szövegértés a 10-2 tanár-jav - magyartanárok egyesülete...

2Tanári útmutató

S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S

A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program

(Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült.

S Z A K M A I V E Z E T Õ K P Á L A K Á R O LY S Z A K M A I I G A ZG AT Ó

P U S K Á S AU R É L F E J L E S Z T É S I I G A ZG AT Ó H E LY E T T E S

R Á P L I G Y Ö R G Y I A P RO G R A M F E J L E S Z T É S I K Ö Z P O N T V E Z E TŐ J E

F E J L E S Z T É S I P R O G R A M V E Z E TŐ K O R Á N Y I M A R G I T

V E Z E TŐ F E J L E S Z TŐK A R AT Ó L Á S Z L Ó

K Á L M Á N L Á S Z L Ó

S Z A K M A I B I ZOT T S Á G B Ó K AY A N T A L E L N Ö K

B Á N R É T I Z O LT Á N

C S E R H A L M I Z S U Z S A

G Y Õ R I J Á N O S

S C H E I N G Á B O R

A L K OT Ó S Z E R K E S Z T Õ M U R Á N Y I Y V E T T

S Z A K M A I L E K TO R O K A S Z A K M A I B I Z O T T S Á G TA G J A I

P E T HŐN É N A G Y C S I L L A

F E L E L Õ S S Z E R K E S Z T Õ N A G Y M I L Á N

B O R Í T Ó G R A F I K A S Z Ű C S É D U A

T I P O G R Á F I A B Á R D J O H A N N A

© S U L I N OVA K H T.

© M U R Á N Y I Y V E T T

A KIADVÁNY INGYENES, KIZÁRÓLAG ZÁRT KÖRBEN,

KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLLAL HASZNÁLHATÓ.

KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET.

MÁSOLÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS!

KIADJA A SULINOVA KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KHT.

1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37.

A KIADÁSÉRT FELEL: PÁLA KÁROLY ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ

NYOMDAI MUNKÁK: PÁTRIA NYOMDA ZRT., 2007

Tanári útmutató

I R O D A L M I É L E T M A G Y A R O R S Z Á G O N A F E LV I L Á G O S O D Á S

K O R Á B A N É S A R E F O R M K O R B A N

F e j l e s z t ő k

Fűköh Borbála Kertész Zsuzsa Pála Károly S. Varga Judit

T A R T A L O M

I R O D A L M I É L E T M A G Y A R O R S Z Á G O N A F E LV I L Á G O S O D Á S K O R Á B A N É S

A R E F O R M K O R B A N

5 N É V J E G Y

8 A Z I RO DA LO M K E Z D E M É N Y E ZŐ I

2 6 K A Z I N C Z Y É S K O R A

58 A K R I T I K U S K Ö L C S E Y

7 2 K ATO N A J Ó Z S E F, A S Z Í N É S Z É S D R Á M A Í R Ó

113 A Z É R T E K E ZŐ K Ö L C S E Y

134 PE TŐ F I É S „ A Z I RO DA LO M G É PE Z E T E ”

15 1 A Z É R V E LŐ S Z Ö V E G F E L É P Í T É S E, A B E K E Z D É S,

A T É T E L M O N DAT É S A M O N DAT T Ö M B

R E K L Á M O K É S A Z É R Z E L M I B E F O LY Á S O L Á S

16 9 F E J E Z E T Z Á R Ó F E L A DAT L A P

NÉVJEGY

A FEJEZET CÉLJA A korszak irodalmi életének áttekintése, az eszme- és kultúrtörténeti kon-textus jelzéseA legjelentősebb irodalom- és kultúraszervező egyéniségek tevékenységének vázlatos bemutatásaA nyelvújítás mozgalmának kettős szempontú (kultúr- és nyelvtörténeti) meg-közelítéseA recenzió kialakulásának és első jelentős képviselőjének bemutatásaA modern, polgári írószerep kialakulásának bemutatásaOlvasói tapasztalatok szerzése az irodalmi élet vitáiról

KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI FÓKUSZOK

Tematikus fókusz A kultúra és az irodalmi élet mesterségesen gerjesztett, illetve felerősített fo-lyamatai

Poétikai fókusz Az értekező műfaj jellegzetességei

Szövegértési fókusz Régies szövegek megértése, értekező szövegek gondolatmenetének felisme-rése és értelmezése

Szövegalkotási fókuszRövid értekező szövegek írása

A FEJEZETBEN LÉVŐ MODULOK CÍME,

AJÁNLOTT ÓRASZÁMA ÉS

SZÖVEGBÁZISA

1. Az irodalom kezdeményezői (3 óra) – Bessenyei György: Magyarság (rész-letek); Nagy Francia Enciklopédia (részletek)

2. Kazinczy és kora (3 óra) – Kármán József: Uránia (részlet); A nemzet csi-nosodása (részlet); Kazinczy Ferenc: Hercules, Nyelvrontók; Kölcsey levele Kazinczyhoz (1817)

3. A kritikus Kölcsey (2 óra) – Dayka Gábor: A hív Leányka; Csokonai Vi-téz Mihály: A fogadástétel; Kisfaludy Sándor: A boldog szerelem (41. Dal); Kölcsey Ferenc: Csokonai Vitéz Mihály munkáinak kritikai megítéltetések (részletek)

4. Katona József: Bánk bán (4 óra) – Katona József: Bánk bán; Mi az oka, hogy Magyarországban a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni? (részlet); Karacs Terézia: A régi magyar színészetről (részlet)

5. Az értekező Kölcsey (3 óra) – Kölcsey Ferenc: Huszt; Nemzeti hagyományok (részletek); Mohács (részletek); Parainesis Kölcsey Kálmánhoz (részletek)

6. Petőfi és az „irodalom gépezete”(2 óra) – Petőfi Sándor: Poharamhoz; Meredek a pincegádor; A Honderühöz

7. A mai nyilvános beszéd (4 óra)

AJÁNLOTT KOROSZTÁLY 10. évfolyam, 15–16 évesek

ELŐZŐ ÉS KÖVETŐ FEJEZET

Horatius Noster – A mi HoratiusunkA nyelvi változás és a nyelvváltozatok

6 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S • 1 0 . É V F O L Y A M

TANTERVI MODULKAPCSOLÓDÁSI

PONTOK

Többek között:7. évfolyam 4. fejezet 7. évfolyam 6. fejezet 2. modul7. évfolyam 6. fejezet 3. modul7. évfolyam 6. fejezet 4. modul9. évfolyam 2. fejezet 4. modul9. évfolyam 2. fejezet 5. modul9. évfolyam 5. fejezet 2. modul10. évfolyam 3. fejezet10. évfolyam 7. fejezet

KERESZTTANTERVI KAPCSOLÓDÁS

A fi lozófi a (ismeretelmélet, racionalizmus, empirizmus) és a történelem (a fel-világosodás, a reformkor) bizonyos tartalmai

NAT Érvelés, önrefl exióra és önkorrekcióra való törekvés; A (nem irodalmi) művek műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása; Képesség a szöveg kapcsolatának és különbségének felismerésére és értel-mezésére (tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások);Felkészülés a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő, terjedelme sebb szövegek írására;Verbális és nem verbális információk együttes kezelése;Önálló jegyzetkészítés;Az ízlés kontextuális függőségének megértése stb.

KÖVETELMÉNYEK A tanuló legyen képes azonosítani és értelmezni a nyelvi megalkotottság né-hány jellemzőjét nem irodalmi (elsősorban értekező) szövegekben. Az anyaggyűjtéshez és a vázlatíráshoz tudjon grafi kai szervezőt választani és használni. Legyen képes felismerni értekező szövegek belső logikai kapcsolatait.Legyen képes megérteni és értelmezni régies (18–19. századi) szövegeket.Tudjon megadott szempontok fi gyelembevételével önállóan rövid esszét írni kultúrtörténeti témakörben.Tudjon megemlíteni néhány nyelvújító törekvést és megnevezni a nyelv újítás korának néhány jellegzetes szóalkotási eljárását.Legyen képes a drámaértelmezői keretek használatára.Legyen képes értelmezni a Bánk bánban felvetett érdek- és értékkonfl iktu-sokat.Legyen képes forrásmunkák alapján önálló véleményt alkotni.Törekedjen együttműködésre, csapatmunkára.Szóbeli megnyilatkozásaiban törekedjék határozottságra, világosságra, tartal-masságra.

ÉRTÉKELÉS Folyamatia házi feladatok, a prezentációk értékelése, rövid esszéKimenetifejezetzáró feladatlap, rövid esszé

MÓDSZERTANI AJÁNLÁS A fejezet az együttműködésen alapuló tanulást (pármunka, csoportmunka) részesíti előnyben, fi gyelmet fordít a differenciálásra a fejlesztésben. Mód-szer- és eljáráskészlete megteremti az interaktív és refl ektív tanulás lehető-ségét.

TÁMOGATÓRENDSZER, SZAKIRODALOM

Kulin Ferenc: Közelítések a reformkorhoz. Budapest, Magvető, 1986Szegedy-Maszák Mihály: Fejlődési szakaszok Kölcsey világszemléletében és

költészetfelfogásában. In: Világkép és stílus. Budapest, Magvető, 1980Sulinet Digitális TudásbázisMargócsy István: Petőfi és az irodalmi gépezet. In: Margócsy István: Petőfi

Sándor. Korona, 1999Bárczi Géza – Benkő Loránd – Berrár Jolán: A magyar nyelv története. Tan-

könyvkiadó, 1980Sándor Iván: Vég semmiség. 1998Magyar színháztörténet 1790–1873. Szerk.: Kerényi Ferenc. Akadémiai, 1990A borzasztó torony. Képek a magyar vándorszínészet világából. Magvető,

1979

SZÖVEGFORRÁSOK Hét évszázad magyar versei. II. kötet. Szépirodalmi Kiadó, 1978Verstár ’98. Arcanum, 1998. Digitális adatbázisA nyelvújítás szótára: http://nyelvujitas.transindex.ro/

N É V J E G Y 7

T/1.

1. AZ IRODALOM KEZDEMÉNYEZŐI

3 óra

RÁHANGOLÓDÁS1. lépés: 1. feladat

5. oldal

10 PERC

Taná r i in s t rukc iók

A cél a modul címével kapcsolatos előzetes ismeretek mozgósítása, egyben a téma hangulati előkészítése. Több megoldás közül választhatunk, az indító kérdés – prob lémafelvetés – irányul-hat a kultúra mibenlétére, fejlődésének jellegére, szakaszosságára. Kiindulhatunk a kultúra tör-téneti jellegéből, periodicitásából is, eljutva addig a pontig, hogy a soron következő időszakban a magyar kultúra és irodalom történetének egy meghatározó korszakáról lesz majd szó. Javasolt vitaindító kérdések a tanulói oldalon szereplők.

Időmegtakarítás szempontjából a legjobb, ha a kérdéseket szétosztjuk: egy-egy (4–5 fõs) csoport egy-egy kérdésről beszélget 2-3 percig (egy kérdéssel több csoport is foglalkozhat). Ezt követ heti a „beszélgetésekről való beszélgetés”, a téma közös feldolgozása.A 2. és 3. lépés feladatait adjuk fel előzőleg házi feladatnak!

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: a tanult ismeretek mozgósítása

Cé l c s op or t – d i f fe renc iá l á s: az egész osztály

Munka fo rmák: csoportos, frontális

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: beszélgetés megadott kérdésekről

A kultúra és az irodalom története többé-kevésbé szerves fejlődésként értelmezhető, amelynek során irányzatok, divatok, áramlatok váltják egymást. Ezt a többnyire kiegyensúlyozott fejlődést időnként felgyorsítja egy-egy mozgalom, olykor csupán néhány lelkes vagy éppen megszállott „kultúracsináló”. Ebben a modulban a 18. század végének néhány nagy kezdeményező alakjával ismerkedünk meg, akik a tudomány, a közgondolkodás vagy a nyelv gyors átalakítását tűzték célul önmaguk, társaik, társadal-muk elé.

KULTÚRACSINÁLÓK

1. Gondolkodjatok el az alábbi kérdéseken, és fogalmazzátok meg válaszotokat egy-két mondatban!

a) Mi a kultúra? Hogyan viszonyul ez a fogalom a művészet, az irodalom fogalmához?

b) Hogyan fejlődik, változik az emberiség kultúrája? Kik „csinálják” a kultúrát?

c) Milyen nagy kultúrtörténeti korszakokról hallottatok, illetve tanultatok már? Mit jelent az ókor, középkor kifejezés ebben az összefüggésben?

d) Mi jellemzi korunk kultúráját?

A Z I R O D A L O M K E Z D E M É N Y E Z Ő I 9

T/2–3.

JELENTÉSTEREMTÉS 2. lépés: 2–3. feladat

5. oldal

5 PERC


A rövid bevezető szöveg olvasását érdemes a feldolgozást megelőző órán házi feladatnak adni a 3. feladattal együtt. A 3. feladat megoldásának rövid megbeszélése után kerülhet sor a 4. feladat-ban leírt ismertetők megtartására.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: információk visszakeresése az olvasott szövegben


Munka fo rmák: egyéni

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: olvasás, fogalommagyarázat

2. Olvasd el az alábbi szöveget!

Az emberi kultúra több ezer éves története során időről időre felbukkannak olyan csoportok, amelyek a művelődés, a tudomány vagy éppen a nyelv szerves fejlődésének megváltoztatását, többnyire meggyor-sítását tűzik ki célul. E törekvések sok esetben mozgalommá szerveződnek, főként akkor, ha mögöttük jelentősebb érdekek, illetve nagyobb társadalmi csoportok húzódnak meg. Olykor a változás közvetett módon hat például a művészetre vagy a nyelvre. Jó példa erre a 16. század bibliafordítási kultusza, melynek alapvető oka az egyház megújítását célzó reformáció egyik lényeges követelése, az anyanyelvű istentisztelet bevezetése volt. Ugyanakkor a fordítások nagy hatással voltak az adott nyelvekre: bővült a szókincs, új kifejezések honosodtak meg.

Más mozgalmak közvetlenül a nyelv megújítását vagy éppen megtisztítását, illetve a szavak által kifejezett fogalmak pontos meghatározását tekintették feladatuknak. Az előbbi célt szolgálták az első egynyelvű szótárak. Az utóbbira jó példa a francia felvilágosodás korának legnagyobb vállalkozása, a több mint húsz évig készülő Enciklopédia és az ennek anyagát is felhasználó híres angol lexikon, az Encyclopaedia Britannica.

3. Magyarázd meg röviden a szövegben szereplő alábbi szavak jelentését:

Biblia Reformáció Enciklopédia


T/4.

3. lépés: 4. feladat

6. oldal

10-20 PERC


Az ismertetők megtartására a feldolgozást megelőző órán ajánlott önként jelentkezőket felkérni (vagy előadókat kijelölni). A csoport igényeinek, érdeklődésének és felkészültségének megfelelően feldolgozható a megfelelő számú téma. Feltétlenül javasolt a c). (A másik két téma feldolgozása elsősorban humán érdeklődésű csoportokban, illetve alternatívaként más munkaformában – szor-galmi feladat, egyéni tanulási terv része stb. – ajánlható.)

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: szóbeli szövegalkotás: egyéni prezentációhoz szüksé-ges verbális képességek, illetve egyéni jegyzetelés szóbeli prezentáció alapján


Munka fo rmák: egyéni (vagy csoportos)

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: tanulói prezentációk

Mó ds ze r t an i j ava s l a tok: Az ismertetők megtartásával párokat, kisebb csoportokat is meg lehet bízni. (Akár mindhárom téma összevont bemutatására is sor kerülhet így.) Ebben az esetben a csoport tagjai döntik el, hogyan osztják el egymás között a feladatokat (kutatás, feldolgozás, előadás stb.). Az értékelés lehet egyéni és/vagy csoportos. (Szempontok az értékeléshez: az előadás logikai felépítése, követhetősége, a prezentációs eszközök alkalmazása, az előadásmód minősége, az átadott információ mennyisége.)

A prezentációk lehetőség szerint tartalmazzanak vizuális elemeket is. Ezek lehetnek illusztrációk (pl. folyóiratok címlapjai, szerzők portréi), az előadás vázát adó kulcsszavak, tételmondatok, a gondolatmenetet bemutató folyamatábrák stb.

E s zközök: prezentációs eszközök – projektor, számítógép, megfelelő vetítési felület (vetítővászon vagy aktív tábla)

4. Egy kis kutatás

a) Készíts rövid (kb. 5 perc) ismertetőt Luther bibliafordítói tevékenységéről! Milyen hatással volt a német nyelvre és – közvetetten – a német irodalomra?

b) Készíts rövid (5-10 perc) ismertetőt a 16. század magyar bibliafordításairól, különös tekintettel Sylvester János és Károli Gáspár munkásságára!

c) Készíts kiselőadást (kb. 10 perc) a Nagy Francia Enciklopédiáról! Térj ki a vállalkozás szellemi hát-terére, a legfontosabb szerzőkre, és ismertess egy-két szócikket is!

d) Jegyzeteljétek le egymás előadásait a füzetetekbe!


T/5.


6. oldal

10 PERC


Érdemes felhívni a fi gyelmet a szöveg szigorú logikájára, a gondolatok egymásra épülő rendjére, a tömör megfogalmazásra. A d) feladatrész (megvitatás) során hasznos lehet utalni a gondolatmenet racionalista, a felvilágosodás korára jellemző mozzanataira, különös tekintettel a c) feladatrész-ben kifejtésre kerülő aufklérista tételre. Ez jól előkészítheti a következő lépésben feldolgozandó témát (racionalizmus – felvilágosodás).

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: a szöveg logikai struktúrájának feltárása, következ-tetések bemutatása, tételmondat kiemelése és értelmezése


Munka fo rmák: egyéni és frontális

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: szövegértelmezés, vita

5. Olvasd el Denis Diderot (ejtsd: döni didró) szócikkének alábbi részletét az Enciklopédiából!

ENCIKLOPÉDIA

Egy enciklopédia célja valójában az, hogy összegyűjtse az egész földön elszórt ismereteket; hogy általános rendszerüket bemutassa kortársainknak és átadja az utánunk következőknek, nehogy az elmúlt századok munkássága hiábavaló fáradozássá váljék a rákövetkező századokban; hogy uno-káink tanultabbak lévén egyben erényesebbekké és boldogabbakká legyenek, mi pedig úgy halhas-sunk meg, mint akik nagy szolgálatot tettek az emberi nemnek.

a) A szócikk az enciklopédia célrendszerét taglalva három közvetlen és három közvetett célt nevez meg. Melyek ezek?

Közvetlen célok Közvetett célok

b) Milyen összefüggést tételez föl a szerző az első és a második csoport között?

c) Az idézett szöveg „hogy unokáink...” kezdetű tagmondata önmagában is tartalmaz egy felté-telezett ok-okozati összefüggést. Fogalmazd meg ezt a tételt saját szavaiddal, és fejtsd ki röviden, egyetértesz-e vele!

Tétel Vélemény

d) Vitassátok meg közösen az előbbi tételt!


T/6.

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOKa) Közvetlen célok – Az egész földön elszórt ismeretek összegyűjtése – Ezek rendszerének bemutatása a kortársaknak – Átadása az utánunk következőknek

Közvetett célok – Az elmúlt századok munkásságának átadása, átörökítése – A következő nemzedékek tanultabbak és (ennélfogva) erényesebbek és boldogabbak legye-

nek – A jelen nemzedék tagjai nyugodt lelkiismerettel haljanak meg

b) A szerző a két célhalmaz között ok-okozati összefüggést tételez föl: véleménye szerint az előbbiből következik az utóbbi.

c) A tétel kb. így foglalható össze: ha az emberiség tanultabbá válik, egyszersmind erényesebb és boldogabb is lesz. A felvilágosodás jellegzetes gondolata, amely a tudásban, a tudomá-nyokban látta sok pozitív érték (emberi tulajdonság, társadalmi jelenség) feltételét.


8. oldal

5-10 PERC


A feladat elvégezhető az órán vagy házi feladat formájában. Az előbbi megoldás esetében a válaszo-kat célszerű rendszerezni és rögzíteni (táblán, füzetben). A legfonto sabb ismeretek közös rögzítése akkor is ajánlatos, ha az utóbbi megoldást választjuk. A megbeszélés során érdemes kitérni az olyan fogalmak tisztázására, mint pl. az eszmeáramlat, a fi lozófi a, a rendi társadalom stb.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: szöveg összefüggéseinek értelmezése, újrafogalmazása



Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: szövegértelmezés (esetleg házi feladat)

6. Olvasd el fi gyelmesen az ismeretközlő szöveget, majd válaszolj a kérdésekre!

Empirizmus, racionalizmus, felvilágosodás

Nem véletlen, hogy a fogalomtisztázás, a világ enciklopédikus összegezésének programja épp a 18. században, a felvilágosodás korszakában bontakozott ki a legnagyobb erővel. A korszak meghatározó eszmeáramlata ugyanis többek között éppen a tapasztalati érveken nyugvó empirizmus és az észelvűség, a racionalizmus jegyében hirdetett harcot minden ésszerűtlen, nem a tudáson vagy a tapasztalaton alapuló eszme ellen. Az empirizmus és a racionalizmus, a 17. századi fi lozófi a két nagy ismeretelméleti


T/7.

irányzata voltaképpen a felvilágosodás gondolkodástörténeti és módszertani előzményének is tekinthető, hiszen a felvilágosodás korának gondolkodói a kinyilatkoztatott tudással, a bibliai és teológiai tekintélyre hivatkozó tudással szemben egyrészt a tapasztalatra, másrészt az észre hivatkozva vonták kétségbe a babona, a vallási túlbuzgóság vagy éppen a rendi társadalomban megingathatatlannak tűnő társadalmi és vagyoni egyenlőtlenség létjogosultságát. Az Angliából és Németalföldről induló felvilágosodás esz-merendszere Európa legtöbb országában elterjedt a 18. században. Magyarországon főként francia képviselőinek gondolatai hatottak, de angol és német változatainak eredményei is nyomot hagytak a magyar művelődésben: előbbiek főként a fi lozófi a, utóbbiak a szépirodalom révén.

a) Mi az összefüggés a felvilágosodás és az empirizmus, illetve a racionalizmus között?

b) Milyen példákat hoz a szöveg a tapasztalat és az ésszerűség fényében ésszerűtlennek tekintett jelenségekre?

c) Honnan indult ki az európai felvilágosodás eszmerendszere?

MEGOLDÁSOKa) Az empirizmus és a racionalizmus a felvilágosodást megelőző korszak két leglényegesebb

ismeretelméleti irányzata. Mindkettő meghatározó hatást gyakorolt a felvilágosodás korának leg több gondolkodójára.

b) Babona, vallási túlbuzgóság, társadalmi és vagyoni egyenlőtlenség, rendi társadalom

c) Anglia, Németalföld

REFLEKTÁLÁS

6. lépés: 7. feladat Házi feladat

9. oldal

10 PERC a megbeszélésre


A lexikoncikkek megalkotását házi feladatként adjuk, de csoportban is dolgozhatnak rajta. Ez jó alkalom lehet a különböző típusú feladatok elosztásán alapuló együttműködésre (keresés szótár-ban, lexikonban, interneten, a közösen kialakított szöveg felolvasása, bemutatása, kiegészítése stb.). Célszerű a három szócikk megírását és ismertetését más-más csoportra bízni. A megoldáso-kat egy-egy tanuló ismertesse!

Természetesen sokféle szócikk alkotható, illetve található különböző forrásokban. A megoldá-sok összevetésekor, értékelésekor a legfontosabb jellegzetességek (kulcsszavak, fogalmak) jelenlétét érdemes számba venni. Ugyanakkor kerülendő az uniformizált, szó szerinti defi níciók erőltetése. A feladat lényege a legfontosabb információk összegyűjtése és tömör megfogalmazása.


T/8.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: korábbi ismeretek mozgósítása, önálló ismeretszerzés, adatgyűjtés, adatok, tények csoportosítása, szövegalkotás


Munka fo rmák: egyéni vagy csoportos, a megoldások megbeszélése frontális;

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: házi feladat

E s zközök: nyomtatott és elektronikus adathordozók (lexikonok, enciklopédiák), internet, SDT

7. Házi feladat

a) Készítsünk lexikont! Nézz utána az alábbi fogalmaknak, és készíts róluk rövid (maximum 50 szóból álló) lexikoncikket!

racionalizmusempirizmusismeretelmélet

b) Ma, a digitális ismerethordozók rohamos terjedésének korában is készülnek enciklopédiák. Az egyik legismertebb internetes fogalomtár a Wikipédia.

Keresd meg az interneten, és olvasd el néhány szócikkét! Hasonlítsd össze a szócikkek szerkezetét a korábban olvasottakkal, illetve az általad alkotottakkal! Miben tér el a Wikipédia leginkább a nyom-tatott enciklopédiáktól?

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK

a) A racionalizmus szócikk legfontosabb elemei (kulcsszavak, fogalmak) – ismeretelméleti irányzat – a 17. század első felében alakult ki – észelvűség – tapasztalattól független igazságok – (René Descartes) Az empirizmus szócikk legfontosabb elemei (kulcsszavak, fogalmak) – ismeretelméleti irányzat – a 17. század első felében alakult ki – a világ tapasztalati úton, érzékszervek közvetítésével való megismerésének kizárólagossága – (Francis Bacon) Az ismeretelmélet szócikk legfontosabb elemei (kulcsszavak, fogalmak) – a fi lozófi a egyik ága – tárgya az ismeretek, a tudás forrása

7. lépés: 8. feladat Szorgalmi feladat

10. oldal

10-20 PERC (bemutatás esetén)


T/9.


Elsősorban kiegészítő feladatként adható a tantárgy iránt érdeklődők, ebben az irányban továbbtanulni szándékozók számára. Ha az adatgyűjtéshez órai szerepjátékot is kapcsolunk, a szerzők bemutatkozó kiselőadásainak tartalmát a többi tanuló jegyzetelheti. Az ezt követő beszélgetés során az új ismereteket az előző feladat során szerzett ismeretekkel összekapcsolva érdemes rögzíteni. A felkészülés és a játék során természetesen további névjegyek is kioszthatók a csoport érdeklődésének függvényében.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: korábbi ismeretek mozgósítása, önálló ismeretszerzés, adatgyűjtés, adatok, tények csoportosítása, önálló szövegalkotás


Munka fo rmák: egyéni (otthoni)

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: bemutató szöveg írása (esetleg előadása szerepjátékkal)


8. Szorgalmi feladat – Szerepek, gondolatok

a) Állíts össze rövid ismertető szöveget a névjegyeken található szerzőkről (legfontosabb gondola-taik, műveik)!

b) Önkéntes jelentkezés alapján egy-egy tanuló ismertesse a rövid bemutatkozó szöveget a szerzők legfontosabb gondolatai alapján!

c) Keressetek hasonló és eltérő gondolatokat a bemutatkozó szövegekben, és rendezzetek vitát róluk az órán!


10. oldal

10 PERC


Mit tudnak tanulóink a 18. század második felének Magyarországáról? Az ismeretek mozgósítása történhet kötetlen beszélgetés formájában, de használhatjuk hozzá a rövid, alapvető ismereteket és érdekességeket egyaránt tartalmazó kérdéssort, kvízjátékot is.

René Descartesfrancia fi lozófus

Jean-Jacques Rousseaufrancia író, gondolkodó

John Lockeangol fi lozófus

Voltairefrancia író



Cé l c s op or t – d i f fe renc iá l á s: heterogén csoportok

Munka fo rmák: csoportos

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: kvíz

KEZDEMÉNYEZŐ MAGYAROK A 18. SZÁZADBAN

9. Mit tudunk a 18. századról? 4-5 fős csoportokban válaszoljatok az alábbi kérdésekre legjobb tudásotok szerint! (Ha nem

tudjátok a választ, találgathattok is.) Vessétek össze és beszéljétek meg a megoldásokat!

Ki volt az uralkodó a 18. század második felében Magyarországon? Mi volt a hivatalos nyelv Magyarországon? Hol tartották az országgyűléseket? Tantárgy volt-e ebben az időben a magyar nyelv a gimnáziumokban? Volt-e magyar nyelvi tanszék az egyetemeken? Volt-e magyar nyelvű színház? Létezett-e Budapest ebben az időben? Mennyi volt a város lakossága?

MEGOLDÁSOK– Ki volt az uralkodó a 18. század második felében Magyarországon? (Az elvárható válasz Mária

Terézia, de lehet, hogy II. József, illetve az őt követő uralkodók – II. Lipót, I. Ferenc – neve is elhangzik.)

– Mi volt a hivatalos nyelv Magyarországon? (II. József nyelvrendelete – 1785 – előtt a latin, utána a német.)

– Hol tartották az országgyűléseket? (Pozsonyban.)– Tantárgy volt-e ebben az időben a magyar nyelv a gimnáziumokban? (Csak 1791-től.)– Volt-e magyar nyelvi tanszék az egyetemeken? (Az első 1791-ben alakult Pesten.)– Volt-e magyar nyelvű színház? (Az első 1790-ben nyílt Pesten.)– Létezett-e Budapest ebben az időben? (Nem, Pest és Buda külön város volt.)– Mennyi volt a város lakossága? (Kb. 50 000 fő.)


T/10–12.

JELENTÉSTEREMTÉS9. lépés: 10–12. feladat

11. oldal

10 PERC


A táblázat kitöltése házi vagy tanórai feladatként is megszervezhető, a 11. c), ill. a 12. feladatot azonban mindenképpen otthoni kutatómunkának kell feladnunk még az óra előtt, az órán csak a kutatás eredményeit beszéljük meg. A megoldások bemutatása, összevetése során az egyes tan-ulók által gyűjtött információt érdemes közösen összegezni, adott esetben pontosítani. (Az ada-tokat megtanulni nem kell.)

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: információk visszakeresése az olvasott szövegben, önál-ló ismeretszerzés, korábbi ismeretek mozgósítása, adatgyűjtés


Munka fo rmák: egyéni, majd frontális

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: táblázatkitöltés, kutatás, megbeszélés

E s zközök: nyomtatott és elektronikus adathordozók (pl. Új Magyar Lexikon), internet, SDT


A felvilágosodás eszméi több csatornán jutottak el Kelet-Európába a XVIII. század második felében. Magyarországon elsőként a kultúra iránt érdeklődő arisztokraták könyvtáraiban bukkannak föl a korszak – főként francia – képviselőinek legfontosabb művei. Így paradox módon a nemesi kastélyok és udvar-házak adnak otthont a rendi kiváltságok jogosságát megkérdőjelező írásoknak. Szerb Antal szellemes megfogalmazásában „a nemesi arisztokrácia lesz első hívője és hirdetője azoknak az eszméknek, melyek teljességre érve az arisztokrácia politikai és kulturális kiküszöbölésére vezetnek”. Nagyban hozzájárul-tak az – egykori kifejezéssel élve – világosság eszmerendszerének terjedéséhez azok a nemes ifjak is, akik Mária Terézia 1760-ban alapított Magyar Királyi Testőrségében szolgáltak Bécsben. A közülük kikerülő testőrírók megfogalmazásában jelentek meg legkorábban magyar nyel ven a kor egyre inkább uralkodóvá váló gondolatai.

Ha a magyar felvilágosodásról beszélünk, az első három név, amelyet rendszerint és okkal együtt szoktak kimondani, Bessenyeié, Barcsayé és Báróczié. Mindhárman testőrtisztek Mária Terézia ud-varában, kezdettől fogva jó barátok, együtt, közös szándékkal indítják el azt a szellemi mozgalmat, amely nemcsak újrateremti a magyar irodalmat, de kiindulópontja minden attól kezdődő haladó hazai szellemi és politikai törekvésnek. Bessenyei a főalak, ő az ösztönző, a műfajok kikísérletezője, a példakép s példamutató, a mozgalom szervezője és fi lozófusa. Barcsay a megindulás pillanatainak legjobb költője. Báróczi pedig a legjobb stilisztája, a magyar irodalmi nyelv újrateremtője, és a továb-bi nyelvfejlesztés ösztönzője.

(Hegedűs Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka)


11. Ki kicsoda?

a) Egészítsd ki az alábbi táblázatot úgy, hogy a nevek melletti rubrikába csak a fenti szövegből származó információt írsz be!

b) A következő oszlopba írd be, amit korábbi ismereteid alapján tudsz vagy gondolsz!

c) Végül egészítsd ki a táblázatot a könyvtár vagy az internet segítségével néhány fontosnak ítélt adattal!

N É V

I N F O R M Á C I Ó

A S Z Ö V E G A L A P J Á N

E LŐZ E T E S I S M E R E T E I M

A L A P J Á N

K E R E S É S A L A P J Á N

SZERB ANTAL

MÁRIA TERÉZIA

BARCSAY ÁBRAHÁM

BÁRÓCZI SÁNDOR

BESSENYEI GYÖRGY

HEGEDŰS GÉZA

12. Igazold Hegedűs Géza olvasott szavait: „Bessenyei a főalak, ő az ösztönző, a műfajok kikísérletezője”! Írj példát az alábbi műfajokra Bessenyei életművéből az előző feladat során végzett „kutatás” alapján!

Ha szükséges, nézz utána a felsorolt műfajoknak lexikonban, interneten. (Ha pl. a röpirat szót beírod a keresőbe, újabb enciklopédiákra bukkanhatsz.)

Tragédia Komédia Regény Röpirat Bölcseleti írás

VÁRHATÓ MEGOLDÁSOK 11. Szerb Antal: író, irodalomtörténész Mária Terézia: uralkodó, 1760-ban Magyar Királyi Testőrséget hozott létre Bécsben Barcsay Ábrahám: testőríró, a felvilágosodás kezdetének legjobb magyar költője (Hegedűs

Géza szerint) Báróczi Sándor: testőríró, a magyar felvilágosodás kezdetének legjobb stilisztája, a magyar

irodalmi nyelv újrateremtője (Hegedűs Géza szerint) Bessenyei György: a magyar felvilágosodás kezdetének vezéralakja, műfajok kikísérletezője,

a mozgalom szervezője és fi lozófusa (Hegedűs Géza szerint) Hegedűs Géza: író, irodalomtörténész


T/13–14.

12. Tragédia Ágis tragédiája Komédia A fi lozófus Regény Tariménes utazása Röpirat Magyarság, A magyar néző, Jámbor szándék Bölcseleti írás Holmi

10. lépés: 13–14. feladat

13. oldal

15 PERC


A szöveg elolvasása és megértése nem könnyű feladat, ezért kellő időt kell biztosítani rá. A feldol-gozást segítő feladatok közül az elsőt (T/14.) jó szövegértési képességekkel rendelkező csoportban megoldhatják a tanulók egyénileg vagy párban, ám ha az osztályban a szövegértéssel problémák adódnak, a „fordítást” (vagy annak első feladatait) érdemes közösen elvégezni. Az utóbbi esetben ajánlatos megoldás még a heterogén kiscsoportban végzett munka. Ebben az esetben a nehéz-séggel küzdőket társaik tudják segíteni a feladat megoldása során.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: régies szöveg olvasása, megértése


Munka fo rmák: egyéni és páros vagy kiscsoportos

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: olvasás és értelmezés

13. Olvasd el az alábbi részleteket Bessenyei Magyarság című röpiratából!

BESSENYEI GYÖRGY: MAGYARSÁG (részletek)*

(1) Valljuk meg, hogy nagyon megszűkültünk a magyarságba, melynek ugyan bőségébe soha nem voltunk. Csudálkozom nagy nemzetünkön, hogy ő, ki különben minden tulajdonainak fenntar-tásába oly nemes, nagy és állhatatos indúlattal viseltetik, a maga anyanyelvét felejteni láttatik; olyan világba pedig, melybe minden haza önnön nyelvét emeli, azon tanul, azon perel, kereske-dik, társalkodik és gazdálkodik.

(2) Olyan szánakozásra s egyszersmind köpedelemre való csekélységgel kicsinyítik némelyek ma-gokat, hogy magyarul nem lehet, mondják, jól írni, okoskodni, mivel sem ereje, sem elégsége nincsen a nyelvnek, melyekkel a tudományok szépségeket és mélységeket elől lehetne adni. Olybá venném, ha mondanád egy nagy hegynek, mely aranykővel tele volna, hogy semmit nem ér, mivel nincsen bánya s bányász benne.

* A zárójelben feltüntetett sorszámok az eredeti szövegben nem szerepelnek


(3) Mit tehet arról a drága hegy, ha kincseit belőle nem szedik; mit tehet róla a magyar nyelv is, ha fi ai őtet sem ékesíteni, sem nagyítani, sem felemelni nem akarják. Egy nyelv sem származott a föld golyóbisán tökéletes erőbe; de azért mégis sok van már erős és mély közöttük. Ha az anglusok soha nem kezdettek volna nyelveket írni, azon okbul, hogy gyenge, nem volna most sem fényes, sem oly mély, melyhez egy nyelv sem hasonlíthat már e részbe, noha gyengébb volt sokkal, mint most a magyar. […]

(4) Jegyezd meg e nagy igazságot, hogy soha a földnek golyóbisán egy nemzet sem tehette addig magáévá a bölcsességeket, mélységet, valameddig a tudományokat a maga anyanyelvébe bé nem húzta. Minden nemzet a maga nyelvén tudós, de idegenen sohasem. […]

(5) Mit kell hát egy nemzetnek elkövetnie, ha tudománnyal fel akarja magát emelni; mely dolog köteles-sége? – Vagy valamely idegen nyelvet kell anyanyelvének fogadnia s magáétul búcsút venni, vagy a maga született nyelvébe a mély tudományokat általtenni. De egy egész nemzet meddig tanul meg valamely idegen nyelvet tökéletesen és mikor felejti el a magáét? Mert a parasztemberek, kikkel beszél-nünk kell, nem tanulnak sem görögül, sem zsidóul, se deákul, nekik is feleségeikkel beszélni kell, pedig a parasztasszonyok, tudjuk, miképpen szokták az idegen nyelveket tanulni. Azért akkor fog a magyar nyelv hazánkbul kihalni, mikor a magyar parasztasszonyok deákul, görögül, franciául vagy németül fognak tanulni és magyarul megszűnnek beszélni. Míg pedig a magyar parasztasszonyok magyarul fognak beszélni, addig a parasztemberek is úgy beszélnek, és hasonlóul, míg a jobbágyok magyarul szólnak, addig az uraknak sem lehet a magyarságot elfelejteni. Ha már így kénytelenek vagyunk nyel-vünket megtartani, tisztítsuk ki legalább, és dolgozzunk előmenetelünkön. […]

(6) Melyik nyelvnek is lehetne több édessége, méltósága, mélysége és könnyű kimondása, mint a ma-gyarnak? Mind a deák, mind a francia, mind a német görcsösebb nála. Kivált poétaságra, éneklésre, régi történetek elbeszélésére, dícsérő beszédre egy nyelv sem haladja meg. Olvasd meg az Embernek próbáját, Telemakust, Ágist, Lukanust, fogadom, nem fogod benne a magyar nyelvnek sem szűk vol-tát, sem sundaságát, sem csekélységét észrevenni. Nem volt ilyen erőbe az anglus nyelv Kanut alatt, sem a görög Amfi ction idejébe, sem a francia Risseliő előtt; de mégis elmehettek mostani tökéletes-ségekre, mellyel az emberi nemet csudálkozásra hozák és bölcsességre tanítják. […]

14. Fordítás – magyarról magyarra Bessenyei 1778-ban írt szövegében sok a ma már nem használt, régiesnek ható szó, fordulat,

kifejezés. Ezek közül válogattunk néhányat. Alkossátok meg az alábbi szövegrészek mai ma gyar nyelvi változatát!

„…nagyon megszűkültünk a magyarságba…”„…minden haza önnön nyelvét emeli…”„…olyan […] köpedelemre való csekélységgel kicsinyítik némelyek magokat…”„…sem ereje, sem elégsége nincsen a nyelvnek, melyekkel a tudományok szépségeket és mélysé-geket elől lehetne adni…”„…egy nyelv sem származott a föld golyóbisán tökéletes erőbe…”„…ha az anglusok soha nem kezdettek volna nyelveket írni…”„…valameddig a tudományokat a maga anyanyelvébe bé nem húzta…”


T/15.

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK: (természetesen többféle változat is elfogadható)

nagyon megszűkültünk a magyarságbanagyon beszűkült/meggyengült/elszegényedett a magyar nyelv

minden haza önnön nyelvét emeliminden nemzet a saját nyelvét fejleszti

olyan […] köpedelemre való csekélységgel kicsinyítik némelyek magokatolyan megvetésre/leköpésre méltó módon alacsonyítják le/kicsinylik magukat

sem ereje, sem elégsége nincsen a nyelvnek, melyekkel a tudományok szépségeket és mélysé-geket elől lehetne adninem elég erős és gazdag a nyelv ahhoz, hogy a tudományok mélységét és szépségét ki lehessen fejezni/elő lehessen adni vele

egy nyelv sem származott a föld golyóbisán tökéletes erőbeegy nyelv sem született a Földön/világon ereje teljében/teljesen kifejlődve

ha az anglusok soha nem kezdettek volna nyelveket írniha az angolok soha nem kezdtek volna nyelvükön írni

valameddig a tudományokat a maga anyanyelvébe bé nem húztaameddig a tudományokat a saját nyelvén nem kezdte művelni/saját nyelvére nem formálta/alakí-totta


14. oldal

10 PERC


Felkérhetünk egy tanulót (még előzőleg) szorgalmi feladatként az elkészített vázlat bemutatására. Ehhez használjon valamilyen vizuális megjelenítő eszközt (ha lehetőség van rá, power point be-mutatót). A prezentáció után a többiek kiegészíthetik, javíthatják a vázlatot, míg a végleges vál-tozat ki nem alakul.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: szövegértés, logikai készség


Munka fo rmák: egyéni, majd frontális ellenőrzés

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: vázlatkészítés

E s zközök: prezentációs eszközök – projektor, számítógép, megfelelő vetítési felület (vetítővászon vagy aktív tábla)


T/16.

15. Készítsd el az olvasott szöveg vázlatát!

a) Fogalmazd meg minden bekezdés központi gondolatát a saját szavaiddal! Támaszd alá az alapgondolatot a szövegből vett idézettel (tételmondattal)! (Összevonhatsz vagy szétválaszthatsz bekezdéseket, ha úgy gondolod, hogy a szöveg belső tagolása szüksé-gessé teszi ezt.)

1. bekezdésAlapgondolat Idézet 2. bekezdésAlapgondolat Idézet 3. bekezdésAlapgondolat Idézet 4. bekezdésAlapgondolat Idézet 5. bekezdésAlapgondolat Idézet 6. bekezdésAlapgondolat Idézet ... bekezdésAlapgondolat Idézet


16. oldal

10 PERC


A feladat a szöveg elolvasása és a tételmondatok megkeresése, valamint újrafogalmazása. A meg-beszélés során érdemes összefoglalni Bessenyei programját, igény esetén kiegészítve további in-formációkkal.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: lényegkiemelés



Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: szövegolvasás, lényegkiemelés


T/17.

16. Olvasd el az alábbi szöveget, majd fogalmazd meg három, általad legfontosabbnak tartott gondolatát!

Bessenyei programja

Bessenyei a nyelvművelés egyik leghatékonyabb módjának a fordítást tartotta. Írói munkásságának je-lentős részét teszik ki fordítások, melyek egy részére a Magyarságból idézett (6) bekezdésben is utal, épp-úgy, mint egyik saját művére, az 1772-ben írt Ágis tragédiájára. Ez a verses dráma nemcsak Bessenyei fellépését és a magyar felvilágosodás irodalmának kezdetét jelző mérföldkő a magyar irodalomtörténeti hagyományban, hanem az újabb magyar irodalom kezdetét jelző mű is egyben. Nem véletlenül hivat-kozik ugyanezen szövegrész Richelieu* (ejtsd: riseliő) bíborosra, XIII. Lajos francia király miniszterére, a francia Akadémia alapítójára sem. Bessenyei 1781-ben ugyanis újabb röpiratot tett közzé Egy Magyar Társaság Iránt Való Jámbor Szándék címen, melyben a kívánatosnak tartott változások letéteményesét egy felállítandó tudományos akadémiában jelölte meg.

1.2.3.

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK1. A nyelvművelés leghatékonyabb eszköze Bessenyei szerint a fordítás.2. 1772 több szempontból mérföldkő a magyar irodalom történetében (Bessenyei föllépése, a

magyar felvilágosodás és az újabb magyar irodalom kezdetét jelző évszám).3. Bessenyei programjának fontos eleme a program megvalósítását segítő akadémia megszerve-

zése, felállítása (Jámbor szándék).

Szorgalmi feladat

16. oldal

Tanórán kívüli tevékenység, órai ismertetés esetén 5 perc


Elsősorban kiegészítő feladatként adható a tantárgy iránt érdeklődők, ebben az irányban továbbtanulni szándékozók számára. A tanulócsoport igénye szerint mindkét témáról készülhet és elhangozhat az órán rövid (1-2 perces) ismertető.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: egyéni ismeretszerzés, könyvtár-, internethasználat


* Teljes nevén Armand-Jean du Plessis de Richelieu (1584–1642)


T/18.


Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: kutatás

17. Szorgalmi feladat – Egy kis kutatás

a) Nézz utána, milyen fordításaira utal a szerző a Magyarságból idézett (6) bekezdésben! Segítségül megadjuk a kiindulópontokat:

Alexander Pope Marcus Annaeus Lucanus

b) Mikor és hogyan vált valóra Bessenyei elképzelése a Magyar Tudományos Akadémia megalapí-tásáról?

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOKa) Embernek próbája: Alexander Pope (1688–1744) angol költő Értekezés az emberről (Essay on

Man) című művét ezzel a címmel fordította Bessenyei fordította magyar nyelvre. Lukanus: Marcus Annaeus Lucanus (39–65) római költő verseit Bessenyei fordította először

ma gyarra. A szövegrészben szereplő további irodalmi utalások: Telemakus: François de Salignac (1651–1715) francia író fő műve (Telemakus bujdosásának

történetei) Ágis: Bessenyei: Ágis tragédiája (1772)

b) A Magyar Tudományos Akadémia megalapítása Széchenyi István nevéhez fűződik, aki az 1825-ik évi országgyűlésen – több társával együtt – jelentős anyagi támogatást ajánlott föl „a magyar tudós társaság létrehozására”. Az Akadémia működését 1830-ban kezdte meg.

REFLEKTÁLÁS 13. lépés: 18. feladat

17. oldal

15 PERC

Taná r i in s t rukc iók: Összegző, az értékelés részeként is alkalmazható, önállóan elvégzendő fel adat.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: saját vélemény kifejtése



Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: tételek alátámasztása, illetve cáfolata


T/19–20.

18. Válassz a 15. feladatban megfogalmazott tételmondatok közül egy olyat, amelyikkel egyet -ér tesz, és egy olyat, amelyikkel nem! Fejtsd ki véleményedet róluk röviden!

1. tétel Vélemény 2. tétel Vélemény


18. oldal

15 PERC


Az előző feladat során kialakított véleményekről, álláspontokról összefog laló beszélgetést, vitát lehet szervezni. Ez jó alkalom a modul legfontosabb elemeinek összegezésére.

Választhatunk a 19. és a 20. feladat között, ha mindkettőt szeretnénk elvégeztetni, akkor a vitát folytassuk le az órán, a röpiratírást pedig adjuk otthoni munkának. A röpiratok közül a legjob-bakból versenyt lehet rendezni, kiadványt lehet készíteni stb.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: szóbeli kifejezőkészség, érvelés, vélemény megfo-galmazása, vita, írásbeli kifejezőkészség


Munka fo rmák: csoportos és frontális (vita), csoportos vagy egyéni (röpirat)

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: vita, röpiratírás

19. Összegezzétek az előző feladat során kialakított véleményeket!

a) Válasszátok ki a legjellemzőbb, legtöbb tanuló által képviselt álláspontokat!

b) Rendezzetek fórumbeszélgetést, illetve vitát a legjellegzetesebb véleményekről, állásfoglalásokról!

20. Szerkesszetek rövid (kb. 1 oldalas) röpiratot Bessenyei valamelyik – általatok nem elfogadott – té-telével szemben. Alkalmazzatok a szerzőéhez hasonló érvelési módszereket!

T/1.

2. KAZINCZY ÉS KORA

3 óra


19. oldal

10 PERC


A cél a modul címével kapcsolatos előzetes ismeretek mozgósítása, egyben a téma hangulati előkészítése. Ez kiscsoportos felkészülés után ismeretbörze keretében valósítható meg egy „Ki-csoda? Micsoda?” típusú játék keretében a megadott személyekről, eseményekről, művekről már meglevő ismeretek összegyűjtésével és rendszerezésével.

A kiscsoportos (4-5 fő) megbeszélés után a csoportok (vagy szószólóik) láncszerűen egy-egy mondatot mondanak az adott témáról. Az így összeálló rövid ismertető legfontosabb elemei kerüljenek föl a táblára, és a tanulók is írják be ezeket a munkafüzetbe.

A feladat elvégzése után érdemes feltenni egy-két kérdést magáról a korszakról annak érdekében, hogy a szereplőket elhelyezzük az előző modulhoz képest a 18–19. század fordulójának időszakában. A továbbhaladás szempontjából legfontosabb ismereteket érdemes felírni a táblára (füzetbe).



Munka fo rmák: csoportos, frontális

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: ismeretbörze

MOZGOLÓDÁS A SZÁZADVÉGEN

Ebben a modulban a magyar kultúrtörténet egyik érdekes, sok szempontból vitatott fejezetével, a nyelv-újítással foglalkozunk. A 19. század első évtizedeiben kibontakozó mozgalom célja a magyar nyelv megújítása, gyorsított fejlesztése volt annak érdekében, hogy alkalmassá váljon irodalmi és tudományos művek megalkotására. Ennek az – olykor radikális – reformnak sok támogatója és nem kevés ellenzője volt. Az alábbiakban az ő vitáikba és e viták dokumentumaiba pillanthatunk be, miközben megismer-kedünk a nyelvújítók által alkalmazott módszerek egy részével is.

1. Kicsoda? Micsoda?

a) 4-5 fős csoportokban beszéljétek meg, mit tudtok az alábbi személyekről, eseményekről, művekről!

b) A csoportok egy-egy képviselője mondjon egy-egy mondatot a szóban forgó személyről, helyről, eseményről, műről, a következő csoport – láncszerűen – folytassa!

K A Z I N C Z Y É S K O R A 27

T/2–5.

KÖLCSEY FERENC

CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY

FAZEKAS MIHÁLY

SZÉPHALOM

NYELVÚJÍTÁS

MONDOLAT


21. oldal

10 PERC


A szöveg olvasását fel lehet adni a feldolgozást megelőző órán házi feladatnak a 3–5. feladatokkal együtt. Ebben az esetben a megoldások megbeszélése során az elemi szövegértési funkciók el-lenőrizhetők. A 4. és 5. feladat megoldásainak egybevetése során kialakítható a szövegből levont következtetések legtöbb tanuló által fontosnak tartott ismeretanyaga. Ennek alapján további fel-adatok adhatók (szükség esetén differenciált módon):

– rövid portré írása Kazinczy alkotó tevékenységéről, irodalomszemléletéről– prezentáció készítése ugyanerről– lexikonszócikk írása ugyanerről

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: információk visszakeresése olvasott szövegben


Munka fo rmák: egyéni (esetleg házi feladat) és frontális

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: információkeresés


Irodalmi élet Magyarországon a 18. század végén

A 18. század utolsó évtizedeiben felpezsdült a magyarországi – és általában a kelet-európai – irodalmi élet. A Mária Teréziát követő, a felvilágosodás eszméit valló II. József uralkodása idején (1780–1790) ugrásszerűen megnőtt a magyar nyelven kiadott könyvek száma, hírlapok és folyóiratok tucatjai jelentek meg, köztük az első irodalmi folyóiratok. Utóbbiak sorát a Kazinczy Ferenc és két írótársa által alapított Magyar Museum nyitotta meg (1788), ezt követte Kazinczy egyéni vállalkozása, az Orpheus (1790) és


Kármán József folyóirata, az Uránia (1794). Az irodalom és a kultúra pallérozása ugyanakkor kevesek ügye maradt. A színvonalas folyóiratok két-három év leforgása alatt tönkrementek az érdeklődés hiá-nyában (az Uránia előfi zetőinek száma nem érte el a százötvenet sem). Az irodalmi életet gyakorlatilag az írók alkotó munka mellett vállalt irodalomszervező tevé kenysége tartotta fenn.

Bessenyei volt az első, de korántsem az egyetlen művész, aki szépírói tevékenysége mellett művelő-dési programot alkotott, és irodalomszervezőként is jelentős érdemeket szerzett. Az őt követők közül a legjelentősebb és legeredményesebb kétségkívül Kazinczy Ferenc (1759–1831) volt. Az ő nevéhez fűződik a századforduló nyelvújítási mozgalmának szervezése, az első magyar irodalmi folyóiratok megalapítá-sa, dráma- és prózafordítások sora. Sokoldalú, szerteágazó művelődésszervező tevékenysége jól nyomon követhető önéletrajzi írásaiban (Fogságom naplója, Pályám emlékezete), de még inkább 23 kötetben kiadott levelezésében, amely kiterjedt a kor szinte minden jelentős írójára, gondolkodójára, illetve minden fontosabb kérdésére, témájára.

Irodalmi programját tekintve Bessenyei elveit vallotta, a magyar irodalom fejlődésének zálogát más nyelveken alkotott remekművek fordításában látta. „Mesterségek dolgában csak úgy fogunk előbb ha-ladhatni – írta –, ha azon igyekezet helyett, hogy szép originálokat készítsünk, a nálunknál szerencsé-sebb nemzetek remekjeit tesszük magunkévá.” Elgondolása éppúgy alapvetően klasszicista szemléletéből fakad, mint a kifi nomult, már-már művi stílushoz való ragaszkodása, melyből száműzi a népies kifejezése-ket, s a köznyelv szókincsét is háttérbe szorítja. Kazinczy ezen általa „fentebb stíl”-nek nevezett stílusesz-mény alapján bírálta kortársait, s nemegyszer átírta, „kijavította” műveiket is. Jellemző példa szemléletére, hogy az általa egyébként nagyra becsült Csokonai verseit javítva, népies-pórias stílusjegyeitől megtisztítva kívánta kiadni. A munkát Csokonai költőtársával és barátjával, Fazekas Mihállyal közösen tervezte elvégez-ni, miközben utóbbi Lúdas Matyijáról azt nyilatkozta, hogy abban „a prozodia kegyetlen, a stil paraszt”. Jó szándékú kezdeményezése – Csokonai műveinek „javított” kiadása – végül ellentétes hatást ért el, s kiváltotta a debreceni irodalmi és művészi körök haragját és ellenérzését későbbi tevékenységével kap-csolatban is. A nyelvújítás eredeti stílusnemesítő és kultúrateremtő programja ezzel az újítók (neológusok) és a hagyományhoz, illetve a szerves fejlődéshez ragaszkodók (ortológusok) hosszan elhúzódó harcává alakult.

3. A fenti szöveg első bekezdése alapján írd az alábbi táblázatba a megfelelő folyóirat-címeket, neveket és évszámokat!

A F O L Y Ó I R A T C Í M ES Z E R K E S Z TŐ , I L L .

K I A D ÓA M E G J E L E N É S

É V S Z Á M A


T/6–7.

4. A szöveg második bekezdése alapján sorolj föl öt fontos tényt Kazinczy Ferencről!

1. 2. 3. 4. 5.

5. A szöveg harmadik bekezdése alapján sorolj föl öt fontos jellemzőt Kazinczy Ferenc irodalomszemléletéről!

1. 2. 3. 4. 5.

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK 3.

A FOLYÓIRAT CÍME SZERKESZTŐ, ILLETVE KIADÓ A MEGJELENÉS ÉVSZÁMA

Magyar Museum Kazinczy Ferenc (Batsányi Já-nos, Baróti Szabó Dávid)

1788

Orpheus Kazinczy Ferenc 1790

Uránia Kármán József 1794

4. pl. a nyelvújítási mozgalom szervezője, az első magyar irodalmi folyóiratok megalapítója, drá-ma- és prózafordítások, önéletrajzi írások (Fogságom naplója, Pályám emlékezete), 23 kötetnyi levelezés

5. pl. a fordítások fontossága, „fentebb stíl” eszménye, a népies kifejezések és a köznyelv háttér be szorítása, a művek átírásának, javításának gyakorlata, stílusnemesítő, nyelv- és kultúrateremtő program, klasszicista elvek


22. oldal

10-20 PERC


T/6. Az ismertetők megtartására a feldolgozást megelőző órán ajánlott önként jelentkezőket felkérni (vagy előadókat kijelölni). Az osztály igényeinek, érdeklődésének és felkészültségének megfelelően feldolgozható a megfelelő számú téma. Feltétlenül javasolt az a). (A másik két téma elsősorban humán érdeklődésű csoportokban, illetve alternatívaként más munkaformában – szor-galmi feladat, egyéni tanulási terv része stb. – ajánlható.)


T/8.

Mó ds ze r t an i j ava s l a tok: Az ismertetők megtartásával párokat, kisebb csoportokat is meg lehet bízni. (Akár mindhárom téma összevont bemutatására is sor kerülhet így.) Ebben az esetben a csoport tagjai döntik el, hogyan osztják el egymás között a feladatokat (kutatás, feldolgozás, előadás stb.). Az értékelés lehet egyéni és/vagy csoportos. (Szempontok az értékeléshez: az előadás logikai felépítése, követhetősége, a prezentációs eszközök alkalmazása, az előadásmód minősége, az átadott információ mennyisége.)

– A prezentációk lehetőség szerint tartalmazzanak vizuális elemeket is. Ezek lehetnek illusztráci-ók (pl. folyóiratok címlapjai, szerzők portréi), az előadás vázát adó kulcsszavak, tételmondatok, a gondolatmenetet bemutató folyamatábrák stb.

T/7. Házi feladat (szorgalmi feladat a tantárgy iránt érdeklődők, ebben az irányban továbbtanulni szándékozók számára).

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: szóbeli szövegalkotás: egyéni prezentációhoz szüksé-ges verbális képességek / egyéni jegyzetelés szóbeli prezentáció alapján


Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: egyéni (vagy csoportos) tanórán kívüli felkészüléssel

Munka fo rmák: prezentációk

E s zközök: prezentációs eszközök: projektor, számítógép, megfelelő vetítési felület (vetítővászon vagy aktív tábla)

6. Egy kis kutatás

a) Készíts rövid (kb. 5-10 perces) ismertetőt a szövegben említett irodalmi folyóiratokról!

b) Készíts rövid (kb. 5-10 perces) ismertetőt Kármán József munkásságáról!

c) Készíts rövid (kb. 5-10 perces) ismertetőt Kazinczy és a debreceniek vitájáról! (Kiindulópontok: Kazinczy Csokonai-nekrológja, az Árkádia-pör)

(Az ismertetőkhöz lehetőség szerint használj projektorral vetített képeket pl. az ismertetett folyói-ratok címlapjaival, a szerzők kézirataival stb.)

7. Kazinczy és a klasszicizmus

a) Miért hozza összefüggésbe a fenti szöveg harmadik bekezdése Kazinczy elveit a klasszicizmussal?

b) Egyetértesz ezzel az állítással? Ha igen, indokold, ha nem, cáfold meg röviden (kb. 100 szóban)!


23. oldal

10-20 PERC


A tanulók 4–6 fős csoportokban végezhetik a feladatot. A fontosabb szerepeket a csoport tagjai osztják ki, de jelezzük, milyen szerepköröket kell ellátni (az érvek gyűjtése, rendszerezése, vizuá-


T/9.

lis megjelenítése, megfogalmazása stb.). Kiemelt szerep jut a szószólónak, aki a csoport vélemé-nyét kifejti, érvekkel, példákkal támasztja alá. A felkészülés (5-10 perc) után mindegyik csoport szószólója 3-3 percet kap álláspontjuk ismertetésére. A csoport érdeklődésének megfelelően a feladat folytatható: további 5 perc juthat egymás érveinek kommentálására (megcáfolására, kér-dések feltevésére stb.)

Alternatív megoldás: a tanulók három csoportban dolgoznak. Az ellentétes álláspontokat kifejtő két csoport feladata azonos az előbbiekben bemutatottal, a harmadik csoport értékeli a másik kettő teljesítményét. Fontos, hogy a zsűri tagjai ne a számukra rokonszenvesebb vélekedést ér-tékeljék, hanem a teljesítményt (az érvek valóságtartama, az érvelés logikája, felépítettsége, a szószóló meggyőző ereje stb.).

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: érvek gyűjtése, rendszerezése, érvelő hozzászólás felépítése, szóbeli szövegalkotás: hozzászóláshoz szükséges verbális képességek


Munka fo rmák:csoportmunka, a csoportosan kialakított vélemény ismertetése egyéni (szószóló)

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: vita

8. A költők műveinek átírása, javítgatása a 18. század végén elterjedt, elfogadott szokás volt. A későbbiekben is számos hasonló példával találkozhatunk: Madách Imre fő művét, Az em-ber tragédiáját Arany János javításaival tették közzé (ma is ezt a szöveget ismerjük), Katona Bánk bánját pedig születése után több mint másfél évszázaddal „igazította át” Illyés Gyula.

a) 4–6 fős csoportokban alkossatok véleményt a művek javításának, átigazításának gyakorlatáról! Érveiteket foglaljátok össze 3-5 tételmondatban, majd mindegyik csoport szószólója ismer tesse a csoport álláspontját! (A feladatot három csoportban is végezhetitek úgy, hogy az egyik csoport az eljárás mellett gyűjt érveket, a másik ellene, a harmadik pedig értékeli a másik kettő teljesít-ményét.)

b) Az álláspontok ismertetése után rendezzetek vitát a kérdésről!

RÁHANGOLÓDÁS 5. lépés: 9. feladat

23. oldal

10 PERC


Az a) és b) feladat elvégezhető az órán vagy házi feladat formájában. Az előbbi megoldás ese-tében a válaszokat célszerű rendszerezni és rögzíteni (táblán, füzetben). A legfontosabb ismeretek közös rögzítése akkor is ajánlatos, ha az utóbbi megoldást választjuk. A c) elsősorban szorgalmi feladatként adható a tantárgy iránt érdeklődők, ebben az irányban továbbtanulni szándékozók számára. Ha nem olvasták a művet, értelemszerűen elhagyandó.


T/10–11.

Ha a gyerekek nem találkoztak a kérdéses szerzőkkel korábban, a lépés elhagyható.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: a tanult ismeretek mozgósítása, memória


Munka fo rmák: egyéni munka vagy frontális

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: házi feladat, a korábban tanultak felelevenítése

9. Ismételjünk! (Az alábbi feladatokat természetesen csak akkor kell megoldanod, ha korábban tanultál a szóban forgó szerzőkről, művekről.)

a) Elevenítsd föl, mit tanultál a korábbiakban Csokonai Vitéz Mihályról! A legfontosabb ismeretek alapján írjál rövid (kb. 100 szavas) szócikket róla!

b) Elevenítsd föl, mit tanultál a korábbiakban Fazekas Mihályról és a Lúdas Matyiról! A legfontosabb ismereteket foglald össze (kb. 50 szavas) szócikkben!

c) Értelmezd Kazinczy idézett kijelentését a Lúdas Matyiról! Olvasmányélményed alapján egyet -ér tesz-e a kijelentéssel? Válaszodat indokold!


25. oldal

10-20 PERC


A Kármán-szöveg elolvasása és a szófejtés – a 10. a) feladat – elvégezhető az órán, de adhatjuk házi feladatnak is. Ha az órán végzik a tanulók, a szófejtés az egyéni olvasás után egyénileg vagy kiscsoportokban is megszervezhető. Az utóbbi esetben a csoportok meg oldásainak összevetése jó alkalom mind a korrekcióra, mind a csoportversenyre.

A 10. b) elsősorban szorgalmi feladatként adható a tantárgy iránt érdeklődők, ebben az irányban továbbtanulni szándékozók számára.

A 11. feladat a 4. lépésben ismertetett módon oldható meg.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: szövegértés: régies szövegek elemeinek megértése, azonosítása, ismeretlen szavak értelmezése szótár/lexikon segítségével, érvek gyűjtése, rendsze-rezése, érvelő hozzászólás felépítése, szóbeli szövegalkotás: hozzászóláshoz szükséges verbális képességek


Munka fo rmák: egyéni és csoportos

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: szómagyarázat, vita


10. A fordítások, illetve eredeti művek fontosságának kérdésében korántsem volt egyöntetű az írók véleménye. Kazinczyéval ellentétes álláspontra helyezkedett például Kármán József, aki éppen az eredeti művek megalkotását tekintette a magyar írók feladatának.

Olvasd el az Uránia első számából idézett részletet (1794)!

„Eredeti munkák vezetik a népet a jó formálásra. Hidegen hagyjuk el a nézőpiacot Jason és Medea, Phaedra és Hippolytus történetei látása után – és könnyel telik szemünk, ha azon a körültünk történt dolgokat látjuk, és ha a magunk környülállásit a játékszínben újra feltaláljuk… Úgy van alkotva az emberi szív, hogy semmi néki nem tetszik, amely valamennyire reá nem tartozik. A köz életből való scénák, mindennap előforduló, hazánkat s magunkat illető dolgok ellenállhatatlanul vonzanak magok-hoz… Amennyire tehát kis erőnk ér, feltétlenül az is, hogy magunkból s körülünk merítsünk, elhitetvén magunkkal azt, hogy szebb a fülemile természeti erdei csattogása a kanáriai madár kölcsön vett módos süvöltésénél.”

a) Add meg az alábbi szavak jelentését, illetve mai magyar (köznyelvi) változatát (próbálj következ-tetni a szövegkörnyezetből is)! Megoldásaidat – ha szükséges – ellenőrizd megfelelő kézikönyve-kben (pl. Új magyar lexikon; Idegen szavak és kifejezések kéziszótára; Magyar értelmező kéziszótár stb.)!

S A J Á T É R T E L M E Z É S E MA S Z Ó T Á R , I L L .

L E X I K O N S Z E R I N T

JÓ FORMÁLÁS

NÉZŐPIAC

KÖRÜLTÜNK

KÖRNYÜLÁLLÁSIT

JÁTÉKSZÍN

SCÉNA

TERMÉSZETI

KANÁRIAI

MÓDOS

SÜVÖLTÉS

Helyes megoldásaim száma: …../10

b) Nézz utána, milyen művek szereplőire utal a szöveg az alábbi nevekkel:

S Z E R ZŐ M Ű

JASON ÉS MEDEA

PHAEDRA ÉS HIPPOLYTUS


T/12–13.

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOKa)jó formálás jó stílusra, nyelvhasználatra, szövegezésrenézőpiac nézőtérkörültünk körülöttünkkörnyülállásit körülményeitjátékszín színdarabbanscéna jelenettermészeti természeteskanáriai kanári-szigetekbelimódos kb. büszke, hivalkodó, fennhéjázósüvöltés kb. vijjogás, rikoltozás

b)

SZERZŐ MŰ

Jason és Medea Euripidész (i. e. 480–406) Médeia

Phaedra és Hippolytus Jean Racine (1639–1699) Phaedra

11. Csoportokban alkossatok véleményt Kazinczy és Kármán álláspontjáról!

a) Néhány csoport gyűjtsön érveket az előbbi, a többi csoport pedig az utóbbi vélekedés mel-lett!

b) Érveiteket foglaljátok össze 3-5 tételmondatban, majd a csoportok szószólói ismertessék a cso-port álláspontját!

c) Az álláspontok ismertetése után rendezzetek vitát a kérdésről!

d) Szorgalmi feladat: Egy-egy önként jelentkező (vagy egy-egy pár) készítsen rövid (maximum 5 perces) ismertetőt arról, hogy az előbbi álláspont hogyan hozható kapcsolatba a klasszicizmus, az utóbbi a romantika alapelveivel!

REFLEKTÁLÁS7. lépés: 12–13. feladat

26. oldal

Tanórán kívüli tevékenység


Erősebb csoportokban adjuk házi feladatként, egyébként elsősorban kiegészítő feladat lehet a tantárgy iránt érdeklődők, ebben az irányban továbbtanulni szándékozók számára.


K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: szövegértés: régies szövegek elemeinek megértése, azonosítása, ismeretlen szavak értelmezése szótár/lexikon segítségével, szövegből tételmondat alkotása, tartalmi kivonat készítése, szövegek összehasonlítása szóban és írásban, összehasonlító elemzés készítése


Munka fo rmák: egyéni munka

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: házi feladat vagy szorgalmi feladat

12. Házi feladat Olvasd el Kármán A nemzet csinosodása című tanulmányának alábbi részletét!

„Minden szempillantás, melyben literatúránkról ábrándozom, emlékeztet egy valóban nagy és ha-záját melegen szerető hazafi mondására: »a mi klímánk, úgymond, ellenséges a tudományoknak...« Nem értette ő, és én sem állítom, hogy valamely dögletes miazma terjedett légyen el hazánk atmoszférájában, mely nálunk ezt a plántácskát – a kultúrát megemészti. […] A hasonlítás gyű-lölséges, de nem nemzeti büszkeség, nem is más nemzetek ócsárlása mondatja velem, hanem megfontolt tapasztalás, hogy a bárdolatlan magyar véghetetlen pusztáinkon egészségesebb ítélet-tétellel van felruházva, mint amott a csinos külföldi az ő kevély városaiban. Nagy elsősége az nem-zetünknek, amit egy nagy tapasztalású és hivatalú férfi ú egy alkalmatossággal előttem állított: hogy az együgyű, kába személyek a magyar drámákban azért hasznavehetetlenek, mert ez a karakter nincsen magyarban. Van tehát erő, van tehetség a mi klímánk alatt is, és talán szebb, magasabb, elevenebb, mint akárhol, de az a jegyzés igaz, fontos és mély tapasztalásból merített, hogy a mi klímánk ellenséges a tudományoknak.”

a) Szófejtés

Add meg az alábbi szavak jelentését, illetve mai magyar (köznyelvi) változatát! Megoldásaidat ellenőrizd megfelelő kézikönyvekben (pl. Új magyar lexikon; Idegen szavak és kifejezések kéziszótára; Magyar értelmező kéziszótár stb.)!

S A J Á T É R T E L M E Z É S E MA S Z Ó T Á R , I L L .

L E X I K O N S Z E R I N T

LITERATÚRA

KLÍMA

DÖGLETES

MIAZMA

ATMOSZFÉRA

PLÁNTÁCSKA

BÁRDOLATLAN

ÍTÉLETTÉTEL


ELSŐSÉG

ALKALMATOSSÁGGAL

KARAKTER

JEGYZÉS

Helyes megoldásaim száma: …../12

b) Foglald össze egy tételmondatban a bekezdésben kifejtett gondolat lényegét!

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK12. a)

SAJÁT ÉRTELMEZÉSEMA SZÓTÁR, ILL. LEXIKON SZERINT

LITERATÚRA irodalom

KLÍMA éghajlat

DÖGLETES halálos

MIAZMA a levegőt egészségtelenné tevő anyag, pára, gőz (a ko-rabeli felfogás szerint)

ATMOSZFÉRA légkör

PLÁNTÁCSKA palánta

BÁRDOLATLAN műveletlen

ÍTÉLETTÉTEL ítélkezés, vélemény

ELSŐSÉG előny

ALKALMATOSSÁGGAL alkalommal

KARAKTER jellem

JEGYZÉS megjegyzés, vélemény, ítélet


T/14.

13. Házi feladat Hasonlítsd össze a fenti szöveget Bessenyei Magyarság című röpiratának olvasott részletével!

A közös vagy hasonló gondolatok alapján készíts

a) halmazábrát;

b) vázlatot egy rövid szóbeli prezentációhoz (maximum 5 perc);

c) rövid összehasonlító elemzést (150 szó)!

RÁHANGOLÓDÁS 8. lépés: 14. feladat Javaslat: a T/14. és a T/15. feladatok közül elég, ha az egyiket

végeztetjük el ráhangolódásképpen.

28. oldal

10 PERC

Taná r i in s t rukc iók é s mego ldá s ok

1. Az első lépésben a feladat az, hogy a tanulók minél több -da/-de képzős szót gyűjtsenek össze. Egymás után mondjanak mindig egyet, de ismételni nem szabad. Aki megakad, vagy már említett szót mond, az kiesik a játékból. Legalább egyszer mindenkire kerüljön sor: az osztály létszámától függően lehet ismételni is, de kb. 25 szónál már be lehet fejezni a láncot. Az ide, oda, emide, amoda szavak és társaik természetesen nem elfogadhatók.

A kiinduló szó legyen a járda!

Módszertani javaslat: Kétféleképpen is játszhatjuk: ha a csoportnak minden magyarázat nélkül világos, hogy mikor képző egy szóban a -da (járda) és mikor nem (rozsda, labda, példa), akkor kérhetjük rögtön az elején, hogy -da/-de képzős szavakat mondjanak. Ha ez túl sok magya rázatot igényelne a csoport nagy részének, akkor legyen a feladat, hogy -da/-de végű szavakat sorol-janak. Ebben az utóbbi esetben a közös “értelmezéskor” majd külön kell válogatnunk a képzős szavakat.

2. Ezután mi válasszunk ki néhányat a megemlített szavak közül: valószínűleg az alábbiakból néhány el fog hangozni:

óvoda, bölcsőde, tanoda, varroda, fonoda, kötöde, kukkolda, uszoda, szálloda, nyomda, iroda stb.

Ezek a bölcsőde kivételével valamilyen igei tőből keletkeztek.

Előkerülhetnek azonban olyan újabb alakok is, amelyeknél a képzés bázisa nem ige, hanem főnév: pl. zenede, gombócda (‘fagylaltozó’), tébolyda

3. Ezután a gyerekekkel közösen, kérdésekkel segítve beszéljük meg,

– hogy a -da/-de képzős szavakban honnan lehet tudni, hogy a végződés képző

– hogy mi a képzett szó szófaja (mindig főnév)


T/15.

– hogy milyen tőhöz járulhat ez a végződés (számoljuk bele a főnévből képzetteket is)– hogy a főnévi ~ igei tő közül melyik típus a gyakoribb (az igei gyakoribb, de bizonyos esetekben még ma is használnak főnévi tövet új -da/-de képzős szó gyártásához, pl. gombócda)– hogy mi a közös ezen képzett főnevek jelentésében: valamilyen helyet, intézményt jelölnek, ahol a tőben jelzett tevékenységgel foglalkoznak (a rozsda, barázda típust ezen az alapon is ki lehet zárni)

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: szókincsfejlesztés, nyelvérzék


Munka fo rmák: frontális

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: szólánc

A NYELVÚJÍTÁS

14. Játsszunk szóláncot!

a) Gyűjtsetek össze minél több -da/-de végződésű szót! A kiinduló szó a járda. Aki nem tud újabb szót mondani, kiesik. (A szavakat valaki írja föl a táblára!)

b) Hogyan tudnátok érvelni amellett, hogy a -da/-de végződés képző?

c) Mi a képzett szó szófaja?

d) Milyen tőhöz járulhat ez a végződés? Milyen tőhöz járul gyakrabban?

e) Mi a közös e képzett szavak jelentésében?


29. oldal

10 PERC

Taná r i in s t rukc iók: A 4-5 fős csoportok 5 percet kapnak a megoldásra, majd valaki mind-egyik csoportból felolvassa a szavakat, amelyeket a tanár vagy egy tanuló felír a táblára.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: nyelvérzék, nyelvi kreativitás és elemzőkészség


Munka fo rmák: csoportos (4-5 fő)

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: szóalkotás

15. Csoportokban (4-5 fő) alkossatok új szavakat -da/-de képzővel az alábbi szavak szino-nimáiként! Hogyan neveznétek át az alábbi intézményeket, ha az lenne a törvény, hogy -da/-de képzővel kell őket használni? (A sor természetesen folytatható.)


tornaterem, sportpálya könyvtár mozi munkahely nyaraló gyerekmedence diszkó raktár használtruhabolt műhely WC

Az előbbiekben azt utánoztátok, hogy a nyelvművelők a 19. század elején milyen módszerek-kel próbálták (sok esetben sikerrel) az idegen (főleg görög, latin és német) eredetű szavakat új szavakkal helyettesíteni. Ennek egyik módja az volt, hogy mesterséges képzőket hoztak létre. A nyelvújításkor rengeteg tőhöz odaragasztották a -da/-de toldalékot: legtöbbször igei, de néha főnévi tövekhez is. A járda, nyomda, bölcsőde, óvoda, dalárda, uszoda mind nyelvújítás korabeli szavak.

Természetesen nem a -da/-de volt az egyetlen képző, amely ebben a korban elterjedt. Hogy csak néhányat említsünk: az igeképzők közül rendkívül népszerű volt az -ít (alakít, pirosít, va-dít), az -ng (dühöng, zajong, mereng); a főnévképzők közül az -ász/-ész (kertész, bűvész, halász), az -alom/-elem (történelem, bonyodalom), vagy az -ék (hajlék, menedék, bizonyíték).

Nagyon sokszor előfordult, hogy a nyelvújítók a magyar hangtan szabályait fi gyelmen kívül hagyva hoztak létre új szavakat: a nyelvújítás során keletkezett piros-ul, alkony-ul, (el-)sötét-ül szavak tulajdonképen „szabálytalanok”, mert a magyarban addig az -ul/-ül igeképző legfeljebb két szótagos igéket hozhatott létre (barn-ul, sárg-ul, kék-ül). Ha arra gondolunk, hogy ma milyen nehezen szoknánk meg néhány hasonlóan „szabálysértő” alakot (pl. ha valaki az internet-ozik igét szeretné elterjeszteni), akkor elég könnyen beláthatjuk, miért ütközött nagy ellenállásba a nyelvújítók számos kísérlete.

A következő feladatban egy kevésbé jól sikerült képzővel találkozhattok. (A nyelvújítás korának egyéb szóalkotási eljárásairól az alábbiakban még lesz szó.)

NÉHÁNY LEHETSÉGES MEGOLDÁS

tornaterem, sportpálya futoda, tornászda, sportolda könyvtár olvasda, böngészde mozi bámulda munkahely dolgozda nyaraló pihende, üdülde gyerekmedence pancsolda, pocsolda, fröcskölde diszkó tombolda, táncolda raktár tárolda, rakoda használtruha-bolt turkálda, találda műhely szerelde, bütykölde WC pisilde


T/16–17.


30. oldal

10 PERC

Taná r i in s t rukc iók: Elsősorban kiegészítő feladatként adható az érdeklődők számára.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: kémiai érdeklődés, fordítás, érvelési készség



Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: szorgalmi feladat, szövegátalakítás

16. Az alábbi idézetet egy, az 1840-es években írt kémiatankönyvből vettük.

a) Hány anyag, elem vagy vegyület nevét ismered fel benne első olvasásra? Húzd alá, ha van ilyen! (Az eredeti szövegben az akkori tudományos szokásnak megfelelően zárójelben megadták az anyag nemzetközi nevét is az egyértelműség kedvéért; itt mi ezeket elhagytuk.)

Az égvénygyökökhöz tartozik a hamany, szikeny, és a lavany. A hamany a fémek legkönnyebbike, mert fajsúlya csak 0,86; az élenyhezi nagy vonzalma miatt kőolajban tartandó, melly utolsónak alrészei a széneny s köneny. Élennyel egyesülve a haméleget, vagy növényégvényt képezi … Vízzel képezi a ha-mélegvízegyet, vagy haméleget, mely a szerves testeket nagy részt megrontja … (Schirkhuber Móric korabeli tankönyvéből)

b) Mit gondolsz, miért nem terjedt el ez a típusú kémiai szaknyelv a magyar tudományos életben? Több okot is felsorolhatsz!

17. Nézz utána (interneten, etimológiai szótárban, nyelvújító szótárban stb.), hogy melyik anyag-ról szól a fenti idézet! Próbáld meg lefordítani mai magyarra a szöveget!

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK 16. b)Számos oka lehetett ennek:– az iskolákban, egyetemeken a szabadságharc bukása után ismét a német lett az oktatás nyelve– ezek a magyarosított formák veszélyeztetik a nemzetközi közérthetőséget– az egyes elnevezések nem emlékeztetnek a saját, nemzetközileg használt vegyjelükre, ezáltal

sokkal nehezebb a neveket megjegyezni– az új elnevezéseket nem fokozatosan, hanem egyszerre, nagy „dózisban” akarták bevezetni,

ami szintén nehezítette elterjedésüket– a félreértések elkerülésére a tudományos munkákban mindig meg kellett adni a latin vagy görög

nevet is, ami miatt ezek továbbra sem koptak ki a használatból, és a tudományos szövegek csak bonyolultabbá váltak ettől stb.


T/18.

17.Az alkálifémekhez tartozik a kálium, a nátrium és a lítium. A kálium a fémek legkönnyebbike, mert fajsúlya csak 0,86; az oxigénnel való nagy reakciókészsége miatt kőolajban tartandó, melynek alkotórészei a szén és a hidrogén. Oxigénnel egyesülve a káliumoxidot képezi. Vízzel alkotja a káli-umhidroxidot, amely a szerves testeket nagy részt megrontja.

JELENTÉSTEREMTÉS 11. lépés: 18. feladat

31. oldal

10-20 PERC


Az ismeretközlõ szöveg elolvasása és az információk visszakeresése, valamint a szövegrészek ér-telmezése az órán vagy előzőleg feladott házi feladat formájában, utóbbi kettő az egyéni olvasás után egyénileg vagy kiscsoportokban is megszervezhető.

Az a) feladat több képességcsoport fejlesztésére alkalmas, mivel a megmagyarázandó szavak, kifejezések egy része magából a szövegből megérthető, más részük értelmezése korábban olva-sott szövegekben található (pl. ortológus, neológus), illetve találkozhatnak a tanulók számukra ismeretlen szavakkal is (pl. dilettantizmus, anagramma). A csoportos feladatmegoldás éppen ezért jó alkalom a különböző típusú feladatok elosztásán alapuló együttműködésre (keresés korábbi szövegekben, keresés szótárban, lexikonban, interneten).

A megoldások megbeszélése során érdemes az egyes szavakat, kifejezéseket a szöveg kontex-tusában is értelmezni, újraértelmezni, megkeresni összefüggéseiket más szövegelemekkel. (Pl. a cívis szó sajátos jelentése Debrecennel összefüggésben, a grácia sajátos jelentésváltozása az adott szövegkörnyezetben, a Széphalom – Dicshalom összefüggés és ehhez hasonló módon a Somogyi – Bohógyi nevek közötti kapcsolat komikus hatása stb.)

A c-e) feladatoknál természetesen sokféle meghatározás, lábjegyzetszöveg készíthető, illetve található különböző forrásokban. A megoldások összevetésekor, értékelésekor a legfontosabb jellegzetességek (kulcs szavak) jelenlétét érdemes számba venni. Ugyanakkor kerülendő az uni-formizált, szó szerinti defi níciók erőltetése. A feladat lényege a legfontosabb információk össze-gyűjtése és tömör megfogalmazása.

f) A versek közös alapgondolatának megfogalmazása lehet házi feladat vagy közös órai munka eredménye (utóbbi történhet csoportokban vagy frontálisan, egyéni hozzászólásokkal). A g) ki-egészítő írásbeli feladatként adható a tantárgy iránt érdeklődők számára.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: információk visszakeresése az olvasott szövegben, szö-vegelemek értelmezése, magyarázata, korábbi ismeretek mozgósítása, ismeretlen szavak értel-mezése szótár segítségével


Munka fo rmák: egyéni vagy kiscsoportos, a megoldások megbeszélése frontális

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: szómagyarázat, információkeresés, lábjegyzetkészítés


18. Olvasd el az ismeretközlő szöveget, és oldd meg feladatokat!

A Csokonai-életmű körül induló vita lassanként Széphalom és Debrecen háborújába torkollott. Ka-zinczy a cívis városban a maradiság fellegvárát látta, míg a debreceniek az érintetlen, az idegen ízléssel dacoló népi nyelv értékeit védelmezték saját hagyományaikban. Maga a nyelvújítási harc, az ortológu-sok és neológusok egyre durvább vitája 1811-ben indult. Ekkor jelent meg Kazinczy Tövisek és virágok című, 43 epigrammát tartalmazó kötete. Az éles hangú, többnyire gunyoros versek a klasszicista ízlés és az újító szándék jegyében támadták a maradiság és a szűklátókörűség vagy éppen a dilettantizmus minden megnyilvánulását.

A sokszor éles hangú viták az ország egész közvéleményét foglalkoztatták, és a nyelv kérdését még inkább a közérdeklődés középpontjába sodorták. Több tábor harcolt egymással. A szélsőséges újítók, akik szörnyű alkotású, érthetetlen szavakkal árasztották el a nyelvet, és a makacs maradiak, akik min-den új szót „bolondgombának”, „sehonnai eredetű koholmánynak” tituláltak, csak a két végletes tábort alkották, közöttük a mérsékelten újítók és a mérsékelten konzervatívok számos ár nya lata helyezkedett el. (Bárczi Géza: A magyar nyelv életrajza)

Az ortológusok tábora 1813-ban éppen a szélsőségesnek ítélt újítók szavait tűzte pellengérre a Mondolat című, a nyelvújítókat és személy szerint Kazinczyt támadó szatirikus kötetben. A művet a meg nem nevezett szerzők egy képzelt hölgynek, Zafyr Cencinek ajánlották. A név nyilvánvalóan Kazinczy nevéből gyártott anagramma, de világosan utal a széphalmi vezérre a megjelenés kitalált helyszíne (Dicshalom) is. A gúnyirat voltaképpen a nyelvújítás karikatúráját adja a neologizmusok, köztük erőltetett és nehézkes hangzású szavak halmozásával. Legérde-kesebb része a szótár, melynek alcíme maga is paródia: A nyelvmívelők szorgszerények által, részint termesztett, részint öltöztetett új magyar szók mostani helye sített jelenteteinek érté-sére.

A neológusok válasza sem váratott magára sokáig. 1815-ben jelent meg Kölcsey Fe-renc és Szemere Pál gúnyirata, a Felelet a Mondolatra – szintén név nélkül. A fiktív levek gyűjteményét és gúnyverseket tartalmazó kötet céltáblája a maradiság, a parlagias vidéki élet-mód, a fűzfapoéták dilettantizmusa, a debreceni és – akkorra már – a dunántúli nyelvvédők konzervativizmusa, s mindenekelőtt a Mondolat egyik szerzője, a Bohógyi Gedeonnak csúfolt Somogyi Gedeon volt.

A küzdelmet Kazinczy az Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél című tanul-mányával igyekszik lezárni 1819-ben. Az írás a harcok kettős kritikáját adja, mindkét álláspont szélsőséges megnyilvánulásainak bírálatával, az eredmények összegezésével. Híressé vált gon-dolata is a megbékélés, a kompromisszumkeresés jegyében fogant.

Jól és szépen az ír, aki tüzes ortológus és tüzes neológus egyszersmind, és egyességben és ellenkezésben van önmagával. Hamisan lépni a táncban csak annak szabad, aki táncolni igen jól tud, és akit a grácia látatlanul lebeg körül.

a) Magyarázd meg röviden a szöveg alábbi szavait! Ha szükséges, használj szótárt (pl. Idegen szavak és kifejezések kéziszótára)!

SZÉPHALOM

CÍVIS

ORTOLÓGUS


NEOLÓGUS

TÖVISEK ÉS

VIRÁGOK

DILETTANTIZMUS

SZATIRIKUS

ANAGRAMMA

KOMPRO-

MISSZUM

GRÁCIA

b) Milyen események kötődnek az alábbi évszámokhoz a szöveg szerint?

1811

1813

1815

1819

A mozgalom célját, a nyelv és a kultúra megtisztítását az elavult, nehézkes vagy a kor uralkodónak vélt ízléséhez nem illő – nyelvi és művészeti – jelenségektől Kazinczy több versben is megfogalmaz-za. Olvasd el az alábbi két epigrammát!

HERCULESHEZHogy jót tehess, te nem kerülted aKevésbé bajnok tettet is; az ólMarhájinak szemetjeit kihánytad;S ég s föld javallta hasznos tettedet.

NYELVRONTÓKRontott, mert építni akart, Palladio; benne Csak rontót látál, vad kora, jó ideig.A művész érzette magát, s neked én fogok, úgy mond, Törvényt és példát adni, de nem te nekem.S ím áll a roppant csarnok, s bizonyítja: ki több itt, A művész-e vagy a szolgai tompa szokás.

c) Készíts lábjegyzetet az epigrammáról!Epigramma


d) Készíts lábjegyzetet Herculesről! Térj ki arra, milyen tettére utal a szöveg!Hercules

e) Készíts lábjegyzetet Palladióról!Palladio

f) Fogalmazd meg röviden, mi a közös gondolat a két versben!

g) A Nyelvrontók című verset Kazinczy nem vette föl a Tövisek és virágok című kötetbe. Mit gon-dolsz, miért nem? Egyetértesz a döntéssel? Válaszodat indokold!

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOKa)

SZÉPHALOM Kazinczy lakóhelye

CÍVIS polgár, gazda, iparos

ORTOLÓGUS a nyelvújítást ellenzők elnevezése

NEOLÓGUS a nyelvújítást pártolók elnevezése

TÖVISEK ÉS

VIRÁGOK

Kazinczy epigramma-gyűjteménye

DILETTANTIZMUS műkedvelő, kellő szak értelem nélküli tevékenykedés

SZATIRIKUS gúnyos, gúnyolódó, csipkelődő

ANAGRAMMA valamely szó betűinek felcserélésével alkotott szó

KOMPROMISSZUM megalkuvás

GRÁCIA a római mitológiában a báj és a kellem istennői

b)

1811 a Tövisek és virágok megjelenése

1813 a Mondolat megjelenése

1815 a Felelet a Mondolatra megjelenése

1819 az Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél megjelenése


T/19–20.

c) Az epigramma magyarázatának legfontosabb elemei: – görög szó, eredeti jelentése felirat – eredetileg sírfeliratok szövege volt – mint lírai műfaj rövid, tömör, csattanóra épülő vers – a görög-latin irodalomban versformája a disztichon (hexameter és pentameter váltakozása) – az antik irodalomban két típusa terjedt el: a magasztos tárgyú, ünnepélyes hangvételű hősi

epigramma és a csipkelődő, humoros, olykor szatirikus hangú latin (római) epigramma

d) A Héraklész-mítosz ide vonatkozó legfontosabb mozzanatai: – Héraklész (Hercules), Zeusz és Alkméné fi a, a görög mitológia legnagyobb erejű hőse – Bűnei miatt vezeklésképpen a mükénéi király szolgálatába állt. – A király tizenkét munkát (feladatot) adott Héraklésznek (különféle szörnyek és vadak elpusz-

títása, megszelídítése stb.). Ezek közül az egyik – nem éppen hősies – feladat volt Augeiasz (éliszi király) istállójának megtisztítása. Erre utal versében Kazinczy.

e) A Palladióra vonatkozó legfontosabb ismeretek: – Andrea Palladio 16. századi reneszánsz építész – Vicenza (észak-itáliai város) egy részét leromboltatta azért, hogy jobbat, szebbet építhessen

a romok helyén.


34. oldal

10-20 PERC

Taná r i in s t rukc iók: Elsősorban kiegészítő feladatként adható az érdeklődők számára. A szószedet alkalmas rövid ismertető (kiselőadás) megtartására is. Ez utóbbi lehet egyben a nyelv-újítás módszereit bemutató tananyagrészt előkészítő, a ráhangolódást segítő tevékenység.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: a nyelvi jelenségek diakrón szemlélete, csoportosítása



Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: táblázatkitöltés

19. Tanulmányozd az alábbi válogatást a Mondolat szótárából!

N Y E LV Ú J Í T Á S I S Z ÓN Y E LV Ú J Í T Á S E L Ő T T I S Z Ó

M A I M A G Y A R M E G F E L E L Ő

akarmány akarat

alagya elegia

alkony napnyugot

álláspont Standpunkt


állatság consistentia állag

Ángolly Anglus angol

angyalbőr tarka papiros

átkupidolni szerelembe ejteni

benyomat impressio benyomás

borága szőlővessző

Derünnye Hajnalcsillag

égértékség uranologia csillagászat

év időkor, esztendő

függelék appendix függelék

henger cylinder henger

kardöccse bagnét szurony

kórház ispotály

mindenményedelem Universum világegyetem

mondolat oratio beszéd

szorgszerény szorgalmatos, iparkodó szorgalmas

a) Csoportosítsd a nyelvújítási szavakat aszerint, hogy fennmaradtak vagy kikoptak a magyar nyelvből!

F E N N M A R A D T K I K O P O T T

b) „Fordítsd le” mai magyar nyelvre a szótár korábban idézett alcímét a szószedet segítségével!

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOKa)FENNMARADT KIKOPOTTalkony akarmányálláspont alagyaév állatság (az adott jelentéssel)függelék Ángollyhenger angyalbőr (az adott jelentéssel)kórház átkupidolni benyomat


borága Derünnye égértékség kardöccse mindenményedelem mondolat szorgszerény

b) A nyelvmívelők szorgszerények által, részint termesztett, részint öltöztetett új magyar szók mos-tani helyesített jelenteteinek értésére.A „fordítás” kb.: A szorgoskodó nyelvművelők által részint kitalált, részint átformált új magyar szavak mostani he-lyesbített jelentéseinek megértéséhez.


A nyelvújítók eszközei közül a SZÓKÉPZÉSRE már láttunk példákat. Az új képzők alkotásánál jóval elterjedtebb módszer volt a meglévő (eleven) és az elavult képzők felhasználása éppúgy, mint fele-désbe merült, illetve nem köznyelvi (tájnyelvi) szavak irodalmivá avatása. Ez utóbbiak sok esetben jelentésváltozáson mentek át, így történt ez a régi „hóhér” jelentésű börtön szavunkkal, a korábban „koponya” jelentésű agy szóval vagy az egykori „madárijesztő” jelentésű vázzal. Divatba jöttek régi, már nem használt személynevek is, többek között így vált újra kedveltté az Árpád, Ákos, Béla, Gyula és a Zoltán név.

Voltak olyan furcsa ötletek is, amelyeket még a nyelvújítók többsége is elutasított erőltetettsé-gük miatt. Ilyen volt például az indoeurópai mintára kitalált „nőstényesítés”, azaz a nemek meg-különböztetése melléknevek, névmások alakjaiban. Nőkről szólva a szép, kedves szó helyett ezek nőnemű alakjait kellet volna alkalmazni (szépné, kedvesné), s hasonló alakok keletkeztek volna a névmásokból is (őné, akiné). Az ötlet – talán érthető módon – nem aratott sikert, és nem gyökere-zett meg a magyarban.

A következő feladatokban további NYELVÚJÍTÁSI MÓDSZEREKET, ELJÁRÁSOKAT ismerhettek meg.


T/21.

Az alábbiak közül a tanulócsoport érdeklődésének megfelelő számú és típusú feladatot érdemes közösen megoldani az órán. A választást ezenfelül befolyásolhatja az eddig közösen feldolgozott tananyag mennyisége (a rendelkezésre álló időkeretnek megfelelően), valamint a tanult idegen nyelv (a 24. és a 25. feladat A, illetve B változata).


36. oldal

5 PERC


A feladatokat egyénileg (házi feladat) és kiscsoportokban (órai munka) is meg lehet oldani a ren-delkezésre álló idő és a tanulócsoport jellege függvényében. Utóbbi esetben javasolt heterogén csoportok alkotása és csoportos értékelés. Ebben az esetben lehetőség szerint gondoskodni kell arról, hogy a feladatok megoldásában a csoport minden tagja részt vegyen.

A szóösszevonásos feladat – kellő érdeklődés esetén – folytatható a módszer alkalmazásával újabb „szavakat” létrehozó játékkal, versennyel. Kiindulópont lehet a citrom + narancs szavak összevonásával alkotott citrancs szavunk, amely nem tudta kiszorítani az angol jövevényszót (gra-pefruit >grépfrút).

Kiemel t kész ségek, képességek: anyanyelvi és idegennyelvi kompetencia, nyelvi kreativitás


Munka fo rmák: egyéni, illetve csoportmunka

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: szavak eredetijének megtalálása, szóalkotás

21. Magyarítás

a) Kapcsold össze az alábbi nyelvújítási szavakat a forrásként használt idegen szóval, névvel!

bálna Leipzig pillér epigramma alagya Stockholm purgoma balaena Lipcse Koppenhága Istókhalma elegia Kappanhágó pilier

b) Fogalmazd meg röviden a módszer lényegét!

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOKa) bálna – balaena; pillér – pilier; alagya – elegia; purgoma – epigramma; Lipcse – Leipzig;

Istókhalma – Stockholm; Kappanhágó – Koppenhága.b) Az idegen hangzású szó bizonyos hangjainak helyettesítése oly módon, hogy a szóalak hang-

zása jobban illeszkedjék a magyar nyelv általános hangzásvilágába.


T/22/A)

SZÓÖSSZETÉTEL, ÖSSZEVONÁS

Az egyszerű szóösszetételek mellett (pl. folyóirat, főnév, kétéltű, vérszegény stb.) néha nem teljes (megcsonkított) szóalakok összevonására is sor került. Ez utóbbi módszer eredménye voltakép-pen nem összetett szó, az összetevők mára elhomályosultak. Találd ki, mely magyar szavak keletkeztek az alábbi szavak összevonásából!

cső + orr könnyű + elméjű rovátkolt + barom levegő + ég híg + anyag zengő + tambura

A nyelvújítás korabeli szóalkotásnak egy másik tipikus módjával ismerkedhettek meg a következő feladatokban. Az ún. TÜKÖRFORDÍTÁS mindig valamilyen idegen nyelvi alakból indul ki. A lényege az, hogy a szó (általában összetett szó vagy igekötős ige) minden elemét szó szerint lefordítják. Pl. a latin im-pressio (in = ’be’, pressio = ’nyomás’), illetve a német Eindruck (ein = kb. ’be’, Druck = ’nyomás, szorítás’) mintájára jött létre a magyar benyomás szó (még a nyelvújítás kora előtt). A nyelvújítók számos magyar szót hoztak így létre, leggyakrabban latin és német mintára.

MEGOLDÁSOKcső + orr csőr könnyű + elméjű könnyelműrovátkolt + barom rovarlevegő + ég léghíg + anyag higanyzengő + tambura zongora


37. oldal

5 PERC


Ha az osztályban senki nem tud vagy tanul németül, akkor a feladatot hagyjuk ki, és helyette az T/22/B) feladatot csináljuk!

A feladatot egyénileg (házi feladat) és kiscsoportokban (órai munka) is meg lehet oldani a ren-delkezésre álló idő és a tanulócsoport jellege függvényében. Utóbbi esetben osszuk a tanulókat úgy 4-6 fős csoportokra, hogy mindegyik csoportban legyen legalább egy tanuló, aki tanul(t) németül. A tanulók az alábbi német alakokat párosítsák a belőlük tükörfordítással alkotott ma-gyar szavakkal. Ha készen vannak, vitassuk meg, hogy mi lehet a háziságszerencse, előtudás, beképzéserő, feledség mai alakja!

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: nyelvi kreativitás, anyanyelvi és idegennyelvi kompe-tencia párhuzamos fejlesztése


Cé lc s op or t – d i f fe renc iá l á s: az egész osztály


Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: feladatmegoldás

22. Német–magyar tükörfordítások Alkossatok a tanárotok utasítása alapján 4-5 fős csoportokat, úgy oldjátok meg az alábbi felada-

tokat!

A) Azon tanulócsoportok számára, amelyekben a diákok tanulnak németül

a) Felsoroltunk néhány német szót, valamint azokat a magyar szavakat, amelyeket ezekből tükör-fordítással hoztak létre a nyelvújítás korában.

Találjátok meg, hogy melyik német szónak mi a magyar párja!

1. Meisterstück (a) háziságszerencse 2. Einbildungskraft (b) előkép 3. Gegengewicht (c) őreb 4. Vorbild (d) kilátás 5. Vergessenheit (e) mestermű 6. Brückekopf (f) hídfő 7. Wachthund (g) előtudás 8. Vorwissen (h) beképzéserő 9. Familienglückligkeit (i) feledség 10. Aussicht (j) ellensúly

b) Vannak ezek között a szavak között olyanok is, amelyeket ma nem ebben a formában használunk. Mi lehet a mai alakja az alábbi szavaknak?háziságszerencse előtudás beképzéserő feledség őreb

MEGOLDÁSOK a) 1. Meisterstück (e) mestermű 2. Einbildungskraft (h) beképzéserő 3. Gegengewicht (j) ellensúly 4. Vorbild (b) előkép 5. Vergessenheit (i) feledség 6. Brückekopf (f) hídfő 7. Wachthund (c) őreb 8. Vorwissen (g) előtudás 9. Familienglückligkeit (a) háziságszerencse 10. Aussicht (d) kilátás


T/22/B)

b)háziságszerencse kb. boldog házas- vagy családi életelőtudás előismeretbeképzéserő képzelőerő, képzelet, fantáziafeledség felejtés, feledés

38. oldal

5 PERC


Azon tanulócsoportok számára, amelyekben a diákok nem tanulnak németül.

A feladatot egyénileg (házi feladat) és kiscsoportokban (órai munka) is meg lehet oldani a ren-delkezésre álló idő és a tanulócsoport jellege függvényében. Utóbbi esetben a tanulók 4-5 fős csoportokban dolgozzanak a mellékelt szólista alapján.

Ezeket a szavakat úgy hoztuk létre, hogy a német szavakat és a hozzájuk tartozó magyar fordítást az összetétel határán szétvágtuk, majd a magyar szó elejét a német szó végével összeragasztot-tuk, és fordítva. A gyerekek feladata az lesz, hogy szétszedjék ezeket a szavakat, és visszaállítsák a német és a magyar formát is.





B) Azon tanulócsoportok számára, amelyekben a diákok nem tanulnak németül

Az alábbiakban 7 német szót és magyar tükörfordításukat látjátok, de kicsit össze vannak keverve az alkotórészek. Minden szót kettévágtunk, aztán a német szó első felét összepárosítottuk a hozzá tartozó magyar fordítás második felével, és fordítva: a magyar szavak első felét is a német szavak második felével.

A feladatotok szétszedni ezeket a szavakat és összerakni az eredeti német és magyar szavakat is.

Meistermű Auslátás

Kisicht Előwissen

Hídkopf Ellengewicht

Gegensúly Wachtkutya


T/23/A)

Vorkép Vortudás

Őrhund Mesterstück

Brückefő Előbild

M A G Y A R N É M E T

MEGOLDÁSOKMAGYAR NÉMETmestermű Meisterstückkilátás Aussichtellensúly Gegengewichthídfő Brückekopfőreb Wachthundelőkép Vorbildelőtudás (előismeret) Vorwissen


39. oldal

5 PERC


Ha az osztályban senki nem tud vagy tanul angolul, akkor a feladatot hagyjuk ki, és helyette az T/23./B) feladatot csináljuk!

A feladatot egyénileg (házi feladat) és kiscsoportokban (órai munka) is meg lehet oldani a ren-delkezésre álló idő és a tanulócsoport jellege függvényében. Abban az esetben adjuk házi fel-adatnak, ha biztosak vagyunk abban, hogy a tanulók angoltudása lehetővé teszi, hogy szótár segít-ségével (esetleg anélkül is) megoldják a feladatot. Órai munka esetében osszuk a tanulókat úgy 4-6 fős csoportokra, hogy mindegyik csoportban legyen legalább egy tanuló, aki tanul(t) angolul. A tanulók az angol alakokat párosítsák a belőlük tükörfordítással alkotott magyar szavakkal.






T/23/B)

23. Angol–magyar „tükörfordítások”

A) Azon tanulócsoportok számára, amelyekben a diákok tanulnak angolul Alább látjátok néhány angol növény- és állatnév magyar tükörfordítását. Szótár segítségével találjátok ki, hogy mi az igazi magyar nevük!

pl. vajlégy: vaj = butter, légy = fl y → butterfl y = pillangó

sárkánylégy hölgymadár macskahal tűzlégy fenyőalma tojásnövény szalmabogyó lóretek szőlőgyümölcs

MEGOLDÁSOKsárkánylégy szitakötő dragonfl y hölgymadár katicabogár ladybird macskahal harcsa catfi sh tűzlégy szentjánosbogár fi refl y fenyőalma ananász pineapple tojásnövény padlizsán eggplant szalmabogyó szamóca, eper strawberry lóretek torma horse raddish

39. oldal

5 PERC


Azon tanulócsoportok számára, amelyekben a diákok nem tanulnak angolul.

A feladatot egyénileg (házi feladat) és kiscsoportokban (órai munka) is meg lehet oldani a ren-delkezésre álló idő és a tanulócsoport jellege függvényében. Utóbbi esetben a tanulók 4-5 fős csoportokban dolgozzanak a mellékelt szólista alapján. Az angol szavak magyar megfelelőjét párosítsák össze tükörfordításukkal. A megoldások során elsősorban nyelvi kreativitásra és fan-táziára van szükség. Ha másképpen nem boldogulnak a feladattal, használhatnak kétnyelvű szó-tárakat is.



T/24–25.


Munka fo rmák: feladatmegoldás

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: egyéni, illetve csoportmunka

B) Azon tanulócsoportok számára, amelyekben a diákok nem tanulnak angolulAlább megadtuk néhány angol szó tükörfordítását, valamint a magyar megfelelőjét is. Párosítsátok össze a példákat!

1. sárkánylégy (a) katicabogár2. hölgymadár (b) vidámpark3. macskahal (c) padlizsán4. tűzlégy (d) eper, szamóca5. fenyőalma (e) harcsa6. tojásnövény (f) szentjánosbogár7. szalmabogyó (g) grépfrút8. lóretek (h) szitakötő9. mókavásár (i) ananász10. szőlőgyümölcs (j) torma

MEGOLDÁSOK 1. sárkánylégy (h) szitakötő 2. hölgymadár (a) katicabogár 3. macskahal (e) harcsa 4. tűzlégy (f) szentjánosbogár 5. fenyőalma (i) ananász 6. tojásnövény (c) padlizsán 7. szalmabogyó (d) eper, szamóca 8. lóretek (j) torma 9. mókavásár (b) vidámpark10. szőlőgyümölcs (g) grépfrút

REFLEKTÁLÁS 16. lépés: 24–25. feladat

40. oldal

20 PERC


A kiválasztott vitatémá(ka)t pódiumvita vagy csoportos felkészülés utáni prezentációk formájában is feldolgozhatjuk.*

Pódiumvita esetén mindenki hozzászólhat, és a tanár vagy a tanulók közül választott moderátor vezeti a beszélgetést.


Csoportmunka esetén a tanulók négy-hatfős csoportban végzik a feladatot. A fontosabb szere-peket a csoport tagjai osztják ki, de jelezzük, milyen szerepköröket kell ellátni (az érvek gyűjtése, rendszerezése, vizuális megjelenítése, megfogalmazása stb.). Kiemelt szerep jut a szószólónak, aki a csoport véleményét kifejti, érvekkel, példákkal támasztja alá. A felkészülés (5-10 perc) után mind-egyik csoport szószólója 3-3 percet kap álláspontjuk ismertetésére. A csoport érdeklődésének megfelelően a feladat folytatható: további 5 perc juthat egymás érveinek kommentálására (megcáfolására, kérdések feltételére stb.)

Alternatív megoldás: a tanulók három csoportban dolgoznak. Az ellentétes álláspontokat kifejtő két csoport feladata azonos az előbbiekben bemutatottal, a harmadik csoport értékeli a másik kettő teljesítményét. Fontos, hogy a zsűri tagjai ne a számukra rokonszenvesebb vélekedést ér-tékeljék, hanem a teljesítményt (az érvek valóságtartama, az érvelés logikája, felépítettsége, a szószóló meggyőző ereje stb.).

A „nőstényítésről” szóló vita során az okok közt elsősorban arra érdemes rámutatni, hogy míg új szavakat elterjeszteni – még ha több ezer új szóról is van szó – lehetséges, ám a szóban forgó „be -avatkozás” újfajta egyeztetést tesz szükségessé, nem csupán egyes elemeket érint. Ilyen horderejű változások több száz év alatt tudnak csak lezajlani. A nyelvtani nemek erőltetett bevezetése ugyanúgy nem járhatott sikerrel, mint ha azt kívánták volna, hogy alkossanak új végződéseket, töröljék el a magánhangzó-harmóniát, vagy vezessenek be egy új magánhangzót.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: érvek gyűjtése, rendszerezése, érvelő hozzászólás fel-építése, szóbeli szövegalkotás: hozzászóláshoz szükséges verbális képességek


Munka fo rmák: csoportmunka egyéni prezentációval, frontális


KAZINCZY HAGYATÉKA

24. Olvasd el az ismeretközlő szöveget!

A nyelvújítás harcai elültek a húszas évek kezdetén. A neológusok diadalmaskodtak, túlzásaikat, szélső-séges ötleteik jelentős részét vagy kivetette magából a nyelv, vagy megszokta a nyelvérzék, s belesimul-tak a beszélt és írott köznyelvbe. Noha a nyelvészek némelyike idegenszerűnek, helyte lennek ítéli egyik vagy másik módszert, senkinek nem jut eszébe idegenkedni az olyan szavaktól, mint a cég, cím, gyár vagy jármű, gyógyszer, mértan. Az új szavak közül mintegy tízezer épült be a köznyelvbe, így érthető, hogy a szokatlan kifejezések kezdetben szinte érthetetlenné tették a szöveget sokak számára. A Mon-dolatban megjelenő paródia szövege jól példázza a neologizmusokkal túltelített nyelv nehézkességét. Ugyanakkor a következő évtizedek irodalma és közbeszéde használta a jól sikerült új szavakat hozzájá-rulva ezzel terjedésükhöz, elfogadásukhoz. Sőt, a reformkor írói, szónokai maguk is alkottak új szavakat, a nyelvújítás folytatódott, csak lassúbb ütemben, szervesebb formában.

Kazinczy a harcok elcsitulásával lassan elvesztette vezérszerepét. A század első két évtizedében – Gyu-lai Pál szellemes megjegyzése szerint – egymaga volt az egész magyar irodalom, az irodalom „telefonköz-pontja” (Németh László), aki mindenről tudni akart, és mindenbe bele is akart avatkozni, ami Magyaror-szágon irodalmi és kulturális téren történt. Ezért nevezi Szerb Antal diktátornak a széphalmi vezért.

Akarta és el is érte, hogy minden szál rajta fusson keresztül. Nem szívesen látta, ha írók őnélküle is érintkezésben álltak egymással, ezért nézte pl. gyanakodva a debrecenieket. Elérte, hogy magyar írónak

* A d) téma esetében a csoportos felkészülés utáni prezentációs forma ajánlott


T/26.

lenni annyit jelentett, mint Kazinczy barátjának lenni. Az új író nála jelentkezett kéziratával. Kazinczy a húszas években egyre inkább magára marad. Anyagi gondok gyötrik, korábbi harcostársai

közül többen szembefordulnak vele, leginkább Kölcsey eltávolodása bántja. A reformkor új nemzedéke új irodalmi vezéreket ünnepel, Kisfaludy Károly és Vörösmarty Mihály neve fémjelzi a korszakot, melyre az öregedő Kazinczy egyre nagyobb idegenkedéssel tekint.

25. Rendezzetek vitát Kazinczy koráról és a nyelvújításról az alábbi témák alapján!

a) A nyelvújítók durván beavatkoztak a nyelv szerves fejlődésébe. Helyeselhető vagy elvetendő az eljárásuk?

b) Kazinczy diktatórikusan irányította a magyar irodalmi közéletet. Ezzel sok neki nem tetsző tehetséget elnyomott, ugyanakkor diadalra vitte a „fentebb stíl” eszményét. Helyesen járt el?

c) Kazinczy nyelvszépítő buzgalmában lakóhelyének, Bányácskának nevét Széphalomra változ-tatja, s innen szervezi és irányítja az irodalmi életet 1806-tól. Neked melyik név tetszik job-ban? Hol szeretnél inkább lakni: Bányácskán vagy Széphalmon? Rendezzetek vitát, esetleg „népszavazást” az órán az elnevezésről!

d) A nyelvújítás elhalt ötlete, a nőstényítés (lásd 20. feladat) voltaképpen érdekes kísérlet. Ala-kítsatok két csoportot: az egyiknek a feladata érvekkel támogatni ezt a kezdeményezést: mi-ért lenne jó, ha bevezetnék ezt a rendszert? A másik feladata érvekkel elutasítani ugyanezt: miért felesleges, illetve reménytelen próbálkozás?


41. oldal

5 PERC

Taná r i in s t rukc iók: Házi feladat vagy órai – egyéni – munka formájában is megoldható közös megbeszéléssel.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: nyelvérzék



Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: kvíz

26. Nyelvújítás-kvíz

Az alábbiakban példákat láthatsz a nyelvújítók által javasolt, de sikertelen neologizmusokra. Találd ki, hogy milyen értelemben, mi helyett akarták elterjeszteni az adott szót!


FŐDIRÁKSÁG LÖLLYEDÉKa) betegség, nyomorúság a) moslékb) a rákok egy alfaja b) sebesen rohanó patakc) földrajz, geographia c) lövedék

LÁBTYŰ MOLETTEa) harisnya, zokni a) teltkarcsú, molettb) cipő b) molyettec) pedál c) mollban írt dallam

SZEMINTETa) kacsintásb) tekintetc) nézet, vélemény

MEGOLDÁSOKfődirákság: földrajz, geographialöllyedék: sebesen rohanó pataklábtyű: harisnya, zoknimolette: molyetteszemintet: kacsintás

T/1.

3. A KRITIKUS KÖLCSEY

2 óra


42. oldal

10 PERC


Az a) és b) feladatot a tanulók otthon, egyénileg oldják meg. A tanórán a ráhangolódást az egyéni kutatások eredményeinek összevetéséből kiinduló beszélgetés biztosíthatja a kritika funkciójáról, fontosságáról. Érdemes az órára bevinni (vagy a tanulókkal behozatni) kritikai folyóiratokat, napi-lapokat. További kiegészítő feladatként adható föl a c) és a d) pont. Az utóbbi produktumaiból kiállítást, bemutatót, prezentációt lehet rendezni a későbbiekben.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: önálló kutatás eredményeinek bemutatása, összegzése, összevetése mások eredményeivel


Munka fo rmák: egyéni (házi feladat), frontális megbeszéléssel

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: kutatás

E s zközök: kritikai folyóiratok, napilapok kritikai rovatai

Kölcsey Ferencet mint nemzeti himnuszunk költőjét szoktuk emlegetni. Természetesen más verseit is sokan ismerik, főként epigrammáival találkozhattál korábbi tanulmányaid során. Jóval kevesebben tud-ják azonban, hogy Kölcsey Ferenc a magyar irodalom egyik legjelentősebb prózaírója. Nem elsősorban szépirodalmi művei – novellái –, hanem értekező prózája emeli e téren a legnagyobban közé. Úttörője volt egy olyan műfajnak, amely az irodalmi élet elengedhetetlen alkotóeleme, ösztönzője, s egyben a minőség, a magas színvonal biztosítéka. Kölcsey a korszerű magyar irodalmi kritika megteremtője.

1. Egy kis kutatás

a) Nézz utána az alábbi szavak jelentéseinek! Lehetőség szerint több forrás felhasználásával készíts jegyzeteket a fogalmakról!

BÍRÁLAT

KRITIKA

RECENZIÓ

b) Készíts listát azokból a szavakból, kifejezésekből, amelyekre kutatásod során bukkantál, s ame-lyek többé-kevésbé rokon értelműek a keresett szavakkal!

A K R I T I K U S K Ö L C S E Y 59

T/2–5.

c) Keress otthon, könyvtárban kritikai folyóiratokat, és készíts róluk listát! Nézd végig az általad ismert napilapokat is abból a szempontból, hogy tartalmaznak-e kritikai rovatot!

d) Készíts összeállítást egy nemrégiben bemutatott fi lm kritikai fogadtatásáról (nyomtatott és elekt-ronikus sajtó, rádió, televízió)!


43. oldal

10 PERC


A rövid bevezető szöveg olvasását érdemes a feldolgozást megelőző órán házi feladatnak adni. A 3. feladatot egyénileg, a 4. és 5. feladatot kiscsoportban ajánlott kidolgozni. Az ismétlő kér-dések ellenőrzése után érdemes kicsit részletesebben megbeszélni az 5. feladat megoldásait, és rögzíteni a legfontosabb, közösen összegyűjtött ismereteket.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: korábbi ismeretek mozgósítása


Munka fo rmák: egyéni és csoportos


2. Olvasd el az ismeretközlő szöveget!

Irodalmi élet a 19. század elején

A 18–19. század fordulóján az irodalom- és művészetkritika nem volt megszokott jelenség Ma-gyarországon. A költők, írók műveinek megjelenését követő írások inkább csak ismertették, bemutatták a szóban forgó alkotásokat, s jobbára a szerzők bemutatására szorítkoztak. Ugyanígy jártak el az új könyvek bevezetőinek írói, akik többnyire életrajzi vázlatokkal vezették be az irodalmi alkotásokat. A művek elemző, értékelő bemutatása általában elmaradt. Nem csoda, hogy a közönség és a szerző különösen érzékenyen reagált egy-egy tényleges bírálatra, amely nem csupán semleges érdekességeket közölt a költőről, hanem részletesen és módszeresen tárgyalta, adott esetben bírálta magát a művet is. Elég volt néhány elmarasztaló megjegyzés Kazinczy Csokonai-nekrológjában ahhoz, hogy ellene fordítsa a debrecenieket. Nem volt kevésbé érzékeny a széphalmi mester sem: amikor Kölcsey egy le-velében megbírálta a nyelvújítás türelmetlen, erőltetett vonulatát, levelezésük megszakadt, kapcsolatuk elhidegült.

Az irodalmi élet a húszas-harmincas években kezd évkönyvek (almanachok), majd folyóiratok köré szerveződni, s ez utóbbiak egyre gyakrabban közölnek kritikai írásokat, recenziókat is. Kölcsey első recenzióit a Tudományos Gyűjteményben (1817–1843) közli, 1826-ban indul Kölcsey és Szemere Pál közös vállalkozása, a korszak legigényesebb irodalmi és társadalomtudományi tanulmányait közlő Élet és Literatura. Ekkoriban terjed el a nyugat-európai országokban már korábban is népszerű, irodalmi


T/6–7.

szövegeket is közlő divatlap. A korszak legfontosabb folyóiratainak és évkönyveinek munkatársi gárdá-jából kerülnek ki a harmincas és negyvenes évek, az úgynevezett reformkor irodalmi életének irányítói. Ebben a körben szerveződik az 1836-ban megalakult Kisfaludy-társaság éppúgy, mint a működését 1830-ban megkezdő Magyar Tudományos Akadémia vezérkara.

3. Egy kis ismétlés

a) Milyen szerepet játszott Kölcsey és Szemere a nyelvújítási mozgalomban?

b) Milyen folyóiratok jelentek meg Magyarországon a 18. század utolsó évtizedeiben?

4. Kivel, mivel összefüggésben olvastatok, tanultatok korábban a Kisfaludy-társaságról?

5. Hallottátok-e már korábban a reformkor kifejezést? Ha igen, mit tudtok erről a történelmi korszakról? (Soroljatok föl 3–5 dolgot!)

MEGOLDÁSOK3.a) Ők írták a Felelet a Mondolatra című vitairatot.b) Magyar Museum, Orpheus, Uránia

4.A „költői beszély” megírására felhívó pályázat kapcsán, amelyre Arany megírta és beadta a Toldit.

5.A várható válaszok ismeretanyaga széles skálán mozoghat. A csoportos megoldás és a közös feldolgozás előnye, hogy a hozott ismeretek kicserélődnek, közkinccsé válnak. A tanulócsoport ismeretében nekünk kell eldönteni, mit tartunk ezek közül megőrzendőnek. Ha az információk között szerepelnek a korszakolás hagyományos évszámai (1825, 1848), érdemes kitérni ezek jelző funkciójára, visszautalva az 1772-es „korszakhatárra” is.


44. oldal

10 (felkészülés) + 15 (prezentációk) perc


A komplex feladatot (7.) a 6-8 fős csoportok tagjainak úgy kell megszervezniük, hogy a ren-delkezésre álló időben minden részfeladatot el tudjanak végezni. Ehhez az szükséges, hogy az egyes részeket külön alcsoportok végezzék el. A csoport tagjai döntik el, hogyan osztják el egymás között a feladatokat (kutatás, feldolgozás, előadás stb.). Az a) és a b) feladat megoldása így párhuzamosan zajlik, a c) feladatra az alcsoportok újra egyesülhetnek, feltéve, hogy az a) be-mutató elkészült. Az értékelés lehet egyéni és/vagy csoportos. (Szempontok az értékeléshez: az


előadás logikai felépítése, követhetősége, a prezentációs eszközök alkalmazása, az előadásmód minősége, az átadott információ mennyisége.)

Az ismertetők elkészítéséhez vigyünk be az órára lexikonokat, egyéb szakirodalmat, de még jobb, ha a teremben internet-hozzáférésük is van.

A feldolgozás (kb. 10 perc) után kerül sor az eredmények ismertetésére. A három szerző bemuta-tására 2-2 percet szánhatunk, ugyanennyi idő jut az egyes csoportok sorrendjének bemutatására és rövid indoklására. Az ismertetések után értékeljük a megoldásokat, ha szükségesnek tartjuk, egyéni véleményünket is közölhetjük.

A b) feladatrész megbeszélésekor az alábbiakra érdemes felhívni a fi gyelmet.

– Megformáltság, megszerkesztettség, kompozíció: mindhárom versre jellemző a különféle re-torikai alakzatok, ezen belül a párhuzamra és ellentétre épülő fi gurák alkalmazása. Különösen gazdag mindhárom szöveg az anaforavariációkban (pl. Dayka 3–6. sor, Kisfaludy 1–4. sor). Az utóbbiban külön fi gyelmet érdemel az anaforikus szerkezetbe rejtett chiazmus (tőle – hozzá – neki – tőle), amely vizuálisan andráskeresztet formál. A chiazmus változatai szövik át Csokonai versét is (pl. 10–12. sor, valamint a szöveg zárósora). Mindhárom vers kompozíciójában fontos szerepet kap a csattanó.

– Hangzás, zeneiség, ritmika, rímek: Dayka és Csokonai verse anakreóni sorokból épül fel (anak-reóni hetes, hemijambus). A Kisfaludy-vers kapcsán be lehet mutatni a Himfy-strófa szerkezetét (tizenkétsoros trochaikus nyolcasokból és hetesekből felépülő strófa, rímképlete: ababcdcdeeff).

– Műfaj: a dal különböző változatai (Dayka és Csokonai anakreóni dalokat ír, Kisfaludy saját for-mát teremt).

A további szempontok (eredetiség, ötletesség, téma) a tanulók válaszai alapján értékelhetők.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek:

a) Kutatás eredményeinek bemutatása, szóbeli szövegalkotás, egyéni prezentációhoz szükséges verbális képességek / egyéni jegyzetelés szóbeli prezentáció alapján

b) szövegek kritikai egybevetése (összehasonlítás és értékelés megadott szempontok alapján)c) értékelés és az értékelés indoklása írásban (opció: kiegészítve szóbeli prezentációval)


Munka fo rmák: csoportos kutatás, megosztott csoportokban differenciált feladatvég zés

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: kutatás, táblázatkitöltés, eredmények megvitatása, összegzése, be-mutatása, tanulói prezentációk


6. Ítészkedjünk!

Az ítész a reformkorban használt, a nyelvújítási ítékesből származó szavunk, jelentése műbíráló, kriti-kus. A következő feladat során ítészkednetek kell, azaz irodalmi műveket kell elbírálnotok, értékelne-tek. Ehhez megfelelő szempontokat kaptok, előbb azonban olvassátok el az alábbi három verset!


DAYKA GÁBOR: A HÍV LEÁNYKA

Az én szerelmesemnekTermészetét be-szívtam.Mikor mosolyg, mosolygok:Midőn enyelg, enyelgek:Mikor keserg, kesergek:Midőn örűl, örűlök:De ha mikor meg-útál,S Phyllist borítja tsókkal:Én tsak magamba sírok.

(1790)

CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY: A FOGADÁSTÉTEL Egy nyári estve Lillát,A gyenge rózsaszájú,A tűzszemű leánykát,Megláttam, és azonnalLátnom, szeretnem – egy volt.

Midőn az éjt sohajtvaVirrasztom, Ámor így szól:„Ne félj, Vitéz! csak engemZengj minden énekidben,Lillát adom jutalmúl.”Fogadtam, és jutalmúlLillát megadta nékem.

Most hát lekötve lévén,Mást nem tudok danolni –Lillát csak és csak Ámort.

(1797)

KISFALUDY SÁNDOR: A BOLDOG SZERELEM

41. dal

Tőle jönnek, hozzá térnek Gondolati fejemnek;Néki adnak, tőle kérnek Érzeményi szívemnek;Minden eset, minden dolog Csak annyira érdekel,A mennyire rajta is fog, Néki is kell vagy nem kell.


Szerencséje s nyúgodalma,Gyötrelme és aggodalma, Búja s kedve létemnek – Mind szívében teremnek.

(1807)

7. 6-8 fős csoportokban végezzétek el az alábbi feladatokat! Az egyes részeket külön al csoportok végezzék el. A csoport tagjai döntsék el, hogyan osztják el egymás között a feladatokat (ku-tatás, feldolgozás, előadás stb.).

a) Készítsetek rövid ismertetőt a három költőről!

Az ismertető szöveges formája ne legyen több száz szónál. Az ismertető ne konkrét életrajzi adatokat tartalmazzon, hanem a szerző korabeli megítéléséről, népszerűségéről, műveiről adjon tájékozta-tást.

b) Hasonlítsátok össze a három művet a megadott szempontok alapján!

D A Y K A G Á B O R :A H Í V L E Á N Y K A

C S O K O N A I :A F O G A D Á S -

T É T E L

K I S F A L U D Y S Á N D O R :

A B O L D O G S Z E R E L E M

MEGFORMÁLTSÁG,

MEGSZERKESZ-

TETTSÉG,

KOMPOZÍCIÓ

HANGZÁS,

ZENEISÉG,

RITMIKA, RÍMEK

MŰFAJ

EREDETISÉG

ÖTLETESSÉG

TÉMA

c) Értékeljétek a műveket a fenti szempontok alapján!

Ha további szempontokat találtok, azokat is érvényesítsétek! Az értékelés alapján állítsátok tetszés szerinti sorrendbe a műveket! Döntéseteket indokoljátok meg rövid szövegben!


T/8–10.

Sorrend:1. 2. 3. Indoklás:


46. oldal

5–10 PERC (házi feladat órai megbeszéléssel, vitával)

Taná r i in s t rukc iók: A szöveg elolvasása lehetőség szerint házi feladat legyen. A feldolgozást segítő feladatot (T/9.) érdemes az óra elején ellenőrizni, a megoldásokat összevetni. A 10. feladat megoldásairól – ha a tanulók véleménye között jelentős eltérések tapasztalhatók – vitát lehet rendezni az órán.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: régies szöveg olvasása, megértése



Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: olvasás, szómagyarázat, jóslás, vita


Kölcsey Csokonairól

Kölcsey recenziója 1817-ben jelent meg a Tudományos Gyűjteményben Csokonai Vitéz Mihály munkái-nak kritikai megítéltetések címmel. (Ugyanebben az évben ugyanitt közölte Berzsenyi Dánielről írott recenzióját is.) A Csokonai-kritika mentegetőzéssel indul, ami egyrészt a tizenkét esztendeje halott költő tiszteletéből, másrészt a kritikai megközelítésmód szokatlanságából adódhat:

„Midőn Rec. Csokonairól ítélni akar, neműnemű félelemmel lép a publikumnak elébe, nem mint-ha Rec. természet szerént rettegő volna, hanem mivel nem tudja, ha azon tiszteletet, mellyel sok má-soknak tartozik, nem látszik-e megsérteni. Azon esztétikus, ki Csokonairól szól, kénytelen a nagyobb publikum értelmével megvívni; azonban ha állításai a tisztább ízlésnek reguláival ellenkezni nem fognak, nem leszen oka, hogy akárki előtt is megpirúljon.”

9. Helyettesítsd mai magyar szóval, vagy magyarázd meg a szöveg alábbi szavait, kifejezéseit:

Rec. neműnemű publikumnak elébe természet szerént rettegő esztétikus a nagyobb publikum értelmével megvívni reguláival megpirúljon


T/11.

10. Fogalmazd meg, milyen kritikát vársz a fenti bevezető szöveg olvastán! Miért?

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOKT/9.Rec. recenzens, kritikus, bíráló neműnemű némineműa publikumnak elébe a közönség elétermészet szerént természet szerint, természeténél fogva rettegő gyáva, ijedősesztétikus esztéta a nagyobb publikum értelmével megvívni a közönség többségének gondolkodásával szembeszállni/véleményével vitáznireguláival szabályaival megpirúljon szégyenkezzen, pironkodjon

T/10. A tanulók többsége várhatóan éles, kemény kritikára számít. Ezt sugallják az alábbi szövegrészek:tiszteletet […] nem látszik-e megsérteni kénytelen a nagyobb publikum értelmével megvívni


47. oldal

5–10 PERC


A feladat elvégezhető az órán vagy házi feladat formájában. Ha házi feladatnak adjuk, a megol-dásokat célszerű ellenőrizni és összevetni (a), illetve néhány megoldás bemutatása (felolvasása) után rögzíteni a legfontosabb tudnivalókat (Schiller, Földi). Ha az órai megoldást választjuk, a b) feladatrészt vagy hagyjuk el, vagy adjuk a következő órára házi fel adatnak.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: régies szöveg olvasása, megértése, adatok keresése, rö vid jegyzetszöveg megalkotása



Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: olvasás, szómagyarázat, jegyzetkészítés


11. Olvasd el a további részleteket Kölcsey kritikájából, és oldd meg a szöveg után olvasható feladatokat!

Embereink közt nagyon elhatalmozott azon hiúság, hogy magokat s kedveltjeiket pankratiastáknak [mindenre képesnek, alkalmasnak] gondolják, s nem elég nekik, ha egyben nagyoknak ismerjük őket; mindent akarnak vagy semmit sem. Csokonai örök emléket érdemel literatúránkban, de ha ő neki némelyeket megtagadunk, ha azt mondjuk, hogy a Lilla úgy nem éri fel Himfyt, mint tűzi játéknak fénye a volkánét; ha mondjuk, hogy az érzés és kultúra tekintetében őtet Daykához tennünk nem lehet […], levettünk-e ezért mindent Csokonairól? Nem marad-e még elég oldal, mely felől fényben jelenhet meg? Rec. azt hiszi, hogy nem az dicsértetik igazán, akinek hibái is vakon imádtatnak.

A popular (köznyelvi) és a pöbelhaft (községi) közt nagy a különbség, s méltán jegyzi meg Schiller azon alacsony kifejezéseket, melyek Bürgernek sok darabjait elrútítják. Ezen jegyzést kénytelen Rec. Csokonairól is tenni. Földi által vezettetvén a fi lológiában, kezdette ő is kiáltozni, hogy a köznéptől kell magyarúl tanulni, s mivel ő ezt nemcsak kiáltozta, de cselekedte is, innen van, hogy az iskolai tónust s az alföldi provincializmust levetkezni nem igyekezett. Még ma is ott állanak sok szép dalaiban a Gyöngyalak, a Kincsem, a Csócsi, s más számtalan köz expressziók, melyek a legszebb sorokat elrútítják, s melyekre példákat nem szükség felhoznunk, mivel munkáinak minden lapjaikon találtat-nak.

a) Helyettesítsd mai magyar szóval, vagy magyarázd meg a szöveg alábbi szavait, kifejezéseit:elhatalmozott volkán tennünk nem lehet levettünk községi alacsony kifejezések jegyzés fi lológia tónus provincializmus expressziók

b) Nézz utána az alábbi neveknek, és készíts róluk rövid lábjegyzetet!Schiller Bürger Földi

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOKa)elhatalmozott elhatalmasodott volkán vulkán, tűzhányóDaykához tennünk nem lehet Daykához hasonlítani, vele egyenrangúnak tekinteni nem lehet levettünk elvettünk, elvitattunkközségi pórias, népies alacsony kifejezések közönséges, nem eléggé emelkedett kifejezésekjegyzés megjegyzés, vélemény


T/12–13.

fi lológia fi lológia: irodalmi művek, szövegek kutatásatónus hangnem, stílus, modorprovincializmus vidékiesség, tájnyelvi jellegexpressziók kifejezések

b)Friedrich Johann Christoph Schiller (1759–1805) német költő, író, esztéta, a német klasszicizmus kiemelkedő alakja, Goethe barátja. Legfontosabb drámái: Haramiák (1781), Ármány és szerelem (1784), Don Carlos (1787), Tell Vilmos (1804). Híres versét, az Örömódát Ludwig van Beethoven zenésítette meg (Beethoven: IX. szimfónia, IV. tétel). Ma ez az Európai Unió himnusza.Gottfried August Bürger (1747–1794) német költő, író. Balladái a német klasszicizmus jelentős alkotásai, ismertségét azonban főként Münchhausen csodálatos utazásai (1786) c. kalandregényé-nek köszönheti.Földi János (1755–1801) orvos, természettudós, nyelvész és költő. Csokonai barátja és diákkori mentora, Fazekas Mihály sógora.


49. oldal

20 PERC


A feladatokat párban is megoldhatják a tanulók, ebben az esetben a 12. b) feladatot megbeszél-hetik, de véleményüket egyénileg fogalmazzák meg. Hagyjunk időt pár perces közös megbeszé-lésre.

A szöveg értelmezése során megfogalmazott vélemények összevetése után érdemes röviden kitérni Kölcsey vélekedésének és ítéletének alapjaira. A személyes ellentét mellett említést ér-demel az ízlésbeli különbség, amely elsősorban Kazinczy hatására alakult ki Kölcseyben, aki korábban – debreceni diákként – rajongott Csokonaiért. A klasszicizmus esztétikája jegyében megfo gal mazott álláspontot az utókor ítélete természetesen nem igazolta. Ezt azért is érdemes hangsúlyozni, mert a tanulók csak egy-egy vers, illetve korábbi Csokonai-olvasmányok alapján alkotnak ítéletet.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: a szöveg értelmezése, saját vélemény kifejtése, önálló szövegalkotás


Munka fo rmák: egyéni, illetve páros

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: szövegértelmezés, feladatmegoldás


12. Az idézett szöveg első bekezdésében Kölcsey Csokonait Daykával és Kisfaludy Sándorral is összehasonlítja.

a) Mi az összevetés alapja és eredménye az egyik, mi a másik esetben?

CSOKONAI – KISFALUDYAz összevetés alapja Az összevetés eredménye CSOKONAI – DAYKAAz összevetés alapja Az összevetés eredménye

b) Egyetértesz-e az olvasott versek alapján Kölcsey véleményével? Válaszodat indokold meg röviden!

Véleményem:

c) Értelmezd a fentiek ismeretében Kazinczy alábbi epigrammáját! Mi lehetett a költő véleménye Kisfaludy költészetéről?

HIMFYDayka. Tűzbe felét! Himfy. Vetem. D. Újra felét! H. Ím. D. Harmadikat még! H. Lángol az is. D. Jer most; vár az olympusi kar.

13. Kölcsey Csokonait az idézett szöveg második bekezdésében is elmarasztalja.

a) Mi az oka a kritikus negatív véleményének?

b) Ki vélekedett hasonlóan Csokonai költészetéről (pl. leveleiben, a költőről írt nekrológjában)?

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK12.a) Csokonai – KisfaludyAz összevetés alapja: szerelmi költészetük (Lilla – Himfy)Az összevetés eredménye: Kölcsey Kisfaludy szerelmi líráját messze értékesebbnek ítéli Cso-konaiénál

Csokonai – DaykaAz összevetés alapja: érzés és kultúraAz összevetés eredménye: Kölcsey Daykát kulturáltabb (műveltebb, mívesebb) költőnek tekinti Csokonainál

c) Kazinczy epigrammájában nyilván Kisfaludy bőbeszédűségére utal szatirikusan. A Himfy-kötetek statisz-tikája (kötetenként húsz epikus ének és kétszáz dal) önmagában is alátámasztja ezt a véleményt.


T/14.

13. a) Kölcsey Csokonait „pórias” (tájnyelvi, illetve köznyelvi) kifejezései miatt marasztalja el.b) Ugyanez a vélemény fogalmazódott meg Kazinczy Csokonai-nekrológjában és leveleiben.

REFLEKTÁLÁS7. lépés: 14. feladat

50. oldal

10 PERC

Taná r i in s t rukc ió

A feladat első része (a) természetéből adódóan tanórán kívül oldható meg (házi feladat), de elképzelhető összefoglaló dolgozat formájában is. Mindkét esetben ajánlott a véleményeket közösen összevetni, megbeszélni (pármunkában, négyfős csoportokban, majd osztályszinten). Ez jó alkalmat teremt a modul során tanultak összegzésére, értékelésére is.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: szóbeli kifejezőkészség, érvelés, vélemény megfogal-mazása, vita


Munka fo rmák: egyéni (a), majd pár- és csoportmunka (b)

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: véleményalkotás írásban, vita

14. Csokonai provincializmusa

a) Fejtsd ki a véleményed Kölcsey álláspontjáról az általad ismert Csokonai-versek alapján 150-200 szóban! (Ha korábbi tanulmányaid során nem találkoztál ilyen népies hangvételű Csokonai-versekkel, olvasd el a feladat után található két verset, és ezek alapján fogalmazd meg vélemé-nyedet!)

b) A megfogalmazott véleményeket vitassátok meg párokban, majd négyfős csoportokban! Minden csoport szószólója foglalja össze a csoport álláspontját néhány mondatban, majd vitassátok meg a véleményeket közösen!

PARASZTDAL

Ama fejér nyárfák alatt A part felé,Sürü rekettye közt vezet Egy róna bé.Óh! mert ez a hely énnekem Irtóztató;Ott egy vityilló, abba nyög A szép Kató.

Hiszen no csendes este van, Nincs semmi szél:Mégis hogyan, hogyan rezeg A nyárfalevél.Óh, szép Katóm! nem reszket úgy A nyárlevél,Mint én teérted reszketek: Hová levél?


Katóm! Katóm! ki sem jöhetsz Te tán soha,Úgy bécsukott az a guta Vén mostoha,Miolta szép orcáidat, Szép violám,Ottbenn az ajtósark megett Megcsókolám.

T’od, azt hazudtam volt neki: Csak a pipát...Hogy a manó el nem vivé A vén szipát!El sem hivé, rá sem hagyá Egy szómat is;Kikergetett s lelúgozá Subámat is.

Azolta erre jönni is Nem mertem én:Tudod, pemetén jár az a Puruttya vén.Csak itt nyögök hozzád, Katóm! E fák alatt;Tudom, te is nyögsz a setét Kémény alatt.

Füstöl, galambom! füstöl a Kéményetek;Mert tán bizony nagyon alá Tüzeltetek,Héj, héj, az én szívembe is Nagy tűz vagyon;Héj, héj azért sohajtok én Ilyen nagyon.

A CSIKÓBŐRÖS KULACSHOZ

Drága kincsem, galambocskám,Csikóbőrös kulacsocskám!Érted halok, érted élek,Száz leányért nem cseréllek.

Megvídító orcácskádat,Csókra termett kerek szádatHa a számhoz szoríthatom,Zsuzsiét nem csókolgatom.

De még az Isten módot ád – Tudom, hogy ád –Kimentlek én, vagy meggebed A vén anyád.Ha máskülönben nem lehet, FelégetemAzt a vityillót s őtet is Belévetem.

A szívem is majd meghasad, Kedves Katóm!Hogy képedet még csak nem is Csókolhatom.Szegény legény vagyok; de csak Egy csókot adj:Ihon van a szűröm, nesze, Gatyába hagyj.

De már reám setétedett Az éjjel is:Mégis csak itt kesergek én Potomra is.Bús sorsomat kesergem én S a szép Katát.Rózsám, aludj helyettem is – Jó éjszakát!

Óh, hogy kótog a kebeled,Melyben szívemet viseled!Óh, milyen szép az ajakadS arany láncra méltó nyakad!

Karcsú derekadon a vállHalhéj nélkűl is szépen áll;Nem úgy ám, mint a Mancié,Vagy a majd megmondám kié.


Szép a hajad szép szála is,Ha kis csikó hordozta is,Nem akasztott ember haja,Mint a Trézi rőt vuklija.

Édes a te danolásod,Jérce-forma kotyogásod:Kittykottyod innepi énekBús szívemnek, szegénykének.

Ha bánatim közlöm véled,Egy szódra lelkem megéled;Ha jókedvem csucsorodik,Általad megszaporodik.

Mikor hideg szelek vagynak,Elveszed mérgét a fagynak;És mikor a hév nyár lankaszt,Nékem te megfrissíted azt.

Óh, ha téged nem láthatlak,Be óhajtlak, be siratlak!S ha képed kezembe akad,Szememből örömkönny fakad.

Téged hordozlak útamban,Téged ölellek ágyamban;És valahányszor felkelek,Szerelmedről énekelek.

Együtt be sokszor feküdtünk,Bár soha meg nem esküdtünk!Az éjjel is, csak megintsem,Együtt hálunk úgye, kincsem?

Óh, ha szívünk szerelménekKis zálogi születnénekS ott űlnének hosszú sorralA kuckóban, tele borral!

Bárcsak a feleségemmelTéged cserélhetnélek fel,Hogy fi akat, leányokatSzűlnél, apró kulacsokat:

Zsanám meg kulaccsá válna,Borral mindég színig állna.Az ő bőre úgyis csikó,Beléférne négy-öt akó.

De jaj, engem ide-tovaElvisz a Szent Mihály lova,Szerelmed megemészt végre,És te maradsz özvegységre.

Keserves sors! adjatok bort!Lakjuk el előre a tort;Ami menne más kutyába,Jobb, megy a magunk torkába.

Akadtam még egy bankóra,Kit szántam szemborítóra:De vakságtól ki már nem fél,Minek annak a szemfedél?

Kincsem, violám, rubintom!Itt az utólsó forintom:Érted adom ezt is, tubám!Csak szádhoz érhessen a szám.

Óh, csókollak, óh, ölellek!Míg moccanok, míg lehellek:Tested tegyék hólttestemhezÉs ezt az írást fejemhez:

„Útas, köszönj rám egy pint bort:Itt látsz nyúgodni egy jámbort,Kedves élete-párjával,Csikóbőrös kulaccsával!”

4. KATONA JÓZSEF, A SZÍNÉSZ ÉS DRÁMAÍRÓ

4 óra

A modul célja a korabeli színházi életbe való rövid bepillantás, és nemzeti drámánkkal való ismerkedés.A modul sikeres megvalósításának feltétele a dráma előzetes ismerete, bár a feladatokat úgy állítottuk össze, hogy azok is be tudnak kapcsolódni a munkába, akik nem tudták önállóan elolvasni a művet. A fejezet elején (2-3 héttel a sorra kerülés előtt) olvassák el a tanulók a drámát, időnként kérdezzünk rá, hogy elkezdték-e olvasni, hogy haladnak, ha nehézségeik vannak, ami könnyen elképzelhető, hiszen a szöveg régies és összetett, adjunk nekik segítséget.A fejezet elején adjuk oda segítségképpen a következő jegyzeteket!

nagyasszony

nagyúr, másként nádor vagy nádorispán

nagyúrné

bán

zászlósúr

főispán

udvornik

lézengő ritter

jobbágy

mulatópalota

merániak

bojóthiak

mohádik

a király felesége ( királyné) (GERTRUDIS)

a rendi Magyarországon a király után a legmagasabb közjogi méltóság, a király távollétében annak he lyettesítője azonos jogokkal (BÁNK)

a nádor felesége (MELINDA)

főrangú személyek címe (BÁNK, PETUR, MIKHÁL, SIMON, MYSKA) (hasonló például ma: X. Y. képviselő)

főrangú nemes, báró, megyésispán vagy gróf

a királyi vármegyék élén álló tisztségviselő

udvaronc; eredetileg konkrét tisztséget, udvarmestert jelentett; Katona drámájában a királyi udvarban szolgáló nemes

kóbor lovag (átvitt értelemben hazátlan, gyökértelen) (BIBERACH)

alattvaló, hűbéres (tehát itt tágabb jelentésű, mint a későbbi jobbágy = telkes paraszt)

bálokra, mulatságokra is használt nagyterem

a magyar történelemben szereplő meráni hercegek neve a dalmát-albániai tengerpart hegyes vidékéről ered; a drámában az idegenek egyik csoportja: a királyné, GERTRUDIS, öccse, OTTÓ és a velük a hazánkba érkezett alattvalóik; a dráma egyik forrása (Képes krónika) szerint német származásúak

spanyol nemzetség, nevüket legnagyobb várukról kapták (Bojóth), a mórok pusztítása elől menekültek hazánkba, megbecsült nemzetség (MIKHÁL, öccse, SIMON és húguk, MELINDA)

mórok

K A T O N A J Ó Z S E F , A S Z Í N É S Z É S D R Á M A Í R Ó 73

A BÁNK BÁN SZERKEZETE

Idő Helyszín Előversengés 1. nap koraeste palota I. szakasz 1. nap este, a bál idején palota, bál II. szakasz 3 órával később, éjjel Petur bán háza III. szakasz hajnalban Melinda szobája IV. szakasz 2. nap koraeste, naplemente Gertrudis szobájaV. szakasz 3. nap délelőtt palota, nagyterem

JELENETEK A BÁNK BÁNBAN

ELŐVERSENGÉS• Ottó – Biberach (+Gertrudis)

I. SZAKASZ• Simon – Mikhál• Simon – Mikhál – Petur• Simon – Mikhál – Petur – Myska• Bánk – Petur• Bánk – Tiborc• Ottó – Biberach• Izidóra – Biberach• Melinda – Ottó• Gertrudis – Melinda• Gertrudis – Ottó• Biberach – Ottó• Bánk

II. SZAKASZ• Petur – Simon – Mikhál – békétlenek• Petur – Simon – Mikhál – békétlenek – Bánk• Petur – Simon – Mikhál – békétlenek – Bánk – Biberach• Petur – Simon – Mikhál – békétlenek – Biberach• Petur – Simon – Mikhál – békétlenek

III. SZAKASZ• Bánk – Melinda• Bánk – Izidóra• Bánk – Tiborc• Bánk – Biberach• Biberach – Ottó – (Myska)


T/1.

IV. SZAKASZ• Gertrudis• Gertrudis – Izidóra• Gertrudis – Melinda• Gertrudis – Mikhál• Gertrudis – Bánk (+Tiborc, Melinda) (+Ottó)• Petur – békétlenek – Ottó – Solom – Myska

V. SZAKASZ• Endre – udvarnokok – Izidóra• Endre – udvarnokok – Izidóra – Solom• Endre – udvarnokok – Izidóra – Solom – Simon• Endre – udvarnokok – Izidóra – Solom – Simon – Mikhál• Endre – udvarnokok – Izidóra – Solom – Simon – Mikhál – Bánk• Endre – udvarnokok – Izidóra – Solom – Simon – Mikhál – Bánk – Tiborc

RÁHANGOLÓDÁS 1. lépés: 1. feladat

54. oldal

45 PERC és a házi feladatra fordított idő

Tanár i in s t rukc iók

Az a) és b) feladat a ráhangolódást szolgálja, pár perces egyéni gyűjtőmunka után egyeztessük a tanulók ismereteit. Ezután ismertetve az elkészítendő feladatot nézzük meg a fi lmrészletet, majd olvassák el a tanulók a szemelvényeket, a fogalmazás céljának megfelelően emeljék ki aláhúzás-sal a számukra fontos adatokat. Az olvasás után tervezzék meg írásukat, készítsenek vázlatot! Maga a szöveg kidolgozása házi feladat legyen.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: adatgyűjtés kreatív íráshoz audiovizuális és írott for-rásokból, jegyzetelés, tervezés



Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: adatgyűjtés, jegyzetelés

E s zközök: Makk Károly Liliomfi című fi lmje videokazettán vagy DVD-n

1. A magyar színjátszás kezdetei

a) Mit tudsz a vándorszínészetről? Készíts listát!

b) Egészítsd ki tudásodat – más színnel jelölve – a többiek tudásával!

c) Nemzeti drámánk alkotója is részese volt a magyar színjátszás létrejöttének. A következő fi lmrész-let és az alábbi szemelvények alapján írj – otthoni munkaként – átképzeléses fogalmazást!


Válassz az alábbi lehetőségek közül! Katona József levele barátjához színházi tapasztalatairól;Részletek egy vándorszínész naplójából;Vándorszínész szeretnék lenni;Egy színházellenző magyar nemes felszólalása az országgyűlésen az állandó magyar színház meg-alapítása ügyében;Kelemen László beadványa társulatának támogatásához.

Írásod értékelésének kritériumai:Stílusod feleljen meg a választott kommunikációs helyzetnek!Fogalmazásodban nem szerepelhetnek olyan dolgok, melyek ellentmondanak a korabeli viszo-nyoknak.Legalább öt, a fi lmrészletből és a szemelvényekből megismert adat, tény szerepeljen írásodban! Terjedelem: legalább egy A/4-es és legfeljebb három A/4-es oldal.

d) Nézzétek meg Makk Károly Liliomfi című fi lmjének első 12 percét! Figyeljetek meg minden rész-letet, amely a vándorszínészek életére vonatkozik! Készítsetek magatoknak jegyzeteket a részlet alapján!

e) Gyűjts anyagot fogalmazásodhoz a szemelvényekből!

Katona józsef, a magyar színjátszás hőskorának egyik szervezője

Az értelmiségi pályafutáshoz a 19. század elején a nem nemesi származású fi atalemberek számára az ügyvédi diploma megszer-zése kínálkozott lehetőségül: ez jogosított fel vármegyei vagy városi tisztségek betöltésére, szellemi-művészi foglalkozások művelésére. A Katona-család legidősebb gyermeke is a járt utat taposta: 1808-tól Pesten fi lozófi át, majd jogot hallgatott.

Hogy az itt játszó magyar színtársulattal mikor lépett kap-csolatba, pontosan nem tudjuk; egy 1813-as színlap a „társasá-gunkhoz viseltető ötesztendei jószívűségé”-ről beszél. Első pesti egyetemi évét mindenesetre meg kell ismételnie – talán a túl sok színházban töltött este miatt? 1812-ben műkedvelő színészként szerződést írt alá a társulathoz, Békesi József álnéven. Játszott olykor vezető szerepeket; ezek sorában alakított rablóvezért, de magára öltötte Szent István jelmezét is. Déryné Széppataki Róza, az együttes fi atal színésznője és énekesnője egy korabeli hősszínész követelményeit állítja fel naplójában Katonával szemben: hiába jó képességű és szép termetű, ha nem férfi szépség és nincs színfaldöngető hangereje. Naplójában így emlékezik meg róla: „Igen különös egyéniség volt. Nagy különc, szörnyű komoly mindig s igen rövid beszédű. Midőn Bánk bánját írta, ő Petur bánt a maga számára írta. Éppen olyan volt az ő jelleme is, azt nem engedte volna másnak játszani a világért sem. Később játszott a színpadon velünk és igen jól játszotta az Abellino című játékban Abellinót. Szeretett volna színész lenni, de orgánuma nem volt hozzá: igen az orrából beszélt. Alakja elég csinos volt, sugár termettel, de arca nem volt szép. Haja gesztenyeszín, de az úgy állott, mint a szeg.”

A színész Katonánál alighanem fontosabb volt a társulat számára az ügyes színházi mesterember, aki segített műsorgondjaik megoldásában. Úgy is mondhatjuk, hogy a joghallgató – színész – drámaíró


néhány év alatt járta be azt az utat, amihez a hazai drámairodalomnak két és fél évtized kellett. 1811 a fordítások éve volt, 1812 már a dramatizálásoké, ami a színpadi tapasztalatok gyors gyarapodását jelzi. 1813-ban már eredeti és történelmi drámákat ír – ez mutatja a fi atal szerző érzékenységét az igazi drámák, a történelem éles konfl iktuslehetőségei iránt. Ebben az évben fejezte be jogi tanulmányait, s ez év augusztusában lépett utoljára színpadra. Saját drámaátdolgozásában játszott. Ilyen alkalmi da-rabokra nagy igény volt a színjátszás hőskorában. A színészet és joggyakornokság azonban összeférhet-etlen volt abban a korban. Katona így vett búcsút – apja elvárásainak is eleget téve – a színészettől: „Az én örök útmutatóm azon pályára int engem, melynek környülállásai megtiltják ezentúl e hasonló munkálkodást édes nyelvemen.”

A drámaírásra mindez nem vonatkozott, így születhetett meg a Bánk bán első változata 1815-ben, majd jelentősen átdolgozva 1819-re végleges formájában.

Katona visszaköltözött szülővárosába, Kecskemétre, ahol megbecsült tisztviselő lett, a város alügyésze: „percegős pennájú, megjózanodott tarisznyájú nótárius”.

Kecskemét a vándorszínészet egyik gyakran járt útvonalán feküdt, így csaknem minden évben játszott rövidebb-hosszabb ideig magyar színtársulat a városban, különféle alkalmi játékhelyeken, rendszerint vendéglők nagytermében telente és kerthelyiségében ugyanott nyáron. Műsorukon Katona-drámák is szerepeltek, a Bánk bán azonban nem. Katona a 20-as évek végén még egy kí-sérletet tett, hogy a színészet érdekében lépjen, indítványozta, hogy városa elhagyott mészárszékét alakítsák át színházzá. A tervrajzot saját kezűleg készítette és magyarázta. A döntést a tanács elo-dázta, színház ekkor nem épült Kecskeméten.

(Kerényi Ferenc nyomán)A magyar színjátszás kezdetei

A magyar játékszín szempontjából kiemelkedő jelentősége volt a magyar nyelvű piarista iskolai szín-játszásnak: első színészeink, színházszervezőink szín-házpártolóink jó része – például Kelemen László, Ráday Pál, Kármán József, Katona József – piarista növendék volt, s a kegyes rendiek színpadán, az első állandó pesti színpadon (1719–1745) ismerkedett a mesterséggel. A 18. század hetvenes éveitől Pesten és Budán, valamint más német ajkú városokban (Pozsony, Nagyszeben, Brassó) rendsze ressé váltak a német nyelvű előadások. S bár közönségük zömét az idegen műveltségű mag-yar főurak és a német polgárság alkotta, szerepük nem elha nyagolható a hivatásos magyar színjátszás kialaku-lása szempont jából sem. Első színjátszóink ugyanis – ha nem is nehézségek nélkül – épületekre leltek induló tevékenységükhöz, műsorra, melynek egyes darabjait fordíthatták, magyaríthatták, valamint mintát találtak

a színházi szervezetre, rendezésre, játékra. A magyar nemzeti ébredés kezdetekor – a 18. század végén – íróink, gondolkodóink értelmezésében a magyar színjátszás nemcsak a társasági együtt lét egyik for-májaként és Schiller nyomán erkölcs nemesítésként, hanem a nemzeti nyelv megőrzésének és uralom-ra jutásának eszközeként is kezdett feltűnni. A nemzeti öntudat alakításának feladata a magyar szín-játszást természetszerűleg szembe is állította a német hagyományokkal. Kelemen László (1762–1814) a vezetésével Budán megalakult első „hivatalos” magyar színészegyüttes (1790) nevében így fogal mazott: „Miután napjainkban a Theatrumok a társadalmi erények valódi iskolái: kis társaságunk képes lesz

Déryné Széppataki Róza


Nemzetünk közép és alsó osztályának, mely a magyar nyelven kívül mást nem tud, sőt nem ismer, szeme elé tárni… Ugyanis a honi nyelven előadott bármely igazság hathatósabban szivárog be a lé-lekbe, mint akármely más idegen nyelv közbejövetele folytán.”

A modern magyar színjátszás létrejöttében jelentős szerepe volt a magyar irodalom nagy szervezőegyéniségének, Kazinczy Ferencnek, aki Hamlet-fordításának előszavában emelt szót a nemzeti játékszín megvalósításáért. Az Orpheusban pedig felvetette a gondolatot, hogy a Budán összeülő országgyűlés alkalmával színielőadásokat kellene tartani. 1790. ok-tóber 25-én a budai Várszínházban mutatták be Simai Kristóf piarista szerző Igazházi című németből magyarított színművét. A magyar irodalmi hagyomány e dátumot tekinti a modern magyar színjátszás megszületésének. Kelemen László társulata 1794-ben kapott végleges játékengedélyt, és Magyar Nemzeti Játékszíni Társaság néven működött 1796-ig, a Marti-novics-mozgalom elfojtásáig. Felváltva játszott a Rondellában és a Várszínházban, többek között színre vitte Bessenyei György A filozófus című drámáját, valamint Goethe, Schiller és Shakespeare műveit.

1792-ben, Kolozsvárott alakult meg az Erdélyi Magyar Színjátszó Társaság , mely 1797 és 1809 között idősebb Wesselényi Miklós (1750–1809) támogatásával és irányításával, valamint Kótsi Patkó János szellemi vezetésével tett szert országos jelentőségre. Ehhez a társulathoz csatlakozott a felosztott Magyar Nemzeti Játékszíni Társaság egy csoportja is. A társulat mu-tatta be Magyarországon először Shakespeare Hamletjét és Schiller Ármány és szerelem című drámáját. A kolozsvári társulat egy kirajzó csoportjából jött létre Pesten a második magyar színésztársaság, melynek működéséhez kötődik Katona József színészi és drámaírói tevékeny-sége is. A társaság 1807-től 1815-ig – megszakításokkal – a Rondellát bérelte, kezdetben német színészekkel közösen. A Rondella lebontását követően azonban a színészek vándorlásra kényszerültek, így 1833-ig Pesten és Budán – legtöbbször fogadókban – csak alkalmi társulatok léptek fel.

Az 1815 utáni időszakban számos hivatásos színi együttes alakult az ország vidéki városai-ban, melyek szinte naponta változó összetételben, mostoha körülmények között faluról falura, városról városra jártak. Ezek az állandó központok (1821: Kolozsvár, Farkas utcai színház; 1823: miskolci kőszínház; 1831: balatonfüredi kőszínház) lettek kiindulópontjai a későbbi vidéki szín-játszásnak. Közülük kiemelkedett a Kisfaludy Károly műveit színre vivő székesfehérvári, illetve a Katona József Bánk bánját először bemutató kassai társulat.

1833 nyarán a kassai színtársulat egy része Budára jött, rendszeres magyar nyelvű színielőadásaiknak a budai Várszínház adott otthont. 1835-ben a társulat énekes színészek-kel bővült, a Kolozsvárról jött énekes tagokkal került Budára Erkel Ferenc, később a magyar nemzeti opera megteremtője. A harmincas években Buda és Pest rohamos magyarosodása, valamint a reformmozgalom modernizációs törekvései kedveztek a társulat megtelepedésé-nek. A Döbrentey Gábor és Fáy András vezette társulat Pest vármegye határozata nyomán 1837-ben költözhetett be a Hatvany-kapu előtt épült új épületbe, a Pesti Magyar Színházba. Ez lett az 1840. évi XLIV. törvénycikk értelmében 1841-től Ráday Gedeon közvetlen vezeté-sével és Bajza József, majd Erdélyi János aligazgatásával a Nemzeti Színház. Jelentőségét Jókai Mór így fogalmazta meg: „Nekünk a Pesti Nemzeti Színház nem csupán közmulatságok he-lye; – a hazai művelődés, a magyar nyelv, irodalom és művészet menedéke az.”

A korszak tehetséges, népszerű színészegyéniségei többek között Moór Anna, Déryné Szép-pataki Róza, Kántorné Engelhardt Anna, idősebb Lendvay Márton, Megyeri Károly, Egressy Gábor, Laborfalvy Róza és Szigligeti Ede voltak. A társulatok kezdetben más nyelvekből, több nyire németből fordított vagy átírt, különféle témájú és műfajú darabokat („vitézi játék”, „érzékenyjáték”, „mulatságosjáték”, „énekesjáték”) tűztek műsorra. A színész munkájának a szövegtanulás mellett sokszor a fordítás, a darabírás, a műsoralkotás is része volt. Színész-


képzés híján a kezdők a rutinosabbaktól vagy ösztönösen tehetségesektől lesték el a mesterség fortélyait.

A modern magyar színművészet formálódását segítette az első lépéseit tevő színikritika is. 1830–31-ben a Nemzeti Játékszíni Tudósítás, majd a Honművész és az Athenaeum lapjain Bajza József, Vörösmarty Mihály és Toldy Ferenc bírálatai a színházi kultúra, valamint az első évtizedek színésznemzedékeinek mesterségbeli fejlődését is szolgálták. Fiatal írók, irodalom-barátok, egyetemi hallgatók lettek a színészek pártolóivá, s az eredeti magyar dráma első alkotóivá.

Mivel a színház a nemzeti célok szolgálatába állt, egyre nagyobb igény lett a modern európai drámairodalom legjobbjaihoz (Shakespeare, Schiller, Goethe) igazodó, ugyanakkor nemzeti témájú, eredeti magyar alkotásokra. „Nemzeti színház eredeti dráma nélkül alig képzelhető. Eredeti dráma nélkül a színház félig bitorolja, vagy legalább előlegezi a nemzeti nevet: test, mely idegen lélektűl mozgattatik, álarc, mely megett valódi képet hiába keresünk. S ki elé-gednék meg a színházat nyelviskolául tekinteni csupán […] Ki ne várna tőle nemzeti érzel-met, okulást lelkesedést erényeken, melyek iránt nemzeti rokonszenvünk van. Ezeket ide-gen drámákból, bármi jelesek, oly könnyen vérré válhatólag nem meríthetni” – írja például Vörösmarty Mihály. Ezt az igényt jelezte az a pályázat is, amely Döbrentei Gábor lapjában, a kolozsvári Erdélyi Múzeumban jelent meg 1814-ben. Erre a pályázatra készült Katona József Bánk bánjának első kidolgozása 1815-ben.

(Pethőné Nagy Csilla)

Katona József Pesten

Itt-ott jó földre talált a mag, melyet a magyar művelődésért lelkesülő anyám elvetett.Különösen a drámairodalom terén már igen ifjan oly szép tehetséget tanúsító Katona József egyike

volt a buzdítottaknak. Ezen derék ifjú 1811-ben, majd 1813-ban szülőimnél lakott, egy udvari szobá-ban, mely igyekező ismerős tanulóifjaknak ingyenhajlékul szolgált.

[…] Katona József apja, tisztességes kecskeméti iparos, egy napon betoppan szülőimhez, körülbelül 1812-ben. Illendő köszönés után elég nyersen kérdé:

– Lakik itt egy Katona Józsi nevű korhely?Anyám, sejtve, kivel van dolga, azt felelé:– Katona József, egy becsületes ifjú, igen, itt lakik.– Én vagyok az atyja, amint hallom, beállt komédiásnak.– Játszik néha, de nem színész. Ő szorgalmasan tanul.Ezután kénytelen volt anyám tudatni a zúgolódó apával, hogy Józsi éppen ez este is működik a szín-

padon, s békítőleg rábeszélé az öreget, hogy menjen el vele a színházba, és saját maga győződjék meg, hogy nem komédiás, s nem kötélen ugrál az ő Józsija.

A Szerelem gyermekét vagy Talált gyermeket adták, (a darab címét nem tudom biztosan) Kotze-buétól, Verseghy fordításában. Katona a címszerepet játszta, hatásosan. Az öreg Katona elérzékenyülve fordult a mellette ülő anyámhoz:

– Hol tanulta ez a fi ú ezt? Bizony magamat is megríkat.– Ugye, nem komédiás? – szóla anyám.– Látom, hogy nem az, de azért csak jöjjön ő haza!És indult, hogy azonnal megy fel a színpadra. Anyám tudatván vele, hogy a darab végezetéig nem

beszélhet fi ával, és megígéré neki, hogy mihelyt lehet, azonnal felkíséri hozzá anyám.És úgy történt, az öreget szívesen fogadták az atyám által előre értesített színészek, s meghívatott fi ával

együtt a közeli Aranykéz vacsorálóba egy pohár borra, de melyet nem engedett, hogy más fi zesse ki.


Fiát aztán jól lehordta, s értésére adta, hogy a színészkedés helyett lásson a kenyeret adó tudomán-yokhoz.

Az öreg Katona tehát az első hírre már Pesten termett fi a színészműködése büntetésére. És az enge-delmes fi ú is ezután egész erejével, noha fájó szívvel, mint szülőimtől hallám, a biztos kenyeret ígérő törvénytanuláshoz fogott, s mint tudatik, korai halálát is az okozta, hogy nagyon is szigorúan tudta a törvényt magyarázni. 1860-ban beszélte nekem egy kolozsvári, kecskeméti születésű úrnő, hogy ügyészi hatalmas beszéde következtében a halálraítéltek rokonai átkozva kísérték őt haza a hivatalból; ez őt annyira felháborítá, hogy a szélhűdés rögtöni halálát okozta. Én halála előtt néhány hóval láttam utoljára, talán 1829-ben. Már nagyleány voltam, jól emlékszem alakjára, még öltözetére is, mivel feltűnt nekem, hogy egy vidéki város hivatalnoka egészen a legújabb szabású és színű öltözéket viselé: az ezen időben divatos sötétbarna kvekker-t, sárga ércgombokkal. Nem szép, de igen nyájas kifejezésű arca volt. Nálunk volt többekkel ebéden, a mindig jobban fejlődő irodalom, a színészet volt a beszélgetés fő tárgya. Az őt az írói működésre sürgetőknek így felelt:

– Engem a fi úi kötelesség ezen kenyeret nem hozó pályáról száműzött. (Karacs Teréz: A régi magyar színészetről)

A korabeli játékról

A korabeli játékot a köznapitól eltérő beszéd- és mozgáskultúra jellemezte, ennek oka egyrészt a német színészet mintája, másrészt az iskolai oktatás és színjáték deklamáló, szövegfelmondó hagyo-mánya volt. A síró-éneklőnek nevezett előadói iskolát kívánta meg a környezet is: a rossz akusztikájú és gyenge megvilágítású alkalmi játékszínekben csak emelt hanghordozás és nagyszámú erőteljes gesztus érvényesült. A világítás zömét a rivaldasoron elhelyezett mécsesek alulról derítő fénye adta. A színészeknek viszonylag csekély tér állt rendelkezésre, ez is az erőteljes mimikának és szövegjátéknak, a széles gesztusoknak kedvezett.

A színpadi látvány elemei közül a jelmeznek jutott a nagyobb szerep; s nemcsak azért, mert az anya-nyelv felfedezése mellett a nemzeti ruha divatja volt a színészetet is megteremtő nemesi-rendi ellenállás legfontosabb kelléke.

A díszlet „a képíró által mesterségesen festett” háttérfüggöny volt a jelenetnek megfelelően; pl. utca, erdő, katonai tábor. A festett vásznakat alul és felül lécekhez szegezték, az oldalkulisszák pedig lécke-retre feszített vászonból készültek. Néhány behelyezhető díszletelemmel dolgoztak, például kőszikla, pad.

A nemesi-rendi ellenállás külsőségei közül a zene sem hiányzott. Már az első Igazházi-előadáson arany paszomántos nemzeti ruhában nógrádi cigányok játszottak. (Kerényi Ferenc Magyar színháztörténet című könyve nyomán)


T/2.


62. oldal

20 PERC


A cél a műfajjal kapcsolatos előzetes ismeretek mozgósítása, ráhangolódás a témára, hiszen az előző órákon lírai és nagyobbrészt értekező szövegeket olvastak, értelmeztek. Bármely oktatási formában vettek részt eddig a tanulók, a dráma és a konfl iktusos dráma (tragédia és komédia) ismert számukra legalább az Antigoné, illetve A fösvény kapcsán.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: a tanult ismeretek mozgósítása, rendszerezés


Munka fo rmák: egyéni, majd páros, megbeszélés, kiegészítés frontálisan

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: pókhálóábra, szemponttáblázat

2. Hogyan olvassunk, értelmezzünk drámai műveket?

a) Készíts listát pozitív színházi élményeidről és az irodalomórákon megismert drámai művekről!

S Z Í N H Á Z I É L M É N Y E I M O LV A S Ó I É L M É N Y E I M

b) Az irodalomórákon megismert drámák közül melyiket néznéd meg színházban? Miért?

c) Készíts pókhálóábrát a dráma szóhoz!

d) Rendezd pároddal az asszociációkat a következő szempontok szerint! Ha nincs a szempontnak megfelelő asszociáció, egészítsétek ki a táblázatot!

DRÁMA


S Z E M P O N T O K D R Á M A

AZ ELNEVEZÉS EREDETE

JELLEMZŐ SZÖVEGFAJTÁI

SZEREPLŐK MAGATARTÁSFORMÁI

IDŐSZEMLÉLETE

KIFEJEZÉSMÓDJA

TERJEDELME

A SZÖVEG FORMÁJA

A DRÁMA FAJTÁI (TÍPUSAI), VÁLTOZATAI

SZERKEZETE, ILLETVE KOMPOZÍCIÓJA

e) Idézzétek fel pároddal ismereteiteket a konfl iktusos drámáról a megadott fogalmak segítségé vel!

KIINDULÓ HELYZET

A SZEREPLŐK RENDSZERE

ÉRTÉKSZERKEZET

A KOR ÉS A SZEREPLŐK ÉLETÉNEK

FÓKUSZÁBAN ÁLLÓ PROBLÉMA

ZÁRÓ ÁLLAPOT

f) Az előző órákon a korszakról tanultak és történelmi ismereteid alapján írj néhány lehetséges fókuszproblémát, konfl iktushelyzetet!

g) Mit tudsz a Bánk bánról? Milyen előzetes ismereteid vannak, illetve voltak Katona drámájáról?

Taná r i s e géd le t

Katona Bánk bánját százötven éve nemzeti drámánkként tartja számon és értelmezi az irodalmi hagyomány. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a mű a magyar kultúrában többet jelent önmagánál, másrészt azt, hogy a mű lehetséges jelentéseiből egészen a legutóbbi időkig a nemzeti vonat-kozásokra helyezte a hangsúlyt az irodalmi, illetve a színpadi befogadás. (Jelentős elmozdulást mutat többek között Sándor Iván: Vég semmiség című egzisztencialista értelmezése 1998-ból és Bíró Ferenc: Katona József című munkája 2002-ből.)

Egressy Béni librettója jelentősen eltér Katona szövegétől (nyelvezete is lényegesen igénytele-nebb Katonáénál), s az operaváltozatot (1861, majd Ferenc fi a Sándor, a szöveget pedig Nádasdy Kálmán dolgozta át) jóval többen ismerik, mint a színpadi változatokat. Bagatellizálja a Petur-féle összeesküvést, megrövidíti, ezzel jelentéktelenebbé teszi Tiborc szerepét, Melinda – Bánk magánéleti konfl iktusának nagyobb teret enged (a Tisza-parti jelenet nem szerepel a drámában,


Melinda halálának módja is eltér – fi ával együtt a Tiszába veti magát –, viszont talán ez rögzül legerősebben a köztudatban). Az idegenek és magyarok viszonyát torzítja azzal, hogy a bojóthi szál is kimarad. Az ötödik felvonás nyomozása, Endre személyiségrajza szintén elmarad.

A mű a középkori Magyarország történelméből veszi témáját, az 1213-ban II. András (Endre) fele-sége ellen elkövetett királynégyilkosságot. Katona alaposan tanulmányozta a különféle forrásokat. A krónikák többsége (pl. Képes krónika 1370 körül) arról tudósít, hogy Gertrud királyné öccse elcsábította Bánk nádor feleségét. A csábításhoz nejétől kapott segítséget, Bánk pedig tudomást szerezve mindezekről, megölte a királynét. Az eseményeket Mátyás történetírója, Bonfi ni is leír-ta, akinek krónikáját utóbb Heltai Gáspár fordította magyarra. A történet Bonfi ni nyomán került az európai kultúra vándortémái közé, többek között a nürnbergi Hans Sachs (1561), az osztrák Franz Grillparzer (1828) és a magyar Kisfaludy Sándor (1836) is feldolgozta. (Valkai András histó-riás éneket írt 1567–74-ben, Petőfi verset 1843-ban.)

Katona drámája a többi feldolgozáshoz hasonlóan felhasználja a különféle krónikák leírásait, iro-dalmi műként azonban kitalált, megalkotott, egyedi világot hoz létre. Így a drámavilág – bár valószerű – nem azonosítható sem a történelmi, sem a 19. század eleji magyar valósággal. Ter-mészetesen a magyarság korabeli problémái jelen vannak a műben.

A nyelvezetre, cselekményszövésre és konfl iktusrendszerre vonatkozó egyéni olvasói refl exiókra itt ne térjünk ki, a szöveg feldolgozásakor többször szóba kerülnek.

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOKc) Elvárható: szereplők, színészek, előadás, díszlet, konfl iktus, érdekellentétek, vita, tragédia, ko-média, illetve vígjáték, színmű, happy end, katarzis, értékvesztés, Shakespeare Vihar, Julius Cae-sar, Rómeó és Júlia; Szophoklész Antigoné, Oidipusz király, Katona József Bánk bán, (Kisfaludy Károly A tatárok Magyarországon), Molière A fösvény

d)SZEMPONTOK DRÁMAAz elnevezés eredete gör. drán ’cselekedni’ Jellemző szövegfajtái – dialógus (párbeszéd)

– monológ (magánbeszéd) egy szereplő a színpadon egyedül maradva vagy más jelen lévő szereplők válasza nélkül fogalmaz-za meg érzéseit, gondolatait; lehet hangosan elmondott belső beszéd, mely nem is tart számot feleletre, de lehet egy megva-lósulatlan dialógus egyik fele, melyben a partner nem tud vagy nem is akar részt venni; funkciója lehet tényközlés, tudósítás, le-het refl exív (értelmező, önértelmező), ekkor tartalma az egyes cselekménymozzanatok fölé emelkedik, leginkább a főszereplők kiváltsága; gyakran bölcseleti összegzés, a dráma döntő szerkeze-ti helyén akár nem is kapcsolódik a cselekménybe, hanem a mű egészének jelentését, világképét foglalja össze– instrukció (szerzői utasítás) a jelenetek helyét és idejét, a szereplők mozgását, testtartását, beszédmódját írja le, tulaj-donképpen az előadás módjára vonatkozik, vagyis a rende-zőnek szól; az olvasó számára kiegészíti a párbeszédek jelen-


tését; ha epikus művekkel vetjük össze, a narrációt helyettesíti. (Ki, kinek, hol, hogyan mond vagy tesz valamit.)

A szereplők magatartásfor-mái

– aktív tett- és szóváltás; Értelmezzük a tettváltást! (Egyik szereplőnek a másik szereplő szavára vagy cselekedetére adott válasza, ez viszi előre a cselekményt.)– kölcsönösség

A dráma időszemlélete Jelenben változó viszony; csak a szituáció ideje és tere lé-tezik, a múltból csak az kap szerepet, ami a jelenre hat; jelen-ben sűrített, motiválódott múlt; csak a problémából adódó sűrűsödési pontokat jeleníti meg.

Kifejezésmódja – beszéd, mozgás, jelmez, díszlet, fény(előadásra szánt mű)

Terjedelme Korlátozott (előadhatóság); a dráma addig tart, míg a szi-tuációban benne rejlő konfl iktusok, lehetőségek.

A szöveg formája – verses, illetve prózaiA dráma változatai, típusai, illetve fajtái

– tragédia, komédia, illetve vígjáték, színmű, konfl iktusos, kétszintű, középpontos dráma

Szerkezete, illetve kom-pozíciója

– alaphelyzet, konfl iktus(ok), kibontakozás, fordulópont: a) a cselekvés szintjén; b) az életek szintjén; c) a felismerés sz-intjén; d) erkölcsi szinten, a megtisztulás szintjén, megoldás (amennyiben a viszonyváltás konfl iktusba rendeződik)

e) A kiindulóhelyzet: megbomlott világrend (diszharmónia), amelynek fenntartása az egyik szereplő, illetve csoport, megszüntetése a másik szereplő , illetve csoport érdeke (pl. Antigoné: Polüneikész elteme-tésének tilalma ellentmond a hagyománynak, az érvényes világrendnek, de Kreónnak érdekében áll – látszólag – ragaszkodni parancsához, Antigoné azonban nem tűri a hagyományok megszegését).

A szereplők rendszere: az alapellentét köré épül, a szereplők a pozitívnak ítélt vagy a negatívnak ítélt érték mellé állnak (pl. Antigoné: a kar tiszteli Antigonét, de fél Kreóntól, így jelentős segítséget nem nyújt a rend helyreállításában, Iszméné és az őr szintén behódol a hatalomnak, Haimón és Teiresziász szembeszáll Kreónnal, ők Antigonéval együtt nem akarnak és nem tudnak ilyen világ-ban élni – természetesen a kép sokkal árnyaltabb, de itt nem szándékunk részletezni).

Értékszerkezet: a konfl iktust értékek ütközése hozza létre; negatívnak minősül az az érték, amely a diszharmóniát létrehozza és fenntartja, pozitívnak, mely megszüntetésére törekszik (pl. Anti-goné: Kreón a földi, időleges, mulandó érték) törvényeket, Antigoné az isteni – örök érvényű – törvényeket képviseli).

A kor és a szereplők életének fókuszában álló probléma: az adott kor központi kérdése; csak akkor hiteles a konfl iktus, ha a drámai harc fókuszproblémával áll összefüggésben (pl. Antigoné: örök érvényű és mulandó értékek kérdése, sors).

A záró állapot: a pozitívnak ítélt értéket képviselő szereplő(k) összeomlása vagy halála árán éri el a világrend helyreállítását, a diszharmonikus állapot megszüntetését, vagyis rendkívüli érték pusz-tulásával jár a harmónia elérése, ekkor a konfl iktusos drámához kapcsolódó esztétikai minőség a tragikum, amely rendkívüli veszteség érzetét kelti (pl. Antigoné: Antigoné és Haimón halálával, áldozathozatalával helyreáll a rend: Kreón ráébred hamis életelveire.) A konfl iktusos komédiában a negatívnak ítélt értékek (értékhiány) lelepleződése vezet katarzishoz. A lelepleződés folyamatá-ban a komikum érvényesül (pl. A fösvény).


T/3.

f) Egyéni Lehetséges ötletek: a nyelv és a nemzet halála; a kultúra, az általános műveltség fellendítése; egyenlő emberi jogok biztosítása, kiváltságok, zsarnokság megszüntetése

g) A feladat azt célozza, hogy a tanulók előítéleteit, a művel kapcsolatos értelmezési problémái-kat felszínre hozzuk, azokat részben, röviden itt (egyébként várhatóan a modul végére részle-tesebben is) eloszlassuk, tisztázzuk, megbeszéljük.

Várható válaszok– nemzeti dráma (mindenki ismeri, kötelező olvasmány), Erkel Ferenc operaváltozata– történeti hitelesség, források, 1213-ra vagy Katona korára (1820-as évek) vagy 1848-ra értsük-e a történetet? – nehéz nyelvezet, szövevényes cselekményvezetés, bonyolult konfl iktusrendszer

JELENTÉSTEREMTÉS 3. lépés: 3. feladat

65. oldal

15 + 10 PERC (megoldás, megbeszélés)


A 3. feladat a szöveg megértésének pontosságát ellenőrzi. Használják a javításhoz a dráma szöve-gét! A hibás szöveg javítása csoportmunkában lehetőséget ad arra, hogy a gyerekek egymástól is tanulva felidézzék, pontosítsák a dráma cselekményét, ellenőrizzék saját megértésüket. Akik nem voltak képesek megbirkózni egyedül a szöveggel, most a többiek segítségével megismerhetik a történetet, ha tevékenyen nem is tudnak részt venni a megoldásban. A csoportokat is eszerint szervezzük, ne alkossanak külön csoportot azok, akik nem tudták elolvasni a drámát!

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: szövegértés, tanulássegítés, memória

Cé l c s op or t – d i f fe renc iá l á s: 3-4 fős heterogén csoportok

Munka fo rmák: csoportmunka

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: hibás szöveg javítása

E s zközök: Katona József Bánk bán, legalább egy példány két tanulónál; a fejezet elején kiadott segédanyagok

3. A Bánk bán cselekménye, viszonyrendszere Csoportokban fogtok dolgozni. Húzzátok alá a téves állításokat, majd helyesbítsetek! Használjátok a megoldáshoz a dráma

szövegét!

Katona regénye 18. századi irodalmunk egyik büszkesége. A mű szereplői részben magyarok, rész-ben idegenek (Gertrudis, Melinda). Nemcsak a magyarok, de Gertrudis is nagyon szereti hazáját, ezért felháborodik, amikor a felindult Bánk szidalmazza azt.


A darab úgy kezdődik, hogy a király elindul követségbe, Bánk pedig országjáró körútra. Bánk a feleségét, Melindát otthagyja a királyi udvarban, így válik lehetővé, hogy a királynő unokaöccse, Ottó megpróbálja az asszonyt elcsábítani. Bánk titokban visszatér az udvarba, mert Biberachtól értesült arról, hogy Melinda veszélyben van.

Egy másik bonyodalom is kialakul: a főurak egy csoportja összeesküvést sző Gertrudis királyné el-len. Bánk is elmegy az összeesküvőkhöz, és elmondja nekik, hogy ő is szívesen csatlakozna hozzájuk, de ez nádori méltóságával összeegyeztethetetlen. Az összeesküvők is letesznek tervükről.

A kétszínű Biberach Ottónak átad két port: ajzószert Melinda elcsábításához és altatót Gertrudis számára. Ottónak csak félig sikerül a terve: megrontja Melindát, de Gertrudisnak nem tudja beadni az altatót.

Biberach értesíti Bánkot Ottó szörnyű tettéről. Bánk Melindát megvádolja, majd gyermeküket is megátkozza. A szegény asszony számára ez az utolsó csepp, ettől omlik össze. Amikor aztán találkozik Gertrudisszal, a királynő közli vele, hogy el kell hagynia a palotát. Melinda szennyes kezűnek és ko-ronák bemocskolójának nevezi a királynét. Melinda egyik bátyja, Myska bán érkezik a királynéhoz, és éles szóváltásba keveredik vele. Szemére hányja, hogy a magyarokat kiforgatta hivatalaikból, leron-tatta ősi váraikat. Gertrudis az idős férfi t azzal vádolja, hogy ő is összeesküvő.

Bánk Tiborcra bízza Melindát. A királynéhoz azért megy be, mert le akar számolni vele. A szóvál-tás során kardjával megöli az asszonyt. Amikor Gertrudis meghal, kívülről zaj hallatszik: megérkeznek az összeesküvők, hogy ők is segítsenek Bánknak. Csak Ottó ellen tudnak ekkor már föllépni, egy tőrrel majdnem agyon is szúrják, de Ottónak sikerül elfutnia.

A hazaérkező királynak Simon mester jelenti, hogy az emberei és Ottó megölték Peturt.Bánk a király jelenlétében először dacosan viselkedik, Endrét is kihívja párviadalra, de aztán a

király helyett más áll ki küzdelemre. A párbaj váratlanul mégis elmarad, Tiborc énekéből értesülnek a szereplők (közöttük Bánk is), hogy Melinda meghalt. A holttestet be is hozzák. Endre, bár látja Bánk fájdalmát, a saját veszteségét nagyobbnak érzi, ezért így szól: „Nincs a teremtésben vesztes, csak én!” Elégtételt akar venni a gyilkoson, de aztán mégis megbocsát neki.

Javítások:

MEGOLDÁSKatona regénye 18. századi irodalmunk egyik büszkesége. A mű szereplői részben magyarok, részben idegenek (Gertrudis, Melinda). Nemcsak a magyarok, de Gertrudis is nagyon szereti hazáját, ezért felháborodik, amikor a felindult Bánk szidalmazza azt.

A darab úgy kezdődik, hogy a király elindul követségbe, Bánk pedig országjáró körútra. Bánk a feleségét, Melindát otthagyja a királyi udvarban, így válik lehetővé, hogy a királynő unokaöccse, Ottó megpróbálja az asszonyt elcsábítani. Bánk titokban visszatér az udvarba, mert Biberachtól értesült arról, hogy Melinda veszélyben van.

Egy másik bonyodalom is kialakul: a főurak egy csoportja összeesküvést sző Gertrudis királyné ellen. Bánk is elmegy az összeesküvőkhöz, és elmondja nekik, hogy ő is szívesen csatlakozna hozzájuk, de ez nádori méltóságával összeegyeztethetetlen. Az összeesküvők is letesznek tervükről.

A kétszínű Biberach Ottónak átad két port: ajzószert Melinda elcsábításához és altatót Gertrudis számára. Ottónak csak félig sikerül a terve: megrontja Melindát, de Gertrudisnak nem tudja beadni az altatót.

Biberach értesíti Bánkot Ottó szörnyű tettéről. Bánk Melindát megvádolja, majd gyermeküket is megátkozza. A szegény asszony számára ez az utolsó csepp, ettől omlik össze. Amikor aztán találkozik Gertrudisszal, a királynő közli vele, hogy el kell hagynia a palotát. Melinda szennyes


kezűnek és koronák bemocskolójának nevezi a királynét. Melinda egyik bátyja Myska bán érkezik a királynéhoz, és éles szóváltásba keveredik vele. Szemére hányja, hogy a magyarokat kiforgatta hivataljaikból, lerontatta ősi váraikat. Gertrudis az idős férfi t azzal vádolja, hogy ő is összeesküvő.

Bánk Tiborcra bízza Melindát. A királynéhoz azért megy be, mert le akar számolni vele. A szóváltás során kardjával megöli az asszonyt. Amikor Gertrudis meghal, kívülről zaj hallatszik: megérkeznek az összeesküvők, hogy ők is segítsenek Bánknak. Csak Ottó ellen tudnak ekkor már föllépni, egy tőrrel majdnem agyon is szúrják, de Ottónak sikerül elfutnia.

A hazaérkező királynak Simon mester jelenti, hogy az emberei és Ottó megölték Peturt.Bánk a király jelenlétében először dacosan viselkedik, Endrét is kihívja párviadalra, de aztán a király helyett más áll ki küzdelemre. A párbaj váratlanul mégis elmarad, Tiborc énekéből értesülnek a szereplők (közöttük Bánk is), hogy Melinda meghalt. A holttestet be is hozzák. En-dre, bár látja Bánk fájdalmát, a saját veszteségét nagyobbnak érzi, ezért elégtételt akar venni a gyilkoson, de aztán mégis megbocsát neki.

JAVÍTÁSOK…regénye 18. századi irodalmunk egyik büszkesége: dráma, 19. sz., Katona József 1791-ben született Kecskeméten, és ott is halt meg 1830-ban. A dráma a Döbrentei Gábor szerkesztette Er-délyi Múzeum 1814-es Eredetiség és jutalomtétel pályázatára készült, majd Katona jogász barátja, Bárány Boldizsár biztatására és javaslataival Katona átdolgozta. Az eredeti változatból 344 sor marad a 2586 sorból. 1819-re készül el az átdolgozás, és 1820-ban jelenik meg nyomtatásban – 20 példányban fogyott el –, előadását a cenzúra nem engedélyezte. Ősbemutatója Kassán volt 1833-ban Udvarhelyi Miklós – Katona színészbarátja – jutalomjátékaként. 1845-ig 8-10 előadása volt, 1845-ben történt a fordulat: Lendvay Márton ünnepelt férfi hős-színész játszotta Bánkot. 1845 és 1847 között 17-szer adták elő, 1848-ban már nemzeti drámaként kérték előadását Bajza Józseftől, a Pesti Színház akkori igazgatójától, színikritikustól.

követségbe: II. Endre galíciai hadjáraton van. A dráma szereplői szerint Gertrudis jelentős be-folyása, hatalomvágya áll a háttérben.

unokaöccse: testvéröccse; Gertrudis VI. Berthold isztriai és krajnai őrgróf, merániai herceg lánya. Gertrúdnak négy fi útestvére volt: Henrik isztriai őrgróf, Ekbert bambergi püspök, Berthold kalocsai érsek, horvát-dalmát bán, erdélyi vajda – ezt a tisztségét gyilkosság miatt a király elvette tőle –, később aquileai pátriárka. Katona az egyházi személyek ábrázolását tiltó cenzúra miatt választotta Ottót. Ottó apját követte a merániai trónon, és csak az 1217/18-as keresztes hadjárat résztvevőjeként állt kapcsolatban a magyar királlyal. Ekbert és Berthold méltatlan támogatásáról Petur beszél.

Henrik és Ekbert 1208 és 1211 között élvezték Endre vendégszeretetét, miután menekülniük kel-lett Németországból a sváb Fülöp király meggyilkolásában való bűnrészesség miatt.A drámában Biberach azt mondja, ő tudja, hogy Fülöpöt Ottó ölte meg.

…mert Biberachtól értesült arról, hogy Melinda veszélyben van: Petur hívatta haza titokban. Hogy Melinda veszélyeztetett, azt csak abból gondolja, hogy a pártütők jelszava Melinda. Majd szemtanúja Ottó és Melinda kettősének, de hallani nem hallja, amit beszélnek. Aztán Biberach fi gyelmezteti, hogy Ottó és Melinda kettesben vannak egyedül a palotában, mikor Bánk Petur házában van a pártütőkkel, s Biberach is ide jön hasznot remélve jól értesültségéből.

…ő is szívesen csatlakozna hozzájuk: Bánk éppen a törvényességre hivatkozva és azzal érvelve, hogy Endrét sértenék meg, ha Gertrudist megölnék, továbbá, hogy az ország nem számít a zen-


dülésre, nyugalomra inti a pártütőket. Azonban Biberach Melindáról hozott híre fellobbantja indulatait és a palotába siet, a pártütőket várakozásra kéri, hátha szükség lesz rájuk. Később Mikhál szavaiból tudjuk meg, hogy a pártütők megegyeztek, hogy Mikhál elmehet Gertrudishoz követségbe, hogy szóval bírja igazságosabb uralkodásra, de megtiltják, hogy őket elárulja.

…nem tudja beadni az altatót: De igen, Izidóra szavaiból tudjuk, hogy Gertrudis álmos volt, hamar aludni tért. Melinda is utal rá: „álmos a rabló”.

Myska bán: ő királyhű ember, a mulatópalotában van jelen, ahol jöttére a békétlenek elcsende sednek, aztán a király hazatértekor van jelen: ő talál rá a haldokló Biberachra és faggatja ki, fi a Solom mester pedig Ottót és Peturt éri tetten a palotában Gertrudis szobájában. Myska a gyilkosság (a drámában egyetlen) haszonélvezője, hiszen a zendüléskor Petur felbőszült szavaira, „Az egész nemet kiirtsátok!”, megmenti a királyfi akat, ezért a király megjutalmazza (Zalában elnyeré Zelelgeh jószágot fi astul, ahogy az udvorniktól megtudjuk az V. szakasz elején). Mikhál, Melinda idősebb bátyja.

…mert le akar számolni vele: Igaz, hogy Bánkot Gertrudis hívatta, de Bánk állapotát tekintve elképzelhető a számonkérés, elszámoltatás. Gertrudis nem sokkal előbb Izidóra szavaiból jön rá, hogy a nagyúr itthon van. Azonnal magához rendeli, mikor megtudja. Feltehetőleg tudni szeret-né, mit tud Bánk. (Hiszen Izidóra szavaiból sejti, hogy Bánk megneszelt valamit Ottó tettéből.)

…kardjával: Heves szóváltás előzi meg a gyilkosságot, Bánk először az országban tapasztalt el -nyomásról, nyomorúságról beszél, aztán Endre alávetettségéről, Gertrudis álnok, becstelen politizá-lásáról, majd Melinda elcsábításában bűnrészességéről (megakadályozhatta volna, de uralkodása erkölcstelenségének, becstelenségének következménye lett). Nem tudni, hova fajult volna, hogy végződik az elszámoltatás, mert belép Ottó Gertrudis kiáltására. A csábítót meglátva Bánk eszét veszti, megátkozza a merániakat, és Ottó után akar rohanni, de az ajtó nem enged. Közben Ger-trudis is – megragadva az alkalmat – el akar sietni, de Bánk hazáját átkozó szavaira tőrt ragad és Bánkba akarja ütni, azonban Bánk kitekeri kezéből a tőrt és agyonszurkálja Gertrudist.

…ők is segítsenek Bánknak: Bánktól függetlenül érkeznek a palotába, nem tudják, hogy Bánk Gertrudisnál van. Meglátva, hogy Mikhált tömlöcbe vezetik, tör ki a zendülés.

…egy tőrrel majdnem agyon is szúrják: Petur valóban már csak a halott királynét és Ottót ta-lálja, őt el akarják hurcolni („Kínokra hurcoljátok!”). Ottó felkapja a Bánk elejtette tőrt, magába akarja ütni, de Petur elkapja tőle. Közben megérkezik Endre előőrse (a királyi nép), Solom beront a katonákkal, közben Ottó elmenekül.

Simon mester: Simon bán Melinda kisebbik bátyja, Peturékkal van, a palotában Melindát keresi, majd Petur házánál Solomék elfogják és a király elé hozzák. Solom mester (Myska bán fi a) tesz jelentést. Ő a palotában tapasztaltak alapján Peturt hiszi a királyné gyilkosának, és örömmel jelenti Endrének, hogy a gyilkos meglakolt.

A párbaj váratlanul mégis elmarad: A javítandó szöveg alapján úgy tűnik, Melinda halálhíre hiúsítja meg a párbajt. A párbaj – Solom mester áll ki a király helyett ( a királlyal nem párbajozik Bánk, hiszen ura, neki átadja kardját), mert hisz apjának, aki hallotta Gertrudis utolsó szavait, miszerint ártatlan – valóban elmarad, mert Myska bán érkezik, és orozva gyilkolónak nevezi Bánkot, egy alattomos gyilkos pedig nem méltó a párbajra.

Tiborc énekéből: kétértelmű; egyrészt Melinda éneke szól (Simon: „Melinda éneke.”), másrészt nem tudni, ki fújja a pásztorsípot. („Hirtelen messziről egy pásztori síp szomorúan hallatszik.”)


T/4.

…így szól: „Nincs a teremtésben vesztes, csak én!” Ezt Bánk mondja, mikor Tiborc Melinda halálát beszéli el. Endre csak méltatlankodva megismétli, s ekkor már eszébe sincs, hogy elégté-telt vegyen a gyilkoson:KIRÁLY (semmire sem fi gyelmez). Nincs a teremtésben vesztes, csak ő – Nincs árva, úgy mond, csak az ő gyermeke. Irtóztatón büntettél, Istenem! Jól értelek; kivetted a kezemből Pálcámat; – én imádlak! – Így magam Büntetni nem tudtam – (magában) – nem mertem is. – Magyarok! előbb mintsem magyar hazánk – Előbb esett el méltán a királyné!


66. oldal

10 + 15 PERC


A feladatot osztálylétszámtól függően csoportmunkában (ekkor maradhatnak együtt az előző lépés csoportjai) vagy párban végezzék a tanulók: 11 feladatot kell szétosztani. A cél, hogy a jelenben a szituáció szempontjából fontossá váló múlt – a dráma idő- és kompozíciós szerkezete – nyilvánvalóvá váljon. Ha úgy ítéljük, hogy a tanulók nehezen igazodnak el a szövegben, adjuk meg, hogy hol keressék a bizonyító idézeteket, ezzel gyorsítjuk munkájukat. A királyi palotát és az egyéb szempontot összevonva adhatjuk egy csoportnak.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: szövegértés elmélyítése, ember- és önismeret, mögöttes jelentéstartalmak felfejtése

3-4 fős heterogén csoportok

Munka fo rmák: csoportos vagy páros

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: idézetkeresés és értelmezés, táblázatkitöltés, mozaik

E s zközök: Katona József: Bánk bán

4. A Bánk bán drámavilágában sok minden „megtörtént” már a drámai cselekmény meg-kezdődése előtt. Ezeket a szereplők monológjaiból és dialógusaiból tudjuk meg.

a) Töltsétek ki közösen az előzetesen megtörténtekre vonatkozó alábbi táblázatokat!

b) Állításaitokat igazoljátok a drámából vett idézettel is!

c) Állapítsátok meg, miért kerül szóba a múlt!

d) A feladatokat osszátok meg úgy, hogy minden csoport vagy pár egy-egy szempont vizsgálatára vállalkozzon, majd mutassa be a többieknek észrevételeit és bizonyítékait!

e) A bemutatás során mindenki jegyzetelje a táblázatba mások megoldásait!


A) Mit tudunk meg Endréről?

ESEMÉNY(EK), TETTEK, ÁLLAPOTOK

BIZONYÍTÓ IDÉZETEK

KI MIÉRT HOZZA SZÓBA, MIT BIZONYÍT VELE,

MIRE ÉRVEL?

B) Mit tudunk meg Bánkról?




MIRE ÉRVEL?

C) Mit tudunk meg Gertrudisról?




MIRE ÉRVEL?

D) Mit tudunk meg Melindáról?




MIRE ÉRVEL?

E) Mit tudunk meg Ottóról?




MIRE ÉRVEL?

F) Mit tudunk meg a magyar nemesekről?




MIRE ÉRVEL?


G) Mit tudunk meg Peturról?




MIRE ÉRVEL?

H) Mit tudunk meg az ország állapotáról?




MIRE ÉRVEL?

I) Mit tudunk meg a királyi palotáról?




MIRE ÉRVEL?

J) Mit tudunk meg a bojóthiakról?




MIRE ÉRVEL?

K) Egyéb szempont




MIRE ÉRVEL?


LEHETSÉGES MEGOLDÁSOKA) Endre


BIZONYÍTÓ IDÉZETEKKI MIÉRT HOZZA SZÓBA, MIT BIZONYÍT VELE, MIRE VÁLASZOL?

– Galíciai hadjáratra ment

– Gyenge király, behódol egy asszonynak, hagyja irányítani magát.

– A háborús állapotoknak ő is okozója.

a szülők Polyák- Ország felé néznek kisírt szemekkel, Mert tán fi uk Endrével ott veszett, Azért, hogy egy ötesztendős gyerek Nyerhesse a galíci tartományt. Légy boldog, Endre! ha te királyi pálcád’ Kezébe adtad asszonyodnak, és Jóságodat dicsérni hallván, úgy veszed Incselkedését, mint jó pénzt -- íme: Alattvalóid így segítenek.

Én engedelmeskedni nem tudok, Nem, nem tudok, mint Endre a királyunk! – Midőn Pozsonyvárban Erzsébetet Általvevé Lajos thüringi herceg Számára a követség – oh mikép Állt ottan ő! […] S kirakta a szörnyű sok kincseket, Amelyeken Thüringia elvakult. Hogy álla ottan Endre, hátul egy Szegletben - Endre, a magyar király! – Pirúlva morgott a magyar, s te Bánk A köntösét rántád, hogy előbbre menjen. –

Azok tevék ezt, akiket te külső Földekről országodba csőditél, Mint pártosok feje és nagyasszonyunk Gyilkosa úgy ölettetett le, és Midőn alig mozogva ott hevert, Házára törtek ismét és nevedben A gyilkolásért e bosszút veszik: Holott csak én öltem meg a királynét!

Petur a békétleneknek és Bánknak – II. szakasz, 2. jelenet; érvel Gertrudis bűnössége, a pártütés jogossága mellett.

Petur – ugyanott

Bánk Endrének – V. szakasz 5. jelenet – Petur oktalan halálának okozójaként vádolja Bánk a királyt válaszul arra a kifakadására, hogy holmi pártosért szomorkodjék, mikor a feleségét vesztette el.


B) Bánk


BIZONYÍTÓ IDÉZETEK KI MIÉRT HOZZA SZÓBA, MIT BIZONYÍT VELE, MIRE VÁLASZOL?

– Nagyon féltékeny fi atal és szép feleségére.

– Bánk és apja mentette meg Melindát és családját.

– Gertrudis Endre távollétében Bánkot (aki helyettese a királynak) országjárásra küldte.

– Bánk életét Tiborc mentette meg 26 évvel ezelőtt Jáderánál.

Felhozta hát ide Szép együgyű feleségét a nagyúr, Bármint dörömbözött szerelme-féltő Nagy szíve.

Lásd Melindánál

Ládd bán: királyod a kezedbe adta Egész hatalmát; s így hogy egyikének, Vagy másikának útjában ne légy, El kelle ország-vizsgálásra menned.

Huszonhat esztendő előtt vala ez –

II. szakasz 3. jelenet – Biberach tüzeli Bánkot; hasznot remélve; az összeesküvőktől a palotába hívja, hogy megelőzze Melinda elcsábítását.

II. szakasz 3. jelenet – Biberach bizonygatja jól értesültségét, intrikál, hogy Bánkot megnyerje magának.

III. szakasz 3. jelenet – Tiborc és Bánk kettőse – Tiborc az ország háborús állapotait festi le, Bánk saját problémájával van elfoglalva – észre véve a sebhelyet, eszébe ötlik, hogy hiszen lehet még megoldás, rábízza Melindát.

C) Gertrudis



– Testvéreit, Eckber-tet és Berchtoldot érdemtelenül védel-mezi és vagyonhoz juttatja (Eckbert gyilkos is).– Elpazarolja a magyar javakat.– Tetteivel sérti a magyar nemesség szabadságjogait.

Sírt bennem a lélek, hogy a pazarlást Szemléltem és minden magyar szeme Könnyekbe lábbadt. – Honnan volt az a kincs? Bánk, nem felelsz? – Tulajdonunkat el- Vevé s od’adta a hazájabéli Cinkosinak, s kihúzta a szegény Magyarnak a kezéből a kenyért s azt Megette a meráni fegyveres. Lerontatá atyáink várait, S meráni fegyverest rakott oda;

Petur Bánknak – II. szakasz 2. jelenetGertrudis bűnössége, a pártütés jogossága mellett a magyar nemesek nyomorúságos és méltatlan helyzetével, a nemesi szabadság megsértésével érvel.


– Kevély, nagyra törő.

– Ő vette rá Bánkot, hogy Melindát a palotába hozza.

Elszedte hivataljainkat és A puszta bán-névvel cifrázta fel. Eckbert, az öccse, alig törölte le Fülöp királynak a vérét kezéről S itt a scepúsi földet elnyeré. Berchtold az üstökét se tudja még Befonni, s már érsek, bán, vajda s Bács- Bodrog megyékben főispán leve. Bánáti Bertalan kihal fi mag Nélkül: s ez asszony egy jött-ment Jerindó Di Vegliát atyafi vá teremt –

enged egy Asszony kevély áhítozásinak S Kálmánnak, a fi ának, hogy dobot, Vagy egy kicsiny kürtöt nyerhessen – űzi Galiciából el Miciszlavict?

Uralkodás! `Parancsolás! – minő Más már csak ennek még a hangja is, Mint `engedelmeskedni` – hát minő Ez még `valóságában?` – Egy Magyar- Országba! Majd Polyák – Podólia, Aztán Velence, a kevély Velence – Európa harmadába! (Szédülni láttatik.)

BÁNK Kóbor! Hogyan jött a Melinda név Nyelvedre?

BIBERACH Páh! Tehát mégsem tudod? – De igaz! Hisz a királyné prüszkölő- Becs-rang-porától egész bolondulásig Elszédültél te. No de, szó ami szó, Ők szépen is fogának a dologhoz, Úgymint: „Nagyúr – ej – Bánk bán – így, meg így; Nem illik, ország első nagyja, hogy – Így meg-meg így.” – Felhozta hát ide Szép együgyű feleségét a nagyúr, Bármint dörömbözött szerelme-féltő Nagy szíve.

– Ugyanott

IV. szakasz 1. jelenet – Gertrudis álmodozik hódító szerepéről – ellenpontja ez a szakaszt záró bukásnak.

– II. szakasz 3. jelenetBiberach a magyaroktól remél hasznot, be akarja bizonyítani Bánknak jól értesültségét, a palotába csalja, ahol Ottó és Melinda együtt vannak.


– Az országban háborús állapotokat idézett elő.

Tiborc szavai: „ de már miolta a merániak” stb.

Bejártam az Országot és mindenfelé csak az Elbúsulást találtam. Udvarod’ Átkozza minden és hazádfi it. – Szerette jó királyunk, Endre! Hogy Fogod találni népedet? Polyák- Országot elnyered, s tán a magyart Veszted helyette el! – Midőn te leg- Először, asszonyom, hazánkba jöttetek, A békességnek édes istene

Pannóniára monda akkoron Egy átkot, és a romlás angyala Mormogta rá azt áment. Vak voltam én is udvarodban; de Már látok. Egykor egy öreg paraszt Akadt előmbe – szárazon evé A megpenészedett kenyért. – Igaz s hív Szolgája volt hazánknak, mondja, negyven Esztendeig: de nyúgalomra ment. Miért? Helyet kellett csinálni egy Hazádfi ának - (összecsapja kezeit). Istenem, Istenem! Egy tiszteletre méltó ősz kezébe, negyven Esztendeig való szolgálatért, Száraz kenyért nyújtasz magyar hazám? –

III. szakasz 3. jelenetLásd az ország állapotánál Bánk –Gertrudisnak – IV. szakasz 5. jelenet Bánk sorolja Gertrudis bűneit

D) Melinda



– Spanyolországból nemzetségüket a mórok elűzték, Bánk és apja mentette meg őket.

Ez lopá el tőlünk mindenünket. Nem volt utolsó a bojóthi faj Spanyol hazámban, és pajzsunkon a Taréjos egyfejű sast esmeré Régtől sok ellenség. Már férfi ak Valánk öcsémmel, amidőn anyánknak Született ez a Melinda. Szép Volt, mint az erkölcs. Akkor szült nekem Is egy fi at feleségem. – Oh ti szép

Mikhál – IV. szakasz 5. jelenet – Gertrudisnak válaszul arra a megvető megjegyzésére, hogy a magyarokat túlzottan védi, Mikhál ezzel igazolja a magyarok nagylelkűségét.


– Bánkot tiszteli, de nem tartja vonzónak.

Napok! Ti édes éjtszakák! – Ehol Jövének egyszer a mohádik, és A maurusok hatalma a spanyol Földön megént egészen eltenyészett. Minden csak azt kiáltá: „A mohádik! – – Nem messze vannak a mohádik!” – Én Szunnyadtam és – de hátha csak mese? Mondá az én nehezen hívő öcsém. Igy egyszer egy boldogtalan éjtszaka Elvette mindenünket – nemzetünket – Barátjainkat – ős Bojóthot és (elfojtódik) Egyetlenegy fi amat, reményemet, Lelkemnek egy gyönyörűségét, virágzó Ifjú korában. Boldogok szülőink, Kik már előre elköltöztek! – A Hajam kitépve, futottam a halál Elől, mivel Simon megölt fi amnak a Testével oldalam mellett futott. Nem akarta eltemetni, mert soha Sem hitte, hogy meghalt: de ah! Midőn Melinda elfáradván, jajgatott A test felett – midőn erőtlenül Én ott feküdtem és ő gödröt ásott –

Igy talála ott Bennünket egy magyar, ki Elmerik Királynak a spanyol Constantiát Vivő követségéhez tartozott – Kunrád, a nagyúrnak édesapja. Alig tudták Simont felvonni onnét – Fájdalma meghaladta a saját Fájdalmamat! S én azt mostan neki Háláadatlansággal… –

Midőn kezem’ megkérte, nem rogyott Ő térdre –! Szép se’ volt igen; de egy Alphonsus, egy Caesar állott előttem. „Szabad tekéntet, szabad szív, szabad Szó, kézbe kéz és szembe szem, - minálunk Igy szokta a szerelmes: aki itt Letérdel, az vagy imádkozik, vagy ámít.” Ő mondta ezt, ámító! És bizony Bánk nem hazud: s ezért megvet Melinda.

Melinda Ottónak – I. szakasz 8. jelenet – Melinda Ottó heves és tolakodó udvarlására, túlzó, hamisnak ítélt gesztusaira adja válaszul. Ezzel adja tudtára, hogy megveti, számára csak Bánk létezik.


– Megveti a királynét, az udvart a bűn fészkének tartja.

`Ezzel` (Ottóra mutat) sok édes múlatságra is – Oh, mert hiszen Melinda együgyű! Mindent lehet. Köszönöm, nagyasszonyom, Hogy oly kegyes valál s átláttad azt, Hogy a bojóthi Melindának nem illik Falun magányban lakni, mert nagyúrné, S alkalmatosságot szerzél nekem

Melinda Gertrudisnak – I. szakasz 8. jelenet– válaszul Gertrudis számon kérő szavaira

E) Ottó



– Fülöp király gyilkosa (Biberach ezt mondja, mielőtt leszúrja őt Ottó, ezért kellett menekülnie nővéréhez).

– Gertrudis segíteni akart rajta.

– Egy ideje már ostromolja Melindát.

Midőn Fülöp király ölettetése végett Gyanúba jővén, szenvedésemet Elbeszéltem, oly szerelmes érzés Csillámla kedves könnyeidben –

A célod nem; de a módjaid Útálhatom. Magam készítek útat, Mivel beteg testvérem megvidámítása Volt késztetőm; nem tiltottam soha Tőled szerelmet! Vidámság, öröm, Minden csak a szolgálatodra volt; S most fajtalan véred tilalmas úton Melinda bírására csörgedez.

Ah Biberach! Örvendj! Bizonnyal az Enyim fog ő – az a szemérmes angyal – Enyim fog ő lenni, kiért sokat Oly nyughatatlan szívvel éjtszakáztam! Oh Biberach, enyim bizonnyal ő!

Ottó Melindának – I. szakasz 8. jelenet – Melindát akarja meghódítani, úgy véli (magyarázza), hogy Melinda miatta sírt, holott Melinda hazájának kényszerű és tragikus elvesztése miatt sírt.

Gertrudis Ottónak – I. szakasz 11. jelenet – G. megfeddi Ottót, hogy tilosban jár, emlékezteti arra, hogy segített neki, hálát várna érte.

Előversengés – Ottó Biberachnak – tanácsot kér, lelkendezve jön elmesélni a hódítás újabb fejleményeit


F) Magyar nemesek



– Gertrudis a nemességet megfosztotta javadalmaitól, megsértette évszázados szabadságjogaikat.

– Az idegenek (merániak) előjogokat élveznek az udvarban.

– A magyar nemesek egy része behódol Gertrudisnak.

Tulajdonunkat el- Vevé s od’adta a hazájabéli Cinkosinak, s kihúzta a szegény Magyarnak a kezéből a kenyért s azt Megette a meráni fegyveres. Lerontatá atyáink várait, S meráni fegyverest rakott oda; Elszedte hivataljainkat és A puszta bán-névvel cifrázta fel.

Ó mikép tekéntett Le ránk! Csak a merániakra néz. Bámulja a harisnyát – a magyar Csak hátul áll s sóhajt az ily hazánk Nagyasszonyán. Haj! Istenemre leg- Alább csak egy vidám tekéntetet Mutatna hát, ha színből is: nem esne Olyan nagyon szívére a magyarnak! – Ő is `meráni! – –

PETUR BÁN (belép, vadon körülnéz, Simon mellett egy székre veti magát). Igy? – Ördög és pokol! Bizony majom Mind egyről egyig. – Oh te szép `nevű` Magyar – Magyar? – Hej, félre oktalan Aggodalom! Mit használ itten a fog- Csikorgatás? (Főbe üti magát.) Bolondos agyvelő! (Dörmög.) Szabad kivánna lenni mindenik, És torkukon kegyes nagyasszonyuk Sült-főttje oly mohón rohan le, hogy Majd szinte megfulladnak. Lévnyalóvá Lettél dicső Árpád gyümölcse te?`

– Petur – II. szakasz 2. jelenet – Petur Bánknak bizonygatja tarthatatlanná vált helyzetüket. Lényeges, hogy elsősorban a nemességen esett sérelmeket hangoztatja.

I. szakasz 2. jelenet – Petur fel van dúlva a mulatóteremben látottakon – Simonnak és Mikhálnak panaszkodik, csendesítő szavaikra egyre jobban belelovallja magát az elnyomott magyar szerepébe. E szavakból kiütközik Petur szűklátókörűsége: a magyart az idegennel állítja szembe, nem erkölcsi alapon ítél – ez ellenpontja egyben Mikhál és Simon magyarok – idegenek pozitív értékelésének.

I. szakasz 2. jelenetPetur a bálteremből (mulatópalota) jön, fel van dúlva a látottakon

Lásd Peturnál is a sógoráról mondottakat


G) Petur



– Sógora a királyné kegyeltje.

– Feltétlen lojalitás a király iránt, ezt még apja hagyta rá örökül.

– A nemzet egyenlő számára a nemességgel.

– Endre mellett harcolt a testvérháborúban.

(megütközik s ajkát harapja). A sógorom? Hm! A derék s hasznot- Hajtó pohárnok a vámot valóban Elnyerte Újfalun, mert szorgalommal Töltötte a királyné kancsóit. – Sokáig éljen! (Egy kancsót magasan felemel, azután kiönti a földre.)

Látod, hová tud téged csak neveIs vinni Endrének! Ládd, mint buzogszÉrette, mégis a szívét akarnádKitépni! – Hát jut-é eszedbe még a`Testvéri háború?` Te ott is EndrePártján valál, – s midőn jószágidatElszedte Elmerik király –Hozzám jövél szökésed éjjelén,Még egyszer elmentünk a cinterembeEgyütt – lerogytál ott atyádnak aSirjára, s azt mondád: „Igazad valaAtyám, – az Isten nem segít sohaFelkent királyok ellen! Nem maradtSemmim, csak egy szivem: már legyen aFöld, melybe’ nyugszol. Akárkié; de sirodÖlelése s e mondás enyim marad.” Meg kell erősítenie régi (szentElső királyunktól kitett) szabadság-Beli jussainkat; vagy ha megmutatja,Hogy a hazám boldogságán segítEzen szabadság eltörlése – egy szótSe szólok

Midőn te bátyád, Elmerik király Ellen kikelvén, Kheene-várban el- Zárattatál; jut-é eszedbe még, Mit szenvedett ő érted? És ezen Egész az őrülésig téged kedvelő Ember hideg gyanúból veszti el Irtóztatólag éltét s házanépét: Pedig én, csak én öltem meg a királynét!

Petur Bánknak arra a fi gyelmeztetésére, hogy nemcsak idegeneket jutalmaz Gertrudis – II. szakasz 2. jelenet – Peturt kellemetlenül érinti ennek szóba hozása, gesztusai azt mutatják, hogy megveti talpnyalásáért sógorát.

Ugyanott

Ugyanott

Bánk Endrének V. szakasz 5. jelenet


H) Az ország állapota



– A nemesség méltatlanul megfosztatott előjogaitól. – Éhezés, nyomor, háborús állapotok.

– lásd Peturnál

Tiborc és Gertrudisnál (IV. szakasz 5. jelenet) II. szakasz 3. jelenet Bánk éppen Melindát és Izidórát „hallgatta ki”, és megrendülni látszik becsületességbe és emberségbe vetett hite – megerősítésként hangzanak Tiborc panaszszavai, nemcsak az udvarban, az országban is a rablás, a nyomorúság uralkodik.

I) Királyi palota



– Megkülönböztetés, magyarok háttérbe szorítása, az érvényesül, aki behódol Gertrudisnak.

– Az udvarban féktelen mulatságok.

Lásd a magyar nemeseknél

MIKHÁL Hol loptad el húgomnak a nevét?

BIBERACH Ahol magát más lopta: a királyné Dombérozó mulatságában. A célod nem; de a módjaid Útálhatom. Magam készítek útat, Mivel beteg testvérem megvidámítása Volt késztetőm; nem tiltottam soha Tőled szerelmet! Vidámság, öröm, Minden csak a szolgálatodra volt; S most fajtalan véred tilalmas úton Melinda bírására csörgedez.

III. szakasz 4. jelenetBiberach a magyarokhoz megy hasznot remélve

I. szakasz 12. jelenet – Gertrudis felháborodottan Ottónak, amiért hírbe hozza, rossz fényt vet rá Melinda elcsábításával


J) A bojóthiak


BIZONYÍTÓ IDÉZETEK KI MIÉRT HOZZA SZÓBA, MIT BIZONYÍT VELE, MIRE ÉRVEL?

– Múltjuk:

– Van reményük nemzetségük fennmaradására.

Lásd Melindánál

Még gyóntatómnak is csak esküvés Alatt nyilatkozhatnám ki; de Neked – neked Mikhál, nem: én atya Vagyok.MIKHÁL Oh Simon, nem hal ki a bojóthi Gróf-faj! Spanyol hazánkba vissza kell Mennünk – csak ott kell a bojóthi fajnak Zöldelni –

SIMON Vagy Magyarországban. Magam Is gondolám már s elvégeztem azt, Hogy `minden országból Bojóthra vinném; De itt nem aljasúl el a spanyol` – Elég ha mindmegannyi jó magyar Háznépnek ők` lehetnek törzsöki.

– Simon Mikhálnak I. szakasz 1. jelenet – vigasztalásul Mikhál elkeseredésére: „itt csak éjtszaka” (van) – ez akár a palotában és az országban levő romlottságra is utalhat; ellenpontja Gertrudis magyarok iránti megvetésének

K) Egyéb


BIZONYÍTÓ IDÉZETEK KI MIÉRT HOZZA SZÓBA, MIT BIZONYÍT VELE, MIRE ÉRVEL?

– Biberach hazátlansága, erkölcstelensége:

(A legnagyobb hidegséggel.) Még gyermekekhez nem bocsájtkozék le, Mióta csak megszűntem hinni azt, Hogy a tanítómnak vesszőitől Reszketne minden ember. Jobban ismérsz Jó hercegem, mintsem hogy azt reméld, Egy Biberachot egy mesés manó is El fogja tán mindjárt rémíteni. Első bejöttöm a világra megölt Már egy anyát, s bús tékozló atyám Gyűlölni kezdett, – én is rajta kezdtem Gyűlölni minden embert. Néha jól Megöklözém. Egyszer végre feladott. Bűnöm bocsánatjáért, ölni, a Szentföldre kellett volna mennem; és Az atyám megitta volna addig otthon Minden vagyonkámat. Nem mentem.

Biberach Ottónak – III. szakasz 5. jelenet – Ottó hiteltelenné vált Biberach számára, hiába remélt hasznot tőle, már nyilvánvalóvá vált, hogy nem érdemes segítenie, ezért tulajdonképpen megfenyegeti, hogy bármire képes, őt nem lehet kényszeríteni, kérni, zsarolni; másrészt a dráma értékvilágában a becsület, nemzet, hazaszeretet ellenpólusát képezi ez a sors.


T/5.

Akkor Bedugtak egy klastromba, hogy pedig Még életemben szentté lenni kedvem Nem volt, kiszöktem a falak közűl. Minden vagyon nélkül, köszönhetem, Hogy ott tanultam; s így az emberi Vakságból éltem; – elég az ostoba! – Ritter, paraszt, szegény, úr, hercegek Lettek barátjaimmá, és csak egyszer Forrt szinte a torkomra. Nem kivánom Hogy többet úgy legyen. (Menni akar.)


72. oldal

15 PERC


Ebben a lépésben a dráma kezdő és záró állapotát vetjük össze. Először tanulópáronként egy-egy szereplő helyzetét tárják fel a tanulók vagy a kezdő, vagy a záró állapot ban. Ezután ismertessék munkájukat, a többiek jegyzeteljenek.

Kiemelt készségek, képességek: szövegértés elmélyítése, érdekütközések felismerése, em pátia


Munka fo rmák: páros, majd frontális

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: idézetkeresés, táblázatkitöltés, közzététel, mozaik

5. Hasonlítsátok össze a dráma kezdő és záró állapotát!

a) Az osztály egyik fele páronként egy-egy szereplőt vizsgálva az Előversengés és az Első szakasz alapján tárja fel az alaphelyzetet és a szereplők közötti konfl iktusokat! Kinek kivel milyen ren-dezetlen ügye van?

b) Az osztály másik fele páronként egy-egy szereplőt vizsgálva az Ötödik szakasz alapján mutassa be a záró állapotot! Kivel mi történt?

A) Kezdő állapot

HELY-SZÍN, IDŐ

SZEREPLŐKA SZEREPLŐK

ÉRZELMI ÁLLAPOTA(IDÉZETEKKEL IGAZOLVA)

A SZEREPLŐK KONFLIKTUSAI,

A KONFLIKTUS OKA

OTTÓ

MELINDA


SIMON ÉS

MIKHÁL

PETUR

EGY

UDVORNIK

BÁNK

TIBORC

B) Záró állapot

HELY-SZÍN, IDŐ

SZEREPLŐKA SZEREPLŐK

ÉRZELMI ÁLLAPOTA(IDÉZETEKKEL IGAZOLVA)

A SZEREPLŐK KONFLIKTUSAI,

A KONFLIKTUS OKA

ENDRE

BÁNK

MELINDA

OTTÓ

PETUR

SOLOM ÉS

MYSKA

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOKA) Kezdő állapot

HELYSZÍN, IDŐ

SZEREPLŐKA SZEREPLŐK ÉRZELMI ÁLLAPOTA(IDÉZETEKKEL IGAZOLVA)

SZEREPLŐK KONFLIKTUSAI, A KONFLIKTUS OKA

A királyi palota, este

OTTÓ

Felfokozott indulatok, melyek rendezetlen viszonyokra utalnak; a helyzet mindannyiuknak fenntarthatatlan.

Ah Biberach! Örvendj! bizonnyal azEnyim fog ő – az a szemérmes angyal –Enyim fog ő lenni,

Ottó meg akarja hódítani Melindát, Gertrudisnak ez ellenére van, de dühíti Ottó tehetetlensége és butasága is; mivelveszélyben érzi magát, hiszen a nádor felesége Ottó célpontja, haza akarja küldeni másnap Ottót.


MELINDA

SIMON ÉS MIKHÁL

PETUR

EGY UDVORNIK

BÁNK

TIBORC

Távozz!

Hm; Hátha mégis úgy lehetne? Furcsa!

Igy – Ördög és pokol! –

Utolsó tánc!

Ha! – hogy mindent így kelletik találnom!

Ni, boldog Isten! Mégis ő biz az!

Sérti Ottó udvarlása, és az, hogy az udvarban kell lennie, hogy szórakoztassa Ottót. Gertrudist hibáztatja a helyzetért. Áldozatnak tekinti magát.

Alig hihető dolog történt velük: Simon megtudta, hogy apa; örömük, bizakodásuk, békés jövőtervezgetésük ellentétben áll a vendégszoba és Petur elkeseredettségével. Peturhoz tartoznak, de, sérti őket indulatossága, csitítják.

Gertrudis önkényén, az idegenek (merániak) kivételezett helyzetén és az idegeneknek behódolókon dühöng.

Vészjósló bejelentés: jelképesen is felfogható: a meráni országlás haláltánca.

Petur hívatta haza titokban. A mondat vonatkozhat a palota- és az országbeli állapotokra egyaránt. A Melinda jelszó és a titok feldúlja. (Egyrészt féltékeny, másrészt a törvényesség képviselője.)

Tiborc Bánkot követve surrant be a palotába, családja éhezik, lopni jött. Bánkot felismerve boldog, megoldásban bizakodik.


IZIDÓRA

GERTRUDIS

BIBERACH

ENDRE

Ő volt az! Ugy-e ő - ?

Ottó, no jöjj!mi volt ez itt, Melinda?

Ha! Más oldalra a palásttal

(mert azért, hogy a király után való bánatjaimat kiverjem. fejemből - Gertrudis)

Izidóra mindenhová követi Ottót, mertszerelmes bele, meg akar bizonyosodni róla, hogy nem igaz a hír: Ottó Melindát szereti.

Bár azon van, hogy Ottót mulattassa, sértiviselkedése. Egyrészt az, hogy a nádor feleségétszemelte ki, másrészt az, hogy pipogya, nem tudegy nőt meghódítani. Ehhez mérten kétértelműtanácsokat ad Ottónak; másnap haza akarjaküldeni.

Ottó és Izidóra jelenetében látjuk, már ekkor jó emberismerőnek, és információk birtokában levőnekmutatkozik. Intrikus, kívülálló és bennfentes. Úgy tűnik számára, hogy érdemesebblesz a magyarok tanácsadójának lenni.

Távol van.

B) Záró állapot

HELYSZÍN, IDŐ

SZEREPLŐK A SZEREPLŐK ÉRZELMI ÁLLAPOTA(IDÉZETEKKEL IGAZOLVA)

HOGYAN OLDÓDOTT MEG A KONFLIKTUS?

A palota nagyterme, délelőtt

ENDRE

Hullámzó érzelmek, kétely, belenyugvás, megrendültség

Sír a király. (udvornikok)Gertrudis! Így kellett találni meg!Ottó! Tehát még ő is?Utálatos beszédek! Hazudnak!(Gertrudis) romlásodat könnyeznem sem lehet!?Ó, igaz! Ártatlan ő! Ártatlan áldozat!

Galíciából érkezik, feleségét valaki megölte, zendülés van, gyermekeit Myska bán megvédte, ezért megjutalmazza, ki kell derítenie, mi történt, helyre kell állítania a rendet. Nyomoz, közben


BÁNK

MELINDA

OTTÓ

PETUR

SOLOM ÉS MYSKA

Mindenütt Ottó! Ottó! Átkozott!Magyarok! Előbb mintsem magyar hazánk– / előbb esett el méltán a királyné!

Király! Gertrúdisod koporsó- / aljára vágom a hatalom jelét –

Pedig én, csak én öltem meg a királynét! (3-szor is mondja)

Siket fül – szem homályosul, / hasadj ki, szív – végsemmiség az én ítéletem

a büntetés már ennek irgalom (Solom, Bánkra mutatva)

- - -

- - -

- - -

Uram, király! /Ezt, Istenemre mondom, nem te

vergődik két szerep közt: ember (polgár) és király (a nép sorsáért felel).A tények megismerése után ítéletet hoz: méltán esett el a királyné.

Megölte a királynét. Ezt jogosnak hiszi, majd megérti tettének súlyosságát, hallva Petur átkát és látva Melinda holttestét, összeomlik.

Bánk hazavitette Tiborccal, most holtan hozzák: Ottó emberei rágyújtották a házat.

Elmenekült, megölt egy embert, akinél Gertrudis pénzt helyezett letétbe, embereket bérelt fel, hogy bosszút álljanak Melindán keresztül Bánkon.

Mikhált látva elvezetni betör a palotába, elfogják a király hazaérkező emberei, és azt vélve, hogy ő ölte meg Gertrudist, feldúlják házát, őt lovához kötve meghurcolják, megölik. Utolsó szavaiban megátkozza az orozva gyilkolót, és élteti a királyt.

Királyhű emberek, az igazság kiderítésében buzgólkodnak.


T/6.

SIMON ÉS MIKHÁL

Myska jutalmat kap a királygyermekek megvédéséért, Solom meg akar vívni Bánkkal a királyért, a király helyett.

Az ítélethez járulnak hozzá azzal, hogyGertrudis tetteinek tanúi. Az önkéntes száműzetéstválasztják.


76. oldal

35 PERC


Hat csoportot alakítunk, a tanulók 25 percet kapnak egy-egy részlet megadott szempontú vizs-gálatára. A megoldást írják fel csomagolópapírra is, és tegyék ki a témafalra. Mindenkinek 10 perce van, hogy az elkészült táblázatokat fi gyelmesen tanulmányozza, jegyzeteket készítsen saját maga számára. Értékeljük az elkészült munkákat!

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: szövegértés elmélyítése, ember- és önismeret, mögöttes jelentéstartalmak felfejtése

3-4 fős heterogén csoportok

Munka fo rmák: csoportos

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: mozaik

E s zközök: a dráma szövege, csomagolópapír

6. Bánk útja A dráma tett- és szóváltások, sűrűsödési pontok láncolata, változó viszonyrendszer. Vizsgáljátok

meg Bánk útját követve, hogyan jött létre a záró állapot! Minden csoport egy-egy jelenetet vizsgáljon meg a megadott szempontokból! A megoldásokat

írjátok fel csomagolópapírra is, és tegyétek ki a falra!

A) csoport: I. szakasz, záró monológ

MIT TUD BÁNK? MIT LÁTOTT, HALLOTT?

MIT ÉREZ? MILYEN KÉTELYEK FOGALMAZÓDNAK MEG

BENNE?

MILYEN LÉPÉST TESZ, TERVEZ A FENNÁLLÓ HELYZET

MEGOLDÁSÁRA?


B) csoport: II. szakasz, 2. jelenet – Petur és Bánk kettőse



BENNE?


MEGOLDÁSÁRA?

C) csoport: II. szakasz, 3. jelenet – Bánk és Biberach kettőse



BENNE?


MEGOLDÁSÁRA?

D) csoport: III. szakasz, 1. (Bánk – Melinda), 2. (Bánk – Izidóra) és 3. (Bánk – Tiborc) jelenet



BENNE?


MEGOLDÁSÁRA?

E) csoport: IV. szakasz , 5. jelenet (Bánk – Gertrudis)



BENNE?


MEGOLDÁSÁRA?

F) csoport: V. szakasz, 5. és 6. jelenet



BENNE?


MEGOLDÁSÁRA?

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOKA) csoportI. szakasz, záró monológ


MIT ÉREZ? MILYEN KÉTELYEK FOGALMAZÓDNAK MEG BENNE?

MILYEN LÉPÉST TESZ, TERVEZ A FENNÁLLÓ HELYZET MEGOLDÁSÁRA?


Petur titokban hívatta haza.Összeesküvésre készülnek.A jelszavuk Melinda.Az országban áldatlan állapotokat tapasztalt, a palotában az ellenkezőjét.Látta Ottót Melinda előtt térdelni, de nem hallotta őket.Hallotta Gertrudis Ottóhoz intézett kétértelmű tanácsát.

Súlyos szerepkonfl iktus fogalmazódik meg: egyszerre kellene megoldania férji méltóságán esett csorbát, az ország állapotát, és a Peturék vezette összeesküvést. Szeretné törvényesen, körültekintően, békés úton rendezni az ügyeket.

Tisztánlátásra képes állapotot, önfegyelmet diktál magának.Elhatározza, hogy mint ember, Isten teremtményéhez méltón fog eljárni, és becsületét minden körülmények között megőrzi.

B) csoportII. szakasz, 2. jelenet – Petur és Bánk kettőse




Petur vad indulatát, a királynéban méltatlan (mert kevély, hamis, és férfi szerepre tör), zsarnok idegent, a magyar nemeseket szabadságuktól megfosztó uralkodót lát, akit meg akar ölni. Csak az erőszakos megoldást fogadja el.

Ő is tapasztalta az országban a nyomorúságot, de úgy véli, törvényesen kell eljárni, másrészt az ország népét nem sújthatja polgárháborúval.

Peturt ellenérvekkel győzi meg: nemcsak a merániak jutnak hivatalokhoz (Petur sógorát idézi), ha a királynét megöli, a királyt sérti, márpedig Petur mindenek fölött lojális a királyhoz, a nemesi előjogok megtartásának törvényes útját képviseli, várakozásra bírja Peturékat.

C) csoportII. szakasz, 3. jelenet – Bánk és Biberach kettőse




Biberach megérkezik, szítja Bánk féltékenységét, felidézi, hogy a királyné bírta rá, hogy Melindát felhozza az udvarba, hogy Bánkot szándékosan távolította el a palotából, s hogy Ottó és Melinda egyedül vannak a palotában.

Bánk rettenetesen felbőszül, nem tudja, megmentheti-e még Melindát, a magánügy fölébe kerekedik a nemzetinek.

Azonnal a palotába siet Biberachhal, a békétleneket együtt maradni kéri, hátha szükség lesz rájuk!


D) csoportIII. szakasz, 1. (Bánk – Melinda), 2. (Bánk – Izidóra) és 3. (Bánk – Tiborc) jelenet




Melinda bűntelennek vallja magát, ugyanakkor büntetést vár – meg van zavarodva.Izidóra kétes választ ad: a királyné álmos volt, aztán „Melinda megbékélteté”.

Tiborc az ország tűrhetetlen nyomorát panaszolja.

Minek higgyen? Annak, amit látott előző este? Izidórának, Melindának? (Azt látja, hogy össze van zavarodva.)Érzi, hogy el fog veszni, hogy nem lesz képes ilyen csapás mellett megőrizni emberi méltóságát.Tiborc eszébe juttatja feladatát. Szavai arról tanúskodnak, hogy az országban gyakorlatilag háborús állapotok vannak.

A helyzet minden szinten tarthatatlan.

Megátkozza fi át.Arra jut, hogy nem érdemes becsületesnek lenni.

Elhatározza, hogy cselekedni fog: „Munkálkodó légy, ne panaszkodó!” Pénzt akar adni Tiborcnak, de ez nem megoldás.Felismeri benne egykori megmentőjét, ez az önfeláldozás erőt önt bele: Tiborcra bízza Melindát. „Hazamentek, ott megmondhatod, hogy él még Bánk.”Melinda azonban elfutott.

E) csoportIV. szakasz, 5. jelenet (Bánk – Gertrudis)




Tudja, hogy Melindát meggyalázták.Látta Mikhált a tömlöcbe elvezettetni.Tiborc rémülten csitítja.Gertrudis átadja Melindát, Bánkot marasztalja.

Magánkívül van, leszámolásra készül Melinda által elvesztett becsülete miatt.

Bánk érzi, hogy mindennek vége. („Vége, vége már neki – A nap elnyugtával az örvendezők is elnyugodnak.” – kétértelmű mondatok, metaforikusan utalhatnak a gyilkosságra, Bánk vesztére.)

Bánk a kezdeti rettenetes felindultságtól az apátián át az indulatos, de megfékezett elszámoltatást választja.Irtózatos önuralomra van szüksége, fegyelmezi magát, erről tanúskodik többszöri kardhoz kapása is, melyet aztán mégsem ránt elő.Érvel: Az ország sorsát, saját helyzetét, Gertrúdis becstelen magatartását kéri számon.


REFLEKTÁLÁS


79. oldalT/7.

Házi feladat

tanórán kívüli tevékenység

Gertrudis fensőbbségesen utasítja számadásra alattvalóját.Ottó belép.

Egyrészt elégedett: „Örvendj becsületem! Lemosta mocskod a vérkeresztség”, másrészt érzékeli tette súlyát: „Ki! A tető mindjárt reám szakad!”

Bánk elveszti fejét, Ottót nem éri utol, a hátulról támadó Gertrudist a kezéből kicsavart tőrrel „agyonszurkálja”.Konstatálja, hogy végre elrendeződött minden, de várja a folytatást.

Eltántorog.

F) csoportV. szakasz, 5. és 6. jelenet




Jogosnak tartja tettét.

Petur szava halála előtt: alattomos gyilkos.

Holtan hozzák Melindát.

Dacos, dühös

Elbizonytalanodik, elgondolkodik, felmentést keres: Petur nemcsak őt, a királynét is megátkozta.

Bánk vele mindent elveszített.

Lemond nádori tisztjéről. Számon kéri a királyt. Őt is legalább annyira vétkesnek tartja, mint magát, de a királlyal nem áll ki párbajozni.

„Nincs a teremtésben vesztes, csak én!”


A refl ektáló kérdések mind valahogyan a darab egészének értelmezését igénylik, így alkalmat teremtenek a tanulóknak az órákon történtek szintetizálására. A következő órán hallgassunk meg néhány miniesszét, de be is szedhetjük a füzeteket és értékelhetjük őket.


K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: a tanultak szintetizálása, véleményalkotás



Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: rövid esszé írása

7. Házi feladat Válassz egyet az alábbi feladatok közül, és írj a kérdésről a füzetedbe összefüggő, 8-10 monda-

tos miniesszét!

a) Miért, mely témák miatt válhatott 1847–48-ban nemzeti drámánkká a Bánk bán?

b) Olyan korokban, amikor az idegen elnyomás és az érdekérvényesítés nem létkérdés, mi lehet a Bánk bánban időszerű, jelenünkhöz is szóló probléma?

c) Az alábbi dokumentumokat elolvasva fejtsd ki véleményedet a Bánk bán ismeretében arról, hogy miben haladja meg kora gondolkodását Katona!

„Megfoghatatlan, hogy a kormány megengedi egy ilyen esztelenség előadását. Rossz, veszedelmes ten-dencia.” (Széchenyi István a Bánk bánról 1839)

„Az elöljáróság kijelölése szerint fogják össze a megyére kirótt újoncokat, akik élethossziglan, vagy addig szolgálják a császárt, amíg nyomorékká lesznek… a kegyetlen újoncozás szórakoztató vadászathoz ha-sonlít, melynek kegyetlen önkényét csak egy rendelkezés korlátozza: a nemes ember besorozása tilos. Így védik a kiváltságosok a hazát. … A nemtelen a nemest saját nevében még pörbe sem foghatja. … A szenvedők nyögésébe halottak hörgése is vegyül. 50 csapást (botütés) halálbüntetéssel egyenlőnek ítélnek. Ezért akarja a császár 1820-ban a szolgabírói tevékenységet 12 botra korlátozni; ellenben a KK. és RR. [Karok és Rendek] még a 24-et is keveslik, és az országgyűlés alkotmánysérelmet lát a fejedelem beavatkozásában.” (Harkányi Endre: Magyarország társadalma 1790–1867 című befejezetlen munkájának 1910-ben megjelent részletéből)

„Második akadály a nemzeti dicsekedés. […] Most a játékban sem nézi azt a magyar, hogy mint van a kidolgozás, hanem: mint van a morál? Őelőtte az a szép, amelyben több-több jeles mondások vannak – annyival inkább, ha azok nemzetét érdeklik, teli torokkal és botokkal való dörömbözéssel adja ki megelégedését. Igaz, hogy itt csak a hebehurgya ifjúságot és a bárdolatlan köznépet értjük, de mivel éppen ezek végett a jobb ízlésű abban hagyja a játékszínbe való járdogálást, a dörömbözés (melyet az agyargó idegen nevetve beszél el hazájában) lesz az írónak útmutatója, hogy ha dicsőséget akar aratni, nem jóalkotású, hanem csak dicsekedéssel teli hazai drámát kell írni; még a szép tettek is elmaradhat-nak, elegendő az, ha teletömettetik a darab azoknak dicsekedő emlegetésével.”

(Katona József: Mi az oka, hogy Magyarországban a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni?)


d) Az alábbi képek alapján szerinted miben különbözhettek az előadások, Tiborc vagy Bánk szerep-felfogásai?

Tiborc szerepében Újházy Ede (1890), Bartos Gyula (1905) és Szentgyörgyi István (1930)

Bánk szerepében Kovács Gyula (1880-as évek), Pálffy György (1895), Bessenyei Ferenc (1951) és Sándor L. István (2003)

LEHETSÉGES MEGOLDÁS egyéni

T/1.

5. AZ ÉRTEKEZŐ KÖLCSEY

3 ÓRA


82. oldal

10 PERC


A cél a modul címével kapcsolatos előzetes ismeretek mozgósítása, egyben a téma tartalmi előkészítése. Azok a tanulók, akik 7. osztályban is ezen program alapján tanultak, könnyen fel-idézhetik az akkor megbeszélteket egyénileg is. Ha a tanulócsoportban nin csenek ilyen tanulók, a kérdéseket érdemes közösen (osztály- vagy csoportkeretben) feldolgozni és megbeszélni. Ha a fenti szempontból vegyes csoportban dolgozunk, a feladatot (ugyancsak ebből a szempont-ból) heterogén kiscsoportokban érdemes feldolgozni, érvényesítve a különféle előismeretekből adódó álláspontok összevetését, összekapcsolását.



Munka fo rmák: egyéni, illetve frontális vagy csoportmunka közös megbeszéléssel, értékeléssel

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: ismétlő kérdéssor megválaszolása

Az elmúlt időszakban Kölcseyvel mint Kazinczy harcostársával, a nyelvújítási mozgalom egyik szerep-lőjével, valamint recenziók írójával találkozhattatok. Ezt a pályaszakaszát erőteljesen befolyásolta a századelő jellemzően klasszicista ízlése. A húszas évektől azonban egyre jobban felbukkannak, majd meghatározóvá válnak Kölcsey szemléletében a romantikára jellemző jegyek: mind költészetében, mind értekező prózájában nyomon követhető e változás. Ebben a modulban elsősorban a romantika történe-lem iránti érzékenységének, a nemzet iránti kiemelt érdeklődésének jegyeit kutatjuk Kölcsey írásaiban.

1. Korábbi tanulmányaitok során elsősorban a lírikus Kölcseyvel ismerkedhettetek meg. Ele-venítsétek föl az alábbi kérdések segítségével, mit tanultatok Kölcsey Himnuszáról (1823)!

a) Mi a vers műfaja?

b) Hogyan mutatja be a Himnusz Isten és a történelem viszonyát?

c) Hogyan értékeli a nemzet múltját és jelenét a vers beszélője? Milyen értékszerkezettel írható le a két időszak?

d) Mi a záloga (feltétele) a vers alapján egy jobb jövő eljövetelének?

e) Milyen szerepet játszik a nemzet saját sorsának alakításában?


T/2.

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOKa) A Himnusz műfaja himnusz: az óda egyik válfaja. Általában valamely eszme, fogalom, jelen-

ség, személy stb. magasztalására írt vers. Eredetileg vallásos műfaj: Istenhez könyörgő, segít-ségért fohászkodó költemény. Jellegzetes beszédhelyzete a megszólítás, amely keretszerűen ismétlődik az utolsó szakaszban.

b) A Himnuszban a történelem (és ezen belül a magyarság történelme) mint Isten akaratából való események sora jelenik meg.

c) A múlt kettős értékű (ambivalens) és két szakaszra bomlik: a hősi kort az elkorcsosulás, a pusztulás századai követik, s ezek eredménye a sivár és kiüresedett jelen.

d) A jövő, csakúgy, mint a múlt, Isten szándékától függ. A nemzet sorsának jobbra fordulása Isten szánalmán s ebből adódó kegyelmén múlik.

e) A nemzet (és az egyén) befolyása sorsának alakulására csekély. Ez határozza meg a vers beszédhelyzetét (kérés Istenhez), majd ennek változatát a záró szakaszban.

JELENTÉSTEREMTÉS2. lépés: 2. feladat

83. oldal

10 PERC

Taná r i in s t rukc iók: A verset csendes egyéni olvasás után egy tanuló felolvassa. Ügyelni kell az értelmezést segítő megfelelő tagolásra. (Jellegzetes olvasási-értelmezési hiba a mond szó félreértése, felszólító módú értelmezése.) A kérdéseket közösen beszéljük meg.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: a szöveg műfajának felismerése, kompozíciós egysé-geinek azonosítása, az időszerkezet értelmezése, a két szöveg összevetése adott szempont alap ján



Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: szövegfeldolgozás

2. Olvassátok el Kölcsey Huszt című versét (1831), és oldjátok meg a feladatokat!

HUSZT

Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék; Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold.Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém.És mond: Honfi , mit ér epedő kebel e romok ormán? Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér?Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort; Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl! (Cseke, 1831. december 29.)

A Z É R T E K E Z Ő K Ö L C S E Y 115

T/3–6.

a) Mi a vers műfaja? b) Jellemezzétek a Huszt verselését (a verselés fajtája, sortípusok stb.)! c) Milyen főbb kompozíciós egységekből épül föl a vers? d) Hogyan jelenik meg múlt-jelen-jövő hármassága a szövegben? e) Mi a záloga (feltétele) a vers alapján egy jobb jövő eljövetelének? f) Melyek a leglényegesebb szemléletbeli eltérések a Himnusz és a Huszt között? Véleményedet

fejtsd ki kb. 50 szóban!

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOKa) A vers műfaja epigramma.

b) A verselés a klasszikus epigrammának megfelelő disztichon: egy hexameterből és egy penta-meterből álló egység ismétlődik meg a versben négyszer. A sorokat daktiluszok és szpondeu-szok alkotják (a hexameter utolsó előtti verslába mindig daktilusz). A pentameter két félsorból áll, melyet cezúra választ ketté. A cezúra előtti és az utolsó versláb csonka (egy hosszú szó-tag).

c) 1–4. sor: a látomás (a múltat idéző, kísérteties hangulatú előkészítő rész).

5–8. sor: a rémalak szavai (kérdések és felszólítások).

d) A múltra utaló szövegrészek (düledékeiden, romvára, sír szele, elomló, rémalak, romok ormán, messze kor árnya, visszamerengni) a pusztulás képeit idézik. Ezekre refl ektálnak a második egy-ség költői kérdései, amelyek a múltba révedés hiábavalóságát fogalmazzák meg. Ez készíti elő a csattanót (7–8. sorok): a jelenben meghatározódó, tettekkel megalapozható pozitív jövő képét. A múlt és a jövő hangulati és értékbeli ellentétét a sötétség-fény szembeállítása is kiemeli.

e) Az emberi tettek, a jelenbeli alkotás, cselekvés.

f) A Himnuszban az ember kiszolgáltatott, a történelem Isten akarataként jelenik meg, melynek elszenvedője az ember és a nemzet. A Huszt épp ellenkezőleg az emberi cselekvés jövőt meghatározó, történelmet irányító jellegét hangsúlyozza. (Természetesen más szempontú ös-szevetés is elképzelhető.)


84. oldal

10-15 PERC


A szöveg olvasását érdemes a feldolgozást megelőző órán házi feladatnak adni a 4-5. feladatokkal együtt. Ebben az esetben a 4. feladat megoldásának megbeszélése során az elemi információ-


visszakeresési funkciók ellenőrizhetők. A 6. feladat is lehet tanórán kívüli munka, de megoldható kiscsoportokban is. Ez utóbbi megoldás előnye, hogy a csoport konszenzusos alapon kell, hogy megtalálja a legmegfelelőbb megoldást. A 6. feladat e) pontját (vita) természetesen csak az órán rendezhetjük meg. Ehhez javaslatok:

A tanulók 4-6 fős csoportokban végezzék a feladatot. Nem szükséges a munkát csoporton belül megosztani, de ha mégis, akkor a fontosabb szerepeket a csoport tagjai osztják ki, mi viszont je-lezzük, milyen szerepköröket kell ellátni (az érvek gyűjtése, rendszerezése, vizuális megjelenítése, megfogalmazása stb.). Egy szerepet betölthet egy tanuló is és pár is. Kiemelt szerep jut a szószó-lónak, aki a csoport véleményét kifejti, érvekkel, példákkal támasztja alá. A felkészülés (5 perc) után mindegyik csoport szószólója 3-3 percet kap álláspontjuk ismertetésére.

A l t e rna t í v mego ldá s: A tanulók három csoportban dolgoznak. Az ellentétes álláspontokat kifejtő két csoport feladata azonos az előbbiekben bemutatottal, a harmadik csoport értékeli a másik kettő teljesítményét. Fontos, hogy a zsűri tagjai ne a számukra rokonszenvesebb vélekedést értékeljék, hanem a teljesítményt (az érvek valóságtartama, az érvelés logikája, felépítettsége, a szószóló meggyőző ereje stb.).

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: információk visszakeresése olvasott szövegben, gon-dolatok kiemelése, tételmondatok azonosítása, rokon gondolatok összekapcsolása


Munka fo rmák: egyéni és csoportos, frontális ellenőrzéssel

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: elemző szöveg feldolgozása, vita

A NEMZET A REFORMKOR IRODALMÁBAN


A Himnusz és a Huszt közötti szemléletbeli különbség jól példázza Kölcsey érdeklődésének és szemlé-letmódjának fokozatos változását. Már a Himnusz is elmozdulást mutat a szerző fi atalkori gondolkodás-módjához képest. A Kazinczy klasszicizmusán és világpolgár szemléletén érlelődő költő világképében megfi gyelhető változás leglényegesebb vonása a nemzet történelmének, a haza sorsának középpontba kerülése. Nem véletlenszerű és egyszeri jelenségről van szó: a húszas években Kölcsey lírájának és érte-kező prózájának egyaránt központi motívuma lesz a nemzet múltja és – egyre inkább – jövője. A Huszt ez utóbbi pozitív látomásának jellegzetes, bár a költő életművében meglehetősen ritka példája.

A nemzet általában is jellegzetes központi témája a reformkor költészetének, irodalmá-nak. Nem véletlen, hogy a hazához, honfi társakhoz szóló költemények aránya a magyar költé-szet történetében messze e korszakban a legmagasabb (elsősorban Vörösmartynál és Petőfi nél). A nemzet sorsának, fennmaradásának vagy pusztulásának kérdése végigkíséri Kölcsey életművét is a Rákos nimfájához szóló költeménytől (1814) utolsó verséig (Rebellis vers, 1838), s mindvégig jelen van értekező prózájában: esztétikai (Nemzeti hagyományok, 1826), történeti (Mohács, 1826) és fi lozófi ai (Parainesis Kölcsey Kálmánhoz, 1837) írásaiban is.

A haza sorsának előtérbe kerülése e korszakban több szempontból is indokolt. A reformkor ket-tős politikai és gazdasági célkitűzése, a nemzeti önállóság és a polgári átalakulás természetes mó-don állította a közgondolkodás előterébe a nemzet fogalmát. Ráadásul a korabeli gondolkodásban a nemzet léte és fennmaradása korántsem volt nyilvánvaló és magától értetődő tény: sokan vélték úgy, hogy a magyarság el fog pusztulni, el fog tűnni a népek sorából. A korszak költészetének nem-zethalál-látomásai reális lehetőségnek tűnhettek a korabeli olvasó szemében. E nemzethalál-elkép-


zelés többek között Johann Gottfried Herder (1744–1803) német író és fi lozófus hírhedt „jóslata” alapján terjedt el. Herder úgy vélte, hogy a szláv népek közé zárt magyarság rövidesen megszűnik mint nemzet, beleolvad környezetébe.

4. A szövegben jó néhány Kölcsey-mű címét felsoroltuk. Készíts ezekből tartalomjegyzéket egy képzeletbeli szöveggyűjteményhez kétféle eljárással: az egyikben a művek keletkezésük időrendjében szerepeljenek, a másikban betűrend szerint!

Időrendben Betűrendben

5. Készítsd el az olvasott szöveg vázlatát: foglald össze a bekezdések legfontosabb gondolatait egy-egy tételmondatban!

1. bekezdés 2. bekezdés 3. bekezdés

6. Az alábbiakban idézeteket olvashattok a korszak íróitól, költőitől. Használjátok az idézeteket a fenti szöveg kiegészítésére, illusztrálására! Melyik bekezdés melyik gondolatához illenek az idézetek?

a) Ha lelkemnek, minekelőtte Hadeszből felvezettetvén ide plántáltatott, választás lett volna engedve, bizonyosan nem választottam volna a hont, amelyben születtem. (Kölcsey Ferenc, 1813)

Bekezdés:Gondolat:

b) Én tartok tőle, hogy ha ügyefogyott nyelvünket (mely Ázsiából kibujdosván, atya, anya, vér és rokonság nélkül [...] lakik itten Európában), annyira vesztébe hagyjuk, nem vetek neki száz esztendőt, hogy ennek a sokféle nemzetnek zavarékjában olyan sorsra fog jutni, mint azelőtt nem sokkal a kunoknak ősi nyelvek. (Csokonai Vitéz Mihály, 1797)

Bekezdés:Gondolat:

c) Jelszavaink valának: haza és haladás. Azok, kik a haladás helyett maradást akarnak, gondolják meg: miképpen a maradás szónak több jelentése van. Korszerinti haladás épen maradást hoz magával; veszteg maradás következménye pedig senyvedés. (Kölcsey Ferenc, 1835)

Bekezdés:Gondolat:

d) Törvényem él. Hazád őrcsillagzatjaSzülötti bűnein leszáll;Szelíd sugárit többé nem nyugtatjaAz ősz apák sírhalminál.És más hon áll a négy folyam partjára,Más szózat és más keblü nép;S szebb arcot ölt e föld kies határa, Hogy kedvre gyúl, ki bájkörébe lép. (Kölcsey Ferenc, 1838)

Bekezdés:Gondolat:


e) Rendezzetek vitát Herder jóslatáról az alábbi szöveg alapján! Igaz-e hogy a magyar irodalom és közgondolkodás pesszimista, borúlátó? Aszerint alkossatok 4-6 fős csoportokat, hogy ki ért egyet az itt megfogalmazott állítással, és ki

nem! Érveitek alátámasztására idézzetek föl minél több irodalmi művet (ne csak 19. századi vagy ré-

gebbi művekre gondoljatok)!

Herder jóslata talán nem terjedt volna el a kor közgondolkodásában oly gyorsan és oly széles körben, ha nem lett volna előzménye, mondhatni hagyománya a magyar kultúrában e gondolatnak. Jól jellemzi a helyzetet, hogy ítéletét maga Herder is egy magyar történeti munkára alapozta, s amikor pár évvel később megismerkedett a magyar kulturális törekvésekkel, egy másik művében alaposan megváltoz-tatta. (Jellemző az is, hogy ez már nem terjedt el hazánk közgondolkodásában.) A 19. századi magyar költészet nemzethalál-gondolata csak folytatása a magyar nemzeti pesszimizmus Moháccsal kezdődő s a 18. században fölerősödő hagyományának.

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK4.

IDŐRENDBEN BETŰRENDBEN

Rákos nimfájához 1814 Himnusz 1823

Himnusz 1823 Huszt 1831

Mohács 1826 Mohács 1826

Nemzeti hagyományok 1826 Nemzeti hagyományok 1826

Huszt 1831 Parainesis Kölcsey Kálmánhoz 1837

Parainesis Kölcsey Kálmánhoz 1837 Rákos nimfájához 1814

Rebellis vers 1838 Rebellis vers 1838

5. 1. bekezdés: Kölcsey érdeklődésének homlokterébe a húszas évekre egyre inkább a nemzet

sorsa kerül.2. bekezdés: A nemzet a reformkor irodalmának és Kölcsey életművének is egyik központi

témája.3. bekezdés: A nemzet fogalmát egyrészt a nemzeti függetlenség gondolata, másrészt a Herder-

jóslat nyomán kialakuló közvélekedés állította középpontba.

6. a) 1. bekezdés: a fi atal Kölcsey világpolgárságab) 3. bekezdés: a nemzethalál gondolatac) 3. bekezdés: a nemzeti önállóság (autonómia) és a polgári átalakulás célkitűzésed) 3. bekezdés: a nemzethalál gondolata


T/8–11.

T/7.


87. oldal

5-10 PERC


A játék során az egyes népek, nemzetek hagyományaiból, jellegzetességeiből összeálló sztere-otípiákkal foglalkozunk. Fontos tudatosítani a tanulókban, hogy a sztereotípiák mindig általáno-sítások, valamint azt is, hogy egyes népek jellegzetességei közötti eltérések alapján nem lehet egyeseket értékesebbnek tekinteni, mint másokat.

A játék 4-6 fős csoportokban indul. Mindegyik csoport kap egy szerepkártyát egy nemzet nevé-vel. A tanulók öt tételből álló jellemzést készítenek a szerepkártyán levő nemzetről, majd az első csoport tagjai tételenként felolvassák a jellemzést. Amelyik csoport először rájön, melyik nemzet-ről van szó, az nyer, és folytatja a játékot.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: jellegzetességek kiemelése, megfogalmazása


Munka fo rmák: négy-hatfős csoportokban, majd közösen végzett munka

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: játék

E s zközök: szerepkártyák

NEMZETI HAGYOMÁNYOK

7. Lehet-e nemzeteket jellemezni?

a) Alkossatok 4-6 fõs csapatokat! Mindegyik csoport kap egy szerepkártyát egy nemzet nevével. Készítsetek öt tételbõl álló jellemzést a szerepkártyán szereplõ nemzetrõl!

b) Az elsõ csoport tagjai tételenként olvassák fel a jellemzést! Amelyik csoport elõször rájön, melyik nemzetrõl van szó, az nyer és folytatja a játékot.


87. oldal

5-10 PERC a közös ellenőrzésre, ha otthoni munka volt


A feladat a Nemzeti hagyományokból kiemelt hosszabb szöveg feldolgozásának (T/12.) előkészítése. A korábbi szemelvényekkel való összevetés jól mutatja a szerző organikus szemléletének kibonta-


kozását, a nyelv és a nemzet fejlődésében feltételezett párhuzamokat, valamint a sorsot, történel-met befolyásoló emberi cselekvés jelentőségének megnövekedését gondolkodásában. Ez utóbbi – a romantikus történelemfelfogás és történetfi lozófi a hatását tükröző – elképzelés azért is fontos, mert ez Kölcsey későbbi közéleti szerepvállalásának gondolati-etikai alapja, háttere.

A feladat elvégezhető az órán vagy házi feladat formájában. Az előbbi esetben vagy a tanulmányt feldolgozó óra elején, vagy az azt megelőző óra végén célszerű kitérni ezekre a kérdésekre.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: régies szöveg olvasása, megértése és összevetése más szövegekkel


Munka fo rmák: egyéni (otthoni) munka, illetve frontális munka

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: szövegolvasás, feladatmegoldás

8. Olvasd el az alább kezdődő és a következő oldalon folytatódó szöveget!

Kölcsey húszas évekre jellemző nemzetfelfogása Nemzeti hagyományok (1826) című értekezésében tárul elénk legteljesebb formában. Ebben a nemzetek történetét az ember életútjával és fejlődésével veti össze azt kutatva, hogy e fejlődés mennyiben kedvez vagy nem kedvez a költészet kialakulásának és felvirágzásának.

Egész nemzeteknek, szintúgy mint egyes embereknek megvagynak az ő különböző koraik. Gyer-mekkorból virúl fel ifjúságok, ifjúból érnek férfi vá, s férfi koroknak erejét az öregségnek lankadása váltja fel.

A nemzetek ennek megfelelően éppúgy különböznek is egymástól, mint az emberek – folytatódik a gondolatmenet –, mind sorsuk, mind „jellemük” eltérő képet mutat.

Nemzetek, valamint egyes emberek, vagynak másoknál lelkesebbek, s mennél lelkesebb valamely nemzet, annál több, annál merészebb próbákban fejti ki erejének értelmét. Az ily nemzet a maga kö-rének keskenységét megszélesíti, idegen népekre befolyást szerez magának tettek által, […] hadat visz és fogad, s most nyomva majd nyomatva, most támadási majd oltalmi küzdésben veszély és dicsőség, pusztítás és önáldozat viszontagságai közt tünteti fel magának a hősi kort.

Hasonló gondolatokra bukkanunk Kölcsey szintén 1826-ban keletkezett tanulmányában, a Mohácsban:

Egész nemzet élete, mint egyes emberé. Ezt és azt az életen keresztülömlő emlékezet teszi egés-szé, folyvásttartóvá, napról napra gazdagabbá. Törűld ki a lélekből annak ragyogó színeit; és íme, az élet halva van. Minden nemzet, mely elmúlt kora emlékezetét semmivé teszi, vagy semmivé lenni hagyja, saját nemzeti életét gyilkolja meg; s akármi kezdődjék ezentúl: az a régi többé nem leszen.

9. Hasonlítsd össze a második idézett bekezdés gondolatmenetét a Himnusz és a Huszt alapgondolatával (történelemszemléletével)! Melyikhez áll közelebb? Válaszodat indokold meg röviden!

10. Milyen fontos mozzanattal egészíti ki a Nemzeti hagyományok gondolatmenetét a Mohács-ból idézett részlet?

11. Idézd föl vagy olvasd el a Zrínyi dala című Kölcsey-verset! Emeld ki (aláhúzással) azokat a sorokat, amelyek összecsengnek a Mohácsból idézett gondolattal!


ZRÍNYI DALA

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK9. A szövegben megfogalmazott elképzelés a Huszt gondolatmenetét előlegezi meg: az ember

nem elszenvedője a történelemnek, hanem aktív részese, alakítója.

10. A Mohács a nemzeti emlékezet mint összetartó erő fontosságát veti föl, amely – Kölcsey szerint – a nemzet fennmaradásának, létezésének egyik feltétele, záloga.

11. A páros szakaszok jelent jellemző sorai, amelyek a páratlan versszakok dicső múltat idéző sorainak ellentétei. Például:

Elhamvadt a magzat hő szerelme,Nincs magasra vívó szenvedelme,Jégkebelben fásult szívet zár.

Bús feledség hamván, s néma hant;Völgyben űl a gyáva kor s határaSzűk köréből őse saslakáraSzédeleg ha néha felpillant.

Más faj állott a kihúnyt helyére,Gyönge fővel, romlott, szívtelen;[A dicső nép, mely tanúlt izzadni,S izzad s közt hősi bért aratni,]Névben él csak, többé nincs jelen.

Hol van a hon, melynek Árpád véreGyőzelemben csorga szent földére,Mely nevével hév szerelmet gyújt;S messze képét bújdosó magzatja,Még Kalypso keblén is siratja,S kart feléje búsan vágyva nyújt?

Itt van a hon, ah nem mint a régi,Pusztaságban nyúlnak el vidéki,Többé nem győzelmek honja már;Elhamvadt a magzat hő szerelme,Nincs magasra vívó szenvedelme,Jégkebelben fásult szívet zár.

Hol van a bérc, és a vár fölette,Szondi melynek sáncait védlette,Tékozolva híven életét;Honnan a hír felszáll, s arculatjaLángsugárit távol ragyogtatja,S fényt a késő századokra vét?

Itt van a bérc, s omladék fölette,Mely a hőst és hírét eltemette,Bús feledség hamván, s néma hant;Völgyben űl a gyáva kor s határaSzűk köréből őse saslakáraSzédeleg ha néha felpillant.

És hol a nép, mely pályát izzadni,S izzad s közt hősi bért aratniŐsz atyáknak nyomdokin tanúlt;S szenvedett bár, s bajról bajra hága,Hervadatlan volt szép ifjusága,A jelenben múlt s jövő virúlt?

Vándor állj meg! korcs volt anyja vére,Más faj állott a kihúnyt helyére,Gyönge fővel, romlott, szívtelen;A dicső nép, mely tanúlt izzadni,S izzadás közt hősi bért aratni,Névben él csak, többé nincs jelen.

Szobránc, 1830. július


T/12.


89. oldal

20-25 PERC

Taná r i in s t rukc iók: Ebben a lépésben a Nemzeti hagyományokat dolgozzuk fel. A feladato-kat házi feladatként egyénileg érdemes megoldani és az órán négy-hatfős csoportokban (esetleg frontálisan) feldolgozni. A csoportok tagjai egybevethetik megoldásaikat és a csoportok sorban bemutatják az egyeztetett változatot, amelyet a többi csoport véleményez. A csoportmunka főként olyan osztályokban ajánlott, amelyekben jelentős különbség van a tanulók felkészültsé-gében, illetve motivációjában.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: szövegértés: régies szövegek elemeinek megértése, azonosítása, ismeretlen szavak értelmezése szótár, illetve lexikon segítségével


Munka fo rmák: egyéni felkészülés, megbeszélés és feldolgozás csoportban vagy közösen (osz-tálykeretben)

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: értekező szöveg feldolgozása

12. Olvasd el az alábbi részleteket1 a Nemzeti hagyományokból, és oldd meg a felada-tokat!

(1) A poézisnek legkedvezőbb pillanatok tehát akkor nyílnak, midőn a nemzet a zajló ifjúság korából a tisztább és józanabb miveltség csendesebb világába lépni kezd. A nyelv ilyenkor kap hajlékony-ságot, s a poétának kívánságai és szükségei szerint ezerféle alakra változhat el; az érzés ilyenkor nyer fellengést, mivel a jelenkoron vagy felül vagy túl emelvén magát, más ragyogóbb tartomány-ba siet vissza; a képzelet ilyenkor talál szabad lebegést, mivel a körülfogó valóság által meg nem szoríttatván, az előtte felnyitott messze tartományt sajátjának tekinti […].

(2) A nemzeti hőskor hagyja maga után a nemzeti hagyományt; s nemzeti hagyomány s nemzeti poézis szoros függésben állanak egymással. Ahol ősi hagyomány vagy éppen nincsen, vagy igen keskeny határokban áll, ott nemzeti poézis sem származhatik; az ott születendő énekes vagy saját […] láng-jában süllyed el, vagy külföldi poézis világánál fog fáklyát gyújtani; s hangjai örökre idegenek lesznek hazájában. Mert a nemzeti poézis a nemzeti történet körében kezdi pályáját, s a lírának később feltámadó s individuális érzelmeket tárgyazó zengése is csak ott lehet hazaivá, hol az a nemzeti történet régibb múzsájától kölcsönöz sajátságot, s személyes érzeményeit a nemzeti hagyomány és nemzeti megnemesített életkör nimbuszán keresztül súgároztatja.

(3) Ha ezen fejtegetéseket a históriára akarjuk alkalmaztatni: hova fordítsuk inkább szemeinket, mint a görögökre? Soha nemzeti poézis ragyogóbb hőskorra vissza nem tekintett, és soha nemzeti hőskor ragyogóbb poézist maga után nem vont, mint őnálok. […]

(4) Mi annak oka, ha valamely nemzetnek hagyományai úgy megcsonkúlnak, mint, például, a miénk Álmoson felül? A régiséggel dicsekedő nemzetek a világ teremtéséig szoktak felhágni tradícióik-ban, s történeteiket, habár mesés alakban is, az eredettől fogva emlegetik. Azt fogjuk-e következ-tetni, hogy a nemzet, mely ezt nem teheti, egészen új ága valamely régibb törzsöknek, melyből

1 A zárójelben feltüntetett sorszámok az eredeti szövegben nem szerepelnek


tekintetet nem érdemlő kicsinységben szakadt ki, s elvadulván, többé kiszakadásáról semmit sem tudott? Azt-e, hogy a hagyománytalan nemzet gyáván, tettek nélkül vesztegle, s emlékezetét unokáira által nem plántálhatta? De a magyarnak nyelve eredetiséget bizonyít, s rokonsága sok kiholt nyelvekkel régiségét mutatja; az a környülmény pedig, mely szerént Álmos s fi a Árpád egy félelmet gerjesztő nagyságban s erővel teljes ifjúságban fénylő nemzettel szállottak elő a Kárpátok megől, hagy-e kételkedni a felett, hogy e nemzetnek már azelőtt hosz-szú küzdések alatt kellett a vérpályára kikészűlve lennie?

(5) Nem gondolt talán a nemzet saját tetteivel? De olvassuk, hogy Attilának asztalánál bárdok ének-lettek; s Anonymus is említi a köznép énekeit, melyekben régi tettek dicsőíttetének. Ami Attila alatt s az Árpád unokáinak idejében s még Mátyás alatt is megtörtént, miért ne történhetett volna meg a köztök lefolyt korban is? Idő hosszúsága és státusfelforgató szélveszek tehették, hogy a hőskor nyomai elfeledtettek; tehette talán az unokának vétkes elhűlése is a régiségnek, nemzeti-ségnek s hazafi ságnak emlékei eránt. [...]

(6) A hagyomány annál poétaibb alakot nyer magának, mennél több egyes történetekre oszlik fel, oly egyes történetekre tudniillik, melyek a regénység színét viselvén, az egésznek elevenítő fényt kölcsönözhetnek. A görög hagyomány tele van ilyenekkel, s az ilyenek abban még több költői fel-emelkedéssel bírnak azon oknál fogva, mert vagy mitusokká tétettek, vagy mitusokkal vegyülte-nek. A magyar hagyományban semmi mitológiai nyomokat észre nem veszünk; s ezek különben is a keresztyénség után idegenekké fogtak volna lenniek. [...]

(7) Nem hiszem, hogy volna tartomány, melynek földében a költésnek bármely kevés virágai is ne tenyésznének. Mindenütt vagynak a köznépnek dalai, mindenütt megdicsőíttetnek a merész tet-tek, bármely együgyű énekben is. De vagynak népek, kik az együgyű ének hangját időről időre megnemesítik, az énekes magasabb reptet vesz, s honának történeteit nevekedő fényben ter-jeszti elő. Az ének lépcsőnként hágó ereje lassanként vonja maga után az egykorúakat, s mindég a nemzetiség körében szállongván, állandóul ismerős marad nékiek, míg végre a pórdalból egy selmai ének vagy éppen egy Ilias tűnik fel. Másutt a pórdal állandóul megtartja eredeti együgyű-ségét, s a nemzet szebb része felfelé hágván a míveltség lépcsőin, a bölcsőben fekvő nemzeti költést messze hagyja magától. Ily környülményben a magasabb poézis többé belső szikrából szép lángra nem gerjed; idegen tűznél kell annak meggerjednie, s a nemzet egészének nehezen fog világítani. Velünk, úgy látszik, ez történt meg.

(8) Úgy vélem, hogy a való nemzeti poézis eredeti szikráját a köznépi dalokban kell nyomozni; szük-ség tehát, hogy pórdalainkra ily céllal vessünk tekintetet. Két rendbelieknek leljük azokat; mert vagy történeteket énekelnek, vagy a szempillanat személyes érzéseit zengik el. Nagyon régieket sem egy, sem más nemben nem lelünk, s ez is igazolja jegyzésemet, mely magyarainknak a régi-ség eránt lett elhűléséről fentebb tétetett. [...]

a) Készíts lábjegyzetet az alábbi nevekhez!

Anonymus: Ilias:

b) A tanulmányban sok idegen szót és régies kifejezést találunk. Tedd rendbe az alábbi, összeke-veredett szószedetet, amely a szöveg könnyebb megértését segíti!

1. poézis a) költői 2. individuális b) hagyomány 3. nimbusz c) iránt 4. história d) mítosz 5. tradíció e) tekintély, közbecsülés, dicsfény


6. plántál f) elkészül 7. kikészűl g) örökít, hagyományoz 8. bárd h) egyszerű, csiszolatlan, naiv 9. eránt i) költészet 10. poétai j) népdal 11. mitus k) történelem 12. együgyű l) huncut, pajkos, csintalan 13. pórdal m) személyes, egyedi, egyéni 14. selmai n) énekmondó

c) Fordítás – magyarról magyarra

A szövegben sok a ma már nem használt, régiesnek ható fordulat, kifejezés. Ezek közül válogattunk néhányat. Alkosd meg az alábbi szövegrészek mai magyar nyelvi változatát!

„...AZ ÉRZÉS ILYENKOR NYER FELLENGÉST...”

„...KESKENY HATÁROKBAN ÁLL...”

„...FELHÁGNI TRADÍCIÓIKBAN...”

„...STÁTUSFELFORGATÓ...”

„...A REGÉNYSÉG SZÍNÉT VISELVÉN...”

„...IDEGENEKKÉ FOGTAK VOLNA LENNIEK...”

„...MAGASABB REPTET VESZ...”

„...NEVEKEDŐ FÉNYBEN...”

d) Készítsd el az olvasott szöveg vázlatát!

Fogalmazd meg minden bekezdés központi gondolatát a saját szavaiddal! Jelöld azt is, hogy melyik bekezdés milyen funkciót kap a szövegben az alábbiak közül:Tétel megfogalmazása;Következtetés (konklúzió);Szónoki kérdések;Példák.1. bekezdés

Funkció: Alapgondolat:

2. bekezdésFunkció: Alapgondolat:








e) Idézd föl, mit írt Kölcsey Csokonairól szóló recenziójában a népies kifejezésekről! Vesd össze akkori vélekedését a fent idézett szövegrész konklúziójával!

MEGOLDÁSOKa) Anonymus: a Névtelen (latin), A magyarok cselekedeteiről szóló nevezetes (latin nyelvű) krónika

ismeretlen szerzőjeIlias (latinos írásmód): Íliász – Homérosznak (i. e. 8. század) tulajdonított eposz a trójai háborúról

b)

poézis költészet

individuális személyes, egyedi, egyéni

nimbusz tekintély, közbecsülés, dicsfény

história történelem

tradíció hagyomány

plántál örökít, hagyományoz

kikészűl felkészül

bárd énekmondó

eránt iránt

poétai költői

mitus mítosz (latinos írásmód)

együgyű egyszerű, csiszolatlan, naiv

pórdal népdal

selmai huncut, pajkos, csintalan


c)

az érzés ilyenkor nyer fellengést az érzelem ekkor szárnyal

keskeny határokban áll szűkölködik

felhágni tradícióikban visszavezetni eredetüket, származásukat

státusfelforgató az államot felforgató, megdöntő

a regénység színét viselvén regényes színben (stílusban) megfogalmazva

idegenekké fogtak volna lenniek idegenné váltak volna

magasabb reptet vesz magasabb színvonalra emelkedik

nevekedő fényben magasabb rendű költői stílusban

d) A feladat órai feldolgozása során érdemes a bekezdések központi gondolatait a szövegből vett idézetekkel alátámasztani, illusztrálni.

(1) tétel: A költészet abban az időszakban képes leginkább kibontakozni, amikor a nemzet „érett korba” lép.

(2) tétel: A nemzeti hagyomány a nemzet történetének korai szakaszából származik, s ennek léte a nemzeti költészet kibontakozásának feltétele.

(3) példa: A fenti tételre legjobb példa a görög történelem és költészet. (4) szónoki kérdések: Mi az oka annak, hogy a honfoglalás előtti történelmünkről nem maradt

fenn költői szöveg, holott a magyarok története korábbra nyúlik vissza?(5) tétel + kérdések: Léteztek népi énekek, amelyek a múlt tetteit dicsőítették, ám ezek feledésbe

merültek. (6) tétel + példa: A hagyomány regényes történetekben él tovább; ilyenek például a görög mí-

toszok.(7) tétel: A népköltészet a világon mindenütt létezik, s vannak népek, amelyek megnemesítik e

dalokat, mások viszont elszakadnak tőlük. A magyar nemzet az utóbbi utat járta.(8) konklúzió: A való nemzeti költészet gyökereit a népköltészetben kell megtalálni.

e) Kölcsey ízlésbeli változása mögött gondolkodásmódjának átalakulása húzódik meg. A klasz-szicista ízlés korlátozottságától a romantikus esztétika és kultúrafelfogás eredetiséget követelő eszményéig jut el, melytől éppen nem idegen a népköltészet felé fordulás. (Ízlésbeli változását jól mutatja a recenzens és a költő teljesítményének összevetése. Berzsenyi-kritikájában éppen azért feddi meg a költőt, ami az ő kései költészetére éppúgy jellemző, mint Berzsenyiére s még inkább Vörösmartyéra. A témát és formát egységként kezelő szerves forma mindhárom költő sajátja s egyben a romantika jellegzetes, azt a klasszicizmustól elválasztó stílusjegye.)


T/13.


94. oldal

10 PERC

Taná r i in s t rukc iók: A feladatot kiadhatjuk pároknak is, 3-4 fős csoportoknak is. Megoldása alkalom lehet az eddig tanultak összegzésére is.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: szövegértés, analogikus gondolkodás


Munka fo rmák: páros vagy csoportmunka

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: szövegolvasás, feladatmegoldás

13. Olvasd el az alábbi részletet Kölcsey Mohács című tanulmányából!

„Mi köt most titeket, mint egész néptömeget együvé? Hol a szellem, mely kisebb-nagyobb mérték-ben, minden keblen keresztül lángoljon? Játékszíneitek? Bujdokló vándorok sátorai, hol különben is minden alak idegen. Gyűléseitek? Egyik osztály kirekesztő tulajdona, hol az a lehetségig gyéren jelen meg. Egyházaitok? Azokban meghasonlátok, s felekezet lelke szállt belétek. [...] Mi más lenne az, ha őseitek és egész házatok öröm és búnapjait Duna és Tisza partjain, palotákban és kunyhókban egy-formán űlnétek! Mert íme, hol a paloták urának őse győzött vagy halt, ott győzött és halt a kunyhók lakójának őse is. Ily emlékezetnek egyetemi joga van minden szívhez. Rang és birtok egyesek sajátja: a nemzet és haza nevében mindenki osztozik.”

a) Milyen fontos gondolattal gazdagítja a nemzetről alkotott fogalmat ez az idézet?

b) Vesd össze Kölcsey gondolatait a Katona Bánk bánjában megfogalmazódó nemzetszemlélettel!

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOKA Mohácsból idézett bekezdésben az a gondolat fogalmazódik meg tömören, amely a harmincas években egyre inkább jellemző lesz Kölcsey és a szabadelvű gondolkodók (pl. Wesselényi, Szé-chenyi) szemléletmódjára. A nemzet fogalmának újraalkotása, demokratikus kiszélesítése nem csak elméleti írásokban jelenik meg, hanem gyakorlati célkitűzésekben is (közteherviselés, örök-váltság) és Kölcsey országgyűlési munkásságában is nyomon követhető (pl. A szatmári adózó nép állapotáról, 1830., Az örökös megváltás tárgyában, 1834.). Hasonló nemzetfelfogás körvonalazó-dik a Bánk bán koncepciójában Bánk és Tiborc alakjában s leginkább a kettejük sajátos párbeszé-dére épülő jelenetben (harmadik szakasz, 3. jelenet).


T/14.


95. oldal

5-10 PERC

Taná r i in s t rukc iók: A feladat célja, hogy előkészítse Kölcsey közéleti szerepének, tevékeny-ségének feldolgozását. A képviselői munka és Kölcsey követi tevékenysége lényegében azonos, ugyanakkor sok eltérés adódik természetesen a történelmi eltérésekből.

A hozott ismereteket a tanulók először 4-6 fős csoportokban, majd osztályszinten egyeztessék.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: korábbi, iskolán kívül szerzett ismeretek mozgósítása


Munka fo rmák: egyéni, majd csoportmunka

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: fogalmak tisztázása

14. Mi az országgyűlés?

a) Gondolkodj el az alábbi kérdéseken! Ha kell, nézz utána a válaszoknak, érdeklődjél ismerőseid körében!

Mi az országgyűlés?Mi a legfontosabb feladata?Kit képviselnek a képviselők?Hogyan kerülnek az országgyűlésbe?

b) Az órán 4-6 fős csoportokban beszéljétek meg a válaszokat, majd egyeztessétek a csoportok megoldásait!

MEGOLDÁSOK – Az országgyűlés az ország legmagasabb szintű jogalkotó testülete.– Legfontosabb feladata a törvények megalkotása és szükség szerinti módosítása.– A képviselők a választóikat képviselik (csakúgy, mint Kölcsey korában a küldöttek).– A képviselőket az országgyűlési választások során választják meg az arra jogosult (18 év fölötti)

magyar állampolgárok.


T/15–18.


95. oldal

5-15 PERC


A Parainesis-részletek olvasása és elemi feldolgozása (T/17.) tanórán kívül is, órakeretben is megold-ható a rendelkezésre álló idő függvényében. A megoldások összevetésére és megbeszélésére az órán sort kell keríteni. A 18. feladatot érdemes közösen vagy csoportokban elvégezni, utóbbi eset-ben a megoldásokat összevetni és közösen megbeszélni, esetleg ábrával szemléltetni. Általánosság-ban is megfogalmazhatjuk e feladat kapcsán, hogy a tételek és a tételeket igazoló példák váltogatása a meggyőzést szolgáló szövegfajták jellegzetes kompozíciós elve.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: a szöveg tételmondatának azonosítása, újrafogalmazá-sa, ismétlődő témák azonosítása, mondatok csoportosítása funkció szerint


Munka fo rmák: egyéni vagy csoportmunka

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: szövegfeldolgozás


A tekintetes rendektől a Parainesisig

Az 1832-től 1835-ig terjedő időszakban Kölcsey idejének jelentős részét a közélet foglalja le. Előbb me-gyéjében, majd Szatmár megye követeként Pozsonyban, az országgyűlésen képviseli a polgári átalakulás legfontosabb feltételeinek előmozdítását. Mesterien megkomponált beszédei a magyar szónoklattan mintapéldái, a képviselt ügyek pedig a szabadelvű és haladáspárti gondolkodás címszavai: a magyar nyelv hivatalossá tétele, a jobbágyok örökváltsága, a vallási türelem stb. Beszédei mellett Országgyűlési naplójában követhetjük nyomon gondolatvilágának alakulását, többek között az egységes polgári nem-zetről kialakult álláspontjának további – gyakorlati irányt vevő – fejlődését. Az örökös megváltás tár-gyában elhangzott beszéd (1834) gondolatmenete például így egészül ki a napló szavaival: „A kormány urbárium** által urbáriumot akar, Wesselényi* pedig és a többiek urbárium1 által nemzetet akarnak… úgy intézni az urbáriumi tárgyat, hogy az adózó nép nagy tömege egyszer már a polgári alkotmányba belépjen; s ezáltal az alkotmány hétszázezer puhaság és szegénység által elaljasodott lélek helyett tíz milliom felemelkedhetőt nyerjen.”

Kölcseyre jellemző módon szakadt meg képviselői pályája is. Miután megyéje arra utasította, hogy az általa oly fontosnak tartott örökváltság ellen szavazzon, követtársával együtt lemondott tisztségéről. Ekkor mondta el utolsó beszédét a „tekintetes karok és rendek” előtt (Búcsú az országos rendektől, 1835). Utolsó nagy prózai műve az unokaöccséhez írt Parainesis Kölcsey Kálmánhoz (1837), amely nem egyszerű intelem, mint azt címe sugallja, sokkal inkább Kölcsey szemléletének, világképének nagy formátumú összefoglalása.

* urbárium: úrbér, a földesúrnak járó jobbágyi szolgáltatások** Wesselényi Miklós báró (1796–1850), Széchenyi barátja, 1832 és 1836 között az országgyűlés főrendi ellenzékének vezetője


16. Értelmezd az Országgyűlési naplóból idézett mondat alábbi részleteit:

az adózó nép nagy tömege egyszer már a polgári alkotmányba belépjenhétszázezer puhaság és szegénység által elaljasodott lélek

17. Olvasd el az alábbi részleteket* a Parainesisből, és oldd meg a feladatokat!

(1) Szeretni az emberiséget: ez, minden nemes szívnek elengedhetetlen föltétele. Az emberi-ség egésze nem egyébb számtalan háznépekre oszlott nagy nemzetségnél, melynek mind-egyik tagja rokonunk, s szeretetünkre és szolgálatainkra egyformán számot tart. Azonban jól megértsd! az ember véges állat, hatása csak bizonyos meghatározott körben munkál-hat. Azért ne hidd, mintha isten bennünket arra alkotott volna, hogy a föld minden gyer-mekeinek egyforma testvérök s a föld minden tartományinak egyforma polgáruk legyünk. A nap temérdek égitesteket bevilágít, de a világegyetem minden részeire mégsem hat ki: így az ember, ha nagy erőt nyert örökül, s erejének megfelelő állást vőn a sorstól, ezrek, sőt milliomok előtt jótékony napként világíthat; de az egész emberi nemre jóltevő beha-tást gyakorolni, az a nagyok legnagyobbikának sem adaték. Sohasem tudtam megérteni: kik azok, kik magokat világpolgároknak nevezik? Az emberi tehetség parányi lámpa, mely egyszerre keskeny kört tölthet meg fényével; s ha egy helyről másra hurcoltatik, setétséget hagy maga után. Bizonyos helyhez kell azért kapcsoltatnunk, hogy azt jótékony világítással állandóúl boldogíthassuk. Minden, ami szerfeletti sok részre osztatik, önkicsinységében enyészik el. Így a szeretet. Hol az ember, ki magát a föld minden országainak szentelni akarván, forró szenvedelmet hordozhatna irántok keblében? Leonidás csak egy Spártáért, Regulus csak egy Rómáért, Zrínyi csak egy Magyarországért halhatott meg. Nem kell erre hosszú bizonyítás; tekints szívedbe, s ott leled a természettől vett tudományt, mely szerel-medet egy háznéphez s ennek körén túl egy hazához láncolja.

(2) Szeresd a hazát! Boldog leszesz, ha a férfi kor napjaiban e szavakat úgy fogod érthetni, úgy fogod érezhetni, mint kell. [...]

(3) Jókor szokjál e gondolathoz: a társaságban született ember nem önmagáé. Számtalanok a jótétemények, mik a társaséletben naponként reánk háromlanak; lehet-e kívánnunk, hogy e jótéteményekkel ingyen élhessünk, mint zsarnok a más izzadása bérével? Használni akarod a társaságot? úgy mindent kell tenned annak fenntartására, mi saját erődtől kitelik. Mi a haza, mint a legszentebb kapcsokkal egybefoglalt emberek társasága? ezerféle édes emlékezet, megszokás, haszon és szeretet összefont érdekei teszik azt a szív előtt ked-vessé; [...] Kinek szívében a haza nem él, az száműzöttnek tekintheti magát mindenhol; s lelkében üresség van, mit semmi tárgy, semmi érzet be nem tölt.

(4) Az ember egyedűl gondolva nem több a magányos vadállatnál, mely élte fenntartásaért zsákmányt keresve bolyong. Emberi ész és erő csak társaságban fejlik ki; s amint valamely embertársaság szerencsésb, szebb, dicsőbb hazává alkotta magát; polgárai minden szép-ben és jóban aszerént haladhatának. Ezért kell minden mívelt embernek a hazát legfőbb gondjává tennie; s ez mindenekfelett oly hazákról értetik, hol az egyes polgárnak a köz-dolgok folyásába tekinteni joga s kötelessége van. Mert jog és kötelesség egymástól soha el nem választhatók. [...]

* A zárójelben feltüntetett sorszámok az eredeti szövegben nem szerepelnek


a) Készíts lábjegyzetet az alábbi tulajdonnevekhez:

Leonidás: Regulus:

b) Foglald össze az első két bekezdés alapgondolatát egy mondatban!

c) Foglald össze a második két bekezdés alapgondolatát egy mondatban!

18. Az első két bekezdésben Kölcsey hosszasan, többféle eszközzel bizonygatja tételét. Számozd meg a két bekezdés mondatait (szükség esetén tagmondatait), majd csoportosítsd őket az alábbiak szerint:

TÉTELT TARTALMAZÓ MONDATOK:

A TÉTELT RÉSZLETEZŐ, ÉRTELMEZŐ MONDATOK:

A TÉTELT MÓDOSÍTÓ (SZŰKÍTŐ) MONDATOK:

METAFORIKUS PÉLDÁK:

KONKRÉT PÉLDÁK:

SZÓNOKI KÉRDÉSEK:

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK16.az adózó nép nagy tömege egyszer már a polgári alkotmányba belépjenA jobbágyság ugyanolyan alkotmányos jogokhoz jusson, mint a polgárság vagy a nemesség (gya-korlatilag a jogegyenlőségen és a közteherviselésen alapuló polgári alkotmány és állam alapköve-telményei).hétszázezer puhaság és szegénység által elaljasodott lélekAz alkotmányos előjogokkal rendelkező és Kölcsey szerint elpuhult és erkölcsi értelemben is meggyengült nemesség.

17.a) Leonidás (Leónidász): spártai király, aki a támadó perzsa sereggel szemben 300 katonájával feláldozta életét Thermopülainál;Regulus: Attilius Regulus római consul, hadvezér, aki a karthágóiak elleni harcokban önként fel-áldozta életét a hazájáért.b) Az emberiség szeretete csak a haza szeretetén át tud érvényesülni.c) A társadalomban élő embernek kötelezettségei vannak a társadalom iránt, amelynek jótéte-ményeit élvezi.

18. A zárójelben a mondatok sorszáma szerepel.


Tételt tartalmazó mondatok

Szeretni az emberiséget: ez, minden nemes szívnek elengedhetetlen föltétele. (1)Szeresd a hazát! Boldog leszesz, ha a férfi kor napjaiban e szavakat úgy fogod érthetni, úgy fogod érezhetni, mint kell. (15)

A tételt részletező, értelmező mondatok

Az emberiség egésze nem egyébb számtalan háznépekre oszlott nagy nemzetségnél, melynek mindegyik tagja rokonunk, s szeretetünkre és szolgálatainkra egyformán számot tart. (2)

A tételt módosító (szűkítő, korlátozó) mondatok

Azonban jól megértsd! az ember véges állat, hatása csak bizonyos meghatározott körben mun-kálhat. (3)Azért ne hidd, mintha isten bennünket arra alkotott volna, hogy a föld minden gyermekeinek egyforma testvérök s a föld minden tartományinak egyforma polgáruk legyünk. (4)...így az ember, ha nagy erőt nyert örökül, s erejének megfelelő állást vőn a sorstól, ezrek, sőt mil-liomok előtt jótékony napként világíthat; de az egész emberi nemre jóltevő behatást gyakorolni, az a nagyok legnagyobbikának sem adaték. (6)Sohasem tudtam megérteni: kik azok, kik magokat világpolgároknak nevezik? (7)Bizonyos helyhez kell azért kapcsoltatnunk, hogy azt jótékony világítással állandóúl boldogíthas-suk. (9)Minden, ami szerfeletti sok részre osztatik, önkicsinységében enyészik el. Így a szeretet. (10–11)Nem kell erre hosszú bizonyítás; tekints szívedbe, s ott leled a természettől vett tudományt, mely szerelmedet egy háznéphez s ennek körén túl egy hazához láncolja. (14)

Metaforikus példák

A nap temérdek égitesteket bevilágít, de a világegyetem minden részeire mégsem hat ki: (5)Az emberi tehetség parányi lámpa, mely egyszerre keskeny kört tölthet meg fényével; s ha egy helyről másra hurcoltatik, setétséget hagy maga után. (8)

Konkrét példák

Leonidás csak egy Spártáért, Regulus csak egy Rómáért, Zrínyi csak egy Magyarországért halha-tott meg. (13)

Szónoki kérdések

Hol az ember, ki magát a föld minden országainak szentelni akarván, forró szenvedelmet hordoz-hatna irántok keblében? (12)


T/19.


97. oldal

tanórán kívüli feladat


Az esszétémákat otthoni feladatként ajánlott kiadni. A feladat elvégzése egyéni kutatómunkát is igényelhet. A modul során feldolgozott művek mellett érdemes megadni további, önállóan feldol-gozandó szövegeket is, pl. Zrínyi dala, Zrínyi második éneke, Rebellis vers, Vanitatum vanitas.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: szövegalkotás



Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: esszéírás

19. Esszétémák Írjál esszét (maximum 7500 karakter) az alábbi témák egyikéről!

(1) Kölcsey nemzetfelfogásának változatai – a Himnusztól a Parainesisig(2) A nemzethalál és a cselekvő hazafi ság Kölcsey életművében (3) A nemzetfogalom Kölcsey lírájában és értekező prózájában(4) A klasszicizmustól a romantikáig – Kölcsey útja(5) A kritikus és a költő – Kölcsey lírája recenzióinak tükrében

T/1–5.

6. PETŐFI ÉS „AZ IRODALOM GÉPEZETE”*

2 ÓRA

RÁHANGOLÓDÁS1. lépés: 1–5. feladat

98. oldal

10 PERC


A cél a Petőfi vel kapcsolatos előzetes ismeretek mozgósítása, egyben a téma tartalmi előkészítése. A tanulók felidézhetik a 9. osztályban A természet vadvirága kapcsán megbeszélteket és a koráb-ban tanult (hallott, olvasott) ismereteket egyaránt. Fontos feladat a Petőfi -legendák egy részének felidézése és leleplezése, és általában a köztudatban élő, Petőfi által is kialakított és az irodalom-történet-írás által szentesített és konzervált egyoldalú Petőfi -kép árnyalása.

Kiemelt készségek, képességek: a korábban tanult ismeretek mozgósítása, kritikai meg ítélése


Munka fo rmák: egyéni és páros közös megbeszéléssel, értékeléssel

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: életrajzi adatok elemzése

A fenti, talán szokatlan cím némi magyarázatra szorul. Ebben a modulban elsősorban nem Petőfi versei-vel foglalkozunk, hanem alakjával, személyiségével. Még pontosabban azzal, hogyan alkotta meg magá-ról azt a képet, amelyet az olvasóközönséggel láttatni akart, hogyan alkalmazta tudatosan az irodalmi élet kialakulóban lévő eszközeit, csatornáit – elsősorban a folyóiratokat, divatlapokat – költészetének reklámozására. A modulból kiderül, hogy Petőfi az első modern értelemben vett polgári író, aki a köl-tészetet munkának, megélhetési forrásnak (is) tekintette, és aki valóban műveinek honoráriumából és jogdíjaiból élt meg.


„Petőfi neve a magyar tudatban egyértelmű a költővel. Ő az a költő, akinek a képe a legerőseb-ben és a legigazibb vonásokban él bennünk, akit nem kell a könyvszerű feledésből kiásni, akinek értékeit nem kell revízió alá venni. Petőfi eleven volta a legszebb bizonyítéka annak az egyébiránt sokszor tagadott ténynek, hogy a magyarság meg tudja becsülni irodalmi nagyjait.”

Szerb Antal 1934-ben megjelent sorai többé-kevésbé ma is helytállóak. Petőfi neve feltehetőleg a leg-ismertebb név a magyar irodalom köréből hazánkban is, külföldön is. Ő az a költő, akiről valószínűleg minden magyar anyanyelvű ember tud valamit, szinte minden iskolázott ember ismeri, olvasta vagy hallotta már a Nemzeti dalt, (bár lehet, hogy többen Talpra magyar címen keresnék egy tartalomjegy-zékben). Minden általános iskolás megismerkedik a János vitézzel. Viszonylag széles körben ismertek életrajzának fontos mozzanatai, 1848-as szerepe, halálának – sokat vitatott – körülményei.

* A címet Margócsy Istvántól kölcsönöztük (Petőfi és az irodalmi gépezet. In: Margócsy István: Petőfi Sándor. 1999, Ko-rona.) A fejezet mindvégig szorosan kötődik a tanulmányban kifejtett gondolatmenethez

P E T Ő F I É S „ A Z I R O D A L O M G É P E Z E T E ” 135

2. A tavalyi év során már foglalkoztatok Petőfi vel, és az órán felelevenítettétek az életrajzával kapcsolatos korábbi ismereteiteket. Milyen életrajzi legendákkal, „gyanús” adatokkal ta-lálkoztatok vele kapcsolatban? Beszéld meg padtársaddal!

3. Az alábbiakban állításokat olvashatsz Petőfi ről. Állapítsd meg róluk, hogy igazak vagy hami-sak!

1. Szegény parasztcsaládban született. 2. Édesanyja nem beszélt tökéletesen magyarul. 3. Eredeti neve Petrovics volt. 4. Már tizenöt évesen három idegen nyelven olvasott. 5. Kitűnő tanuló volt. 6. Több versét megzenésítették, népdalként énekelték. 7. Kezdő költőként feltűnő, népies öltözékben, kezében fokossal járt Pesten. 8. Borissza, mulatozó, kicsapongó ember volt. 9. Fiatal korában vándorszínésznek állt.10. Több versét Pönögei Kis Pál néven jelentette meg. 11. Nem sokat olvasott, ösztönös művész volt.12. Veszekedős, kötekedő ember volt.13. Egész életében sokat nélkülözött, anyagi gondokkal küzdött.14. Ő fordította először magyar nyelvre a Robin Hoodot.

4. Szerinted a fenti életrajzi adatok közül mi fontos, és mi nem? Csoportosítsd őket ebből a szempontból!

F O N T O S N E M F O N T O S

5. Olvasd el az alábbi bekezdést, és vesd össze a fenti listával! Változtatott ez eddigi ismere-teiden?

Petőfi életét, költészetét legendák sora övezi. Ma is él a róla többek között éppen általa kialakított kép, a műveletlen, ösztönös „vadzseni”, a tanulatlan népfi képe. Az életrajz tényeivel szembesítve ez a legenda is lelepleződik. A magát „a természet vadvirágaként” ábrázoló költőt nem véletlenül hívták aszódi diáktársai „könyves Sándornak”. Már tizenöt éves fejjel latinul, franciául, németül olvasott törté-nelemkönyveket, s megismerkedett a kortárs francia és német költészettel is. Eredeti, sajátos, valóban jellegzetes költői hangnemének kialakításában ezek a hatások éppoly fontos szerepet játszottak, mint a népköltészet vagy a magyar nemzeti romantika nagyjai.

Hasonló legenda terjedt el a költő iszákos, kicsapongó életmódjáról. Mint az előbbit, ezt is táplálta maga a költő, hiszen a korai költészetére jellemző bordalokban épp ilyen beszélő szólal meg – olykor részegséget színlelő dadogással (Ivás közben).


T/6.

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK3. 1. Szegény parasztcsaládban született. H 2. Édesanyja nem beszélt tökéletesen magyarul. I 3. Eredeti neve Petrovics volt. I 4. Már tizenöt évesen három idegen nyelven olvasott. I 5. Kitűnő tanuló volt. H 6. Több versét megzenésítették, népdalként énekelték. I 7. Kezdő költőként feltűnő, népies öltözékben, kezében fokossal járt Pesten. I 8. Borissza, mulatozó, kicsapongó ember volt. H 9. Fiatal korában vándorszínésznek állt. I10. Több versét Pönögei Kis Pál néven jelentette meg. I11. Nem sokat olvasott, ösztönös művész volt. H12. Veszekedős, kötekedő ember volt. I13. Egész életében sokat nélkülözött, anyagi gondokkal küzdött. H14. Ő fordította először magyar nyelvre a Robin Hoodot. I

4. A csoportosítás természetesen sokféle megoldást eredményezhet. Érdemes megbeszélni, hogy a tények, adatok fontosságát sokszor csak a konkrét felhasználás kontextusában tudjuk el-dönteni. Ha Petőfi sokszor maga által túlhangsúlyozott hazafi ságáról van szó, ennek lélektani hátterében fontos mozzanat lehet a 2. és a 3. pont adata. A Pönögei Kis Pál álnév éppen e modul témája szempontjából lehet fontos ismeret, egyébként szinte érdektelen. A Robin Hood különböző feldolgozásai mindig örökzöld témává teszik a regényt, ennek motivációs hatása fontos lehet stb.

5. A szöveg a 4., a 8. és a 11. állítással vethető össze. Az állítások (illetve a valóság) szembesítése segítségével a fi gyelem a modul középpontjában álló témára, Petőfi saját maga által meg-tervezett imázsára irányítható.


100. oldal

15-20 PERC


A szövegek feldolgozását 4-6 fős csoportokban érdemes megszervezni. Kb. tíz percet lehet biz-tosítani a feldolgozásra és a táblázatok elkészítésére, majd újabb tíz percet az összevetésre és a megbeszélésre. A b) feladatot házi feladatnak szántuk, de megíratható órán is.

Megjegyzés: az a) feladatrész kidolgozottsága, mélysége nagyban függ a tanulók motiváltságától és a téma, ill. műveltségterület iránti érdeklődésétől. Az alábbi részletességgel csak jól felkészült és erős érdeklődést mutató tanulócsoportban érdemes próbálkozni.


K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: a szöveg szerkezetének feltárása, poétikai megoldások értelmezése és értékelése


Munka fo rmák: csoportmunka közös megbeszéléssel, értékeléssel (a), tanórán kívüli egyéni munka (b)

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: szemponttáblázat, fogalmazás

6. Olvassátok el az alábbi két verset!

POHARAMHOZ

Különben én becsüllek, oh pohár!Csak egy van benned, amit restelek;Azt restelem csak benned, oh pohár!Hogy olyan könnyen kihörpentelek.

Ha én tenéked volnék, oh pohár!Ki nem fogynék a borból sohasem;Aztán, ha nékem volnál, oh pohár!Innál belőlem véges-végtelen.

Dunavecse, 1844. április–május

MEREDEK A PINCEGÁDOR...

Meredek a pincegádor,Nehéz teher az a mámor.Hazafelé mendegéltem,Terhe alatt összedőltem –Összedőltem!

Elnyúltam a föld színére,Megeredt az orrom vére.Ha ott tégla nem lett volna:Orrom vére nem folyt volna –Nem folyt volna!

Nem járnék én a pincébeJó időbe’, rosz időbe’...De tehetek is én arról,Hogy oly igen jó az a bor –Jó az a bor!

Dunavecse, 1844. április–május


a) Keressetek hasonlóságokat és különbségeket a két vers között, és gyűjtsétek őket táblázatba az összevetés szempontjai szerint!

H A S O N L Ó A K A K Ö V E T K E ZŐ S Z E M P O N T O K B Ó L

K Ü L Ö N B Ö Z N E K A K Ö V E T K E ZŐ S Z E M P O N T O K B Ó L

b) Írj rövid összehasonlító szöveget (2-300 szó) a füzetedbe a felvetett szempontok alapján!

LEHETSÉGES MEGOLDÁ SOKA két vers Petőfi önarcképének egyik legmarkánsabb vonására példa: az életrajzi tények között is szereplő, és az előző feladat megoldása során megcáfolt kicsapongó, borissza, korhely magatar-tásra, életmódra. Ez a két vers egyik (tematikus) közös vonása. A másik a mindkét szövegben megjelenő komikum, ám ebben is inkább a különbségek fontosak. Az előbbi szöveg fi nom, já-tékos, olykor ironikus hangvétele jól illik az abszurd szerepcsere-játékhoz, míg az utóbbi nyers humora az életkép jellegű helyzetdalhoz. Hasonlóság még a párhuzamos mondatszerkezetek alkalmazása, ám ez szinte minden Petőfi -versben fellelhető, és e tekintetben is lényegesek a különbségek. (A közös jellemzők között persze megjelenhet a keletkezés dátuma, valamint olyan klisék is, mint a népies hang pl. a kihörpentelek, pincegádor, Jó időbe’, rosz időbe’... kifejezések kapcsán, ám ennél jóval fontosabbak a verstani és stiláris eltérések – l. alább.)

A szövegek értelmezése során érdemes kitérni arra, hogy a bordalok egy része helyzetdalszerű vers, s maga a szövegkörnyezet sem utal feltétlenül a költőre (ebbe a típusba sorolható a Mere-dek a pincegádor…). Más esetekben viszont a költő nagyon is közel engedi magához a beszélőt, feltehetően éppen azzal a szándékkal, hogy közönségében kialakítsa magáról a fentiekben kör-vonalazott képet. A Poharamhoz ebbe a típusba sorolható, és már a cím személyessége (és az ezt kifejező birtokos személyjel) sugalmazza az azonosítást. Ebből adódik az egyik lényeges különb-ség: az előbbi vers személyesebb hangvétele.

További fontos eltérések:• megszólítással induló szöveg – állítással induló szöveg• vallomás jellegű vers – elbeszélés jellegű (álepikus) vers• emelkedett stílus ironikus imitációja – köznapi, olykor erősen köznyelvi stílus (2. szakasz)• időmértékes verselés (ötös jambus) – hangsúlyos verselés (felező négyes)• az időbeliség nem lényeges mozzanat – az időbeliség (lineáris előrehaladás) fontos kompozíciós elv• bonyolult logikai viszonyok (abszurd szerepcserére épülő gondolati játék) – egyszerű logikai viszonyok (ok-okozati és időrendi kapcsolatok)• erős (sok esetben jelölt) szövegkohézió – laza szövegkohézió (többnyire jelöletlen ok-okozati és időrendi kapcsolatok)

A feldolgozás során természetesen nem várható el az összes felsorolt szempont felvetése, más-részt nyilván ezektől eltérő szempontok is megjelennek majd az órán. Lényeges azonban, hogy a legfontosabb hasonlóságokat és eltéréseket rögzítsék a tanulók, hiszen ez lesz a b) feladat meg-oldásának alapja s kiindulópontja.


T/7.


101. oldal

10 PERC


a) A naplórészlet és a korábban megfogalmazott válaszok alapján világossá válik, hogy a Petőfi által önmagáról festett kép sok szempontból hamis, pontosabban nem felel meg a költő életrajzi tényekkel alátámasztható fi gurájának. Ezen a ponton az a fontos, hogy a tanulók fogalmazzák meg feltételezéseiket a költő szándékával kapcsolatosan. A beszélgetés során persze lehet utalni a szerepjáték-elméletre és a későbbiekben kifejtésre kerülő felfogásra is. Jó lehetőséget teremthet a beszélgetés annak a már többször érintett fontos gondolatnak az ismétlésére, hogy az irodalmi művekben megszólaló beszélőt nem szabad azonosítani a szöveg írójával, költőjével.

b) A Poharamhoz című vers nyilván nem ösztönös, tanulatlan szerző műve. Az előző feladat során feltárt jellegzetességek ezt nyilvánvalóvá teszik. A Meredek a pincegádor… ugyanakkor éppen arra jó példa, hogy Petőfi miképp teremti meg a földhözragadt egyszerűség látszatát.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: adatok, tények, ismeretek kritikus összevetése, állás-pont kialakítása és megfogalmazása, érvelés



Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: megbeszélés

7. Olvassátok el az alábbi naplórészletet!

„Színházból Czakóval, Pálfyval, Csengeryvel és Petőfi vel vacsorára mentünk az Angolkirálynéhoz. […] Felötlő, hogy Petőfi ről a vidékeken közönségesen azt tartják: hogy öltözetében különc, borbarát és természetes költő minden míveltség nélkül.

Ezen hírekből most legalább egyik sem igaz. Petőfi mindig vizet ivott, csinos öltözetben jelent meg, és az Angol, Francia s Német irodalommal ösmeretes, s beszélni is gyakran szokott franciául.”

(Kemény Zsigmond*, 1846. augusztus 14.)

a) Az eddig olvasottakat vessétek össze, és beszéljétek meg közösen! Mi lehetett az oka annak, hogy Petőfi verseiben több szempontból „hamis” képet festett

magáról?

b) A két idézett vers alapján hihetőnek tartjátok-e Petőfi korábban megismert önjellemzését (tanu-latlan, ösztönös költő stb.)?

* Kemény Zsigmond (1814–1875): író, újságíró, a 19. századi magyar regény jelentős mestere


T/8–9.


102. oldal

5-10 PERC

Taná r i in s t rukc iókA rendelkezésre álló idő és a többi feladat feldolgozásának módja függvényében választható a csoportmunka vagy az egyéni megoldás. A jól motivált és a téma, ill. műveltségterület iránt érdeklődő osztályokban az utóbbi megoldás javasolt. Ha a tanulócsoport vagy több tanuló szövegértési problémákkal küzd, érdemes az előbbi megoldást alkalmazni.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: szöveg állításainak azonosítása, visszakeresése, csopor-tosítása és értékelése


Munka fo rmák: csoportmunka közös megbeszéléssel, értékeléssel, illetve tanórán kívüli egyé-ni munka közös megbeszéléssel

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: szövegfeldolgozás, ítéletalkotás


Petőfi és a kritika

Az 1840-es években egyre több irodalommal is foglalkozó folyóirat jelent meg Magyarországon. Miközben a magas színvonalú, inkább tudományos irányultságú lapok sorra megszűntek (a Tu-dományos Gyűjtemény 1841-ben, az Athenaeum 1843-ban), mind népszerűbbé váltak azok a képes folyóiratok, melyekben az öltözködési tanácsok, divatos ruhákat bemutató képek mellett novellákat, verseket, irodalmi tudósításokat talált a – főként nőkből álló – olvasóközönség. A há-rom legnépszerűbb divatlap a konzervatív Honderű, az Életképek és Vahot Imre Pesti Divatlapja volt. Ez utóbbinál kapott Petőfi segédszerkesztői állást 1844 nyarán. Petőfi ekkor már ismert költő, népszerűsége és ellenfeleinek tábora párhuzamosan nő. Az előbbit feltehetően annak az újszerű hangvételnek köszönheti, amelyről még a költészetét általában elmarasztaló kritikusai – például Nádaskay Lajos – is elismeréssel szólnak.

„E versek könnyen, kellemesen folyók, a gondolatok menete, fordulatai erőltetés nélküliek, s költeményei egészében sima öntetűek; s ez egyik főok, miért P. úr versei szívesen olvastatnak.

Továbbá érdemeül kell kijelelenem a költőnek a nyelv egyszerűségét, dagálytalanságát, melyet legtöbb ifjú költőnk műveiben hasztalan keresünk.” (Honderű, 1844. december 21.)

Másfelől Nádaskay ugyanebben a recenzióban keményen megfeddi a költőt, aki „ez egyszerűség rovására […] itt-ott egészen prózaivá, néhol még ennél is alább sülyed […], s még a prózai nevet is hízelgésnek tartom a trágya, veszett fene, fene sík s több illy kifejezésekre, mellyeket P. úr kedvelni látszik […].”

9. Nádaskay kritikájában tömören összefoglalja Petőfi korai költészetének legfontosabb jelleg-zetességeit. Ezek egy részét dicséri, más részét elítéli.

a) Keresd meg az alább felsorolt jellemzőknek megfelelő szövegrészeket!


T/10–11.

• Egyszerű nyelvezet: • Világos gondolatmenet: • Durva kifejezések: • Gördülékeny stílus: • Az erőltetett kifejezések kerülése: • Népies hangvétel:

b) Csoportosítsd ezeket a jellemzőket Nádaskay értékítélete szempontjából! Írj melléjük D (dicséret), illetve E (elmarasztalás) betűt!

c) Miben értesz egyet a kritikus értékítéletével, miben nem?

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK (T/9.)a–b) Természetesen más megoldások is elfogadhatóak. Nádaskay véleményét a D (dicséret), il-

letve az E (elmarasztalás) betűvel jelöltük: – egyszerű nyelvezet: e versek könnyen, kellemesen folyók D– világos gondolatmenet: a gondolatok menete […] erőltetés nélküli[…] D– durva kifejezések: még a prózai nevet is hízelgésnek tartom E– gördülékeny stílus: költeményei egészében sima öntetűek D– az erőltetett kifejezések kerülése: fordulatai erőltetés nélküliek D– népies hangvétel: itt-ott egészen prózaivá, néhol még ennél is alább sülyed E

c) Sokféle vélekedés elképzelhető, azonban valószínű, hogy a tanulók nagy része értetlenül fogad ja majd a kritikus felháborodását a veszett fene, fene sík kifejezések miatt. Lehetőség szerint érdemes visszautalni A természet vadvirága és A helység kalapácsa kritikai fogadta-tására és ennek magyarázatára.

REFLEKTÁLÁS5. lépés: 10–11. feladat

103. oldal

10-15 PERC

Taná r i in s t rukc iók é s mego ldá s ok

a–b)

A szövegek otthoni elolvasása és feldolgozása (T/11. a–c feladat) után, a közös megbeszélés során érdemes kiemelni azt, hogy míg Heine ebben a szövegben az irodalom területén belül marad, addig Petőfi továbblép a politika területére. Egy másik fontos különbség, hogy Heine nem vagy csak közvetett módon mond értékítéletet, míg Petőfi határozottan mindennek fölébe helyezi a népköltészetet értékrendjében.


Kölcsey vélekedése félig-meddig szemben áll Heine gondolatával, ő ugyanis a népköltészetet kiindulópontnak tekinti, amely alkalmas a magasabb költészet frissítésére („vagynak népek, kik az együgyű ének hangját időről időre megnemesítik, az énekes magasabb reptet vesz, s honának történeteit nevekedő fényben terjeszti elő”). Ám ha ez nem történik meg, s a népi költészet nem emelkedik föl a magasabb irodalomba, akkor esztétikai értelemben értéktelenebb marad, s a műköltészet idegen példákat követ. („Másutt a pórdal állandóul megtartja eredeti együgyűségét, s a nemzet szebb része felfelé hágván a míveltség lépcsőin, a bölcsőben fekvő nemzeti költést messze hagyja magától.”)

c)

Állítások – A népköltészet az igazi költészet. – Ezt kell uralkodóvá tenni.– Ha ez sikerül, a nép közel kerül a politikai hatalomhoz is.– Ez a század föladata.– Ezen kell munkálkodnia minden tisztességes embernek, aki– nem akarja tűrni milliók nyomorát, egypár ezer ember dologtalanságát és gazdagságát. – A népet hatalomra kell juttatni, az arisztokráciát el kell törölni.

d)

A vita során érdemes kitérni Petőfi túlzó radikalizmusára, valamint az irodalmi és a politikai vezető szerep közötti automatikus összefüggés feltételezésének naiv utópisztikus vonására. Lehet utalni e gondolkodásmód gyökereire (elsősorban a francia forradalom gondolkodóinak és ideoló-gusainak szemléletére, ami köztudottan óriási hatással volt a költőre). A népköltészet nyilvánvaló túlértékelése egyrészt a kor divatjából adódik, másrészt viszont nyilvánvalóan Petőfi program-jának része.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: szöveg állításainak azonosítása, összevetése, értékelése és újrafogalmazása, következtetések megfogalmazása, érvek és ellenérvek megfogalmazása


Munka fo rmák: a–c) tanórán kívüli felkészülés (házi feladat) közös órai megbeszéléssel, d) csoportos, majd frontális

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: szövegek összevetése, házi feladat, vita

10. Olvasd el az alább kezdődő és a következő oldalon folytatódó szöveget!

Népköltészet, népiesség, romantika

Petőfi költészetének idézett jellemzői már első publikált verseiben felismerhetők. Ugyanakkor azt is tud-nunk kell, hogy ez a hang nagyjából az 1840-es évekre alakul ki, s ez nem a költő eredeti (természetes, ösztönösen megtalált stb.) hangvétele. Korábbi verseiben ugyanis olyan mesterkélt kifejezéseket is olvasha-tunk, amelyek hiányáért dicséri kritikusa 1844-ben. A harmincas évek végének termésében még gyakoriak az ilyen, a korszak költészetében elterjedt, divatos kifejezések:– „a szél mily kesergve nyögel...”– „a tavasznak bájgyermeki...”– „bennem az érzetek árja kihal...”– „e szű öröm-érzeteknek tengerében leng...”– „a kellemgazdag ifjúságnak elhulla bájvirúlata...”


A költő népszerűségét egyrészt éppen az ilyen erőltetett szóvirágok ballasztjától megtisztított, egysze-rűnek ható, könnyed stílusnak köszönheti. Másrészt pedig annak a versekben megformált fi gurának, beszélőnek, aki mint nyers, faragatlan „vadzseni”, mint a nép egyszerű gyermeke jelenik meg és üzen hadat a korízlés mesterkélt világának.

Jellegzetes költői magatartás ez a 19. század első felének irodalmában. A természetesség és az „istenadta” tehetség hangsúlyozása a megszerzett tudással és a mesterkéltséggel szemben e korszak uralkodó korstílusának, a romantikának a szülötte. Ez a szemlélet többek között a szabadság eszményí-tésének jegyében fordul szembe a 18. század művészeti ízlésével és az azt szabályokban rögzítő klas-szicista esztétikával. A természetesség kultusza összefügg az irányzat népköltészet iránti érdeklődésével, a romlatlan, mesterkéltség nélküli, egyszerű népi művészethez – mint ősforráshoz – való visszatérés programjával. A népdalok, népballadák kutatása, gyűjtése és olykor hamisítása is ekkor, a 19. század első felében vált általánossá. Hazánkban Erdélyi János és Kriza János voltak a gyűjtőmunka úttörői, s a kutatással párhuzamosan egyre több költőnk jelentkezett népdalszerű versekkel.

11. Az alábbi két idézet a népköltészetről, illetve a népköltészet és az ún. műköltészet viszonyáról, kapcsolatáról szól:

„Csodálatos varázsuk van ezeknek a népdaloknak. A műköltők olyasformán akarnák utánozni ezeket a természeti termékeket, ahogyan a mesterséges ásványvizet gyártják. De ha kémiai eljárásaikkal alkatrészeit ki is derítik: elillan előlük az, ami a legfontosabb, a pótolhatatlan szimpatikus természeti erő.” (Heinrich Heine, 1797–1856, német költő)

„Hiába, a népköltészet az igazi költészet. Legyünk rajta, hogy ezt tegyük uralkodóvá. Ha a nép ur-alkodni fog a költészetben, közel áll ahhoz, hogy a politikában is uralkodjék, s ez a század föladata, ezt kivívni célja minden nemes kebelnek, ki megsokallta már látni, mint mártírkodnak milliók, hogy egypár ezren henyélhessenek és élvezzenek. Égbe a népet, pokolba az aristokratiát!” (Petőfi Sándor levele Arany Jánoshoz, 1847. február 4.)

a) Vesd össze a két idézetet! Fogalmazd meg röviden (maximum 100 szóban), mi a leglényegesebb különbség közöttük!

b) Keresd meg Kölcsey Nemzeti hagyományok című értekezésében a népköltészetről szóló bekez-dést, és hasonlítsd össze Heine fenti gondolatával!

c) Állapítsd meg, hány állítás fogalmazódik meg a Petőfi -idézetben! Fogalmazd meg ezeket az állításokat saját szavaiddal egy-egy mondatban!

d) Csoportokban rendezzetek vitát a Petőfi -idézetben megfogalmazott állításokról! Utána vessétek össze a csoportokban megfogalmazott vélekedéseket!


T/12.


106. oldal



A marketing szakszavai talán idegenül hatnak a szóban forgó téma szövegkörnyezetében, ám kétségtelen, hogy az 1840-es évek divatlapjainak szerkesztői – és sok esetben maguk a szerzők is – marketing és PR tevékenységet folytattak. A feladat célja e két látszólag elkülönült világ el-emeinek tudatosítása és összekapcsolása, egyben a sokszor használt, de nem mindig pontosan értett szavak jelentésének tudatosítása. A feladatot célszerű rövid, otthon elkészített kiselőadás formájában egy-két tanulóval elvégeztetni.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: egyéni kutatás, információszerzés



Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: házi feladat

12. Nézz utána az alábbi kifejezések jelentésének!

a) image

b) marketing

c) PR

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOKa) image (angol, illetve francia): egy személyről vagy szervezetről többé-kevésbé tudatosan ki-

alakított kép, elképzelésb) A marketing (angol) a gyakorlat oldaláról vizsgálja a fogyasztói piac működését, a fogyasztót,

illetve a fogyasztást. Ennek során a marketingszakemberek olyan kérdésekre keresnek vá-laszt, mint pl. kik a vevőink, mi a szóban forgó termék, amit vásárolnak, mi motiválja őket a vásárlásban, mi fontos számukra a termékben stb.

c) A PR (public relations – angol) az áruk, szolgáltatások értékesítése céljából végzett propagan-da, beleértve az előbbiekbe a nem megfogható dolgok (pl. gondolatok, nézetek) körét is. A szót a magyar gazdasági szaknyelv az angolból vette át, ahol eredetileg a kereskedelemmel foglalkozó szervezetek azon funkcióját jelentette, amely a vevőkkel, illetve a kiszolgált kör-nyezettel állt kap csolatban azzal a céllal, hogy az adott szervezet jó hírét keltse, illetve azt megőrizze.


T/13–16.


106. oldal

10 PERC


Az első két kérdést közösen vitassuk meg az órán. Feltehetően a tanulók többsége igennel válaszol a 14. feladat kérdésére. A megbeszélés során kitérhetünk e módszerek értékelésére is: mi a véle-ményük az ilyen fogások alkalmazásáról. A mai példák összevetése a 19. századi módszerekkel szintén érdekes kultúrtörténeti következtetésekre vezethet.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: adatok, tények, ismeretek kritikus összevetése, állás-pont kialakítása és megfogalmazása, érvelés


Munka fo rmák: frontális (14–15.), ugyanaz vagy tanórán kívüli egyéni munka (16.)

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: vitafórum


Sztárcsinálók

Kétségtelen, hogy Petőfi mint népies költő, a bordalok és népdalok költője robbant be a magyar iro-dalmi életbe, s valóban berobbant: népszerűsége soha nem látott tempóban növekedett. Eötvös József* így emlékezik vissza 1847-ben Petőfi pályakezdésére:

Nem emlékszem irodalmunkban senkire, ki első föllépése után oly rövid idő alatt a közfi gyelmet magára vonta volna, mint Petőfi . Alig jelentek meg első dalai, s Vörösmarty, kinek e részbeni tekintélyét senki nem vonhatja kétségbe, örömragyogó arcokkal hirdeté fényes reményeit; alig múlt el néhány hét, s a dalokhoz zene készült, s a költő már a népnek ajkairól hallá szavait.

Tény, hogy jó néhány Petőfi -vers él a köztudatban úgy, hogy a szöveget (és sokszor a dallamot) ismerők egy része nincs is tisztában a szerző kilétével. A Tíz pár csókot egyvégbül... kezdetű versről például sokan gondolják, hogy eredeti népdal, holott Petőfi írta Koltón 1847 októberében. Számos népdalszerű Petőfi -vers vált valóban népdallá, természetesen utólag szerzett dallammal, és van olyan vers, amelynek több dalfeldolgozása is született (a Temetésre szól az ének... kezdetűnek például nem kevesebb, mint tizenöt).

Mindez nem volt ellentétes Petőfi költői alkatával és szemléletmódjával. Ám a népies költő fi gu-rájának kialakítása és folyamatos építése éppúgy a költő tudatosan kimunkált irodalmi karrierjének része is. Vahot Imre későbbi visszaemlékezésében így vall erről:

Hogy még jobb kedvet kapjon a verseléshez, s még magyarosabb szabású költeményeket írjon, mindjárt kezdetben csináltattam neki népies magyar ruhát ... Tóth Gáspárral, ki már azelőtt több csinos atilla- és Zrínyi dolmányt készített számomra, szépen felöltöztettük Petőfi t magyar divatlapi

* Eötvös József (1813–1871): író, költő, vallás- és közoktatásügyi miniszter, a Kisfaludy-társaság, majd a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a 19. századi magyar regény jelentős mestere.


T/17–18.

szerkesztősegéddé, magyar népköltővé, mintha csak a magyar nemzeti múzsánk papi öltönyét vette volna magára, kivetkőzvén Thalia vándorpapi gúnyájából.

Petőfi népszerűsége és gyors karrierje szinte példa nélkül való a magyar irodalom történetében. 1842-ben jelenik meg nyomtatásban első verse (még Petrovics Sándor néven), s két évvel később már kiadják első gyűjteményes kötetét (Versek 1842–1844), majd egy évre rá a következőt Versek II. cím-mel. 1845 tavaszán, miután kilépett a Pesti Divatlap szerkesztőségéből, felvidéki körútra indul, amely valóságos diadalmenetté alakul. Több helyen – Késmárkon, Eperjesen – fáklyás zenével köszöntik, Gö-mör megye táblabírájává választják, mindenütt ünneplik. Hazatérte után azonnal megjelennek a felvi-déki útról tudósító Úti jegyzetek. 1847-ben a huszonnégy éves költőnek Összes költemények címmel díszkiadásban adják ki verseit, amelynek borítóján a Petőfi név már önmagában, keresztnév nélkül díszeleg.

14. Tekinthető-e Vahot fent leírt mesterkedése korabeli marketingfogásnak?

15. Mi a véleményed ebből a szempontból arról, hogy Petőfi jó néhány versét Pönögei Kis Pál néven publikálta?

16. Keress példákat a mai művészeti életből (pl. a popzene világából) hasonló megoldásokra!

8. lépés: 17–18. alternatív feladatok

107. oldal

5-10 PERC


A lépés egészében elhagyható.

A 17. feladat megoldásait érdemes egyenként megbeszélni (otthoni felkészülés esetén erre ter-mészetesen csak a következő órán kerülhet sor). A kötetek egymás utáni gyors kiadása már annak a stratégiának lehet korai megnyilvánulása, amely a köztudatban való állandó jelenléttel kívánja erősíteni a „professzionális költő” imázst, s valószínűleg ugyanezt a célt szolgálja a felvidéki körút, amelyet ma minden bizonnyal „road show”-nak neveznének a marketing szakemberei. A fel-vidéki diadalmenet dokumentációja (Úti jegyzetek) is ezért jelenik meg az Életképekben szinte azonnal. Az 1847-ben kiadott Összes költeményei borítóján keresztnév nélkül megjelenő Petőfi név igazi PR-fogás, melyben Margócsy István a választott névhez kapcsolódó védjegyfunkció erősítését látja (i. m. 62.).

A 18. feladatot egyéni kutatás formájában is ki lehet adni a tanulócsoport minden tagjának vagy egy-két tanulónak. Ebben az esetben célszerű megadni néhány összefoglaló pályaképet tartalmazó forrást. Amennyiben a tanulócsoport vagy annak néhány tagja komoly irodalmi érdeklődést mu-tat, feltétlenül célszerű ehhez a feladathoz Margócsy idézett tanulmányát megadni. Ha a feladatot nem kutatás formájában, hanem egyéni ad hoc hozzászólásokkal oldjuk meg, akkor célszerű összekapcsolni Az „irodalmi gépezet” című szövegrésszel, amely további példákat tartalmaz.


T/19–20.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: adatok, tények, ismeretek összevetése, álláspont kia-lakítása és megfogalmazása, egyéni kutatás, ismeretszerzés


Munka fo rmák: egyéni munka közös órai megbeszéléssel, illetve csoportmunka közös meg-beszéléssel, értékeléssel

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: házi feladat, kutatás

17. A Sztárcsinálók című szövegrész utolsó bekezdésében életrajzi mozzanatokat olvashattál. Hogyan értékeled ezeket a téma, azaz Petőfi tudatos karriertervezése szempontjából?

Véleményedet fejtsd ki egy-egy rövid bekezdésben!

18. Ismersz-e a fentieken kívül olyan eseményeket Petőfi életútjából, amelyek szintén tekinthetők saját (vagy éppen mások) költészetét népszerűsítő marketingfogásnak?

REFLEKTÁLÁS 9. lépés: 19–20. feladat

107. oldal

15 PERC


A tanulók 4-6 fős csoportban végezzék a feladatot. Kiemelt szerep jut a szószólónak, aki a csoport véleményét kifejti, érvekkel, példákkal támasztja alá. A felkészülés (5 perc) után mindkét csoport szószólója 3-3 percet kap álláspontjuk ismertetésére. A csoport érdeklődésének megfelelően a feladat folytatható: további 3-3 perc juthat egymás érveinek kommentálására (megcáfolására, kérdések feltételére stb.)

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: érvek gyűjtése, rendszerezése, érvelő hozzászólás felépítése, szóbeli szövegalkotás: hozzászóláshoz szükséges verbális képességek


Munka fo rmák: csoportmunka, egyéni prezentáció, illetve hozzászólás, a csoportosan kialakí-tott vélemény ismertetése egyéni (szószóló)


19. Olvasd el a következő oldalon található szöveget!

Az „irodalmi gépezet”

A Petőfi -életrajzok jobbára a költő életútjának azon mozzanatait emelik ki, amelyek a versek-ben kibontakozó nincstelen, ám szabad, mindenkitől független bohém vándorpoéta alakjával azo-nosíthatók. Az a másik portré, amely a valóban független irodalmi karriert anyagi szempontból is


gondosan megtervező, s versei honoráriumából – méltán – jómódban élő Petőfi é, kevésbé ismert. A kortársak alábbi vallomásaiból azonban jól kiolvasható ez is.

„Egész Petőfi korszakáig nem érte el azt magyar költő, hogy mellékhivatal nélkül, vagy legalább aka-démiai tagság nélkül, szellemi munkái után megéljen; még családot is tartson.” (Jókai Mór, 1892)

„Petőfi legbüszkébb lehetett arra, hogy ami Magyarországon addig soha nem történt, csupán a ki-adók által keresve keresett versei jövedelméből illően és úri módon megélhetett…” (Vahot Imre, 1891)

Petőfi és írótársai – elsősorban Jókai – felismerték, hogy a polgárosodó, iparosodó Magyarországon az irodalmat és az írói-költői tevékenységet is a kor szellemének megfelelő módon lehet és kell felfogni. Az írók ebben a felfogásban többé nem gazdag mecénásoknak, művészetpártoló főuraknak kiszolgál-tatott különcök, hanem a piac törvényei szerint működő mesteremberek, akik termékeik áruba bocsá-tásából élnek meg – jól vagy kevésbé jól. Kitűnően példázza a korabeli viszonyokat a divatlapok közötti konkurenciaharc kiéleződése, s az ennek kapcsán fellángoló vita.

1847-ben Vahot Imre éles hangon bírálta a lapjától eltávolodott s egyre inkább máshol publikáló fi atal írókat és költőket. „Iparlovagoknak” nevezte őket, akikben „az irodalom iránti buzgó ügyszerel-met haszonleső önösség váltá fel”, s akik „nagyobbára a piacról élnek”. Vahot támadására az Életképek újonnan kinevezett szerkesztője, a huszonkét éves Jókai válaszolt, nem visszautasítva, hanem vállalva „az irodalmi iparűzés” vádját:

„Az írók bizony a piacról élnek, s sehogy nem lehet rávenni őket, hogy koplaljanak, bármint ipar-kodjunk is őket összevetett vállakkal kapacitálni ennek üdvös volta felől: már itt sem szép szó, sem fenyegetés nem használ.”

A kialakuló irodalmi iparnak egyik leghatékonyabban munkálkodó alakja volt Petőfi , aki tudatosan használta föl az „irodalmi gépezet”-et saját népszerűségének növelésére és folyamatos fenntartására. Méghozzá igen korszerű eszközökkel: pontosan kimunkált szerződésbe foglalt feltételekkel, egy ideig kizárólagos publikációs jogok átengedésével (éppen a később vádaskodó Vahot lapjának), valamint az-zal a korban szokatlan s példa nélkül való fogással, hogy a Divatlap minden egyes számában megjelen-tette verseit. Ez utóbbi megoldás biztosította Petőfi állandó és folyamatos jelenlétét az irodalmi életben és köztudatban.

20. Az irodalmi ipar

a) Gyűjtsetek érveket Vahot, illetve Jókai fenti vélekedése mellett és ellen!

b) Rendezzetek vitát a kérdésről! Próbáljátok sok szempontból megvitatni a kérdést!


T/21.


110. oldal



Ha belefér az időkeretbe, órán is megcsináltathatjuk a feladatot, kivéve a c) feladatrészt.

A vers megadott szempontú értelmezésének középpontjában az ironikus hangvétel és költői magatartás áll. Ugyanakkor a fejezet központi témája szempontjából nem elhanyagolható az önértékelés gesztusa és a pozitív énkép újrafogalmazása. Érdemes a verset összevetni A természet vadvirágával a beszélő és a megszólított pozíciója és a két szövegben megformált költői magatar-tás, valamint a beszélők hangneme alapján is.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: a szöveg elemeinek értelmezése és értékelése, a költői magatartás azonosítása és értelmezése



Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: házi feladat, versértelmezés

21. A konzervatív kritika legkedveltebb céltáblája természetesen az egyre népszerűbb Petőfi volt. A természet vadvirága kapcsán már olvashattál arról, hogy az ilyen kritikákra a költő gyakran válaszolt verssel (az említett költemény is egy kritikára adott válaszként jelent meg).

Az alábbi szöveg a támadások jelentős részét közlő Honderű című divatlap ellen íródott, ám szá-mos utalást tartalmaz a lapok közötti, többek között Petőfi verseiért is folyó konkurenciaharc ra.

A HONDERÜHÖZ

Oh Honderü, te Lázárok Lázára,Te csak nevednek két bötűje vagy,Nevednek vagy csak két végső bötűje...Huzd meg magad, nehogy tovább ragadj.E két bötű elől, hátúl olvasvaEgyformán mondja meg mi-létedet.De én becsüllek! mert hisz aranyávalFizetted egykor költeményimet.

Oh Honderü, te olyan szemtelen vagy,Mint Kecskemétnek piacán a légy;Egyébiránt alávalóbb a légynél:Az még röpül, te csuszva, mászva mégy.De minden ember nem néz láb alá, majdElgázolnak... vigyázz, mondom neked!Javad kivánom! mert hisz aranyávalFizetted egykor költeményimet.

Oh Honderü, mi aztán a jutalmadE sok jeles tulajdonságidért?Hiába, olyan a világ, mint régen:Az érdem becsüléséhez nem ért.Lám annyi útál tégedet, ki a hontHa nem deríted is, de dőrited.Szegény! Sajnállak... mert hisz aranyávalFizetted egykor költeményimet.

De, Honderü, te vélem összetűztél,Te általad váltig karmoltatom...Mióta van, hogy meri ingerelniA hős oroszlánt a hitvány majom?......De megbocsátok, hogy muzsámat mostanOly irgalmatlanúl becsméreled;Hisz aranyával fi zetéd, s fi zetnédMost is (ha adnám) költeményimet.

Pest, 1845. augusztus elején


a) Mi a megfejtése az első szakasz szójátékának? Magyarázd meg a két szó jelentését ebben a szövegkörnyezetben!

Elölről olvasva: Hátulról olvasva: b) Értelmezd a refrén első soraiban megjelenő állításokat! Petőfi a komikum egyik jellegzetes esz-

közével él itt. Melyikkel?

c) Írj rövid esszét a versben megnyilvánuló költői magatartásról, különös tekintettel a refrénekben megnyilvánuló kettősségre!

MEGOLDÁSOKa) – elölről olvasva: rü (azaz rüh)– hátulról olvasva: ür (azaz űr: üresség)

b–c) A refrének (és az egész szöveg) jellegzetes eszköze az irónia. Ez legerősebben a különféle színlelt gesztusokban (De én becsüllek!; Javad kivánom!; Szegény! Sajnállak...) nyilvánul meg, ame-lyeket sorra hiteltelenít a magyarázatként (mert hisz) felhangzó refrén (aranyával / Fizetted egykor költeményimet).

T/1.

7. AZ ÉRVELŐ SZÖVEG FELÉPÍTÉSE, A BEKEZDÉS, A TÉTELMONDAT ÉS A MONDATTÖMBREKLÁMOK ÉS AZ ÉRZELMI BEFOLYÁSOLÁS

4 óra


112. oldal

25 PERC


Az előzőekben a tanulók megismerkedtek Kölcsey tanulmányaival és szónoki beszédeivel. A 7. modulban a mai nyilvános beszéddel ismerkednek meg reklámszövegeken és publicisztikán keresztül. A ráhangolódás első fázisában a feladat az, hogy egy tagolatlan szöveget osszanak részekre. A feladat lényege, hogy a tanulókat rávezesse arra, hogy egy szöveg (főleg az érvelő szöveg) egységekre, bekezdésekre tagolódik.

Az a) feladat önálló megoldását frontális megbeszélés kövesse, közösen készítsük el a pókhálóáb-rát! Beszéljük meg, hogy a bekezdések nem lehetnek önkényesek. Ahhoz, hogy a szövegünk jól formált legyen, egy-egy bekezdésnek tartalmi egységet kell alkotni. Itt már meg lehet említeni a tételmondat fogalmát, de ezzel a következő feladatban ismerkednek meg.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: lényeglátás, lényegkiemelés, rendszerezés, meglévő is-meretek csoportba rendezése


Munka fo rmák: egyéni, majd frontális munka

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: feladatmegoldás, pókhálóábra

Ebben a modulban a mai nyilvános beszéddel fogtok megismerkedni reklámszövegeken és publiciszti-kán keresztül. Az itt következő feladatok a szövegek, főként az érvelő típusú szöveg szerkezetét mutat-ják be. Tudatosíthatjátok magatokban, milyen tartalmi és formai kritériumai vannak egy bekezdésnek, megismerkedtek a mondattömb fogalmával, emellett pedig felkészít benneteket arra, hogyan alkossatok önállóan bekezdésnyi szövegegységet.

1. A bekezdés

a) Tagold Kosztolányi Dezső szövegét bekezdésekre! Ügyelj arra, hogy jól formált szöveget kapj mind formai, mind pedig tartalmi szempontból!

Azt, hogy az életben micsoda a föltétlen érték, csak úgy tudhatjuk meg, hogy a halálhoz viszonyítjuk. Amennyiben ebben a szembeállításban egyes tulajdonságok semmivé zsugorod-nak, nyilvánvaló, hogy csak látszatértékekről van szó, melyeknek a pillanat káprázata adott


színt és csillogást. Tegyünk próbát! Illesszünk a halott szó elé különböző tulajdonságjelzőket. Írjuk ezt: a gazdag halott, a tudós halott, az elmés halott, a bátor halott, a józan halott, a körültekintő, lelkiismeretes, ügybuzgó, erélyes, előrelátó halott stb. Ezek a kapcsolatok ka-cagásra ingerelnek bennünket. Írjuk azonban ezt: a szomorú halott, a lángeszű halott, a sze-gény halott, a megbocsátó halott, a jóságos, önfeláldozó, kedves, hű, tiszta halott stb. Ha ilyesmit olvasunk, meghatódunk. Mi következik ebből? Az, hogy a gazdagság, tudás elmésség, bátorság, józanság, körültekintés, lelkiismeretesség, ügybuzgóság, erély, előrelátás olyan ál-lapot vagy erény, mely esetleges, vitatható, s így múlandó, viszont az utóbbiak, a szomorúság, lángeszűség, szegénység, megbocsátás, jóság, önfeláldozás, kedvesség, hűség, tisztaság olyan értékek, melyek még a halál távlatában sem törpülnek el, még azon túl is élnek és világítanak. (Kosztolányi Dezső)

b) Milyen formai és tartalmi szempontok alapján osztottátok bekezdésekre a szöveget? Egészítsétek ki a pókhálóábrát!

LEHETSÉGES MEGOLDÁSa) A szöveg eredeti tagolása

Azt, hogy az életben micsoda a föltétlen érték, csak úgy tudhatjuk meg, hogy a halálhoz viszonyítjuk.

Amennyiben ebben a szembeállításban egyes tulajdonságok semmivé zsugorodnak, nyilván-való, hogy csak látszatértékekről van szó, melyeknek a pillanat káprázata adott színt és csil-logást.

FORMAI-VIZUÁLISTAGOLÁS

TARTALMI TAGOLÁS

A Z É R V E L Ő S Z Ö V E G F E L É P Í T É S E . . . 153

T/2.

Tegyünk próbát! Illesszünk a halott szó elé különböző tulajdonságjelzőket.Írjuk ezt: a gazdag halott, a tudós halott, az elmés halott, a bátor halott, a józan halott, a

körültekintő, lelkiismeretes, ügybuzgó, erélyes, előrelátó halott stb.Ezek a kapcsolatok kacagásra ingerelnek bennünket.Írjuk azonban ezt: a szomorú halott, a lángeszű halott, a szegény halott, a megbocsátó halott,

a jóságos, önfeláldozó, kedves, hű, tiszta halott stb.Ha ilyesmit olvasunk, meghatódunk.Mi következik ebből? Az, hogy a gazdagság, tudás elmésség, bátorság, józanság, körültekintés,

lelkiismeretesség, ügybuzgóság, erély, előrelátás olyan állapot vagy erény, mely esetleges, vitat-ható, s így múlandó, viszont az utóbbiak, a szomorúság, lángeszűség, szegénység, megbocsátás, jóság, önfeláldozás, kedvesség, hűség, tisztaság olyan értékek, melyek még a halál távlatában sem törpülnek el, még azon túl is élnek és világítanak.

Természetesen más jó megoldás is elfogadható, nem az a cél, hogy kitalálják, Kosztolányi hogyan tagolta bekezdésekre a szöveget. Azonban mindenképpen fel kell hívni a fi gyelmet arra, hogy lehetnek egyetlen mondatból álló bekezdések, amelyek önálló tartalmi egységet alkotnak. Ezeket azonban el lehet fogadni az előző bekezdések utolsó mondataként is, hiszen a bekezdések végén is állhat integráló erejű mondat.

b) PókhálóábraFormai-vizuális tagolás: beljebb kezdés, sorkihagyás, írásjelek, optikai ritmusTartalmi tagolás: tartalmi egység, azonos téma, kötőszók, előre- és hátrautalások, ellentétek, megszólítás, költői kérdés


114. oldal

15 PERC


A feladat célja, hogy a tanulók maguk jöjjenek rá arra, hogy a bekezdések élén vagy a végén té-telmondatoknak kell állni. A munka befejezésével beszéljük meg a helyes megoldásokat! Kérjük őket, hogy szóban indokolják választásukat! Mutassunk rá arra, hogy a bekezdés kezdő, illetve záró mondatának a bekezdés tartalmi összefoglalójának kell lennie, de a következő mondattal szerkezeti egységet is kell alkotnia. A megbeszélést követően közösen olvassuk el az ismeretközlő szöveget, és mutassunk rá arra, hogy a megoldott feladatokban mivel hol találkoztak.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: kreativitás, összefüggések meglátása



Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: szöveg kiegészítése


2. Válaszd ki, melyik kezdő vagy záró mondat illik legjobban a bekezdés élére, illetve végére!

A) [...] Egyedi személyiségük már akkor elkezd kialakulni, amikor még a méhben vannak. Kutatások bizonyítják, hogy azok a babák, akik sokat mozogtak a méhben, megszületésük után is többet lesznek ébren, és bár talán egy kicsit többet sírnak majd, a szülők nagy örömmel fi gyelhetik meg, hogy gyermekük személyisége már milyen korán elkezd fejlődni.

a) A babák személyiségfejlődéseb) Minden baba különleges.c) A babák sokat mozognak.

B) Az állatok viselkedését tanulmányozó kutatók már régen felfi gyeltek arra, hogy a tanulásra ké-pes, fejlett idegrendszerrel bíró gerincesek a számukra ismeretlen új tárgyak iránt érdeklődést mutatnak. A látáson túl a fajra jellemző módon szaglással, tapintással is igyekeznek ismereteket szerezni ezekről, hasonlóan ahhoz, hogy új környezetbe kerülve fölfedező útra indulnak. [...]

a) Ezt nevezik explorációs viselkedésnek.b) Az explorációs viselkedés az emberre is jellemző.c) A kíváncsiság az alapja az explorációs viselkedésnek.

C) [...] Az okosság készség, idegrendszerbeli és értelmi fürgeség. A bölcsesség az igazság, a meg-nyugvás, az elnézés, a tárgyilagosság és a beleegyezés. Az okos emberek soha nem bölcsek, túl izgatottak ehhez, mintegy állandóan megrészegednek okosságuktól; de a bölcsek mindig okosak is, s ugyanakkor többek ezeknél, mert nem akarnak bizonyítani semmit. Az okosak társaságát kerüld, mert felizgatnak és végül megsértenek. A bölcsek társaságát keresd. Az okosakkal lehet beszélni. A bölcsekkel lehet hallgatni.

a) Az okosság és bölcsességb) Az okosság nem bölcsesség.c) Miért kerüljük az okosakat?

MEGOLDÁSOKA)a) A babák személyiségfejlődése – nincs kapcsolata a következő mondattal. Címnek lenne jó.b) Minden baba különleges – helyes választás, előreutal arra, hogy a bekezdésben az egyedi

személyiség kialakulásáról lesz szó. c) A babák sokat mozognak – bár a babák mozgásáról van szó a bekezdésben, nem foglalja össze

a tartalmát.

B) a) Ezt nevezik explorációs viselkedésnek – helyes választás, visszautal, és defi niálja azt, amiről a

bekezdés szólt.b) Az explorációs viselkedés az emberre is jellemző – a fogalom nincs defi niálva.c) A kíváncsiság az alapja az explorációs viselkedésnek – a fogalom nincs defi niálva.

C) a) Az okosság és bölcsesség – címnek lenne jó.


T/4.

T/3.

b) Az okosság nem bölcsesség – helyes választás.c) Miért kerüljük az okosokat? – ugyan van erről szó a bekezdésben, de a bölcsesség így nem

jelenik meg a tételmondatban.


114. oldal

5 PERC

Taná r i in s t rukc iók: lásd az előző feladatnál

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: absztrahálás




3. Foglaljuk össze, amit a bekezdésről eddig megállapítottunk, összegyűjtöttünk!

A BEKEZDÉS a prózai szövegek formai és tartalmi szempontból önálló egysége. Általában több szövegmondatból áll, amelyek tartalmi szempontból erős kohézióval rendelkeznek, de állhat egy-etlen mondatból is.

A többmondatos bekezdésekben egy TÉTELMONDAT található, amely a bekezdés tartalmi össze-foglalóját adja. Ez leggyakrabban az első mondat, de lehet az utolsó is.

A bekezdést írásban és szóban egyaránt érzékeltetjük: szövegmondás esetén szünet tartásával, hanglejtéssel, írásban pedig sorkihagyással, beljebb kezdéssel.


115. oldal

10 PERC


A feladat célja, hogy a bekezdésről való ismeretek felelevenítése és rendszerezése után a tanulók jöjjenek rá arra, hogy a bekezdések felépítése ok-okozati viszonyok alapján történik, és az ezek alapján felépülő bekezdések mondatai típusokba, mondattömbökbe sorolhatók. Ilyen jellegű fel-adatot már a 9. évfolyamban és a 10. évfolyam első fejezetében is végeztek, de ott még nem ismerkedtek meg a mondattömb fogalmával.

Hívjuk fel a tanulók fi gyelmét, hogy a szöveg mondatai között fennálló tartalmi-logikai viszonyt mellérendelő kötőszók kitételével tudják explicitté tenni, és ezáltal saját munkájukat megkönnyí-


T/5.

teni. Anélkül, hogy ismernék a viszonyok neveit, a nyelvérzékükre hagyatkozva meg fogják találni a helyes megoldásokat.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: ok-okozati összefüggések meglátása, logikai készség




4. Logikai viszonyok a bekezdésben

a) Válassz a megadott kötőszók közül, hogy kifejtetté tedd a logikai viszonyokat (kapcsolatot, ellen-tétet, érveket, esetleg következtetéseket) az alábbi bekezdés szövegmondatai között!

hiszen, ugyanis, tudniillik;így, ezért, tehát;de, azonban, ezzel szemben;és, emellett, sőt

Az emberek általában azt hiszik, hogy szépen, „művészien” írni azt jelenti, hogy egyszerű gondolatait is az ember jól fölcifrázva, bonyolultan adja elő. [______________] Ennek éppen az ellenkezője az igaz. [______________] Szépen az ír és beszél, akinek sikerül még a bonyolult gondolatait is egyszerűen és világosan előadni. [______________] A művészet pedig ott kezdődik, ahol az ember az ilyen előadással még élvezetet is szerez hallgatóinak.

(Illyés Gyula)

b) Melyik csoportból nem választottál kötőszót? Miért?

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOKa) Az emberek általában azt hiszik, hogy szépen, „művészien” írni azt jelenti, hogy egyszerű

gondolatait is az ember jól fölcifrázva, bonyolultan adja elő. [AZONBAN, DE, EZZEL SZEM-BEN] Ennek éppen az ellenkezője az igaz. [HISZEN, UGYANIS, TUDNIILLIK] Szépen az ír és beszél, akinek sikerül még a bonyolult gondolatait is egyszerűen és világosan előadni. [ÉS, EMELLETT, SŐT] A művészet pedig ott kezdődik, ahol az ember az ilyen előadással még élvezetet is szerez hallgatóinak.

b) A második csoportból nem kellett kötőszót választani.

115. oldal

15 PERC


Az előző feladat közös ellenőrzése után újra egyénileg dolgozzanak a tanulók. Így táblázatos for-mában mindenkinek meglesz a helyes megoldás, amely összefoglalja a szöveg mondatai között fennálló tartalmi-logikai viszonyokat.


K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: logikai készség, nyelvi tudatosság



Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: táblázat kitöltése

5. A logikai viszonyok és a kötőszók

a) Párosítsd össze az előző feladatban megadott kötőszókat azzal a logikai viszonnyal, amelyre utal-nak! Írd be őket a táblázat 1. oszlopába!

KAPCSOLAT, HOZZÁTOLDÁS

ELLENTÉT

KÖVETKEZMÉNY (OK-OKOZATI VISZONY)

MAGYARÁZAT (OKOZAT-OK VISZONY)

b) Melyik jelölést melyik viszonyhoz kapcsolnád? Rajzold be őket a táblázat 2. oszlopába!

; ; ; +

c) A mondatokat számokkal jelöve rajzold fel a viszonyokat az idézett Illyés-szöveg mondatai között!

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK a–b)

kapcsolat, hozzátoldás és, emellett, sőt +ellentét de, azonban, ezzel szemben →←következmény(ok-okozati viszony)

így, ezért, tehát →magyarázat(okozat-ok viszony)

hiszen, ugyanis, tudniillik ←

c)

1 2 3+4


T/6.


116. oldal

15 PERC

Taná r i in s t rukc iók: A feladat arra vezet rá, hogy a bekezdésnyi szövegegység mondatai mondattömbökbe tömörülnek. A mondattömböket a bemutatott tartalmi-logikai viszonyok tartják össze. A tömbök pedig ugyanezekkel a logikai kapcsolatokkal alkotják a bekezdéseket. (Elég, ha a mondattömb kifejezés csak a következő lépésben hangzik el.) A c) feladat egyéni me-goldása után erre vezessük rá a tanulókat!

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: logikai készség


Munka fo rmák: frontális és egyéni (c feladat)


6. A mondatok sorrendje és felcserélhetősége

a) Vajon a mondatok sorrendje szabadon felcserélhető? Elvben hány variáció lehetséges?

b) Melyik viszony változik, ha felcseréljük a mondatok sorrendjét? Miért?

c) Próbáld meg [4]-[1]-[3]-[2] sorrendbe állítani a mondatokat!

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK a) 24-féle, azaz 4! (4 faktoriális, 1x2x3x4). Az összes lehetséges variáció előállításának módsze-

rét lásd a 7. évfolyam 1. fejezetének 4. moduljában.

b) A magyarázó és következtető viszony cserélődik fel, hiszen ha az ok-okozati viszonyt megfor-dítjuk, akkor okozat-ok viszonyt kapunk, következtetőből magyarázó lesz.

c) A sorrend felállításakor a diákok várhatóan rájönnek, hogy pl. nem választható el egymástól a 3. és a 4. mondat. Ez a sorrend azért nem lehetséges, mert a szöveg egyes mondatai között szorosabb kapcsolat van, a tartalmi-logikai viszony nem a mondatok között, hanem a monda-tok által alkotott tömbök között áll fönn. Tömböt alkot a 3. és 4. mondat, hiszen a kettő együtt támasztja alá a szöveg 2. mondatát. Az ellentétes viszony sem csak az első és a 2. mondat között áll fönn, hanem az első mondat és a bekezdés többi mondata közt. A tömbök pedig csak együtt mozoghatnak.


T/8.

T/7.


116. oldal

5 PERC

Taná r i in s t rukc iók: Foglaljuk össze az ismeretközlő szöveg segítségével, amit a mondatok közötti tartalmi-logikai viszonyokról eddig megállapítottunk!

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: absztrahálás


Munka fo rmák: frontális osztálymunka


7. Foglaljuk össze, amit a mondatok közötti tartalmi-logikai viszonyokról eddig megállapítot-tunk!

A mondatok különböző feltételektől függően nem állhatnak akármilyen sorrendben egymás után. Azok a logikai viszonyok, amelyeket felismertetek a szövegben, nem az egyes mondatok között állnak fönn, ezért nem lehetséges mind a 24 féle mondatsorrend. A szöveg egyes mondatai között szorosabb kapcsolat van, így ezek mondat fölötti szövegegységeket, MONDATTÖMBÖKET alkotnak. Az érvelő típusú szöveg alapegysége tehát nem a mondat, hanem a bekezdésnél kisebb szövegegység, a mondattömb. A tömb mondatait változatos (fentebb már bemutatott) tartalmi-logikai viszonyok kapcsolják össze. Ha szövegvariációkat szeretnénk készíteni, akkor ezeknek az egységeknek a sorrendjét cserélhetjük csak fel, nem pedig a mondatokét.


116. oldal

20 PERC


A feladat célja, hogy a tanulók összeállítsák a mondatok 8 lehetséges sorrendjét. A feladatot úgy végezzék el, hogy a kártyákon a mondatokat csak számok helyettesítik, itt még nem kell fog-lalkozni a szöveg átalakításával. Mondjuk el nekik, hogy a lehetséges sorrendeket egymás után írják le a feladat b) részében. Így elég lesz a négy kártya, mert utána újra azokat használhatják.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: logikai készség

Cé l c s op or t – d i f fe renc iá l á s: 3-4 fős heterogén csoportok

Munka fo rmák: csoportmunka

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: variációk létrehozása

E s zközök: minden csoportnak 4 kártya a 4 mondat számával


T/9.

8. Az előzőekben megismert Illyés-szöveg mondataiból a következő mondattömböket alkot-hatjuk meg a bekezdésen belül:

[1] [2 (3+4)]

Az ellentét az első mondat (a tételmondat) és a bekezdés többi mondata között áll fönn, tehát az első mondat itt önmagában egy tömb. A második mondattömböt a 2., 3. és 4. mondat alkotja. A 3. és a 4. szorosan összetartozik (ezek is mondattömböt alkotnak), és a kettő együtt okolja meg a 2. mondatot.

a) Figyelembe véve a tömböket, a bekezdés hányféle variációját tudjátok elkészíteni? Kártyák segítségével állítsátok össze az összes lehetséges variációt!

b) Írjátok fel a lehetséges sorrendeket számokkal jelölve a szöveg mondatait és feltüntetve a mon-dattömböket!

MEGOLDÁS A lehetséges variációk[1] [2 (3+4)][1] [2 (4+3)][1] [(3+4) 2][1] [(4+3) 2]

és ezek fordítottja[2 (3+4)] [1] [2 (4+3)] [1][(3+4) 2] [1][(4+3) 2] [1]

117. oldal

10 PERC


Ebben a lépésben már a szöveg értelmével foglalkozunk. A cél, hogy a mondatok sorrendjének felcserélése révén a tanulók felismerjék, hogy változtatások nélkül nem kapunk jól formált szö-veget. A feladat elég nehéz, ezért célszerűbb frontális irányítással végezni.

1. A mondatokat a táblán is jól látható, nagyméretű kártyákra írjuk fel!

[Az eredeti szöveg:

Az emberek általában azt hiszik, hogy szépen, „művészien” írni azt jelenti, hogy egyszerű gon-dolatait is az ember jól fölcifrázva, bonyolultan adja elő. Ennek éppen az ellenkezője az igaz.


Szépen az ír és beszél, akinek sikerül még a bonyolult gondolatait is egyszerűen és világosan előadni. A művészet pedig ott kezdődik, ahol az ember az ilyen előadással még élvezetet is szerez hallgatóinak.]

2. Rakjuk ki a kártyákból a [2 (4+3)] [1] sorrendet:

Ennek éppen az ellenkezője az igaz. A művészet pedig ott kezdődik, ahol az ember az ilyen előadással még élvezetet is szerez hallgatóinak. Szépen az ír és beszél, akinek sikerül még a bonyolult gondolatait is egyszerűen és világosan előadni. Az emberek általában azt hiszik, hogy szépen, „művészien” írni azt jelenti, hogy egyszerű gondolatait is az ember jól fölcifrázva, bo-nyolultan adja elő.

3. Közösen beszéljük meg, mit kell megváltoztatni a szövegben ahhoz, hogy értelmes legyen! Írjuk ki a kötőszókat a mondatok közé!

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: kombinációs képesség, összefüggések meglátása, mon-datok közötti kapcsolatok felismerése


Munka fo rmák: frontális munka

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: szöveg létrehozása adott mondatokból

E s zközök: kártyák a szöveg mondataival

9. Közösen beszéljétek meg a [2 (4+3)] [1] sorrendi változatnak megfelelő szöveget! Írd is le a végső változatot!

LEHETSÉGES MEGOLDÁS Ennek éppen az ellenkezője az igaz. – minek? 2 dolog lehet: annak, amit az emberek hisznek a művészi írásról, annak, hogy a művészi írás cifrát és bonyolultat jelent.Explicitté tett kötőszó: hiszen, ugyanis, tudniillik.

A művészet pedig ott kezdődik, ahol az ember az ilyen előadással még élvezetet is szerez hallga-tóinak. – mivel a 3. és 4. mondat sorrendje felcserélődött, nincs szükség a pedig elemre, hiszen nem kell fokozást, hozzátoldást jelölni. Viszont az ilyennek ebben a sorrendben nincs referenciá-ja, ezt fel kell tölteni jelentéssel: a bonyolult gondolatok egyszerű és világos előadásával.[Sőt] Szépen az ír és beszél, akinek sikerül még a bonyolult gondolatait is egyszerűen és világo-san előadni. – ezek már az előző mondatban szerepeltek, elegendő visszautalni rájuk.Explicitté tett kötőszó: azonban, ezekkel szemben.

Az emberek általában azt hiszik, hogy szépen, „művészien” írni azt jelenti, hogy egyszerű gon-dolatait is az ember jól fölcifrázva, bonyolultan adja elő. – attól függően, hogy mit tettünk az első mondatba, le kell rövidíteni az utolsót, és csak vissza kell utalni.

Az átalakított szöveg1. Éppen az ellenkezője az igaz annak, hogy a művészi írás felcifrázottat és bonyolultat jelent.

Ugyanis a művészet ott kezdődik, ahol az ember a bonyolult gondolatok egyszerű és világos előadásával szerez élvezetet hallgatóinak. Sőt általában így lehet szépen írni és beszélni. En-nek ellenére az emberek az egyszerű gondolatok cifrázását hiszik művészinek.


T/10.

Vagy2. Éppen az ellenkezője az igaz annak, amit az emberek a szép és művészi írásról hisznek.

Ugyanis a művészet ott kezdődik, ahol az ember a bonyolult gondolatok egyszerű és világos előadásával szerez élvezetet hallgatóinak. Sőt általában így lehet szépen írni és beszélni. En-nek ellenére az emberek azt hiszik, hogy szépen, művészien írni azt jelenti, hogy egyszerű gondolatait is az ember jól fölcifrázva, bonyolultan adja elő.


118. oldal

15 PERC

Taná r i in s t rukc iók: Még mindig az Illyés-bekezdéssel dolgozunk. A feladat célja az előző lépésben megismert szövegalkotási folyamat egyéni elvégzése, gyakorlása. A feladat b) része ot-thoni munka is lehet, akkor a következő óra elején ennek a megbeszélésével kezdjünk.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: logikai készség, szövegalkotási készség, alkalmazás



Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: szövegalkotás (részben házi feladat is lehet)

10. Alkosd meg az előzőek alapján a következő sorrendeknek megfelelő szövegeket! Tedd ki mindig a logikai viszonyt jelölő kötőszókat is!

a) [1] [(3+4) 2]

b) [(3+4) 2] [1]

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK a) Az emberek általában azt hiszik, hogy szépen, „művészien” írni azt jelenti, hogy egyszerű

gondolatait is az ember jól fölcifrázva, bonyolultan adja elő. [Azonban] szépen az ír és beszél, akinek sikerül még a bonyolult gondolatait is egyszerűen és világosan előadni. A művészet pedig ott kezdődik, ahol az ember az ilyen előadással még élvezetet is szerez hallgatóinak. [Tehát] éppen az ellenkezője az igaz [annak, amit az emberek hisznek].

b) Szépen az ír és beszél, akinek sikerül még a bonyolult gondolatait is egyszerűen és világosan előadni. A művészet pedig ott kezdődik, ahol az ember az ilyen előadással még élvezetet is szerez hallgatói-nak. [Tehát nem az a művészi, amikor egyszerű gondolatait is az ember jól fölcifrázva, bonyolultan adja elő]. [Azonban] az emberek általában ennek pont az ellenkezőjét hiszik.


T/11.


119. oldal

5 PERC

Taná r i in s t rukc iók: A ráhangolódó feladat célja, hogy a tanulók átismételjék, amit az érvelő típusú szövegről, a beszédről tanultak, és ötletbörzén keresztül hasonlítsák össze a reklámok, hird-etések jellemzőivel. Ezeknek a szövegeknek ugyanis a célja nagyon hasonló az előző műfajokhoz, de más apparátussal érik el a hatást. 1-2 perc egyéni gondolkodás után nyissuk frontálissá az ötletelést.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: kreativitás, analógiás gondolkodás, memória



Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: pókhálóábra

Ahogy az előző feladatokból kiderült, az érvelő típusú szövegeknek (beszédek, esszék, publicisztika stb.) meglehetősen kötött a szerkezeti felépítésük. Ez a kötött forma arra szolgál, hogy a szöveg elérje hatását, hasson az érzelmekre, de főként az értelemre.

A fent említett szövegtípusok általában terjedelmesek, csak akkor tudják a várt hatást elérni, ha szerkezetük jól felépített, ha könnyen érthetők és követhetők. Azonban nem csak efféle szövegekkel lehet hatni a befogadóra. A mindennapi életben gyakrabban találkozunk rövid, ám nagy hatást elérni szándékozó szövegekkel, mint pl. reklám, áruismertetés, hirdetés stb.

A továbbiakban azt fogjuk megvizsgálni, hogy ezek a szövegek milyen módon hatnak a befogadóra, milyen módon tudják elérni a kívánt hatást.

11. Gyűjtsétek össze pókhálóábrával minél több tulajdonságát a beszédnek és az érvelő szöveg-nek, valamint ezzel összehasonlítva a reklámnak és a hirdetésnek!

BESZÉD, ÉRVELŐ SZÖVEG REKLÁM, HIRDETÉS


T/12.

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK Beszéd, érvelő szöveg: nagyobb terjedelmű, bekezdésekből áll, több részből szerkesztett, az értelemre és az érzelemre hat, logikus érvelés jellemzi, részletező stb.Reklám, hirdetés: általában rövid, egy bekezdésnyi, főleg az érzelemre hat, nyelvi lelemény jel-lemzi, nem részletező stb.


120. oldal

15 PERC


A következő feladatokban azt vizsgáljuk meg, hogy bár a reklámszövegek felépítése eltér a meg-győző, érvelő szövegekétől, mégis ugyanannyira, ha nem jobban, elérik a hatásukat. Az érzelmi befolyásolás szempontjából talán még hatékonyabbak.

Annak ellenére, hogy rövid szövegekről van szó, bonyolult szöveghálót találunk bennük. Ezt a szöveghálót ún. témajelölő szavak alkotják, ezek biztosítják a folytonosságot, a kohéziót.

Vannak olyan szövegek, különösen a művészi szövegek, reklámok, viccek, amelyekben több háló található egyszerre, ugyanis a témajelölő szavak több síkon kapcsolódnak egymáshoz. Ezeket a szövegeket több izotópiájú szövegnek nevezzük. A több izotópiát a többjelentésű szavak, meta-forák, utalások adják.

A tanulók várhatóan gyorsan kitalálják, hogy szöveg mobiltelefont reklámoz, ezenkívül végighú-zódik rajta egy kutyára való utalás, valamint azt is megtudjuk a szövegből, hogy a reklámozott mobiltelefon akciós. Ezek mellett a szöveg folyamatosan megszólítja a vásárlót. Tehát minimum négyizotópiás a szövegünk.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: asszociációs képesség


Munka fo rmák: frontális osztálymunka

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: tanári kérdés, instrukció

12. Miért hatásosak a reklámszövegek?

a) Olvassátok el az alábbi reklámszöveget!

Vaaaoo!Mindenki a gazdája szeretne lenni, mert szófogadó, hűséges, játékos, és az ára is nagyon szelíd! A Varitel K-19 „Mobiphone” csomagban már 15 900 forintért Ön mellé szegődik! Még egy jó hír, a kis testvér, a Varitel A-19-es továbbra is csak 9900 Ft!Vaaaoo! Nem csal a szimata.


T/13.

b) Mit reklámoz?

c) A reklámozott tárgyon kívül mire, illetve kire történik még utalás?

d) Mely szavak utalnak egyszerre több dologra és mire?

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK c) a mobiltelefonon kívül még: kutyára, vásárlóra, akcióra

d) A következő szavak utalnak több dologra (beszéljük meg azt is, hogy miért!): Vaaaooo! – kutya beszédének hangutánzó szava, wow angol felkiáltás, amit akkor használunk, ha valamin nagyon meglepődünk.gazdája – kutya, telefon, vásárlószófogadó – kutya, telefon (kutya valóban szófogadó, a telefon könnyen kezelhető)hűséges – kutya, telefon (a kutya valóban hűséges, a telefon esetében arra utalhat, hogy nem merül le könnyen, nem nagy cserben)játékos – kutya, telefon (a kutya valóban játékos, a telefonban vannak beépített játékok)szelíd (ár) – kutya, akció (a kutya szelíd, nem harapós, az ár pedig alacsony, kedvező)Ön mellé szegődik – kutya, telefon, akció (a kutya valóban mellénk szegődik, a mobil pedig akkor, ha megvesszük, kihasználjuk az akciót)kistestvér – kutya, telefon (egy kisebb kutyára lehet utalás, nem túl szerencsésen, mert a kutyakölyköket nem igazán szoktuk egymás kistestvérének nevezni, a telefon esetében pedig az egyszerűbb, olcsóbb változatra utal)Nem csal a szimata! – vásárló, kutya, akció (ismét egy konkrét kutyatulajdonság, emellett utal a vásárlóra, akit megdicsér, hogy megtalálta a terméket, de utal az akcióra is, hiszen az akciót kel-lett kiszimatolni)

121. oldal

10 PERC


A reklámszöveg szavait kell a 4 utalt elemhez (témajelölő szóhoz) láncformában hozzárendelni, majd összekötéssel jelölni a többjelentésű elemeket. Így vizuálisan is megjelenítjük a témajelölő szavak több síkon való kapcsolódását egymáshoz.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: asszociációs képesség



Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: ábra kitöltése


13. Rendezd el az ábrában a reklámszöveg szavait a négy utalt elemhez kapcsolva!

a) Írd be a láncok elemeit (szavakat, kifejezéseket)!

b) Kösd össze vonallal azokat az elemeket, amelyek több láncban is megtalálhatók!

telefon

kutya

akció

vásárló


T/14.

MEGOLDÁSTelefon: gazdája; szófogadó, hűséges, játékos; szelíd; Varitel K-19; „Mobiphone” csomag; kistest-vér; Varitel A-19Kutya: vaaaooo!; gazdája, hűséges, játékos; szelíd; szegődik, kistestvér; vaaaooo!; szimataAkció, illetve ajánlat: vaaaooo!; szelíd ár, már 15 900, csak 9900, vaaaooo!; nem csal a szimata.Vásárló: gazdája, Ön, nem csal a szimata


122. oldal

15 PERC


A feladat a reklámszövegek hatásának eszközeit kívánja tetten érni. Egyéni vagy páros munka után közösen beszéljük meg a megoldásokat.

A d) feladatot adjuk otthoni gyűjtőmunkának, házi feladatnak!

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: alkalmazás, asszociáció


Munka fo rmák: egyéni vagy pármunka

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: reklámszövegek elemzése

14. Elemezd a következő reklámszövegeket!

a) Mit reklámozhatnak? b) Melyek a hatás, vagyis a vásárlásra késztetés eszközei? c) Van-e a szövegben többértelmű kifejezés, s ha igen, melyik?

Hűlt helye a meghűlésnek.(a) (b) (c) Jégre itt a nyár!(a) (b) (c) Torkon ragadja a torokfájást.(a) (b) (c) Előhívjuk a mosolyát!


(a) (b) (c) Több mint száz éve jól fest a falon.(a) (b) (c) (d) Gyűjtsél hasonló reklámszövegeket, és elemezd, hogy milyen eszközzel hatnak!

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK Hűlt helye a meghűlésnek – nátha elleni gyógyszer, tréfás mondás, ugyanaz a szó más szerepben is.Jégre itt a nyár! – fagylalt, szójátékon alapul, a jégre és a végre hasonló hangzásán.Torkon ragadja a torokfájást – torokfájás elleni cukorka, tréfás mondás, ugyanaz a szó más szerep-ben is.Előhívjuk a mosolyát! – olyan üzlet, ahol fényképeket hívnak elő, többértelműség.Több mint száz éve jól fest a falon – festék, többértelműség.

IRODALMI ÉLET MAGYARORSZÁGON A FELVILÁGOSODÁS KORÁBAN ÉS A REFORMKORBAN

FEJEZETZÁRÓ FELADATLAP

TANÁRI PÉLDÁNY

1. Alkoss az alábbi szavak segítségével két meghatározást! (A meghatározandó fogalom nem szere-pel a halmazban!) (10 pont)

ismeretelméleti irányzatRené Descartesmegismeréstapasztalati útonFrancis Bacontapasztalattól függetlenigazságok

MEGOLDÁSI MINTÁK

a) A racionalizmus olyan ismeretelméleti irányzat, amely feltételezi a tapasztalattól független igazsá-gok létezését. Egyik első képviselője René Descartes.

b) Az empirizmus olyan ismeretelméleti irányzat, amely csak a tapasztalati úton való megismerést tekinti az ismeretek forrásának. Egyik első képviselője Francis Bacon.

2. Állapítsd meg az alábbi állításokról, hogy igazak vagy hamisak! (10 pont)

a) Mária Terézia Bécsben Magyar Királyi Testőrséget alapított. Ib) Ebben a testőrségben szolgált – többek között – Kazinczy Ferenc. Hc) Ugyancsak Bécsben írta meg 1772-ben híres röpiratát, a Magyarságot Barcsay Ábrahám. Hd) Barcsay testőrtársa, Bessenyei volt a magyar felvilágosodás első szakaszának vezéralakja. Ie) Az ő Jámbor szándék című írása indította el a nyelvújítás mozgalmát. Hf) Bessenyei sokoldalú író volt: regényt, bölcseleti műveket, tragédiát és komédiát is írt. Ig) Kazinczy – szemben Bessenyeivel – nem a fordításokat, hanem az eredeti művek alkotását tekin-

tette a nyelvművelés legfontosabb eszközének. Hh) Az 1788-ban alapított Magyar Museum volt az ország első természettudományi múzeuma. Hi) Kölcsey – kritikái tanúsága szerint – nem ismerte föl Berzsenyi igazi költői nagyságát. Ij) Kölcsey Csokonait a verseiben fel-felbukkanó pórias kifejezések miatt marasztalta el. I

3. Állapítsd meg, milyen módszerrel alkották meg az alábbi szavakat a nyelvújítók! (5 pont)

NYELVÚJÍTÁSI SZÓ NYELVÚJÍTÁS ELŐTTI SZÓ MÓDSZER

álláspont Standpunkt tükörfordítás

bálna balaena magyarítás

csőr cső orr összevonás

szépné szép nőstényítés

év időkor, esztendő elavult szavak felelevenítése

4. Az alábbiakban a Huszt című vers sorait olvashatod. A verssorokat valaki összekeverte.

a) Állítsd helyre a vers eredeti szövegét! (5 pont)

Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék; Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold.Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém.És mond: Honfi , mit ér epedő kebel e romok ormán? Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér?Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort; Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!

b) Ábrázold az első két disztichon verselését (rövid és hosszú szótagok)! (10 pont)

⎯ ∪ ∪ ⎯ ∪ ∪ ⎯ ⎯ ⎯ ⎯ ⎯ ∪ ∪ ⎯ ⎯⎯ ∪ ∪ ⎯ ∪ ∪ ⎯ // ⎯ ∪ ∪ ⎯ ∪ ∪ ⎯⎯ ∪ ∪ ⎯ ⎯ ⎯ ∪ ∪ ⎯ ⎯ ⎯ ∪ ∪ ⎯ ⎯⎯ ∪ ∪ ⎯ ∪ ∪ ⎯ // ⎯ ∪ ∪ ⎯ ∪ ∪ ⎯

c) Írj négysoros epigrammát szabadon választott témában! Tartsd be a disztichon szabályait! (10 pont)

5. Oldd meg az alábbi kvízjáték feladatait! (10 pont)

5.1. Mi volt az Orpheus és az Uránia? b) irodalmi folyóiratok

5.2. Ki volt Barcsay Ábrahám és Báróczi Sándor?

a) testőrírók

5.3. Melyik folyóirat ellen intézett verses támadást Petőfi ?

c) Honderü

5.4. Milyen szövegek gyűjteménye a Tövisek és virágok?

c) epigrammák

5.5. Melyik csoport véleményét tükrözi a Mondolat?

a) az ortológusok

5.6. Milyen intézmény megalapítását szorgalmazza az Egy Magyar Társaság Iránt Való Jámbor Szándék című írás?

b) Tudományos Akadémia

5.7. Ki mondja az alábbiakat?

„Szükségtelen beszélni tetteit:Felért az égre a sanyargatottNép jajgatása”

b) Bánk

5.8. „Megfoghatatlan, hogy a kormány megengedi egy ilyen esztelenség előadását. Rossz, veszedelmes tendencia.” Ki vélekedett így a Bánk bánról?

c) Széchenyi István

5.9. Milyen logikai viszonyra utalnak a következő kötőszók: így, ezért, tehát?

a) következmény

5.10. Kiről nem írt kritikát az alábbi költők közül Kölcsey?

b) Vörösmarty

6. Fejtsd ki véleményedet az alábbi idézetről 150-200 szóban! (20 pont)

Pontozási táblázat

1. 10 pont

2. 10 pont

3. 5 pont

4. a) 5 pont

4. b) 10 pont

4. c) 10 pont

5. 10 pont

6. 20 pont

Összesen 80 pont

IRODALMI ÉLET MAGYARORSZÁGON

A FELVILÁGOSODÁS KORÁBAN ÉS A REFORMKORBAN

FEJEZETZÁRÓ FELADATLAP

1. Alkoss az alábbi szavak segítségével két meghatározást! (A meghatározandó fogalom nem szerepel a halmazban!) (10 pont)

– ismeretelméleti irányzat– René Descartes– megismerés– tapasztalati úton– Francis Bacon– tapasztalattól független– igazságok

a)

b)

2. Állapítsd meg az alábbi állításokról, hogy igazak vagy hamisak! (10 pont)

a) Mária Terézia Bécsben Magyar Királyi Testőrséget alapított.

b) Ebben a testőrségben szolgált – többek között – Kazinczy Ferenc.

c) Ugyancsak Bécsben írta meg 1772-ben híres röpiratát, a Magyarságot Barcsay Ábrahám.

d) Barcsay testőrtársa, Bessenyei volt a magyar felvilágosodás első szakaszának vezéralakja.

e) Az ő Jámbor szándék című írása indította el a nyelvújítás mozgalmát.

f) Bessenyei sokoldalú író volt: regényt, bölcseleti műveket, tragédiát és komédiát is írt.

g) Kazinczy – szemben Bessenyeivel – nem a fordításokat, hanem az eredeti művek alkotását tekintette a nyelvművelés legfontosabb eszközének.

h) Az 1788-ban alapított Magyar Museum volt az ország első természettudományi múzeuma.

i) Kölcsey – kritikái tanúsága szerint – nem ismerte föl Berzsenyi igazi költői nagyságát.

j) Kölcsey Csokonait a verseiben fel-felbukkanó pórias kifejezések miatt marasztalta el.

3. Állapítsd meg, milyen módszerrel alkották meg az alábbi szavakat a nyelvújítók! (5 pont)

NYELVÚJÍTÁSI SZÓ NYELVÚJÍTÁS ELŐTTI SZÓ MÓDSZER

álláspont Standpunkt

bálna balaena

csőr cső orr

szépné szép

év időkor, esztendő

4. Az alábbiakban a Huszt című vers sorait olvashatod. A verssorokat valaki összekeverte.

a) Állítsd helyre a vers eredeti szövegét! (Elég, ha a verssorok első 2-3 szavát leírod) (5 pont)

Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér?Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort; Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!És mond: Honfi , mit ér epedő kebel e romok ormán? Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold.Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék; Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém.

b) Ábrázold az első két disztichon verselését (rövid és hosszú szótagok)! (10 pont)

c) Írj négysoros epigrammát szabadon választott témában! Tartsd be a disztichon szabályait! (10 pont)

5. Oldd meg az alábbi kvízjáték feladatait! (10 pont)

5.1 Mi volt az Orpheus és az Uránia?

a) napilapokb) irodalmi folyóiratokc) divatlapok

5.2 Ki volt Barcsay Ábrahám és Báróczi Sándor?

a) testőrírókb) nyelvújítókc) kritikusok

5.3 Melyik folyóirat ellen intézett verses támadást Petőfi ?

a) Pesti Divatlapb) Életképekc) Honderü

5.4 Milyen szövegek gyűjteménye a Tövisek és virágok?

a) bölcseleti írásokb) röpiratokc) epigrammák

5.5 Melyik csoport véleményét tükrözi a Mondolat?

a) az ortológusokb) a neológusokc) az ornitológusok

5.6 Milyen intézmény megalapítását szorgalmazza az Egy Magyar Társaság Iránt Való Jámbor Szándék című írás?

a) Nemzeti Múzeumb) Tudományos Akadémiac) Kisfaludy Társaság

5.7 Ki mondja az alábbiakat?

„Szükségtelen beszélni tetteit:Felért az égre a sanyargatottNép jajgatása”

a) Tiborcb) Bánkc) Endre

5.8 „Megfoghatatlan, hogy a kormány megengedi egy ilyen esztelenség előadását. Rossz, veszedel-mes tendencia.” Ki vélekedett így a Bánk bánról?

a) Vörösmarty Mihályb) Kölcsey Ferencc) Széchenyi István

5.9 Milyen logikai viszonyra utalnak a következő kötőszók: így, ezért, tehát?

a) következményb) magyarázatc) ellentét

5.10 Kiről nem írt kritikát az alábbi költők közül Kölcsey?

a) Csokonaib) Vörösmartyc) Berzsenyi

6. Fejtsd ki véleményedet az alábbi idézetről 150-200 szóban! (20 pont)

Egész nemzet élete, mint egyes emberé. Ezt és azt az életen keresztülömlő emlékezet te-szi egésszé, folyvásttartóvá, napról napra gazdagabbá. Törűld ki a lélekből annak ragyogó színeit; és íme, az élet halva van. Minden nemzet, mely elmúlt kora emlékezetét semmivé teszi, vagy semmivé lenni hagyja, saját nemzeti életét gyilkolja meg; s akármi kezdődjék ezentúl: az a régi többé nem leszen.

(Kölcsey Ferenc: Mohács, 1826)

szövegértés a 10-2 tanár-jav - magyartanárok egyesülete...

Documents