szövegértés a 12-11 tanár - magyartanárok egyesülete · az alábbiakban Örkény istván egy...

Tanári útmutató

S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S

11

A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program

(Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült.

S Z A K M A I V E Z E T Õ K P Á L A K Á R O LY S Z A K M A I I G A ZG AT Ó

P U S K Á S A U R É L F E J L E S Z T É S I I G A ZG AT Ó H E LY E T T E S

R Á P L I G Y Ö RG Y I , A P RO G R A M F E J L E S Z T É S I K Ö Z P O N T V E Z E TŐ J E

F E J L E S Z T É S I P RO G R A M V E Z E T Ő K O R Á N Y I M A R G I T

V E Z E T Ő V E Z E T Õ K A R AT Ó L Á S Z L Ó

K Á L M Á N L Á S Z L Ó

S Z A K M A I B I ZOT T S Á G B Ó K AY A N TA L E L N Ö K

B Á N R É T I ZO LT Á N

C S E R H A L M I Z S U Z S A

G Y Õ R I J Á N O S

S C H E I N G Á B O R

A L K OT Ó S Z E R K E S Z T Ő M U R Á N Y I Y V E T T

S Z A K M A I L E K TO RO K A S Z A K M A I B I ZOT T S Á G TAG J A I

PE T H Ő N É N AG Y C S I L L A

F E L E L Ő S S Z E R K E S Z T Ő N AG Y M I L Á N

T I P O G R Á F I A B Á R D J O H A N N A

© S U L I N OVA K H T.

© M U R Á N Y I Y V E T T

A KIADVÁNY INGYENES, KIZÁRÓLAG ZÁRT KÖRBEN,

KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLLAL HASZNÁLHATÓ.

KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET.

MÁSOLÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS!

KIADJA AZ EDUCATIO TÁRSADALMI SZOLGÁLTATÓ KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG

1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37.

A KIADÁSÉRT FELEL: KEREKES GÁBOR ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ

NYOMDAI MUNKÁK: PÁTRIA NYOMDA ZRT., 2008

E G Y M O D E R N M A G Y A R D R Á M A

Ö R K É N Y I S T V Á N :T Ó T É K

F e j l e s z t ő

Liebhardt Zsolt

Tanári útmutató

T A R T A L O M

E G Y M O D E R N M A G Y A R D R Á M A

Ö R K É N Y I S T V Á N : T Ó T É K

5 N É V J E G Y

8 E G Y M O D E R N M AG YA R D R Á M A

Ö R K É N Y I S T V Á N : T Ó T É K

NÉVJEGY

12. ÉVFOLYAM 11. FEJEZETEGY MODERN MAGYAR DRÁMA – ÖRKÉNY ISTVÁN: TÓTÉK

Fejlesztő: Liebhardt Zsolt

A FEJEZET CÉLJA Örkény István Tóték című drámájának értelmezésével benyomások szerzése a modern magyar drámáról. Elsősorban arról, hogy a magyar dráma az 1960-as évektől kísérelte meg a felzárkózást a valóságutánzás elvével leszámoló európai színjátszáshoz. Ugyanakkor a modernség második szakaszában is megőrizte azt a hitet, hogy a világnak létezik egy ideális, szimbolikus rendje, amihez viszonyítva bizonyul a drámavilág képtelennek, torznak, vigasztalannak, nevetségesnek vagy tragikusnak.

KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI FÓKUSZOK

Tematikus fókusz:Szituáció, hatalom, motiváció és cselekvés Örkény István Tóték c. drámájában. A manipuláció pszichológiai eszközei.

Poétikai fókusz:A naturalista valóságelv fellazulása, a közép-európai groteszk és az abszurd.

Szövegértési fókusz:Drámainterpretációs stratégiák alkalmazása, differenciált, kritikus viszonyulás.

Szövegalkotási fókusz:Rövidebb, kritikai attitűdöt igénylő szövegek megalkotása.

A FEJEZETBEN LÉVŐ MODULOK CÍME, AJÁNLOTT ÓRASZÁ-MA ÉS SZÖVEGBÁ-ZISA

3 óraÖrkény István: Tóték

AJÁNLOTT KOROSZTÁLY

12. évfolyam (17–18 évesek)

ELŐZŐ ÉS KÖVETŐ FEJEZET

Irányok és művek a modern és késő modern magyar lírábólIrányok és művek a közelmúlt magyar epikájából és lírájából

TANTERVI MODUL-KAPCSOLÓDÁSI PONTOK

9. évfolyam 4. fejezet10. évfolyam 5. fejezet 5–6. modul11. évfolyam 6. fejezet 3. modul (Beckett)12. évfolyam 6. fejezet (Beckett: Godot-ra várva)

KERESZTTANTERVI KAPCSOLÓDÁS

Történelem, fi lmművészet, pszichológia

6 S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S • 1 2 . É V F O L Y A M

NAT • A művek műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása.

• Művek közötti kapcsolatok (kontextuális és intertextuális) felismerése, értelme-zése.

• Művészeti ágak eszközei közötti kapcsolat – hipertextualitás – felismerése.• Értékek, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése.• Önálló vázlat- és jegyzetkészítés.• Érvelés, önrefl exióra és önkorrekcióra való törekvés. • Önbecsülésen és mások megbecsülésén alapuló együttműködés csoportos be-

szélgetésben, vitában, az eltérő vélemény fi gyelmes és türelmes meghallgatása, tisztelete, adott esetben tömör reprodukciója; saját vélemény megvédése vagy korrekciója.

• A különböző olvasott vélemények összevetése, a különbségek és hasonlóságok felismerése, értelmezése és kritikája szóban és írásban.

KÖVETELMÉNYEK → A tanulónak legyen szövegismereten, olvasói-értelmezői tapasztalaton alapuló, átfogó ismerete Örkény drámájáról.

→ Ismerje és szövegben ismerje fel az együttműködési alapelveket vagy azok megsértését, önálló megfi gyelés alapján tudjon drámai helyzetet, cselekményt, párbeszédet elemezni.

→ Legyen képes a korábban tanultak adaptív alkalmazására, értse a groteszk és abszurd konkrét drámabeli vonatkozásait, a nyugati abszurdtól eltérő vonásait.

→ Legyen képes a műben megjelenő kérdéseket és válaszokat árnyaltan, alterna-tív megközelítésekkel értelmezni.

→ Legyen képes az olvasott szövegekkel kapcsolatban kérdéseket feltenni, véle-ményt, udvarias kritikát formálni.

→ Törekedjen együttműködésre, gyakorolja az empátiát és a toleranciát.→ Szóbeli megnyilatkozásaiban törekedjék határozottságra, világosságra, tartal-

masságra.

ÉRTÉKELÉS Folyamati:A prezentációk értékelése, a megértést szondázó mintavétel a házi feladatokból.

Kimeneti:Egy választható feladat beadása.

MÓDSZERTANI AJÁNLÁS

A fejezet az együttműködésen alapuló tanulást (pármunka, csoportmunka) ré-szesíti előnyben, fi gyelmet fordít a differenciálásra a fejlesztésben. Módszer- és eljáráskészlete az interaktív és refl ektív tanulásra épül.

N É V J E G Y 7

TÁMOGATÓ-RENDSZER, SZAKIRODALOM

BÁRDOSSY Ildikó – DUDÁS Margit – PETHŐNÉ NAGY Csilla – PRISKINNÉ RIZ-NER Erika: A kritikai gondolkodás fejlesztése. PTE, 2002

PETHŐNÉ NAGY Csilla: Módszertani kézikönyv – befogadásközpontú és kompe-tenciafejlesztő irodalomtanítás. Korona Kiadó, 2005

PETHŐNÉ NAGY Csilla: Irodalomkönyv 12. Korona Kiadó, 2004KULCSÁR SZABÓ Ernő: A magyar irodalom története, 1945–1991-ig. Argumen-

tum Kiadó, 1993BALASSA PÉTER: A részvét grimaszai = Örkény István emlékkönyv. Szerk.: Fráter

Zoltán, Radnóti Zsuzsa. Bp., Pesti Szalon, 1995 BÉCSY TAMÁS: „E kor nekünk szülőnk és megölőnk” (Az önismeret kérdései Ör-

kény István drámáiban). Tankönyvkiadó, Bp., 1987FÖLDES ANNA: Örkény a színpadon. Palatinus, Bp., 2006P. MÜLLER PÉTER: A groteszk dramaturgiája. Magvető Könyvkiadó, Bp., 1990RADNÓTI ZSUZSA: Lázadó dramaturgiák. Drámaíróportrék. Palatinus, Bp., 2003TARJÁN TAMÁS: Örkény István Tóték. Talentum műelemzések. Akkord Kiadó, Bp.,

1998

SZÖVEGFORRÁSOK Örkény István: Drámák. Palatinus Kiadó, Bp., 2004

RÁHANGOLÓDÁS1. lépés: 1–2. feladat

5. oldal

10+5 PERC

T/1–2.

11. EGY MODERN MAGYAR DRÁMA ÖRKÉNY ISTVÁN: TÓTÉK3 óra

Taná r i in s t rukc iók

A fejezet sikeres teljesítésének feltétele a dráma elolvasása. Erre legalább egy héttel korábban hívjuk fel a tanulók fi gyelmét. Tanulópáronként legalább 1 szövegpéldány szükséges.Az 1. feladat célja, hogy a dráma két, minőségében ellentétes és jellegzetes helyzetét hasonlítsuk össze a tanulók saját példáinak segítségével. Alakítsunk négyfős heterogén csoportokat. A cso-porton belül az egyik páros az A), a másik a B) feladatelemmel dolgozzon. Néhány perc megbe-szélés és ötletelés után a két páros ossza meg egymással gondolkodása eredményét. Szánjunk néhány percet közös megbeszélésre, például névlánccal hallgassunk meg 2-3 csoportösszegzést. Beszéljük meg azt is, hogy milyen közös vonásokat lehet felfedezni a kétféleképpen elképzelt helyzetek között, illetve miért képtelen, abszurd a második Örkény-részlet jelenete.A 2. feladat célja, hogy a tanulók a mi tetszett a legjobban a drámában/mi nem tetszett a drámá-ban kérdéseken gondolkodva felelevenítsék magukban a dráma világát, illetve elsődleges olvasói tapasztalataik alapján szubjektív véleményeket alkotva kiemeljék, megvitassák a számukra fontos jeleneteket. A tanár egy-egy tollat felemelve kérdezzen rá a véleményekre.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: analógiás gondolkodás, adaptivitás, beszédkészség, kri-tikai gondolkodás, elsődleges olvasói refl exiók előhívása

Cé l c s op or t – d i f fe renc iá l á s: az egész osztály

Munka fo rmák: csoport, pár

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: kettéosztott napló, tollak középen

A 20. századi magyar irodalomban a műnemek szerkezetét tekintve a dráma támaszkodhatott a legkevésbé jelentős előzményekre. A drámapoétika húszas–harmincas évekbeli európai változásai, mint az élményi tapasztalat illúzióját leromboló epikus látásmód, a test, a mozgás, a gesztus jelen-téslehetőségeit is kihasználó-felerősítő játéknyelv vagy a jelzésszerű, jelképes díszletezés a 20. század első felében alig érintették meg a magyar drámairodalmat. A második világháborút követő időszak irodalmi sematizmusában a dráma a magyar színjátszástól is idegen, történetileg elavult mintákat követett, melyben még a baloldali avantgárd színjátszás (Brecht) korszerűbb elemei sem jelenhettek meg. A magyar dráma alakulástörténetében az 1960-as évektől nyílt esély arra, hogy megkísérelje a felzárkózást a valóságutánzás elvével leszámoló európai színjátszáshoz. Ennek a folyamatnak egyik

•

•

•

Ö R K É N Y I S T V Á N : T Ó T É K 9

iránya az Örkény István, Mészöly Miklós, Szakonyi Károly és Csurka István műveivel fémjelezhető groteszk, illetve abszurd. A magyar dráma ugyanakkor az 1980-as évekig megőrizte a biztos érték-távlatok felismertetésének igényét. Azt a hitet, hogy a világnak létezik egy ideális, szimbolikus rendje, amihez viszonyítva bizonyul a drámavilág képtelennek, torznak, vigasztalannak, nevetségesnek vagy tragikusnak. (Kulcsár Szabó Ernő nyomán)

Ebben a háromórás fejezetben Örkény István Tóték című drámáját olvassuk és értelmezzük. A dráma vizsgálatát az abszurd és a groteszk kontextusában való elhelyezésével kezdjük, majd a drámai szituáció, a szereplők, a szereplői viszonyok, viszonyváltások feltérképezésével folytatjuk, és a szereplők motivációinak és tudásának vizsgálatával zárjuk.

1. Helyzeteink

a) Olvassátok el és értelmezzétek az alábbi szituációt, majd találjatok ki egy párszituációt, ami vele-tek vagy ismerősötökkel megtörtént!

A) párosok Írjátok le, mi a jó ebben a helyzetben, miért érzi jól magát Tót, illetve a saját példátok szerep-

lője!

RÉSZLET SAJÁT SZITUÁCIÓ

MARISKA Későn van… Nem vagy álmos?TÓT Érdekes. Most nem. Inkább nagyon jól érzem magam... Sóhajt egy jólesőt.Menj egy kicsit odébb, kislányom.ÁGIKA Nyújtózkodni akar az apu?

Helyet csinálnak.

TÓT élvezettel megropogtatja a csontjait,aztán. Jaj, anyám, anyám,szegény jó anyám…

B) párosok Írjátok le, mi a kellemetlen ebben a helyzetben, miért érzi rosszul magát Tót, illetve a saját példá-

tok szereplője!

RÉSZLET SAJÁT SZITUÁCIÓ

TÓT Hogy én ezt… Hirtelen kitör, felpattan,a csipogót a két markába veszi,mintha össze akarná roppantani.Ezt a… ezt a… ezt a..MARISKA fölsikolt. Mit csinálsz ott?TÓT megrázkódik, észbe kap.

1 0 S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S • 1 2 . É V F O L Y A M

JELENTÉSTEREMTÉS2. lépés: 3–6. feladat

6. oldal

30 PERC

T/3–6.

Irtózva ránézz a zseblámpára,aztán a többiekre, akik egytől egyig mosolyogva biztatják. Nagyot nyög,leteszi a lámpát maga elé.MARISKA szelíden odalép, érzi,hogy a férje végleg megtört,megfogja a lámpát. No nyisd ki szépen…TÓT engedelmesen kinyitja száját,Mariska óvatosan beleteszi a zseblámpát,összecsukja férje száját, megsimogatja,és megcsókolja az arcát.

b) Egy-egy A) és B) páros üljön össze! Vessétek össze és beszéljétek meg a helyzeteket!

c) Miért mondhatjuk a B) párosok által olvasott Örkény-jelenetre, hogy groteszk vagy abszurd?

2. Elsődleges olvasói refl exiók Mondd el csoportod tagjainak, mi tetszett legjobban és mi tetszett legkevésbé neked ebben a

drámában!

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK:pár- és csoportfüggő


A feladatok célja a dráma értelmezési keretének megteremtése.Először az előző feladatból továbblépve, a diákok előzetes tudását segítségül hívva körüljárjuk az abszurd, illetve a groteszk fogalmát, majd pedig ennek módosulását Örkénynél egy vele készített interjúrészlet alapján. Ez után a mű Levél a nézőhöz című előszavában megvizsgáljuk azt, hogy a szerző maga hogyan vélekedik e fogalmakról, drámájának a helyét hogyan jelöli ki e fogalmak mentén. Ezt megvizs-gálandó az előszóban megemlített Camus Sziszüphosz mítoszának gondolatait összevetjük Örké-nyéivel.Ezek után a P. Müller Péter tanulmányából vett részletek alapján megvizsgáljuk, mennyiben tér el az örkényi gondolatmenet az abszurd klasszikusaiétól.

••

•

•

Ö R K É N Y I S T V Á N : T Ó T É K 1 1

Maradjanak az előző feladatban alakult négyfős csoportok. A szemponttáblázathoz mindenki olvassa el mindhárom szöveget, majd egy sorral, szemponttal egy csoport foglalkozzon.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: tudásmozgósítás, fi gyelemösszpontosítás, összehason-lítás, konklúzió, kritikai gondolkodás


Munka fo rmák: 3. frontális, 4. páros vagy frontális, 5/c) mozaikos csoportmunka, 5/d) prezen-táció, 5/e)–f) frontális, 6/a) csoport, 6/b) frontális

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: tanári kalauz, szemponttáblázat

3. Az abszurd

a) Milyen helyzetekre használjuk a hétköznapokban az abszurd kifejezést?

b) Meglévő tudásotok mozgósításával készítsetek listát! Mi jellemzi az abszurd dráma világát? Mi jellemző például e művek tér- és időviszonyaira, cselekményére, szereplőire?

4. Interjúrészlet Az alábbiakban Örkény István egy interjúrészletét olvashatjátok. Az előző feladat során mozgósított tudásotokat is felhasználva, a kérdések segítségével vizsgáljá-

tok meg, hogyan módosítja Örkény az abszurd fogalmát és értelmezését!

„Beckettet nagyon sokra becsülöm (…), de a világban létező abszurditást nem egészen úgy látom, ahogy Beckett vagy az abszurd irodalom művelői Nyugaton. (…) [A]z élet abszurd jelenségeiből nem azt a következtetést vonom le, hogy az élet abszurd, reménytelen és kibírhatatlan. Meglehetősen sok abszurd, reménytelen, kibírhatatlan helyzetben voltam már, és talán ezért nem a teória felől kö-zeledem ehhez a kérdéshez, mindig megtalálom a parányi fénysugarat, amiért tovább érdemes élni. Egyszer már leírtam, hogy a mi emberi életünk egyetlen reménye, egyetlen kiútja a cselekvés. Hiszek az emberben, általában hiszek a cselekvés életmentő voltában, noha jól tudom, hogy egyéni életünk tragédiába torkollik, hiszen biológiailag erre vagyunk ítélve. A hiábavaló cselekvésben is hiszek, mert szubjektíve még ez is ad nekünk valamit; és itt azonos nevezőn vagyok írókkal. Camus írja a Sziszüp-hosz mítoszában, hogy van egy perc, amikor Sziszüphoszt boldognak kell képzelnünk.”

a) Miben vélekedik Örkény döntően másként, mint az általa megemlített Beckett és az abszurd nyugati művelői?

b) Milyen tapasztalatban gyökerezik ez a másként vélekedés?

c) Milyen következményei vannak annak, hogy Örkény nem az elvont absztrakció szintjén közele-dik az abszurditáshoz, az abszurdhoz?

5. Sziszüphosz A dráma előtt egy Levél a nézőhöz című előszó található.

a) Mi a szerepe az előszónak általában?

•


b) Örkény István Levél a nézőhöz című előszavában megidézi és átértelmezi Albert Camus (1913–1960) francia egzisztencialista fi lozófus, író Sziszüphosz mítosza című esszéjét. Olvassátok el az alábbiakban a mitológiai Sziszüphosz történetének összefoglalását, Camus mítoszfeldolgozásának részleteit, valamint az előszó kiemelt részeit!

(1) Sziszüphosz mítosza

Sziszüphoszt, Aiolosz fi át, Korinthosz alapítóját a görög mitológia a világ legagyafúrtabb emberének tartotta, akinek sikerült kijátszania az olümposziakat is. Zeusz haragját azzal vonta magára, hogy elárulta az egyik folyóistennek: látta, amint Zeusz elrabolta a lányát, s a rejtekhelyet is megmutat-ta. Cserébe soha ki nem apadó forrást kért a folyóistentől Korinthosz akropoliszára. Zeusz elküldte Thanatoszt, a halál fekete istenét, hogy vigye le Sziszüphoszt az alvilágba, de a dolog visszájára for-dult: az agyafúrt halandó vetette fogságba Thanatoszt. Az istenek összefogtak ellene, így végül lelke mégiscsak az árnyak birodalmába került. Ekkor ékesszólásával meggyőzte Hádészt, az alvilág urát, hogy engedje őt vissza a földre, amíg ellátja a felesége baját. (Előzőleg ugyanis az asszonynak ravasz módon meghagyta, hogy halála esetén testét ne égessék el, és a temetési áldozatot ne mutassák be – így Hádész hiába fogja várni az előírt adományokat.) Miután Sziszüphosz megkapta az engedélyt, visszament a földre, és ott is maradt. Ekkor Zeusz végképp türelmét vesztette, kegyetlen büntetést mért rá. Az alvilágban az idők végezetéig egy magas hegyre egy sziklát kellett felgörgetnie, amely még a csúcs elérése előtt visszazuhant, így a munkát újra és újra elölről kellett kezdenie.

(A Képes mitológiai enciklopédia nyomán)

(2) Albert Camus: Sziszüphosz mítosza – részletek

Értjük már, hogy Sziszüphosz abszurd hős. Azzá teszi szenvedélye, szenvedése. Megveti az istene-ket, gyűlöli a halált, szenvedélyesen szereti az életet, ezzel érdemelte ki elmondhatatlan büntetését; egész lényével a semmit teljesíti be. (…) Sziszüphosz pokolbeli életéről nem szól a monda. A mítoszok arra valók, hogy megmozgassák a képzeletet. Itt csak azt látjuk, hogy megfeszül a test, fölemeli a hatalmas követ és görgeti, görgeti fölfelé százszor is ugyanarra a hegyre: látjuk az eltorzult vonásokat, a kőhöz nyomódó arcot, az agyagos, pattanásig feszülő kart, a földet markoló kéz emberi bizonyos-ságát. A mennybolt nélküli térrel és a mélység nélküli idővel mérhető mérhetetlen erőfeszítés után ott a cél. Sziszüphosz nézi a követ, amint görög lefelé, amaz alantas világ felé, ahonnan majd vissza kell hoznia a csúcsra. Elindul lefelé.

Ekkor kezd érdekelni engem Sziszüphosz, a visszatérés, a szünet közben. A kővel küzdő, kőnek feszülő arc maga is kő. Látom, amint súlyos, de egyenletes léptekkel halad saját sorsa felé. Ez a bal-sors bizonyosságával folyton visszatérő, lélegzetvételnyi idő az öntudat órája. Mikor elindul lefelé a csúcsról, s mind közelebb jut az istenek nyomorúságos hajlékához, minden pillanatban fölötte áll a sorsának. Erősebb, mint a sziklája.

Ez a mítosz azért tragikus, mert tudatos a hőse. Hová is lenne a gyötrelem, ha minden lépésnél a siker reménye támogatná? (…) Sziszüphosz, az istenek tehetetlen és lázadó proletárja teljes mély-ségében látja sorsa nyomorúságát: ezen gondolkozik, miközben lefelé halad. A tisztánlátás adatott neki, számára ez a győzelem. Nincs sors, melyet le ne győzne a megvetés. (…)

Ha van is személyes sors, legfeljebb olyan, melyet végzetesnek és megvetésre méltónak ítél. Egyéb-iránt tudja, hogy ő rendelkezik saját életével. (…)

Ott hagyom Sziszüphoszt a hegy lábánál! Minden ember megtalálja a maga terhét. De Sziszü-phosz a felsőbbrendű hűségre tanít, mely isteneket tagad és sziklákat emel. Ő is úgy ítéli, hogy min-den jól van. A gazdátlanná vált világ neki se meddő, se kicsi. A kő minden egyes darabja, a sötétlő


hegy minden egyes ércszilánkja külön kis világ számára. A csúcsokért vívott küzdelem maga is betölt-heti az ember szívét. Boldognak kell képzelnünk Sziszüphoszt.

(Fordította: Vargyas Zoltán)

(3) Örkény István: Levél a nézőhöz (részlet)

(…) Én is sokszor gondolok Sziszüphoszra, különösen azóta, amióta megéltem a háborút, és megjár-tam a frontot. Odáig azonban csak a sorsával küzdő ember jelképét láttam benne, s ezt úgy értel-meztem, hogy a halál: a nehézkedési erő. A háború azonban, életem és gondolkozásom sorsforduló-ja, sok mindenre megtanított. Arra is, hogy a magyar sors mindig tele volt sziszüphoszi helyzetekkel, korszakokkal, évszázadokkal, de annyira talán még soha, mint ebben a háborúban. (…)

De én, az én Sziszüphoszomat egészen másként látom. Például, egészen más helyzetben. Nem a csúcsról lefelé indultában, mint Camus; én mindig a síkságon láttam, amikor a sziklának feszülve, görgetni kezdi felfelé.

Mit gondol ő akkor? Azt, hogy mire van ő ítélve, tudja. Gyötrődése hiábavaló, a szikla legurul majd, és újra meg újra legurul, az idők végeiglen. Ezt ő tudja, de hiába tudja. Az ember nem csak tapasztalat. Az esze ugyan azt mondja, hogy minden hiába, de ösztönei nem hallgatnak az észre. (Ők azt mondják, hogy ez lesz az utolsó erőfeszítése, Sziszüphosz pedig bizakodva vág neki a meredély-nek, újra meg újra, mindig csalódva, de mindig új erőre kapva.) Abban a paradoxonban élünk, hogy csak értelmünk veszi számba a ránk váró végzetet. Életösztönünk mást mond. Néha amannak szava győz, néha emezé. Ha a belátás, akkor az én Sziszüphoszom is szomorú, de ha az életösztön hangja az erősebb, akkor az én Sziszüphoszomnak is öröm tölti el a szívét. (…)

Tót Lajos persze nem volt Korintosz királya, hanem csak egy községi tűzoltó egy hegyvidéki köz-ségben. Ennélfogva sohasem sértette meg az isteneket. Hát akkor mi volt a bűne? Talán nem is volt bűne, legföljebb az, hogy abban a korban élt, amikor csupán egy választás volt: vagy lázadónak, vagy Sziszüphosznak lehetett csak lenni.

A történelem sokféleképpen ismétli önmagát. Nem egy ilyen kor volt, sok tehát a Tótunk. Ha egy népet beletörődni tanít a sors, persze nehéz bűnösnek bélyegezni azt, aki a végkimerültségig folytatja a beletörődést. Még nehezebb elítélni éppen ezt a tűzoltót, hiszen eljön a perc, amikor azt mondja: nincs tovább – és maga zúdítja le a sziklát a völgybe.

Igaz, a percet nem jól választotta meg: lázadása már hiábavaló, elkésett, esztelen. De ebben is miért ő a hibás? Vannak boldog népek: ők a jókor lázadók. Mi a nem jókor lázadók fajtája vagyunk.

Ha igaz, hogy életünk a remény és a reménytelenség ingajátéka, akkor maga a létezés nem ab-szurd, csak azzá válhatik, bizonyos helyzetekben, korszakokban, időpontokban. Amikor már remény-telenül cselekszünk, akkor az a cselekvés abszurd. Én azt vallom – és ezt példázza a Tóték –, hogy az ember egyetlen kiútja a tett. Ezért „hagyom” gyilkolni is Tótot, pedig az a gyilkosság akkor már fölösleges és esztelen. Ilyen értelemben, a reménytelenség állapotában, Tót Lajos valóban „abszurd hőssé lesz”.

c) Az olvasottak és a dráma ismeretében hasonlítsátok össze a megadott szempontok mentén az eredeti mítoszt, Camus és Örkény Sziszüphosz-értelmezését (ezen belül a drámában megjelenő, illetve az előszóban megjelenő képet, amely nem feltétlenül azonos)!


SZEMPONTA GÖRÖG MÍTOSZ

CAMUS-ESSZÉTÓTÉK C. DRÁMA

MIT MOND ERRŐL ÖRKÉNY

AZ ELŐSZÓ-BAN?

KI SZISZÜPHOSZ?

HOL, MILYEN

HELYZETBEN LÁT-

JA A TÖRTÉNET/AZ

ÉRTELMEZŐ

A HŐSÉT?

ÍTÉLET ALATT

ÁLL-E VAGY SEM?

MILYEN NYELVET/

KÓDOT HASZNÁL

A TÖRTÉNET?

MIT PÉLDÁZ

A SORSA?

MIÉRT NEVEZHE-

TŐ/NEM NEVEZ-

HETŐ ABSZURD

HŐSNEK?

d) Foglaljátok össze csoportotok kutatásának eredményét és hogy mit gondoltok Örkény előszavá-nak Camus-hivatkozásairól!

e) Mit tart Örkény István gondolkozása egyik legfontosabb fordulópontjának és miért?

f) „Mi a nem jókor lázadók fajtája vagyunk” – Mi a jelentősége ennek a szempontváltásnak a szöveg-ben (Örkény eddig vagy E/1. személyben, vagy E/3. személyben szólt)?

Milyen retorikai hatást ér el, hogyan módosíthatja ez a dráma befogadását?

6. Az abszurd és a groteszk Olvassátok el P. Müller Péter megállapításait az abszurd, a groteszk és Örkény drámáinak össze-

függéséről!

Az örkényi világkép drámáinak szemléletmódja legelőször is abban különbözik az ún. abszurd drámákéitól, hogy ezekben a világirodalmi darabokban – többek között – az identitáshiány mint befejezett tény jelenik meg, és e művek hősei – bár megélik az önazonosságuk hiányának vagy elvesztésének a tényét – a puszta átélésen, tudomásulvételen túl nem tesznek kísérletet helyzetük megváltoztatására. Örkény valamennyi drámáját ezzel szemben az jellemzi, hogy e művek köz-ponti fi gurái – akár önmaguknak köszönhetik, akár a környezetük (egy külső erő) fosztja meg őket énjük egy részétől vagy egészétől – minden esetben törekszenek a világ átalakítására, azaz drámai értelemben cselekszenek…


Az abszurd szerzők, akiknek drámáiban már-már nyoma sincs semmiféle nemzeti jellegnek, s a történelem itt és most is csak rendkívül áttételesen van jelen, műveikkel a különlegesség szférájából az általános felé közelítenek (ezzel kapcsolatban áll drámáik allegorikussága is), Örkénynél viszont mindig megtalálható és egyben központi jelentőségű is a szituáció történelmi-társadalmi motivált-sága, hitele. Örkény a szituáció alapjául szolgáló élettényeket a valóság életanyagából organikusan bontakoztatja ki. Ezt a hitelt igazolja drámáinak leggyakrabban említett nemzeti jellege. (…)

Az ABSZURDban felmutatott valóság (és nem a valóságban felmutatott abszurditás) talán első pillantásra puszta szójátéknak tetszhet, ám itt alapvető szemléleti különbségről van szó. A folyamat iránya s a végpont, az a szemléleti egész, ami Örkény drámáiban megformálódik, a hangsúlyt a valóságra, a realitásra teszi, bármilyen megbillenthetetlenül egyensúlyoz is a valóság és abszurditás, realitás és irrealitás között.

Ezek a drámák minden esetben megteremtenek egy teljes, nem redukált, koherens világot, amely bemutatásmódjában GROTESZKsége mellett is inkább valószerű, mint abszurd.

a) A szöveg elolvasása után T-táblázat segítségével gyűjtsétek ki, a tanulmányrészlet szerint miben különbözik az abszurd dráma és az örkényi dráma!

ABSZURD DRÁMA ÖRKÉNY DRÁMÁI

b) Mi az a lényegi jellemző, ami alapján Örkény István drámáit nem tekintjük az abszurd tiszta kép-viselőinek?

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK T/3.

Osztályfüggő, de elsősorban a Beckett Godot-ra várva c. drámájának értelmezése során megbe-szélt, megértett tudás mozgósítását, aktivizálását várjuk.

T/4.

a) Örkény szerint a tény, hogy az emberi élet tele van abszurd jelenségekkel, helyzetekkel, még nem enged arra következtetni, hogy az élet maga abszurd, tehát kilátástalan vagy reményte-len lenne ↔ nyugat-európai abszurd.

b) Örkény nem egy elméleti alapvetésből (pl. egzisztencialista fi lozófi ai elvekből) indul ki, ha-nem saját élettapasztalatából, amelynek meghatározó jellemzője a remény, az életigenlés.

c) Az emberi élet tragikumát nem annak értelmetlen voltában, hanem végességében, a halállal való lezártságában látja („egyéni életünk tragédiába torkollik, hiszen biológiailag erre va-gyunk ítélve”). Így nem is tagadja meg az embertől a cselekvésnek és a cselekvés értelmes voltának lehetőségét.

T/5.

a) Az előszavakban a szerzők általában a keletkezési körülményekre hivatkozva a befogadást, az értelmezést próbálják befolyásolni, úgy, hogy az általuk fontosnak tartott motívumokra irányítják az olvasói fi gyelmet.


c)

SZEMPONTA GÖRÖG MÍTOSZ

CAMUS-ESSZÉTÓTÉK C. DRÁMA

MIT MOND ERRŐL ÖRKÉNY AZ ELŐSZÓBAN?

KI SZISZÜPHOSZ? Mitológiai alak, Korinthosz királya.

Egy újraértelme-zett mitológiai alak, allegorikusan az ember kép-mása.

A drámában egy Tót nevű hét-köznapi ember szerepel, tűzoltó-parancsnok.

Tót Lajost Camus (át)értelmezésével Sziszüphosszal azonosítja.

HOL, MILYEN

HELYZETBEN LÁT-

JA A TÖRTÉNET/

AZ ÉRTELMEZŐ A

HŐSÉT?

Teljes sorsát (földi világban, alvilág-ban) látja.

A lefelé görgő követ nézve, maga is lefelé haladtá-ban, az erőfeszí-tés szünetében, amikor saját sorsán meditálhat (tudatos hős).

Magyarországon,Mátraszentannán, egy kis üdülőfalu-ban.

A síkságon, ami-kor a sziklának feszülve görgetni kezdi felfelé, az ésszerűség és az életösztön kettős-ségében.

ÍTÉLET ALATT

ÁLL-E

VAGY SEM?

Igen, alvilági sorsa az istenek bünte-tése.

Nem lényeges. Camus Sziszüpho-sza úgy ítéli, hogy minden jól van, saját ügyévé, em-beri üggyé teszi a sorsot.

Nem. Sorsát a dráma világában konkrét (törté-nelmi-kulturális) helyzet, a kor, a véletlen (levél) alakítja.

Talán nem is volt bűne. Abban a korban élt, amikor csupán e közül lehetett választa-ni: vagy lázadó-nak lenni, vagy Sziszüphosznak lenni.Sohasem sértette meg az isteneket.

MILYEN NYELVET/

KÓDOT HASZNÁL

A TÖRTÉNET?

mitologikus mitologikus, meta-forikus (parabola-szerű)

reális, hétköznapi Tót Lajos (…) csak egy községi tűzol-tó egy hegyvidéki községben.

MIT PÉLDÁZ A

SORSA?Az emberi gőg (hübrisz) isteni büntetést von maga után.

Az ember tuda-tos sorsvállalását – egyetemes létparabola.

Nem egyetemes érvényű példázat, történelmi hely-zethez köthető.

Mi a nem jókor lázadók fajtája vagyunk.Az ember egyet-len kiútja a tett.

MIÉRT NEVEZHE-

TŐ/NEM NEVEZ-

HETŐ ABSZURD

HŐSNEK?

Mítoszi hős, sorsa paradigmatikus.

Abszurd hős: láza-dása egyben saját sorsának vállalása (ezért kell boldog-nak képzelnünk őt) → lételméleti jelleg.

Nem biztos, hogy abszurd hős, láza-dása nem feltét-lenül képtelen, és nem tudatos.

Ilyen értelemben, a reménytelenség állapotában Tót Lajos valóban „ab-szurd hőssé lesz”.

Ö R K É N Y I S T V Á N : T Ó T É K 17

d) Örkény mintegy „ráhúzza” a világirodalomban nála sokkal elismertebb Camus elbeszélé-sének viszonyait a maga művére. Ugyanakkor a két mű más-más nyelven beszél. Camus története mitologikus-metaforikus nyelvet használ, míg Örkény drámája egy konkrét törté-neti-kulturális környezetben játszódik, és annak reális nyelvével él. A Tóték értelmezésének alapjává teszi Camus elbeszélésének egyetemes létparabolaként való olvasatát, miközben a Tótéknak nincs Camus művéhez hasonlóan általánosítható mondanivalója. (Örkény más mű-veihez – pl. a Vérrokonokhoz – is hajlamos volt sok szempontól félrevezető, leszűkítő előszót illeszteni.) (Schein Gábor)

e) A háborút. Azért, mert ez egy megélt abszurd helyzet volt számára.f) A szempontváltás konkréttá teszi az értelmezési keretet. Egyfelől a beszélő egy közösség, a

magyarság nevében azonosítja magát Tóttal, másfelől tudatosítja az olvasóban, hogy a dráma róla/rólunk szól.

T/6.a)

ABSZURD DRÁMA ÖRKÉNY DRÁMÁJA

Az identitáshiány állandósult helyzet, befejezett tény.

Az identitáshiány ideiglenes állapot.

Hősei nem tesznek kísérletet helyzetük megvál-toztatására.

Hősei törekszenek a világ átalakítására, drámai értelemben cselekszenek.

A történelem, egyáltalában a társadalmi idő csak áttételesen vagy egyáltalán nincs jelen, a dráma jelentéssíkjain nem jut szerephez a nemzeti jel-leg.

Központi jelentőségű a szituáció történelmi-tár-sadalmi motiváltsága, a cselekmény nemzeti jel-lege.

A különlegestől az általános felé közelítenek, al-legorikusság.

A szituációt a valóság életanyagából organikusan bontakoztatja ki.

A valóságban felmutatott abszurditás. Az abszurdban felmutatott valóság. A drámavilág groteszksége ellenére is inkább valószerű, mint abszurd.

[Redukált, nem koherens világ] – ezt eleve is-mertnek veszi P. Müller.

Teljes, nem redukált, koherens világ.

b) Épp realista vonatkozásai miatt.


3. lépés: 7–8. feladat

13. oldal

15 PERC

T/7–8.


A 7. feladat célja a drámai cselekmény ismétlő rekonstruálása.A 8. feladat célja annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy Örkény három különböző cím-változata miben módosíthatná a mű értelmezését, milyen hangsúlyeltolódásokat okozhatna a jelenetek, a szereplők, a drámavilág viszonyait illetően a végleges, Tóték címmel szemben. A különböző címekkel különböző csoportok foglalkoznak, majd a csoportmunka végén az osz-tály egésze beszélje meg a b)–c) feladatot!

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: emlékezet, szövegismeret, szövegértelmezés, logika, asszociatív készség, kreativitás, metaforikus gondolkodás


Munka fo rmák: pár (7.), csoport (8.), majd frontális megbeszélés

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: címmeditáció, pókhálóábra

7. A drámai cselekmény

a) A következőkben drámai helyszíneket sorolunk. Hogyan csoportosítanátok ezeket?

Országút, mellette fa Angol polgári család lakása (Eugene Ionesco: A kopasz énekesnő)MártaszentannaÁrokpart Elmegyógyintézet fürdőszobája (Peter Weiss: Jean Paul Marat üldöztetése és meggyilkolása, ahogy a charentoni elmegyógyintézet színjátszói előadják de Sade úr betanításában)

b) Az előző órán szerzett ismereteitek alapján miért fontos, hogy a Tóték Mátraszentannán játszó-dik?

c) Mennyi ideig tart a Tóték cselekménye?

d) Mi a jelenetek helyes sorrendje? Írjátok be a négyzetekbe!

(1) Levél Gyulának. A bocsánatkérés a harapás miatt.(2) Megérkezik az őrnagy. A hazaút, az alvás.(3) Édes otthon. Az őrnagy visszatér.(4) Az első este. A dobozolás felfedezése.(5) Tomajinál. Cipriáninál.

••


(6) A meg nem érkezett sürgöny.(7) A Postás meghozza a levelet: „Őrnagy urunk elfogadta a meghívást.”(8) A budi. A búcsú.(9) Összegyűlik a szomszédság. Tót kérései.(10) A csipogó. A szökés.

8. Címvariációk Az alábbi címek közül az első Fábri Zoltán fi lmadaptációjának a címe, a második az Örkény által

írt fi lmforgatókönyvé, a harmadik a kisregény egyik címváltozata.

(1) Isten hozta, Őrnagy úr!(2) Csönd legyen!(3) Pókék

a) Milyen képzettársításokat hívnak elő bennetek a különböző címek?

A)

B)

C)

b) Hogyan változtatnák meg a különböző címek a mű értelmezhetőségét?

c) Mit emel(né)nek ki a drámavilágból, és ez milyen hangsúlyeltolódásokat okoz(na) a jelentésben?

ISTEN HOZTA, ŐRNAGY ÚR!

CSÖND LEGYEN!

PÓKÉK



15. oldal

15 PERC

T/9–10.

Az együttműködés pszichológiája

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOKT/7.

a)–b) Valószerű és képtelen vagy jelképes helyszínek. Mártaszentanna azért fontos, mert a dráma helyszíne így konkrét, valóságosnak-valószerűnek tűnik, szemben az abszurd drámáéval.

c) Két hétig.d) A jelenetek helyes sorrendje: (7) A Postás meghozza a levelet: „Őrnagy urunk elfogadta a meghívást.” (9) Összegyűlik a szomszédság. Tót kérései. (2) Megérkezik az őrnagy. A hazaút, az alvás. (4) Az első este. A dobozolás felfedezése. (6) A meg nem érkezett sürgöny. (1) Levél Gyulának. A bocsánatkérés a harapás miatt. (10) A csipogó. A szökés. (5) Tomajinál. Cipriáninál. (8) A budi. A búcsú. (3) Édes otthon. Az őrnagy visszatér.

T/8.

csoportfüggő

Tanár i in s t rukc iók

A 9. feladat célja a kérdések megválaszolásával a drámai szituáció rögzítése.A 10. feladat célja az idézett szövegrészletek elolvasásával és a kérdések megválaszolásával Tóték és a falu viszonyának, a faluközösség motivációinak a vizsgálata. Az egyes szövegrészletekkel [A), B), C)] különböző csoportok foglalkozzanak (természetesen egy feladatra több csoport is juthat), majd a csoportmunka prezentációja után az osztály egésze be-szélje meg a feladatot.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: elemzés, kritikai gondolkodás, nyelvi érzékenység

Cé l c s op or t – d i f fe renc iá l á s: feladat szerint

Munka fo rmák: egyéni (9.), csoport (10.), frontális

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: mozaik, szemponttáblázat

••

•


9. Gyula levele A Postás meghozza a levelet: „Őrnagy urunk elfogadta a meghívást.” A levél így folytatódik: „Gondolhatják, mit jelent ez nekem!”

a) Mit gondolnak Tóték, mit jelent ez Gyulának?

b) Mit jelent ez a levél dramaturgiai szempontból a dráma egészében?

10. Mi mindent kell megtenni! Gyula levelében az is szerepel, hogy az őrnagy idegrendszere nagyon leromlott, és nem bírja a

lármát, valamint egyes szagokat. Tóték tehát még a vendég érkezése előtt megpróbálják a nyugal-mas csendet mint az egyik elsődlegesen fontos körülményt megteremteni.

a) Olvassátok el fi gyelmesen a következő részleteket a műből, majd töltsétek ki csoportotok szöveg-részéhez kapcsolódóan a táblázat megfelelő részét!

A) Tóték és a falu népe

TÓT Ezt mi úgy értelmezzük, hogy a szélzúgást, esőcseperészést és a madárhangokat nem szük-séges kiküszöbölni.

LÖRINCZKE Azokért kár is volna.TÓT Viszont, és éppen tefelőled, áthallatszik néha valamilyen kellemetlen hang…LÖRINCZKE Nem cuppogás?MARISKA Olyasmi.LÖRINCZKE Én ugyanis, ha hideg sört ittam, utána mindig cuppogok… De most vége!… Leszo-

kom a sörről!MARISKA Köszönöm, szomszéd úr.TÓT Ez szép tőled, Sándor.GIZI GÉZÁNÉ És engem miért tetszett hivatni? Én se részeg, se garázda vendéget nem szolgálok

ki. Ez nálam ki is van szögezve a legszembetűnőbb helyre, az ágy fölé.TÓT Elhiszed, asszonyság… Magától mi csak egy semmiséget kérünk. A kiskapuja nyikorog.GIZI GÉZÁNÉ Ez olyan semmiség?MARISKA Csak be kell olajozni.GIZI GÉZÁNÉ Azám… De annak a nyikorgásnak van bizonyos szerepe a munkakörömben. Gond-

terhelten. Énhozzám ugyanis főként gyantaszedők járnak. Ezek nagyon derék, de kissé lassú termé-szetű emberek… No mármost, abból, hogy a kiskapu megnyikordul, kiviláglik, hogy megjött a kö-vetkező gyantaszedő, ami sietésre nógatja az előző gyantaszedőt. Ha beolajozom a kiskaput, abból anyagi károm származik.

TÓT És nincs más megoldás a siettetésre?GIZI GÉZÁNÉ Ezt szokták meg, tűzoltóparancsnok úr.TÓT Értem. Kárpótlást szeretne kapni a jövedelemkiesésért?GIZI GÉZÁNÉ Nem, köszönöm… Sőt. Még büszke is vagyok, hogy olyan emberért, mint Tót úr,

én is tehettem valamit… A viszontlátásra, tűzoltóparancsnok úr.TÓT Köszönöm szépen.


B) Tóték és a Postás

TÓT (…) Mind hallgatóznak, aztán sorban a postás felé fordulnak, közelebb mennek, hallgatóznak. Te darálsz itt, fi am?

A POSTÁS Én?MARISKA Ő az! Darál!A POSTÁS Ja… Én így lélegzek. Nekem ugyanis hordómellem van.TÓT Hallgass jól ide, fi am… Ezentúl, ha hozod a postát, amikor megérkezel a Cipriani professzor

villája elé, beszívod a levegőt, és csak amikor a Stubenhammerrék kerítésén már túl vagy, akkor ereszted ki.

A POSTÁS Az nagyon hosszú út!TÓT Hát nem rövid!A POSTÁS És ha megfulladok?MARISKA mint egy anyatigris Ha megfulladsz, megfulladsz! De amikor a mi egyetlen fi unk kint

harcol a fronton, akkor meg ne halljam, hogy te a mi házunk közelében lélegezni mersz…A POSTÁS aki közben rémülten kihátrált. Nem is! De nem! Hát persze, hogy nem! A Tót úr ked-

véért mindent megteszek! El.MARISKA mérgesen. Másvalakit megölni, azt igen… De hogy ő maga fulladozzon egy kicsit?

C) Tóték egymás között

TÓT Ne zaklasd fel magad, Mariskám. Jót akar, csak hát nincs helyén az esze… hallgatózik. Most mintha csönd volna.

MARISKA Én is úgy veszem észre.ÁGIKA Hát legfőbb ideje.MARISKA Ágikához. Hozz már egy szivart édes jó apádnak… Tót szivarra gyújt. Mariska leül, egy

lábosba zöldborsót fejt. Mindhárman megnyugodtak. ÁGIKA Holnap ilyentájt már itt lesz…MARISKA és nem fogja zavarni semmi.TÓT Nem bizony.MARISKA Én most már egészen megnyugodtam.TÓT Én is. Szív egyet a szivarján. Fölneszel. Fejét forgatja. Nem halljátok? Itt valami potyorog.MARISKA Mit csinál?

Hallgatóznak.

ÁGIKA derűsen. Megmondjam, mi potyorog? A borsó! Mosolyognak, Mariska leteszi a lábost, kö-tényébe pergeti a borsót.

MARISKA Milyen jó füled van, édes jó Lajosom.

(…)

TÓT Mi az már megint?MARISKA Nem tudom. Hallgatóznak, de nem találják a zaj forrását.ÁGIKA Nem tetszik haragudni, ha mondok valamit?TÓT Mondd csak, kislányom.ÁGIKA Nekem az az érzésem, hogy az apu szivarja szörcsög.


TÓT homlokráncolással. Egy szivar nem szörcsög. Egy szivar szelel.ÁGIKA És ha nyál jut bele?MARISKA Hogy beszélsz, kislányom? Apádból nem jön nyál.TÓT csak egy súlyos pillantást vet Ágikára.ÁGIKA a tekintetek súlya alatt megrendülve behúzza a nyakát.

Mindhárman újra előre néznek. Tót megszívja szivarját. Arca elkomorul. Még egyet szív rajta. Még komorabb lesz, aztán érezhető erőfeszítéssel elnyomja a hamutartóban. A két nő úgy tesz, mintha sem-mit se vett volna észre. Három derűs arc.

MI A ZAJFORRÁS TÓTÉK SZŰKEBB KÖRNYEZETÉ-

BEN?

MILYEN MÓD-SZEREKET, ESZ-KÖZÖKET VET-NEK BE TÓTÉK A ZAJFORRÁS

MEGSZÜNTETÉ-SE ÉRDEKÉBEN?

MILYEN MÉRTÉK-BEN SZÓL BELE A VÁLTOZÁS A ZAJFORRÁST OKOZÓK ÉLE-

TÉBE?

HOGYAN REAGÁLNAK A

FELVETÉSEKRE A „ZAJONGÓK”?

MI A MEGOL-DÁS?

Két képkocka a Fábri Zoltán rendezte Isten hozta, Őrnagy úr! című fi lmből (1969)

b) Húzzátok alá csoportotok szövegrészletében, hányféleképpen szólítják meg egymást a dráma

szereplői! Hogyan fejezik ki a megszólítások a faluközösségben működő viszonyokat?

c) Mik lehetnek az okai a szomszédok együttműködő készségének, mik Tót és Mariska önkorláto-zásának?

d) Néhány példával magyarázzátok meg, mitől hatnak groteszknek a fenti párbeszédek!


a) Tóték úgy képzelik, hogy Gyula élete csakis attól függ, hogy az őrnagy jól érzi-e magát náluk két hétig vagy sem.


b) A drámában ettől kezdve minden annak a célnak rendelődik alá, hogy az őrnagy jól érezze magát Mátraszentannán.

T/10.

a)

MI A ZAJFOR-RÁS TÓTÉK SZŰKEBB KÖR-NYEZETÉBEN?

MILYEN MÓD-SZEREKET, ESZ-KÖZÖKET VET-NEK BE TÓTÉK A ZAJFORRÁS MEGSZÜNTETÉ-SE ÉRDEKÉBEN?

MILYEN MÉR-TÉKBEN SZÓL BELE A VÁLTO-ZÁS A ZAJFOR-RÁST OKOZÓK ÉLETÉBE?

HOGYAN REAGÁLNAK A FELVETÉSEKRE A „ZAJONGÓK”?

MI A MEGOL-DÁS?

Lörinczke cuppo-gása

Tulajdonképpen semmit, fi gyel-meztetik. Mariska tisztelet-teljesenmegköszöni.

Lörinczkének a kedvteléséről kell lemondania. Hideg sör után szeret cuppogni.

Önként, meg-értően, kérés nélkül lemond a kedvteléséről.

Nem iszik sört.Megtagadja magától ezt az „élvezetet”.

Gizi Gézáné ajta-jának nyikorgása

Kérést; és Tót felveti, hogy kárpótolják Gizi Gézánét a jövedelemkiesés miatt.

Jövedelemki-esést, anyagi kárt okoz.

Megértően. Gizi Gézáné nem fo-gadja el a kárpót-lást, sőt büszke, hogy segíthet.

Beolajozzák a kaput.

A postás légzése Parancsot, felszó-lítást.

Létszükségleté-be szólnak bele Tóték.

Megrettenéssel, de megértően, kétkedés nélkül.

A postásnak Tóték háza közelében vissza kell tartania a levegővételt.

Mariska borsó-fejtése

Semmit, együtt veszik észre.

A házimunkája elvégzésébe.

Mosolygással. Mariska a továbbiakban a kötényébe fejti a borsót, nem az edénybe.

Tót szivarjának szörcsögése

Hallgatólagos megegyezéssel.

Szenvedélyébe, kedvtelésébe.

Lemondással, „érezhető erőfe-szítéssel”.

Elnyomja a szivart, lemond szenvedélyéről.

b) Tót majdnem mindenkit tegezve szólít meg (Gizi Gézánét magát javítva magázza), a szom-szédok urazzák. Gizi Gézáné a foglalkozását említi, a Postás a személyét, és így adja meg számára a tiszteletet.

A családban Tót tekintélyét bizonyítják a megszólítások. c) A falu társadalmi hierarchiája, Tót népszerűsége, a faluközösség összetartása, a jószomszédi

viszony, a háború mint közös fenyegetettség; a gyermekük iránti aggodalom.d) csoportfüggő



19. oldal

30 PERC

T/11–14.

A család és az őrnagy


Hat- vagy háromfős heterogén csoportokban dolgozzanak a tanulók a 11. a) feladattal. Ezután alakuljanak új 3 vagy 6 fős csoportok a 11. b) feladatra úgy, hogy egy-egy csoportban mindhárom szövegrésznek legyen gazdája. Az osztály létszámának megfelelően egy feladattal természetesen több csoport is dolgozhat. A 12. feladatot a 11. feladattal párhuzamosan adjuk ki legalább 2-3 párosnak. Ez időkímélő munkamegosztás.A 11. feladat célja a különböző szövegrészletek elolvasásával a családon belüli viszonyok vizsgá-lata. A különböző szövegrészletekkel különböző csoportok foglalkoznak (szakértői csoport), és kitöltik a szövegrészletükhöz tartozó oszlopot. Ezután alapcsoportok alakulnak, melyek az egyes szereplőpárosok viszonyának változását a 3 szövegrészlet alapján vizsgálják. A három csoportnak kiadandó szövegrészek (szövegbázis: Örkény István: Drámák. Palatinus Ki-adó, Bp., 2004):A) csoportnak: 20–23. oldal

MARISKA Minden jót! Utánuk néz...-tól A két nő úgy tesz, mintha semmit sevett volna észre. Három derűs arc. – szerzői utasításig.

B) csoportnak: a csipogós jelenet: 75–78. oldal ŐRNAGY tűzbe jön. Valamit értek hozzá… -tól ŐRNAGY Kérem ne hálálkodjanak…-ig.

C) csoportnak: az utolsó jelenet: 100–102. oldal MARISKA Megjöttünk…Most mindent hagyjunk úgy, ahogy van, és feküdjünk le. -tól MARISKA De jól tetted, édes jó Lajosom. Te mindig tudod, mit kell csinálni…-ig.

A 12. feladat célja az őrnagy és Tót alakjának összehasonlítása, ahol lehet, a dráma szövegéből vett idézetekkel alátámasztva. A 13. feladat az előző két feladatban elvégzett kutatások eredményeinek közzététele, megbeszé-lése.A 14. feladat célja a drámai viszonyrendszer és a viszonyrendszer változásának feltérképezése csoportmunkával, csomagolópapíron, szereplőkártyákkal, illetve az ábrák összevetése a két ta-nulmányrészlet megállapításaival. Az elkészített ábrákat ragasszuk fel jól látható helyre az osz-tályban!

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: asszociatív készség, elemzés, összehasonlítás, kritikai gondolkodás

Cé l c s op or t – d i f fe renc iá l á s: feladat szerint

Munka fo rmák: csoportmunka szakértői és alapcsoportban

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: szemponttáblázat, szereplői viszonyháló, T-táblázat

E s zközök: a 14. feladathoz szereplőkártyák, fél ív csomagolópapír csoportonként, vastag fi l-cek, gyurmaragasztó

•

•

•

•

•

•


TÓT MARISKA

ŐRNAGY ÁGIKA

11. Viszonyváltozások Dolgozzatok a csoportotoknak megfelelő feladaton!

a) Jellemezzétek a tanárotok által a csoportnak kiadott jelenetrész alapján az egyes családtagoknak a családban elfoglalt helyét, szerepét!

A) 1. JELENET B) 2. JELENET C) 3. JELENET

TÓT

MARISKA .

ÁGIKA

b) Vizsgáljátok meg, hogyan és miért változnak a Tót családon belüli viszonyok!

1. JELENET 2. JELENET 3. JELENET

A)

TÓT ÉS MARISKA

B)

TÓT ÉS ÁGIKA

C)

ÁGIKA ÉS MARISKA

12. Karakterek összevetése Hasonlítsátok össze TÓT és az ŐRNAGY alakját!

ŐRNAGYIDÉZETEK A DRÁMÁBÓL

TÓT IDÉZETEK A DRÁMÁBÓL

TESTI ADOTT-

SÁGOK


TESTSTILIZÁ-

CIÓ (RUHÁZAT,

TESTTARTÁS,

TAGLEJTÉSEK

STB.)

MÁSOKKAL

VALÓ KAPCSO-

LAT, KOMMUNI-

KÁCIÓ

FŐBB ERÉNYEI

FŐBB HIBÁI

LEHETSÉGES

MOTIVÁCIÓK

13. Közzététel Foglaljátok össze röviden az előző két feladatban elvégzett kutatásaitok eredményét az osztály

számára!

14. Rakjuk össze!

a) A szereplőkártyák csomagolópapírra való felragasztásával és grafi kai jelekkel (pl. kisebb-nagyobb ellentét, összetartozás, egyoldalú vagy kétoldalú elfogadás, elutasítás stb.) jelöljétek a szereplők (Tót, Mariska, Ágika, őrnagy) közti viszonyokat, viszonyváltozásokat!

b) Konfl iktus vagy drámai középpont? Örkény István drámájának két elemzője kétféleképp látja a drámai viszonyváltást. P. Müller Péter középpontos (1), Bécsi Tamás konfl iktusos drámaként (2) értelmezi a művet. Az

alábbiakban két rövid tanulmányrészletet olvashattok elemzéseikből. – Olvassátok el fi gyelmesen a két szövegrészletet, és vessétek össze az általatok készített viszony-

hálóval! Melyikhez hasonlít inkább a viszonyhálótok?

– Érveljetek saját álláspontok mellett, illetve cáfoljátok a másikat a T-táblázat kitöltésével!

(1)

A Tóték műfajilag középpontos dráma. Az e típusba tartozó művek sajátossága az, hogy „szerkezeti-leg, elvileg is egy középpont köré épülnek. Ez ’sugárzó’, mert mindenkire rákényszeríti a hozzá való viszonyulást, mégpedig azért, mert a hozzá való viszony az emberi lét legfontosabb területein az adott korban alapvetően meghatározza-minősíti az emberi viselkedést.” Ezenkívül a mű „a közép-ponthoz való különböző viszonyulásokat ábrázolja”. A Tóték középpontja az őrnagy, illetve az általa képviselt erkölcsi tényező.


(2)

A mű (...) nem lehet középpontos dráma sem Tóttal, sem az Őrnaggyal a középpontban. A középpontos drámát épp az jellemzi, hogy főalakjának nincsenek eszközei környezetével szem-

ben, s ezért passzív. De mivel környezetének vannak eszközei ellene, a legtöbbször áldozattá válik. Nyilvánvaló, hogy ezen okok miatt is az Őrnagy semmiképp nem lehet középpontos dráma közép-ponti alakja. A többi alak sem a hozzávaló viszonyában jellemződik, mint ahogy a középpontos drá-ma ezt megkívánná. A mű végén Mariska is igazat ad férjének. (…) Mindez azt jelzi, hogy Mariska sem az Őrnagyhoz és annak tartalmaihoz viszonyul, hanem saját önérdekéhez; s a saját önérdekéhez való viszonya szabja meg az Őrnaggyal szembeni viselkedését.

A TÓTÉK KÖZÉPPONTOS DRÁMA, MERT A TÓTÉK KONFLIKTUSOS DRÁMA, MERT


a)

A) 1. JELENET B) 2. JELENET C) 3. JELENET

TÓT Tekintéllyel rendelke-ző családfő.

Tekintélyét vesztett családfő, infantilizált helyzetben (rakoncát-lan gyerek).

Tekintéllyel rendelke-ző családfő.

MARISKA Családanya, a férje fensőbbségét teljes mértékben elfogadó feleség.

Családanya, férjével is anyaként viselkedik, mert a fi a vélt érde-keit „anyatigrisként” érvényesíti.

Családanya, a férje fensőbbségét teljes mértékben elfogadó feleség.

ÁGIKA Engedelmes, cserfes lány.

Az apja tekintélyét semmibe vevő, szem-telen kamasz.

Engedelmes, cserfes lány.

b)

1. JELENET 2. JELENET 3. JELENET

A)

TÓT ÉS MARISKA

A családfő és szerető feleség tradicionális viszonya.

Gyermek és anya, Mariska szelíd erőszakkal próbálja rábírni Tótot, hogy teljesítse az őrnagy groteszk kérését.

A családfő és szerető feleség tradicionális viszonya helyreáll, mert eltűnik a kapcso-latot megváltoztató tényező.


B)

TÓT ÉS ÁGIKA

A családfő és a rajon-gó gyermek viszonya.

A tekintélyét vesztett családfő és a szemte-len kamasz viszonya, Ágika érzi az erőviszo-nyok változását, sze-relmes az őrnagyba.

A családfő és a rajon-gó gyermek viszonya helyreáll, mert eltűnik a kapcsolatot megvál-toztató tényező.

C)

ÁGIKA ÉS MARISKA

Az apai tekintélyt képviselő anya és a gyermek viszonya.

Az alá-fölérendeltségi viszony megszűnik, nincs jelentőségteli kapcsolat közöttük.

Az apai tekintélyt képviselő anya és a gyermek viszonya helyreáll, mert eltűnik a kapcsolatot megvál-toztató tényező.

T/12. (az idézetek csak példák)

ŐRNAGYIDÉZETEK A DRÁMÁBÓL

TÓT IDÉZETEK A DRÁMÁBÓL

TESTI ADOTT-

SÁGOK

Alacsony „Ezt ő [az őr-nagy] minthogy az átlagosnál alacsonyabb…” (24. o.)

Magas, erős „Tót úr az átla-gosnál maga-sabb” (24. o.)

TESTSTILIZÁ-

CIÓ (RUHÁZAT,

TESTTARTÁS,

TAGLEJTÉSEK

STB)

Meggyötört, fáradt, kimerült, elnyűtt.Egyenruha

„porosan, kopot-tan, fáradtan; őt észre sem veszik.” (25. o.)

Snájdig, fess.Egyenruha

„TÓT …Nem lett poros a sisa-kom?ÁGIKA Egy kicsit… Áhítattal lefújja. Istenem, milyen szép is tud lenni az apu!” (24. o.)

MÁSOKKAL

VALÓ KAPCSO-

LAT, KOMMU-

NIKÁCIÓ

Paranoid, auto-riter

ŐRNAGY indul, riadtan megáll. Az út milyen? Nincs rá az orosz nehéztüzérség belőve? (…) Csa-tárlánc! In-dulj! (30. o.)

Nyitott, szociá-bilis, atyáskodó, elismerő

TÓT Ez nagyon kedves magától. (32. o.)TÓT Ez szép tőled, Sándor. (19. o.)


FŐBB ERÉNYEI Szervezőkészség, meggyőzőerő

ŐRNAGY felpezsdülve intézkedik. (…) Mégpedig, ha megengedik, ak-kor most én ven-ném kezelésbe ezt a margóvá-gót. Ágika odaül, Tót úr pedig az én helyemet foglalhatná el. (47. o.)

Szelídség, jó kedély, kompro-misszumkészség, képesség a másik elismerésére

TÓT Megszívja a szivarját. Arca elkomorul. Még egyet szív rajta. Még komorabb lesz. Aztán érezhető erőfe-szítéssel elnyomja a hamutartóban. (23. o.)

FŐBB HIBÁI Önzés, merev-ség, manipulatív

ŐRNAGY Tettre készen körülnéz. Nos hát, ha ilyen szépen együtt vagyunk… Mon-dok valamit. Ne dobozoljunk egy kicsit? (101. o.)

ŐRNAGY besiet, barátságosan magával tessékeli Tótot. (…) De mielőtt dobozol-ni kezdenénk, kijelentem, csak akkor vagyok hajlandó hoz-zálátni, ha ez mindnyájunk-nak egyformán örömöt szerez. És ha már ezt a kis félreértést tisztázni sikerült, elvárom, hogy a kedves Tót úr továbbra is ilyen őszinte legyen. (62. o.)

Naivitás, ha-tározatlanság, megalkuvás

TÓT Már magam sem tudom, kedves doktor úr (…) TÓT Hát most mitévők legyünk? (…) TÓT Hát hagyjuk így, kedves dok-tor úr? (16. o.)

Mindenki Tótot nézi, aki még tartja magát, de aztán megtörik, és szemébe húzza a sisakját. (29. o.)

TÓT Engedel-mesen kinyitja a száját. Mariska óvatosan belete-szi a zseblámpát, összecsukja férje száját, megsimo-gatja (…) (77. o.)



22. oldal

20 PERC

T/15–17.

Pszichológiai hadműveletek és következményeik

LEHETSÉGES

MOTIVÁCIÓK

Uralomvágy ŐRNAGY Ma-gával nagyon elégedett vagyok, kedves Tót. Csak vigyázzon, ne-hogy visszaessen a régi hibáiba. (97. o.)

Gyula élete, saját szükségleteinek, érdekeinek érvé-nyesítése

TÓT Ha szaga van, akkor pum-páljunk! Gyulánk életéről van szó, kedves doktor úr. (16. o.)

TÓT (…) Tessék elhinni, küz-döttem ellene. Hiába. Napok óta kísért egy vágy, egy mindennél erősebb vágy, hogy bebújjak valami alá. (81. o.)

T/14.

Csoportfüggő, de azt várjuk, hogy a viszonyhálókon a grafi kai jelek és elhelyezkedések vagy az egyik (középpont), vagy a másik (konfl iktus) irányban szembetűnők lesznek, esetleg mindkét le-hetőséget adja a diákok ábrája.


A 15. feladat célja a dobozolásnak mint a dráma központi motívumának a vizsgálata, a dobozolás fejlődéstörténetének, szerepváltozásának az áttekintése. A szemponttáblázattal dolgozzunk pár-munkában vagy a kialakult heterogén csoportokban. Eszerint el is oszthatjuk a szempontokat.A 16. feladat célja annak a vizsgálata, hogy Ágika és Mariska milyen eszközökkel győzi meg Tótot arról, hogy az el nem követett tettéért bocsánatot kell kérnie. A feladat megbeszélésekor hívjuk fel a fi gyelmet az őrnagyra mint a háttérben működő manipulátorra. Ezt a feladatot párban ér-demes végezni.A 17. feladat célja az alvásnak mint a dráma állandó hiánymotívumának a vizsgálata. Ezt végez-hetjük frontális megbeszéléssel.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: beleélés, megerősítés, kritikai gondolkodás, pszicholó-giai érzékenység


•

•

•


Munka fo rmák: csoport/pár, pár, frontális

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: szemponttáblázat

15. A dobozolás A dobozolás a dráma egyik vezérmotívuma, végigkíséri a művet. Ám a dobozolásba mint tevé-

kenységbe az őrnagy bekapcsolódása döntő változást hoz.

a) Szemponttáblázat segítségével tekintsétek végig a dobozolás „fejlődéstörténetét”!

A DOBOZOLÁS AZ ŐRNAGY ÉR-KEZÉSE ELŐTT

IDÉZET A DRÁMÁBÓL

DOBOZOLÁS AZ ŐRNAGGYAL


MILYEN FAJTA TEVÉKENYSÉG?

CÉLJA

ESZKÖZÖK

EGYÜTTMŰKÖ-DÉSI SZINT

ÖNÁLLÓSÁGI SZINT

KÖVETKEZ-MÉNY/ERED-MÉNY

EGYÉNRE KIFEJ-TETT HATÁSA

b) Milyen ábrándjai vannak a dobozolással kapcsolatban az őrnagynak? Mire utalhatnak ezek?

c) Olvassátok el az alábbi szövegrészletet, majd beszéljétek meg a hozzá tartozó kérdéseket!

TÓT Ja úgy… berepült egy lepke.ŐRNAGY Milyen lepke?TÓT Két sárga folt van rajta meg egy piros.ŐRNAGY És maga dobozolás közben lepkékkel foglalkozik?TÓT Épp csak odanéztem.ŐRNAGY Épp csak odanézett! De közben arra gondolt, hogy jó volna utána menni, megfogni,

agyonütni… Így történt, vagy nem így történt? TÓT fejcsóválva. Honnan tetszik gondolni? ŐRNAGY sétál, gondolkozik, visszajön. Nézzék, Tóték. Én élek-halok a dobozolásért. De így, ahogy

eddig csináltuk, ez nem mehet tovább. Ha közben mindnyájan másra gondolnak, akkor ez teljesen hiábavaló erőpocsékolás. Hagyjuk is abba, kérem.


TÓT alázatosan. Én nem akarok vitába szállni az őrnagy úrral, de már bocsásson meg a világ, mégiscsak nehéz azt megakadályozni, ha valami az embernek eszébe akar jutni.

ŐRNAGY Ez a balhit erősen tartja magát, pedig semmi alapja! De majd mondok egy példát. Ve-gyük a táplálkozást. Nos, miből áll ez? Sorba mondom: evés, rágás, nyálképződés, nyelés… Fölvesz egy süteményt. Egye csak meg szépen. A művelet összefügg, mint egy lánc, amelyet nem akaszt meg semmi… vagy magának eszébe jutott közben valami?

TÓT ábrándosan. Egyszer, még vasutas koromban sikerült megfognom egy mókust. A gyerekek egész odavoltak érte, és érdekes, mégis megszökött.

ŐRNAGY türelmetlenül. Furcsa ember maga. Vegyünk egy másik példát. Ismeri a Himnuszt, ked-ves Tót?

TÓT Mindjárt… „Isten, áldd meg a magyart…”ŐRNAGY Helyes. És eszébe jutott közben valami? TÓT Most semmi.ŐRNAGY No végre! Nézzék, Tóték. Én már odakint a fronton kitapasztaltam a saját legénységem-

nél, hogy a semmittevés milyen veszélyekkel jár. Ha az ember agyát szabadjára hagyják, az a saját gondolatainak a játékszere lesz, és akkor úgy járnak, mit az előbb Tót úr a piros pettyes lepkével. De csak itt, a maguk vendégszerető házában jöttem rá, hogy ennek egyetlen orvossága van, mégpedig a dobozolás!... Értik már a gondolatmenetet?

A szövegrészletből kiolvasható, hogy az őrnagy számára mi a dobozolás ki nem mondott célja. Ho-gyan fogalmaznátok meg?

Ez a jelenet azon kevés részei közül való a drámának, ahol Tót hangot ad egyet nem értésének, sőt „cselekszik” az őrnagy akarata ellenében. Milyen érvei vannak, mit tesz?

Mókus… A Tót eszébe ötlő emlék csak első pillantásra tűnik véletlenszerűnek, egészen oda nem illőnek, ám a felvonás végén a kép visszatér. Gyula levele értelmezi az eseményt.

A két szövegrészt egymás mellé állítva próbáljátok megmagyarázni, miért jutott épp a mókus Tót eszébe! Mire utal?

A Postás olvas. „Emlékszem, amikor megszökött a mi kis mókusunk, a Micu… Mi gyerekek, bőgni kezdtünk, de édesapám azt mondta: ’Ez a buta kis mókus is szabad akar lenni. Még a szeretetünk sem kellett neki.’ Milyen nagyszerű mondás! Azóta én is rájöttem, milyen nehéz jónak lenni, illetve, hogy a jóhoz rosszat is kell tudni tenni, mert mindenki egyszerre jó meg rossz, és a körülményektől függ, ilyen lesz-e, vagy olyan. Csak azt nem tudom, milyenek legyenek ezek a körülmények. Erre nem bírok rájönni, talán csak azért, mert még túl fi atal vagyok, és nem ismerem jól az életet…”

Mitől válik abszurddá a dobozolás mint cselekvés a dráma kifejlése során? Milyen kapcsolódási pontokat lehet felfedezni a dobozolás és a dráma előszavában említett Sziszüp-hosz-utalás között?

16. A harapás

a) Vizsgáljátok meg, Ágika és Mariska milyen lélektani stratégiákkal győzik meg Tótot, hogy kérjen bocsánatot egy el sem követett tettért!


KULCSINFORMÁCIÓK ÁGIKA MARISKA

ÁGIKA Én azt nem merem elmondani… Vagy mondhatom? Só-hajt, rémülten néz Tótra. Az történt, hogy amikor apu bemászott az asztal alá, bokán harapta a mélyen tisztelt őrnagy urat.

TÓT Mit csináltam én?MARISKA Ugyan már! Apád nem harap.ÁGIKA Minden meggyőződés nélkül. Nem.TÓT Ez hallatlan!

Csönd, a két nő Tótot nézi. Tót összevonja a szemöldökét. A két nő zavartan elfordul. Csönd. Ágika sóhajt. Tót odanéz. Ágika zavartan köhint. Mariska sóhajt, és csóválni kezdi a fejét.

MARISKA sírását elfojtva. Csak arra kérünk, édes jó Lajosom, hogy légy egy kicsit elővigyázatosabb.

ÁGIKA Az a fontos, hogy az apu ne mászkáljon az asztal alatt.(…)ÁGIKA (…) De azért, ha nem tetszik haragudni, az apu egy kicsit

sokáig időzött az asztal alatt.MARISKA Ez tény. Még nekem is feltűnt.(…)ÁGIKA (…) De azért, ha szabad valamit mondanom, az emberek

nem szoktak ok nélkül megsértődni. Lehet, hogy apu úgy csiklan-dozta meg az őrnagy úr bokáját, hogy azt harapásnak is fel lehet fogni.

TÓT Ilyen nincs. Normális ember ezt a kettőt nem tévesztheti össze.

MARISKA Én se hiszem.ÁGIKA Hát akkor, ha szabad kérdezni, mi volt az a roppanás?TÓT Milyen roppanás? Roppant valami?MARISKA Nekem is úgy tetszett, mintha megroppant volna va-

lami.(…)ÁGIKA Lehet, hogy tévedek, de az én fülemben úgy hangzott,

mint amikor valakinek a foga közt megroppan egy csont.MARISKA Nekem is ez volt az érzésem.(…)ÁGIKA (…) De azért, ha nem tetszik haragudni, amiért ilyen dol-

gokkal hozakodok elő, bizony máskor is előfordult már, hogy az apu minden ok nélkül furcsa dolgokat csinált.

(…)ÁGIKA (…) …apu egy szép dicsértessék Jézus Krisztussal üdvö-

zölte a főtisztelendő urat, de közben egy olyan orrfricskát adott neki, hogy majdnem lerepült a kalapja.

(…)

.


MARISKA Én igazán nem hiszek el rólad ilyen buta pletykákat, de tudom, hogy a plébános úr néhány napig nagyon hűvösen fo-gadta a köszönésemet.

(…)MARISKA izgalomba jön. Véletlen? Neked minden csak véletlen?

Az véletlen volt, hogy egyik napról a másikra elbocsátottak a vas-úttól?

(…)MARISKA váratlan gyűlölettel. Hallgass! És abban a pillanatban,

amikor a különvonat keresztülszáguldott az állomáson, az egyik tolatásrendező – éles pillantást vet Tótra –, akit pedig az a sze-rencsétlen kis császár sohase bántott, hirtelen hátraarcot csinált, leeresztette a nadrágját, és a lehető legsértőbb módon a hátsó felét mutatta a különvonatnak…

(…)TÓT támolyogva. De miért kérjek tőle bocsánatot?MARISKA Amiért elvesztetted a józan eszedet, bemásztál az

asztal alá, és bokán haraptad a fi ad jótevőjét!

b) Tegyétek közzé megoldásaitokat! Beszéljétek meg azt is, hogy a jelenetben „néma” őrnagy ho-gyan irányít(hat)ja a háttérből az eseményeket!

17. Az alvás Az alvás mint az ember egyik legalapvetőbb biológiai szükséglete szempontjából hogyan lehetne

leírni a drámát? Miért bírhat jelentőséggel a dráma elején az őrnagy hosszú alvása? És később Tót alváskísér-

letei?


a)

A DOBOZOLÁS AZ ŐRNAGY ÉR-KEZÉSE ELŐTT


DOBOZOLÁS AZ ŐRNAGGYAL


MILYEN FAJTA

TEVÉKENYSÉG?

Munka MARISKA Nem, nem… Hogy a mi legkedvesebb vendégünk ilyen alantas munkával alázza meg magát, arról szó sem lehet! (42. o.)

Egyre kellemet-lenebbé váló szórakoz(tat)ás, időtöltés

ŐRNAGY Engem ne kíméljen, Mariskám, amikor végre-valahára jól érzem magam… Még mit nem! Hogy én ne csinál-hassak dobozokat? Akkor inkább becsomagolok és itt sem vagyok… (42. o.)


CÉLJA Kötszeres dobozok készítése a frontra

ÁGIKA Amibe aztán vattát meg kötszert csoma-golnak.(41. o.)

Az őrnagy ré-széről: a tevé-kenységhiány káros hatásának, a gondolkodásra való időnek a kiküszöbölése (lásd a katonák gombjainak levá-gása, felvarratása a fronton).Tóték részéről:az őrnagynak való feltétlen megfe-lelés.

ŐRNAGY (…) Kedves Tót, én csak egy kérdést teszek föl. Nem hiányzik magának valami? (...) Nem tárgyi értelemben gondolom. Én a tevékenység hiányának káros következményeire akartam rávezetni. (40. o.)

ESZKÖZÖK Margóvágó, kar-tonlapok

ÁGIKA lelkesen Ezeket előbb bevagdossuk a margóvágóval, aztán körülhajto-gatjuk.(41. o.)

Nagyobb mar-góvágó, karton-lapok


TEVÉKENYSÉG Monoton: bevág, összehajt, de bármikor abba-hagyható


Monoton: bevág, összehajt, de kényszeres, az őrnagytól függ, mikor és meddig, éjjel hajtogatnak, de a családnak nappal dolga van, nem tudnak pihenni

EGYÜTTMŰKÖ-

DÉSI SZINT

Alacsony, minden-ki ugyanazokat a munkafázisokat végzi

Magas, külön munkafázisokra bontva szervezett munka

Az őrnagy sebesen csapkod a mar-góvágóval. A többiek hajtogat-nak,…(47. o.)

ÖNÁLLÓSÁGI

SZINT

Magas, önálló munkavégzés

Alacsony, nincs önálló munkavég-zési szint

KÖVETKEZ-

MÉNY/ERED-

MÉNY

Értelmes munka-végzéssel töltik az időt

A munka mono-ton, önmagában értelmetlen cselekvéssé válik (elárasztja a házat, az udvart a doboz)


EGYÉNRE KIFEJ-

TETT HATÁSA

Van mivel eltölteni az időt, jót tesz, a hasznosság érzetét kelti

ÁGIKA Ilyenkor ha nincs jobb dol-gunk, dobozokat szoktunk hajtogat-ni. (41. o.)

Rombolja a sze-mélyiséget

ŐRNAGY (…)Nézzék, Tóték. Én élek halok a dobozolásért. De így, ahogy eddig csináltuk, ez nem mehet tovább. Ha közben mindnyá-jan másra gon-dolnak, akkor ez teljesen hiábavaló erőpocsékolás. Hagyjuk is abba, kérem.

b) Az őrnagy világméretűvé tenné a dobozolást. Ez az őrnagy rögeszmésségére, kényszeressé-gére, megalomániájára utal.

c) • Az egyéni szabadság korlátozása és a gondolkodás kioltása. • Az ember azon természetes, alapvető jellemzőjére hivatkozik, hogy gondolatai vannak, és

így ő sem tudja megakadályozni, hogy gondolkodjon. • Tót a mókusra való utalással öntudatlanul megfogalmazza az őrnagy által vizionált rendszer

legnagyobb problémáját: egy végletekig uniformizált világ alapvető szabadságaitól fosztja meg az embert, még belső szabadságától is.

• Csak annyiban, hogy tökéletesen értelmetlenné, monotonná, abbahagyhatatlanná vált.

T/16.

KULCSINFORMÁCIÓK ÁGIKA MARISKA

ÁGIKA Én azt nem merem elmondani… Vagy mondhatom? Sóhajt, rémülten néz Tótra. Az történt, hogy amikor apu bemászott az asztal alá, bokán ha-rapta a mélyen tisztelt őrnagy urat.

TÓT Mit csináltam én?MARISKA Ugyan már! Apád nem harap.ÁGIKA Minden meggyőződés nélkül. Nem.TÓT Ez hallatlan!

Csönd, a két nő Tótot nézi. Tót összevonja a szemöl-dökét. A két nő zavartan elfordul. Csönd. Ágika sóhajt. Tót odanéz. Ágika zavartan köhint. Mariska sóhajt, és csóválni kezdi a fejét.

MARISKA sírását elfojtva. Csak arra kérünk, édes jó Lajosom, hogy légy egy kicsit elővigyázatosabb.

ÁGIKA Az a fontos, hogy az apu ne mászkáljon az asztal alatt.

Felnagyítva, a fon-tosságát eltúlozva, mint tényt közli apjával a helyzetet.

Kétkedik.

Nem verbális jelek-kel fejezi ki, hogy helyteleníti apja viselkedését.

Mariska képtelen-ségnek tartja az állítást.

Nem verbális jelekkel fejezi ki rosszallását, a két nő „összefog”.

Könyörög, ezzel valójában már el-fogadta ténynek az Ágika által közöl-teket.


(…)ÁGIKA (…) De azért, ha nem tetszik haragudni, az

apu egy kicsit sokáig időzött az asztal alatt.MARISKA Ez tény. Még nekem is feltűnt.(…)ÁGIKA (…) De azért, ha szabad valamit mondanom,

az emberek nem szoktak ok nélkül megsértődni. Le-het, hogy apu úgy csiklandozta meg az őrnagy úr bo-káját, hogy azt harapásnak is fel lehet fogni.

TÓT Ilyen nincs. Normális ember ezt a kettőt nem tévesztheti össze.

MARISKA Én se hiszem.ÁGIKA Hát akkor, ha szabad kérdezni, mi volt az a

roppanás?TÓT Milyen roppanás? Roppant valami?MARISKA Nekem is úgy tetszett, mintha megrop-

pant volna valami.(…)ÁGIKA Lehet, hogy tévedek, de az én fülemben úgy

hangzott, mint amikor valakinek a foga közt megrop-pan egy csont.

MARISKA Nekem is ez volt az érzésem.(…)ÁGIKA (…) De azért, ha nem tetszik haragudni,

amiért ilyen dolgokkal hozakodok elő, bizony máskor is előfordult már, hogy az apu minden ok nélkül furcsa dolgokat csinált.

(…)ÁGIKA (…) apu egy szép dicsértessék Jézus Krisz-

tussal üdvözölte a főtisztelendő urat, de közben egy olyan orrfricskát adott neki, hogy majdnem lerepült a kalapja.

(…)MARISKA Én igazán nem hiszek el rólad ilyen buta

pletykákat, de tudom, hogy a plébános úr néhány na-pig nagyon hűvösen fogadta a köszönésemet.

(…)MARISKA izgalomba jön. Véletlen? Neked minden

csak véletlen? Az véletlen volt, hogy egyik napról a másikra elbocsátottak a vasúttól?

(…) MARISKA váratlan gyűlölettel. Hallgass! És abban a

pillanatban, amikor a különvonat keresztülszáguldott az állomáson, az egyik tolatásrendező – éles pillantást vet Tótra –, akit pedig az a szerencsétlen kis császár sohase bántott, hirtelen hátraarcot csinált, leeresztet-

Érvelni kezd, bár udvariasan.

Érvelés: csiklan-dozás ~ harapás megfeleltetése

Az őrnagy megsér-tődésének okaként tovább erősíti a harapás lehetősé-gét, kérdez.

A hasonlattal meg-erősíti a harapás lehetőségét.

Általánosít, ezzel lehetségessé teszi a képtelent.

Példálózik.A múltban meg nem történt dolgok előhozásával igyek-szik párhuzamba hozni a harapást.

Megerősít, a két nő együttes hadműve-lete zajlik.

Ingadozik a józan ész és Ágika elmé-lete közt.Ingadozik, de most a másik oldal felé hajlik.

Lásd az előzőt.

Mariska kezd meg-győzve lenni,Ágika (valójában az őrnagy)pártjára állni és hinni a harapás megtörténtében.Támad.Belső meggyőző-désévé válik, maga is példát hoz, ami alátámasztja Ágika korábbi állítását,


REFLEKTÁLÁS7. lépés: 18–20. feladat

26. oldal

15 PERC

T/18–20.

te a nadrágját, és a lehető legsértőbb módon a hátsó felét mutatta a különvonatnak…

(…)TÓT támolyogva. De miért kérjek tőle bocsánatot?MARISKA Amiért elvesztetted a józan eszedet, be-

másztál az asztal alá, és bokán haraptad a fi ad jóte-vőjét!

így bizonytalanítva el Tótot.

A vasúttól való elbocsátás ténye és Mariska heves magyarázata végül megtöri Tótot.

T/17.

Az őrnagy alvása azért bír jelentőséggel a dráma elején, mert ettől a pillanattól kezdve már alvás-sal nem, csak az alvás hiányával találkozhatunk a drámában. Az őrnagy nem tud aludni, ehelyett kezdenek el dobozolni, a Tót családnak pedig nem szabad aludni. Ezt Tót viseli a legnehezebben. Más: a dráma elején a Postás nem vehet levegőt, a dobozolás közben pedig a Tót családnak nem szabad gondolkodnia – ezek mind groteszk mozzanatok, mivel alapvető emberi létszükségleteket érintenek, és mind összefüggenek az őrnagy jelenlétével.


A 18. feladat célja rávilágítani arra, hogy a nézőkhöz képest a dráma egyes szereplőinek mennyi tudás van a birtokában a cselekményről. A tanúkihallgatás során jelöljünk ki egy-egy diákot, aki a tanú szerepét játssza, ha van rá lehetőség, üljön ki az osztályterem közepére, s a többiek 2-3 perc gondolkodási idő után tegyék fel kérdéseiket.A 19. feladat részben az előző feladat tanulságait összegzi; célja a drámának az olvasói/nézői tu-dás és az egyes szereplők tudása közötti különbségből fakadó jellegzetességeinek a vizsgálata.A 20. feladat az egyéni átgondolásra és a fejezet elejéhez való visszacsatolásra ad lehetőséget.A kiegészítő feladatok közül válogathatunk, végezhetünk belőlük az órán vagy felkínálhatunk belőlük szorgalmi feladatnak néhányat.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: beleélés, megerősítés, megfi gyelés, szerepbe helyez-kedés, nézőponttartás


Munka fo rmák: frontális, egyéni

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: tanúkihallgatás, tanári kalauz, ötcentis esszé

•

•

••


18. Nyomozás Megtaláltak egy négybe vágott holttestet az erdő szélén. Folytassatok nyomozást! Az alábbi szereplők kihallgatásával derítsétek ki, ki az áldozat, hogy került ide, mi történt az el-

múlt két hétben! A tanúkat játszó diákok fi gyeljenek arra, hogy ők mint szereplők mit tudhatnak a történetből!

Tanúk:(1) a Lajt tulajdonosa(2) Gizi Gézáné(3) a Postás

19. Ki mit tud?

a) A tudás, az információ szempontjából alapvető különbségek vannak a dráma szereplői és a nézők között. Mi az a leglényegesebb információ, amiről nem tudnak a dráma szereplői?

b) Honnan tudunk mi olvasók, nézők erről a szereplők előtt rejtve maradó információról? Hogy éri el ezt a szerző? Mi történik pontosan?

c) Az a jelenet, amelyben a Postás nem kézbesíti Gyula levelét, a dráma egyik kitüntetett pontján, az első rész utolsó képében kap helyet. A színházi nézők számára éppen a szünet előtt, mikor idejük lesz a látottakat átgondolni.

Vajon hogyan változtathatja meg az első részben történt események, a szereplők megítélését ez a mozzanat?

d) Milyen előfeltételezéseket támaszthat a potenciális nézőben ugyanez a mozzanat a második rész kimenetelét illetően?

e) Mennyiben igazolódnak be ezek az elvárások és miért?

20. A gyilkosság

„Amikor már reménytelenül cselekszünk, akkor az a cselekvés abszurd. Én azt vallom – és ezt példázza a Tóték –, hogy az ember egyetlen kiútja a tett. Ezért »hagyom« gyilkolni is Tótot, pedig az a gyilkosság akkor már fölösleges és esztelen. Ilyen értelemben Tót Lajos valóban abszurd hőssé lesz.”

Az 5/c) feladat újbóli áttekintésével és a Tóték elemzése-értelmezése során megértettek birtokában írj 5 centis kisesszét arról, hogy tekinthetjük-e Tótot abszurd hősnek! Ha igen, miért, ha nem, miért nem?


a) Gyula haláláról a Postás kivételével nem tudnak a dráma szereplői. b) A Postás révén. A Postás felolvassa az át nem adott levelet mintegy magának, majd összetépi

és a hordóba dobja.


c) Eddig együtt érezhettünk Tótékkal, megnyerhették a szimpátiánkat igyekezetükkel, viszont innen kezdve a nézőnek rálátása van az igyekezetük hiábavalóságára.

d) Azt, hogy előbb-utóbb a szereplők számára is ki fog derülni Gyula halála. A néző az őrnagy és a Tót család viszonyának megváltozását, a szituáció feloldását várja.

e) Egyrészt nem igazolódnak be a potenciális néző elvárásai, mert nem derül ki a dráma folya-mán a szereplők számára Gyula halála és így minden igyekezetük, megalázkodásuk hiábava-lósága, másrészt mégis történik változás az őrnagy és Tóték között, Tót nem bírja tovább és fellázad, megöli az őrnagyot.

T/20.

egyéni

21. Az identitásproblémák drámája „– Nem vagyok azonos önmagammal.” – Balassa Péter szerint Örkény István szereplőinek ez

a fő problémájuk. Hogyan értelmeznéd ezt a kijelentést a dráma szereplőire?

22. A szökés – Tomajinál, Cipriáninál Tomajinál és Cipriáninál Tót elpanaszolja az őt ért megaláztatásokat. A két jelenet szorosan

összefügg egymással.

a) Mit tart Tót a legsérelmesebbnek?

b) Az, ahogyan Tomaji és Cipriáni reagál, jellemző rájuk. Hasonlítsd össze a két jelenetet és a két szereplőt!

TOMAJI CIPRIÁNI

MI A FOGLALKOZÁSUK?

ELEGET TESZNEK-E A TÁR-

SADALMI STÁTUSZUKBÓL

ADÓDÓ ELVÁRÁSOKNAK?

MIÉRT IGEN, MIÉRT NEM?

MI AZ ŐRNAGYHOZ VALÓ

VISZONYUK?

LEHETSÉGES KITÉRŐ21–25. feladat

28. oldalT/21–25.


MEGÉRTIK TÓTOT?

HOGYAN FEJEZIK KI VÉLE-

MÉNYÜKET?

MILYEN HASONLÓSÁGOK

FEDEZHETŐK FEL A KÉT

SZEREPLŐ KÖZÖTT?

MILYEN KÜLÖNBSÉGEK

FEDEZHETŐK FEL A KÉT

SZEREPLŐ KÖZÖTT?

23. Dr. Eggenberger Alfréd alakját a dráma színpadra vitelekor rendszerint kihagyják. Képzeld bele magad a rendező helyébe! Indokold meg, te miért/miért nem tartanád meg az előadásban Dr. Eggenberger Alfréd jele-

netét!

KIHAGYNÁM MEGTARTANÁM

24. A Postás

a) Milyen drámai hagyományokhoz köthető a Postás alakja, és milyen funkciót tölt be a mű-ben?

b) Milyen bolond fi gurákkal találkoztál már eddigi olvasmányaid során? Gondolkozz el azon, hogy milyen többletlehetőséget nyújt a „bolondság” státusza a szereplő

számára!

c) Gyűjtsd össze, mit tanultál a kar szerepéről az ókori görög drámában! Például milyen szerepet tölt be a kar az Antigonéban?

d) Hogyan lehet a kar és a bolond szerepeiről összegyűjtött információkat felhasználni a Postás szerepének értelmezéséhez?

e) Foglald össze, hogyan kapcsolódik a Postás szerepe a drámahagyományhoz!

A BOLOND hagyományos szerep volt a középkori, majd Erzsébet-korabeli angliai színházban. A 15. században Anglia híres színházaiban jelent meg az öreg, béna helyén, aki nem volt más, mint az ördög jobbkeze. Vicces, ostoba alak volt, aki mindig jó előrelátó érzékkel van megáldva. Bár néha cinikus, de segítőkész fi gura.

A KAR többek között összefoglalja az egyes jeleneteket, mitológiai utalásokkal kritizálja a sze-replők tetteit, felmutatja a tanulságot, képviseli a világrendet.


25. Hasonlítsd össze a két előadást a képek alapján a groteszk és az abszurd összefüg-gésében!

Figyelhetsz például:a dráma világszerűségére,a színészek testbeszédére, a szöveg és a testbeszéd kapcsolatára,a színpadi tér formáira, a szöveg és a tér kapcsolatára,a szerep és a jelmez kapcsolatára,a díszlet színeinek, formáinak, elemeinek rendszerére, többletjelentéseikre,a fényeffektek szerepére a látványban és a többletjelentésben.

Godot-ra várva, Ljubjana, Dušan Jovanović rendezése, 2007http://www.drama.si/images/predstava-440.jpg

Tóték, Gyulai Várszínház – Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház, Beregszász, Vidnyánszky Attila rende-zésében, 2005http://poszt.com/main.php?lang=HUN&disp=produkcio&ID=26

••••••

szövegértés a 12-11 tanár - magyartanárok egyesülete · az alábbiakban Örkény istván egy...

Documents