mozgÓkÉpkultÚra És mÉdiaismeret ÉrettsÉgi vizsga •...
TRANSCRIPT
Mozgóképkultúra és médiaismeret középszint gyakorlati vizsga Javítási-értékelési útmutató 1621
EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET
KÖZÉPSZINTŰ GYAKORLATI
ÉRETTSÉGI VIZSGA
JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
ÉR
ET
TS
ÉG
I V
IZS
GA
• 2
01
6.
gyak
orla
ti vi
zsga
162
1 2
/ 33
2016
.
Moz
góké
pkul
túra
és m
édia
ismer
et —
köz
épsz
int
Javí
tási-
érté
kelé
si út
mut
ató
MO
ZGÓ
KÉP
KU
LTÚ
RA
ÉS
MÉD
IAIS
MER
ET É
RET
TSÉG
I PR
OJE
KTM
UN
KA
-JA
VÍT
ÓK
ULC
SOK
A
/1.
FILM
JELE
NET
KÉS
ZÍTÉ
SE
A k
övet
kező
dok
umen
tum
ból k
iindu
lva
kész
ítse
el e
gy m
axim
um n
egye
dórá
s röv
idjá
tékf
ilm sz
inop
szisá
t, m
ajd
forg
assa
le a
nnak
egy
meg
hatá
rozó
, 2-
3 pe
rces
jele
neté
t!
M
unká
jáho
z cs
atol
jon
(a v
izsg
aköv
etel
mén
yekb
en e
lőírt
terje
dele
mbe
n) m
unka
napl
ót, a
mel
yben
ism
erte
ti a
film
ala
pkon
cepc
iójá
t, be
mut
atja
ann
ak
csel
ekm
ényé
t és a
z el
kész
ült j
elen
etet
, a m
egva
lósít
ás so
rán
felm
erül
ő pr
oblé
mák
at é
s az
elké
szíte
tt an
yagg
al k
apcs
olat
os ö
nérté
kelé
sét i
s!
ÉR
TÉK
ELÉS
I SZ
EMPO
NTO
K É
S A
MEG
ÍTÉL
ÉS
FOR
RÁ
SA
KÖ
VET
ELM
ÉNY
EK É
S R
ÉSZP
ON
TSZÁ
MO
K
PON
TLEV
ON
ÁSO
K É
S FŐ
BB H
IBA
LE-
HET
ŐSÉ
GEK
TE
LJES
PO
NTS
ZÁM
Ha
a le
forg
atot
t jel
enet
2 p
ercn
él
- 16–
30 m
ásod
perc
cel r
övid
ebb,
2 p
ont,
- 31–
60 m
ásod
perc
cel r
övid
ebb,
4 p
ont,
- töb
b m
int 6
1 m
ásod
perc
cel r
övid
ebb,
5 p
ont
levo
nás
gyak
orla
ti vi
zsga
162
1 3
/ 33
2016
.
Moz
góké
pkul
túra
és m
édia
ismer
et —
köz
épsz
int
Javí
tási-
érté
kelé
si út
mut
ató
- 3 p
erc
30 m
ásod
perc
nél h
ossz
abb,
2 p
ont l
e-vo
nás.
Ha
a vi
zsgá
zó á
ltal k
idol
gozo
tt cs
elek
mén
y te
l-je
s mag
való
sítá
sa lé
nyeg
esen
rövi
debb
vag
y ho
ssza
bb já
téki
dőt f
elté
tele
z, m
int a
kiír
ásba
n m
egad
ott n
egye
dórá
s ter
jede
lem
, a h
iány
ossá
g va
gy a
terj
engő
sség
súly
ának
meg
fele
lően
2-3
po
nt le
voná
s. H
a a
vizs
gam
unka
kiz
áról
ag a
z elk
épze
lt cs
e-le
kmén
y sz
inop
szis
át é
s ann
ak é
rtel
mez
ését
-el
emzé
sét t
arta
lmaz
za, a
viz
sgam
unka
0 p
onto
t ér
.
Ha
a vi
zsga
mun
ka c
sak
a cs
elek
mén
y ré
szét
ké-
pező
jele
nete
t tar
talm
azza
az e
lkép
zelt
csel
ek-
mén
y sz
inop
szis
a né
lkül
, a v
izsg
amun
ka ö
ssz-
pont
szám
ából
5 p
onto
t le
kell
vonn
i. H
a vi
zsga
mun
ka m
ind
form
ai, m
ind
tart
alm
i sz
empo
ntbó
l elfo
gadh
ató,
rele
váns
any
ag, d
e ne
m a
kiír
ásba
n m
egje
lölt
szitu
áció
ra é
pül (
és
erre
a v
álto
ztat
ásra
a m
unka
napl
ó va
lam
ilyen
el
foga
dhat
ó in
doko
t is k
özöl
/tart
alm
az) –
a
vizs
gam
unka
öss
zpon
tszá
máb
ól 1
0 po
ntot
le
kell
vonn
i! Az
elk
épze
lés m
egte
r-ve
zetts
ége,
a m
egva
ló-
sítá
s elő
kész
ítetts
ége
és a
mun
ka sz
erve
zett-
sége
Hel
yese
n ér
telm
ezi-e
, ille
tve
kellő
mél
ység
ben
és tu
dato
s-sá
ggal
mut
atja
-e b
e m
unka
napl
ójáb
an a
viz
sgáz
ó az
álta
la
kita
lált
csel
ekm
ény
narra
tív sz
erke
zeté
t, és
a le
forg
atot
t je
lene
t dra
mat
urgi
ai sz
erep
ét?
A sz
empo
nt k
isebb
mér
tékb
en h
iány
os-fe
lüle
tes
kido
lgoz
ása
és é
rtelm
ezés
e es
etén
pon
tlevo
nás.
A sz
empo
nt e
rőse
n hi
ányo
s-fe
lüle
tes k
idol
go-
zása
és é
rtelm
ezés
e va
gy te
ljes h
iány
a es
etén
2
pont
levo
nás.
max
imál
isan
10
pont
gyak
orla
ti vi
zsga
162
1 4
/ 33
2016
.
Moz
góké
pkul
túra
és m
édia
ismer
et —
köz
épsz
int
Javí
tási-
érté
kelé
si út
mut
ató
(A m
unka
meg
ítélé
sé-
nek
első
dleg
es fo
rrás
a a
mun
kana
pló.
)
Kel
lő m
élys
égbe
n és
tuda
toss
ágga
l mut
atja
-e b
e m
unka
-na
plój
ában
a v
izsg
ázó
a cs
elek
mén
y és
a k
iindu
lásk
ént
meg
adot
t dok
umen
tum
ban
meg
jele
nő sz
ituác
ió d
ram
atur
-gi
ai k
apcs
olat
át?
3
pont
A sz
empo
nt te
ljes h
iány
a es
etén
3 p
ont l
evon
ás.
Kel
lő m
élys
égbe
n és
tuda
toss
ágga
l mut
atja
-e b
e m
unka
-na
plój
ában
a v
izsg
ázó
a le
forg
atot
t jel
enet
szer
epjá
tékr
a, a
sz
erep
lők
vise
lked
ésér
e vo
natk
ozó
dom
inán
s, ka
rakt
eres
je
lzés
eit é
s azo
k fu
nkci
onal
itásá
t?
2 po
nt
A sz
empo
nt k
isebb
mér
tékb
en h
iány
os-fe
lüle
tes
kido
lgoz
ása
és é
rtelm
ezés
e es
etén
pon
tlevo
nás.
A sz
empo
nt e
rőse
n hi
ányo
s-fe
lüle
tes k
idol
go-
zása
és é
rtelm
ezés
e va
gy te
ljes h
iány
a es
etén
2
pont
levo
nás.
Kel
lő m
élys
égbe
n és
tuda
toss
ágga
l mut
atja
-e b
e m
unka
-na
plój
ában
a v
izsg
ázó
a le
forg
atot
t jel
enet
szer
kesz
tési,
il-
lesz
tési
meg
oldá
sait?
1
pont
A sz
empo
nt h
iány
os-fe
lüle
tes k
idol
gozá
sa é
s ér
telm
ezés
e va
gy te
ljes h
iány
a es
etén
pon
tlevo
-ná
s.
Kel
lő m
élys
égbe
n és
tuda
toss
ágga
l mut
atja
-e b
e m
unka
-na
plój
ában
a v
izsg
ázó
a le
forg
atot
t jel
enet
dom
inán
s, ka
-ra
kter
es lá
tván
ysze
rvez
ési m
egol
dása
it és
a je
lene
t dra
ma-
turg
iájá
t szo
lgál
ó re
ndez
ési e
szkö
zöke
t (pl
. hel
yszí
n,
dísz
let,
kellé
kek,
vilá
gítá
s, ha
ngi m
egol
dáso
k, z
ene)
? 3
pont
A sz
empo
nt k
isebb
mér
tékb
en h
iány
os-fe
lüle
tes
kido
lgoz
ása
és é
rtelm
ezés
e es
etén
pon
tlevo
nás.
A sz
empo
nt e
rőse
n hi
ányo
s-fe
lüle
tes k
idol
go-
zása
és é
rtelm
ezés
e va
gy te
ljes h
iány
a es
etén
2
pont
levo
nás.
A sz
empo
nt te
ljes h
iány
a es
etén
3 p
ont l
evon
ás.
Hel
yese
n ér
telm
ezi-e
, ille
tve
kellő
mél
ység
ben
és tu
dato
s-sá
ggal
mut
atja
-e b
e m
unka
napl
ójáb
an a
z ál
tala
kita
lált
csel
ekm
ény
és a
lefo
rgat
ott j
elen
et m
űfaj
i, sti
láris
meg
ol-
dása
it, v
onás
ait?
1
pont
A sz
empo
nt h
iány
os-fe
lüle
tes k
idol
gozá
sa é
s ér
telm
ezés
e va
gy te
ljes h
iány
a es
etén
pon
tlevo
-ná
s.
gyak
orla
ti vi
zsga
162
1 5
/ 33
2016
.
Moz
góké
pkul
túra
és m
édia
ismer
et —
köz
épsz
int
Javí
tási-
érté
kelé
si út
mut
ató
A m
unka
dok
umen
tált-
ságá
nak
minős
ége,
az
elké
szíte
tt an
yagg
al
kapc
sola
tos (
ön)r
efle
-xi
ó sz
ínvo
nala
(A
szem
pont
ok é
rvé-
nyes
ségé
nek,
a m
unka
m
egíté
lésé
nek
első
dle-
ges f
orrá
sa a
mun
ka-
napl
ó és
mel
lékl
etei
!)
Bem
utat
ja- é
s rés
zlet
ezi-e
a v
izsg
ázó
a m
unka
napl
óban
a
csel
ekm
ényt
erve
zés é
s a fo
rgat
ás e
lőké
szíté
séne
k (p
l. a
tém
a ér
telm
ezés
e; ö
tletg
yűjté
s és t
erve
zés;
hely
szín
- és
szer
eplő
vála
sztá
s stb
.) fo
lyam
atát
– k
ülön
ös te
kint
ette
l a
men
et k
özbe
n fe
lbuk
kanó
alte
rnat
ív le
hető
sége
kre,
az
egye
s alte
rnat
ívák
köz
ötti
dönt
ések
főbb
mot
ivác
ióira
?
2 po
nt
Ilyen
típu
sú sz
öveg
es ré
szek
meg
léte
, de
az a
l-te
rnat
ív m
egol
dáso
k kö
zötti
vál
aszt
ások
alk
otói
m
otiv
áció
it ne
m te
ljese
n fe
ltáró
és/v
agy
felü
le-
tes l
eírá
s és é
rvel
és e
seté
n po
ntle
voná
s. Ily
en tí
pusú
szöv
eges
rész
ek te
ljes h
iány
a es
e-té
n 2
pont
levo
nás.
max
imál
isan
6
pont
Bem
utat
ja- é
s rés
zlet
ezi-e
a m
unka
napl
óban
a v
izsg
ázó
a fo
rgat
ás é
s az
anya
g m
egsz
erke
szté
séne
k m
unka
szak
a-sz
ait –
kül
önös
teki
ntet
tel a
men
et k
özbe
n fe
lbuk
kanó
al-
tern
atív
lehe
tősé
gekr
e, a
z eg
yes a
ltern
atív
ák k
özöt
ti dö
n-té
sek
főbb
mot
ivác
ióira
? 2
pont
Ilyen
típu
sú sz
öveg
es ré
szek
meg
léte
, de
az a
l-te
rnat
ív m
egol
dáso
k kö
zötti
vál
aszt
ások
alk
otói
m
otiv
áció
it ne
m te
ljese
n fe
ltáró
és/v
agy
felü
le-
tes l
eírá
s és é
rvel
és e
seté
n po
ntle
voná
s. Ily
en tí
pusú
szöv
eges
rész
ek te
ljes h
iány
a es
e-té
n 2
pont
levo
nás.
Ré
szle
tezi
- és k
ellő
képp
en m
egin
doko
lja-e
a m
unka
nap-
lóba
n a
vizs
gázó
a te
rvez
ett é
s a m
egva
lósít
ott v
álto
zat
legf
onto
sabb
elté
rése
it?
1 po
nt
Az
elté
rése
k le
írása
, de
indo
klás
nél
kül h
a-gy
ása,
elé
gtel
en é
rtelm
ezés
e va
gy il
yen
szöv
eg-
rész
ek te
ljes h
iány
a es
etén
pon
tlevo
nás.
Tarta
lmaz
-e a
mun
kana
pló
az e
lkés
zült
anya
ggal
kap
cso-
latb
an ö
nérté
kelő
meg
jegy
zése
ket,
össz
egzé
st?
1 po
nt
Ilyen
von
atko
zású
szöv
eges
rész
ek e
rőse
n hi
á-ny
os-fe
lüle
tes k
ifejté
se v
agy
telje
s hiá
nya
ese-
tén
pont
levo
nás.
A ki
vite
lezé
s tec
hnik
ai
és e
szté
tikai
minős
ége,
öt
lete
sség
e, sz
emél
yes-
sége
(A
meg
ítélé
sben
elsőd
-le
ges a
z elk
észí
tett
A re
ndel
kezé
sre
álló
tech
nika
i szi
nten
mily
enne
k íté
lhet
ő a
lefo
rgat
ott j
elen
et á
ltalá
nos f
orm
anye
lvi s
zínv
onal
a:
a cs
elek
mén
yvez
etés
, a sz
erep
játé
k ér
thet
őség
e és
köv
et-
hető
sége
; a
szer
kesz
tés-
mon
tázs
logi
kai k
apcs
olat
ai (p
l. lin
eáris
m
ontá
zs té
r-idő
foly
amat
ossá
got é
s oko
zatis
ágot
biz
tosít
ó
Szer
kesz
tési-
illes
ztés
i pon
tatla
nság
ok, é
rtelm
e-zé
st za
varó
cse
lekm
ényv
ezet
ési é
s sze
repj
áték
-m
egol
dáso
k es
etén
(elő
ford
ulás
uk g
yako
riság
a va
gy é
rtelm
ezhe
tősé
get z
avar
ó sú
lyuk
szer
int)
1-2
pont
levo
nás.
max
imál
isan
6
pont
gyak
orla
ti vi
zsga
162
1 6
/ 33
2016
.
Moz
góké
pkul
túra
és m
édia
ismer
et —
köz
épsz
int
Javí
tási-
érté
kelé
si út
mut
ató
anya
g, d
e az
ért
ékel
és-
nél f
igye
lem
be v
ehe-
tőek
a m
unka
napl
óban
az
ado
tt sz
empo
ntra
vo
natk
ozó
meg
jegy
zé-
sek.
)
meg
oldá
sai,
kiem
elés
ek fu
nkci
onal
itása
, exp
ress
zív
meg
-ol
dáso
k ér
tele
mad
ó ha
tása
i);
a pl
ánoz
ás é
s a b
eállí
táso
k té
rbel
i-opt
ikai
jelz
ései
nek
pon-
toss
ága
és k
övet
keze
tess
ége
(köv
ethe
tősé
g és
funk
cion
ali-
tás)
; a
rend
ezés
hez
tarto
zó e
gyéb
ele
mek
(pl.
hely
szín
ek, k
ellé
-ke
k, v
ilágí
tás,
hang
i jel
zése
k) fu
nkci
onál
is ha
szná
lata
4
pont
A p
láno
zás é
s a té
rbel
i-opt
ikai
beá
llítá
sok
érte
l-m
ezés
t zav
aró
vagy
funk
ciót
lan
hasz
nála
ta e
se-
tén
(elő
ford
ulás
uk g
yako
riság
a va
gy a
z ér
tel-
mez
hető
sége
t zav
aró
súly
uk sz
erin
t) 1-
2 po
nt
levo
nás.
A fe
lsoro
lt eg
yéb
rend
ezés
i esz
közö
k za
varó
va
gy fu
nkci
ótla
n ha
szná
lata
ese
tén
pont
levo
nás.
(Kiv
éve,
ha
a m
unka
napl
ó el
foga
dhat
ó in
doko
t és
ért
elm
ezés
t köz
öl a
z ado
tt m
egol
dáso
kkal
ka
pcso
lato
san.
) (M
axim
ális
an 4
pon
t von
ható
le!)
A
lkal
maz
ott-e
a v
izsg
ázó
vala
mily
en e
gyed
i, kr
eatív
m
egol
dást
a cs
elek
mén
y fe
ldol
gozá
sába
n, a
kiin
dulá
skén
t m
egad
ott s
zitu
áció
vag
y kö
vetk
ezm
énye
inek
a m
egje
lení
-té
sére
? Eg
yéni
-e a
szin
opsz
is és
a le
forg
atot
t jel
enet
han
gvét
ele?
A
lefo
rgat
ott j
elen
etet
tuda
tos é
s egy
sége
sen
végi
gvitt
fo
rma-
és l
átvá
nyvi
lág
jelle
mzi
-e?
2 po
nt
Alk
alm
azot
t, de
em
lítés
és i
ndok
lás,
érte
lmez
és
nélk
ül h
agyo
tt kr
eatív
, ille
tve
egys
éges
form
át
adó
meg
oldá
sok
eset
én (a
nnak
súly
ától
füg-
gően
) 1-2
pon
t lev
onás
. (M
axim
ális
an 2
pon
t von
ható
le!)
A pr
ezen
táci
ó fo
rmai
sz
ínvo
nala
M
ilyen
nek
ítélh
ető
a pr
ojek
tmun
ka á
ltalá
nos m
egje
lené
se
(a fe
lvét
elek
élv
ezhe
tősé
ge é
s pre
zent
áció
ja a
rend
elke
-zé
sre
álló
tech
nika
i szi
nten
, a m
unka
napl
ó át
teki
nthe
tő-
sége
és k
ezel
hető
sége
stb.
)?
1 po
nt
A m
egér
tést,
a c
sele
kmén
y m
enet
ét e
rőse
n m
egne
hezí
tő, z
avar
ó pr
ezen
táci
ó és
a m
unka
-na
pló
kusz
a sz
erke
zete
, neh
éz k
ezel
hető
sége
es
etén
pon
tlevo
nás.
max
imál
isan
3
pont
gyak
orla
ti vi
zsga
162
1 7
/ 33
2016
.
Moz
góké
pkul
túra
és m
édia
ismer
et —
köz
épsz
int
Javí
tási-
érté
kelé
si út
mut
ató
Beta
rtja-
e a
vizs
gázó
a fe
lada
tban
és a
viz
sgak
övet
elm
é-ny
ekbe
n el
őírt,
meg
hatá
rozo
tt te
rjede
lmet
? 2
pont
A m
unka
napl
óra
meg
hatá
rozo
tt te
rjede
lem
je-
lent
őseb
b tú
llépé
se v
agy
a m
egér
tést
nagy
ban
meg
nehe
zítő
hiá
nyos
sága
ese
tén
(ann
ak sú
lyá-
tól f
üggő
en) 1
-2 p
ont l
evon
ás.
gyak
orla
ti vi
zsga
162
1 8
/ 33
2016
.
Moz
góké
pkul
túra
és m
édia
ismer
et —
köz
épsz
int
Javí
tási-
érté
kelé
si út
mut
ató
A/2
. FO
TÓK
OLL
ÁZS
KÉS
ZÍTÉ
SE
Kés
zítse
n le
galá
bb 2
0, m
axim
um 3
0 sa
ját f
ényk
épet
, am
elye
n ut
cára
kih
elye
zett
rekl
ámok
, pos
zter
ek lá
that
óak
azok
kör
nyez
etév
el é
s az
utc
a em
beré
vel e
gyüt
t! Eb
ből a
nye
rsan
yagb
ól k
onstr
uáljo
n fo
tóko
llázs
t, am
ely
lega
lább
10
kép
rész
lete
iből
, mot
ívum
aibó
l áll
össz
e ön
mag
ában
is
érte
lmez
hető
látv
ánny
á!
Mun
kájá
hoz
csat
oljo
n (a
viz
sgak
övet
elm
énye
kben
elő
írt te
rjede
lem
ben)
mun
kana
plót
, am
elyb
en v
ázol
ja, h
ogy
a ko
llázs
ala
pjáu
l szo
lgál
ó sa
ját
felv
étel
eket
mily
en sz
empo
ntok
szer
int k
észí
tette
el,
maj
d ism
erte
sse
a ko
llázs
kon
cepc
iójá
t, és
indo
kolja
form
ai m
egol
dása
it! A
mun
kana
plóh
oz
mel
léke
lje az
öss
zes e
lkés
zíte
tt ny
ersa
nyag
fotó
t! A
mun
kana
plób
an té
rjen
ki a
meg
való
sítás
sorá
n fe
lmer
ülő
prob
lém
ákra
(bel
eértv
e a k
özte
rüle
ten
való
fotó
zás s
zabá
lyai
t), é
s fog
alm
azza
meg
az
elké
szíte
tt an
yagg
al k
apcs
olat
os ö
nérté
kelé
sét i
s!
ÉRTÉ
KEL
ÉSI
SZEM
PON
TOK
ÉS
A M
EGÍT
ÉLÉS
FO
RR
ÁSA
K
ÖV
ETEL
MÉN
YEK
ÉS
RÉS
ZPO
NTS
ZÁM
OK
PO
NTL
EVO
NÁ
SOK
ÉS
FŐBB
HIB
ALE
-H
ETŐ
SÉG
EK
TELJ
ES
PON
TSZÁ
M
Ha
a pr
ojek
tmun
ka c
sak
a sa
ját f
otók
at v
agy
csak
a fo
tóko
llázs
t tar
talm
azza
, a v
izsg
a-m
unka
0 p
onto
t ér.
Ha
a vi
zsgá
zó e
lkés
zíti
a fo
tóko
llázs
t, de
az
(a m
unka
napl
óval
és a
fotó
k te
chni
kai a
zono
-sí
tó a
data
ival
is b
izon
yíth
atóa
n) n
em sa
ját
felv
étel
eken
ala
pszi
k, a
viz
sgam
unka
0 p
onto
t ér
. H
a a
vizs
gázó
a p
roje
ktm
unká
jába
n m
inim
á-lis
an e
lvár
t 20
felv
étel
nél k
eves
ebbe
t kés
zít,
akko
r:
-3–5
felv
étel
lel k
eves
ebb
eset
én 2
pon
t, - 6
–10
felv
étel
lel k
eves
ebb
eset
én 5
pon
t,
gyak
orla
ti vi
zsga
162
1 9
/ 33
2016
.
Moz
góké
pkul
túra
és m
édia
ismer
et —
köz
épsz
int
Javí
tási-
érté
kelé
si út
mut
ató
- 10–
15 fe
lvét
elle
l kev
eseb
b es
etén
10
pont
le-
voná
s, - 5
felv
étel
nél k
eves
ebb
eset
én a
viz
sgam
unka
0
pont
ot é
r. H
a a
vizs
gázó
a p
roje
ktm
unká
jába
n a
max
i-m
ális
an e
lvár
t 30
felv
étel
nél t
öbbe
t kés
zít,
ak-
kor 3
5 fe
lvét
elné
l töb
b es
etén
3 p
ont l
evon
ás.
Ha
a fo
tóko
llázs
a k
iírás
ban
meg
hatá
rozo
tt 10
ele
mné
l kev
eseb
bet h
aszn
ál fe
l: - 2
–3 m
otív
umm
al, e
lem
mel
kev
eseb
ből k
om-
poná
lt fo
tóko
llázs
ese
tén
3 po
nt,
- 4–5
mot
ívum
mal
, ele
mm
el k
eves
ebbő
l kom
-po
nált
fotó
kollá
zs e
seté
n 5
pont
, - 5
mot
ívum
mal
, ele
mm
el k
eves
ebbő
l kom
po-
nált
fotó
kollá
zs e
seté
n 10
pon
t lev
onás
. H
a a
fotó
kollá
zs a
kiír
ásba
n m
egha
táro
zott
10 e
lem
nél t
öbbő
l áll:
- 2
–3 m
otív
umm
al, e
lem
mel
többől
kom
poná
lt fo
tóko
llázs
ese
tén
2 po
nt,
- 4–5
mot
ívum
mal
, ele
mm
el tö
bből
kom
poná
lt fo
tóko
llázs
ese
tén
4 po
nt,
- 5 m
otív
umm
al, e
lem
mel
többől
kom
poná
lt fo
tóko
llázs
ese
tén
10 p
ont l
evon
ás.
Figy
elem
! Ha
a fo
tóko
llázs
ban
ism
étlő
dő,
egym
ásra
nag
yon
haso
nlító
mot
ívum
okka
l do
lgoz
ik a
viz
sgáz
ó, á
m a
zok
a m
unka
napl
ó-va
l és a
z ere
deti
felv
étel
ekke
l is b
izon
yíth
a-tó
an k
ülön
böző
sajá
t fel
véte
lekből
szár
maz
-na
k, k
ülön
levo
nást
nem
kel
l alk
alm
azni
.
gyak
orla
ti vi
zsga
162
1 10
/ 33
20
16.
Moz
góké
pkul
túra
és m
édia
ismer
et —
köz
épsz
int
Javí
tási-
érté
kelé
si út
mut
ató
Az e
lkép
zelé
s meg
ter-
veze
ttség
e,
a m
egva
lósí
tás e
lőké
-sz
ítetts
ége
és a
mun
ka
szer
veze
ttség
e (A
m
unka
meg
ítélé
séne
k el
sődl
eges
forr
ása
a m
unka
napl
ó.)
Kel
lő m
élys
égbe
n és
tuda
toss
ágga
l mut
atja
-e b
e m
unka
-na
plój
ában
a v
izsg
ázó
a kö
zter
ület
eken
kés
zíte
tt fe
lvét
e-le
ivel
és a
z az
ok fe
lhas
znál
ásáv
al k
apcs
olat
ban
felm
erül
ő jo
gi é
s etik
ai v
onat
kozá
soka
t (pl
. kép
más
fele
tti re
ndel
ke-
zés é
s hoz
zájá
rulá
s jog
a; rá
utal
ó m
agat
artá
s; ny
ilván
os
esem
énye
k fo
tózh
atós
ága;
töm
egfe
lvét
elek
kés
zíté
se é
s az
egy
edíté
s kor
láta
i, a
hátrá
nyos
meg
külö
nböz
teté
s ti-
lalm
a és
a m
éltá
nyos
ság
elve
)?
2 po
nt
A sz
empo
nt k
isebb
mér
tékb
en h
iány
os-fe
lüle
-te
s kid
olgo
zása
és é
rtelm
ezés
e es
etén
pon
tle-
voná
s. A
szem
pont
erő
sen
hián
yos-
felü
lete
s kid
olgo
-zá
sa é
s érte
lmez
ése
vagy
telje
s hiá
nya
eset
én
2 po
nt le
voná
s.
max
imál
isan
10
pont
Kel
lő m
élys
égbe
n és
tuda
toss
ágga
l mut
atja
-e b
e m
unka
-na
plój
ában
a v
izsg
ázó
a fo
tóko
llázs
hoz
kész
ített
fotó
k er
edet
i kon
text
usai
, tar
talm
i öss
zefü
ggés
ei (p
l. a
rekl
á-m
ok, r
eklá
mho
rdoz
ók é
s tér
beli
körn
yeze
tük
kapc
sola
t-re
ndsz
ere;
a fo
tók
szer
eplő
inek
vise
lked
ése
és a
rekl
á-m
ok, r
eklá
mho
rdoz
ók k
apcs
olat
rend
szer
e) é
s a fo
tók
látv
ánys
zerv
ezés
i meg
oldá
sai k
özöt
ti ka
pcso
lato
kat?
3
pont
A sz
empo
nt k
isebb
mér
tékb
en h
iány
os-fe
lüle
-te
s kid
olgo
zása
és é
rtelm
ezés
e es
etén
pon
tle-
voná
s. A
szem
pont
erő
sen
hián
yos-
felü
lete
s kid
olgo
-zá
sa é
s érte
lmez
ése
vagy
telje
s hiá
nya
eset
én
2 po
nt le
voná
s. A
szem
pont
telje
s hiá
nya
eset
én 3
pon
t lev
o-ná
s. K
ellő
mél
ység
ben
és tu
dato
sság
gal m
utat
ja-e
be
a m
un-
kana
plój
ában
a v
izsg
ázó
a fo
tóko
llázs
ala
pkon
cepc
iójá
t (p
l. na
rratív
-szi
tuác
iós,
játé
kos-
ironi
kus,
a fo
gyas
ztói
ma-
gata
rtás é
s szt
ereo
típiá
k kr
itiká
jára
vag
y a
vizu
ális
és v
er-
bális
ele
mek
kap
csol
atai
ra é
pülő
meg
oldá
sok)
és a
z er
e-de
ti fe
lvét
elek
öss
zefü
ggés
eit?
3
pont
A sz
empo
nt k
isebb
mér
tékb
en h
iány
os-fe
lüle
-te
s kid
olgo
zása
és é
rtelm
ezés
e es
etén
pon
tle-
voná
s. A
szem
pont
erő
sen
hián
yos-
felü
lete
s kid
olgo
-zá
sa é
s érte
lmez
ése
vagy
telje
s hiá
nya
eset
én
2 po
nt le
voná
s. A
szem
pont
telje
s hiá
nya
eset
én 3
pon
t lev
o-ná
s.
gyak
orla
ti vi
zsga
162
1 11
/ 33
20
16.
Moz
góké
pkul
túra
és m
édia
ismer
et —
köz
épsz
int
Javí
tási-
érté
kelé
si út
mut
ató
Kel
lő ré
szle
tess
égge
l és t
udat
ossá
ggal
mut
atja
-e b
e a
mun
kana
plój
ában
a v
izsg
ázó
a fo
tóko
llázs
ban
felh
aszn
ált
fotó
rész
lete
k, e
lem
ek sz
erke
szté
si és
mon
tázs
hatá
sait
(pl.
narra
tív, e
xpre
sszí
v-as
szoc
iáci
ós, s
zeriá
lis lo
gika
alk
al-
maz
ása;
han
gsúl
yok-
kiem
elés
ek, f
okoz
ások
, pár
huza
mok
és
elle
npon
tozá
sok
meg
oldá
sai;
vizu
ális
és v
erbá
lis e
le-
mek
kap
csol
atre
ndsz
ere)
és e
zekn
ek a
fotó
kollá
zs k
on-
cepc
iójá
val v
aló
össz
efüg
gése
it?
2 po
nt
A sz
empo
nt k
isebb
mér
tékb
en h
iány
os-fe
lüle
-te
s kid
olgo
zása
és é
rtelm
ezés
e es
etén
pon
tle-
voná
s. A
szem
pont
erő
sen
hián
yos-
felü
lete
s kid
olgo
-zá
sa é
s érte
lmez
ése
vagy
telje
s hiá
nya
eset
én
2 po
nt le
voná
s.
A m
unka
dok
umen
tált-
ságá
nak
minős
ége,
az
elké
szíte
tt an
yagg
al
kapc
sola
tos (
ön)r
efle
-xi
ó sz
ínvo
nala
(A
szem
pont
ok é
rvén
yes-
ségé
nek,
a m
unka
m
egíté
lésé
nek
első
dle-
ges f
orrá
sa a
mun
ka-
napl
ó
és m
ellé
klet
ei!)
Bem
utat
ja- é
s rés
zlet
ezi-e
a v
izsg
ázó
a m
unka
napl
óban
a
fotó
záso
k el
őkés
zíté
séne
k és
lebo
nyol
ításá
nak
(pl.
a té
ma
érte
lmez
ése;
ötle
tgyű
jtés é
s ter
vezé
s; he
lysz
ín- é
s tém
a-ke
resé
sek;
beá
llítá
sok
és fe
lvét
eli v
ariá
ciók
meg
hatá
ro-
zása
stb.
) fol
yam
atát
– k
ülön
ös te
kint
ette
l a m
enet
köz
ben
felb
ukka
nó a
ltern
atív
lehe
tősé
gekr
e, a
z eg
yes a
ltern
atív
ák
közö
tti d
önté
sek
főbb
mot
ivác
ióira
?
2 po
nt
Ilyen
típu
sú sz
öveg
es ré
szek
meg
léte
, de
az
alte
rnat
ív m
egol
dáso
k kö
zötti
vál
aszt
ások
al-
kotó
i mot
ivác
ióit
nem
telje
sen
feltá
ró é
s/vag
y fe
lüle
tes l
eírá
s és é
rvel
és e
seté
n po
ntle
voná
s. Ily
en tí
pusú
szöv
eges
rész
ek te
ljes h
iány
a es
etén
2 p
ont l
evon
ás.
max
imál
isan
6
pont
Bem
utat
ja- é
s rés
zlet
ezi-e
a m
unka
napl
óban
a v
izsg
ázó
a le
fotó
zott
anya
g m
egsz
erke
szté
séne
k m
unka
szak
asza
it –
külö
nös t
ekin
tette
l az
alte
rnat
ív le
hető
sége
kre,
az
egye
s al
tern
atív
ák k
özöt
ti dö
ntés
ek fő
bb m
otiv
áció
ira?
2 po
nt
Ilyen
típu
sú sz
öveg
es ré
szek
meg
léte
, de
az
alte
rnat
ív m
egol
dáso
k kö
zötti
vál
aszt
ások
al-
kotó
i mot
ivác
ióit
nem
telje
sen
feltá
ró é
s/vag
y fe
lüle
tes l
eírá
s és é
rvel
és e
seté
n po
ntle
voná
s. Ily
en tí
pusú
szöv
eges
rész
ek te
ljes h
iány
a es
etén
2 p
ont l
evon
ás.
Ré
szle
tezi
- és k
ellő
képp
en m
egin
doko
lja-e
a m
unka
nap-
lóba
n a
vizs
gázó
a te
rvez
ett é
s a m
egva
lósít
ott v
álto
zat
legf
onto
sabb
elté
rése
it?
1 po
nt
Az
elté
rése
k le
írása
, de
indo
klás
nél
kül h
a-gy
ása,
elé
gtel
en é
rtelm
ezés
e va
gy il
yen
szö-
vegr
észe
k te
ljes h
iány
a es
etén
pon
tlevo
nás.
gyak
orla
ti vi
zsga
162
1 12
/ 33
20
16.
Moz
góké
pkul
túra
és m
édia
ismer
et —
köz
épsz
int
Javí
tási-
érté
kelé
si út
mut
ató
Tarta
lmaz
-e a
mun
kana
pló
az e
lkés
zült
anya
ggal
kap
cso-
latb
an ö
nérté
kelő
meg
jegy
zése
ket,
össz
egzé
st?
1 po
nt
Ilyen
von
atko
zású
szöv
eges
rész
ek e
rőse
n hi
-án
yos-
felü
lete
s kife
jtése
vag
y te
ljes h
iány
a es
etén
pon
tlevo
nás.
A ki
vite
lezé
s tec
hnik
ai
és e
szté
tikai
minő-
sége
, ötle
tess
ége,
sze-
mél
yess
ége
(A m
egíté
lésb
en e
l-ső
dleg
es a
z elk
észít
ett
anya
g, d
e az
ért
éke-
lésn
él fi
gyel
embe
ve-
hető
ek a
mun
kana
pló-
ban
az
ado
tt sz
empo
ntra
vo
natk
ozó
meg
jegy
zé-
sek.
)
A re
ndel
kezé
sre
álló
tech
nika
i szi
nten
vag
y a
mon
tíroz
ás-
ban
alka
lmaz
ott m
ódsz
er k
eret
ei k
özöt
t mily
enne
k íté
l-he
tő a
fotó
k és
a fo
tóko
llázs
álta
láno
s for
man
yelv
i szí
n-vo
nala
: az
ere
deti
felv
étel
ek é
s a fo
tóko
llázs
kom
pozí
ciós
meg
ol-
dása
i és a
zok
funk
cion
alitá
sa;
a pl
ánoz
ás é
s a b
eállí
táso
k té
rbel
i-opt
ikai
jelz
ései
nek
pon-
toss
ága
és k
övet
keze
tess
ége
(köv
ethe
tősé
g és
funk
cion
a-lit
ás);
a sz
erke
szté
s-m
ontá
zs lo
gika
i kap
csol
atai
(pl.
lineá
ris
mon
tázs
tér-i
dő fo
lyam
atos
ságo
t és o
koza
tiság
ot b
izto
sító
meg
oldá
sai;
kiem
elés
ek fu
nkci
onal
itása
; exp
ress
zív
meg
-ol
dáso
k ér
tele
mad
ó ha
tása
i; vi
zuál
is és
ver
bális
ele
mek
ka
pcso
lata
inak
funk
cion
alitá
sa)
4 po
nt
Az
érte
lmez
ést z
avar
ó ko
mpo
zíci
ós p
onta
t-la
nság
ok, i
lletv
e a
plán
ozás
és a
térb
eli-o
pti-
kai b
eállí
táso
k ér
telm
ezés
t zav
aró
vagy
funk
-ci
ótla
n ha
szná
lata
ese
tén
(elő
ford
ulás
uk
gyak
orisá
ga v
agy
érte
lmez
hető
sége
t zav
aró
súly
uk sz
erin
t) 1-
2 po
nt le
voná
s.
A fo
tóko
llázs
szer
kesz
tési-
mon
tíroz
ási p
on-
tatla
nság
ai, é
rtelm
ezés
t zav
aró
vagy
funk
ciót
-la
n m
egol
dása
i ese
tén
(elő
ford
ulás
uk g
yako
ri-sá
ga v
agy
az é
rtelm
ezhe
tősé
get z
avar
ó sú
lyuk
sz
erin
t) 1-
2 po
nt le
voná
s. (K
ivév
e, h
a a
mun
kana
pló
elfo
gadh
ató
indo
-ko
t és é
rtelm
ezés
t köz
öl a
z ado
tt m
egol
dáso
k-ka
l kap
csol
atos
an.)
(Max
imál
isan
4 p
ont v
onha
tó le
! )
max
imál
isan
po
nt
Alk
alm
azot
t-e a
viz
sgáz
ó va
lam
ilyen
egy
edi,
krea
tív
meg
oldá
st az
ere
deti
fotó
k va
gy a
fotó
kollá
zs k
észí
tése
so
rán
a re
klám
ok é
s kör
nyez
etük
köz
ötti
kapc
sola
tok,
il-
letv
e a
meg
örök
ített
rekl
ámok
bef
ogad
ásáv
al, h
atás
me-
chan
izm
usáv
al k
apcs
olat
os k
arak
tere
s köz
össé
gi-tá
rsa-
dalm
i néz
őpon
t, es
etle
g sa
ját n
ézőp
ontja
meg
jele
níté
sére
? 2
pont
Alk
alm
azot
t, de
em
lítés
és i
ndok
lás,
érte
lme-
zés n
élkü
l hag
yott
egye
di k
reat
ív m
egol
dáso
k es
etén
(ann
ak sú
lyát
ól fü
ggőe
n) 1
-2 p
ont l
e-vo
nás.
(Max
imál
isan
2 p
ont v
onha
tó le
!)
gyak
orla
ti vi
zsga
162
1 13
/ 33
20
16.
Moz
góké
pkul
túra
és m
édia
ismer
et —
köz
épsz
int
Javí
tási-
érté
kelé
si út
mut
ató
A pr
ezen
táci
ó fo
rmai
sz
ínvo
nala
M
ilyen
nek
ítélh
ető
a pr
ojek
tmun
ka á
ltalá
nos m
egje
lené
se
(a fe
lvét
elek
és a
fotó
kollá
zs é
lvez
hető
sége
és p
reze
ntác
i-ój
a a
rend
elke
zésr
e ál
ló te
chni
kai s
zint
en; a
mun
kana
pló
átte
kint
hető
sége
és k
ezel
hető
sége
stb.
)?
1 po
nt
A m
egér
tést,
a c
sele
kmén
y m
enet
ét e
rőse
n m
egne
hezí
tő, z
avar
ó pr
ezen
táci
ó és
a m
unka
-na
pló
kusz
a sz
erke
zete
, neh
éz k
ezel
hető
sége
es
etén
pon
tlevo
nás.
max
imál
isan
3
pont
Beta
rtja-
e a
vizs
gázó
a fe
lada
tban
és a
viz
sgak
övet
elm
é-ny
ekbe
n el
őírt,
meg
hatá
rozo
tt te
rjede
lmet
? 2
pont
A m
unka
napl
óra
meg
hatá
rozo
tt te
rjede
lem
je-
lent
őseb
b tú
llépé
se v
agy
a m
egér
tést
nagy
ban
meg
nehe
zítő
hiá
nyos
sága
ese
tén
(ann
ak sú
ly-
ától
függ
ően)
1-2
pon
t lev
onás
.
gyak
orla
ti vi
zsga
162
1 14
/ 33
20
16.
Moz
góké
pkul
túra
és m
édia
ismer
et —
köz
épsz
int
Javí
tási-
érté
kelé
si út
mut
ató
A/3
. SZ
ÖV
EGA
DA
PTÁ
CIÓ
– H
AN
GJÁ
TÉK
KÉS
ZÍTÉ
SE
Kés
zíts
en 7
–12
perc
es h
angj
áték
ot C
sáth
Géz
a A K
álvi
n té
ren
cím
ű no
vellá
jábó
l! D
ram
atur
giai
elké
pzel
ései
, a te
rjede
lmi k
orlá
tok
alap
ján
húzz
a meg
a no
vellá
t! A
szö
vege
t han
gokb
an é
letre
kel
tő s
zíné
szve
zeté
s m
elle
tt fig
yelje
n a
telje
s ha
ngi t
érre
, gon
dolk
odjo
n ki
feje
ző a
tmos
zfér
ákba
n, z
ajok
ban-
zöre
jekb
en m
elye
t rö
gzíth
et sa
ját m
aga,
de
le is
tölth
et, é
s – h
a sz
üksé
gesn
ek é
rzi –
zen
ében
is.
Mun
kájá
hoz c
sato
ljon
(a v
izsg
aköv
etel
mén
yekb
en el
őírt
terje
dele
mbe
n) m
unka
napl
ót, a
mel
yben
ism
erte
ti a n
ovel
la h
angj
áték
ra ad
aptá
lásá
nak
alap
konc
epci
óját
, a
meg
való
sítás
sorá
n fe
lmer
ülő
prob
lém
ákat
és a
z el
kész
ített
anya
ggal
kap
csol
atos
öné
rtéke
lésé
t is!
ÉRTÉ
KEL
ÉSI
SZEM
PON
TOK
ÉS
A M
EGÍT
ÉLÉS
FO
RR
ÁSA
K
ÖV
ETEL
MÉN
YEK
ÉS
RÉS
ZPO
NTS
ZÁM
OK
PO
NTL
EVO
NÁ
SOK
ÉS
FŐBB
HIB
ALE
-H
ETŐ
SÉG
EK
TELJ
ES
PON
TSZÁ
M
Ha
a vi
zsgá
zó h
angj
áték
a a
kiír
ásba
n sz
erep
lő
min
imál
is te
rjed
elem
nél
- 30–
60 m
ásod
perc
cel r
övid
ebb,
3
pont
ot,
- 61–
120
más
odpe
rcce
l röv
ideb
b, 5
pon
tot,
- 1
21–1
80 m
ásod
perc
cel r
övid
ebb,
7 p
onto
t, -
181–
240
más
odpe
rcce
l röv
ideb
b, 1
0 po
ntot
ke
ll le
vonn
i a d
olgo
zat ö
sszp
onts
zám
ából
. A
180
más
odpe
rcné
l rö
vide
bb h
angj
áték
ra
épülő
proj
ektm
unka
ös
szpo
ntsz
ámáb
ól
15 p
onto
t kel
l lev
onni
. H
a vi
zsgá
zó h
angj
áték
a a
kiír
ásba
n sz
erep
lő
max
imál
is te
rjed
elem
nél
- 60–
120
más
odpe
rcce
l hos
szab
b, 2
pon
tot,
- 12
1–24
0 m
ásod
perc
cel
hoss
zabb
, 4
pont
ot
kell
levo
nni a
dol
goza
t öss
zpon
tszá
máb
ól.
A 16
per
cnél
hos
szab
b ha
ngjá
tékr
a ép
ülő
proj
ektm
unka
öss
zpon
tszá
máb
ól 6
pon
tot k
ell
levo
nni.
gyak
orla
ti vi
zsga
162
1 15
/ 33
20
16.
Moz
góké
pkul
túra
és m
édia
ismer
et —
köz
épsz
int
Javí
tási-
érté
kelé
si út
mut
ató
Az e
lkép
zelé
s meg
ter-
veze
ttség
e,
a m
egva
lósí
tás e
lőké
-sz
ítetts
ége
és
a m
unka
szer
veze
tt-sé
ge (A
mun
ka m
eg-
ítélé
séne
k el
sődl
eges
fo
rrás
a a
mun
ka-
napl
ó.)
Kel
lő ré
szle
tess
égge
l és t
udat
ossá
ggal
mut
atja
-e b
e a
vizs
gázó
dra
mat
urgi
ai k
once
pció
ját,
vagy
is ke
llő m
ély-
ségg
el is
mer
teti-
e az
okat
a d
ram
atur
giai
elg
ondo
lása
it,
mel
yeke
t az
írott
szöv
eg m
egad
ott t
erje
dele
mre
és h
ang-
játé
kra
adap
tálá
sako
r alk
alm
azot
t (pl
. kro
nolo
giku
s vag
y té
rbel
iségr
e ép
ülő
epiz
ódfü
zér;
fiktív
cse
lekm
ény
vagy
ke
retjá
ték
alka
lmaz
ása;
függ
etle
n sz
ituác
iós d
ialó
guso
k-ba
n va
gy fo
lyam
atos
nar
ráto
ri/be
lső n
arrá
tori
kom
men
tá-
rokk
al k
ísért
feld
olgo
zás)
?
3 po
nt
A sz
empo
nt k
isebb
mér
tékb
en h
iány
os-fe
lüle
-te
s kid
olgo
zása
és é
rtelm
ezés
e es
etén
pon
tle-
voná
s. A
szem
pont
erő
sen
hián
yos-
felü
lete
s kid
olgo
-zá
sa é
s érte
lmez
ése
vagy
telje
s hiá
nya
eset
én
2 po
nt le
voná
s. A
szem
pont
telje
s hiá
nya
eset
én 3
pon
t lev
o-ná
s.
max
imál
isan
10 p
ont
Kel
lő ré
szle
tess
égge
l mut
atja
-e b
e és
érte
lmez
i-e a
viz
s-gá
zó a
mun
kana
plój
ában
a h
angj
áték
szer
eplő
inek
kiv
á-la
sztá
si sz
empo
ntja
it, il
letv
e ér
téke
li-e
a sz
erep
lők
verb
á-lis
és v
okál
is m
egny
ilván
ulás
ait a
z ál
talu
k áb
rázo
lt ka
rakt
erek
érz
ékel
teté
séne
k sz
empo
ntjá
ból?
3
pont
A sz
empo
nt k
isebb
mér
tékb
en h
iány
os-fe
lüle
-te
s kid
olgo
zása
és é
rtelm
ezés
e es
etén
pon
tle-
voná
s. A
szem
pont
erő
sen
hián
yos-
felü
lete
s kid
olgo
-zá
sa é
s érte
lmez
ése
vagy
telje
s hiá
nya
eset
én
2 po
nt le
voná
s. A
szem
pont
telje
s hiá
nya
eset
én 3
pon
t lev
o-ná
s. K
ellő
rész
lete
sség
gel m
utat
ja-e
be
és k
ellő
tuda
toss
ágga
l ér
telm
ezi-e
a v
izsg
ázó
a m
unka
napl
ójáb
an a
z ad
aptá
lt sz
öveg
leíró
rész
eine
k ki
feje
ző z
aj-z
örej
han
gkul
isszá
ra,
hátté
ratm
oszf
érár
a ad
aptá
lásá
t, ill
etve
az
álta
la a
lkal
ma-
zott
kife
jező
han
ghat
ások
(ese
tleg
zene
i rés
zlet
ek) f
el-
hasz
nálá
sát é
s azo
k fu
nkci
óit?
3
pont
A sz
empo
nt k
isebb
mér
tékb
en h
iány
os-fe
lüle
-te
s kid
olgo
zása
és é
rtelm
ezés
e es
etén
pon
tle-
voná
s. A
szem
pont
erő
sen
hián
yos-
felü
lete
s kid
olgo
-zá
sa é
s érte
lmez
ése
vagy
telje
s hiá
nya
eset
én
2 po
nt le
voná
s. A
szem
pont
telje
s hiá
nya
eset
én 3
pon
t lev
o-ná
s. K
ellő
rész
lete
sség
gel m
utat
ja-e
be
és é
rtelm
ezi-e
a v
izs-
gázó
a m
unka
napl
ójáb
an a
han
gját
ék h
angv
ágás
i és k
eve-
rési
meg
oldá
sait
(pl.
éles
han
gvág
ások
vag
y ús
ztat
ások
,
A sz
empo
nt h
iány
os-fe
lüle
tes k
idol
gozá
sa é
s ér
telm
ezés
e va
gy te
ljes h
iány
a es
etén
pon
tle-
voná
s.
gyak
orla
ti vi
zsga
162
1 16
/ 33
20
16.
Moz
góké
pkul
túra
és m
édia
ismer
et —
köz
épsz
int
Javí
tási-
érté
kelé
si út
mut
ató
párh
uzam
os h
angs
ávok
futta
tása
, lez
árás
ok, h
ange
rő sz
a-bá
lyoz
ása,
zen
e be
illes
ztés
e)?
1 po
nt
A m
unka
dok
umen
tált-
ságá
nak
minős
ége,
az
elké
szíte
tt an
yagg
al
kapc
sola
tos (
ön)r
efle
-xi
ó sz
ínvo
nala
(A
szem
pont
ok ér
vény
essé
-gé
nek,
a m
unka
meg
-íté
lésé
nek
első
dleg
es
forr
ása
a m
unka
napl
ó
és m
ellé
klet
ei!)
Bem
utat
ja- é
s rés
zlet
ezi-e
a v
izsg
ázó
a m
unka
napl
óban
a
hang
felv
étel
ek e
lőké
szíté
séne
k és
lebo
nyol
ításá
nak
(pl.
a té
ma
érte
lmez
ése
és a
kon
cepc
ió m
egha
táro
zása
; dia
ló-
gusír
ás é
s han
gkul
issza
meg
terv
ezés
e; h
elys
zínk
eres
és é
s ha
ngm
intá
k gy
űjté
se; s
zere
plőv
álog
atás
; han
gfel
véte
l te
chni
kai m
egsz
erve
zése
; pró
bafe
lvét
elek
és h
angf
elvé
te-
lek
lebo
nyol
ítása
) fol
yam
atát
– k
ülön
ös te
kint
ette
l a m
e-ne
t köz
ben
felb
ukka
nó a
ltern
atív
lehe
tősé
gekr
e, a
z eg
yes
alte
rnat
ívák
köz
ötti
dönt
ések
főbb
mot
ivác
ióira
? 2
pont
Ilyen
típu
sú sz
öveg
es ré
szek
meg
léte
, de
az
alte
rnat
ív m
egol
dáso
k kö
zötti
vál
aszt
ások
al-
kotó
i mot
ivác
ióit
nem
telje
sen
feltá
ró é
s/vag
y fe
lüle
tes l
eírá
s és é
rvel
és e
seté
n po
ntle
voná
s. Ily
en tí
pusú
szöv
eges
rész
ek te
ljes h
iány
a es
etén
2 p
ont l
evon
ás.
max
imál
isan
6
pont
Bem
utat
ja- é
s rés
zlet
ezi-e
a m
unka
napl
óban
a v
izsg
ázó
a fe
lvet
t han
gany
ag m
egsz
erke
szté
séne
k m
unka
szak
asza
it –
külö
nös t
ekin
tette
l az
alte
rnat
ív le
hető
sége
kre,
az
egye
s al
tern
atív
ák k
özöt
ti dö
ntés
ek fő
bb m
otiv
áció
ira?
2 po
nt
A sz
empo
nt h
iány
os-fe
lüle
tes k
idol
gozá
sa é
s ér
telm
ezés
e va
gy te
ljes h
iány
a es
etén
pon
tle-
voná
s. 2
pont
Rész
lete
zi- é
s kel
lőké
ppen
meg
indo
kolja
-e a
mun
kana
p-ló
ban
a vi
zsgá
zó a
terv
ezet
t és a
meg
való
sítot
t vál
toza
t le
gfon
tosa
bb e
ltéré
seit?
1
pont
Az
elté
rése
k le
írása
, de
indo
klás
nél
kül h
a-gy
ása,
elé
gtel
en é
rtelm
ezés
e va
gy il
yen
szö-
vegr
észe
k te
ljes h
iány
a es
etén
pon
tlevo
nás.
Tarta
lmaz
-e a
mun
kana
pló
az e
lkés
zült
hang
anya
ggal
ka
pcso
latb
an ö
nérté
kelő
meg
jegy
zése
ket,
össz
egzé
st?
1 po
nt
Ilyen
von
atko
zású
szöv
eges
rész
ek e
rőse
n hi
-án
yos-
felü
lete
s kife
jtése
vag
y te
ljes h
iány
a es
etén
pon
tlevo
nás.
gyak
orla
ti vi
zsga
162
1 17
/ 33
20
16.
Moz
góké
pkul
túra
és m
édia
ismer
et —
köz
épsz
int
Javí
tási-
érté
kelé
si út
mut
ató
A ki
vite
lezé
s tec
hnik
ai
és e
szté
tikai
minő-
sége
, ötle
tess
ége,
sze-
mél
yess
ége
(A m
egíté
lésb
en e
l-ső
dleg
es a
z elk
észít
ett
anya
g,
de
az é
rték
elés
nél f
i-gy
elem
be v
ehetőe
k a
mun
kana
plób
an
az a
dott
szem
pont
ra
vona
tkoz
ó m
egje
gyzé
-se
k.)
A re
ndel
kezé
sre
álló
tech
nika
i szi
nten
mily
enne
k íté
lhet
ő a
hang
játé
k ál
talá
nos f
orm
anye
lvi s
zínv
onal
a:
a ha
ngjá
ték
verb
ális
eszk
özei
nek
(pl.
szer
eplő
i szö
vege
k ar
tikul
áció
ja; a
kap
csol
ódó
voká
lis je
lzés
ek a
lkal
maz
ása)
ki
feje
ző e
reje
és f
unkc
iona
litás
a,
a ha
ngi a
tmos
zfér
a (p
l. za
jok-
zöre
jek
alka
lmaz
ása;
em
-be
ri be
széd
atm
oszf
érik
us h
aszn
álat
a) g
azda
gság
a, k
ife-
jező
ere
je é
s fun
kcio
nalit
ása,
a
hang
szer
kesz
tési
meg
oldá
sok
(pl.
éles
han
gvág
ások
va
gy ú
szta
táso
k; p
árhu
zam
os h
angs
ávok
futta
tása
; lez
árá-
sok;
han
gerő
szab
ályo
zása
; zen
e be
illes
ztés
e) fu
nkci
ona-
litás
a?
4 po
nt
A v
erbá
lis é
s vok
ális
szín
észi
esz
közö
k ér
tel-
mez
ést z
avar
ó va
gy fu
nkci
ótla
n ha
szná
lata
es
etén
(elő
ford
ulás
uk g
yako
riság
a va
gy a
z ér
-te
lmez
hető
sége
t zav
aró
súly
uk sz
erin
t) 1-
2 po
nt le
voná
s. A
zaj
-zör
ej h
átté
r és h
anga
tmos
zfér
a ér
telm
e-zé
st za
varó
vag
y fu
nkci
ótla
n ha
szná
lata
ese
-té
n (e
lőfo
rdul
ásuk
gya
koris
ága
vagy
az
érte
l-m
ezhe
tősé
get z
avar
ó sú
lyuk
szer
int)
1-2
pont
le
voná
s. A
han
gsze
rkes
ztés
i meg
oldá
sok
pont
atla
nsá-
gai v
agy
érte
lmez
ést n
ehez
ítő, z
avar
ó ha
szná
-la
ta e
seté
n po
ntle
voná
s. (K
ivév
e, h
a a
mun
kana
pló
elfo
gadh
ató
indo
-ko
t és é
rtelm
ezés
t köz
öl a
z ado
tt m
egol
dáso
k-ka
l kap
csol
atos
an.)
(Max
imál
isan
4 p
ont v
onha
tó le
!)
max
imál
isan
6
pont
Alk
alm
azot
t-e a
viz
sgáz
ó va
lam
ilyen
egy
edi,
krea
tív
meg
oldá
st a
nove
lla k
arak
tere
s iro
dalm
i meg
oldá
sain
ak
(pl.
a sz
öveg
nar
ráto
ri po
zíci
óján
ak, l
eíró
rész
eine
k, g
on-
dola
ti ko
mm
entá
rjain
ak) h
angi
dra
mat
izál
ásáb
an?
Egyé
ni-e
a h
angj
áték
han
gvét
ele?
A
han
gját
ékot
tuda
tosa
n al
kalm
azot
t és e
gysé
gese
n vé
gig
hang
zásv
ilág
jelle
mzi
-e?
2 po
nt
Alk
alm
azot
t, de
em
lítés
és i
ndok
lás,
érte
lme-
zés n
élkü
l hag
yott
krea
tív, i
lletv
e eg
ység
es
form
át a
dó m
egol
dáso
k es
etén
(ann
ak sú
lyá-
tól f
üggő
en) 1
-2 p
ont l
evon
ás.
(Max
imál
isan
2 p
ont v
onha
tó le
!)
gyak
orla
ti vi
zsga
162
1 18
/ 33
20
16.
Moz
góké
pkul
túra
és m
édia
ismer
et —
köz
épsz
int
Javí
tási-
érté
kelé
si út
mut
ató
A pr
ezen
táci
ó fo
rmai
sz
ínvo
nala
M
ilyen
nek
ítélh
ető
a pr
ojek
tmun
ka á
ltalá
nos m
egje
lené
se
(a h
angf
elvé
tel é
lvez
hető
sége
és p
reze
ntác
iója
a re
ndel
ke-
zésr
e ál
ló te
chni
kai s
zint
en; a
mun
kana
pló
átte
kint
hető
-sé
ge é
s kez
elhe
tősé
ge st
b.)?
1
pont
A m
egér
tést,
a c
sele
kmén
y m
enet
ét e
rőse
n m
egne
hezí
tő, z
avar
ó pr
ezen
táci
ó és
a m
unka
-na
pló
kusz
a sz
erke
zete
, neh
éz k
ezel
hető
sége
es
etén
pon
tlevo
nás.
max
imál
isan
3
pont
Beta
rtja-
e a
vizs
gázó
a fe
lada
tban
és a
viz
sgak
övet
elm
é-ny
ekbe
n el
őírt,
meg
hatá
rozo
tt te
rjede
lmet
? 2
pont
A m
unka
napl
óra
meg
hatá
rozo
tt te
rjede
lem
je-
lent
őseb
b tú
llépé
se v
agy
a m
egér
tést
nagy
ban
meg
nehe
zítő
hiá
nyos
sága
ese
tén
(ann
ak sú
ly-
ától
függ
ően)
1-2
pon
t lev
onás
.
gyak
orla
ti vi
zsga
162
1 19
/ 33
20
16.
Moz
góké
pkul
túra
és m
édia
ismer
et —
köz
épsz
int
Javí
tási-
érté
kelé
si út
mut
ató
B/1.
TÁ
RSA
DA
LMI N
YIL
VÁ
NO
SSÁ
G –
ELE
MZŐ
ESS
ZÉ
Kés
zítse
n el
emző
essz
ét (a
viz
sgal
eírá
sban
előí
rt te
rjede
lem
ben)
a m
édia
társ
adal
mi s
zere
pérő
l egy
vita
tott
jele
nség
repr
ezen
táci
ója k
apcs
án a
Szop
-ta
tás é
s ejn
ye-b
ejny
e1 és a
Szo
ptat
ós a
nyák
szál
lták
meg
a N
yuga
ti té
ri M
cDon
ald’
sot c
ímű
íráso
kból
2 kiin
dulv
a! V
égez
zen
kuta
tóm
unká
t! Es
széj
e m
egírá
sáho
z gy
űjtsö
n le
galá
bb ö
t, a
tém
ához
– a
méd
ia tá
rsad
alm
i sze
repé
nek
érte
lmez
éséh
ez –
kap
csol
ódó
szak
anya
got!
A sz
akan
yago
kat m
el-
lékl
eje
a do
lgoz
atho
z!
ÉRTÉ
KEL
ÉSI
SZEM
PON
TOK
ÉS
A M
EGÍT
ÉLÉS
FO
RR
ÁSA
K
ÖV
ETEL
MÉN
YEK
ÉS
RÉS
ZPO
NTS
ZÁM
OK
PO
NTL
EVO
NÁ
SOK
ÉS
FŐ
BB H
IBA
LEH
ETŐ
SÉG
EK
TELJ
ES
PON
TSZÁ
M
Ha
a vi
zsgá
zó n
em tá
mas
zkod
ik ö
nálló
meg
fi-gy
elés
ekre
, és a
dol
goza
t csa
k ál
talá
nos i
s-m
erte
tő, v
agyi
s az e
sszé
nem
mut
at m
egfe
lelő
ol
vasa
ti sz
inte
t – a
dol
goza
t 0 p
onto
t ér.
Ha
a vi
zsgá
zó g
yűjte
mén
ye
- csa
k 4
szöv
egbő
l áll,
2 p
ont l
evon
ás,
- csa
k 3
szöv
egbő
l áll,
3 p
ont l
evon
ás,
- csa
k 2
szöv
egbő
l áll,
4 p
ont l
evon
ás.
Ha
a vi
zsgá
zó c
sak
1 sz
öveg
et k
apcs
ol a
z esz
-sz
éhez
, 5 p
ont l
evon
ás.
Ha
a vi
zsgá
zó a
lkal
maz
ott s
zaka
nyag
ot
anya
got a
z ess
zé m
egír
ásak
or, d
e ne
m c
sato
lt gyűj
tem
ényt
, 7 p
ont l
evon
ás.
Ha
a vi
zsgá
zó n
em a
lkal
maz
ott s
zaka
nyag
ot
az e
sszé
öss
zpon
tszá
máb
ól, 1
0 po
nt le
voná
s.
1 h
ttp://
ww
w.e
vang
elik
us.h
u/no
de/5
777?
lang
uage
=fi
2 http
://in
dex.
hu/b
elfo
ld/2
015/
05/2
2/az
_ero
dem
onstr
acio
_nev
e_sz
opta
tas/
gyak
orla
ti vi
zsga
162
1 20
/ 33
20
16.
Moz
góké
pkul
túra
és m
édia
ismer
et —
köz
épsz
int
Javí
tási-
érté
kelé
si út
mut
ató
A pr
oblé
ma
érte
lme-
zésé
nek
minős
ége,
a
fela
dat m
egol
dása
so-
rán
felh
aszn
ált h
átté
r-an
yago
k és
ism
eret
ek
érvé
nyes
sége
Meg
fele
lő m
élys
égge
l érte
lmez
i-e a
viz
sgáz
ó az
ado
tt es
e-te
t és a
z azt
köv
ető
esem
ényt
/tilta
kozá
st, an
nak
szer
eplő
it?
Érzé
keli-
e a v
izsg
ázó,
hog
y az
adot
t ese
t és v
álas
zese
mén
y tá
rsad
alm
i jel
ensé
gek
min
táza
tai (
pl. e
lfoga
dás,
anyá
k jo
-ga
i, tá
plál
ás-fo
gyas
ztás
kon
trasz
tja, j
ogok
ért v
aló
kiál
lás,
egym
ás tá
rsad
alm
i tám
ogat
ása,
öss
zefo
gás)
? 2
pont
A sz
empo
nt fe
lüle
tes-
hián
yos é
rtelm
ezés
e ese
-té
n (a
nnak
súly
ától
függ
ően)
pon
tlevo
nás.
A s
zem
pont
erő
sen
felü
lete
s-hi
ányo
s ér
telm
e-zé
se v
agy
telje
s hiá
nya
eset
én 2
pon
t lev
onás
.
max
imál
isan
10 p
ont
Meg
fele
lő m
élys
égge
l ele
mzi
-e a
viz
sgáz
ó a
nyilv
ános
ság
műk
ödés
ét, ú
gy is
min
t a sz
erep
lők
vise
lked
ésén
ek, é
rdek
-ér
vény
esíté
séne
k, ú
gy is
min
t a m
édia
disk
urzu
sain
ak te
-re
pét (
pl. s
zopt
atás
; tilt
akoz
ás n
yilv
ános
an;
közt
erek
mű-
ködé
se; a
z üg
y m
egvi
tatá
sa a
nyi
lván
ossá
g el
őtt)?
2
pont
A sz
empo
nt fe
lüle
tes-
hián
yos é
rtelm
ezés
e ese
-té
n (a
nnak
súly
ától
függ
ően)
pon
tlevo
nás.
A s
zem
pont
erő
sen
felü
lete
s-hi
ányo
s ér
telm
e-zé
se v
agy
telje
s hiá
nya
eset
én 2
pon
t lev
onás
.
Érzé
keli-
e, m
egfe
lelő
mél
ység
gel
feltá
rja-e
a v
izsg
ázó,
ho
gy a
z ál
tala
ele
mze
tt sz
öveg
ek m
ilyen
társ
adal
mi j
elen
-sé
geke
t rep
reze
ntál
nak
(pl.
nők,
kisg
yerm
ekes
any
ák re
p-re
zent
áció
ja;
társ
adal
mi
csop
orto
k (ti
ltako
zók)
, no
rmák
-sz
abál
yok;
bot
rány
ok á
bráz
olás
a; te
strep
reze
ntác
ió)?
2
pont
A sz
empo
nt fe
lüle
tes-
hián
yos é
rtelm
ezés
e ese
-té
n (a
nnak
súly
ától
függ
ően)
pon
tlevo
nás.
A s
zem
pont
erő
sen
felü
lete
s-hi
ányo
s ér
telm
e-zé
se v
agy
telje
s hiá
nya
eset
én 2
pon
t lev
onás
.
Meg
fele
lő m
élys
égge
l el
emzi
-e a
viz
sgáz
ó a
cikk
ekbe
n,
szak
mai
any
agok
ban
meg
jele
nő d
iskur
zuso
kat,
érte
lmez
é-se
ket,
mag
yará
zato
kat,
azok
pár
huza
mát
– v
agy
éppe
n el
-le
nkez
őleg
–, a
meg
jele
níté
s sok
szín
űség
ét?
4 po
nt
A sz
empo
nt fe
lüle
tes-
hián
yos é
rtelm
ezés
e ese
-té
n (a
nnak
súly
ától
függ
ően)
1–3
pon
t lev
onás
. A
sze
mpo
nt e
rőse
n fe
lüle
tes-
hián
yos
érte
lme-
zése
vag
y te
ljes h
iány
a es
etén
4 p
ont l
evon
ás.
gyak
orla
ti vi
zsga
162
1 21
/ 33
20
16.
Moz
góké
pkul
túra
és m
édia
ismer
et —
köz
épsz
int
Javí
tási-
érté
kelé
si út
mut
ató
A sz
öveg
átte
kint
hető
-sé
ge, l
ogik
us st
rukt
ú-rá
ja é
s érv
elés
tech
ni-
kája
, stil
áris
szín
vona
la
Átte
kint
hető
ek-e
, ren
dsze
reze
ttek-
e az
egy
es é
rtelm
ezés
i irá
nyok
, érv
elés
i cso
móp
onto
k, fo
lyam
atos
-e a
szöv
eg lo
-gi
kai é
pítk
ezés
e?
2 po
nt
Zava
ros,
nehe
zen
köve
thet
ő le
író-e
lem
ző sz
er-
keze
ti ta
golá
s ese
tén
pont
levo
nás.
A sz
öveg
egy
es ré
szei
köz
ötti
kapc
soló
dás h
i-án
ya, f
elül
etes
szer
kesz
tés e
seté
n po
ntle
voná
s.
max
imál
isan
6
pont
Logi
kaila
g m
enny
ire h
elyt
álló
a sz
öveg
a fe
lhas
znál
t ism
e-re
tekh
ez k
apcs
olód
ó el
emző
-érte
lmez
ő ki
fejté
se é
s ér
v-re
ndsz
ere
(mily
en a
z ér
velé
s val
iditá
sa, é
rvén
yess
ége)
? 2
pont
Hiá
nyos
vag
y fe
lüle
tes
érve
lés
(hiá
nyos
pre
-m
isszá
kból
lev
ont k
övet
kezt
etés
vag
y he
lyes
pr
emiss
zákb
ól le
vont
nem
hel
ytál
ló k
övet
kez-
teté
s) e
seté
n po
ntle
voná
s. Tú
lnyo
móa
n va
gy te
ljese
n té
ves é
rvel
és, t
árgy
i té
vesz
tése
k es
etén
2 p
ont l
evon
ás.
Egys
éges
, élv
ezhe
tő-e
a sz
öveg
stílu
sa?
Az
elvá
rhat
ó sz
inte
n tu
dom
ányo
s és
sza
kmai
-e a
z es
szé
nyel
vhas
znál
ata?
2
pont
A m
egér
tést
zava
ró s
tílus
ford
ulat
ok, i
lletv
e a
szak
mai
kife
jezé
sek
és n
yelv
ezet
hel
ytel
en
hasz
nála
ta e
seté
n po
ntle
voná
s. Tú
lnyo
mó
rész
ben
vagy
telje
sen
funk
ciót
lan,
el
hibá
zott
stilá
ris m
egol
dáso
k (p
l. az
essz
észö
-ve
g tu
dom
ányo
s kö
vete
lmén
yeitő
l el
térő
stí-
lusr
éteg
álta
láno
s has
znál
ata)
ese
tén
2 po
nt le
-vo
nás.
Öná
lló m
egfig
yelé
sek,
fe
lvet
ések
előf
ordu
lása
és m
inő-
sége
Men
nyire
öná
lló a
dol
goza
t ol
vasá
si-ér
telm
ezés
i te
chni
-ká
ja?
2 po
nt
Az
olva
sási-
érte
lmez
ési
és é
rvel
ési
tech
nika
bi
zony
tala
nság
ának
mér
téké
től (
anna
k sú
lyá-
tól)
függ
ően
1-2
pont
levo
nás.
max
imál
isan
6
pont
Men
nyire
kre
atív
, lel
emén
yes
és te
ljes
az e
gyes
elm
élet
i pr
oblé
mat
erül
etek
meg
köze
lítés
e, f
eltá
rása
és
a kö
ztük
lé
vő k
apcs
olat
ok t
isztá
zása
, ny
elvi
for
máb
a ön
tése
, és
m
egsz
erke
szté
se?
A s
zerk
eszt
ési,
kiem
elés
i és
kapc
sola
t-ter
em-
tési
ötle
tek
hián
ya v
agy
azok
köv
etke
zetle
n al
-ka
lmaz
ása,
ese
tén
pont
levo
nás.
A sz
öveg
telje
s vag
y tú
lnyo
mór
észt
tago
latla
n vo
lta e
seté
n 2
pont
levo
nás.
gyak
orla
ti vi
zsga
162
1 22
/ 33
20
16.
Moz
góké
pkul
túra
és m
édia
ismer
et —
köz
épsz
int
Javí
tási-
érté
kelé
si út
mut
ató
Bárm
ilyen
logi
kai,
reto
rikai
és
szer
keze
ti öt
let,
kiem
elés
i és
kap
csol
atte
rem
tési
meg
oldá
s (p
l. be
kezd
ésre
törd
elés
; sz
ámoz
ás, k
iem
elés
/gra
fikai
kie
mel
és),
amel
y a
prob
lém
a fe
ltárá
sát,
a lo
giku
s és
köv
ethe
tő s
zerk
eszt
ést,
átte
kint
he-
tősé
get m
egkö
nnyí
ti –
érté
kele
ndő.
2
pont
Ta
rtalm
az-e
a d
olgo
zat e
gyén
i állá
sfog
lalá
st, re
flexi
ót?
2 po
nt
Refle
xív-
kriti
kai,
érté
kelő
meg
jegy
zése
k, v
a-la
min
t önr
efle
xív,
a fe
lada
tban
feld
olgo
zott
té-
máh
oz f
űződ
ő vi
szon
yt t
udat
osan
meg
foga
l-m
azó
meg
álla
pítá
sok
rész
lege
s el
őfor
dulá
sa,
inko
here
ns k
ifejté
se é
s a
refle
ktál
ás fe
lüle
tes-
sége
ese
tén
pont
levo
nás.
Ilyen
szöv
egré
szek
telje
s hiá
nya
eset
én
2 po
nt le
voná
s.
gyak
orla
ti vi
zsga
162
1 23
/ 33
20
16.
Moz
góké
pkul
túra
és m
édia
ismer
et —
köz
épsz
int
Javí
tási-
érté
kelé
si út
mut
ató
A pr
ezen
táci
ó
szín
vona
la
Elvá
lnak
-e e
gym
ástó
l a d
olgo
zat k
ülön
böző
rész
ei?
Jól k
övet
hető
-e a
dol
goza
t?
Jelö
li-e
a ta
nuló
az
idéz
etek
et?
Tarta
lmaz
za-e
a d
olgo
zat a
z el
emző
-leíró
rész
meg
ítélé
sé-
hez,
val
amin
t az
essz
é lé
treho
zásá
hoz
végz
ett (
eset
lege
s)
kuta
tó-
és f
eldo
lgoz
ó m
unka
fel
mér
éséh
ez s
züks
éges
hi-
vatk
ozás
okat
, bib
liogr
áfiá
t?
Beta
rtja-
e a d
olgo
zat a
fela
dattó
l elv
árt t
erje
delm
i köv
etel
-m
énye
ket?
3
pont
Neh
ezen
át
teki
nthe
tő
és
keze
lhet
ő fo
rmai
m
egje
lené
s ese
tén
pont
levo
nás.
Az
idéz
etekk
el, h
ivatk
ozás
okka
l és
bibl
iogr
áfiá-
val
kapc
sola
tos
elvá
ráso
k je
lent
őseb
b sz
ámú
meg
sérté
se v
agy
ezek
tel
jes
figye
lmen
kív
ül
hagy
ása
eset
én p
ontle
voná
s. A
nem
meg
fele
lő te
rjede
lem
ért a
kár 2
pon
t is
levo
nhat
ó, fü
gget
lenü
l attó
l, ho
gy a
vizs
gázó
a pr
ezen
táci
ó fo
rmai
szí
nvon
alát
érin
tő e
gyéb
kö
vete
lmén
yekn
ek e
lege
t tet
t.
Ha
a do
lgoz
at n
em te
sz e
lege
t a te
rjede
lmi k
ö-ve
telm
énye
knek
, és
a pr
ezen
táci
ó ér
téke
lése
-ko
r egy
éb fo
rmai
pro
blém
áiér
t is
pont
levo
nás
jár,
akko
r is c
sak
össz
esen
3
pont
von
ható
le!
max
imál
isan
3
pont
gyak
orla
ti vi
zsga
162
1 24
/ 33
20
16.
Moz
góké
pkul
túra
és m
édia
ismer
et —
köz
épsz
int
Javí
tási-
érté
kelé
si út
mut
ató
B/2.
EG
Y S
ZABÁ
LYTA
LAN
DO
KU
MEN
TUM
FILM
– E
LEM
ZŐ E
SSZÉ
K
észí
tsen
Kam
ondi
Zol
tán
Műk
örm
ös ró
zsas
zínb
en3 c
ímű
tele
vízi
ós fi
lmjé
ről a
viz
sgal
eírá
sban
elő
írt te
rjede
lem
ben
elem
ző e
sszé
t! El
emzé
sébe
n a
narrá
ció
és a
fikc
iós e
szkö
zök
alka
lmaz
ásán
ak ö
ssze
függ
ésire
kon
cent
rálv
a fe
jtse
ki, h
ogy
mik
épp
dolg
ozza
fel,
mik
épp
érte
lmez
i a fi
lm a
rend
-sz
ervá
ltozá
s ese
mén
yeit,
jele
nség
eit!
ÉRTÉ
KEL
ÉSI
SZEM
PON
TOK
ÉS
A M
EGÍT
ÉLÉS
FO
RR
ÁSA
K
ÖV
ETEL
MÉN
YEK
ÉS
RÉS
ZPO
NTS
ZÁM
OK
PO
NTL
EVO
NÁ
SOK
ÉS
FŐ
BB H
IBA
LEH
ETŐ
SÉG
EK
TELJ
ES
PON
TSZÁ
M
Ha
a vi
zsgá
zó n
em tá
mas
zkod
ik ö
nálló
meg
fi-gy
elés
ekre
, és a
dol
goza
t csa
k ál
talá
nos i
s-m
erte
tő, v
agyi
s az e
sszé
nem
mut
at m
egfe
lelő
ol
vasa
ti sz
inte
t – a
dol
goza
t 0 p
onto
t ér.
A pr
oblé
ma
érte
lme-
zésé
nek
minős
ége,
a
fela
dat m
egol
dása
so-
rán
felh
aszn
ált h
átté
r-an
yago
k és
ism
eret
ek
érvé
nyes
sége
Érzé
keli-
e, m
egfe
lelő
mél
ység
gel f
eltá
rja-e
a v
izsg
ázó
a fil
mi s
zerk
ezet
et, a
nar
ráci
ót fe
lépí
tő e
szkö
zöke
t, m
otí-
vum
okat
(pl.
a sz
erep
lők
jelle
gzet
essé
gei,
inte
rjúk;
hel
y-sz
ínek
-szi
tuác
iók
szer
epe;
az
egys
égek
sorre
ndjé
nek
ér-
telm
ezés
e; a
múl
t fel
idéz
ése;
a je
len
érté
kelé
se; a
gy
erm
eksz
erep
lő fu
nkci
ói)?
3
pont
A sz
empo
nt fe
lüle
tes-
hián
yos é
rtelm
ezés
e es
etén
(ann
ak sú
lyát
ól fü
ggőe
n) 1
-2 p
ont l
e-vo
nás.
A sz
empo
nt e
rőse
n fe
lüle
tes-
hián
yos é
rtelm
e-zé
se v
agy
telje
s hiá
nya
eset
én 3
pon
t lev
onás
.
max
imál
isan
10 p
ont
Meg
fele
lő m
élys
égge
l ele
mzi
-e a
viz
sgáz
ó a
min
denn
api
hely
zete
kben
feltá
rhat
ó po
litik
atör
téne
t, cs
alád
törté
net,
gazd
aság
törté
net,
a re
ndsz
ervá
ltás u
táni
évt
ized
jelle
gze-
tess
égei
t, az
ok h
atás
át a
z eg
yénr
e (p
l. az
any
a an
yagi
, tár
-sa
dalm
i füg
getle
nedé
se; a
z eg
yéni
gaz
dasá
gi v
álla
lkoz
ás
min
t csa
ládi
hag
yom
ány,
min
t a re
ndsz
ervá
ltozá
s utá
ni
kapi
taliz
mus
form
ája;
a tö
rténe
lem
min
t a sz
emél
yisé
get
A sz
empo
nt fe
lüle
tes-
hián
yos é
rtelm
ezés
e es
etén
(ann
ak sú
lyát
ól fü
ggőe
n) 1
-3 p
ont l
e-vo
nás.
A sz
empo
nt e
rőse
n fe
lüle
tes-
hián
yos é
rtelm
e-zé
se v
agy
telje
s hiá
nya
eset
én 4
pon
t lev
onás
.
3 A
film
meg
teki
nthe
tő h
ttps:/
/ww
w.y
outu
be.c
om/w
atch
?v=d
gbO
stfzW
6Y
gyak
orla
ti vi
zsga
162
1 25
/ 33
20
16.
Moz
góké
pkul
túra
és m
édia
ismer
et —
köz
épsz
int
Javí
tási-
érté
kelé
si út
mut
ató
felsz
ámol
ó er
ő a
nagy
papa
törté
neté
ben;
az
egyé
ni tö
rek-
vése
k le
hető
sége
it bi
ztos
ító m
echa
nizm
us a
z an
ya tö
rté-
neté
ben;
a c
salá
d se
gítő
öss
zeta
rtó e
reje
; az
új c
salá
dmo-
dell
és a
kla
sszi
kus c
salá
dmod
ell p
árhu
zam
a)?
4 po
nt
Felis
mer
i-e, k
ellő
mér
tékk
el e
lem
zi-e
, val
amin
t érte
l-m
ezi-e
a v
izsg
ázó
a do
kum
entu
mfil
met
átsz
övő
fikci
ós
meg
oldá
soka
t, az
ok sz
erep
ét (p
l. ob
jekt
ív n
ézőp
ont h
e-ly
ett r
elat
iviz
áló
néző
pont
kia
lakí
tása
; a k
isfiú
ker
eső,
fel-
fede
ző n
ézőp
ontja
és a
szer
zői-é
rtelm
ező
néző
pont
pár
hu-
zam
a; tö
rténe
lmi,
pszi
chol
ógia
i, sz
ocio
lógi
ai sz
empo
ntok
ke
vere
dése
; líra
i-iro
niku
s han
gnem
kia
lakí
tása
)?
3 po
nt
A sz
empo
nt fe
lüle
tes-
hián
yos é
rtelm
ezés
e es
etén
(ann
ak sú
lyát
ól fü
ggőe
n) 1
-2 p
ont l
e-vo
nás.
A sz
empo
nt e
rőse
n fe
lüle
tes-
hián
yos é
rtelm
e-zé
se v
agy
telje
s hiá
nya
eset
én 3
pon
t lev
onás
.
A sz
öveg
átte
kint
hető
-sé
ge, l
ogik
us st
rukt
ú-rá
ja é
s érv
elés
tech
ni-
kája
, stil
áris
szín
vona
la
Átte
kint
hető
ek-e
, ren
dsze
reze
ttek-
e az
egy
es é
rtelm
ezés
i irá
nyok
, érv
elés
i cso
móp
onto
k, fo
lyam
atos
-e a
szöv
eg lo
-gi
kai é
pítk
ezés
e?
2 po
nt
Zava
ros,
nehe
zen
köve
thet
ő le
író-e
lem
ző
szer
keze
ti ta
golá
s ese
tén
pont
levo
nás.
A sz
öveg
egy
es ré
szei
köz
ötti
kapc
soló
dás h
i-án
ya, f
elül
etes
szer
kesz
tés e
seté
n po
ntle
vo-
nás.
max
imál
isan
6
pont
Logi
kaila
g m
enny
ire h
elyt
álló
a sz
öveg
a fe
lhas
znál
t is-
mer
etek
hez
kapc
soló
dó e
lem
ző-é
rtelm
ező
kife
jtése
és
érvr
ends
zere
(mily
en a
z ér
velé
s val
iditá
sa, é
rvén
yes-
sége
)?
2 po
nt
Hiá
nyos
vag
y fe
lüle
tes é
rvel
és (h
iány
os p
re-
miss
zákb
ól le
vont
köv
etke
ztet
és v
agy
hely
es
prem
isszá
kból
levo
nt n
em h
elyt
álló
köv
etke
z-te
tés)
ese
tén
pont
levo
nás.
Túln
yom
óan
vagy
telje
sen
téve
s érv
elés
, tár
-gy
i tév
eszt
ések
ese
tén
2 po
nt le
voná
s.
Egys
éges
, élv
ezhe
tő-e
a sz
öveg
stílu
sa?
A m
egér
tést
zava
ró st
ílusf
ordu
lato
k, il
letv
e a
szak
mai
kife
jezé
sek
és n
yelv
ezet
hel
ytel
en
hasz
nála
ta e
seté
n po
ntle
voná
s.
gyak
orla
ti vi
zsga
162
1 26
/ 33
20
16.
Moz
góké
pkul
túra
és m
édia
ismer
et —
köz
épsz
int
Javí
tási-
érté
kelé
si út
mut
ató
Az
elvá
rhat
ó sz
inte
n tu
dom
ányo
s és s
zakm
ai-e
az
essz
é ny
elvh
aszn
álat
a?
2 po
nt
Túln
yom
ó ré
szbe
n va
gy te
ljese
n fu
nkci
ótla
n,
elhi
bázo
tt sti
láris
meg
oldá
sok
(pl.
az e
sz-
szés
zöve
g tu
dom
ányo
s köv
etel
mén
yeitő
l el-
térő
stílu
srét
eg á
ltalá
nos h
aszn
álat
a) e
seté
n 2
pont
levo
nás.
Öná
lló m
egfig
yelé
sek,
fe
lvet
ések
előf
ordu
lása
és m
inő-
sége
Men
nyire
öná
lló a
dol
goza
t olv
asás
i-érte
lmez
ési t
echn
i-ká
ja?
2 po
nt
Az
olva
sási-
érte
lmez
ési é
s érv
elés
i tec
hnik
a bi
zony
tala
nság
ának
mér
téké
től (
anna
k sú
lyá-
tól)
függ
ően
1-2
pont
levo
nás.
max
imál
isan
6
pont
Men
nyire
kre
atív
, lel
emén
yes é
s tel
jes a
z eg
yes e
lmél
eti
prob
lém
ater
ület
ek m
egkö
zelít
ése,
feltá
rása
és a
köz
tük
lévő
kap
csol
atok
tisz
tázá
sa, n
yelv
i for
máb
a ön
tése
és
meg
szer
kesz
tése
? Bá
rmily
en lo
gika
i, re
torik
ai é
s sze
rkez
eti ö
tlet,
kiem
elés
i és
kap
csol
atte
rem
tési
meg
oldá
s (pl
. bek
ezdé
sre
törd
elés
; sz
ámoz
ás; k
iem
elés
/gra
fikai
kie
mel
és) –
am
ely
a pr
ob-
lém
a fe
ltárá
sát,
a lo
giku
s és k
övet
hető
szer
kesz
tést,
átte
-ki
nthe
tősé
get m
egkö
nnyí
ti –
érté
kele
ndő.
2
pont
A sz
erke
szté
si, k
iem
elés
i és k
apcs
olat
-tere
m-
tési
ötle
tek
hián
ya v
agy
azok
köv
etke
zetle
n al
kalm
azás
a, e
seté
n po
ntle
voná
s. A
szöv
eg te
ljes v
agy
túln
yom
órés
zt ta
gola
tlan
volta
ese
tén
2 po
nt le
voná
s.
Tarta
lmaz
-e a
dol
goza
t egy
éni á
llásf
ogla
lást,
refle
xiót
? 2
pont
Refle
xív-
kriti
kai,
érté
kelő
meg
jegy
zése
k, v
a-la
min
t önr
efle
xív,
a fe
lada
tban
feld
olgo
zott
tém
ához
fűző
dő v
iszon
yt tu
dato
san
meg
foga
l-m
azó
meg
álla
pítá
sok
rész
lege
s elő
ford
ulás
a,
inko
here
ns k
ifejté
se é
s a re
flekt
álás
felü
lete
s-sé
ge e
seté
n po
ntle
voná
s. Ily
en sz
öveg
rész
ek te
ljes h
iány
a es
etén
2
pont
levo
nás.
gyak
orla
ti vi
zsga
162
1 27
/ 33
20
16.
Moz
góké
pkul
túra
és m
édia
ismer
et —
köz
épsz
int
Javí
tási-
érté
kelé
si út
mut
ató
A pr
ezen
táci
ó
szín
vona
la
Elvá
lnak
-e e
gym
ástó
l a d
olgo
zat k
ülön
böző
rész
ei?
Jól k
övet
hető
-e a
dol
goza
t?
Jelö
li-e
a ta
nuló
az
idéz
etek
et?
Tarta
lmaz
za-e
a d
olgo
zat a
z el
emző
-leíró
rész
meg
ítélé
-sé
hez,
val
amin
t az
essz
é lé
treho
zásá
hoz
végz
ett (
eset
le-
ges)
kut
ató-
és f
eldo
lgoz
ó m
unka
felm
érés
éhez
szük
sége
s hi
vatk
ozás
okat
, bib
liogr
áfiá
t?
Beta
rtja-
e a
dolg
ozat
a fe
lada
ttól e
lvár
t ter
jede
lmi k
öve-
telm
énye
ket?
3
pont
Neh
ezen
átte
kint
hető
és k
ezel
hető
form
ai
meg
jele
nés e
seté
n po
ntle
voná
s. A
z id
ézet
ekke
l, hi
vatk
ozás
okka
l és b
iblio
grá-
fiáva
l kap
csol
atos
elv
árás
ok je
lent
őseb
b sz
ámú
meg
sérté
se v
agy
ezek
telje
s fig
yelm
en
kívü
l hag
yása
ese
tén
pont
levo
nás.
A n
em m
egfe
lelő
terje
dele
mér
t aká
r 2 p
ont i
s le
vonh
ató,
függ
etle
nül a
ttól,
hogy
a v
izsg
ázó
a pr
ezen
táci
ó fo
rmai
szín
vona
lát é
rintő
egy
éb
köve
telm
énye
knek
ele
get t
ett.
H
a a
dolg
ozat
nem
tesz
ele
get a
terje
delm
i kö
vete
lmén
yekn
ek, é
s a p
reze
ntác
ió é
rtéke
lé-
seko
r egy
éb fo
rmai
pro
blém
áiér
t is p
ontle
vo-
nás j
ár, a
kkor
is c
sak
össz
esen
3
pont
von
ható
le!
max
imál
isan
3
pont
gyak
orla
ti vi
zsga
162
1 28
/ 33
20
16.
Moz
góké
pkul
túra
és m
édia
ismer
et —
köz
épsz
int
Javí
tási-
érté
kelé
si út
mut
ató
B/3.
K
ÉPI K
OM
MU
NIK
ÁC
IÓ É
S JE
LEN
TÉS
– EL
EMZŐ
ESS
ZÉ
A
fent
i kép
ek4 é
s tov
ábbi
– sa
ját v
álas
ztás
ala
pján
mel
léke
lt le
galá
bb ö
t, ös
szes
en m
axim
um k
ilenc
fény
kép
alap
ján
kész
ítsen
ele
mző
ess
zét a
vi
zsga
leírá
sban
elő
írt te
rjede
lem
ben
arró
l, m
iért
igaz
és m
iért
alap
vető
, hog
y a
tech
nika
i kép
ekke
l tör
ténő
kom
mun
ikác
ió so
rán
az a
dott
kép
tar-
talm
i-for
mai
meg
oldá
sai m
elle
tt a
jele
ntés
nag
yon
erős
en fü
gg a
ttól,
hogy
a b
efog
adó
mit
tud
vagy
gon
dol a
rról,
mik
ént „
vann
ak a
dol
gok
a va
ló-
ságb
an”,
hog
yan
érte
lmez
i, ho
gyan
éli
meg
a v
alós
ág fo
galm
át!
ÉRTÉ
KEL
ÉSI
SZEM
PON
TOK
ÉS
A M
EGÍT
ÉLÉS
FO
RR
ÁSA
K
ÖV
ETEL
MÉN
YEK
ÉS
RÉS
ZPO
NTS
ZÁM
OK
PO
NTL
EVO
NÁ
SOK
ÉS
FŐ
BB H
IBA
LEH
ETŐ
SÉG
EK
TELJ
ES
PON
TSZÁ
M
Ha
a vi
zsgá
zó n
em tá
mas
zkod
ik ö
nálló
meg
fi-gy
elés
ekre
, és a
dol
goza
t csa
k ál
talá
nos i
s-m
erte
tő, v
agyi
s az e
sszé
nem
mut
at m
egfe
lelő
ol
vasa
ti sz
inte
t – a
dol
goza
t 0 p
onto
t ér.
Ha
a vi
zsgá
zó a
meg
adot
t kép
ek b
árm
elyi
két
kiha
gyja
az e
lem
zés s
orán
, kih
agyo
tt ké
pen-
ként
2 p
ont l
evon
ás.
Ha
a vi
zsgá
zó sa
ját p
élda
ként
- c
sak
4 fé
nyké
pre
hiva
tkoz
ik, 1
pon
t lev
onás
,
4 E
ric B
ouve
t; Bá
rdos
Tam
ás; L
iu B
olin
kép
ei
gyak
orla
ti vi
zsga
162
1 29
/ 33
20
16.
Moz
góké
pkul
túra
és m
édia
ismer
et —
köz
épsz
int
Javí
tási-
érté
kelé
si út
mut
ató
- csa
k 3
fény
képr
e hi
vatk
ozik
, 2 p
ont l
evon
ás,
- csa
k 2
fény
képr
e hi
vatk
ozik
, 3 p
ont l
evon
ás.
Ha
a vi
zsgá
zó c
sak
1 fé
nyké
pet k
apcs
ol a
z es
széh
ez, 4
pon
t lev
onás
. H
a a
vizs
gázó
az e
sszé
meg
írás
akor
beé
píte
tt m
ás fo
tóan
yago
t, de
azt
nem
csa
tolta
, vag
y a
képe
ket n
em h
itele
síte
tte, a
zok
elér
hető
ségé
t ne
m a
dta
meg
, 7 p
ont l
evon
ás.
Ha
a vi
zsgá
zó n
em a
lkal
maz
ott s
aját
pél
da-
anya
got a
z ess
zé ö
sszp
onts
zám
ából
, 10
pont
le
voná
s. A
prob
lém
a ér
telm
e-zé
séne
k m
inős
ége,
a
fela
dat m
egol
dása
so-
rán
felh
aszn
ált h
átté
r-an
yago
k és
ism
eret
ek
érvé
nyes
sége
Meg
fele
lő m
élys
égge
l alk
alm
azza
-e a
vizs
gázó
a ké
pele
m-
zésk
or a
kom
mun
ikác
ió m
odel
ljét?
Ér
ti-e,
kel
lő m
élys
égge
l fel
tárja
-e, h
ogy
a ké
pek
jele
ntés
é-ne
k ad
ó-ve
vő/b
efog
adó
kapc
sola
ta n
em st
abil,
han
em fü
gg
a ko
ntex
tustó
l, a
jel-j
elen
tés é
rtelm
ezés
étől
? 2
pont
A sz
empo
nt fe
lüle
tes-
hián
yos é
rtelm
ezés
e ese
-té
n po
ntle
voná
s. A
szem
pont
erő
sen
felü
lete
s-hi
ányo
s érte
lme-
zése
vag
y te
ljes h
iány
a es
etén
2 p
ont l
evon
ás.
max
imál
isan
10 p
ont
Kel
lő ru
tinna
l alk
alm
azza
-e a
viz
sgáz
ó a
képe
lem
zésk
or a
te
chni
kai k
ép te
rmés
zeté
nek
jelle
gzet
essé
gét,
repr
oduk
ció
és á
bráz
olás
ket
tőss
égét
? 1
pont
A sz
empo
nt fe
lüle
tes-
hián
yos é
rtelm
ezés
e ese
-té
n po
ntle
voná
s.
Meg
fele
lő m
élys
égge
l el
emzi
-e a
viz
sgáz
ó a
képe
k ta
r-ta
lmi é
s for
mai
jegy
eit,
azok
öss
zefü
ggés
eit,
a tö
bbfé
le é
r-te
lmez
és ir
ánya
it?
4 po
nt
A sz
empo
nt fe
lüle
tes-
hián
yos é
rtelm
ezés
e ese
-té
n (a
nnak
súly
ától
függ
ően)
1–3
pon
t lev
onás
. A
szem
pont
erő
sen
felü
lete
s-hi
ányo
s érte
lme-
zése
vag
y te
ljes h
iány
a es
etén
4 p
ont l
evon
ás.
gyak
orla
ti vi
zsga
162
1 30
/ 33
20
16.
Moz
góké
pkul
túra
és m
édia
ismer
et —
köz
épsz
int
Javí
tási-
érté
kelé
si út
mut
ató
Kel
lő m
élys
égge
l ele
mzi
-e a
vizs
gázó
a be
foga
dó sz
erep
ét,
a bef
ogad
ás m
űköd
ését
, a b
efog
adó
ismer
etei
nek,
val
óság
-ta
pasz
tala
tána
k ko
rláta
it (p
l. el
térő
lek
épez
ési
szin
tek;
ko
gnití
v té
rkép
ala
kulá
sa; k
ultu
rális
ism
eret
ek m
eglé
te/h
i-án
ya; s
tílus
és í
zlés
beli
külö
nbsé
gek)
? 3
pont
A sz
empo
nt fe
lüle
tes-
hián
yos é
rtelm
ezés
e ese
-té
n (a
nnak
súly
ától
függ
ően)
1-2
pon
t lev
onás
. A
szem
pont
erő
sen
felü
lete
s-hi
ányo
s érte
lme-
zése
vag
y te
ljes h
iány
a es
etén
3 p
ont l
evon
ás.
A sz
öveg
átte
kint
hető
-sé
ge, l
ogik
us st
rukt
ú-rá
ja é
s érv
elés
tech
ni-
kája
, stil
áris
szín
vona
la
Átte
kint
hető
ek-e
, ren
dsze
reze
ttek-
e az
egy
es é
rtelm
ezés
i irá
nyok
, érv
elés
i cso
móp
onto
k, fo
lyam
atos
-e a
szöv
eg lo
-gi
kai é
pítk
ezés
e?
2 po
nt
Zava
ros,
nehe
zen
köve
thet
ő le
író-e
lem
ző
szer
keze
ti ta
golá
s ese
tén
pont
levo
nás.
A sz
öveg
egy
es ré
szei
köz
ötti
kapc
soló
dás h
i-án
ya, f
elül
etes
szer
kesz
tés e
seté
n po
ntle
vo-
nás.
max
imál
isan
6
pont
Logi
kaila
g m
enny
ire h
elyt
álló
a sz
öveg
a fe
lhas
znál
t is-
mer
etek
hez
kapc
soló
dó e
lem
ző-é
rtelm
ező
kife
jtése
és
érvr
ends
zere
(mily
en a
z ér
velé
s val
iditá
sa, é
rvén
yes-
sége
)?
2 po
nt
Hiá
nyos
vag
y fe
lüle
tes é
rvel
és (h
iány
os p
re-
miss
zákb
ól le
vont
köv
etke
ztet
és v
agy
hely
es
prem
isszá
kból
levo
nt n
em h
elyt
álló
köv
etke
z-te
tés)
ese
tén
pont
levo
nás.
Túln
yom
óan
vagy
telje
sen
téve
s érv
elés
, tár
-gy
i tév
eszt
ések
ese
tén
2 po
nt le
voná
s.
Egys
éges
, élv
ezhe
tő-e
a sz
öveg
stílu
sa?
Az
elvá
rhat
ó sz
inte
n tu
dom
ányo
s és s
zakm
ai-e
az
essz
é ny
elvh
aszn
álat
a?
2 po
nt
A m
egér
tést
zava
ró st
ílusf
ordu
lato
k, il
letv
e a
szak
mai
kife
jezé
sek
és n
yelv
ezet
hel
ytel
en
hasz
nála
ta e
seté
n po
ntle
voná
s. Tú
lnyo
mó
rész
ben
vagy
telje
sen
funk
ciót
lan,
el
hibá
zott
stilá
ris m
egol
dáso
k (p
l. az
esz
-sz
észö
veg
tudo
mán
yos k
övet
elm
énye
itől e
l-té
rő st
ílusr
éteg
álta
láno
s has
znál
ata)
ese
tén
2 po
nt le
voná
s.
gyak
orla
ti vi
zsga
162
1 31
/ 33
20
16.
Moz
góké
pkul
túra
és m
édia
ismer
et —
köz
épsz
int
Javí
tási-
érté
kelé
si út
mut
ató
Öná
lló m
egfig
yelé
sek,
fe
lvet
ések
előf
ordu
lása
és m
inő-
sége
Men
nyire
öná
lló a
dol
goza
t olv
asás
i-érte
lmez
ési t
echn
i-ká
ja?
2 po
nt
Az
olva
sási-
érte
lmez
ési é
s érv
elés
i tec
hnik
a bi
zony
tala
nság
ának
mér
téké
től (
anna
k sú
lyá-
tól)
függ
ően
1-2
pont
levo
nás.
max
imál
isan
6
pont
Men
nyire
kre
atív
, lel
emén
yes é
s tel
jes a
z eg
yes e
lmél
eti
prob
lém
ater
ület
ek m
egkö
zelít
ése,
feltá
rása
és a
köz
tük
lévő
kap
csol
atok
tisz
tázá
sa, n
yelv
i for
máb
a ön
tése
, és
meg
szer
kesz
tése
? Bá
rmily
en lo
gika
i, re
torik
ai é
s sze
rkez
eti ö
tlet,
kiem
elés
i, és
kap
csol
atte
rem
tési
meg
oldá
s (pl
. bek
ezdé
sre
törd
elés
; sz
ámoz
ás; k
iem
elés
/gra
fikai
kie
mel
és) –
am
ely
a pr
ob-
lém
a fe
ltárá
sát,
a lo
giku
s és k
övet
hető
szer
kesz
tést,
átte
-ki
nthe
tősé
get m
egkö
nnyí
ti –
érté
kele
ndő.
2
pont
A sz
erke
szté
si, k
iem
elés
i és k
apcs
olat
-tere
m-
tési
ötle
tek
hián
ya v
agy
azok
köv
etke
zetle
n al
kalm
azás
a, e
seté
n po
ntle
voná
s. A
szöv
eg te
ljes v
agy
túln
yom
órés
zt ta
gola
tlan
volta
ese
tén
2 po
nt le
voná
s.
Tarta
lmaz
-e a
dol
goza
t egy
éni á
llásf
ogla
lást,
refle
xiót
? 2
pont
Refle
xív-
kriti
kai,
érté
kelő
meg
jegy
zése
k, v
a-la
min
t önr
efle
xív,
a fe
lada
tban
feld
olgo
zott
tém
ához
fűző
dő v
iszon
yt tu
dato
san
meg
foga
l-m
azó
meg
álla
pítá
sok
rész
lege
s elő
ford
ulás
a,
inko
here
ns k
ifejté
se é
s a re
flekt
álás
felü
lete
s-sé
ge e
seté
n po
ntle
voná
s. Ily
en sz
öveg
rész
ek te
ljes h
iány
a es
etén
2
pont
levo
nás.
gyak
orla
ti vi
zsga
162
1 32
/ 33
20
16.
Moz
góké
pkul
túra
és m
édia
ismer
et —
köz
épsz
int
Javí
tási-
érté
kelé
si út
mut
ató
A pr
ezen
táci
ó
szín
vona
la
Elvá
lnak
-e e
gym
ástó
l a d
olgo
zat k
ülön
böző
rész
ei?
Jól k
övet
hető
-e a
dol
goza
t?
Jelö
li-e
a ta
nuló
az
idéz
etek
et?
Tarta
lmaz
za-e
a d
olgo
zat a
z el
emző
-leíró
rész
meg
ítélé
-sé
hez,
val
amin
t az
essz
é lé
treho
zásá
hoz
végz
ett (
eset
le-
ges)
kut
ató-
és f
eldo
lgoz
ó m
unka
felm
érés
éhez
szük
sége
s hi
vatk
ozás
okat
, bib
liogr
áfiá
t?
Beta
rtja-
e a
dolg
ozat
a fe
lada
ttól e
lvár
t ter
jede
lmi k
öve-
telm
énye
ket?
3
pont
Neh
ezen
átte
kint
hető
és k
ezel
hető
form
ai
meg
jele
nés e
seté
n po
ntle
voná
s. A
z id
ézet
ekke
l, hi
vatk
ozás
okka
l és b
iblio
grá-
fiáva
l kap
csol
atos
elv
árás
ok je
lent
őseb
b sz
ámú
meg
sérté
se v
agy
ezek
telje
s fig
yelm
en
kívü
l hag
yása
ese
tén
pont
levo
nás.
A n
em m
egfe
lelő
terje
dele
mér
t aká
r 2 p
ont i
s le
vonh
ató,
függ
etle
nül a
ttól,
hogy
a v
izsg
ázó
a pr
ezen
táci
ó fo
rmai
szín
vona
lát é
rintő
egy
éb
köve
telm
énye
knek
ele
get t
ett.
H
a a
dolg
ozat
nem
tesz
ele
get a
terje
delm
i kö
vete
lmén
yekn
ek, é
s a p
reze
ntác
ió é
rtéke
lé-
seko
r egy
éb fo
rmai
pro
blém
áiér
t is p
ontle
vo-
nás j
ár, a
kkor
is c
sak
össz
esen
3
pont
von
ható
le!
max
imál
isan
3
pont
gyakorlati vizsga 1621 33 / 33 2016.
Mozgóképkultúra és médiaismeret — középszint Javítási-értékelési útmutató
maximális pontszám
elért pont-szám
A feladat: médiaszöveg és munkanapló elkészítése 25 B feladat: esszé elkészítése 25
A GYAKORLATI VIZSGARÉSZ PONTSZÁMA 50
dátum javító tanár __________________________________________________________________________
ű
elért pontszám
egész számra ke-
rekítve
programba bevitt egész
pontszám
A feladat: médiaszöveg és munkanapló elkészítése B feladat: esszé elkészítése
dátum dátum
javító tanár jegyző