A vállalati-irodai munkavégzés jövője

NHIT-IT3, BT, 2007.10.26

Tézis• A jövő sikeres üzleti szervezeteinél az informá-

ciók kezelésének egyre kifinomultabb mód-jai jelennek meg, és

• válnak uralkodóvá az üzleti tevékenység szer-vezésében, amelynek során

• egyre dinamikusabban és közvetlenebbül az üzleti igényeknek megfelelően lesz alakítható– mind az informatikai infrastruktúra és eszközök,– mind a szervezet felépítése és működése.

Tárgykör• a vállalati-irodai munkavégzést a vállalat információ-intenzív

tevékenységeinek összessége alkotja• ellentétben a fizikai munkával, ahol az anyag mozgatása,

elemek, tárgyak összeszerelése, fizikai-kémiai-biológiai folyamatok közvetlen kontrollálásán van a fő hangsúly

• hangsúlyos azoknál a szervezeteknél, ahol :– a vállalati-irodai munkavégzés domináns, az IT fontos– pénzügyi szervezetek – gyártó-termelő vállalatok – szoftverfejlesztő cégek és tanácsadó szervezetek – egyéb kisebb vállalkozások (pl. független piackutató cégek, ügyvédi

irodák, utazási irodák, újságszerkesztőségek)

• kevésbé hangsúlyos azoknál a szervezeteknél, ahol: – hagyományos mezőgazdasági termelés a jellemző– alacsony szinrtű munkaszervezésre épülő (pl. mechanikus

összeszerelésre vagy más fizikai munkára specializált), – betanított, alacsony fizetésű dolgozók tömegét használó

1. Fejlett technológiák ismerete2. Társadalom elöregedése 3. Az IT-generáció szerepe és hatása4. Mobilitás a munkában

1. Informatikai befektetés2. EU-források kihasználása3. Szellemi vagyon értéke 4. Vállalatszerveződés átalakulása

1. Megbízhatóság és biztonság2. Rugalmas IT-architektúra3. Integrációs megoldások és web 2.04. Tudásmenedzsment rendszerek5. Üzleti intelligencia6. Intelligens hordható készülékek7. Szellemi közjavak8. Sávszélesség9. Virtuális jelenlét10. Környezet-intelligencia

1. EU-integráció szintje2. KKV-barát jogi környezet3. A K+F támogatása

Politikai

Társadalmi

Gazdasági

TechnológiaiHajtóerők, kulcstényezők

Fejlett technológiák

ismerete

Társadalom elöregedése

Az IT-generáció szerepe és hatása

Mobilitás a munkában

EU-integráció szintje

KKV-barát jogi környezet

A K+Ftámogatása

Informatikai befektetés

Vállalat-szerveződés átalakulása

Szellemi vagyon értéke

EU-források kihasználása

Rugalmas IT-architektúra

Megbízhatóság és biztonság

Tudás-menedzsment

rendszerek

Üzleti intelligencia

Intelligens hordható

készülékek

Szellemi közjavak

Sávszélesség

Virtuális jelenlét

Környezet-intelligencia

Integrációs megoldások és

web 2.0

-

-

--

-

nagy

kiemelkedőnagy

Vállalatszerveződés

átalakulása

Hordható eszközök

Üzleti intelligencia elterjedtsége

mérsékelt

Rugalmas IT-architektúra

Megbízhatóság

Integrációs megoldásokTudásmenedzsment eszközök

Szellemi közjavak

Sávszélesség

Virtuális jelenlétKörnyezet-intelligencia

B i z o n y t a l a n s á g

Hatás

EU integráció

mérsékelt

KKV-szabályozásK+F-támogatás

Fejlett technológiákismerete

Társadalomelöregedése

Mobilitás a munkában

Informatikai befektetés

EU-források kihasználása

Szellemi vagyonkiemelkedő

IT-generáció szerepe és hatása

Amit a jövőről tudni illik …

Technológiai mélyfúrások

(fejlett világ -> Magyarország)

Alkalmazási jövőképek

(Magyarország)

Jövőképek

Átfogó jövőkép

1. Alternatív jövőkép

nincs nagy v

áltozá

s

két té

nyező

mentén

2. Alternatív jövőkép

3. Alternatív jövőkép

markáns változás egy-egy tényező mentén

4. Alternatív jövőkép

markáns változás

két tényező mentén

Jelen helyzet

egy valószínűnek tartott fejlődés az adott társadalmi-gazdasági területen

A hazai helyzet 10 év múlva

(visszatekintve a megtett útra)

Átfogó jövőkép - 1• Gazdaság, társadalom és politika

– növekedett a beintegrálódás az EU-ba– visszaesés és termelékenységcsökkenés

következményeinek felszámolása (2012-től) – nehezen létrejött közmegegyezések (2025-ig)

• környezetvédelem, éghajlatváltozás, innovációtámogatás, államháztartás

– vállalkozásbarát szabályozások– vállalati együttműködések változása– szellemi vagyongazdálkodás– innovatív magyar vállalkozások– kockázati tőke megjelenése

Átfogó jövőkép - 2• A vállalat egésze

– A helytől (irodától) független munkavégzés meg-jelenése és elterjedése• az információkezelés is azzá vált!

– A hagyományosan nem irodai tevékenységek irodai tevékenységgé válása• növekszik a fizikai folyamatokat kísérő, leíró, vezérlő

információk mennyisége és kezelésük iránti igény

– A koordináló-támogató (hálózatos) vállalat-szer-vezési megközelítések elterjedése az irodai jel-legű munkavégzésben.

egyesülés és

felvásárlás

kiszervezésbe- és vissza-szervezés

értéklánc

öko-rendszer

állandó folyamatfejlesztés

Vállalati működés átalakulása

Átfogó jövőkép - 3• A vállalatvezető munkája

– Az üzleti intelligencia használata kiszélesedik – Terjed a tudásmenedzsment eszközeinek

használata – Alkalmazás- és információintegráció stratégiai

kérdéssé válik – Az IT-architektúra rugalmassá és dinamikussá

válik

BICRMERPSCM

Vállalati információintegráció

Vállalati alkalmazásintegráció

I n f o r m á c i ó f o r r á s o k

Ü z l e t i a l k a l m a z á s o k

K o n z i s z t e n c i a b iz t os í t á s t e c h n i k a i é s s z e m a n t i k a i s z i n t e n

V á l l a l a t i f o l y a m a t o k

F e l h a s z n á l ó k

Átfogó jövőkép - 4• A vállalati alkalmazott munkája

– A mobil és hordható eszközök meghatározóvá válnak• Sokfajta végberendezés, extrém könnyű noteszgépek• Mobiltelefon + PDA + noteszgép = virtuális iroda információs

központja • 40-100 MB/s sávszélesség• IPv6 -> hálózatbiztoság + videószolgáltatások

– Környezet-intelligencia• környező tárgyakba épített,• intelligens interfészeken keresztül könnyen elérhető,• központi irányítás nélküli,• parányi érzékelőkkel ellátott,• egymással akár vezeték nélküli rendszereket képező

– Virtuálisvalóság-technológiák• felkészülés ritka helyzetekre• látvány és hang élethű szimulálása • virtuális irodaszolgáltatás

eszközök egészítik

ki a PC/notesz-

gépeket

Átfogó jövőkép - 5• Az IT-vezető munkája

– az informatika „termelő erővé” válása -> veszélyes függőség -> megbízhatóság, garantált minőség

– informatika egyre komplexebbé válik -> kiszervezés• Kis és mikróvállalatok:

– külső szolgáltatók + 1 fő belső koordinátor

• Közepes és nagy vállalat: – belső IT-csapat koordinál és közvetít + megnövekedett külső beszállítói kör

– operatív beavatkozás helyett előretekintő tervezés és a megfelelő körülmények biztosítása

– kapcsolat az ügyfelek/partnerek felé kiemelt feladat– költségtakarékosság -> minőségi szolgáltatás -> üzleti érték

teremtése– üzleti kihívások

• vállalatok működésének és együttműködésének átalakulása • üzleti alkalmazások és az alkalmazási architektúrák könnyű és olcsó

módosítása

Elenyésző Jellemző

Hierarchikus felépítés

Hálózatos együttműködés

2.Törzsszövetségek

4.Demokratikus

tudásgazdaság

3.Felvilágosult

vállalatbirodalmak

1.Multinacionális

vállalati struktúra

Tudásmenedzsment eszközök

használata

Vál

lala

tsze

rvez

őd

és

mó

dja

Alternatív jövőképek

2.Törzsszövetségek

4.Demokratikus

tudásgazdaság

3.Felvilágosult

vállalatbirodalmak

1.Multinacionális

vállalati struktúra

A jelnből a jövőbe

Jelen helyzet

Átfogó jövőkép

1. Multinacionális vállalati struktúra • jelenlegi multinacionális vállalati struktúra kap

továbbra is meghatározó szerepet Magyarországon – gyártási és értékesítési tevékenységeket folytat

itthon– fejlesztői és kutatói tevékenységet jellemzően

külföldön – nagy beszállítói háttérrel rendelkeznek – hazai KKV-k tudásintenzív területeken nem

jutnak érdemi szerephez

2. Törzsszövetségek • A multinacionális vállalatok

– a világ nagyobb költségmegtérülést ígérő régióiba helyezik ki kapacitásaikat

• A hazai KKV-k – nem tudják az EU-pályázatokat felhasználni

szervezeti-működési kereteik átalakítására, – ezek a források jellemzően a nagy infrastruktu-

rális beruházásokban kerülnek felhasználásra– lazán kapcsolódó szervezetekben, konzorciu-

mokban igyekezzenek a lokálisan megnyíló lehe-tőségeket hatékonyan kihasználni

3. Felvilágosult vállalatbirodalmak• nagy- és középvállalatok elkövetkező

évtizedben tudásintenzív iparágakban világszínvonalú üzleti tevékenységet folytatnak magyarországi telephelyeikről

• tervezői, fejlesztői és kutatói tevékenységüket– részben vagy egészében Magyarországon végzik – hazai KKV-k és mikróvállalkozások érdemi

szerephez jutnak ebben

3 - Elképzelt eseménysor

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018

A Web 2.0 véleményező (blog) és tudásrendszerező eszközei a vállalati gyakorlatban.

Az üzleti intelligencia eszközei és adatok mélyelemezése a KKV-knál.

A világháló és a vállalati informá-ció- és tudástárak integrálódása.

Az ismeretátadást különböző infokommunikációs eszközök segítik (pl. tele-, videókonferencia, web-találkozók, webinar).

A vállalati kontrollingban hivatalosan is elfogadottá válik a szellemi vagyon mérése.

Magyar szövegek elemzése alacsony költségű, technológiai eszközkészlettel.

A vállalati történéseket bloggolják, kép- és videótárában adják közre, a megszerzett ismereteket vállalati wikiben rendszerezve teszik közzé.

Üzleti ontológiák és terminológiaszótárak a vállalati tudásgazdálkodás részévé válnak.

3 - Jellemzők• tudásintenzív vállalat, amelynek alaptevékenysége szorosan

köthető valamilyen tudás előállításához, kezeléséhez és megosztásához– az új tudás előállítása fontosabb az automatizáláshoz képest– stratégia: megkülönböztetés, és nem költségtakarékosság

• „Birodalmi” jelleg:– munkatársaikat és partnerszervezeteiket igyekeznek szorosan kapcsolni

az anyaszervezethez, de – felépítésük lazább, labilisabb, bizonyos mértékig ad hoc és folyamatosan

változik • „Felvilágosult” jelleg:

– szellemi dolgozok kezelése és motiválása kiemelt feladat, mert• termékeiknek, szolgáltatásaiknak rövid az életciklusa

– menedzser -> tudásbróker• belső konfliktusok kezelése és a megfelelő, alkotás segítő légkör

megteremtése – inspiratív környezet létrehozásában fontos szerep jut a

tudásmenedzsment eszköztárának

4. Demokratikus tudásgazdaság• magyar gazdaság jelentős előrelépést tesz a

tudásintenzív gazdasági tevékenységek meghonosítása felé – a multik és a hazai nagy vállalatok mellett – kisebb, innovatív képességükről nevezetes hazai

vállalkozások is jelentős szerepet kapnak ebben– nagyvállalatoknak is fontos, bizonyos területeken

gyakran egyenrangú partnereivé válnak

4 - Elképzelt eseménysor

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018

A szellemi javakon belül a zárt körű felhasználást engedő szellemi javak arányát meghaladják a nyílt forrású szellemi javak.

A projekt-együttműködések által előállított érték meghaladja a GDP 5%-át.

Magyarország biztosítja a közép-európai köz-igazgatási tudástőzsde létrehozásához és budapesti elhelyezéséhez szükséges forrásokat.

Az Országgyűlés elfogadja a tudás alapú tevé-kenységekhez kapcsolódó felelősség-biztosításokra vonatkozó uniós irányelvet implementáló hazai szabályozást.

A londoni és a sanghaji tudástőzsde közös tulajdonában álló módszertani és oktatási központot hoz létre Budapesten.

A közgazdasági Nobel-emlékdíjjal tüntetik ki tudásértékelés mód-szertanát megalapozó kutatás alapjait kidolgozó közgazdászokat.

4 - Jellemzők• Projekt-együttműködések

– Független szakértők, ad hoc szerveződések– Alkalmazott -> szakmai partner– Finanszírozás: hitelből (végeredmény ellenértéke)– Kockázatkezelés: speciális biztosítási konstrukciók

• Tudásmenedzsment– Kiemelt szerepet kap a hálózatos működésben– A közösen előállított tudás közös felhasználása

• közös tanulási folyamat• új tudás megőrzése és továbbadása kiemelt feladat• tudásmenedzsment-eszközök

– Nyílt forrású szellemi alkotások– Tudáspiac -> tudástőzsde

• Szellemi erőforrások és rendelkezésre állásuk kereskedése• on-line közösségi terek projekt-együttműködések kialakításához• tudásértékelési módszertanok és eszközök

Üzenetek vállalatvezetőknek• A partner érték –> legyen stratégia a tudás

megőrzésére és fejlesztésére

• Megtanulni a partnerek kezelését és koordinálását

• Felkészülni a szervezeti keretek lazulására

• Az IT stratégiai eszköz az üzletfejlesztésben

• Elkerülni a kiszolgáltatottságot az IT-nek– Építeni – csak, ami stratégiai fontosságú– Venni – amit, már máshol kitaláltak, és stabil– Bérelni – ami tömegtermék vagy -szolgáltatás

Üzenetek vállalati dolgozóknak• Elkerülni a kiszolgáltatottságot a vállalat felé

• Tudatában lenni a tudás értékének– Megőrizni mindenek előtt– Megosztani, ha a körülmények megfelelőek

• Mobilizálódni

• A technikai lehetőségek követése és kihasználása

• Készség a foglalkoztatási keretek változtatására

Üzenetek IT-vezetőknek• Elébe menni a kiszervezésnek

– Megtanulni kontrollálni (a kiszervezési hullámokat és a beszállítókat)

• Felkészülni a közvetítő szerepre (IT <-> üzlet)– Az IT, mint üzleti érték teremtő

• Garantálni a szolgáltatásminőséget– IT-szolgáltatásmenedzsment (ITIL, ISO 20000)

• Maximalizálni az IT rugalmasságát– „Valós idejű” architektúrák

• Virtualizáció• Kapacitásgazdálkodás• Üzleti szintű monitoring és erőforrásallokáció• On-line tartalékképzés

Valós idejű infrastruktúra jellemzői

• Az IT-erőforrások következetes megosztása– beruházási költségek csökkenése

• Az IT-erőforrások automatikus kiosztását az üzleti prioritások határozzák meg– működési költségek csökkenése– növekedő üzleti reagáló képesség

• A szolgáltatási szintek előrejelezhetőek és stabilak– a szolgáltatásminőség emelkedik