szövegértés a 9-5 tanár javitott - magyartanárok egyesülete...

S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S

5Tanári útmutató

A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program

(Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült.

S Z A K M A I V E Z E T Õ K P Á L A K Á R O LY S Z A K M A I I G A ZG AT Ó

P U S K Á S AU R É L F E J L E S Z T É S I I G A ZG AT Ó H E LY E T T E S

R Á P L I G Y Ö R G Y I A P RO G R A M F E J L E S Z T É S I K Ö Z P O N T V E Z E TŐ J E

F E J L E S Z T É S I P R O G R A M V E Z E TŐ K O R Á N Y I M A R G I T

V E Z E TŐ F E J L E S Z TŐK A R AT Ó L Á S Z L Ó

K Á L M Á N L Á S Z L Ó

S Z A K M A I B I ZOT T S Á G B Ó K AY A N T A L E L N Ö K

B Á N R É T I Z O LT Á N

C S E R H A L M I Z S U Z S A

G Y Õ R I J Á N O S

S C H E I N G Á B O R

A L K OT Ó S Z E R K E S Z T Õ M U R Á N Y I Y V E T T

S Z A K M A I L E K TO R O K A S Z A K M A I B I Z O T T S Á G TA G J A I

P E T HŐN É N A G Y C S I L L A

F E L E L Õ S S Z E R K E S Z T Õ N A G Y M I L Á N

T I P O G R Á F I A B Á R D J O H A N N A

© S U L I N OVA K H T.

© M U R Á N Y I Y V E T T

A KIADVÁNY INGYENES, KIZÁRÓLAG ZÁRT KÖRBEN,

KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLLAL HASZNÁLHATÓ.

KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET.

MÁSOLÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS!

KIADJA A SULINOVA KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KHT.

1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37.

A KIADÁSÉRT FELEL: PÁLA KÁROLY ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ

NYOMDAI MUNKÁK: PÁTRIA NYOMDA ZRT., 2007

A R S P O E T I C Á K

F e j l e s z t ő k

Fűköh Borbála Kálmán László Molnár Cecília Pethőné Nagy Csilla

Tanári útmutató

T A R T A L O M

A R S P O E T I C Á K

5 N É V J E G Y

9 E LŐ Í R Ó K Ö LT É S Z E T TA N O K

3 8 E G Y RO M A N T I K U S A R S P O E T I C A – PE TŐ F I : A T E R M É S Z E T V A D V I R Á G A

6 1 T Á G A B B É R T E L E M B E N V E T T A R S P O E T I C Á K

10 4 E G Y I R Á N Y Z ATO S A R S P O E T I C A É S F O R M A I Ö N E L L E N T M O N D Á S A I

– V E R L A I N E : K Ö LT É S Z E T T A N

114 A D Y É S B A B I T S

134 A R S P O E T I C Á K A X X . S Z Á Z A D 3 0 - A S É V E I TŐ L A X X I . S Z Á Z A D E L E J É I G

NÉVJEGY 9. ÉVFOLYAM, 5. FEJEZET

Ars poeticák

Fejlesztők:Fűköh Borbála Kálmán LászlóMolnár CecíliaPethőné Nagy Csilla (A fejezet megírásához felhasználtuk Szeredás Lőrinc és Pála Károly korábbi anyagait is.)

A FEJEZET CÉLJA A költészet egy világosan elkülönülő, tematikus csoportjának megismerése. Ol-vasói tapasztalat szerzése reprezentáns ars poeticákról, az ars poetica alakulás-történetéről, szűkebb és tágabb jelentéséről, változatairól. Ezzel összefüggésben a költői szerepek, költészetfelfogások, beszélői szándékok és kifejezésmódok elemzése, értelmezése, összehasonlítása. Ars poetica jellegű szövegek és képi ismerethordozók vizsgálata a hétköznapok, a munka és a populáris kultúra terü-letéről, gyakorlati szövegek alkotása. Összehasonlító elemzés írása.

KÉPESSÉGFEJLESZ-TÉSI FÓKUSZOK

Tematikus fókusz: Költő, költőszerep, szerepvállalás, vátesz, hitvallás, tanító köl-tészet. Az írás-költés mint szakma. A fogalom tágabb és szűkebb jelentései. A mű mint alkotás, csinálmány, készítmény. A művész mint tudós költő és mint zseni. A művész és/vagy művének kultusza. A művészek és stílusok egymáshoz való viszonya.Poétikai fókusz: A műfaj és az abba tartozó szövegek közti viszony. A mű és a reprezentált irányzat, törekvés viszonya. Tartalom és forma viszonya egy olyan műfaj esetében, ahol a tartalom a formálás mikéntjére vonatkozik.Szövegértési fókusz: Az érvelő szerkezet vizsgálata lírai, illetve verses művekben: tételek és érvek, tételek és példák viszonya.Szövegalkotási fókusz: Ars poeticák összehasonlító elemzése rövid értekezésben. Ars poetica-szerű szövegek írása a hétköznapi élet – a magánélet, a munka világa és a közélet – területén.

A FEJEZETBEN LÉVŐ MODULOK CÍME, AJÁNLOTT

ÓRASZÁMA ÉS SZÖVEGBÁZISA

1. Előíró költészettanok (3 óra) – részletek Horatius és Boileau Ars poeticájából, Arany János Vojtina ars poeticájából

2. Egy romantikus ars poetica (3 óra) – Petőfi Sándor: A természet vadvirága, rész-let A helység kalapácsából, Egy gondolat bánt engemet…

3. Tágabb értelemben vett ars poeticák (4 óra) – Petőfi Sándor: Dalaim, A XIX. század költői, Petri György: Horgodra tűztél, uram…, Arany János: Letészem a lantot, Mindvégig

4. Egy irányzatos ars poetica és formai önellentmondásai – Verlaine: Költészettan (1 óra)

5. Ady és Babits ars poeticája (2 óra) – Ady Endre: Góg és Magóg fi a vagyok én…, Babits Mihály: Szonettek, Ady Endre: Egy csúf rontás, Babits Mihály: Csak posta voltál (részlet)

6. Ars poeticák a XX. század 30-as éveitől a XXI. század elejéig (3 óra) – József Attila: (Ha lelked logikád)…, Pilinszky János: Címerem, Nemes Nagy Ágnes: Mesterségemhez, Tóth Krisztina: Ráolvasó, Kovács András Ferenc: Fragmen-tum, Várady Szabolcs: Ars poetica? Mellébeszéd

AJÁNLOTT KOR-OSZTÁLY

9. évfolyam (14–15 évesek)

ELŐZŐ ÉS KÖVETŐ FEJEZET

Konfl iktusos drámákAnekdotikus epikai hagyományunk

TANTERVI MODUL-KAPCSOLÓDÁSI

PONTOK

5. évfolyam 1. fejezet 3. modul5. évfolyam 5. fejezet6. évfolyam 2. fejezet 3., 4–5., 7–8., 10–14. modul6. évfolyam 3. fejezet6. évfolyam 5. fejezet7. évfolyam 6. fejezet8. évfolyam 1. fejezet8. évfolyam 8. fejezet10. évfolyam 1. fejezet10. évfolyam 7. fejezet

KERESZTTANTERVI KAPCSOLÓDÁS

A pszichológia, a fi lozófi a, a történelem és az etika bizonyos tartalmai, társművé-szetek, médiaismeret, társadalomismeret, életpálya-építés

NAT Érvelés, önrefl exióra és önkorrekcióra való törekvésSzó szerinti és metaforikus jelentések megkülönböztetéseA művek műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása Képesség a szöveg kapcsolatának és különbségének felismerésére és értelmezé-sére (tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások)Értékek, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezéseFelkészülés a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő, terjedelmesebb szövegek írásáraVerbális és nem verbális információk együttes kezeléseÖnálló jegyzetkészítésKülönböző stílusok és stílusrétegek felismerésének gyakorlása különböző rendel-tetésű szövegekben, alkalmazásuk a szóbeli és írásbeli kommunikációban

KÖVETELMÉNYEK A tanuló ismerje az ars poetica fontosabb tartalmi és nyelvi jellemzőit, ezeket legyen képes különféle szövegekben azonosítani és ilyen jellegű hétköznapi szö-vegeket alkotni. Legyen képes megkülönböztetni és értelmezni konkrét ars poeticák:– szűkebb és tágabb értelmét, – kommunikációs szándékát, beszédhelyzetét, a beszélő és a közönség viszo-nyát,– irodalmi szövegekben költői szerepeket, költészetfelfogásokat,– metaforikus jelentéseket. Tudjon megállapításokat tenni tartalom és forma, konvenció (hagyomány) és in-nováció (újítás) viszonyáról.Legyen képes összehasonlító szempontok megfogalmazására, érvényesítésére az elemzésben.Tudjon a szöveg szerkezeti és poétikai megformáltságával kapcsolatos megállapí-tásokat tenni, azokat érvekkel alátámasztani.Viszonyuljon refl exíven a szövegekhez: kritikai attitűd, véleményalkotás. Összehasonlító elemzéshez legyen képes megfelelő grafi kai szervezők (halma-zábra, szemponttáblázat) segítségével anyagot gyűjteni, megadott szövegalkotási szempontokat hosszabb írásműben érvényesíteni.Legyen képes az olvasott szövegekkel kapcsolatban kérdéseket feltenni, véle-ményt, udvarias kritikát formálni, érvelni, összehasonlító észrevételeket tenni.Törekedjen együttműködésre, gyakorolja az empátiát és a toleranciát.Szóbeli megnyilatkozásaiban törekedjék határozottságra, világosságra, tartalmas-ságra.

ÉRTÉKELÉS Folyamati: a prezentációk értékelése, dicséretkártyák, a megértést szondázó mintavétel a motivációs levélből és más szövegalkotási feladatokból Kimeneti: összehasonlító elemzés kritériumos értékelése

MÓDSZERTANI AJÁNLÁS

A fejezet az együttműködésen alapuló tanulást (pármunka, csoportmunka) ré-szesíti előnyben, fi gyelmet fordít a differenciálásra a fejlesztésben. Módszer- és eljáráskészlete megteremti az interaktív és refl ektív tanulás lehetőségét.

TÁMOGATÓREND-SZER, SZAKIRODA-

LOM

Bárdossy Ildikó – Dudás Margit – Pethőné Nagy Csilla – Priskinné Rizner Erika: A kritikai gondolkodás fejlesztése, PTE, 2002Pethőné Nagy Csilla: Módszertani kézikönyv – befogadásközpontú és kompeten-ciafejlesztő irodalomtanítás, Korona Kiadó, 2005Hangos irodalom: Petőfi Sándor, HUNGAROTONHangos irodalom: Arany János, HUNGAROTONSzigeti Lajos Sándor: Verssor(s)ok – Líraiság az ezredfordulón, Széphalom Könyv-műhely, 2005Bókay Antal: József Attila poétikái, Gondolat Kiadó, 2004

SZÖVEGFORRÁ-SOK

Petőfi Sándor összes versei http://mek.oszk.hu/01000/01006/html/vs184607.htm#145Arany János összes verseihttp://mek.oszk.hu/00500/00597/html/ - 5kFata Morgana: A tíz legszebb szó; http://www.fullextra.com/modules.php?name=KedvencVers&fi le=index&sort=BWeöres Sándor: Egybegyűjtött írások, Magvető Kiadó, 1986Ady Endre összes verseihttp://mek.oszk.hu/00500/00588/html/versek01.htm - 12kBabits Mihály összes verseimek.oszk.hu/00600/00602/html/vers0202.htm - 36kVörös Ferenc: A közösségi névadási hagyomány továbbélése a tizenéves korosz-tályban. Egy Révkomáromban, magyar gimnazisták körében végzett vizsgálat ta-pasztalatai, Magyar Nyelvőr, 1999/8–9.József Attila összes versei:http://www.mathstat.dal.ca/~lukacs/ja/Pilinszky János: Összegyűjtött versei, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1987Nemes Nagy Ágnes: A Föld emlékei – Összegyűjtött versek, Magvető Könyvki-adó, 1986Tóth Krisztina: Porhó, Magvető Kiadó, 2001Kovács András Ferenc: Kompletórium, Jelenkor Kiadó, 2000Várady Szabolcs: Ars poetica? Mellébeszéd; http://www.c3.hu/scripta/lettre/lett-re26/10.htm

RÁHANGOLÓDÁS1. lépés: 1. feladat

5. oldal

20 PERC

T/1.

Kötötten és szabadon

1. ELŐÍRÓ KÖLTÉSZETTANOK 3 óra

A fejezetben az irodalmi művek, többnyire versek egy sajátos tematikus csoportjával foglalkozunk. Azt vizsgáljuk, miért és hogyan sajátos szövegtípusok az ars poeticák, illetve milyen hétköznapi szövegekkel tartanak rokonságot. Vizsgálódásunk ezúttal történeti jellegű is, az antikvitás klasszikus, sokáig példának tekintett alkotásától (Horatius: Ars poetica) különböző irodalmi korszakokban ke-letkezett ars poeticák olvasásával és értelmezésével jutunk el napjaink néhány hasonló tematikájú verséhez. Az időben utazva megfi gyeljük, mit jelent az ars poetica szűkebb és tágabb értelme, hogyan alakult, változott szerepe, tartalma, kérdésfelvetése mostanáig. A fejezet első moduljában a költői mesterséget tanító, szabályokat alkotó ars poeticákból olvasunk részleteket.

T a n á r i i n s t r u k c i ó k

• A játékos feladat célja, hogy a tanulók frissítsék, újragondolják tapasztalataikat a szabályköve-tésről és az „alkotói szabadságról”. Mindkét kérdés a fejezet fókuszában áll, a feladat tanulságai előkészítik a későbbiek megértését.

• Az a) és b) feladatelemnél az a cél, hogy a mintakompozíciónak lehető legpontosabban megfelelő rajzok készüljenek, ezért mindkét feladatelemnél válasszunk az osztályból egy-egy olyan tanulót, aki gördülékenyen beszél, érthetően és jól magyaráz.

a) Adjuk a kiválasztott tanuló kezébe a rajzot, és mondjuk el, hogy a társainak az ő magyaráza-tára hagyatkozva a lehető legpontosabban kell majd ezt a kompozíciót lerajzolniuk. Kérjük arra is a kiválasztott tanulót, hogy csak szavakkal (nem mutogathat, nem mutathatja fel a rajzot) irányítsa társai munkáját. Nem reagálhat az esetleges kérdésekre sem.

b) Ismételjük meg a feladatot, egy másik tanulót választva az irányításhoz. Most azonban hívjuk fel a tanulók fi gyelmét arra, hogy feltehetnek tisztázó kérdéseket vagy kérhetik az utasítás megismétlését.

• A két feladatelem elvégzését követően tegyük ki a táblára a két mintakompozíciót, és adjunk néhány percet a tapasztalatok páros megbeszélésére (c),

• majd összegezzük röviden, frontálisan a levonható tanulságokat, fontosabb tapasztalatokat. • Ekkor feltétlenül kérdezzük meg az irányítókat is arról:

– Hogyan érezték magukat szerepükben?

– Milyen nehézségekkel kellett megküzdeniük?

– Számoltak-e előre ezekkel a nehézségekkel?

– Milyen „tervet” eszeltek ki leküzdésükre?

1 0 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S • 9 . É V F O L Y A M

• Ezt követően a tanulók készítsék el a d) feladatot. A rajzolást kövesse egyéni visszatekintés (e), majd ismét rövid frontális megbeszélés.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kódváltás, fi gyelemkoncentráció, szabályköve-tés, belső képalkotás, tanulói kérdezés, kreativitás, fantázia

C é l c s o p o r t – a d i f f e r e n c i á l á s l e h e t ő s é g e i : az egész osztály

M u n k a f o r m á k : egyéni, az egyes szakaszokat követően páros, majd frontális megbeszéléssel

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : rajzolás, eszmecsere, szemponttáblázat

E s z k ö z ö k : két, négyzetekből álló kompozíció külön lapon; színes ceruzák a d) feladathoz

a) b)

1. Kötötten és szabadon

a) Társad utasításait követve kérdezés, visszakérdezés nélkül készítsd el a rajzot!

b) Megismételjük a feladatot egy másik rajz elkészítésével úgy, hogy most rajzolás közben tisztázó kérdéseket is feltehetsz!

(Ha szükséged van megerősítésre, pontosításra, jelentkezz, és tedd fel a kérdése(i)det az utasítá-sokat közlő társadnak!)

a) b)

E L Ő Í R Ó K Ö L T É S Z E T T A N O K 1 1

c) Beszéljétek meg az a–b) feladat tanulságait padtársaddal! (Segítségül használjátok az alábbi szem-ponttáblázatot!)

Melyik rajz sikerült pontosabban? Vajon miért?

Melyik feladat járt több nehézséggel? Melyek voltak ezek?

Hogyan próbáltatok úrrá lenni a nehézségeken?

Mi minden volt megkötve ennél a feladatnál?

Egyéb megjegyzéseink, tapasztalataink, észrevé-teleink

d) Készíts tetszőleges számú, fajtájú és nagyságú síkidomból önálló, színes kompozíciót!

e) Tekints vissza padtársaddal a feladat egészére az alábbi szemponttáblázat segítségével!

Milyen nehézségekkel kellett megbirkóznotok a d) feladatban az a–b) feladathoz képest?

Melyik „alkotói helyzetben” éreztétek jobban magatokat? Miért?

Milyen megkötései voltak a d) feladatnak?


LEHETSÉGES MEGOLDÁSOKa–b) az eredetinek minél pontosabb megfelelésc)

Melyik rajz sikerült pontosabban? Vajon miért? Feltehetően a második: kérdezhettek, pontosítást kérhettek, tisztázhattak, másodjára némi gyakor-lattal rendelkeztek már.

Melyik feladat járt több nehézséggel? Melyek voltak ezek?

Feltehetően az első. Nehéz lehetett nem kérdez-ni, egyedül dönteni, mérlegelni.


2. lépés: 2. feladat

7. oldal

15 PERC

T/2.

Emlékeztető az általánosító mondatokról

Hogyan próbáltatok úrrá lenni a nehézségeken? Feltehetően: fi gyelemkoncentrációval, a padtárs rajzára pillantással, belső képalkotással.

Mi minden volt megkötve ennél a két feladatnál? Méret, síkidom, az elemek elhelyezkedése, egymáshoz való viszonya (vagyis a kompozíció egésze), az elsőnél a kommunikáció is.


e)

Milyen nehézségekkel kellett megbirkóznotok a d) feladatban az a–b) feladathoz képest?

Az önállóság, az ötlet, a terv, a gondolat nemcsak nagyszerű lehetőség. Olyan szabadság, amivel élni is tudni kell.

Melyik „alkotói helyzetben” éreztétek jobban magatokat? Miért?

Feltehetően a saját kompozíció készítésénél, de ellenkező álláspont is lehetséges.

Milyen megkötései voltak a d) feladatnak? Síkidom (nem használhattak például geometriai formákat, fi gurákat).A keret kijelölt egy kitölthető teret.Színes kompozíciót várt el.(A megbeszéléskor itt fontos tudatosítani, hogy a szabadságban is működnek, működhetnek szabályok!)



• A feladat célja annak felidézése, ami először az 5. évfolyamban és azóta is többször előkerült: az általánosító mondatok formájának és funkciójának.

• Az 5. évfolyam óta több olyan műfajjal megismerkedtünk, amelyeknek műfaji sajátossága az ál-talánosító mondat, de ezeknek más sajátos stílusjegyeik is vannak.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegértés, mondatsémák felismerése

M u n k a f o r m á k : páros, majd frontális megbeszélés


M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : ismétlés


2. Olvassátok el az alábbi szövegrészleteket, majd válaszoljatok a kérdésekre!

a) „A helyesírás a nyelvtannak nem igen jelentékeny függeléke; hisz a nőknek is semmit könnyeb-ben meg nem bocsátunk, mint »a sok bájos, kedves ortografiai hibát«”. (Simonyi Zsigmond: A magyar nyelv, 1889. Az ortografiai szó jelentése: ’helyesírási’. )

b) A vombat az erszényes emlősök közé tartozik. Teste esetlen, nehézkes, feje vastag, nyaka rövid, lábai kurták és ötujjúak. Talpa széles és csupasz. Hossza 95 cm. Füvekkel és gyökerekkel táplál-kozik. Éjjeli állat. Tasmánia erdeiben él. Üregeket ás magának. Könnyen megszelídíthető.

c) „– Te lenni balkezes! Én várni ütés jobbról. José vállat vont. – Nem lehet minden pofon mellé egy forgalmi rendőrt állítani.” (Rejtő Jenő: Piszkos Fred, a kapi-

tány, I. fejezet)

d) Sólet (csólent): Az előző nap kiválogatott, megmosott és beáztatott bab egy részét a magas és szűk szájú sóletfazékba tették, rá a liba- vagy a marhahúst, majd a maradék babot, és a tetejére került az apróra vágott vöröshagyma, a zúzott fokhagyma. Feltöltötték vízzel, hogy ellepje a ba-bot, beletették a fűszereket, szorosan lefedték, és a péknél a kemencében megfőzették.

e) A játék üres táblán kezdődik. A játékot mindig a fekete kővel játszó játékos kezdi. A játékosok felváltva lépnek, azaz teszik a tábla metszéspontjaira a köveiket. Minden letett kőnek annyi élete van, ahány üres, vele vonallal összekötött metszéspont van mellette. Kettő vagy több egymás mellé tett kő csoportot alkot. A csoport életeinek száma is a vele vonallal összekötött szabad metszéspontok összegéből adódik. Az olyan csoportot vagy egyedülálló követ, ami teljesen be van kerítve, le kell venni a tábláról. Minden körbekerített terület pont 1-1 pontot ér. Az győz, akinek több pontja van a játszma végén. A játékosok kihagyhatják lépésüket. A játéknak akkor van vége, ha mind a két fél úgy látja, hogy nincs több pontot érő lépés a táblán. A játékos nem hozhatja olyan állapotba a saját köveit, hogy azoknak ne legyen életük. Ha az ellenfél leüti egy kövünket, akkor tilos azonnal visszaütni, ha azzal, hogy visszaütünk, az eredeti állapotot állítjuk vissza. Ha az a helyzet, hogy egyik játékosnak se jó lépni, mert lépésével leüthetővé tenné magát, a helyzetből adódó pontokat egyik fél se írhatja be saját területként.

f) Amennyiben a szerződésben meghatározott teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a Megbízott a megbízást nem a kellő szakmai minőségben fogja teljesíteni, úgy a Megbízó jogosult a szerződéstől elállni.

(1) Mi a közös a szövegek nyelvi megformálásában? (Amelyikben van aláhúzott rész, arra koncentrál-jatok!)

(2) Milyen szövegtípusba tudnátok besorolni a részleteket (ha egyáltalán van azonosítható szövegtí-pusuk)?

(3) Döntsétek el, melyik szövegben lehet többé-kevésbé azonosítani a beszélőt (narrátort) és melyik-ben nem! Ha lehet azonosítani, indokoljátok meg a választ!

(4) Gyűjtsetek példákat a szövegekből az alábbi nyelvi eszközökre! Töltsétek ki a táblázatot! Amire nem találtatok példát a szövegekben, azzal a nyelvi eszközzel írjatok önállóan egy-egy mondatot!


NYELVI ESZKÖZ MEGNEVEZÉSE PÉLDA

TÖBBES SZÁM HARMADIK SZEMÉLY

TÖBBES SZÁM ELSŐ SZEMÉLY

EGYES SZÁM MÁSODIK SZEMÉLY

AZ EMBER FŐNÉV

LEHET, SZABAD, KELL, ILLIK, ÉRDEMES STB. + INFINITÍVUSZ

-HATÓ/-HETŐ

(5) Írjatok olyan mondatot, amely rendelkezik a fenti nyelvi eszközök valamelyikével, mégis kivehető belőle a narrátor személye!

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK(1) Mindezek a mondatok általánosító mondatok, vagyis nem egyedi helyzetekről szólnak, ha-

nem meghatározatlan helyen és időben (bármikor) hasonlóképpen ismétlődő helyzetekről. (2) a) szokásokról szóló általánosítás, nem külön szövegtípus; b) lexikonszócikk; c) aforizma, közmondás, szólásmondás; d) recept; e) játékszabály (a go játék szabálya); f) szerződés, törvényszöveg (3) A beszélőt leginkább a c) szövegben lehet azonosítani, aki általános igazságot mond. Emellett

azonosítható még az a) szöveg beszélője, hiszen itt a szerző véleményt mond el, de szintén általános igazságként közli. A többi szövegben nem igazán azonosítható a beszélő személye.

(4) Például az alábbi táblázatban szereplő szerkezetek:

NYELVI ESZKÖZ MEGNEVEZÉSE PÉLDA

TÖBBES SZÁM HARMADIK SZEMÉLY magas és szűk szájú sóletfazékba tették, feltöltötték vízzel, hogy ellepje a babot, beletették a fűszereket, szorosan le-fedték, és a péknél a kemencében megfőzették, a játékosok kihagyhatják lépésüket

TÖBBES SZÁM ELSŐ SZEMÉLY semmit könnyebben meg nem bocsátunk

EGYES SZÁM MÁSODIK SZEMÉLY Ajándék lónak ne nézd a fogát!

AZ EMBER FŐNÉV Magyarországon az emberek nem szeretnek sorban állni.

LEHET, SZABAD, KELL, ILLIK, ÉRDEMES STB. + INFINITÍVUSZ

Nem lehet minden pofon mellé egy forgalmi rendőrt állítani, jogosult a szerződéstől elállni, egyik játékosnak se jó lépni

-HATÓ/-HETŐ könnyen megszelidíthető

(5) Például „Szeretek a kertben sütkérezni.” – Általánosító mondat, de a beszélő személyes val-lomása. Az E/1 ellenére nem tekinthető vallomásnak, mert bárki más is elmondhatná a be-szélőre vonatkoztatott személyben. Az előtérben nem a vallomás, hanem a közlési szándék áll E/1-ben.


JELENTÉSTEREMTÉS4. lépés: 4–7. feladat

9. oldal

5 PERC

T/4.

Horatius Ars poeticája


9. oldal

5 PERC

T/3.


• A feladat célja, hogy a tanulók gondolkodni kezdjenek arról, vajon milyen szabályok működnek, működhetnek irodalmi szövegekben, milyen mintákat követnek, követhetnek az alkotók.

• Nem cél itt és most a frontális megbeszélés, erre csak a listához visszatérő refl ektálási feladatban kerüljön sor.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : előzetes tudás, vélekedés előhívása


M u n k a f o r m á k : egyéni, majd pármunka

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : listakészítés

3. Listakészítés

a) Készíts 2 percben listát arról, mi mindenre terjedhetnek ki szerinted a szépirodalmi szövegek megalkotására vonatkozó tanácsok, előírások, szabályok!

b) Beszéld meg listádat padtársaddal!

LEHETSÉGES MEGOLDÁSegyéni (például műnemekre, műfajokra, ritmusra, rímre, nyelvhasználatra, terjedelemre, hiteles-ségre, szerkezetre vonatkozók)

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : olvassuk el vagy mondjuk el tanári közlésben a keretes rész infor-mációit. Beszéljük meg közösen a kérdéseket.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szerzői és beszélői szándék, illetve szerep azo-nosítása szövegben, képi gondolkodás



M u n k a f o r m á k : frontális

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kérdésekkel irányított eszmecsere

A római irodalom egyik legnagyobb költője, Quintus Horatius Flaccus (Kr. e. 65–8) sok-sok olvasói és alkotói tapasztalat birtokában, idős fővel foglalta össze a költői mesterségről való gondolatait. Költői levélnek (episztola) fogalmazott hexameteres tankölteményére az utókor annak témája miatt az Ars poetica – költői művészet, költői mesterség – címet ragasztotta. Horatius műve évszázadokra mintá-ja lett egy olyan sajátos, tematikus műcsoportnak, amely összegző-rendszerező, illetve tanító-előíró jelleggel igyekszik felderíteni és közkinccsé tenni mindazt a tudást, amit a költői-alkotói tapasztalás az évezredek során felhalmozott. Tankölteményében Horatius a „költő” és a „költészet” szót – a kor poétikai gyakorlatának megfelelően – tágabb értelemben használja. A „költő” az eposz- és drámaírót is jelöli, mint ahogy a „költészetbe” beleérti az eposzt és a drámát is. Így tanításai hol általában a(z) (időmértékes) versben írt művekre, hol szűkebben az eposzokra, a drámákra vagy a mai értelemben vett lírai szövegekre vonatkoznak.

4. Horatius: Ars poetica – a szerzői szándék Olvassátok el az alábbi idézetet, és beszéljétek meg a kérdések segítségével!

„Szolgálok, hát, mint köszörűkő, mely az acélnakjó élt ád, noha ő maga metszeni tompa; nem írok, s hogy mi a költőnek hivatása s tiszte, tanítom;hol lel kincseket, és mi teremti, mi képzi a költőt,mit szabad és mit nem, s az erény hova visz meg a botlás?”

a) Milyen költői képpel fejezi ki Horatius a költői mesterségre tanítás tevékenységét?

b) Minek tekinti a beszélő a tanítást?

c) Mire vállalkozik a beszélő?

d) Szerintetek sikeres, hasznos lehet-e egy ilyen vállalkozás? Indokoljatok!

e) Miben tér el a beszélő állítása az ismeretközlő szövegben olvasottaktól? Vajon miért?

f) Hogyan cáfolhatja meg a beszélő állítását maga a szövegrészlet?

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOKa) Hasonlattal: köszörűkő élező (tanító); acél (kés) alkotók, tanítványok b) Szolgálatnak.c) A költői mesterség tanítására, szabályalkotásra, összegzésre, rendszerezésre.d) Egyéni. Előkerülhet az is, hogy a mintakövetés hasznos segítség, hogy a jeles elődök mérték-

adóak lehetnek, de a szabálykövetés formalizáló szerepével szemben az eredetiség, az újítás kérdésköre is.

e) Az elbeszélő azt állítja, hogy nem gyakorolja, hanem tanítja a költői mesterséget. Horatiusról az ismeretközlő szövegben azt olvastuk, hogy kora egyik legnagyobb költője, akinek műveit

E L Ő Í R Ó K Ö L T É S Z E T T A N O K 17

későbbi korokban is mintának tekintették. A szöveg tehát megalkot egy beszélői szerepet is. Eszerint az elbeszélő nem költő, de ismeri a költői siker titkait, a költészet szabályait.

f) Például: verses forma, jelesül hexameter, költői stíluseszközök, például a hasonlat, vagyis a szöveg maga is irodalmi műalkotás. (A hexametert a görög mintákhoz való idomulással, az epikussággal is érdemes összefüggésbe hozni. Megemlíthetjük, hogy a klasszikus latin nyelv – a göröghöz hasonlóan – alkalmas az időmértékes verselésre.)


• Hozzunk létre négyfős kooperatív csoportokat, egy feladattal több csoport is dolgozhat. • A feladat célja, hogy néhány szövegrészletet olvasva és értelmezve tapasztalatot szerezzünk az

ars poetica legszűkebb jelentéséről, elgondolkodjunk a költői mesterség néhány, Horatiusnál fel-vetett kérdéséről, a megfogalmazott szabály, tanács működőképességéről.

• A választott idézetek megbeszélése hozzájárulhat a diákok irodalomról való gondolkodásának elmélyítéséhez, árnyalásához, tudatosíthatnak, megerősíthetnek az irodalom természetével kap-csolatos kérdéseket és lehetséges (akár polemikus) válaszokat.

• A megosztásnál egy-egy csoport prezentálja megbeszélésük eredményét, a többiek kiegészítésre kapjanak szót.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kérdésfeltevés, előírások, szabályok, tanácsok azonosítása és értelmezése, olvasói tapasztalatok mozgósítása, véleményalkotás

C é l c s o p o r t – a d i f f e r e n c i á l á s l e h e t ő s é g e i : szövegrészletek szerint, hete-rogén csoportok

M u n k a f o r m á k : csoport

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : mozaik

5. Részletek az Ars poeticából

a) Olvassátok el Horatius Ars poeticájának csoportotok számára kijelölt részleteit!

b) Ismételjétek el az első idézet olvasását félhangosan, az időmértékes vers szabályai szerint „skan-dálva”!

c) A szempontokat megbeszélve töltsétek ki a táblázatot!

d) Készüljetek fel gondolkodásotok eredményének közzétételére! (Osszátok meg a szerepeket: le-gyen idézetolvasó, kérdésfeltevő, szabályfogalmazó és szabályértelmező!)

10. oldal

25 PERC

T/5.

A feldolgozásra és megbeszélésre


A)

1. IDÉZETÁbrázolni ha lónyakkal kívánna a festőemberi főt, s tollal tarkázna – vegyítve ezer színt – innen-amonnan vett tagokat, hogy lent feketés, rút halban végződnék a felül még elragadó nő, elnyomnátok-e – látva barátaim ezt – nevetéstek? (…) – „Mindenkor akármit merhettek költők s festők, megvolt a joguk rá!”Tudjuk, s kérjük is ezt a jogot, s ugyanúgy meg is adjuk. Ámde nem úgy, hogy a vad s a szelíd keveredjen, a kígyó párja madárka legyen, kisbárány társa a tigris.

MILYEN KÉRDÉST VÁLASZOL MEG A RÉSZLET?

MILYEN SZABÁLYT (NORMÁT) ÁLLÍT FEL?

OLVASÓI TAPASZTALATAITOK ALAPJÁN MI A VÉLEMÉNYETEK

ERRŐL A SZABÁLYRÓL?

2. IDÉZETTárgyat erőtökhöz képest válasszatok, írók! Fontolgassa soká ki-ki, hogy mit bír meg a válla és mit nem. Kiszemelt tárgyát aki győzi erővel, azt a világos rend s ékes szó el sose hagyja.





3. IDÉZETAz lesz bája – ha jól látom – meg erénye a rendnek, hogy most annyit mond csak, amennyit mondani most kell, mást mellőz, s a jelen percről későbbre halaszt el. (Muraközy Gyula fordítása)






B)

1. IDÉZETAkkor szólsz helyesen, ha a közkeletű szavak újként hatnak ügyes módon kapcsolva. Ha késztet a szükség, hogy nevet adj újabb dolgoknak, költve olyan szót, mit nemigen hallott a kötényes, régi Cethegus1, megteheted, kapsz rá jogot, ám túlzásba ne essél.

1 Cethegus [cetégusz]: az ódivatúság, az idejétmúltság megtestesítője





2. IDÉZETSzórakozást nyújt vagy használni szeretne a költő, vagy mi az életben gyönyörű s jó, mondani együtt. Bármi tanácsot is adsz, röviden tedd! Így fogan az meg gyorsan a lelkünkben s mélyen bele így gyökeredzik; mert minden kifolyik, mi fölösleg, a túltele szívből. Míg gyönyörűségért írsz, messze ne járj a valótól, és ne akarja meséd, hogy higgyünk el neki bármit.





3. IDÉZETNagy kérdés: remeket mi teremt, a tudás vagy az ihlet?Nem hiszem én, hogy az ihlet kincsei nélkül elég aszorgalom egymaga, sem hogy minden a puszta tehetség.Így szorul egyik a másikra, s vele hű frigyet így köt.(Muraközy Gyula fordítása)






C)

1. IDÉZETNincs műfaj, mit nem próbáltak a római költők,és a görög minták útját otthagyva – nagy érdem! –itthoni dolgokat is bátran nagy hírre emeltekköznapi tógás vagy bíborköpenyes darabokban.





2. IDÉZETDrámairó, halld meg, mit kívánunk: a közönség s én, ha szeretnéd, hogy néződ megvárja a függönyt, s míg a szinész nem szól: „Tapsoljatok!”, ülve maradjon. Jól kell ismerned minden kor egyéni vonását s azt, hogy az évekkel mint változik egyre a jellem. (…)Sok-sok szép adományt hoznak, míg jönnek az évek, s lassan visszaveszik távozva. Vigyázz, nehogy ifjú- korra ruházd az öreg s gyermekre a férfi vonását, s el ne feledd, míly más lesz minden korban a jellem.





3. IDÉZETSzínpadon elmondják a mesét vagy megjelenítik. Csak hallott dolgok nem rázzák úgy meg a lelkünk, mint az, amit biztos szemmel meglátva a néző önmaga érzékel. De nehogy nyílt színre kirángasd azt, ami bentre való! Sok mindent rejts a szemünktől, s mondja el ékesen felidézve utóbb, aki látta. (Muraközy Gyula fordítása)






LEHETSÉGES MEGOLDÁSOKa feladat c) pontjáhozA)

1. IDÉZETÁbrázolni ha lónyakkal kívánna a festőemberi főt, s tollal tarkázna – vegyítve ezer színt – innen-amonnan vett tagokat, hogy lent feketés, rút halban végződnék a felül még elragadó nő, elnyomnátok-e – látva barátaim ezt – nevetéstek? (…) – „Mindenkor akármit merhettek költők s festők, megvolt a joguk rá!”Tudjuk, s kérjük is ezt a jogot, s ugyanúgy meg is adjuk. Ámde nem úgy, hogy a vad s a szelíd keveredjen, a kígyó párja madárka legyen, kisbárány társa a tigris.



OLVASÓI TAPASZTALATAITOK ALAPJÁN MI A VÉLEMÉNYETEK ERRŐL A SZABÁLYRÓL?

Meddig terjed a művészi sza-badság?

A hihetőség, a valószerűség, hitelesség követelményét. Sze-rinte a költői szabadságnak ez korlátokat szab. Nem vegyíthe-tőek össze nem illő tematikus és stiláris vonások a műalkotásban.

A válasz egyén és csoportfüggő, a gyerekek feltehetően egy sor olyan művet említenek, amely nem tesz eleget ennek a köve-telménynek. A megbeszéléskor tudatosíthatjuk, hogy Horatius a művészetet (Arisztotelész nyomán) ábrázolásnak (utánzás-nak) tekintette, ugyanakkor ma az irodalom kitalációs jellegét, fi kciós voltát hangsúlyozzuk, amely nyelvből van, a szöveg-nek a világa.

2. IDÉZETTárgyat erőtökhöz képest válasszatok, írók! Fontolgassa soká ki-ki, hogy mit bír meg a válla és mit nem. Kiszemelt tárgyát aki győzi erővel, azt a világos rend s ékes szó el sose hagyja.




Hogyan válasszon témát az alkotó (szerző)? Min múlik a témaválasztás sikeressége?

A kitűzött téma a tehetséghez, a költői erőhöz mérendő, ne haladja meg a vállalás az alkotó képességeit, lehetőségeit.

A válasz egyén és csoportfüggő, a gyerekek feltehetően elfogad-ják. Felmerülhet a „korszerű-ség” vagy az „egykönyvesség”, esetleg a megítélés szubjektivi-tásának kérdése is.


3. IDÉZETAz lesz bája – ha jól látom – meg erénye a rendnek, hogy most annyit mond csak, amennyit mondani most kell, mást mellőz, s a jelen percről későbbre halaszt el.




Mit mondjon és mit hallgasson el az alkotó? Mikor mondja el?

Elég általános tanács, amely a közléssel kapcsolatos tudatos-ságra, arányérzékre hívja fel a fi gyelmet. A jó szerző (illetve a jó mű) tudatosan és megfontol-tan „adagolja” az információt, kiszámítja és felépíti a hatást.

A válasz egyén és csoportfüggő. Szóba kerülhet az előreutalás, a kitérés, visszatekintés, a kés-leltetés és az elhallgatás (hiány) kérdésköre.

B)

1. IDÉZETAkkor szólsz helyesen, ha a közkeletű szavak újként hatnak ügyes módon kapcsolva. Ha késztet a szükség, hogy nevet adj újabb dolgoknak, költve olyan szót, mit nemigen hallott a kötényes, régi Cethegus1, megteheted, kapsz rá jogot, ám túlzásba ne essél.

1 Cethegus [cetégusz]: az ódivatúság, az idejétmúltság megtestesítője




Hogyan használja a költő a nyelvet? Mi a szerepe a konvenciónak (hagyomány) és az innováció-nak (újítás) a költői nyelvhasz-nálatban?

Közkeletű szavak újszerű felhasználása, mértéktartás a költői szóalkotásban.Arányérzék és tudatosság a nyelvhasználatban.

A válasz egyén és csoportfüggő. Szóba kerülhet példáula közérthetőség kérdése, dea megszokottól való eltérésben rejlő esztétikai hatás is.

2. IDÉZETSzórakozást nyújt vagy használni szeretne a költő, vagy mi az életben gyönyörű s jó, mondani együtt. Bármi tanácsot is adsz, röviden tedd! Így fogan az meg gyorsan a lelkünkben s mélyen bele így gyökeredzik; mert minden kifolyik, mi fölösleg, a túltele szívből. Míg gyönyörűségért írsz, messze ne járj a valótól, és ne akarja meséd, hogy higgyünk el neki bármit.





Mi a szerepe a művészetnek, az irodalomnak?Mi célból születnek szépirodal-mi alkotások?

A tanítás és a gyönyörködte-tés (az irodalom használati és esztétikai értékének) egységben kell lennie.A tanítás legyen rövid, tömör, a gyönyörködtetés hiteles, a való-ságtól nem elrugaszkodott.

A válasz egyén és csoportfüggő. Vita alakulhat ki az irodalom szerepét illetően. A gyerekek például idegenkedhetnek a direkt tanítói célzattól, és bizo-nyára említenek a „valóságtól elrugaszkodott” alkotásokat is. Jelezhetjük: tanítás és gyönyör-ködtetés különböző korokban más-más hangsúlyt kapott, irodalmi vitákat generált (lásd majd Verlaine Költészettanát).

3. IDÉZETNagy kérdés: remeket mi teremt, a tudás vagy az ihlet? Nem hiszem én, hogy az ihlet kincsei nélkül elég aszorgalom egymaga, sem hogy minden a puszta tehetség.Így szorul egyik a másikra, s vele hű frigyet így köt.




Mesterségbeli tudás vagy in-kább tehetség hoz létre remek-műveket? Mi a szerepe a mesterségbeli tudásnak, a műveltségnek, az olvasottságnak, képzettségnek (erudíció) és a tehetségnek a remekművek születésében?

Mesterségbeli tudás nélkül nem születhet jeles alkotás, de ez önmagában nem elég: tehetség is kell. Mindkettőre szükség van. (Ha tehetségtelen vagy, hagyj fel az alkotással, ha tehet-séges, tégy meg mindent, hogy kitanuld a mesterséget.)

Egyén és csoportfüggő, való-színűleg elfogadják. Ám lehet, hogy előkerülnek olyan sztereo-típiák, mint az „ösztönös zseni”, „természet adta tehetség”. (Erre a második modulban: Petőfi A természet vadvirága c. versénél visszatérhetünk.)

C)

1. IDÉZETNincs műfaj, mit nem próbáltak a római költők,és a görög minták útját otthagyva – nagy érdem! –itthoni dolgokat is bátran nagy hírre emeltekköznapi tógás vagy bíborköpenyes darabokban.





Hogyan viszonyul a római iro-dalom a göröghöz?Mi a szerepe az irodalomban a mintakövetésnek és az eredeti-ségnek?

A római irodalom (itt a dráma) mintakövető és újító (tehát eredeti) egyszerre. Vagyis a megfogalmazható szabály a mintakövetés és újítás egyensúlya, egysége.

Egyén és csoportfüggő. Előke-rülhet, hogy az igazán jelentős alkotások mindig meg is újítot-ták az irodalmi hagyományt, többnyire maguk is hagyományt teremtettek, mintául szolgáltak. Voltak korok, amelyekben a mintakövetés (pl. klasszicizmus), másokban az eredetiség (pl. romantika) számított értéknek.

2. IDÉZETDrámairó, halld meg, mit kívánunk: a közönség s én, ha szeretnéd, hogy néződ megvárja a függönyt, s míg a szinész nem szól: „Tapsoljatok!”, ülve maradjon. Jól kell ismerned minden kor egyéni vonását s azt, hogy az évekkel mint változik egyre a jellem. (…)Sok-sok szép adományt hoznak, míg jönnek az évek, s lassan visszaveszik távozva. Vigyázz, nehogy ifjú-korra ruházd az öreg s gyermekre a férfi vonását, s el ne feledd, míly más lesz minden korban a jellem.




Mi a sikeres dráma (drámai előadás) titka?

Életkor- és emberismeret szük-ségessége. (Valójában összefügg a valószerűség és hitelesség igényével.)

Egyén és csoportfüggő. Elő-kerülhet, hogy nem minden drámavilág valószerű, és nem minden drámai fi gura hús-vér alak.

3. IDÉZETSzínpadon elmondják a mesét vagy megjelenítik. Csak hallott dolgok nem rázzák úgy meg a lelkünk, mint az, amit biztos szemmel meglátva a néző önmaga érzékel. De nehogy nyílt színre kirángasd azt, ami bentre való! Sok mindent rejts a szemünktől, s mondja el ékesen felidézve utóbb, aki látta. (Muraközy Gyula fordítása)


15. oldal

10 PERC

T/6.




Mit mondjon el és mit jelenít-sen meg a színpadi mű?

A mértéktartás elvét. Nyílt szín-re Horatius szerint (és a görög tragédia gyakorlata alapján) nem valóak megrázó, felkava-ró (például véres) események. (Ezekről a görög tragédiákban például hírnök útján értesült a néző.)Általánosabb esztétikai vonat-kozásként: a hiány, az elhallga-tás szerepéről is szólhat.A hiány „kiegészítésre” ösztönzi befogadót, aktívabbá teszi a befogadást.

Egyén és csoportfüggő, de sok ezzel ellenkező olvasói, illetve nézői tapasztalat előkerülhet, és akciót kedvelő, felgyorsult világunkban a „szenzációéhség” elég erős.


• Maradhatnak a 4 fős csoportok, de a tanulók egyénileg dolgozzanak ebben a feladatban. • A feladat célja az általánosító mondatokról korábban tanult és a modul elején átismételt tudás

összekapcsolása az irodalmi szöveggel, az előíró típusú költészettan nyelvi jellemzőinek tudatosí-tása.

• Kétféleképpen járhatunk el. Dönthetünk úgy, hogy mindenki a számára ismert idézeteket vizs-gálja, amelyekkel az előző feladatban dolgozott (ez feltehetően gyorsabb). De dönthetünk úgy is, hogy mindenki más csoport szövegével dolgozik, például aki az előzőekben A csoport volt, az most a B-vel, aki B, az a C-vel, aki C, az az A-val. Így újabb részletekről is szerezhetnek olvasói tapasztalatot a tanulók.

• A táblázat a közös megbeszélés során fog teljessé válni, ügyeljünk rá, hogy a folyamatrész végére minden szemponthoz mindenkinél legyen példa.

• Ha a tanulócsoport tempója lassú, az is lehetséges, hogy a tanár választ: vagy csak a 6., vagy csak a 7. feladattal foglalkoznak.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : alkalmazás, az előíró szöveg nyelvi eszközeinek azonosítása


M u n k a f o r m á k : egyéni, majd közös megbeszélés

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szövegvizsgálat megadott szempontokkal


6. Keress példát az előző feladat idézeteiből az előíró (tanító szándékú) irodalmi szöveg minél több nyelvi jellemzőjére!

NYELVI JELLEMZŐ PÉLDA

MEGSZÓLÍTÁS

TÖBBES SZÁM HARMADIK SZEMÉLY HASZNÁ-LATA (ÁLTALÁNOSÍTÁS)

TÖBBES SZÁM ELSŐ SZEMÉLY HASZNÁLATA

EGYES SZÁM MÁSODIK SZEMÉLY HASZNÁLA-TA (FELSZÓLÍTÁSBAN)

TÖBBES SZÁMÚ FŐNÉV (ÁLTALÁNOSÍTÁS)

LEHET, SZABAD, KELL + INFINITÍVUSZ

KÖZMONDÁSSZERŰSÉG (BÖLCSELETI JELLEG – SZENTENCIA, ÁLTALÁNOSÍTÓ MONDAT)

SZABÁLY/RECEPTSZERŰSÉG

A BESZÉLŐ SZEMÉLYES MEGJEGYZÉSE, VÉLE-MÉNYE

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK

NYELVI JELLEMZŐ PÉLDA

Megszólítás Drámairó, halld meg

elnyomnátok-e – látva barátaim ezt – nevetéstek

Többes szám harmadik személy használata(általánosítás)

Mindenkor akármit merhettek költők s festők, megvolt a joguk rá!

Többes szám első sze-mély használata

Tudjuk, s kérjük is ezt a jogot, s ugyanúgy meg is adjuk.

Egyes szám második sze-mély használata (felszólí-tásban)

De nehogy nyílt színre kirángasd azt, ami bentre való!

Többes számú főnév(általánosítás)

Nincs műfaj, mit nem próbáltak a római költők

Lehet, szabad, kell + infi -nitívusz

Jól kell ismerned minden kor egyéni vonását

annyit mond csak, amennyit mondani most kell


15. oldal

10 PERC

T/7.

Közmondásszerűség (böl-cseleti jelleg – szentencia, általánosító mondat)

Kiszemelt tárgyát aki győzi erővel, azt a világos rend s ékes szó el sose hagyja.

Szórakozást nyújt vagy használni szeretne a költő, vagy mi az életben gyönyörű s jó, mondani együtt.

Szabály/receptszerűség Tárgyat erőtökhöz képest válasszatok, írók!

A beszélő személyes meg-jegyzése, véleménye

Az lesz bája – ha jól látom – meg erénye a rendnek

Nem hiszem én


• A korábban alakult 4 fős csoportok szakadhatnak párokra. • A feladat egy szövegrészlet retorikai felépítését vizsgálja részletesen, de a megbeszéléskor tér-

jünk ki a megállapítások általánosítható tapasztalataira is (állítás, bizonyítás, következtetés). Amennyiben a feladat megbeszélésére (esetleg megoldására) nem marad elég idő, befejezhető otthon, egyénileg is. Ebben az esetben a megbeszélésre a következő óra elején mindenképp kerüljön sor.

• Ha a tanulócsoport tempója lassú, az is lehetséges, hogy a tanár választ: vagy csak a 6., vagy csak a 7. feladattal foglalkoznak.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : retorikai szerkezet elemeinek azonosítása


M u n k a f o r m á k : pármunka, majd közös megbeszélés

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szövegelemzés

7. Retorika és poétika Olvassátok el és vizsgáljátok meg az alábbi, szintén Horatius Ars poeticájából való részletet!

„Ez költők joga volt, s marad is, hogy a nyelvnek új szót adnak – akár új pénzt – a jelen veretével. Mint a futó évvel lombját kicseréli az erdő, s hull az öregje, a vén szó éppígy hal ki, de ifjú-módra virágzik a nemrégen született, s csupa élet. Létünk és művünk a halálé! Védi a száraz-földre bevitt tenger flottánkat az északi széltől


– fenséges mű! –, érzi a rég meddő, evezővert láp ma a súlyos ekét, s kenyeret kap róla a környék;nem csap már a folyó új medréből a vetésretöbbé: emberi mű mindez, nem lesz maradandó!Hát hogyan élne a nyelv becse, kedveltsége örökké?Feltámad már sok feledett szó, és feledésbe hull sok most kedvelt, ha talán így dönt a gyakorlat,mely legfőbb mérték, törvény, bíró a beszédben.”

a) Fogalmazzátok meg saját szavaitokkal egy mondatban azt az állítást (szabályt), amit ebben a részletben megmagyaráz, illetve bebizonyít az elbeszélő!

b) Milyen, a természetből és az épített környezetből vett példákkal bizonyítja állítását az elbeszélő?

c) Keressetek példát a részletben az alábbi stíluseszközökre, próbáljátok megmagyarázni szerepüket!

STÍLUSESZKÖZ PÉLDA SZEREPE

HASONLAT

ELLENTÉT

PÁRHUZAM

d) Mi a szerepe a részletben a felkiáltójelek használatának és a kérdő mondatnak?

e) Milyen következtetéshez jut el az elbeszélő?

f) Milyen tekintélyre hivatkozik a következtető részben az elbeszélő?

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOKa) Például: A költőknek joga van új szót alkotni.b) Természet: a lombkorona megújulása évente. Épített környezet: mesterséges kikötő (öböl), mocsarak lecsapolásával földek művelésbe vo-

nása, folyószabályozás (gátépítés).c)

STÍLUSESZKÖZ PÉLDA MAGYARÁZAT

Hasonlat Akár új pénzt…Mint futó évvel lombját kicseréli az erdő…

Példáz, szemléletessé tesz, az élet különböző területeihez (ter-mészet–civilizáció) kapcsol.

Ellentét hull az öregje ifjúmódra virágzikfeltámad feledésbe hull

A változás természetét magya-rázza.


Párhuzam Társadalmi (pénzverés) – termé-szeti (erdő) – épített természeti – nyelvi változásKikötőépítés – mocsárlecsapo-lás – gátépítés

Több oldalról megvilágít, a több példa nyomatékosít, segíti az ol-vasót a megértésben, az állítás igazságának belátásában.

d) Felkiáltójelek: érzelmi nyomatékosítás, elbeszélői (személyes) jelenlét; kérdő mondat: valójá-ban költői kérdés, értelmi-logikai nyomaték, a következtetés előkészítése.

e) Ha minden változik, a nyelvi változás is természetes.f) A gyakorlatra, vagyis a nyelvhasználatra.


• Négyfős heterogén csoportokban dolgozunk, minden csoport ugyanazt a feladatot végzi. • A feladat célja annak megtapasztalása néhány részlet segítségével, hogy egyrészt Horatius ha-

gyományt teremtett művével: előíró-tanító szándékú ars poeticák későbbi korokban, még a XIX. században is születtek. Másrészt különböző korok különböző alkotói nagyon is másképp nyúltak a horatiusi hagyományhoz, az előíró jelleg még kötöttebb vagy épp szabadabb lett.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : információ azonosítása, összehasonlítás, kap-csolatteremtés, tudásalkalmazás


M u n k a f o r m á k : csoportmunka

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : összehasonlító szemponttáblázat

8. Előíró ars poeticák a XVII. és XIX. századból

a) Olvassátok el az alábbi részleteket!


17. oldal

20 PERC

T/8.


NICOLAS BOILEAU1: ARS POETICA

(1674, RÉSZLETEK)

Szeressen mindig a közönség? Akarod?Változatos legyen, ha írsz, a modorod.Egyhangú stílusod nem szül, csupán unalmat;ha szemre csillog is, előbb-utóbb elaltat.A közönség olyan szerzőtől viszolyog,aki örökösen csak egy hangon morog ...Bármit írsz, durvaság abban soha ne essék:van a legköznapibb stílusban is nemesség.(…)Spanyolországban a költő egy puszta napbanakár éveket is zsúfolhat egy darabban.Ott még kisgyermek a hős az idomtalanSzíndarab elején, végén szakálla van.De bennünket az Ész vezet szabálya rendjén:úgy kívánjuk, legyen jól formált a cselekmény,történjék egy eset, egy helyen, egy napon; kezdettől végig azt lássuk a szinpadon.Ne tárj néződ elé olyat, mi hihetetlen.A való néha nem valószerű is egyben.Nekem érdektelen egy képtelen csoda.Amit nem hisz, az észt nem hatja meg soha. Mit látni nem szabad, elbeszélés tudassa.Bár amit látsz, eszed azt jobban megragadja,helyes művészetünk bizonyos dolgokatcsak fülünkkel közöl, szemünknek nem mutat…

(Rónay György fordítása)

1 NICOLAS BOILEAU [ejtsd: nikolá boáló] francia író és irodalmár, XIV. Lajos udvari történetírója, a francia Aka-démia tagja (1636–1711). Irodalmi bírálatait a király pártfogását maga mögött tudva fogalmazta meg. Az 1680-as évek irodalmi vitáiban a konzervatív álláspont képviselője volt azokkal a „modernekkel” szemben, akik nem kizárólag az antikvitásban véltek témát találhatni. Ars poetica (L’art poétique, 1674) című verse az antik mintákat követő klasszicista esztétika alapvetésévé vált. A megírását követő másfél évszázadban iskolai tananyag, vala-mint az irodalomban érvényes, működő szabályrendszer volt.


ARANY JÁNOS: VOJTINA2 ARS POÉTICÁJA

(1861, RÉSZLETEK)

Hazudni rút. Ez ellen a morál,A társas illem egykint perorál3

De költőnek, bár lénye isteni,Nemcsak szabad: – szükség fillenteni.Avagy felettünk nem hazud az ég,Bolttá simulva, melynek színe kék?A támadó nap burka nem hazud?S fejünk felett, min jár, nem ál az út?A csillagok hullása nem csaló?Távol hegy, erdő kék szine való?Szivárvány hídja nem csak tettetés?A látkör széle nem csúf rászedés?A délibáb, midőn vizet csinál,Melyben torony, fa kettészelve áll,Lebegve orma, tótágast az alja:Hát nem szemed, szomjad ingerli, csalja?…Minden hazugság, földön ami szép:Csontváz, ijesztő a valódi kép;Azt vérrel, hússal ékesíteniJer, jer költő!… hazudva isteni!

Győzz meg, hogy ami látszik, az való: Akkor neved költő lesz, nem csaló, –

(…)Nem a való hát: annak égi mássaLesz, amitől függ az ének varázsa:E hűtlen hívség, mely szebbít, nagyít –Sulykot, bizony, nem egyszer elhajít:Ez alkonysúgár, mely az árnyakat,E köd, mely nőteti a tárgyakat;E fénytörődés átlátszó habon,E zöld, esős lég egy május-napon;Ez önmagánál szebb, dicsőbb természet:Egyszóval… a költészet.

2 VOJTINA MÁTYÁS a XIX. század közepének jellegzetes pesti figurája, szlovák születésű műkedvelő költő volt. Kocsmáról kocsmára járva szavalta saját verseit, amelyekkel nem aratott osztatlan sikert. Arany Jánosnak is be-mutatták a közismert hóbortos figurát egy vendéglőben, ahol rendszeresen gyűltek össze írók, költők. Arany az ő szerepébe illeszkedve már 1850-ben két levelet (episztolát) írt, ezekben még – Vojtinához méltóan – gúnyo-san ható tanácsokat osztogatott levelei címzettjének, öccsének. Aranyt a szabadságharc leverése után nagyon bosszantotta az, hogy a lapok – az ínséges időkben, amikor valamirevaló magyar költő a cenzúrától félve meg sem kísérelte műveit megjelentetni – rengeteg rossz, népieskedő verset közöltek dilettáns, gyakran nem magyar nemzetiségű, de magyarul író költőktől. „Megszántam szegényeket, hisz magyarul döngicséltek” – kommentálta a Vojtina-leveleket szerzőjük.

3 PERORÁL: szónokol


b) Beszéljétek meg az olvasottakat az alábbi szempontok segítségével, közben töltsétek ki a táblázatot! (Ha szükséges, lapozzatok vissza Horatius Ars poeticájának részleteihez is!)

SZEMPONT NICOLAS BOILEAU ARANY JÁNOS

MILYEN SZABÁLYOKATFOGALMAZNAK MEGA RÉSZLETEK A KÖLTŐITEVÉKENYSÉGRŐL?

MILYEN TEKINTÉLYRE HIVAT-KOZNAK A RÉSZLETEKBENA BESZÉLŐK?

HOGYAN, MENNYIBEN KAP-CSOLÓDNAK A RÉSZLETEKA HORATIUSI MINTÁHOZ?


SZEMPONT NICOLAS BOILEAU ARANY JÁNOS

MILYEN SZABÁLYOKATFOGALMAZNAK MEGA RÉSZLETEK A KÖLTŐITEVÉKENYSÉGRŐL?

Legyen változatos a stílus.Kerülendő a durvaság a költői be-szédben (mértéktartás).A dráma egy napon, egy helyen játszódjék, egységes cselekménye legyen (valószerűség, hitelesség).Nem kell mindent színre vinni (illen-dőség).

A műalkotás nem másolja, hanem átalakítja a valóságot: megszépít, stilizál (erre a természetben is példa számos található).A stilizálás csak látszólag hazugság, valójában varázslat, alkotás, művé-szi értelmű igazság.

MILYEN TEKINTÉLY-RE HIVATKOZNAK A RÉSZLETEKBENA BESZÉLŐK?

Az észre, az értelemre. A természetességre.

HOGYAN, MENNYIBEN KAPCSOLÓDNAK A RÉSZLETEK A HORATI-USI MINTÁHOZ?

Például az arányérzék, a valószerű-ség (hitelesség), a mértéktartás, az illendőség szabályának szövegsze-rűen is kimutatható átvételében.„Drámairó, halld meg, mit kívá-nunk: a közönség” – H.„Szeressen mindig a közönség? Akarod?” – B.„De nehogy nyílt színre kirángasd azt, ami bentre való!” – H.„Mit látni nem szabad, elbeszélés tudassa.” – B.A beszédmódban (tanító-előíró: általánosító nyelvi sémák).

A kapcsolat kevésbé direkt, köz-vetlen.A részlet az utánzás (mimézis) és a valószerűség fogalmát járja körül, ebben közös Horatiusszal. Ugyanak-kor másképp értelmezi a valószerűség követelményét, a stilizálást hangsú-lyozza. Beszédmódjában is kevésbé előíró, „szabályalkotó”, inkább tanít-gatás, amit humor és irónia is árnyal.Költőibb, metaforikusabb, személye-sebb, vallomásosabb, például:„Jer, jer költő!… hazudva isteni!”„hűtlen hívség”„alkonysúgár, köd, fénytörés = köl-tészet”


20. oldal

2 PERC

T/10.

REFLEKTÁLÁS6. lépés: 9–10. feladat

19. oldal

10 PERC

T/9.


• Visszatérünk a 3. feladathoz. • Szánjunk 2-3 percet az egyéni összegzésre, gondolkodásra, majd beszéljük meg közösen, mi

mindennel egészült ki meglévő tudásunk, hogyan, mennyiben igazolódtak előfeltevéseink.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : refl exió, önrefl exió, metakogníció


M u n k a f o r m á k : egyéni, majd frontális

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : listakészítés

9. Visszatérés a listához

a) Lapozz vissza a 3. feladatbeli listádhoz!

b) Pipáld ki azokat a szempontokat, amelyekkel kapcsolatban Horatius, Boileau, illetve Arany szö-vegrészleteiben tanácsokkal, szabályokkal találkoztál!

c) Egészítsd ki a listádat – más színt használva – olyan szempontokkal, amelyekkel kapcsolatos sza-bályokkal, tanácsokkal, előírásokkal Horatius, Boileau, illetve Arany szövegrészleteiben találkoz-tál, de a listádon eredetileg nem szerepelt!

LEHETSÉGES MEGOLDÁSegyén- és osztályfüggő

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : fogalomértelmezés


M u n k a f o r m á k : egyéni

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : refl ektáló olvasás


7. lépés: 11–12. feladat

20–21. oldal

10–12 PERC

T/11–12.

10. Olvasd el és értelmezd a magad számára az alábbi fogalom-meghatározást!

Az ARS POETICA latin elnevezés, jelentése: költői mesterség, költészettan. A témára utaló elne-vezés eredeti értelmében a gondolati líra világosan elkülönülő költeménytípusának megjelölésére szolgál. Olyan, általában versben írt, hosszabb terjedelmű, a szerzői szándék szerint tanító és sza-bálymegfogalmazó műveket sorolnak alá, amelyek összegző és rendszerező, normaadó igénnyel születtek. E költeménytípus legjellemzőbb klasszikus (ókori latin) példája Horatius De arte poetica című költeménye, amely máig mintadarabja, követett vagy elutasított normája a verscsoportnak. Voltak olyan korok, például Boileau kora (a klasszicizmus), amelyekben Horatius műve szinte kánonként szolgált, noha szerzője eredetileg nem szigorúan normaképző alkotásnak szánta.

Ma szűkebb értelemben vett ars poeticának tekintünk minden olyan költeményt, amelynek té-mája a költői mesterség, annak fogásai, a „költészetcsinálás”, vagyis magának a megalkotásnak a mikéntje.

Tágabb értelemben az ars poetica témája rendkívül változatos lehet. Szólhat a költészet esztéti-kai, illetve társadalmi szerepéről, a költői szerepfelfogásról, én- és világfelfogásról. Ezek a tágabb értelemben vett ars poeticák általában (de nem feltétlenül) vallomásos jellegű, személyes hitval-lások. Ilyen, közvetlenül és vallomásosan megnyilatkozó ars poeticák a romantika korától, a XIX. századtól váltak jellemzővé.


• A 11. és a 12. közül választhatnak a tanulók. • A feladat célja a tanító szándékú szöveg megalkotásának gyakorlása mellett a szépirodalmi és

hétköznapi szövegek lehetséges kapcsolatainak tudatosítása (itt például a kommunikációs helyzet és a beszédmód hasonlósága).

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegalkotás



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kreatív írás


11. Egy kis illemtan

a) Válassz az alábbiakból egy témát, és írj hozzá „illemtan” jellegű szabályrendszert!

b) Írásodat olvasd fel padtársadnak!

12. Használati utasítás

a) Válaszd ki a neked legjobban tetsző képtelen tárgyat, és írj hozzá humoros használati utasítást! (Használd az általánosító mondatokra jellemző nyelvi sémákat!)

b) Írásodat olvasd fel padtársadnak!

LEHETSÉGES MEGOLDÁSegyéni

takarítópapucs

hintafűrész

állati erővel hajtottvarrógép



• A négy feladat fakultatív, de a tanár dönthet úgy is, hogy egy feladatot mindenki válasszon ki, és készítsen el, kedvére.

• A következő óra elején térjünk vissza rá, hallgassunk és beszéljünk meg röviden egy-egy meg-oldást.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kreativitás, kritikai gondolkodás, metaforikus jelentések megfogalmazása, a tanultak kiterjesztése, érvelés, olvasói tapasztalatok mozgósítása



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : fakultatív házi feladat

Csak érdeklődőknek!13. Hogyan írjunk eredeti verset?

Tristan Tzara (1896–1963), a XX. század elejének egyik különös irodalmi vezéralakja a következő útmutatást adta a verskészítéshez:

„Vegyetek egy újságot. / Vegyetek egy ollót. / Válasszatok ki az újságban egy olyan hosszú cikket, amilyen hosszúnak a költeményt szánjátok. / Vágjátok ki a cikket. / Gondosan vágjátok ki belőle a cikk szavait és az összeset tegyétek bele egy zacskóba. / Gyengéden rázzátok össze. / Egymás után húzzátok ki a szavakat, és olyan sorrendben rakjátok le, amilyenben előjöttek. / Lelkiismeretesen másoljátok le őket. / A költemény rátok fog hasonlítani. / És íme, végletesen eredeti és elbűvölő íróvá váltatok, bár, értsétek meg, a köznép képtelen ezt felfogni.”

a) Ha van kedved, alkosd meg a saját versedet Tzara útmutatásai szerint!

b) Mit gondolsz, hogyan értelmezhető az „alkotói szabadság” és az „eredetiség” kérdése ebben az esetben?

14. Szikrázó forma

Esterházy Péter Pápai vizeken ne kalózkodj! című művéből való az alábbi részlet. Az elbeszélő taná-csainak címzettje Miklóska, aki élete első munkanapjára indul pincérként. Az elbeszélés olvasható a fi atal, pályakezdő művész ars poeticájaként is, mint ahogy az alábbi részlet is lehet az írás, az alkotás metaforája.


21–23. oldalT/13–16.

(fakultatív)

Tanórán kívüli tevékenység


„A szalonnát találd vonzónak: benne az az elbűvölő, ami megkülönbözteti a zsírtól: a szikrázó for-ma. A formának ezt a rámenős, de tanulságos előrenyomulását ritkán érheted tetten. (…) A szalonna külön leckével is szolgál, hiszen ha a fokhagyma átható szagára, a paprika színére vagy az abárolás lehengerlő bonyolultságára is ügyelsz, akkor a különálló elemek anyagszerű és ekképp példás egybe-illesztéséről kapsz követendő mintát.”

Értelmezd az írás metaforájaként a részletet!

15. Horatius-idézetekÉrtelmezd az alábbi bölcsességeket!

a) Hegy vajudik, s végül nevetést keltő egeret szül!

b) (…) Te kilenc évig tartsd vissza a műved, jól elzárva.

c) Annak verseidet sose olvasd fel, kinek adtál, vagy pedig adni akarsz valamit (…)

16. Értékelés Írj „tízcentis” esszét, amelyben értékeled az előíró költészettanoknak az irodalomra gyakorolt, általad feltételezett hatását! Érveidet a kedvező, illetve kedvezőtlen hatás mellett próbáld alátámasztani olvasói tapasztala-

todból vett példákkal!


24. oldal

10 PERC

T/1.

Romantikus természetszemlélet

Elhagyható, amennyiben a tanulócsoport tempója lassú

RÁHANGOLÓDÁS1. lépés: 0–1. feladat

24. oldal

10 PERC

T/0.

2. EGY ROMANTIKUS ARS POETICA– PETŐFI: A TERMÉSZET VADVIRÁGA 3 óra


• Ha van, a fakultatív házi feladatot beszéljük meg. • Különösen fordítsunk fi gyelmet a „dadaista versben” (a gyerekeknek a fogalmat nem kell be-

vezetni) az „előírás” és a szabadság (véletlenszerűség) kérdésére (Tzara), illetve a metaforizáció szerepére (Esterházy).



• A feladat az előfeltétel-tudás megszerzését segíti. Mivel a programcsomag tematikus-kompetencia-alapú, a tanulóknak a romantikáról nincsenek szervezett tanulás formájában szerzett ismereteik.

• A feladat megbeszélésekor feltehetően mód nyílik olyan tartalmak rövid megbeszélésére, érinté-sére, mint: a személyiség és személyesség előtérbe kerülése, szabadságeszmény(élmény), termé-szetszemlélet (a természettel való egyetemes együttérzés, a természet mint a személyiség belső tartalmainak kifejeződése), metaforikus kifejezésmód.

• Hagyjunk 2-3 percet az egyéni munkára, majd a „névlánc” technikáját használva hallgassunk meg néhány írást, és beszéljük meg a fenti tartalmakból azokat, amelyek az írásokban is előkerülnek.

• A megbeszéléskor érinthetünk olyan kérdéseket is, hogy

– vajon miért áll a szemlélőnek háttal a képen látható alak;

– mit látunk és mit érzünk, gondolunk;

– hogyan viszonyul a cím a képhez.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kódváltás, kreatív írás


M u n k a f o r m á k : egyéni, frontális

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : beleképzeléses monológ írása

E G Y R O M A N T I K U S A R S P O E T I C A 3 9

RÁHANGOLÓDÁS (a–f)

– JELENTÉSTEREMTÉS2. lépés: 2. feladat

24. oldal

25 PERC

T/2.

A modul középpontjában Petőfi Sándor A természet vadvirága című versének értelmezése áll. Ez az ars poetica nagyjából abban a korban született, amikor Arany János Vojtina ars poeticája című verse. Ugyanakkor nem alkot követésre szánt szabályokat, nem hisz a szabályok általános érvényében és nem akar tanító célzatú sem lenni. Miben és hogyan változott a költői mesterségről való gondolko-dás a XIX. századra, a romantika idejére? Ez többek között azért is izgalmas kérdés, mert a romantika költészetfelfogása sok tekintetben előzménye korunk költészetfelfogásának.

1. Monológ a természetről Írd meg első személyben, mit gondolhat a képen látható vándor a természetről és önmagáról!

Caspar David Friedrich: A vándor a ködtenger fölött, 1818



• A feladat előkészíti a vers metaforikus hálózatának megértését, a jelentés változó voltára való tudatos fi gyelést az olvasáskor, értelmezéskor.

• Adjunk 10 percet az e) feladatig, ekkor iktassunk be egy frontális részmegbeszélést. Ezt követően folytassuk a munkát.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : asszociációs képesség, a jelentés változásának, jelentések összekapcsolódásának érzékelése, jóslás



M u n k a f o r m á k : egyéni: a), f), h), i); páros: b), c), d), e); frontális: g), j), k), l)

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : folyamatábra

2. Mi jut eszedbe róla?

a) Fentről lefelé és balról jobbra haladva írj minden szóhoz, szószerkezethez két képzettársítást, ami legelőször eszedbe jut!

(Egyelőre ne foglalkozz az üres szövegdobozokkal!)

b) Az előbb követett haladási rendben beszéljétek meg pároddal képzettársításaitokat!

c) Vizsgáljátok meg, hogyan és miért változtak asszociációitok jelentései, értékképzetei! Észrevéte-leiteket rögzítsétek is!

1. sor

2. sor

3. sor

d) Beszéljétek meg, milyen lehetőség rejlik a személyes névmások (illetve ragozott alakjaik) megje-lenésében!

4. sor

e) Mit lehet kérdezni mostani tudásunk birtokában? Beszéljétek meg, majd írjátok le a kérdéseket!

VIRÁG

VADVIRÁG ÜVEGHÁZI

A KORLÁTTALAN TERMÉSZETVADVIRÁGA

ÜVEGHÁZAK SATNYA SARJA-

DÉKAI

ÉN(ENGEMET)

ŐK(RAJTUK)


f) Írj egy jósló mondatot, miről fog szólni az a vers, amelyben a fenti szavak és viszonyok szere-pelnek!

g) Hallgassátok meg a verset, és olvasással is kövessétek a szöveget!

A TERMÉSZET VADVIRÁGA

Mit ugattok, mit haraptokEngemet, hitvány ebek!Torkotokba, hogy megfúltok,Oly kemény koncot* vetek.Nyirbáljatok üvegházakSatnya* sarjadékain*;A korláttalan természetVadvirága vagyok én. Nem verték belém tanítókBottal a költészetet,Iskolai szabályoknakLelkem sosem engedett.Támaszkodjék szabályokra,Ki szabadban félve mén.A korláttalan természetVadvirága vagyok én.

Nem virítok számotokra,Árva fi nnyás kófi cok*!Kiknek gyönge, kényes, romlottGyomra mindjárt háborog;Van azért, ki ép izlésselÜdvezelve jön elém.A korláttalan természetVadvirága vagyok én.

Hát azért nekem örökre,Szépen békét hagyjatok;Ugysem sok gyümölcsü munka:Falra borsót hánynotok.S kedvetek ha jön kötődni,Ugy kapkodjatok felém:A természetnek tövísesVadvirága vagyok én.

Pest, 1844. december

KONC: kutyának odadobott húsos csont, hogy elhallgattassák, elfoglaljákSATNYA: fejlődésben elmaradt, csenevész, csekély értékűSARJADÉK: gyenge, fi atal hajtás; utód, leszármazott (gúnyosan)KÓFIC: hitvány, semmirekellő ember


h) Húzd alá a versben azokat a szavakat, szószerkezeteket, amelyek a folyamatábrában szerepel-nek! (Valamennyi előfordulásukat!)

i) Írd be a folyamatábra üres szövegdobozaiba a hiányzó szavakat, szószerkezeteket!

j) Beszéljétek meg, hogyan módosították a hiányzó és most beírt szavak, szószerkezetek a jelentést! Milyen metaforikus jelentéssel bír a képrendszer egésze?

Adjatok közösen választ az e) pontban feltett kérdéseitekre olvasói tapasztalatotok birtokában!

5. sor

k) Ellenőrizzétek jósló mondataitokat, és beszéljétek meg, miben igazolta, módosította, pontosítot-ta feltevéseiteket a vers!

l) Milyen nyelvi eszközök teremtik meg az erőszakosan támadó beszélői hangot?

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOKa) egyéni Várható például: Virág: szép(ség), természetes, változatos, színesség, szedett, ill. vágott, cserepes stb. Vadvirág: igénytelen, nem szorul gondozásra, magától nő, szapora, szívós stb. Üvegházi virág: igényes, ápolásra, gondozásra szorul, sérülékeny, nemesített stb. Korláttalan természet vadvirága: erős, szabad, „vad”, életerős, szívós, kiirthatatlan stb. Üvegházak satnya sarjadékai: gyenge, nem szapora, mesterséges, nem életrevaló stb. Én – Ők: metaforizáció, azonosítás, az ellentétes jelentések és értékek kiterjesztése: egy–sok

(a többiek)

c–d)

1. SOR Feltehetően pozitív értékű asszociációk.

2. SOR Az asszociációkban feltehetően megjelenik a különbségtétel, de nem feltétlenül érték-beli. Az is lehet, hogy értékesebbként az üvegházi virág jelenik meg.

3. SOR A jelzői módosítók egyértelműen megkülönböztetnek pozitív és negatív értéket, bejön a szabadság és a bezártság jelentésköre.

4. SOR A névmások azonosítást hoznak létre (metafora), létrejön a jelentésben az én – vadvi-rág, ők – satnya üvegházi sarjadékok ellentét.

e) Ki az én? Ki az ők? Kik azok, ki az, aki „engemet” és „rajtuk? Mi, illetve ki a vadvirág és az üvegházi sarjadék? (A nyelvi konstrukció világosan megalkot egy harmadik szereplőt, a viszonyrendszer ez által

válik értelmezhetővé, teljessé.)

i) tövises vadvirága; hitvány ebek, fi nnyás kófi cok

j–k) „tövíses”: védekezik és támad, határozott és indulatos, tudatában van saját értékeinek; „hit-vány ebek”, „fi nnyás kófi cok”, esetleg még: „ugattok”, „haraptok”, „nyirbáljatok”: lenéző, lekicsinylő, durva megszólítás, a „tövisesnek” megfelelően támadó-védekező magatartásra utal. Bár a vers a lírai énről szól, a metaforikája a versekre is vonatkoztatható. A vadvirág és az üvegházi sarjadék versjellemző metafora is: ez utóbbi leértékelése is a másféle (nem ter-mészetes, „csinált”, művi) költészetnek.



27. oldal

10 PERC

T/3.

A megbeszélésre

A kiegészítésekből valójában a beszédhelyzet rakható össze, ezt nyomatékosítsuk, tudatosít-suk: a szöveg a beszélő (költői én) válaszaként értelmezhető. A címzetteket a beszélő „hit-vány ebeknek”, „fi nnyás kófi coknak” nevezi, akik támadják őt (ugattok, haraptok). Következ-tetni lehet: azok, akik támadják a költészetét: kritikusok. A vers tehát válasz a költői ént ért kritikákra, bírálatokra. Ugyanakkor a beszélő tudatában van költői értékeinek, határozottan megkülönbözteti magát és költészetét a nem eredeti, nem természetes költőktől, költészettől is, mint ahogy a kritikusokat az értő versolvasóktól.

l) Például: a felütés számonkérő, rendreutasító kérdése, a kérdést záró felkiáltójel, párhuzamos mondatok, csúfolódó, lekicsinylő megszólítások, fenyegetések, alliterációk (nyomatékosítás).


• A házi feladat az értelmezés szerves részét képezi. • A következő óra elején szánjunk időt részletes megbeszélésére.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : versszakon belüli és versszakok közötti kom-pozíciós elvek felismerése, értelmezése, az irodalmi szöveg tudatos nyelvi megalkotottságának belátása, érvkeresés szövegből



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : házi feladat

3. Mintakövetés és eredetiség Házi feladat

a) Vizsgáld meg, miféle kettősség (ellentét) szervezi a második és a harmadik versszakot!

2. versszak 3. versszak

Nem verték belém tanítókBottal a költészetet,Iskolai szabályoknakLelkem sosem engedett.Támaszkodjék szabályokra,Ki szabadban félve mén.A korláttalan természetVadvirága vagyok én.

Nem virítok számotokra,Árva fi nnyás kófi cok!Kiknek gyönge, kényes, romlottGyomra mindjárt háborog;Van azért, ki ép izlésselÜdvezelve jön elém.A korláttalan természetVadvirága vagyok én.



28. oldal

15 PERC

T/4–5.

KÖLTŐK BEFOGADÓK (KRITIKUSOK, OLVASÓK)

Én: Más: Ti: Más:

b) A költői én a második versszakban azt állítja, hogy a költői mesterséget nem tanulta, mesterség-beli tudása természetes (ösztönös).

Cáfold meg ezt az állítást, keress minél több érvet a versből a tudatos nyelvi megalkotottságra!

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK a)A versszakon belül ellentét, a versszakok között párhuzam.2. versszak: 1–4. sor: természete és a természetesség szerint szabad, öntörvényű költő (én)

5–6. sor: szabálykövető, mintakövető, bizonytalan költők (mások) + refrén (7–8. sor).3. versszak: 1–4. sor: a nem értő befogadók (kritikusok) megszólítása, minősítése (ti)

5–6. sor: utalás az értő versolvasókra (van olyan, aki) + refrén (7–8. sor).

b)Például:Nyolcsoros, szabályos versszakokSzabálytalanul (félrím) szabályos rím (következetes)Páratlan sorok: felező nyolcas, páros sorok: kétütemű hetes (egyszerre szimmetrikus és aszimmet-rikus) – magyaros, a népköltészetre jellemző versritmus(Bimetrikus a ritmusa: trochaikus lejtéssel is olvasható)Minden versszak refrénnel, a vers pedig csattanóval zárulKövetkezetesen felépített metaforizáció, képiségA jelzői módosító „cseréje” az utolsó versszakban: csattanó, jelentéstöbbletAz „én” névmás a refrénben záró helyzetbe kerül (plusz verszáró helyzetbe), ami nyomatékosítja a személyiséget, a személyességet, a beszélő költői ént (ráutalás)


• Heterogén, négyfős csoportokban dolgozzunk, minden csoport ugyanazon a feladaton. • Célunk az előíró költészettanok összevetése a Petőfi -vers költészetfelfogásával.


• Hagyjunk 3-4 percet a csoportoknak a megbeszélésre, majd nyissuk frontálissá a folyamatot: minden csoport szószólója mondjon egy észrevételt körforgásszerűen, mindaddig, amíg van mondandójuk. A már elhangzottak nem ismételhetők.

• Az ismeretközlő szöveg olvasását jelöléstechnikával adjuk fel házi feladatnak.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : összehasonlítás



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : halmazábra, házi feladat

4. Összevetés

a) Hasonlítsátok össze halmazábrában az előíró költészettanokat A természet vadvirága költészetfel-fogásával!

b) Írd be a halmazábrádba más színnel azokat az észrevételeket, amelyeket más csoportok tettek, amelyekre ti most nem gondoltatok!

ELŐÍRÓ KÖLTÉSZETTANOK KÖZÖS VONÁSOK A TERMÉSZET VADVIRÁGA

LEHETSÉGES MEGOLDÁS Hasonló vonások: téma a költészet, van egy (el)beszélő, tematizálódik benne a művész és kö-zönség viszonya, a „jó” és a „rossz” költészet, képi-metaforikus kifejezésmód is jellemzi, kritikai magatartás stb.Különböző: Horatius időmértékes – Petőfi ütemhangsúlyos (is)Előíró jelleg – vallomásos jelleg (a saját költői gyakorlaton, költészetfelfogáson van a hangsúly)A fő érték a mintakövetés – a fő érték az eredetiség, a beszédmód költői szabadsága, amely nem tűr korlátokat (másképp fogja fel a természetességet) Kevésbé személyes, inkább általánosító – hangsúlyosan személyesA megalkotottságban az ihlet és a mívesség szerepének egyensúlyát hangsúlyozza – az ösztö-nös tehetséget hangsúlyozza (de nem azt csinálja: a Petőfi -vers is tudatosan megcsinált szöveg)Egységes stílus – különböző nyelvi rétegekből építkező nyelvhasználat, akár közhelyek („falra borsót hánynotok”), durva kifejezések (kófi cok, hitvány ebek)Tanító szándék – „kioktató”, lázadó hang stb.


5. Olvasd el az alábbi összefoglaló-ismeretközlő szöveget! Tégy √ jelet a margóra azokhoz a megállapításokhoz, amelyekkel az értelmezés folyamatában

találkoztál! Tégy + jelet oda, amelyekkel ebben az összefoglalóban találkoztál először, vagyis számodra új

információ!

Petőfi gyakran írt önmagáról, verseiben szívesen jellemezte, elemezte költői és emberi magatar-tását. Korai, 1842 és 1844 között született önarcképeiben többnyire mint zabolátlan, a költészet-tan szabályaira fi ttyet hányó természetes tehetség jelenik meg, akit nem kötnek lírai konvenciók, iskolai tananyaggá merevedett szabályok.

Petőfi t kortársai is, az utókor is gyakran tekintette műveletlen, ösztönös „vadzseni”-nek, s ebben nem kis szerepet játszott az a hamis kép, amelyet épp a költő festett önmagáról. A valóság egészen más volt. A magát a természet vadvirágaként megnevező költő egész diákkorában szakadatlanul olvasott, nem véletlenül hívták aszódi diáktársai „könyves Sándor”-nak. Furcsa ellentmondás, hogy a természetesség, tanulatlanság és eredetiség ars poeticájában, A természet vadvirágában is jól fölismerhetők ezek a hatások: a refrénes formát feltehetőleg a francia Béranger-től (ejtsd: béranzsé), a csattanóra épülő szerkesztést a német Heinétől leste el Petőfi . S még az eredetiség erőteljes hangsúlyozása sem eredeti: a korszak uralkodó stílusa, a romantika szinte minden kép-viselőjénél megtalálhatjuk.

A természet vadvirága ars poeticaként lírai önarckép s egyben programadó vers is. Olyan költe-mény, melyben Petőfi megfogalmazza saját stíluseszményét, jelzi azt a költői magatartást, melyet meg kíván valósítani. A költői nyelvhasználat, beszédmód szabadságát vallja és hirdeti meg.

A természet vadvirágának nyers, „faragatlan” vadzsenije jellegzetes költői magatartás a XIX. század első felének irodalmában. A természetesség és az „istenadta” tehetség hangsúlyozása a megszer-zett tudás és a mesterkéltség rovására a XVIII. század művészeti ízlésével és az azt szabályokba rögzítő (klasszicista) esztétikával fordul szembe, s mindkettő e korszak uralkodó korstílusának, a romantikának a szülötte.

A romantikáról mint a XIX. század első kétharmadának meghatározó stílusirányzatáról a későbbi-ekben fogtok bővebb ismereteket szerezni. Itt és most azt érdemes megjegyezni, hogy a termé-szetesség kultusza összefügg a romantikának a népköltészet iránti érdeklődésével, a romlatlan, mesterkéltség nélküli, egyszerű népi művészethez – mint ősforráshoz – való visszatérés program-jával. A „zsenikultusz” alapja a költő szerepének túlértékelése, felsőbbrendűségének, rendkívü-liségének hite, tudata. A romantika az egyénre, az érzelmekre koncentrált, a művészetekben a szabálykövetés helyett az egyéni megoldásokra helyezte a hangsúlyt. A művészt nem mester-embernek, hanem teremtőnek, alkotónak (tehát géniusznak, azaz zseninek) tekintette. Felfogása szerint a zseninek joga van átlépni a merev szabályokon és új szabályokat, illetve „szabálytalan” műalkotásokat létrehozni. A romantikusok előszeretettel vegyítik a korábban össze nem férőnek tekintett dolgokat: műnemeket, műformákat, műfajokat, esztétikai minőségeket. Így jönnek létre kevert műfajú alkotások, illetve a hagyományos műfajoknak jellemzően a líra irányába elhajló változatai.

(Pála Károly – Szeredás Lőrinc)



30. oldal

15 PERC

T/6.

Evidenciális szempontból különböző mondatok szerkesztése


• A feladat a következő tanulási szakaszt készíti elő. Célja annak a felismerése és gyakorlása, hogy a szövegalkotásban milyen összefüggések vannak a beszélő személye, az elmondottakban való bizonyosság és az információ forrása között.

• Ez összevág a modul egyik fő kérdésével, a lírai megnyilatkozás beszélőjének (a beszélő nyelvtani személyének) és az elmondottak jellegének összefüggésével.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegalkotás



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás

6. Tegyük fel, hogy nem tudjuk, szabad-e vagy lehet-e Budapestnél a Dunán evezős csónakkal közlekedni.

Fogalmazd meg és írd be a jobb oldali oszlopba a lehető legrövidebben azt az állítást, ami a bal oldalon szereplő leírást kifejezi!

a) A hatóság tiltja:

b) Nem tudod biztosan, de valószínűnek tartod, hogy a hatóság tiltja:

c) A hatóság nem tiltja, de hallottál róla, hogy jobb nem próbálkozni vele:

d) A hatóság nem tiltja, te próbáltad is, de nem javaslod, hogy más megpróbálja:

e) A hatóság nem tiltja, te nem próbáltad, de ismered annyira a helyet, hogy nem javaslod:

f) A hatóság nem tiltja, te nem próbáltad, nem is ismered a vízi viszonyokat, de hallottál róla, hogy jobb nem próbálkozni vele:

g) A hatóság nem tiltja, te nem próbáltad, nem is ismered a vízi viszonyokat, de valaki, akinek ilyen dolgokban megbízol a véleményében, elmondta, hogy jobb nem próbálkozni vele:



30. oldal

5 PERC

T/7.

Evidenciálisok és modalitások

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK(csak példák)

a) Tilos.b) Szerintem tilos; Azt hiszem, tilos.c) Tudtommal nem érdemes.d) Nem érdemes, én próbáltam.e) Szerintem nem lehet jó.f) Tudtommal nem érdemes.g) Azt mondják, nem jó.


Közösen olvassuk el az ismeretközlő szöveget, majd vizsgáljuk meg az előző feladat megoldásait (önként jelentkezők felolvashatják), és beszéljük meg, ki milyen eszközt választott a megjelölt jelentés kifejezésére.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : absztrakciós képesség


M u n k a f o r m á k : frontális

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : közös megbeszélés

7. Olvassátok el az ismeretközlő szöveget!

Beszéljétek meg, az előző feladat melyik mondata mennyi személyes bizonyosságot, mennyi közve-tett értesülést sugall, illetve hogy milyen valóságtartalmat tulajdonít a beszélő az egyes megoldások-ban annak az állításnak, hogy „Pestnél a Dunán nem lehet (szabad) evezős csónakkal közlekedni”!

A közlő megnyilatkozásokban sokszor kifejezzük azt is, hogy honnan szereztük az értesülést, amelyet továbbadunk (az információ FORRÁSÁT) és hogy milyen VALÓSÁGTARTALMAT tulaj-donítunk neki. A forrás néhány fontos típusa:

a) a beszélő saját élménye (pl. fáj a lábam, láttam a Mont Blanc-t);b) a beszélő kikövetkeztette (pl. nem lehet máshol, mint az ágy alatt);c) a beszélő transzcendens (isteni) sugallatból tudja (pl. harmadnapra feltámadott);d) a beszélő másvalakitől hallotta (pl. úgy tudom, Mari beteg);e) a beszélő ismereteivel összefér, de nincs róla információja (pl. lehet, hogy itt szabad csónakázni).


REFLEKTÁLÁS7. lépés: 8. feladat („A” változat)

31. oldal

40 PERC

T/8.

Választhatunk A) és B) változat között

15 perc: olvasás és anyaggyűjtés; 10–15 perc: írás; 10 perc köz-readás 2 pár alkotta csoportban; 5 perc közös megbeszélés

Az, hogy milyen valóságtartalmat tulajdonítunk az információnak, szorosan összefügg a forrásá-val. Például világos, hogy a fenti első három típusú forrás esetében az információt valóságosnak (igaznak) véli a beszélő, míg az utolsó kettőnél nem feltétlenül. Másrészt különböző az egyes esetekben a közlés SZEMÉLYESSÉGÉNEK a foka is, a legszemélyesebb élménybeszámolótól attól a teljesen személytelen közlésmódig, amikor valaki másnak a közlését fogalmazzuk meg (ez az ún. FÜGGŐ vagy KÖZVETETT BESZÉD, pl. Pista azt mondta, hogy Mari beteg).

Sok nyelvben nyelvtani eszközei is vannak annak, hogy megjelöljük az információ forrását és (vagy) a bizonyosságunk mértékét, például eltérő igealakokat vagy szerkezeteket használnak a különböző esetekben. A magyarban nincs egységes nyelvtani eszköz erre, mindegyik típusnak sokféle kifejezési módja van.


• A feladat célja a kritikai attitűd fejlesztése, a normakövetésről és a költői szabadságról való gon-dolkodás elmélyítése, személyes kontextusba vonása.

• A kreatív írásgyakorlatot heterogén írópárokban végezzük. Úgy alakítsuk a munkát, hogy fele páros elmarasztaló bírálatot, fele páros elismerő kritikát írjon.

• A folyamat elején közöljük az egyes szakaszokra jutó időt, és közben is jelezzük, ha újabb szakasz megkezdése kívánatos.

• Kövessük szorosan nyomon a párok munkáját, ahol kell, segítsünk. A legjobban sikerült írásokat kitehetjük a témafalra is.

• A folyamat végén szánjunk időt rövid megbeszélésre, értékelésre, például a következő szempon-tok mentén:

– Hogyan éreztétek magatokat a folyamatban?

– Bírálni vagy elismerni volt nehezebb?

– Mit gondoltok valójában az olvasottakról?

– Mit tanultatok meg a feladatból?

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : anyaggyűjtés, elemzés, kritikai gondolkodás, alkotó írás, stílus- és humorérzék


M u n k a f o r m á k : páros írás, felolvasás két-két párral, végül frontális megbeszélés

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kettéosztott napló, kreatív írás


8. A) változat: Kritikaírás

a) Dolgozzatok párban! Olvassátok el az alábbi két kritikarészletet, majd olvassátok újra A helység kalapácsának elejét!

Kár, hogy néhányoknak ezen valóban szép jövendő elébe siető költőink közül nincs egy barátjok, ki megmondaná nekik, mikép e káromlás sehol sem szép, s költeményekben botrányos; s hogy ez nem humor, vagy ha az, csak annyiban az, amennyiben a bor is humor. Kár, hogy a kritika hallgat, s egy-két egészséges gondolat által megvesztegetve, nem igyekszik kiirtani mindent, mi a költészet égi hangján nem szól s mi a rögre emlékezteti az embert. [...] Ifjabb költőink [...] a népiességet akként kívánják kifejezni, hogy káromkodnak és virágokkal élnek, melyek a bogrács mellett csak elcsúszhat-nak, de költői műben botrányosak.”

Pompéry János – „Dardanus”, Pesti Divatlap, 1844. december 29.

Azonban amilly örömmel méltánylom e jeles tehetséget P. úrban, annál nagyobb sajnálattal, de kénytelen vagyok kimondani, mikép e népköltői tehetség álirányban kezd indulni, s (hogy kimond-jam hímezés nélkül) a pórias verselés alant-régiójába kezd mindinkább alásülyedezni. [...] Ama köny-nyűség könnyelműséggé kezd válni, s ahelyett, hogy leereszkednék költő a néphez, mellynek nyel-vén szól, lealjasul a pórhoz, hogy sületlen vicceivel azt megkacagtassa.

Nádaskay Lajos, Honderű, 1844. december 21.

A HELYSÉG KALAPÁCSA(részlet az első énekből)

ANYAGGYŰJTÉS(észrevételek, elemző megjegyzések)

Szeretnek az istenek engem,Rémítő módra szeretnek:Megajándékoztanak őkOly ritka tüdővel,Mely a csatavészekVilágrendítő dúlakodásitIllendőn elkurjantani képes,S melyet tőlem minden kántor irígyel.És hogy férfi legyen,Méltó e tüdőhöz,Lön az égi hatalmak irántamihajlandóságábólA széles tenyerű Fejenagy,A helységi kovács,Vagy mint őt a dús képzeletű népKöltőileg elnevezé:A helység kalapácsa. Ti, kik erős lélekkel birván,Meg nem szeppentek a harci morajtól,Halljátok szavamat!De ti, akiknek szíveKeményebb dolgoknálA test alsó részébe hanyatlik,Oh ti kerűljétek szavamat! *


„Ámen!” szólt az áhítatSzent hangjánA menny szolgája; s az egyházNégy fala, régi szokása szerint,Komolyan mondotta utána, hogy:„Ámen.”A nép pedig, amely esti imáraGyűlekezett a szentegyházba, azonnalElhordta magát,S egy-egy kancsó bor előttOtthon vagy a csapszék asztalamellettDícsérte az istent.A becsukott templomban csend lett;Nagyobb csend nincs a mocsárokpartjainál sem,Mikor a gém, bíbic s béka elalszik.

Csend vala hát;Csak két éhes pók harcoltÉletre, halálraEgy szilvamagon-hízott légy combjafelett;De, oh balsors! a combot elejték.Egy egér fölkapta, s iramlottVéle az oltár háta mögéA tiszteletes reverendájába,S lakomáz vala,S a pókok szeme koppant. Hah, de mi szörnyű zaj,Mily lárma riasztjaEgyszerre az egyházTemetői nyugalmát!Mennydörgés?Vagy kásának forrása fazékban?...Nem!Ott ember hortyog.

Ugy van! ez emberalak.Egy zugban két öklére hajolvaAlszik... hanem íme fölébredt,Miután elhortyantotta magát.Ásít... szemeit dörzsölve körülnéz...Lát és sejt... sejtése pogány.Megy az ajtóhoz; megrázza kilincsét.És rázta hiába.Éles eszével


Átlátta azonnalA dolog állását,És ezt mondotta: „Bezártak.”S még egyszer mondotta: „Bezártak.” Azután, mint férfi hoz illik,Téged híva segédül,Lelki jelenlét!S kére: ne hagyd el.S te nem hagytad el őt.Védő szárnyadnak alattaIly gondolatok születénekNem tökkelütött koponyájában,Mialatt orrát mutató ujjára tevé:

A) párosok

b) Képzeljétek magatokat Petőfi bírálóinak helyébe! Gyűjtsetek kritikai észrevételeket a kettéosztott napló technikájával!

A bal oldalon húzzatok alá az „illendőséget sértő”, „alantas és pórias” kifejezéseket, „verselésbeli és műfajbeli szabálytalanságokat”!

A jobb oldalra tegyétek meg bíráló megjegyzéseiteket!

c) Írjátok meg Petőfi kritikusainak szemléletében és modorában, maximum 15 sorban rövid, elma-rasztaló bírálatotokat!

B) párosok

d) Képzeljétek magatokat Petőfi „ép ízlésű”, korabeli értő olvasóinak helyébe! Gyűjtsetek eredetisé-gét, humorát elismerő-méltató észrevételeket a kettéosztott napló technikájával!

A bal oldalon húzzatok alá humoros kifejezéseket, eredeti nyelvi megoldásokat, izgalmas sza-bálytalanságokat!

A jobb oldalra tegyétek meg elemző-méltató megjegyzéseiteket!

e) Írjatok olvasói levélben cáfolatot az elmarasztaló kritikákra Petőfi korabeli értő olvasóinak „szem-léletében és modorában”, maximum 15 sorban !

f) Üljön össze egy kritizáló és egy méltató páros, és olvassátok fel egymásnak írásaitokat!

LEHETSÉGES MEGOLDÁSpárfüggő



• Már az óra elején alakítsuk meg az ötfős csoportokat. • A 8. feladatot minden csoport végezze el (5 perc). Ezt követően a tanár olvassa fel a verset.

Néhány kérdéssel frontálisan exponálhatja a közfelfogásban elterjedt hiedelmet, miszerint Petőfi megjósolta saját halálát (5 perc).

Például:

– Szerintetek hogyan kapcsolható a vers a képhez?

– Létezik-e önmagát beteljesítő jóslat?

– Milyen szerepe lehetett annak a ténynek, hogy Petőfi tragikus halála egybeesett a magyarság történelmének egyik legtragikusabb pillanatával?

• A vers értelmezésének folyamatában – 9. feladat – a szakértői mozaikra építünk. Tisztáztuk, me-lyik feladategységnek hányas számú csoporttag lesz a gazdája. Ezt legegyszerűbben úgy tehetjük, ha a differenciálás elvei szerint a tanár előre megtervezi a csoportok összetételét, és névkártyákat is készít, felírva, melyik névhez hányas számú feladategység tartozik.

• Hagyjunk 5 percet arra, hogy az alapcsoportokban minden tanuló egyénileg foglalkozzon a maga feladatával, majd alakítsunk szakértői csoportokat az azonos számú, de különböző csoportok tanulóiból.

Alapcsoportok:

A/1 A/2 A/3 A/4 A/5

B/1 B/2 B/3 B/4 B/5

C/1 C/2 C/3 C/4 C/5

D/1 D/2 D/3 D/4 D/5

E/1 E/2 E/3 E/4 E/5

Szakértői csoportok:

A/1 B/1 C/1 D/1 E/1

A/2 B/2 C/2 D/2 E/2

A/3 B/3 C/3 D/3 E/3

A/4 B/4 C/4 D/4 E/4

A/5 B/5 C/5 D/5 E/5

„B” változat

34. oldal

40 PERC

T/8–9.

Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet


• Amennyiben az aktuális osztálylétszám nem osztható öttel, a csonka csoport tagjait is osszuk be az alapcsoportokba úgy, hogy az egyik csoportban például két 1-es, a másikban két 2-es (és így tovább) legyen.

• A szakértői csoportok dolgozzanak közösen tovább kb. 10 percet a feladatrészükön. Nyomaté-kosítsuk, hogy ezt követően mindenki visszatér majd az alapcsoportjába, ahol a többieket neki kell „megtanítania” arra a tudásra, amit minden szakértő külön birtokol. Ezért nagy fi gyelemmel, aktív részvétellel kell részt venniük a szakértői csoportmunkában, hiszen másokat tanítani nagy felelősség.

• A szakértői csoportok munkáját a tanárnak szorosan nyomon kell követnie. A 10 perc alatt jusson el mind az öt szakértői csoporthoz, ahol kell, igény szerint segítsen tisztázó kérdésekkel, meg-jegyzésekkel.

• Az idő elteltével a tanulók menjenek vissza alapcsoportjaikba, és a feladatok sorszáma szerint kezdődhet a csoportban az egymást tanítás folyamata. Erre 15 perc jut, tehát jelezzük úgy osszák be az időt, hogy mindenki nagyjából egyenlő arányban jusson szóhoz (3 perc jut tagonként). A többiek készítsenek rövid, kulcsszavas jegyzeteket.

• A tanár kövesse nyomon az alapcsoportban folyó munkát, de lehetőség szerint ne szóljon bele, inkább készítsen magának jegyzeteket, és a folyamat végén térjen vissza a felírtakra.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : elemzés adott szempontok alapján, kooperáció, kommunikáció, kritikai gondolkodás

C é l c s o p o r t – a d i f f e r e n c i á l á s l e h e t ő s é g e i

Képességek szerint heterogén csoportösszetétel az alábbiak szerint:

1. csoporttag: a nyomtatási képből nyerhető információk azonosításában és értelme-zésében fejlesztendő tanuló

2. csoporttag: beszédhelyzet és költőszerep azonosításában és értelmezésében fejleszten-dő tanuló

3. csoporttag: a metaforikus jelentés értelmezésében fejlesztendő tanuló

4. csoporttag: az értékszerkezet értelmezésében fejlesztendő tanuló

5. csoporttag: a versritmus és a tempóváltás azonosításában és értelmezésében fejleszten-dő tanuló


M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : mozaik szakértői és alapcsoportokban tanári kalauzokkal és kettéosztott naplóval

8. B) változat: A költő halála

Madarász Viktor festőművész 1875-ben készí-tett képén így képzelte el a haldokló Petőfi Sán-dor utolsó perceit.


a) Milyen tárgyak vannak Petőfi környezetében?

b) A költő milyen szerepeire utalnak ezek a tárgyak?

c) Mi jellemzi a képen látható Petőfi -alak testtartását, tekintettartását? Mi lehet ennek a szerepe?

d) Milyen érzéseket keltett bennetek ez a kép? Miért?

9. Belső formából megalkotott szöveg – Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet…

a) Alakítsatok ötfős csoportokat tanárotok útmutatása szerint!

b) Gondolkodj öt percig saját feladatod megoldásán, majd folytassátok a munkát azonos feladato-kon dolgozó szakértői csoportokban!

(Az anyaggyűjtéshez, az elemzéshez és értelmezéshez használjátok a kettéosztott naplót! A bal oszlopban húzd alá a versből azokat a szövegrészeket, formai és tartalmi elemeket, ame-

lyekről gondolkodtok! A jobb oldalra írd be az értelmezéssel kapcsolatos meglátásaitokat!)

1. számú csoporttag: a vers nyomtatási képe – Milyen hagyományos kötöttségeket, szabályokat „szeg meg” a vers nyomtatási képe? – Mi lehet az oka, indoka a nyomtatási kép „szabálytalanságainak”? – Milyen többletjelentések fakadhatnak a vers nyomtatási képéből? – Vizsgáljátok meg a rímtechnikát is! Hogyan viszonyul a rím a szabálytalan formához?

2. számú csoporttag: beszédhelyzet és költőszerep – Ki a vers beszélője, kit szólít meg: ki a címzett? – Milyen jellemző nyelvi kifejezőeszközei vannak a versben a megszólalás személyességének,

illetve a címzetthez fordulásnak? – Milyen szerep, életsors betöltésére vágyik a vers beszélője? – A vers nem alkotja meg a jelenetkeretet. Milyen jelenetkeretet képzeltek a megszólaláshoz?

3. számú csoporttag: metaforizáció – Hogyan értelmezik a beszélőt bántó egy gondolatot a 3–6. sor hasonlatai és 9–12. sor metaforái? – Mely szavak, kifejezések viszik tovább a viharmetaforát a 13–30. sorban? Hogyan kapcsolhatók

ezek a természeti viharhoz? – Hogyan értelmezi át visszafelé a vers 13–30. sora a 9–12. sorbeli viharmetafora jelentését? – Milyen hangvétellel fogalmazódik meg a 13–36. sor költői víziója? Milyen nyelvi eszközök te-

remtik meg ezt? (Néhány példával válaszoljatok!)

4. számú csoporttag: értékszerkezet – Milyen kétfajta élet és halál áll szemben egymással ebben a versben? – Miért és hogyan kapcsolódnak negatív és pozitív értékek az élethez és a halálhoz? – Melyik szó képviseli a versben az abszolút értéket? Mivel szemben? – Egyéni becsvágy vagy a közjó szolgálatának vágya motiválja a beszélőt a hősi halál kérésében?

(Szövegből indokoljatok!)


5. számú csoporttag: versritmus és tempóváltás– Vizsgáljátok meg az 1–20. sorok, a 21–30. sorok és a 31–36. sorok ritmikáját! (Az egységeken belül

néhány sor vizsgálata elegendő.) – Milyen verslábak a meghatározóak az egyes részekben?– Milyen tartalmi váltásokhoz kapcsolódik a ritmusváltás?– Hogyan változik a versben a versmondatok hosszúsága?– Hogyan változik a ritmusváltással és a mondatok hosszúságával összefüggésben a vers tempója?

PETŐFI SÁNDOR:EGY GONDOLAT BÁNT ENGEMET...

GYŰJTŐMUNKA: ELEMZŐ ÉSZREVÉTELEK, MEGJEGYZÉSEK

1 Egy gondolat bánt engemet: Ágyban, párnák közt halni meg! Lassan hervadni el, mint a virág, Amelyen titkos féreg foga rág;5 Elfogyni lassan, mint a gyertyaszál, Mely elhagyott, üres szobában áll. Ne ily halált adj, istenem, Ne ily halált adj énnekem! Legyek fa, melyen villám fut keresztül,10 Vagy melyet szélvész csavar ki tövestül; Legyek kőszirt, mit a hegyről a völgybe Eget-földet rázó mennydörgés dönt le... – Ha majd minden rabszolga-nép Jármát megunva síkra lép15 Pirosló arccal és piros zászlókkal És a zászlókon eme szent jelszóval: „Világszabadság!” S ezt elharsogják, Elharsogják kelettől nyúgatig,20 S a zsarnokság velök megütközik: Ott essem el én, A harc mezején, Ott folyjon az ifjui vér ki szivembül, S ha ajkam örömteli végszava zendül,25 Hadd nyelje el azt az acéli zörej, A trombita hangja, az ágyudörej, S holttestemen át Fújó paripák Száguldjanak a kivivott diadalra,30 S ott hagyjanak engemet összetiporva. Ott szedjék össze elszórt csontomat, Ha jön majd a nagy temetési nap, Hol ünnepélyes, lassu gyász-zenével És fátyolos zászlók kiséretével35 A hősöket egy közös sírnak adják, Kik érted haltak, szent világszabadság!

Pest, 1846. december


c) Üljetek vissza alapcsoportjaitokba, és foglaljátok össze csoporttársaitoknak kutató-értelmező munkátok eredményét!

(A kérdéseket, illetve feladatokat nem kell felolvasni, törekedjetek szempontotok összegző, lé-nyegkiemelő bemutatására!)

d) Készíts rövid, kulcsszavakból álló jegyzeteket a magad számára csoporttársaid összefoglalójáról!

e) Olvasd el és vesd össze jegyzeteiddel az alábbi meghatározást! Tégy √ jelet a jegyzeteidben oda, ahol megállapításaitok egybeesnek a fogalom-meghatározás-

ban olvasottakkal!

Az Egy gondolat bánt engemet… műfaja RAPSZÓDIA. A rapszódia lírai műfaj, de az irodalom-ba az azonos nevű zenei műfaj nyomán került át. Mind a zenében, mind az irodalomban a romantika korára jellemző. Jellegzetes vonása a zaklatottság, melynek kifejezőeszközei a meg-jelenő érzelmek és gondolatok szenvedélyes hullámzása, a kötetlen szerkezet. Ez utóbbi annak következménye, hogy a szerkezeti egységek elsősorban nem logikailag, hanem a képzelet és az asszociációk révén kapcsolódnak egymáshoz. További jellemzői a szintén kötetlen külső forma, illetve ritmus, a közvetlen és személyes (szubjektív) kifejezésmód eszközeinek gyakori és változa-tos felhasználása, valamint a hangnem emelkedett, gyakran elragadtatott jellege. A merev műfaji (és műnemi) határok elmosódása és az új műfajok születése összefügg a romantikának azzal az igényével, hogy a gondolatot és érzelmet nem a meglévő formákba kell beleerőltetni, hanem a (belső) gondolat és érzelem teremti meg a maga külső formáját (szerves forma).

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK 8.a) kettétört kard, elgurult csákó, teleírt, szétszóródott papírlapok b) katona és költő voltárac) kicsavart testtartás, égre emelt tekintet – sebesülés, haldoklás, megdicsőülésd) Egyéni, de a tanulók feltehetően „nehezen viselik” a kép pátoszát, melodramatikus kifejezés-

módját.

A szakértői mozaik megbeszélését követően, a folyamat végén térjünk vissza a képhez: kérdez-zünk rá, azonosítható-e szerintük a versbeli megszólaló vagy a képen látható alak az életrajzi alakkal. Itt nyílik mód annak nyomatékosítására, hogy a vers beszélője, a beszélőként megnyi-latkozó hang is meg van alkotva, nyelvileg meg van formálva. Az életrajzi én és a lírai én nem azonos, azonosítását e vers esetében sokkal inkább Petőfi életének sajátos lezárulása, az abból való „visszaolvasás” és nem maga a szöveg hozta, hozhatta létre.

9.(1)Nincs versszakokra bontva, egytömbű (astrofi kus), a verssorok hosszúsága változó, egy szóból álló, nagyon rövidtől (5 szótagos) a hosszúig (11 szótagos), rendezetlenül. A vers második felében több rövid sor van. A forma kötöttségeit, az egységesség, rendszerszerűség elvét.A szöveg nem külső szabályokhoz, formához igazodik, a lélek belső tartalmai alakítják a szöveget, ezzel együtt a formát. (Ez példája lehet a romantika által hirdetett szerves formának.)Zaklatott lélekállapotra utal, azt nyomatékosítja; a beszéd és a gondolkodás egyidejűségét imitálja.Páros rím: egyszerű rímtechnika, összefogja a zabolátlan formát.


(2)Nevezhetjük költői énnek, a megszólítottja: isten (a sors?) – tehát imaként, gyónásként, könyör-gésként (is) olvasható a szöveg.Egyes szám első személy (névmások: deixis; személyragok); egyes szám második személy, felszó-lító mód (adj). A felszólító mód egyes szám első és harmadik személyben továbbra is megmarad a kívánatos (kért, betölteni vágyott) élettel és halállal kapcsolatban (essem, folyjon, nyelje, száguld-janak, hagyjanak, szedjék).A közjóért való cselekvés, életáldozat: értelmes élet és értelmes halál betöltésére. Ez jelesül a világszabadságért való küzdelem és áldozat.A beszéd „kihallgatott, kihangosított monológ”. Eszerint például elképzelhető az éjszakai gondol-kodóé, aki íróasztalnál ül, meditál vagy kibámul az ablakon, esetleg valamit olvas és elmereng az olvasottakon, de az esti ima intim helyzete is.

(3)A két hasonlat a lírai én félelmét pontosítja, fejti ki: az értelmetlen élettől és lassú, szenvedések-kel teli haláltól (esetleg az észrevétlen és haszontalan élettől és elmúlástól). Metaforák: én – fa, kőszirt; vihar (villám, szélvész, mennydörgés) – halál. A vihar a gyors halál, az ép, erős, nagyszerű hirtelen pusztulásának metaforája. A beszélő számára ez a kívánatos, ezt kéri Istentől, sorstól.Például: elharsogják, megütközik, zendül, zörej, (ágyu-) dörejPárhuzam: természeti vihar és (világméretű) társadalmi vihar közt. Vihar = a világszabadságért vívott harc, az ebben való részvétel értelmessé teszi az életet és a halált, mert célt ad az embernek. Patetikus, szenvedélyes, felfokozott érzelmi állapotot kifejező beszédmód kapcsolódik a vízióhoz, ami a 9–12. sort fejti ki, vetíti ki a személyes élet, illetve halál jövőjébe. Például ellentét: rabszolga nép – világszabadság; párhuzam: pirosló arccal és piros zászlókkal; hangutánzó szavak: zörej, dörej, zendül; (gyorsuló) mozgást kifejező szavak: megütközik, száguldjanak, összetiporva.

(4)Haszontalan élet – hasznos, értelmes élet, nagy célért való küzdelem; lassú, észrevétlen halál – hősi halál.Ez a kétféle értelemben való jelenlét okozza, hogy mind az életnek, mind a halálnak van érték-telen volta és értéke. Világszabadság – rabság (rabszolga nép, lánc – metafora).A látomásban a hősi halottak közös sírba helyezésének képe a közjóért való szolgálatot, áldozatot hangsúlyozza. Az ünnep, a gyászzene viszont kitüntetetté teszi a pillanatot. Így az egyén (a kö-zép-kelet-európai irodalomban jellemző módon) feloldódik a közösségben. (Petőfi költészetében az individualizmus hangsúlyosabb jelenlétére is van szép számmal példa.)

(5)Jambusok (u–), anapesztusok (uu–), majd ismét jambusok a meghatározó verslábak, illetve sorok.A csata víziójában, a beszélő halálának látomásakor vált a vers anapesztusokra. A 13–31. sor egyetlen, de zaklatottságot kifejezően sorokra tördelt versmondat. Ebben a középső részben fel-gyorsul a tempó, amit tovább gyorsítanak a 21. sortól megjelenő anapesztusok. A 31. sortól ismét tempóváltás van, a lassú tempó igazodik a gyászszertartás víziójának ünnepélyességéhez.



39. oldalT/11.

A) és B) változat esetében is



38. oldal

5 PERC

T/10.

Csak azoknak, akik a B) változat szerint dolgoztak


• Hagyjunk 2-3 percet az egyéni írásra, majd zárjuk a folyamatot néhány írás felolvasásával, meg-beszélésével.

• Nem várunk összefüggő szöveget, inkább a gondolatok, ötletek, érvek verbalizálását.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : mérlegelés, érvelés, kritikai gondolkodás


M u n k a f o r m á k : egyéni, frontális megbeszéléssel

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : rövid esszé (a gondolkodás eszközeként használt írás)

10. Ars poetica? Írj 2-3 percig folyamatosan arról, olvasható-e az Egy gondolat bánt engemet... ars poeticaként!

LEHETSÉGES MEGOLDÁSNem költészettan, és a szó szoros értelmében nem is költői hitvallás. Szembetűnő a vallomásos jelleg, ars poeticus vonása is ebből fakad, bár nem a költőlétre, hanem az emberlétre (egy adott történelmi helyzetben) vonatkozó, kívánt szerepet fogalmaz meg. Rapszódia, de a beszédhelyzet a könyörgés műfajával is rokonítja. A belső, szabálytalan forma a gyakorlatban is megvalósítja a beszédmódnak, nyelvhasználatnak azt a szabadságát, amelyről A természet vadvirága alkotott programot.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kreatív szövegalkotás





11. Házi feladat Válassz az alábbi képek közül egyet, és írj hozzá első személyben néhány mondatos szöveget a

feladat szerint!

Csontváry Kosztka Tivadar:Magányos cédrus, 1907

A költő (Varró Dániel) hitvallása

..........................................................

..........................................................

..........................................................

..........................................................

..........................................................

..........................................................

..........................................................

..........................................................

..........................................................

..........................................................

..........................................................

..........................................................

..........................................................

Az autóversenyző (Fernando Alonso) hitvallása

......................................................

......................................................

......................................................

......................................................

......................................................

......................................................

......................................................

......................................................

......................................................

A cédrus hitvallása

..................................

.................................

.................................

..................................

.................................

.................................

...................................

...................................

...................................

...................................

...................................

A festő hitvallása

.................................

.................................

.................................

.................................

.................................

.................................

.................................

.................................

.................................

.................................

.................................

40. oldal

10 PERC

T/2.

3. TÁGABB ÉRTELEMBEN VETT ARS POETICÁK4 óra

A modulban megismerkedünk két újabb Petőfi -verssel, valamint összevetjük Arany János két, alkotói pályájának különböző szakaszában írt költeményét. A művek feldolgozásának folyamatában meg-gondoljuk és értelmezzük az ars poetica tágabb jelentésének lehetőségeit, és ezzel összefüggésben foglalkozunk a versekben megformált költői szerepekkel is. Nem szépirodalmi szövegek vizsgálatá-val és szövegalkotási feladatokkal tapasztalatot szerzünk arról, hogy a hétköznapokban is gyakran teszünk ars poetica jellegű megnyilvánulásokat, személyes hitvallásokat céljainkról, munkánkról, a számunkra fontos dolgokról, értékekről. Mindezt írásgyakorlatokkal is kipróbáljuk.

1. Keress magadnak egy párt, aki ugyanazt a képet választotta, mint te! Olvassátok fel egymás-nak és beszéljétek meg írásotokat!


• Maradhatnak a házi feladat megbeszélésekor kialakult párok. • Hagyjunk 7-8 percet az olvasásra és ötletelésre, majd beszéljük meg közösen az észrevételeket. • Fontos belátás, a feladat célja is ez, hogy tágabb értelemben, a mindennapi életben, például a

munka világában is alkotunk ars poetica jellegű szövegeket: hitvallásokat, küldetésnyilatkozato-kat, szándéknyilatkozatokat, programnyilatkozatokat.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : ismeretalkalmazás, szövegek felépítésbeli és funkcióbeli hasonlóságainak azonosítása



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés


40. oldal

5 PERC

T/1. A házi feladat megbeszélése


2. Hétköznapi ars poeticák

a) Olvassátok el az alábbi, hétköznapi életből vett szövegeket!

Munkánk során speciális igényeket elégítünk ki, mivel minden hangszerünket egyedileg tervezzük és illesztjük be az adott térbe, szem előtt tartva a hely akusztikai és építészeti sajátosságait. Ehhez munkánk során együttműködünk akusztikusokkal, építészekkel, restaurátorokkal csakúgy, mint orgo-naművészekkel és orgonaszakértőkkel.

Hangszereink konstrukciója során alkalmazott koncepciónk az orgona számára rendelkezésre álló hely optimális kihasználása és az adott igénynek maximálisan megfelelő szerkezet kidolgozása. Fon-tosnak tartjuk, hogy orgonáinknak nemcsak a külső megjelenése, hanem belső alkatrészei is megbíz-ható, kiváló minőségben készüljenek el.

Törekszünk arra, hogy hangszereink minőségét a saját készítésű, igényes alkatrészek határozzák meg.A hangszerenként több ezer órát igénylő kézműves munka alapja a tradicionális orgonaépítészet,

a klasszikus európai technológia. (Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra, http://orgona.hu/ars_poetica/arspoetica_h.html)

Arra törekszünk, hogy a vendég, amíg szalonunkban tartózkodik, maradéktalanul érezze jól magát, és amikor távozik, legyen tökéletesen elégedett elkészült frizurájával. A frizura stílusát természetesen a vendéggel közösen alakítjuk ki a saját egyéniségére szabott formával és színvilággal. Azt valljuk: „EGY JÓ HAJ FÉL SIKER AZ ÉLETBEN!”

(http://www.gellei.hu/index.php?lang=hu&faz=4&aaz=0&linkcsop=0)

Hitvallásunk, hogy a tudás segítette hozzá a múlt és a jelenkor milliomosait ahhoz, hogy elérjék cél-jaikat és boldogan éljenek! Az a tudás, amin lépésről lépésre végigvezetjük hallgatóinkat, tartalmazza azokat az adatokat, amivel ők is elérhetik céljaikat! Oktatásunk része a milliomos észjárás, a gazdaság működése, a pénzpiac törvényei, a tőzsdei és más befektetések ismerete, és ezeken keresztül ön-magunk és a többi ember megismerése! Mi nem egy elméletet tanítunk, hanem azt, amit nap mint nap meg is csinálunk! Igyekszünk a lehető legtöbb csapdára és veszélyre előre felkészíteni mindenkit, amiket mi magunk megéltünk vagy másoknál tapasztaltunk, mert az okos ember más kárán tanul, nem a sajátján! Örömmel segítünk mindenkinek, és örömmel fogadjuk mindenki segítségét!

(Netinvestors Business School, http://www.netinvestors.hu/netinvestors_ars_poetica)

Ahogy általában minden valamire való csoportnak van egy fi lozófi ája, természetesen ennek a kis csapatnak is van egy olyan közös gondolatvilága, ami összetart minket.

A cél tulajdonképpen egyértelmű, elsősorban a hazai (magyar) rajongókat szeretnénk kiszolgálni minél több információval, írással.

Mielőtt komolyabban belemennénk az oldal elemzésébe, előre le kell szögezni egy alapfi lozófi át: ez a műfaj szubjektív, a saját véleményeket tükrözik az írások.

A rockzene történelmét nem akarjuk most bemutatni, de aki egy picit is belemerült a műfaj-ba, azt tapasztalhatta, hogy igen sokrétű és gazdag mind mondanivalójában (szövegek), mind zenei szempontból. Arra szinte lehetetlen vállalkozni, hogy ezt a nagyon széles rajongótábort kiszolgáljuk (pop-rocktól a black metalig), így mi kihasítottunk egy igen vastag szeletet ebből a tortából. Mit is jelent ez? Azt mondhatjuk, hogy oldalainkon ezekkel a stílusokkal foglalkozunk részletesen: heavy-metal – 80’s – hard rock, glam rock, thrash/power, progresszív rock/metal.

(Hard rock magazin, http://www.hardrock.hu/?q=node/18)

b) A szövegeket összevetve gyűjtsetek minél több tartalmi, szerkezeti és nyelvhasználatbeli hasonlóságot!

T Á G A B B É R T E L E M B E N V E T T A R S P O E T I C Á K 6 3


41. oldal

10 PERC

T/3.

LEHETSÉGES MEGOLDÁS Többes szám első személy használata, személyesség, vallomásosság, a tárgy (téma) megnevezé-se, küldetésnyilatkozat, elkötelezettség kinyilvánítása, szlogenhasználat (vagy szlogenszerűség), hivatkozás valamilyen hagyományra, referenciára.


• A feladat előkészíti a Dalaim című Petőfi -vers megértését. • Nem célunk, hogy a metaforákat a versbeli jelzői módosítós szerkezetekkel „helyesen” kapcsolják

össze a diákok. A cél az, hogy a feladatba helyezkedve, érzékenységükre támaszkodva játsszanak el a párosítás lehetőségeivel, és maguk is alkossanak újabb metaforikus kapcsolatokat.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : metaforikus gondolkodás, metaforaalkotás, be-leérző-képesség, kreativitás


M u n k a f o r m á k : egyéni, majd frontális megbeszélés

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : párosítás

3. Párosítás

a) Kapcsold össze érzésed szerint a bal oszlop metaforáit a jobb oszlop névszói szerkezeteivel! (Pél-dául így gondolkozhatsz: „Ha a lélek haragos, akkor a dal…”)

b) Írj az üres szövegdobozokba két további, szerinted összetartozó metaforát és névszói szerkezetet!


JELENTÉSTEREMTÉS3. lépés: 4. feladat

42. oldal

20 PERC

T/4.

HOLDSUGÁR HARAGOS

PILLANGÓ BÁNATOS

DALVADRÓZSA ÁBRÁNDOS

LÉLEKSZIVÁRVÁNY KÖNNYELMŰ

FELLEG MÁMOROS

VILLÁMLÁS SZERELMES



• A feladat célja a tematikus sokszínűség programjának értelmezése a természetesség ars poeticá-jával összefüggésben.

• Fontos, megerősítő tapasztalatként kínálkozik, hogy a versben beszélő állításai az alkotás ösz-tönös voltáról nem felelnek meg a szöveg tényleges felépítésének, megalkotottságának. Ezt a szövegösszetartó erő tartalmi-logikai, illetve poétikai elemeinek vizsgálatával igazoljuk.

• Hagyjunk 15 percet a páros munkára, továbbra is dolgozzanak együtt az óra elején alakult párok. Majd beszéljük meg közösen a párok vizsgálódásának eredményét.

• Ha az osztály tempója lassúbb, és az idő kevésnek bizonyul, hagyjuk, hogy a párok ledolgozzák a feladatra szánt teljes időt (20 perc).

• A házi feladatnak feladott összefoglaló-ismeretközlő szöveg részben helyettesítheti a közös meg-beszélést. Ebben az esetben a következő óra elején, már az összefoglaló szöveg ismereteinek birtokában térjünk vissza a feladatmegoldásokra.

• Mindenképp kívánatos az f) feladat egyeztetése és az e), illetve a g–h) feladat megbeszélése. Erre a fantomversszakok megbeszélésével, felolvasásával együtt maximum 15 percet szánhatunk.


K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : önálló elemzés, értelmezés megadott szempon-tokkal, szövegkohéziós eszközök azonosítása és értelmezése, összehasonlítás



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári kalauz

4. A témaválasztás szabadsága Olvasd el Petőfi Sándor Dalaim című versét, majd dolgozd fel pároddal a kalauz segítségével!

PETŐFI SÁNDOR: DALAIM

Elmerengek gondolkodva gyakran, S nem tudom, hogy mi gondolatom van, Átröpűlök hosszában hazámon, Át a földön, az egész világon. Dalaim, mik ilyenkor teremnek, Holdsugári ábrándos lelkemnek.

A helyett, hogy ábrándoknak élek, Tán jobb volna élnem a jövőnek, S gondoskodnom... eh, mért gondoskodnám? Jó az isten, majd gondot visel rám. Dalaim, mik ilyenkor teremnek,Pillangói könnyelmű lelkemnek.

Ha szép lyánnyal van találkozásom, Gondomat még mélyebb sírba ásom, S mélyen nézek a szép lyány szemébe, Mint a csillag csendes tó vizébe. Dalaim, mik ilyenkor teremnek, Vadrózsái szerelmes lelkemnek.

Szeret a lyány? iszom örömömben, Nem szeret? kell inni keservemben. S hol pohár és a pohárban bor van, Tarka jókedv születik meg ottan.Dalaim, mik ilyenkor teremnek, Szivárványi mámoros lelkemnek.

Oh de míg a pohár van kezemben, Nemzeteknek keze van bilincsben, S amilyen víg a pohár csengése, Olyan bús a rabbilincs csörgése.Dalaim, mik ilyenkor teremnek, Fellegei bánatos lelkemnek.

De mit tűr a szolgaságnak népe? Mért nem kél föl, hogy láncát letépje? Arra vár, hogy isten kegyelméből Azt a rozsda rágja le kezéről?Dalaim, mik ilyenkor teremnek, Villámlási haragos lelkemnek!

Pest, 1846. április 24–30.


a) Miben hasonlít a vers beszédhelyzete A természet vadvirágának beszédhelyzetéhez? Miben kü-lönbözik tőle?

b) Milyen témákat mutatnak be az egyes versszakok?

Ha tudtok, írjatok példát az egyes témákra az általatok ismert Petőfi -versekből! Mit állít a vers beszélője a költői témaválasztásról? Mit állít a vers beszélője az élmény, az ihlet és a versírás összefüggéséről?

c) Beszéld meg pároddal, miben egyezik és miben különbözik saját párosításotok (3. feladat) a vers-belitől!

d) Fogalmazzátok meg, miben azonos a versszakok utolsó 2 sorainak felépítése!

e) Vizsgáljátok meg, milyen kapcsolat van:

– az egyes versszakzáró sorokban a metafora és a jelzői módosítóval bővített szószerkezet közt; – a versszakzáró sorok és a szakaszok első négy sora között; – a versszakok között!

f) A versszakok refrénszerű zárlataiban melyik szó jelöli A természet vadvirágában is költői program-ként jelentkező „természetességet”? Hogyan?

g) Olvassátok újra fi gyelmesen a verset! Írjátok be a jobb oszlop szövegdobozaiba azokat a szavakat, kifejezéseket, amelyek valamilyen

formában ismétlődve két, egymást követő versszakban a tartalmi összekapcsolódását szövegsze-rűen is létrehozzák!

h) Hogyan viszonyul ez a szövegtapasztalat a „természetesség” programjához? Követ-e valamilyen mintát?

i) Milyen további érvekkel tudjátok bizonyítani, hogy ez a vers is tudatos megformálás eredménye?

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK a) hasonlít: személyesség (első személyű megszólalás), vallomásos jelleg, költői program Különbözik: a Dalaimnak nincs megalkotott megszólítottja, monológszerű, A természet vad-

virága a költői nyelvhasználat szabadságáról, a Dalaim a költői téma szabadságáról szól.

b) álom-álmodozás, család (Egy estém otthon), szerelem (A virágnak megtiltani nem lehet, Resz-ket a bokor, mert), bor: öröm, bánat (Borozó, Hortobágyi kocsmárosné), a szolgaság és a szolgalelkűség (Egy gondolat bánt engemet, Nemzeti dal)

A hangulatok és témák sokszínűségét és a változatosság szabadságát. A beszélő úgy véli, a kedélybeli, tárgyi, tematikus sokoldalúság és változékonyság megfér a költői személyiség lel-kében és művészetében. A különbözőség nem kizárja, sokkal inkább kiegészíti egymást.

A természetesség, a változékony költői lélekállapot, az ihlet hatására ösztönösen születő köl-tészet teremtőjének vallja magát. A lírai én az önmagára vonatkoztatott váltakozásokat prog-ramszerűen vonatkoztatja egész költészetére is.

d) azonos mondatszerkezet: metafora + jelzői módosítós névszói szerkezet, birtokos személyjel

e) Hatféle lélek-, illetve kedélyállapot mellé hatféle költői megnyilvánulást, metaforikusan meg-nevezett tematikus, illetve műfaji sajátosságokat társít, mintegy szerves (természetes) össze-függést teremtve lélekállapot és alkotás (versírás) közt.



44. oldalT/5.


1–4.: költői hangulat, lélekállapot, ihlet 5–6.: ihlet hatására ösztönszerűen születő költészet Minden páros versszak ellentétben áll az őt megelőző páratlannal: ábránd gondoskodás,

szerelmi mámor boros mámor, rabság felkelés.

f) A „teremnek” – a természetességre, az alkotás ösztönös voltára utal, ezt állítja.

g) 1–2.: ábrándos ábrándoknak élek 2–3.: gondot visel gondomat 3–4.: szerelmes szeret 4–5.: pohár, pohárban bor pohár van kezemben, pohár csengése; kezek kezemben;

csengés – (hangzásban) (jelentésben) csörgés 5–6.: nemzeteknek keze bilincsben, rabbilincs csörgése láncát letépje

h) Épp az ellenkezőjét, a tudatos megalkotottságot igazolja. Ugyanakkor érdemes különbséget tenni a teljesen egyedi – az első versszak által megalkotott mintán nyugvó – formateremtés mint belső mintakövetés, valamint a külső mintakövetés között.

i) Látszólag szabad képzettársítás a versszakok között, valójában megalkotott rendet követ (minden szakasz előképe felbukkan a megelőző versszakban), láncszerű szerkesztés.

A beszélő csapongó gondolatai minden szakasz végére visszatérnek a kiindulóponthoz: él-mény és mű(alkotás) összekapcsolásához.

Versszakokra tagolt vers, hatsoros, ütemhangsúlyos verselés (4+4+2), páros rím. A vers az egyéni érdekeltségtől halad a közösségi érdekeltség gondolata felé.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : információazonosítás, refl exív olvasás, meta-kogníció, kreatív írás




5. Házi feladat

a) Olvasd el az alábbi összefoglaló-ismeretközlő szöveget! Írd a szöveginformációkhoz a margóra a 4. feladatnak azt a betűjelét, amelyikben ugyanezzel a kérdéssel foglalkoztatok!


A változékonyság és tematikus változatosság ars poeticája

Tágabb értelemben ars poeticának tekintünk minden olyan szépirodalmi szöveget, amely egyéni köl-tői programot fogalmaz meg vagy a beszélő személyes hitvallása a költőlétről, a költészetről, a köl-tő, költészet és világ kapcsolatáról. Ezek a közvetlenül és vallomásosan megnyilatkozó ars poeticák többnyire lírai alkotások, és a romantika korától, a XIX. századtól váltak jellemzővé. Petőfi életművé-ben jó néhány ilyen ars poeticával találkozhatunk. Úgy tűnik, a költő fontosnak tartotta, hogy időről időre megfogalmazza, összegezze a költészetről vallott nézeteit. Felfogása költői fejlődése során változik, újabb vonásokkal gazdagodik. Viszonylag korai ars poeticájában, A természet vadvirágában – mint megtapasztaltátok – a beszédmód természetességét, a nyelvhasználat költői szabadságának elvét állítja szembe a mesterkéltség és az iskolás korlátozottság korabeli költői gyakorlatával. A két évvel később született Dalaimban nem pusztán költői elveket fogalmaz meg, hanem tematikus (té-mák szerinti) áttekintést ad költészetéről. „A költemény egy csokor, leggyakoribb s legjellemzőbb lírai ihleteiből” – írta róla a Petőfi -életmű egyik legavatottabb kutatója, Horváth János (1922).

A Dalaimban megszólaló költői én a természetesség, a változékony költői lélekállapot, az ihlet hatására ösztönösen születő költészet teremtőjének vallja magát. A hat versszak hatféle lélek-, illetve kedélyállapotot rendel egymás mellé, és a hatféle lélekállapothoz különféle költői megnyilvánulá-sokat, metaforikusan megnevezett tematikus, illetve műfaji sajátosságokat társít. Vagyis a lírai én az önmagára vonatkoztatott váltakozásokat programszerűen vonatkoztatja egész költészetére is, és az egynemű, egyhangú költészettel szemben a folyton változó, más-más hangon megszólaló, különbö-ző költői szerepekben megnyilvánuló költészet létjogosultságát hirdeti.

A beszélő úgy véli, a kedélybeli, tárgyi, tematikus sokoldalúság és változékonyság megfér a költői személyiség lelkében és művészetében. A sokféleség nem kizárja, sokkal inkább kiegészíti egymást. Ezt a folytonosan alakváltó, ellentétekben megtapasztalható költészetet a romantikus személyi-ség (individuum) fogja össze, egységesíti. Ennek a költői személyiségnek kitüntetett jellemvonása az ellentétes érzelmi-gondolati sajátságokon nyugvó feszültség, a költői lélek sokféle, változékony reakciója a világra és önmagára. Az ellentétekben megtapasztalható és ellentéteket felmutató világ- és költészetfelfogás Petőfi lírájának egyik legfőbb, egyben a romantika szemléletmód- és stílusbeli jellemzője.

A vers jó példa arra, hogyan valósul meg a költő verseiben az egységes, jellemző petőfi s hang mellett a sokféleség, a sokszínűség, a témák és hangulatok páratlan gazdagsága. A vers lírai hősé-nek el-elkalandozó, csapongó gondolatai minden szakasz végére visszatérnek a kiindulóponthoz: a fogantató élmény és a megszülető mű összekapcsolásához. A gondolat csapongásának szabadságát a szakaszok zárlatának rendje egészíti ki. Szabadság és rend egysége nyilvánul meg az egyes szaka-szok közötti, képzettársításon alapuló kapcsolatok, összefüggések megalkotásában is. Az asszociáció (képzettársítás) látszólag szabad, spontán jellegű: a költő arról ír az egyes versszakokban, ami „éppen az eszébe jut”. Valójában az asszociációs sor szigorú rendet követ: minden szakasz előképe, „előre-jelzése” felbukkan a megelőző versszakban.

A fi gyelmes olvasónak az is feltűnhet, hogy a versbeli önjellemzés az egyén ábrándozó lélek-állapotától a közösség szolgasága, illetve szolgalelkűsége miatti haragig terjed. Míg az első négy versszak középpontjában a lírai személyiség áll, az utolsó két versszakban a lírai személyiség közös-ségért érzett felelőssége kerül előtérbe. Vagyis a tudatos költői megalkotottság, megszerkesztettség következtében (ami ellentmond a beszélő állításának, miszerint a költészet természetes ihletből és ösztönből fakad, „termés”) a közösségi érdekeltségű költészetről való megnyilatkozás kitüntetett helyzetbe, a verset lezáró pozícióba kerül. Ez a tapasztalat ellentétes azzal a mellérendeltnek feltün-tetett viszonnyal is, amit a szöveg lírai énje állít a különféle lélekállapotok, költőszerepek és témák egymás mellett megférő sokféleségéről. Ellentétes, mert bár a közösségi érdekeltségű költészetet a



46. oldal

30 PERC

T/6.

2 perc vershallgatás, 15 perc feladatmegoldás, majdprezentáció

beszélő nem különíti el a lehetséges többitől, a művet megformáló alkotó költő mégis ezt a szerepet nyomatékosítja a szerkezetbeli kiemeléssel.

A két eddig olvasott Petőfi -ars poetica összevetése is szolgálhat néhány tanulsággal. Látható, hogy Petőfi nek a költészetről, a költő feladatáról alkotott elképzelései sokat változtak e viszonylag rövid idő alatt. Az is nyilvánvaló ugyanakkor, hogy jó néhány jellemző vonás mindkét szövegben jelen van. A természet vadvirágának indulatos hangja tér vissza például a Dalaim záró szakaszának „mennydörgésé”-ben. Ugyanilyen fontos azonban a változás, a különbség: az indulat oka, tárgya és az ebből következő költői magatartás, amely Petőfi közéleti-politikai költészete felé mutat, s egyben előképe az általa egy évvel később vallott, követendő példaként állított költői magatartást fölmutató ars poeticának, A XIX. század költőinek.

(Pála Károly – Pethőné Nagy Csilla)

b) Lapozz vissza a 3. feladathoz! Próbálj meg a b) feladatelemben írt egyik saját ötleted alapján „fantomversszakot írni” a Dalaimhoz!

Gondold meg azt is, hova helyeznéd el a versszakodat!

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOKa)2–3. bekezdés: a)4. bekezdés: d), g), f).5. bekezdés: g) h)

b)egyéni


• A nyelvhasználat és a téma szabadsága után a politikai szabadság programját járjuk körül A XIX. század költői értelmezésével.

• Kezdjük az órát a házi feladat megbeszélésével, ha a múlt órán nem maradt idő a párok munká-jának egyeztetésére, erre most akár 15 percet is szánhatunk.

• Hallgassunk meg néhány fantomversszakot is, ezt követően folytassuk a modult. Alakítsuk ki a négyfős kooperatív csoportokat a differenciálás előre meggondolt szempontjai szerint. Az osztály létszámától függően egy feladattal több csoport is dolgozhat.

• A harmadik Petőfi ars poetica a „politikai szabadság” és a költészet együttes programjaként olvas-ható. Ebből fakad meggyőző szándéka, érvelő szerkezete, bibliai példázatossága. Az értelmezés-ben hangsúlyos szerepet kap a vátesz-szerep.


• Hallgassuk meg a verset CD-ről, majd dolgozzanak a csoportok feladataikon. Kövessük szorosan nyomon a munkát, ahol kell, segítsünk.

• Az óra utolsó 15 percében kezdjük meg közösen a csoportprezentációkat, ha nem érünk a végé-re, a következő óra elején folytassuk. Erre most a tanár jelöljön ki tanulókat, de csak közvetlenül a prezentáció előtt.

• Ne kérjük a feladatok felolvasását, a közzétevők törekedjenek a szempontot kifejtő, összefüggő-összegző kiselőadásra. Ehhez minden csoportban készüljön „vázlat”, „elérési útvonal” fóliára.A C) jelű csoport közzétételét követően ismételjük, tisztázzuk a „költői szerep” lényegét. Ehhez olvassuk el a fogalom-meghatározást is.

• A folyamat végén röviden értékeljük a munkát az alábbi szempontok mentén:

– Érdemben kibontotta-e az előadó a szempontban megjelenő problematikát?– Kellően összefogott, lényegre törő volt-e?– Tudott-e válaszolni a felmerülő tanulói-tanári kérdésekre?– Lekötötte-e hallgatósága fi gyelmét (előadói stílus)?

Az értékelés lehet szummatív, akár jegyet is adhatunk.• A közzétételnél minden csoport prezentációjára kb. 3 perc jusson, és egy-egy csoport előadása

után szánjunk szükség szerint néhány percet tanári kiegészítésre, nyomatékosításra, összegzésre, értékelésre. Ezért készítsünk jegyzeteket a tanulói előadásokról!

• Az értelmező-összegző szöveg olvasását csak akkor adjuk fel házi feladatnak, ha a folyamat végé-re értünk.

• Ha a közzététel áthúzódik a következő órára, akkor a visszatekintő olvasás az órán kövesse a közzétételt, és hagyjuk ki a 6. lépést.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : beszédhelyzet, költői szerepek, retorikus szer-kezet (érvelés), metaforizáció azonosítása és értelmezése tanári kalauzzal, együttműködési kész-ség, előadói készség


A: címmeditációban fejlesztendők

B: a beszédhelyzet azonosításában és értelmezésében fejlesztendők

C: szövegben megformált szerepek azonosításában és értelmezésében fejlesztendők

D: metaforikus jelentések megteremtésében fejlesztendők

E: érvelő szerkezet azonosításában és értelmezésében fejlesztendők

Úgy szervezzük a csoportokat, hogy a C) és az E) csoport(ok) feladata a legnehezebb, ezekbe mindenképpen gyakorlottabb, ügyesebb, érzékenyebb értelmezők kerüljenek.

M u n k a f o r m á k : frontális, csoport, frontális

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : mozaik, tanári kalauz

E s z k ö z ö k

CD és CD-lejátszó

Magyar költők – Petőfi Sándor, 26. HUNGAROTON

5 db írásvetítő fólia, 5 db fóliafi lc, írásvetítő


6. A szabadság költői-politikai programja Hallgassátok meg a nyomtatott szövegben is nyomon követve Petőfi Sándor versét, majd értel-

mezzétek együttműködő csoportjaitokban a költeményt!

PETŐFI SÁNDOR: A XIX. SZÁZAD KÖLTŐI

Ne fogjon senki könnyelműenA húrok pengetésihez!Nagy munkát vállal az magára,Ki most kezébe lantot vesz.Ha nem tudsz mást, mint eldalolniSaját fájdalmad s örömed:Nincs rád szüksége a világnak,S azért a szent fát félretedd.

Pusztában bujdosunk, mint hajdanNépével Mózes bujdosott,S követte, melyet isten küldeVezérül, a lángoszlopot.Ujabb időkben isten ilyenLángoszlopoknak rendeléA költőket, hogy ők vezessékA népet Kánaán felé.

Előre hát mind, aki költő,A néppel tűzön-vízen át!Átok reá, ki elhajítjaKezéből a nép zászlaját.Átok reá, ki gyávaságbólVagy lomhaságból elmarad,Hogy, míg a nép küzd, fárad, izzad,Pihenjen ő árnyék alatt!

Vannak hamis próféták, akikAzt hirdetik nagy gonoszan,Hogy már megállhatunk, mert ittenAz ígéretnek földe van.Hazugság, szemtelen hazugság,Mit milliók cáfolnak meg,Kik nap hevében, éhen-szomjan,Kétségbeesve tengenek.

Ha majd a bőség kosarábólMindenki egyaránt vehet,Ha majd a jognak asztalánálMind egyaránt foglal helyet,Ha majd a szellem napvilágaRagyog minden ház ablakán:Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk,Mert itt van már a Kánaán!


És addig? addig nincs megnyugvás,Addig folyvást küszködni kell.Talán az élet, munkáinkért,Nem fog fi zetni semmivel,De a halál majd szemeinketSzelíd, lágy csókkal zárja be,S virágkötéllel, selyempárnánBocsát le a föld mélyibe.

Pest, 1847. január

A) Címmeditáció

a) Olvassátok újra a verset, és értelmezzétek az alábbi kalauz szerint! – Mit mond el a cím, és mit hallgat el? – Hányféleképpen tudnátok kiegészíteni a címbeli hiányt a versszöveg nélkül? – Hogyan egészül ki a cím jelentése a versszöveg által? – Milyen szövegtípust vár az olvasó a cím alapján? – Hogyan jelennek meg ezek a szövegtípusok a versben?

b) Készítsetek a cím és a műegész viszonyáról összefoglaló vázlatot írásvetítő fóliára a közzétételhez! (A vázlat ne tartalmazza a kérdéseket, összegző, lényegkiemelő legyen! Választhattok hozzá szerintetek megfelelő grafi kai szervezőt, például fürtábrát, kettéosztott nap-

lót, szemponttáblázatot vagy mást.)

B) Beszédhelyzet

a) Olvassátok újra a verset, és értelmezzétek az alábbi kalauz szerint! – Ki a vers beszélője, mit tud meg róla az olvasó? – Kihez, kikhez intézi szavait a beszélő? Kik lehetnek a megszólítottak, címzettek? – Milyen beszélői szándék olvasható ki a megszólalásából? – Milyen közlésmódok mutatják a versben a beszélő személyes érintettségét, érdekeltségét, elkö-

telezettségét? – Milyen nyelvi kifejezőeszközök mutatják a versben azt, hogy a beszélő biztos saját értékrend-

jében, a mondottakat megfellebbezhetetlen igazságnak tartja? – Hol bizonytalanodik el a beszélő hangja? Milyen nyelvi eszközök jelzik ezt?

b) Készítsetek összefoglaló vázlatot a beszédhelyzetről írásvetítő fóliára a közzétételhez! (A vázlat ne tartalmazza a kérdéseket, összegző, lényegkiemelő legyen! Választhattok hozzá szerintetek megfelelő grafi kai szervezőt, például fürtábrát, kettéosztott nap-


C) Költőszerepek

a) Olvassátok újra a verset, és értelmezzétek az alábbi kalauz szerint! – Milyen költői magatartást utasít el az első versszakban a beszélő? – Milyen költői magatartást mutat be a második versszakban a beszélő? – Milyen költői feladatot jelöl ki a harmadik szakaszban a beszélő? Hogyan függ ez össze a má-

sodikban bemutatott költői szereppel?


– Kik lehetnek a 4. versszakban említett hamis próféták? Kinek, kiknek az érdekeit képviselhetik, kivel, kikkel szemben?

– Milyen feltételekhez köti az 5. versszakban a beszélő a költők elé állított cél elérését? – Milyen hasonlóságot és különbséget vesztek észre az Egy gondolat bánt engemet… és A XIX.

század költői című vers zárlatában? (Erre a kérdésre akkor válaszoljatok, ha órán megbeszéltétek az Egy gondolat bánt engemet… című verset!)

b) Készítsetek idézetekkel alátámasztott összefoglaló vázlatot a versben megjelenő költői magatar-tásokról, szerepekről írásvetítő fóliára a közzétételhez!

(A vázlat ne tartalmazza a kérdéseket, összegző, lényegkiemelő legyen! Választhattok hozzá szerintetek megfelelő grafi kai szervezőt, például fürtábrát, kettéosztott nap-


D) Költői képek

a) Olvassátok újra a verset, és értelmezzétek az alábbi kalauz szerint! – Mi az első versszak központi költői képe? Milyen jelentések és további képek kapcsolódnak

hozzá a versszakban? – Milyen más, jellegzetes toposz van jelen a vers térbeliségre vonatkozó szavainak hátterében?

Gyűjtsetek ilyen szavakat a versből, és próbáljátok megmagyarázni metaforikus jelentésüket! – Milyen bibliai párhuzamokkal él a második versszak? Mi a szerepük ezeknek a képeknek, ho-

gyan alakítják a jelentést? – Melyik versszakokban hogyan tér vissza a Kánaán-kép? Hogyan módosítják az ismétlődések a

jelentését? – Melyek az 5. versszak metaforái? Milyen társadalmi-politikai programot tesznek egyszerűen

megérthetővé?

b) Készítsetek idézetekkel alátámasztott összefoglaló vázlatot a vers költői képeiről és a lehetséges jelentésekről írásvetítő fóliára a közzétételhez!

(A vázlat ne tartalmazza a kérdéseket, összegző, lényegkiemelő legyen! Választhattok hozzá szerintetek megfelelő grafi kai szervezőt, például fürtábrát, kettéosztott nap-

lót, szemponttáblázatot vagy mást.) E) Érvelő szerkezet

a) Olvassátok újra a verset, és értelmezzétek az alábbi kalauz szerint! – Próbáljátok azonosítani a versben a szónoki beszéd alábbi részeit!

BEVEZETÉS: A HALLGATÓSÁGHOZ FORDULÁS

ELBESZÉLÉS: A TÉMA MEGJELÖLÉSE (ÁLLÍTÁS)

BIZONYÍTÁS, CÁFOLÁS: ÉRVEK RÉSZLETEZÉSE

KÖVETKEZTETÉS

BEFEJEZÉS: ÉRZELMI RÁHATÁS

– Keressetek példát a versben az alábbi stíluseszközökre!


PÁRHUZAM

ISMÉTLÉS

KÉRDÉS

ELLENTÉT

– Vizsgáljátok meg, mi a szerepe ezeknek a stíluseszközöknek az értelmi-érzelmi ráhatásban!

b) Készítsetek idézetekkel alátámasztott összefoglaló vázlatot a vers retorikus szerkezetéről és eszkö-zeiről írásvetítő fóliára a közzétételhez!

(A vázlat ne tartalmazza a feladatokat, összegző, lényegkiemelő legyen! Választhattok hozzá szerintetek megfelelő grafi kai szervezőt, például fürtábrát, kettéosztott nap-


Jegyzeteim a többi csoport közzétételéről

Szempont: Szempont: Szempont: Szempont:

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK A) a)– Téma: feltehetően ars poetica, költőkről, költészetről szól, kijelöl egy időbeli érvényességet

(XIX. század). Nem tudjuk meg a címből például: mi célból (beszélői szándék)? Pontosabban miről szól? Miért a XIX. század?

– Például: költőiről vagy költőihez.– A szöveg megerősíti és pontosítja a cím jelentését: valóban költőkről, költőkhöz szól, költői

magatartásformákat, szerepeket mutat be és értékel, szándéka szerint meggyőzni kíván, dön-téshelyzet elé állít.

– Érvelő, esetleg leíró szövegrészeket.– Többféle költőtípust, költői szerepet, magatartásformát mutat be (leíró jelleg), viszont egy kor-

szerű szerep mellett foglal állást (érvel).

B) a)– Maga is költő (T/1. személy használata); elkötelezett a közösség ügyei iránt („nagy munkát vállal

az magára”, „vezessék a népet”), a prófétákhoz hasonlóan Isten által kiválasztott a vezető sze-repre („isten ilyen / Lángoszlopoknak rendelé a költőket), képes jövőbe látni, helyes célt adni (5. versszak), költészete tett (harc, csata) értékű („a néppel tűzön-vízen át”, „a nép zászlaját”).

– A költőtársakhoz, a többi költőhöz, esetleg: közönségéhez, a vezetettekhez, a néphez.– A meggyőzés szándéka: az igazi, korszerű költészet a társadalmi változások élére áll, az igazi,

korszerű költő elkötelezett a nemzeti-emberi közösségnek. – Például: buzdítás („Előre hát”), kinyilatkoztatás („Nincs rád szüksége”), átokmondás („Átok

reá”), ítéletalkotás (szemtelen hazugság), prófécia („Ha majd”).– Felszólító és kijelentő mód használata, felkiáltójel, igehalmozás („küzd, fárad, izzad”), jelzői

módosító („szemtelen hazugság”, „hamis próféták”).


– 5. versszak („ha – majd – akkor”): a beteljesülés jövőbeli idejében való bizonytalanság (nem magában a jövőbeli beteljesülésben); 6. versszak („talán”): az életbeli jutalomban (lásd: Mózes sem léphetett az ígéret földjére).

C) a)– Az önkifejező, személyes (individuális) költészetet (a társadalmi változások szolgálatába állított,

közösségi érdekeltségű költészettel szemben).– A prófétai (korszerűnek tekintett) költőszerepet, magatartást: isteni küldetés, népvezér szerep.– A tett értékű költészetet, költői szót (a tettet nem vállalókkal: gyávákkal, lustákkal szemben).– A félúton megállók, fél eredménnyel megelégedők: megalkuvók, a gyökeres változást nem aka-

rók (kevéssé radikálisok) – szemben az általános földi boldogságért küzdőkkel.– Gazdasági egyenlőség (javak egyenlő elosztása), jogegyenlőség, kulturális egyenlőség: politikai

feltételek (program): részben polgári szabadságjogok, részben utópisztikus elképzelések.– A szabadságért való személyes életáldozat, a közösség elismerése, hálája. Különbség: tömegsír,

hősi halál – hasznos élet, szelíd halál).

D) a)– Lant = költészettoposz húr, szent fa: metonimikus képek (a költészet kiemelt, a szakrálisnak

megfelelően közösségi szerepe).– Út-utazás toposz: a vers háttérmetaforája. A térbeli haladásra vonatkozó képekben (bujdosunk,

kövessék, előre, megállhatunk stb.) jelenik meg, valójában időbeliséget jelöl. A beszélő célelvű (fejlődéselvű) történelemfelfogását mutatja.

– Mózes, zsidó nép: az ókori szolgaságból menekülők – a „mai” (XIX. sz.) szolgaságból szabadulni akarók; puszta: vándorlás, az ígéret földjének keresése – a „mai” földi boldogság (igazságos, szabad társadalom) keresése – hasonlat. Isten küldte lángoszlop – újabb idők költői – metafora; Kánaán – az újabb idők földi boldogsága, politikai szabadságjogok kivívása (társadalmi igazsá-gosság, pl. egyenlőség, testvériség) – metafora. A bibliai párhuzam a küldetés, a költő kitünte-tett, kiválasztott voltát nyomatékosítja, értelmezi.

– 4. versszak: ígéretnek földe, 5. versszak: jövőbeli időre utalással (akkor…itt van már a Kánaán).– Bőség kosara, jognak asztala, tudás napvilágának ablaka: mindenki számára érthető, hétköz-

napi tapasztalatból alkotott képek, a bibliai kifejezésmód is gyakran él vele vagy hasonlókkal a példázatokban.

- Egyenlő elosztás, jogegyenlőség, tudáshoz, iskolázottsághoz való jog (részben polgári, részben utópisztikus, szocialisztikus).

E) a)– bevezetés: a hallgatósághoz fordulás – Ne fogjon…; Ha nem tudsz mást… (1. vsz.) elbeszélés – Nagy munkát… (1. vsz.) bizonyítás, cáfolás: 2–5. vsz. következtetés: És addig… (6. vsz.) befejezés: érzelmi ráhatás – Talán az élet… (6. vsz.)– párhuzam: Mózes kora – újabb idők; próféta – költő; „Ha majd…” (5. vsz.) ismétlés: Kánaán, ígéret földje, „Átok reá…” (3. versszak) kérdés: „És addig?” (6. vsz.) ellentét: 1–2. vsz., 4. vsz.: „megállhatunk…” „…tengenek”– Értelmi és érzelmi érvekkel is él, hatásos meggyőzés.


K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : refl ektáló olvasás




7. Házi feladat

a) Olvasd el az alábbi összefoglaló szöveget!

b) Tégy a margóra jelet azokhoz az információkhoz, amelyek a közzététel során elhangzottak, + jelet azokhoz az információkhoz, amelyek számodra újak, és ? jelet oda, ahol valamit nem értesz!

c) Kérdéseid tisztázásához kérd osztálytársad vagy tanárod segítségét!

A Dalaim születését követő évben íródott újabb Petőfi -ars poetica – A XIX. század költői – a költé-szetet a szabadság politikai-társadalmi programjával kapcsolja össze. A meggyőző szándékú versbe-széd szerkezete a klasszikus retorika szabályait követi. Az első versszak tételmondatszerű kijelentését („Nagy munkát vállal az magára, / Ki most kezébe lantot vesz.”) a 2–5. versszak kifejtő, magyarázó, érvelő gesztusai követik, amit az utolsó versszakban a követendő költői magatartás („Addig folyvást küszködni kell.”) következtetésként való megerősítése zár le. A versben megnyilatkozó lírai én érvelő-meggyőző szándékának érzelmi túlfűtöttségét jelzik a felszólító mondatok, az átokmondás vagy a beszélő személyes állásfoglalásai („Ne fogjon”, „Előre hát”, Átok reá”, „szemtelen hazugság”).

A vers beszélője a látnok-próféta szerepéből szólal meg, kiválasztottként fordul kora költőihez és a közösségéhez. Olyan költőként, aki abszolút igazságok tudója, ezért képes felmutatni a kor-ban szükséges költői magatartás mintáját, és a jobb jövő érdekében képes megjeleníteni (vizionálni) az elérendő célt, tehát „VÁTESZ” (latin: jelentése ’látnok, jós, igehirdető’). A vátesz a költészetben a prófétai indíttatású, látnoki szerepben fellépő költő megjelölésére használt elnevezés. A váteszköltő azt a közösséget szólítja meg (emberiség, nemzet), amelyhez maga is tartozik, amelyen ugyanakkor kiválasztottként, a jövő és a helyes cselekvés tudójaként általában felül is emelkedik. Jellegzetes költői szerep, illetve magatartás ez a romantika irodalmában, és a magyar lírahagyományban még a XX. század hatvanas éveiben is megfi gyelhető. Összefügg azzal a művészetfölfogással, amely a költészet és a költők jelentőségét túlértékeli a társadalom formálásában, a társadalmi folyamatok alakításában (költőkultusz).

Poétikai értelemben a KÖLTŐI SZEREP a szövegbe „beleírt”, a szöveg megalkotásával teremtett megszólalási mód. Vagyis az a pozíció, amelyből és amelyben a költő beszél, az a kommunikációs helyzet, amelyet megszólalása kereteként feltételez. Azok a retorikai hatások, amelyekre épít, illetve az a kommunikációs viszony, amelyet kialakít vagy elképzel a beszélő és a feltételezett befogadó (hallgató, illetve olvasó) közt. A költői szerep tehát elképzelt és a szövegben megalko-tott magatartásmodell, melynek nem értékmérője az életrajzi vagy lélektani hitelesség, hiszen az irodalmi szöveg kitalációs (fi ktív) természetű. A szöveg életrajzként való olvasását poétikai sajátos-ságai eleve lehetetlenné teszik. (Például az ember a valóságban nem tud lángoszlop lenni.)

53. oldalT/7.




54. oldal

15 PERC

T/8.

Petőfi életművében három romantikus költőszerep látszik meghatározónak: a személyes-vallo-másos, a természetes (természetközeli, népi), valamint a kiválasztott (próféta-apostol szerepben megjelenő) költőé. E szerepek gyakran megférnek egymással, máskor feloldhatatlan ellentétben tűnnek fel, hangsúlyaik, egymáshoz való viszonyaik az életműben a tematikus, beszédmódbeli sokszínűségnek megfelelően változnak.

Ebben a versben a beszélő által érvényesnek és hitelesnek felmutatott költőszerepet a második versszak hasonlatainak Bibliára épülő mitologikus utalásai mélyítik el. A zsidó nép ószövetségi tör-ténetéből vett motívumok általánosítják a szabadságnak, illetve a földi boldogságnak a fogalmát, és egyetemesebb tartalom felé mozdítják el a jelentést. Másrészt e képek a kor követelte költői ma-gatartás szemléletes megjelenítését is szolgálják. Eszerint az újabb időkben a költők isteni küldetést teljesítő kiválasztottak, lángoszlopok. Olyan népvezérek, akik nemcsak látják és feltárják az elérendő társadalmi célt, de képesek arra is, hogy a változások élére álljanak, mintegy utat, irányt mutassanak a közösségnek.

Az 5. versszak a megvalósítani kívánt teljesebb és emberibb világot, a szabadságfogalom elvon-tabb tartalmait a hétköznapi tapasztalat mindenki számára ismerős képeivel (kosár, asztal, ablak) teszik értelmezhetővé a (a javak elosztása, jogegyenlőség, a művelődéshez való jog). Ez a poétikai vonás is biblikus hagyományokat követ, de szemben a bibliai üdvtörténet tapasztalaton túli jelle-gével, Petőfi nél az emberi és történelmi cselekvések célja az evilági üdvözülés, vagyis az általános, mindenkire érvényes földi boldogság.

A beszélőnek nincsenek kételyei a jövőt illetően, hisz a történelem célszerűségében, a fejlődésben (lásd a versnek a vándorlással kapcsolatos metaforáit). A megvalósulás ideje azonban bizonytalan. Ezt az időbeli bizonytalanságot például a „ha”, „majd”, „akkor” szavak fejezik ki az 5. versszakban. A kétely a szolgálat életbeli jutalmával kapcsolatban is felmerül, de a zárlat végtisztesség-látomása a vállalt feladat beteljesítéséből fakadó elégedettség és megnyugvás érzését ígéri.



• Elképzelhető, hogy a Petri-verssel a tanulók a Biblia-fejezetben (Jónás könyve) már találkoztak. Az újraolvasást mégis fontosnak tartjuk mint a Petri-versnek a váteszköltői hagyománnyal, illetve az egyik (sztereotípiaként is élő) Petőfi -szerephagyománnyal folytatott lehetséges párbeszédét.

• Maradjanak a kialakított csoportok. A csoportokon belül a b) feladattal dolgozzanak egyénileg vagy párban azok a tanulók (akár az egész csoport, például az előző feladat D) csoportjai), akik-nek szükségük van a metafora gyakorlására. A c) feladattal azok, akik már ügyesen értelmezik a metaforát, feltehetően első olvasásra sincsenek megértési problémáik.


• Hagyjunk kb. 5 percet a b–c) feladat párhuzamos megoldására, ötletelésre, majd nyissuk frontá-lissá a megbeszélést.

• Az összetett költői kép áttekintése után minden csoport mondjon egy hasonlóságot és egy kü-lönbséget. Ami elhangzott, nem ismételhető. Haladjunk csoportról csoportra, amíg van új észre-vétel vagy az idő le nem telik.

• Az összehasonlító folyamatban a metaforák értelmezése is előkerül, ezért az ábra megbeszélésé-nél ezzel nem kell időt tölteni. A feladatot követő értelmezés (g) olvasása fakultatív.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : összehasonlítás, metaforaértelmezés, az irónia nyelvi és képi eszközeinek azonosítása, értelmezése

C é l c s o p o r t – a d i f f e r e n c i á l á s l e h e t ő s é g e i : a b) feladatot a metafora azo-nosításában még bizonytalanok gyakorlásához szánjuk

M u n k a f o r m á k : egyéni (a), egyéni vagy csoport (b–c), frontális (d–f)

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : fürtábra, halmazábra, karikatúra

8. Szövegek és szerepek párbeszéde

a) Olvasd el Petri György (1943–2000) versét!

PETRI GYÖRGY: (HORGODRA TŰZTÉL…)

Horgodra tűztél, uram.Huszonhat évekunkorodok, tekergekcsábosan, mégsemfeszült ki a zsinór.Nyilvánvaló,hogy a folyódban nincs hal.Ha mégis remélsz, válassz más kukacot.Szép voltkiválasztottnak lenni.De most már szeretnékszárítkozni, mászkálni a napon.


b) Töltsd ki a vers képrendszerét összefoglaló ábra hiányzó elemeit!

c) Hasonlítsátok össze minél több szempontból a Petri-verset A XIX. század költőivel! (Például: műfaj, beszédhelyzet, költőszerep, metaforizáció, hangvétel, nyelvi kifejezésmód, nyom-

tatási kép stb.) Észrevételeiteket rögzítsétek az alábbi halmazábrában!

A XIX. SZÁZAD KÖLTŐI KÖZÖS HORGODRA TŰZTÉL...

d) Írd be a halmazábrába más színnel, amit más csoportok vettek észre, amire most ti nem gon-doltatok!

e) Hogyan befolyásolhatja a „huszonhat éve” időhatározói szerkezet értelmezése azt, hogy kit te-kinthetünk a vers beszélőjének?

ÚR ( )

(strandoló) ÉN

kunkorodok

mászkálni

( ) hal (NINCS)


f) Hogyan hozható kapcsolatba az itt láthetó Jónás-karikatúra Petri György versével?

g) Ha van kedved hozzá, olvasd el az alábbi értelmezést!

A magyar irodalomban a romantika után is sokáig nagyon erős volt az a lírahagyomány, amely tudatosan vállalta a költőt a közösség képviselőjének tekintő szerepfelfogást, a költészetnek pedig – az esztétikai értéken túl – társadalomformáló szerepet tulajdonított. Ez a költői szerepértelmezés a verset vallomásos jellegű, ugyanakkor közérdekű, nyilvános beszédnek tekintette. Olyan meg-nyilatkozásnak, amely a közösség erkölcsi, társadalmi vagy politikai kérdésfelvetéseire hiteles vá-laszt, útmutatást ad. Ez a líraváltozat a XX. század hetvenes éveire veszítette el poétikai hitelességét.A váteszköltői szerephagyománytól való eltávolodás igénye jelenik meg például Petri György (1943–2000) Horgodra tűztél, uram... kezdetű versében.

A vers – A XIX. század költőihez hasonlóan – sok szállal kötődik a bibliai hagyományokhoz, de át is formálja a bibliai jelentéseket. A lírai én egyrészt kiválasztottságának tényét rögzíti, másrészt e szerep betölthetetlenségét állítja. A könyörgés hagyományos gesztusával fordul a Teremtőhöz abból a célból, hogy a ráruházott váteszszereptől megválhasson. Már nem egy közösség nevében szól, első személyű magánbeszéde iróniával, illetve öniróniával párosul.

A szöveg képrendszere (hal–halász) bibliai jelképeket idéz (emberhalászok: Jézus és az apostolok térítőmunkájának képi-metaforikus megfogalmazása), azonban lefokozza ezeket a bibliai motívu-mokat. Hiszen a vers alapmetaforája az Úr – horgász (pecás) kép („horgodra tűztél”), ami nemcsak azért jelent lefokozást, mert a halászathoz a termékenység, bőség jelentése is kapcsolódik, míg a horgászat természeténél fogva kevésbé eredményes, de azért is, mert a halászat általában foglalko-zás, míg a horgászat hobbi, passzió. Ehhez a lefokozott alapmetaforához kapcsolódik azután a szö-veg többi, hasonlóan lefokozott költői képe: a lírai én – kukac („kunkorodok, tekergek”), illetve sze-repét tekintve csali („csábosan”), az emberhalászat – vagyis maga a küldetés – kapás, ami azonban nincs, hiszen a folyóban nincs hal. Így végső soron maga a tevékenység válik értelmetlenné, vagyis a küldetés betölthetetlenné. A „huszonhat éve” időmegjelölés utalhat a küldetéses költőszerep Petőfi -féle mintaképére is, hiszen a XIX. századi költőtárs épp ennyi idős volt, amikor meghalt a magyar szabadságküzdelemben. Ez a párhuzam el is bizonytalanítja a versben megszólaló hangot, hiszen a szöveg akár Petőfi szerepdilemmájaként is olvashatóvá válik.

A szerep betölthetetlenségének felismerése a képviseleti költészet elutasítását és a személyes, hétköznapi, öncélú megszólalás igényét eredményezi. A „csökkent értékűség” azonban erre az új szerepre is kiterjed („szeretnék / Szárítkozni, mászkálni a napon”). Ebből feltételezhetjük, hogy a XX. század utolsó harmadára nemcsak a közösségi ideálok és szerepek veszítették el hitelességüket, de – a romantikában kitüntetett helyzetű – személyiség is leértékelődött. A „leértékelődés” a poeti-záltságra is kiterjed: a versbeszéd a hétköznapi nyelvhasználathoz közelít, fellazulnak és esetlegessé válnak a hagyományos ritmikai tényezők és eltűnik a rím.


LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK b)

c) Hasonló vonások: témája ars poetica, a költői szerepről szól, a közösségi érdekeltségű és a személyes költőszerep ellentétesnek tűnik föl, metaforikája bibliai előzményekre épül, de módosítja a bibliai jelentést, kiválasztottság gondolata, jambikus sorok stb.

Különböző: műfaj: szónoklathagyomány – zsoltárhagyomány; közösségi költőszerep korsze-rűsége – korszerűtlensége; személyiség kitüntetett szerepe – lefokozott szerepe; strófákra tagolt – astrofi kus; ritmikailag szabályosabb sorok, rímel – szabálytalanabb ritmus, nincs rím; képrendszere a bibliai hagyományt pátoszosan kezeli – ironikusan, önironikusan kezeli; nyelvhasználata poetizáltabb – hétköznapibb stb.

e) Petőfi 26 évet élt. Az utalás a szöveget „Petőfi beszédeként” is értelmezhetővé teszi.

f) Például: lefokozás: kis hal, betölthetetlen küldetés. A karikatúra is ironizál: kék égbolt, csen-des part, bárányfelhők, lábáztatás. Történelmi lépték helyett kisszerű, hétköznapi történé-sek, viszonyok.

ÚR (horgász, pecás)

Horgodon, horgodra tűztél

zsinór

folyódban

(strandoló) ÉN kukac(ot), (csali)

kunkorodok

tekergek

szárítkozni

mászkálni

(ŐK: megtérítendők, vezetendők)

hal (NINCS)


REFLEKTÁLÁS7. lépés: 9. feladat

57. oldal

15 PERC

T/9.


• A feladat a populáris és magas kultúra között teremt kapcsolatot az irodalmi szövegek olvasásával és értelmezésével megszerzett tudás adaptív felhasználásával.

• Hagyjunk időt a megbeszélés előtt a feladatok páros áttekintésére.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : analógiateremtés


M u n k a f o r m á k : pár, majd frontális

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : zenehallgatás, megbeszélés

E s z k ö z ö k : CD és CD-lejátszó, 30y: Ül és vár című száma

9. Hallgassátok meg a 30y nevű zenekar Ül és vár című számát! Kövessétek nyomon a dalszöveget!

ÜL ÉS VÁR

Hogyha az életbenboldog akarsz lenni,csinálj zenekart és hogyhaabból nem lesz semmi,vegyél magad mellé egykutyát vagy macskát társnak, mert nem beszél vissza egyilyen háziállat.

Látni a szíveddel,a szemeddel lesni,ha becsukod, vágyak,és ha kinyitod, semmi,majd a hintaszékedelringat s az álomnem jön a szemedre, csakott ül a párkányon.


Ha feldobod, piros,ha leesik, semmi,ha az élet fenn van, akkorneked kell lenn lenni,ott ül a felhőkön,az égben keres társat,háziállat lehetsz, hogyharossz voltál gazdának.

Csak ül és vár,csak ül és vár,csak ül és vár,csak ül és vár,csak ül és vár... (Szöveg: Beck Zoltán)

a) Ki beszél a dalszövegben, ki(k) lehet(nek) a megszólított(ak)?

b) Milyen ars poetica-szerű vonásai vannak ennek a dalszövegnek?

c) Keressetek példát a szövegből az alábbi nyelvi, illetve stíluseszközökre!

NYELVI, ILLETVE STÍLUSESZKÖZÖK A SZÖVEGBŐL VETT PÉLDA

EGYES SZÁM MÁSODIK SZEMÉLY HASZNÁLA-

TA FELSZÓLÍTÁSBAN

INFINITÍVUSZ HASZNÁLATA (ÁLTALÁNOSÍTÁS)

RECEPTSZERŰSÉG

ELLENTÉT

IRÓNIA

EGYÉB ÉSZREVÉTELEK

d) Keressetek az általatok hallgatott, kedvelt zeneszámok közül olyanokat, amelyeknek szövege ars poetica-jellegű! Indokoljátok is álláspontotokat!

EGYÜTTES, DALCÍM INDOKLÁS

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK a) Van egy nyelvileg nem jelölt első személyű beszélő, a „te” lehet önmaga (önmegszólítás), de

lehet a szám célközönsége (hallgatók) is.

b) Olvasható vallomásként: a beszélő számára mindennél fontosabb, hogy legyen egy zenekara. Átvitt értelemben: tervezni és megcsinálni valami fontosat, felelősnek lenni valamiért (gazda). Ezzel szemben áll egy másik magatartásforma, metaforikusan a háziállat (kutya, macska), aki „ül és vár”, gondoskodásra szorul. A zenekar talán azért kell, hogy a megértett dolgok és a megélt érzések kimondhatóak, elmondhatóak legyenek („látni a szíveddel, / a szemeddel les-ni”). Olvasható választási, döntési lehetőségként is: tudatos és nem tudatos életvitel, irányítani az életünket (fenn–lent), mert az élet csak a tevékeny, önmegvalósító embernek a „társa”.



58. oldal

15 PERC

T/10–11. Ha a tanulócsoport tempója lassabb, a 10–11. feladatból csak az egyikkel foglalkozzunk!

c)

NYELVI, ILLETVE STÍLUSESZKÖZÖK A SZÖVEGBŐL VETT PÉLDA

Egyes szám második személy haszná-lata felszólításban

Például: csinálj, vegyél

Infi nitívusz használata (általánosítás) Például: látni, lesni, kell+lenni

Receptszerűség Például 1. versszak 1–2. sor „Ha... (akkor)...”

Ellentét Például: fent–lent, gazda–háziállat, csinál–ül és vár

Irónia Háziállattartás az életproblémák „megoldására”, „csak ül és vár” ismétlése

d) osztályfüggő


• A két feladat az irodalmi szövegekben megértettek alkalmazásával az életszerű, mindennapok-ban felhasználható tudást erősíti.

• A 10., illetve 11. e) feladat fakultatív házi feladatnak is feladható. Ha az osztály tempója lassú, a meglévő tudás nehezen mozgósítható, válasszunk a két feladat közül, és csak az egyikkel foglal-kozzunk az órán, de hívjuk fel az érdeklődőbb tanulók fi gyelmét a másikra is.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : alkalmazás, adaptivitás


M u n k a f o r m á k : páros (10-11. a-d), egyéni (10-11. e), frontális megbeszélés

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatlap, kreatív írás, rajzolás, eszmecsere

10. A szó elszáll, a szlogen megmarad Olvassátok el, nézzétek meg az alábbi szlogeneket (jelmondatokat), majd válaszoljatok a kérdésekre!

Munka közben...

dolgozz keveset, nem érhet baleset –

munka után...

(1)


(2)

(3)

(4)

(5)

a) A mindennapi élet mely területéhez tartoznak az egyes szlogenek? Ki lehet a feladójuk, címzettjük?

b) Mi a szerepük, kommunikációs funkciójuk az egyes szlogeneknek?

c) Miben hasonlít az egyes szlogenek kommunikációs szándéka a szűkebben vagy tágabban értel-mezett ars poetica szerzői szándékához, nyelvi megformáltságához?

d) Milyen jelentéstöbbletet ad az egyes szlogenek üzenetének a nyomtatási kép?

e) Írd a keretbe kedvenc szlogenedet, vagy találj ki magadnak egy jelmondatot!


11. Plakátok Nézzétek meg az alábbi plakátokat, majd válaszoljatok a kérdésekre!

a) A mindennapi élet mely területéhez tartoznak ezek a plakátok? Ki lehet a feladójuk, címzettjük?

b) Mi a szerepe, kommunikációs funkciója az 1–2. és a 3–4. plakátnak?

c) Miben hasonlít ezeknek a plakátoknak a kommunikációs szándéka a szűkebben vagy tágabban értelmezett ars poetica szerzői szándékához, nyelvi megformáltságához?

d) Milyen jelentéstöbbletet ad a plakátok üzenetének a kép és a szöveg együttese?

e) Készíts a keretbe egy plakátot tetszőleges közérdekű témában (például: környezetvédelem, vér-adás, adakozás, egészségmegőrzés stb.)!

(1) (2)

(3) (4)



62. oldalT/12. Tanórán kívüli tevékenység

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK10. feladata) (1) és (3): inkább a magánélet körébe, feladó-címzett viszony: az ember önmagának kirak-

hatja, vagy ismerősnek, barátnak küldheti. (2), (4)–(5): a közélet területe: szolgáltató (cég, alapítvány, társaság) a lehetséges ügyfeleknek, partnereknek.

b) (1) és (3): humoros életbölcsesség, pozitív beállítódás, metafora átírása – játék („elhagyja a süllyedő hajót”); (2), (4)–(5): rövid, tömör információ a cég, alapítvány, társaság tevékenysé-géről, vállalt küldetéséről (küldetésnyilatkozat), bizalom és érdeklődés felkeltése (lehetséges partnerek).

c) Például: hitvallásszerűség, tájékoztató, ill. tanító jelleg, általánosító mondatok (4)–(5), meg-szólítás (1). Stb.

d) Például: az „o” betű vízcsepp formája, lelkileg jó hatást keltő vagy a tartalommal kapcsolatos színek (zöld = segítség, kék = víz, érték), a (3) szlogenben az írás hullámformája, a szöveget illusztráló képek (3) és (1).

11. feladata) Közélet, állampolgári jog gyakorlása, környezettudatos magatartás. Feladó: állam, politikai

vagy civil szerveződés, címzett: az állampolgár.b) (1)–(2): Tanító funkció, a szavazási folyamat lépéseit, az érvényesség feltételeit mutatja be.

(3)–(4): Meggyőző, fi gyelemfelkeltő funkció (döntésre, véleményalkotásra késztet).c) Tanító szándék, szabály (1)–(2), E/1. használata (1)–(2), E/2. személy megszólítása, felszólító

mód vagy felszólítás (3)–(4). A (3)–(4) a feladó értékítéletét, álláspontját is tartalmazza (kép). d) Például: szemléletesség, humor, értékítélet (a ventilátorlapát fehér-fekete színe), metaforizá-

ció (kormány – süllyedő hajó és kapitány).


• Szedjük be mindenkitől vagy mintavétellel (4-6 fő), és értékeljük szövegesen is a feladatot a moti-vációs levél formai és tartalmi követelményei mentén (feladó, címzett, hivatalos levélforma, téma, motiváció, cél, terv).

• Tanulságaira feltétlenül térjünk vissza a fejezet további óráinak valamelyikén!

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kreatív írás, alkalmazás, adaptivitás, gyakorlati írásbeliség






63. oldal

5–6 PERC

T/13.

12. Motivációs levél Az iskola és a munka világában gyakran előfordul, hogy egy ösztöndíj vagy egy állás megpályázá-

sakor „motivációs levelet” is kérnek a pályázótól. Ez a rövid írás tartalmazza: – a témában a pályázó számára fontos dolgokat, – azt, hogy mi indítja a pályázat beadására, – és ha elnyeri, milyen elképzelései vannak, amelyeket szeretne megvalósítani.

Válassz egyet az alábbi helyzetek közül, és írd meg a pályázathoz motivációs leveledet! – Egy angol gyermeküdültető szervezet nyárra nemzetközi pályázatot ír ki jól sportoló, angolul

beszélő középiskolásoknak. Ellátás és némi fi zetés fejében egy angliai sporttáborban kellene kis-iskolásoknak (9-10 éves gyerekeknek) sporttevékenységeket szervezni.

– A Magyar Újságírók Szövetsége pályázatot ír ki középiskolás diákönkormányzatoknak iskolaújság indítására.

– Az Európai Unió nemzetközi projektpályázatot hirdet középiskolai osztályoknak „Tolerancia és empátia” címmel. A részvétel feltétele a projekt kooperációban történő megvalósítása. Ehhez legalább két uniós ország egy-egy középiskolai osztályával fel kell venni a kapcsolatot, közös pro-jekttervet kell benyújtani.

– Hagyományőrző alapítványnál középiskolás diákok ösztöndíjra pályázhatnak helytörténeti jellegű kutatásra. A kutatást portfólió beadásával kell majd dokumentálni.


Tanári instrukciók

• Hagyjunk 1-2 percet egyéni munkára, majd nyissuk frontálissá a folyamatot „névlánccal”. • Nem kell teljességre törekedni, bánjunk takarékosan az idővel. A versek meghallgatását követően

térjünk vissza a pókhálóábrákhoz. • Hallgassunk meg néhány jóslásellenőrző mondatot: „Én felírtam azt, hogy…………., a

…………………versben ez a tartalom …………………..”

K iem e l t ké s z s é g ek , kép e s s é g ek : asszociációs képesség, előfeltevések megfogalmazása



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : pókhálóábra, névlánc



63. oldal

20 PERC

T/14.

13. Két Arany János-vers összehasonlítása Gyűjtsd össze a kettős pókhálóábrában, mi minden jut eszedbe a két címről!

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK Letészem a lantot: ars poetica, költészet, dal, elhallgatás, elégia, vallomás, személyesség, Petőfi stb.Mindvégig: ars poetica, költészet, utószó, halál, bölcsesség, elmúlás, összegzés, lezárulás stb.


• A pármunkát kövesse frontális megbeszélés: egy-egy páros egy-egy idézetpárt olvashat föl, más párosok kiegészítő-értelmező írásaikból egyet-egyet.

• Fontos, hogy a megbeszéléskor arra is rákérdezzünk, született-e más megoldás, párosítás. Min-den indokolható megoldást fogadjunk el és dicsérjünk.

• Variáns lassabb tempónál: az idézetpárosítás megbeszélése után minden tanulópár csak egy ér-telmező szöveg elkészítésével foglalkozik, majd közzéteszik az értelmezést.

Ki e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : analógiateremtés, különbségtétel, értelmezés


M u n k a f o r m á k : pármunka, frontális megbeszélés

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : idézetkártyák, rövid, értelmező írás

E s z k ö z ö k : CD-lejátszó, CD: Hangos irodalom: Arany János, HUNGAROTON (1., 41.)

Letészem a lantot Mindvégig


14. Idézetpárosítás, értelmezés

a) Hallgassátok meg a verseket! Figyeljetek arra, melyek azok a gondolatok, motívumok, amelyek a versek valamelyikében és pókhálóábrátokon is szerepelnek!

(Ezeket -val jelölhetitek ábrátokon.)

LETÉSZEM A LANTOT

Letészem a lantot. Nyugodjék.Tőlem ne várjon senki dalt.Nem az vagyok, ki voltam egykor,Belőlem a jobb rész kihalt.A tűz nem melegít, nem él:Csak, mint reves fáé, világa.Hová lettél, hová levélOh lelkem ifjusága!

Más ég hintette rám mosolyját,Bársony palástban járt a föld,Madár zengett minden bokorban,Midőn ez ajak dalra költ.Fűszeresebb az esti szél,Hímzettebb volt a rét virága.Hová lettél, hová levélOh lelkem ifjusága!

Nem így, magánosan, daloltam:Versenyben égtek húrjaim;Baráti szem, művészi gonddalFüggött a lantos ujjain;Láng gyult a láng gerjelminélS eggyé fonódott minden ága.Hová lettél, hová levélOh lelkem ifjusága!

Zengettük a jövő reményit,Elsírtuk a mult panaszát;Dicsőség fényével öveztükKörűl a nemzetet, hazát:Minden dalunk friss zöld levélGyanánt vegyült koszorujába.Hová lettél, hová levélOh lelkem ifjusága!

MINDVÉGIG

A lantot, a lantotSzorítsd kebeledhez Ha jő a halál;Ujjod valamíg aztPengetheti: vígaszt Bús elme talál.

Bár a szerelem s borEreidben nem forr: Ne tedd le azért;Hát nincs örömed, hátNincs bánat, amit rád Balsors keze mért?...

Hisz szép ez az életFogytig, ha kíméled Azt ami maradt;Csak az ősz fordultán,Leveleid hulltán Ne kivánj nyarat.

Bár füstbe reményid,S egeden felényit Sincs már fel a nap:Ami derüs, élvezd,Boruját meg széleszd: Légy te vidorabb.

S ne hidd, hogy a lantnakEreje meglankadt: Csak hangköre más;Ezzel ha elégszel,Még várhat elégszer Dalban vidulás.


Ah, látni véltük sirjainkonA visszafénylő hírt-nevet:Hazát és népet álmodánk, melyÖrökre él s megemleget.Hittük: ha illet a babér,Lesz aki osszon... Mind hiába!Hová lettél, hová levélOh lelkem ifjusága!

Most... árva énekem, mi vagy te?Elhunyt daloknak lelke tán,Mely temetőbül, mint kisértet,Jár még föl a halál után...?Hímzett, virágos szemfedél...?Szó, mely kiált a pusztaságba...?Hová lettél, hová levélOh lelkem ifjusága!

Letészem a lantot. Nehéz az.Kit érdekelne már a dal.Ki örvend fonnyadó virágnak,Miután a törzsök kihal:Ha a fa élte megszakad,Egy percig éli túl virága.Oda vagy, érzem, oda vagyOh lelkem ifjusága!

(1850. márc. 19.)

Tárgy künn, s temagadbanÉs érzelem, az van, Míg dobban a szív;S új eszme ha pezsdűl;Ne vonakodj restűl Mikor a lant hív.

Van hallgatód? nincsen?Te mondd, ahogy isten Adta mondanod,Bár puszta kopáron Mint tücsöké nyáron Vész is ki dalod.

(1877. júl. 24.)

b) A szövegösszefüggést is folyamatosan fi gyelve írjátok be a párversből a megadott idézettel szerin-tetek beszélgető-vitatkozó sort, sorokat a megfelelő helyre!

LETÉSZEM A LANTOT MINDVÉGIG

Az első személyű megszólalás a költészet ab-bahagyását, az elhallgatást helyezi kilátásba. A XIX. század költőinek lanttoposzára való visszautalásként is értelmezhető.

„A lantot, a lantot / Szorítsd kebeledhez, / Ha jő a halál.”


„A tűz nem melegít, nem él”

A megszólító lírai én úgy véli, minden lé-lekállapot a költészet témájává válhat. A lét csonkaságának tapasztalatából fakadó köl-tészet esztétikai szempontból nem alacso-nyabb rendű a többinél.

„Dicsőség fényével öveztük /Körűl a nemzetet, hazát”

A megszólító én beletörődő-elfogadó magatartással fordul a töredékes lét ihletet adó külső és belső tárgyai felé, és az alkotás belső függetlenségét, menedék voltát, illetve önkifejező jellegét hangsúlyozza.

A költői én a haza jövőjének kilátástalanságát a nemzeti költő szerepének betölthetetlensé-gével kapcsolja össze. Úgy tapasztalja, hogy megbomlott a külső és a belső világ egységé-nek összhangja. Az eszmények és a valóság egymást kizáró ellentétben tűnnek fel,a meghatározó hangnem az elégikus.

„Ami derüs élvezd, / Boruját meg széleszd: / Légy te vidorabb.”

A költészet feltétele a befogadók közössége, a beszélő szerint az adott helyzetben, be-fogadó közönség (közösség) hiányában a dal feleslegessé válik.

„Bár puszta kopáron / (…) / Vész is ki dalod”

A módosítószó azt jelzi, hogy a beszélő függetleníti költészetének értelmét a befoga-dó közösségtől, a hallgatóságtól.

„Kit érdekelne már a dal.”

A beszélő szerint a hallgatóság hiánya nem teszi céltalanná a költészetet, mert a költészet szándéka szerint önkifejezés, értéke csak ön-magával, vagyis esztétikai mércével mérhető.

c) Készítsétek el és írjátok be a táblázatba a hiányzó rövid értelmezéseket is!


LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK b–c)(Nem kizárólagos, más indokolható párosítás és értelmezés is elfogadható!)

LETÉSZEM A LANTOT MINDVÉGIG

„Letészem a lantot. Nyugodjék.”

Az első személyű megszólalás a költészet ab-bahagyását, az elhallgatást helyezi kilátásba.A XIX. század költőinek lanttoposzára való visz-szautalásként is értelmezhető.

„A lantot, a lantot / Szorítsd kebeledhez”

A beszélő az élet és a költészet szoros kap-csolatáról győzi meg önmagát: szerinte a köl-tészethez való ragaszkodás vigaszt jelent, és oldja a haláltól való félelmét. A Letészem a lantot c. versre való visszautalásként is értel-mezhető.

„A tűz nem melegít, nem él”

Az elégikus létélményt a beszélő a költészet-hez méltatlan tárgynak tekinti.

„S ne hidd, hogy a lantnak / Ereje meglankadt: / Csak hangköre más”

A megszólító lírai én úgy véli, minden lélekál-lapot a költészet témájává válhat. A lét cson-kaságának tapasztalatából fakadó költészet esztétikai szempontból nem alacsonyabb ren-dű a többinél.

„Dicsőség fényével öveztük /Körűl a nemzetet, hazát”

A múltat a beszélő eszményinek látja és láttat-ja, olyan reményteljes alkotói környezetnek, amely az aktív, értelmes költői tevékenység lehetőségét is jelentette. A nagyszerű célok szolgálatába állított költői ihlet olyan lelke-sült lélekállapot (volt), amelyben a költői én a költőtársakkal együtt azonosult a közösségi költőszereppel.

Tárgy künn, s tenmagadban – / És érzelem, az van, / Míg dobban a szív

A megszólító én beletörődő-elfogadó ma-gatartással fordul a töredékes lét ihletet adó külső és belső tárgyai felé, és az alkotás belső függetlenségét, menedék voltát, illetve önki-fejező jellegét hangsúlyozza.

„Ha a fa élte megszakad, / Egy percig éli túl virága”

A költői én a haza jövőjének kilátástalanságát a nemzeti költő szerepének betölthetetlensé-gével kapcsolja össze. Úgy tapasztalja, hogy megbomlott a külső és a belső világ egységé-nek összhangja. Az eszmények és a valóság egymást kizáró ellentétben tűnnek fel, meg-határozó hangnem az elégikus.

„Ami derüs élvezd, / Boruját meg széleszd: / Légy te vidorabb.”

A megszólító lírai én a megváltoztathatatlan tudomásul vételére inti a megszólított ént, és arra fi gyelmezteti, hogy az élet csonkult for-májában is található öröm; a derűs szemléletre való képesség bölcs, követendő beállítódás.



66. oldal

15 PERC

T/15.

„Szó, mely kiált a pusztaságba”

A költészet feltétele a befogadók közössége, a beszélő szerint az adott helyzetben, befogadó közönség (közösség) hiányában a dal felesle-gessé válik.

„Bár puszta kopáron”

A módosítószó azt jelzi, hogy a beszélő füg-getleníti költészetének értelmét a befogadó közösségtől, a hallgatóságtól.

„Kit érdekelne már a dal.”

A lírai én a kilátásba helyezett elhallgatást a közönség érdektelenségével is indokolja.

„Te mondd, ahogy isten / Adta mondanod”

A beszélő szerint a hallgatóság hiánya nem te-szi céltalanná a költészetet, mert a költészet szándéka szerint önkifejezés, értéke csak ön-magával, vagyis esztétikai mércével mérhető.


• Az a) feladatot az óra utolsó 15 percében végezzük el közösen. Nem cél a részletes elemzés, értelmezés, pusztán néhány jellegzetes költészettoposz tudatosítása.

• A b–c) lehet házi feladat, akár választhatóan, akár részeire bontva (például lesz, aki összehason-lító képelemzést ír, lesz, aki a Szimbólumtárból a hattyú címszót tekinti át stb.).

• Ha szükséges, egy-egy költészettoposz áttekintéséhez adjuk ki a vonatkozó szócikk fénymásola-tát a tanulónak.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : költészettoposzok, költői képek azonosítása, szövegbeli jelentésének megfogalmazása


M u n k a f o r m á k : frontális, egyéni

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szemponttáblázat, házi feladat (b, c)

E s z k ö z ö k : Szimbólumtár, Balassi Kiadó, 2001

15. Költészettoposzok

a) Az európai kultúrában a lant az ógörög líra (pengetős, húros hangszer) változataként a költészet talán legrégibb, de korántsem kizárólagos jelképe, toposza. Az alábbi idézetek a költészetjelké-pekből adnak ízelítőt.

Olvassátok el az idézeteket, és töltsétek ki a táblázatot!


IDÉZ

ETKÖ

LTÉS

ZET-

TOPO

SZ

KÖLT

ŐI K

ÉP

FAJT

ÁJA

A SZ

Ö-

VEG

BEN

ÉRTE

LMEZ

ÉS, M

AGYA

RÁ

ZAT

„A s

zent

poé

zis

ném

a ha

ttyú

,

S h

allg

at ö

rökr

e a

ném

a vi

zekb

en.”

(B

erzs

enyi

Dán

iel:

A po

ézis

hajd

an é

s m

ost)

„Te

mon

dd, a

hogy

iste

n

Adta

mon

dano

d,Bá

r pus

zta

kopá

ron

– M

int t

ücsö

ké n

yáro

n –

Vé

sz is

ki d

alod

.”(A

rany

Jáno

s: M

indv

égig

)

„Cse

ndne

k és

éjsz

akán

ak h

eged

űje,

mily

en le

het t

enék

ed a

vilá

g?Ér

zed-

e a

csön

det s

az

éjsz

akát

?”

(Bab

its M

ihál

y: A

z ős

zi tü

csök

höz)

Húz

d rá

cig

ány,

meg

ittad

az

árát

,N

e ló

gasd

a lá

bada

t hiá

ba;

Mit

ér a

gon

d ke

nyér

en é

s vi

zen,

Tölts

hoz

zá b

ort a

ride

g ku

pába

.M

indi

g ig

y vo

lt e

vilá

gi é

let,

Egys

zer f

ázot

t, m

ássz

or lá

ngga

l ége

tt;H

úzd,

ki t

udja

med

dig

húzh

atod

,M

ikor

lesz

a n

yűtt

vonó

bul b

ot,

Sziv

és

pohá

r tel

e bú

val,

borr

al,

Húz

d rá

cig

ány,

ne

gond

olj a

gon

ddal

. (V

örös

mar

ty M

ihál

y: A

vén

cig

ány)


IDÉZ

ETKÖ

LTÉS

ZET-

TOPO

SZ

KÖLT

ŐI K

ÉP

FAJT

ÁJA

A SZ

Ö-

VEG

BEN

ÉRTE

LMEZ

ÉS, M

AGYA

RÁ

ZAT

Hol

vag

y m

ost,

Péga

ze! a

mel

y, m

int a

z ár

nyék

-öle

lő

Kép

zelő

dés

érth

etet

len

hang

okon

adj

a elő,

Szár

nyas

ló v

agy

s a

bérc

eket

és

mag

as kős

zikl

ákat

M

egte

téző

szá

rnya

idon

hor

dod

a po

éták

at.

Mel

y eg

y pe

rcbe

elő

álla

sz v

ická

ndoz

va, m

int a

ló,

M

ihel

yt n

agy

fenn

yen

kett

yege

t hoz

zád

egy

rong

yos

dalló

.És

egy

per

cbe

odar

ánto

d, a

hová

par

ancs

olja

,

Ha

negé

des

dühö

dtéb

e eg

y-ké

t ver

sét m

orm

olja

.(C

soko

nai V

itéz

Mih

ály:

Lóc

sere

)

„Cifr

a sz

űrbe

n ál

l egy

égi

paj

ta:

Benn

e gu

nnya

szt a

z Iro

dalo

m…

Senk

i nem

köl

t mos

taná

ban

arra

:Pó

khál

ó le

ng m

ár a

z ab

lako

n.”

(Kov

ács

And

rás

Fere

nc:

Dal

lam

vázl

at e

gy lí

rai i

stál

ló fa

lára

)

„Az

öreg

úrn

ak v

an e

gy ta

mbu

rája

,S

mik

or a

z ih

let s

una

lom

meg

szál

lja,

Vesz

i a ro

zzan

t, ko

pogó

esz

közt

S m

úlat

ja m

agát

vel

e né

gy fa

la k

özt.

Nem

figy

el a

rra

deli

hallg

atós

ág,

Nem

oly

an s

zers

zám

, div

ata

is ós

ág:

Az

öreg

úr (

fél-s

üket

és

fél-v

ak),

Mag

a sz

ámár

a és

lopv

a ze

nél c

sak.

” (A

rany

Jáno

s: A

tam

burá

s ör

egúr

)


IDÉZ

ETKÖ

LTÉS

ZET-

TOPO

SZ

KÖLT

ŐI K

ÉP

FAJT

ÁJA

A SZ

Ö-

VEG

BEN

ÉRTE

LMEZ

ÉS, M

AGYA

RÁ

ZAT

Nem

irom

pen

náva

l,Fe

kete

tént

ával

,D

e sz

ably

ám é

livel

,El

lens

ég v

ériv

el,

Az

én ö

rök

hire

met

.(Z

rínyi

Mik

lós:

Nem

irom

pen

náva

l)

„Nem

is k

ell m

ás ír

ásje

lem

tolla

m s

füze

mm

eg a

csil

lag

aki v

ezem

én k

özbe

csa

k kö

vetk

ezem

”(P

arti

Nag

y La

jos:

Ősz

ológ

iai g

yako

rlato

k)


b) Hasonlítsd össze a két Pegazust! Milyen költészetfelfogásról, költőszerepről vall szerinted Pócs Judit, milyenről Szalay Lajos alkotása?

Pócs Judit: Pegazus Szalay Lajos: Pegazus

c) Nézz utána a Szimbólumtárban (Balassi Kiadó, 2001), mi az eredete a líra/lant, a hattyú, a tücsök és a Pegazus költészettoposznak!

líra/lant hattyú tücsök Pégazosz/Pegazus


LEH

ETSÉ

GES

MEG

OLD

ÁSO

K

IDÉZ

ETKÖ

LTÉS

ZET-

TOPO

SZKÖ

LTŐ

I KÉP

FA

JTÁJ

A A

SZÖ

VEG

BEN

ÉRTE

LMEZ

ÉS, M

AGYA

RÁ

ZAT

„A s

zent

poé

zis

ném

a ha

ttyú

,

S h

allg

at ö

rökr

e a

ném

a vi

zekb

en.”

(B

erzs

enyi

Dán

iel:

A po

ézis

haj

dan

és m

ost)

hatt

yúm

etaf

ora

A sz

ent,

tiszt

a és

szé

p kö

ltész

etne

k ni

ncs

köze

ge, e

lhal

l-ga

tásr

a va

n íté

lve

(ném

a vi

zekb

en =

szi

nesz

tézi

a)

„Te

mon

dd, a

hogy

iste

n

Adta

mon

dano

d,Bá

r pu

szta

kop

áron

– M

int t

ücsö

ké n

yáro

n –

Vé

sz is

ki d

alod

.”(A

rany

Jáno

s: M

indv

égig

)

„Cse

ndne

k és

éjs

zaká

nak

hege

dűje

,m

ilyen

lehe

t ten

éked

a v

ilág?

Érze

d-e

a cs

önde

t s a

z éj

szak

át?”

(B

abits

Mih

ály:

Az ős

zi tü

csök

höz)

tücs

ök

hege

dű(tü

csök

)

haso

nlat

met

afor

a

Az

önki

feje

ző k

ölté

szet

is é

rték

es, a

z al

kotá

snak

nem

fe

ltéte

le a

bef

ogad

ó kö

zöss

ég.

Az

öntu

datla

n kö

ltész

etre

, a s

zéps

ég ö

ncél

úság

ára

kérd

ez

rá a

z id

ézet

.

Húz

d rá

cig

ány,

meg

ittad

az

árát

,N

e ló

gasd

a lá

bada

t hiá

ba;

Mit

ér a

gon

d ke

nyér

en é

s vi

zen,

Tölts

hoz

zá b

ort a

rid

eg k

upáb

a.M

indi

g ig

y vo

lt e

vilá

gi é

let,

Egys

zer

fázo

tt, m

ássz

or lá

ngga

l ége

tt;

Húz

d, k

i tud

ja m

eddi

g hú

zhat

od,

Mik

or le

sz a

nyű

tt v

onób

ul b

ot,

Sziv

és

pohá

r te

le b

úval

, bor

ral,

Húz

d rá

cig

ány,

ne

gond

olj a

gon

ddal

. (V

örös

mar

ty M

ihál

y: A

vén

cig

ány)

muz

siku

sci

gány

, he

gedű

met

afor

aA

vilá

g, h

allg

atós

ág b

ánat

át (ö

röm

ét) e

lmuz

siká

ló c

igán

y a

költő

met

afor

ája,

a h

eged

ű, a

zen

e a

költé

szet

é.

1 0 0 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S • 9 . É V F O L Y A M

Hol

vag

y m

ost,

Péga

ze! a

mel

y, m

int a

z ár

nyék

-öl

elő

K

épze

lődé

s ér

thet

etle

n ha

ngok

on a

dja

elő,

Szár

nyas

ló v

agy

s a

bérc

eket

és

mag

as kős

zikl

á-ka

t

Meg

teté

ző s

zárn

yaid

on h

ordo

d a

poét

ákat

.M

ely

egy

perc

be e

lőál

lasz

vic

kánd

ozva

, min

t a ló

,

Mih

elyt

nag

y fe

nnye

n ke

ttye

get h

ozzá

d eg

y ro

ngyo

s da

lló.

És e

gy p

ercb

e od

arán

tod,

aho

vá p

aran

csol

ja,

H

a ne

géde

s dü

hödt

ébe

egy-

két v

ersé

t mor

-m

olja

.(C

soko

nai V

itéz

Mih

ály:

Lóc

sere

)

„Cifr

a sz

űrbe

n ál

l egy

égi

paj

ta:

Benn

e gu

nnya

szt a

z Ir

odal

om…

Senk

i nem

köl

t mos

taná

ban

arra

:Pó

khál

ó le

ng m

ár a

z ab

lako

n.”

(Kov

ács

And

rás

Fere

nc: D

alla

mvá

zlat

egy

líra

i ist

álló

fa

lára

)

szár

nyas

ló

(Peg

azus

)

égi p

ajta

(–

líra

i ló

istá

lló ~

Pe

gazu

s)

alle

gória

met

afor

a (ö

ssze

tett)

A kö

ltői i

hlet

, a fa

ntáz

ia s

zárn

yalá

sána

k je

lkép

e

A lír

a le

érté

kelő

désé

t, a

költé

szet

„ha

lálá

t” fe

jezh

eti k

i (a

ritm

us a

„Pó

khál

ó va

n m

ár a

z ab

lako

n” c

. „ör

ökzö

ld”

slág

er s

zerin

t val

ó).

„Az

öreg

úrn

ak v

an e

gy ta

mbu

rája

,S

mik

or a

z ih

let s

una

lom

meg

szál

lja,

Vesz

i a r

ozza

nt, k

opog

ó es

zköz

tS

múl

atja

mag

át v

ele

négy

fala

köz

t.

Nem

figy

el a

rra

deli

hallg

atós

ág,

Nem

oly

an s

zers

zám

, div

ata

is ó

ság:

Az

öreg

úr

(fél-s

üket

és

fél-v

ak),

Mag

a sz

ámár

a és

lopv

a ze

nél c

sak.

”(A

rany

Jáno

s: A

tam

burá

s ör

egúr

)

tam

bura

met

afor

aA

z ön

kife

jező

, mag

ánér

deke

ltség

ű kö

ltész

etre

uta

ló ö

n-iro

niku

s ké

p. A

z ör

eg, r

ozza

nt h

angs

zer

a ha

szná

ló (k

öl-

tő) k

ölté

szet

ét je

llem

zi.

T Á G A B B É R T E L E M B E N V E T T A R S P O E T I C Á K 1 0 1

Nem

irom

pen

náva

l,Fe

kete

tént

ával

,D

e sz

ably

ám é

livel

,El

lens

ég v

ériv

el,

Az

én ö

rök

hire

met

.(Z

rínyi

Mik

lós:

Nem

irom

pen

náva

l)

„Nem

is k

ell m

ás ír

ásje

lem

tolla

m s

füze

mm

eg a

csi

llag

aki v

ezem

én k

özbe

csa

k kö

vetk

ezem

”(P

arti

Nag

y La

jos:

Ősz

ológ

iai g

yako

rlato

k)

penn

a (to

ll),

tént

a (ti

nta)

,sz

ably

a

tolla

mfü

zem

szin

ekdo

ché

met

afor

a

szin

ekdo

ché

A kö

ltői t

evék

enys

ég e

szkö

zéve

l nev

ezi m

eg m

agát

a

költé

szet

et. I

tt ta

gadó

form

a: a

bes

zélő

szá

már

a a

költő

i sz

erep

nél b

ecse

sebb

a k

aton

áé.

A kö

ltői t

evék

enys

ég e

szkö

zeiv

el je

löli

mag

át a

köl

tész

e-te

t, a

vers

írást

(tud

atos

nye

lvro

ntás

, dep

oetiz

álás

).



71. oldalT/16.


K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : visszatekintő értelmezés




16. Olvasd el az alábbi összefoglaló-értelmező szöveget! Írj a szöveg szerinted legfontosabb állításaihoz a versekből a margóra versenként legalább 2-2

idézetet!

A LETÉSZEM A LANTOT címe, verskezdete és zárlata a költői én elhallgatását helyezi kilátásba. Köl-tészettoposzát, a lantot Petőfi Sándor A XIX. század költői című versére való utalásként is értelmez-hetjük. Petőfi alkotásának lírai hőse a látnok-próféta szerepéből szólalt meg, és abszolút igazságok tudójaként fordult kora költőihez és közösségéhez. Megszólalásában szembeállította a magasabb rendűnek értékelt, társadalmi változásokat szolgáló költészetet az önkifejező, személyes jellegűvel. E költészetfelfogással párbeszédet folytatva a Letészem a lantot költői énje úgy tapasztalja, hogy jelenbeli helyzetében folytathatatlan a költőtárs képviselte közösségi költőszerep, és a helyette lehet-séges lírai megszólalásmód értékében is alatta marad a Petőfi -féle megszólalási módoknak. A vers az idősíkok és az értékek szembeállításával magyarázza meg az elhallgatási szándék kiváltó okait és világítja meg a költői személyiség változásának lélektani hátterét. A beszélő szerint személyisége mélyreható változásokon ment át: az eszmények szertefoszlását a biztos értéktudat elvesztése és lelki kiüresedés, lelki öregség követte („hová levél / Oh lelkem ifjúsága”). A költői megszólalást (ének, dal) jelölő metaforák és hasonlatok a halál képzetköréből vett képekkel érzékeltetik, hogy jelenlegi alkotásait múltbeli költészetének nagyszerűségéhez képest élettelen, kísértetszerű műveknek érté-keli a lírai én. Az énekhez kapcsolódó „árva” jelző értelmezhető a költőtárs (Petőfi ) elvesztésére való utalásként, de a hallgatóság hiányaként, a befogadói közösség érdektelenségeként is. E lehetséges jelentéseket a pusztába kiáltott szó biblikus utalása erősíti meg. Az első versszakkal keretet alkotó hetedik törzsök – virág metaforájában természeti törvényszerűségként jelenik meg a közösségi költő-szerep betölthetetlensége, valamint a költészet elhallgatásának szükségszerűsége. A törzsökmetafora Arany költészetfelfogásában kezdetektől a költészet szerves közösségi funkcióját jelentette, melyben a költő közösségének a szószólója volt.

S mi vagyok én kérded. Egy népi sarjadék, Ki törzsömnek élek, érette, általa;Sorsa az én sorsom s ha dalra olvadék, Otthon leli magát ajakimon dala. (Válasz Petőfi nek, 1847)

A Letészem a lantot refrénjének zárlatbeli módosulása is jelzi, hogy a beszélő reményeinek szerte-foszlását befejezettnek, elégikus lélekállapotát pedig véglegesnek tekinti.

T Á G A B B É R T E L E M B E N V E T T A R S P O E T I C Á K 1 0 3

Arany János kései lírájának egyik legjelentősebb alkotása a MINDVÉGIG című vers. Ars poeticus jelle-gére szintén a lant költészettoposz hívhatja fel az olvasó fi gyelmét. A költemény tudatos párbeszédet folytat a Letészem a lantot című verssel, ennek a korábbi ars poeticának több állítását is visszavonja. Ebben a költeményben az elégikus hangnemhez szelíd, visszafogott életörömből fakadó derű tár-sul. A hangnemben megtapasztalható kettősség műfaji jellegzetességekben is megfi gyelhető: az összegző igényhez rövid sorokból építkező, egyszerű rímképletű (aabccb) dalforma járul. A második személyű megszólítás önvigasztalási, önmeggyőzési szándékról árulkodik. Ennek lényege a lírai én költészethez való szenvedélyes ragaszkodása, ami abban is megmutatkozik, hogy bár a beszélő továbbra is csonkának tapasztalja létét, mégis arra biztatja önmagát, hogy vállalja csonkaságból fa-kadó, a teljességet felmutatni képtelen, töredékes költészetét. Ebben a versben a költészetnek nem közösségi szerepe van. Funkciója magát a létezést érinti: a költészet mintegy a halállal szembehe-lyezhető menedék, pajzs. A bölcs és derűs megbékélés az élet szépségeinek felismerésében, illetve a hiányérzeten való felülemelkedés képességében nyilvánul meg. Ez a felülemelkedés a versben hol öniróniával („Légy te vidorabb”), hol csúfondáros önszemlélettel („És érzelem, az van”) párosul.A megváltozott hangú költészet értékeit az utolsó három versszak hangsúlyozza. A költészet önkife-jező jellegét a zárlat tücsökhasonlata teszi érzékletessé, ami a verskezdet lantmotívumára is vissza-utal. A tücsök ugyanis a lanthoz hasonlóan az antikvitás óta költészetjelkép: a Múzsák és Apollón kedvelt állata, az egyszerű szépség muzsikusa.



73. oldal

10 PERC

T/1–5.

Játék a nyelvvel

A feladatokból szabadon válogathatunk, vagy megbeszélhetünk többet is, ahogy az időbe belefér

4. EGY IRÁNYZATOS ARS POETICA ÉS FORMAIÖNELLENTMONDÁSAI – VERLAINE: KÖLTÉSZETTAN 1 óra


• A ráhangolódás feladatai azt járják körül, hogy:

– a hangoknak, a hangzásnak a befogadó jelentést, többletjelentést tulajdonít, a költemények-ben a hangzásnak, zeneiségnek különösen fontos szerepe van – 1., 3. feladatok;

– az irodalmi szövegek eredendően mondott, nem némán olvasott szövegek, a „hangoztatás” egyben értelmezés is, amiben meghatározó szerepe van a nem nyelvi kifejezőeszközöknek (szövegfonetikának) – 2. feladat;

– a versíráskor a költőket a logikai, gondolati szempontokon túl más szempontok is vezetik (hangzás, nyelvi lelemény, képzettársítás), ezért a befogadó sem képezheti meg saját jelenté-sét pusztán ésszerű gondolkodással, gyakran inkább érzéseinkre, érzékenységünkre, fantázi-ánkra, játékos kedvünkre kell hagyatkozni – 1. b), 3–5. feladatok;

– attól, hogy nem értjük a szavakat, még érezhetjük a vers ritmusát, hangulatát.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : asszociációs készség, nyelvi érzékenység, kre-ativitás, fantázia



M ó d s z e r e k : játék

E s z k ö z ö k : ha az 5. feladatot választjuk, akkor CD és CD-lejátszó

Ebben a mindössze egyórás modulban egy olyan ars poeticát értelmezünk, amely egyrészt inkább az előíró költészettanok hagyományához kapcsolódik, másrészt a XIX. század egyik meghatározó költészeti irányzatának programverseként olvasható. A megbeszélés folyamatában megvizsgáljuk azt is, mennyiben felel meg maga a vers azoknak a poétikai elveknek, amelyeket meghirdet.

E G Y I R Á N Y Z A T O S A R S P O E T I C A É S . . . 1 0 5

1. Játék a hangokkal

a) Karikázd be!

Melyik hang harciasabb? l rMelyik fürgébb? i eMelyik sötétebb? á üMelyik vidámabb? ü oMelyik lomhább? m k

b) Milyen az r a Weöres Sándortól verseiből vett alábbi idézetekben?

Levegőben erre-arrakanyarog a dallam. ……………………………

Fut, robog a kicsi kocsi, rajta ül a Haragosi ……………………………

Ugrótáncot jókedvemből,édes rózsám, járok,országút visz Fehérvárig,Széles a két árok. ……………………………

Méh-raj duruzsolfák közt, fü alól,Fürjek dala szólTó partján. ……………………………

Bim-bam! torony üregébenérc-hang pihen el az éjben. ……………………………

2. Így is, úgy is

Mondjátok el a megadott helyzeteknek megfelelően az alábbi versrészletet!

panyigai panyigai panyigaiü panyigai üpanyigai panyigai panyigaiü panyigai ü(Weöres Sándor: Táncdal – részlet)

– Nagyon kedvesen kölcsönkéred barátod Bëlga CD-jét. – Az osztálytársad siet, de neked töri a lábad a cipő, kérlelően panaszkodsz. – Valaki szó nélkül elvitte a füzetedet, házit másolni, ezért dühös vagy. – Fel vagy háborodva, mert mégsem oda mentek kirándulni, ahova te szeretted volna. – Töredelmesen bocsánatot kérsz a barátodtól, mert tegnap nagyon megbántottad. – Elmeséled az osztálytársadnak, hogy ma reggel a buszon állandóan lökdöstek a tömegben, és

elszakadt a kabátod.


3. Kik lakják? Asszociáljatok a településnevekből, milyenek lehetnek az ott lakó emberek!

CsempeszkopácsKajászószentpéterTaktaszada Szentbékálla Pornóapáti Borszörcsök Inárcs-kakucs Vaszar Ukk Sé

(Weöres Sándor: A legfurcsább magyar falunevek)

4. Miért zavarba ejtők az alábbi, Parti Nagy Lajos kortárs költőnk verseiből válogatott szöveg-részletek (verssorok, sorpárok)?

tükrőt őrőlnek kézidarálón

az éjszaka oly bársonyosoly kord oly duplaszéles

a széjjelpiszkált habzó hangyabolyhokfelett termeszállásban a dolgok

kabátcsönd

gyufapupilla

5. A tíz legszebb szó

Egy francia folyóirat 1933-ban azt kérdezte az irodalom jeles képviselőitől, melyik a tíz legszebb szó. Paul Valéry költő (1871–1945) a következő tíz szó mellett döntött: pure [pür], jour [zsúr], or [ar], lac [lák], pic [pik], seul [szöl], onde [ond], feuille [föj], mouille [muj], fl ute [fl űt]. Magyarul ez a francia szócsokor így hangzik: tiszta, nap (mint időtartam), arany, tó, hegyfok, egyedül, hullám, levél (nö-vényé), csermely, fuvola. Kosztolányi Dezső is eltűnődött a kérdésen, ő a következő tíz szót választotta ki: láng, gyöngy, anya, ősz, szűz, kard, csók, vér, szív, sír. Egy magyarul nem tudó ember úgy vélte, a legszebb magyar szó a hajolaj.

a) Szerinted miért lehet komolyan venni vagy nem egy ilyen kérdést?

b) Írd le, szerinted melyik a tíz legszebb magyar szó!

c) Milyen nyelvi szempontokat megfontolva válaszoltál a kérdésre? (Mi befolyásolta választásodat?)

d) Hallgasd meg a Fata Morgana együttes dalát, és húzd alá a dalszöveg tíz szerinted legszebb szavát!


A TÍZ LEGSZEBB SZÓ

Miminek

Kastélyod kész, ajtaján lépj be,tárd ki ablakod, nézz az égre,ott keress csillagot, az örvénylehúz, csapodár szívekkel kísérta múlt. Csak szellemek azok!

A bánat tovaszáll, a csermelymost lassul, a zuhatag megáll. Tárd ki ablakod, s rajta a fényliliom – lelkednek az éltető víz, virágba borul majd, s édes illatod

szerelmet hív pillangó-szárnyakon. Kastélyod kész, lépj be ajtaján,viseld boldogan az élet-kalárisát, hagyd a tovatűnő hűtlen álmokat, vesd a jelenre pillantásodat!

(Fata Morgana)

e) Megoldásodat egyeztesd padtársaddal!

f) Fogalmazzátok meg, mit tapasztaltatok!

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK1. a) feltehetően (a hangok sajátosságaiból fakadóan): r, i, á, ü, m (de nem szükségszerűen!) b) például: játékos, gyors, pattogó, cikázó, kényelmes

3. egyéni, fantáziafüggő

4. Mert hétköznapi tapasztalatainkkal nem alátámasztható, beleérzést, érzékenységet, kreativi-tást igényel.

5. a) A válasz személyes, ezért komolyan lehet venni, de épp ezért komolytalan is. c) Vagy a jelentés, vagy a hangzás alapján dönt az ember. f) Bizonyosan nem egyezik a „megoldás”, feltehetően lesznek azért olyan szavak, amelyeket a pár mindkét tagja aláhúzott. Az értékítélet szubjektivitására hívhatja fel a fi gyelmet.



76. oldal

30 PERC

T/6.

Versértelmezés


Alakítsunk négyfős heterogén csoportokat, minden csoport ugyanazzal a feladattal dolgozik. Az a) feladat megbeszélésekor minden csoport egy oppozíciót mutasson be és értelmezzen, halad-junk csoportról csoportra, amíg az észrevétel el nem fogy. A b–d) feladatot nézzük meg közösen a közzétételt követően. A b) akár el is hagyható, ha az idő szorít, vagy a tanár a tanulócsoport szempontjából kevésbé ítéli lényegesnek. Az e) feladatot adhatjuk házi feladatnak is.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : implicit és explicit tartalmak azonosítása, oppo-zícióba állítása, ellentmondások azonosítása, értelmezése


M u n k a f o r m á k : csoport, frontális

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : T-táblázat

6. Hallgassátok meg Paul Verlaine Költészettan című versét, majd dolgozzatok négyfős csopor-tokban!

PAUL VERLAINE: KÖLTÉSZETTAN

Zenét minékünk, csak zenét, ezért a versed lebegőbenragadd meg a lágy levegőben,amint cikázik szerteszét.

Ha szókat írsz, csak légy hanyag, és megvetőn dobd a zenének,mert édes a tétova ének s a kétes, olvadó anyag.

Fátylak mögött tüzes szemek és déli, reszkető verőfény,s a langyos őszi ég merő fény,kék csillagok tündöklenek.

Mert csak te kellesz, Árnyalat, és semmi Szín, koldusi ékül,óh, fuvola s kürt összebéküle síma álomszárny alatt.


A gyilkos Csattanó gaz úr,baj lenne, ha versedbe hagynádaz ötletet, e durva hagymát,melytől könnyez a szent Azúr.

Szónoklat? Törd ki a nyakát, és jó, ha izmod megfeszíted,pórázra szoktatván a Rímet.Mi volna, ha nem volna gát?

Ó jaj, a Rím silány kolomp, süket gyerek, oktondi néger, babrál olcsó játékszerével s kongatja a szegény bolond.

Zenét minékünk, muzsikát! Legyen a vers egy meg nem álló lélek, mindig új vágyba szálló,mely új egekbe ugrik át.

Egy jó kaland legyen dalom, hajnalban, az ideges szélben mentákra üljön észrevétlen… A többi csak irodalom.

(1874)

(Kosztolányi Dezső fordítása)

a) Gyűjtsétek ki a versből, és írjátok egymással szembeállított párokba a hagyományos (elutasított) és az újító (követendő) költészetre vonatkozó állításokat!

Írjatok B betűt a rubrikába azokhoz az állításokhoz, amelyek szövegszerűen nincsenek a versben, de burkoltan igen!

Írjatok K betűt a rubrikába azokhoz az állításokhoz, amelyek szövegszerűen is ki vannak fejtve a versben!

ELUTASÍTOTT HAGYOMÁNYKÖVETENDŐ KÖLTÉSZETESZMÉNY

(HAGYOMÁNYTEREMTÉS, PROGRAM)

b) Hasonlítsátok össze, mit állít a rímről az alábbi Boileau-részlet, mit a Verlaine-vers!

Akármilyen a tárgy, ha fölséges, ha kedves, igazodjék a rím a józan értelemhez, Úgy látszik, egyik a másikával perel, de szolga csak a rím, és engednie kell. Ha valaki kemény munkával jár utána, a szellem csakhamar könnyedén jut nyomára;


az ész-szabta igát készséggel fölveszi, s nincs ártalmára az, sőt dúsabbá teszi. Ha viszont nem törődsz vele, fejedre lázad, s akkor az értelem bottal üti nyomát csak. Ezért szeressük a józan észt. Érdemet s fényt írásműveink csak tőle nyerjenek.

(Boileau: Ars poetica)

c) Vizsgáljátok meg az alábbi névszói szerkezeteket a táblázat szempontjainak segítségével!

KÉP ÖSSZEKAPCSOLT

(ÉRZÉK)TERÜLETEKHANGOK

ÖSSZECSENGÉSE

SZEREPÜKAZ ÚJFAJTA KIFEJEZÉS-

MÓDBAN

LÁGY LEVEGŐBEN

LANGYOS ŐSZI ÉG

RESZKETŐ VERŐFÉNY

SÍMA ÁLOMSZÁRNY

IDEGES SZÉLBEN

Két vagy több egyszerre érvényesülő érzéki hatás (például látás-hallás, ízlelés-hallás, szaglás-hallás) egyidejű kifejezését SZINESZTÉZIÁNAK nevezzük. A szinesztézia (görög: ’együttérzékelés, összeér-zés’) a metafora egyik fajtája (hiszen két dolgot azonosít hasonlóságuk alapján), és Verlaine korában (szimbolizmus) vált a költészet különösen kedvelt poétikai eszközévé.

d) Milyen érvekkel bizonyítanátok be, hogy a Verlaine-vers nem követi és nem valósítja meg mara-déktalanul azokat a poétikai elveket, amelyeket meghirdet?

A PARADOXON (görög: ’nem várt, lehetetlen vélemény’) eredeti értelmében valós és kibékíthetetlen önellentmondáson alapuló szellemes kijelentés; a köznyelvi szóhasználatban az önellentmondás maga, amely meghökkenést, zavart, elgondolkodást, esetleg nevetést vált ki az emberből. Parado-xon például Arany János versének „Letészem a lantot” állítása, hiszen miközben a költői elhallgatást jelenti be, megszületik az ezt tematizáló vers. Paradoxonnak nevezzük az ilyen kijelentéseket is: „a vakok látnak jól”, „a gazdagok szegények”. A képtelennek látszó ellentmondás alaposabb meggon-dolás után igaznak bizonyulhat, tehát ellentmondásossága látszólagos lehet.

e) Olvasd el az alábbi ismeretközlő és összefoglaló-értelmező szöveget!

A XIX. század ötvenes éveinek végén a francia irodalomban megjelenő szerzők és művek alapjaiban változtatták meg a költészet nyelvét. Témáikat a hétköznapok, a tudomány és a hit tapasztalatain túl keresték: a világot titkok, rejtett összefüggések hálózatának gondolták. Költészetükben ezeknek a titokzatos kapcsolatoknak a megsejtetésére törekedtek, és a romantikához képest is új, szokatlan költői nyelvet alakítottak ki. Az új költészeti irányzat, a SZIMBOLIZMUS a befogadótól is másfajta együttműködést igényelt.


A modern szimbolizmusban – mint stílusirányzatban – a KÉP (SZIMBÓLUM) a szöveg központi alkotóelemévé vált. A művészek új világtapasztalatával összefüggésben olyan összetett jelentéslehe-tőségeket hozott játékba, amelyeket nem lehet egy-egy konkrét jelentéssel megfeleltetni. Vagyis a szimbolista vers a köznyelvi, elsődleges jelentéssel (denotáció) szemben kiaknázza a nyelvi elemek másodlagos értelmeinek lehetőségét (konnotáció). Így nem rendelhető hozzá egy jelhez (szimbó-lumhoz) egy meghatározott jelentés. E jellemzője alapján szokás a szimbólumot elkülöníteni az allegóriától, amelyben a képsor elemei egyértelműen megfeleltethetők a fogalmi jelentés elemeinek. A szimbolista vers tehát nem megnevez, hanem sejtet, sugalmaz, a jelentések sokféleségének és rög-zíthetetlenségének tapasztalatához juttatja a befogadót. A szimbolista költészet ugyanakkor nem-csak kép-, hanem HANG- és SZÍNTEREMTŐ FŐNEVEKET is képes a versek középpontjába állítani.

A szimbolisták átvették az 1850-es években a francia irodalomban megfogalmazott irodalmi jelszót: „L’art pour l’art” (’a művészet a művészetért’), amely tagadja a művészet hasznosságának és tanító-nevelő célzatának szerepét, és A SZÉPSÉGET AZ ÖNCÉLÚSÁG ÉRTELMÉBEN FOGJA FEL. Az esztétikai érték vezető szerepét hirdető poétikák és költői magatartásformák közös jellemzője, hogy az általuk elképzelt értékrend csúcsára kizárólag esztétikai-művészi sajátosságokat állítottak.

A nyelv gondolatközlő, értelemtükröző szerepével a hangzás, a zeneiség eszményét állítja szembe Verlaine Költészettana, melyet az irodalmi hagyomány a szimbolizmus egyik legfontosabb program-adó verseként tart számon. Erre utal a modul címében az „irányzatos” kifejezés.


a)

ELUTASÍTOTT HAGYOMÁNYKÖVETENDŐ KÖLTÉSZETESZMÉNY(HAGYOMÁNYTEREMTÉS, PROGRAM)

A verszene (hangzás) és a tartalom egyaránt fontosak, kölcsönösen kiegé-szítik egymást.

B A zeneiség (hangzás) fontosabb, meg-határozóbb szempont a tartalomnál („Zenét minékünk, csak zenét”).

K

Gondosan kell fogalmazni. B A fogalmazás „hanyagsága” kívána-tos: a szóválasztás rendelődjön alá a hangzás szempontjának („Ha szókat írsz, csak légy hanyag”).

K

A vers átgondolt, befejezett, egész. B A vers képlékeny, nyitott, titokzatos, többértelmű („édes a tétova ének”).

K

Variációs ismétlése a korábbi gondolat-nak: a vers törekedjen tárgyszerűségre, fogalmi pontosságra („semmi Szín”).

K Az impresszionizmus valőrjének tö-rekvése. A fény kölcsönözte szín fonto-sabb a tárgy saját színénél („Árnyalat”, „fuvola s kürt összebékül”), a hangzás, a hangulat a fogalmi pontosságnál.

K

A versben legyen világos és fogalmilag kifejtett a tanítás, üzenet.

B A direkt tanítás „megöli” a verset, a költő tartózkodjon a csattanótól („gyilkos Csattanó”, ötlet – durva hagyma”).

K


A felépítés kövesse a retorika szabályait. B Nem kell a logikai felépítettség, a reto-rika („törd ki a nyakát”).

K

A rím igazodjék az ésszerűséghez,a tartalomhoz, fogja össze, díszítsea verset.

K A rím a zeneiségnek nem kiemelt, pusztán egyik eszköze. (Egyes értel-mezések szerint itt a tiszta rímet állítja szembe Verlaine az asszonánccal.)

K

A versírás tudatos, kiszámított és befe-jezett tevékenység(„csak irodalom”).

B A versírás „kaland”, fegyelmezetlen-ség, csapongás, folyton változó tarta-lom és forma jellemzi (dal = kaland).

K

A megbeszélés folyamatában térjünk ki arra is, hogy a beszélő tanácsainak egy része ne-hezen vagy egyáltalán nem fordítható le fogalmi nyelvre: pl. „Zenét minékünk”, „a versed lebegőben / ragadd meg a lágy levegőben”, az egész 3. versszak. Nincsenek ennek megfelelő hétköznapi tapasztalataink, referenciáink. Ezekben a hangzás, a hangulat, az asszociáció fontos, ennyiben a Verlaine-vers ezeken a szöveghelyeken meg is valósítja saját programját. Utaljunk vissza a választott ráhangolódás feladatra is.

b) Verlaine épp az ellenkezőjét állítja a rím és a tartalom összefüggéséről, mint Boileau. A ze-neiség (hangulat, érzés, hangzás) elsődlegességét hirdeti az ésszerűséggel, a valóságra vonat-koztathatósággal szemben.

c)

KÉP ÖSSZEKAPCSOLT (ÉRZÉK)TERÜLETEK

HANGOK ÖSSZE-CSENGÉSE

SZEREPÜK AZ ÚJFAJTA KIFEJEZÉSMÓDBAN

lágy levegőben tapintás – látás (illet-ve átlátszóság)

lágy levegőben A többféle „minő-ség” együttes hatá-sa, az egység, egy-öntetűség oldása, a pontos fogalmiság helyett többértelmű képiség („árnyalat”, „összebékül”).Összecsengések: a hangzásnak, a vers-zenének van kitünte-tett szerepe.

langyos őszi ég hőérzékelés – látás (égbolt)

langyos őszi ég

reszkető verőfény fi zikai testre jellemző mozgás – fény

reszkető verőfény

síma álomszárny tapintás – képzelet síma álomszárny

ideges szélben láthatatlan, belső mozgás – tapintható, fi zikai mozgás (élő – élettelen: megsze-mélyesítés is)

ideges szélben

d) A Költészettan rímes vers, sőt (legalábbis a fordítást kifejezetten bravúros rímelés jellemzi: gaz úr–Azúr, dalom–irodalom, kolomp–bolond).

A vers szabályrendszert fogalmaz meg egy másik hagyomány ellenében, így szükségszerűen oppozíciókra (ellentétekre) épül, ami kifejezetten retorikus jellemzője a szerkesztésnek.

Elveti a tanító szándékú költészetet, miközben maga is tanít.



80. oldal

5 PERC

T/7.

Kosztolányi-paradoxonok

Mindez (vagyis program és megalkotottság ellentétei) akár a vers csattanójaként is értelmez-hető: úgy alkot új szabályokat, hogy közben a régi hagyományhoz is kapcsolódik, tehát az újítás viszonylagos. A vers nem az irodalom ellen lázad, hanem egy irodalmi hagyománnyal szemben fogalmazza meg egy újfajta irodalmiság eszményét.

Eleve csattanóra van komponálva, a szó szűkebb értelmében is: „dalom” „csak irodalom”: az oppozíció szerint a költészet más, szűkebb, fontosabb, lényegibb, mint az irodalom.


Hagyjunk 2-3 percet az írásra, a fennmaradó időt szánjuk a csoportokon belüli páros felolvasásra, megbeszélésre.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : logika


M u n k a f o r m á k : egyéni, páros

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : refl exív írás

7. Kosztolányi-paradoxonok

a) A Verlaine-vers fordítójától, Kosztolányi Dezsőtől valók az alábbi paradoxonok. Válassz egyet közülük, és adj róla rövid értelmezést! (Húzd alá választott idézetedet!)

„Minden költemény érthetetlen, amennyiben az értelem eszközeivel közelítünk hozzá.” „Hiába világítok a szobába az értelem tolvajlámpájával, a rejtély nem lesz kisebb.” „Mihelyt egy hangzót elmozdítunk a helyéről, már más lesz, nem kicsit más, hanem egészen

más, a bűvös kártyavár összeomlik.”

b) Beszéljétek meg párban a választott állítást és értelmezését!

82. oldal

15 PERC

T/1–2.

5. ADY ÉS BABITS2 óra


• Ez a nagyrészt találgatásból álló játék a következő feladat előkészítését célozza. Ugyanakkor a szomszéd népek kultúrájával való (igaz, nagyon felületes) ismerkedés is egyben, ami azonban a névadás ismerten neuralgikus kérdésével kapcsolatban nagyon is indokolt. (Témájában a követ-kező feladat is ehhez kapcsolódik.)

• Az A és B csoport feladatait padtársak kaphatják; a 2. feladatban ezek a párok dolgozhatnak együtt.

• Az első feladat megoldása után röviden értékeljük az eredményeket; nem várható, hogy minden párt megtaláljanak, hiszen vannak nagyon távoli rokonok is (a János és az Ivan például nem ha-sonlítanak, bár közös a görög ősük, a Ioannis). A megoldások ismeretében tudják csak megoldani a második, könnyebb feladatot.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : asszociációs készség, nyelvi érzékenység, fantázia


M u n k a f o r m á k : egyéni, majd pármunka

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : játék


82. oldalT/1–4.

Választható az 1–3. feladat mint (A), illetve a 4. feladat mint (B) variáció.

(A) variáció: 1–3. feladat

82. oldalT/1–3.

Névadás és hagyomány

A D Y É S B A B I T S 1 1 5

Ebben a modulban az ars poeticával összefüggésben a tágabb értelemben vett hagyományhoz való viszonyt vizsgáljuk részletesebben. Meggondoljuk, hogyan élnek tovább, és hogyan változnak, újul-nak meg mindennapi életünkben a különféle hagyományok. Ady Endre és Babits Mihály egy-egy versének összehasonlító értelmezésével keresünk választ a hagyomány megszakítottságának és foly-tonosságának néhány kérdésére. Például arra, mit mondanak a versek beszélői, és mit mondanak maguk a szövegek arról, milyen hagyománnyal helyezkednek szembe, milyen hagyomány folytatói, illetve miben kívánnak maguk is hagyományt teremteni. Megkezdjük a felkészülést a fejezetben szer-zett olvasói tapasztalataink, tudásunk összegzésére és egy összehasonlító dolgozat megírására.

1. Névfejtés

A) Az alábbi táblázat első oszlopában magyar, a másodikban román keresztnevek vannak. Kösd össze vonallal azokat a neveket, amelyeknek szerinted azonos lehet az eredetük! Nem mindegyik név párosítható másik névvel, mindkét oszlopban lesznek árván maradó nevek is!

MAGYAR ROMÁN

Árpád Decebal

Mária Petru

Ferenc Ana

Zoltán Ieronim

Miklós Sigismund

Anna Mircea

Zalán Francisc

Péter Nicolae

Zsigmond Maria

István Ivan

Enikő Mirela

János Ştefan

B) Az alábbi táblázat első oszlopában szlovák, a másodikban magyar keresztnevek vannak. Kösd össze vonallal azokat a neveket, amelyeknek szerinted azonos lehet az eredetük! Nem mindegyik név párosítható másik névvel, mindkét oszlopban lesznek árván maradó nevek is!

SZLOVÁK MAGYAR

Mikuláš Attila

Sylvia Dorottya

Dušan Gyöngyvér

Ludovít Barbara

Alžbeta Miklós

Marta László

Svetlana György


Barbora Szilvia

Ladislav Lajos

Dorota Márta

Svetozár Erzsébet

Juraj Tünde

2. Ellenőrzés után a párosítható neveket csoportosítsátok az alábbi táblázat szerint!

CSAK SZLOVÁK CSAK MAGYAR CSAK ROMÁNKÖZELI ROKONOK

(CSAK AZ ÍRÁS-MÓD MÁS)

TÁVOLABBIROKONOK

MEGOLDÁSOK1. feladatA) Mária — Maria; Ferenc — Francisc; Miklós — Nicolae; Anna — Ana; Péter — Petru; Zsigmond

— Sigismund; István — Ştefan; János — Ivan

B) Mikuláš — Miklós; Sylvia — Szilvia; Ludovít — Lajos; Alžbeta — Erzsébet; Marta — Márta; Barbora — Barbara; Ladislav — László; Dorota — Dorottya; Juraj — György

2. feladat

CSAK SZLOVÁK CSAK MAGYAR CSAK ROMÁNKÖZELI ROKONOK

(CSAK AZ ÍRÁS-MÓD MÁS)

TÁVOLABBI RO-KONOK

Dušan Árpád Mircea Mária–Maria Ferenc–Francisc

Svetlana Zoltán Mirela Anna–Ana Miklós–Nicolae

Svetozár Zalán Decebal Sylvia–Szilvia Péter–Petru

Enikő Marta–Márta Zsigmond–Sigis-mund

Attila Dorota–Dorottya István–Ştefan

Gyöngyvér Barbora–Barbara Mikuláš–Miklós

Tünde Ludovít–Lajos

Alžbeta–Erzsébet

Ladislav–László

Juraj–György

A D Y É S B A B I T S 1 17

83. oldal

10 PERC

T/3.


• A feladat az 1–2. feladat nyomán megértettekre épül. • Célja, hogy a tanulók egy grafi konelemzési feladat segítségével vizsgáljanak meg egy hagyományt,

jelesül egy kisebbségi helyzetben lévő diákcsoport névválasztási preferenciáit.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : grafi konról leolvasható információk megfogal-mazása és értelmezése, kritikai gondolkodás


M u n k a f o r m á k : páros, frontális

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : grafi konelemzés

3. Grafi konelemzés Az alábbi grafi kon egy Révkomáromban végzett vizsgálat (választás névlistáról) eredményeként

azt mutatja be, hogyan él tovább a tizenéves szlovákiai magyar gimnazisták körében a közösségi névadási hagyomány.

a) Elemezzétek párban a grafi kon információit!

A = A szlovák névpárral nem rendelkező magyar nevet választotta

B = A közeli névpár magyar alakját választotta

C = A távoli névpár magyar alakját választotta

D = Az írásában nem egyező névpár magyar alakját választotta

E = Az írásában egyező (semleges) nevet választotta

F = A szlovák nevet választotta


(B) variáció: 4. feladat

84. oldal

25 PERC

T/4.

Hagyomány és újítás

b) Beszéljétek meg közösen elemző észrevételeiteket, próbálkozzatok meg a lehetséges következte-tések levonásával!

LEHETSÉGES MEGOLDÁS Lehetséges következtetések: a névadást kisebbségi helyzetben kötik a családi, települési hagyo-mányok, etnikai szokások. Az asszimiláció ellen hat. Az etnikai kötődés az anyanyelvhaszná-latban, a névadásban is megragadható, a névadás technikája is hagyományozódik. A szlovákul bejegyzett nevek egy része a mindennapokban magyar névhasználatot takar.


• A feladat célja, hogy a képek segítségével a tanulók elgondolkodjanak, és véleményt formáljanak a hagyomány és az innováció viszonyáról, lehetséges kapcsolatáról.

• A refl exív írásfeladat után párokban beszéljék meg észrevételeiket.• A feladat befejezéseként összegezzük és általánosítsuk e megbeszélések tapasztalatait.• Jó, ha eljutunk annak belátásához, hogy:

– a hagyomány folytonosan „történülő” folyamat;

– a hagyományhoz való viszony változik, változhat;

– többnyire minden újdonság kapcsolódik előzményekhez, korábbi, ha nem is közvetlen hagyo-mányokhoz, ugyanakkor változtat is rajta;

– hagyomány és újítás termékeny párbeszédben van, föltételezi egymást;

– a fontos újítások maguk is hagyományt teremtenek.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : meglévő tapasztalat előhívása, információértel-mezés, összehasonlítás, véleményalkotás, kritikai gondolkodás


M u n k a f o r m á k : egyéni, páros, frontális

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : anyaggyűjtés, refl exív írás

4. Hagyomány és újítás

a) Az alábbi képpárok (képhármas) közül válassz ki néhányat, és írj 10 percig a képek és saját tapasztalataid alapján a hagyomány és az újítás viszonyáról, illetve szerinted lehetséges összefüggéseiről!


Népi építészet

Lovasíjászat napjainkbanHátrafelé íjazó alak a nagyszentmiklósi kincs egyik darabján (XXI. sz.)

Makovecz Imre építész egyik alkotása

A testdíszítés – testfestés és testékszerek – mint ősi kultúra és mint jelenkori divat



87. oldal

15 PERC

T/5.

HAGYOMÁNY ÉS ÚJÍTÁS

b) Írásodat olvasd fel párodnak! Keressetek esszéitekben hasonló – esetleg eltérő – gondolatokat!



• A ráhangolódáskor kialakított párok továbbra is együtt dolgozhatnak. • Kezdjük a jelentésteremtést néhány mondatos felvezetéssel (Nyugat, nyugatosok, XX. század eleji

magyar költészet, az Új versek kötet jelentősége, vezérverse), majd Ady és Babits versének tanári bemutatásával.

• Ezt követően a párok egy része a „Góg és Magóg fi a vagyok én” kezdetű Ady-verssel, más részük Babits Szonettekjével dolgozzon.

Polükleitosz szobra (i. e. 450 k.) Michelangelo: Dávid (1501–1504)


• A feladat célja mindkét esetben az összehasonlító értelmezés kognitív feltételeinek megteremté-se. Lehet, hogy a közös megbeszélésre csak a következő óra elején kerülhet sor.

• Ha szükséges, hagyjuk, hogy a párok felhasználják a teljes időkeretet az elemző munkára.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : tudásalkalmazás, analízis, konvencionális és metaforikus-szimbolikus jelentések megkülönböztetése, megfogalmazása, topográfi a


M u n k a f o r m á k : pár, frontális

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : vaktérkép, szemponttáblázat

E s z k ö z ö k : történelematlasz – az A) párosoknak páronként 1 db

5. Hagyomány és újraértelmezése (1.)

A) párosok

a) Olvassátok most el fi gyelmesen Ady Endre „Góg és Magóg fi a vagyok én…” kezdetű versét és a hozzá tartozó lábjegyzeteket is!

GÓG ÉS MAGÓG FIA VAGYOK ÉN…

Góg és Magóg1 fi a vagyok én,Hiába döngetek kaput, falatS mégis megkérdem tőletek:Szabad-e sírni a Kárpátok alatt?

Verecke2 híres útján jöttem én,Fülembe még ősmagyar dal rivall,Szabad-e Dévénynél3 betörnömÚj időknek új dalaival?

Fülembe forró ólmot öntsetekLegyek az új, az énekes Vazul4,Ne halljam az élet új dalait,Tiporjatok reám durván, gazul.

1 GÓG, MAGÓG: Ószövetségi pogány fejedelmek (Ez38–39), Izraelnek és Istenének ellenségei; az istenellenes hatalmak jelképeivé váltak. A világvégi, az utolsó ítéletet közvetlenül megelőző támadásukról és pusztulásukról a Jelenések könyve számol be (Jel20,8–10). Anonymus krónikájának magyarázata szerint a magyar népnév eredete a Magor személynév. Ady Bilek című cikkében így rokonítja Góg és Magóg sorsát a magyarságéval: „Góg és Ma-góg népét érckapukkal zárták el, de Góg és Magóg népe legalább döngethette ezt az érckaput. A mi népünk ezt sem teheti.”

2 VERECKE HÍRES ÚTJA: A honfoglaló magyarok a Vereckei-hágón át (ma Ukrajna területén van) jöttek be a Kárpát-medencébe.

3 DÉVÉNY: A történelmi Magyarország nyugati kapuja, itt lépett a Duna magyar területre – ma Ausztria és Szlovákia közti határfolyó e szorosban a Duna.

4 VAZUL (VAGY VÁSZOLY): Árpád-házi herceg, Szent István apai unokatestvére. 1032-ben összeesküvést szított és merényletet tervezett István ellen, mert az nem őt, hanem egy másik unokatestvérét, Orseolo Pétert jelölte ki örököséül; a király büntetésül megvakíttatta Vazult, fülébe ólmot öntetve megsüketíttette, azaz alkalmatlanná tette az uralkodásra, és fiait is száműzte az országból.


De addig sírva, kínban, mit se várvaMégiscsak száll új szárnyakon a dalS ha elátkozza százszor Pusztaszer5,Mégis győztes, mégis új és magyar.

(1905, 1906: az Új versek kötet nyitó darabja)

b) Történelmi atlasz segítségével jelöljétek be a vaktérképen a versben is megjelenő helyeket! Írjátok be a térképre a neveket és az égtájakat is!

c) Vizsgáljátok meg a vers tulajdonneveit a megadott szempontok szerint!

TULAJDONNÉVMIT JELÖL A VERSEN KÍVÜL

(A VALÓSÁGBAN)SZERINTÜNK LEHETSÉGES JELENTÉSE A VERSBELI SZÖVEGKÖRNYEZETBEN

GÓG ÉS MAGÓG

KÁRPÁTOK (ALATT)

VERECKE

DÉVÉNY

VAZUL

PUSZTASZER

B) párosok

a) Olvassátok most el fi gyelmesen Babits Mihály Szonettek című versét!

5 PUSZTASZER: Anonymus krónikája szerint 896-ban itt kötött vérszerződést egymással a honfoglaló hét vezér, és itt tartották az első törvénykező gyűlést. 1896-ban, a honfoglalás millenniumán ennek tiszteletére itt állították fel az Árpád-emlékművet, ahol Feszty Árpád híres, a honfoglalást ábrázoló körképe ma ismét látható. A honfoglalás ezredik évfordulójakor, valamint a millenniumot követően is a hivatalos Magyarország hazafi askodó szólamainak visszatérő hivatkozása volt.


BABITS MIHÁLY: SZONETTEK

Ezek hideg szonettek. Mind ügyességés szenvtelen, csak virtuózitás.Bár munkában manapság nincs nemesség,ez csupa munka, csupa faragás. Ha költő, ki lázát árulja: tessék!:itt állok cédán, levetkőzve! láss:ez nem költészet; de aranyművesség!s bár nem őszinte, nem komédiás.

Minden szonett egy miniatür oltár,ki vérigéket, pongyolán, szeret,az versemet ezentúl ne olvassa.

Ki hajdan annyi szívek kulcsa voltál,Szonett, aranykulcs, zárd el szívemet,erősen, hogy csak rokonom nyithassa.

(1907, 1911: kötetben)

b) Vizsgáljátok meg a versformát!

MILYEN SZABÁLYOSSÁGOKAT MUTAT A

VERS NYOMTATÁSI KÉPE?

HÁNY SZÓTAGOSAK A VERSSOROK? MILYEN

SZABÁLYOSSÁGOK VANNAK A SOROK SZÓ-

TAGSZÁMÁBAN?

MILYEN A SOROK RITMUSA (VERSELÉSE)?

MILYEN A VERS RÍMKÉPLETE?

HOGYAN NEVEZI MEG MAGA A KÖLTEMÉNY

SAJÁT VERSFORMÁJÁT?

SZERINTETEK MIRE UTAL A FELÜTÉSBEN AZ

EZEK MUTATÓ NÉVMÁS?

c) Olvassátok el az alábbi ismeretközlő szöveget, majd válaszoljátok meg a kérdéseket!

A szonett 14 soros, szigorúan kötött versforma. A XIII. században keletkezett, és a XIV–XV. századra Európa-szerte divatossá vált. Az olasz Petrarca (1304–1374) a szonett két négysoros (kvartina) és két háromsoros (tercina) strófából álló változatát művelte, melynek verssorai 11 szótagosak, rímképlete: abba abba cdc dcd. A petrarcai szonett záró strófája a megelőző versszakokkal gyakran ellentétes, önálló tartalmi-gondolati egységet alkotott. A szonett shakespeare-i változata (William Shakespeare: 1564–1616) a pertarcaitól eltérően nem oszlik versszakokra (astrofi kus). Utolsó két sorát formailag bekezdés különíti el az első tizenkettőtől, amit – a keresztrímeket felváltó, verszáró helyzetben lévő – páros rím is kiemel. Rímképlete: abab cdcd efef gg.


A szonett a szerelmi költészet egyik legrégebbi, konvencionális versformája is, a középkor lovagi köl-tészetét művelő trubadúrok, később Petrarca és Shakespeare is írtak udvarló vagy a hölgyet dicsőítő szonetteket. Például a Romeo és Júlia erkélyjelenetében Romeo szerelmi vallomását is szonettfor-mában alkotta meg Shakespeare.

Melyik szonett-hagyományhoz kapcsolódik Babits verse, mennyiben tér el a konvenciótól?

Hogyan magyarázza meg az ismeretközlő szöveg a vers „Ki hajdan annyi szívek kulcsa voltál” sorának jelentését?

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOKA) párosokc)

TULAJDONNÉVJELENTÉSE A VERSEN KÍVÜL(A VALÓSÁGBAN)

SZERINTÜNK LEHETSÉGES JELENTÉSE A VERSBELI SZÖVEGKÖRNYEZETBEN

GÓG ÉS MAGÓG Pogány fejedelmek a Bibliában, az istenellenes hatalom jelképei, pusztulásra ítéltettek. Anonymus szerint a magyar nép-név Magógtól ered.

A beszélő a pogány fejedelmek-től származtatja magát (szelle-miségében): a „rend”, a bevett hagyomány elleni lázadóként és kirekesztettként egyaránt megha-tározza magát.

KÁRPÁTOK

(ALATT)A történelmi Magyarországot kö-rülölelő hegység, földrajzi képződ-mény (Kárpát-medence).

A magyarság élőhelyét, a beszélő környezetét megnevező metoní-mia.

VERECKE A Kárpátok egyik hágója, a honfog-laló magyarok bejövetelének útja (egyébként Rákóczié is).

A keleti eredet, az ősi gyökerek jel-képe.

DÉVÉNY Magyarország nyugati kapuja: a Duna itt érte el a történelmi Ma-gyarország területét.

A nyugati (európai) kultúra jelképe, a korszerűségé, a modernségé, az újításé, a haladásé.

VAZUL Árpád-házi herceg, trónkövetelő, uralkodásra képtelenné téve távolí-tották el a hatalom közeléből.

A bevett rend ellen lázadó, elszánt lírai hős metaforája, aki az újítás programját hirdeti meg.

PUSZTASZER Történelmileg nevezetes hely, a honfoglalást követő első szeri gyű-lés helyszíne, az ezeréves magyar államiság egyik szimbóluma.

Az elmaradottság, a visszahúzó, a lírai hős újító szándékát veszélyez-tető erők, társadalmi környezet jel-képe.

A megszokott kulturális környezetből (különböző terekből és időkből) ki vannak emelve és önkényesen új nyelvi környezetbe vannak helyezve. Ez a befogadót zavarba ejtheti, mert nem értelmezhetőek konvencionálisan.



91. oldal

20–25 PERC

T/6.

Az előző óráról áthúzódó megbeszélés időigényétől függően

B) párosokb)

Milyen szabályosságokat mutat a vers nyom-tatási képe?

Két négysoros és két háromsoros versszak-ból, tehát 14 sorból áll.

Hány szótagosak a verssorok? Milyen szabá-lyosságok vannak a sorok szótagszámában?

11 és 10 szótagos sorok szabályosan válta-koznak.

Milyen a sorok ritmusa (verselése)? Időmértékes, jambikus.

Milyen a vers rímképlete? abab, abab, cde, cde

Hogyan nevezi meg maga a költemény saját versformáját?

szonett

Szerintetek mire utal a felütésben az „Ezek” mutató névmás?

Többes szám, feltehetően több szonett (szo-nettciklus) elé készült a szonett, mintegy „előhang”-ként.

c)A petrarcai hagyományhoz kötődik, de a rímképlete más, újszerű.Szonetteket korábban hölgyekhez (is) írtak, az udvarló vers hagyományos formája.


• Fordítsuk meg a párok célszövegét. Akik eddig Ady versével dolgoztak, a Babits-verssel dolgoz-zanak tovább. Akik Babitséval, azok az Ady-verssel folytassák a munkát.

• Ezt már az előző feladat megbeszélésekor közöljük, hiszen a további sikeres munka előfeltétele az előző folyamatrészben megvizsgáltak megértése, megjegyzése.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : analizálás, összehasonlítás


A lassúbb tempójú párosok csak az A–B) a) és A) e), illetve B) d) feladatelemmel dolgozzanak. Ha a tanulócsoport egészének tempója úgy diktálja, az összehasonlító feladatelemeket is elhagyhat-juk – A) e), B) d).

M u n k a f o r m á k : páros, frontális

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szemponttáblázat, halmazábra


6. Hagyomány és újraértelmezése (2.)

B) párosok Olvassátok most el Ady Endre „Góg és Magóg fi a vagyok én…” kezdetű versét! Mostantól ti dol-

goztok vele.

a) Értelmezzétek a versbeli ellentéteket az alábbi szempontok szerint! Vizsgáljátok meg az ellenté-tek nyelvi eszközeit is!

A BESZÉLŐ ÉS KÖRNYEZETÉNEK VISZONYA

A BESZÉLŐ PROGRAMJA ÉS VISZONYA A HAGYOMÁNYHOZ

A BESZÉLŐ SZEREPVÁLLALÁSA ÉS A SZEREPBETÖLTÉS KILÁTÁSAI

b) Vizsgáljátok meg az első versszak ritmusát és rímalkotását! Miben újító, formabontó?

c) Milyen nyelvi kifejezőeszközök állítják a vers középpontjába a lírai ént?

d) Olvassátok el Ady Endre Egy csúf rontás című versét, hasonlítsátok össze a „Góg és Magóg fi a vagyok én…” kezdetűvel!

EGY CSÚF RONTÁS6

Szűz borzongások, pompás szavak,Új, nagy látások királyfi a volnékS lelkemen, szép, pogány lelkemenEgy csúf rontás ül, pusztít, bitorol még.

Jaj, hányszor csupán krisztuskodokS minden igém kenetesen terül szét.Jaj, hogy elfut a tollam alól,Ami igaz, ami esztelenül Szép.

Pedig a szó nekem ópium,Pogány titkokat szívhatok belőleS új részegség vagy új gondolatNekem nem új: régiek temetője.

Finom, dalos titkokkal teleA lelkem. S mégse apollói bátor,Mégse merek. És úgy dalolok,Mint egy ósdi, telt szájú prédikátor.

Egy urambátyám röpdös körül:Mult századokból nagy pipafüst-szárnnyal:Egy ősöm. Tollamra néz, dohogS kezemre csap a füstös pipaszárral.

(1907)

6 RONTÁS (népes, régies): a babonás hit szerint varázslat útján okozott kár, betegség


GÓG ÉS MAGÓG KÖZÖS EGY CSÚF RONTÁS

A) párosok Olvassátok most el a Szonettek című Babits-verset! Mostantól ti dolgoztok vele.

a) Gyűjtsétek ki és értelmezzétek a versből a költésre mint mesterségre-tevékenységre és a versre mint elkészült produktumra utaló metaforákat, szavakat, szószerkezeteket!

A KÖLTÉS MINT TEVÉKENYSÉG A VERS MINT PRODUKTUM

b) Bizonyítsátok a szöveg nyelvi és formai megalkotottságából vett érvekkel, hogy a költés valóban mesterségbeli tudás!

c) Bizonyítsátok a versből vett érvekkel, hogy a költés a hagyomány ismerete, újraértelmezése és a személyes olvasói tapasztalat és műveltség felhasználása is!

d) Bizonyítsátok a versből vett érvekkel, hogy a költészet több józan, szenvtelen mesterségnél!

e) Olvassátok el Babits Mihály Csak posta voltál című versének első és utolsó versszakát, hasonlítsá-tok össze a Szonettekkel!

CSAK POSTA VOLTÁL

Ki úgy véled, nyomot hagysz a világnak,kérdezd a szőnyeget mely dupla lábad nehezét únja s rímét ismeri:marad-e rajta valami magadból,vagy csak az utcán cipődre ragadt por amit emlékül továbbadsz neki? (…)Életed gyenge szál amellyel szőneka tájak s mult dob hurkot a jövőnek: amit hoztál, csak annyira tiedmint a por mit lábad a szőnyegen hagy.Nem magad nyomát veted: csupa nyom vagy magad is, kit a holtak lépte vet.


SZONETTEK KÖZÖS CSAK POSTA VOLTÁL

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOKB) párosoka)

A BESZÉLŐ ÉS KÖRNYEZETÉNEK VISZONYA

Nagyra hivatott „hős”, egyszerre tagja a kö-zösségnek és felette is áll, fontos és bizonyos igazságok tudója és kimondója. Magányos hős, szellemi rokonsága nem a je-lenkorból való. Mitikusra növesztett alak.

A környezet ellenséges (vagy a beszélő ellen-ségesnek látja), akadályozza a hőst a külde-tés teljesítésében (ez a beszélő felszólításai-ból derül ki: tiporjatok, öntsetek).

A BESZÉLŐ PROGRAMJA ÉS VISZONYA A HAGYOMÁNYHOZ

Az újítás programjával lép fel, az új szó hat-szor szerepel a versben, a modernizáció programja kiterjed a költészetre (új dal) és a társadalmi változásokra (új idők).

Egyszerre vallja magát az ősi magyar (po-gány) kultúra örökösének és az új meghir-detőjének, elutasít egy hagyományt (jelen), miközben folytonosan hagyományra hivat-kozik, ez folytonosságot sugall az ősi múlt és a jelen között, miközben megszakítottságot is jelent (elutasít).

A BESZÉLŐ SZEREPVÁLLALÁSA ÉS A SZEREPBETÖLTÉS KILÁTÁSAI

Küldetéses ember (a romantika váteszköltői szerepének folytatója), lázadó.Közösségi érdekeltséggel szólal meg, dacos és eltökélt (de, mégis).

Lázadása kudarcra van ítélve.

b) Lazán kezelt jambusok, az első sorban például három rövid szótag is követi egymást, az utol-sóban van egy anapesztus (a klasszikus időmértékes versben ez elképzelhetetlen). Félrímes forma (xaxa).

c) Az első személyű megszólalást kétszer is nyomatékosítja személyes névmás, sőt, a névmás sorzáró helyzetben van.

Többes számú megszólított (tőletek), felszólító mód használata, a beszélő léthelyzetére vonatko-zó igenevek, határozóragos főnév halmozása (sírva, kínban, mit se várva), túlzás (százszor) stb.

d) Hasonlóságok például: a lírai én központi szerepe, a beszélő kitüntetett helyzete (bibliai, tör-ténelmi, népmesei alakok rokonaként értelmezi magát), vallomásosság, a költészet megújítá-sának szándékát jelenti be, ugyanakkor korlátokba ütközik, az ősi (pogány) hagyományhoz és az innovációhoz egyaránt kötődőnek vallja magát stb.


Különbségek például: a hagyomány megkerülhetetlensége erősebb az Egy csúf rontásban, megjelenik (a magyar költészetben először) a nyelv uralhatóságába, a kifejezhetőségbe vetett bizalom megrendülése, a „küldetés” teljesítésének akadálya a Góg és Magóg-ban a környe-zet, az Egy csúf rontásban ez a beszélőn belül van (szándék és megvalósíthatóság) stb.

A) párosoka)

A KÖLTÉS MINT TEVÉKENYSÉG A VERS MINT PRODUKTUM

Ügyesség, virtuozitás, csupa munka, csupa faragás = mesterségbeli tudás.

Hideg szonettek = ötvösmunka – metafora: az „aranyművesség” felől visszaolvasva válik pontossá a jelentése.

Aranyművesség – a metafora látszólag a köl-tészet ellenében fogalmazza meg az alkotói tevékenységet, valójában az aranyművesség metaforikusan a versfaragást, költészetcsiná-lást jelenti. Fontos az aranynak mint nemes-fémnek az érték volta, szakrális funkciója is = a költészet mint szentség, esztétikai érté-ket létrehozó tevékenység.

Szonett = miniatűr oltár – metafora: minden alkotás kimunkált, megcsinált, használati ér-tékkel nem, csak esztétikai értékkel mérhető produktum (szentség).

Szonett = aranykulcs – metafora: a szerelmi költészet egyik hagyományos formájára utal, megnyitotta a női szíveket.

Szonett = kulcs zárd el szívemet = ti-tok – látszólag ellentét, valójában szűkítés: a műremek csak a hozzáértőknek, az alkotóval rokon műveltségű és esztétikai érzékenysé-gű befogadónak nyílik meg.A „zárd el” összefüggésbe hozható a szonett-formával is: kötött, zárt forma.

b) Például: formai követelményeknek való megfelelés; ellentét: nem költészet aranyműves-ség, nem őszinte nem komédiás; párhuzamos szerkezetek: csupa munka, csupa faragás; alliterációk, összecsengések: csak, nincs, csupa, csupa, kulcs; az utolsó tercina tartalmi ellen-pontozása az első három versszaknak; a pongyolaság elutasítása stb.

c) Bele van titkolva például: formai konvenciókövetés, a szonett tradicionális kommunikációs szerepére való utalás (udvarló vers), ilyen versek olvasói tapasztalata, feltételezhető idegen-nyelv-tudás, oltárkészítésről (templomépítészetről), ötvösmesterségtől való tudás, műértői-befogadói tapasztalat, érzékenység (esetleg világlátottság).

d) Valójában a második tercina válaszolja meg, amely értelmezi az első tercina „s bár nem őszinte, nem komédiás” sorát is. Eszerint a költői alkotás, a vers elrejti az alkotói személyes-séget (a benne foglaltak áttételes kifejeződések, a beszélő személye is megalkotott a versben, nem azonosítható az életrajzi énnel). Ugyanakkor a versben az alkotói személyiség meg is nyílik, de csak a hozzáértő befogadók számára („zárd el szívemet” „itt állok cédán, levet-kőzve”). A hagyományos formában tehát új(szerű) gondolat, tartalom nyilatkozik meg.

e) Nem várunk teljes, részletes megoldást. A cél néhány észrevétel megfogalmazása, különös tekintettel a hagyományról való gondolkodás változására. Például közös: a kötött forma, for-



94. oldal

10 PERC

T/7.

mai mintakövetés: időmértékes verselés, rímjáték; a hagyomány kérdésének szerepe. Például eltérő: E/1. személy a Szonettekben, E/2. önmegszólítás a Csak posta voltál-ban.

Költői mesterségről szól (Szonettek) – önértelmező igényű (Csak posta voltál); konvenciókat használó vers – a hagyomány megkerülhetetlenségének tapasztalatát kimondó vers.


• Hagyjuk 5-6 percig írni a tanulókat, majd beszéljük meg a névlánc megosztási technikával az észrevételeket.

• Minden szólított diák egy észrevételt tegyen, és ne ismételjék a már elhangzottakat.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : összehasonlítás, tudásalkalmazás, szintézisteremtés



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : rövid esszé, névlánc

7. Hasonlítsd össze Ady és Babits költé-szet-, illetve költői szerepfelfogását, a hagyományhoz és az újításhoz való vi-szonyát!

Babits és Ady



95. oldal

5 PERC

T/8.

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOKADY

Góg és MagógAdy ars poeticája a romantikus váteszhagyományokat követi, a költői én fel van nagyítva, hősi küzdelmet vív a visszahúzó erőkkel, harca kilátástalan (hiába), mégis vállalja, központi szándéka az újítás, ugyanakkor egyszerre képviseli az ősit és az újat, a költészetnek társadalomformáló szerepet tulajdonít.

Egy csúf rontásProblematikusnak mutatja a költői szándékot, a kifejezhetőség kérdését, megkerülhetetlennek a hagyományt.Mindkét versre jellemző a vallomásosság, a személyesség, tágabb értelemben vett ars poeticák, bár az Egy csúf rontás mesterségbeli kérdésről (a nyelv által való kifejezhetőség) is szól.

BABITSA Szonettek inkább szűkebb értelemben vett, a Csak posta voltál tágabb értelemben vett ars poetica.

Szonettek A versírás mesterségbeli, műveltségbeli tudás, a költemény esztétikai szerepet tölt be, megalkotá-sa és értése is esztétikai jellegű tevékenység.

Csak posta voltálÖnértelmező, önkereső jellegű vers: a „Ki vagyok én?”, a „Miből vagyok?”, „Mit hagyok?” kérdé-seire keresi a választ. Bölcseleti jellegű, válasza a hagyomány megkerülhetetlensége.

Összegezve Fontos tapasztalat: klasszicizálás és formabontás, konvenció és innováció, mintakövetés és újítás az irodalomban (és az életben is) visszatérő, egymással vitázó vagy párbeszédet folytató alkotási elvek és gyakorlatok. Vannak korok és alkotók, amelyekben és akiknél az egyik, más korokban vagy más alkotóknál a másik a meghatározóbb. Ez igaz a költőszerepekre és költészetfelfogásokra is. A hangsúlyok egy-egy életművön belül is változhatnak, hiszen a világ és a benne élő ember is folytonosan változik. Ady és Babits az irodalom megújításának igényével és szándékával léptek fel, ám mindketten eljutottak az újítás viszonylagosságának, a hagyomány megkerülhetetlenségé-nek belátásához.


• A feladattal megkezdjük a felkészülést egy összehasonlító házi dolgozat megírására. • A fenntartott 5 percben tekintsük át a tanulókkal a szemponttáblázat rubrikáit, értelmezzük a

szempontokat, a feladatot. • Nyomatékosítsuk, hogy az elmélyült gyűjtőmunka a sikeres dolgozat elemi föltétele.


K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : önálló anyaggyűjtés szempontok szerint, össze-hasonlítás, tudásalkalmazás, szintézisteremtés, lényegkiemelés


A) Az értelmezésben, szövegalkotásban gyengébb képességű tanulók (vagy tanulócsoportok) három szöveggel dolgozzanak csak. A folyamatnak ebben a szakaszában két mű összehason-lításának anyaggyűjtését végezzék.

B) Az értelmezésben, szövegalkotásban közepes képességű tanulók (vagy tanulócsoportok) há-rom szöveggel dolgozzanak, de néhány szempont esetében (2-3) tekintsenek ki egy negyedik szövegre is. A folyamatnak ebben a szakaszában két mű összehasonlítását végezzék, és né-hány szempont esetében tekintsenek ki egy harmadik műre is.

C) Értelemszerűen: ebben a szakaszban három szöveggel dolgozzanak.



8. Anyaggyűjtés összehasonlító elemzés írásához

A fejezetben megszerzett olvasói tapasztalatodat, tudásodat egy körülbelül 80 soros összehasonlító elemzésben teszed majd láthatóvá. Ezt az írásodat tanárod jeggyel is értékelni fogja. Azért, hogy az elemzésed jól sikerüljön, célszerű időben elkezdeni az erre való felkészülést. Ezt segíti az alábbi, anyaggyűjtést segítő feladat.

a) Tekintsd át és értelmezd az alábbi táblázat összehasonlító szempontsorát!

S Z E M P O N T O K SZERZŐ, CÍM (1) SZERZŐ, CÍM (2) SZERZŐ, CÍM (3) SZERZŐ, CÍM (4)

AZ ARS POETICA

TÉMÁJA, JELLEGE

(SZŰKEBB-TÁGABB

ÉRTELMŰ, ELŐÍRÓ-

VALLOMÁSOS)

MIBŐL DERÜL KI?

(A KOMMUNIKÁCI-

ÓS SZÁNDÉK NYELVI

ESZKÖZEI)

A VERS BESZÉDHELY-

ZETE

(KI BESZÉL A VERS-

BEN, KIHEZ, KIKHEZ

SZÓL?)

BESZÉLŐ ÉS A KÖ-

ZÖNSÉG VISZONYA


KÖLTŐI SZEREP,

KÖLTÉSZET-

FELFOGÁS

(MILYEN SZEREPBŐL

SZÓL A BESZÉLŐ,

MIT TART A KÖL-

TÉSZET FELADATÁ-

RÓL?)

TARTALOM ÉS FOR-

MA VISZONYA

(MENNYIBEN VALÓ-

SÍTJA MEG A FORMA

A BESZÉLŐ ÁLTAL

MONDOTTAKAT?)

HAGYOMÁNY ÉS

ÚJÍTÁS VISZONYA

(MILYEN HAGYO-

MÁNYHOZ KAPCSO-

LÓDIK A BESZÉLŐ

KIMONDOTTAN

VAGY KIMONDATLA-

NUL, MIBEN KÍVÁN

MAGA IS HAGYO-

MÁNYT TEREMTE-

NI?)

A SZÖVEG SZER-

KEZETI, POÉTIKAI

MEGFORMÁLTSÁGA

EGYÉB

ÉSZREVÉTELEIM

b) Vedd sorra (olvasd is újra) a fejezetben olvasott ars poeticákat!

c) Válassz ki három ars poeticát (vagy részleteit – Horatius, Boileau, Arany: Vojtina ars poeticája) különböző korokból és szerzőktől, amelyek szerinted reprezentálhatják ennek a tematikus vers-csoportnak a jellemzőit, időbeli változását! (A negyedik oszlopot egyelőre hagyd üresen.)

d) Gyűjts anyagot az összehasonlító elemzésedhez a szemponttáblázatba! (Ha újabb, saját szem-pontjaid merülnek fel, használd az egyéb észrevételek rubrikát! A negyedik oszlopot egyelőre hagyd üresen.)

6. ARS POETICÁK A XX. SZÁZAD 30-AS ÉVEITŐL AXXI. SZÁZAD ELEJÉIG 3 óra


• A feladat a belső képalkotást segíti, lehetőséget ad a nyelvi üzenet vizuális megjelenítésére. Ugyanakkor azzal is újra szembesíti a tanulókat, hogy a képes beszéd nem feleltethető meg a tapasztalati valóságnak.

• A négyfős csoportok szabadon szerveződjenek. • Minden csoport húzzon egy idézetkártyát. Ezeken olyan József Attila-versrészletek vannak, ame-

lyek természeti képeket tartalmaznak. • A feladat, hogy a rendelkezésükre álló 6-8 percben rajzolják le, amit leírva olvasnak. A munkák

elkészülte után a csoportok mutassák be rajzaikat: egy tanuló olvassa az idézetet, a másik mutas-sa be az illusztrációt.

• A bemutató után beszéljünk a feladatról olyan kérdések mentén, mint

– könnyű vagy nehéz volt a feladat;

– mi okozott nehézséget;

– mire fi gyeltetek: a részletek hűségére vagy inkább hangulati összbenyomásra.

• Annyi idézettel dolgozzunk, ahány csoport szerveződik, de mindenképp adjuk ki a g) idézetet.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kódváltás, kreativitás, metaforikus jelentésértelmezése


M u n k a f o r m á k : csoportos, frontális

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : rajzolás

E s z k ö z ö k • színes ceruzák, fi lcek vagy zsírkréta, csomagolópapír • idézetkártyák a következő idézetekkel:

a) Szép a forrás – fürödni abban! A nyugalom, a remegés egymást öleli s kél a habban kecsesen okos csevegés.

(Ars poetica)


98. oldal

15 PERC

T/1.

A R S P O E T I C Á K A X X . S Z Á Z A D 3 0 - A S É V E I T Ő L 1 3 5

b) Zöld napsütés hintált a tenger lágy, habos vizén, meztelenül, vigan, nagy messze beusztam biz én, a fényes ég, a csipke víz pólyája testemen, bölcsőben fekve ringtam ott, behunyva két szemem. (Zöld napsütés hintált…)

c) A nyárfák közt ezüst habokkal az édes szellő folydogál s csak fürdik benne aranyos tagokkal az óriási nyár. (Töredékek)

d) Alig hallottam, sorsomba merülten, hogy fecseg a felszín, hallgat a mély. Mintha szivemből folyt volna tova, zavaros, bölcs és nagy volt a Duna. (A Dunánál)

e) Az idő futva terem mint bab Esős, kisímult vidéken tócsába foglalta a holdat. (Töredékek)

f) Akár a hült érc, merevek a csattogó vizek. Kóbor kutyaként jár a szél, nagy, lógó nyelve vizet ér és nyeli a vizet. (Külvárosi éj)

g) Ha lelked, logikád, mint patak köveken csevegve folyik át dolgokon, egeken –

ver az ér, visz az ár (Ha lelked, logikád…)

h) Holott náddal ringat, holott csobogással, kékellő derűvel, tavi csókolással. (Ringató)



98. oldal

25 PERC

T/2.

i) – amint elfut a Szinva-patak – ím újra látom, hogy fakad a kerek fehér köveken, fogaidon a tündér nevetés. (Óda)

A modul középpontjában József Attila Ha lelked, logikád… című versének értelmezése áll. Ez is egy ars poetica, arról szól, hogy hogyan születik egy költemény, ugyanakkor kí-sérletet tesz magának a költőiségnek és a költészetnek a de-fi niálására is. Joggal nevezhetjük tehát olyan versnek, mely önmagára utal vissza. A verselemzés kiegészül József Attila kései verseiből való lírai megnyilatkozásokkal, melyeknek tárgya a költői szerepértelmezések sokfélesége, igazolva, hogy modern költészetünkben nincs egyértelmű hitvallás a költő feladatáról és lehetőségeiről, nincs egységes költészet-felfogás. A modul második felében mai költészetünkből vá-logatott verseket olvasunk, amelyek párbeszédet folytatnak a József Attila-i örökséggel és egymással is.

1. Versidézetek képben Milyen látványelemeket hívnak elő a képek? Rajzoljátok

le a kapott kártyán szereplő József Attila-idézetet!

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK Nem közvetlen tájleírások olvashatók az idézetek többségében, hanem költői képekben (meta-fora, megszemélyesítés, hasonlat, allegória) jelennek meg a tájelemek, s nem mindegyik képhez lehet egyértelmű fogalmat társítani; maga a fogalmi rész nemegyszer elvont fogalom, melyet nem könnyű megjeleníteni; egymástól távol eső dolgokat kapcsol össze a költői én a természeti képben stb.


• Az óra elején létrejött fakultatív csoportok továbbra is együtt dolgoznak, minden csoport más feladaton (ha magas az osztálylétszám, ugyanazt a feladatot két csoport is elvégezheti), a kérdé-

József Attila


seket, utasításokat a tanári kalauz tartalmazza, a tanár végig kövesse nyomon, segítse a feladatok megoldását.

• A tanár a prezentáció során kiegészíthet, pontosíthat. A tanulók jegyzeteljenek. • Mielőtt a csoportok munkához látnának, olvassuk fel a verset (vagy a tanulók olvassák fel) akár

egymás után folyamatosan, többször is.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : műértelmezés, versszervező elvek azonosítása, a tudatos nyelvi megalkotottság belátása, analizáló, szintetizáló képesség


M u n k a f o r m á k : csoportmunka, majd prezentáció

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári kalauz, mozaik

2. Hallgassátok meg a verset, majd dolgozzatok együttműködő csoportokban!

(HA LELKED, LOGIKÁD…)

Ha lelked, logikád,mint patak kövekencsevegve folyik átdolgokon egeken –

ver az ér, visz az áreszmélhetsz nagyot:nem kell más verse már,költő én vagyok!

Kertemben érik a leveles dohány.A líra: logika;de nem tudomány.

1937 tavasza-nyara

A) A költő azt állítja versében, hogy „a líra: logika”. Vizsgáljátok meg, milyen pontos szerkesztés, tudatos szóválasztás jellemzi az 1. versszakot!

a) A szavak szófajiságában, nyelvtani alakjában:

b) A szavak jelentésében, a jelentések egymáshoz való viszonyában:

c) A hangzásban – a magán- és mássalhangzók előfordulásának gyakoriságában, összecsengésekben:

B) A költő azt állítja versében, hogy „a líra: logika”. Vizsgáljátok meg, milyen párhuzamok és ellentétek szervezik a 2. versszak első sorát: „ver az ér,

visz az ár”!


a) A szavak jelentésében:

b) A felidézett mozgásformákban:

c) A mondatszerkezetben:

C) A költő azt állítja versében, hogy „a líra: logika”. Az első és második versszak egymáshoz viszonyítva a „ha – akkor” szerkezettel írható le.

a) Milyen tartalmi, logikai viszonyt rejt ez a szókapcsolat?

b) Egészítsétek ki az alábbi mondatokat! Ha holnap korábban kelek, akkor ……………………………………………………………….... Ha folyamatosan készülök a témazáróra, akkor ………………………………………………..... Ha mindenki besegít a feladat megoldásába, akkor …………………………………………….. Ha nagy leszek, akkor …………………………………………………………………………......... Ha befalom az ebédet, akkor ……………………………………………………………………....

c) Értelmezzétek e logikai viszony függvényében a költemény első két szakaszát!

D) A költemény két kulcsszava a „csevegve” és az „eszmélhetsz”.

a) Értelmezzétek a „csevegve” igealakot az alábbi szempontok szerint!

b) Készítsetek fürtábrát arról, hányféle jelentése lehet az „eszmélhetsz” igének!

JELENTÉSEA HASONLATBAN

JELENTÉSE A HÉTKÖZNAPI NYELVHASZNÁLATBAN

CSEVEGVE

JELENTÉSE A VERSÍRÁSMETAFORÁJAKÉNT

ESZMÉLHETSZ


c) Vonatkoztassátok egymásra a két szó jelentését: érveljetek amellett, hogy a különböző jelentések hatnak egymásra a vers szövegvilágában!

E) A költői megszólalás szempontjából a vers első nyolc sora két egységre tagolódik.

a) Mi jellemzi az 1–6. sort, mi a 7–8. sort?

b) Értelmezzétek a „költő én vagyok” állítást a következő jelentésekben! (Érveljetek valamelyik érvé-nyessége mellett!)

A KÖLTŐ ÉN VAGYOK

CSAK ÉN VAGYOK KÖLTŐ

ÉN KÖLTŐ VAGYOK

VERSELEK, TEHÁT VAGYOK

F) A költemény második versszakáról Nagy László ezt mondta ifjú költőtársainak: „A fi atal költő iskolába jár. Valójában csak később, amikor fölnőtt s vonásai megércesedtek, akkor

véshet maga elé, mint József Attila, ilyen sorokat. Csak a laikus* hiszi, hogy ez már boldogság. Véres a zenit*.”

LAIKUS: hozzá nem értő, nem szakmabeli

ZENIT: tetőpont, valaminek a legmagasabb foka, delelője

Indokoljátok Nagy László állítását! Legalább öt érvet soroljatok! (Gondoljatok mindarra, amit ed-dig a költőszerepről, a költői megszólalás nehézségéről, felelősségéről tanultatok!)

JEGYZETEIM MÁS CSOPORTOK KÖZZÉTÉTELÉRŐL

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOKA) a–b) 1. sor: 2 főnév (E/2. birt. toldalék), 2 „belső rész”, szubj. természetű 2. sor: 2 főnév, külső dolgok, obj. természetűek 3. sor: 2 igei természetű szó (-va/-ve toldalékos és ragozott ige), szubj. természetűek, de

cselekvések 4. sor: 2 főnév (T. számúak), 2 „külső jelenség”, obj. természetűek

c) k–g, d hangok gyakorisága, kemény hangzású szók; elöl- és hátul képzett magánhangzós szavak szabályos váltakozása

B) a–b) ver visz kétféle mozgás: ritmikus, ismétlődő, valahonnan valahova ér ár belső „áradat”, külső áradat funkciója: testben hozza létre az életet, külső áradatként, erőként elragad nagysága: „kis víz”, patak, „nagy víz”


c) Formailag 2 tőmondatból áll a sor, azonos a szórend (Áll–A), 2x3 szóból állnak (3-2-2 hang-ból), a v hang alliterál.

C) A kiegészítés egyéni. A „ha, akkor” viszony egy feltételhez rendel valamilyen következményt, eredményt. Az adott

versre vonatkoztatva: ha a lírai én (aki először megszólítja önmagát) teljesíti a saját maga által szabott feltételeket, vagyis teljes lényével – lelkével és eszével –, alávetve magát a belső és külső világ törvényeinek, megérti és ezáltal birtokba veszi a világot, akkor neki már nem kell más költő verse, igazi költőnek vallhatja magát.

D) cseveg: (1) a hasonlatban a patak „csevegve folyik át” a köveken (ekkor legerősebb hangután-

zó volta (2) valakinek a beszédmódja, üres, tartalmatlan beszéd (3) a költői én beszédeként: alkotás, írás, költés

eszmél: például: reggeli ébredéskor, eszméletvesztés után, egy összetett feladat megoldása-kor, öntudatra ébredéskor, megértéskor, megéléskor stb.

A csevegés értelmezésében el kell jutnunk addig, hogy a költői „nyelvelés” – folyamatosan érinteni, „körbenyaldosni”, „átfolyni” a dolgokat – egyenlő a versírással, még akkor is, ha a csevegés sokszor értelmetlen fecsegésnek hat. József Attila szótárában pedig az eszmélet „a létteremtő, létmegismerő belátás pillanata, amely egyszerre formál meg világot és személyt”. (Bókay Antal)

E) a) 1–6. : önmegszólítás, 7–8.: E/1. b) Az első értelmezés a romantikus, profetikus szerepértelmezéshez közelíthető – a költő én

vagyok, az egyetlen, aki elutasítja az összes többi költőtárs versét; az első nyomatékosabb változata a második: költő = kontrasztív topik; én = fókusz. A harmadik változat a költősze-repbe osztja be a megszólalót, közösségi funkcióba; a negyedik értelmezésben a költőség létforma, melyben az én minden lényeg birtokosa, neki nem kell más költő verse.

F) Normakövető vagy eredetit alkotó legyen a költő, mikor érti meg inkább a közönség; merjen

személyes lenni vagy inkább általánosító közlésmódban szóljon; tanítson vagy gyönyörköd-tessen, a költői szerep- és önazonosság változó, a költői én újabb és újabb kérdésekre keresi a választ, hiszen az alkotó maga is folyamatosan változik stb.



103. oldal

10 PERC

T/4.


103. oldal

5 PERC

T/3.


• József Attila költeményének harmadik versszaka eléggé talányos. Értelmezhetjük úgy, hogy a köl-tő az első két sorban elkezd írni egy verset, majd ezt hirtelen megszakítja, és következik egy ki-jelentés, a lírai vers defi níciója: „A líra: logika; de nem tudomány.” Tehát számunkra, versolvasók számára is hozzáférhető, de ki kell találnunk a mű – minden egyes mű – logikáját.

• A feladat tehát továbbírni a megkezdett két sort legalább még hattal! • Szánjunk időt a következő óra elején több „alkotás” közzétételére, mert a megoldások szerves

részét képezik a műértelmezésnek.• A következő óra elejét kezdjük a házi feladat megbeszélésével, erre 10 percet szánhatunk.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : fantázia, kreativitás, az irodalmi szöveg tudatos nyelvi megalkotottságának belátása



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : házi feladat, kreatív írás

3. Házi feladat Írd tovább hat sorral az alábbi két sort (a verstől függetlenül)!

Kertemben érik a leveles dohány.


• A tanulók egyénileg írjanak 5 percben arról, szerintük miről szól József Attila Ha lelked, logikád… kezdetű verse! Hogyan értelmezi a költő e versében a költői létet?

• Az önálló írás után olvassanak fel néhány munkát. Vagy a tanár, vagy az osztálytársak röviden refl ektáljanak az írásokra.



103. oldal

20 PERC

T/5.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : felidézés, egybefoglalás, értékelés, refl ektálás



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : írás saját magunk számára

4. Írj ötperces esszét arról, hogyan értelmezi a Ha lelked, logikád… kezdetű vers beszélője a költői létet!

MEGOLDÁSegyéni


• József Attila kései költészetében megmutatkozik a lírai én sokszínűsége, a lírai én megszólalásá-nak sokfélesége. A feladat felvezetésében mondjuk el, hogy az alábbiakban költői szerepértelme-zéseket olvashatnak a tanulók. Olyan megállapításokat, amelyek az alkotási folyamatról, a líraiság lényegéről szólnak.

• Ezután versrészletek következnek. A tanulók párban dolgoznak – az eredeti négyfős csoportok tehát két párba rendeződnek.

• Az érvelést nem kell összefüggő, folyamatos szövegben rögzíteniük, lehet összehúzni a párokat, aláhúzni az idézetben a számukra érvként szolgáló szavakat, nyelvtani viszonyokat, a sorok fölé írni, gondolatjeles megjegyzést fűzni a részlethez stb.

• A megoldásokat szóban hallgassuk meg a páros egyik tagjától! Akiknek azonos megoldásaik van-nak, kiegészíthetik az első megszólalót, vagy különbözőség esetén érvelhetnek a maguk megol-dása mellett. Hagyjunk elegendő időt az érvelésre!

• A tanulók könnyebben tudnak dolgozni a szövegekkel, ha mind a megállapításokat, mind az idé-zeteket kártyákon is megkapják. Ekkor a megállapítás-kártyáknál fontos feltétel, hogy egy páros egy megállapításból többet is kapjon.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : értelmezés, analízis, szintézis, érvelő gondolko-dás, információk összekapcsolása

Cé l c s o p o r t – a d i f f e r e n c i á l á s l e h e t ő s é g e i : az egész osztály

M u n k a f o r m á k : páros

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : párosítás


5. Párosítsátok a megállapításokat a József Attila-versekből vett idézetekkel! Indokoljátok is döntéseteket!

(Az indoklásban érvelhettek a konkrét műrészlet értelmezésével vagy az ars poetica témakörben korábban tanultakkal is. Egy idézethez több megállapítás is köthető.)

MEGÁLLAPÍTÁSOK(1) A lírai én E/1. személyben szólal meg, monológjában hangsúlyos a személyesség, a mindenható

hang.(2) A megszólaló hang száma és személye változik, ami az én elbizonytalanodásából fakad. (3) A lírai én egyszerre feladója és címzettje a beszédnek, önmagát szólítja meg. (4) A lírai én felelősen, a közösséggel való összetartozás tudatában szólal meg, hisz a kimondás erejében.(5) A lírai én elbizonytalanodik a vers, a szavak jelentésében, azt vallja, hogy értelmét veszti a költés. (6) A lírai én a nyelvet új helyzetbe hozza, a vers nem irányul rajta kívüli dolgokra, önmagára utal,

önmagával válik azonossá. (7) A lírai én megidézi versében a költőelődöket, illetve alkotásaikat, ezáltal párbeszédet kezdemé-

nyez a hagyománnyal.

VERSIDÉZETEK

a)

Magamban bíztam eleitől fogva – ha semmije sincs, nem is kerül sokbaez az embernek. Semmiképp se többe,mint az állatnak, mely elhull örökre.(…)Nem dicső harcban, nem szelíd kötélen,de ágyban végzem, néha ezt remélem.Akárhogy lesz, immár kész a leltár.Éltem – és ebbe más is belehalt már. (Kész a leltár)

INDOKLÁS, ÉRVELÉS

b)

Én mondom: Még nem nagy az ember.De képzeli, hát szertelen.Kisérje két szülője szemmel:a szellem és a szerelem! (Ars poetica) INDOKLÁS, ÉRVELÉS

c)

S mégis, magyarnak számkivetve,lelkem sikoltva megriad – édes Hazám, fogadj szivedbe,hadd legyek hűséges fi ad!


Totyogjon, aki buksi medve láncon – nekem ezt nem szabad!Költő vagyok – szólj ügyészedre,ki ne tépje a tollamat!

(…) Hadd írjak szépet, jót – nekem add meg boldogabb énekem! (Hazám)


d)

Ime, itt a költeményem.Ez a második sora.K betűkkel szól keményencíme: „Költőnk és Kora.”Ugy szállong a semmi benne,mintha valaminek lennea pora… („Költőnk és Kora”)


e)

Jöjj barátom, jöjj és nézz szét.E világban dolgozols benned dolgozik a részvét.Hiába hazudozol.Hadd most azt el, hadd most ezt el.Nézd ez esti fényt az esttelmint oszol… („Költőnk és Kora”) INDOKLÁS, ÉRVELÉS

f)

A csöndbe térnek a dalok,kitágul, mint az űr, az elme.Kitetszik, hogy üres dologs mint világ visszája, bolyongbennem a lélek, a lét türelme.Széthull a testem, mint a kelme,mit összerágtak a molyok. (Majd…)




106. oldal

5 PERC

T/6.

g)

Ehess, ihass, ölelhess, alhass!A mindenséggel mérd magad!Sziszegve se szolgálok aljas,nyomorító hatalmakat. (Ars poetica)


h)

Én a széken, az a földönés a Föld a Nap alatt,a naprendszer meg a börtöncsillagzatokkal halad – mindenség a semmiségbe’,mint fordítva, bennem épp egondolat… („Költőnk és Kora”) INDOKLÁS, ÉRVELÉS

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOKa – 1., 7.; b – 1., 4.; c – 1., 4.; d – 5., 6.; e – 3., 4.; f – 1., 5.; g – 2., 4.; h – 1., 6.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : értő olvasás, felismerés, alkalmazás



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : ismeretközlő szöveg refl ektáló olvasása



107. oldalT/7.


6. Olvasd el fi gyelmesen az alábbi ismeretközlő szöveget, s ha olyan információval találkozol, amely az előző feladatból már ismert, írj melléje a margóra egy-két verscímet!

József Attila költészetével az európai modernség klasszikusaihoz kapcsolódik. Kései verseiben eltűnik a hangsúlyosan egységes költői hang (amely a romantikára még jellemző volt). Ez nem jelenti azt, hogy végképp megszűnik nála az egyes szám első személyű megszólalás, a lírai monológ. Sőt! A szövegek költői énje hangsúlyosan vall személyes léttörténetéről, a költői szerep felelősségéről vagy közösségi érdekeltségéről. A beszélő gyakran hitet tesz az egyéni és a társadalmi szabadság mellett, a teljesség, a világgal való egység érzése a kimondás örömével tölti el. A költészetbe vetett hit mellett azonban megjelenik a versekben a világ szétesettségének tapasztalata is, a lírai én örökös küzdelme a semmivel, az űrrel. S ha a világ üres, az én is széthullik: az elme, a lélek és a versek is. A dalok maguk választanak maguknak irányt, s tudatosan indulnak az űr, a csönd felé. Miért? Mert képtele-nek megtartani a korábbi, megszokott – a költő által is elvárt – jelentésüket, szerepüket. Azonban a semmiből még alkotás formálható: a szöveg önmagát írja, önmagára utal vissza. A lírai én a mű mint „dolog” azonosságát keresi, s hangsúlyozza a nyelvvel, a szóval való alkotást.

A világ szétesettségének érzékelése együtt jár az én hasadásával. A pálya végén írt versekben már nincs egységes én, a beszélő hang száma és személye változik. Gyarapszik azoknak a költői meg-szólalásoknak a száma, amelyekben a megszólaló egyszerre feladója és címzettje az üzenetnek. Az osztott lírai én változatos hangnemekben nyilatkozik meg.

MEGOLDÁSegyéni


• A házi feladat a következő órát, a tematikus egység lezárását készíti elő. • A tanulók a József Attila utáni modern magyar költészetből kapnak otthoni elolvasásra négy ver-

set. A feladatuk az lesz, hogy olvassák el mind a 4 szöveget, és a kettéosztott napló technikájával húzzanak alá mindegyik műben két-két részletet, majd írjanak hozzájuk kapcsolódó refl exiókat. Tehát összesen nyolc idézethez fognak megjegyzéseket fűzni.

• A feladattal egyrészt biztosítjuk, hogy minden tanuló minden szövegről szerezzen elsődleges olvasói tapasztalatot, másrészt előkészítjük, hogy a refl exiók mentén választani tudjanak majd: a négy versből melyikkel kívánnak részletesebben foglalkozni.

• A költemények az alábbiak:

Pilinszky János: Címerem

Nemes Nagy Ágnes: Mesterségemhez


Kovács András Ferenc: Fragmentum

Tóth Krisztina: Ráolvasó

• E versekkel dolgozunk a következő órán.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : értő olvasás, felidézés, műértelmezés, refl ektá-lás, szabad asszociáció



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : házi feladat, kettéosztott napló

7. Házi feladat Olvasd el az alábbi négy verset! Készíts kettéosztott naplót! A bal oldali oszlopban húzz alá versenként 2-2 neked tetsző, szá-

modra fontos, elgondolkodtató idézetet, a jobb oszlopba írd be személyes észrevételeidet, értelmezésedet!

PILINSZKY JÁNOS: CÍMEREM

A kegyelem és öröm együtt értazzal, amit nyomoruságnakneveznek általában.

Szög és olaj lehetne címerem,mit írhatnék azonban szövegéül?

Talán azt, hogy mindent megértek,felhők futását és disznók fejétrálapúlva a préskemény palánkra.

De ez is mit jelent?Nekünk magunknak muszáj végül isa présbe kényszerülnünk. Befejeznünka mondatot.

(1971)

ÉSZREVÉTELEIM, MEGJEGYZÉSEIM


NEMES NAGY ÁGNES: MESTERSÉGEMHEZ

Mesterségem, te gyönyörű,ki elhiteted: fontos élnem.Erkölcs és rémület közöttegyszerre fényben s vaksötétben,

mint egy villámszaggatta tájszikláin, ahol állhatatlanroppant felhők – nagy, gomolyosagyvelők – tüze összecsattan,

s a tűzzel csíkos levegőbenszülik a szüntelen csatát,sejt-korom óta ismerősvégtelen Buda-ostromát,

hol minden vibrál és veszendő,hol minden fércelt, foszladó,hol rojtosodik már a szív,s egyetlen szálon függ a szó,

a szó, amely a földből égbesistergő döngés ütemétingázza folyton, összevétveönrángását, s a fellegét –

erkölcs és rémület között,vagy erkölcstelen rémületben,mesterségem, mégis te vagy,mi méred, ami mérhetetlen,

ha rángva is, de óraként,mely képzelt ütemet rovátkolaz egy-időn – mégis a fénytelválasztja az éjszakától.

(1950)



TÓTH KRISZTINA: RÁOLVASÓ1

Levágott hajam, nőj ki újra.Hajtűkanyar, fordulj a rétnek.Elveszett nyelv, beszélj belőlem.Levágott rét, legyél hajam.

Levágott nyelv, oldd meg szavam.Elveszett út, találj kanyarra.Lejtőm te, jóslatom te,beszédem, aki vagy.

(kötetben: 2001)


1 RÁOLVASÁS: szóval való gyógyító, fogyatkozást megszüntető eljárás (varázslat, mágia, babona)


KOVÁCS ANDRÁS FERENC: FRAGMENTUM2

Légy fölösleges! Ellobban arcod – költők nincsenek, se költészet.Csak egyetlen vers létezik – a mindenség egy költemény végtelenváltozatának álma talán… Ha a csend kitárul, s tágul a szóis az isteni szépség tériszonyában – teremt, nő az időben.Csak egyetlen vers létezik… Amelyet írsz. Örökkön ismeretlenmégis előtted – nem köti vágy, se törvény… Könyörtelen teljességmásaként. Amit magadra mértél, meg sem értheted… Nincs irgalom.Csak egyetlen vers létezik.

(kötetben: 1992)


2 FRAGMENTUM (latin): töredék, befejezetlenül maradt műalkotás, töredék-törmelék, ami az egészről már alig tájékoztat



111. oldal

30–35 PERC

T/8.


• A házi feladatul kapott versek elemzésére 4-5 fős csoportok alakulnak szabad versválasztás alap-ján. (Egy verssel több csoport is foglalkozhat.)

• Feladatuk lesz a nekik leginkább tetsző vers elemzése az ars poetica tágabb értelmezési keretét szem előtt tartva. Mindegyik csoport ugyanazt a kérdéssort kapja.

• A csoportmunka közben kísérjük fi gyelemmel a megoldásokat, segítsük a folyamatot, tegyünk fel további tisztázó kérdéseket, ha úgy látjuk, nehezen birkóznak a szöveggel.

• A csoportoknak prezentációt nem kell készíteniük, egy választott csoporttag elmondja a töb-bieknek, hogyan értelmezték a választott versüket. Más csoportbeliek jegyzetelhetnek a saját kettéosztott naplójukba.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : együttműködő-készség, műelemzés, felidézés, összehasonlítás


M u n k a f o r m á k : csoport, majd frontális

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : csoportmunkában műelemzés, közzététel

8. Versértelmezés

a) Elemezzétek együttműködő csoportjaitokban a választott verset az alább megadott szempontok szerint!

– Hogyan utal a cím a vers témájára? – Milyennek érzékeli, írja le a lírai én a világot? – Hogyan jelenik meg a költői én a versben? – Megjelenik-e – s ha igen, hogyan – az alkotói folyamat, a versírás? – Milyen költőszerepben jelenik meg a lírai én? – Milyen szerepet tulajdonít magának a műalkotásnak? – Mi jellemzi a vers nyelvi megalkotottságát?

b) Miután megválaszoltátok a kérdéseket, válasszatok ki magatok közül valakit, aki a többieknek összefoglalja az ars poetica-vers értelmezését!

c) Készíts jegyzeteket a magad számára más csoportok versértelmezéséről! Ehhez használd a ketté-osztott napló jobb oszlopát!


LEHETSÉGES MEGOLDÁSOKPilinszky János: Címerem A költemény egyszerre világ- és létértelmezés, ahogy a lírai énre – aki hangsúlyosan van

jelen, lásd már a címet is –, úgy a világra is a kettősség jellemző, egyszerre van meg benne a szépség (felhők) és a kiszolgáltatottság, halálraítéltség (disznók feje a présben). A lírai én cí-mere a szög (szenvedés, nyomorúság ~ Jézus) és az olaj (kiválasztottság, kegyelem, öröm).

Az alkotás is egyszerre szenvedés és kegyelem, vagy másképpen: a létezés = szembenézni a halállal és alkotni. De megjelenik a T/1. is és a kétely: a nyelv alkalmas-e a belső lényeg kifejezésére.

Nemes Nagy Ágnes: Mesterségemhez A műben a költés mesterség, dicsért tevékenység, melyhez himnuszt, illetve ódát ír a lírai

én. A mű elején szerepel az állítás, miszerint a költészet értelmét adja a lírai én létezésének. Hangsúlyos az E/1. személy a megszólításban, később, a létértelmezés során eltűnik. Ebben a lét- és szerepértelmezésben kulcsszó a „közöttiség”. A lét olyan, mint egy természeti vihar – csata, ostrom –, melyben minden szétesik. Maga az alkotói folyamat is „rángásban” van, átlényegül a létezés folyamataiba, azok meg vissza beléje, mégis van funkciója: közvetít a világok között, összeköt és elválaszt. A lírai én az alkotásban, mestersége gyakorlásában éli meg térbe és időbe vetettségének élményét.

Tóth Krisztina: Ráolvasó A cím utal a szó mágikus erejére, varázserejére ~ gyermekmondókák pl.: Ess, eső, ess.., népi

ráolvasások. A műben megidézett világ egyszerre szubjektív (haj, nyelv) és objektív (kanyar, rét, út). A világállapotra a hiány a jellemző: „levágott, elveszett”, a befejezett melléknévi ige-nevek a véglegességet rögzítik. A szubjektumot megidéző fogalmak utalnak a külsőre (haj) és a belső világra is (nyelv, beszéd). Mégis egymásba tűnik a szubjektum és objektum a hangsú-lyozott személyesség révén: a lírai én jelenléte a birt. személyjelekben és a természeti fogal-mak megszemélyesítése. E természeti fogalmak mind az út toposzhoz köthetők: kanyar, rét, út, lejtő, tehát értelmezhetjük őket az életút szakaszainak. A szövegvilág másik szócsoportja pedig mind a költői megszólaláshoz köthető: nyelv, beszéd, szó, jóslat. A lírai én csak általuk létezik, hisz a beszéd, a megszólalás erejében, a szóban, ami azonos önmagával.

Kovács András Ferenc: Fragmentum A költemény címe: töredék, befejezetlenül maradt műalkotás. Ilyen értelemben a cím össze-

foglalóan értelmezi a mű témáját, ugyanakkor összefüggést teremt a szöveg formai megol-dásaival (rendezett rendezetlenség a nyomtatási képben, írásjelek) és világképével, ember-,illetve költőképével, költészetértelmezésével. A lírai én a versnek egyszerre beszélője és meg-szólítottja. A mű elején a felszólítás és a költők, költészet megszűnéséről tett kijelentések meghökkentőek, de a további szöveg indokolja az állításokat. A lírai én egyetlen létezőnek a műalkotást tételezi, mely a kitáruló csendben és térben íródik, az időben megalkotja önma-gát, és a teljességet, a szépséget hordozza. Világunk, a mindenség ennek az egy alkotásnak végtelen változata csak. Ezért a beszélő emberfeletti vállalkozásnak tartja az írást, mert aki ilyen vállalkozásba kezd, annak „nincs irgalom”.


REFLEKTÁLÁS9. lépés: 9–10. feladat

112. oldal

10 PERC

T/9–10.


• Várady Szabolcs vallomásos írását a modul visszatekintő-refl ektáló összefoglalásának szánjuk.• Dolgozzák át a diákok a feladatra szánt időt, de a közös megbeszélés elmaradhat. • A 10. feladat hierarchikus fürtábrája a fejezet egészét igyekszik egy lehetséges rendszerbe foglalni.• Hívjuk fel a tanulók fi gyelmét a tanulmányozására, ajánljuk azt is, hogy az összehasonlító dol-

gozatba választott verseket próbálják értelmezni az összefoglaló fürtábra szerint is. Ezt tehetik a fürtábrához írt marginális jegyzetekkel is.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szintézisteremtés



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szemponttáblázat, fürtábra

9. Olvasd el Várady Szabolcs kortárs költőnk írását!

VÁRADY SZABOLCS: ARS POETICA? MELLÉBESZÉD

Megint elmúlt egy év anélkül, hogy akárcsak egyetlen sort is tudtam volna írni, verssort természe-tesen, igazi verssort – így aztán különösen kínos feladat nekem, hogy írjak valamit úgymond az ars poeticámról. Ars poetica? Mi is volna az? Az idős mester beavatja a fi atalabbakat, kezdőket a mesterség for-télyaiba. Átadja a tapasztalatát, a szakmai tudását. Egyáltalán, megmondja, milyen a jó vers. Ehhez különben is ajánlatos lenne, mondjuk, Horatiusnak lenni, sőt olyan korban is élni, amikor az ilyen szó számít, és amikor meg lehet mondani, hogy milyen a jó vers. Író, olvasó egy húron pendül. Manapság már az is bizonytalan, hogy ki a költő. Megesik, hogy aki az egyik irodalmi táborban korszakalkotó zseni, az a másik kör szemében dilettáns. Aki meg emitt poeta doctus, az amonnan nézve csak ügyes rímfaragó. Vagy ez nem is olyan szokatlan? Az ember hajlamos a maga korát tekin-teni a mélypontnak, ahonnan már nincs is hová hanyatlani tovább. Pedig hát Shakespeare-t például a „szakma”, a korabeli parnasszus („the university wits”) úgy fogadta, mint sehonnai betolakodót – hiszen nem is járt egyetemre. Vagy nálunk Babitsot, a századelő nagy irodalmi hőskorában, hányan leepigonozták – az ellenkezőjéért. Az ars poetica a magyar szóhasználatban különben már régen nem azt jelenti, amit eredetileg je-lentett. Inkább valamiféle hitvallást szokás érteni rajta, sőt újabban a költészettől függetlenül, egészen általános értelemben is használják. (Miért is ne, ha már a bankoknak is fi lozófi ájuk van?) Hogy nekem mi volna az ars poeticám, erre bizony nem tudok válaszolni. Elég baj, persze – valamirevaló költő-nek ez nem lenne szabad, hogy gondot okozzon. A költőnek ugyanis szilárd meggyőződése, hogy a


világnak égető szüksége van mindenre, amit a szelleme kitermel. Ha leszakad az ég, ő megtartja a ceruzájával. Emiatt a költők, mi tagadás, nem mindig kellemes emberek, de a legkomolyabban úgy gondolom, hogy ez a hitük nagy segítség ahhoz, hogy írni tudjanak. Tudom, ha most azt mondom, hogy hajlamos vagyok magamat nem egészen igazi költőnek tekinteni, ez kínos mórikálásnak hat. Nem is azt akarom mondani, hogy azt a keveset, amit írtam, rossznak tartom. Nem, azok a versek meg vannak rendesen csinálva, egy darabig biztosan eltartanak. Csak éppen az a hit, az nincs meg bennem, vagy nem eléggé, hogy ez fontos közérdek. Meglehet, ez az egyik oka annak, hogy olyan ritkán sikerül verset írnom.

a) Hogyan értelmezhető a cím mellébeszéd szava a szöveggel összefüggésben?

b) Írd ki a saját szavaiddal a szerző három gondolatát, amely szerinted összefüggésbe hozható a modulban olvasott más versekkel, versrészletekkel!

VÁRADY SZABOLCS GONDO-LATA

KAPCSOLHATÓ VERS(EK), RÉSZLETEK A MODULBÓL

A KAPCSOLAT KIFEJTÉSE, INDOKLÁSA

1.

2.

3.


10. Tanulmányozd az alábbi összefoglaló ábrát! Próbáld elhelyezni benne (akár több mezőbe is) az általad összehasonlító elemzésre kiválasztott verseket!


Nem vállalkozik normaadásra,problematizál,

sokféleség(kortárs)

Innovatívszándékú, újhagyományt

akar teremteni

Hagyomány-tapasztalatot

összegez,hagyomány-

követésre ösztönöz

Kapcsolódhat más tematikus verscsoportokhoz, műfajokhoz, vagy más tematikus verscsoportok, műfajok kapcsolód-

hatnak hozzá

ARS POETICA(tág, tematikus szövegcsoport gyűjtőneve)

normatív, előíró

személyesebb, vallomásosabb

SZŰKEBB ÉRTELEMBENTémája a költói mesterség, annak fogásai, a költészet-csinálás, vagyis magának a megalkotásnak a mikéntje

TÁGABB ÉRTELEMBENTémája rendkívül változatos

A költészetszerepe

(esztétikai–társadalmi)

A költő szerepe (közösségi érde-keltség, vátesz,

– személyes érdekeltség, önkifejezés)

Világ- és énfel-fogás: értelme-ző, (ön)azonos-

ságkereső, bölcseleti (pl. történelem-

vagy létbölcse-leti, létösszegző

jelleg)



• A házi dolgozat megírására adjunk legalább néhány napot, akár egy hetet. Az értékelés szem-pontjaira is hívjuk fel a tanulók fi gyelmét.

• Szedjük be és értékeljük a házi dolgozatokat, feltétlenül csatoljunk vissza. • Ha mód és idő van rá, az értékelést követően a tanulók dolgozatrészletek felolvasásával tegyék

közzé írásaikat 6-8 fős csoportokban.• Értékelés: A tanulói oldalon megadott lépések kritériumként való értelmezése szerint (a lépések

egyenként: a tanuló dolgozatában világosan megjelenik / még azonosítható / nem jelenik meg). A dolgozatok tartalmi részére a fejezet tanári oldalain megadott lehetséges válaszok adhatnak eligazítást.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : összehasonlító elemzés írása



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : házi dolgozat

11. Válassz egy ars poeticát az ebben a modulban megismertekből, és töltsd ki az előző modul végén elkezdett anyaggyűjtő táblázatod negyedik oszlopát!

12. Írj körülbelül 80 soros összehasonlító értelmezést gyűjtőmunkád alapján! Ehhez tanulmányozd alaposan az összehasonlító elemzésnek az alábbiakban megadott lehetsé-

ges lépéseit!

a) Választott verseid alapján adj címet írásodnak (vagyis gondold meg, miről fogsz írni, mire vállal-kozol).

b) A bevezetésedben:

– Értelmezd röviden a témát, és mutasd be azokat a műveket, amelyeket a dolgozatodban össze-hasonlítasz!

– Indokold néhány mondattal választásodat! – Válassz ki és ígérj meg néhány (3-4) szempontot, amelyeket a versekben következetesen vizsgálsz!

c) A tárgyalásodban:

– Haladj szempontonként, mutasd be vizsgálódásaid eredményét (hasonlóságok, különbségek)! – Állításaidat magyarázd meg, igazold a versekből vett idézetekkel, példákkal, illetve hozzájuk

fűzött értelmezéseiddel!


115. oldalT/11–12.

Összehasonlító dolgozat írása

A feladat az 5. modul 8. feladatának (anyaggyűjtés) folytatása



– Ügyelj arra, hogy a választott szempontok logikusan kövessék egymást, és ezt fogalmazásod is tegye láthatóvá (átvezetések)!

– Egy-egy szempontról való gondolkodásod (bekezdés) lezárásaként írj részösszegző mondatot, tégy következtető megállapítást!

d) A befejezésedben: – Térj vissza a bevezetésedben megígértekhez: foglald össze vizsgálódásod egészének

eredményét! – Kísérelj meg következtetéseket levonni arról, mit őriztek meg és miben változtak a különböző

korokban írt ars poeticák! – Formálj véleményt arról, miért érdekesek, fontosak, elgondolkodásra érdemesek az ars poeticák!

e) Készítsd el dolgozatod tisztázatát, ellenőrizd fogalmazásod stílusát és a helyesírásodat is!

szövegértés a 9-5 tanár javitott - magyartanárok egyesülete...

Documents