Dr.

Fa

rag

ó L

ász

ló

A TÖBBPÓLUSÚ REGIONÁLIS FEJLESZTÉS JÖVŐJE

REGIONÁLIS TUDOMÁNY ÉS TERÜLETPOLITIKAI GYAKORLAT A

KÁRPÁT-MEDENCÉBEN

2009. 06. 25. 2

Dr.

Fa

rag

ó L

ász

ló

Policentrizmus, policentrikus városrendszer

• Régi elemeket tartalmazó megújult analitikus eszköz és normatív térszervezési, téralakítási elv (és gyakorlat)

• Fontos területfejlesztési irányelv (pl. ESDP) és stratégiai cél (tagállamokban)! Megvalósítandó pozitív idea

„Ködös fogalom” tartalmi meghatározás nélkül! Nincs alkalmazható/adaptálható stratégia!

Ez sem csodaszer a területei különbségek mérséklésére! Nem a regionalizmust leváltó/helyettesítő, hanem azt

kiegészítő, ahhoz kapcsolható elv

2009. 06. 25. 3

Dr.

Fa

rag

ó L

ász

lóPolicentrizmus, mint területpolitikai

IRÁNYELV

• Előfeltevés: a policentrikus térstruktúra hatékonyabb, méltányosabb és fenntarthatóbb, mint a monocentrikus (Nem mindenhol és nem mindig igaz!)

• Többközpontú, kiegyensúlyozottabb térstruktúra és településhálózat decentralizáció policentrikus területi megoszlás (Milyen a kiegyensúlyozott településhálózat? Differenciált vagy kevesebb „szintet” tartalmazó? Egy szinten belül, vagy több szintre együtt is értelmezhető? A szubszidiaritás elvét követő decentralizáció, esetleg dekoncentráció ebbe a gondolati körbe tartozik-e? Alközpontok?)

• Funkcionális kölcsönös kapcsolat, hálózatosodás, pluralizmus, egymáshoz földrajzi közelségben lévő önálló (közigazgatási) egységek együttműködése

2009. 06. 25. 4

Dr.

Fa

rag

ó L

ász

lóA policentrizmus, mint területfejlesztési

GYAKORLAT

• A funkciók hatékony teljesítése több központban/pólusban Decentralizáció és (re)centralizáció egyaránt!

• Hálózatok kialakítása, a funkciómegosztás előnyeinek a kihasználása• Az elérhetőség és a hozzáférés méltányos biztosítása

(e-ügyintézés, a termék/szolgáltatás és/vagy a fogyasztó mozgatása), többirányú és többféle közlekedési lehetőség

• A dinamikus, megfelelő potenciálokkal rendelkező központokra támaszkodva lehet bevonni a perifériákat a fejlődésbe

• Életfelfogás, -stílus változtatása, új város–falu kapcsolat kialakítása (pl. 30–45–60 perces ingázási idő elfogadása)

2009. 06. 25. 5

Dr.

Fa

rag

ó L

ász

lóA policentrizmus értelmezési és megvalósítási

szintjei

• Tradicionális értelmezés: – Városon belüli– Városok közötti: policentrikus

városi régiók, PUR: több olyan egymás közelségében lévő város által uralt terület, melyek között nincs erős hierarchia, viszont van funkciómegosztáson alapuló együttműködés, pl. Randstad, Flemish Diamond, Rhine-Ruhr

– Régiók közötti (összefüggő városi területek, pl. USA keleti part, európai pentagon összefüggő területei, BESETO: Peking–Szöul–Tokió)

• Új uniós politika (ESPON): – Világ (centrum–periféria viszony,

három pólusú világ)– Európa (centrum–periféria

viszony, egy GIZ)– Makrorégiók– Nemzeti– Regionális (policentrikus

városrégiók)

2009. 06. 25. 6

Dr.

Fa

rag

ó L

ász

lóEgypólusú Európa (2001)

Pentagon – egyetlen globális integrációs zóna (GIZ)

• Pentagon: – terület 14% – népesség 32% – GDP 47%– K+F 75%

• Új GIZ támogatása– Bécs–Budapest–Prága– Berlin–Ljubljana–Zágráb–

Budapest–Varsó – Később: Athén–Belgrád–

Bukarest

2009. 06. 25. 7

Dr.

Fa

rag

ó L

ász

lóEurópában vannak több- és egypólusú országok

(Magyarország monocentrikus)

• Összefügg-e – az ország méretével,– a népesség nagyságával,– a történelmi előzményekkel,– a fejlettséggel?

• A policentrizmus adaptálható-e Magyar-országra, és ha igen, miként?

2009. 06. 25. 8

Dr.

Fa

rag

ó L

ász

lóMagyarország policentrikusságának mérése

rang-nagyság megoszlás, fő/FUA (FVT)

• Budapest 2,58-szor nagyobb a településhálózathoz képest! Nagyvárosaink elmaradnak a „várttól”

• Európában Magyarország rendelkezik a leglaposabb megoszlással! Ha Budapesttől eltekintünk, a legkiegyen-súlyozottabb, legpolicentri-kusabb a településhálózat?

2009. 06. 25. 9

Dr.

Fa

rag

ó L

ász

lóMagyarország policentrikusságának mérése

rang-nagyság megoszlás, GDP/FUA (FVT)

• Hasonló helyzet– Budapest

„túlreprezentáltsága” 5.39-szoros

– Nagyvárosaink alulteljesítenek

• Ettől eltekintve az egyik „legkiegyenlítettebb” (-0,72) struktúra!

2009. 06. 25. 10

Dr.

Fa

rag

ó L

ász

ló

Alapállítás

• A települések helyett célszerű a funkcionális városi térségeket (FVT) a térstruktúra alapegységeinek tekinteni

• Bármennyire szimpatikus az egyenlő jogú felek együttműködésére épülő fejlesztéspolitika, a tér- és a településstruktúra hierarchikus!– lépték/nagyságrend, gazdaságosság, koncentráció – Barabási A. L. (2003) skálafüggetlen hálózatok– Rimmer (1966) halászfalvak strukturálódása– vertikális térstruktúra – bennfoglaltság

• Szoros az összefüggés:– a térségi szintek és a városkategóriák– a városok integráló ereje és a mikro-, mezo- és makrorégiók nagysága – és száma között

2009. 06. 25. 11

Dr.

Fa

rag

ó L

ász

ló

Területi szintek és a városhierarchia

TERÜLETI SZINTEK• Ország • NUTS 1• Régió

NUTS 2• Megye

NUTS 3• Kistérség

LAU 1• Mikrotérség

VÁROSHIERARCHIA• Főváros (MEGA3)• Nincs MEGA 4• Nemzeti/nemzetközi

jelentőségű nagyváros• Regionális jelentőségű

nagy/közepes város• Térségi szerepkört betöltő

kisváros• „Törpevárosok”

2009. 06. 25. 12

Dr.

Fa

rag

ó L

ász

lóKövetkeztetések, dilemmák

Országos szint: Budapesti metropolisztérség

• Magyarország monocentrikus! Ezen alapvetően nem lehet ( nem is kell) változtatni! Nem ellenpólus program kell! (Kárpát-medence funkcionális központja!)

• Az ország bármelyik területéről igénybevett (nem osztható) országos/nemzetközi funkciót nem célszerű megosztani a következő kategóriába, szinthez tartozó nagyvárosokkal (Budapest túlsúlya, jó elérhetősége, nemzetközi szerepköre stb. nagyvárosaink periférikus helyzete miatt.)

2009. 06. 25. 13

Dr.

Fa

rag

ó L

ász

lóKövetkeztetések, dilemmákBudapesti metropolisztérség

• Budapest funkcionális térsége túlnyúlik a megyehatáron• Megye = régió agglomeráció • Meg kell szüntetni az „agglomerációs” intézményeket és a

megyéhez kell delegálni a regionális jogosítványokat (Tf tv. módosításával megoldható!)

• Budapesti metropolisztérség = Városrégió = KMR=PUR • Első választott régió!

2009. 06. 25. 14

Dr.

Fa

rag

ó L

ász

lóKövetkeztetések, teendők

Decentralizáció

• Differenciált hatáskör/feladattelepítés (rang szerepkör)

• Hiányzik egy városkategória! A hiány mennyiségileg nem pótolható! A funkciók más szintű teljesítése szükséges

2009. 06. 25. 15

Dr.

Fa

rag

ó L

ász

lóPolitikai választási lehetőség

Policentrikus fejlesztési stratégia: 1. alternatíva

• Koncentrált decentralizáció: nagyvárosi funkcionális térségek (5, 6–7–8?) mint „regionális központok” kiemelt központi fejlesztése, pozicionálásuk a nemzetközi térben– agglomeratív előnyök kihasználása– vertikális integráció – regionális központok, a vonzáskörzeti kapcsolatokra épülő regionalizáció

erősödése– városhierarchia erősödése– Az ábrán az egyenes meredeksége nő, csökken a a nagyvárosi térségek

lemaradása és Budapest relatív túlsúlya stratégia az állami feladatok teljesítésére, amely kiegészül a helyi

kezdeményezésű kooperációkkal, feladatvállalásokkal

2009. 06. 25. 16

Dr.

Fa

rag

ó L

ász

lóPolitikai választási lehetőség

Policentrikus fejlesztési stratégia: 2. alternatíva

• A regionális funkciók megosztása több (18–22) város között (korábbi gyakorlat folytatása): – „kiegyenlítettebb” térstruktúra, szélesebb körű funkciómegosztás– horizontális együttműködésekre (önkéntesség, egyenlő jogok) épülő

regionalizáció– laposabb hierarchiapiramis, nem egy, hanem két szint hiánya– nemzetközi láthatóság, nemzetközi/nemzeti funkciók csak Budapesten– regionális szint gyengítése, megyei (kistérségi) szint erősítése – lefelé nivellálódás– nehezen megvalósítható, gyenge gazdasági kapcsolatok, verseny, regionális

identitás hiánya • Megvalósítható központi/állami stratégiát lényegesen nehezebben és

költségesebben lehet ráépíteni

2009. 06. 25. 17

Dr.

Fa

rag

ó L

ász

ló

PÉCS – 2010 CULTURAL CAPITAL OF EUROPE

2009. 06. 25. 18

Dr.

Fa

rag

ó L

ász

ló

Köszönöm figyelmüket!

Dr. Faragó LászlóMTA RKK www.rkk.hu

farago@rkk.hu