdí-ját. A Hortobágyra való kitelepítését jó-akarói és tisztelõi csak nagy nehézsé-gek árán, idõs korára való hivatkozássaltudták megakadályozni. Tanítványai éstisztelõi adták össze a nyugdíját és küld-ték el postán a címére hónapokon ke-resztül. Így sikerült elérni, hogy a kö-zösségért annyit tevõ embert élete alko-nyán megkíméljék attól, hogy e két gya-lázatos dologról tudomást szerezzen.

Tanítványok, ismerõsök tisztelete,szeretete és az egész erdészszakma elis-merése elsöpörte ezeket a szégyentel-jes, szakmai- és nemzetellenes megnyil-vánulásokat. Napjainkban úgy áll elõt-tünk tisztán életmûve, embersége, aho-gyan õt Móra Ferenc látta, s kit jogosannevezett a „szegedi erdõk atyjának”.

Ide született, innen Szilsárkánybólindult el útjára. Erre az egyszerû szal-matetõs parasztházra is érvényesekPetõfi Sándor örökérvényû sorai:

„Szent a küszöb, melyen beléptem én,Oh szent a szalmakunyhók küszöbe!Mert itt születnek a nagyok, az égA megváltókat ide küldi be!”

Mi, a XXI. századi erdészek elzarán-dokolunk ide, ebbe az õsi magyar falu-

ba, ehhez a kis házhoz, hogy fejet hajt-sunk a nagy erdész emléke elõtt. Erõshittel bízunk abban, hogy ez a haza, eza nemzet megszakítás nélkül továbbrais ontja a nagy tehetségeket, akik képe-sek és mernek a magyar erdõkért sokattenni.

Erdészeti Lapok CXXXIX. évf. 7-8. szám (2004. július-augusztus) 217

A baráti találkozón Kocsis Mihály ve-zérigazgató-helyettes köszöntötte avendégeket. Majd a vacsora alatt BedeFazekas Csaba és Rupnik Károly szín-mûvészek, valamint Bogdán Eszter ad-tak esztrádmûsort, amely alatt a billen-tyûs hangszeren Somogyi Ferenc ját-szott. A külföldi vendégek köszöntéseután Magas László és Kocsis Mihály va-lamennyi helyi csoportnak és a külföl-di vendégeknek díszcsomagolásúhöveji csipkét adott át. Ugyanebben afigyelmességben részesült a nemrégnyugállományba vonult Balsay Miklósés Kovács Gábor.

Baráti est

218 Erdészeti Lapok CXXXIX. évf. 7-8. szám (2004. július-augusztus)

A Himnusz elhangzása után BõszeBea narrátor felkérte Bede FazekasCsaba színmûvészt, aki elszavaltaRadnóti Miklós: Himnusz a békéértcímû versét. Ezután Magas László kö-szöntötte a meghívott vendégeket.

„A Kisalföldi Erdõgazdaság Rész-vénytársaság mint a rendezvény házi-gazdája nevében, tisztelettel köszöntömKüldöttgyûlésünkön résztvevõ mindenkedves vendégünket.

Megkülönböztetett tisztelettel kö-szöntöm Benedek Fülöp államtitkárurat, aki mindig nagy odafigyeléssel szí-vén viseli az erdész-vadásztársadalomsorsát.

Köszöntöm Ivanics Ferenc urat, atérség országgyûlési képviselõjét, akiegyben a Megyei Közgyûlés alelnöke isés így mindkét minõségében jelentõsszerepet vállal szûkebb környezetünkfejlesztésében.

Köszöntöm és köszönetet mondokaz otthont adó város Kapuvár polgár-mesterének, Bíró Péter úrnak, aki elsõpillanattól kezdve nagy lelkesedéssel éssegítõkészséggel támogatott bennünketa rendezvény minél sikeresebb lebo-nyolításában.

Üdvözlöm továbbá Cserép Jánosurat, az Országos Erdészeti Egyesületelnökét, aki ezen a rendezvényen in-kább házigazda, mint vendég.

Amikor felkérést kaptunk a Vándor-gyûlés megrendezésére, minden erdé-szetünk az általa kezelt erdõket akartavolna a résztvevõknek megmutatni.

Az elmúlt évtizedben, elsõsorban aszigetközi erdõk és a pannonhalmidombság erdei voltak az érdeklõdésközéppontjában. Ezért döntöttünk úgy,hogy megpróbálunk újat mutatni.

A kegyvesztettnek számító nemes-nyár-gazdálkodást összekapcsoltukazzal a tájrehabilitással, amit a hanságivizes élõhelyrekonstrukció jelent. Be-pillantást adtunk az évtized folyójánakkikiáltott Rába-ártér erdõgazdálkodásiproblémáira. Igyekeztünk megmutatnia gyenge termõhelyû, cseri talajok er-deinek vadászati célú hasznosítását.Egy érdekes közjóléti feladat, a világ-örökség részét képezõ fertõdi-Eszter-házy kastély erdeinek, az ún. leésierdõnek a kezelése. Itt az elvárások amûemlék részérõl, a bécsi schönbrun-ni erdõvel azonos szintûek. Ennekpróbálunk megfelelni az ottani támo-gatás kb. 1%-ból.

Mi erdészek nem feledhetjük, hogy anekünk kenyeret adó erdõket apáink ésnagyapáink ültették. A mi feladatunkpedig az, hogy fiainknak és unokáink-nak biztosítsuk a jövõjét. Ezért mindigkiemelten fontosnak érezzük az erdészelõdeinkre való emlékezést. Ennek je-gyében újítottuk fel Kiss Ferenc szülõ-házát, helyeztünk el emléktáblát Ada-movics László szülõházán, és rendez-tünk meg neves erdész elõdeink életút-ját bemutató kiállítást.

Ezen gondolatokat próbáltuk meg-valósítani az elmúlt napon. Hogy sike-rült-e, azt Önöknek kell eldönteni.

Vándorgyûlésünket a 60 évvelezelõtt, itt a kisalföldi erdõk fái alattmártírhalált halt, tragikus sorsú költõnk,Radnóti Miklós sírjánál nyitjuk meg.

Tesszük ezt azért is, mert amikor egyévvel ezelõtt felkérést kaptunk a rende-zésre, tudtuk, hogy ennek a Vándor-gyûlésnek jelentõségét az is emeli,

hogy elsõ alkalommal rendezzük Euró-pai Uniós erdészként.

Ennek szellemében választottunkjelmondatot az európai gondolkodású,hazáját hõn szeretõ költõnktõl, RadnótiMiklóstól:

„Himnusz a békérõl” címû versébenírja:

…..„erdeink majd lombosodnak, sbennük járni jó….”

Reméljük, hogy európai uniós tagsá-gunk a gyarapodó „lombosodó” erdõ-ket, erdõgazdálkodást fogja jelenteni,ahol együtt járni jó.

Végezetül, engedjenek meg egy sze-mélyes gondolatot. Radnóti „Nem tud-hatom…” címû versét, diákkorom óta, a ha-zaszeretet legszebb imájának tartom, ezértamikor az egyik fiam hosszabb idõre, egytávoli földrészre utazott, ezzel a versselajándékoztam meg, arra kérve õt, hogy hamagányában a hazájára gondol, olvassael. Tudtam, ha a kívánságomat teljesíti, avers hazahozza, így is történt.

Közgyûlés, Kapuvár, Mûvelõdési Ház

Budapest, 2004. május 25.Dr. Magas László úrvezérigazgatóKisalföldi Erdôgazdaság Rt.9002 Gyôr, Corvin u. 9.

Kedves Laci!Köszönöm a vándorgyûlésre szóló meghívásodat, de azon egészségi állapo-

tom miatt – sajnos – részt venni nem tudok.Talán nem véletlen, hogy az elsô – az Európai Unió tagjaként – rendezett

Vándorgyûlésnek Te vagy a házigazdája. Az akkori konkrét helyzetben a dön-tésre hivatott és egymásra váró politikusok mellett végül is Te vágtad át a félévszázados vasfüggöny drótkerítésének elsô darabját. Ez éppúgy beletartozika magyar történelem mellett az erdészet történetébe, mint az 1921. évi ágfalvicsata. Akkor a soproni Fôiskola hallgatói megvédték Sopront, most pedig ki-nyitották - személyeden keresztül – Sopron kapuit nyugat felé.

Szeretettel köszöntöm a Vándorgyûlés résztvevôit, kívánom, hogy a rendez-vény sikeres legyen és az erdészek érezzék jól magukat a tágas Európában,amelynek ezer év óta elválaszthatatlan részei vagyunk.

Szeretettel ölel öreg barátod:Dr. Madas András

Erdészeti Lapok CXXXIX. évf. 7-8. szám (2004. július-augusztus) 219

Ezután Cserép János egyesületünkelnöke nyitotta meg a közgyûlést.

Õ is aláhúzta annak jelentõségét,hogy az Egyesületnek ez az elsõ ván-dorgyûlése az EU-ba történt belépésután. Rámutatott, hogy erdõgazdálko-dásunk és erdészettudományunk fejlõ-dése európai, elsõsorban német mintáknyomán indult meg a XVIII – XIX. szá-zadban. Ám a sajátos önálló magyarvonatkozások már a kezdetektõl fogvajelen voltak a gazdálkodásunkban. Hi-szen évszázada azt a fenntartható, tar-tamos erdõgazdálkodást folytatjuk,melynek szükségességét nemzetköziszinten napjainkban alapelvként olygyakran hangoztatják. Nem is végeztükrosszul a munkát, különben aligha vol-na annyi értékes, természetközelierdõnk, mint amennyivel most bevo-nultunk az Európai Unióba. A legfonto-sabb feladatunk – mondta Cserép Já-nos, hogy kultúránk, hagyományainkmegõrzése mellett érdekeinket is ke-ményen kell képviselni az EU-ban. Be-széde végén az elnök felolvasta azt alevelet, melyet dr. Madas András, azOEE örökös tiszteletbeli elnöke intézettdr. Magas Lászlóhoz.

Ezután Ormos Balázs fõtitkár olvastafel az elmúlt közgyûlés óta elhunyttagtársaink névsorát.

Tisztelt Küldöttközgyûlés, kedvesTagtársak, Vendégeink!

Emlékezzünk most hálával azokra,akik már nem lehetnek közöttünk. Egye-sületünk az évenkénti Vándorgyûlése-ken ezután megemlékezik az elhunyttagtársainkról, nevük megemlítésével.

Kérem, állva hajtsunk fejet emlékükelõtt.

2003-ban elhunyt tagtársak névsoraAlt György, Bálint József, dr. Barabits

Elemér, Barotányi György, Bátor Albert,dr. Bellér Péter, Bessenyei János, BorsodiZsolt, Cebe Zoltán, Gabrielli Oszkár,Garamszegi István, Gergely József, He-gyi András, Horváth Ernõ, JakabffyErnõ, Kiss Zoltán, Kohajda Pál, KotlárKároly, Lombos Tibor, Monse László,Nagy Zoltán, Németh László, Németh Ró-bert, Pechtol István, Retkes M. László,Rostás István, Schmidt Rezsõ, Szabó Ró-bert, Szekeres János, Szél Tibor, SzilágyiIstván, Szõdi István, Tilesch György,Tomor Antal, Torkos Ferenc, VargaJózsefné, Varga Tibor, Vidács Attila.

A Kisalföldi Erdõgazdaság Részvény-társaság klopacskát készített az emléke-zés hagyományát erõsítve, melyen azErdõgazdaság és az Egyesület emblé-mája és a Vándorgyûlés dátuma kerül

megfaragásra. Köszönjük. A klopacskátaz Egyesület könyvtárában, annak gyûj-teményében ûrizzük. (A klopacska egyfacsõ, melyet a selmecbányai bányá-szok hajnalban munkába menetkorütöttek és a hangra gyülekeztek a bá-nyásztársak. Késõbb a bányásztemetésiszertartás eszköze lett.)

Megkülönböztetett figyelem kísérteBenedek Fülöpnek, az FVM közigaz-gatási államtitkárának üdvözlõ be-szédét. Mondanivalóját tulajdonképpenhárom gondolat köré csoportosította.

Felhívta a figyelmet, hogy van márNemzeti Erdõstratégiánk és Erdõpro-gramunk, de ahhoz, hogy a tervek meg-valósuljanak, szükség van az erdészekmunkájára, kötelességtudó közremûkö-désére is. Emlékeztetett: az erdõ tulaj-donformájától függetlenül úgy kell agazdálkodást folytatnia, hogy még jobberdõt adjunk át utódainknak, mint ami-lyet mi örököltünk. Tájékoztatott arról,hogy az Európai Unió apparátusábanSzedlák Tamás erdõmérnök, az FVM Er-dészeti Fõosztályának erdészeti szak-

értõje képviseli majd a magyar erdésze-tet.

Második gondolatként jelezte, hogyuniós tagságunk új követelményeket tá-maszt az ágazat irányítással szemben is.Új szervezeti keretekre van szükség, avezetést decentralizálni kell.

Végül az államtitkár a civil szerveze-tek fontosságára és szerepük növeke-désére hívta föl a figyelmet, kiemelveEgyesületünket.

Ivanics Ferenc, Kapuvár és kör-nyékének országgyûlési képviselõjeis köszöntötte a rendezvényt.

220 Erdészeti Lapok CXXXIX. évf. 7-8. szám (2004. július-augusztus)

Elsõ alkalom, hogy a Vándorgyûlésteurópai uniós erdészekként tartottuk.Nikoforos Sivenas, az Európai Bizott-ság Mezõgazdasági Fõigazgatóságá-nak igazgatója, akinek üdvözletétSzedlák Tamás tolmácsolta, és egybenrövid tájékoztatást adott az EurópaiUnió erdõgazdálkodásáról.

Hölgyeim és Uraim, kedves Vendégek,Elnökség, kedves Kollégák!

Igen, örömmel köszöntöm Önöket akibõvült Európai Unió egyik hivatalosnyelvén: magyarul.

Köszöntöm Önöket a MezõgazdaságiFõigazgatóság Vidékfejlesztési igazgatója,Nikiforos Sivenas úr és az F1 Környezetvé-delmi és Erdészeti Részlegének vezetõje,Leo Maier úr nevében is.

Az Európai Unióban az erdõgaz-dálkodás témakörével legalább 8 intéz-mény, illetve adminisztrációs részleg,fõigazgatóság foglalkozik, amelyek közüla Mezõgazdasági Fõigazgatóság felelõs azerdészeti stratégia kialakításával, értékelé-sével, az erdészet vidékfejlesztésen belülihelyzetével kapcsolatos tevékenységekelvégzéséért illetve összehangolásáért. AMezõgazdasági Fõigazgatóság Vidékfej-lesztési blokkjában kapott helyet az erdé-szeti részleg, amely a vidékfejlesztésiprogramokhoz kapcsolódó erdészeti te-vékenységekkel, illetve a tagállamok által2002-ig indított, az erdõk légszennyezésés tüzek elleni programjaival is foglalko-zik, melyek száma megközelítõleg 50 kö-rül van jelen pillanatban.

A Fejlesztési Fõigazgatóság fogja összeaz illegális fakitermeléssel és fakereskede-lem visszaszorításával foglalkozó közös-ségi kezdeményezést, mely kérdéskörrelnemcsak európai, hanem nemzetköziszinten is foglalkoznak.

A bõvítés jelentõs változást, növeke-dést eredményez az EU erdészeti szektoraszámára mind az erdõterület növekedésé-ben, ami 20% körüli értéket jelent a koráb-bi 136 millió hektárról körülbelül 160 mil-lió hektárra, mind az élõfakészletben amitöbb mint 25%-ot képvisel. Ez a közel24 millió hektáros növekedés egybena magánerdõ-tulajdonosok számának3 millióval való növekedését, vala-mint a magánerdõ-tulajdon arányá-nak a jelenlegi 65% körüli szintjérõl60% körüli szintre csökkenését iseredményezi, tekintettel arra, hogy azúj tagországokban magasabb az álla-mi tulajdonú erdõk aránya. Ez egybenjelzi, hogy a kibõvült Uniónak az újkörülményeket figyelembe véve kellkialakítani a jövõbeli stratégiákat.

Az EU erdeivel, erdõterületével

kapcsolatban ki kell emelni, hogy a jelen-legi 36%-os erdõsültség folyamatosan nö-vekszik, körülbelül 0,3%-os éves növek-ménnyel.

Igen, itt egy pillanatra meg kell állni, ésismét el kell mondani, hogy annak ellené-re, hogy a világban, elsõsorban a trópusitérségben az erdõterület folyamatosancsökken, addig Európában – a légkörszén-dioxid-tartalmát megkötõ – erdõte-rület folyamatosan növekszik.

Az erdõre alapozott iparokkal kapcso-latban fontos megemlíteni, hogy az EU a2. legnagyobb papír- és fûrészáru-termelõa világon, illetve, hogy az EU erdõre ala-pozott iparának (FBI) termelési értéke 300milliárd euró körül van, ez pedig 10%-a ateljes feldolgozóipari termelésnek.

Az EU az elsõ importõre és a 3. legna-gyobb exportõre az erdészeti termékek-nek, mindezt pozitív kereskedelmi mérlegmellett, és egyben a 2. legnagyobb fo-gyasztója is az erdészeti termékeknek a vi-lágon. A foglalkoztatottság szempontjábólaz erdõgazdálkodás és az erdészeti iparoklegalább közvetlenül 2,6 millió munkahe-lyet jelentenek az Unióban (ez még az EU15-re vonatkozó adat!).

Mindemellett sajnos évente 350-500ezer hektár erdõ válik a tûz martalékává,elsõsorban a mediterrán térségben és kö-

rülbelül az erdõk egyharmada károsodotta légszennyezés következtében.

A tagországok, a közösségi rendeletek-re alapozott vidékfejlesztési programjaik-ban részletezik azokat a feltételeket, ame-lyek teljesítése esetén támogatásokhoz le-het jutni. Az EU 15 tagállama számáraezek már futó programok, az EU 10 szá-mára ezek éppen beindulás alatt állnak.Miközben jelenleg az új tagországokban aSapard-programok kezelése, értékelése,valamint a vidékfejlesztési programok mi-nél hamarabbi beindítása a legsürgetõbbfeladat, az Európai Bizottságban mármegkezdõdött az új, a 2007-2013-ig tartóidõszak vidékfejlesztési politikájának ki-dolgozása.

2003 õszén a „Salzburgi Vidékfejleszté-si Konferencián” a Mezõgazdasági Fõbiz-tos Franz Fischler felvázolta a fõbb ele-meit a jövõ vidékfejlesztési politikájának,az „élõ vidéknek”.

A jövõ EU vidékfejlesztési politikájánaktámogatnia kell a fenntartható fejlõdést avidéki területeinken. A vidéki gazdaság ésvidéki közösségek széles körû fejlesztéseaz, amely alapvetõ egy élõ vidék számára.Ez növelni fogja a vidéki területek vonzó-erejét, támogatni a fenntartható fejlõdéstés egyben új munkahelyeket teremt.

A magánerdõ-tulajdonosok számára –nem csak az új tagországokban – fontos atársulás, az együttmûködés fontosságánakfelismerése és a vidékfejlesztési progra-mokban való részvétel lehetõségének azaktív keresése, mint pl. ahogy az aLEADER programok során történt.

David O’Sullivan, az Európai Bizottságfõtitkára hangsúlyozta-, hogy kommuni-kálni kell a társadalommal az ered-ményeinkrõl, mert ahogy az Európai Bi-zottság sem egy arctalan, távoli, barátság-talan szervezet, úgy például az erdészeksem akarják kiirtani Európa erdeit. Min-denkinek meg kell tennie a saját területéna szükséges lépéseket, mert nincs más, akimegtegye helyette.

Az állami erdõknek fokozottan kellszolgálnia a társadalmi érdekeket, tudni

kell bemutatnia a fenntartható erdõ-gazdálkodás eredményeit és értékeit,adott esetben bekapcsolódva a vidék-fejlesztési programokba és hátteretszolgáltatni az erdõk multifunkcioná-lis tulajdonságára épülõ magánkezde-ményezéseknek. Talán nem kell kü-lön hangsúlyozni annak fontosságát,hogy nem árt, ha az erdészek is tájé-koztatják a társadalmat a fenntarthatóerdõgazdálkodás sajátosságairól, mertha nem teszik, majd megteszi más,ami nem biztos, hogy a kellõ megala-pozottsággal történik majd.

Erdészeti Lapok CXXXIX. évf. 7-8. szám (2004. július-augusztus) 221

Ezután Bõsze Bea szóvivõ felkérteOlaf von Löwis of Menar erdõmér-nök, igazgatót, a Bajor Erdõfel-tárásiSzövetség elnökét, hogy „Bajor ésmagyar erdészek az Európai Unió-ban" címû elõadását tartsa meg.Helyhiány miatt az elõadásból csakaz Egyesülettel kapcsolatos bekez-dést idézzük.

„Az elsõ magyarországi kapcso-lataim 1999 augusztusában kezdõdtek,amikor három magyar erdõmérnökkolléga az erdészeti szolgálattól azegyesületünknél járt, hogy tanulmá-nyozza a bajor erdészeti termõhely-feltárási módszereket. Ezt követõen1999 novemberében néhány bajor kol-légával megismerkedtünk Tatabányánaz általam igen nagyra becsült dr.Dobroszláv Lajos úrral, és az Önök

igen tisztelt fõtitkárával, Ormos Balázsúrral. Ezt számos kölcsönös találkozáskövette. Kapcsolatunk csúcspontja volt

az OEE és a bajor egyesület közötti„Együttmûködési szerzõdés” aláírása2002. április 12-én Tatabányán. Ezutánkövetkezett 2003. augusztus 13-ánVeszprémben ennek a megállapodás-nak a továbbfejlesztése. Ezt azérvényes szerzõdést VeszprémbenSepp Spann, egyesületük elnöke isaláírta. Spann úr maga is erdõtulaj-donos és földbirtokos – számos egyébbeosztása mellett – a Bajor Erdõgaz-dasági Iskola elnöke, a Bajor Erdõbir-tokosok Szövetségének elnökhe-lyettese és a Rosenheimi Erdõbir-tokossági Társulat elnöke. Rajtamkeresztül szívélyes üdvözletét küldi azOEE minden tagjának és személyesbarátainak. Szívesen eljött volna, deéppen a mai napon neki kell megnyit-ni az új Kelheimi ErdõgazdaságiIskolában a „nyitott kapuk napját”.

Szünet után Bogdán József, a díjbi-zottság elnöke olvasta fel a kitün-tetettek névsorát, majd RépászkyMiklós díjbizottsági tag ismertette akitüntetettek szakmai életútját.

Elismerõ oklevelet kapott:Adorján Rita, Bánszegi József, BubánIstván, Fenyõsiné dr. Hartner Anna,Gy. Szabó Pál, Huiber János, KuslicsPéter, dr. Lengyel László, Menyhárt Pál,Rózsa Imréné, Naszvadi Dénes, StubánÁrpád, Szamosi Ferenc, Szélesné MezeiErzsébet, Nádi János.