Ⓒ

Olo

f S

.

A KAP jövője 2020-ig

Jogalkotási javaslatok

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság

Európai Bizottság

2

1. A KAP reform menete

2. Kihívások és célkitűzések

3. A javaslatok

4. Következő lépések

3

A KAP reform menete

Nyilvános vita

2010. november 18.

2011. október 12.

2010. április 12. – 2010. június 11.

2010. július 19–20.

2010. november 23. – 2011. január 25.

2011. június 29.

Nyilvános konferencia

A Bizottság jogalkotási javaslatai

„A KAP jövője 2020-ig” című bizottsági közlemény

Konzultáció a hatásvizsgálatról

A 2014–2020-as költségvetésre vonatkozó bizottsági javaslatok

Vita az Európai Parlamentben és a Tanácsban

A jogalkotási javaslatok és végrehajtási rendeletek elfogadása

A jogalkotási javaslatokat hatásvizsgálat kíséri, amely kiterjedt mennyiségi és minőségi elemzés alapján vizsgálja a KAP fejlődésére vonatkozó alternatív

forgatókönyveket.

2011-2013

4

A KAP finanszírozása

• A 2014–2020-as időszakra vonatkozó uniós költségvetésre tett bizottsági javaslatok a KAP-kiadásokat a 2013-as nominálértéken tartják

- I. pillér –Közvetlen kifizetések és piaci kiadások

- II: pillér – Vidékfejlesztés

I. és II. pillér összesen

- Élelmiszer-biztonság

- Leginkább rászoruló személyek megsegítése

- Céltartalék mezőgazdasági válság esetére

- Európai Globalizációs Alap

- Az élelmiszer-biztonságra, a biológiai alapú gazdaságra és a fenntartható mezőgazdaságra vonatkozó kutatás és innováció

További támogatások összesen

A 2014–2020-as időszakra javasolt költségvetés összesen

317,2 milliárd EUR

101,2 milliárd EUR

418,4 milliárd EUR

2,5 milliárd EUR

2,8 milliárd EUR

3,9 milliárd EUR

2,8 milliárd EUR-ig

5,1 milliárd EUR

17,1 milliárd EUR-ig

435,5 milliárd EUR-ig

folyó árakon

Forrás: „Az Európa 2020 stratégia költségvetése” című bizottsági közlemény, COM(2011) 500 végleges, II. rész.

5

KAP kiadások alakulása 1980-2020 (folyó árakon)

Forrás: DG Agriculture and Rural Development

2011 = Költségvetés; 2012 = Költségvetés-tervezet; 2013 = EMGA felső határérték (közvetlen kifizetés és piaci intézkedés) + 2.Pillér előirányzat. A vidékfejlesztés 2013-ban magába foglalja az önkéntes modulációt (Egy.Kir) és a 73/2009 Rend.136. cikkben az EMVA javára átcsoportosítható összeget “unspent amounts”. Mivel ezek megszűnnek 2013 végén, az összegek visszakerülnek a közvetlen támogatások borítékba 2014-ben.

0

10

20

30

40

50

60

7019

80

1981

1982

1983

1984

1985

1986

1987

1988

1989

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

mill

iárd

€

Export visszatérítés Egyéb piaci intézkedések Termeléshez kötött tám. Termeléshez nem kötött tám.

Piaci intézkedések Közvetlen kifizetések Vidékfejlesztés

EU-10 EU-12 EU-15 EU-25 EU-27

6

1. A KAP reform menete

2. Kihívások és célkitűzések

3. A javaslatok

4. Következő lépések

7

Kihívások…

Kihívások

Környezeti

Gazdasági

Területi

• Gazdasági kihívások

– Élelmiszer-biztonság

– Áringadozás

– Gazdasági válság

• Környezeti kihívások

– Üvegházhatást okozó gázok kibocsátása

– Talaj kimerülése

– Víz- és levegőminőség

– Élőhelyek és biológiai sokszínűség

• Területi kihívások

– Vidéki térségek életképessége

– Az EU mezőgazdaságának sokszínűsége

„A KAP jövője 2020-ig” című bizottsági közlemény

8

Piaci árak alakulása

Forrás: Világbank.

(Világbanki nominál árindex, 2000=100)

0

75

150

225

300

375

450

525

600

1986

1987

1988

1989

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

Műtrágyák + 163 % Energiahordozók + 223 %

Mgi termékek + 50 %

9

Éghajlatváltozás - Az EU mezőgazdaságára gyakorolt lehetséges hatások

▲ Áradások kockázata▲ Melegebb és szárazabb nyarak▲ Tengerszint-változás▲ Növényekre veszélyes kártevők és betegségek kockázata▲ A gabona- és takarmányhozam▼ Állat-egészségügy és -jólét

▼ A rendelkezésre álló vízmennyiség ▲ Aszály és kánikula▲ Talajerózió▼ Termésidőszak, terményhozam ▼ A növénytermesztéshez ideális területek

▼ Nyári esőzések▲ Téli viharok és áradások▲ A termésidőszak hossza, hozamok▲ Megfelelő termőföld▲ Kártevők és betegségek kockázata

▲ Téli esőzések és áradások ▼ Nyári esőzések ▲ Aszály, vízhiány ▲ A talajerózió kockázata ▲ Terméshozamok, termeszthető növényekForrás: Európai Bizottság - Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési

Főigazgatóság, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentései, valamint a Közös Kutatóközpont és tagállami szakértői tanulmányok alapján

10

Az elsődleges szektor jelentősége a foglalkoztatásban

11

… és a KAP válasza.

Kihívások

Környezeti

Gazdasági

Területi

Reform célkitűzései

Javított fenntarthatóság

Fokozott versenyképesség

Nagyobb hatékonyság

„A KAP jövője 2020-ig” című bizottsági közlemény Jogalkotási javaslatok

Európa 2020

Egyszerűsítés

Kiegyensúlyozott területi fejlődés

Fenntartható élelmiszertermelés

A természeti erőforrásokkal való

fenntartható gazdálkodás és fellépés az

éghajlatváltozás ellen

Szakpolitikai célkitűzések

12

A reform célkitűzéseinek teljesítését elősegítő eszközök

Javított fenntarthatóság

Fokozott versenyképesség

Nagyobb hatékonyság

• Új, „zöld” kifizetés az I. pillérben

• Fokozott kölcsönös megfeleltetés tekintettel az éghajlatváltozásra

• Két környezetvédelmi prioritás a vidékfejlesztésben

• Kutatás, innováció és tudásátadás és tovább-fejlesztett mezőgazdasági tanácsadási rendszer

• Javított gazdasági eszközök a piaci fejlemények kezelésére

• Tartalékalap válság esetére / Kockázatkezelési eszköztár

• A termelők élelmiszer-ellátási láncban elfoglalt helyzetének javítása

• Kutatás, innováció és tudásátadás és tovább-fejlesztett mezőgazdasági tanácsadási rendszer

• A közvetlen kifizetések újratervezése

• Az uniós pénzeszközökre vonatkozó közös stratégiai keretrendszer

• Közvetlen kifizetések újraelosztása tagállamokon belül és között

• A vidékfejlesztési keretösszegek elosztása

• Egyszerűsítés

I. pillér II. pillérRugalmasság

13

1. A KAP reform menete

2. Kihívások és célkitűzések

3. A javaslatok

4. Következő lépések

14

A közvetlen kifizetések új rendszere (1)

• 2014-ben az európai termelők a következő rendszerek nyílnak meg:

VAGY

Kötelező támogatási rendszerek (valamennyi tagállamban):

– Alaptámogatási rendszer

– „Zöld” kifizetés*

– A fiatal gazdálkodókra vonatkozó támogatási rendszer

A kistermelőknek szóló támogatási rendszer (valamennyi tagállamban)

Önkéntes támogatási rendszerek (a tagállam döntésének függvényében):

– Termeléstől függő támogatás

– Támogatás a természeti korlátokkal rendelkező területeken

(+)

* Az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra vonatkozó kifizetés

Minden kifizetés a kölcsönös megfeleltetés függvényében

Minden termelő számára elérhető lesz a mezőgazdasági tanácsadó rendszer

15

A közvetlen kifizetések új rendszere (2)K

ölc

sön

ös

meg

fele

ltet

és•

Ra

cio

na

lizá

lás

– é

gh

ajl

atv

ált

ozá

s

VAGY

Alaptámogatási rendszer

„Zöld” kifizetés• Növénytermesztés diverzifikálása• Állandó legelő• Ökológiai célterület

• A közvetlen kifizetési keretösszeg 30%-a

Fiatal gazdálkodókra vonatkozó támogatási rendszer• A közvetlen kifizetési

keretösszeg 2%-áig• < 40 év

• 5 éven keresztül• Tevékenység megkezdéséhez

kötött

Kistermelők támogatási rendszere

• A kérelmek és az ellenőrzések egyszerűsítése

• Az átalányösszegű kifizetést bizonyos feltételek mellett a tagállam határozza meg

• Belépés 2014-ben

• A közvetlen kifizetési keretösszeg 10%-áig

Termeléstől függő támogatás

• Számos ágazatra• A közvetlen kifizetési

keretösszeg 5 vagy 10%-áig (tagállam döntése)

A természeti korlátokra vonatkozó támogatás

• A természeti korlátokkal rendelkező területek számára

• A közvetlen kifizetési keretösszeg 5%-áig

A támogatások progresszív csökkentése és maximalizálása

• Új jogosultságok 2014-ben• Mezőgazdasági tevékenység

definíciója• Aktív termelő meghatározása

• Nemzeti vagy regionális átalány támogatható hektáronként

• Tagállamok által választható régiók és kritériumok

16

A KK újraelosztása – a jelenlegi kifizetési szintek és az EU-átlag 90%-a közötti különbség csökkentése 1/3-dal

2020-ig

* Calculated on the basis of all direct aids on the basis ofCouncil Regulation (EC) No 73/2009, after modulationand phasing-in, except POSEI/SAI and cotton andpotentially eligible area 2009

0

100

200

300

400

500

600

700

800

Mál

ta

Hol

land

ia

Bel

gium

Ola

szor

szág

Gör

ögor

szág

Cip

rus

Dán

ia

Szl

ovén

ia

Ném

etor

szág

Fra

ncia

orsz

ág

Luxe

mbu

rg

Iror

szág

EU

-27

Aus

ztria

Mag

yaro

rszá

g

Cse

hors

zág

Fin

nors

zág

Své

dors

zág

Bul

gária

Spa

nyol

orsz

ág

Egy

. Kirá

lysá

g

Leng

yelo

rszá

g

Szl

ovák

ia

Por

tugá

lia

Rom

ánia

Litv

ánia

Ész

tors

zág

Letto

rszá

g

EUR/ha

KK új elosztása (EUR/ha)** KK status-quo (EUR/ha)*

EU-27 átlag (EUR/ha) 90%-a az EU-27 átlagnak (EUR/ha)

Forrás: European Commission - DG Agriculture and Rural Development

* A 73/2009. EU rendeletben lefektetett összes KK, (moduláció és fokozatos bevezetés után, kivéve POSEI/kisebb égei-tengeri szigetek és gyapot) és a potenciálisan támogatható terület (2009) alapján számolva

** A KK rendelet-tervezet II. mellékletében lefektetett 2019-es (2020 költségvetési év) támogatás és a potenciálisan támogatható terület (2009) alapján számolva

17

A piaci események kezelésére szolgálótovábbfejlesztett eszközök

Nag

yo

bb

tám

og

atás

ra k

uta

tásr

a és

in

no

váci

óra

Fo

rum

eg

y j

ob

ba

n m

űk

öd

ő é

lelm

isze

rlá

nc

ért

Megerősített biztonsági háló• Rendkívüli intézkedések – nagyobb lefedettség és rugalmasság• Intervenciós felvásárlás / magántárolási támogatás– egyszerűsített,

hatékonyabb válasz krízis esetén• Tartalékalap válság esetére

Piaci orientáció folytatása

Együttműködés elősegítése – az élelmiszerláncban elfoglalt pozíció javítása

• Termelői szervezetek és azok társulásai, szakmaközi szervezetek elismerésének elősegítése

• Átláthatóbb versenyszabályok • Kapcsolat a vidékfejlesztési támogatásokkal (indítási és

együttműködési intézkedések)

• Bizonyos támogatások megszüntetése (sovány-tejpor, komló és selyemhernyó)

• Termelés-korlátozások megszüntetése (cukor)

Fenntartható fogyasztás: iskolagyümölcs- és iskolatej-programok

• Megemelt támogatás• Társfinanszírozás lehetősége új intézkedéseknél

Kapcsolat a fogyasztókkal

Egységes válasz a gazdasági és környezeti kihívásokra

Az egyéni gazdálkodók verseny-képessége

1818

A vidékfejlesztés új szerkezete (1)

Közös Stratégiai Keretrendszer (CSF) – lefedi az ERFA-t, EMVA-t, ESZA-t, Kohéziós Alapot és ETHA-t, tükrözi az EU2020 célokat közös tematikai

célkitűzésekkel, melyek megvalósítására mindegyik alapban kulcslépéseket határoz meg

Partnerségi Szerződések – nemzeti szintű dokumentum mely leírja hogy kerülnek felhasználásra az alapok az EU2020-as célok

megvalósítása érdekében

Vidékfejlesztés: EMVAEgyéb CSF alapok

(ERFA, ESZA, Kohéziós Alap, ETHA)

Vidékfejlesztési Program(ok)

Európa 2020 stratégia

Társadalmi kirekesztés,

szegénység elleni küzdelem és

gazdasági fejlődés előmozdítása

vidéken

Versenyképesség és a gazdaságok

életképességének növelése

Az élelmiszer-lánc

szerveződésének és az ágazati

kockázatkezelés ösztönzése

A mezőgazdasági

és erdészeti ökoszisztémák helyreállítása,

megőrzése és erősítése

Erőforrás-hatékonyság előmozdítása és

alacsony széndioxid kibocsátású és a

környezeti kihívásokra rugalmasan reagáló

mezőgazdasági, élelmiszeripari

és erdészeti ágazat támogatása

Tudástranszfer és innováció

előmozdítása a mezőgazdaságban,

erdészetben és vidékenP

rio

ritá

sok

Átfogó témák: Innováció, Környezet és Klímaváltozás

1919

• Az EU Alapok közös keretrendszere – egyszerűsítés és a szabályok harmonizálása – Közös Stratégiai Keretrendszer és Partnerségi Szerződés– Mérföldköveken alapuló teljesítményértékelés és előzetes feltételek

• Megerősített stratégiai megközelítés: tagállami felelősségkörbe tartozik– akcióprogramok felállítása az EU2020-as és a vidékfejlesztési prioritások alapján …– …az egyedi helyi/regionális/nemzeti szükségletek figyelembevételével

• Nemzeti vagy regionális szintű programozás– Programok szintjén prioritásokhoz kötött, számszerűsített célok felállítása– A prioritások kezelésére és a célok elérésére ésszerűsített, megfelelő csomagokba

összeállított intézkedési eszköztár felhasználása– Tematikus alprogramok felállításának lehetősége

• Finanszírozás– Nemzeti borítékok elosztása objektív kritériumokon és a jelenlegi elosztáson alapul– Társfinanszírozás

• Közös monitoring és értékelési rendszer

• ‘A mezőgazdasági termelékenységgel és fenntarthatósággal’ foglalkozó Európai Innovációs Partnerség

A vidékfejlesztés új szerkezete (2)

2020

Főbb intézkedések

• Tudástranszfer, tájékoztatási és tanácsadás

• Beruházások tárgyi eszközökbe:

– fiatal gazdák magasabb szintű támogatása, a kollektív befektetések és integrált projektek

• Gazdaság és vállalatfejlesztés

– bővített támogatás a kistermelőknek, a fiatal gazdálkodóknak és kisvállalkozások részére

• Termelői csoportok létrehozásának támogatása minden EU-tagállamban

• Agrár-környezetvédelem, éghajlat és a biogazdálkodás támogatása: nagyobb rugalmasság, a közös akciók kibővített támogatása

• Jelentősen megerősített együttműködési intézkedés, beleértve a kísérleti projekteket, a rövidített élelmiszerláncot és a helyi promóciót

• Új kockázatkezelési eszköztár

• Leader megközelítés megerősítése az EU alapokban

• Európai Innovációs Partnerség és innovatív, helyi együttműködést jutalmazó díj

A vidékfejlesztés új szerkezete (3)

2121

Példák

• Intézkedések– Mezőgazdasági kistermelők részére létrehozott egyszerű támogatási rendszer (kb.

jogosultak 30%-a)

– „Zöld” kifizetés a lehető legegyszerűbb, kizárólag olyan intézkedéseket tartalmaz melyeknek van környezetvédelmi hatása ÉS komolyabb pluszköltségek nélkül végrehajthatók / ellenőrizhetők;

• Kifizetések

– Egy Kifizető Ügynökség az összes KAP intézkedésre egy adott tagállamban/régióban

– A jogosultak számára a kifizetések visszatérítésére több megközelítés egyszerűsített költségek alapján (II Pillér);

• Ellenőrzés

– A megfelelően működő ellenőrzési rendszerekkel és alacsony hibahatárral rendelkező tagállamok engedélyt kaphatnak az ellenőrzések számának csökkentésére

– Kölcsönös megfeleltetés: követelmények csökkentése és racionalizálása (13 gazdálkodási követelmény (SMR) 18 helyett és 8 HMKÁ 15 helyett), a nyomon követés eltörlése az előírások kisebb jelentőségű megsértése esetén; a tanúsító rendszert alkalmazó gazdálkodók kisebb mértékű ellenőrzése.

Átfogó cél: egyszerűsítés

22

1. A KAP reform menete

2. Kihívások és célkitűzések

3. A javaslatok

4. Következő lépések

23

Mi a következő lépés?

A Bizottság ma javaslatcsomagot mutat be, melynek célja, hogy a KAP-ot még hatékonyabb politikává tegye a versenyképesebb és fenntarthatóbb mezőgazdaság,

valamint a dinamikus vidéki térségek érdekében

Ezzel megkezdődött a többi intézménnyel folytatott eszmecsere, azzal a céllal, hogy

a reform 2014. január 1-jétől hatályba lépjen

24

A jövőbeni Közös Agrárpolitika tömören

Innováció, tudásátadás, kockázatkezelés,

együttműködés az élelmiszer-ellátási láncban

Javított fenntarthatóság

Fokozott versenyképesség

Nagyobb hatékonyság

„Zöld” kifizetés, fokozott kölcsönös megfeleltetés, forrás-hatékonyság, kutatás és innováció

A közvetlen kifizetések újratervezése, újraelosztás, közös stratégiai keretrendszer, egyszerűsítés

25

További információk

• A KAP 2013-at követően

http://ec.europa.eu/agriculture/cap-post-2013/index_en.htm

• „A KAP jövője 2020-ig” című bizottsági közlemény

http://ec.europa.eu/agriculture/cap-post-2013/communication/ index_en.htm

• Hatásvizsgálat

http://ec.europa.eu/agriculture/analysis/perspec/cap-2020/index_en.htm

• Jogalkotási javaslatok

http://ec.europa.eu/agriculture/cap-post-2013/legal-proposals/index_en.htm

• Sajtó

www.ag-press.eu

26

Köszönjük figyelmüket!

27

A Közvetlen Kifizetések és a Vidékfejlesztési támogatások a GDP százalékában (2007-09 átlag)

0,0%

0,5%

1,0%

1,5%

2,0%M

álta

Bel

gium

Hol

land

ia

Ola

szor

szág

Gör

ögor

szág

Cip

rus

Dán

ia

Szl

ovén

ia

Ném

etor

szág

Fran

ciao

rszá

g

Luxe

mbu

rg

EU

-27

Íror

szág

Aus

ztri

a

Mag

yaro

rszá

g

Cse

hors

zág

Spe

nyol

orsz

ág

Finn

orsz

ág

Své

dors

zág

Egy

. Kir

álys

ág

Bul

gári

a

Leng

yelo

rszá

g

Szl

ovák

ia

Rom

ánia

Por

tugá

lia

Litv

ánia

Ész

tors

zág

Lett

orsz

ág

% GDP

Közvetlen Kifizetés (% GDP) Vidékfejlesztés (% GDP) EU átl. - KK (% GDP) EU átl. - KK + VF (% GDP)

Közvetlen kifizetés: kifizetés DG AGRI jelentése alapjánVidékfejlesztés: A 2007-2013 Pénzügyi Perspektívák éves átlaga

Forrás: European Commission - DG Agriculture and Rural Development and Eurostat

28

MELLÉKLET

29

A KAP költségvetése 2013-ban és 2020-ban

Notes:

For 2013, the amount for rural development includes UK voluntary modulation and Article 136 “unspent amounts”. As these cease to exist end 2013, the corresponding amounts are put back to direct aids as from 2014.

millárd EUR (folyó áron)

2013 2020

Piaci intézkedések 3.31 2.70Közvetlen tám.-ok 42.17 43.451-es pillér 45.48 46.15

2-es pillér - vidékf. 14.82 14.46

KAP összesen 60.30 60.61

3030

Performance review, milestones and ex-ante conditionalities

• Common approach for all the CSF Funds

• Performance reserve: 5% of the budget of each CSF Fund in each Member State will be set aside at the beginning of the programming period

• Performance review: for each CSF Fund, a review of the performance of the respective programme(s) will be undertaken by the Commission in collaboration with the Member States in 2017 and 2019

• Allocation of the performance reserve: following the performance review of 2019, the performance reserve of a given CSF Fund in a given Member State will be attributed to those programme(s)/priorities having achieved relevant milestones established at the beginning of the programming period

• Ex-ante conditionalities: represent essential conditions to be ensured by the Member States before the starting of the programmes, or early on during the implementation of the programmes (based on an action plan):

– General ex-ante conditionalities: common to all the CSF Funds

– Fund-specific ex-ante conditionalities

– Macroeconomic conditionalities: linked to the coordination of Member States’ economic policies

Rural development in a new framework