ERDÉSZETI LAPOKA Z O R S Z Á G O S E R D É S Z E T I E G Y E S Ü L E T F O L Y Ó I R A T A

CXXXIX. évfolyam • 2004. március

ALAPÍTVA 1862-BEN

1848 márciusára emlékezünk

Különleges és páratlan emlékek sora fû-zôdik ezekhez a szépséges számjegyek-hez. Kossuth pénzügyminiszter Conleg-ner Károlyt (1912–1892) nevezte ki a Ke-reskedelmi Bank fôbiztosának (iparta-nodai állásának megtartásával). Feladatavolt a bankók tilalmi szövegét hamisításellen megfogalmazni, és a számjegyekszóval való kiírásának helyességét, ma-gyar, tót, illir és oláh nyelven megszö-vegezni. Feladata volt továbbá a nemzet-közi nyilvántartás szerint a pénz szám-adási és a leltárjegyzék elkészítése is.

A Landerer pénzjegynyomdánál pe-dig egyben ügyvezetô igazgatói kineve-zést kapott. Conlegner Landerer nyom-dásszal való barátsága korai idôre vezet-hetô, mikor is a gazdag nyelvtudásúConlegner üzleti könyvek, nyomtatvá-nyok, gimnáziumi leckekönyvek meg-rendelését a Landerer nyomdában intéz-te (Conlegner atyja érsekújvári nagyke-reskedô, egyben városi tanácsos volt, fi-

ának korán részt kellett venni a kereske-delmi munkában).

A pénzjegynyomda zaklatott idôsza-kában, abban a vészterhes idôben Con-legner megállás nélkül végezte munká-ját – és a pénz vonalkázott sorára atöbbjegyû számjegyeket kézzel írta fel –,a pénz történetében erre nincs is többpélda! A pénz egyedi számjegye nélkülugyanis a leltárjegyzék nem készülhetettvolna el. A világosi fegyverletétel utánConlegner is rej-tôzni kényszerült.

Az enyhülési d ô s z a k á b a n ,1862-ben a „poly-technikum” szóttanártársaival „mû-egyetem” szó kiírá-sára cserélték azépületen, azzal azseniális indokkal,hogy „az ifjúság-nak nehogy okotadjon a lázadásra”,miközben az inté-zet vezetôi beve-zették a magyarnyelvû ügyveze-tést és a magyarnyelvû oktatást(mely nem zárta kia különbözô nyel-vek oktatását tan-rendi beosztás sze-rint). A Mûegye-tem 80. évforduló-jára, 1862-es év-

számmal készült pecsételô elkészítésérea Landerer nyomda kitûnô klisé- és pe-csétmetszôje, Klassohn Antal (Classohn)kapta a feladatot, és természetes, hogy apecsét címerpajzsvonala megegyezik aKossuth-bankó csodaszép díszes körvo-nalával, a Mûegyetem vezetôsége és apecsétmetszô közös akarata alapján.Csodával határos, hogy az 1872/1873-astanévben a Mûegyetem második rekto-rává választották a Kossuth-bankók szö-veg- és számjegyírójának atyját.

Szily Kálmán tisztelt tanárának, Con-legner 25 éves tanári mûködésének ün-nepén elevenítette fel a régmúltat:„Mint szeretted embertársaidat, mintszolgáltad a szegény hazát ama nagynapokban, midôn országszerte bezárul-tak a tantermek ajtaja..., melyre a hall-gatás fátylát jobb volt takarni!”

Említeni kell, hogy az ipar fellendíté-se érdekében báró Eötvös József ésConlegner 1864-ben megalapították azElsô Magyar Iparbankot. A bank többmérnöki vállalkozáshoz is nyújtott in-duló tôkét (pl. Csonka, Zipernowszky,Lázár Pál esetében). A bank évi osztalé-kából pedig a Mûegyetemi Segély Egy-let bevonásával jó képességû hallgató-kat támogattak, segítettek.

Pedroni Emma Annamûvészettörténész

Fotók: Pedroni E. A: fotógyûjteménye

Ötforintos Kossuth-bankó (kézzel írt számjegyei)

Mûegyetem 1862. évszámú pecsétje Egy tanú a forradalmi idôkbôl

A harmadik oldal

E gyes külföldi szaksajtók szerint Magyarország Eu-rópa legnagyobb akác-szállítójává vált. Gyorsantegyük hozzá a legfontosabbat: az eredetileg nyers

alapanyag-szállítóból elértük, hogy ma szinte teljes nagy-ságrendben félig kész vagy készterméket exportálunk.

A paletta sokrétû: kéregben lévõ oszlop, a szõlészeti cik-kek sokrétûsége (hasított, fûrészelt, hegyezett, kérgezett ka-rók), kéreg és szíjácsmentes oszlopok, frízek, gyalult,élmart, csiszolt fûrészáru.

Az árak a megmunkálástól függõen változnak, de2004-ben nyugodtan elmondhatjuk, hogy már megfelel-nek az európai piaci elvárásoknak.

A magyar termelõk jó hírnevet szereztek a német, hol-land, osztrák, belga, spanyol, portugál, francia piacokon.Hosszú távú, a kölcsönös érdekeket és elõnyöket figyelem-be vevõ üzleti kapcsolatok alakultak ki.

Tudom, hogy az akác térnyerését az exota piacokvisszaszorítása tette lehetõvé, a már vázolt komoly, ma-gyar külkereskedelmi/marketing tevékenységen túl.

Fentiek elõrebocsátásával szeretnék rátérni mondan-dóm lényegére. Felhívni a figyelmet arra, hogy már ezévben jelentkeznek problémák, miszerint nem tudjuk jóminõségû akácból kielégíteni a jelentkezõ igényeket,amelyek egyre nõnek. A konkurens országok – Francia-ország, Németország kelete része, Románia, Szlovákia –már két éve hangoztatják, hogy nem leszünk tartósanabban a helyzetben, hogy az igényeket kielégítsük. Eztegyelõre még sikerült kivédeni. Olyan információk isvannak, hogy a németek és franciák már támogatjákazon termelõiket, akik akácot telepítenek. A hollandokerdõket akarnak bérelni, illetve vásárolni Magyarorszá-gon, hogy hosszú távra biztosítsák a részükre szükségesmennyiségeket.

Nem vészharangokat kongatva, de a tendenciákat figyel-ve igenis szükségesnek tartanám, hogy a szakma vezetéseismételten megvizsgálja a helyzetet, a környezetvédõk és amagánerdõ-tulajdonosok képviselõinek bevonásával. Meg-vizsgálandónak tartanám – most az erdõtulajdonosokanyagi érdekeit nem is tekintve –, hogy legalább a mezõgaz-dasági termelésbõl kivont területeken kapjon az akác prio-ritást, a termõhelyi adottságok figyelembevétele mellett. AzÁESz biztosan tudna olyan területeket megnevezni az or-szág területén, ahol az újratelepítések esetében szintén meg-adható lenne az elsõbbség.

Túl kellene lépnünk azon az állóvízen, hogy eldöntsük:az akác õshonos vagy sem. A jelenlegi környezeti viszo-nyokat, a várható idõjárási változásokat is figyelembe vé-ve igenis ki kell mondani, hogy nagy valószínûséggel azakác az egyik faj, amely ezeket a változásokat túlélheti.

Szabó Gyõzõ

Tartalom

Pedroni Emma Anna:1848 márciusára emlékezünk....B2

Dr. Lengyel László:A Lymantria Dispar L. várható kártétele ....................74

Dr. Frank Norbert:A soproni rontott erdõk kialakulása, átalakítása ......76

Dr. Csóka György:beszélgetés dr. Tóth Józseffel ............78

Apatóczky István: Interjú Kiczkó Károly erdésztechnikussal ..................82

Pápai Gábor: Vigyázat, méreg!!! ................................83

Z. Horváth József: Madarak a Zselicben ....................85

Apatóczky István: Erdészettõl-Európa Diplomáig....................................86

Dr. Lenár György:116 éves a Pálházi ÁllamiErdei Vasút ............................87

MEGOSZ hírek ............................................91Elnökségi ülés ............................................91

Apatóczky István: 10 éve nem írták ..........................93

Dr. Barna Tamás:Az erdészeti szaporítóanyag származásigazolásáról ....94

Berényi Gyula–dr. Sárvári János:Az MTA Erdészeti Bizottságának ülése ......................96

Petz Ádám: Az elsõ világrekorder szarvasbika ........98

Egyesületi hírek ........................................................100

105 éves korában elhunyt Szõdi István......103

ERDÉSZETI LAPOK • Az Országos Erdészeti Egyesület folyóirata CXXXIX. évfolyam 3. szám (március)FÔSZERKESZTÔ: PÁPAI GÁBOR • A SZERKESZTÔBIZOTTSÁG ELNÖKE: DR. SZIKRA DEZSÔ

A SZERKESZTÔBIZOTTSÁG TAGJAI: Andrési Pál, Apatóczky István, dr. Bartha Dénes, dr. Czerny Károly, Detrich Miklós, Greguss László Géza, dr. JárásiLôrinc, Mihályfalvy István, dr. Sárvári János, Zétényi Zoltán.SZERKESZTÔSÉG: 1027 Budapest, Fô u. 68. Telefon/fax: 201 77 37 • Mobil: 06 30 97 15 255KIADÓ: Országos Erdészeti Egyesület, 1027 Budapest, Fô u. 68.• FELELÔS KIADÓ: CSERÉP JÁNOS elnök

Nyomdai munkák: INNOVA-PRINT, Budapest • Felelôs vezetô: ifj. Komornik FerencA kézirat lezárva: 2004. február 15.ISSN 1215-0398Terjeszti az Országos Erdészeti Egyesület. Felvilágosítást a lappal lapcsolatban az Egyesület ad. Megjelenik havonta.A beküldött kéziratokat, fényképeket nyilvántartásba vesszük. A cikkek, írások nem feltétlenül azonosok a szerkesztô véleményével, azok tartalmáért min-denkor a szerzô felel. Honoráriumot megegyezéssel csak felkért írásokért, fotóért, illetve grafikai munkákért fizetünk.A címlapon: Az év fája a feketenyár Ásványrárón. Fotó: Greguss László Géza.

74 Erdészeti Lapok CXXXIX. évf. 3. szám (2004. március)

A periódusonként ismétlôdô rovar-gradációk esetenként komoly problé-mát okozhatnak a különbözô korú ésösszetételû erdôállományokban. ABakonyerdô Rt. területén a cserebogár(pajor) mellett az utóbbi évtizedekbenfelerôsödött a gyapjaspille kártétele is.Nyomon követhetôk a 8-10 évenkéntigradációk kialakulásai (1994-ben közel35 000 ha volt, míg ebben az évben34 000 ha várható országosan az ERTIadatai szerint). Ugyenezek a tendenciákfigyelhetôk meg erdôgazdaságunk terü-letén is, a leginkább érintett erdészetek-nél (lásd 1. táblázatot).

Kisebb mértékû gradáció várható aSümegi, Pápai, Keszthelyi Erdészeteknél.

A leginkább érintett térségekben –Balaton-felvidék, Tapolcai medence,Nyirád, 1994-hez viszonyítottan 10%-otmeghaladó területnövekedés követke-zett be. A közepes és erôsen fertôzöttekközel 7000 ha-t tesznek ki., megegye-zôen a gyengén fertôzött területekkel.A gradáció kialakulását megelôzô évek-ben – 1991–93. ill. 2000–2003. – aszá-lyos idôszak volt, amely hozzájárult anegatív folyamatok felerôsödéséhez

Mindezek figyelembevételével 2004-ben a Bakonyerdô Rt. területén szüksé-gessé válik (válna) 7000 ha-on környe-zetkímélô technológiával a védekezés.Ennek elmaradása esetén az alábbi ká-ros hatások érhetik az állományokat:

– cseresekben 2-4 évre elmarad amakktermés erdômûvelési-fahasználatiproblémákat okozva, mivel általábantermészetes úton kerülnek felújításra;

– az utóbbi évek aszályos idôjárásakövetkeztében tarrágás esetén az újbóliregenerálódás nagy energiaigénye mi-att fokozódik a kiszáradás veszélye, el-sôsorban a gyenge termôhelyeken lévôállományok esetében (pl. B.füred-M.apáti);

– a fatérfogat kiesés mértéke megha-ladja a 30-40%-ot, amely 2-3m3/ha fa-anyag-veszteséget jelent, amely majd azállomány véghasználatakor fog jelent-kezni;

– a fertôzési gócok további bôvülé-sével kell számolni (1994-ben 9070 ha,míg 2004-ben a gyengén fertôzött terü-letekkel együtt 14 000 ha várható);

– nemcsak közép- és idôskorú állo-mányok lombvesztése várható, hanem a

közelükben lévô fiatalosoké, folyamat-ban lévôké is, amelyeknél fokozottabbszáradásveszély lép fel.(ld.1994. év).

– Gradáció elhúzódásának veszélye.– Erdôsítési többletráfordítást jelent

(mesterséges alátelepítés).– A tarrágott tölgy állományokban

erôs pajzstetû, az újrafakadó levelekenés a fiatalosokban lisztharmatfertôzéslép fel (fagyásveszély), valamint a le-gyengült fákat a talajban mindig jelenlévô gyûrûs tuskógomba támadja meg.

– A gyapjaspille kártételével párhu-zamosan Zánka-Dörgicse-Vászoly tér-ségében a tölgy-bucsujárópille károsítá-sa is várható, mintegy 3-400 ha-on,amelynek lehulló szôre a bôrre kerülveerôs viszketegséget, allergiát okoz,riasztólag hatva az üdülôkre, kempin-gezôkre.

– Az erdôgazdálkodás össztársadal-mi megítélésében erôsíti az eddig ismeglévô negatív folyamatokat (üdülô-körzetekben, júniusban téli tájkép).

Az elôbbiekben felsorolt tendenciákszükségessé teszik a tervezett védeke-zéseket, melyek kivitelezésére nagygondot kell fordítani. Tavasszal – áprilisvége, május eleje – naprakészen figyel-ni kell a hernyók folyamatos kelését ésaz állományok lombfakadási folyama-tát. A védekezéseket akkor kell végez-ni, amikor a kikelt hernyók L2 – L3 fejlô-dési stádiumban vannak (1-2 cm-esek),felmásztak a lombkoronába és meg-kezdték táplálkozásukat, valamint alombosodás mértéke legalább 50-70%-os.

DR. LENGYEL LÁSZLÓ

A Lymantria dispar L. várható kártétele,és az ellene való védekezési lehetôségek2004-ben

1. táblázat. Lymantria dispar L. gradáció alakulása a Bakonyerdô Rt. területén.

Erdészet 1994. tény 2004-ben várható

ha Védekezés ha Terv. védekezés

Balatonfüred 1500 1250 1206 1206

Monostorapáti 270 270 3165 3165

Devecser 3750 520 1810 1810

Összesen 5520 2040 6181 6181

Erdészeti Lapok CXXXIX. évf. 3. szám (2004. március) 75

Az eddigi tapasztalatok alapján – idôjá-rástól függôen – ez az idôpont általábanmájus második felére esik. Mivel a fejlô-dési stádiumok gyorsan követik egy-mást, optimálisan 5-10 nap áll rendelke-zésünkre ahhoz, hogy idôben el tudjukvégezni a védekezéseket. Természete-sen csak környezetkímélô technológiákjöhetnek szóba, ennek megfelelôen azalábbi hatóanyagokat használhatjuk fel:

– Élô spóra (Bacillus thuringien-sis) Dipel – a hernyók bélcsatornájábakerülve étvágytalanságot okoz, leáll atáplálkozás, és 1-4 napon belül azokpusztulását okozza. Elônye a gyorsa-ság, hátránya a napfényérzékenységmiatti korlátozottság (csak borús idô-ben vagy esti órákban tudom kijuttatni).

– Teflubenzuron (Nomolt), diflu-benzuron (Dimilin) – kitinszintézistgátló készítmények, megakadályozzák avedlési folyamat befejezését. Elônye abármely napszakban való felhasználás,hosszan tartó hatás, hátránya az, hogy ahernyók a következô vedlésig folyama-tosan táplálkoznak.

A tervezett védekezések költségeia jobboldali táblázatok szerint ala-kulnak.

Az elôrejelzésnél 10%-os hibahatárralszámolva a Bakonyerdô Rt. területéncca. 7000 ha-on szükséges a védekezés.

A napi folyamatos munkavégzéshezaz alábbi technológiákat terveztük:

800 – 1700 óra között kitinszintézist-gátló szer alkalmazása (Nomolt 15 SC)

várható hasznos légióra – 6várható teljesítmény: –600 ha1700 –2000 óra között bacilus th. ké-

szítmény használata (Dipel ES)várható hasznos légióra – 2.5várható teljesítmény –250 haKijuttatás módja: K-26 helikopter 50

l/ha permetlé felhasználásával.Technológiák %-os megoszlása: – Dipel ES 30%– Nomolt 15 SC 70%Egy nap alatt 850 ha repülhetô be,

optimális esetben 9 nap szükséges a vé-dekezések elvégzéséhez. Tekintettel ar-ra, hogy az idôjárás vagy géphiba okoz-hat elôre nem látható 2-3 nap kiesést,ezért minimum 2 gép egyidejû alkalma-zását terveztük.

A napi technológia figyelembevéte-lével az összköltségek az alábbiak sze-rint alakulnak:

A Bakonyerdô RT.-nél a tervezett vé-dekezés maghaladja a 70 millió Ft-ot.Természetesen ezt az összeget saját ma-gunk nem tudjuk elôteremteni, ezért szé-les körû összefogásra van szükség. Az er-dôgazdálkodás hosszú távon megtérülôbefektetés, ezért a rövid távú érdekeketesetenként háttérbe kell szorítani.

A tervezett védekezések 2004. évi ár-szinten 1 m3 tûzifa árának felelnek megha-anként..

A védekezések elmaradása esetén azérintett területeken a folyónövedék-ki-esés mértéke meghaladhatja a 21 000m3-t, nem beszélve az egyéb káros fo-lyamatokról.

Az ERTI elôzetes felmérése alapjánországosan közepes és erôs károsításvárható mintegy 15-17 000 ha-on.

Országos összefogásra van ahhozszükség, hogy a védekezések költsége-it elôteremtsük.

Ezért kérjük az erdôk egészségi álla-potáért aggódó társadalmi szervek hat-hatós segítségét. A magunk részérôlmegpróbáljuk elôteremteni a szükségesanyagi forrásokat, szakmai szervezete-ink támogatásával – ÁESZ, ERTI, ÁPVRt. FVM Erd. Hivatal stb. – de megítélé-sünk szerint széles körû összefogás ve-zethet eredményre. Amennyiben anya-giak miatt elmaradnak a tervezett véde-kezések, júniusban lesz részünk az er-dô „téli tájképében gyönyörködni”.

Anyagköltségek:

Növényvédô szer neve Dózisa kg vagy l/ha Költsége, Ft/ha

Dipel 25 WP 1,0 4500Dipel ES 1,0 4000Nomolt 15 SC 0,5 8500Dimilin 25 WP 0,5 10 000

Energiaköltségek:

Megnevezés Költség Várható légióra 1 ha-ra vetítveFt/hó teljesítmény Ft

K-26 helikopter 230 000 100 2300

3 db MTZ traktor 4000 Ft/üó, ebbôl 2 db lajtkocsival a folyamatos szállítás-hoz, 1 db a keveréshez. 12 000 – 120

Összesen: – – 2420

Egyéb költségek

Megnevezés Költség Ft/ó 1 ha-ra vetítve Ft

Folyamatos munkavégzéshez6 fô kisegítô személyzet,1000 Ft/fô/ó 6000 60

Elôre nem látható költség(gépkocsi futás, állásidô, kiadvány stb.) – 200

Összesen: – 260

Tervezett költségek 1 ha-ra vetítve különbözô növényvédô szerek felhasználása esetén. Ft/ha

Megnevezés Anyagköltség Energiaköltség Egyéb költség Összesen

Dipel 25 WP 4500 2500 260 7260

Dipel ES 4000 2500 260 6760

Nomolt 15 SC 8500 2500 260 11260

Dimilin 25 WP 10 000 2500 260 12760

Megnevezés Tervezett Tervezett ktg. Tervezett összesterület, ha Ft/ha ktg. Ft

Dipel ES 7000 x 0.3 = 2100 6.760 14 196 000

Nomolt SC 7000 x 0.7 = 4900 11.260 55 174 000

Összesen: 7000 9910 átlag 69 370 000

76 Erdészeti Lapok CXXXIX. évf. 3. szám (2004. március)

Erdeink jelenlegi állapotának vizsgála-tához feltétlenül hozzátartozik a múlt-béli erdôgazdálkodás viszonyainak, fel-tételeinek, a gazdálkodást meghatározófolyamatoknak az ismerete. E hatásokatott lehet igazán eredményesen vizsgál-ni, ahol az erdôgazdálkodásra jellemzôadatok, ok-okozati összefüggések do-kumentumai az utókorra fennmaradtak;s Sopron ilyen szempontból igen sze-rencsésnek mondható.

Az 1996-os „Az erdôkrôl és az erdôkvédelmérôl” szóló törvény 44.§. (1). be-kezdése szerint: „Ha az erdô faállomá-nyának eredete, fafajösszetétele és szer-kezete nem a termôhelyi adottságoknakmegfelelô természetközeli állapotú, azerdôfelújítás során a megfelelô állapotúerdô kialakításáról gondoskodni kell (atovábbiakban: erdôszerkezet átalakí-tás)”.

A rontott erdô fogalmát a Selmecbá-nyai Bányászati és Erdészeti Akadémianeves professzora Fekete Lajos 1883-banvezette be [Fekete L. (1883): Néhány szóa rosz karban lévô erdôk helyrehozásá-hoz. – Erdészeti Lapok 22(7): 625-635].Az ún. „rossz karban” lévô erdôket négycsoportba sorolta (kopárok, bokros le-gelôk, legelôerdôk, megrongált erdôk).A szerzô az egyes típusok átalakítására,„megjavítására” különbözô javaslatokattett, ilyenek: tôrevágás, legeltetés tiltása,fafajcsere, erdôsítés, mezôgazdaságihasználat, alátelepítés, megfelelô erdô-nevelés. Az elsô világháború után VadasJenô hasonlóan csoportosította a rendet-lenül kezelt vagy rontott erdôket, kriti-kusan értékelve az átalakítási lehetôsé-geket [Vadas J. (1921): Erdômûveléstan.– Sopron, 495-499.]. Az elnevezés egyér-telmûen arra enged következtetni, hogya rontott erdô emberi – helytelen erdô-mûvelési – tevékenység eredménye. ASoproni-hegység jelenleg erdôszerkeze-tileg hibásnak tekinthetô erdeinek átala-kítására elkészített tanulmányból[Koloszár J. et al. (2002): Erdôszerkezeti-leg hibás erdôrészletek felmérése és át-alakítási irányelveinek kidolgozása aSoproni-hegység területén. – Sopron, 18o.+ mellékletek] itt most csak a rontott-nak tekinthetô állományok kialakulásá-val foglalkozunk.

A soproni erdôóvók már II. Endre ki-rály 1230-ban kiadott rendeletében sze-repeltek, mint akiknek a heuli-genkreuzi apát megparancsolta, hogyaz apát Sopron környéki birtokait (er-deit) kíméljék, óvják. IV. László király1277. január 17-én kelt adományozóoklevele indította el a városi erdôbirtokkialakulásának folyamatát. Elôször aBánfalva környéki erdôk (Hétbükkfa,Ultra, Várhely), majd a balfi erdôk, ké-sôbbiekben a Dudlesz-erdô és végül1547-ben Lépesfalva község nagy kiter-jedésû erdeje kerül a város tulajdonába.A városi erdôbirtok nagysága ezután je-lentôsen nem változott egészen a máso-dik világháborút lezáró trianoni béke-diktátumig.

A középkori, kora újkori erdôkiélé-sek, majd a tervszerûtlen erdôhasznála-tok, valamint a gyakori tûzesetek követ-keztében Sopron szabad királyi városerdôbirtokának faanyagmennyisége és-minôsége drasztikusan csökkent, s en-nek következtében a város épületfa be-hozatalra szorult.

A mai értelemben vett rontott erdôk(erdôszerkezetileg hibás faállományok)kialakulásának okai a következôk voltak:

A városi polgárság tervszerûtlen erdô-használata az ún. szabad erdôkben,ahol a városi nôs polgárok, illetve a Sop-ronhoz tartozó községek nôs lakói sajátszükségletük fedezésére szabadon vág-hattak tûzifát. Ezzel szemben természe-tesen gyakran elôfordult, hogy egyrésztaz ún. tilos erdôkben is történtek fakivá-

gások, másrészt nem csak tûzifa minôsé-gû faanyagot vágtak ki, vagy nem csaksaját szükségletre történtek a fakiterme-lések. Ezt a város vezetése mindenkorpróbálta tiltani, azonban a sikert jelentô-sen csökkentette az a tény, hogy sokszora város vezetôi (polgármester, városbí-ró) is megszegték az elôírásokat.

Tarvágásos sarjüzemmód, aminekkövetkeztében nagyon sok terület ma-gától újult fel, s ez szinte minden esetbenaz ökonómiailag kevésbé értékes elegy-fafajokat jelentette (közönséges nyír,rezgô nyár, gyertyán). A városi erdô-használatot elemzô szakértôk többszörjavasolták a középerdô-gazdálkodást, ezazonban a gyakorlatban alig jelent meg.

A legeltetés, alomszedés évszázadokóta gondot okozott az erdôbirtokkalgazdálkodóknak. A XVIII. századbanmár teljes legeltetési tilalmat javasolnaka városi erdôbirtokon, hogy az „új sar-jadzás fejlôdhessék és az erdô újbólmagához térhessen.” A legelôterületekrohamos csökkenése miatt sok esetbenmeghatározták azokat az erdôrészlete-ket, ahol szabadon lehetett legeltetni(általában azokat a területeket jelöltékki, ahol a faállomány záródása igen ala-csony volt).

A XIX. század jelentôs változásokathozott a városi erdôbirtok kezelésében.A városi elöljárókat egyre inkább foglal-koztatta az erdôk állapotának kérdése,amelynek oka az épület- és tûzifahiányvolt. Ezt csak tervszerû erdôhasználattal(erdôgazdálkodással) lehetett volna or-

DR. FRANK NORBERT

Rontott erdôk kialakulása, átalakításaSopron szabad királyi város erdôbirtokánaz elsô világháború végéig

Erdôalak, vágásforduló és fafajmegoszlás Sopron város erdôbirtokán (1837-1953)

Erdészeti Lapok CXXXIX. évf. 3. szám (2004. március) 77

vosolni, amihez azonban elôször felkellett mérni a városi erdôk állapotát.

A város vezetésének felkéréséreOderszky János 1837-ben elemezte avárosi erdôgazdálkodást, s a következôintézkedéseket javasolta:

– az úrbéri falvakat különítsék el; azerdô- és legelôilletményüket adják ki, ése területeket a falvak kezeljék önállóan,

– mondjon le a városi polgárság azingyen járó failletményrôl, s a város pi-aci áron értékesítse a faanyagot,

– a városi erdôket rendszeres gazda-sági terv szerint kell kezelni.

A hegyvidéki erdôterületrôl a szakér-tô megállapította, hogy egyes erdôtöm-bökben eluralkodott a gyertyán(Harka, Bánfalva, Alsó- és Felsô-Töd,Borsóhegy, Hidegvízvölgy, Asztalfô), aközönséges nyír (Bánfalva) és a rezgônyár (Bánfalva).

Az 1869-ben Sopronba érkezôRobert Micklitz és Friedrich Hollan aSoproni-hegység erdôkerületeinek álla-potáról a következôket írták:

Harkai kerület: – A csarabbal benôtt erdôrészleteket,

melyek általában tisztás, illetve gyér zá-ródású területek a hozamszámításból kikell venni addig, amíg erdei- és/vagyfeketefenyôvel beerdôsítésre nem ke-rülnek.

– A hûvös hegyoldalakon, szakadé-koknál, fennsíkoknál (pl.: Gyertyán-forrás, Vörös-forrás, Vas-hegy környé-ke) nagy kiterjedésû elegyetlen nyíre-sek találhatók, amelyeket tarvágás utánvörösfenyôvel, feketefenyôvel, erdeife-nyôvel és helyenként lucfenyôvel kellmajd erdôsíteni.

– A szakértôk számos erdôrészletre aközéperdô-gazdálkodást ajánlják,amelyben a fôfa fenyô (60 éves vágás-fordulóval), az aljfa lombos (30 éves vá-gásfordulóval).

Bánfalvi kerület:– Sok erdôrészletre jellemzô az ele-

gyetlen nyír-, gyertyán-, hársállomány,amelyek azonban – a szakértôk szerint– a talajokat jól árnyalják és kiváló hu-muszképzôk.

– A Várhely környékén már ekkornagy kiterjedésû feketefenyô-állományállott, melyben szálanként megtalálhatóvolt az erdeifenyô. Robert Micklitz ésFriedrich Hollan ezt nagyon jó bizonyí-téknak tartotta arra nézve, hogy a Sop-roni-hegység területén nemcsak sarjer-dô- és középerdô-gazdálkodás folytat-ható, hanem a szálerdô-gazdálkodás isszép reményekre jogosít.

– Gyér záródású faállományok vol-tak a Neuwiesennél, a Havas-bércnél, aTolvaj-árokban és a Tölgyes mocsárnál.

Ágfalvi kerület:– E kerületre jellemzôk a csemeteül-

tetéssel és magvetéssel létrehozott er-deifenyô- és feketefenyô-állományok. Avörösfenyô, lucfenyô, mézgás éger eb-ben a kerületben igen jól fejlôdik. Ezzelellentétben az Arbesz, valamint a Hal-mok környéki állományok sok esetbennyír, rezgônyár, kecskefûzbôl állnak

– A szakértôk összefoglalásukban akövetkezôket javasolják:

• szálerdôk esetén a 60 éves vágás-forduló a megfelelô,

• kiritkult középerdôk talaját fekete-fenyôvel és akáccal lehetne javítani,

• tisztások beerdôsítésére a feketefe-nyô és az erdeifenyô alkalmazható.

Scherffel Róbert erdômester ellent-mondásos szakmai tevékenysége miatthat évvel a Robert Micklitz és FriedrichHollan által készített erdôleírás után aváros vezetése felkérte Adolf Slatinskierdômestert és Pausinger József magyarkirályi erdôbecslôt az erdôk újbóli fel-mérésére és a gazdálkodás helyességé-nek vizsgálatára. Vizsgálatuk legfonto-sabb következtetése az, hogy a Sopro-ni-hegység területe alkalmas egyrészt aszálerdô-, másrészt a középerdô-gaz-dálkodásra. A fenyôk közül a vörösfe-nyôt, lucfenyôt, valamint a jegenyefe-nyôt ajánlották. A makkvetés helyett asarjerdôk átalakítása során a csemeteül-tetést szorgalmazták, azonban azokbanaz erdôrészletekben, ahol makkvetést

alkalmaznak, a makkot más vidékrôlkell beszerezni, „mivel az itteni, túl-nyomó részben sarjerdôkbôl származótölgyek degenerálódtak”.

A szakértôk nem értettek egyet a vá-rosi erdômesterrel abban a kérdésben,hogy a fenyôk nevelése sokkal költsé-gesebb lenne, mint a lombos fafajoké,az akácot pedig talajjavítás céljára – át-menetileg – hasznosnak tartották.

A rontott sarjerdôk átalakítása terénMuck András erdômesteri tevékenységekiemelkedô. A XIX. század 80-as és 90-es éveiben több száz hektáron végeztékel az erdôszerkezetileg hibás, termôhelyipotenciált nem megfelelôen kihasználóállományok átalakítását. Az elsô üzem-tervi revízió alkalmával azt lehetett meg-állapítani, hogy a Soproni-hegyvidék er-deinek egyharmada mag eredetû, s a vá-gásforduló jelentôsen emelkedett. Az1925-ös üzemtervben a vágásforduló to-vábbi emelkedése, illetve a sarj eredetûerdôk csökkenése tapasztalható. Enneksorán többnyire lucfenyôt, vörösfenyôt,erdeifenyôt, feketefenyôt és jegenyefe-nyôt ültettek. Ezt azzal a távlati célkitû-zéssel tették, hogy a lucfenyô, vörösfe-nyô, és általában a tölgysorokban lévôfenyôelegy gyors növekedése segíti agyertyán és nyírsarjak leküzdését, a ké-sôbb növekedésnek induló tölgy pedigbiztonságossá teszi az állományszerke-zetet, s ez a majdani alapja lehet a termé-szetes erdôfelújításnak.

Az elsô világháborút követô, már apolitikától sem mentes idôszak utániesemények egy következô tanulmánytémája.

Finnországban az elsô Erdészeti Akadé-mia fórumán résztvevôk hangoztatták,hogy az EU bôvítése hozzájárul az erdô-gazdálkodás megerôsödéséhez és át-alakulásához. A Timber Trade Journalbeszámolója szerint a csatlakozó orszá-gok és Finnország erdôgazdálkodásátirányító 25 meghatározó vezetô arramutatott rá, hogy a bôvítést követôen,2004. május 1-vel, az EU erdôterülete21%-kal, élôfakészlete 35%-kal nô.

Csóka Péter, a Magyar Állami Erdé-szeti Szolgálat vezérigazgatója beszédé-ben úgy fogalmazott: a bôvítés, elsôsor-ban a jelentôs rönkkivitelt mutató újtagországoknál, a vidékfejlesztést és azerdôipar növekedését serkenti.

Majd hozzátette: „Az erdészeti politi-ka kulcskérdése: az állami erdészetigazgatásának megújítása és a magáner-dô-tulajdonosok jogainak és kötelessé-geinek meghatározása.”

A finn mezôgazdasági és erdészetiminisztérium, mint vendéglátó támogat-ja az EU elkötelezettségét a tartamos er-dôgazdálkodás fenntartásában, míg acsatlakozó országoknál azt a kölcsönösegyüttmûködését, amely figyelemmelkíséri az erdô társadalmi-gazdasági sze-repének változását.

Amennyiben ez utóbbi sikerrel jár,akkor a kísérleti fórumot 2004-ben to-vábbi négy követi.

(Observer)

Európa erdôgazdálkodásaerôsödik a bôvítéssel

78 Erdészeti Lapok CXXXIX. évf. 3. szám (2004. március)

2003. év végén az Erdészeti Tudo-mányos Intézet Erdôvédelmi Osztá-lyáról egy idôben hárman, HalászGáborné, dr. Leskó Katalin és dr.Tóth József vonultak nyugdíjba.Utóbbi 37 éven szolgálta az erdôvé-delmi kutatások ügyét, és 16 éven átvezette is az Erdôvédelmi Osztályt.Vele beszélgetett munkatársa, Csó-ka György.

– Úgy tudom Kassán születtél, még-pedig a magyar történelemnek egy nemis igazán nyugalmas idôszakában?

– Igen, 1943-ban, Gyertyaszentelônapján születtem Kassán – véletlenül.Nem a születés volt véletlen (!), hanema hely. Szüleim ugyanis Nagykanizsánéltek, de az ínséges háborús évekbenÉdesapám, mint pedagógus itt kapottállást. A szégyenletes trianoni ország-lopás bûnét némileg jóvátenni akaróhatalmak a bécsi döntés értelmében aFelvidék egy részét visszacsatolták azanyaországhoz. Büszke vagyok rá,hogy a kassai dómban kereszteltek.Születési anyakönyvi kivonatomban te-hát Kassa szerepel és nem Kosice, aho-gyan a késôbbiekben olyan sokszoríratni akarták velem a magyar(?) hatósá-gok. Egyébként jellemzô az akkori vi-szonyokra, hogy amikor 1950-ben egymásolatot kértünk a szomszédból, márékes szlovák nyelven, és csak ezen anyelven íródott a papír, sôt, a születésidátumot is elírták.

– Történelmi ismereteim azt sugall-ják, hogy nem maradhattatok túl soká-ig Kassán. Hol találtatok otthonra?

– Valóban, kassai tartózkodásunkigencsak rövidre sikeredett. A háborúszemétdombján nevelkedett EduárdBenes, a hirtelenjében összetákoltCsehszlovákia köztársasági elnöke, ki-találta a „kollektív bûnösség” fogalmát.Ennek értelmében egyetlen éjszaka kel-lett szüleimnek Magyarországra mene-külniük, a kártalanítás reménye nélkülhátrahagyva minden vagyonukat. Há-rom csomagjuk volt: két bôrönd és egykaronülô gyerek.

Szüleim Cegléden a fiatalkorúak bör-tönében találtak valamiféle munkát,édesapám „nevelô tanári” minôsítésseldolgozott. Egy üres cellában laktunk –kék csomagolópapír abrosz egy falá-dán, lavór, vaságy – teljes összkomfort.Édesanyám aggódva figyelte, hogy mi-lyen jól beilleszkedtem az elítéltek foci-csapatába… Nem is bírták sokáig.

Székesfehérvárra költöztünk, ahol amezôgazdasági szakmunkásképzô inté-zetben munkát és lakást kaptunk. Azén „munkám” abból állt, hogy az iskolagépparkját lovagoltam, állítólag kom-bájnvezetésben verhetetlen voltam. Fe-hérváron jártam általános iskolába,majd a József Attila gimnáziumbanérettségiztem. Ma is tisztelettel gondo-lok egykori osztályfônökömre, Telekitanár úrra, aki belémoltotta a latin nyelvszeretetét. A növény- és állatnevek ne-kem nem jelentettek gondot „deákul”sem. Ráadásul anyai nagyapám kiváló-an beszélt latinul, és a nyaralások soránrendesen szinten tartotta tudásomat.

– Hogyan emlékszel gyerekkorodra?Mire vezeted vissza, hogy végül is erdô-mérnök lett belôled?

– Felnôtt fejjel tudom, hogy az ötve-nes évek Szüleimnek sok nélkülözéstjelentettek, de én ekkor voltam gyerek:nyáron a Velencei-tóra jártunk bicikli-vel, télen meg vonattal – nádat aratni.Keményebb teleken a lovas kocsik át-jártak Agárdról Pákozdra, és a nádara-tók szalonnát sütöttek a jégen.

Az iskolai szünetekben szinte mindigNagykanizsán voltam, a nagyszüleim-nél. Talán ennek köszönhetô, hogy vé-gül is erdész lett belôlem. A gondtalannyaralás mellett ugyanis néhány hetetminden nyáron dolgoznom is kellett, ésez legtöbbször az erdészetnél történt.Kapálás, sarabolás, gyomlálás stb. Azerdôre biciklivel jártam, hiszen a város(akkor) legszélsô utcájában laktunk.

Az általános iskolában, majd a gim-náziumban 6 évig incselkedtem a zené-vel. Szüleim és a zenetanár teljes egyet-értésben végül is hegedûtanulmányai-

mat befejezettnek nyilvánították. Vala-mivel nagyobb sikerrel sportoltam. AFehérvári Építôkben kezdtem kosárlab-dázni, és végül a nagy csapatba is beke-rültem. Edzôm az 1954-ben Európa baj-nokságot nyert magyar csapat kapitá-nya, Bogár Pál volt, sôt együtt is játszot-tam vele. Az NB I-es szereplés egyéb-ként nem volt hátrány akkor sem, ami-kor Sopronba felvételiztem.

– 1966-ban kaptál erdômérnöki dip-lomát, azaz 1961-ben – éppen amikorén születtem – kerültél Sopronba.

– 1961-ben még az Erdômérnöki Fô-iskola nappali tagozatára vettek fel, de1966-ban már az Erdészeti és FaipariEgyetemen kaptam diplomát. Idôköz-ben ugyanis felállt a Faipari MérnökiKar is, így az alma mater egyetemi rang-ra emelkedett. A csodálatos egyetemiévek – életem egyik legszebb idôszaka– 1966-ban értek véget. Diplomamun-kámat az Erdômûvelési Tanszéken ké-szítettem, a szárhalmi rontott erdôkvegyszeres cserjeirtásának témakö-rében. A rendôrök nagy érdeklôdésselfigyelték, amint a tanszéki 250-es Sim-son motoron, 20 liter gázolajat (a Tor-mona nevû vegyszerhez kellett) és a fi-guráns fiút fuvaroztam. Szerencsésnekmondható körülmény, hogy csak a te-repi munkák befejezése után buktunkegy akkorát a Kuruc dombnál, hogy amotort azonnal leselejtezte a Tanszék.

– Végzés után hol álltál munkába?– Székesfehérváron kezdtem dolgoz-

ni 1966-ôszén, elsô munkahelyem aFejér megyei Állami Gazdaságok Köz-pontjában volt. Erdészeti elôadóként amegye 11 állami gazdaságában folyóerdészeti (zömében telepítési) munká-kat irányítottam. Ekkor találták ki a„cellulóz programot”, melynek kereté-ben mûvelési ág változtatása nélkül,sok nyárast telepítettünk. A késôbbi er-dôvédelmi gyakorlatnak sok feladatotadtunk ezzel, hiszen – be kell vallani –nagyon sok olyan helyre is fákat ültet-tünk, ahol legfeljebb bukfencet lehetettvolna vetni. Naiv feltételezés volt, hogyaz olyan gyenge termôhelyen, ahol amezôgazdaság már rozsot sem termel, anagy víz- és tápanyagigényû, gyors nö-vésû nemes nyár csodákat fog mûvelni.

– Hogyan kanyarodtál innen a ku-tatás irányába?

– Az állami gazdaságok átszervezésesorán a Csákvári Állami Gazdaság állo-mányában „bújtattak”, és munkahelyüla megyei laboratóriumot jelölték meg.

Beszélgetés dr. Tóth Józseffel

Erdészeti Lapok CXXXIX. évf. 3. szám (2004. március) 79

Ez a laboratórium Csala-pusztán, a Ve-lencei hegységben, Pákozd fölött volttalálható egy patinás, volt uradalmiépületben. Ide motorbiciklivel jártam kinaponta Fehérvárról. Az erdôt egyre rit-kábban láttam, további elbocsátásokvoltak várhatók – tehát kapóra jött Pa-gony Hubert, az ERTI ErdôvédelmiOsztálya néhai vezetôjének megkeresé-se. Ekkor szervezôdött az osztály, ek-kor épült Kecskeméten a Duna-Tiszaközi Kísérleti Állomás, szolgálati laká-sokkal együtt! Nagy dolog volt ez ab-ban az idôben! 1967. november elsejénaz ERTI alkalmazottja lettem, kezdô tu-dományos segédmunkatársként. Mun-kahelyem Kecskemét. Még ugyaneb-ben az évben megnôsültem, feleségemRakáts Judit, testnevelô tanár, akivelmég a fehérvári sportkörben ismerked-tünk meg, diákkorunkban. Nagykani-zsa – Kassa – Székesfehérvár – Sopronután következett az Alföld. Kecskemé-ten „gyökeret” vertem, és immár 37 éveitt élek. 1971-ben született Bernadettnevû lányunk kertészmérnök.

– Közel 4 évtizedet töltöttél kutatópályán. Mi történt ez alatt veled, mi-lyen fôbb témákkal foglalkoztál?

– 37 éve vagyok az ERTI Erdôvédel-mi Osztályának dolgozója. Ez a hosszú-nak mondható kutatói pálya sok kudar-cot és még több szépséget tartogatottszámomra. Az alábbi jelentôsebb kuta-tási témákban tevékenykedtem:

• Alföldi fenyvesek kártevô rovarai• Életmódvizsgálatok: Ips sexdenta-

tus, Helicomyia saliciperda, Rhyacio-nia buoliana, Nycteola asiatica, Stilp-notia salicis, Myelophilus piniperda

• Coleoptera fajok az erdészeti fény-csapdákban

• Fa alakú füzek növényvédelme• Csemetekerti talajfertôtlenítési és

magcsávázási technológiák• Tölgyesek megbetegedése „oak

decline”• Bükkösök egészségi állapota• Nagy területû erdôkár-felmérési

rendszerek• Az akác növényvédelme.A kutatási témák mûvelése mellett

mintegy 20 000 darabos erdészeti rovar-gyûjteményt állítottam fel.

1974-ben sikerrel megvédtem mû-szaki doktori disszertációmat az Erdé-szeti és Faipari Egyetem ErdômérnökiKarán (150/1976). Disszertációm címe:Coleoptera fajok populációdinamikaivizsgálata fénycsapdákkal.

1978-ban erdôvédelmi szakmérnökidiplomát szereztem, jeles eredménnyel(23/1978). Ugyanebben az évben egy

hónapig az Osztrák Szövetségi Kutató-intézetben (FBVA) dolgoztam, a szúfa-jok feromon – csapdázási lehetôségeitémakörben. Jó lehetôség volt ez arra,hogy német nyelvtudásomat használ-hassam, illetve fejleszthessem. Akkori-ban a külföldi ösztöndíjak azért mégnem voltak annyira természetesek, mintmanapság.

1984-ben A Magyar TudományosAkadémián megszereztem a kandidátu-si fokozatot. Értekezésem címe: Alföldifenyvesek kártevô rovarai és az ellenükvaló védekezés.

1987-ben megbíztak az ErdôvédelmiOsztály vezetésével. 1988 óta a Nyugat-Magyarországi Egyetem címzetes egye-temi docense vagyok. Tagja vagyok aSzegedi Akadémiai Bizottságnak, azMTA Erdészeti Bizottsága ErdôvédelmiMunkacsoportjának, a Magyar Rovarta-ni Társaságnak.

– Meglehetôsen sok, a szakközönségáltal is elismeréssel fogadott publikációköthetô a nevedhez. Több könyvedmegbecsült helyen áll, erdész, növény-védelmes kollégák könyvespolcán.

– Kutatói pályám alatt igyekeztemrendszeresen írásban is megjelentetnieredményeimet. Mindig is úgy gondol-tam, hogy ez egy kutatótól el is várható.Nem sok értelmét látom annak, hogymunkánk eredményeit csak néhánypéldányos kutatási jelentések, irattárakôrizzék. Publikációs tevékenységem rö-vid összegzô statisztikája:

4 könyv6 könyvrészlet84 tudományos közlemény19 tudományos népszerûsítô írás.A közlemények, de különösen a

könyvek megírásánál elsôdlegesen az aszempont vezérelt, hogy azokat a gya-korlati erdôgazdálkodók is haszonnalforgathassák. Azt hiszem, hogy az Erdô-védelmi útmutató, Erdészeti rovartan,Az akác növényvédelme címû munkák-kal ezt a célkitûzést teljesíteni tudtam.

Ugyancsak az erdészeti gyakorlatmunkáját igyekeztem segíteni erdôvé-delmi, rovartani tárgyú elôadásaimmalis. 37 év alatt az ország összes erdôgaz-daságánál, szinte minden OEE helyi cso-portjánál megfordultam elôadást tartani.Ezekrôl sohasem vezettem részletes sta-tisztikát, de számuk jóval száz felett van.

– Én magam is több, általad szerve-zett, emlékezetesen jól sikerült erdôvé-delmi szakosztályi tanulmányúton vet-tem részt.

– Az OEE-nek maholnap 4 évtizede,egyetemista korom óta vagyok tagja. 8éven keresztül az Erdôvédelmi Szak-

osztály titkára is voltam. Ebben a minô-ségemben valóban számos tanulmány-utat szerveztem az országon belül, és akörnyezô országokba egyaránt. Ezt per-sze sohasem éreztem tehernek, mertegy jó hangulatú, szakmailag is tartal-mas tanulmányúton részt venni, és aztmegszervezni is öröm. Bár az utóbbivaltalán egy kicsit több a munka…

– Egy aktív, mozgalmas pálya utánnyugdíjba vonulni még akkor sem egy-szerû, ha az ember elôre tudja az idô-pontját. Szerencsére, ahogy Téged is-merlek a nyugdíjba vonulás nem jelen-ti azt, hogy nyugalomba is vonulsz.Mik a terveid?

– Hát igen, a 2003-as esztendô végén„felsôbb kezdeményezésre” a boldognyugdíjas életet választottam. Tulajdon-képpen egészen jól megközelítettem aMagyarországon érvényes nyugdíjkor-határt, mindössze másfél év hiányzott a62-höz.

Remélem a jó Isten megengedi, hogynéhány korábban elkezdett, illetve fél-bemaradt munkámat befejezhetem, ésegy-két új elképzelésemet valóra vált-hatom. Terveim között szerepel példáulegy versgyûjtemény megjelentetése„Bogárdal” címen. Az erdô poézise(Majer A.) és a Lyra florae (Surányi D.)kötetei mellé odatehetô talán a magyarlírából évek óta gyûjtött, a rovarokkalfoglalkozó versek egy csokra is. A köte-tet legjobban sikerült rovarfotóimmaltervezem díszíteni. OTKA pályázat be-adását is tervezem, az erdei cserebogár(Melolontha hippocastani) egyes tör-zseinek szétválasztására és Kárpát-me-dencei rajzásviszonyainak tisztázásacéljából. Végezetül a „szakértô” kormá-nyunk által megítélt, horribilis összegûnyugdíjamat szeretném kiegészíteni,felhasználva az erdôvédelmi tevékeny-ségre vonatkozó vállalkozói igazolvá-nyomat, és a 37 év alatt összegyûjtött,talán nem is jelentéktelen szakmai ta-pasztalatomat.

– Magam és munkatársaid nevébenôszinte barátsággal kívánok Neked ésegész családodnak jó egészséget,hosszú boldog életet. Kívánom, hogy afenti terveidet, és még sok mást is váltsdvalóra. Magunknak, az általad 16éven át tisztességgel és maradandóeredményességgel vezetett ErdôvédelmiOsztálynak pedig önzô módon azt kí-vánom, hogy nagyon, de nagyon soká-ig segítsd még a munkánkat, mert hu-morodra, emberségedre, barátságodra,szakmai tudásodra nagy-nagy szüksé-günk van, és lesz a jövôben is !!!

Dr. Csóka György

80 Erdészeti Lapok CXXXIX. évf. 3. szám (2004. március)

A magyar agrárgazdaság, amely a ked-vezô ökológiai adottságok kihasználá-sában és a vidék fejlôdésében alapvetôszerepet játszik, a nemzetgazdaságmeghatározó ágazata. Magyarország je-lentôs természeti kincse a mezôgazda-sági termelésnek különösen jó feltétele-ket nyújtó termôhely. Az ország termé-szeti adottságai, a napfényes órák szá-ma, a domborzati viszonyok, a kiválótermôképességû talajok a legtöbb kul-túrnövény termelésében jó eredménye-ket tesznek lehetôvé, és történelmilegstabil agrárkultúrát alapoztak meg.

Az agrártermékek széles skálájánaktermesztését lehetôvé tevô kedvezôföldrajzi viszonyok mellett további elô-nyöket jelent a munkaerô szakképzett-sége, a lakosság mezôgazdasági tevé-kenység iránti szeretete, a nívós oktatá-si és kutatási háttér, valamint az államihatósági ellenôrzés hálózata. Mindezenpozitív tényezôknek köszönhetôen amagyar mezôgazdaság tradicionálisanexportorientált és nyitott a nemzetközifolyamatokra.

Az utóbbi bô egy évtizedben a ma-gyar mezôgazdaság nemzetgazdasá-gon belüli arányainak változása is, anemzetgazdaságon belüli arányainakváltozása is a nemzetközi irányzatokatköveti. Míg a rendszerváltás évében,1989-ben a mezôgazdaság az akkoriGDP 13,7 százalékát állította elô, amunkaerô 17,4 százalékát foglalkoz-tatta, és az exportbevételek 22,8 szá-zalékát termelte, addig az ezredfordu-lóra az agrárium súlya jelentôsen mér-séklôdött. A mezôgazdaság (az erdô-és vadgazdálkodással, valamint a halá-szattal együtt) 2001-ben a bruttó hazaitermékbôl 4,3 százalékkal részesedett.Az összes foglalkoztatotton belül2002-ben – az elôzô évivel megegye-zôen – 6,2 százalékot tett ki a mezô-gazdaságban dolgozók aránya. Azélelmiszergazdaság a nemzetgazdaságösszes exportjából 2002-ben 7,8 szá-zalékkal részesedett. Ezek az arányokegyre inkább közelítenek az EU-bankialakult és ott megfelelônek tartottarányokhoz.

A fejlett ipari országokban a fogyasz-tásban egyre kisebb hányadot képvisel-nek az élelmiszerek. Ez a tendencia Ma-gyarországon is megfigyelhetô. Az élel-miszerek aránya a fogyasztói kosárban1994-ben 34 százalékot képviselt, vi-szont 2002-ben már nem érte el a 30százalékot sem.

FöldterületA legutóbbi statisztikai adatok szerint(2002. május 1.) az ország 9,3 millióhektár összes területének közel 83 szá-zaléka termôterület, mintegy 63 száza-léka pedig mezôgazdasági mûvelésalatt áll, amelynek döntô hányada – azösszes terület csaknem fele – szántó-ként hasznosul. Az ország területénektöbb mint 19 százalékát borítja erdô,egytizede pedig a gyep mûvelési ághoztartozik.

A földterület mûvelési ágak szerintiösszetételében csak kisebb változás tör-tént. A mezôgazdasági termelést meg-határozó szántóterület (4,5 millió hek-tár) az elôzô évinél 11 ezer hektárral na-gyobb. Megfigyelhetô a gyepterület 15ezer hektáros növekedése is. A 2001-ben végrehajtott szôlô- és gyümölcs-összeírás alapján a szôlôterület 11 ezerhektárral kisebb, a gyümölcsterület pe-

dig 1 ezer hektárral volt nagyobb, mintaz elôzô évben.

FöldhasználatA mezôgazdasági földhasználatban azegyéni gazdálkodók szerepe továbbra ismeghatározó, földterületük 144 ezerhektárral (3 százalékkal) növekedett azelôzô évhez képest. A gazdasági szerve-zetek által használt földterület nem csök-kent, sôt a gazdasági társaságok földte-rületének növekedése következtében 37ezer hektárral (1 százalékkal) nagyobbterületen gazdálkodtak, mint 2001-ben.Ez azt jelenti, hogy az ország földterüle-tébôl 47 százalékot pedig a gazdaságiszervezetek használtak. A fennmaradó13 százalékot egyéb, nem mezôgazdasá-gi célú földterületként, illetve infrastruk-turális területként hasznosítják.

A magyarországi rendszerváltás amezôgazdasági tulajdonviszonyok, föld-

Belépés elôtt a mezôgazdaság

Az ország földterületének használata gazdálkodási formák szerint (1000 ha)

Gazdálkodási forma 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002

Gazdasági tárasságok 2615 2358 2410 2620 2560 2785 3040

Szövetkezetek 2010 1825 1671 1495 1230 655 633

Egyéni gazdálkodók 4192 4627 4745 4689 3983 4196 4339

Egyéb 485 493 477 499 1530 1467 1286

Összesen 9303 9303 9303 9303 9303 9303 9303

Az agrárgazdasági ágazatok részesedése a GDP-bôl (%)

Megnevezés 1995 1996 1999 2000 2001

Nemzetgazdaság összesen** 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

Mezôgazdaság 6,4 6,4 4,6 4,0 4,0

Élelmiszeripar 4,2 4,0 3,2 3,4 3,7

Erdôgazdálkodás 0,3 0,3 0,3 0,3 0,3

Agárgazdaság együtt 10,9 10,7 8,1 7,7 8,0

* elôzetes adat, ** ágazatok összesen, alap…

A földterület mûvelési ágankénti megoszlása (1000 ha)

Megnevezés 1990 2000 2001 2002*

Szántó 4713 4500 4505 4516

Kert 341 102 98 98

Gyümölcsös 95 95 98 97

Szôlô 139 106 104 93

Gyep 1185 1051 1048 93

Mezôgazdasági terület 6473 5864 5853 5867

Erdô 1695 1760 1762 1772

Nádas, halastó 67 92 93 93

Termôterület 8235 7706 7708 7732

Mûvelés alól kivett terület 1068 1597 1595 1571

Földterület összesen 9303 9303 9303 9303

* elôzetes adatok

Erdészeti Lapok CXXXIX. évf. 3. szám (2004. március) 81

használati módok és üzemformák radi-kális átalakulásával járt. A magántulaj-don térhódítása egyrészt a kárpótlás,másrészt a termelôszövetkezetek átala-kítása, illetve az állami gazdaságok pri-vatizációja eredményeként következettbe. A földtulajdon-viszonyok átalakulá-sa elaprózott földbirtokok kialakulásá-val járt együtt, ezért a magyar agrárpoli-tikába szervesen beépültek a piaci ala-pú birtokrendezés elemei. Az EurópaiUnióhoz való csatlakozásunk küszöbénaz egyik legfontosabb nemzeti cél egyolyan gazdaságosan mûvelhetô, ver-senyképes birtokstruktúra kialakítása,amely egyrészt széles társadalmi kon-szenzuson alapszik, másrészt a mezô-gazdaságból élôk számára – akár egyé-ni vállalkozó, család vagy társas vállal-kozás – garantálni tudja a tisztes megél-hetéshez szükséges jövedelmet. Ennekfigyelembevételével került sor a termô-földrôl szóló 1994. LV. törvény módosí-tására, és a földbirtok-politikai irányel-vekrôl hozott országgyûlési határozatkiadására. Az irányelvek és a feladatokegységes végrehajtása érdekében a kor-mány 2002 augusztusában NemzetiFöldalapkezelô Szervezetet alapított.

A mezôgazdaság bruttó kibocsátásá-nak volumene 2002-ben – változatlanáron számítva – 4,4 százalékkal alacso-nyabb volt az elôzô évinél, ezen belül anövénytermesztésé csökkent, az állatte-nyésztés teljesítménye növekedett. A nö-vénytermesztés és a kertészet teljesítmé-nye összességében 11 százalékkal voltalacsonyabb az elôzô évinél. A csökke-nés döntô tényezôje a gabonafélékgyenge terméseredménye volt. Az áprili-si fagyok következtében a gyümölcsfé-lék kibocsátásának volumene 26 száza-lékkal volt kisebb az elôzô évinél. Az ál-lattenyésztés teljesítménye közel 2 szá-zalékkal meghaladta a 2001. évi szintet.

Mûvelési ágazatokA mezôgazdasági bruttó kibocsátásilyen mértékû csökkenése a gyenge, il-letve közepes gabonatermesztés követ-kezménye, amely ismét ráirányította afigyelmet a szántóföldi növénytermesz-tésre. Napjaink vetésszerkezetét a ga-bonafélék túlsúlya jellemzi (aránya avetésszerkezetben az 1989. évi 60,5 szá-zalékról 2002-ben 70 százalékra nôtt). Aleegyszerûsödött termelési struktúra ve-szélye abban áll, hogy az idôjárás függ-vényében szélsôséges eredményekkel(hiányokkal, illetve túltermeléssel) kellszámolni. Ugyanakkor a munkaigényeságazatok – gyümölcs- és szôlôtermelés– aránya visszaszorulóban van.

A folyamatban lévô erômûvi fejleszté-sek hatására mintegy egymillió köbmé-terrel nôhet a magyarországi fafelhasz-nálás, amely így elérheti az elvi maxi-mális kitermelési értéket, az évi 4,5 mil-lió köbmétert. Ezzel szemben a szakér-tôk szerint legfeljebb 77–80 százalékoskitermelés érhetô el, így ha az érintetthatóságok, minisztériumok nem lépnekelég gyorsan, a fahiány komoly gondotokozhat az erômûveknek és a faiparicégeknek. A faállomány megóvásátszolgálhatja az a projekt, amely fa he-lyett szerves trágyából állítana elô villa-mos energiát. Az Agrospeciál Kft. egyAusztriával kötendô szén-dioxid-ügyletkapcsán juthatna a fejlesztéshez szüksé-ges összeghez. A beruházás várhatóanôsszel kezdôdik, összege mintegy1,2–1,3 milliárd forint körül alakul.

Hiányzik a fa alapanyag a további na-gyobb volumenû erômûvi fejlesztések-hez, s a szénerômûvek fatüzelésre valóátállításához rövid távon sincsenek megitthon a fakitermelési források. A megol-dást energiaerdôk telepítése jelenthetné.

Már jövôre igen komoly hiány léphetfel faaprítékból és sarangolt fából, ha azérintett minisztériumok és hivatalok nemdolgoznak ki gyorsan egy hatástanul-mányt az erômûvi energetikai fahaszno-sításra vonatkozóan. A folyamatban lévôerômûvi fejlesztések hatására ugyanis ezév második felétôl több mint egymillióköbméterrel nôhet a fafelhasználás. Idéna biomasszás erômûvek miatt az igény25–30 százalékkal haladhatja meg a kíná-latot, 2005-tôl pedig már több lehet 4,6millió köbméternél, vagyis a magyaror-szági kitermelés elméleti maximumánál.Ezzel szemben a szakértôk szerint leg-jobb esetben is csak 77–80 százalékos ki-termelés érhetô el, fôként a jelenleg mégrendezetlen viszonyú magántulajdonúerdôk miatt. (Magyarországon az erdôk

60 százaléka van állami, 40 százaléka pe-dig magántulajdonban.)

Egy, a tûzifaszükségletrôl készült ta-nulmány szerint a felmerülô erômûviigény csak a kitermelés 10 százalékos nö-velésével, s a mintegy 1,3 millió köbméte-res jelenlegi export mérséklésével fedez-hetô, utóbbira azonban az uniós tagságmiatt nem lesz lehetôség. Emellett a szak-értôk figyelmeztetnek arra, hogy a továb-bi nagyobb volumenû erômûvi fejleszté-sekhez, illetve a fatüzelésre való átállítás-hoz rövid távon nincsenek meg a belföldifakitermelési források. Hosszú távon te-hát mindenképpen szükség van energia-erdôk intenzív telepítésére, továbbá másbiomassza-energiahordozók elôteremté-sére. Az erômûvek melletti másik felhasz-náló a falemezipar, amelynek teljes alap-anyagigénye 2002-ben 940 ezer köbmé-tert tett ki, ám a fejlesztésekkel újabb igé-nyek merülnek fel ezen a területen is. La-punk úgy tudja, hogy az erômûvek és afalemezgyártó cégek vezetôi nemrégibentartottak közös megbeszélést, és várható-an közösen lépnek fel a minisztériumok-nál a probléma megoldása érdekében.

Az uniós vállalások szerint 2010-re amegújuló energiaforrások részarányát ajelenlegi 3,5 százalékról 7 százalékra kel-lene növelni, s ha ez teljesül, úgy ezen be-lül a „bio” villamosenergia-termelés 3,6százalékra emelkedhet a jelenlegi 1 szá-zalék alatti arányról. Mindezek mellett azöldenergiából elôállított áramot az államtámogatja, a szolgáltatónak kötelezô át-vennie, és a kilowattóránkénti normál ár(ez mintegy 10 forint) helyett átlagosan18,3 forintot kell fizetnie érte. Ma Magya-rországon egy köbméter fából 50 ezer fo-rint értékû terméket állítanak elô a fale-mezipari cégek, míg ugyanennyi fa ener-getikai hasznosítása – a támogatásokkalegyütt – csupán 18,3 ezer forintot hoz.

(Napi Gazdaság)

Nincs elég fa az erômûvekés az ipar számára

Megújuló energiaforrások Magyarországon

Energiafajta Villamosenergia-termelés Hôhasznosítás(Forrás: GKM) (gigawattóra) (terajoule/év)Víz 185 –Szél 1,5 –Geometria – 3800Napkollektor – 56Tûzifa – 24 000Szeméttelepi biogáz 2 12Települési szennyvíz-gáz 7 120Egyéb növényi hulladék – 4869Szemétégetés 86 480

82 Erdészeti Lapok CXXXIX. évf. 3. szám (2004. március)

TTAALLÁÁLLOOMMRRAA

Ismét sík vidéki táj ad keretet abemutatkozáshoz: a Jászság dél-nyugati oldalán, Nagykáta kör-nyékén kerestem az inter-júalanyt. Készséggel volt a segít-ségemre a körzet erdõfelü-gyelõje, Kubik Attilaerdõmérnök, az ÁESz BudapestiIgazgatóságától.

– Jó napot kívánok, Kiczkó úr!–Javaslom, hogy segítsüktegezõdéssel a beszélgetést.

– Megtisztelsz vele, köszönöm!– Úgy érzem, hogy a szûkebb

táj bemutatása kívánkozik elõre,lehet, hogy többeknek fehéres atérképen ez a vidék.

– A Tápió középsõ szakaszamentén simul az a táj, aholerdõgazdálkodunk. A klíma alföl-dies, a homoktalajok ajellemzõek, a csernozjom jellegû,a humuszos, gyengén humuszos,az eltemetett humuszrétegû egy-aránt megtalálható. A felszíni vi-zek hatása inkább csak a közvetlen kör-nyezetet érinti, az évszázados ásott ku-tak horihorgas gémje mélyre nézhet, havízben kívánja látni magát.

– Ezekbõl nagyjából kikövetkeztet-hetõk az ottani erdõk fafajai.

– Nagy biztonsággal, de helyenkéntvan módosító tényezõ is, a tulajdonosiszándék. A kis területtel, vagy az 50-70hektáros erdõvel rendelkezõ egyéni gaz-dálkodók adott helyen a tõke hasznosu-lását elõtérbe helyezve igyekeznek ér-vényt szerezni a kedvezõbb lehetõség-nek. Ez érthetõ reflex. A szakirányítottmintegy ezer hektár erdõbirtokossági tár-sulati erdõ (Farmos, Nagykáta térsége),vagy egyéni gazdálkodók erdeje az akácés nemes nyárak alkotta életközösség,közel azonos arányban, változatos kor-osztály-megoszlásban. Az utóbbi idõbena nemes nyár felé billen a mérleg.

– Természetvédelmi korlátozás,iránymutatás mennyiben módosít?

– A kezelt területen a vizes, láposélõhelyek védelme tartozik a természet-védelmi szervezethez. Egyébként azerdõtervben megszabott keretek közötttudunk dolgozni. Szerencsére, a látó-körbe tartozó erdõk esetében túlnyomórészben rendezett a tulajdon, a nyilván-tartás és erdõterv. Rendszeres a kapcso-lat az erdõfelügyelettel és a tulajdono-

sokkal. Utóbbiak a vadászati jog gya-korlói is (õz, vaddisznó gyakori, és né-hány dám is él ezen a tájon).

– A változékony télben milyen fõbbmunkák folynak?

– Mintegy 30 hektáros erdõtömbben2,5 hektár 35 éves erdeifenyvest tarol-nunk kell a Fomes-fertõzés okozta ká-rosodás miatt. Törzskiválasztó gyérítés-ben és sarjleveréses ápolásban is vanfeladatunk. Jól felszerelt, gyakorlott vál-lalkozókkal szerzõdtünk és dolgozunkegyütt.

– A kiterjedt munkaterületre hogyanjutsz el?

– Farmoson lakom, innen gépkocsi-val érhetõ el a munkahelyek többsége.

– Farmosig hogyan és honnan veze-tett az utad?

– 1984-ben szereztem képesítéstSopronban a Roth Gyula Szakközépis-kolában, Kondor Antal tanár úr osztá-lyában. Elõször a rádóckölkedi tsz-benerdészeti ágazatvezetõ voltam másfélévig, innen leszerelés után kerültemFarmosra, ahol a tsz 400 hektáros erdé-szeti ágazatát vezettem 1987-tõl. A teljesfolyamatszervezés mellett évi 20-25hektár erdõtelepítést vezettem, akác,nemes és hazai nyár fafajokkal.

– A szövetkezeti gazdálkodás meg-szûnése hogyan érintett?

– Az átalakulás idõszakában isvoltak ugyan megbízásaim, deszükséges volt más, rendszeresmunkát és jövedelmet adó tevé-kenységet keresnem. Zöldség-termesztéssel és -értékesítésselfoglalkoztam, amelynek a sokcsínja-bínja közül most a csemete-kerti talajerõ-gazdálkodásbanhasználhatókat tudom alkalmaznipéldául. A 3 hektáros kertembenpannon, olasz és Agatha nemesnyár ültetési anyagot termelek. 4-5 éve ismét az erdészet a fõ tevé-kenységi kör, amelyben dolgo-zom, a dr. Koller Erzsébet vezetteerdõbirtokossági társulat alkalma-zottjaként is, de önálló szakirányí-tóként is.

– Farmos hogyan alakította acsaládi életedet?

– Itt nõsültem, a feleségem Far-moson óvónõ. A házasságból kétlányunkkal bõvült a család, õkmost 14 és 12 évesek.

– A sok helyen, különféle mó-don használt erdõk szakmai munkái-nak irányításában dolgozók közül kitemlítenél meg a munkatársak közül?

– Például Papp István erdésztechni-kust, aki nyugdíjas már, Nagykáta kör-nyékén ma is rendszeresen végez szak-mai irányítást, vagy Godra László nyugdí-jas erdészt, õ Újszilvás erdeiben segíti agazdálkodást. A beszélgetésünk elõké-szítése kapcsán már említett erdõfelü-gyelõt, Kubik Attila erdõmérnököt szin-tén, aki rendszeresen, naprakészen veszrészt a felügyeleti munkában.

– Hogyan jutsz aktuális szakmai in-formációkhoz?

– Gyakran olvasom az E.L.-at, cse-mete ügyekben a Szaporítóanyag Ter-mék Tanács híradóját figyelem, de a kö-zeli Erdõszöv és kollégák útján is tudoktájékozódni.

– Az eseményekben gazdag utóbbi20 évben erdészeti egyesületi vagyegyéb tevékenységre jutott-e idõd, ener-giád?

– Az erdészeti egyesületnek nem va-gyok tagja. Ha idõm engedi, szívesenhorgászom, a legjobb kikapcsolódás-nak tartom.

–A következõ húsz évre hasonló sike-reket és több szabadidõs élményt kívá-nok!

Apatóczky István

A Tápió vidékénInterjú Kiczkó Károly erdésztechnikus-szakirányító erdésszel

Erdészeti Lapok CXXXIX. évf. 3. szám (2004. március) 83

1985-ben jelent meg Haraszti Ede pro-fesszor Mérgezô növények c. könyve,mely ma már csak egyes szakkönyvtá-rak polcain található. A szerencséseb-bek antikváriumi kutakodás után lel-hetnek rá erre az erdészetileg is fontosismereteket adó kiadványra.

Meggyôzôdésem, hogy ma, amikorszámtalan magángazdálkodó jutott ki-sebb-nagyobb erdôterülethez, jó hatudja, hogy a tiltott erdei legeltetéskornemcsak a törvényszegés következmé-nyeivel számolhat a tulajdonos, hanemegyéb veszély is fenyegetheti az erdôbenlegelészô marhát vagy egyéb jószágot.Nem árt tehát vigyázni.

Nagyon rövid kivonatban a fa- éscserjefélék mérgezô hatását ismertetema remek kiadvány alapján.

A növényi mérgezések (fitotoxikó-zisok) az egészséges emberek vagy álla-tok szervezetében létrejött olyan súlyos,kóros elváltozások, amelyeket mérgezôhatóanyag-tartalmú növények gyökeré-nek, levelének, hajtásának vagy termésré-szeinek, a gombák tenyész- vagy termô-testének elfogyasztása okozott.

A növényi mérgezések hatására kóroselváltozások fejlôdnek ki az emberi vagyállati szervezetben, csökken az ellenállóképesség, és ez alkalmat adhat másodla-gos megbetegedések létrejöttére is.

Számos vadon élô és termesztett nö-vény tartalmaz olyan hatóanyagot,amely kisebb mennyiségben gyógyítóhatású, s ezért ezeket az ember- és állat-gyógyászatban ilyen célra fel is használ-ják (gyógynövények). Ugyanezek a nö-vények nagyobb mennyiségben, meg-határozott körülmények között mérge-zést okozhatnak. A gyógyító, az ártal-matlan és a mérgezô adag között éleshatárvonalat húzni csak a hatásmecha-nizmus és az azt befolyásoló tényezôkalapos ismerete alapján lehet.

Mérgezô az a növény, amely már vi-szonylag kis mennyiségben elfogyaszt-va is zavart vagy kóros elváltozást okoz-hat az egészséges ember vagy az állatokszervezetében.

A magasabb rendû növényekben ke-letkezô leggyakoribb és általában a leg-súlyosabb mérgezést okozó vegyi anya-gok a növényi alkaloidok, amelyek el-sôsorban a zárvatermôkben fordulnakelô nagyobb mennyiségben. Az alkaloi-dok lúgos kémhatású, nitrogéntartalmú,bonyolult szerves vegyületek, amelyeksavakkal (oxál-, alma-, borkô-, citrom-,ecetsav) sókat képeznek, és az emberi,

valamint az állati szervezetbe jutva erôsfiziológiai, farmakológiai hatást fejtenekki. Legtöbbjük erôs méreg, fôleg azidegrendszerre hatnak. A növények éle-tének bizonyos szakaszában aminosa-vakból vagy azok átalakulási termékei-bôl képzôdnek, enzimek, gyakran mul-tienzim-komplexek hatására.

Az alkaloidok biológiai jelentôségét,mérgezô hatását már régen igazolták.Megállapították, hogy mérgezô hatásuk– koncentrációjuk mellett – attól is függ,hogy melyik élôlény fogyasztotta azt el.A bürök (Conium maculatum) koni-inalkaloidja – az ókorban gyakran hasz-nált kivégzôeszköz – Szókratész számá-ra pl. halálos méreg volt, továbbá melegvérû állataink számára ma is drasztikusméreg, egyes gombák és rovarok szá-mára viszont veszélytelen táplálék.

Glükozidok. A növényvilágban igenelterjedtek a glükozidtartalmú mérgezônövények.

A glükozidok bonyolult összetételûszerves vegyületek, amelyek elsôsor-ban szénbôl, oxigénbôl, hidrogénbôl,nitrogénbôl és kénbôl épülnek fel, demás elemek is lehetnek bennük.

A glükozidok két nagy csoportját kü-lönböztetjük meg N-tartalmuk vagy N-mentességük alapján. Növényi mérge-zések szempontjából a N-tartalmúak je-lentôsége nagyobb.

Ide tartoznak:1. a glükoalkaloidok (pl. a szolanin,

a viszcin);2. a mustárolaj-glükozidok (pl. a

szinigrin és a szinalbin);3. a ciánglükozidok (pl. amigdalin,

durrin);4. az indoxilglükozidok (pl. indigó).A N-mentes glükozidok is több cso-

portra oszthatók:1. fenolglükozidok (pl. a primverin,

arbutin);2. antraglükozidok (pl. glükofran-

gulin);3. szteránvázas glükozidok;4. tanno-glükozidok;5. szaponinok (szteránvázas vegyü-

letek és triterpénszármazékok);6. glükoretinek (pl. konvolvulin);7. keserûanyagok;8. növényi festékek (flavonok, anto-

ciánok);9. nem tisztázott szerkezetû anyagok

(brionin, vincetoxin, ononin).A glükoalkaloidok közül a szolanint

tartalmazó mérgezô növényeknek, ígya fekete csucsornak, az ebszôlô csu-

csornak, a termesztett növények közülpedig a burgonya zöld szárának, bioló-giai termésének és megzöldült gumói-nak van a mérgezések kiváltásában na-gyobb jelentôsége.

Mustárolaj- (tio-) glükozidokat szá-mos termesztett és vadon növô keresz-tesvirágú faj tartalmaz. Ezek a növé-nyek tioglükozidáz enzimeket tartal-maznak, amelyek a tioglükozidokat cu-korra, izotiocianátra és hidrogén-szul-fátra bontják le. Ez a lebomlás pl. a sej-tek összeroncsolásakor mehet végbe,és az izotiocianátból tiocianát, kén ésnitril képzôdik.

A ciánglükozidokra a növényi hidro-gén-cianid (kéksav-) mérgezés kapcsánirányult a figyelem. A termesztett cirkok(Sorgum-fajok) elsôsorban a cukorcirokés a szudánifû sarjújában és más pázsit-füvekben a durrin ciánglükozid, a kese-rûmandula (Prunus amygdalus) és másPrunus- (zelnicemeggy, törpe mandula,ôszibarack, kajszibarack stb.) fajokbanaz amigdalin, a lenben és egyes bab-(Phaseolus) és bükköny- (Vicia) fajok-ban a fazeolunatin (linamarin) találhatóemberekre és háziállatokra is mérgezôhatású mennyiségben.

A szaponinok is a nitrogénmentesglükozidok csoportjába tartoznak. Ezekszapogeninbôl és többféle cukorból áll-nak.

A bükkfa (Fagus silvatica) makkter-mése fagin nevû szaponint tartalmaz,amely nagyobb mennyiségben nyersenfogyasztva (makkoltatás) gyomor-bélgyulladást okoz. Ez a hatás azonban amegpörkölt termés etetését követôenelmarad.

Az antociánok közös tulajdonsága,hogy indikátor természetûek, a sejt-nedvben fordulnak elô és aglükonjukaz antocianidin, a flavonol redukáltszármazéka. A növényi festékanyagokközül a gyógyszerként és festékanyag-ként használatos sáfrány- (Crocussativus) bibék helyileg erôsen izgató,abortív hatásúak, nagyobb mennyiség-ben halált, illetve elhullást okozhatnak.

Tiszafa • Taxus baccataA megbetegedés tünetei. A tiszafa le-

veleit, hajtását és magját az állatok vi-szonylag szívesen fogyasztják, ezért amegbetegedés napjainkban is elég gya-kori, jóllehet díszfa. A mérgezô adag azállatok egyedi érzékenységén túl állat-fajonként is erôsen változó.

A fenyôfélék okozta mérgezésekA fenyôk tûleveleit az állatok száraz-

anyag- és karotinhiányos takarmányo-

Vigyázat, méreg!!!

84 Erdészeti Lapok CXXXIX. évf. 3. szám (2004. március)

zásakor, különösen hegyvidéki tájakon,szívesen fogyasztják. Nagyobb mennyi-ségben fogyasztva azonban megbete-gedést okozhatnak.

A megbetegedés tünetei. Nyálzás,száj- és torokgyulladás, rágási és nyelésizavarok, bélsárpangás, késôbb vérömlé-ses gyomor- és bélgyulladás, máskor ve-se- és húgyhólyaggyulladás, gyakori, vé-res vizelés. Súlyos mérgezéskor izgatott-ság, görcsök, tudatzavar, bizonytalan já-rás és teljes bénulás is bekövetkezhet.Boncoláskor a gyomortartalom terpen-tinszaga és a tûlevelek felismerése segítia mérgezés megállapítását.

Nyugati tuja • Thuja occidentalisKeleti tuja • Biota orientalis

A megbetegedés tünetei. Az illóolajerôs helyi izgató hatást gyakorol a bôr-re, belsôleg pedig az emésztôcsatornanyálkahártyáira. Nagyobb mennyiségûzöld növényi hajtásrész elfogyasztásaután – már néhány órán belül – különö-sen a lovak betegedhetnek meg. A tü-netek étvágytalanság, bágyadtság, gyo-mor- és bélgyulladás. Ezekhez vese-gyulladás, vérvizelés, nagyfokú májká-rosodás, vemhes állatokban elvetélés ésbódulat is járulhat, sôt súlyos esetbenlégzésbénulás következtében elhullásis bekövetkezhet. Emberekre is mérge-zô hatású.

Akác • Robinia pseudo-acaciaA megbetegedés tünetei. A robin és

a fazin toxikus fehérje elsôsorban a vö-rös vértesteket agglutinálja és hemo-lizálja, a gyomor és bél falában vérzése-ket, majd fekélyeket okoz. A mérgezéselsôsorban lovakon gyakori. 250–300 gkéreg vagy fiatal hajtásrész elfogyasztá-sa elegendô a mérgezés kiváltásához.Hasi fájdalmak (kólikás nyugtalanko-dás), dühöngésig fokozódó erôs izga-tottság, remegés, általános görcsök,kezdetben szapora, késôbb pedig ne-hezített légzés, szapora és kopogó szív-verés a leggyakoribb tünetek. A nyálka-hártyák sárgás színûek, a nyelv világos-zöld színû, „márványozott”. A betegségteljes kifejlôdését tompultság és a hátbénulása mutatja. A megbetegedés sú-lyos esetekben már az elsô-második na-pon elhullással végzôdik. Hasonló tü-netek között embereken (gyerekeken)is tapasztaltak megbetegedéseket.

Mezei szilfa • Ulmus minor(Ulmus campestris)

A megbetegedés tünetei. Nagyobb(6–10 kg feletti) mennyiségben etetettlevél- és hajtásrészektôl tehenekben

idegrendszeri rendellenességek, moz-gászavarok, májelfajulás és súlyos bél-sárpangás figyelhetô meg.

TölgyfélékA Quercus-fajok hatóanyaga és mér-

gezô hatásaA megbetegedés tünetei. A megbete-

gedés már 2–3 kg fiatal tölgyfahajtás,tölgyfarügy vagy tölgymakk tartós fo-gyasztása után bekövetkezhet, általá-ban vérömléses bélgyulladás és vese-gyulladás képében. A beteg állatokonétvágytalanság, elesettség, bágyadtság(ritkábban izgatottsági tünetek), kérô-dzési zavarok, láz, majd bélsárpangásfigyelhetô meg. Egy-két hét múlva a le-soványodott állatokon, a test különbö-zô helyein terjedelmes, vizenyôs beszû-rôdéseket, a vizeletben pedig több-ke-vesebb fehérje és vér megjelenését is ta-pasztalták. Különösen érzékenyek irán-ta a tejelô tehenek és általában a kérô-dzôk. A ló, a baromfi, a juh és a sertésérzékenysége a felsorolás sorrendjébencsökken.

Bükkfa • Fagus silvaticaA megbetegedés tünetei. Az állatok a

friss lombozattól vagy a termés héjré-szeitôl betegedhetnek meg. Több napigtartó hányást, hasmenést, görcsöket,bénulást okoz. Háziállataink közül kü-lönösen a lovak érzékenyek, és a leírttünetekhez reszketés, klónikus éstetániás görcsök, támolygó járás, öntu-datlanság is csatlakozhat.

Rezgô nyárfa • Populus tremulaA megbetegedés tünetei. Megbete-

gedést többnyire a nagyobb mennyi-ségben elfogyasztott rügyezô hajtásré-szek és a fiatal lombozat okozott lova-kon és szarvasmarhákon, amelyért el-sôsorban az illóolaj hatóanyagai és akorticin a felelôs. A testhômérsékletemelkedése, továbbá szívrendellenes-ségek a betegség jellemzô tünetei. Már3–5 kg-nál nagyobb mennyiségû lom-bozat etetése betegítô hatású lehet.

Magas kôris • Fraxinus excelsiorA megbetegedés tünetei. Bár a nö-

vény hajtásait takarmányszûk évekbenlombtakarmányként etetik, frissen na-gyobb mennyiségû lomb és hajtásrészetetése – különösen tehenek és juhok –megbetegedését okozhatja. Fájdalmastekintet, nyögés, a kérôdzés elmaradá-sa, étvágytalanság, tejcsökkenés,emésztési zavarok, bélsárpangás, a hô-mérséklet emelkedése (40 °C-ig) a gya-koribb jellemzô tünetek.

Csíkos kecskerágó • Euonymuseuropaeus

A megbetegedés tünetei. Nagyobbmennyiségû termés- és hajtásrész a ju-hokat, a kecskéket és a lovakat megbe-tegítheti. Emberekre is mérgezô hatású.Gyermekek már 36 termés elfogyasztá-sa után meghaltak. A betegség tüneteigyakran 15–16 óra múlva mutatkoznak.Leggyakoribb tünetek: heves gyomor-és bélgyulladás, vízszerû, véres hasme-nés, máskor bélsárpangás, a testhômér-séklet gyors emelkedése, légszomj, vér-keringési zavarok, heves merev- és rán-gógörcsök, elesettség, teljes kimerült-ség. A súlyosan beteg állatok rendsze-rint már 3–4 nap alatt elpusztulnak.

Bengefélék – RhamnaceaeVarjútövis • Rhamnus catharticus

A megbetegedés tünetei. Nagyobbmennyiségû hajtásrész vagy termés elfo-gyasztásától hányás, hasmenés, gyomor-,bél- és vesegyulladás, tejelô állatokontejretenció, vemhes állatokban elvetéléskövetkezhet be. Régebben az ember-gyógyászatban az emodin glükozidot,hashajtó hatása miatt, kiterjedtebbenhasználták, sokaknak azonban a leírtak-hoz hasonló tünetek között megbetege-dést okozott, s ezért ma már mellôzik.

Kutyabenge • Frangula alnusA megbetegedés tünetei. A friss ké-

reg vagy a nagyobb mennyiségben el-fogyasztott hajtásrész háziállatainkbanmegbetegedést okozhat, amelynek tü-netei hányás, heves kólikás fájdalmakés vízszerû, véres hasmenés, vemhes ál-latokban elvetélés, a vizeletkiválasztószervek gyulladása. Ritkábban az éret-len termés elfogyasztásától vagy a fris-sen begyûjtött kéregbôl készített has-hajtó teától emberek (gyerekek) is meg-betegedtek.

Borostyán • Hedera helixA megbetegedés tünetei. Belsôleg

gyomor-, bél- és vesegyulladást, ma-kacs hasmenést és ezekhez kapcsolódóidegrendszeri tüneteket okoz. Szarvas-marhák elhullását tapasztalták, miutánazok nagyobb mennyiségû borostyán-levelet fogyasztottak. Más esetekben atejlázhoz hasonló tüneteket és tejkáro-sodást észleltek.

Gyermekek a borostyán termésénekmegevésekor súlyosan megbetegedhet-nek.

Bodzafélék – CaprifoliaceaeA megbetegedés tünetei. Bár a földi

bodza hajtásait és termését áthatóan kel-

Erdészeti Lapok CXXXIX. évf. 3. szám (2004. március) 85

lemetlen illata miatt az állatok általábanelkerülik, kiéhezett állatok, fôként juhok,nagyobb mennyiségben elfogyasztvanyálkahártya-gyulladás, makacs, gyakranvéres hasmenés, a vizeletkiválasztás ésizzadás fokozódásában, támolygó járás-ban megnyilvánuló tünetek között meg-betegedhetnek. Hasonlóan betegedhet-nek meg a háziállatok a fekete bodza haj-tásrészeitôl és zöld, éretlen termésétôl.Az erôs hashajtó hatást gyantaszerûanyagainak tulajdonítják.

Viburnum-félékHatóanyagaik. Mindkét faj hajtása,

kérge, levele és termése glükozidot ésviburnin gyantaszerû keserûanyagot,gyantát, illóolajat, ezenkívül a termés

szaponint és 3% körüli cseranyagot tar-talmaz. A termés fôzéssel elveszíti mér-gezô hatását.

A megbetegedés tünetei. Nagyobbmennyiségû friss hajtás, levél vagy ter-més elfogyasztása után súlyos – néhaelhullással végzôdô – gyomor- és bél-gyulladást tapasztaltak, amelyhez szar-vasmarhákon öklendezés, böfögés ésvérvizelés tünetei is csatlakoznak. Va-dak (ôzek) elhullással végzôdô megbe-tegedését is megfigyelték.

Közönséges fagyal • Ligustrum vulgareA megbetegedés tünetei. Az egész

növény keserû ízû, a háziállatok mégiselfogyaszthatják, és hányás, hasmenés,a hátulsó testfél bénulása, az érverés-

szám, valamint a testhômérséklet növe-kedése figyelhetô meg, sôt gyakran márkét nap alatt elhullás is bekövetkezhet.A legérzékenyebb iránta a ló, legkevés-bé a kecske. A termését gyerekek is el-fogyaszthatják és az említett tünetekközött megbetegedhetnek.

Vadgesztenye • Aesculus hippocas-tanum

A megbetegedés tünetei. Elsôsorbanéretlen, zöld terméshéja és kisebb mér-tékben a mag, a kéreg és a levél gyo-mor- és bélgyulladás tünetei közöttokozhat megbetegedéseket növendékállatokban és emberekben (elsôsorbangyermekekben).

Pápai Gábor

Az erdôket járó kisgyerek akaratlanul isfelfigyel a kecses és oly különös tollakkalékeskedô madarakra. Az érdeklôdéstmég csak fokozza a madarak gyönyörûéneke. Eleinte persze csúzlival, majd lég-puskával hoztuk kézközelbe „ôket”.

A madarak meghatározása sem köny-nyû, mikor még minden ismeretlenelôttünk. (Nincs távcsô, oktató, ki márismeri ôket.) De talán ez a csodálatos,ha magunk határozzuk meg és a rácso-dálkozás ámulata örök emlék marad.

– Mi lehet!? Egy szép madár, lepke,virág... és nincs ki megmondja. – A szaj-kónak egy piciny elhullt tolla elég,hogy tudd, „ô” az!

Ám egy piciny toll eltérô rajzolatadöntô a pipisek, cankók azonosításánál.

Több dolog segít még a madarak be-azonosításában. Fôképp a hangjuk. Néhaelég egy szippenô vagy hiüü kiáltás, hanem is látjuk a repülô, rejtôzködô madarat.

Vannak, melyeket röptükrôl is felis-merhetünk. Sokszor egyedi az egyenesvonalú vagy hullámzó, csapongó, gyorscikázásból levágódó, avagy spirálosanénekelve emelkedô fajok viselkedése.

Még rengeteg, más megfigyelés se-gíthet: fészek vagy odú, fán vagy földönés a fészek alakja, bélelése, anyaga, atojásainak színe, száma stb.

– De ezekhez sok év és sok út, erdô-rét, szakadékok bejárása kellett! –

...De akkor még: barátom kicsinykönyve Vertse: „A kert madárvilága” voltaz „imakönyvünk!” Tanáraink megtagad-ták (komoly könyvük) megtekintését.Egyszer szégyenkezve hagytuk ott kitö-mött madarunkat „Visi”-nél, mert ennyipénzünk nem volt.

Dacból ezért bátyám, Horváth Lajos– aki késôbb a csurgói gimnázium taná-ra lett – megtanulta a „preparálást!”

Hosszú lenne mind felsorolni a Zse-licben megfigyelt madarak nevét. Közel130 faj, ebbôl több téli vendég vagycsak átrepült példány volt.

Pár ritkább fajt említenék közülük. Atéli vendégek: csonttollú madár, ke-resztcsôrû, léprigó, nagyôrgébics, kissárszalonka, törpesármány, hósármány,zsezse, kis sólyom és egy uhu bagoly. Anyáriak: szalakóta, jégmadár, piripió,kékbegy, kövirigó, örvös rigó, örvöslégykapó.

Enyezden egy alkalommal kisõrgébicset és pásztormadarat sikerültlátni. Más alkalommal – Márcadónálegy fekete gólyát és egy kerengô rétisast láttunk. A ragadozó madarak gyorsmozgással sokszor áthúznak a térség fe-lett. Többször láttunk így vörös kányát,darázs ölyvet, hamvas réti héját.

– Hogy hol fészkelnek!? Ehhez többidô kéne s több ember! –

Még nehezebb megfigyelni az alko-nyat és sötét éjszaka madarait. Ezek abaglyok, a kecskefejô és az erdei szalon-ka is. Már mondani sem merem, hogymennyire megritkultak. A fôleg hangjuk-ról felismert törpekuvik, gyöngybagoly –nem hallható! Egy-egy felriadt macska-baglyot láttam nappal, bükkös szurdok-ban. Néha fenyôn megbúvó 8–10 erdeifülesbaglyot sikerült megfigyelnem. Oly-kor tavaszi, ôszi vonuláskor Ropolybanés a Nádasdiban egy felcikázó szalonká-ban gyönyörködhettem.

Egy-egy madárfaj eltûnése vagy ter-jeszkedése itt a Zselicben is szembetû-

nô! A rég nem vagy ritkán látott mada-rak ma éven át itt vannak. Pl.: ökör-szem, holló, feketeharkály... De eltûn-tek a szép szalakoták, a tücsökmadár, ahantmadár, a kékbegy, a kabasólyom.A régen gyakoribb nyaktekercs, fürj, fo-goly, vércse, vadgerle is ritkaság lett.

– Vannak, akik látják a fától az erdôt!Benne a nevetségesnek nézett apró élô-lényeket: lepkéket, virágokat, boga-rakat... Nekik öröm, élmény, felüdülésés néha életkedvüket adja vissza egy er-dei barangolás...

Z. Horváth József

Csapody IstvánemlékszámA Debreceni Egyetem botanikai-termé-szetvédelmi folyóirata, a Kitaibelia 2003.évi kötetét dr. Csapody István erdômér-nök-botanikus emlékének szentelte. Aközel kétszáz oldalas kiadványban dr.Szodfridt István emlékezik évfolyam-társára és botanikus barátjára, AndrássyPéter az Alpok és a Magas-Tátra nö-vényvilágát kutató Csapody Istvánt mu-tatja be, Gustav Wendelberger, ErichHübl és Kurt Zukrigl professzorok pe-dig nemzetközi kapcsolatait, eredmé-nyeit méltatják. E sorok írója a nyugat-dunántúli botanika kimagasló alakjánakszakmai életrajzát és irodalmi tevékeny-ségének bibliográfiáját állította össze.Emlékeztetni szeretnénk arra, hogy aKitaibelia elsô kötete Tallós Pál –Csapody István évfolyamtársa – emlékétôrzi. Mindenképpen megtisztelô, hogy arangos folyóirat méltó módon emléke-zik kiváló erdész-botanikusainkra.

Dr. Bartha Dénes

Madarak a Zselicben

86 Erdészeti Lapok CXXXIX. évf. 3. szám (2004. március)

motto: Legyen a szó mindig szabad...

Az átlagos magyarországi erdészetnélnagyobb területen és tizenhat településtérintô erdôk kezelésében érdekelt er-dészet, nyolc település esetében tájvé-delmi körzetben is rendszeresen végezmunkákat, immár több, mint huszonötéve. Ezekben az erdôkben az 1996 ótaérvényes, a tájvédelmi körzet munka-társaival együttesen elfogadott erdészetitervek (erdôterv) alapján folyik az erdé-szeti szakmai, adott esetben egyszer-smind természetvédelmi munka is.Tudva azt, hogy pl. a következôkbentárgyalt kiemelt természeti területen afeketefenyô telepítése ma is a legered-ményesebb a nagy eróziós veszély ésannak a csökkentése miatt (amely tele-pítési múlt évszázados erdészeti tevé-kenységet fog át), és tudva azt is, hogyadott azonos helyen a kopárfásítás er-dészeti érdeke ma már ütközik a védettreliktumnövények és társulásainakfenntartási érdekeivel.

A tájvédelmi körzetben 1994 óta er-dôrezervátum is elkülönül, amelyben atermészeti értékeket és a megelôzô idô-szakokban végzett szakmai munkákatEurópa Diploma minôsíti 1995-ben, ésaz elismerés folytonosságát deklarálja2000-ben.

Az erdészet az 1980-as évek kezdeté-tôl (a tájvédelmi körzet megalakulásátkövetôen, jóval a nemzeti park létreho-zása és az 1996. évi LIII. trv. hatályba lé-pése elôtt) vesz részt aktívan és kezde-ményezôen a jelzett területek komplexvédelmét segítô, vagy a megjelölt priori-tásokhoz igazodó munkákban. Az idô-szak elején a természetvédelmi igazga-tóság és a tájvédelmi körzet vezetôi, be-vont szakértô által javasolt és kijelölthelyszíneken, a zárt feketefenyvesekmegbontásával, a természetes „lékek”kibôvítésével, a reliktum ritkaság élôhe-lyének visszahódítása érdekében tör-téntek a kezdô lépések, az elsô fahasz-nálati és ápolási munkák („A termôhe-lyek eredeti fafajösszetételének a hely-reállítása így még lehetséges...” – dr. Já-ró Z.). A törekvés sikerrel járt, az évti-zed közepére, végére az alapcélhoz ve-zetô elsô lépések mellett, más elemek(nyilt és zárt szikla-gyep részei) élettereis stabilizálódott, kismértékben bôvült(a meredek D-i lejtôk, illetve az É-i lej-tôk kb. felsô harmada). „Ezeken kívülesô bokorerdôk, mészkedvelô tölgye-

sek helyére telepített feketefenyvesekkiváltása nem indokolt, a kiritkulófeketefenyves helyére visszatérnek (amár nem erodált talajon – a szerzô) akorábbi lombos erdô fajai.” (dr. Járó Z.)Kissé javultak a madárfauna életlehetô-ségei. 1992-ig 23 helyen létesített az er-dészet kisebb-nagyobb lombos fafajú„szigeteket”, védôkerítést épített és ke-zelt. Jelentôsen sikerült mérsékelni, denem sikerült teljesen megszüntetni anagyvad jelenlétét (ebben közrejátszotta lovasok, a terepmotorosok és gyalo-gosok gyakori kerítés-rongálása is).

1992-ben és 1995-ben egy hegyge-rinc közeli és egy szurdoki fenyvesbenerdôtûz pusztított (gondatlanság?),együttesen 5,5 hektár területen. Az ol-tásban és felügyeletben az erdészet dol-gozói és az általuk szervezett helyi ön-kéntesek vettek részt a tûzoltósággalegyütt. A jelentôs anyagi terhet is jelen-tô események után, saját erôbôl és ter-mészetvédelmi anyagi támogatással fel-dolgozták az égett erdô faanyagát, utá-na erdôsítést végeztek lombos fafajok-kal. Az ápolások során a felsarjadó ele-gyeket is segítették. Az égett terület fe-lén 2002-ben befejezték az erdôsítést.

A tájvédelmi körzet más részein, denem védett területeken is a hasonlóigyekezetüket (ôshonos fafajú erdôkvisszaalakítása) példázza számos, erdei-és feketefenyvesben teljesített átalakító

kezdeményezésük. Helyenként a termé-szetes alapra lehet építeni, másutt mes-terséges erdôsítéssel is segíteni kell.

Ezekkel a munkákkal azonos idôbensajátos törekvés a védett területekenvéghasznált akácosok, más fenyvesekátalakítása egyéb lombos fafajú erdôk-ké. Többnyire ezek a munkák is a köz-célú agrártámogatásból nyernek fede-zetet, idônként a természetvédelmiszervezet is hozzájárul a többletápolásimunkák finanszírozásához.

Az erdészet fokozottan védett területe-in található egészséges, értékes, idôs töl-gyes, tölgyes-bükkös erdôkben a nagy-vad még erôteljesebb visszaszorítása mel-lett megtették az idôben elnyújtott, a tár-sulás fafajainak életerejére kiemelten épí-tô, egyúttal a tartamosságot megtestesítôerdôkép kialakításának elsô lépéseit.

A fentiekkel is foglalkozó erdészettehát, a nyilvánvaló (elvárt) gazdálko-dási érdeke mellett, részt vállalt és vál-lal a természeti értékek védelmének,tartós megôrzésének amunkáiból. Nyil-ván hangoztatja, hogy ennek a folytatá-sához az arra rendelkezésre álló pénz-forrásokból – többletkiadásainak fede-zésére – további, erre a célra elkülöní-tett támogatásokhoz kíván jutni. Azilyen támogatások az érzelmi kötôdé-sen túl, megújuló lendületet adhatnakaz újabb diplomás munkákhoz.

Apatóczky István

Erdészettôl –Európa Diplomáig

Az Öko-Fórum Alapítvány és az Orszá-gos Erdészeti Egyesület gondozásábanjelent meg Franz Lohri és AstridSchwyter erdôpedagógiai mûve. Aszerzôk szándéka szerint kézikönyv,gyakorlati útmutatásokkal, erdei veze-tési ötletekkel és példákkal. A kiad-ványban több évtizedes munkájukeredményeit foglalták össze. Céljuk azvolt, hogy az emberekkel, elsôsorban agyermekekkel megszerettessék az er-dôt. Mindenekelôtt az, hogy érzelmileghozzák közel hozzájuk, majd megfele-lô ismeretek átadása után késztessékôket – az egész társadalmat – az erdôkvédelmére.

Úgy érezzük ezt a feladatot az er-dészeknek, az erdô házigazdáinak ésa pedagógusoknak, a gyermekek ne-velôinek közösen kell megoldani. A

mû hiánypótló a hazai környezeti ne-velés területén. Jól tagolt, könnyen át-tekinthetô módszertani anyag. A gya-korlattal átszôtt elméleti fejezetekettevékenységi formák, szenzitív játé-kok sokasága teszi gazdaggá. Ezértajánljuk a könyvet mindazoknak, akikkörnyezeti nevelésük színteréül az er-dôt választják, erdei iskolát vezetnek.

A kiadvány ára 1450,- Ft.A kiadvány megvásárolható az Or-

szágos Erdészeti Egyesületnél (1027Budapest, Fô u. 68., tel. 201-6293) azÖko-Fórum Alapítványnál (1386 Buda-pest, Pf. 986., tel. 269-5201/117), a Kör-nyezetvédelmi és Vízügyi MinisztériumZöld Boltjában (1011 Budapest, Fô u.44-50).

Darabont TeréziaÖko-Fórum Alapítvány

Találkozzunk az erdôben!

Erdészeti Lapok CXXXIX. évf. 3. szám (2004. március) 87

Erdei vasutunk története, mint ahogyanaz egy száztizenhat éves létesítményhezillik, gazdag fordulatokban és váratlaneseményekben.

E leírás terjedelme nem teszi lehetô-vé minden apró esemény ismertetését,de remélhetôleg a fontosabb részlete-ket sikerül benne összefoglalni és köz-readni.

Nehezíti a krónikás dolgát az a tény,hogy történeti iratanyag csak elenyészômértékben maradt fenn, mert az üzemirattárát a háborút követô számtalan tu-lajdonosváltás, átszervezés szinte teljesmértékben fölemésztette. Így csupánnéhány fennmaradt korabeli irat, egy-két háború elôtti és utáni fénykép hasz-nálható fel.

A Hegyköz és a Zempléni-hegységlakosságának még élénken él emléke-zetében a MÁV által üzemeltetett hegy-közi kisvasút mûködése és 1980-banoktalan, a nemzetgazdaság és a helyi la-kosság érdekeit semmibe vevô felszá-molása. Erdei vasutunk fennmaradásá-nak ekkor voltak a legrosszabb kilátá-sai, pontosabban vázolva helyzetét „ko-porsója a sír szélén állott”. Pedig enneka vasútnak jobb sorsot és sokkal hossz-abb életet álmodtak építôi.

Megépítése közvetetten az országfontos sorsfordulójához az 1867-es ki-egyezéshez kapcsolódik. A kiegyezéstkövetô gazdasági fellendülés nyers-anyagigénye megnôtt. Új, addig érintet-len területeket kellett bevonni a terme-lésbe. Ilyen volt a Kemence-patak völ-gyében elterülô erdôség, akkori nevén„rengeteg” is. A gróf Károlyi családévolt ez az erdôbirtok, akik mintaszerû,már akkor üzemtervezésen alapuló er-dôgazdálkodást végeztek.

Karomy Jusztinián mérnök 1887-ben készítette el az erdei vasút terveit.Az építést Pechan Gusztáv erdômestervezette 1888-ban. A munkálatok során6,8 km hosszú 700 milliméteres nyom-távú úgynevezett „erdei görpályát” léte-sítettek, amely a Pálháza Ipartelepen lé-vô faraktár és a Kôkapu szikla alatti (amai tó helyén) erdei rakodó közöttépült meg. Ennek a vasútépítésnek ajelentôségét talán akkor tudjuk jobbanfölmérni, ha figyelembe vesszük azt atényt, hogy Magyarországon – a törté-nelmi Magyarországról van szó – 1875és 1900 között összesen 35 km erdeivasút épült. (dr. Pankotai Gábor–dr.Herpay Imre: Erdészeti szállítástan1965 Mg. Kiadó )Késôbb az Ipartelepen

„ fûrészmalom” épült, melyet ez a vas-útvonal látott el a Kemence-patak völ-gyébôl kitermelt faanyaggal. A pályaKôkaputól lefelé folyamatosan lejt 5-21ezrelék közötti mértékben. Az üres ko-csikat lóval vontatták föl. Lefelé a ko-csik önsúlya, valamint a rakomány sú-lya képezte együttesen a gravitációshajtóerôt. Ebben az idôben az elneve-zése is ennek megfelelôen „Lóré” volt.

Az erdei vasút rövid idô alatt igazol-ta építésének gazdaságosságát. Ennekköszönhetôen 1903-ban a vonalat to-vábbfejlesztették. Nem kis nehézségárán meg kellett építeni a kôkapui kas-tély alatti alagutat, 37 méter hosszban átkellett törni a tömör sziklát. Az alagútmegépítése tette lehetôvé azt, hogy avasút fôvonalát 4,2 km-rel meghosszab-bítsák. A végállomás a „Susulyának” ne-vezett erdôrészbe került ( a Kis-Koprinacsúcs alá).

Az erdei görpályáról – nevezhetjükfôvonalnak is –, ami a Kemence-patakvölgyében épült ki, idôvel leágazásokatés 1–3 km hosszú mellékvonalakat épí-tettek ki:

– a Komlósi-völgybe 1910 m hosszan,

– a Határ-völgybe 1660 m hosszan,ebbôl 700 m-t felszedtek 1944-ben

– a Káváskúti-völgybe 1820 m hossz-ban (itt csak dupla nyomkarimás jármû-vek szállítottak, kizárólag lóvontatássalaz erôltetett ív- és lejtviszonyok miatt,

– az Ördög-völgybe 345 m hosszban,– a Három-forrás (Szarvaskô) felé 84

m hosszban.Így a kisvasúti vágányhálózat fény-

korában elérte a 17 km vágányhosszat.Az elsô gôzmozdonyt, ami leváltotta a

lovakat, 1902-ben alkalmazták a vona-lon. Mûködése nem aratott átütô sikert,mert a kéménybôl kicsapó szikrák többerdôtüzet okoztak a Kemence-patak völ-gyében.1906-ban le is állították a gôz-mozdonyt és visszatértek a lóvontatásra.

A gôzmozdonnyal való vontatás az1920-as években tér vissza. Ekkor mármegoldva a szikrafogás problémáját,véglegesen kiszorítja a fôvonalról a ló-vontatást. Az erdei vasút elsô gôzmoz-donyainak egyike a KEMENCEPATAKnevet viselte. Készítette a Weitzer JánosGép- és Wagongyár Vasöntôde Rt. Ara-don. Gyári szám : 26/1898

Nyomtáv : 700 mmKapcsolt kerék párok száma: 2Megrendelô: gróf Károlyi László er-

dôbirtokosA 30-as évek közepén érkezik egy

magyar gyártmányú gôzmozdony a vo-nalra, amelyik a BIMBÓ nevet kapjasínre helyezéskor. A név és viselôjerendkívüli módon elnyeri a környékbe-liek szimpátiáját olyannyira, hogy ez anév végigkíséri a kisvasutat a mai na-

116 éves a Pálházi Állami Erdei Vasút

1. kép. Erdei munkák ellenôrzésére kiszállás lóvontatású pályakocsival az 1920-as években)

88 Erdészeti Lapok CXXXIX. évf. 3. szám (2004. március)

pig. Eredeti viselôjét valószínûleg márrégen beolvasztották.

Az elsô világháborút követôen fel-lendülés tapasztalható a vasút életében.Az 1924-ben megépített Sátoraljaúj-hely–Füzérkomlós keskenynyomközûgazdasági vasút megteremtette a lehe-tôséget az országos vasúthálózat teher-fuvarozási rendszeréhez való csat-lakozásra. Ez a csatlakozás a nyomtávkülönbözôsége miatt csak átrakássalmûködött. A csatlakozási lehetôség ké-sôbb személyszállítási profillal bôvülve1980-ig a MÁV-hoz tartozó „hegyközi”kisvasút megszüntetéséig állott fenn.

1947-ben az államosítások során azállami erdôgazdaság vette át a grófi csa-lád erdeivel együtt az erdei vasutat is:1970. január 1-ig a Zemplén-hegységiÁllami Erdôgazdaság, ezt követôen aBorsodi Erdô- és Fafeldolgozó Gazda-ság 1994-ig, majd jogutódja és jelenlegiüzemeltetôje az ÉSZAKERDÔ Rt.

1947-ben az államosításon kívül mégegy nagy esemény történt a vasút életé-ben, nyomtávbôvítés 700 mm-rôl 760mm-re.

A világháború utáni újjáépítésheznagy mennyiségû faanyagra volt szük-ség, így elôtérbe került a fakitermelésés a faanyagszállítás is. A szûkös gépko-csipark csak kis részt tudott ebbôl ellát-ni, azt is nehezen, a lehetetlen erdei út-

viszonyok miatt. A feladat nagy része avasútra hárult.

A nyomtávbôvítés folytán a MÁV akisvasút teherkocsijait föl tudta vontatniaz erdei rakodókra (Komlósi-völgy–Ka-vicsváltó–Határ-völgy–Három-forrás)és ott kézi rakodással fölterhelni rájuk afaanyagot. A megrakott szerelvény Sá-toraljaújhelyen át Sárospatak átrakóál-lomásig vitte azt az ipari vagy tûzifát,amit az ország többi részébe azután a„nagy MÁV” fuvarozott tovább. A kisvo-nat közvetlenül a helyszínre szállította asa.újhelyi fagyártmány-üzembe küldöttipari fát, valamint Sa.újhely, Sárospatakés a Bodrogköz tûzifáját.

1958-ig kizárólag teherforgalmat bo-nyolított a kisvasút, ekkor valósult mega régi elképzelés, a menetrendszerûszemélyszállítás. 1958 és 1964 közöttgôzmozdonyos vontatással, majd eztkövetôen a jelen idôszakig dízelmozdo-nyokkal.

1980-ban bekövetkezett az az ese-mény, amitôl a környék lakossága mártöbb éve tartott , megszüntették a hegy-közi kisvasutat. A MÁV-tól eltérôenazonban az erdôgazdaság nem bontattaföl a vonalat, csupán üzemszünetet ren-delt el, ami 9 évig tartott.

1989-ben ébredt fel „Csipkerózsika”álmából újra az erdei kisvasút. Nagymé-retû társadalmi összefogással épült újjá

a Pálháza-Ipartelep–Kôkapu közötti 7km-es szakasz, amit ugyanabban az év-ben augusztus 20-án adtak át a közfor-galomnak, a turisták és a természetba-rátok népes táborának.

1990-ben a vonal további 1 km-relgyarapodott Kôkaputól a rostallói turis-taház végállomásig.

1996-ban újra bôvült az erdei vasút.Ezúttal a község felé épült meg az Ipar-teleptôl 1300 folyóméter hosszú vá-gányszakasz, méghozzá a korábbihegyközi kisvasút felszedett felépít-ményének a helyén.

Az azóta eltelt idôszak bizonyítottaaz erdei vasút létjogosultságát. Évrôl év-re több utas utazik és keresi fel a Ke-mencepatak gyönyörû völgyét.

A vasútvonal jelenlegi hossza Pál-háza község megállóhelytôl – Rostallóvégállomásig 9163 vágányfolyóméter. Avonal 1988-ban Pálháza-Iparteleprôl ki-indulva került felújításra. Az elsô 4 km,amit 88-89-ben újjáépítettek 23,6 kg/fmsúlyú vasutas nyelven kis i) sínekkel,1,5 m hosszú telítetlen akác talpfákon,nyíltlemezes síncsavaros kötéssel és he-vederes illesztéssel épült. Talpfa-kiosz-tás 70 cm. Az ágyazat anyaga andezitzúzott kô. A 41+00szelvénytôl Rostallóvégállomásig1989–90-ben csupán fel-újulás történt. Helyi kôzetbôl készültágyazatban a meglévô vasbeton aljakra

A SILVA REGINA 2004 szakvásárt kísérô rendezvények programterve

A SILVA REGINA 2004 szakvásár kísérô rendezvényeinek elôkészítésébena Lesnická práce és a Silvajagd kiadók, a Cseh- és Morvaországi Vadász-egyesület, a Fegyverek és Lôszerek Gyártói és Kereskedôi Egyesülete, a

Cseh Méhészszövetség, valamint a Lesy ÈR vállalat vesz részt.A szakmai szemináriumokat aktuális kérdéskörökre összpontosítják: a Natura 2000 és az erdô-gazdálkodásra, valamint a vadászatra gyakorolt hatásai, az erdôgazdálkodási tanúsítványok tí-pusai, a faárak és a fakereskedelem, a vadászat, az erdôgazdálkodás az EU-csatlakozásnálkérdéseivel foglalkoznak a szakmai résztvevôk.Ezenkívül folynak egy trófeakiállításnak, a használatos vadászeb-fajok kiállításának, az erdô-gazdasági, vadászati és mezôgazdasági terepjáró jármûvek menettulajdonságait bemutató aka-dálypálya elôkészületei, a külföldön dolgozó erdôgazdálkodási szakemberek találkozójának, afavágó-show, a lézeres és sörétes lôtér, a fafaragók és solymászok munkáját bemutató rendez-vények, a szakmai pódiumbeszélgetések, a látogatóknak kiírt versenyek és számos más érdekes rendezvény elôké-születei, nem csupán a szakmai látogatóknak, hanem a széles nagyközönségnek is.

Kiállítóknak bôvebb felvilágosítással szolgálIng. Petr Navrátil projektvezetô úr

Ing. Marie Surková vásárigazgató, kiállítói tanácsadásBrno Vásárváros, 1-es ágazat, Výstavištìì 1, CZ–647 00 Brno

tel.: +420 541 152 834, fax: +420 541 153 068, e-mail: msurkova@bvv.cz

További felvilágosítással szolgálunk az Interneten az alábbi honlapokon:

www.techagro.cz, www.animal-vetex.cz, www.silva-regina.cz

Erdészeti Lapok CXXXIX. évf. 3. szám (2004. március) 89

nyíltlemezes síncsavaros lerögzítéssel10,9 kg/fm súlyú sínpárok alkották avasúti pályát hevederes illesztéssel. Abetonalj kiosztás itt is 70 cm volt. Ez aszakasz nem bírta a növekvô terhelést,ezért 1992-tôl kezdôdôen évente 4-500vágányfolyóméter hosszban átépítésrekerült nagyvasúti rövidített talpfákkalés 23,6kg/fm súlyú sínekkel. Jelenlegmár csak a kôkapui alagút és a rostallóivégállomás összesen mintegy 400 vá-gány-folyóméteres szakasza vár átépí-tésre.

Az ágyazatot bontott és átrostáltnagyvasúti zúzott andezit kô, illetve he-lyenként a környezetbôl származó helyikôanyag képezi. A vasúti pályán 17 dbkisebb és nagyobb híd és 18 db átereszbiztosítja a pályatest víztelenítését. Alegnagyobb nyílású híd az Ipartelep ésPálháza megállók között ível át a Bózs-va patakon 10,76 m nyílással.

Az erdei vasút egykori kiindulási pont-ja „Fejállomása” Pálháza-Ipartelepen volt.Ma is itt található rendelkezô állomása,forgalmi irodája, fûtôháza és javítómûhe-lyi bázisa.

Pálháza-Ipartelep még a grófi urada-lomban alakult ki. Elôször a „Lóüzemûgörpálya” kiindulópontján létesült azakkori faraktár. Ezt követôen a múltszázad elején létesült itt egy kisebb „fû-részmalom” a mai Fûrészüzem elôdje-ként. 1923-ban a hegyközi gazdaságivasút központi állomása, fûtôháza és ésjavítóbázisa épült ki munkáslakásokkalés az erdészeti személyzet részére szol-gálati lakásokkal. A II. világháborút kö-vetô években a javítóbázis bôvítésévelés a tehergépkocsik megjelenésével jöttlétre az Erdôgazdasági Szállítóüzem ésa Mûszaki Erdészet. (MÁLLERD). 1956-ban megnyílt a külszíni perlitbánya ésörlôüzem az Ipartelep közvetlen szom-szédságában. (Ma ipari parknak nevez-hetjük .)

Az egykori hegyközi kisvasút pálya-mesteri épületében rendezték be az Er-dészeti és Vadászati Gyûjteményt(1991.), melynek belsô és külsô kiállítá-sát szívesen látogatják az erre járó turis-ták és szakmabeliek. Itt található az Er-dész Emlékmû , mely a Zempléni-hegy-ségben egykor dolgozó erdészeknek éserdei munkásoknak állít emléket és ki-fejezi a jelenkor tiszteletét.( 2000-benállíttatta az OEE Sárospataki Csoportja.)

A teher- és személyforgalmat az1980. január 1-én elrendelt üzemszüne-tig háromféle kocsitípussal látta el avasútüzem. A teherszállításhoz, ami tu-lajdonképpen faanyagszállítást jelen-tett, kétféle kocsitípus volt használat-

ban: a rönkökhöz a „truck párok”, a rö-vid választékhoz a platós kocsik. (Szük-ség esetén ez utóbbiakon is szállítottakrönköt vagy feldolgozási fát.) A sze-mélyszállítást 4 db zárt személykocsivallátta el az erdei vasút. Ezek 2 tengelyesMÁVAG kocsik voltak. Gyártási évük1959., közülük 3 db ma is üzemel. Avontatást két C-50-es típusú dízelmoz-dony végezte. Az erdei vasút teljesítmé-nye 1980-ig, egész éves üzemelés mel-lett évi 6-8 ezer köbméter faanyag +15 -18 ezer utas szállítása volt. A PÁEV ne-vet hivatalosan 1975-ben kapta. AddigKemencepataki Állami Erdei Vasút né-ven mûködött. Feltámadását követôen1989-ben idôszakos féléves üzemelésmellett, április közepétôl október köze-péig az utaslétszám 19 562 fô volt. Fa-anyagszállítást ettôl az idôszaktól fogvaa vasút már nem végzett.

Az utazók száma évrôl évre növek-szik, ez a tendencia az újraindítás ótatöretlenül emelkedik. Az erdészetnek abeindítást követôen kétévenként kellettátalakítani egy-egy korábbi tehervagontnyitott személyszállító kocsivá a növek-vô igények kielégítése végett. Ezeket aközkedvelt kocsikat, máig 6 db-ot, azerdészet saját tervezéssel és kivitelezés-sel építette. Ezekbôl eddig 4 db-otugyancsak házi konstrukcióban sikerültkönnyû, esztétikus (2.kép) polikar-bonát tetôvel ellátni, ami megvédi azutasokat a hirtelen jött nyári záporoktól.

Különleges darabja a jármûparknaka korábban szerkocsiként használt,majd 1989-ben házilag átalakított egyévszázaddal korábbi külsôt mutató te-tôvel ellátott négytengelyes nyitott ko-csi. Kár, hogy az ütközôje alacsonyab-

ban van, így csak speciális kapcsoló-elemmel vontatható.

Az erdei vasút iránti érdeklôdést ésannak közkedveltségét egyértelmûenmutatja az utasforgalom alakulása. Azelmúlt évben 56 273 fô volt az utaslét-szám. Ez a teljesítmény magáért beszél(3. kép).

A forgalom lebonyolítására rendel-kezésre álló 3 db C-50 típusú dízelmoz-dony részére ez a teljesítmény már-máreléri a teljesítôképesség határát.

Az utolsó 1964-ben leállított gôz-mozdony kissé hiányos állapotban azIpartelepen lévô erdészeti gyûjteménytgyarapítja. Ugyanitt látható egy rönk-szállító truck-pár, valamint tablók az er-dei vasút történetérôl és újjáépítésérôl.

Pálháza községben a végállomásépülete a volt Hegyközi Kisvasút megál-lójának helyére épült 1999-ben, melyet ahelyi önkormányzat építtetett. A vonattala végállomásról elindulva az utazók elétárul a Kemence-patak völgye mindenszépségével. Az Ipartelep és Kishuta felémagasodó Szárhegy (305m), vele szem-ben a Somhegy (486m) festôi nyitánytnyújt az utazóknak.

Az Iparteleprôl indulva vasútvonalkeresztezi a Pálháza – Nagyhuta köz-utat, majd a Fûrészüzem területén ha-lad át. A Fûrészüzemet elhagyva a Szár-hegy erdejébe vezet tovább a vonal Kis-huta községbe. Kishuta bejáratánál ta-lálható az erdei vasút megállója. A köz-ség két egybetorkolló völgyben fekszik.Lakói többségben szlovák anyanyelvû-ek.

Kishutát elhagyva a Kemence-patakvölgye kiszélesedik és pompás rétek tá-rulnak a kirándulók szeme elé. Itt talál-ható az egyik legkedveltebb ifjúsági tá-borhely, a Dzedó- völgy.

A következô megállóhely Kemence-patak. A grófi idôkben az erdôgond-nokság központja volt. Jelenleg is erdô-gazdasági dolgozók lakják.

Elhagyva Kemencepatak települést avölgy újra szûkül, a vasútvonal ismét azerdôbe vezet. A patakkal hol párhuza-mosan, hol azt keresztezve hídon átve-zetve halad fölfelé a völgybe a vasút akövetkezô megállóig, amely a Komlósi-völgyben van, így ezt a nevet viseli. In-nen a zöld (Z) jelzésû turistaúton a Ge-rendás-réten át el lehet jutni 7 km meg-tétele után Újhutába. Ez az útvonal ked-velt, hiszen a hegység még érintetlenszépségét élvezheti a fáradtságot nemkímélô turista.

A 4 km-re elterülô Gerendás-réten akiránduló válogathat a szebbnél szebbtúralehetôségek között – Kék-túra –

2. kép

90 Erdészeti Lapok CXXXIX. évf. 3. szám (2004. március)

Nagyhuta vagy Regéc, esetleg Makkos-hotyka felé.

Tovább haladva újra az erdei vadonbavezet a vasút vonala. Itt található balra avasúti pályától a másik rendkívül kedveltifjúsági táborhely, a Kavicsváltói rét.Amíg faanyagszállítás folyt, a vasútvonalmásik oldalán kissé följebb erdei faanyagrakodóhelyet építettek ki. Itt a szerelvé-nyeknek van kitérési lehetôsége is.

Elhagyva a Kavicsváltót a pálya erôsenemelkedik. Így éri el a vonat a vasútvonalegyik legfestôibb pontját, a kôkapui kas-tély elôtt csillogó tavat. Ezt völgyzáró gátépítésével hozta létre a ZemplénhegységiÁllami Erdôgazdaság 1968-ban.

Erdei vasutunk szenzációs élménytnyújtó mûszaki létesítménye a kôkapuikastély alatti sziklába vájt 37 méterhosszú alagút. Az utazók, akik elôszörjárnak itt, alig gyôzik kapkodni a fejü-ket, hiszen amikor a szerelvény kijön azerdôbôl, mindenki a tavat veszi szem-ügyre azután a hegytetôn megpillantjáka kastélyt. Mire belefeledkeznének a lát-ványba, már benn is vannak az alagút-ba. A meglepetéstôl ( hogy ilyen is van )még fel sem ocsúdnak, amikor újabblátványosság kínálja magát: a kôkapuiszálló és vendéglô újjávarázsolt épület-együttese. A kastélyt svájci vadászkas-télyok mintájára építette a gróf Károlyicsalád az 1800-as évek legvégén.

A Kemence-patak völgye itt szûkülössze a legjobban. A tömör sziklába törtmagának egykor utat a patak, kialakít-va ezzel a két sziklaszirtet, amelyek kôkapuként állnak ma is az út két oldalán.Az alagút nyugati oldalát 1990-ben épí-tett boltozattal erôsítette meg az erdô-gazdaság.

Kôkaput elhagyva éri el az utazó az1980-as években létesített sí- és szánkó-pályát. A sípályán felvonó is mûködik.

Korábban itt vasúti elágazás is volt,egy szárnyvonal tért itt be a Határ-völgybe. A Határvölgy Nagyhuta ésRegéc községek határát választja el.

Újra az erdôben zakatol tovább a vo-nat, így éri el végállomását, Rostallót. AII. világháború elôtt itt összesen egyszolgálati lakás állott, amelyben a grófibirtok híres vadászdinasztiája, aKababik család lakott.

A rostallói végállomástól indul a2002-ben, az erdészet által kiépített„Páfrány” tanösvény, melynek 1300 mhosszú ösvényét bejárva az erdô élôvi-lága közelebb kerül a kirándulóhoz. Atanösvénynek 8 állomása van, amelye-ken az erdô életközösségeinek alkotóikerülnek bemutatásra.

A erdei vasút az 1980 elôtti idôkbentovább közlekedett az 1 km távolságralevô Háromforrásig, illetve a háborúelôtti idôkben még az 1,3 km-rel távo-labb lévô Susulyáig.

A rostallói végállomás felett emelke-dik a Nagygereben-hegy (450 m), veleszemben a Kis Vadásztetô (421 m).

A kisvasút vonalán Kishutát elhagyvaa kiránduló a Zempléni Tájvédelmi Kör-zet területére lép. A patak völgyében avasútvonal több szigorúan védett terü-letrészen is áthalad. A kirándulók többezres tömegének kizárólag az erdei vas-út nyitott kocsijaiból lehet bemutatni eztaz egyedülálló természeti értéket anél-kül, hogy abban a tömeges látogatásfolytán kár keletkezzen. Az erdei vasútmûködésével természetvédelmi missziótis teljesít, mert a természeti értékeketmaximálisan védve teszi azokat bemu-tathatóvá a kirándulók tízezreinek.

A természet, a hegyvidéki erdô itt aszó igaz értelmében karnyújtásnyira ke-rül a kirándulókhoz. Az alföldi, nagyvá-rosi emberekre a hegyek, az erdôben

kanyargó, csobogó, tiszta vizû patakugyancsak nagy hatással van, maradan-dó emlékképet nyújt. Az itt lakók szere-tik a kisvasutat, szinte velük együtt szü-letett újjá, hiszen túlnyomó többségük-nek a hegyközi kisvasút jelentette akapcsolatot a várossal és a szomszédfalvakkal.

Ezért is kíséri nagy érdeklôdés az er-dei vasút további sorsát és tervezett fej-lesztését.

A Zempléni-hegység erdeiben szám-talan korábbi vasúti pálya található.Ezek a vasutak bizonyos erdôrészektermelés utáni faanyagszállítására szol-gáltak. Az erdôrész faanyagának be-szállítása után a felépítményt, ami legin-kább a repülôvágány fogalmának felelmeg, felbontották és áttelepítették máshelyre. az alépítmény megmaradt, ké-sôbbi útépítésnek kínálva kedvezô le-hetôséget. Nyomvonal-vezetése egyen-letes lejtviszonyokat biztosított. Utatcsak a korábbi vasutak mintegy harma-dára építettek, a másik kétharmadotvisszafoglalta az erdô.

Ilyen felhagyott vasútnyomon épültpéldául Nagyhuta község határában aSenyô-völgyi út elsô 2,5 km-es szakasza.Telkibányán a Bíró-hegyen lévô régi vas-útnyom egy részén épült az úgynevezettHatvanasi út. Nem épült út a Bohórétenlévô vasútnyomokon, vonalvezetésükazonban ma is kitûnôen látszik, ugyanúgy, mint a Tolcsva-patakkal párhuza-mosan futó Háromhutától Vámosújfaluigvezetô egykori vasútvonalé.

A Pálházi Állami Erdei Vasút egyrekeresettebb belföldön, de jelentôs azutaslétszám a határon túlról is. 2003.nyarán egy kéthetes ciklusban Szlová-kiából naponta egy vagy két autóbusz-nyi turista érkezett, kimondottan az er-dei vasúton való utazás kedvéért.

Remélhetôleg a határok átjárhatósága2004. május 1-et követôen a kisvasút utas-létszámának növekedését is hozza. Euró-pai uniós pályázatokon nyert pénzfor-rásokból remélhetôen elérhetô, hogy azöreg „Bimbó”, A Zempléni-hegység egyikgyöngyszeme tovább éljen és viruljon.

A továbbfejlesztésre nyitott a lehetô-ség, hiszen a Rostallón lévô végállomást1000 vágányfolyóméteres továbbépítés-sel a Háromforrásba, az egykori rakodóhelyére lehetne áthelyezni, ahol az uta-sok fogadásának kedvezôbb lehetôségeivannak, mint a jelenlegi végállomáson.

„Száz vasútat, ezeret !Csináljatok, csináljatok !Hadd fussák be a világot...”

dr. Lenár Györgyerdômérnök

3. kép.

Erdészeti Lapok CXXXIX. évf. 3. szám (2004. március) 91

Kivonat a MEGOSZ 2004. február 3-án10 órai kezdettel a MEGOSZ irodájábanmegtartott elnökségi ülésének jegyzô-könyvébôl:

Jelen voltak: Luzsi József, Bodor DezsôKároly, Dombóvári Dénes, Dombóvári J.Tibor, Mihályfalvy István, Molnár László,dr. Ódor József, Támba Miklós, Virágh Já-nos, dr. Sárvári János, illetve meghívott-ként: Ormos Balázs fôtitkár /OEE/

Luzsi József elnök köszöntötte amegjelenteket. Jegyzôkönyvvezetônekdr. Sárvári Jánost, jegyzôkönyv-hitele-sítônek Mihályfalvy Istvánt és VirághJánost fogadták el. Ezt követôen a ki-adott napirendnek megfelelôen az alel-nöki munkatervek és a saját feladatkör-ben eddig végzett munka rövid ismerte-tése következett.

Mihályfalvy István beszámolójábankiemelte az ingyenes szaktanácsadásbevezetésének fontosságát mind aMEGOSZ elismertségének fokozása,mind a lehetséges taglétszám növeléseterén. Ehhez kapcsolódva Luzsi Józsefelmondta, hogy Szolnokon az ÁllamiErdészeti Szolgálat irodája szomszédsá-gában megkezdték az ingyenes szakta-nácsadást és heti három alkalommaltartanak ilyen ügyeletet. Az elsô tapasz-talatok kedvezôek és kapcsolódva azelhangzottakhoz kérte a jelenlévô el-nökségi tagokat, hogy saját területükönis tegyék meg a szükséges lépéseketennek beindítására. A cél, hogy leg-alább régiónként legyen egy-egy ha-sonló iroda, ahol egyoldalas MEGOSZtájékoztatót és belépési nyilatkozatot iskaphatnak az érdeklôdôk.

Felelôsök: az alelnökökHatáridô: folyamatosMihályfalvy István elmondta, hogy

közös érdek lenne – mind a megrendelôtulajdonosok, mind a különbözô mun-kákat végzô vállalkozók szempontjából– a magánerdôvel kapcsolatos szolgálta-tások árainak egységesítése.

Felvetése alapján az Elnökség megvi-tatta a MEGOSZ 10. évfordulójának elô-készítésével kapcsolatos feladatokat.

A következô döntések születtek: Idôpont: június eleje, vagy szeptem-

ber közepe az aktuális ágazati rendez-vények figyelembe vételével,

Helyszín: ERDÔSZÖV Rt. pilisi szék-helye,

Idôtartam: 1 vagy 2 napos önállóMEGOSZ rendezvény, miniszteri fôvéd-nökséggel, konferenciával, terepi és/vagygépbemutatóval, az idôtartamtól függô-en, hazai és külföldi meghívottakkal.

Elôzetes címjavaslat: „A MEGOSZ 10éves ünnepi ülése”

A meghozott határozatok és a hely-szín felmérése alapján konkrét megva-lósítási tervet kell elkészíteni és az el-nökség elé terjeszteni.

Felelôsök: Mihályfalvy István és dr.Sárvári János

Határidô: március 15.Virágh János beszámolójának kiegé-

szítéseként felvetette annak szükséges-ségét, hogy néhány aktuális problémá-val az Állami Erdészeti Szolgálathoz for-duljunk. Az Elnökség a javaslat megvi-tatása után úgy határozott, hogy rész-ben a térképészeti és az üzemtervi adat-bázissal kapcsolatos egységes adatszol-gáltatás kérdésében, részben a nemmûködô magánerdôk tulajdonosainakmegszólítása ügyében levelet írunk azÁESZ-nek.. A levéltervezet elôkészíté-séért felelôs: dr. Sárvári János

Határidô: február 10.Javasolta a faárak legalább részleges

egységesítésének kezdeményezését amár mûködô „csemetebörze” mintájára.

Dr. Ódor József elmondta, hogy saj-nos a Nemzeti Erdôprogramban a kidol-gozott anyagokhoz képest a magánerdôcsak szerény keretek között jelenik meg.

Beszámolt arról, hogy az általuk fel-állított pályázatfigyelô rendszer kiala-kulóban van.

Felhívta a figyelmet, hogy sajátSAPARD pályázatuk tapasztalatai alap-ján, az EU-s pályázatokat elnyerôkrendkívül szigorú és folyamatos ellen-ôrzésre számíthatnak majd.

Molnár László részletesen ismertettea MEGOSZ tervezett honlapját és a szol-gáltatói szerzôdést. Az Elnökség megvi-tatás után elfogadta az abban foglaltvállalási összegeket és javasolta annakátnézés után történô aláírását. MolnárLászló elmondta, hogy február végéremár szeretné a honlapot beindítani.

A továbbiakban javasolta, mint lehe-tôséget a taglétszám bôvítésére, hogyaz integrátorok építsék be a tagdíjat amegbízási díjakba. Az Elnökség egyet-értett a felvetéssel és javasolja annak al-kalmazását az integrátorok körében.

Dombóvári Dénes beszámolóját abirtokhasznosítási bizottságok mûkö-désérôl írásban leadta. A MEGOSZ a2003-ban felvett elôleggel elszámolt de-cember 29-én az NFA-val. Célunk, hogy1-2 hónapon belül elérjük a 400 mûkö-dô bizottságot és folyamatosan növel-jük az új MEGOSZ jelöltek számát. En-nek megvitatására Dombóvári Dénesmár januárban összehívta a tagozatve-zetôk egy részét.

Támba Miklós elmondta, hogy azOEE és a MEGOSZ közötti együttmûkö-dés jó ütemben fejlôdik. Javasolta kö-zös országos megmozdulás beindítását„szabadítsuk meg a szeméttôl az erdôt”címmel, aminek várhatólag igen pozitívhatása lenne az egész erdésztársada-lomra nézve.

A birtokhasznosítási bizottságokügyéhez kapcsolódva javasolta, hogy atagozatvezetôk által aláírt körlevélbenforduljunk az érintett polgármesterek-hez. A levéltervezet elkészítéséért felelôs:Dombóvári Dénes és dr. Sárvári János

Határidô: február 20.Ormos Balázs tájékoztatta az elnök-

séget az erdészeti feladatok támogatá-sára szánt várható keretszámokról.

Elmondta, hogy Faenergetikai mun-kacsoport alakul és a tervek között

MM AA GG ÁÁ NN EE RR DD ÔÔ BB EE NN

MAGÁN ERDÔTULAJDONOSOK ÉS GAZDÁLKODÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

FEDERATION OF PRIVATE FOREST OWNERS AND SYLVICULTURISTS IN HUNGARY

1021 Budapest, Budakeszi út 91. Tel: 391-4290, fax: 391-4299

e-mail: megosz@mail.datanet.hu

Elnökségi ülés

92 Erdészeti Lapok CXXXIX. évf. 3. szám (2004. március)

szerepel a témában tárcaközi bizottságlétrehozása egy átfogó országos prog-rammal.

Felajánlotta az Országos ErdészetiEgyesület tagnyilvántartási programjamegvizsgálásának és adaptálásának le-hetôségét a MEGOSZ vonatkozásában.

Bodor Dezsô Károly felvetése alap-ján a következô határozat született: azElnökség tagjai rövid (maximum 1 olda-las) írásos anyagban fejtsék ki vélemé-nyüket a jelenlegi erdôfenntartási járu-lék rendszerével és annak jövôjévelkapcsolatban.

Felelôsök: az elnökség tagjaiHatáridô: a következô elnökségi ülés Luzsi József elmondta, hogy a most

induló „Erdôgazda az Unió küszöbén”címû kiadványsorozat 4. füzetét – ami amagyar magánerdô-gazdálkodás helyze-tét és a belépéssel kapcsolatos legfonto-sabb tennivalókat taglalja majd – aMEGOSZ Elnöksége jegyzi. Kéri ezért,hogy mindenki készítse el erre vonatko-zó írásos elképzelését, anyagát.

Felelôsök: az elnökség tagjaiHatáridô: április 5.Dr. Sárvári János ismertette, hogy a

legutóbbi elnökségi ülés óta eltelt idô-szakban a MEGOSZ közösen és egyéni-leg is számos, a tagság érdekképvisele-tét szolgáló levélben kereste meg az il-letékes hatóságokat:

Az Országos Erdészeti Egyesülettel(OEE), a Fagazdaságok Országos Szak-mai Szövetségével (FAGOSZ), a Pestmegyei Mezôgazdasági Termelôk Szö-vetségével és az Agrárkamara Erdészeti,Vadászati, Halászati Osztályával 2003.december 11-én levélben fordultunkdr. Németh Imre miniszter úrhoz kérvea SAPARD gépberuházási forrásainakmegnyitását az erdôgazdálkodók szá-mára is.

Szintén a földmûvelésügyi és vidék-fejlesztési miniszternek címzett 2003.december 15-i keltezésû levelünkbenaz OEE-vel és a FAGOSZ-szal együtt azerdészeti feladatok támogatása körülibizonytalanságokra, az erdészet és fa-ipar jövôjére, mûködôképességére vo-natkozóan kértünk tájékoztatást.

A közmunka Tanács elnökének és azFVM közigazgatási államtitkárának írtlevelünkben, 2004. január 20-án az elô-készítés alatt lévô erdészeti közmunkaprogram azon anomáliájára hívtuk fel afigyelmet, hogy éppen az erdôtelepíté-sek 96%-át megvalósító magánerdô-gazdálkodók nem vehetnek részt a pá-lyázaton, csupán állami és önkormány-zati szervek.

Dr. Sárvári János tájékoztatta a meg-

jelenteket arról, hogy a MEGOSZ 2004.januárjában regisztráltatta magát az ille-tékes Földmûvelésügyi Hivatalnál s ez-zel a belföldi és uniós pályázatok be-nyújtásához szükséges alapfeltételnekeleget tett.

A MEGOSZ-díj alapításával kapcso-latban az elnökség úgy határozott, hogyaz Rimler Pál nevét viselje. A díjat a ma-gyar magánerdô-gazdálkodás ügyéértlegtöbbet tevôk nyerhetik el (évente 1fô) és azzal emlékplakett, továbbátárgyjutalom jár. Az elsô díj átadására atervek szerint a MEGOSZ idei emlék-ülésén kerül sor. A díjszabályzat, illetveaz emlékplakett elôkészítéséért felelôs:dr. Sárvári János

Határidô: folyamatosLuzsi József tájékoztatta a megjelen-

teket az Agrár Kerekasztal létrehozásá-val kapcsolatos fejleményekrôl. El-mondta, hogy a MEGOSZ Telegdy Pálvolt elnökünket hatalmazta fel arra,hogy a MEGOSZ-t a MAÉT és a Társa-dalmi Unió ülésein képviselje.

Dombóvári J. Tibor a tiszteletbeli el-nöki funkció létrehozására tett javaslatot.

Indítványozta továbbá, hogy az El-nökség tagjai saját költségükre közpon-tilag egységes megjelenésû névjegykár-tyát rendelhessenek a Titkárságon.

Mihályfalvy István, tekintettel azuniós pályázatok bonyolultságára, fô-állású pályázatíró szakember alkalma-zását javasolta. Az Elnökség az ügy-ben a döntést – megvitatás után – el-napolta.

Ormos Balázs a bajor magánerdô-sökkel való együttmûködés továbbvi-tele érdekében javasolta, hogy kapjonegyszeri meghatalmazást MEGOSZtagként, az ilyen irányú tárgyalásokalatt annak képviseletére, a közös de-legáció brüsszeli látogatása során. AzElnökség a javaslatot támogatta és ameghatalmazást Ormos Balázs részé-re kiállítja.

Budapest, 2004. február 6.Dr. Sárvári János

jkv. vezetôMihályfalvy István

jkv. hitelesítôVirágh Jánosjkv. hitelesítô

Az Országos Erdészeti Egyesület Vad-gazdálkodási Szakosztálya – az Erdô-mûvelési Szakosztállyal közösen – fi-gyelemreméltó rendezvényt szerve-zett, a Somogyi Erdô- és FafeldolgozóRészvénytársaság Nagyatádi Erdészetterületén.

Dr. Papp Tivadar, a Mecseki Erdé-szeti Rt. termelési vezérigazgató-helyet-tese „Az erdei vadkárok és a nagyvad-létszám problémaköre Magyarorszá-gon” címû elôadásában látványosan ér-zékeltette, hogy a rendkívüli mértékbenmegnövekedett szarvas- és vaddisznó-létszám nagymértékû, látható és mérhe-tô károkat okoz az erdeinkben. „Az er-dômûvelés és a vadgazdálkodás össze-függései Somogy megyében” címmelNádas József, az Állami Erdészeti Szol-gálat Kaposvári Igazgatóságának veze-tôje ábrákkal, adatokkal bizonyította,hogy a vadlétszám, a vadgazdálkodásmár olyan méretû, miszerint ellehetetle-nül az erdômûvelés, szinte lehetetlen amegyében a természetes felújításokatmegvalósítani.

Ma már az egyszerûsített vadkár-becslési módszerek nem adják meg azerdôben ténylegesen keletkezett, a vadáltal okozott károk valódi értékét. Errevonatkozóan dolgozta ki az ERTI Öko-

nómiai Osztálya az erdei vadkárok érté-kelésének gyakorlati és elméleti mód-szerét. Ezt ismertette Marosi Györgyosztályvezetô, amit a Nyugat-magyaror-szági Egyetem által szervezett felsôfokúerdôérték- és kárértékelési tanfolyamonis megtanulhattak a résztvevôk. Ezt amódszert kellene alkalmazni a vadkár-becslô szakértôknek is a kárfelvételi el-járásaik során.

Buzgó József, a Somogyi Erdô és Fa-feldolgozó Részvénytársaság Vadgaz-dálkodási osztályvezetôje „A vadgaz-dálkodás helyzete, a vadkárokkal és anagyvad-létszámmal kapcsolatos prob-lémák a SEFAG Rt. területén” címû elô-adásában a helyi gondokat tárta fel. Ezkettôs dolog, miután a SEFAG Rt. terü-letének azon részén, ahol az rt. gyako-rolja a vadászati jogot, igyekszik szak-mailag megoldani az ilyen problémá-kat. Ugyanakkor súlyosak az erdôbenkeletkezett károk, ahol a SEFAG Rt. te-rületén a Lábodi Mezôgazdasági Rt. avadászatra jogosított.

Az elméleti jellegû rendkívül érde-kes, izgalmas elôadásokat követôen te-repi program keretében mutatták be azerdei vadkárokat a Nagyatádi Erdészetterületén.

Az örökzöld téma, a vad által az er-

Vadgazdálkodás

Erdészeti Lapok CXXXIX. évf. 3. szám (2004. március) 93

dôben keletkezett károsítás változatla-nul növekvô mértéke és a nagyvadlét-szám elviselhetetlen nagysága nem ke-rül nyugvópontra, mert nem történikelegendô mennyiségû szarvas- és vad-disznókilövés, jelentôs létszámapasztás.Sôt néha még vitatják is, hogy úgy van.Ezen ma már kár vitatkozni. Bizonysá-gul két számsort rögzítünk az alábbiak-ban.

Ezek tavaszi állománybecslési adatok,amelyeket a vadászatra jogosultak közöl-tek és kerültek azokból összesítésre.

Gímszarvas:1978. év 39 200 db1988. év 50 700 db1991. év 58 400 db2002. év 82 572 db2003. év 82 623 db

Vaddisznó:2001. év 82 433 db2002. év 91 070 db2003. év 86 637 db

A magyarországi mezôgazdálkodás,erdôgazdálkodás és kertgazdálkodás,tevékenység és területek, valamint nö-vényzete már nem bírják ezt az óriásitovább növekvô mennyiséget, terhe-lést. Sem vadeltartó képességrôl, semvadtûrô képességrôl már nem beszél-hetünk.

Balázs István

A Nyugat-magyarországiEgyetem Erdômérnöki KaraErdô- és Kárérték-számítási

Tanfolyamot hirdet

Idôtartama: erdômérnököknek 120 óra,faipari-, kertész- és környe-zetmérnököknek 180 óra.

Ütemezése: 2004. május-jú-nius, 2, illetve 4 hét oktatás

+ önálló feladat + vizsga.Részvételi díj:

erdômérnököknek 120 ezer Ft,

egyéb végzettségûeknek180 ezer Ft.

Felvilágosítás és jelentkezés:dr. Héjj Botond, 99/518-192,

fax 99/329-9119400 Sopron, Bajcsy Zs. u. 4.,

hejjb@emk.nyme.huJelentkezési határidô: 2004.

április 15.

Ész, vész, erdész!A Népszabadság április 1-jei számában (tehát1994-et írunk) a 12. oldalon Erdôvész cím alattjelent meg szakértôi cikk, lényegében az erdô-privatizáció nem túlzottan tréfás oldaláról. Ez acikk hivatkozik továbbá egy, a múlt (1993.) évdecember 28. napján az Új MagyarországbanMagánkiáltvány az erdôkért címmel megjelenttanulmányra, vastagon szedett sorokban idéz-ve néhány gondolatot abból.

Ezen cikkektôl eltérô vagy ellentétes, vagymás vonatkozásokat hangsúlyozó vélemé-nyek olvashatók az E.L. márciusi (1994.) szá-mában a 65-69. oldalon. Észérvek sokaságá-nak nem vagyunk híján tehát, legfeljebb a hi-tünk tûrôképessége szerint vagyunk kénytele-nek állást foglalni a közeljövôt illetôen. Vagyelhisszük, hogy az ágazati minisztériumi kinyi-latkoztatás szerint: a 900 ezer hektár állami tu-lajdonban maradó erdôn felüli rész a magán-erdô-gazdálkodás bölcsôje (min. öt évig), mígaz állami részbôl a legsilányabb néhány száz-ezer hektár is pályázat elnyerése révén része-sül a gazdálkodás áldásos gyümölcseibôl,vagy nem hisszük el.

Mint egyszerû, mezei erdész (Jagercampestre), némi véleményalkotással hadddemonstráljam a bevezetôben álló cikkre hiá-ba várt prüszkölô-rohamot! Elsônek, végsõsoron csak a magam és a szûk érdeklôdôi körszámára készített Erdészeti Lapos-t, annak is az1993. I. félévi, Erdészeti apolitika fôcím alattmegjelent sorait idézem:

„A Népszabadság 1992. november 6-i szá-mának zöld oldalán, Menteni, ami még ment-hetô cím alatt olvasható európai erdészekrôl,akik a Duna szlovákiai elterelésérôl tárgyaltakRómában. A cikk hírt ad az elterelés következ-tében pusztulásnak indult elsô néhány ezerhektár, erdôvel jellemzett életközösségrôl is.

Második tízezer hektárMindemellett idôszerû lenne szót ejteni máselterelésekrôl is. Például az erdészszakma el-terelésérôl a felsô szintû szakirányításból,vagy a gazdálkodás irányításából. Szakembe-rek elterelésérôl az ágazatból, kezdve kez-dôkkel, folytatva megrögzöttekkel. De az er-dôk elterelésérôl is a módszeres erdôgazdál-kodásból (ami annyiban válik a köz kárára,hogy a huszas évek elején a legsilányabb er-dômaradványt is egyszer már sikerült „át-menteni”). Szólni kell továbbá a tanult szak-májukból az erdészetbe tereltekrôl, vagy azerdészeten belül eltereltekrôl, jogosan vagyérzékenységbôl sértôdöttekrôl, akiket mostmások elterelésében engednek engesztelôd-ni (talán ezzel indult az erdôkárpótlás sze-mélyzeti elôkészítése).

Harmadik ötvenezer hektárIdejekorán beszélni kellett volna az átkosidôkben ugyan, de felhalmozott erdészeti tôkegyors elterelésérôl az ágazatból (általában ipa-

ri jellegû, némi gyors pénzt hozó üzemágak,vagyonok). Mert nagy a valószínûsége, hogy ami, lassan növô erdôkkel jellemezhetô, sajátoséghajlatnak is kitett erdészetünknek a lassúprivatizáció könnyebben elviselhetô lett volnavelük. Az üres kincstár ismeretében biztosan!A sokáig kecsegtetô kincstár feleslegessé tette,hogy bárki is hangsúlyozza: erdészeti módsze-res gazdálkodásból még prosperáló nép-(ésmagán-)gazdaságban sem lehet megélni, másjövedelem híján!

Negyedik félmillió hektárA kárpótlás keretében magánkéz alá terelt er-dôk tulajdonosai feltehetôen ez utóbbi axió-mával találkoztak elôször. Már azután, hogyfillérekért jutottak különbözô mennyiségûélôfához, egyebekhez (mert a jogosult arany-koronaérték a fa értékét nem tartalmazza).Ennek az adományozásnak a kárát a semmi-ben sem vétkes szélesebb közösség is látja(?), amennyiben az erdô kikerül a köztulaj-donból, majdan a volt köztulajdonos megvá-sárolni kényszerülhet az egykori eszmei köz-tulajdonát, íly módon – mint károsult – vala-mikor igényt támaszt x-edik kárpótlásra.Hogy kinek a rovására, az még további ötle-tek függvénye.

Az utolsó mohikánAz erdôt féltô közvélemény és az ábrándozószakember lelki szemei elôtt sajátos hazaitartamos erdô (Dauer-wald) képe lebeg,amely mindig mutatja az idôs fák nyújtotta,idealizált erdôképet, ôrzi a folytonos meg-újulás rejtélyes erejét, ugyanakkor rendre le-hetôséget teremt a használó társadalom fa-és egyéb szükségleteinek szabályozott ki-nyerésére. Az ábrándozó bízvást elôrelépéstolvas ki abból, hogy az erdôtenyészet iméntvázolt csúcsa (Dauer), valamint a szakirányí-tás fôosztályi keretre mérsékelt csúcsán gör-nyedô, szinte azonos néven nevezhetô(Dauner).Ha a klasszikus értelemben vettörök-erdôrôl hazai kép nem bukkanhat iselô, az ábrándokban fel-feltûnik: a megúju-lás rejtélyes ereje, a különféle szükségletekkinyerését szabályozó szakirányítás elvárha-tó-e most, a zilált pénztelenségi viszonyokközött (amikor paradox módon pénztelen-séggel mért a vagyonkezelô is, az alárendeltgazdálkodók fölött).

Azt, hogy milyen is lesz az utolsó képvise-lôje az erdôt szolgálat szintjén munkáló, túlzá-soktól elzárkózni képes szakembereknek, ne-héz megmondani. Erdész? Bankár? Bölcsész?Iparos? Magánzó? Színész?

Azt hiszem, ennek az utolsó mohikánnak aréz- helyett rinocéroszbôrûnek, nagyrészt er-désznek és bankárnak kellene lennie, aki jószínészi képességekkel felvértezve, a magán-zó bölcsességével iparkodik menteni, amimég men(esz)thetô!

Apatóczky István

10 éve nem írták

94 Erdészeti Lapok CXXXIX. évf. 3. szám (2004. március)

DR. BARNA TAMÁS

ElôzményekA magyar erdôgazdálkodásban a szapo-rítóanyagok származását a hetvenesévektôl kezdve kell dokumentálni. Arendszer fokozatosan épült ki: fontosdátuma volt a kialakításnak 1989., ami-kor Magyarország bevezette az OECDrendszerû származásigazolást, majd a91/1997. (XI. 28.) FM rendelet, amelymár figyelembe vette közelgô európaiuniós csatlakozásunkat. A közelmúlt-ban pedig megjelent a 110/2003. (X.21.) FVM rendelet, amely már teljesegészében az uniós követelményekettartalmazza.

A származásigazolási rendszer mû-ködését az OMMI (Országos Mezôgaz-dasági Minôsítô Intézet) Erdészeti Osz-tálya ellenôrzi. Az igazolás kiterjed aszaporító alapanyagokra (magvak ésdugványok), valamint a csemeteker-tekbôl kikerülô gyökeres ültetési anya-gokra. Az erdôsítésekben csak igazoltszármazású szaporítóanyag használha-tó fel, amit az erdôtörvény [1996. éviLIV. Tv. 35. § (5) és 41. § (3)] pontatla-nul fogalmazva ugyan, de megkövetel.Tudniillik nem származást, hanem mi-nôséget említ, ami természetesen nemugyanaz!

Ez is arra utal, hogy a hazai szárma-zásigazolással az erdészet berkein belülnincs minden rendben. Erre elôször dr.Marjai Zoltán (1991) hívta fel a szakmafigyelmét, amikor részletesen elemezvea magyar erdészeti magvizsgálat és sza-porítóanyag-felügyelet jelenlegi helyze-tét, rámutatott arra, hogy szükség van„az ültetési anyag útjának terelésére ésnyomon követésére, egészen az üzem-tervi nyilvántartásig”.

A jelenlegi gyakorlatMarjai Zoltán elemzését mintegy ki-egészítve, BarthaPál (1991) ismertetteaz erdei szaporítóanyagok OECD ellen-ôrzési rendszerét. Összegzésében ígyfogalmaz: „az OECD erdei szaporító-anyagok ellenôrzési rendszere nemmás, mint a nemzetközi kereskedelmeta követelményrendszer egységesítése ré-vén megkönnyítô önkéntes társulás,mely speciális eszközeivel hozzájárulaz erdôk hozamának növeléséhez (faj-ták), ugyanakkor segítséget nyújt a ter-mészetes erdei ökoszisztémák stabilizá-lásához (származás, ôshonosság)”.

A kívülálló számára ezzel a dolog elis van intézve, mert úgy tûnik, hogy azerdei szaporítóanyagok hazai szárma-zásigazolása terén minden rendbenvan, hiszen egy nemzetközi normatívaszerint zajlik.

A valóság azonban az, hogy hiábavan kidolgozva a rendszer, ha annakbetartását a kis létszámú szaporító-anyag felügyelet nem képes hatéko-nyan ellenôrizni. De még ennél is na-gyobb baj, hogy a származásigazolásmegszakad az erdôsítésnél. A csemetétkísérô származási igazolvány adatainem kerülnek be az erdôtervi nyilván-tartásba, ennek következtében mind-örökre elvesznek az utókor számára!

Mondok egy példát! Idônként felké-rést kapok, hogy szakértôként vegyekrészt az erdészeti részvénytársaságokISO auditálásán, mert az auditoroknakszükségük van szakmai segítségre. Ilyenalkalmakkor általában találomra kivá-lasztunk egy erdôrészletet, amelynekvégigkövetjük a sorsát a véghasználattólkezdve, egészen a felújításig. El szoktamkérni a felhasznált ültetési anyag szár-mazási igazolványát is. Gyakori, hogy aszabályszerûen kiállított bizonylatonazonos fafaj, többféle származású sza-porítóanyaga van dokumentálva. Az er-dômûvelési mûszaki vezetô azonbansoha nem tudja megmondani, hogy akülönbözô származású szaporítóanya-got hogyan osztotta szét a felújított er-dôrészletek között. Számára az csak ko-csánytalan tölgy vagy csak bükk, füg-getlenül attól, hogy honnan származik.

Ezzel viszont megszûnt a rendszerminden elônye! Az egyik – ha nem a leg-fontosabb információ – örökre elveszett!Ki emlékszik már 5-10 év múlva arra,hogy egy adott erdôrészletet milyen szár-mazású szaporítóanyaggal újítottak fel?

Mit tegyünk?Ez a fontos adat csak úgy maradhat fenn,ha az erdôsítések mûszaki átadása soránaz erdôfelügyelô feljegyzi az átadásijegyzôkönyvre (’E’ lap) a származást,majd onnan – mint alapbizonylatról – amûszaki vezetô bevezeti az erdôtervnyilvántartási rovatába. A következôüzemtervi ciklusban pedig már a leírórészben jelenik meg az állomány szár-mazása, mint ahogy látható egyébként asok-sok állományszerkezeti jellemzô.

Miért nem így történik ez ma, hiszenpofon egyszerû a dolog? A leggyako-ribb válasz: mert nincs megfelelô rovatsem a mûszaki átadási jegyzôkönyvön,sem az erdôtervben! Ez persze nevetsé-ges kifogás, mert ettôl még mindent fellehetne jegyezni, csak akarni kellene!De a szükséges rovatokat is ki lehetnealakítani, csak ezt is akarni kellene!

Erdészeti részvénytársaságaink mind-egyike bevezette az ISO minôségbiztosítá-si rendszert. A származás az erdôk faállo-mányának a minôségét alapvetôen hatá-rozza meg. Ennek rögzítése a legfôbb do-kumentumban, az erdôtervben, elemiérdeke a hosszú távon gondolkodó erdé-szeknek. Legyen a tartamos erdôgaz-dálkodás egyik alapkövetelménye atermôhelynek megfelelô faj/fajta szár-mazásának bevezetése az erdôtervbe.

Az EU-ban a termékek szabad áram-lásának elvét kell alkalmaznunk az er-dészeti szaporítóanyagok esetében is. Atagállamok Nemzeti Szaporító-alap-anyagforrás Jegyzékébe bejegyzett mag-forrásból (magtermô állomány, magter-mesztô ültetvény) vagy klónból szárma-zó szaporítóanyag forgalomképes azUnió egész területén. Ugyanakkor vanlehetôség arra is, hogy a bizonyítottannem megfelelô szaporítóanyag-forráso-kat – szigorúan tényadatokra támasz-kodva – kizárják a forgalmazásból. Eh-hez konkrét adatokra, összehasonlítóvizsgálatokra van szükség! Ennek alapjapedig az, hogy minden szaporítóanyag-felhasználás esetén igazolható legyen akiültetés pontos helye!

Nô a trópusierdôültetvényekterülete1965-ben a világ összes erdôültetvényé-nek 8%-a volt trópusi területeken. Ez aszám 1979-re 13%-ra, 1985-re 17%-raemelkedett. Ez hathatós mértékben segítia világ papírfaigényének kielégítését, demás ipari fákét is. Így a kilencvenes évekelejére évi 400 millió m3 fatöbblet jön lét-re, ha ha-nként 15 m3-rel számolnak.

(J. Evans: Plantation forestry in thetropics. Oxford, 1982)

Dr. Szodfridt István

Gondolatok az erdészeti szaporítóanyagokjelenlegi származásigazolási rendszerérôl

Erdészeti Lapok CXXXIX. évf. 3. szám (2004. március) 95

A WWF Magyarország új, átfogó mezô-gazdasági programot indított a Tiszamentén, melynek természetvédelmicélkitûzései mellett kiemelt szerepetkap a térség átgondolt társadalmi ésgazdasági fejlesztése. A nemzetközi ter-mészetvédelmi szervezet a Vizes Élôhe-lyek Világnapja alkalmából felhívja apolitikai döntéshozók figyelmét arra,hogy az ökológiai alapokat nélkülözôfejlesztések elôbb vagy utóbb gazdasá-gi nehézségeket okoznak.

Az elmúlt évszázadokban az Alföldtermészeti képét és a térségben élôkéletminôségét, létbiztonságát egyaránta Tisza határozta meg. Mára már jólérezhetôek a Tisza szabályozásánakhosszú távú, negatív hatásai. Az Alföldmegváltozott vízgazdálkodása, az okta-lanul erôltetett szántógazdálkodás túlazon, hogy nem javítanak a vidéki kö-zösségek életkörülményein, még kriti-kus helyzetbe is sodorhatnak egész tér-ségeket. A WWF nemzetközi programjakiemelt mintaterületének a Tiszát vá-lasztotta, ahol felkutatja, hogy a termé-szeti erôforrások megôrzése a térség la-kóinak gazdasági téren milyen kiemel-kedô lehetôségeket nyújt, hiszen az Eu-

rópai Unió is kiemelten támogatja a táj-fenntartó tevékenységeket.

„Ha bölcsen alakítjuk ki a területadottságaira épülô termelési és szolgál-tatási formákat, azaz figyelembevesszük a térség egyedülálló természetiértékeit is, akkor sokkal több család jutmegélhetéshez és a vállalkozói szektoris biztos alapokon mûködhet. Ehheznagyléptékû tervezésre és összehangoltlépésekre van szükség” – mondta KisFerenc, a WWF Magyarország program-vezetôje. Minthogy a kormányzati fej-lesztési tervek nem építenek a kistérsé-gi és helyi kezdeményezésekre, a civilszervezeteknek és önkormányzatoknakkell összefogniuk és egyeztetetni a fej-lesztési irányokat.

A WWF Magyarország új programjaabban segít a gazdálkodóknak és be-fektetôknek, hogy a kínálkozó lehetô-ségeket feltárják és kiválaszthassák a te-rületnek megfelelô gazdálkodási módo-kat. Nyárra elkészülnek azok a megala-pozó vizsgálatok, melyek megmutatják,hogy a természeti adottságok és a piaciigény figyelembevételével milyen fej-lesztésekre van lehetôség a Tisza men-tén és az Alföld belvizes, avagy ma még

aszállyal küzdô területein. Az eredmé-nyek alapján olyan gazdasági rendszertkell kialakítani, amely kevésbé érzé-keny az idôjárási, gazdasági, politikaiváltozásokra és versenyképes terméke-ket képes az EU piacaira szállítani. Azôshonos háziállatfajták tartása, termé-szetes építôanyagok elôállítása, beteg-ségeknek ellenálló ôsi gyümölcs- és ga-bonafajták termelése, élelmiszeriparifeldolgozás nagyanyáink receptjei alap-ján mind-mind ma még kiaknázatlan le-hetôségek. Az eddigieknél nagyobbhangsúlyt kap a tájékoztatás és képzés,ezzel segítve a gazdálkodók és a térségiberuházók vállalkozásfejlesztését.

A WWF Magyarország több területenis támogatja a helyi kezdeményezése-ket. A Közép-Tiszán már évek óta zajlikegy komplex tájgazdálkodási programmegvalósítása, a hajdani Ecsedi-láp te-rületén pedig a közelmúltban kezdô-dött a láp-helyreállítás lehetôségeinekés környezeti hatásainak vizsgálata.

További információ: Kis Ferenc, WWF Magyarország tel: (1)214-5554/130ferenc.kis@wwf.hu

Némethy Márta vezette a Pozsonybantartott sajtótájékoztatóra a magyar szak-újságírók csoportját. A megszokott né-met alapossággal megszervezett össze-jövetelen alapos tájékoztatást kaptak ajelenlévôk, a nürnbergi Holz-HandwerkKiállításról.

Részletes információ beszerezhetô:Némethy Márta 06 20 99 34 574

Szántógazdálkodás helyett vízmûvelés

Látogatás Pozsonyban A városizöldövezetekerdeirôlKanada földünk egyik legerdôsültebbországa. A városi lakosság 8%-a él itt vá-ros körüli zöldövezetekben, vagyis ben-sôséges közelségben a természeti adott-ságokkal. Utóbbiak a lakosság számáraszéles körû környezeti és szocio-ökonómiai védelmet nyújtanak. Egy On-tarióban végzett felmérés szerint a lakos-ság tudatában van ennek a ténynek,ezért interdiszciplináris alapon stratégiátdolgoznak ki az ilyen erdôk védelmére,célszerû használatára. Nos, ha a növek-vô beépítések miatt aggasztóan csökke-nô budapesti zöldövezetre gondolunk,vagy arra, hogy Kecskeméten csak erôserdészeti összefogással sikerült a háborúutáni egymilliomodik hektár erdôsítéserévén felcseperedô erdôt megvédeni abevásárlóközpontok terjeszkedésétôl,akkor mi is elgondolkodhatunk a kana-dai kezdeményezésen.

(The Forestry Chronicle, 23. 4. sz.)Dr. Szodfridst István

96 Erdészeti Lapok CXXXIX. évf. 3. szám (2004. március)

Meghívót kapott az Országos ErdészetiEgyesület az MTA Erdészeti Bizottságá-nak ülésére, melyre 2004. január 29-énaz Akadémia Kis Termében került sor.A rendezvényen a külsô meghívottak-kal együtt mintegy 50 fô vett részt.

A meghívóban kiadott napirendipontoknak megfelelôen az alábbi kér-dések kerültek megvitatásra.

1. Az Erdészeti Bizottság (EB)programja, a köztestületi tagok sze-repe a program megvalósításában.

Solymos Rezsô: – Részletes tájékozta-tást adott az EB 5 évre szóló programjáról,

Szólt a tudományos fokozatokról, ki-emelten a köztestületi tagok szerepérôl,

Ismertette az Agrártudományok Osz-tályának akadémikus-jelöltekre vonat-kozó szavazás eredményét. A 20 jelölt-bôl Mátyás Csaba elsô helyen került adöntési körbe. Gratulálunk!

Az EB a jövôben is érdemi kapcsola-tot kíván tartani a köztestületi tagokkal.

2. Az EB köztestületi tagjai az Al-bizottságokban, lehetôségeik az al-bizottsági feladatok teljesítésében.

Mátyás Csaba: – Többek között ki-emelte, hogy a tudománynak a piacgaz-daság felé kell orientálódnia, a társada-lom által fontosnak ítélt témákkal kellfoglalkoznia. Magyarországon 1 millióUSD ráfordításból 107 (!) tudományospublikáció jelenik meg, ami egyedülál-ló a világon. Ugyanakkor a kutatás tár-sadalmi elismertsége alacsony. Egy EU-sfelmérés szerint a magyar megkérdezet-tek 47 %-a mondta azt, hogy nem ér-dekli a tudomány.

A köztestületi rendszerrel kapcsolat-ban fontosnak tartaná az országon be-lüli és kívüli hálózatépítést, kommuni-kálást a társtudományokkal.

Solymos Rezsô: kiegészítette a tájé-koztatást azzal, hogy az EB fiatal köz-

testületi tagokat hívjon meg az üléseire,mint állandó meghívott hozzászólási,véleménynyilvánítási joggal rendelke-zôket. Jelen esetben 3-4 fô jöhetne szó-ba a rendszeresen hiányzó bizottsági ta-gok okozta hiány betöltésére.

Mátyás Csaba: Az albizottság jelöltjeaz NyME Erdômérnöki Karáról VargaSzabolcs kandidátus, dékánhelyettes,egy. docens, míg az ERTI részérôlBorovics Attila PhD. tudományos osz-tályvezetô, állomásigazgató. Mindkét je-löléssel az EB egyhangúlag egyetértett.

Winkler András: – Ismertette a Fatu-dományi Albizottság tevékenységét.

A köztestületi tagok száma, - az albi-zottság esetében – rövidesen 10 fôvelfog növekedni.

Valamennyi köztestületi tag tagja azalbizottságnak, aki a fatudomány terü-letén dolgozik.

Molnár Sándor: Javasolta, hogy a Fa-ipari Kar részérôl Bejó László PhD. egy.docens legyen az EB állandó meghí-vottja. A javaslatot az EB egyhangúlagelfogadta.

Winkler András: Bejelentette, hogy

összeállt és mûködik az MTA Veszpré-mi Bizottság Soproni Tudós Társasága.

Solymos Rezsô: Tájékoztatást adottarról, hogy a NyME-n ismét mûködikegy akadémiai kutatóhely, amelynekvezetôje Mátyás Csaba.

Faragó Sándor: – A Vadgazdálkodá-si Albizottság vezetôjeként adott tájé-koztatást. Megemlítette, hogy több társ-intézményben is folyik vadgazdálkodá-si oktatás, kutatás, amelyeket igyekez-nek kölcsönösen összehangolni. Mind-ezeket szem elôtt tartva ismertette az al-bizottság jövôbeni terveit, így például aVADEX-nél az ártéri apróvad mestersé-ges állománynövelését, a táji vadgaz-dálkodás harmonizációját.

Javasolta, hogy az EB-ben KôhalmyTamás professzor úr halála miatt meg-üresedett helyre Náhlik András pro-fesszor urat válassza meg az EB köztes-tülete. A javaslattal az EB köztestületeegyhangúlag egyetértett.

Jánoska Ferenc bemutatkozó hozzá-szólásában kiemelte, hogy a Tallós PálKörben szeretné a parttalan vitákat élôvétenni. Számítanak a 42 év alatti kutatók-ra, doktoranduszokra. Türelmet és bizal-mat kér. Évente két rendezvény megtar-tását tervezik, egyet az akadémián, egyetpedig az aktualitás helyszínén.

3. Az MTA Doktora cím elnyeré-sével kapcsolatos tapasztalatok,ajánlások.

Führer Ernô: Ismertette az MTA Dok-tori Szabályzatának lényeges elemeit.Felhívta a figyelmet, hogy növelni kell adoktorok számát. Az MTA köztestületitagjai rendelkeznek azzal a belépôvel,amely alapfeltétele az akadémiai dokto-

Az MTA Erdészeti Bizottságának ülése

Jobbról: Magyar János, Mátyás Csaba, Führer Ernô, Solymos Rezsô, Winkler András ésFaragó Sándor

Erdészeti Lapok CXXXIX. évf. 3. szám (2004. március) 97

ri cím megszerzésének. Sajnos köztestü-leti tagjainknak csak mintegy 16%-aakadémiai doktor, ebbôl aktív dolgozócsak ennek a fele. A sok fontos indokmellett rámutatatott arra, hogy az erdô-,vad- és fagazdasági tudományterületekegyetemleges megítélése, elfogadása,súlyuk megfelelô rangra emelése nagy-mértékben függ doktoraink számától.Amikor küzdelem alakul az egyes disz-ciplinákra fordítható források megszer-zésére, akkor megfelelô számú doktornélkül eleve sikertelenségre számítha-tunk.

4. EgyebekSolymos Rezsô: Felhívta a figyelmet

arra, hogy minél szélesebb körû legyenaz egymás publikációira történô hivat-kozás. Az idôsebb kollégák hivatkozza-nak a fiatalok anyagaira és fordítva. Ahivatkozásokat az EB külön figyelem-mel kíséri.

Molnár Sándor – Kérte, hogy mindtöbben nyújtsanak be hozzájuk faipar-ral kapcsolatos cikkeket, melyeket a tu-dományos folyóiratukban megjelentet-nek (FAIPAR).

A faanyagtudományt mûvelôk sze-retnének bekapcsolódni a Tallós PálKör tevékenységébe.

A következô EB-ülésen foglalkoznikell az erômûvek faanyagellátásával.

Solymos Rezsô: – Felkérte Winkler

Andrást az elôterjesztés ismételt össze-állítására.

– Bejelentette, hogy a vezetôség2004. február 27-én, az Erdészeti Bizott-ság 2004. március 18-án ülésezik Sop-ronban (Témakörök: klímaváltozás, fel-sôoktatás és kutatás, fahasznosítás: tûzi-fa, iparifa).

A rendezvényen résztvevô külsômeghívottak jólesô érzéssel tapasztal-hatták, hogy a magyar erdészeti-vadászati-faipari tudományos élet kép-viselete – a jelenlegi finanszírozás mos-toha körülményei ellenére – az Akadé-mián belül határozott vonalvezetésû,erôs és jól szervezett.

Berényi Gyula – dr. Sárvári János

Faanyagok és faanyag-védelem az építôiparban

Németh László (szerk.)

Eltelt negyven év az utolsó, csak faanyag-védelemmel foglalkozó könyv, az „Imá-gó” megjelenése, és csaknem harminc, azutolsó kiadása óta. (Gyarmati Géza,Igmándy Zoltán, Pagony Hubert (1964)(1975): Faanyagvédelem, MezôgazdaságiKiadó, Budapest.)

Sok idô telt el, sok minden változott,ideje lenne újra írni, de az a könyv mégvárat magára. Tudós ember vagy csapatkell az utóbbi évtizedekben sokat fejlô-dött faanyagvédelem alapos elméleti,rendszertani, biológiai, kémiai feldolgozá-sához.

Ez a könyv, amely az FVM ErdészetiFôosztálya támogatásával, a Pilisi Parker-dô Rt. szervezésében jelent meg, nem er-

re a feladatra vállalkozott, hanem gyakor-lati kézikönyvnek készült. Olyan hiány-pótló munka, amely egyaránt szól az er-dészeknek, a faszerkezeteket tervezôk-nek, gyártóknak, az épületfát elôállítók-nak és forgalmazóknak, valamint a fa-anyagvédelemmel hivatásszerûen foglal-kozóknak és a védôszer-kereskedôknek,vagyis – szerényen – mindenkinek.

A könyv elsô része az építôiparbanhasználatos faanyagokkal, a második ré-sze a faanyagvédelemmel foglalkozik.

A faanyagokkal foglalkozó fejezetekbemutatják a faanyagnak a szerkezeti fel-használással, tartóssággal, éghetôséggel ésfaanyagvédelemmel összefüggô fizikai tu-lajdonságait. A könyv tárgyalja az erdei ésfaipari választékokat, az érvényes elneve-zéseket, a termékek tulajdonságait és fel-használhatóságát. Bemutatja az új ENszabványokat a régi hazai szabványok tük-rében. Ismerteti a szerkezetépítésben, azUnióban már használatos új faalapú építô-anyagokat. Az olvasó informálódhat aszerkezeti faanyagok gépi minôsítésénekhazai fejlesztésû, de – szokás szerint – a vi-lág távolabbi részein jobban ismert eljárá-sáról is. A szerkezeti faanyag tulajdonsága-inak ismertetése után a témakör összefog-lalásaként bemutatásra kerülnek a faszer-kezet-tervezés legújabb módszerei is.

A faanyagvédelemmel foglalkozó rész-ben megtalálhatók azok a fontosabb gom-ba- és rovarkárosítók, amelyektôl megkell védenünk fatárgyainkat és szerkeze-teinket. Ezért tárgyalja a könyv a faanyag-védelmi munka tervezését, a faanyagvédôszerek tulajdonságait, csoportosítását és aforgalomba hozatalukkal kapcsolatos elô-írásokat. Fontos része a könyvnek a fa-anyagvédelem gyakorlati kivitelezésének

fejezete, ahol külön kerül ismertetésre amegelôzô, és a megszüntetô faanyagvé-delem. Külön fejezetben szerepelnek atûz elleni védekezés feladatai, anyagai éselôírásai.

Ha némi optimizmussal feltételezzük,hogy elôbb-utóbb nemcsak az Unió jön elhozzánk, hanem mi is kivitelezhetünk aLajtán túl, akkor szükségessé válhat az EUszabályozások ismerete. A faanyagvéde-lem területén ehhez nyújt segítséget ez akönyv. Mindennapi használatra addig is jótáblázatok és felsorolások állnak rendel-kezésre. Ilyen a Magyarországon forgal-mazott faanyagvédô szerek nagy részé-nek felsorolása, a faanyagvédelemmelfoglalkozó MSZ-EN szabványok ismerte-tése és – nem utolsó sorban – csaknemmindegyik engedéllyel rendelkezô fa-anyagvédelmi szakértô elérhetôsége.

A hirdetôk között fontos faiparral és fa-anyagvédelemmel foglalkozó cégek talál-hatók.

A könyv egyes fejezeteit Babos Rezsô,Bátky Károly, dr. Bejó László, dr. ChristofRichter, dr. Csupor Károly, dr. Divós Fe-renc, dr. Király Béla, dr. Nagy Attila, ésdr. Németh László írták.

Prof. dr. Molnár Sándor intézetigazga-tó egyetemi tanár dékán, a könyv elôsza-vának utolsó bekezdésében ezt írja:

„...szívesen teszek eleget azon köteles-ségemnek, hogy ajánljam e hiánypótlószakkönyvet a faipari szakképzés külön-bözô szintjein oktatók és tanulók mellett,az építészetben és faiparban tevékenyke-dô tervezô, gyártó és kivitelezô szakkollé-gának. Meggyôzôdésem, hogy e könyvetforgatva friss, eredményesen használhatóinformációk és szakmai ismeretek birto-kosai lesznek.” Így legyen.

Bôvebb információ a kiadónál,www.agroinform.hu

Babos Rezsô

Könyvismertetô

98 Erdészeti Lapok CXXXIX. évf. 3. szám (2004. március)

Tolna megyében a Völgység–Sárköztalálkozásánál található a Görögszói-domb (tszm 285 m). A dombtetôn kiskápolna áll, ahonnét csodálatosan me-sés, szép táj tárul elénk. Kelet felôl aSárköz, Duna a gemenci erdôvel. Dél-rôl a Mecsek kéklik, nyugatról a szál-kai erdô díszlik. Elôdeinknek is tetszetta táj, valószínûleg ezért találkoziknégy községhatár a kápolnánál.Alsónána, Szálka, Õcsény, Decs. A ká-polnát a Mayer parasztcsalád építtette1891-ben. Ez évben került terítékre azelsô világrekorder szarvasbika a szál-kai erdôszélen.

1891-tôl 1951-ig 60 év körülményeitszeretném röviden ismertetni, talán kistanulságul szolgál. A szálkai erdô Mon-tenuovo Alfréd herceg tulajdona volt adombvidékre jellemzô fôbb fafajokkal.KST, KTT, Cs. B. Gy., és EKL, gazdagcserjeszinttel. Kis mennyiségben elôfor-dult EF és LF is. (Volt egy 2-3 ha-os LF,melyet 110 éves korában termeltek ki1949-ben. A II. világháború után gyan-tacsapolást is végeztek véghasználatelôtt. (A csapolást egy helybeli, SzabóIstván végezte.)

Az erdôtípusra jellemzô lágy szárúnövényzet borította az erdô talaját. Azerdô körül kisparaszti gazdálkodás folyt1950-ig. A gazdáknak általában 8–10ha-os mezôgazdasági területük volt, aszôlôhegyen szôlôtanyával. A nadrág-szíjparcellákon változatos táplálékot ta-lált a vad. Búza, kukorica, árpa, zab,burgonya, répa, lucerna stb. Mindentalpalatnyi föld mûvelés alatt állt. Az er-dôben sok forrásvíz fakadt, melyekkristálytiszta patakokban csörgedeztek.A vizek mentén karbantartott rét terültel dúsan termô füvekkel. Rengeteg ap-róvad, nyúl, fácán, fogoly, fürj stb., gaz-dag madárvilággal élt a területen. Köz-tük a mára ritka búbos banka, császár-madár. Az erdôben a vadászati jogot azerdôgondnok gyakorolta, bérelte. Amezôgazdasági területeken a falu pa-rasztjaiból alakult vadásztársaság. 1876-ban Mayer Károly lett az erdôgondnok.Eddig csak átváltó vadként volt szarvasaz erdôben. Szigorú intézkedéseket ve-zetett be. Fia, ki szintén erdômérnök, akövetkezôket mondta el. „Igyekezett avadnak a kellô nyugalmat biztosítani. Akocsik csak lassan haladhattak az erdô-ben, az emberek pedig csaknem suttog-

va beszélgethettek. Az erdei ültetésekbefejezése után a fakitermelések meg-kezdéséig, vagyis április havától no-vemberig az erdészeti személyzeten kí-vül senki sem járhatott az erdôben.” So-rompó-rendszer volt, az erdészek igazigazdái voltak az erdônek. (Nem az er-dészeket rekesztették ki az erdôbôl,ami azóta helyenként elôfordult.) Acsendôrséggel partneri, bajtársi kap-csolat volt, akik éjjel is járôröztek az er-dôben. Volt olyan erdészház, ahol éjfél-kor jelentkezett a járôr, és az erdész iga-zolta megjelenését. Az erdészeti tanin-tézetekben csendôrtisztek tanították azönvédelmet, fegyverhasználatot. 1891szeptemberében lôtte meg ReinspachJános 35 éves korában az erdô szélénásott lesgödörbôl az elsô világrekorderszarvasbikát. Édesanyám részérôl ro-kon Reinspach János 8 ha-on gazdálko-dó vidám, nótáskedvû parasztembervolt. 1856. június 20-án született, 1931.február 17-én halt meg, 74 éves korá-ban. Szálkán nyugszik nejével együtt atemetôben. Síremlékét a mellékelt fény-kép ábrázolja. Az erdôgondnoknak 15év elegendô volt ahhoz, hogy világszín-vonalú összehangolt erdô- és vadgaz-dálkodás jöjjön létre. Egy kézben voltaz erdô- és vadgazdálkodás. (Lám-falussy professzor sokszor felhívta a fi-gyelmet, hogy az erdészeti ágazatokatnem szabad szétválasztani.) A falubanebben az idôszakban svábok és szer-

bek laktak túlsúlyban. A szigorú fegye-lem nem mindenkinek tetszett. 1903-ban orvul megtámadták Mayer erdô-gondnokot, lôtt sebe elmérgesedett,amiért meghalt. 1910-ben a következôgondnokot is orvul megölték. Nevétnem tudtam felderíteni. Ha valaki tudsegíteni, megköszönöm.

A herceg méltó anyagi és erkölcsimegbecsülésben részesítette a személy-zetet. Évente fejenként 40 m3 tûzifátkaptak, gazdálkodási, állattartási lehe-tôségük volt. Tehéncsordáik ôrzésérecsordást engedélyeztek. Fizetésük jóvalmeghaladta a közalkalmazottak fizeté-sét. A templomban az oltár mellett pirosbársonybevonatú pad állt az erdôgond-nok és családja részére. Szikorszky Jenôerdôgondnok 1930-ban új személygép-kocsit kapott ajándékba a hercegtôl. (Ezvolt a prémium.) A kerületvezetôknek alegszebb lovaik és hintójuk volt. 1920-tól Szikorszky Jenô lett az erdôgondnok1947-ig, nyugdíjazásáig. Neje G. Szed-máky Vilma. Jenô bácsi 1950-ben haltmeg. Mindketten a szálkai temetôbennyugszanak, gyermekük nem volt. Sír-emlékükrôl fényképet mellékelek, me-lyen angyal áll kürttel. Az özvegyet fér-je halála után börtönbe zárták, indoklásszerint fegyvert találtak a szénakazal-ban, udvarukon. Mire szabadult, min-denét a „tsz” elvette. Egyedül, árván,semmi nélkül maradt. 1947-tôl 1950-igSzabolcs József erdômérnök lett agondnok. Ekkor megszûnt a gondnok-ság, a területet a Bátaszéki Erdészethezcsatolták. Szabolcs József Tamásiba ke-rült, felügyelô, majd fômérnök lett.1968-ban jelent meg elsô könyve „Adámvad” címmel. 1990-ben halt meg 80évesen. Szeretnék még egy embertmegörökíteni, aki nem volt erdész, deerdészek jó barátja volt. Jóbaházi NagyKornél nyug. m. kir. honvéd ezredes(1876–1946). Az elsô világháborút vé-gigharcolta. A II. világháború idejénnyugdíjas volt. A fôváros bombázásamiatt ment Szálkára 1944-ben feleségé-vel, Hildenbrandt Margittal és Kornélkisfiával. Egyenruhában járt, sportos,egyenes, gerinces tartással. A beözönlôszovjet katonák nem bántották, csak le-vetették rendfokozatát. Özvegyét, kisfi-át 1950-ben kitelepítették az Alföldre,kényszermunkára. Sírját már nem talál-ni. Az erdészeknek 1950-ig sikerült az

Az elsô világrekorder szarvasbikanyomában

Reinspach János, az I. világrekorder szarvas-bika elejtôjének síremléke a szálkai temetôben

Erdészeti Lapok CXXXIX. évf. 3. szám (2004. március) 99

elôzôleg megszokott rendet, fegyelmetmegtartani.

Néhány kiemelkedô erdész nevétôrizzük meg. Zsigmond Béla, Nagy Já-nos, Vida László, Tuba György, HeidtJános, Gréczi György, Maár Gyula,Csath József, Wágner János, NovikovJózsef, Balogh György, Borbás János,ôk már nem élnek. Még élô tanú JankóSándor.

1950-tôl megszûnt a gazdálkodási le-hetôség, egyenruha, fegyver. Az életszín-vonal lecsökkent a minimál életfeltételek-hez. A sok megaláztatás ellenére alázattal,hihetetlen szakmaszeretettel, lelkesedés-sel végezeték munkájukat az erdészek.Egy kívánságunk van csupán, hogy sohatöbbé ne legyen háború, mert még egy vi-lágháborút a környezet nem bír el. Az el-múlt 2 világháború felbecsülhetetlen ká-

rokat okozott az erdôben, környezetben,az egész emberiségben. Kegyelettel ôriz-zük meg elôdeink emlékét. Reméljük, sír-jaik nem tûnnek el, az ifjú nemzedék gon-dozni fogja ôket.

Az elsô világrekorder szarvasbikamegérdemelne egy szobrot vagy em-lékhelyet Szálkán.

Petz Ádámny. ker. vez. erdész

11. ERDÉSZ TÁJFUTÓ EURÓPA-BAJNOKSÁG(EFOL) MAGYARORSZÁG

Szilvásvárad, 2004. június 28 – július 03.

Miért EFOL?Az Erdész Tájfutó Európa-bajnokság német elnevezésének rövidítése(Europaeischer Forstlicher Orientierungslauf).

Mi az EFOL?Mára már fogalom! Évente ismétlôdô hivatalos tájfutó bajnokság európaierdészek számára egyéni és váltó versenyszámokban korcsoportok szerint.Ezen felül szakmai továbbképzést nyújt erdészeti és kulturális tanulmányutakszervezésével, valamint lehetôséget nyújt a különbözô európai országokerdészeti szakembereinek és családjuknak a személyes találkozásra és a kapcso-latok ápolására.

Kik a résztvevôk?Olyan európai állampolgárok, akik erdészeti, faipari és természetvédelmiszervezetek (oktatási és kutatási intézmények) alkalmazottai, nyugdíjasai és vál-lalkozói, erdôtulajdonnal, ill. erdészszakmai végzettséggel rendelkeznekvalamint az elôzôekben említett személyek családtagjai.

Az EFOL céljaÉvenkénti nyári találkozási lehetôséget nyújtani Európa erdészeinek szakmaitapasztalatok gyûjtésére és kicserélésére.Tájfutóversenyek szervezése. A tájfutás egy olyan sportág amelynek helyszíneáltalában az erdô, az erdész munkahelye, amiben az erdész tájfutók felhasznál-hatják a mindennapi munkájuk során alkalmazott szakmai ismereteiket és szak-értelmüket.Biztosítani egy megfelelôen elismert nemzeti erdészeti szervezet pénzügyi ésszervezési támogatását.

A verseny története:Az 1994 évi I. Európa-bajnokság elôtti években az erdész északi síversenyekenrendszeresen résztvevô erdész tájfutók – Gerely Ferenc, Spiegl János, Urbán Imre,Leif Lönqvist(S) – felvetették, hogy nyáron is meg lehetne szervezni az erdôhözszorosan kapcsolódó sporttalálkozót, a TÁJFUTÁST. Az elképzelést tettek követ-ték. 1994-ben Lettországban megrendezték az I. Erdész Tájfutó Európabajnoksá-got. Ezután sorrendben következett Észtország, Svédország, Finnország, 1998-banHazánk(Bugac), majd Szlovákia – itt rendeztek elôször parkversenyt(sprint) –,Csehország, Norvégia, Litvánia, Lengyelország és ebben az évben ismét Magyar-ország.

A verseny házigazdái: EGERERDÔ ERDÉSZETI Rt. BÜKKI NEMZETI PARK

Fövédnök: Németh Imre miniszter, FVMVédnökök: Mészáros Tamás, az igazgatótanács elnöke, ÁPV Rt.

Pallagi László vezérigazgató, EGERERDÔ Rt.Duska József igazgató, Bükki Nemzeti ParkKondor István igazgató, ÁESZ Egri IgazgatóságCserép János elnök, OEE

Vandálok pusztítanakaz erdôbenSOPRON. Újabb turistákat eligazító táb-lát, valamint pihenôasztalt rongáltakmeg a soproni Tanulmányi Erdôgazda-ság Rt. által gondozott parkerdôben, aSopron melletti Tómalom fokozottanvédett területén.

Ugyanitt ismeretlen tettesek autóron-csokat helyeztek el. Az évente többmilli-ós kárt okozó vandálok és szemetelôk el-len a társaság tehetetlen, mert az elköve-tôk csak tettenérés esetén büntethetôk.

A vandálok okozta károk felszámo-lására az erdôgazdaság szûkös, évi 11millió forintos költségvetésének többmint egytizedét kénytelen költeni.

(Metro)

Erdôtelepítés és út-építésFidzsi-szigeten, ezen a csendes-óceánikis szigetországban évente több száz-ezer fenyôcsemetét osztanak ki a lako-soknak erdôsítés céljaira. Útépítéshez isjelentôs pénzügyi segítséget adnak, haaz erdôtelepítés legalább a 400 ha-t eléri.

Szárított trágya mintenergiaforrásA trópusi erdôterület csökkenésénekegyik oka az, hogy az ottani lakosságnem rendelkezik a fôzéshez szükségesenergiaforrással. Ezért vagy az erdôketvágják ki, vagy szárított állati trágyáthasználnak tüzelônek. Utóbbi megint ki-hat az erdôk fogyatkozására, mert a me-zôgazdasági területek termôképességecsökken, és így újabb erdôket irtanak kitermôterületek nyerése céljából. Bangla-desben pl. évente 22,6 millió t szárítotttrágyát és 11 millió t mezôgazdasági hul-ladékot tüzelnek el. A tüzelôellátás meg-oldatlansága tehát veszélyezteti az erdôkés élôviláguk fennmaradását.

Ref.: Dr. Szodfridt István

100 Erdészeti Lapok CXXXIX. évf. 3. szám (2004. március)

Cserép János elnök köszöntötte az ülésenmegjelent meghívottakat és az elnökségtagjait. Külön köszöntötte dr. MagasLászló vezérigazgatót, Kocsis Mihály ve-zérigazgató-helyettest és Kocsis László er-dészeti igazgatót a KAEG Rt. munkatársa-it, az idei Vándorgyûlés szervezôit. Az el-nökség tagjai közül megjelentek: dr. PétiMiklós magánerdôkért felelôs alelnök,Apatóczky István technikus alelnök, Mol-nár György, Puskás Lajos, Pallagi Lászlórégióképviselôk, Bejczy Péter megbízottrégióképviselô; kimentését kérte: DuskaJózsef alelnök, Firbás Nándor, Csiha Im-re régióképviselôk, dr. Szikra Dezsô Er-dészeti Lapok SZB elnök; meghívottakközül megjelentek: Ormos Balázs fôtit-kár, Pápai Gábor fôszerkesztô, RiedlGyula könyvtárvezetô, dr. Sárvári JánosMEGOSZ fôtitkár, Mester Gézáné titkár-ságvezetô. Az elnökség hét fôvel határo-zatképes.

Cserép János elnök ismertette az elô-re kiküldött napirendi pontokat, melye-ket az egyebekkel együtt az elnökségelfogadott.

1. 2004. évi Vándorgyûlés prog-ramjának megbeszélése.

Dr. Magas László vezérigazgató, KocsisMihály vezérigazgató-helyettes és KocsisLászló erdészeti igazgató tájékoztatást ad-tak az idei Vándorgyûlés elôkészületeirôl.A baráti találkozó helyszíne a Vitnyédtôl 4km-re, az erdôben található Göbösmajorlesz 2004. július 2-án, a Küldöttközgyûlésszínhelye a kapuvári színház, idôpontjajúlius 3. A jelmondat még nem került meg-fogalmazásra, de az EU-ba lépett országerdôgazdálkodóihoz célszerû igazítani azüzenetet. Ezúton kérik a szervezôk a tag-ság javaslatait is. Négy program került elô-készítésre, egy kultúrális, egy erdômûve-lési, egy vadgazdálkodási és egy tájreha-bilitációs, intenzív nemesnyár-gazdálko-dási téma. A szállások a szûk térségbenbiztosíthatók. A Vándorgyûléssel kapcso-latos információk a KAEG Rt. és az OEEhonlapján is elérhetôk lesznek. Az elnök-ség tagjai a tájékoztató meghallgatása után

kérdéseket és kiegészítô javaslatokat tet-tek a rendezôk felé.

1/2004. (febr.11.) sz. elnökségihatározat:

Az elnökség meghallgatta a 2004.évi Vándorgyûlés szervezôinek, aKAEG Rt. munkatársainak tájékoz-tatóját az elôkészületekrôl és azt el-fogadta. Az elnökség úgy döntött,hogy a végsô, a költségvetést is tar-talmazó tervezetet külön ülésen tár-gyalja meg és hagyja jóvá, még mie-lôtt a meghívók kiküldésre kerülné-nek. (A jelenlévô hét elnökségi taga határozatot megszavazta.)

2. Küldöttközgyûlés elé terjeszten-dô szerkesztett anyagok ismertetése.

Az elnökség megtárgyalta az írásbanelôterjesztett Alapszabály módosítási ja-vaslatokat és azt a kiegészítésekkelegyütt elfogadta.

2/2004. (febr.11.) sz. elnökségihatározat:

Az elnökség megtárgyalta azAlapszabály-módosítási javaslato-kat, azokat elfogadta és a Küldött-közgyûlés elé terjeszti jóváhagyásra.

A 4. pont helyébe: 4. Az Egyesület pecsétje: A körpe-

csét az emblémával azonos, de egyszí-nû zöld, az erdészcsillag kitöltött, de akörben feliratot tartalmazó sáv nem.

Az 5. pont helyébe:Az Egyesület emblémái, jelvényei:

Az Egyesület ünnepi emblémája köralakú, körben vörös sávval, melyetmindkét oldalán arany csík szegé-lyez, a vörös sávban, arany betûkkelfelírt következô szöveggel: „ORSZÁ-GOS ERDÉSZETI EGYESÜLET”,„1866”, középen fehér mezôben sö-tétzöld erdészcsillaggal, arany sze-géllyel, az alsó két levél között „1851”szám zöld színnel, mely utal a 150éves erdészeti múltra. Az ünnepi jel-vény azonos az emblémával. A hét-köznapi embléma és jelvény meg-egyezik a pecséttel.

A 6. pont módosítása:„...Egyesület ünnepi jelvénye...”A 2.§ helyébe a következô lép:2.§ Az Egyesület céljaAz Országos Erdészeti Egyesület

célja, az 1867. évben elfogadott és1889-ben módosított EgyesületiAlapszabályokban foglalt gondola-tokkal egyezik meg, demonstrálvaEgyesületünk céljainak tartósságátés folyamatosságát.

Az Országos Erdészeti Egyesületcélja, a 2. §-ban meghatározott esz-közök által Magyarország erdôgaz-dálkodásának érdekeit megóvni éselômozdítani.

Az egyesületi célok elérésére akövetkezô eszközök szolgálnak:

a) idôszakonként az ország külön-bözô vidékein erdôgazdasági ügyek-ben tartandó egyesületi gyûlések;

b) a hazai erdôgazdálkodás ágaza-tainak állapotáról és az ország egyesvidékein lévô erdôknek, valamintazon erdôkezelési eljárásoknak ésmódoknak, melyek vidékenként azerdôgazdaság célszerû fejlesztéséreszolgálnak, megismertetése;

c) az erdészeti magyar irodalom fej-lesztése, saját folyóirat kiadása, vala-mint alkalmas erdészeti munkák meg-írásának és kiadásának elômozdítása;

d) jeles ifjak erdészeti képzésé-nek segélyezése;

e) szakembereknek, az erdôgazda-sági ismeretek bôvítése érdekében,bel- és külföldön való utaztatása;

Egyesületi hírekROVATVEZETÔ: ORMOS BALÁZS

A lapot Magyarország legnagyobbmédiafigyelôje, az

OBSERVER BUDAPESTMÉDIAFIGYELÔ KFT.

1084 Budapest, Auróra u. 11.Tel.: 303-4738

rendszeresen szemlézi

» OBSERVER «

OEE Titkárságtel.: 201-6293, Fax: 212-7518

e-mail: oee@mtesz.huSzerkesztôség: erdlap@mtesz.hu

Internet cím: www.oee.hu

Jegyzôkönyv 20/2004készült az Országos Erdészeti Egyesület Elnöksége

kihelyezett ülésérôl.Vitnyéd, KAEG Rt. göbösmajori pihenôház

2004. február 11. 10.00 óra

Erdészeti Lapok CXXXIX. évf. 3. szám (2004. március) 101

f) erdészeti szakismeretek terjesz-tése és az erdészeti képzés fejleszté-sében való közremûködés;

g) szakkönyvtár alapítása, annakfenntartása és gyarapítása;

h) a kormány által az egyesületelé terjesztett erdészeti kérdésekreadandó véleményezés;

i) az erdôgazdálkodás bármelyterületére vonatkozó javaslatoknaka kormány elé terjesztése;

j) az erdôgazdálkodók és a tagságfölszólítására szakképzett egyesüle-ti tagoknak erdészeti hivatalokbavaló ajánlása;

k) szakkérdésekben az egyesülettagjainak szaktanáccsal való segítése;

l) egyesületi tagok és erdészetidolgozók segélyezése az e célra lét-rehozott Erdészcsillag Alapítvány-ból, annak szabályai szerint;

Továbbá:m) az erdô, mint megújítható ter-

mészeti erôforrás természeti értékeimegóvásának elôsegítése, valaminta társadalom hosszú távú érdekei-nek és a fenntartható fejlôdés szak-mai alapelveinek a képviselete;

n) erdészeti kérdésekben azEuroatlanti integráció elôsegítése;

o) az Egyesület tagságának érdek-védelme.

A 4.§ 3. pont második bekezdéseaz alábbiakkal bôvül:

Az Egyesület, tagjainak belépésétaz 1868-ban megalkotott és 1941-ben azonos formában és tartalom-mal átvett oklevél kiadásával ismeriel. Az A/4-es formátumra kicsinyítettoklevélen a 2004. évszámot, a felújí-tás évét, fel kell tüntetni. Minden újbelépô megkapja az Egyesület Alap-szabályát is.

A 17.§ 3. pontja a következôkkelegészül ki:

Jóváhagyásra elôkészíti az Egye-sület szakmai programjait, résztvesz annak megvalósításában.

A 22/A §-sal bôvül az Alapszabály,a következôk szerint:

22/A. §. Az Egyesület intézményei1. Az Egyesület, mint tulajdonos

mûködteti a Wagner Károly Erdé-szeti Szakkönyvtárat és az ErdészetiLapok folyóiratot.

2. Az Egyesület felhatalmazza az El-nökséget, hogy – a közgyûlés részérebeszámolási kötelezettséggel – aKönyvtár és a folyóirat mûködésével,gazdálkodásával kapcsolatos döntése-ket meghozza, a szükséges dokumen-tumokat megalkossa, elfogadja, aszükséges intézkedéseket megtegye.

(A jelenlévô hét elnökségi tag a ha-tározatot megszavazta.)

Az Egyesület elnöksége ismét megtár-gyalta a korábban jóváhagyott Kitünteté-sek Adományozási Szabályzatát. Vita utánváltozatlan formában terjeszti a Küldött-közgyûlés elé jóváhagyásra azzal, hogytöbb érv is szól a változtatás ellen és mel-lette is. Célszerû volna az elnökség által jó-váhagyott változatot kipróbálni ez évben.

3/2004. (febr.11.) sz. elnökségihatározat:

Az elnökség a korábbi, 12/2003.(nov.4.) sz. határozatának megfele-lôen, az akkor módosított formá-ban fogadta el a Kitüntetések Ado-mányozásának Szabályzatát és ter-jeszti a Küldöttközgyûlés elé jóvá-hagyásra. (A jelenlévô hét elnöksé-gi tag a határozatot megszavazta.)

Az Erdészcsillag Alapítvány módosí-tásához nem érkezett újabb észrevételaz elnökségi ülésen, így a korábbi el-nökségi határozat került megerôsítésre.

4/2004. (febr.11.) sz. elnökségihatározat:

Az elnökség áttekintette az Er-dészcsillag Alapítvány Alapító Ok-iratát és a 20/2003. (dec.11.) sz. ha-tározatát megerôsítve terjeszti aKüldöttközgyûlés elé jóváhagyásra:„3. Az alapítvány közhasznú tevé-

kenysége és céljaKözhasznú tevékenység:Szociális tevékenység, családse-

gítés, idôskorúak gondozása.Nevelés és oktatás, képességfej-

lesztés, ismeretterjesztés. A fenti közhasznú tevékenységet

az alábbi céljainak elérése érdeké-ben végzi:

a/ Az elhunyt erdészek és erdé-szeti dolgozók gyermekeinek párt-fogásában, esélyegyenlôségük meg-teremtésében, anyagi helyzetük ja-vításában való részvétel.

b/ Hozzájárulás a nehéz anyagikörülmények között élô erdészekanyagi helyzetének javításához.

c/ Az idôskorú erdészekrôl törté-nô gondoskodás.

d/ Hozzájárulás a kiváló tanul-mányi eredményeket és közösségiszellemet felmutató tanulók képzé-si költségeihez.

e) Erdészeti kiadványok és az Erdé-szeti Lapok kiadásának támogatása.”(A jelenlévô hét elnökségi tag a ha-tározatot megszavazta.)

Az elnökség megtárgyalta a WagnerKároly Erdészeti Szakkönyvtár Alapító

Okiratának, SZMSZ-nek és tevékenységileírásának dokumentumait. A kiegészíté-sek után az Alapító Okiratot a Küldött-közgyûlés elé terjeszti jóváhagyásra:

5/2004. (febr.11.) sz. elnökségihatározat:

Az elnökség a Küldöttközgyûléselé terjeszti a Wagner Károly Erdé-szeti Szakkönyvtár Alapító Okiratátjóváhagyásra. (A jelenlévô hét elnök-ségi tag a határozatot megszavazta.)

Az elnökség vita nélkül, elfogadta azerdészeti képzésben részt vevô tanulókösztöndíj szabályzatát és a Küldöttköz-gyûlésnek elôterjeszti jóváhagyásra.

6/2004. (febr.11.) sz. elnökségihatározat:

Az elnökség a 9/2003. (szept. 23.)sz. határozatát, az erdészeti képzés-ben részt vevô tanulók ösztöndíj sza-bályzatáról, változatlan formábanterjeszti a Küldöttközgyûlés elé jóvá-hagyásra. (A jelenlévô hét elnökségitag a határozatot megszavazta.)

Az elnökség áttekintette az új Díj Bi-zottság megválasztásával kapcsolatos te-endôket és a következô határozatot hozta:

7/2004. (febr.11.) sz. elnökségihatározat:

Az elnökség a 13/2003. (nov. 4.)sz. határozatát terjeszti a Küldöttköz-gyûlés elé, a Díj Bizottság elnökénekés hat tagjának megválasztására:

Elnök: Bogdán József; tagok: dr.Papp Tivadar, Fejes Dénes,Répászky Miklós, Kertész József,Szöôr Levente, Dr. Rónai Ferenc,dr. Czerny Károly, Greguss László,Csiha Imre, Szabó Sándor (Ipoly-erdô Rt.) (A jelenlévô hét elnökségitag a határozatot megszavazta.)

Az elnökség megerôsítette korábbihatározatát a Szociális Bizottság elnöké-nek megválasztásáról:

8/2004. (febr.11.) sz. elnökségihatározat:

Az elnökség a 19/2003. (dec. 11.)sz. határozatát terjeszti a Küldött-közgyûlés elé jóváhagyásra, melydr. S. Nagy László tagtársunkat java-solja a Szociális Bizottság elnöké-nek. (A jelenlévô hét elnökségi taga határozatot megszavazta.)

Az elnökségi ülésen a továbbiakbanmegbeszélésre került a soron követke-zô Titkári, Szakosztály vezetôi értekez-let és a Küldöttközgyûlés programja, agyûlésekkel kapcsolatos teendôk.

Egyebekben elfogadásra került, hogy

102 Erdészeti Lapok CXXXIX. évf. 3. szám (2004. március)

Elment Pista Bácsi

A vigándpetendibognárt a hetvenesévekben ismertemmeg. Az akkori tszbognármûhelyébenténykedett, javítvakocsikereket, ké-szítve ajtót, ablakot.Õsrégi egylaposhorizontgat terenmetszette a környék

erdeibôl beszállított rönköket pallóvá, desz-kává. Soha nem mondott nemet egy-egymunka kérésekor. Jellegzetes járása felis-merhetô volt vasárnaponként, a falu fôutcá-ján a templomba igyekvôk közül. A karza-ton hallgatta a szentmisét, követve a liturgiakötelezô mozdulatait. Õsei a templomdom-bon lévô temetôben nyugszanak, hisz ô isitt, a faluban élte le szorgalmas, becsületeséletét. Késôbb, amikor a fûrészüzemet fel-számolták, otthoni mûhelyében gyalultat-tam, gyalultam a kapolcsi malom felújításá-hoz szükséges fûrészárut. Amikor a mezônvagy a szôlôben volt dolga, mûhelye akkoris nyitva állt elôttem, mert tudta, hogy a szû-kös szabadság meghatározza a mûhelybenvaló ténykedésemet.

A környék legkiválóbb méhésze volt. Amonostorapáti erdészettôl vett hársanyagbólkészítette a kaptárok kereteit, mert a hárs a

legjobb erre a célra, mondta. Gépbeállítása-inak akkurátus mozdulatai közben meséltérdekes, számára oly sok változatosságot je-lentô katonaéveirôl.

Amikor végeztünk egy-egy napi munká-val, és otthon volt, soha nem engedett elanélkül, hogy ne kínált volna meg hegyi ki-tûnô borával. Hová rohanunk, mondotta.Igyunk egy pohárral. A kínálásban nem isannyira az egy-két pohár bor kortyolgatásá-nak élvezete volt a fontos, hanem a mûveletalatti idôben váltott gondolatok semmivelnem pótolható hangulata.

Hamiskásan mesélt a faluban olykor tör-tént eseményekrôl, unokája fák utáni érdek-lôdésérôl. Mindig beszámolt arról, hogy azolykor küldött Erdészeti Lapokból mit olva-sott el az azóta szakemberré serdült unoka.

A Vigándpetenden szervezett hajdani fafa-ragó tábor sikere nélküle elképzelhetetlenlett volna. Az erdélyi mesterek nem cipelhet-ték Székelyföldrôl valamennyi szerszámukat,így elôbb-utóbb Pista Bácsi mûhelyében kö-töttek ki. S ha néha nem egyezett vélemé-nyük egy-egy munkamûvelet megoldásában,csendesen hátravonult, nemlétezõ bajszaalatti mosollyal nyugtázta, ha elôbb-utóbb ki-derült, hogy neki volt igaza. Soha nem kértanyagi ellenszolgáltatást a fafaragó táborok-nak végzett munkáiért. Tudta, hogy az alko-tások a szülôfaluját, a környéket gazdagítják.

Mi maradt utána az utókornak? Ajtók, ab-lakok, nemcsak a megújuló családi házak-

ban, nyaralókban, hanem a templom felújí-tásakor szükséges asztalosremekekben is.

Remélhetô, hogy a vigándpetendi SzabóPista bácsi emlékét e néhány sor is ôrzi.

Pápai Gábor

Kovács Lajos(1932–2004)

Súlyos betegség után eltávozott közülünkKovács Lajos (a Bunyós) erdésztechnikus.1932. szeptember 10-én született egy Bara-nya megyei kis faluban, Hörnyéken.

1952-ben Sopronban fejezte be tanulmá-nyait, aztán kezdôdött az igazi „erdészélet”!Az Egri Eg.-nál 14 évet, az ERTI-nél 4 évet,majd a Magyar Néphadsereg Kaszói Eg.-nálfejezte be tevékenységét.

Az erdészszakmát nagyon szerette, kitû-nôen meg is tanulta, amit gyakorlatszerzés-sel együtt tökéletesen végrehajtott.

A „létra” alsó fokán kezdett, de lelkiismere-tes munkájával, szókimondásával, abszolútigazságérzetével, az emberek szeretetével,erdôfelügyelôi tevékenységével fejezte beszakmai tevékenységét. Mindezek eléréséheznagyon sokan segítették, de a legnagyobb el-ismerés Firbás Oszkár osztályfônöknek jár.

Akik életben vannak, ne felejtsék el Bu-nyóst, akárhol élnek a „Világban”! Sírját ne ke-resse senki, ebbe a kis Magyarországba szüle-tett, és ebbe az „anyaföldbe” helyezték öröknyugalomra.

a mátrafüredi Vadas Jenô erdészeti isko-lában kerüljön elhelyezésre az OEE zász-laja és az OEE-t ismertetô kis tábla. Tájé-koztató hangzott el az Év erdésze ver-seny elôkészületeirôl. Az OEE arculatiprogramja folytatódik, az elôkészítettanyagot a soron következô elnökségiülés tárgyalja. Az Erdôfeltárási Szakosz-tály ünnepi rendezvényét, mely dr. Her-pay Imre volt elnökünk 80 éves évfordu-lójához kapcsolódik, támogatja az elnök-ség saját szerepvállalásával is. Az elnök-ség támogatja a tagsági kezdeményezést,mely szerint a Vállalkozók Pártoló TagiTanácsa bôvüljön az Erdészeti Vállalko-zók Pártoló Tagi Tanácsává és célozzameg az erdészet területén munkát vállalólegjobb gépes vállalkozók összefogásátés érdekvédelmét.

Az elnök megköszönte a vendéglátóKAEG Rt. munkatársainak, dr. MagasLászló vezérigazgatónak, hogy helyet ésellátást adott az elnökségnek, megkö-szönte a jelenlévôk munkáját és bezártaaz ülést.

kmf.Ormos Balázs

jegyzôkönyvvezetôCserép János

elnökHitelesítôk: Molnár György,

Apatóczky István

FELHÍVÁSKedves Tagtársak, Tisztelt Támogatók!A hatályos törvényeknek megfelelôen idén is lehetôség nyílik a személyijövedelemadó 1%-át kedvezményezett szervezeteknek felajánlani.

Kérjük, hogy az 1%-nyi összeggel az Országos Erdészeti Egyesület ERDÉSZCSILLAG

ALAPÍTVÁNY-át támogassák.

Egyesületünk ERDÉSZCSILLAG ALAPÍTVÁNY-t mûködtet, melynekidéntôl kibôvített támogatandó céljai a következôk:• Rászoruló erdészeti dolgozók és családtagjainak támogatása• Kiváló erdészeti tanulók ösztöndíjának támogatása • Szakmai kiadványok, könyvek, Erdészeti Lapok támogatása

Tájékoztatásul közöljük, hogy az ERDÉSZCSILLAG ALAPÍTVÁNY akövetkezô évtôl jogosult az 1%-ot önállóan meghirdetni, ezért szükségesmég ez évben az Egyesület, mint alapító közbeiktatása.

Kérjük, támogassa az ERDÉSZCSILLAG ALAPÍTVÁNY céljait!

A januári Erdészeti Lapokban megjelentettük a „Rendelkezô nyilatkoza-tot”, melyet kérjük, hogy kitöltes után az Ön adózási nyomtatványaivalegyütt nyújtsa be a területileg illetékes APEH-hoz!

Egyesületünk adószáma, melyet fel kell tüntetni a rendelkezô nyilatkoza-ton: 19815905-2-41

Az Országos Erdészeti Egyesület tagsága nevében köszönjük atámogatást.

Cserép Jánoselnök

Erdészeti Lapok CXXXIX. évf. 3. szám (2004. március) 103

Emlékezve ésimádkozva állunkravatalodnál. Pis-ta Bátyám!

Szomorú a szí-vünk, komoly azarcunk. Pedig Tebiztosan azt mon-danád nekünk:„mosolyogjatok...

gyönyörködjetek a festményeimben...ôrizzétek meg a szobraimat... amikorpedig hegedû muzsikát hallotok gon-doljatok rám!”

Emlékezve és imádkozva állunk ra-vatalodnál, ahol ilyenkor a hívô és a hi-tetlen ember is az Istent faggatja, hogyvajon mi van odaát. Te tudod már. Meg-éled Szent Ágoston igazságát, aki aztmondta: „Nekünk két élet adatott. Azegyik idelent, a küzdelemre, a másikodafent, a küzdelem jutalmára.”

Küzdelmes életed volt idelent. Mint a matuzsálemi kort megélt fák-

nak. A többszáz éves kocsányos töl-gyeknek a Gödöllô környékierdôkben és máshol Magyar-országon. A többezer évesszálkásfenyôknek É-Ameriká-ban, a Fehér Hegyekben...és atöbbi idôs fának...amelyekelôtt a természetet ismerô ésszeretô ember mindig megáll.Csendben marad. Elgondol-kozik. Azután talán a fa és azember néhány szót váltanakegymással.

Most mi is csendben va-gyunk itt. Rád gondolunk. Sze-retnénk szót váltani Veled. He-lyette azonban emlékezetünk-

ben utat tör magának küzdelmes életedegy-egy eseménye, egy-egy emlék, ame-lyeket a beszélgetésekbôl, színes elô-adásaidból és a díjazott, „Egy hosszú életrövid pillanatai” címû önéletrajzi, erdé-szettörténeti munkádból ismerünk.

Ám az eseményeket, az emlékeket ésgondolataidat felidézve mégsem a küz-delmes évek ragadnak meg bennünket,hanem barátságos lényed és örök jóked-ved jut eszünkbe, amellyel derûre ésszeretetre hangoltál másokat...és a szelídbölcsességed, amellyel oly szépen fogal-maztad meg 100 éves korodban:„...köszönöm az isteni gondviselésnek,hogy erôt és egészséget adott és még ada földi élet betöltéséhez.”

Hiszem, hogy mindezért gazdag ju-talmat kaptál odafent.

Nekünk már életedben legenda let-tél. Ámultuk szellemi és testi frissessé-gedet. Csodáltuk mûvészi tehetségedet.Szerettük az Embert, akinek megada-tott, hogy három évszázadban és kétévezredben is élhetett. 105 évet.

Most a fiatalabb kolléga szeretetével éstiszteletével köszönök el Tôled a gödöllôierdészek, az Országos Erdészeti EgyesületGödöllôi Csoportjának tagjai nevében is.

Búcsúzáskor, szelíd bölcsességedreemlékezve, hozzáteszem még:Pista Bátyám! Azt hiszem, ha-zamehetünk.

Aztán arra gondolok, hogyismét találkozni fogunk. A fest-ményeid és a szobraid kisugár-zásában... a hegedûmuzsikahangjaiban... amikor idézzük le-gendás alakodat. Csendbenvagy beszélgetve... melegszívvel... mosolyogva... derûreés szeretetre hangolva...

Drága Pista Bátyám! Nyu-godj békében!

Dr. Krassay Lászlóegy. docens

Szôdi István (1898. december 23 –2003. december 30.) temetésére

Szôdi Pista bácsi festményei

104 Erdészeti Lapok CXXXIX. évf. 3. szám (2004. március)

Az OEE Vadgazdálkodási Szakosztálya2003. október 17-18-án tartott kétnaposrendezvényének elsô napját az Erdô-mûvelési Szakosztállyal közösen ren-dezte. A rendezvény kiváló házigazdájaa Somogyi Erdészeti és Faipari Rt. volt,ezen a napon annak Nagyatádi Erdé-szete.

A közös rendezvény témája – a vadés az erdô viszonya – mindkét szakosz-tályban jelentôs érdeklôdést keltett,nagy gyakorlati tapasztalattal és elméle-ti ismerettel bíró kollégák töltötték mega nagyatádi kultúrház nagytermét. Adélelôtt elôadásokkal telt, a délutániórákban terepi bemutató következett.Az elôadók kiváló felkészültségükkel, aházigazdák lelkiismeretes szervezésük-kel és a problémák kendôzetlen felszín-re hozásával tisztelték meg a szakkö-zönséget.

Bogdán József erdészetigazgató ésHorváth József OEE HCS titkár a leg-jobb házigazda szívélyességével foga-dott bennünket, majd a SEFAG Rt. ve-zérigazgatója, Barkóczi István üdvözöl-te a megjelenteket. A témát felvezetveelmondta, hogy a rendkívül magas vad-létszám, a vadfajok nem megfelelô ará-nya és az eltolódott ivararány miatt ko-moly strukturális problémákat kell le-küzdenie az rt-nek. A vadgazdálkodásökonómiai viszonyai felborultak: Adám robbanásszerûen szaporodik, arossz ivararányú gímállomány óriási tar-vadlétszámot produkál. A földtulajdo-nosok növekvô kárérzékenysége és azemelkedô terményárak mellett a mezô-gazdasági vadkárok mértéke elviselhe-tetlenné vált. Az erdôt felújítani csakbombabiztos kerítések mögött lehet-séges (200 km/év!), ami a beruházásiforrások jelentôs részét felemészti. Avadállomány kedvezôtlen szerkezetemiatt az ágazati bevételek is csökken-nek. Meggyôzôdése szerint a gazdálko-dás jövôképét egy más irányban, ala-csonyabb vadlétszám mellett kell meg-fogalmazni. Kiemelte az állami vadgaz-dálkodó felelôsségét a példamutató ál-lományapasztásban.

Dr. Papp Tivadar, a Mecseki Erdé-szeti Rt. termelési vezérigazgató-helyet-tese képpel és szóval bizonyította „Anagyvadgazdálkodás lehetôségei a ter-mészetközeli erdôgazdálkodás során”címû elôadásában, hogy a túlszaporo-dott nagyvadállomány az erdô létét is

fenyegetheti: „az egyik nemzeti kincsmegeszi a másikat.” Rámutatott, hogymindebbôl addig nem várható kilába-lás, amíg a rövid távú nyereségérdekelt-séget számon kérôk megtehetik, hogy ahosszú távú vagyonérdekeltség és afenti konfliktus figyelembe vétele nél-kül hozzák meg döntéseiket. Az ágaza-tunkban elhatalmasodó monetárisszemlélet ellenpontozására, a közcélúértékek és a természetközeliség egyér-telmû hangsúlyozására van szükség. Ki-emelte minden, a gazdálkodás gyakor-latában dolgozó kolléga szakmai és lel-kiismereti felelôsségét a kívánatos er-dô–vad egyensúly megteremtésében.

Nádas József, az ÁESZ Kaposvári Igaz-gatóságának igazgatója „Az erdômûvelésés a vadgazdálkodás összefüggései So-mogy megyében” címû elôadásában anagyvadlétszám idôbeli és térbeli változá-sának következményeit vizsgálta az igaz-gatóság területén. Az elmondottakból ésa bemutatottakból az a trend rajzolódottki, hogy az erdészeti hatóság kemény fel-lépése után átmenetileg, néhány évigcsökkenô vadlétszám mellett nôhettek azerdôk – a kerítések védelmében. Majd, azidô múlásával fokozódott a vadlétszámcsökkenése miatti aggodalom. Teretnyert az a téves megítélés, hogy a problé-ma kevesebb kerítéssel is kezelhetô - amiaz erdei vadkárok ismételt növekedésé-hez és egyéb, kedvezôtlen tendenciák el-uralkodásához vezethet. A gazdálkodói

felelôsség hangsúlyozása mellett, a prob-lémák kezelésében kiemelte az ÁESZ te-vékenységének szerepét is.

Dr. Marosi György, az ERTI Ökonó-miai Osztályának vezetôje az erdei vad-károk értékelésének gyakorlati vonat-kozásairól beszélt. Elôadta, hogy vizs-gálatunk szempontjából az erdô funkci-ói helyett annak szolgáltatásait kelleneszámba venni. A szénmegkötéssel kez-dôdô és a népesség megtartásával vég-zôdô szolgáltatások sorában az erdeitermékek csoportjában bekövetkezôeredménykiesés a legkönnyebben ér-zékelhetô. Abban mindenki egyetért,hogy a fiatal erdô legalább annyit ér,mint amennyit ráfordítottak. Elmondta,hogyan kell meghatározni a jellemzôköltségek körét. Az adott erdôállományköltségértékét az annak mesterségesfelújításához – újrateremtéséhez – szük-séges ráfordítások értékében javasoltameghatározni. Az erdei vadkárok érték-meghatározását e korrekt módon szá-mítható költségértékre javasolta építe-ni. Hallgatva az elôadást, mindannyi-unk számára egyértelmûvé vált, hogycsak megalapozott ismeretekkel bírószakértôk segítségével lehet e bonyo-lult problémakör érzékeny rétegeit fel-fejteni és megmutatni minden érdekelt-nek: milyen károkat okoz a túlszaporo-dott nagyvadállomány az erdôben.

Buzgó József, a SEFAG Rt vadgazdálko-dási osztályvezetôje szemléltetett elôadá-

Erdômûvelôk és vadgazdák SomogybanÖsszevont szakosztályülés a SEFAG Rt. területén – 2003. október 17–18.

sában a vadgazdálkodó szemszögébôlmutatta be a korábban már felvillantott so-mogyi gondokat. Szavaiból kiderült, hogya helyenként nagyon túlszaporodott, aszarvassal is konkuráló dámállománymellett az erdôben élô ôz okoz nagy fejfá-jást a szakembereknek. Létszámát feltétle-nül csökkenteni kívánják, ugyanis amíg amezei ôz jól vadászható, az erdôben élôrosszul hasznosítható, de állandó károko-zó. Elôadása a Nádas József által felvázoltnyugtalanító trendet igazolta vissza.

A hozzászólások során Nyúl Berta-lan a baranyai vadállomány felszaporo-dásának alapvetô okait kérdezte dr.Papp Tivadartól. Az elôadó elsôsorbana MEFA Rt. vadászterületével szomszé-dos társaságok elégtelen kilövési erélyé-vel és indokolatlan tarvad-kíméletévelmagyarázta a folyamatot. Kiemelte aVadgazdálkodási Tanács és a szakható-ságok felelôsségét az állományapasztásösztönzésében. Kondor Endre emlékez-tetett arra a szomorú tényre, hogy a maiMagyarországon gyakorlatilag nincs er-dômérnök politikailag kompetens, dön-tési helyzetben. Tehát: illúzió a problé-máinkra felülrôl várni, remélni a megol-dást. A nagyvadgazdálkodás volumené-nek fele ma is az állami erdôgazdálko-dók kezében van , ébredjünk rá, hogyez elsôsorban a mi dolgunk - lôni kell!Felsôbb segítséget csak akkor ildomoskérnünk, ha már elértük a jogszabály-ban maximált vadlétszámot.

A délelôtti program végén egypercesnémasággal adóztunk dr. Kôhalmi Ta-más professzor emlékének.

A Lábod Rt. vadászterületére szerve-zett terepi bemutatót Major László er-dômûvelési osztályvezetô irányította. Abejárás magánerdôt is érintett, aholMocz András tagtársunk mutatta be avadállománnyal folytatott küzdelménekeredményeit vállalkozása erdôfelújítá-saiban. A SEFAG Rt. erdôterületénnagyüzemi méretekben szembesülhet-tünk mindavval, amire a délelôtti prog-ram felkészített bennünket. A látottakigazolták és meghaladták az elôadáso-kon hallottakat. Üde színfolt, remény-keltô közjáték volt – fôleg az erdômû-velôk számára – Horváth József kollé-gánk korábban megkezdett, eredmé-nyes kísérlete a bükk és kísérô fafajai-nak természetes felújítására.

A két szakosztály közönsége a házi-gazdák vendéglátásában, a sziágypusz-tai erdei iskolában kapott estebédet.Elôtte a Vadgazdálkodási Szakosztálysoros értekezletét is megtartottuk, me-lyen az év értékelése és pénzügyi elszá-molása mellett döntöttünk három új

tagtársunk, Kiss József, Sipos László ésGáspár István felvételérôl.

Kedves figyelmesség volt a házigaz-dák részérôl az érdeklôdõk meghívásaegy alkonyati sétára. A Sziágy közeli er-dôkben tett kirándulásunkon olyan dám-barcogást hallhattunk és láthattunk,melyhez hasonlóra csak a „történelmi”dámos területeken szolgálók emlékeztek.

A másnapra szervezett programbanis érdekelt Vadgazdálkodási Szakosz-tály tagjai a ropolyi vendégházban foly-tathatták a tartalmas nap tapasztalatai-nak kiértékelését.

A délelôtti, zselici program házigaz-dái, Pintér Ottó erdészetigazgató és NagyJános, a Bôszénfai Szarvasfarm vezetôjemár a reggelihez csatlakozva tájékoztat-tak bennünket a helyi viszonyokról.

Ismét megtisztelte a társaságotBarkóczi István vezérigazgató, és részle-tesebben is kifejtette elhivatott elhatáro-zását a környezetével egyensúlyban élô,csökkentett létszámú, optimális szerke-zetû vadállomány megteremtésére. Be-szélt a gazdálkodás eredményességénekcsökkenésérôl, az idegen vadászatra jo-gosultakkal való egyeztetések nehézsé-geirôl, az életszerûtlen jogszabályok ked-vezôtlen hatásairól. Szomorúan tett emlí-tést a számos munkahelyet is érintô,kényszerû átszervezésekrôl és megszorí-tásokról – melyek után a SEFAG Rt. atérség továbbra is meghatározó erejû,stabil gazdasági szereplôje maradhat.

Pintér Ottó az általa vezetett – orszá-gosan kimagasló ökológiai adottságú –Zselici Erdészetet mutatta be. Megtud-tuk, hogy az évi ötvenezer köbméter fa-használati lehetôséget milyen jelentôserdôfelújítási tevékenységgel alapozzákmeg. Beszélt a bükkös természetes fel-újítások területén elért eredményeikrôlés a vadkár elleni védekezés nehézsé-geirôl a mesterséges felújításokban.

A hallgatósághoz illô részletességgelismertette erdészete vadászati ágazatá-nak mûködését, vadfajonként mutattabe a gazdálkodás helyi sajátosságait.Komoly sikerekrôl számolt be azélôvadbefogásban és a vaddisznóskert

üzemeltetésében. Külön szólt a vadkár-veszélyes téli idôszakban feldúsulószarvasállományról, amit csak jól szer-vezett terelôvadászatokkal lehet kéz-ben tartani. Fontos, sürgôs feladatkéntfogalmazta meg a dám- és az ôzállo-mány radikális csökkentését, valamintaz Erdészet kezelte, jelentôs parlagterü-let racionális hasznosítását.

Az Erdészet keresztmetszetét láttatóterepi bejárás során meggyôzôdhettünka kiváló állományokat valódi gazdakéntgondozó zselici erdészek példás szak-mai felkészültségérôl.

A kirándulás végén, Nagy János ava-tott vezetésével, a költségvetési szervezé-sû Pannon Lovasakadémia bôszénfaiszarvasfarmját tekintettük meg. Az or-szágban valószínûleg egyedülálló szín-vonalon folytatott zárttéri szarvasgaz-dálkodás részleteibe pillanthattunk be,mely egyre inkább szabadpiaci feltételekközött mûködik. Házigazdánk kendôzet-len ôszinteséggel beszélt a magas szak-mai nívó megôrzésének nehézségeirôl,az üzem kutatási, oktatási és idegenfor-galmi szerepérôl, erôfeszítéseikrôl az újpiaci lehetôségek kihasználásában.

A szarvasfarm bemutatása különlegesszakmai élménnyel tette teljessé a Vad-gazdálkodási Szakosztály kétnapos prog-ramját. A tanulmányutat kiváló ebéd és atapasztalatok közös összefoglalása zárta.

Minden résztvevô nevében, a leg-jobb érzéssel mondunk köszönetetkedves Házigazdáinknak, a SEFAG Rt.kollektívájának a páratlan színvonalúszervezésért és vendéglátásért, Elôadó-inknak a bonyolult és kényes szakkér-dések magas szintû megválaszolásáért.

Barkóczi vezérigazgató úr megtiszte-lô szerepvállalásán túl, külön köszönjükaz elôkészítésben is kulcsszerepet válla-ló Buzgó József, Bogdán József, HorváthJózsef, Pintér Ottó urak és – nem utolsó-sorban – Nádas József ÁESZ igazgató úrnélkülözhetetlen munkálkodását!

Bús Mária elnökErdômûvelési Szakosztály

Haraszti Gyula titkárVadgazdálkodási Szakosztály

WOOD-TECH ERDÉSZETI SZAKKIÁLLÍTÁS

ÉS KONFERENCIA2004. szeptember 8-11.

Információk: www.wood-tech.hu