ovoda levego

ÓVODAI NEVELÉS KOMPETENCIATERÜLET

TÉMATERV-JAVASLATOKTANÍTÓI ÚTMUTATÓ

A kiadvány az Educatio Kht.Kompetenciafejlesztő oktatási program kerettanterve alapján készült.

A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program3.1.1. központi program

(Pedagógusok és oktatási szakértők felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült, a suliNova oktatási

programcsomag részeként létrejött tanulói információhordozó.A kiadvány sikeres használatához szükséges a teljes oktatási programcsomag

ismerete és használata.A teljes programcsomag elérhető: www.educatio.hu címen.

Szakmai vezető:Kovács Erika

Szakmai bizottság:Gilicze Zoltán,

Herczeg Katalin,Labáth Ferencné

Szakmai lektor:Dr. Bakonyi Anna,Kerezsi Andrásné,Labáth Ferencné

©Szerzők:

Fehér Anna, Káli Erzsébet, Kocsis Csilla, Puss Józsefné, Schrödl Istvánné,Szélinger Henriett, Thieme Tiborné

Felelôs szerkesztô:Pattantyus Miklós

Educatio Kht. 2008.

LEVEGÔ

FÖLD

VÍZ

TÛZ

X.

XI.

XII.

I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

TarTalom

Tématerv-javaslatok 3–4 éves gyermekek számára .............................................................................. 7Áttekintô táblázat ..................................................................................................................................... 9A külsô világ tevékeny megismerése .................................................................................................. 10Vizuális nevelés ...................................................................................................................................... 37Irodalom-anyanyelv ............................................................................................................................... 53

Tématerv-javaslatok 4–5 éves gyermekek számára ............................................................................ 69Áttekintô táblázat ................................................................................................................................... 71A külsô világ tevékeny megismerése .................................................................................................. 73Vizuális nevelés .................................................................................................................................... 103Irodalom-anyanyelv ............................................................................................................................. 127

Tématerv-javaslatok 5–6–7 éves gyermekek számára ...................................................................... 143Áttekintô táblázat ................................................................................................................................. 144A külsô világ tevékeny megismerése ................................................................................................ 146Vizuális nevelés .................................................................................................................................... 189Irodalom-anyanyelv .............................................................................................................................205

TémaTErv-javaslaToK 3–4 évEs gyErmEKEK számára

áTTEKinTô TáblázaT

TÉMA NEVELÉSI TERÜLETEK

A külsô világ tevékeny megismerése

Vizuális nevelés Irodalom-anyanyelv

Levegô 1. LÉLEGZETVÉTEL

A levegô mint az élet egyik lételeme

Szalma- vagy szí-vószállal fújt kép

„Szalmaszál pipa”Gazdag Erzsi: A láthatatlan sümegi vízipipa(mese)

Levegô 2. MELEGEDÜNK

A meleg levegô hatása az emberre Tenyér- és lábnyo-matok a szabadban

„Kerekecske, dombocska”Hadd nézzek kis tenyeredbe (népköltés)

Levegô 3. PITYPANG

A levegô tisztasága, színe. Szennyezôanyagok a levegôben

Levegôben könynyen szálló tárgyak agyagle-nyomata (madár-toll, falevél, juhar termése)

„Szállj le, pille”Szállj, szállj, pille (mondóka)

Levegô 4. ERDÔT JÁRUNK

A fák, az erdô, a növények szerepe a levegô tisztításában

„A mi erdônk” közös nagy kép ké-szítése „újságpapír” ecsettel

„Zúgó erdô közepében”Zelk Zoltán: A három nyúl (verses mese)

Levegô 5. TEKEREG A SZÉL

A levegô mozgásai Szalagos pálca készítése

„Hát ez a szél mit akar?”Kányádi Sándor: Zivatar(vers)

TÉMA NEVELÉSI TERÜLETEK



Levegô 6. SZÉLSZALAG I.

A levegô mozgása mint energiaforrás

Legyezô készítése festett papírból

„Ha szél fúj”Csoóri Sándor: Hívogató(vers)

Levegô 7. REPÜLÔ MADARAK

Levegôben közlekedô élôlények (madarak, lepkék, repülô rovarok)

„Az én madárkám” fantáziarajz aszfalt-krétával

„Repült a kis madár”A kóró és a kis madár (népmese)

Levegô 8. A LEVEGÔ ÉS A TÛZ

A levegô és a tûz kapcsolata „Levegôn szárított, tûzben sütött” só-liszt gyurma sü-temények készítése családos szerepjáté-kokhoz

„Sütôben a tökmag”Simkó Tibor: Melegedô(vers)

TÉMATERV-jAVASLAToK 3–4 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA 10

a Külsô világ TEvéKEny mEgismErésE

Téma–1.lélEgzETvéTEl

a lEvEgô minT az élET EgyiK léTElEmE

A tevékenység célja A szociális képességek fejlesztése az érintkezési szokások alakításával

Az értelmi képességek fejlesztése a levegô fogalmának megismertetésével, a látás, a megfigyelôképesség, a színérzékelés fejlesztésével, az alaki és a mennyiségi viszonyok felismertetésével, az ítélôképesség alakításával

A verbális képességek fejlesztése a verbális kommunikáció és a beszédértés alapozásával

A testi képességek fejlesztése a finommozgások gyakorlásával

A tevékenység feladata A higiénés szokások gyakorlása (Egymástól elfordulva fújjuk az orrunkat.)

Sokféle tapasztaláson keresztül a levegô funkcióinak, tulajdonságainak megismertetése

Halmazok képzése, összehasonlításuk mennyiségi és alaki megállapításokkal. A látottak megfogalmazása

Szókincsbôvítés: terrárium, akvárium, légbuborék, elhasznált levegô, lélegeztetô, légtér, kiáramlik

A lehelés és a fújás fogalmának megkülönböztetése, gyakorlása a helyes légzéssel

Ajánlott megelôzô tevékenység

Gyakoroljuk a helyes orrfújást és a helyes légzést (fújás: egyik orrlyukon, a másik orrlyukon; légzés: orron be, szájon ki). Terráriumban, akváriumban, közeli sétákon látott állatoknál megfigyeljük az állatok külsô jegyeit. Megbeszéljük, hogy az állatoknak is van orruk, és azon keresztül lélegeznek.

Akvárium elôtt állva gyönyörködünk a felszálló légbuborékokban.

Eszközök Akvárium, terrárium (mûködtetésükhöz szükséges felszerelések: lélegeztetô, világító, fûtô berendezések), óvodában is tartható kisállatok

A csoportszobában: igénytelenebb díszhalakA csoportszobán kívül: teknôs, aranyhörcsög, futóegér,

afrikai csiga, botsáska, üvegfal mögötti röpdében pinty (felül szellôzô, erôs naptól árnyékolt helyen, lépcsôházban, elôtérben vagy folyosón)

Szívószálak, befôttesüvegben tiszta víz, papírzsebkendô-tartó, hulladékgyûjtô

Szervezeti keretek mikrocsoportos

Munkaformák mikrocsoportos és egyéni

11 A KÜLSô VILág TEVÉKENy MEgISMERÉSE

Vázlat Az élôlények lélegeznek, levegôt szívnak be. Ha nem tudunk lélegezni, megfulladunk. Játékosan gyakoroljuk a helyes orrfújást, egyik orrlyukon, másik orrlyukon. („Kis elefánt kicsit fúj, nagy elefánt nagyot fúj.”) Az elhasznált zsebkendôt lábbal nyitható, fedeles tárolóba gyûjtjük, külön az újrahasznosítható papíroktól.

Keressünk a kertünkben fás, bokros területet, és ott végezzünk légzôgyakorlatokat: orron át beszívást, szájon át kilégzést.

Fogjuk be az orrunkat, a szánkat nem nyithatjuk ki. Ki bírja tovább úgy, hogy nem vesz levegôt?

Amikor elhasználódik a levegô a testünkben, kifújjuk. Lehet a szánkon kilehelni, vagy az orrunkon kifújni. Tegyük az orrunk alá a tenyerünket, fújjuk ki ott a levegôt (a szánk csukva van), majd tegyük tenyerünket a szánk elé, érezzük a levegô kiáramlását.

Ha a szánkon vesszük a levegôt, megfázik a torkunk (a hidegben), bekerül a testünkbe a por. Ezért csak az orrunkon lélegzünk.

Ha nem fújjuk ki az orrunkat, nem tudunk levegôt venni. Ezért szükséges az orrunk tisztán tartása.

Az állatok is lélegeznek, nekik is van orruk. Felidézzük a korábban látottakat. A vízben élô állatok is lélegeznek, a vízben is van levegô. Fújjunk mi is levegôt szívószállal egy-egy vízzel telt befôttesüvegbe, figyeljük meg a felszálló buborékokat. Majd szívjunk fel vizet a szívószállal, vagyis mindenki annyit ihat a tiszta vízbôl, amennyit kíván. Nézzük meg a kisállatok terráriumát, van-e elegendô hely a levegônek, légtér az állatok légzéséhez.

Matematikai tartalmú tapasztalatok

A használt, de elmosott szívószálakból színek szerinti halmazok képzése. Megállapítjuk, melyik színbôl van több, kevesebb, a szívószálakat szín és forma szerint összehasonlítjuk más, a csoportszobából összegyûjtött eszközzel.


KépEsségfEjlEszTés

Képességfajták Differenciálási szintek

I. szint II. szint III. szint

Értelmi A levegô észlelése, az összehasonlítás képességének gyakorlása az orr és száj egyidejû, illetve külön-külön történô befogásával, illetve nyitásával.

A levegô észlelése a helyes orrfújás technikájának gyakorlásával (kis elefánt, nagy elefánt).

A tapasztalatok alapján következtetések levonása

Az összehasonlítás, a tájékozottság, a megfigyelôképesség fejlesztése. A víz-ben élô állatok is lélegeznek, a vízben is van levegô (kísérlet szívószállal).


A vizuális észlelés és a differenciálás fejlesz-tése a szívószálak szín szerinti szétválogatá-sával.

A szívószálak szín szerinti szétválogatása, megnevezése. Ugyan-olyan színû tárgyak keresése

A szívószálak és egyéb tárgyak szín szerinti szétválogatása, cso-portosítása, a színek megnevezése, a több, kevesebb becsléssel történô megállapítása

Szociális A kísérletezôkedv felkeltése és fenn-tartása a közös játék, tapasztalatszerzés során

ÖrömszerzésAz énkép, az

önismeret formálása a saját test megta-pasztalásával

Higiénés szokások tanulása, gyakorlása (az orrfújás helyes technikája)

Az állatokról való folyamatos gondosko-dás szükségességének felismerése (rendszeres vízcsere az akvárium-ban és a terráriumban)


Az együttmûködô- képesség fejlesztése a közös cselekedtetéssel

Az egymásra figyelés, az alkalmazkodás képességének fejlesz-tése a közös cseleked-tetéssel

A jó megoldásra ösztönzô belsô igény, a motiváltság alakítása

Kommuniká-ciós (verbális, nonverbális)

A beszédtechnika fejlesztése a be- és a kilégzés gyakorlásával

Az érzékszervek ne-vének gyakorlása (orr, száj)

A tüdô kapacitásának növelése, a légzôszerv, a beszédszerv (száj) izmainak erôsítése kísérletezés közben (levegô fújása vízbe szívószállal)


A színek nevének tanulása

A színek nevének gya-korlása, jelzôként való használata (pl. piros szívószál, piros kocka)

Mennyiségi relációk megnevezése, gyakor-lása (több, kevesebb)


Testi Testsémafejlesztés I.Az érzékszervekkel való ismerkedés (orr, száj), beazonosításuk

Testsémafejlesztés II.Meghatározott testré-szekre, érzékszervre való koncentrálás (a figyelemkoncentráció erôsítése is egyben)

Testsémafejlesztés III.A megfigyelôképesség fejlesztése az ember és az állatok érzékszerve-inek összehasonlításá-val (orr, száj)


A finommozgás, a szem-kéz koordináció fejlesztése

a szívószálak rakosga-tásával

a szívószálak, tárgyak szín szerinti válogatá-sával

a tárgyak szétválogatá-sával (több, kevesebb)


Téma–2.mElEgEDünK

a mElEg lEvEgô HaTása az EmbErrE

A tevékenység célja A szociális képességek fejlesztése a társas kapcsolatok és az együttmûködô-képesség alakításával

Az értelmi képességek fejlesztése az érzékszervi szférával, a testsémával, mennyiségi és nagyságbeli megállapításokkal és párosításokkal

A verbális képességek fejlesztése a nyelvi kifejezôkészség alakításával

A testi képességek fejlesztése a mozgáskoordinációval

A tevékenység feladata

Öltözködésnél figyelünk, hogy a társainkat ne zavarjuk.Ha érezzük, hogy melegünk van, vegyük le a felesleges

ruhadarabot. A testséma gyakorlása az önálló öltözködéssel. Tapasztalatszerzés a meleg elleni védelemrôl, következtetések levonása a hideg és a meleg levegô közti különbség felismertetésével

A verbális kommunikáció fejlesztése a testrészek neveinek rögzítésével, szókincsbôvítéssel

A különbözô testrészek mozgásának összehangolása öltözködés közben


A télen és a tavasszal folyamatosan beszélgetünk arról, hogy milyen ruhadarabokat veszünk fel. Megtapasztaljuk, hogy ha a szobában fûtünk, nem kell kabátot, sapkát és egyéb téli ruházatot hordani. Amikor viszont kimegyünk az utcára, udvarra, mindezeket fel kell venni.

Babákat öltöztetünk játék közben, beszélgetünk arról, miért kellenek a ruhák, megnevezzük, melyik testrészre mit adunk

Hogyan védekezünk mi, emberek, a hideg ellen a szabadban és a szobában (öltözködés, fûtés)?

Eszközök Öltöztetôbabák, babaruhák, a gyermekek saját ruháiSzéles, színes körgumik, székekFényvédô krém (a szülô által engedélyezett, mindenkinek jellel

ellátott dobozban)

Szervezeti keretek csoportos, mikrocsoportos

Munkaformák csoportos, mikrocsoportos, egyéni és páros


Vázlat Kialakítunk egy „öltözôt” a játszóudvaron, ahol 3-3 széket úgy helyezünk el, hogy amikor leülnek, a gyermekek egymással szemben legyenek. A gyermekekkel megbeszéljük, hogy amikor melegük van, ezen a helyen vegyék le a felesleges ruhadarabokat, de egy idôben csak annyian jöhetnek, ahány szék van.

A játékban résztvevô gyerekek kihozzák a napozóruhájukat, napvédô sapkájukat. Levesszük a cipônket, párba rendezve a szék alá helyezzük. Mindenki kap két körszalagot, egyiket a jobb csuklóra húzzuk fel, a másikat a jobb boka fölé. Végigsimítjuk minden testrészünket, közben megnevezzük azokat. Amikor a tenyerünket simítjuk meg, az egymással szemben ülôk összeillesztik a tenyerüket, kié a kisebb, nagyobb. Ugyanezt tesszük a talpukkal is. Lecseréljük a ruhánkat, megnevezzük azokat, és megbeszéljük, miért kell kevesebb ruha most (játék közben), és miért kell több a reggeli érkezéskor.

Aki átöltözött, visszahúzza a cipôjét, ruháját összehajtogatva a zsákba teszi, és beviszi az öltözôbe, ahol a dajka szükség szerint segít. A játék addig folytatódik, amíg mindenki átöltözik.


Testséma: jobb kéz, bal kéz; jobb láb, bal láb.Párkeresés, tájékozódás a térben (a szemben ülôk)A talp és a tenyér összemérésénél nagyságbeli viszonyok

megállapítása (kisebb, nagyobb)Mennyiségi megállapítások. „Melyik testrészünkbôl van egy,

melyikbôl kettô?”




Értelmi A testrészek megnevezése, beazonosítása

A ruhadarabok megnevezése, beazonosítása

„Melyik testrészre melyik ruhadarab való?”

Ruhadarabok testrészekhez való rendelése, összekapcsolásuk

Az öltözködés és az idôjárás összefüggéseinek megláttatása, következ-tetések levonása

A hô- és a bôrérzékelés fejlesztése a hideg és meleg levegô érzetének összehasonlításával


„Kinek kisebb, illetve nagyobb a keze és a lába?”

Összemérés, összehasonlítás, reláció felállítása

„Kinek van hosszabb, illetve rövidebb sálja, kabátja?”

Összemérés, összehasonlítás, reláció felállítása

„Melyik testrészünkbôl van egy, illetve kettô?”

A számfogalom, a párfogalom alakítása, a beazonosítás képessé-gének gyakorlása a ruha-darabokhoz való pár keresésével

Jobbos és balos ruha-darabok felvétele a bal, illetve a jobb oldali testrészre


Szociális Az énkép, az önis-meret fejlesztése a testrészek ismereté-vel, a saját test meg-tapasztalásával

Öltözködési szoká-saink gyakorlása (az évszaknak megfelelô ruhadarabok, a ruha-darabok sorrendje az öltözködés során)

Élménymegosztás. „Mikor érezzük magunkat jobban? Hidegben vagy melegben? Miért?”


Az önértékelés fej-lesztése a testrôl való visszajelzéssel

Az együttmûködô-képesség fejlesztése a közös cselekedtetéssel

A jó megoldásra ösztönzô belsô igény, a motiváltság alakítása


A testrészek és a ru-hadarabok nevének gyakorlása

A testrészek és a ruhadarabok nevének használata, a mondat-alkotási készség fej-lesztése (pl. a fejemre húzom a sapkát)

Az idôjárással kapcsolatos kifejezések gyakorlása (hi-deg szél, hideg levegô stb.)A téri irányok megnevezése (pl. közel, távol)


A testrészek nevével (kéz, láb) és ellentétpárok megnevezésével (kisebb, nagyobb)

A ruhadarabok nevével (sál, kabát) és ellentétpárok megnevezésével (hosszabb, rövi-debb)

A számok nevével, a jobb, bal iránynevek és a „pár” szó használatával

Testi A testséma fejlesztése a testrészek ismerte-tésével, a meghatá-rozott testrészre való koncentrálással

A szem-kéz koordiná-ció és a finommozgás fejlesztése a babaöltöz-tetéssel, a saját öltöz-ködéssel

Öltözködés közben a test-séma fejlesztése az oldalak gyakorlásával (bal, jobb)A térbeli tájékozódás fej-lesztése (közel, távol)


A mozgáskoordi-náció fejlesztése a kezek és a lábak összemérésével

A finommozgás és a szem-kéz koordináció fejlesztése a ruhada-rabok összemérésével

A szem-kéz és a szem-láb koordináció fejlesztése a jobbos és a balos ruhada-rabok felvételével


Téma–3.piTypang

a lEvEgô TiszTasága, színE szEnnyEzôanyagoK a lEvEgôbEn

A tevékenység célja A szociális képességek fejlesztése, a környezet védelmének megalapozása

Az értelmi képességek fejlesztése megkülönböztetésekkel, megfigyelésekkel

Ismerkedés az élettelen és az élô fogalmávalA térbeli viszonyok, az azonosság felismeréseHalmazok képzése meghatározott szempont szerintA verbális képességek fejlesztése (verbális kommunikáció,nyelvi kifejezôkészség)A testi képességek fejlesztése a finommozgások gyakorlásával

A tevékenység feladata Közvetlenül tapasztalatot szerzünk a levegô szennyezettségérôl. A levegô tisztaságának megóvására nevelés megalapozása

Tapasztalatszerzés arról, hogy a levegôben is látunk különféle élôlényeket és élettelen anyagokat

A térbeli viszonyok meghatározásai: fent, lent, közelebb, távolabbHalmazok képzése a levegôben látott tárgyakbólA korábbi tapasztalatok, élmények elmondatása, új szavak

megismerése (pongyola pitypang, bóbita, élôlény)Adott halmazból válogatásA fújás gyakorlása


Séták, kirándulások alkalmával megfigyeljük, látunk-e valamit szállni a levegôben, ami nem élôlény (por, madártoll, papírhulla-dék, falevél, füst…).

Eszközök A természetben gyûjtött tárgyak

Szervezeti keretek csoportos, mikrocsoportos

Munkaformák csoportos, mikrocsoportos és egyéni


Vázlat Felidézzük, hogy milyen élettelen dolgokat láttunk korábban szállni a levegôben.

Keressünk olyan tárgyakat adott homogén halmazban, amelyet láttunk a levegôben szállni ([fertôtlenített] madártoll, homokszemcsék kis átlátszó zacskóban, falevél, különféle magvak, játékok a csoportszobából).

Fújjuk a szabadban a pongyola pitypang magját, röptessünk falevelet, madártollat, korai juhar, ikerlependék termését, bármit, amit a természet kínál, és már „elengedett”


A fenti halmazok szétválogatása: Külön halmazba a madártollakat, faleveleket, a juhar termését. A három halmaz összehasonlítása, mennyiségük megállapítása, melyik a több, a kevesebb. Keressünk egy tárgyhoz viszonyítva kisebbet, nagyobbat. Mibôl van egy, kettô?




Értelmi A vizuális észlelés, a figyelem fejlesztése a levegôben szálló por, madártoll, fale-vél, papírhulladék stb. megfigyelésével, gyûjtésével, a pon-gyola pitypang mag-jának röptetésével

A vizuális differen-ciálás fejlesztése a begyûjtött dolgok más tárgyak közül történô kiválogatásával

A problémamegoldó képesség fejlesztése. („Melyek szennyezik ezek közül a levegôt? Miért?”)


Halmazképzés a begyûjtött tárgyak csoportosításával (fa-levelek, madártollak, papírok)

Halmazképzés a begyûjtött tárgyak csoportosításával (szennyezô és nem szennyezô anyagok)

„Melyikbôl van több, illetve kevesebb?” a mennyiség megállapí-tása számlálással

Szociális Az összetartozás érzésének mélyítése a közös gyûjtögetéssel, kirándulással

A jó megoldásra ösztönzô belsô igény, a motiváltság alakí-tása

A levegôszennyezéssel szembeni érzelmi hozzáállás alakítása







Légzôgyakorlatok: hosszú belégzés, hosz-szú kilégzés hosszú belégzés, szá-jon át rövid kilégzés rövid belégzés, rövid kilégzés

Fújási gyakorlat I. ma-dártoll, falevél, papír fújása asztalon

Fújási gyakorlat II. madártoll, falevél, papír fújása az aszta-lon fakockából épített úton


Szókincsbôvítés a begyûjtött dolgok megnevezésével (ma-dártoll, porszemek stb.)

Szókincs- és fogalombôvítés (szennyezô és nem szennyezô anyagok)

A mennyiségi reláció megnevezése (több, kevesebb)

Testi A nagymozgás fejlesz-tése sétával

A szem-kéz koordi-náció, a finommozgás fejlesztése válogatás-sal

A finommozgás fejlesztése homokkép készítésével


A nagymozgás fej-lesztése, a vállizület erôsítése a repülés utánzásával (karok segítségével)

A szem-kéz koor-dináció, a finom-mozgás fejlesztése a különbözô tárgyak csoportosításával

A finommozgás fejlesztése a repülés utánzásával (ujjak segítségével)


Téma–4.ErDôT járUnK

a fáK, az ErDô, a növényEKszErEpE a lEvEgô TiszTíTásában

A tevékenység célja A szociális képességek fejlesztése a természet iránti pozitív érzelmi viszony alakításával, a természetvédelem megalapozásával, élménynyújtással

A kirándulás szabályainak megismeréseAz értelmi képességek fejlesztése a színérzék

megalapozásával. A térbeli kiterjedések megismerése viszonyításokkal

Az érzékek fejlesztése tapintással, látással, hallássalA verbális képességek fejlesztése a beszédértéssel, a verbális

kommunikációval, valamint a szókincsbôvítésselA testi képességek fejlesztése nagy- és finommozgással

A tevékenység feladata A tiszta levegô érzékeltetése légzôgyakorlatokkalAz erdô szépségeinek felfedeztetése. Az általunk keletkezett

hulladékok összegyûjtéseA kártya színének felismerése, megnevezése, hasonló szín

keresése a környezetünkbenMagunkhoz viszonyítva az aljzat növényzetét, bokrot és fát,

különbözô érzékelésekkel megállapítjuk a magasságokatA szabályok megértése, a tapasztalatok verbális kifejezése, új

szavak megismerése (szippantás, légzôgyakorlat, hulladék, hangoskodás, színkártya, cserje, bozót)

Mozgásfejlesztés rövid túrázással, „kincsek” gyûjtögetésével


Mesélünk az erdôrôl, az erdei állatokról. Ideillô képeket néze-getünk. Felidézzük a kiscsoportos „Erdôt járunk” tevékenység közben tapasztaltakat.

Eszközök Hátizsák, gyûjtôzsák, kis dobozok, teleszkópos bogárnézôke, nagyítók, színkártyák

Szervezeti keretek csoportos, egyéni

Munkaformák csoportos, mikrocsoportos


Vázlat Mielôtt besétálunk az erdôbe, távcsövet formálunk a kezünkbôl és belenézünk, hogy milyen messzire lehet belátni. A sûrûn álló fák, a cserjék és bokrok nem engedik, hogy messzebbre belássunk. Elnézünk az ellentétes oldalra, ahol nincsenek fák, ott messzebbre látunk.

Csukott szemmel hallgatózunk, milyen hangokat hallunk az erdô szélén. Utánozzuk a hallottakat.

Megbeszéljük, hogy vendégségbe érkezünk az erdôbe, mi leszünk a kis erdei manók, túlzott hangoskodással nem zavarjuk meg az ott élô állatok életét. Vigyázunk a fák, bokrok ágaira, le ne törjenek. A magunkkal hozott tárgyakat, hulladékot a hátizsákunkban visszavisszük, nem dobáljuk szét. Besétálunk az erdôbe, megfigyeljük, milyen közel vannak egymáshoz a fák. Vannak sûrûbb bozótosok, amelyen nem ajánlatos átbújni, mert az ágak megszúrnak bennünket. Megfigyeljük a fák kiálló gyökereit, milyen erôsek, vastagok, hogyan támaszkodnak a talajra.

Mélyet szippantunk a levegôbôl, többször elvégezzük a légzôgyakorlatot, felfrissítjük a tüdônket a jó levegôvel. Még beljebb megyünk, hallgatózunk ismét csukott szemmel, mit hallunk? Utánozzuk a hangokat. Felidézzük, mit hallottunk az erdô szélén. Összevetjük a tapasztalatokat. Patakot, forrást keresünk, a forrás vizét megkóstoljuk, ha van rá lehetôségünk. Megbeszéljük, hogy a patak vizébôl nem iszunk, mert abban már szennyezôdések is lehetnek. Megtapasztaljuk a kezünkkel a patak vizének sodrását, a víz folyását.

Mindenki húz egyet a színkártyából, és ahhoz hasonló színû falevelet, virágot, kavicsot, bármilyen más tárgyat keres a környezetében.

Szabad játék. Önálló felfedezéseket teszünk, gyûjtögetünk olyan tárgyakat, amelyeket már a természet „elengedett”.


Körbeölelünk különbözô vastagságú fákat ketten, hárman vagy többen. Megállapítjuk, hogy melyik fa körbeöleléséhez kellett több gyerek. Megbeszéljük, hogy a bokor vagy a fa a magasabb nálunk. A gyûjtött tárgyakat otthon megtisztítjuk, (amit szükséges, fertôtlenítünk), csoportosítjuk, elhelyezzük a természetsarokba.





Értelmi A vizuális észlelés, a figyelem fejlesztése a kezünkbôl formált távcsô segítségével. „Merre látunk mesz-szebbre?” (erdô, tisztás)

Az auditív észlelés, a figyelem fejlesztése csukott szemmel való hallgatózással. „Mit hallunk az erdôben?” A hangutánzás, a hang-differenciálás gyakor-lása

A beazonosítás ké-pességének gyakor-lása a színkártyának megfelelô színû termés, levél stb. keresésével természetben


A természet által „elen-gedett” kincsek (kövek, kavicsok, falevelek, ter-mések, faágak) gyûjtése

Vékonyabb és vastagabb faágak összehasonlítása, lemérése az ujjak segítségével

Bokrok és fák összehasonlítása (magasabb, alacsonyabb)

Vékonyabb és vastagabb fatörzsek összehasonlítása, lemérése a karok segítségével. Következtetés levonása. „Melyikhez kell több gyerek?”

A begyûjtött „kincsek” csoportosítása, szétválogatása

Szociális A közösségi érzés, az együvé tartozás formálása a közös kirándulással

A szenzitivitás fokozása a természet hangjainak észlelésével, a természetjárással

A természet tudatos védelmének formá-lása a szabályok felállításával (nem szemetelünk, nem törjük le az ágakat stb.)


A természet iránti pozitív viszony megalapozása a „kincsek” gyûjtésével

A természet iránti pozitív viszony formálása a fák és bokrok védelmével

Környezetünk szépí-tése természetes anyagokkal. A természet és környezetünk összhangjának megteremtése


Szókincsbôvítés felso-rolással. „Mit láttunk a távcsövön keresztül?”

Hangok, hangután-zó szavak gyakorlása (pl. szél, madárfütty, talpunk alatt reccsenô faág)

Színek nevének gya-korlása


Szókincsbôvítés felsorolással „Mit gyûjtöttünk?”

Ellentétpár megneve-zése, gyakorlása (maga-sabb, alacsonyabb)

Ellentétpár megneve-zése, gyakorlása (véko-nyabb, vastagabb)


Testi A nagymozgás fejlesztése a kirándulás során sétával, esetleg mászással

Az egyensúlyérzék fejlesztése csukott szemmel való sétával (kísérôvel)

Az összerendezett, koordinált mozgás fejlesztése az utasítások pontos végrehajtásával keresés közben


A szem-kéz koordináció fejlesztése kézbôl formált távcsô készítésével

A nagymozgás fejlesztése bokortól fáig történô sétával, futással

A nagymozgás fejlesztése fák körbejárásával, mérésével

A szem-kéz koordináció és a finommozgás fejlesztése a „kincsek” szétválogatásával


Téma–5.TEKErEg a szél

a lEvEgô mozgásai

A tevékenység célja A szociális képességek fejlesztése a viselkedési szokások alakításával és a baleset-megelôzési szabályok betartásával

Az értelmi képességek fejlesztése a levegô mozgásának érzékeltetésével, a szél keletkezésének megismerésével, ítéletalkotással, a problémamegoldó képesség alakításával

A téri tájékozódás fejlesztése viszonyításokkal, a formaismeret alakításával

A verbális képesség fejlesztése a tapasztalatok megfogalmazásával, szókincsbôvítéssel

A testi képességek fejlesztése a finommozgásokkal


A gyertyagyújtással kapcsolatos szabályok megismertetése, gyakorlatban való alkalmazása

A levegô mozgásának látással és tapintással történô megtapasztalásaA téri irányok meghatározása a buborékfújásnál a körülöttünk lévô

dolgokhoz viszonyítva (fához, bokorhoz, babaházhoz, mászókához)Összefüggô, folyamatos beszéltetés a tapasztaltak megfogalmazása,

új szavak megismertetése során (fuvallat, viharos szél, dörgés, villámlás, szélkakas, szélforgó, szélzsák, fodrozódik)

Gyertya elfújása és buborékfújás


A levegô mozgását folyamatosan figyeljük, erôsségét megfogalmazzuk (szellô, fuvallat, erôs szél, viharos szél és hasonló szókapcsolatok). Megnézzük, hogy a szél a melyik növényt tudta megmozgatni, elhajlítani. Utánozzuk a növény mozgását.

Ha vízparton vagyunk, megfigyeljük, hogy a vizet megmozgatta-e a szél (fodrozódik, hullámzik). Kezünkkel utánozzuk a mozgását (fodrozódás = csuklómozgás, hullámzás = karmozgás)

Megfigyeljük, milyen könnyebb tárgyakat kap fel a szél, nagyobb viharban milyen károkat okoz a szél (kidöntött fa, megbontott háztetô stb.) Beszélgetünk arról, hogy a dörgés, villámlás nagy viharban elôfordul, de nem kell félni tôle.

Szélzsákokat, szélkakasokat helyezünk el az óvoda udvarán, fák közelében és nyitottabb helyeken. Megfigyeljük mozgásukat. Színes szélforgókat készítünk, ezekkel játszunk a szabadban.

Eszközök Szélzsákok, szélkakas, szélforgó, három különbözô méretû gyertya, gyufa, buborékfújó játék

Szervezeti keretek csoportos, egyéni

Munkaformák csoportos és egyéni


Vázlat Mielôtt gyertyát gyújtunk, ismertetjük az ezzel kapcsolatos baleset-megelôzési szabályokat. Fémtálcára helyezzük a gyertyákat, hogy nehogy valami meggyulladjon. Kb. fél méter távolságra állunk az asztaltól, hogy ne égessük meg magunkat. Egymást nem lökdössük. A gyertyát csak felnôtt gyújthatja meg. Kinyitjuk az ablakot, figyeljük, hogyan libbenti meg a függönyt a beáramló levegô. Elhúzzuk a függönyt, három égô gyertyát teszünk a nyitott ablakhoz. A beáramló levegô a lángot is mozgatja. Becsukjuk az ablakot, a láng nem mozog. Következtetéseket vonunk le. Elfújjuk a gyertyát. Eljátsszuk néhányszor a láng mozgását. (Az óvodapedagógus széttárja a karját, ez jelzi a nyitott ablakot, a gyertyák lángjai a gyerekek feltartott karja.)

Az udvaron fújjunk szappanbuborékokat, figyeljük, merre viszi ôket a szél


Gyertyák összehasonlítása, megállapítások, melyik a hosszabb, rövi-debb, vékonyabb, vastagabb. Számosságuk megállapítása. Mibôl van több, kevesebb, a gyufásdobozból vagy a gyertyából? Kinek viszi a szellô/szél messzebbre a buborékját, illetve, milyen irányba?




Értelmi A vizuális észlelés és a figyelem fejlesztése a levegô mozgásának megfigyelésével (a fák ágain, levelein, a szél-zsák, szélkakas moz-gásán, a buborékok mozgásán)

A vizuális észlelés és a figyelem fejlesztése fûtôtestre helyezett papírkígyók megfigyelésével

A vizuális emlékezet, a megfigyelôképesség fejlesztése az elôzô, levegôvel kapcsolatos élmények felelevenítésével, a szélkakas és a papírkígyó összehasonlításával

A vizuális észlelés, a figyelem fejlesztése a szobában történô gyertyás kísérletezéssel

A logikus gondolkodás fejlesztése a levegô és a gyertyaláng közötti összefüggések megláttatásával (Nyitott ablaknál a gyertyaláng elalszik, csukott ablaknál ég a gyertya.)


„Kinek a buborékja szállt messzebbre?” távolságbecslés

Az alak- és formaállan-dóság, illetve a vizuális differenciálás fejlesz-tése a gyertyák és a gyufásdobozok egyéb tárgyak közül történô kiválasztásával

A papírkígyók hosszá-nak összehasonlítása vizuális benyomás alapján


Szociális A kísérletezôkedv felkeltése, fenntartása a közös játék, tapaszta-latszerzés során

A szokásismeret fej-lesztése: a levegô moz-gását, a szél erôsségét, irányát különbözô eszközökkel mérhetjük (szélkakas, szélzsák)

A szokásismeret fej-lesztése: „Mire hasz-nálhatjuk a gyertyát?” (a levegô mozgásának megfigyelése, világítás)


Örömszerzés a közös cselekvés során


A közösségben való al-kalmazkodás gyakorlá-sa egymás véleményé-nek meghallgatásával, figyelembevételével


Szókincsbôvítés a levegô erôsségének jelzôivel (szellô, szél, erôs szél, viharos szél)

Szókincsbôvítés: papírkígyó, szélzsák, szélkakas

Dal memorizálása. (Ég a gyertya ég…)


Szókincsbôvítés: buborék

A térbeli viszonyok megnevezése: közelebb, távolabb

Az „ugyanolyan” fogal-mának gyakorlása

A térbeli viszo-nyok megnevezése: hoszszabb, rövidebb

Testi A nagymozgás fejlesz-tése a fák ágainak moz-gását utánozva. A szél erôsségének imitálása a mozgás tempójának váltakozásával

A nagymozgás fej-lesztése szalaggal és kendôvel végezhetô gyakorlatokkal (a levegô szerepe a szalag és a kendô mozgásá-ban)

A nagymozgás fejlesz-tése a láng mozgásá-nak utánzásával (jelre karok mozgatása)


A szem-kéz koordiná-ció fejlesztése, a tüdô kapacitásának növelése buborékfújással

A finommozgás fejlesztése papírkí-gyók krumpliba való tûzésével

A nagymozgás fejlesz-tése a kígyómozgás utánzásával (kúszás). (Versenyjátékkal bôvíthetô: „Ki a gyor-sabb?”)


Téma–6.szélszalag i.

a lEvEgô mozgása minT EnErgiaforrás

A tevékenység célja A szociális képességek fejlesztése a szabálytudat alakításával, az együttmûködô-képesség fejlesztésével

Fenntarthatóságra nevelés az energiatakarékossággalAz értelmi képességek fejlesztése következtetések levonásával,

a fogalmak ismeretével, nagyságbeli viszonyításokkal, az érzékszervi szféra erôsítésével

A verbális képességek fejlesztése a verbális kommunikációvalA testi képességek fejlesztése a finommozgásokkal

A tevékenység feladata A szabálytudat erôsítése, baleset-megelôzés. Erôsítjük azt a szabályt, hogy a gépeket csak felnôttek kezelhetik. A hajszárítót nem érinthetjük a fejünkhöz, és vizes kézzel felnôtt sem nyúlhat hozzá. A megfigyelés során figyelünk egymásra, nem lökdösôdünk. A hajszárítót csak addig üzemeltetjük, amíg szükséges.

Tapasztalatszerzés a levegô mozgásának hasznosításáról, háztartási gép mûködésérôl

Mérésekkel az alacsony, magas, kisebb, nagyobb, rövidebb, hosszabb megállapítása, majd a fogalmakból páralkotás

A bôr érzékenyítésePárbeszéd fejlesztése, szókincsbôvítés (hajszárító, háztartási

gép)Hajmosáskor, fésüléskor, babák vetkôztetésekor, öltöztetésekor

a finommozgás fejlesztése


Fodrászos játék és az otthoni tapasztalatok

Eszközök Valódi hajszárító, játék hajszárító, hajas babák, babaruhák (zoknik, cipôk is), kis kádak, törölközôk, sampon, fésûk, kancsókban tiszta víz, üres vödrök

Szervezeti keretek csoportos és egyéni

Munkaformák Egyéni és páros


Vázlat Eljátsszuk, hogy babazsúrra készülünkElôtte a babákat kicsinosítjuk, hajukat megmossuk,

megszárítjuk, megfésüljük. Mindenki választ egy babát. Kis kádakba langyos vizet teszünk, beleöntünk egy kis sampont. Üres vödröt, kancsóban vizet készítünk, ezzel öblítjük le a babák haját.

A hajszárító, ha bekapcsoljuk, megmozgatja a levegôt, légmozgást idéz elô. Mindenkinek a tenyerébe fújunk hol langyos, hol melegebb levegôt. „Ki mit érez?” A hajunkat is megborzoljuk. A kiáramló meleg levegô megszárítja a hajunkat, segítségére van az embereknek. Közben beszélgetünk arról, hogy miért az óvodapedagógus szárítja minden babának a haját (baleset-megelôzés.)


2-2 gyermek összeméri a babák magasságát, megállapítják, me-lyik a magasabb, alacsonyabb. Melyiknek van rövidebb, hosz-szabb haja, kisebb, nagyobb keze, lába? Melyik testrészükbôl van egy és kettô? A vetkôztetésnél egymás mellé állítjuk a páros ruhadarabokat (zokni, cipô).




Értelmi A levegô észlelésének fejlesztése a hajszárí-tó tárgyakra (papír, madártoll, pingpong-labda, haj) gyakorolt hatásának megfigye-lésén keresztül

A babák hajá-nak szárítása hajszárítóval

Az összefüg-gések, az ok-okozati viszonyok megláttatása (Mitôl száradt meg a babák haja?)

A bôrérzékelés, a hôérzet differenci-álásának fejlesztése hidegebb és mele-gebb levegô tenyérbe történô fújásával haj-szárító segítségével


Kisebb, nagyobb ba-bák összemérése

Hosszú és rövid hajú babák szétválogatása, csoportosítása

Babák nagyság szerinti sorba rendezése

„Melyik testrészbôl van egy, illetve kettô?”

Páros ruhadarabok kikeresése


Szociális A kísérletezôkedv felkeltése, fenntar-tása a közös játék, tapasztalatszerzés során.

A szokásismeret fejlesztése. (A haj szá-rításához hajszárítót használunk)

A bizalom fejleszté-se, (Engedem, hogy tenyerem fújjanak.)


Az együtt mû ködô-képeség fejlesztése a közös cselekedte-téssel

Egymás vélemé-nyének tiszteletben tartása a vélemények ütköztetésével


Kommunikációs (ver-bális, nonverbális)

Szókincsbôvítés felsorolással „Mit fújtunk a hajszárító-val?” (papír, madár-toll stb.)

Szókincsbôvítés a hajra jellemzô tulaj-donságok felsorolá-sával (hosszú, rövid, száraz, vizes, szôke, barna, sima, göndör)

Ellentétpár megne-vezése (hidegebb, melegebb)


Ellentétpár meg-nevezése (kisebb, nagyobb)

Ellentétpár megneve-zése (rövid, hosszú)

A testrészek megnevezése

A ruhadarabok megnevezése

Testi A térérzékelés, a nagymozgás fejlesz-tése babák átlépésé-vel, megkerülésével

A szem-kéz koor-dináció fejlesztése babák fésülésével, hajuk szárításával

A nagymoz-gás, a gyors reagálóképesség fejlesztése futójáték-kal: jelre (hajszárító bekapcsolása) min-denki megáll


A szem-kéz koordi-náció fejlesztése a ba-bák összemérésével

A szem-kéz koordi-náció fejlesztése a babák szétválogatá-sával

A szem-kéz koor-dináció fejlesztése a babák sorba ren-dezésével, a páros ruhadarabok kikere-sésével


Téma–7.rEpülô maDaraK

a lEvEgôbEn KözlEKEDô élôlényEK (maDaraK, lEpKéK, rEpülô rovaroK)

A tevékenység célja A szociális képességek fejlesztése az együttmûködéssel és az élôlények iránti pozitív érzelmek alakításával

Az értelmi képességek fejlesztése konkretizálással, a vizuális emlékezet, a képzelet, a problémamegoldó képesség alakításával

A verbális képességek fejlesztése az összefüggô folyamatos beszéddel

A testi képességek fejlesztése a téri tájékozódással (nagymozgással)

A tevékenység feladata Az egy csoportba tartozó gyermekek helyet adnak maguk mellett a virágokban, illetve a fészkekben. Vigyázunk a megfigyelt lepkékre, rovarokra, hogy ne sérüljenek meg. Meghallgatjuk egymást

Közvetlen tapasztalatszerzés a környezetünkben található madarakról, rovarokról. Konkretizálás: a levegôben is lehet közlekedni

Halmazképzés szabad döntés alapján, meghatározott helyre. (Minden gyermek maga választja meg a pihenôhelyet.) Becsléssel mennyiségi megállapítások (több, kevesebb)

A hívóképek segítségével fogalmazzuk meg a gondolatainkatTérbejárás röpködéssel, a megfelelô helyek megtalálása.


Az óvoda kertjében és környéken élô madarak, rovarok meg-figyelése repülés közben. Tartályos bogárnézôkében (tízszeres nagyításban) megfigyeljük a katicabogarat, majd elröptetjük.

Eszközök Látcsövek, nagyítók, dobozos bogárnézôke, nyakba akasztható képek, tornakarikák, ülôpárnák

Szervezeti keretek csoportos



Vázlat Madarak és rovarok nyakba akasztható képeinek halmazából kiválogatjuk azokat, amelyekkel a környezetünkben ismerkedünk. Mindenki szabadon választ egy képet, megnevezi, elmondja, mi jut róla az eszébe.

Tornakarikákból virágot, puha ülôpárnákból fészkeket alakítunk ki. Röpködünk, adott jelre mindenki kiválasztja a megfelelô helyet, ahol megpihenhet. (Madarak a fészkekben, rovarok a virágokon.) Áthelyezzük a „fészkeket” és a „virágokat” másik helyekre, és újból indul a játék, amíg a gyerekeknek kedvük van hozzá.


Térbejárás a téri irányok változtatásával: a fészekre, illetve virágra leszállás, nagyobb térben röpködés

Halmazképzés megadott szempontok alapján: a tornakarikákból virágok, a párnákból fészkek kialakítása

Összehasonlítással mennyiségi megállapításokat teszünk, melyik virágra, fészekre szállt több rovar, madár.




Értelmi A vizuális észlelés, a figyelem fejleszté-se az udvarunkon, kertünkben látható madarak, rovarok, megfigyelésével

A vizuális észlelés és a differenciálás fejlesztése a madarak képeinek más képek közül történô kiválo-gatásával

Ismeretbôvítés, a meglévô ismeretek, tapasztalatok rendszerezése. „Mit tudsz róla?”

A keresztcsatorna fejlesztése a vizuális minta és a mozgás összekapcsolásával mozgásos játékkal virágok és fészkek keresése a kihúzott kártya alapján


Katicák megkeresése képen. Számlálásuk 1–5-ig.

Katicás és fecskés képek szétválogatása, csoportosítása

A szétválogatott ké-pek (katicák, fecskék) egy nagy virágra, illetve egy nagy fészekbe való csopor-tosítása. Számlálás 1–5-ig.


Szociális Az állatokhoz fûzôdô pozitív érzelmi viszony formálása

Az akarati tulajdon-ságok fejlesztése a megfigyeléssel

A szokásismeret fejlesztése (az állatok lakhelyei)


Állatokhoz fűződő érzelmi viszony ösz-szehasonlítása

Az akarati tulajdon-ságok fejlesztése a képek szétválogatása során

A szokásismeret fejlesztése, lakhelyek összehasonlításával


Szókincsbôvítés a látott rovarok, bogarak, madarak nevével (katicabogár, pók, méhecske, hangya, rigó, cinege, varjú)

Az auditív memória fejlesztése katicás és fecskés dal felidézésével, eléneklésével)

Szókincsbôvítés a külsô jellemzôk felsorolásával (madár és rovar külsô jellemzôi)

Számok neve


Számok neve Madár és bogár neve (katicabogár, fecske)

Számok neve

Testi A nagymozgás fej-lesztése az udvaron való sétával, futkáro-zással

A szem-kéz koor-dináció és a finom-mozgás fejlesztése a képek válogatásával

A nagymozgás fejlesztése a repülés utánzásával (karok mozgatása, négykéz-láb járás)


A finommozgás és a szem-kéz koordiná-ció fejlesztése a ka-ticák képen történô megkeresésével

A finommozgás és a szem-kéz koordi-náció fejlesztése a képek szétválogatá-sával

A finommozgás és a szem-kéz koordináció fejlesztése a képek csoportosításával


Téma–8.a lEvEgô és a Tûz

a lEvEgô és a Tûz KapcsolaTa

A tevékenység célja A szociális képességek fejlesztése a baleset-megelôzési szabályok rögzítésével

Az értelmi képességek fejlesztése az érzékszervek érzékenyítésével, az emlékezet és az ítélôképesség alakításával, a téri irányok és a mennyiségi viszonyok megismertetésével

A verbális képességek fejlesztése a folyamatos beszéd megjelenésével

A testi képességek fejlesztése a motoros képességek fejlesztésével

A tevékenység feladata Felelevenítjük, amit a baleset-megelôzési szabályokról már tudunk. A gyermekekkel közösen elmondjuk

Tapasztalatot szerzünk arról, hogy a tûz csak akkor ég, ha levegô veszi körül. A tûz felmelegíti a levegôt. Érzékeljük a lángok színét, a keletkezô illatokat, próbáljuk azonosítani, mire hasonlít az illat. Az ok-okozati összefüggések megláttatása a levegô és a tûz kölcsönhatásában

Megítéljük, hogy hol érezzük jobban a tûz melegét (közelebb, távolabb). Gyertyák számosságának megállapítása (ugyanannyi), valamint a sorszámok fogalmának megtapasztalása

Korábbi óvodai, valamint otthoni, ide illô élmények felidézése

A nagymozgások gyakorlása körjátékokkal

Ajánlott megelôzôtevékenység

Beszélgetés a gyertyagyújtás szabályairól (születésnap, karácsony és egyéb ünnepek alkalmával)

Citromos tea fogyasztása, a citrom ízének, illatának megtapasztalása

Eszközök Gyertyák és illatgyertyák (citrom illatú), gyufa, tálcák, pohár, teafû, kancsó

Szervezeti keretek mikrocsoportos, egyéni


33


Vázlat Öt azonos gyertyát meggyújtunk, elôtte felidézzük az ideillô szabályokat. (Csak akkor gyújtjuk meg a gyertyát, ha nincs körülötte gyúlékony anyag. Távolabb állunk a gyertyától, és a gyertya lángjához nem nyúlunk.) Közelebb tartjuk a kezünket, majd távolabb, hol érezzük jobban a láng melegét? Kitalált rövid mesét mond az óvodapedagógus a gyertya lángjáról. Eljátsszuk azokat a dalos körjátékokat, amelyek az égô gyertyáról eszünkbe jutnak.

Játék a gyertyalángok elfújásával: Kisebb távolságra elhelyezünk öt gyertyát, meggyújtjuk. Minden gyertyához egy gyerek áll a kijelölt vonal mögé (ôk lesznek a „szélgyerekek”), onnan fújják el a lángot. Kié aludt el elôször, másodszor, harmadszor? A „szélgyerekek” választanak maguk helyett újabb szereplôket, és addig folytatódik a játék, amíg a gyerekeknek kedvük van hozzá.


A „közelebb”, „távolabb” gyakorlása mozgással. „Hidegebb”, „melegebb” megállapításokat teszünk, összefüggést keresünk a közelebb és a melegebb fogalmak között.

Gyertyák számosságának megállapítása, melyikbôl van több, amelyik még ég, vagy amelyik elaludt. Megállapítjuk, hogy ugyanannyi gyerek van, ahány gyertya.




Értelmi A vizuális észlelés, a figyelem fejlesztése a földgömb bemutatásával, tanulmányozásával (forma, színek)

Az alak- és formaállandóság fejlesztése üres lapok, madár, katica, földgömb képei közül a földgömböt ábrázoló kép kikeresésével

Az auditív figyelem fejlesztése: a „katica-bogár” szó meghal-lásánál a gyerekek tapsolnak

A keresztcsatorna fejlesztése a vizuális minta és a mozgás összekapcsolásával mozgásos játék során (rovar, madár, föld-gömb, üres lap)


Üres lapok, madár, rovar, földgömb, képek szétválogatása, csoportosítása, hal-mazképzés belôlük

„Melyikbôl van több, illetve kevesebb?” Számlálás 1–5-ig.

A formaérzék fejlesz-tése körök alakításá-val. A kör és a gömb összehasonlítása


Szociális Az akarati tulajdon-ságok fejlesztése a figyelem fejlesztésével

A szabálytudat erôsítése a játéksza-bály betartásával.

A szabálytudat erôsítése játékkal, szerepcserével. A beleélô-képesség fejlesztése.


Az együttmûködô-képesség fejlesztése a közös tevékenység során

A türelem fejlesztése (a kivárás képessé-gének gyakorlása) egymás végighallga-tásával

Közösségformálás az összedolgozás élmé-nyével (köralakítás)

Kommunikációs (verbális, nonverbális)

Ajakügyesítô játék. „Kis madár” játék: pl. ziziszemek felcsipege-tése ajakkal tányérról

„Szólabda” I. (mada-rak és rovarok neve-ivel) „Akinek dobom a szólabdát, annak ugyanazt a szót kel megismételnie, amit hall.” (artikulációs gyakorlat)

„Szólabda” II. (mada-rak és rovarok neve-ivel) „Mondok egy szót halkan, akinek a szólabdát dobom, hangosan megismét-li.” (kísérletezés a hangerôvel)


Szókincsbôvítés (föld-gömb)

Szókincsbôvítés a számok nevével, a mennyiségi relációk megnevezésével (több, kevesebb)

Szókincsbôvítés a mértani formák ne-veinek gyakorlásával (kör, gömb)

Testi A finommozgás, a szem-kéz koor-dináció fejlesztése a képválogatással

A mozgáskoordiná-ció fejlesztése a tapsolással

Az egyensúlyérzék fejlesztése a dob-bantással

A nagymozgás fej-lesztése a járással, a repülés utánzásával

A nagymozgás fej-lesztése a körforma bejárásával


A finommozgás, a szem-kéz koor-dináció fejlesztése a képválogatással

A finommozgás, a szem-kéz koordináció fejlesztése a képek rakosgatásával

A nagymozgás fej-lesztése a körforma bejárásával

37 VIzuáLIS NEVELÉS

vizUális nEvElés


szalma- vagy szívószállal fújT Kép

A tevékenység célja A gyerekek szerezzenek ismereteket a levegôrôl és tulajdonságairól

Játékos módon ismerkedjenek a festés lehetôségeivelA technika- és az anyagismeret bôvítéseA színérzék fejlesztése

A tevékenység feladata Ismerjék meg a levegô jelentôségét, fontosságátA színképzetek gazdagítása a síkon való tájékozódáskorAz alapszínek neveinek megismertetése, illetve gyakorlása

Ajánlott megelôzô tevé-kenység

Játékos légzôgyakorlatokA színek neveinek gyakorlásaA festés technikájának gyakorlása

Eszközök Viaszos terítô, rajzpapír, szalmaszálak, szívószálak, temperafes-ték (kikeverve vízzel), vastag ecset



Vázlat Játékos légzôgyakorlatok után motiválhatjuk a gyerekeket. Ha egy szalmaszállal szétfújunk egy papírra cseppentett festékpöty-työt, akkor azok akár színpompás virágokká varázsolódhatnak a papíron. A létrejött „paca” milyensége attól függ, hogy hogyan tartjuk a szalmaszálat, és milyen erôsen fújjuk meg. (Lehet függôlegesen vagy oldalról, miközben forgatják a lapot, de ki-próbálhatják egyszerre több szalmaszállal is.)




Értelmi A vizuális észlelés, a figyelem, a diffe-renciálás fejlesztése a használt színek felismerésével, meg-nevezésével, meg-különböztetésével (a színérzék fejlesztése)

A vizuális észlelés, a figyelem, a differen-ciálás fejlesztése for-mák létrehozásával és megkülönbözteté-sével (a formaérzék fejlesztése)

Az absztrakciós képesség fejlesztése a kreativitás és a kép-zelet aktivizálásával


Szociális A technika- és az anyagismeret bôvítése az ábrázolási technika gyakorlá-sával (a fújás techni-kája)

Az ábrázoló tevé-kenység örömének megtapasztalása a kreatív önmegvalósí-tással

Pozitív énkép formá-lása a sikerélmény-hez juttatással és az önálló tevékenységre kapott pozitív vissza-jelzéssel


Az artikulációs mozgás ügyesítése fújógyakorlattal (fújás szalma-szállal, szívó-szállal)

Szókincsbôvítés (paca)

Szókincsbôvítés a színek nevének gya-korlásával

A mondatalkotási készség fejlesztése a létrehozott képrôl való meséléssel („Mi lett a pacából?”)

Testi A légzéstechnika gyakorlása a szí-vószálon, illetve a szalmaszálon történô beszívással, kifújással

A légzéstechnika gyakorlása a fújás erôsségének fokozá-sával, váltakoztatá-sával (szívószálon, szalmaszálon)

A finommotoros képességek és a koordinációs készség fejlesztése a szívó-szál és a szalmaszál különbözô tartásával, a lap forgatásával


Téma–2.mElEgEDünK

TEnyér- és lábnyomaToK a szabaDban

A tevékenység célja A gyerekek szerezzenek tapasztalatot az idôjárás és az öltözködés összefüggéseirôl

Tudják megnevezni fôbb testrészeiketA tapintásos észlelés fejlesztése

A tevékenység feladata Tapasztalják meg a meleg levegô hatásait a szabadban való játékok során

A testséma fejlesztése a láb- és a kézfej tulajdonságainak, szerepének kiemelésével

A rajzlap felületén való tájékozódás gyakorlása


A festés technikájának gyakorlásaBeszélgetés az idôjárás és az öltözködés összefüggéseirôlAz öltözködési szokások gyakorlása

Eszközök Papír, festék, ecset, víz, homok


Munkaformák Egyéni

Vázlat Udvari játék során figyeljük meg a lábnyomainkat: lehet vizes láb nyoma a betonon vagy lábnyom a homokban. Hasonlítsuk össze, mérjük meg a különbözô lábnyomokat, majd készítsük el papírra festék segítségével mindenkinek a saját tenyér- és lábnyomatát. A játékosabb kedvû, kreatív gyerekek esetleg beleképzelhetnek va-lamilyen élôlényt saját tenyérnyomatukba, és akár meg is festhetik (pl. tyúkanyó négy csibével, vagy ötfejû sárkány stb.). Készíthetünk egy közös nagy képet tenyér-, illetve lábnyomatokkal.




Értelmi A tapintásos észlelés és a bôrérzékelés fej-lesztése vizes lábbal betonon és homok-ban járva

A tapintásos észlelés és a bôrérzékelés fej-lesztése a tenyér és a talp befestésével, te-nyér- és talpnyomat készítésével (papírra)

A kreativitás, a kép-zelet fejlesztése közös kép készítésével

Szociális A technika- és az anyagismeret bôvítése tenyér- és talpnyomat készítésé-vel (betonra, homok-ra, papírra)

A kompetenciahatá-rok megtapasztalása

Az egymásra figyelés, az alkalmazkodás képességének fejlesz-tése a közös tevékeny-séggel a „kompozíció” készítése közben



Szókincsbôvítés a technika gyakorlá-sa közbeni érzetek megfogalmazásával (csiklandós, nedves, ragacsos)

Szókincsbôvítés (talpnyomat, tenyér-nyomat)

A testrészek nevének gyakorlása, bôvítése (tenyér, kézfej, talp, lábfej)

Testi A nagymozgás fejlesztése betonon, illetve homokban járással

A testséma, a szem-kéz és a szem-láb koordináció fejleszté-se kéz- és lábnyomat készítésével (papírra)

A testséma fejlesztése a testrészek megismertetésével (láb–talp–lábfej, kéz–tenyér–kézfej)

A finommotoros képességek fejlesztése kéz- és lábtornával


Téma–3.piTypang

a lEvEgôbEn KönnyEn szálló TárgyaK agyaglEnyomaTa (maDárToll, falEvél, jUHar TErmésE)

A tevékenység célja

A gyerekek szerezzenek ismereteket a szélrôl, a levegô tulajdonságairól, és arról, hogy élettelen dolgok is „szállhatnak” a levegôben (pl. pitypang, falevél stb.)

A gyurmázás (és az agyagozás) alaptechnikáinak gyakorlása (sodrás, gömbölyítés, lapítás)

A finommotoros képességek és a tapintásos észlelés fejlesztése


Figyeljék meg a szabadban, hogy nemcsak élôlényeket, de élettelen dolgokat is láthatunk a levegôben

A kompozíciókészítés élményének átélése a munka közbenAz ujjak izomzatának erôsítése az agyagozás során


Beszélgetés a levegôrôl, a szélrôlIsmerkedés anyagok (toll, levél) tulajdonságaivalA gyurmázás technikájának gyakorlásaIsmerkedés az agyaggal

Eszközök Agyag (rá fólia, nehogy kiszáradjon), sodrófa, kés vagy damil (az óvoda-pedagógus használja), víz tálkákban, viaszos terítô, tisztított madártol-lak, falevelek, juharfa termése


Munkaformák Egyénre tervezett

Vázlat Az udvaron vagy az élôsarokban rendezzünk kiállítást a már korábban közösen összegyûjtött és megtisztított madártollakból, falevelekbôl. Idézzük fel tulajdonságaikat, hogy milyen könnyûek, légiesek, libben-nek a levegôben. Ha szeretnénk másképp is gyönyörködni szép formá-jukban, erezetükben, készítsünk róluk agyaglenyomatot.




Értelmi A tapintásos észlelés fejlesztése az agyag gyúrásával, sodrásá-val, gömbölyítésével, lapításával

A vizuális észlelés, a fi-gyelem és a differenciá-lás fejlesztése az elôzetes séták alkalmával begyûjtött, levegôben szálló dolgok egyéb tár-gyak közül való kiválo-gatásával

Az alak- és a formaállandóság fejlesztése a fale-vél és a madártoll agyaglenyomatá-nak készítésével


Szociális A technika- és az anyagismeret fejleszté-se az agyag megisme-résével, a vele végzett alaptechnikák gyakor-lásával

A közösségi érzés és az esztétikai érzék fejlesz-tése a már korábban begyûjtött „kincsek”-bôl kiállított élôsarok beren-dezésével, az élmények felidézésével

Az önismeret fejlesztése a kreatív önmegvalósítás lehetôségével


Szókincsbôvítés (agyag)

Szókincsbôvítés (sodrás, gömbölyítés, lapítás)

Szókincsbôvítés (agyaglenyomat)

A mondatal-kotási készség fejlesztése az élmények felidézésével

Testi A kéz és az ujjak izma-inak erôsítése az agyag gyúrásával, nyomko-dásával az agyaggal való ismerkedés során

A kéz és az ujjak izma-inak erôsítése, a finom-motoros képességek fejlesztése a különbözô alaptechnikák gyakorlá-sával (sodrás, lapítás stb.)

A szem-kéz koordi-náció, a finommo-toros képességek fejlesztése a levél- és tollnyomat készí-tésével (agyagba)



„a mi ErDônK” Közös nagy Kép fEsTésE „újságpapír” EcsETTEl

A tevékenység célja Ismerkedés a fák, az erdô fontosságával, szépségévelA nagymozgások és a finommozgások fejlesztéseA színképzetek gazdagítása, a színek nevének gyakorlása

A tevékenység fel-adata

A gyerekek fedezzék fel a természet szépségét közvetlen megtapasz-talás útjánAlkalmazzák a festés technikáját nagyobb és függôleges felületenA közösen készített alkotás örömének átélésekor gyakorolják a színekneveit


A fák, az erdôk megfigyelése séta, természetjárás közbenA festés technikájának gyakorlásaIsmerkedés a színek neveivel

Eszközök Újságpapír, olló, cellux, vízzel kikevert festékek (színenként más tál-kába), nagyméretû papír (legalább 150 cm × 80 cm), amit a gyerekek méretéhez igazodva egy szabad falfelületre ragasztunk fel, nejlon a padló védelmére



Vázlat Erdôrôl, fákról szóló mesék, versek hallgatása vagy a közös termé-szetjárás felidézése után motiválhatjuk a gyerekeket arra, hogy ké-szítsék el közösen a „saját” erdôjük festményét. Érdekesebbé tehetjük a kezdeményezést egy új eszköz, az „újságpapír ecset” használatának a lehetôségévelEcset készítése újságpapírból: Vágjunk egy nagyobb napilapot 15 cm-es csíkokra. Több csíkot fogjunk össze és tekerjük szoros hengerbe. Ennek a hengernek a közepét és az egyik végét ragasszuk le cellux-szal, míg a másik végét vagdossuk fel kb. 5 cm-ig, egymástól egyenlô távolságokra. Mindegyik színhez külön ecsetre van szükség. Ha a festék száradni kezd, az ecsetet nem használhatjuk többé.





Értelmi A vizuális észlelés, a figyelem fejlesz-tése a festéshez használt eszközök megfigyelésével, megnevezésével, a színek felismerésé-vel, megnevezésével és az új festôeszköz (újságpapír ecset) készítésének megfi-gyelésével

A vizuális észlelés, a figyelem fejlesztése a kiránduláson készült fotók nézegetésével, önmaguk és társaik felismerésével

A térészlelés fejleszté-se, a térrendezés ké-pességének gyakor-lása a nagyméretû, függôleges papíron való festéssel

Szociális A technika- és az anyagismeret bôvítése, az ötletes-ség megtapasztalása a papírecset készíté-sének megfigyelésé-vel és használatával

Az érzelmi ráhango-lódás segítése a közös fotók nézegetésével, a beszélgetéssel

A közösen készített képpel az alkotás örömének megta-pasztalása (a közös helyiség dekorálása az együtt készített képpel


Szókincsbôvítés a festéshez használatos eszközök neveivel, az új eszköz nevével (papírecset)

A mondatalkotási készség fejlesztése a képekrôl való beszél-getéssel

Az aktív és a passzív szókincs fejlesztése mesehallgatással

A verbális memória fejlesztése mondóka felidézésével

Testi A nagymozgás fej-lesztése imitált kirán-dulással az erdôben (séta, átlépés, átbújás, kúszás)

A szem-kéz koor-dináció és a finom-motoros képességek fejlesztése a fotók rakosgatásával

A szem-kéz koor-dináció és a finom-motoros képességek fejlesztése a festéssel



szalagos pálca KészíTésE


A légmozgások megfigyeltetéseA finommozgások gazdagításaTérbeli játékeszköz létrehozása


A gyerekek tapasztalják meg, hogy a könnyû anyagok (mint például a krepp-papír csíkok) hogyan „szállnak” a szélben.Az újfajta technika által finomodjon az ujjmozgásuk.Az eszközkészítés örömének átélése a munka közben


Beszélgetés a szél erejérôlLebegô, libbenô tárgyak megfigyeléseA színek nevének gyakorlásaA ragasztás technikájának gyakorlása

Eszközök Színes krepp-papír csíkok, hurkapálca (a balesetvédelemre hívjuk fel a gyerekek figyelmét!), kenôfejes ragasztó


Munkaformák mikrocsoportos és egyénre tervezett

Vázlat Motiválhatjuk a gyerekeket színes tollak fújásával vagy a tollakkal foly-tatott játékkal, de játékos légzôgyakorlatokkal is. Saját maguk is készít-hetnek olyan játékeszközt, ami szépen lobog a szélben vagy mozgatás-kor is érdekes látványt nyújt.Az elôre felvágott színes csíkokat egyenként, ízlésükre bízva ragaszt-hatják fel a gyerekek a hurkapálca egyik végére.




Értelmi A vizuális észlelés, a figyelem fejlesztése az asztalra kihelye-zett eszközök megfi-gyelésével, felsorolá-sával

A vizuális észlelés, a figyelem fejlesztése a krepp-papír csíkok színeinek megfigye-lésével, felsorolá-sukkal (a színérzék fejlesztése)

Az ok-okozati össze-függések megtapasz-talása (a krepp-papír csíkok mozgása a szélben)

Szociális A technika- és az anyagismeret bôvítése (ragasztás)

Kreatív önmegva-lósítás produktum létrehozásával

Pozitív énkép formá-lása az önálló tevé-kenységre kapott po-zitív visszajelzéssel


Szókincsbôvítés (esz-közök neve)

Szókincsbôvítés (a színek neve, szalagos pálca)

Szókincsbôvítés a szalagos pálcával végezhetô gyakor-lat közben használt térirányokkal (fel, le, körbe-körbe)


Testi A nagymozgás fejlesztése a szalagos pálcával történô futás során

A szem-kéz koordi-náció, a finommo-toros képességek fejlesztése a szalagos pálca készítésével

A szem-kéz koor-dináció fejlesztése, a csukló izmainak erôsítése a szalagos pálca mozgatásával (fel, le, körbe-körbe)



lEgyEzô KészíTésE fEsTETT papírból

A tevékenység célja Ismerkedés a levegô mozgásával mint energiaforrássalA finommozgások fejlesztéseA gyerekek szerezzenek tapasztalatot arról, hogy hogyanviselkedik a festék a vizes papíron.Gyakorolják a hajtogatás technikáját.

A tevékenység feladata Tapasztalják meg, hogy a legyezô mozgatásával légmozgástidézhetünk elô.Az ecsetfogás gyakorlásán keresztül finomodjon technikájuk.Gyakorolják a színek nevét a festés során.Ismerkedjenek a papír tulajdonságaival a legyezô hajtogatásakor.


Beszélgetés a levegôrôl és annak lehetôségeirôlA festés és a hajtogatás technikájának gyakorlásaIsmerkedés a színek nevével

Eszközök Vastag ecset, rajzlap, vízfesték, vízzel töltött tálkák, szivacsdarab-kák, terítô



Vázlat Beszélgessünk a gyerekekkel arról, hogy mire is képes a levegô vagy a szél ereje. Emlékeztessük ôket akár egy szeles idôjárásra vagy a hajszárító munkájára vagy csak egy egyszerû gyertya elfújására. Mi is idézhetünk elô egy kis légmozgást egy legyezô segítségével, ami különösen hasznos lehet egy meleg napon.Ha szép mintájú legyezôt szeretnénk, elôbb nedvesítsük be a papírunkat egy szivacs segítségével. Vastag ecsettel vigyük fel rá a festéket, és hagyjuk szétmosódni a színeket. Száradás után el is kezdhetjük a hajtogatást.



KépességfajtákDifferenciálási szintek


Értelmi A vizuális észlelés, a figyelem fejlesztése a festéshez használt eszközök megfigye-lésével, megnevezé-sével

A vizuális észlelés, a figyelem és a differenciálás fejlesztése a festékek színeinek felismerésével, megnevezésével, a sötétebb és a világosabb árnyalatok észlelelésével, megkülön-böztetésével

Következtetés levonásának gyakorlása. („Miért kell várni festés után? Mitôl szárad meg a festék?”)

A vizuális észlelés, a figyelem, a szerialitás fejlesztése a hajtogatás technikájának megfigyelésével, sorrendjének gyakorlásával

Az elkészült legyezô mozgatásával az ok-okozati összefüggés megláttatása

Szociális A technika- és az anyagismeret fejlesz-tése a vizes papírra festéssel, a szivacs használatával, a haj-togatással

Az akarati tulajdonsá-gok erôsítése a türe-lemre és a kivárásra neveléssel (a papír száradásának kivárása)

A kitartás fejlesztése a hajtogatással


Szókincsbôvítés a festéshez használa-tos eszközök neve-ivel

Szókincsbôvítés a színek neveivel, el-lentétpárokkal (sötét, világos)

Szókincsbôvítés a cselekvés megneve-zésével (hajtogatás), és a cselekvés során használt kifejezések-kel

Testi A szem-kéz koordi-náció és a finommo-toros képességek fej-lesztése a festéshez használt eszközök rakosgatásával

A szem-kéz koordiná-ció és a finommotoros képességek fejlesztése az ecsetfogás gyakor-lásával és a szivaccsal való festéssel

A szem-kéz koor-dináció és a finom-motoros képességek fejlesztése a hajto-gatás technikájának gyakorlásával



„az én maDárKám” fanTáziarajz aszfalTKréTával


A képzelet, a fantázia fejlesztése az önálló munkávalA nagymozgások és a finommotoros képességek fejlesztéseA vizuális észlelés fejlesztéseA rajzi képzetek forma- és színvilágának fejlesztése


A munka örömének fokozása a tevékenység közbeni beszélgetésselA kréta használatának gyakorlása a nagyobb felületen való

tájékozódáskorA képzeletvilág megismerése az alkotás örömének átélésekor


Madarakról szóló versek, mesék, dalok mondogatása, énekléseMadarak megfigyeltetése a gyerekekkel közvetlen (megfigyelés) és

közvetett (képi szemléltetés) módonIsmerkedés az aszfaltkrétával

Eszközök Az óvoda udvarának szabad aszfaltterülete, aszfaltkréta


Munkaformák mikrocsoportos

Vázlat Elevenítsünk fel az óvoda udvarán néhány madaras verset, mesét. Ha módunkban áll, közvetlenül is figyeljünk meg néhány madarat, majd ösztönözzük a gyerekeket arra, hogy rajzolják meg az általuk elképzelt madarat. Esetleg kis történetet is mesélhetnek róla.




Értelmi A vizuális észlelés, a figyelem és a diffe-renciálás fejlesztése az udvaron a mada-rak felfedezésével, megfigyelésével (lehetôség szerint)

A vizuális észlelés, a figyelem fejlesztése a színes aszfaltkréták használatával (aszfalton)

A térészlelés fejlesztése a nagyobb felületen való tájékozódással

A képzelet, a fan-tázia fejlesztése az önálló munkával, fantáziarajzzal

49


Szociális A technika- és az anyagismeret fejlesz-tése az aszfaltkrétá-val való rajzolással (aszfaltra)

Az érzelmi ráhango-lódás segítése mondó-kák, dalok felidézésé-vel, mondogatásával

Az ábrázoló tevé-kenység örömének megtapasztalása a kreatív önmegvaló-sítással


Szókincsbôvítés a madarak, a színek és az eszközök neveivel

A memória fejlesztése ismert mondókák, versek, dalok felidé-zésével

A mondatalkotási készség fejlesztése a gyerekek által elkép-zelt madárról szóló történet kitalálásá-val, elmondásával

Testi A nagymozgás fej-lesztése a madarak mozgásának utánzá-sával

A szem-kéz koordiná-ció, a finommotoros képességek fejlesztése a kréták rakosgatá-sával

A szem-kéz koordi-náció, a finommo-toros képességek fejlesztése az aszfalt-krétával való rajzo-lással



„lEvEgôn száríToTT, TûzbEn süTöTT” só-liszT gyUrma süTEményEK KészíTésE csaláDos szErEpjáTéKoKHoz


A gyerekek szerezzenek tapasztalatot, hogyan viselkedik a só-liszt gyurma a levegôn (kiszárad), és sütés hatására (megsül)

A gyurmázás alaptechnikáinak (sodrás, gömbölyítés, lapítás) gyakorlásaA finommotoros képességek és a tapintásos észlelés fejlesztéseTérbeli játékeszközök létrehozása


Az ok-okozati összefüggések felfedeztetése a gyurmajátékok készítése során

Az alkotás és a díszítés örömének átélése a finommozgások gyakorlása közben

A gyurma felületén való tájékozódás gyakorlása


Beszélgetés a családról, családos szerepjátékok játszásaA gyurmázás technikájának gyakorlásaBeszélgetés a tûzrôl és tulajdonságairól, valamint a sütô használatáról

Eszközök Háromféle begyúrt só-liszt gyurma: egy sima natúr; egy olyan, melynek lisztjébe sötét kakaóport kevertünk; és egy olyan, melynek lisztjébe pirospaprikát kevertünk

Továbbá: terítô, sodrófa, szaggató formák

Szervezeti keretek

csoportos


Vázlat Babaszobai, babakonyhai szerepjátékok játszásakor jó alkalom adódik a kezdeményezésre. Készítsünk új játékeszközöket közösen! A három különbözô színû gyurma, és az érdekes mintájú szaggató formák motiválhatják a gyerekeket az alkotásra. Fantáziájukra bízva készítsenek kisebb tortákat, csigákat, pereceket, apró süteményeket, melyeket díszítsenek is

Figyeltessük meg, hogy a levegôn hamar kiszárad az ilyen tésztás gyurma. Az elkészült süteményeket az óvoda konyháján felnôtt süsse, égesse ki lassú tûznél. Ha lehet, engedjünk a gyerekeknek betekintést a folyamatba, hogy lássák, hogyan keményedik, sül, szárad hô hatására a tészta.





Értelmi A tapintásos észle-lés, a bôrérzékelés fejlesztése só-liszt gyurma gyúrásával, sodrásával, gömbö-lyítésével, lapításával

A szín- és a formaér-zék, illetve a diffe-renciálás fejlesztése a színes só-liszt gyur-ma és különbözô szaggató formák használatával, meg-különböztetésével

Az ok-okozati össze-függések felfedezte-tése. („Hogyan lett a puha gyurmából készített sütemény kemény?”)

Szociális A technika- és az anyagismeret fejlesz-tése só-liszt gyurma készítésével, termé-szetes anyagok hasz-nálatával (paprika, kakaó) és az alap-technikák gyakorlá-sával (sodrás, gömbö-lyítés, lapítás)

Pozitív énkép formá-lása, a kompetencia-határok megtapasz-talása az alkotás, a díszítés örömének átélésével

A közösségi érzés formálása az egyéni-leg készített sütemé-nyek babakonyhai játékhoz való felaján-lásával


Szókincsbôvítés (só-liszt gyurma, papri-ka, kakaó)

Szókincsbôvítés az alaptechnikák meg-nevezésével

Szókincsbôvítés a formák és az eszkö-zök neveivel (kör, csiga, csillag, sodrófa stb.)

Testi A kéz és az ujjak izmainak erôsítése a só-liszt gyurma gyúrásával

A kéz és az ujjak izmainak erôsítése, a finommotoros képességek fejlesz-tése az alaptechni-kák gyakorlásával (sodrás, gömbölyítés, lapítás)

A szem-kéz koor-dináció és a finom-motoros képességek fejlesztése a szaggató formák használatával

53 IRodALoM-ANyANyELV

iroDalom-anyanyElv


„szalmaszál pipa”gazDag Erzsi: a láTHaTaTlan sümEgi vízipipa (mEsE)1

A tevékenység célja Az új mese élményszerû bemutatásaA mese hangulatának, mondanivalójának érzékeltetése az

óvodapedagógusi bemutatássalAz értelmi képességek, a gondolkodási mûveletek fejlesztése a

mese elôtti és utáni beszélgetés során

A tevékenység feladata Kifejezô elôadásmóddal érzékeltessük a mese cselekményétA figyelem és a koncentráció fejlesztése a mese hallgatása alattAz emlékezet és a képzelet fejlesztése a mese „eljátszása” soránBeszélgetés a gyerekekkel a levegôrôl, fontosságáról. „Hogyan

óvhatjuk meg a levegô tisztaságát?” (pl. Kevesebb füstnek kellene a levegôbe kerülnie.)

Szókincsbôvítés: vízipipa, mákgubó, fagyalbokor, hetyke, módolt, kend


Egeres versek, dalok mondogatása Játékos légzôgyakorlatokSzalmaszálak, mákgubók gyûjtése

Eszközök Szalmaszálak, mákgubó, egérbáb, vízzel teli tálkák

Szervezeti keretek Frontális vagy csoportos

Munkaformák csoportos

Vázlat Ismerkedjenek a gyerekek a szalmaszállal. Lehet vele buborékot fújni (a külsô világ tevékeny megismerése alkalmával), vagy képet „festeni” (ábrázolás jellegû tevékenység során). Készíthetünk, barkácsolhatunk mákgubó és szalmaszál segítségével pipát, de kezdeményezhetünk szokásrendünknek megfelelôen „mesegyertyával” vagy „mesetarisznyával”, meseszônyeggel, párnákkal. A motiváció lehet egy egérbáb is.

Mutassuk be a mesét. Beszélgessünk arról, ki látott már pipát, pipázó embert, hogy látható a szálló füst a levegôben. Játsszunk a szalmaszállal (pl. buborékot fújhatunk vízbe).

Bemutatás után kínáljunk lehetôséget a gyerekeknek arra, hogy saját elképzelésük szerint játszhassák el a mesét.

1

1 Mézcsorgató 34. o. Móra Könyvkiadó ISBN 963 11 2427 4





Értelmi A figyelemkoncent-ráció fejlesztése a mese végighallga-tásával

A képzelet, a fantá-zia, a reprodukciós készség fejlesztése a mese hallgatásá-val és eljátszásával

A gondolkodás fejlesztése, következtetések levonása a mese utáni beszélgetés során. (A levegô tiszta-ságát hangsúlyozzuk a pipafüstrôl való beszélgetés során!)

Szociális Érzelmek kelté-se, felidézése a mese élményszerû elôadásával, han-gulatának, monda-nivalójának érzék-letes közvetítésével

Az együttmûködés, az alkalmazko-dás képességének fejlesztése a drama-tizálás során

A környezetvédô, kör-nyezettudatos magatartás fejlesztése a mese mondani-valója kapcsán


Szókincsbôvítés (vízipipa, fagyalbokor, hetyke, módolt)

A hangutánzás gyakorlása a kommunikációs gyakorlattal egybekötve (a pipázás eljátszása)

A nyelvi kifejezôkészség fejlesztése a mese szóhasználatának, kifejezéseinek megismertetésével és azok használatá-val a mese hallgatá-sa, illetve eljátszása közben

A mese-, a szöveg- és a be-szédértés fejlesztése a mese mondanivalójának kieme-lésével

Testi A légzéstechnika gyakorlása (belég-zés, kilégzés gya-korlása a pipázás eljátszásával)

A nagymozgások fejlesztése a mese eljátszásával

A szem-kéz koordináció fejlesztése a „pipázással”

A finommotoros képessé-gek, és a szem-kéz koor-dináció fejlesztése a pipák válogatásával


Téma–2.mElE-gEDünK

„KErEKEcsKE, gombocsKa”HaDD nézzEK Kis TEnyErEDbE (népKölTés)2


Az új vers élményszerû bemutatásaA vers játékos hangulatának érzékeltetése az óvodapedagógusi

bemutatássalAz érzelmi biztonság fokozása azáltal, hogy az elôadás érintéssel is

párosul


A játékosság fokozása a versben szereplô hangutánzó szavak segítségével

A tapintásos észlelés fejlesztése a vers egymással való eljátszása soránSzókincsbôvítés: forrás, kuvik


Ringató, höcögtetô, tenyérsimogató, tapsoltató stb. versek, mondókák játszása, mondogatása

Beszélgetés a nyárról, a meleg levegôrôl, arról, hogy a kezünkkel is érezhetjük a meleg levegô hatásait. (Pl. Mi a különbség akkor, ha árnyékban vagyunk, és akkor, ha kitesszük a kezünket a napra?)

Eszközök Festék, ecset, papír, rongy

Szervezeti keretek Egyénre tervezett


Vázlat Amikor vizuális tevékenység keretében tenyérlenyomatokat készítünk az udvaron, jó alkalom nyílik a vers bemutatására. Felvidíthatunk egy szomorkodó gyereket is evvel a verssel, vagy megteremthetjük és fokoz-hatjuk az érzelmi biztonságot az arra rászorulóknál (úgy mondjuk el a tenyérsimogatót, hogy az ölünkbe vesszük a kisgyereket).

1

2Óvodai nevelés játékkal, mesével - Tavasz 113. o. Eötvös József kiadó





Értelmi A testséma fej-lesztése a testrész felismerésével, megnevezésével, használatával, a meghatározott testrészre való koncentrálással (kéz, tenyér)

A tapintásos észlelés, a kinesztetikus ér-zékelés fejlesztése a vers térsakkal együtt történô eljátszása során

Az auditív emlékezet fejlesztése a vers szövegének pontos rögzítésével, felidézésével, az elôzôekben tanult ringatók, höcögtetôk, tenyérsimogatók ismétlésével

Az auditív ritmusérzékelés fejlesztése a mozgás és a szöveg összekapcsolásával, gyakorlásával

Szociális Érzelmek keltése, felidézése a nép-költés élményszerû bemutatásával, befogadásával, a játékos hangulat érzékeltetésével

A bizalom, az együttmûködô-képesség fejlesztése az együttes játékkal, a társakkal történô érintkezéssel

Interperszonális kapcsolat kialakítása (gyerek felnôtt; gyerek gyerek)

A kapcsolatfelvétel igényének formálása

Az érzelmi intelligencia, a biztonság és az empátia fejlesztése. (A vers felhasználása szomorkodó kisgyerek felvidítására ölbe vétel, tenyérsimogató…)


Szókincsbôvítés (tenyér)

Szókincsbôvítés a versben használatos nevek, kifejezések megismertetésével, használatával, ma-gyarázatával (kuvik, forrás)

A tiszta artikulációra való törekvés a versmondás so-rán a hangok tiszta, érthetô, helyes formázásával, a tagolt versmondással

Testi A finommotoros képességek és a szem-kéz koordi-náció fejlesztése tenyérlenyomat készítésével

A finommotoros képességek és a szem-kéz koordiná-ció fejlesztése a vers eljátszásával

Az egyensúly- és a ritmus-érzék fejlesztése a ringató, höcögtetô, tenyérsimogató mondókák eljátszása, mon-dogatása közben


Téma–3.piTypang

„szállj lE, pillE”szállj, szállj, pillE (monDóKa)3


Az új mondóka élményszerû bemutatásaA mondóka játékosságának, hangulatának érzékeltetése az

óvodapedagógusi bemutatássalA gondolkodási mûveletek, az értelmi képességek fejlesztése a

mondóka elôtti és utáni beszélgetés soránA nagymozgások fejlesztése a pillangó röptének utánzása közben


A mondóka szemléletes bemutatásával érzékeltessük a vers lendületét, dinamikáját

Beszélgetés a levegôben közlekedô élôlényekrôl és tulajdonságaikról (pl. szitakötô, katica, lepke stb.)

A figyelem, az emlékezet, a képzelet fejlesztése a mondóka mondogatása és a mondókával kapcsolatos beszélgetés közben

Szókincsbôvítés: pille, kútkáva


Pillangóval kapcsolatos versek, dalok mondogatása, énekelgetéseKözvetlen vagy közvetett módon figyeljük meg a pillangókat

Eszközök Filcbôl készített, (ujjra húzható) pillangó, pillangófesték, ecset, papír



Vázlat A pillangót az ujjunkra húzva, röptét játékosan utánozva kezdeményezhetünk. Az udvaron való közvetlen megfigyeltetés (pillangó) vagy pillangók festése (esetleg tükörszimmetriával) is jó lehetôséget kínál a motiválásra.

Mutassuk be a mondókát. Beszélgessünk a gyerekekkel arról, hogy milyen könnyed, légies ez a kis élôlény, milyen szépen lebeg, libben a levegôben. Utánozzuk szárnyának csapkodását.

1

3Óvodai nevelés játékkal, mesével Nyár 33. o. Eötvös József kiadó





Értelmi A vizuális észlelés, a figyelem fejlesztése a szabadban repkedô pillangók megfigyelé-sével

Az alak- és a forma-állandóság, a vizu-ális differenciálás fejlesztése pillangók festésével, pillangó-kat ábrázoló képek nézegetésével, váloga-tásával

Az emlékezet, a kép-zelet, a gondolkodás fejlesztése a mondóka rögzítése, ismételge-tése, illetve a róla való beszélgetés során

Szociális Az önkifejezés meg-alapozása a nyelv szépségének, kifejezô erejének megismerte-tésével és a mondóka élményszerû bemuta-tásával

A közösségi érzés formálása az együtt-verseléssel, a váloga-tással, a mozgással

Az állatvilághoz fûzôdô pozitív érzel-mi viszony formálása a pillével való azono-sulással, az állatról való gondoskodással


Szókincsbôvítés (pillangó)

Szókincsbôvítés a versben használatos nevek, kifejezések használatával, ma-gyarázatával (pille, kútkáva)

A tiszta artikulációra való törekvés a mondóka mondogatásával

A ritmikus, motoros tagolás fejlesztése a mondóka mondogatása közben (kézmozgással is kísérve)

Testi A nagymozgás fejlesz-tése a pillangók szár-nyának csapkodását utánzó karmozgással

A finommotoros képességek fejlesztése az ujjra húzott pillan-gó röptetésével

A szem-kéz koordi-náció fejlesztése az ujjra húzott pillangó megnevezett testrész-re való röptetésével



„zúgó ErDô KözEpébEn”zElK zolTán: a Három nyúl (vErsEs mEsE)4


A mese szemléletes, élményszerû bemutatásaAz erdô és hangulatának érzékeltetése az óvodapedagógusi elôadássalAz értelmi képességek fejlesztése a mese bemutatását megelôzô, illetve

az azt követô beszélgetés során


Az óvodapedagógus érzékeltesse a mese játékosságát, báját, mondanivalóját

Beszélgetés az erdôrôl, fontosságáról (a levegô tisztításában segít), az erdô lakóiról

Az emlékezet, a figyelem, a képzelet fejlesztése a mese hallgatása alatt és a mese eljátszása során. A mesét a gyerekek saját elképzeléseik szerint játsszák el

Szókincsbôvítés: szarka, jegenye, borsódzik a hátam


Erdôvel, erdei állatokkal kapcsolatos versek, mesék, dalok mondogatása, éneklése

Eszközök Három (az óvodapedagógus által készített) nyuszi ujjbáb, festék, ecset, papír, állatos fejdíszek



Vázlat Kezdeményezzünk szokásrendünknek megfelelôen „mesegyertyával”, esetleg meseszônyeggel, mesetarisznyával vagy párnákkal stb. Motiválhatjuk a gyerekeket három nyuszibábbal vagy erdô festése (vizuális nevelés) utáni beszélgetéssel is.

Mutassuk be a mesét. Többszöri ismétlés után engedjük (esetleg a fejdíszek segítségével) a gyerekeknek eljátszani a történetet

Komplexitásra lehetôség: Gryllus Vilmos Hallgatag erdô5 címû dalának meghallgatása

1

4Óvodai nevelés játékkal, mesével Tavasz 114. o. Eötvös József kiadó 5 Gryllus Vilmos: Dalok óvodásoknak és kisiskolásoknak 2. (CD) Treff Kft. Budapest, 1998.





Értelmi A figyelemkoncentrá-ció fejlesztése a verses mese türelmes végig-hallgatásával

A memória fejlesztése a vers szereplôinek felidézésével, megne-vezésével

A vizuális észlelés, a differenciálás fejlesztése a versben szereplô állatok képeinek, fejdíszeinek kikeresésével

A szerialitás fejlesztése a történések egymás-utániságának felidézésével

Az értelmi képességek fejlesztése, ismeretbôvítés az erdô, a levegôtisztaság fontosságának hangsúlyozásával, az összefüggések feltárásával

Szociális A szociális érzékeny-ség (azonosulási kész-ség) fejlesztése a ver-ses mese élményszerû bemutatásával, befo-gadásával, hangulati fokozásával

Az együttmûködés, az alkalmazkodás képes-ségének gyakorlása a verses mese eljátszása során

A természethez, az erdôhöz és lakóihoz való pozitív érzelmi viszony formálása a mese közve-títésével


Szókincsbôvítés (szar-ka, jegenye, borsó-dzik)

Szókincsbôvítés az állatok neveivel (róka, farkas, medve, szarka) és egy fogalommal (erdei állatok)

A nyelvi kifejezôkészség és a mondatalkotási készség fejlesztése a mese fordulataival, a párbeszé-des részek hangsúlyozá-sával és a beszélgetéssel

Testi A nagymozgás fejlesz-tése nyusziugrással, meghatározott test-részre való koncentrá-lással

A nagymozgás fejlesz-tése a verses mese el-játszásával, az állatok mozgásának utánzá-sával (nyuszi, medve, róka, szarka)

A finommotoros képes-ségek, és a szem-kéz koordináció fejlesztése a fejdíszek, a képek váloga-tásával



„HáT Ez a szél miT aKar?”KányáDi sánDor: zivaTar (vErs)6


Az új vers élményszerû bemutatása, gyakorlásaA szél tulajdonságainak, a vers hangulatának játékos érzékeltetése az

óvodapedagógus elôadásávalAz értelmi képességek fejlesztése a vers elôtti és utáni beszélgetés során


Kifejezô elôadásmóddal érzékeltessük a vers dinamikáját, lendületétA játékosságot fokozhatjuk a versben szereplô hangulatfestô szavakkal

(„ajajaj, hajajaj”)Az emlékezet, a képzelet fejlesztése a gyerekek széllel, viharral

kapcsolatos élményeinek megbeszélése során Szókincsbôvítés: kiföd, zivatar


Széllel, esôvel, idôjárással kapcsolatos versek, mondókák, dalok felidé-zése

Eszközök Szerepjátékos kellékek, játék esernyô (esetleg), festék, papír, tál, rongy



Vázlat Szellôztetés alkalmával beszéljük meg, mit érzünk, tapasztalunk, milyen levegô van a csoportszobában. (Mozgatja a szél a függönyt, a bôrünkön érezzük a hûs levegôt stb.) Idézzük föl, beszélgessünk arról, kinek milyen élményei vannak a szélrôl, esôrôl, viharról.

Kezdeményezhetünk egy spontán szervezôdött családos, kirándulós szerepjátékból, vagy festés közben is, amikor a gyerekek ujjal megfestik, hogy milyennek képzelik el az esôt.

Mutassuk be a verset. Engedjük, hogy a gyerekek eljátsszák, eltáncolják a szelet, a vihart.

Komplexitásra ad lehetôséget Gryllus Vilmos Jégesô 7 címû dalának meghallgatása. (Az ajánlott dal a hangulata miatt nagyon illik ide!)

1

6 Szeret engem a világ 18. o. Magyar Könyvklub, ISBN 963 547 308 77 Gryllus Vilmos: Dalok óvodásoknak és kisiskolásoknak 2. (CD) Treff Kft. Budapest, 1998.





Értelmi A figyelemkoncentrá-ció fejlesztése a vers végighallgatásával, értelmezésével

Az auditív észlelés, a figyelem, az emlékezet fejlesztése a szél, az esô, a zivatar hangja-inak a természetben való megfigyelésével, illetve késôbb hangka-zettáról való felismeré-sével

Az emlékezet, a képzelet fejlesztése a széllel, esôvel, viharral kapcsolatos élmények, régi és új mondókák, versek felidézésével, memorizálásával

A természet-tudományos ismeretek bôvítése a vers kapcsán (viharos szél elôzi meg a zivatart)

Szociális Az irodalmi mûvek kiváltotta élmények iránti igény kialakí-tása, az érdeklôdés felkeltése a vers hangulatának, dina-mikájának, lendüle-tének, játékosságának kifejezô elôadásával

A szenzitivitás fejlesz-tése a környezet jelen-ségeire, hangjaira való odafigyeléssel, megala-pozva a környezettu-datos magatartást

A kreatív önmegvaló-sítás fejlesztése a szél és a vihar eljátszásá-val, eltáncolásával


Szókincsbôvítés a versben található új szavak, kifejezések alkalmazásával (ki-föd, zivatar)

A hangutánzás gyakorlása és a hangoztatás fejlesztése az esô, a vízcseppek, a szél hangjának utánzásával

Szókincsbôvítés a hangulatfestô szavak megismerésével (ajajaj, hajajaj)

A mondatalkotási készség fejlesztése, az összefüggô beszéd motiválása az élmé-nyek, az ismeretek felidézésévelAz aktív és a passzív szókincs fejlesztése a vers memorizálásával, gyakorlásával

Testi A nagymozgás fejlesztése a szél és a viharos szél mozgását utánozva (eljátszás, eltáncolás)

A finommotoros képességek fejleszté-se, az ujjak izmainak erôsítése az esô mozgá-sát utánozva

A finommotoros ké-pességek, a szem-kéz koordináció fejleszté-se ujjal való festéssel (esô festése)



„Ha szél fúj”csoóri sánDor: HívogaTó (vErs)8

A tevékenység célja Az új vers élményszerû bemutatásaA vers hangulatának érzékeltetése az óvodapedagógusi

megformálássalAz értelmi képességek fejlesztése a vers utáni beszélgetés során

A tevékenység feladata Érzékeltessük a vers lendületét a kifejezô elôadásmóddal.Beszélgetés a gyerekekkel a széllel, esôvel kapcsolatos élményekrôlAz emlékezet, a képzelet, az érdeklôdés fejlesztése a

kezdeményezést megelôzô, illetve az azt követô beszélgetéskorSzókincsbôvítés: bodzabokor


Kirándulással, idôjárással kapcsolatos versek, mesék, dalok mondo-gatása, éneklése

Eszközök Kirándulós szerepjáték kellékei

Szervezeti keretek csoportos vagy egyéni

Munkaformák mikrocsoportos vagy egyéni

Vázlat Spontán szervezôdött kirándulós szerepjátékból kezdeményez-hetünk. Jó alkalom lehet az érzelmi biztonság fokozására, ha úgy adjuk elô a verset, hogy ölünkbe veszünk egy-egy gyereket.




Értelmi Kirándulós szerepjá-ték közben a figyelem fejlesztése a vers meg-hallgatásával

Az auditív emléke-zet fejlesztése a vers szövegének pontos rögzítésével és a szél-lel, esôvel kapcsolatos élmények felidézésé-vel

A belsô képi világ, és a fantázia fejlesztése a vers „képeinek”, nyelvi kifejezésmódjának belsô leképezésével, átélésével

Szociális Az irodalmi érdeklôdés felkelté-se a korosztálynak megfelelô irodalmi élmény nyújtásával

A közösségi érzés fejlesztése a közös játékkal, verseléssel

Az érzelmi bizton-ság, a meghittség érzésének fokozása az ölbe vétellel, a vers ilyen módon történô elôadásával


Szókincsbôvítés (bodzabokor)

A vers kifejezéseinek, szófordulatainak megismertetése szómagyarázattal

A ritmus- és a hang-súlyérzék fejlesztése a hangsúlyos versmon-dás technikai gya-korlásával (a hosszú magánhangzók nyo-matékosításával)

„Hogyan mondaná egy robot?” A vers, a beszéd tagoltságának érzékeltetése szótagolással, „robotnyelven”

1

8 Óvodai nevelés játékkal, mesével - Tavasz 133. o. Eötvös József kiadó


Testi A nagymozgás fejlesz-tése a kirándulós sze-repjáték során (járás)

A téri tájékozódás fej-lesztése a „kirándulás során a tér bemozgá-sával”

A mozgáskoordiná-ció fejlesztése a robot mozgását utánozva



„rEpülT a Kis maDár”a Kóró és a Kis maDár (népmEsE)9


A mese élményszerû bemutatásaA mese hangulatának, a madárvilág érdekességeinek érzékeltetése a

kifejezô elôadásmóddalAz értelmi képességek fejlesztése a beszélgetés során


A mese fonalának, cselekményének szemléletes óvodapedagógusi bemutatása

Beszélgetés a madarakról, tulajdonságaikról. (Hol élnek? Mi borítja testüket? Mi segíti ôket a repülésben?)

A beszélgetés során lehetôség nyílik a memória, a képzelet és a fantázia fejlesztésére is

Szókincsbôvítés: kóró, bika, furkó, féreg


Madarakkal kapcsolatos mesék, versek, dalok mondogatása, énekelge-tése

Eszközök Képek madarakról, madárbáb



Vázlat Kezdeményezzünk szokásrendünknek megfelelôen „mesegyertyával”, „mesetarisznyával” vagy meseszônyeggel, párnákkal stb. Motiválhatjuk a gyerekeket a madarak közvetlen (megfigyeltetés) vagy közvetett (képi szemléltetés) nézegetésével is, de alkalmas lehet egy madárkabáb is.

Mutassuk be a mesét. Többszöri bemutatás után kínáljunk lehetôséget arra, hogy a gyerekek fantáziájukra bízva játszhassák el a mesét.




Értelmi A figyelemkoncentrá-ció fejlesztése a mese türelmes végighallga-tásával

Az emlékezet fej-lesztése a mese szereplôinek felsorolá-sával és a kismadárról való beszélgetés során a madarak tulajdonsá-gainak felidézésével. (Hol élnek? Mi borítja a testüket? Mi segíti ôket a repülésben?)

A szerialitás, az idôrendiség, a fan-tázia fejlesztése a mese eljátszásával, szereplôinek sorba állításával (láncmese)

1

9 Óvodai nevelés játékkal, mesével- Ősz 27. o. Eötvös József kiadó


Szociális A szociális érzékeny-ség (azonosulási készség) fejlesztése a mese élményszerû elôadásával, hangu-latának, mondani-valójának érzékletes közvetítésével

A beleélô-képesség fejlesztése a madárral való azonosulás során

Az együttmûködés, az alkalmazkodás ké-pességének gyakorlá-sa a mese eljátszásával


Szókincsbôvítés a mese szereplôinek megnevezésével (kóró, bika, furkó, féreg)

Szókincsbôvítés a madarak jellemzôinek felsorolásával (ma-dártoll, csôr, szárny, fészek)

A nyelvi kifejezôkészség és a mondatalkotási kész-ség fejlesztése a mese szóhasználatának, kifejezéseinek megis-merésével, használa-tukkal a mese elját-szása során

Testi A mese elôtt a nagy-mozgás és a gyors reagálóképesség fejlesztése mozgásos játékkal

Játék:

A gyerekek repülést utánozva mozognak a teremben. Jelre (dobszó) elfoglalják a fészkeiket (körben elhelyezett párnák).

A nagymozgás és a téri tájékozódás fej-lesztése a mese elját-szásával

A finommotoros képességek és a szem-kéz koordináció fejlesztése a madárbáb mozgatásával



„süTôbEn a TöKmag”simKó Tibor: mElEgEDô (vErs)10


A vers élményszerû bemutatásaAz értelmi képességek fejlesztése a vers elhangzása elôtti és utáni

beszélgetés soránA tapintásos észlelés és az ízérzékelés fejlesztése a kóstoláskorAz ok-okozati összefüggések felfedeztetése a tûzhely funkciójára

vonatkozóan


Kifejezô elôadásmóddal érzékeltessük a vers lendületétAz emlékezet és a képzelet fejlesztése a sütésrôl és a tökmagról való

beszélgetés soránBeszélgessünk a gyerekekkel a tûzrôl (ami a következô tématerv

lesz), tulajdonságairól. Maradva e témánál, szemléltessük (például hajszárítóval ráfújva) a gyerekeknek, hogy milyen könnyû a tökmag

Nemcsak mi szeretjük, de a madaraknak is rakhatunk ki belôle, mert ôk is örömmel megeszik.


Napraforgómag,, tökmag begyûjtéseSó-liszt gyurma sütemények kisütése

Eszközök Napraforgómag, tökmag, tepsi, konyhai sütô (csak felnôtt használhat-ja!), babakonyhai szerepjáték kellékei



Vázlat Kezdeményezhetünk babakonyhai játékból, de jó alkalom nyílhat a motiválásra a finommotoros képességek fejlesztésével egybekötve a magok válogatása közben is.

Mutassuk be a verset.

1

10 Szeret engem a világ 190. o. Magyar Könyvklub ISBN 963 547 308





Értelmi A tapintásos észle-lés és az ízérzékelés fejlesztése a tökmag és a napraforgómag válo-gatásával, kóstolásával

A vizuális észlelés, a figyelem, a differenci-álás fejlesztése a nap-raforgó- és a tökmag megkülönböztetésé-vel, szétválogatásával

A gondolkodás fejlesztése az ok-okozati összefüggések meg láttatásával, megtapasztalásával. (A sütôben pirított tökmag mitôl pirult meg? Kinek adhatunk még belôle?)

A memória fejlesztése a vers többszöri ismétlésével

Szociális A türelem, a kitar-tás fejlesztése a vers végighallgatásával, a magok kitartó váloga-tásával

Az együttmûködô-képesség fejlesztése, a munkamegosztás gyakorlása a magok szétválogatásával

Az örömérzés, az ösz-szetartozás érzésének elmélyítése az együtt-verseléssel, a közös sütögetéssel


Szókincsbôvítés (nap-raforgómag, tökmag)

Ajakügyesítô gyakor-lat „csibejátékkal” a napraforgómag és a tökmag ajakkal való felcsipegetése tányér-ról

Törekvés a tiszta arti-kulációra a versmon-dás során a hangok tiszta, érthetô, helyes formázásával, a tagolt versmondással

Testi A finommotoros képességek és a szem-kéz koordináció fejlesztése

a babakonyhai játék során az edények rakosgatásával

a magok válogatásával a tökmag és a napraforgómag feltörésével, madárcsemege készítésével

TémaTErv-javaslaToK 4–5 évEs gyErmEKEK számára


Téma nEvElési TErülETEK

a külsô világ tevékeny megismerése

vizuális nevelés irodalom-anyanyelv

Levegô 1. LÉGBUBORÉK

A levegô mint az élet egyik lételeme

„Óriás buborék-fújó” barkácsolás drótból

„Szivárványszín bubo-rék”Pákolitz István: Szap-panbuborék(vers)

Levegô 2. FÉNY ÉS ÁRNYÉK

A meleg levegô hatása az élôlényekre

„Védekezés a meleg ellen” csákó hajtoga-tása és díszítése krumplidúccal

„Meleg levegôn hûsít a fagylalt”Szép Ernô: Az a tölcsér (vers)

Levegô 3. FÜVEK SÛRÛJÉBEN

A levegô tisztasága, színe. Illatok és szennyezôanyagok a levegôben

„Kirándulás a családommal” emlékezet utáni filctollrajz

„Nyaralás Nagyapó-nál”Móra Ferenc: Homokország(mese)

Levegô 4. SZERESSÉTEK A FÁT!

A fák, az erdô, a növények sze-repe a levegô tisztításában

„Erdôk kincse” agyaglenyo-mat készítése terményekrôl

„Ki lakik a dióhéjban?”Csoóri Sándor: Dióbél bácsi(vers)

Levegô 5. SZÉLJÁRÁS

A levegô mozgása „Jármûvek a levegôben” ábrá-zolás krétával és festékkel

„Repült a táltos”A rozmarintszál(népmese)


Téma nEvElési TErülETEK

a külsô világ tevékeny megismerése

vizuális nevelés irodalom-anyanyelv

Levegô 6. SZÉLSZALAG II.

A levegô mozgása mint energiafor-rás

„Repülô varázsszônyeg” díszítô munka kom-binált technikával

„Királykisasszony-nak szárnya nôtt”A papucsszaggató királykisasszonyok (népmese)

Levegô 7. FÉSZEK

Levegôben közlekedô élôlények (madarak, lepkék, repülô rovarok)

„Repülj, madár-kám” szárnyát mozgató madár készítése

„Cinke pittyen”Weöres Sándor: A cinke és a vadrózsa-bokor(vers)

Levegô 8. A LEVEGÔ ÉS A TÛZ II.

Levegô és a tûz kapcsolata „Együtt a tûz körül” viaszkarc készítése

„Tûztáncot jár há-rom törpe”Tamkó SiratóKároly: Törpetánc(vers)



Téma–1.légbUboréK

a lEvEgô minT az élET EgyiK léTElEmE

A tevékenység célja A szociális képességek és a természethez való pozitív érzelmi kötôdés fejlesztése alkalmazkodással, beállítódással

Az értelmi képességek fejlesztése az alaki és mennyiségi viszonyok, az emlékezet, valamint az ítélôképesség alakításával, a problémamegoldó gondolkodással

A verbális képességek fejlesztése a beszéd tisztaságával, a beszédértéssel és a fogalomismerettel

A testi képességek fejlesztése a finommozgással

A tevékenység feladata Ismerkedés a kisállattartás elemi szabályaival. Annak rögzítése, hogy levegô nélkül nincs élet, az állatoknak is szükségük van levegôre. A mi feladatunk, hogy az akvárium lakóiról gondoskodjunk

A levegô funkcióinak, tulajdonságainak sokoldalú megtapasztalása

Halmazok létrehozása szabadon választott szempont szerint, valamint szabad forma- és képalkotás

Az összefüggô beszéd gyakorlása, egymás meghallgatása Fogalmak rögzítése (terrárium, akvárium, légbuborék, elhasznált levegô, lélegeztetô, légtér, kiáramlik, huzat)

Új fogalom megismertetése (harmad)Buborékfújással a finommotoros mozgások gyakorlása


(A kiscsoportban szerzett tapasztalatokon kívül.)

Hívóképek segítségével felidézzük, kinek milyen „vizes” élménye van, majd egyenként elmondják a gyerekek történeteiket

Szellôztetünk, közben beszélgetünk az elhasznált levegôrôl, a szellôztetésrôl, arról, hogy a huzat gyorsan kicseréli a szoba elhasználódott levegôjét

Eszközök Akvárium, hozzá felszerelések: lélegeztetô, világító, fûtô be-rendezések, óvodában is tartható, igénytelen halak (pl. zebra- dánió, üstökös farkú aranyhal, neonhal, leopárd harcsa, vala-mint növények, pl. ambulia, vízi petrezselyem, jávai moha); szívószálak, pohárban szappanos víz, strandolást, tengerpartot ábrázoló lépek




Vázlat Felidézzük, hogyan szellôztettük ki naponta többször a szobánkat.

„A halak tudnak ablakot nyitni az akváriumban? Miért nem?” Meghallgatjuk egymás véleményét. Segítünk friss levegôt bejuttatni levegôztetô készülékkel. (A halak nem tudnak ablakot nyitni úgy, mint mi, hogy kiszellôztessék a vizüket, amelyben élnek.) Figyeljük meg a sok szép buborékot.

Beszélgetünk arról, hogy télen, ha befagynak a tavak, folyók, a jégen léket vágnak az emberek, hogy friss levegô jusson a vízbe. Mi tudunk buborékot fújni a levegôbe is. Szívószállal buborékokat fújunk, közben figyeljük, hogy merre szállnak.


Kinek sikerül nagyobb, kisebb buborékot fújni? Kié szállt messzebbre, magasabbra?

A használt, de tisztára mosott szívószálakat félbe, negyedbe, harmadukra vágjuk, néhányat egészben hagyunk. Rész és egész viszonyítások. Halmazok képzése a szívószálak darabjaiból szabadon választott szempontok szerint. Megállapítások. A szívószálak sorba rendezése hosszúság szerint, a legrövidebbtôl a leghosszabbig. Felhasználásukkal különbözô síkidomok létrehozása, képek alkotása





Értelmi A légzés, a levegô megfigyeltetése vala-melyik tevékenység közben

A légzés, a levegô meg-figyeltetése tevékeny-ség közben. Különbözô problémák megoldá-sa (levegôbuborék keletkeztetése a víz alatt, zárt légbuborék szappanbuborék a levegôben), kísérletek, megértésük segítése

Kísérletek a levegôvel, problémamegoldás, elvont fogalmak meg-világítása, rávezetés, beszélgetés


Válogatás egy szempont megadásával

Egyszerû alakzatok létrehozásának segítése

A kognitív szféra (gondolkodási mûveletek: fogalomismeret, logikai mûveletek, számfogalom; pszichikus funkciók mûködése: koncentráció, feladattartás, figyelem, problémamegoldó képesség, érdeklôdés) és az érzékszervi szféra (auditív és vizuális percepció) fejlesztése

Halmazalkotás egy-sze rû szempontok alapján. A képalkotás segítése

A kognitív szféra (gondolkodási mûveletek: fogalomismeret, logikai mûveletek, számfogalom; pszichikus funkciók mûködése: koncentráció, feladattartás, figyelem, problémamegoldó képesség, érdeklôdés) és az érzékszervi szféra (auditív és vizuális percepció) fejlesztése

Halmazalkotás kü lönbözô szempontok szerint. A kreatív képalkotás ösztönzése

A kognitív szféra (gondolkodási mûveletek: fogalomismeret, logikai mûveletek, számfogalom; pszichikus funkciók mûködése: koncentráció, feladattartás, figyelem, problémamegoldó képesség) és az érzékszervi szféra (auditív és vizuális percepció, keresztcsatornák mûködése, téri irányok érzékelése) fejlesztése


Szociális Az együtt tevékenyke-dés örömének megélé-sével, tudatosításával a társas kapcsolatok (társas magatartás, együttmûködô-képesség, érintkezési szokások) fejlesztése

Az egymásra figyelés, a türelem, a tolerancia és a kivárás segítésével a társas kapcsolatok (társas magatartás, közösségi szokások, együttmûködô-képesség, érintkezési szokások, alkalmaz-kodás), az érdeklôdés, a motiváltság és az akarati tényezôk fej-lesztése

Egymás segítésének, örömének megtapasz-talásával, tudatosításá-val a társas kapcsola-tok (társas magatartás, közösségi szokások, együttmûködô-képesség) fejlesztése


A tevékenységek beszélgetéssel kísérése, párbeszédek alakítása, kérdésekkel való segítése

A tevékenységek beszélgetéssel kísérése, ösztönzô kérdések, melyekre a gyermekek egész mondattal válaszolhatnak

A tevékenységek beszélgetéssel kísérése, kérdésekkel való segítségnyújtás, a gyerekek önálló gondolatainak, véleményének megfogal-mazásához

A nyelvhasználat (összefüggô, folyamatos beszéd) és a verbális kommunikáció (nyelvi kifejezôkészség) fejlesztése

Testi Játékokkal a saját test élményének átélése. Légzések, fújások. A testkontroll segítése

A nagymozgások mozgás-koordinációs képességek) fejlesztése

Játékokkal a saját test élményének átélése. Légzések, fújások, lazítás, feszítés

A nagymozgások (mozgáskoordinációs képességek) fejlesztése

Játékos légzôgyakorlatok a tevékenységek során, új helyzetek kitalálása, megtapasztalása, lazítás, feszítés



Téma–2.fény és árnyéK

a mElEg lEvEgô HaTása az élôlényEKrE

A tevékenység célja A szociális képességek fejlesztése az állatok iránti pozitív beállítódás elmélyítésével

A viselkedési szokások erôsítése az együttmûködô-képesség alakításával

Az értelmi képességek fejlesztése az emlékezet és a problémamegoldó képesség alakításával, mennyiségi viszonyításokkal, páralkotással és térbeli tájékozódással

A verbális képességek fejlesztése a beszédértéssel és a verbális kommunikációval

A testi képességek fejlesztése a mozgások koordinálásával

A tevékenység feladata Az állatoknak árnyékoló, valamint naponta friss vízzel ellátott itató biztosítása

Annak erôsítése, hogy az emberek az állatoknak segítenek, védelmezik ôket

Tapasztalatszerzés a meleg elleni védekezésrôl Következtetések levonása, az idôbeli viszonyok fejlesztése A hideg és a meleg levegô közti különbség felismerése Verbális információ alapján fejdíszek kiválasztása, fejdísszel

illusztrált állat mellé lakhely rendelése Az állatok mozgásának utánzásával fejlesztjük a

mozgáskoordinációt


(A kiscsoportban szerzett tapasztalatokon kívül) Elhelyezünk egy hômérôt a csoportszobában. Mielôtt

kimegyünk az udvarra, a gyermekek szemmagasságában lévô hômérô állását jól láthatóan bejelöljük. Az udvaron is elhelyezünk egy hômérôt. Mielôtt ebédelni megyünk, bejelöljük az állását, bevisszük, és összehasonlítjuk a bentivel. Ezt több napon keresztül elvégezzük, és az összefüggéseket megállapítjuk.

Megfigyeljük, hogyan süllyed egyenlô magasságig a jel a szobában a kintrôl bevitt hômérôn is. Miért?

Megfigyeljük séták, kirándulások alkalmával az állatok külsô jegyeit (mi fedi a testüket?), mozgásukat, hangjukat utánozzuk.

Akinek van otthon kutyája, macskája, elmesélheti, hogy milyennek érezte az állat bundáját télen, és milyennek érzi most, nyáron

Megfigyeljük a porban fürdô verebeket, a madáritatónknál fürdô feketerigót. Napon, majd árnyékban összehasonlítjuk, hol érezzük jobban a meleget, hol van nagyobb fény.

Eszközök Teljesen azonos hômérôk, öntapadós papírcsík, állatokat áb-rázoló fejdíszek, állatok lakhelyeit ábrázoló, nyakba akasztós képek

Szervezeti keretek csoportos és mikrocsoportos, egyéni, páros

Munkaformák csoportos, mikrocsoportos, egyéni és páros


Vázlat Az állatok is védekeznek a nagy meleg ellen. Ôk nem tudják a ruhát levenni, a testüket másként hûsítik. Felidézzük a korábban látottakat, meghallgatjuk egymást. Beszélgetünk arról, hogyan tudunk segíteni az állatoknak, hogy a nagy melegben ne szenvedjenek (árnyékoló tetô, kutyaház, naponta friss víz az itatójukba, a madáritató biztonságos elhelyezése, vagyis szabad területen, hogy a madár jól láthassa, ha veszély fenyegeti és a repülésében ne akadályozza bokor vagy más).

Találós kérdéseket mondunk az állatokról. Aki kitalálja, kiválasztja a megfelelô fejdíszt, amivel átváltozik. Megnevezi milyen állat lett, és mi fedi a testét. Utánozza az állat mozgását, hangját. Amikor a játékban résztvevô gyermekek fele már „átváltozott”, a többi gyermek választ egy-egy lakhelyet ábrázoló képet, a nyakába akasztja, és a megfelelô párjával áll szembe. Jól megfigyelik egymást, majd a kis „állatok” becsukják a szemüket, a „lakhelyek” pedig elbújnak. Adott jelre minden kis „állat” megkeresi a lakhelyét, ahol hûsölhet. Amikor mindenki rátalált a párjára, szerepcserével folytatódhat a játék.


Tájékozódás a térben egymás keresésekorPáralkotás (állat és lakhelye). Mennyiségi megállapítások

számlálással. (Ugyanannyi állat van, mint lakhely.)




Értelmi I. szint II. szint III. szint

A játékban való részvétel segítése. (A szerepek jellemzôinek megbeszélésével is.)

A játékban való aktív részvétel ösztönzése, a szerepek jellemzôinek pontosítása a csoportos közremûködésével

A játékban a szerep játszás segítése, a kreativitás kibonta-koztatása


Párosítás a csoportos segítségével. A „sok” és a „kevés” fogalmának megvilágítása, felismerése

A kognitív szféra (gondolkodási mûveletek: fogalomismeret, logikai mûveletek; pszichikus funkciók mûködése: feladattartás, figyelem, érdeklôdés), az érzékszervi szféra (auditív és vizuális percepció) és a testséma fejlesztése

Párosítás, számlálásA kognitív szféra

(gondolkodási mûveletek: fogalomismeret, logikai mûveletek, számfogalom; pszichikus funkciók mûködése: koncentráció, feladattartás, figyelem, problémamegoldó képesség), az érzékszervi szféra (auditív és vizuális percepció) és a testséma fejlesztése

Párosítás után a párok összevonása különbözô szempontok alapján, számlálás az „összesen” fogalmának alkalmazásával

A kognitív szféra (gondolkodási mûveletek: fogalomismeret, logikai mûveletek, számfogalom; pszichikus funkciók mûködése: koncentráció, feladattartás, figyelem, problémamegoldó képesség), az érzékszervi szféra (auditív és vizuális percepció, keresztcsatornák mûködése) és a testséma fejlesztése


Szociális Az együttmûkö-désben való részvétel szociális szerepeinek erôsítésével a társas kapcsolatok (társas magatartás, együttmûködô-képesség, érintkezési szokások, alkalmazkodás) fejlesztése

A társak segítésének, a belsô indíttatásnak az alakítása pozitív megerôsítéssel

A társas kapcsolatok (társas magatartás, együttmûködô-képesség, érintkezési szokások, alkalmazkodás), az érdeklôdés, a motiváltság és az akarati tényezôk fejlesztése

A társakkal való önálló együttmû-ködés megerôsítésével a társas kapcsolatok (társas magatartás, közösségi szokások, együttmûködô-képesség), az érdeklôdés és a motiváltság fejlesztése


A nyelvhasználat (összefüggô, folyamatos beszéd, beszédtisztaság, nyelvhelyesség) és a verbális kommunikáció (beszédértés, nyelvi kifejezôkészség) fejlesztése

Testi Az állatok mozgásának utánzása

Az állatok mozgásának utánzása úgy koordinálva, hogy a többi gyermek felismerje az állatot

Az állatok mozgásának eljátszása, a jellemzô tulajdonságok gesztusokkal történô megjelenítése



Téma–3.füvEK sûrûjébEn

a lEvEgô TiszTasága, színE illaToK és szEnnyEzôanyagoK a lEvEgôbEn

A tevékenység célja A szociális képességek fejlesztése a környezetvédelem megalapozásával

Az értelmi képességek fejlesztése a fogalomismerettel, a térbeli viszonyok, valamint az azonosság felismerésével és a problémamegoldó képesség alakításával

A szaglás érzékenyítéseA verbális képességek fejlesztése a verbális kommunikációval, a

nyelvi kifejezôkészség fejlesztésévelA testi képességek fejlesztése a mozgások koordinálásával.

A tevékenység feladata Ismeretszerzés: a levegôben is látunk olyan anyagokat, amelyek rontják a levegô tisztaságát, szennyezik azt

A légszennyezés okainak magtapasztalásaAz „élettelen” és az „élô” fogalmának rögzítése tapasztalati útonHalmazok képzése meghatározott szempont szerint. Ok-okozati

összefüggések keresése, megállapításokTérbeli viszonyok meghatározásai: fent, lent, közelebb, távolabbA játékban a jó irány megtalálása szaglássalAz összefüggések, tapasztalatok verbális kifejezése, új szavak

használata (légszennyezôdés, ligetek)A kéz és a láb mozgásának összehangolása.


(A kiscsoportban szerzett tapasztalatokon kívül.)Megfigyeljük, hogy hol látunk többet a levegôben szálló szennyezô

anyagokból. Ott, ahol sok a növény, vagy ahol kevesebb? Szárazság vagy esô után? Szélcsendben, kisebb szélben, erôs szélben? Hidegebb idôben megfigyeljük az autók kipufogógázát, valamint a kémények füstjét (hogyan oszlanak szét a levegôben).

Megfigyeljük az utcán a biciklik után, valamint az óvoda bicikliútjánál –, hogy a kerékpárnak van-e kipufogógáza?

Eszközök Celluxragasztó, nagyítók, a „Játszunk? Természetesen” c. játékgyûjtemény

Szervezeti keretek csoportos és mikrocsoportos

Munkaformák csoportos, mikrocsoportos és egyéni


Vázlat Fújjunk erôsen szívószállal levegôt füves, fás, ligetes területre, és olyan helyre, ahol nincs növény. Mit tapasztalunk? (A növények gyökerei „fogják” a talajt, nem száll fel a por.)

Öntözzünk meg egy nagyobb területet, majd kis idô múlva fújjunk erôsen levegôt szívószállal a nedves, valamint a száraz, poros talajra. Mit tapasztalunk? (A nedves talajról nem száll fel a por a levegôbe.) Levonjuk a következtetéseket.

Beszélgetünk arról, milyen más szennyezô anyagokat láttunk még, amelyek eloszlottak a levegôben? „Mit gondoltok, mit tehetünk annak érdekében, hogy kisebb legyen a légszennyezôdés?” (Locsolás, a közeli helyekre gyalog vagy biciklivel közlekedünk, füvesítünk, fát ültetünk.)

A levegôben nemcsak szennyezôdések vannak, hanem szagok, illatok. Mivel érzékeljük ezeket? Az állatok jobban érzik a szagokat, mint mi. Miben segíti ez ôket? (táplálékszerzés, nyomkeresés, tájékozódás) Eljátsszuk az „Eltévedt kiskutyák” címû szaglásfejlesztô játékot. (Fehér Anna: Játszunk? Természetesen! c. gyûjte-mény 42. oldal)


Megállapítások: Hol volt több, hol kevesebb por? Ott, ahol sûrûbb vagy ott, ahol a ritkább a fû; a kisebb vagy a nagyobb szélben, a nedvesebb vagy szárazabb helyen? Téri tájékozódás a játék során.




Azonosság felisme-résének gyakorlása szívószál fúváskor (a füves, fás, ligetes terü-leten a növények ott maradnak)

Különbségekfelismerése: erős levegő fújása a nedves, száraz talajra

Összehasonlítás gya-korlása:hol van több szeny-nyeződés, ahol sok a növény, vagy ahol kevesebb?


Állapítsátok meg,hogy miből vantöbb szívószálból,vagy növényből

Állapítsátok meg,hogy miből van többszívószálból, vagykisgyerekből

Problémamegoldó képességgyakorlása:honnan éri anövényt erősebbhatás, haközelebbről, vagyha távolabbról, hakevesebben, vagytöbben fújjákszívószállal.


Szociális Nagyobb terület fel-osztása egymás között (locsolásra váró rész, száraz rész)

Nagyobb terület megön-tözésekor a locsoló gye-rekek kijelölése egymás között

Levegőfújás szívó-szállal a nedves, majd csere után a száraz talajra: egymásra figyelés gyakorlása. Minden kisgyerek tapasztal-hassa meg, mikor száll fel a por.


Melyik terület anagyobb?

Miből van több,locsoló kannából vagykisgyerekből?

Mit kellen ahhozcsinálni, hogyugyanannyilocsoló kannalegyen, mintkisgyerek?


Az új fogalmak megvilágítása. Párbeszédek során használják a gyerekek az óvodapedagógus aktív közremûködésével használják az új fogalmakat

A nyelvhasználat (nyelvhelyesség) és a verbális kommunikáció (beszédértés) fejlesztése

Az új fogalmak megvilágítása, használatukra való ösztönzés segítô kérdésekkel

A nyelvhasználat (nyelvhelyesség) és a verbális kommunikáció (beszédértés, nyelvi kifejezôkészség) fejlesztése

Az új fogalmak mondatban való használatának ösztönzése segítô kérdésekkel

A nyelvhasználat (összefüggô, folyamatos beszéd, nyelvhelyesség) és a verbális kommunikáció (beszédértés, nyelvi kifejezôkészség) fejlesztése

Testi A nagymozgások (mozgáskoordinációs képességek) fejlesztése

A nagymozgások (mozgáskoordinációs képességek) és a finommotoros mozgások fejlesztése

A finommotoros mozgások (ábrázoló tevékenység) fejlesztése


A koordinált mozgás fejlesztése a tárgyak rendezgetéséel

A finommotoros képességek fejlesztése a rendezgetô tevékenységgel

A finommotoros képességek fejlesztése a rendezgetô tevékenységgel, a tárgyakból való alkotás lehetôségével


Téma–4.szErEsséTEK a fáT!

a fáK, az ErDô, a növényEKszErEpE a lEvEgô TiszTíTásában

A tevékenység célja A szociális képességek fejlesztése a természet iránti pozitív érzelmi viszony és a természetvédelem megalapozásával, a baleset-megelôzési és a kirándulási szabályok rögzítésével

Az értelmi képességek fejlesztése az emlékezet és a figyelem alakításával. A tapintás, a látás és a hallás érzékenyítése térbeli és alaki viszonyításokkal

A verbális képesség fejlesztése a beszédértéssel és a nyelvi kifejezôkészség alakításával

A testi képesség fejlesztése a nagymozgásokkal

A tevékenység feladata A levegô tisztaságának érzékeltetése légzôgyakorlattalAz erdô szépségeinek felsorolásaA megbeszélt baleset-megelôzési, valamint viselkedési

szabályok követése A kártyán lévô síkforma felismerése, megnevezése, hasonló

forma keresése a környezetünkbenA növények magasságát egymáshoz viszonyítjuk,

megállapítjuk a magasságokat (aljnövényzet, bokor, fa) Átöleljüka fák törzsét, megállapítjuk vastagságukatAz erdôben elvárható, már korábban megismert viselkedési

szabályainak verbális felidézése, valamint a látottak megfogalmazása

Fogalmak rögzítése (cserje, bozót)Élménynyújtás kisebb túrával. Az állóképesség fejlesztése


(A kiscsoportban szerzett tapasztalatokon kívül.) A települést védô vagy közeli fás, ligetes területre sétálunk,

kirándulunk. Megfigyeljük, hogy a fák sûrûn helyezkednek el, aljnövényzet alig található. Az út felôli oldalon megnézzük, mit találunk, mit „fogott” meg az erdôsáv. (Ha bármilyen oda nem illô tárgyat találunk, szabad kézzel nem nyúlunk hozzá.) Megbeszéljük, hogy honnan kerülhetett a tájba nem illô tárgy a fák közelébe, hová lehetett volna azt elhelyezni

Kiskutyákká változunk, fülünket hegyezzük. Milyen zajokat hallunk? Szimatolunk. Milyen szagokat, illatokat érzünk? Utánozzuk a hangokat.

Ugyanezt tesszük az ellenkezô oldalon is. A tapasztalatokat megbeszéljük. (A sok fa a kipufogógázokat és a zajt is megszûri, tompítja.)

Eszközök Gumikesztyû, kampós bot, síkformákat ábrázoló kártyák, madarakat, jármûveket, gyerekeket ábrázoló képek, zsákok, dobozok, üvegek a gyûjtéshez, teleszkópos bogárnézôke, nagyítók, hátizsákok


Munkaformák Egyéni és csoportos


Vázlat Felidézzük az erdôben elvárható helyes viselkedés szabályait. Megállapítjuk, hol sûrûbb, bozótos az erdô, hol kell óvatosabban közlekedni.

Mélyet szippantunk a levegôbôl, többször elvégezzük a légzôgyakorlatot, felfrissítjük a tüdônket a jó levegôvel.

Beleszagolunk a levegôbe, szagnyomok alapján beazonosítjuk, minek érezzük az illatát, szagát (avar, közeli forrás vagy patak vize, virág illata, esetleg állat által hagyott szag).

Csukott szemmel hallgatózunk, majd a hallott hangokhoz párosítjuk a megfelelô képet. „Melyik hangnak nem találtunk magfelelô párt a képek között?”

Keresünk a karunk vastagságához hasonló fiatal fatörzset (becsléssel). Keresünk olyan fát, amelyet egy gyermek is át tud ölelni; aztán olyat, amelyet kettô és így tovább.

Szabad játék. Önálló felfedezéseket teszünk.


Mennyiségi megállapításokat teszünk. A hallott hangok közül melyikbôl hallunk többet, kevesebbet, hol hallottunk nagyobb zajt, kisebbet, hányan tudtuk átölelni az egyik, másik fát? Viszonyítunk a fák vastagsága és a között, hányan tudtuk átölelni.

Térbeli irányokat határozunk meg. „Melyik irányból hallottuk a hangokat?”

A kártyán lévô formához hasonló formákat keresünk a környezetünkben.





Értelmi A természet hangja-inak észrevetetése, néhány hang kiemelé-se, azonosítása

A természet hangjai-nak azonosítása, meg-nevezése. Az ismeret-leneknél valamihez való hasonlítás

A természet hangja-inak azonosítása, az erôsebb, gyengébb hangok differenciálá-sa, azonosítása


Összehasonlítás egyszerre egy szempont alapján (erôsen eltérô formák, méretek, színek, megnevezések)

A kognitív szféra (gondolkodási mûveletek: fogalomismeret, logikai mûveletek, téri viszonyok; pszichikus funkciók mûködése: figyelem, érdeklôdés, emlékezet, képzelet) és az érzékszervi szféra (auditív, vizuális és taktilis percepció, téri irányok érzékelése) fejlesztése

Összehasonlítás egyszerre két szempont alapján (nagyobb eltérések, forma, méret, szín)

A kognitív szféra (gondolkodási mûveletek: fogalomismeret, logikai mûveletek, téri viszonyok; pszichikus funkciók mûködése: figyelem, érdeklôdés, emlékezet, képzelet) és az érzékszervi szféra (auditív, vizuális és taktilis percepció, téri irányok érzékelése) fejlesztése

Összehasonlítás egyszerre két szempont alapján (finomabb eltérések, méret, forma, szín)

A kognitív szféra (gondolkodási mûveletek: fogalomismeret, logikai mûveletek, számfogalom, téri, idôbeli viszonyok; pszichikus funkciók mûködése: koncentráció, feladattartás, figyelem, emlékezet, képzelet) és az érzékszervi szféra (auditív, vizuális és taktilis percepció, keresztcsatornák mûködése, téri irányok érzékelése) fejlesztése

Szociális A társas kapcsolatok (társas magatartás, közösségi szokások, együttmûködô-képesség, erkölcsi megítélô-képesség, udvariasság, érintkezési szokások, alkalmazkodás), az érdeklôdés, a motiváltság és az akarati tényezôk


Az óvodapedagógus (véletlenszerûnek tûnô) tudatos páralkotása játékkal. A segítô együttmûködés elfogadásával a mellérendelt viszony megtapasztalása

Az óvodapedagógus (véletlenszerûnek tûnô) tudatos páralkotása játékkal. A segítô együttmûködésnél a segítségnyújtás mellett a mellérendelt szerep segítése

Az óvodapedagógus (véletlenszerûnek tûnô) tudatos páralkotása játékkal. A segítségnyújtó szerepben a mellérendelt viszony megôrzése



A társ közremûkö-désével párbeszédek alakítása. Helyzetek, lehetôségek teremtése az összefüggô beszéd kialakulása érdekében

A társ közremûkö-désével beszélgetések alakítása a folyamatos, összefüggô beszéd gyakorlása érdekében

A társ közremû-ködésével a szabad önkifejezés, véleményalkotás gyakorlásának lehetôsége

A nyelvhasználat (összefüggô, folyamatos beszéd) és a verbális kommunikáció (beszédértés, nyelvi kifejezôkészség) fejlesztése

Testi A légzôgyakorlatok során a testélmény kontrollálásának megtapasztalása

A légzôgyakorlatok során a testtudat kontrollálásának gyakorlása

A légzôgyakorlatok során a test kontrollálása, a feszítés, lazítás szabályozásának gyakorlási lehetôsége

A nagymozgások (mozgáskoordinációs képességek, téri tájékozódás nagymozgással) fejlesztése


Téma–5.széljárás

a lEvEgô mozgása

A tevékenység célja A szociális képességek fejlesztése az együttmûködô-képesség alakításával

Az értelmi képességek fejlesztése következtetésekkel, az önálló ítéletalkotással, mennyiségi és téri viszonyításokkal, összehasonlításokkal, azonosításokkal

A verbális képességek fejlesztése verbális kommunikációval, szókincsbôvítéssel

A testi képességek fejlesztése a finommozgásokkal

A tevékenység feladata A szabályok betartása játék közbenA levegô mozgásának többféle érzékeltetése, megtapasztalása.

A szél keletkezésének megismerése megfigyelésekkelTéri irányok meghatározása önálló ítéletalkotással a

körülöttünk lévô dolgokhoz (fa, bokor, babaház, mászóka) viszonyítva. (A gondolatok megfogalmazása

Új fogalom (uralkodó széljárás)Finommozgások végzése hajtogatásokkal, fújásokkal


(A kiscsoportban szerzett tapasztalatokon kívül.) Télen több félbevágott nyers burgonyába hurkapálcát szúrunk,

azokra papírkígyókat erôsítünk. Egy részüket a fûtôtestre, néhányukat pedig a fûtôtesttôl távolabbi helyre helyezzük. Több napon át ott maradhatnak, figyelhetjük a forgásukat. (Éjszakára ne hagyjuk a fûtôtesten!)

Szélzsákokat, szélkakasokat helyezünk el az óvoda udvarán, fák közelében és nyitottabb helyeken. Adott idôszakban naponta feljegyezzük a gyerekek által jól érthetô, egyszerû ábrán milyen irányból fújt a szél (uralkodó széljárás). Melyik helyen tapasztaltunk nagyobb mozgást azonos idôben? (A sok fa gyengíti a szél mozgását.)

Eszközök Szélzsákok, szélkakas, pingponglabdák, szívószálak, tetôvel ellátott dobozok




Vázlat Felidézzük a szélmozgásról szerzett korábbi tapasztalatainkat.„Csináljunk” szelet mi is. Hajtogassunk legyezôket, legyezzük

magunkat. Mit tudott ez az enyhe szellô megmozgatni? Erôsebb szelet is tudunk létrehozni.

Játsszunk pingpongmeccset. Egy-egy kemény kartonból készült doboztetô (lehet cipôsdoboz teteje) egyik végébe parafadugót ragasztunk, erre egy-egy labdát helyezünk. Mindegyikhez egy gyermek áll, és szívószállal fújja a pingponglabdát. Aki erôsebben fújja, annak ér át gyorsabban a labdája a doboz másik végébe.


A hajtogatópapír sík- és a pingponglabda térformájának megállapítása. Mindkét formához hasonlót keresünk a környezetünkben, megnevezzük ôket.

Sorszámnevek gyakorlása. „Ki lett az elsô a labda fújásában?”(Kisebb, nagyobb szélmozgás, lassúbb, gyorsabb labdamozgás.)




Értelmi Segítségnyújtás a „szélcsinálás” meg-tapasztalásához való eszközkészítésbenNagyobb tér biztosítá-sa a fújáshoz. Tapasz-talás, tevékenykedésFormakeresés, forma-azonosítás segítséggel, ugyanolyan keresése

Az önálló tevékeny-kedés segítése, koor-dinációs, szabályozási gyakorló lehetôség, tapasztalatszerzésA formaazonosítás gyakorlási lehetôségei

Buzdítás, különbözô „szélgyártó” eszközök kitalálására. Enged-jünk szabad teret a tapasztalásnak és a kreativitásnakGyakorlási lehetôségek a for-maazonosításra, az alakállandósság meg-tapasztalására


A kognitív szfé-ra (gondolkodási mûveletek: foga-lomismeret, logikai mûveletek, számfoga-lom, téri viszonyok; pszichikus funkciók mûködése: figyelem) és az érzékszervi szfé-ra (auditív és vizuális percepció, téri irányok érzékelése) fejlesztése.

A kognitív szfé-ra (gondolkodási mûveletek: foga-lomismeret, logikai mûveletek, számfoga-lom, téri viszonyok; pszichikus funkciók mûködése: figyelem) és az érzékszervi szfé-ra (auditív és vizuális percepció, téri irányok érzékelése) fejlesztése.

A kognitív szfé-ra (gondolkodási mûveletek: foga-lomismeret, logikai mûveletek, számfoga-lom, téri viszonyok; pszichikus funkciók mûködése: koncentrá-ció, figyelem, emléke-zet) és az érzékszervi szféra (auditív és vizuális percepció, téri irányok érzékelése) fejlesztése.


Szociális Az együtt tevékenykedés során a kivárás, az egymásra figyelés segítése

A társas kapcsolatok (társas magatartás, közösségi szokások, együttmûködô-képesség, udvarias-ság, érintkezési szokások, alkal-mazkodás), az ér-deklôdés, a moti-váltság és az akarati tényezôk fejlesztése

Az együtt tevékenykedés során az egymásra figyelés, a segít-ségadás lehetô-ségeinek segítése

A társas kapcsolatok (társas magatartás, közösségi szokások, együttmûködô-képesség, udvari-asság, érintkezési szokások, alkal-mazkodás), az érdeklôdés, a motiváltság és az akarati tényezôk fejlesztése

A másikra figyelés, a segítés belsôvé válásának segítése

A társas kapcsolatok (társas magatartás, közösségi szokások, együttmûködô-képesség, erkölcsi megítélô-képesség, udvariasság, érintkezési szo-kások, alkalmaz-kodás), az érdek-lôdés, a motiváltság és az akarati ténye-zôk fejlesztése


Párbeszédek kezdeményezése a tevékenység során, a mondatalkotás segítése

A nyelvhasználat (összefüggô beszéd, nyelvhelyesség) és a verbális kommunikáció (beszédértés, nyelvi kifejezôkészség) fejlesztése.

A tevékenykedés során a kommu-nikálás kérdésekkel való segítése. Olyan kérdések feltevése, melyekre a gyermek egész mondattal válaszolhat


Biztosítsunk lehetôséget a tevékenykedés során az önálló elképzelések elmondására


Testi A légzôgyakorlatok során a testélmény kontrollálásának megtapasztalása

A nagymozgások (mozgáskoordi-nációs képességek, téri tájékozódás nagymozgással) fejlesztése

A légzôgyakorlatok során a testtudat kontrollálásának gyakorlása


A légzôgyakorlatok során a test kontrol-lálása. A feszítés és a lazítás szabályozásának gyakorlási lehetô-sége



Téma–6.szélszalag ii.

a lEvEgô mozgása minT EnErgiaforrás

A tevékenység célja A szociális képességek fejlesztése a baleset-megelôzési szabályokkal és az együttmûködô-képesség alakításával

Fenntarthatóságra nevelés az energiatakarékossággalAz értelmi képességek fejlesztése a fogalomismeret

elmélyítésével, összehasonlításokkal (mennyiségi, térbeli kiterjedések), következtetésekkel és a számfogalom erôsítésével

A verbális képességek fejlesztése a beszéd tisztaságával, a nyelvi kifejezôkészséggel

A testi képességek fejlesztése a nagymozgásokkal

A tevékenység feladata Erôsítjük azt a szabályt, hogy a gépeket csak felnôttek kezelhetik (nem érünk hozzájuk) és vizes kézzel felnôtt sem nyúlhat hozzájuk. A ventilátort csak addig üzemeltetjük, amíg szükséges

Gyûjtôfogalom elmélyítése (háztartási gép)Párbeszédek fejlesztése, szókincsbôvítés. Tetszés szerinti

halmazokat képzünk csoportosan, majd egyénilegA számosság megállapítása mérésekkel, összehasonlításokkalTérbeli kiterjedésekre megállapításokat teszünk. Sort alkotunkA bôr érzékenyítése a ventilátor által keltett levegôvelAz otthoni és az óvodai tapasztalatok verbális kifejezéseUtánozzuk a ventilátor lapátjának mozgását lassú és gyors

karkörzéssel


(A kiscsoportban szerzett tapasztalatokon kívül.)A szülôk segítségével a gyermekek otthon ismerkedjenek egyszerû háztartási gépekkel, amelyek levegôt szívnak, fújnak

Eszközök Ventilátor, krepp-papír csíkok, hurkapálca, ragasztó




Vázlat Beszélgetünk arról, hogy a gyerekek milyen, a lakásban, otthon található háztartási gépeket ismernek. Melyik miben segíti az emberek munkáját?

Meleg idôben többféle módon hûsítjük magunkat. Felidézzük azt, amikor a legyezôvel szellôt idéztünk elô. Nagy melegben nagyobb levegômozgás segít bennünket a hûsölésben.

A papírszalagokból mindenki tetszése szerint hatot választhat. Különbözô összehasonlításokat végzünk velük, majd ragasztó segítségével mindenki a hurkapálcájára erôsíti ôket. Bekapcsolunk egy ventilátort, a szélszalaggal megfigyeljük (különbözô fokozatban) a szellô, a szél erôsségét, közelebb, távolabb. Hol érezzük kellemesebbnek? Megbeszéljük, milyen veszélyt jelent, ha közel hajolunk a géphez. (Az erôs légmozgástól megfájdulhat a fejünk, a fülünk.) Utánozzuk a lapát forgását karkörzéssel, lassabban, gyorsabban. A szélszalagokat kivisszük az udvarra, tovább játszunk velük tetszés szerinti helyen (pl. homokvár, babaház díszítése).


Papírcsíkokból szabadon választott szempontok szerint halmazok képzése, összehasonlítással mennyiségi megállapítások. A számlálás gyakorlása, a számfogalom erôsítése

A kiválasztott hat szalag sorba rendezése hosszúság szerint, a legrövidebbtôl a leghosszabbig

A szélszalag kisebb, nagyobb mozgása és a távolabb, közelebb közötti összefüggés megállapítása





Szél által elôidézett mozgás megfigyelése

Szél által okozott moz-gás megfigyeltetése különbözô erôsségû fújás mellett

Szél által okozott moz-gás megfigyeltetése különbözô erôsségû fújás mellett. Az ok-okozati összefüggések megbeszélése


A „kicsi” és a „nagy” megkülönböztetése nagyobb méret-különbség mellett

A kognitív szféra (gondolkodási mûveletek: fogalomismeret, logikai mûveletek; pszichikus funkciók mûködése: figye-lem, érdeklôdés) és az érzékszervi szféra (auditív és vizuális percepció) fejlesztése

A kisebb, nagyobb összehasonlítása, tulajdonságok megbeszélése

A kognitív szféra (gondolkodási mûveletek: foga-lomismeret, logi-kai mûveletek; pszichikus funkciók mûködése: figye-lem, érdeklôdés) és az érzékszervi szféra (auditív és vizuális percepció) fejlesztése

Kisebb, nagyobb elemek sorba rendezése méret szerint

A kognitív szféra (gondolkodási mûveletek: foga-lomismeret, logi-kai mûveletek; pszichikus funkciók mûködése: koncent-ráció, figyelem, problémamegoldó képesség, érdek-lôdés) és az érzékszervi szféra (auditív és vizuális percepció) fejlesztése

Szociális Az együtt tevé-kenykedés örö-mének megélésével a társas kapcsolatok (társas magatartás, közösségi szokások, együttmûködô-képesség, érintke-zési szokások, alkalmazkodás) fejlesztése

Az együtt tevé-kenykedés örömé-nek megélésével, tudatosításával a társas kapcsolatok (társas magatartás, közösségi szokások, együttmûködô-képesség, érintke-zési szokások, alkalmazkodás), az érdeklôdés, a motiváltság és az akarati tényezôk fejlesztése

Az együtt tevékeny-kedés során nyújtott segítség öröme, ennek tudatosítása

A társas kapcsolatok (társas magatartás, közösségi szokások, együttmûködô-képesség), az érdek-lôdés, a motiváltság és az akarati ténye-zôk fejlesztése



Párbeszédek során az új fogalmak megvilágítása, használata


A fogalmak használata a beszélgetések során

A folyamatos, összefüggô beszéd ösztönzése kérdésekkel.


A beszélgetés során a saját vélemény megfogalmazására ösztönzés, kérdésekkel való segítés

A nyelvhasználat (összefüggô, folyamatos beszéd, nyelvhelyesség) és a verbális kommunikáció (nyelvi kifejezôkészség) fejlesztése

Testi Ellentétes irányú karlendítések

Malomkörzés, karkörzés különbözô tempóban is

Malomkörzés, karkörzések irányított tempóváltással



Téma–7.fészEK

lEvEgôbEn KözlEKEDô élôlényEK (maDaraK, lEpKéK, rEpülô rovaroK)

A tevékenység célja A szociális képességek fejlesztése, a természetvédelem megalapozása a természethez való pozitív érzelmi viszony erôsítésével. Az együttmûködô-képesség alakítása

Az értelmi képességek fejlesztése problémamegoldásokkal, mennyiségi megállapításokkal, az emlékezet és a megfigyelôképesség alakításával

A verbális képességek fejlesztése az összefüggô beszéddel, párbeszéddel, szövegértéssel

A testi képességek fejlesztése a nagy- és a finommozgásokkal

A tevékenység feladata Tapasztalatszerzés a környezetünkben található madarakról, gondoskodás téli etetésükrôl, a többi évszakban itatásukról. Fészkelôhelyek bôvítése

Összehasonlítással több-kevesebb, kisebb-nagyobb megállapítások, meghatározások

A tapasztalatok verbális megjelenítéseÚj fogalmak: fészkelôhely, fészekhagyó, fészekodú,

madárvédelem, élôhely„Röpködés” a fészek körül, a fiókák etetése


(A kiscsoportban szerzett tapasztalatokon kívül)Tél elején madáretetôket helyezünk ki, és folyamatosan

feltöltjük azokat.Nyáron madáritatóról gondoskodunk. Beszélünk arról,

mit jelent a madárvédelem (etetés, itatás, fészkelôhelyek védelme, élôhely védelme, ezzel összefüggésben a fák védelme).

Tél vége felé fészekodúk kihelyezése az óvoda kertjébe, meglévôk leszedése, kitisztítása, visszahelyezése

Beszélgetés arról, hogy vannak olyan madarak, amelyek mindig ugyanabban a fészekben nevelik a fiókáikat (például a költözô madarak közül a fecskék), vannak fészekhagyók, amelyek minden évben máshol költenek. Fészkeket kutatunk a röpdében, fákon, az óvoda kertjében, valamint séták, kirándulások alkalmával

Meghallgatjuk, gyönyörködünk a tavaszi madárcsicsergésben, beszélgetünk a költözô madarakról. Az óvoda kertjében és környékén, valamint a kirándulásokon madarak megfigyelése. Csipesszel madártollak gyûjtése, majd fertôtlenítése

Eszközök Látcsövek, nagyítók, csipeszek, gyûjtôzacskók, fertôtlenített madártollak, madáreleségek kis tálkákban (tisztított napraforgómag, tökmag, mogyoró, dióbél) mindegyikbôl több, kis kanalak egy tálcán, különbözô (anyagú) tárgyak: gyapjú, kispárna, pamutanyag, valamint a csoportszobából összehordott különbözô játékok, egy nagy takaró

Szervezeti keretek csoportos és mikrocsoportos

Munkaformák csoportos, páros és egyéni


Vázlat A gyûjtött madártollakat nagyítóval megvizsgáljuk, összehasonlítjuk. Beszélgetünk arról, hogy a madarak többsége ilyen pihe-puha anyagból építi a fészkét, hogy a fiókáit jobban melegítse.

Megbeszéljük, hogy ha megzavarjuk a madarakat a fészekrakásban vagy fiókáik etetésében, elhagyják a fészküket, ezért a fészkelôhely közelében a hangoskodást kerüljük. Fészekhez sohasem nyúlunk. Azért sem, mert betegséget is kaphatunk.

Felidézzük, mivel etettük télen a madarakat. Megnézzük és megnevezzük, milyen eleség van a kis tálkákban, összehasonlítjuk azokat. Ez lesz a játékban a madáreleség. Elhelyezzük a tálkákat a tér különbözô részein, a tálcát a kis kanalakkal a tér közepén.

A letakart különféle anyagok közül tapintással kiválogatjuk a pihe-puha anyagokat, azokból fészkeket építünk. Most mi leszünk a kis madarak, eljátsszuk, hogy a madárszülôk etetik a fiókáikat. A gyermekek szabadon választanak párt maguknak, megbeszélik, ki lesz a madárszülô és ki lesz a fióka, és azt, hogy a fióka mit szeretne enni.

Megbeszéljük a játék menetét: A fiókák szabadon választják meg a fészküket, egy fészekbe

csak egy fióka ülhet. A kezüket nem használhatják, csipogva várják a mamát vagy a papát, és ha a fészekhez érnek a szülôk, kitátják a „csôrüket”. A madárszülôk röpködnek, megbeszélt jelre keresnek olyan eleséget, amit a fiókáik kértek, majd egy kis kanalat is magukhoz vesznek, megkeresik a fiókáikat, és megetetik ôket (a tálkákból, kis mûanyag kanállal).

Szerepcserével folytatódik a játék, a használt kanalakat egy edénybe tesszük. Minden szülôt játszó gyermek tiszta kanalat vesz.


Halmazképzés az azonos tartalmú kis tálakból. Összehasonlításokkal megállapítások: a különféle eleségek közül melyik a több, kevesebb, kisebb, nagyobb szemû

Tájékozódás a térben, a tálkák, a fészkek elhelyezésekor, valamint azok keresésekor a játék folyamán

A puha és a kemény tárgyak szétválogatása tapintással Párkereséssel páralkotás, fiókához eleség párosítása





Értelmi A madáreleségekkel való percepciós ismer-kedés (látás, tapin-tás, szaglás, ízlelés), tudatosítás (Ezt eszik a madarak.)

A madarakkal és táp-lálékukkal való ismer-kedés

A madarakkal és táplálékukkal való ismerkedés. A mada-rakról való gondos-kodás fontosságának tudatosítása


A kevesebb és a több összehason-lítása éles különb-ségek mellett

A kognitív szféra (gondolkodási mûveletek, pszi-chikus funkciók mûködése: figye-lem, érdeklôdés) és az érzékszervi szféra (auditív, vizuális és taktilis percepció) fejlesz-tése

A több, kevesebb, ugyanannyi megállapítása összehasonlításokkal

A kognitív szféra (gondolkodási mûveletek: fogalom-ismeret, logikai mûveletek; pszichi-kus funkciók mûkö-dése: figyelem) és az érzékszervi szféra (auditív, vizuális és taktilis percepció) fejlesztése

A több, kevesebb, ugyanannyi meg-állapítása össze-hason-lításokkal. Soralkotás mennyi-ségek alapján

A kognitív szféra (gondolkodási mûveletek: foga-lomismeret, logikai mûveletek; pszi-chikus funkciók mûködése: koncent-ráció, feladattartás, figyelem, probléma-megoldó képesség) és az érzékszervi szféra (auditív és vizuális percepció) fejlesztése

Szociális A másokról való gondoskodás gyakorlása, az ezzel járó öröm tudato-sítása

A társas kapcsolatok (társas magatartás, közösségi szokások, együttmûködô-képesség), az érdeklôdés, a motiváltság és az akarati tényezôk fejlesztése

A másokról való gondoskodás igényének alakítása

A társas kapcsolatok (társas magatartás, erkölcsi megítélô-képesség, alkalmazkodás), az érdeklôdés, a motiváltság és az akarati tényezôk fejlesztése

A másokról való gondoskodás igényének alakítása, a segítségnyújtás örömének tudatosítása

A társas kapcsolatok (társas magatartás, erkölcsi megítélô-képesség, alkalmazkodás), az érdeklôdés, a motiváltság és az akarati tényezôk fejlesztése



Párbeszédek alakítása, melyek során az óvodapedagógus kezdeményezze az új fogalmak használatát

A nyelvhasználat és a verbális kommuni-

káció (beszédértés, nyelvi kifejezô-készség) fejlesztése.

Beszélgetések alakítása, melyek során az óvodapedagógus kérdésekkel ösztönözze az új fogalmak használatát


Lehetôségek teremtése a szabad önkifejezésre, véleményalkotásra

Az óvodapedagógus kérdésekkel ösztönözze a folyamatos, összefüggô mondatok használatát

A nyelvhasználat (összefüggô, folyamatos beszéd, nyelvhelyesség) és a verbális kommunikáció (beszédértés, nyelvi kifejezôkészség) fejlesztése.

Testi A madarak mozgásának utánzása, a karokkal repdesô mozdulatok


A madarak mozgásának utánzása, röpdösésüket utánzó különbözô körzô mozdulatok

A nagymozgások/ (mozgáskoordinációs képességek) fejlesztése

A madarak mozgásának utánzása, röpdösésüket utánzó karmozdulatok a jobb és a bal oldal megkülön-böztetésének segítésével

A nagymozgások mozgáskoordinációs képességek, téri tájékozódás nagymozgással) fejlesztése


Téma–8.a lEvEgô és a Tûz ii.

a lEvEgô és a Tûz KapcsolaTa

A tevékenység célja A szociális képességek fejlesztése a közösségi szokások és a baleset-megelôzési szokások alakításával, a környezetvédelmi nevelés megalapozásával

Az értelmi képességek fejlesztése az emlékezet fejlesztésével, összehasonlításokkal, megkülönböztetésekkel, következtetésekkel

A verbális képességek fejlesztése az összefüggô, folyamatos beszéd megjelenésével

A testi képességek fejlesztése a nagymozgásokkal, térbejárással

A tevékenység feladata Betartjuk a gyertyagyújtás és a tûzrakás kiscsoportban már megismert szabályait. A levegô szennyezésének megállapítása a tûzrakás alkalmával. Egymáshoz való alkalmazkodás a köralakításnál, a játéknál.

Tapasztalatszerzés játékos formában a levegô és a tûz viszonyáról. Ok-okozati összefüggések keresése

Önálló megfogalmazások, megállapítások verbális megjelenítése

Új fogalmak: pernye, gallyak, szítja a tüzet, szélmanó, tûzmanó

Nagymozgások a térben


(A kiscsoportban szerzett tapasztalatokon kívül.)Születésnapokon gyertyát gyújtunk, akit ünnepelünk, az

elfújja a gyertyát. Folyamatos megfigyelése annak, hogy merrôl jön a levegô, ami eloltja a lángot

Szeles idôben próbálunk gyertyát gyújtani az udvaron, majd beszélünk arról, hogy miért nem sikerült

Eszközök Különbözô méretû átlátszó tûzálló edények (lehet pohár vagy tál), 2 db gyertya, faágak, vödör, víz


Munkaformák csoportos, egyéni

99


Vázlat Az udvaron a tûzrakó helyünkön vékony gallyakat égetünk, amelyeknek ott marad a parazsa, majd több fát teszünk rá (annyit, amennyi elfojtja a parazsat), és fújással élesztjük a tüzet. Közben beszélgetünk arról, hogy a levegô táplálja a tüzet, a nagy levegômozgás (szél) szítja a tüzet, szétrepíti a parazsat. Megfigyeljük az égéstermékeket (füst, pernye), beszélünk a levegô szennyezésérôl. Megbeszéljük, hogy ki mit gondol, miért kapott lángra újra a tûz. A megfigyelés befejezésével gondosan eloltjuk a tüzet, hogy egy pici parázs se maradjon

Különbözô méretû átlátszó tûzálló edényt borítunk két égô gyertyára. Megfigyeljük, mi történik, melyik edény alatt alszik el a gyertya hamarabb. Ezt még kétszer-háromszor megismételjük. Ok-okozati összefüggéseket keresünk

„Most elvarázsollak benneteket! A fiúk a „tûzmanók”, a lányok a „szélmanók”. A szélmanók kört alkotnak, a tûzmanók piros szalagot vesznek a kezükbe és leguggolnak a kör közepén. A szélmanók elengedik egymás kezét, majd elôre lépve, nyújtott karral fújják, ébresztgetik a tûzmanókat, akik a guggolásból lassan felállnak és a piros szalaggal körbe-körbe szaladgálnak. Pár másodperc után megállnak, és szerepet cserélnek. Addig játszanak a gyerekek, amíg kedvük van hozzá.


A gyertyák számosságának megállapítása. Térbeli tájékozódás (körön belül, körön kívül)

Formai és nagyságbeli viszonyítások: hosszú, rövid szalag, fadarab, vékony, vastag faág. A különbözô méretû edények nagyságbeli összehasonlítása

Meghatározott szempontok alapján halmazok képzése (Tûzmanók és Szélmanók halmaza)





Értelmi A madarak néhány jellemzôjének észreve-tetése segítéssel

Beszélgetés a madarak néhány jellemzôjérôl

Beszélgetés, néhány különlegesebb in-formáció elmesélése a madarakról, ezek ismeretekbe való be-építése


A figyelem ráirá-nyítása a közeli és a távolabbi dolgokra, rávezetés a különb-ségre

A kognitív szféra (gondolkodási mûveletek: foga-lomismeret, téri viszonyok; pszi-chikus funkciók mûködése: érdek-lôdés) és az érzék-szervi szféra (audi-tív és vizuális percepció) fejlesz-tése

Közeli, távoli dolgok megfigyelése, összehasonlítása

A kognitív szféra (gondolkodási mûveletek: fogalom-ismeret, téri viszo-nyok; pszichikus funkciók mûködése: érdeklôdés) és az érzékszervi szféra (auditív és vizuális percepció) fejlesztése

A téri viszonyok megnevezése (közel, távol)

A kognitív szféra (gondolkodási mûveletek: fogalomismeret logikai mûveletek, téri viszonyok; pszichikus funkciók mûködése: figyelem) és az érzékszervi szféra (auditív és vizuális percepció) fejlesztése

Szociális Társas együttlét, játék közbeni együttmûködések segítése

A társas kapcsolatok (társas magatartás, közösségi szokások, együttmûködô-képesség) fejlesztése

Társas együttlét, játék közbeni együttmûködés, a másik segítésének gyakorlása

A társas kapcsolatok (társas magatartás, közösségi szokások, együttmûködô-képesség) fejlesztése

Társas együttlét, játék közbeni együttmûködés igényének alakítása

A társas kapcsolatok (társas magatartás, közösségi szokások, erkölcsi megítélô-képesség) fejlesztése


A madarakról szóló párbeszédek alakít-ása a fogalmi isme-retek beépítése

A nyelvhasználat (összefüggô, folya-matos beszéd, beszédtisztaság, nyelvhelyesség) és a verbális kommuni-káció (beszédértés, nyelvi kifejezô-készség) fejlesztése

A madarakról szóló beszélgetések alakítása, a fogalmi ismeretek beépítése

A nyelvhasználat (összefüggô, folya-matos beszéd, beszédtisztaság, nyelvhelyesség) és a verbális kommuni-káció (beszédértés, nyelvi kifejezô-készség) fejlesztése

A madarakról szóló beszélgetések alakítása

(A fogalomhasználat a mondatalkotás része legyen.) Ösztönzô kérdésekkel segítsünk. A foga-lomismeret bôvítése

A nyelvhasználat (összefüggô, folyamatos beszéd, nyelvhelyesség) és a verbális kommuni-káció (beszédértés, nyelvi kifejezô-készség) fejlesztése


Testi A nagymozgások mozgáskoordi-nációs képességek) fejlesztése

A nagymozgások (mozgáskoordi-nációs képességek) fejlesztése

A nagymozgások mozgáskoordinációs képességek, téri tájékozódás nagy-mozgással) fejlesz-tése


Madarak mozgásának utánzása, a karokkal repdesô mozdulatok

Madarak mozgásának utánzása, röpdösésüket utánzó különbözô körzômozdulatok

Madarak mozgásának utánzása, röpdösésüket utánzó karmozdu-latok a jobb és a bal oldal megkülön-böztetésének segí-tésével


vizUális nEvElés

Téma–1.légbUboréK

„óriás bUboréKfújó” barKácsolás DróTból

A tevékenység célja A technika- és az anyagismeret bôvítése újfajta eszközzelA gondolkodási mûveletek gyakorlása a tevékenység közben a

tervezéstôl a megvalósításigA finommotoros képességek és a tapintásos észlelés fejlesztése

A tevékenység feladata A drót hajlítgatása közben a szerkesztô-összerakó munka gyakorlásaAz ujjpercek finomodása az új technikával


Beszélgetés a levegôrôl, fontosságáról, a buborékfújás technikájárólIsmerkedés a dróttalJátékos légzôgyakorlatok

Eszközök Könnyen hajlítható vékony fém- vagy rézdrót, parafadugó, szappa-nos víz tálkában

Szervezeti keretek mikrocsoportos és egyéni

Munkaformák Egyénre tervezett

Vázlat Beszélgessünk a gyerekekkel arról, hogy miért a levegô az élet egyik lételeme, miért fontos a szellôztetés, melyek légzôszerveink részei. Játsszunk velük különbözô játékos légzôgyakorlatokat.

Készítsenek maguknak saját buborékfújót, amit az udvaron ki is próbálhatnak.

Legalább 40 cm-es drótnak az egyik végére szúrjunk dugót, hogy elkerüljük a balesetet. Ez lesz az alja. Hagyjunk ki egy kis „szárrészt”, ahol majd foghatjuk, és a tetejét szabadon hajtogatva alakítsuk ki a fújó részt, ami mindig zárt legyen (lehet nyolcas formájú vagy csigavonalas stb.). Máris márthatjuk a szappanos vízbe, és fújás után gyönyörködhetünk a látványban.





Értelmi A körforma létrehozásának segítése, az alak tudatosítása, ugyanolyan formák keresése

A gondolkodási mûveletek (logikai mûveletek: összehasonlítás, megkülönböztetés), a pszichikus funkciók mûködése (feladattartás, figyelem, érdeklôdés) és az érzékszervi szféra (vizuális és taktilis percepció, koordinációs mûködés) fejlesztése

A körforma alakítása során az alaki és a formai tulajdonságok megbeszélése.

A gondolkodási mûveletek (differenciálás, ítéletalkotás), a pszichikus funkciók mûködése (koncentráció, figyelem, érdeklôdés) és az érzékszervi szféra (vizuális és taktilis percepció, koordinációs mûködés) fejlesztése

A körformából kiindulva különbözô alakzatok létrehozásával azok megnevezése, tulajdonságaik megbeszélése.

A gondolkodási mûveletek (logikai mûveletek: differenciálás, analízis, szintézis, konkretizálás, általánosítás), a pszichikus funkciók mûködése (figyelem, problémamegoldó képesség, képzelet) és az érzékszervi szféra (vizuális és taktilis percepció, koordinációs mûködés, keresztcsatornák mûködése) fejlesztése

Szociális Az együttmûkö-déssel, a segítségkéréssel és a segítség elfogadásának megtapasztalásával a társas kapcsolatok (társas magatartás, közösségi szokások, udvariasság) fejlesztése

Az együttalkotás során keletkezô segítô helyzetek megtapasztalásával, az alkalmazkodás gyakorlásával a társas kapcsolatok (társas magatartás, közösségi szokások, alkalmazkodás) fejlesztése.

Az együttalkotás során segítségnyújtás a másik gyermek szabad tevékenykedésének, elképzeléseinek figyelembe vételével

A társas kapcsolatok (együttmûködô-képesség, erkölcsi megítélô-képesség, alkalmazkodás) és az akarati tényezôk fejlesztése



Az együttmûködés során a nyelvhelyesség és a beszédértés fejlesztése az udvarias viselkedés és a társas érintkezés szófordulatainak gyakorlásával, az új fogalmak jelentéstartalmának megvilágításával

A cselekvés, az együttmûködés során az udvarias viselkedés, a társas érintkezés szófordulatainak használata és az új fogalmak jelentéstartalmának megerôsítése, biztos használatuk gyakorlásának lehetôsége

A nyelvhelyesség, a beszédértés és a nyelvi kifejezôkészség fejlesztése

Az összefüggô, folyamatos beszéd, a nyelvhelyesség és a nyelvi kifejezôkészség fejlesztése az együttmûködés során az összefüggô, folyamatos mondatokkal való kommunikálás megerôsítésével és a témához kapcsolódó fogalmak biztos használatának kialakításával

Testi A finommotoros mozgások (ábrázolás, barkácsolás) fejlesz-tése a formaalakítás segítése mellett az önálló alakító mozdu-latok megerôsítésével

A finommotoros moz-gások (ábrázolás, bar-kácsolás) fejlesztése a formaalakítás során

A finommotoros mozgások (ábrázolás, barkácsolás) fejlesz-tése a formaalakítás során a forma fino-mabb mozdulatokkal való alakításával



„véDEKEzés a mElEg EllEn” csáKó HajTogaTása és DíszíTésE KrUmpliDúccal

A tevékenység célja A gyerekek szerezzenek ismereteket az idôjárás és az öltözködés összefüggéseirôl

A téma során alkalmazott technikák vegyítéseA finommotoros képességek fejlesztéseÍzlésformálás, térbeli eszköz létrehozása

A tevékenység feladata Tapasztalják meg a napsütés és a meleg levegô hatásaitGyakorolják az ujjak finommozgását a hajtogatás és a

nyomdahasználat soránAz alkotás és a díszítés örömének átélése a munka közben


Beszélgetés arról, hogy a meleg levegô milyen hatással van az emberre, és hogyan védekezhet ellene

A hajtogatás technikájának gyakorlásaA krumplinyomda használatának elsajátítása

Eszközök Nagyobb méretû, könnyen hajtogatható papírok, az óvodapedagógus által elôre elkészített többféle mintájú krumplidúc, ecsetek, festékek, vizes tálkák, terítô



Vázlat Idézzük fel, hogy egy meleg napon az udvari játék mennyi-vel kellemesebb az árnyékban. Beszélgessünk arról, hogyan tudnánk még védekezni a meleg, a hôség ellen (krémek, ka-lapok, folyadék). Készítsünk magunknak egy könnyû nyári fejfedôt, melyet ízlésünkre bízva díszíthetünk, és az udvari játék során ki is próbálhatjuk.




Értelmi A hajtogatás segíté-sével, a mûveletek pontos mutatásával, a cselekvés kivárásával, a próbálkozás segítése melletti segítségnyúj-tással a kognitív szféra (pszichikus funkciók mûködése: feladat-tartás, figyelem) és az érzékszervi szféra (vizuális és taktilis percepció, koordiná-ciós mûködés) fejlesz-tése

A hajtogatás során jelentkezô problémák megoldására való rávezetéssel, az önálló munka segítésével a kognitív szféra (logikai mûveletek, pszichikus funkciók mûködése: koncentráció, feladat-tartás) és az érzék-szervi szféra (vizuális és taktilis percepció, koordinációs mûködés) fejlesztése

Az önálló hajtogatás gya-korlásával, a kész munka utáni emlékezetbôl való ismétlésekkel, a társak segítésével a kognitív szféra (logikai mûveletek, pszichikus funkciók mûködése: koncentráció, feladattartás, figyelem, problémamegoldó ké-pesség, emlékezet) és az érzékszervi szféra (vizu-ális és taktilis percepció, koordinációs mûködés, keresztcsatornák mûködése) fejlesztése


Szociális Az együttmûk-ödéssel, a segítség-kéréssel, a segítség elfogadásának megta-pasztalásával a társas kapcsolatok (társas magatartás, közösségi szokások, udvarias-ság) fejlesztése

Az együttalkotás során keletkezô segítô hely-zetek megtapasztalásá-val, az alkalmazkodás gyakorlásával a társas kapcsolatok (társas magatartás, közösségi szokások, alkalmazko-dás) fejlesztése

Az együttalkotás során történô segítségnyúj-tással, a másik gyermek szabad tevékenykedé-sének, elképzeléseinek figyelembevételével a társas kapcsolatok (együttmûködô- képes-ség, erkölcsi megítélô-képesség, alkalmaz-kodás) és az akarati tényezôk fejlesztése


A nyelvhelyesség és a beszédértés fejlesztése az együttmûködés során az udvarias viselkedéssel, a társas érintkezés szófordula-tainak gyakorlásával és az új fogalmak jelentéstartalmának megvilágításával

A nyelvhelyesség, a beszédértés és a nyelvi kifejezôkészség fejlesz-tése az együttmûködés, a cselekvés során az udvarias viselkedés-sel, a társas érintke-zés szófordulatainak használatával, azok megerôsítésével, az új fogalmak jelentéstartal-mának megerôsítésével, a biztos használatukhoz szükséges gyakorlati lehetôségek biztosítá-sával

Az összefüggô, folya-matos beszéd, a nyelv-helyesség és a nyelvi kifejezôkészség fejlesz-tése az együttmûködés során az összefüggô, folyamatos mondatokkal történô kommuniká-lás megerôsítésével és a témához kapcsolódó fogalmak biztos haszná-latának kialakításával

Testi A finommotoros mozgások (ábrázolás, barkácsolás) fejleszté-se a segítségnyújtás mellett az önálló moz-dulatokkal, cselekvé-sekkel

A finommotoros mozgások (ábrázolás, barkácsolás) fejlesztése az önálló cselekvéssel, a mozdulatok finomítá-sával, pontosításával

A finommotoros mozgá-sok (ábrázolás, barkácso-lás) fejlesztése a biztos formaalakítással és a finomabb, differenciál-tabb mozdulatokkal



„KiránDUlás a csaláDommal” EmléKEzET UTáni filcTollrajz

A tevékenység célja A gyerekek szerezzenek ismeretet a természetvédelemrôl és annak fontosságáról

A finommozgások fejlesztéseA gondolkodási mûveletek fejlesztése a tevékenység közben felidézett

történetekkelA rajzi képzetek forma- és színvilágának fejlesztése


Az ok-okozati összefüggések felfedeztetése a természetvédelemmel kapcsolatban. (Tiszta környezetben érezzük magunkat jól. Mi mit tehetünk, vagy mit ne tegyünk, hogy a tisztaságot megôrizzük?)

A rajzlap felületén való tájékozódás során finomodjon az eszközfogás technikája

Élmények átélése a tevékenység elôtti és közbeni beszélgetések soránKarakteres figurák létrehozásának élménye (törekedjenek az

aprólékosabb kidolgozásra, próbálják megkülönböztetni a nôi és férfi figurákat)


A filctollal való rajzolás gyakorlásaBeszélgetés a családról, az otthoni, nyaralásos, kirándulós emlékekrôlBeszélgetés a természetvédelemrôl

Eszközök Rajzlap, filctollak, fényképek



Vázlat A közös családi nyaralás, kirándulás alatt készített fényképek nézegeté-se vagy a babaszobai szerepjáték közben motiváljuk a gyerekeket arra, hogy rajzolják le élményeiket. Biztassuk ôket, hogy munka közben is beszéljenek az élményeikrôl, meséljék el tapasztalataikat.





Értelmi Az élmény felidézésének segítése kérdésekkel. Az élmények rákérdezése után segítô ötletadás az elhangzottakból

A kognitív szféra (pszichikus funkciók mûködése: feladattartás, figyelem, érdeklôdés, emlékezet) és az érzékszervi szféra (vizuális percepció, koordinációs mûködés) fejlesztése

Az élmény felidézésével a gondolatindító, belsô vizuális kép kivetítésének motiválása

A kognitív szféra (pszichikus funkciók mûködése: koncentráció, feladattartás, figyelem, érdeklôdés, emlékezet, képzelet) és az érzékszervi szféra (vizuális percepció, koordinációs mûködés) fejlesztése

Az élmény felidézésével gondolatindító beszélgetés. A természet szépségeinek, részleteinek felidézésével motiválás a belsô vizuális kép bôvítésére, részletgazdaggá tételére, papírra vetítésére

A kognitív szféra (gondolkodási mûveletek, pszichikus funkciók mûködése: koncentráció, feladattartás, figyelem, problémamegoldó képesség, érdeklôdés, emlékezet, képzelet) és az érzékszervi szféra (vizuális percepció, koordinációs mûködés, keresztcsatornák mûködése) fejlesztése


Szociális A társas kapcsolatok (alkalmazkodás) és az akarati tényezôk fejlesztése a kivárás segítésével, egymás türelmes végighallga-tásának támogatásával

A többi gyermek által meséltek iránti érdeklôdés felkeltésé-vel a társas kapcsola-tok (közösségi szoká-sok, együttmûködôképes-ség, érintkezési szoká-sok) és az érdeklôdés, a motiváltság fejlesz-tése

Szociális érzékenyítés, a másik gyermek örömének átélésére alkalmassá tétel az élmények elmesélésével

A társas kapcsolatok (közösségi szokások, együtmûködô-képesség, erékölcsi megítélô-képesség, érintkezési szokások) és az érdeklôdés, a motiváltság fejlesztése


Az élmények mesélésének türelmes kivárása, az érzelmi töltöttség segítô kérdésekkel való levezetése


Az élmény elmesélésének lehetôsége, érzelmi túltelítôdés, kifejezési nehézség esetén segítés kérdésekkel

A nyelvhasználat (nyelvhelyessség) és a verbális kommunikáció (beszédértés, nyelvi kifejezôkészség) fejlesztése

Az élmények mesélésének motiválása néhány elôre feltett ösztönzô, emlékeztetô kérdéssel. Kérdések alkalmazása, ha azok segítik az összefüggô beszéddel történô válaszadást.


Testi A szétesô formák összerakásának, a téri rendezésnek a segítése ötletadással

A finommotoros mozgások (ábrázoló tevékenység) fejlesztése

A téri rendezés segítése ötletadással A finommotoros mozgások (ábrázoló tevékenység) fejlesztése

A finommotoros mozgások (ábrázoló tevékenység) fejlesztése ötletek adásával a belsô vizuális kép kivetítése során.

A képi gazdagításra ösztönzése kérdésekkel



„ErDôK KincsE” agyaglEnyomaT KészíTésE TErményEKrôl

A tevékenység célja Az agyagozás technikájának és térbeli, plasztikai alakzat létrehozásának gyakorlása

A tapintásos észlelés és a térérzékelés fejlesztéseA kompozíciókészség fejlesztése


A már ismert gyurmázási technikákat alkalmazva (gömbölyítés, lapítás) hozzunk létre olyan kisplasztikai alakzatokat, melyek alkalmasak lehetnek arra, hogy lenyomatokat készítsünk rájuk

Az agyag felületén való tájékozódás gyakorlásaA díszítés örömének átélése a tapintáson keresztül


Az agyagozás technikájának gyakorlásaTermészetjárás során termések, termények közös gyûjtéseBeszélgetés az erdôk, a fák, a növények szerepérôl

Eszközök Agyag, damil vagy kés (óvodapedagógusi használatra), víz, tálka, nejlonterítô, sodrófa, különbözô termések, termények (pl. toboz, makk, gesztenye külsô burkával együtt, mogyoró, gubók, érdekes ágak, kéreg, dió, mandula stb.)



Vázlat Az élôsarok rendezgetése közben idézzük fel a gyerekekkel a kö-zös természetjárás élményeit. Beszélgessünk arról, milyen fontos a természetvédelem, és hogy miért is fontosak életünkben a fák, az erdôk. Figyeljük meg, hogy egy-egy közösen gyûjtött „kincsnek” milyen érdekes a felszíne. Próbálják meg csukott szemmel is azonosí-tani, majd motiváljuk a gyerekeket, hogy készítsenek róluk agyagle-nyomatot.





Értelmi Termések agyagba nyomása, a „nyomhagyó” tevékenység örömének megélésével további agyagmunkákra ösztönzés

A kognitív szféra (pszichikus funkciók mûködése: figyelem, érdeklôdés, képzelet) és az érzékszervi szféra (vizuális és taktilis percepció, koordinációs mûködés) fejlesztése

Termések különbözô erôvel való benyomása az agyagba, a minták összehasonlítása

A kognitív szféra (gondolkodási mûveletek: logikai mûveletek, pszichikus funkciók mûködése: koncentráció, feladattartás, figyelem) és az érzékszervi szféra (vizuális és taktilis percepció, koordinációs mûködés) fejlesztése

Termések lenyomatával díszítômunka, vizuális ritmusokkal sor- és szegélydíszítés

A kognitív szféra (gondolkodási mûveletek: logikai mûveletek; pszichikus funkciók mûködése: koncentráció, feladattartás, figyelem, problémamegoldó képesség, érdeklôdés) és az érzékszervi szféra (vizuális és taktilis percepció, koordinációs mûködés, keresztcsatornák mûködése, téri irányok érzékelése) fejlesztése

Szociális Az együtt tevékenykedés örömének tudatosításával a társas kapcsolatok (közösségi szokások, együttmûködô-képesség, érintkezési szokások, alkalmazkodás), az érdeklôdés és a motiváltság fejlesztése

Az együtt tevékenykedés igényének motiválása a cselekvés felajánlásával. A társas kapcsolatok (közösségi szokások, együttmûködô-képesség, udvariasság, érintkezési szokások, alkalmazkodás) és az érdeklôdés, a motiváltság fejlesztése

Az együtt tevékenykedés során a többi gyermek segítése, ehhez a belsô indíttatás kialakítása pozitív megerôsítéssel

A társas kapcsolatok (közösségi szokások, együttmûködô-képesség, udvariasság, érintkezési szokások, alkalmazkodás) és az érdeklôdés, a motiváltság fejlesztése



A kommunikáció ösz-tönzésével a nyelvhasz-nálat (nyelvhelyesség) és a verbális kommu-nikáció (beszédértés, nyelvi kifejezôkészség) fejlesztése az együtt tevékenykedés során

Az együtt tevékenykedés során párbeszédek alakítása az alkotásra vonatkozó kérdésekkel. A témát érintô fogalmak használata, azok megvilágítása, használatuk ösztönzése kérdésekkel


Kérdéseinkkel segítsük a gyermekeket, hogy az együtt tevékenykedés során fogalmazzák meg alkotási elképzeléseiket; illetve használják a témát érintô fogalmakat


Testi A tevékenykedés során a kézizmok erôsítése az anyag nyomkodásával, a finomabb, koordinál-tabb ujjmozgások segí-tése és a finommotoros mozgások (ábrázoló tevékenység) fejlesztése

A tevékenykedés során az anyag különbözô erôsségû nyomásával a kézizmok feszítô és lazító munkájának sza-bályozó gyakorlása és a finommotoros mozgá-sok (ábrázoló tevékeny-ség) fejlesztése

A tevékenykedés során a célirányos alkotáshoz szükséges feszítô és lazító izmok szabályo-zásának gyakorlásával, finomabb, differenciál-tabb munkák készíté-sével a koordináció és a finommotoros mozgá-sok (ábrázoló tevékeny-ség) fejlesztése



„jármûvEK a lEvEgôbEn” ábrázolás KréTával és fEsTéKKEl


Légi jármûvek megfigyeltetése a gyerekekkel közvetlen (megfigyelés) és közvetett (szemléltetés) módon

A gondolkodási mûveletek gyakorlása azonosságok és különbözôségek megállapításával

Az érzékelés fejlesztése a téma feldolgozása soránAz anyagismereti tapasztalatok szerzéseAz alkalmazott technikák vegyítése, a színképzetek gazdagítása


Tudjanak megnevezni és összehasonlítani légi jármûveket és tulajdonságaikat.

Az önkifejezés szabadságán keresztül egyedi szín- és formabeli kombinációk létrehozásának gyakorlása

Érzékeljék, tapasztalják meg, hogy a zsírkréta taszítja a híg festéket, így mindkét anyag megôrzi kedvezô tulajdonságait.


Képek nézegetése és beszélgetés légi jármûvekrôl (helikopter, repülô, léghajó, vitorlázó repülô, rakéta, ûrhajó)

Ha módunkban áll, látogatás a Közlekedési MúzeumbaA biztonságos eszközhasználat és a technikai tudás gyakorlása

Eszközök Rajzlap, zsírkréta, festék, ecset, vizes tálkák, terítô



Vázlat Jármûveket ábrázoló kártyákkal végzett játék vagy képek nézegetése közben élmények felidézésével (esetleg repülôs szerepjátékból) motiváljuk a gyerekeket arra, hogy készítsék el elképzelt jármûveiket.

Zsírkrétával készítsék el a gyerekek témájuk részletgazdag elemeit, de a szokottnál erôsebben nyomják rá a papírra a krétát. Ha kész, fessék be a kép egész felületét híg festékkel. A zsírkréta taszítja a híg festéket, így mindkét anyag megôrzi kedvezô tulajdonságait.





Értelmi A formamegjelenítés segítése az alapformák (kör, négyszög kis módosítással), illetve több formai elem összekapcsolásával. Technikai segítségnyújtás

A kognitív szféra (gondolkodási mûveletek: logikai mûveletek; pszichikus funkciók mûködése: feladattartás, figyelem, problémamegoldó képesség, érdeklôdés, emlékezet) és az érzékszervi szféra (vizuális percepció, koordinációs mûködés, téri irányok érzékelése) fejlesztése

A képalkotás, a téri rendezés segítése motiválással, ötletadással, kérdésekkel

A kognitív szféra (pszichikus funkciók mûködése: feladattartás, figyelem, problémamegoldó képesség, emlékezet, képzelet) és az érzékszervi szféra (vizuális percepció, koordinációs mûködés, téri irányok érzékelése) fejlesztése

Képalkotás a fantázia, a belsô vizuális kép megmozdításával, az élménybeszámolókra való aktív építkezéssel. A kognitív szféra (pszichikus funkciók mûködése: koncentráció, problémamegoldó képesség, emlékezet, képzelet) és az érzékszervi szféra (vizuális percepció, koordinációs mûködés, keresztcsatornák mûködése, téri irányok érzékelése) fejlesztése

SzociálisAz együttalkotás örö-mének tudatosításával a társas kapcsolatok (közösségi szokások, együttmûködô-képesség, érintkezési szokások, alkalmazkodás) és az érdeklôdés, a motivált-ság fejlesztése

Az együttalkotás igényének motiválása az együttlét, a közös tevékenység örömének tudatosításával






A témára irányuló kérdésekkel párbeszédek alakítása a témához kapcsolódó fogalmak használatával


A témához kapcsolódó beszélgetések alakítása

Kérdésfeltevéssel olyan helyzetek teremtése, melyekben a gyermek összefüggô mondatokban beszélhet


Ösztönözzük a gyermekeket arra, hogy fogalmazzák meg, adják elô az alkotásra vonatkozó elképzeléseiket. Elôtte néhány célzott kérdéssel motiváljuk az összefüggô mondatalkotást


Testi A formaalkotás kifejezôkészségének motiváló hatása mellett a kéz és az ujjak fino-mabb mozgásával

A képi alkotás kifejezôkészségének motiváló hatása mellett a kéz és az ujjak fino-mabb, differenciáltabb mozgásával

A képi alkotás kifejezôkészségét támo-gató technika alkal-mazásával, a feszítô és lazító izmok szabályo-zásának lehetôségével

a finommotoros mozgások (ábrázoló tevékenység) fejlesztése



„rEpülô varázsszônyEg” DíszíTômUnKa KombinálT TEcHniKával

A tevékenység célja A vizuális ritmus és a kompozíciós készség fejlesztéseAz akarati tulajdonságok fejlesztése (türelem, kitartás) A finommotoros mozgások fejlesztése A téma feldolgozása során a gyerekek fantáziájának,

kreativitásának fejlesztése

A tevékenység feladata Egyszerû, tépett papírelemekkel ritmusos sor létrehozásaAz esetleg hosszabb, több részbôl álló munkafolyamat során

ösztönözzük kitartásra a gyerekeket.A tépés és a hasítás munkafogásainak gyakorlása az ujjpercek

finomodó mozgásávalA varázsszônyeg elkészítésekor az alkotást bízzuk a gyerekek

fantáziájára, kreativitására.


A ragasztási mûvelet sorrendjének gyakorlásaTépegetések, ujjtornaRepülô vagy varázsszônyegrôl szóló mesék, történetek mondoga-tása

Eszközök Rajzlap, színes papír, ragasztó, terítô



Vázlat Kezdeményezzünk dramatizálást vagy egy „varázsszônyeges” szerepjátékot a gyerekek körében, illetve ha ilyen játéktéma a szabadjáték során spontán kialakulna, kapcsolódjunk be

Javasoljuk nekik, hogy készítsék el álmaik varázsszônyegét. Az alkotást bízzuk fantáziájukra, kreativitásukra. Jó alkalom nyílhat a munka során arra, hogy vágyaikról, elképzeléseikrôl meséljenek a gyerekek (pl. „Te hova repülnél? Kit vinnél magaddal?” stb.).





Értelmi A hasított papírda-rabok egymás mellé rendezésével, ragasz-tásával (lehetôség szerint a papír teljes befedése) a kognitív szféra (pszichikus funkciók mûködése: feladattartás, figyelem, érdeklôdés) és az érzék-szervi szféra (vizuális és taktilis percepció, koordinációs mûködés, téri irányok érzékelése) fejlesztése

Tépett kis papírdarabokkal szônyegdíszítés, foltszerû fedésekkel a papír fehér színének takarása

A kognitív szféra (pszichikus funkciók mûködése: koncentráció, feladattartás, figyelem, problémamegoldó képesség, érdeklôdés, képzelet) és az érzékszervi szféra (vizuális és taktilis percepció, koordinációs mûködés, téri irányok érzékelése) fejlesztése

Finoman tépett kis darabokkal mozaikszerû minta létrehozásával a kognitív szféra (pszichikus funkciók mûködése: koncentráció, feladattartás, figyelem, problémamegoldó képesség, érdeklôdés, képzelet) és az érzékszervi szféra (vizuális és taktilis percepció, koordinációs mûködés, keresztcsatornák mûködése, téri irányok érzékelése) fejlesztése

Szociális Az együttalkotás örö-mének tudatosításával.


Az együtt tevékeny-kedés során a többi gyermek segítése, ehhez a belsô indítta-tás kialakítása pozitív megerôsítéssel

a társas kapcsolatok (közösségi szokások, együttmûködô-képesség érintke-zési szokások, alkalmazkodás) és az érdeklôdés, a motiváltság fejlesztése


A témára irányuló kér-désekkel párbeszédek alakítása a témához kapcsolódó fogalmak használatával


Kérdésfeltevéssel olyan helyzetek teremtése, melyekben a gyermek összefüggô mondatokban beszélhet

Ösztönözzük a gyer-mekeket arra, hogy alkotási elképzelései-ket fogalmazzák meg, adják elô. Elôtte néhány célzott kérdéssel mo-tiváljuk az összefüggô mondatalkotást.



Testi A nagyobb darabok lehasításával a mozgás-koordináció gyakorlása és a

A kisebb tépésekkel az ujjak koordinál-tabb mozgásának és az izomtónusukat szabályozó mûködés differenciálódásának lehetôsége, a

Egészen apró tépések-kel az izomtónusokat szabályozó mûködés differenciálásának gya-korlási lehetôsége.Az ujjmozgások fino-mabb mûködésével a

finommotoros mozgások (ábrázoló tevékenység) fejlesztése.


Téma–7.fészEK

„rEpülj, maDárKám!” szárnyáT mozgaTó maDár KészíTésE


A madarak megfigyelése közvetlen (megfigyelés) és közvetett (szemléltetés) módon

A különbözô technikák (festés, vágás) gyakorlása és kombinálásaA rész-egész viszonyának érzékeltetéseA gondolkodási mûveletek gyakorlása a megfigyelt madarak

jellemzôinek összehasonlítása soránA gyerekek fantáziájának, emlékezetének fejlesztése a téma

feldolgozása során


Tudják megnevezni és összehasonlítani a madarakat és testrészeiketA síkon való tájékozódás során a színképzetek gazdagításaSzerezzenek tapasztalatot a szerkesztô-összerakó munkáról


Beszélgetés madarakról, tulajdonságaikrólA festés technikájának gyakorlásaAz olló használatának gyakorlása

Eszközök vastagabb papír vagy mûszaki rajzlap, festék, ecset, tálka vízzel, terítô, olló, miltonkapocs, madarakról szóló könyvek, színes tollak


Munkaformák mikrocsoportos és egyénre tervezett

Vázlat Idézzük fel az óvoda udvarán vagy sétáink során megfigyelt madarakat és jellemzôiket. Utánozzuk mozgásukat, hangjukat. Nézegessünk madarakkal kapcsolatos könyveket, játsszunk színes madártollakkal (osztályozzuk, válogassuk)

Mondjunk el néhány madaras verset, majd motiváljuk a gyerekeket, hogy készítsenek egy saját madarat.

Fantáziájukra, emlékezetükre bízva fessenek szabadon egy madarat de a szárnyát ne a testére, hanem mellé fessék. Száradás után kivághatják a madárkát és a szárnyakat is, majd miltonkapoccsal rögzítsék ôket egymáshoz. (Ezt óvodapedagógusi segítséggel tegyék meg.)





Értelmi A gyermekek egy elôre megrajzolt madarat fessenek ki, majd vágjanak ki. Segítsük az összeillesztést!

A kognitív szféra (pszichikus funkciók mûködése: feladattartás, figyelem, érdeklôdés, képzelet) és az érzékszervi szféra (vizuális és taktilis percepció, koordinációs mûködés) fejlesztése

A gyermekek a megfestett madárformát csak festés után vágják ki. A testet, szárnyat segítsünk összeilleszteni.

A kognitív szféra (gondolkodási mûveletek: logikai mûveletek; pszichikus funkciók mûködése: koncentráció, feladattartás, figyelem, problémamegoldó képesség) és az érzékszervi szféra (vizuális és taktilis percepció, koordinációs mûködés, téri irányok érzékelése) fejlesztése

A festés során külön fessék le a gyermekek a madár testrészeit. Vágják ki, majd próbálkozzanak az összeillesztéssel.

A kognitív szféra (gondolkodási mûveletek: logikai mûveletek; pszichikus funkciók mûködése: koncentráció, feladattartás, figyelem, problémamegoldó képesség, képzelet) és az érzékszervi szféra (vizuális és taktilis percepció, koordinációs mûködés, téri irányok érzékelése) fejlesztése

Szociális Az együttalkotás örö-mének tudatosításával


Az együtt tevékeny-kedés során a többi gyermek segítése, ehhez a belsô indítta-tás kialakítása pozitív megerôsítéssel

a társas kapcsolatok (közösségi szokások, együttmûködô-képesség érintke-zési szokások, alkalmazkodás) és az érdeklôdés, a motiváltság fejlesztése


A témára irányuló kérdésekkel párbeszédek alakítása a témához kapcsolódó fogalmak használatával

A témához kapcsolódó beszélgetések alakítása. Kérdés-feltevéssel olyan helyzetek teremtése, melyekben a gyer-mek összefüggô mondatokban beszélhet

Ösztönözzük a gyermekeket arra, hogy alkotási elképzeléseiket fogalmazzák meg, adják elô. Elôtte tegyünk fel néhány célzott kérdést, mellyel motiváljuk az összefüggô mondatalkotást.



Testi A felületfestés lendüle-tességével a kézizmok lazítása, majd a vágás során az izomtónus-szabályozás gyakorlásá-nak lehetôsége

Az ecsetkezelô ujjak finomabb koordinálásá-nak lehetôsége a ma-dáralak alakítása során

Az aprólékos kidol-gozás lehetôségével a finomabb ujjmoz-gások gyakorlásának lehetôsége




„EgyüTT a Tûz Körül” viaszKarc KészíTésE


A természet és az ábrázolás iránti pozitív érzelmi kapcsolat elmélyítéseA szín- és a formaérzékelés fejlesztéseA fantázia fejlesztése a téma feldolgozása soránA finommotoros képességek fejlesztéseA technika- és az anyagismeret bôvítése


A természeti valóság megismertetése a tûz színvilágának tudatosításával

A már megismert és külön-külön alkalmazott technikai ismereteket vegyítsük, a gyerekeket kitartásra ösztönözve

Szerezzenek tapasztalatot arról, hogy ennél a technikánál más típusú eszközfogásra, finommozgásra van szükség. (Kéz távolsága a viaszfolt felületétôl!)

A viaszkarc elkészítésekor elképzeléseiket szabadon megvalósíthatják


Beszélgetés a tûzzel, tûzrakással kapcsolatos élményekrôl A festés, zsírkrétázás, viaszkarc-készítés technikájának gyakorlása

Eszközök Vastagabb papír, esetleg mûszaki rajzlap, zsírkréta, tempera, ecset, vizes tálka, terítô, a karcoláshoz vékony ágdarab, szög vagy tollbetét



Vázlat Idézzük fel a közös élményeinket, amikor A külsô világ tevékeny meg-ismerése témaajánlásokon a tûzrakó helyen tüzet raktunk, és közösen figyeltük meg a tûz tulajdonságait. Ha ez nem állt módunkban, csak érdeklôdjünk a gyerekek ezzel kapcsolatos egyéb élményeirôl. Játsz-hatunk a csoportszobában is kirándulós, sátorozós, tûzrakós játékot, majd keltsük fel a gyerekek érdeklôdését, hogy egy érdekes technikával maguk is elkészíthetik, megeleveníthetik azt, ahogyan ôk a tüzet látják

Viaszkarc készítése:

Zsírkrétával (ha lehet pirossal, narancsszínnel, bordóval és ezek ár-nyalataival, a tûz színéhez igazodva), erôsen rányomva fedjük be a lap egész felületét, majd sûrû, sötét színû (barna, sötétkék, fekete) tempe-rával fessük be a krétafoltot. A még nedves felületbe karcolhatjuk bele elképzeléseinket.

123





Értelmi Vastagabb, tompa végû eszközzel való lendületes formaalakítással a kognitív szféra (pszichikus funkciók mûködése: koncentráció, emlékezet, képzelet) és az érzékszervi szféra (vizuális percepció, koordinációs mûködés, téri irányok érzékelése) fejlesztése

Finomabb végû eszközzel való lendületes formaalakítással a kognitív szféra (pszichikus funkciók mûködése: koncentráció, figyelem, érdeklôdés, emlékezet, képzelet) és az érzékszervi szféra (vizuális percepció, koordinációs mûködés, téri irányok érzékelése) fejlesztése

Finomabb végû eszközzel, finom vonalakkal a tûz megjelenítése

A kognitív szféra (pszichikus funkciók mûködése: koncentráció, feladattartás, figyelem, érdeklôdés, emlékezet, képzelet) és az érzékszervi szféra (vizuális percepció, koordinációs mûködés, téri irányok érzékelése) fejlesztése

Szociális Az együttalkotás örömének tudatosításával a társas kapcsolatok (közösségi szokások, együttmûködô-képesség érintkezési szokások, alkalmazkodás) és az érdeklôdés, a motiváltság fejlesztése

Az együttalkotás igényének motiválása az együttlét, a közös tevékenység örömének tudatosításával a társas kapcsolatok (közösségi szokások, együttmûködô-képesség, udvariasság, érintkezési szokások, alkalmazkodás) és az érdeklôdés, a motiváltság fejlesztése


A társas kapcsolatok (közösségi szokások, együttmûködô- képesség, udvariasság, érintkezési szokások, alkalmazkodás) és az érdeklôdés, a motiváltság fejlesztése


Kommunikáci-ós (verbális, nonverbális)

A témára irányuló kér-désekkel párbeszédek alakítása a témához kapcsolódó fogalmak használatával


Kérdésfeltevéssel olyan helyzetek teremtése melyekben a gyermek összefüggô mondatokban beszélhet

Ösztönözzük a gyer-mekeket arra, hogy alkotási elképzelé-seiket fogalmazzák meg, adják elô. Elôtte néhány célzott kér-déssel motiváljuk az összefüggô mondatal-kotást


Testi Lendületes kézmozgá-sok során a kéz ellazí-tásának gyakorlásával

Lendületes kézmozgá-sok során a kéz ellazí-tásának gyakorlásával, közben differenciáltabb mozdulatokkal

A kéz lendületességének és differenciált finom-mozgásának összehan-golásával



iroDalom-anyanyElv

Téma–1. légbUboréK

„szivárványszín bUboréK”páKoliTz isTván: szappanbUboréK (vErs)1

A tevékenység célja Az új vers bemutatása, gyakorlásaA vers hangulatának (a szappanbuborék játékosságának) érzékeltetése az óvodapedagógusi és a gyermeki megformálássalAz értelmi képességek fejlesztése a vers bemutatásával, és az azt követô beszélgetéssel

A tevékenység feladata A játékosság, a hangulat fokozása a versben szereplô ikerszó (illeg-billeg) segítségévelA figyelem, az emlékezet és a képzelet fejlesztése az élményszerû elôadásmóddalSzókincsbôvítés: vörös, indigó, tétova


Beszélgetés a levegôrôl és tulajdonságairólA színek nevének gyakorlásaNyárral kapcsolatos versek, dalok mondogatásaJáték az udvaron a buborékfújóval

Eszközök Buborékfújók (esetleg a vizuális tevékenységen barkácsolt fújó szer-kezetek), tálkában szappanos víz



Vázlat Udvari játék során motiváljuk a gyerekeket, hogy játszanak buborékfújókkal. A tevékenységünk komplex lehet, ha felhasználjuk a vizuális témaajánláson a gyerekek által saját kezûleg készített buborékfújókat. (Lásd: Levegô tématerv, Vizuális nevelés, Légbuborékok, Óriás buborékfújó barkácsolása.) Gyönyörködjünk a látványban! Beszélgessünk a levegôrôl és annak tulajdonságairól, fontosságáról. Mutassuk be a verset.

1

1Szeret engem a világ 85. o. Magyar könyvklub ISBN 963 547 308 7





Értelmi Az auditív percepció, képzelet fejlesztése az irodalmi élmény megélésével, a vers játékosságának érzé-keltetésével

Auditív percepció, kép-zelet, emlékezet fejlesz-tése az irodalmi élmény megélésével a vers hangulatán keresztül, mondogatás közben

Auditív percepció, képzelet, emlékezet fejlesztése az irodal-mi élmény meg-élésével az önálló mondogatás, ismét-lések mellett

Szociális Az irodalmi élmények közös megélése iránti érdeklôdés fenntartá-sa a társas vershallga-tással, a közös élmény örömének tudatosítá-sával

Az irodalmi élmények közös megélése iránti érdeklôdés fenntartá-sa, a társas magatartás fejlesztése a közös vershallgatás, versmon-dogatás örömének meg-élésével, a közös élmény tudatosításával

Az irodalmi élmé-nyek közös megélé-se iránti érdeklôdés fenntartása, a társas kapcsolatok fejlesz-tése a társas együtt-lét, a közös élmény, az öröm igényének alakításával


A nyelvhasználat, a nyelvi kifejezôkészség fejlesztése a vers játé-kosságának megélé-sén keresztül

A nyelvhasználat, a nyelvi kifejezôkészség fejlesztése a vers mon-dogatásával

A nyelvhasz-nálat, a nyelvi kifejezôkészség fejlesztése a vers önálló elôadásával

Testi A mozgáskoordi-nációs képességek fejlesztése a szappan-buborék fújásával, a ki- és belégzéssel, a légzôgyakorlatokkal

A mozgáskoordinációs képességek és az izom- tónus szabályozásának fejlesztése a szappan-buborék fújásával, a ki- és belégzéssel, a buborék fújással történô terelgetésével és a légzôgyakorlatokkal

A mozgáskoordi-nációs képességek és az izomtónus szabályozásának fejlesztése a szap-panbuborék fújá-sával, a buborékok terelgetésével, kísérletezésekkel (pl. Hány buborékot tud valaki fújni egy levegôvel?)



„mElEg lEvEgôbEn HûsíT a fagylalT”szép Ernô: az a Tölcsér (vErs)2


Az új vers bemutatása, gyakorlásaA vers hangulatának érzékeltetése az óvodapedagógusi megformálássalA gondolkodási mûveletek gyakorlása a vers bemutatása és az azt

követô beszélgetés során


Kifejezô elôadásmóddal érzékeltessük a vers játékosságát, dinamikáját, hangulatát

Beszélgetés a gyerekekkel arról, hogy a meleg levegô milyen hatással van az emberekre, és hogyan lehet ellene védekezni

A figyelem, az emlékezet, a képzelet fejlesztése a vers bemutatása és a gyerekekkel való közös beszélgetés során

Szókincsbôvítés: üdv, Éden


Nyárral, meleggel kapcsolatos versek, mesék, dalok mondogatása, éneklése

Beszélgetés a nyárról, a meleg levegôrôlNapfürdôzés, játék a szabadban

Eszközök Udvari homokozó, kartonból készített tölcsérek, homokozó vödrök



Vázlat Az udvaron való játék közben beszélgessünk a gyerekekkel arról, hogy hogyan hat a meleg levegô az emberekre. „Jobb-e az árnyékban, vagy kívánjuk-e a folyadékot, a hûvöset? Mit gondoltok, miért van ez így?”

Keltsük fel érdeklôdésüket egy általunk készített új eszközzel, a papírtölcsérekkel, melyekkel fagylaltos játékot kezdeményezhetünk a homokozóban. Játék közben mutassuk be a verset.




Értelmi Az érdeklôdés fenn-tartása, a figyelem fejlesztése a vers mon-dogatásával

A figyelem, az em-lékezet fejlesztése a vers ismételgetésével, a többszöri ismétlés motiválásával

A figyelem, a gondol-kodás fejlesztése a vers ismételgetésével, mondogatásával, a tartalmi elemek meg-beszélésével

Szociális Az érdeklôdés fenn-tartása a közös irodal-mi élményben való részvétel motiválásá-val

Az érdeklôdés fenn-tartása a közös irodal-mi élmény örömének megélésével, tudatosí-tásával

A motiváltság, az aka-rati tényezôk fejlesz-tése a közös irodalmi élmény iránti igény alakításával

1




Szókincsbôvítés, a beszédértés fejlesztése a vershallgatással, a versmondogatással

Szókincsbôvítés, a beszédértés és a nyelv-használat fejlesztése a vers ismételgetésével

Szókincsbôvítés, a beszédértés, a nyelv-használat, a nyelvi kifejezôkészség fej-lesztése a vers önálló elôadásával

Testi A mozgáskoordiná-ciós képességek, a beszédhez szükséges izomzat fejlesztése a (fagylalt) nyalogató nyelvmozdulatokkal

A mozgáskoordiná-ciós képességek és a finommotoros moz-gások fejlesztése a papírból való tölcsér-hajtogatással

A mozgáskoordiná-ciós képességek, a finommotoros moz-gások fejlesztése a tölcsérhajtogatással, a papír négyzethálós hajtogatásával (ez a mûvelet már korábban megtörtént), majd a formálással



„nyaralás nagyapónál”móra fErEnc: HomoKországban (mEsE)3


Az új mese élményszerû bemutatásaA mesében szereplô párbeszédek játékos elôadásaA gondolkodási mûveletek gyakorlása a mese bemutatását követô

beszélgetés során


Az óvodapedagógus kifejezô elôadásmódjával érzékeltesse a mese hangulatát, képi világát

A koncentráció és a képzelet fejlesztése a mese szemléletes bemutatásával

Beszélgetés a nyárról, a meleg levegôrôl, családi kirándulásokról, nyaralásokról, természetjárásról. Beszélgessünk arról is, hogyan óvhatjuk meg a természetet, kiemelve a levegô szennyezettségére vonatkozó elemeket (fák ültetése, locsolás, kevesebb füst és kipufogógáz kerüljön a levegôbe)

Szókincsbôvítés: Hajnalicska, „gunyhó”, fészekalja, rikolt, hivatal, cirok, torma


Nyárral kapcsolatos versek, mesék, dalok mondogatása, énekléseOtthoni fényképek begyûjtése

Eszközök A nyárral kapcsolatos képek, nyaralásos, családi fotók, kesztyûbábok (nagypapa, nagymama, kislány)



Vázlat Kezdeményezzük a mesehallgatást szokásrendünknek megfelelôen „mesegyertyával” vagy meseszônyeggel, esetleg párnákkal, mesetarisznyával stb. Nyári élmények felidézésével vagy családi képek nézegetésével is motiválhatjuk a gyerekeket

Mutassuk be a mesétKomplexitásra lehetôség: Vivaldi Négy évszak címû mûvébôl a Nyár tétel

egyes részleteinek meghallgatása.




Értelmi A figyelem és az em-lékezet fejlesztése a játékos párbeszédekbe való bekapcsolódással

A figyelem és az em-lékezet fejlesztése a játékos párbeszédekbe való bekapcsolódás-sal, a gyermekek által elôadott párbeszédek-kel

A figyelem és az emlékezet fejlesztése a párbeszédek önálló elôadására, új mese-szituációk kitalálására és elôadásukra való motiválással

1



Szociális Az érdeklôdés fenn-tartása az együttes élménnyel, az ezzel járó örömérzés tuda-tosításával

Az érdeklôdés fenn-tartása az együtt-játszás és az alkotás örömének tudatosítá-sával

A motiváltság és az akarati tényezôk fej-lesztése az együttját-szás, az alkotás iránti belsô igény alakításá-val


A beszédértés és a nyelvi kifejezôkészség fejlesztése a mesehall-gatással

Szókincsbôvítés, a beszédértés és a nyelvi kifejezôkészség fejlesztése a mese-hallgatással, a pár-beszédekben való aktív részvétel és az új fogalmak használatá-nak segítésével

Szókincsbôvítés, a nyelvi kifejezôkészség és az összefüggô, folyamatos beszéd fej-lesztése a párbeszédek elôadásával, az önálló ötletek megvalósítá-sával, elôadásával, az új fogalmak haszná-latával

Testi A nagymozgások és a téri tájékozódás (nagymozgással) fej-lesztése a mese pár-beszédeihez történô játékos mozdulatok társításával

A nagymozgások és a téri tájékozódás (nagymozgással) fej-lesztése a mese pár-beszédeinek játékos, mozgásos követésével

A nagymozgások és a téri tájékozódás (nagymozgással) fej-lesztése a saját ötletû párbeszédek kreatív mozgáskísérésével



„Ki laKiK a DióHéjban?”csoóri sánDor: Dióbél bácsi (vErs)4

A tevékenység célja Az új vers bemutatása, gyermekekkel történô eljátszásaAz ôsz, a fák jellegzetességeinek érzékeltetéseA gondolkodási mûveletek fejlesztése a bemutatás elôtti és utáni



Kifejezô elôadásmóddal érzékeltessük a vers játékosságátAz értelmi képességeket (figyelem, emlékezet, képzelet) az

óvodapedagógusi szemléletes bemutatással és a gyerekekkel való közös beszélgetéssel egyaránt fejleszthetjük

Beszélgetés a gyerekek fákkal, erdôvel kapcsolatos élményeirôlSzókincsbôvítés: csontkapu, cammog


Termények, termések gyûjtése, rendezgetéseErdôvel, fákkal kapcsolatos versek, dalok mondogatása, énekléseTermészetjárás, kirándulás során szerzett élmények felidézése

Eszközök Terménybábok, termések, dió, diótörô vagy kalapács (csak óvodape-dagógusi használatra)



Vázlat Az élôsarok rendezgetése vagy terménybábok készítése (esetleg vizuális témaajánláson terménylenyomatok készítése) közben motiválhatjuk a gyerekeket. Mutassuk be a verset, és folyamatosan motiválva ôket játsszuk is el a vers szövegét a kezünkkel

Komplexitásra lehetôség: Gryllus Vilmos A mi diófánk5 címû dalának meghallgatása.




Értelmi Az auditív percepció fejlesztése a vers meg-hallgatásával

Az auditív percepció és a keresztcsatornák mûködésének fejlesz-tése a vers meghall-gatásával, ismétel-getésével, mozgásos követésével

Az auditív percepció és a keresztcsatornák mûködésének fejlesz-tése a vers meghall-gatásával, ismétel-getésével, mozgásos követésével, önálló elôadásával

1 4Óvodai nevelés játékkal, mesével Ősz 39. o. Eötvös József kiadó 5 Gryllus Vilmos: Dalok óvodásoknak és kisiskolásoknak 2. (CD) Treff Kft. Budapest, 1998.


Szociális A többiek megvá-rásával, egymás végighallgatásával a társas magatartás, az együttmûködô-képesség fejlesztése az együtt tevékenykedés során

Az együtt tevékeny-kedés során a társas magatartás és az al-kalmazkodás fejlesz-tése az alkalmazko-dást igénylô helyzetek megoldásával.

A társas magatartás és az alkalmazkodás fejlesztése az együtt tevékenykedés során jelentkezô konflik-tusok önálló megol-dásával, a megoldás keresésével


A beszédértés fejlesz-tése a vershallgatással, a verbalitás mozgásos értelmezésével

A beszédértés és a nyelvi kifejezôkészség fejlesztése a vershall-gatással, a mondo-gatással, a mozgásos értelmezéssel

A beszédértés és a nyelvi kifejezôkészség fejlesztése a vers is-mételgetésével, önálló elôadásával

Testi A nagymozgások és a mozgáskoordinációs képességek fejlesztése a mozgásutánzással

A nagymozgások és a mozgáskoordinációs képességek fejlesztése a mozgásutánzás-sal, a mozgásformák elôadásával

A nagymozgások és a mozgáskoordinációs képességek fejlesztése kreatív, önálló moz-gásformák kitalálásá-val, elôadásával



„rEpülT a TálTos”a rozmarinTszál (népmEsE)6


A mese élményszerû bemutatásaA mesetudat erôsítése és az értelmi képességek fejlesztéseA gondolkodási mûveletek gyakorlása a mese bemutatásakor és az azt

követô beszélgetés során


Kifejezô elôadásmóddal érzékeltessük a mese hangulatátA gyerekek kövessék végig a mese cselekményét, ismerkedjenek a mesei

fordulatokkal.A figyelem, a gondolkodás és a képzelôerô fejlesztése a mese

szemléletes bemutatásávalSzókincsbôvítés: rozmarintszál, évôdik, örökös, zúgolódik, tûnôdnék,

lapocka, könyörületes, födél, garádics


Királyos mesék felidézéseBeszélgetés meseelemekrôl (táltos, boszorkány stb.)

Eszközök Madár síkbáb, királylányos szerepjáték kellékei



Vázlat Kezdeményezzünk szokásrendünkhöz igazodva „mesegyertyával”, mesetarisznyával vagy meseszônyeggel, párnákkal stb. Motiválhatjuk a gyerekeket egy általunk készített aranylábú, aranytollú madár síkbábbal („Tudok róla egy mesét!”), de bekapcsolódhatunk egy spontán szervezôdött királylányos szerepjátékba is.

Mutassuk be a mesét!Adjunk lehetôséget a mese eljátszására.




Értelmi A figyelem, az em-lékezet, a képzelet fejlesztése a mese hallgatásával, a mese-mondó instrukcióinak mozgásos követésével

A figyelem, az emlé-kezet, a képzelet fej-lesztése a mese hallga-tásával, elôadásával

A figyelem, az emlé-kezet, a gondolkodás fejlesztése a mese hall-gatásával, elôadásával, a kreatív, saját ötletû fordulatok mesébe ültetésével

Szociális A társas magatartás, az együttmûködô-képesség fejlesztése az együttjátszás során az együttmûködést igénylô helyzetek megoldásával

A társas magatartás, az együttmûködés, az alkalmazkodás fejlesz-tése az együttjátszás során a másik ötleté-nek kivitelezésével, az együttmûködés gyakorlásával

A társas magatartás, az alkalmazkodás fejlesztése az együtt-játszás során a másik ötletének támogatásá-val, segítésével

1

6 Óvodai nevelés játékkal, mesével Tavasz 94. o. Eötvös József kiadó



Szókincsbôvítés, a beszédértés fejlesztése a mese hallgatásával, átélésével

Szókincsbôvítés, a beszédértés fejleszté-se az új fogalmakkal való ismerkedéssel, azok értelmezésével

Szókincsbôvítés, a beszédértés fejleszté-se, és az összefüggô, folyamatos beszédre való törekvés a mese elôadása során az új fogalmak értô haszná-latával

Testi A nagymozgások és a mozgáskoordináció fejlesztése a táltos szárnyaló mozdulatá-nak utánzásával

A nagymozgások és a mozgáskoordiná-ció fejlesztése a mese elôadásának mozgá-sos kísérésével

A nagymozgások és a mozgáskoordiná-ció fejlesztése a mese elôadása során a moz-gásos önkifejezések motiválásával



„KirályKisasszonynaK szárnya nô” a papUcsszaggaTó Király-KisasszonyoK (népmEsE)7

A tevékenység célja A mese élményszerû bemutatásaA mesetudat és a gondolkodási mûveletek fejlesztéseA mesében szereplô párbeszédek játékos elôadása

A tevékenység feladata Kifejezô elôadásmóddal érzékeltessük a mese hangulatátA képzelet, a fantázia fejlesztése a szemléletes bemutatással és az

azt követô beszélgetésselSzókincsbôvítés: nyáj, kanyarít, borjú, köblös kút, surran,

miszlikbe szakad


Királyos mesék felidézéseBeszélgetés meseelemekrôl, mesében megtörténhetô dolgokról.

(pl. A királylányoknak szárnyuk nô és repülnek.)

Eszközök Kicsi bunda, kellékek királylányos szerepjátékhoz



Vázlat Kezdeményezzünk szokásrendünknek megfelelôen „mesegyer-tyával” vagy meseszônyeggel, mesetarisznyávalstb. Motiválhatjuk a gyerekeket egy spontán szervezôdött királylányos szerepjáték-ból vagy egy kis bundával, ami lehet „láthatatlanná tevô varázs-bunda”. („Tudok róla egy mesét!”)Mutassuk be a mesét. Adjunk lehetôséget a gyerekeknek a mese általuk kiválasztott részeinek eljátszására.




Értelmi Az emlékezet, a képzelet fejlesztése a mesehallgatással, a párbeszédek eljátszá-sában való részvételre motiválással

Az emlékezet, a képzelet, a gondol-kodás fejlesztése a mesehallgatással, a mese párbeszédeinek elôadásával

Az emlékezet, a képzelet, a gondol-kodás fejlesztése a mese párbeszédeinek elôadásával, új ötletek megfogalmazásával, elôadásukkal

1

7 Óvodai nevelés játékkal, mesével Tél 120. o. Eötvös József kiadó


Szociális A társas magatartás, az együttmûködô- képesség fejlesztése a mese eljátszása során az együttmûködés gyakorlásával

A társas magatartás, az együttmûködô-képesség, az alkal-mazkodás fejlesztése a mese eljátszása során az egymásra figyelés gyakorlásával

A társas magatartás, az együttmûködô- ké-pesség, az alkalmaz-kodás fejlesztése a mese eljátszása során az egymásra figyelés-sel, a másik gyermek ötleteinek megvalósí-tásához való segítség-nyújtással


Szókincsbôvítés, és a beszédértés fejlesztése a mesehallgatással

Szókincsbôvítés, és a beszédértés fejlesztése a párbeszédes helyze-tek gyakorlásával

Szókincsbôvítés, a nyelvi kifejezôkészség fejlesztése a párbeszé-des helyzetek gya-korlásával, a szabad önkifejezés motiválá-sával

Testi A nagymozgások, a mozgáskoordináció fejlesztése a párbeszé-dek mozgásos kíséré-sével

A nagymozgások, a mozgáskoordináció fejlesztése a párbe-szédek mozgásos kísérésével, a test kifejezôerejének fel-használásával

A nagymozgások, a mozgáskoordináció fejlesztése a párbeszé-dek mozgásos kíséré-sével, a testmozgás és a beszéd összehangolt mûködtetésével


Téma–7.fészEK

„cinKE piTTyEn”WEörEs sánDor: a cinKE és a vaDrózsaboKor (vErs)8


A vers bemutatása, gyakorlása.A vers hangulatának, a cinke szeretetreméltóságának érzékletes

bemutatása.Értelmi képességek fejlesztése a vers bemutatását követő és megelőző

beszélgetés során.


Emlékezet, képzelet fejlesztése az élményszerű előadásmóddal.Játékosság fokozása azzal, hogy a cinke hangját játékosan érzékeltetjük.A vers szemlélete bemutatása.Szókincsbővítés: pittyen, áttelel, csipkegally.


Beszélgetés madarakról, tulajdonságaikról, levegőben szálló élőlényekről.

Idézzünk fel néhány madárfajtát.Madarakról szóló versek, dalok, mesék mondogatása. (Pl.: Szepesi

Attila: Cinkehívogató)

Eszközök Madaras képek, vizuális tevékenységen készített mozgószárnyú madár



Vázlat Madaras képek nézegetése vagy közvetlen megfigyelések közben kezdeményezhetjük a vers bemutatását, de felhasználhatjuk a vizuális témaajánláson készített madarunkat is a motiválásra. Játékos beszélgetés közben mutassuk be a verset.

Komplexitásra lehetőség: Gryllus Vilmos: Füstifecskék vagy Ragyogókék szalakóta vagy Kémény tetején9 című dalainak meghallgatása.




Értelmi A vers meghallgatá-sával és az ismételt hangulati megélé-sekre motiválással a kognitív szféra (gon-dolkodási mûveletek, fogalomismeret), a pszichikus funkciók (figyelem, érdeklôdés, emlékezet, képzelet), és az érzékszervi szfé-ra (auditív percepció) fejlesztése

A vers meghallgatá-sával, az ismétlések lehetôségével és segítésével a kognitív szféra (gondolkodási mûveletek, fogalom-ismeret), a pszichikus funkciók (feladat-tartás, figyelem, érdeklôdés, emléke-zet, képzelet) és az érzékszervi szféra (auditív percepció) fejlesztése

A vers mondogatásá-val, az önálló elôadás lehetôségével a kog-nitív szféra (gondol-kodási mûveletek, fogalomismeret), a pszichikus funkciók (koncentráció, fel-adattartás, figyelem, érdeklôdés, emléke-zet, képzelet) és az érzékszervi szféra (auditív percepció) fejlesztése

1 8 Óvodai nevelés játékkal, mesével Ősz 91. o. Eötvös József kiadó 9 Gryllus Vilmos: Dalok óvodásoknak és kisiskolásoknak 2. (CD) Treff Kft. Budapest, 1998.


Szociális A gyermekek társa-ik tevékenységébe való bevonásával a társas kapcsolatok (társas magatartás, együttmûködô-képesség, érintkezési szokások, alkalmaz-kodás) fejlesztése

Érzékenyítés a kedves kis madár megfigyelésével

A társas kapcsolatok (társas magatartás, érintkezési szokások) fejlesztése.

Érzékenyítés a kedves kis madár megfigyelésével, szokásainak, szükségleteinek megbeszélésével

A társas kapcsolatok (társas magatartás, érintkezési szokások) és az akarati tényezôk fejlesztése


A cinke hangjának utánzásával a nyelv-használat (beszéd-tisztaság, verbális kommunikáció, nyelvi kifejezôkészség) fej-lesztése

A vers mondogatásá-val, a hangutánzással, a fogalmak értésének segítésével a nyelv-használat (összefüggô, folyamatos beszéd, nyelvhelyesség, ver-bális kommunikáció, beszédértés, nyelvi kifejezôkészség) fej-lesztése

A vers mondo-gatásával, önálló elôadásával, a fo-galmak értésének segítésével a nyelv-használat (összefüggô, folyamatos beszéd, nyelvhelyesség, ver-bális kommunikáció, beszédértés, nyelvi kifejezôkészség) fej-lesztése

Testi A nagymozgások, a mozgáskoordinációs képességek, a téri tájékozódás (nagy-mozgással) fejlesztése a cinke mozgásának utánzásával

A finommotoros mozgások fejlesztése a cinke csipegetésé-nek utánzásával (apró csipegetô mozdulatok, pl. magvak felszedése)

A mozgáskoordináci-ós képességek, a téri tájékozódás mozgás-kíséréssel és a finom-motoros mozgások fejlesztése a cinke csi-pegetésének utánzásá-val (csipegetô moz-dulatok, pl. magvak válogatása, különbözô tálkákba helyezése)


Téma–8.a lEvEgô és a Tûz ii.

„TûzTáncoT jár Három TörpE”TamKó siraTó Károly: TörpETánc (vErs)10

A tevékenység célja A vers bemutatása és gyakorlásaA törpék táncának, az ôsz és a tûz melegének, hangulatának

érzékeltetéseAz értelmi képességek fejlesztése (képzelet, fantázia)


Kifejezô elôadásmóddal érzékeltessük a vers játékosságát, dinamikáját, lendületét

Fokozzuk a hangulatot a versben szereplô ikerszavak segítségével (hepehupa, hipp-hopp)

A vers szemléletes bemutatása után a „vers eljátszása” a gyerekek által elképzelt módon

Szókincsbôvítés: tipor, avar


Törpékrôl, manókról szóló versek, mesék felidézéseBeszélgetés a következô nagy fejlesztési tématervrôl, a tûzrôlRajzolás: Ki, hogy képzel el egy manót?

Eszközök Tûzzel kapcsolatos képek, törpét ábrázoló három különbözô síkbáb


Munkaformák csoportos, mikrocsoportos

Vázlat Kezdeményezhetjük a tevékenységet három általunk készített törpe síkbábbal vagy egy direkt szervezett játékból de akár egy tûzrakós, kirándulós szerepjátékból is.

Mutassuk be a verset, majd engedjük a gyerekeknek eljátszani a képzeletükre bízva.




Értelmi A figyelem, az emlékezet, a képzelet fejlesztése a vers hallgatásával,

az új fogalmakkal való ismerkedéssel

mondogatásával, az új fogalmakkal való ismer-kedéssel

mondogatásával, az önálló elôadással és az új fogalmak használatával

Szociális Az érdeklôdés fenntar-tása az együttes irodal-mi élmény örömének tudatosításával

A társas magatartás fejlesztése a másik gyer-mek végighallgatásával, az ô örömének megélé-sével

A motiváltság megtartása a másik gyermek végig-hallgatásával, az ô örömének átélésé-vel, segítésével

1

10 Óvodai nevelés játékkal, mesével Ősz 110. o. Eötvös József kiadó



Szókincsbôvítés, a beszédértés fejlesztése

vershallgatással versmondogatással, az új fogalmak ismételgeté-sével

az új fogalmak használatával, az önálló elôadással

Testi A nagymozgások, a mozgáskoordináció fejlesztése törpetánccal,

egyszerû táncmozdu-latok utánzásával (lé-pések, karemelések…).

egyszerû táncmozdu-latok bemutatásával, melyeket a többiek utá-noznak

kreatív, mozgásos önkifejezéssel

TémaTErv-javaslaToK 5–6–7 évEs gyErmEKEK számára


TÉMA nEvElési TErülETEK



Levegô 1. NAP, HOLD, CSILLAGOK

Érzékelünk Ûrutazás.„Hogy képzeled el?” ábrázolás krétával és festékkel

„Meseégbolt” Mezôszárnyasi (magyar nép-mese)

Levegô 2. ÉRLELÔDÔ GYÜMÖLCSÖK

Félárnyék Gyümölcsös csendélet készítése papírmoza-ik-ragasztással

„Fa az ágát a földre hajtja”Szóló szôlô, mosolygó alma, csengô barack (népmese)

Levegô 3. „RÖPÜLJ, MADÁR!”

Madár voltam „álmomban” Madár készítése drótból

„Madárles”Kányádi Sándor: Valami készül (vers)

Levegô 4. SZELLÔK SZÁRNYÁN

A szél és a levegő Szélcsengô készíté-se hôre keményedô gyurmából

„Szélúrfi”Szabó Lôrinc: A szél meg a nap (vers)

Levegô 5. BOGÁRKÁK ÉS ROVAROK

„Fújja a szél a fákat” Gyûrt papírból szitakötô és másrova-rok készítése

„Repkedôk”Gáspár János: Pillangó és méh (vers)

Levegô 6. SZÍNVARÁZS

Légszennyezés Akvarellkép készítése vizes papírra

„Szivárványhíd”Drégely László: Nyári zápor(vers)

Levegô 7. MAG, MAG, BÚZAMAG

Barátaink a növények Kenyereskosár készí-tése só-liszt gyurmá-ból.Az új kenyér ünnepe

„Búzaszem”A kenyér íze (mese)

Levegô 8. MESÉK SZÁRNYÁN

Törpetánc Filctollal készített rajz királykisasszonyokról és királyokról

„Fele királyság”Tündérszép Ilona és Árgyélus(népmese)

TÉMATERV-jAVASLAToK 5–6–7 ÉVES gyERMEKEK SzáMáRA 146


Téma–1.nap, HolD csillagoK

érzéKElünK

A tevékenység célja Szociális képességek fejlesztése: egymásra figyeléssel, segítségnyújtás megalapozásával. Természetvédelmi ismeretek nyújtásával.

Értelmi képességek fejlesztése: fogalomismerettel, azonosság és különbség felismertetésével, emlékezettel, gondolkodtatással, megfigyelésekkel.

Verbális képességek fejlesztése: artikuláció gyakorlásával, emlékek, gondolatok verbális kifejezésével.

Testi képességek fejlesztése: helyes légzéssel, levegő lassú kifújásával.


Tapasztalatok nyújtásával arról, hogy az élőlények lélegeznek, levegő nélkül elpusztulhatnak, az emberek nem tudnának beszélni. Ismerkedés az érzékszervek megóvásával, a látás-, és halláskárosultakkal, részükre az elemi segítségnyújtás módjaival. A növények gondozásával.

A beszédhez is szükséges a légzés. Összefüggések és különbözőségek keresésével, formai-, nagyságbeli megállapítások becsléssel, emlékezeti és tapasztalati úton.

Az élő és élettelen fogalmának gyakorlása, élőlények és érzékszervek gyűjtőfogalom rögzítése. Tapasztalatok önálló verbális megfogalmazása. Artikulációs gyakorlatok állat-, és egyéb hangok utánzásával. Új fogalom megismerése: érzékszervek, orrsövény, világtalan, csillárka moszat.

A helyes beés kilégzés megtapasztalásával.


Előző évek tevékenységei: „Lélegzetvétel” és „Légbuborék”.Két 3 vagy 5 literes, befőttes üveget félig vízzel megtöltünk. Előtte összemérjük az üvegeket, megállapítjuk, hogy egyformák színre, méretre. Tisztára mosunk egy kőzetdarabot, és kavicsokat. Meg-beszéljük a formájukat, méricskéljük, melyik a nehezebb, kisebb, nagyobb. Egyik üvegbe óvatosan belerakjuk azokat.A másik üvegbe csillárka moszatot helyezünk el. Az esetleges lég-buborékokat fakanállal „felsegítjük” a víz felszínére. Megfigyeljük, hogy sehol nem látunk benne már buborékot, (levegőt) és folpackkal befedjük mindkettőt. Világos helyre tesszük, egymás mellé a két üveget. Megbeszéljük, hogy kb. egy hétig, nem nyúlunk hozzájuk és figyeljük a változásokat. Szeles időben szimatolunk, érzünk-e valamilyen illatot, keressük meg a közelünkben lévő illatforrást, találgassuk, mi lehet, amit távo-labbról hoz a levegő.

Eszközök Fehér Anna: „Játszunk? Természetesen!” játékgyűjteménye.Két 3 vagy 5 literes befőttes üveg, tisztára mosott kőzetdarab és kavi-csok, egy fakanál, 2-2papírzsebkendő minden gyermek részére, egy magas paraván, egy sísapka, egy olyan álarc, amin egy háromszögű kivágás van, csak az orr és szem látszik ki alóla.


Munkaformák mikrocsoportos homogén

Vázlat Kitárjuk nagyra az ablakot, és jó nagyot lélegzünk a friss levegőből. Hol szívtuk be a levegőt? Mindenkinek sikerült az orrán beszívni? Most fújjuk ki az orrunkat alaposan egyik papír zsebkendőnkbe. A használt zsebkendőt elvisszük a gyűjtőhelyre. (Nem az újrahasz-nosítható papírhulladék közé!) Újból sok levegőt szippantunk be az orrunkon. Az állatoknak és a növények is lélegeznek? Honnan tudjuk? (Látjuk, hogy van orruk, orrnyílásuk.) A növényeknek van orruk? Emlékeztek, hogyan segítettünk a halaknak friss levegőt bejuttatni a vízbe? Mit láttunk a vízben felszállni? (Légbuboréko-kat.) Elővesszük a csillárka moszattal beültetett üvegedényünket, és megnézzük, van-e benne légbuborék. Hol látunk kicsi buborékokat? (A levelek között.) Hogyan kerülhetett oda? Mi nem fújtunk a vízbe levegőt, a levegőztető készülék sem volt benne. A növények adták ki, a levelükön. A növények a levelükön lévő pici nyílásokon keresztül lélegeznek. Nemcsak a vízinövények, hanem minden növény, de a légzésüket csak a vízben láthatjuk. Megsimítjuk egy fakanállal, megnézzük, hogyan szállnak fel a víz felszínére. A növények tiszta levegőt adnak ki, ezért érezzük az erdőben azt a friss levegőt, mert ott sok a növény. Megnézzük, a másik üveget is, amibe a kőzetda-rabot és kavicsokat helyeztük el. Keressünk ott is légbuborékokat. Miért nem találunk? A kő nem lélegzik, mert nem él. Megállapítjuk, hogy az élőlények lélegeznek. Soroljuk fel az élőlények nagy csoport-jait. (Emberek, állatok, növények.) Ahhoz, hogy mi az orrunkon keresztül tudjunk levegőt beszívni, tisztán tartjuk az orrunkat. Az állatok is tisztálkodnak? Ki látott már cicát mosakodni? Mit gondoltok, a növények tudnak mosakodni? Mi történhet, ha a leveleken por, egyéb szennyeződés lerakódik? (Nem tudnak lélegezni, elpusztulhatnak.) Hogyan tisztulhatnak meg? (Eső mossa le a leveleket, mi lemossuk locsolótömlővel, a szobanövénye-ket pedig lezuhanyozzuk.) Minden gyermek kap egy papírtörlőt, megnézzük, látunk-e rajta szennyeződést. Óvatosan, letöröl minden-ki egy levelet a szobanövényekről. Mit látunk a papírtörlőn? Megbe-széljük a tapasztalatot, és azt, hogy később kivisszük a növényeket zuhanyozni. Otthon is nézzétek meg, kell-e segíteni a növényeknek abban, hogy jól tudjanak lélegezni.

147


Azt már tudjuk, hogy az a jó, ha az orrunkon veszünk levegőt. Most tanuljuk meg, hogyan lélegzünk helyesen. Még egyszer fújjuk ki alaposan az orrunkat. (A használt papírzsebkendőt a gyűjtőhelyre tesszük). Tegye mindenki a kezét a hasára. Annyi levegőt szívjunk be az orrunkon, hogy érezzük, nőtt a hasunk. Fújjuk ki lassan a szánkon. Hagyjuk az egyik kezünket a hasunkon, a másikat tegyük a szánk elé. Háromig számolok, addig szívjátok be a levegőt, aztán hatig számolok, addig fújjátok ki, lassan eresszétek ki. Aki ügyes, az a kifújásnál érzi végig a meleg levegőt a szája elé tett kezén. 1-2-3-…1-2-3-4-5-6Kinek sikerült? Most az egyik kezetekbe vegyetek egy szétnyitott papírzsebkendőt, tartsátok a szátok elé. Háromig számolok, ugyanúgy szívjátok be a levegőt az orrotokon, utána a papírzsebkendőre fújjátok ki. Aki lassan fújja ki, tovább lebeg a zseb-kendője. Én figyelem, kinek lebeg legtovább.Tegyük el a zsebkendőt. Levegő nélkül beszélni sem tudnánk. Próbáljuk ki. Egy levegővétel-lel utánozunk hangokat. Akinek elfogy a levegője, nem tud tovább hangot adni, csak, ha újból beszívja a levegőt. A játék szabálya: nem szólalhat meg az, aki újból veszi be a levegőt. Először a csacsi hangját utánozzuk: iá iá iá… Egyszerre veszünk levegőt, 1-2-3iá iá iá….Ki beszélt a legtovább? Most ugyanígy a kismalacot utánozzuk: ui ui ui ui… Milyen hangot tudnánk még utánozni? Találjatok ki ti is. (Kis baba: oá oá oá…sziréna: éü éü éü…autóriasztó: iü iü iü iü…)Amikor beszívjuk az orrunkon a levegőt, mit érzünk? Érzünk sza-gokat és illatokat. is. Ezért hívjuk az orrunkat szagló érzékszervnek. A szemünkkel mit érzékelünk? (Fény, színek, alakok.) A fülünkkel mit érzékelünk? (Hangok, zörejek.) Mit gondoltok, az ízeket mivel érezzük? (A nyelvünkkel.) Ezeket együtt érzékszerveknek nevezzük. Minden ember lát, és hall? Sajnos van, akinek sérült az érzékszerve. Felismerjük az utcán őket? Miről? Miben tudunk nekik segíteni?Játsszuk el a gyűjteményből a III/D/3-as játékot. („Egyik néma, másik vak” játék.) Szerintetek mi hogyan védhetjük az érzékszerveinket? (Tisztán tartjuk, nem nézünk a Napba, kerüljük az erős zajt, nem dugunk a fülünkbe-, orrunkba semmit, egymásra játék közben vi-gyázunk.)Az érzékszerveinkről sok szólás-mondás is van:Pl.: „Megorrolt valakire.” Ezt akkor mondjuk, ha megharagszik vala-kire. „Vak vezet világtalant” Azt arra mondjuk, hogy az sem lát jól, aki a vak embert vezeti. A vak emberre azt is mondhatjuk, hogy világtalan, mert nem látja a világot. Mindenkinek más-más formájú az orra, szeme, és a füle. Ezért tud-juk egymást megkülönböztetni, és felismerni.


Most választok közületek öt gyermeket, akik szembe állnak a többi-ekkel. Figyeljétek meg alaposan őket, és hasonlítsátok össze a szemü-ket, orrukat, pl.: miben különböznek az orrsövényük. (Megmutatjuk, mit nevezünk orrsövénynek.) Aki tud valami eltérőt mondani, jelent-kezzen. (Kisebb a szeme, az orra, szélesebb, rövidebb, pisze, kék, bar-na, stb.) Miután megbeszéltük az eltérő jegyeket, egy paraván mögé ülnek, hogy ne látszódjanak ki. Közülük egy gyereknek egy olyan álarcot adok, amelyből csak a szeme és az orra látszik ki, a fejére sísapkát húzok. Ő feláll, hogy mindenki lássa, de csak a feje látszik ki a paraván mögül. Aki tudja, ki van az álarc mögött, jelentkezzen. Ha kitalálta, félreül, ő benne lesz a következő „álarcos” csapatban. Folytatódik a játék addig, amíg már egy gyerek marad a paraván mögött. Ekkor az eddig félreülő gyermekekkel, valamint a maradék egy gyerekkel, elölről kezdődik a játék. Addig játsszuk, amíg kedvük van hozzá, illetve, amíg mindenki volt a paraván mögött.A játék után a szobanövényeinket kihordjuk a mosdóba, és a dajka néni segítségével lezuhanyozzuk a leveleiket.


A kavicsok, és a befőttes üveg összehasonlítása, nagyságbeli megál-lapítások. Súlyuk megállapítása először becsléssel, majd tenyérben mérlegeléssel, melyik a könnyebb, nehezebb? Azonos mennyiségű víz betöltése mindkét üvegbe, pohárral kimérve, a vízszintjének összemérése a két üvegben. A légbuborék, a papírzsebkendő és az álarcon kivágott formák meg-nevezése. Orr, szem összehasonlítása, verbális kifejezése. Az óvoda-pedagógus számolásához cselekvés rendelése.





Értelmi Saját testérzékelés-, tudatosítás a levegő beszívásával, a levegő útjának figyelésével, ki és be.

Testséma fejlesztése, saját testérzékelés-, tudatosítás a levegő beszívásával, a levegő útjának figyelésével, annak megnevezésével

Testséma fejlesztése, saját testérzékelés-, tudatosítás a levegő beszívásával, a levegő útjának figyelésével, annak megnevezésével, a légzőszervek működésének megismerésével.


Gondolkodás, koncentrálás fejlesztése a kavicsok és a befőttes üveg súlyának ösz-szehasonlításával, becsléssel, emeléssel.

Gondolkodás, koncentrálás fejlesz-tése a kavicsok és a befőttes üveg súlyá-nak, űrtartalmának összehasonlításával, becsléssel, eme-léssel, egységnyi folyadék beöntéses méréssel.

Gondolkodás, koncentrálás fej-lesztése a kavicsok és a befőttes üveg súlyának, űrtartal-mának összehason-lításával, becsléssel, emeléssel, egy-ségnyi folyadék beöntéses méréssel, összefüggések megállapításával.

Szociális Érzékenyítés környezetünk ránt, a levegő tisztasága iránt a kísérletek izgalmával.

Érzékenyítés kör-nyezetünk ránt, a levegő tisztasága iránt a kísérletek megállapításaival.

Érzékenyítés kör-nyezetünk ránt, a levegő tisztasága iránt a kísérletek megállapításaival, összefüggések keresésével.


A kísérlet eszközszükségle-tének sorolásával.

A kísérlet eszköz-szükségletének számszerűségével.

A kísérlet eszköze-inek csoportosítá-sával.



Artikuláció fejlesztése az ellentétes hangzású magán-hangzók hangoztatásával.

Artikuláció fejlesz-tése az ellentétes hangzású magán-hangzók hangoz-tatásával, hasonló hangzású (rímelő) szavak keresésével (pl. ui-uiGyuri).

Artikuláció , mondatszerkesz-tés fejlesztése az ellentétes hangzású magánhangzók hangoztatásával, hasonló hangzású (rímelő) szavak keresésével, (pl. ui-uiGyuri), szavakkal való mondatalko-tással.


Az ismétlések belső számlá-lásával.

Visszaemlékezéssel: hányféle variáció-jú magánhangzó hangoztatást végez-tünk.

Sorrendi visszaem-lékezéssel: hányféle variációjú magán-hangzó hangozta-tást végeztünk.

Testi Testritmus fejlesztése az egyenletes lélegzéssel.

Testritmus, testtudat fejlesztése az egyen-letes lélegzéssel 4 ütemre beszívással, 4 ütemre kilégzés-sel.

Testritmus, testtu-dat, testséma fej-lesztése az egyen-letes lélegzéssel, és a következő légző-lazító gyakorlattal: 2 ütemre mellkas-ba szív, 2 ütemre átenged a hasba, 4 ütemre kilégzés, 2 ütemre hasba légzés, 2 ütemre át-enged a mellkasba, 4 ütemre kilégzés.


Egyenletes ritmus érzékelé-sével, hozzá belső számlá-lással: 1-2, 1-2…

Belső számlálás a 8 ütemű légzés alatt.

Belső számlálás a 2x8 ütemű légzés alatt.


Téma–2. érlElôDô gyümölcsöK

félárnyéK

A tevékenység célja Szociális képességek fejlesztése: csapatalakítással, együttműködési képességek fejlesztésével. Alkalmazkodó képesség fejlesztése kivárással. Természetvédelem erősítése: pozitív érzelmekkel, ismeretek bővítésével, szabályok betartásával.

Értelmi képességek fejlesztése: emlékezettel, összehasonlításokkal és megkülönböztetéssel, következtetésekkel, ítéletalkotással.

Verbális képességek fejlesztése: fogalomismerettel, önálló összefüggő beszéddel, beszédértéssel, és verbális emlékezettel.

Testi képességek fejlesztése: tér bejárásával, nagy mozgással, edzéssel.

A tevékenység feladata A sorra kerülés türelmes kivárásával, egymás véleményének meghallgatásával, társaikkal való együttműködéssel a közös feladatokban. Tudják felidézni, és elmondani a természetben való viselkedés szabályait, és azt tartsák be.

A korábbi tapasztalatok felidézésével, tapintással a formák felismerésénél, azonosítással, a csapat kialakításánál. A növények leveleinek összehasonlításával, azonosságok, különbségek keresésével. Megállapításokkal, következtetésekkel. Ismeretekkel, a növények eltérő napfény igényéről, a növénytelepítéséhez szükséges, egyik alapvető környezeti feltételéről.

A tapasztalataik összefüggő elmondásával, a feladatok megértésével. Ismert mesékből jelzős kifejezések verbális felidézésével. Új fogalmak megismerésével: árnyékkedvelő, napfényt kedvelő, félárnyék.

Kisebb és nagyobb térben járással, futással, pihenők beiktatásával.



Előző évek tevékenységei: Melegedünk” és a „Fény és ár-nyék”.Megfigyeljük a szomjazó növény leveleit, hogyan kókad le, hogyan záródnak össze az egyes növények virágjai. Talá-lunk-e elszáradt növényt, vagy levelet? Megöntözzük, és egy óra múlva ismét megnézzük ugyanazt a növényt. Megbeszél-jük a változásokat. Felkészülünk a másnapi, egész napos erdei kirándulásra. Soroljátok fel, miket szükséges magunkkal vin-ni a hátizsákban. Ezek közül melyek azok, amelyek a meleg ellen védenek bennünket? (Víz, vagy hűsítő ital, napellenzős sapka.) Felidézzük, hogyan védekeznek az emberek és az állatok a meleg ellen. Mit gondoltok, a növények tudnak védekezni a meleg ellen? Hogyan? Mi történik velük, ha melegük van? (Lekókad a levelük, összecsukódnak, kiszáradnak.) Az „Üzen a természet” hirdetőjére kitesszük a kirándulásról a tudnivalókat. Kérjük, hogy akinek van ideje, tartson velünk.

(Az óvoda előterében, vagy folyosóján kialakítunk egy kör-nyezeti híradót: „Üzen a természet” címmel, ahová képeket, tárgyakat állíthatunk ki. A szülőkkel és a gyermekekkel megbeszéljük, mire használjuk ezt. Egyeztetünk szimbolikus képeket. Ha méhecske képe van kint, meghatározott témá-ban gyűjtünk képeket, vagy tárgyakat, amelyet a gyerek ne-vével és jelével ellátva hoznak be otthonról a gyermekek. Ha a bagoly képe van kint, kiírjuk, hogy milyen témát szeretné-nek a gyerekek otthon megbeszélni a szüleikkel, illetve miben tudnak a szülők egymásnak segítséget nyújtani.)

Eszközök Locsolókannák, víz. Minden gyermek részére hátizsák, tisztasági csomaggal, hű-sítő itallal tele kulacs, napellenzős sapka, tízórai és „kincses” zsák. (Hosszú, egy fülű, nyakba akasztható tarisznya, amely a kezet szabadon hagyja.) Az óvodapedagógusnak a fentieken kívül egy tarisznya, benne annyi dió, alma, mogyoró, amennyi gyermek van, hogy minden gyermek részére egy jusson, de az azonos tárgyakból közel azonos mennyiségű legyen.Növényhatározó könyv, fa rajzával jelölt könyvjelzők. Nagyí-tók, takaró, (amit leteríthetünk a földre).

Szervezeti keretek csoportos, mikrocsoportos, egyéni

Munkaformák mikrocsoportos, egyéni


Vázlat Felkészülünk az útra, elénekeljük a kiránduló dalunkat.A helyszínre érkezve kijelöljük a pihenőhelyet, a játszó terüle-tet. Felsoroljuk a már ismert szabályokat, amelyet ezen a hely-színen be kell tartanunk. (Az erdő lakóit hangoskodással nem zavarjuk, vigyázunk a növényekre, rovarokra, nem tépjük, nem tapossuk el, a kijelölt területen, szabadon játszhatunk, az erdő sűrűjébe csak felnőttel megyünk be, az általunk keletke-zett hulladékot egy helyre gyűjtjük, és hazavisszük.)Három csapatot alakítunk ki. Egy tarisznyából mindenki kitapogat egy tárgyat, megsúgja az óvodapedagógusnak, mi van a kezében, majd kiveheti azt, de úgy, hogy a többiek ne lássák. Amikor már mindenki kezében van egy eldugott tárgy, úgy kell kialakítani a csapatokat, hogy akik azonos tárgyat húztak, azok egy csapatba tartoznak. Keressétek meg a csapattársaitokat, és alakítsatok csapatonként egy-egy kis kört. Figyeljétek meg jól egymást, kik tartoznak össze. Min-den csapat azt a nevet kapja, amilyen termést húztatok, vagyis „Dió”, „Alma” és „Mogyoró” csapatok vannak.Megbeszéljük, hogy egyszerre egy csapattal megy be az egyik óvodapedagógus az erdőbe, a többiek szabadon játszanak e-közben.A leterített takaróra rakjátok egy sorba a nálatok lévő tárgya-kat úgy, hogy a dió az első, második a mogyoró, harmadik az alma, és a sor ugyanúgy ismétlődjön, amíg el nem fogy a kezetekből. Most kiszámoljuk a sorba rendezett tárgyakon, melyik csapat indul elsőként, másodikként és harmadikként. Rögzítjük a sorrendet, kik jönnek velem elsőként? Emeljétek magasba a kezeteket. Másodikként,…stb.Az első csapat nagyítókat vesz magához, és elindulunk, a töb-biek szabadon tevékenykedhetnek, a másik óvodapedagógus felügyeletével. Figyeljük meg a talaj növényeit ott, ahol nincs fa a közelben, és mindig süti a Nap, és ott, ahol néha árnyékolja a fa. Mi a különbség?Menjünk be az árnyékos területre. Keressünk a fák alatt növényeket. Alaposan nézzük meg a különböző növények levélformáját, szabad szemmel, és nagyítóval is. Keressük meg a határozó könyvünkben, hogyan hívják az adott növényt. A könyvjelzőt behelyezünk oda, ahol az adott növényt megta-láltuk. Keresünk mohát és zuzmót, megnézzük, hol találunk a legtöbbet. (Mohát a köveken, zuzmót a fák egyik oldalán, ahol kevesebb napsütés éri.)Nagyítóval megvizsgáljuk azokat, óvatosan megsimogatjuk a mohatelepet. Mit érzünk? (Puha, bársonyos a tapintása.) Keresünk állatok által ott hagyott nyomokat. (Lábnyom, pókháló, pete, lerágott falevél, elhullajtott toll, tojáshéj, szú-járat korhadt fán, csigaösvény nyálkája, fakérgén maradt szőrcsomó vagy karmolás nyom, kiálló gyökerek üregében felgyülemlett vízben mozgó lárvák, stb.) Az óvodapedagógus kéri, hogy ha bármit találnak a gyermekek, amit érdekesnek tartanak, szóljanak, hogy más is megnézhesse. Közösen meg-nézzük, megbeszéljük


a látottakat. Beszélünk arról, hogy a cserjék, korhadó fatör-zsek jó búvóhelyek az állatoknak. Keresünk emberi nyomokat, kitaposott utat, tűzrakás he-lyét, eldobott hulladékot. (Konzervdoboz, cigarettavég, papírzsebkendő, almacsutka, stb.) Megbeszéljük, hogyan kerülhetett oda, hol lenne annak a helye, mi az, amit esetleg a természet befogad. (Szerves hulladék.)Csukott szemmel és csukott szájjal „hangokat gyűjtünk”. Fel-soroljuk, miket hallottunk? Mutatjuk a kezünkkel, a hangfor-rások irányát. Melyek azok, amelyek nem valók ide? Melyiket volt jó hallani?A „kincses” zsákunkba gyűjthetünk olyan tárgyakat, amit a természet már elengedett. Mélyeket lélegzünk a friss, tiszta levegőből. Most gondoljunk arra, hogy a mesékben gyakran hallottunk az erdőről. Milyen erdőkre emlékeztek vissza? (Kerek erdő, sűrű erdő, rengeteg erdő, sötét erdő, stb.) Tudok egy találós kérdést az erdőről: „Meddig szalad a nyúl befelé az erdőbe?” Ki tudja? (Hagyjuk a gyermekeket talál-gatni, majd megmondjuk: A közepéig, mert onnan már kifelé szalad.) Miért mondjuk ezt? (Ha nem értik meg, alakítunk egy kört, és bemutatjuk.) Kimegyünk a fák közül, és most a napos helyen keresünk növényeket. Ott is ugyanúgy megvizsgáljuk a leveleket, pró-báljuk beazonosítani. Emlékszünk ilyen nevű növényre, amit bent az erdőben láttunk? Összehasonlítjuk az könyvjelzőkkel megjelölt oldalakon látható növényekkel. Megállapításokat teszünk, találtunk-e ugyanolyan növényt a napos helyen? Ke-resünk zuzmót és mohát. Nem találunk. Megállapítjuk, hogy ezek csak az árnyékos helyeken élnek.A növények között vannak olyanok, amelyek az árnyékos helyet szeretik, úgy hívjuk ezeket, hogy árnyékkedvelők, és vannak, amelyek a napos helyet szeretik, és ott nőnek. Így is tudnak védekezni a meleg ellen egyes növények. Vannak olyan növények, amelyek a félárnyékot kedvelik. Véleményetek szerint mit jelenthet az, hogy félárnyék? Keres-sünk itt is félárnyékos helyet. Gyönyörködünk a lombok kö-zött átszűrődő fényben. Amikor otthon a kertünkbe virágokat ültettek, a szüleiteknek érdemes megkeresni a könyvekben azokat a növényeket, amelyeket napos helyre, illetve amelye-ket árnyékba kell ültetni. Ezzel segítünk a növényeknek, mert így jobban érzik magukat.Két kötelet erősítünk az erdő szélén egy fához, egyiknek a végét bevisszük az erdőbe, úgy, hogy végig árnyékos helyen legyen, és egy másik fához erősítjük. A másik kötél végét az egyik óvodapedagógus napos helyen fogja a kezében. Most játsszuk el azt, hogy ti magocskák vagytok, és ti dönti-tek el, hogy napkedvelő, vagy árnyék kedvelő növény magjai vagytok. Azt tudjuk, hogy a magok a földben kelnek ki, a sötétben. Vegyetek el a takaróról egy szemtakaró álarcot, és sorakozzatok fel annál a fánál, ahol a két kötél találkozik. Ta-karjátok el a szemeteket, és a kötél segítségével menjetek el az árnyékos, vagy a napos helyre, ahol szeretnétek kikelni.


Egyenként indítom el a gyermekeket. Ha már mindenki meg-érkezett, megnézzük, hol lesz több növény, az árnyékos, vagy a napos helyen?Eltesszük az eszközöket a takaróra, a kötelet ott hagyjuk, és a csapat tagjai elmennek, szabadon tevékenykednek a továb-biakban. Szólítjuk a második, majd a harmadik csapatot is, és ugyanúgy lefolytatjuk velük is a tevékenységet. A déli pihenő után közösen nagyobb sétát teszünk az erdő mélyébe, kere-sünk forrást, patakot, megfigyeljük a gyorsan futó patakot, a sziklákon átbukó vizet, a kis zuhatagokat. Meghallgatjuk a víz hangját.Visszatérünk, összeszedegetjük a holminkat, ellenőrizzük, nem hagytunk-e hulladékot magunk után, és hazamegyünk. A buszon hagyjuk a gyermekeket csendesen beszélgetni, pihenni.


Téri relációk, a fák, cserjék, aljzat növényzet magasságának összehasonlítása, mit látunk közelebb, távolabb. Összehasonlí-tások. sűrűbb, ritkább a növényzet. Sík és térbeli formai ismeret fejlesztése tapintással, össze-hasonlításokkal, a gyűjtött levelek nagyság szerinti felso-rakoztatása. Tárgyak azonosításával halmaz létrehozása, köralakítással kör képzetének erősítése. Az azonos körben lévő gyermekek számosságának meghatározása, mennyiségi összehasonlítások. Ritmikus soralkotás tárgyakkal, sorszámo-lás gyakorlása.





Értelmi Szeriális emlékezet, vizuális percepció fejlesztése a termé-sek lerakásával, a sor kezdésével, a lerakás verbalizálásával, az erdei növények megfi-gyelésével.

Szeriális emlékezet, vizuális percepció, alaklátás fejlesztése a termések lerakásával, a sor folytatásával, szükség esetén segítő verbalizálással, az erdei növények leve-leinek, alakjuknak a megfigyelésével.

Szeriális emlékezet, vizuális percepció, vizuális differenciálás, alaklátás fejlesztése a termések lerakásával, a sor befejezésével, verbalizálás nélkül az erdei növények leve-leinek, alakjuknak, szélének, mintázottsá-guknak a megfigyelé-sével, a különbözőek magyarázó megkülönböz-tetésével.


Logikai gondolkodás, következtetés fejlesz-tése a közmondás elmagyarázásával, a körrajz alapján.

Logikai gondolkodás, következtetés fejlesz-tése a körrajz alapján, középpont vizualizá-lásával, más formák középpontjának meg-keresésével.

Logikai gondolkodás, következtetés fejlesz-tése a körrajz alapján, középpont vizualizá-lásával, más formák középpontjának meg-keresésével, minden-nek van középpontja megfogalmazásával.

Szociális Az erdő szépsége iránti érzékenyítés, az erdőhöz kapcsolódó pozitív érzelmi töltésű játékkal.

Az erdő szépsége iránti érzékenyítés, az erdőben töltött pozitív érzelmi töltésű idő tudatosításával.

Az erdő szépsége iránti érzékenyítés, az erdőben töltött pozitív érzelmi töltésű idő tudatosításával, a hasonló élmények ke-resésének igényével.


Az erdőbeli élmények felsorolásával.

Az erdőben töltött idő átlátásának segítése a programok felsorolá-sával.

Az erdőben töltött idő átlátásának segítése a programok egymást követő felsorolásával.



Beszédértés fejleszté-se a játékokat kísérő beszélgetéssel, magya-rázattal.

Beszédértés fejlesztése a játékokat kísérő be-szélgetéssel, adekvát válaszokkal.

Beszédértés fejlesztése a játékokat kísérő be-szélgetéssel, adekvát válaszokkal, a fogal-mak szövegkörnyezeti értelmezésével.


A játékok kezdetének, és végének tudatosítá-sával, előrejelzésével.

Az egész napi prog-ram, mint egység (1 nap) érzékelése, a kezdetét és végét mutató dramatikus jelölésekkel.

Az idő múlásának ér-zékelése a napszakok megfogalmazásával, programokhoz kötve.

Testi A játékok kezdetének, és végének tudatosítá-sával, előrejelzésével.

Az egész napi prog-ram, mint egység (1 nap) érzékelése, a kezdetét és végét mutató dramatikus jelölésekkel.

Az idő múlásának ér-zékelése a napszakok megfogalmazásával, programokhoz kötve.


Karok és lábak páros-ságának értelmezésé-vel.

Az ellentétes karok, lábak, végtagmozgás értelmezésével.

Az ellentétes karok, lábak, végtagmozgás értelmezésével, jobb és bal differenciálásá-val.


Téma–3.„röpülj, maDár!”

„maDár volTam álmomban”

A tevékenység célja Szociális képességek fejlesztése: együttműködéssel, természetvédelem alapozása érzelmi beállítódással, Értelmi képességek fejlesztése: tájékozottsággal, érdeklődéssel,

emlékezettel, hallás és látás érzékenyítésével, téri irányok érzékelésével. fogalomismerettel.

Verbális képességek fejlesztése: verbális kommunikációval, hangutánzással, új fogalmak megismerésével.

Testi képességek fejlesztése: nagymozgásokkal.


Együttműködés az óvodapedagógussal és a társaikkal, a sétákon, kirándulásokon. A távcsövek egymásnak átadásával, a társaiknak, a látottakra való figyelem felhívással. Pozitív érzelem keltésével a madarak, lepkék, méhek iránt.

Sokféle tapasztalatokkal a madarakról, lepkékről, méhekről. A térben elfoglalt helyük meghatározásával. Életmódjuk iránti érdeklődéssel. Korábbi tapasztalataik felidézésével.

Az emlékeik megfogalmazásával, összefüggő elmondásával. Új fogalmak megismerésével: röppálya, rejtő szín, röptető, élőhely.

Sétákon, kirándulásokon kitartó sétával, a tér bejárásával, a megfigyelt mozgások utánzásával.



Tavasszal és nyáron, az óvoda kertjében, sétákon és kirándulásokon meg-figyeljük, és megnevezzük a madarak mozgását, próbáljuk utánozni. (A repülésükkor a szárnyaikat szétnyitják, a veréb páros lábbal szökdécsel, ugrál a földön, rigó szalad, balkáni gerle totyog, gólya méltóságosan lépked, a csúszka fejjel lefelé is tud kúszni a fakérgen, stb.) Hallgatjuk a hangjukat, próbáljuk utánozni. Beszélgetünk arról, hogy a hangjukkal jelzik a terüle-tüket, illetve hívják a párjukat. Tavasszal erőteljesebben csicseregtek, mint ilyenkor ősszel. Megfigyeljük, hogy a fás, bokros helyen látunk-e több madarat, vagy ahol nincs fa, bokor. Távcsővel keresünk fészkeket a fákon, bokrokban, vízparti növények közt. Megfigyeljük a vízparton, vízen látott madarakat, megnevezzük őket. Nyáron folyamatosan gondoskodunk a madáritató feltöltéséről. Sekély legyen a víz, nehogy belefulladjanak. (Eset-leg követ is helyezhetünk a közepébe, amelyen a madár megpihenhet). A röppályáját szabadon hagyjuk, hogy a hirtelen felröppenésre lehetősége legyen, ha megijed. Beszélgetünk a táplálkozási szokásaikról, megfigyel-jük, hogy táplálékot visznek a csőrükben a fiókáiknak. Megállapítjuk a tollazatuk, és a csőrük színét. Beszélgetünk arról, hogy a hím, és a tojó színe azért tér el, mert a tojó ül a tojáson, és elrejtőzik, a színe hasonlít a környezetében lévő színekhez, így nehezebb észrevenni. Ezt azért nevez-zük rejtő színnek. A hímek pedig azt akarják, hogy a tojók észrevegyék őket, ezért feltűnő tollruhába „öltöznek.”Megfigyeljük a virágokra leszálló lepkéket, méheket. Beszélgetünk arról, miért szállnak virágról-virágra, és azt, hogy a méhek a virágporból mézet készítenek. (Kóstolunk mézet, édesítünk vele teát.) Beszélgetünk arról, hogy vannak olyan rovarok, amelyek az embereknek kellemetlenséget okoznak. Ismertek ilyet? (Légy, szúnyog.) Mit tudtok ezekről a rovarokról? Beszélünk arról, hogy bár nekünk kellemetlen a jenlétük, a madaraknak fontos táplálékul szolgálnak. Ezekkel etetik a fiókáikat.Ha találunk egy levélen hernyót, „befogjuk”, egy tüllel letakart üvegben tartjuk, és annak a növénynek a levelével tápláljuk, amelyen találtuk. Naponta figyeljük, és megbeszéljük a változást. Megtapasztaljuk, hogy a hernyóból lepke lett.

Eszközök Gryllus Vilmos: Dalok (Óvodásoknak és kisiskolásoknak) Zenemű kiadó 1992. hangkazettája, vagy CD lemeze.Fehér Anna: „Játszunk? Természetesen!” játékgyűjteménye. Távcsövek, befőttes üveg egy darab tüllel lefedve, ismert madarak képei, és hangjai kazettán vagy CD-én. Magnetofon, vagy CD lejátszó. „Üzen a természet” táblája, „bagoly” kép, felhívás a madáretetésre. 30-40 cm-es erősebb, különböző hosszúságú fonalak. (Két gyerekenként egy-egy legyen.)




Vázlat Csukjuk be a szemünket, és „nyissuk” ki a fülünket. Madárhangot hal-latok, egyszerre egyet. Amikor elhallgat, nyissátok ki a szemeteket, és a képek közül válasszátok ki, melyik madarat hallottátok. Mutassátok fel a képet. (Ellenőrzöm, hogy, jól választottak e?) Ez ismétlődik, a korábban megismert madarak hangjaival. (Házi veréb csivitelése, balkáni gerle búgá-sa, kakukk kakukkolása, rigó füttye, gólya kerepelése, stb.)A „Madarak voltunk…” mondókára kiszámolunk egy játékost, akire esik a választás, megsúgja nekem, milyen madárrá válik. Ezután elmondja magá-ról, hol fészkel, mit szeret enni, milyen színű a tollazata. Aki felismeri, hogy a társa melyik madárrá változott, bekiálthatja. Ha a válasza helyes, ő lesz a következő, aki madárrá változik. Ha nem tovább lehet találgatni. (Ügyel-jünk arra, hogy többen sorra kerüljenek. Segítek információval, ha szüksé-ges, esetleg emlékeztetéssel, melyik helyszínen láttuk.)A madarakat több csoportba csoportosíthatjuk a szerint, hogy hol szeret fészkelni, élni leginkább. Tudtok felsorolni élőhelyeket? (Vízparton, kertek-ben, erdőben, stb.)Mit gondoltok, a kalitkában tartott madárnak hol van az élőhelye? (Hagy-juk a gyerekeket találgatni, majd elmondom, hogy a természetben nin-csenek kalitkák, a bezárt madárnak, kicsi a hely a mozgáshoz. Az a madár is valahol erdőben, mezőn szeretne élni. Ha röptetőt készítünk részükre, jobban érzik magukat. Elmagyarázom, hogy milyen a röptető.) Tudjuk azt, hogy mivel táplálkoznak a madarak?Soroljunk fel madáreleségeket. (Napraforgó mag, dióbél, gyomnövények magjai, földigiliszta, rovarok, hernyók, bogyók, gyümölcsök, stb.) Beszélgetünk arról, hogy a hideg beköszöntével a rovarok, hernyók, földi-giliszták, stb. elbújnak, és a madarak csak magvakkal tudnak táplálkozni, nehezebben találnak élelmet. Mi tudunk nekik segíteni, ha az etetőjüket rendszeresen feltöltjük, illetve, ha madárkalácsot készítünk részükre. Amint szükségessé válik, etetjük majd a madarakat. (Az etetőt úgy helyez-zük el, hogy a csoportszobából jól látható legyen a madarak mozgása.)Előfordul, hogy a madarak összevesznek a táplálékon. Játsszuk el, hogy mi rigók vagyunk, és összeveszünk egy földigilisztán. Keressetek párt maga-toknak. Eljátsszuk a „Játszunk? Természetesen” játékgyűjteményből a II. C-10-es játékot. („Civakodó feketerigók”)Segíthetünk a madaraknak azzal is, hogy a fákon fészekodúkat helyezünk el, ezeket az emberek készítik. Ezzel segítik a madarakat, hogy találjanak fészkelő helyet. Azokat a kerteket, ahol van madáretető, madáritató, fészek-odú, madárbarát kertnek nevezzük. Az „Üzen a természet” híradóra kitesszük a bagoly képet, és a szükséges információkat, ami egy madárbarát kerthez szükséges. Megbeszéljük, hogy otthon is etethetik a madarakat, de csak akkor kezdjék el, ha rend-szeresen teszik azt. (Odaszoknak a madarak, és ha nem találnak eleséget, elpusztulhatnak.) Most csukjuk be a szemünket, mintha aludnánk. Hall-gassuk meg Döbrentey Ildikó, megzenésített versét, Gryllus Vilmos: „Ma-dár voltam álmomban” című dalát.


Megfigyelések közben téri relációk gyakorlása, valami fölött alatt, lejjebb fentebb, lent fent, közelebb távolabb látjuk a fészkeket, madarakat, lepkéket, méheket. Mennyiségi meghatározásokat teszünk, hol láttunk többet keve-sebbet. Számfogalom gyakorlása a „Madarak voltunk..” mondókával. Pár fogalmának erősítése, páralkotással. Téri kiterjedés megállapítása összemé-réssel: kinek a fonala hosszabb, rövidebb.





Értelmi Auditív percepció, vizuális emléke-zet, gondolkodás, intermodalitás fejlesz-tése a madárhangok hallgatásával, segítő azonosításával (hely megadása ahol talál-koztunk vele), a többi gyermek felé elmuto-gatással.

Auditív percepció, vizuális emléke-zet, gondolkodás, intermodalitás fejlesz-tése a madárhangok hallgatásával, azo-nosításával, a többi gyermek felé kifejező mutogatással bemu-tatni.

Auditív percepció, vizu-ális emlékezet, gondol-kodás, szeriális emlé-kezet, intermodalitás fejlesztése 3 madár-hang meghallgatásával, azonosításával, egy kiválasztásával, a többi gyermek felé kifejező, részlet gazdag mutoga-tással


Téri viszonyok, vizuális emlékezet, gondolko-dás fejlesztése a látott madarak felidézésével, az élőhely meghatá-rozásával. (Fán, alatt, fölött, mezőn, bokor-ban…)

Téri viszonyok, vizuális emlékezet, gondolko-dás fejlesztése a látott madarak felidézésével, az élőhely pontosabb meghatározásával. (Fa törzsének a felső ré-szén, a lombkorona fel-ső részében…)

Téri viszonyok, vizuális emlékezet, gondolkodás fejlesztése a látott mada-rak felidézésével, az élő-hely pontosabb, körülíró meghatározásával. (Ahol sűrűn álltak a fák, a fa törzsének a felső részén, a lombkorona felső ré-szében…)

Szociális A természet iránti ér-zékenyítés a madár-hangok hallgatásával, a madarakról való be-szélgetéssel.

A természet iránti érzékenyítés a madár-hangok hallgatásával, a madarakról való beszélgetéssel, a ter-mészet részeként való szemlélésükkel.

A természet iránti pozi-tív hozzáállás erősítése a madárhangok hallga-tásával, a madarakról való beszélgetéssel, a természet részeként való szemlélésükkel, a róluk való gondoskodással.


Ismert madarak felso-rolásával

Verbális képességek fejlesztése a madár-hangok artikulált hangú utánzásával

Ismert madarak cso-portosításával (élőhely, szín…), az egy csoport-ba tartozók számossá-gának megállapításával.


Verbális képességek fejlesztése a madár-hangok utánzásával.

A társak által utánzott hangok felsorolásával.

Verbális képességek fej-lesztése a madárhangok artikulált, jól koordinált képzésű hangokkal való utánzásával.


A saját utánzott hangok számlálásával.

A társak által utánzott hangok felsorolásával.

A társak által utánzott hangok számlálásával.


Testi Nagymozgások fejlesz-tése a madarak utánzá-sával.

Nagymozgások, moz-gáskoordináció fejlesz-tése a madarak után-zásával, a karok szépen összehangolt mozgásá-val.

Nagymozgások, moz-gáskoordináció fej-lesztése a madarak utánzásával, a karok szépen összehangolt mozgásával, finomabb mozgásokkal (kapirgá-ló, csipegető, lábemelő) mozdulatokkal.


Madárszárnyak páros-ságának tudatosításá-val.

Madárszárnyak páros-ságának megbeszélésé-vel, további párok felso-rolásával.

Madárszárnyak páros-ságának megbeszélé-sével, az ő testük bal és jobb oldalának megfi-gyelésével.


Téma–4.szEllôK szárnyán

A szél és A levegő


Szociális képességek fejlesztése: társas kapcsolatok erősítésével, szabályok betartásával. Környezetvédelem, ismeretek bővítésével.

Értelmi képességek fejlesztése: összehasonlítással, megkülönböztetéssel, konkretizálással, fogalomismerettel.

Verbális képességek fejlesztése: összefüggő folyamatos beszéddel, a beszéd tisztaságával, kevésbé ismert fogalmak alkalmazásával.

Testi képességek fejlesztése: nagymozgással, finommozgással.


Egymást figyelmesen hallgassák meg, tartsák be a játék szabályát.Végezzenek összehasonlításokat a tapasztalatszerzés közben, tegyenek

konkrét megállapításokat. A képen látottakról összefüggően, tisztán mondják el gondolataikat.

Alkalmazzanak új kifejezéseket: hasznosít, szélerőmű, szélkerék. A kerékpározásnál. röptetéseknél végezzenek nagy mozgásokat, a

repülő hajtogatásánál és vitorlás hajó készítésénél finom mozgásokat.


Egymást figyelmesen hallgassák meg, tartsák be a játék szabályát.Végezzenek összehasonlításokat a tapasztalatszerzés közben, tegyenek konkrét megállapításokat. A képen látottakról összefüggően, tisztán mondják el gondolataikat. Alkalmazzanak új kifejezéseket: hasznosít, szélerőmű, szélkerék. A kerékpározásnál. röptetéseknél végezzenek nagy mozgásokat, a repülő hajtogatásánál és vitorlás hajó készítésénél finom mozgásokat.

Eszközök Gyermek bicikli, papírból hajtogatott repülő, juharfa termése, kisméretű vízzel telt fürdőkád, 3 db. parafa dugóból készített vitorlás csónak. (Há-rom, azonos méretű parafa dugót összeillesztünk ragasztóval, a közepére, fogvájóra erősített, keményebb papírból kivágott vitorlát tűzünk. A vitor-lára mindenki rárajzolja a jelét. Ezeket előzőleg a gyermekekkel közösen készítjük el.) Különböző képek: vitorlás hajó, széldeszkázó emberek, sárkányrepülők, szélmalom, szélkerék, autó, autóbusz, vonat, különböző bútorok, játé-kok.)




Vázlat Beszélgettünk nem rég arról, hogy szél ereje megmozgatja a növénye-ket, a vizet. Az emberek ezt az erőt sok mindenre felhasználják. Találtok a tálcán képeket. Válasszon ki mindenki azok közül egy olyan képet, amiről azt gondoljátok, hogy a levegő mozgásának erejét hasznosítják az emberek. Amikor mindenki választott, egyenként megkérdezzük, ki mit lát a képen, és indokolja meg a választását. Türelmesen meghallga-tunk mindenkit, ha valaki szeretne hozzáfűzni valamit, (kiegészítést, saját élményét) megteheti. (Én utolsóként teszem ezt meg.) Megbeszéljük, hogy a széllel, a levegő mozgásával energiát tudunk megtakarítani, ezért a szél erejének fel-használása környezetkímélő.Mit gondoltok? Az állatok hasznosítják a levegő mozgásának erejét? (Visszaemlékezünk, a korábbi beszélgetésre, hogyan használják a mada-rak, a felszálló meleg légáramlatot.) Tudnátok-e még valami példát mondani, az állatokkal kapcsolatban? (A ragadozó állatok megérzik a többi állat szagát, amikor feléjük viszi a szél. Ez segíti őket a táplálékszerzésben. Vadászás közben úgy közelítik meg az áldozatukat, hogy a szélirányával szemben állnak, hogy az ő szagukat ne vigye a szél az áldozatuk felé, mert akkor észre veszik őket, és elfutnak.) Mit gondoltok, a növények hasznosítják a levegő mozgását? Felidézzük, hogyan fújtuk régebben, és szállt a pongyolapitypang magja, és nemrég a mezei juharfa magja. Beszélünk arról, hogy van több olyan növény is, amely repítteti a magját. (Például: a szil és szivarfa szárnyas magjai, gyékény buzogánya, ha megszárad és kibomlik, stb.) Keresünk az óvoda kertjében repülő magokat. Ha nincs, képről megmutatunk néhányat, és megbeszéljük, hogy sétákon, kiránduláson keresünk ilyet. Most azt játsszuk, hogy vitorlás hajók versenyeznek.Fürdőkád lesz a tó, és ti lesztek a szelek. Ismertetjük a szabályokat: Ketten a tó partjára állnak, egymástól távolabb, de azonos oldalon. A kis vitorlás hajónkat a tó partjától indítjuk, a szél segítségével. (Ti fújjátok.) Egyszerre indíthatjuk a hajónkat, akkor, ha meghalljátok: „rajta!” Kinek a vitorlása ér át gyorsabban a túloldalra? Amíg ketten versenyeznek, a többiek szurkolnak. Szerepcserével folytatódik a játék, amíg kedvük van hozzá.


Téri irányok, ellentétpárok fel –le, széllel szemben, hátszéllel, közelebbtávolabb, gyorsabbanlassabban.A képeken látható formák felismerése, megnevezése. A parafa dugók formája, összeméricskélése, azonos méretűek kiválasztása. A háromszö-gű síkidom felismerése, a vitorla formájának megnevezése. A középpont megtalálása, kijelölése.





Értelmi Figyelem, vizuális percepció, térlátás, szem-tárgyszáj koordináció fejlesztése a vitorlások fújásával.

Figyelem, vizuális percepció, térlátás, szem-tárgyszáj koordináció fejlesztése a vitorlások fújásával, a lehető legrövidebb út , a legjobb energia beosztás igénybevételével, annak tudatosításával.

Figyelem, vizuális percepció, térlátás, téri irányok, szem-tárgyszáj koordináció fejlesztése a vitorlások fújásával, vízbe helyezett fakockákkal jelzett szlalompályán.


Vizuális percepció, alaklátás fejlesztése a fakockák körbetapo-gatásával, alakazono-sításával, ugyanolyan alakú tárgyak keresé-sével.

Vizuális percepció, alaklátásfejlesztése a fakockák körbetapogatásával, alakazonosításával, ugyanolyan alakú, kisebbnagyobb tár-gyak keresésével.

Vizuális percepció, alaklá-tás fejlesztése a fakockák körbetapogatásával, alak-azonosításával, ugyan-olyan alakú tárgyakat áb-rázoló képek keresésével.

Szociális Társas kapcsolatok erősítése a társakra való figyeléssel, sike-rüknek való örömmel.

Társas kapcsolatok erősítése a társakra való figyeléssel, sike-rüknek való örömmel, a játék során drukko-lással.

Társas kapcsolatok erősíté-se a társak sikerének való örömmel, dicséretükkel.


Az átfújt hajók szám-lálásával.

Az átfújt hajók, szín alapján való csopor-tosításával, számossá-guk megállapításával.

Az átfújt hajók, szín alap-ján való csoportosításával, számosságuk megállapítá-sával.


Verbális képességek fejlesztése a folya-matos, összefüggő beszéd gyakorlásában való segítéssel, célzott kérdésekkel.

Verbális képességek fejlesztése a folyama-tos, összefüggő beszéd gyakorlásával.

Verbális képességek fejlesztése a folyamatos, összefüggő beszéddel, ritkán használt szavak, kifejezések pozitív meg-erősítésével.


Saját hozzászólások számosságának meg-állapítása.

Beszédmennyiség szubjektív megállapí-tása adott témárólsaját hozzászólás mennyi-sége (sok-kevesebb), becsléssel.

Beszédmennyiség szub-jektív megállapítása, ki mondott több dolgot adott témáról?becsléssel.


Testi Testkontroll, test-szabályozás a hajók fújásával.

Testkontroll, test-szabályozás a hajók fújásával, jó ritmusú levegővétellel.

Testkontroll, test-szabá-lyozás a hajók fújásával, jó ritmusú levegővétellel, jó energia beosztással


Hány fújással ment át a kishajó?számlálással.

Hány fújással ment a két egymás melletti hajó?számlálással, különbség megállapí-tásával

Mindegyik bója közt ugyanannyi fújással ment a kishajó? Volt különbség, mennyi?számlálással


Téma–5. bogárKáK és rovaroK

„fújja a szél a fáKaT”

A tevékenység célja Szociálisképességek fejlesztése: udvariassági szokások gyakorlásával, szabályok elfogadásával

Értelmi képességek fejlesztése: érdeklődéssel, emlékezettel téri irányok gyakorlásával, feladattartással, fogalomismerettel.

Verbális képesség fejlesztése: verbális emlékezettel, kifejezőkészség fejlesztésével.

Testi képesség fejlesztése: nagy- és finommozgások fejlesztésével.

A tevékenység feladata Türelmes kivárással, amíg sorra kerülnek a gyertyák gyújtásánál. A játékban engedik, hogy az a társunk foglalja el az adott helyet, aki előbb volt ott, nem lökdösik egymást. Egymás véleményének meghallgatásával.

A kihelyezett szélirányjelző önálló figyelésével, a mozgás irányának meghatározásával. A korábbi tapasztalataik felidézésével.

A szélre vonatkozó kifejezések árnyalt alkalmazásával, az irányok meghatározásánál összefüggő, nyelvtanilag helyes beszéddel.

A növényeknél megfigyelt kisebb nagyobb mozgások leképzésével, a gyertya fújásánál a kevesebb - több levegő kifújásával.

Nagymozgással a tér bejárásával, köralakítással, valamint a játékban, az adott jelre való mozgás változtatásával.


Középső csoportos „Széljárás” tevékenysége. Középső csoportos „Széljárás” tevékenysége.Szeles időben megfigyeljük a kihelyezett szélzsákot, megfogal-mazzuk, hogy milyen erős a szél, milyennek érezzük a szelet. (Langyos, simogató, hűsítő, hűvös, hideg, fagyos, viharos, stb.) Meghallgatjuk, és megfogalmazzuk a szél által keletkezett han-gokat. (Süvít, zúg, sziszeg, suttog, zizegnek a fák levelei,) Meg-határozzuk a szél irányát, merről, merre fúj. Mutatjuk az irányt a kezünkkel. (Konkrét épülethez, vagy máshoz viszonyítva.) Megfigyeljük, melyik növényt tudta erősebben megmozgatni. Vajon miért? Utánozzuk a megfigyelt növények elhajlását, ügyel-ve arra, hogy ugyanolyan irányba mozduljunk. Árnyalt kifejezé-seket alkalmazunk a mozgásokra. (Megrezdül, libben, lobog, a falevél, görgeti, felkapja a papírt, stb.) Megállapításokat teszünk, hogy erősebb szél után frissebbnek érezzük a levegőt.Ismerkedünk irodalmi alkotásokkal. (Például: Csanádi Imre - Őszi levél…,Szabó Lőrinc A szél meg a nap…, Kányádi Sándor Zivatar…, stb.)

Eszközök Dr. Fejes Erzsébet Kanczler Gyuláné dr.: Mesélő természet című könyve. Kincs Könyvkiadó 1995.Szélzsák, homokkal megtöltött kis virágcserép, 2 db füstölő, minden gyermek és az óvodapeda-gógus részére egy - egy gyertya tűzálló alátéttel, gyufa, ventillá-tor. A csoportszoba bútorai..


Szervezeti keretek csoportos és egyén


Vázlat Két füstölőt a homokkal teli virágcserépbe szúrunk, és meg-gyújtjuk. Figyeljük, és megfogalmazzuk, mit látunk. (A füst felfelé száll, és eltűnik a magasban.) Fölé és mellé tartjuk a kezünket, mit érzünk fölötte, mellette? (Meleget fölötte, mellet-te semmit.) A füst meleg, mert a tűzből száll fel. Meggyújtjuk a gyertyánkat is, ügyelünk arra, hogy semmilyen légmozgás ne legyen. (Nyitott ajtó, ablak.) A gyertya fölé és mellé tartjuk a kezünket. Mit érzünk? (Fölül szintén meleget, oldalt nem érzünk semmit.) Megállapítjuk, hogy a meleg levegő, a füst felfelé száll. Beszélünk a gyerekeknek arról, hogy a madarak ezt tudják, és megkeresik, hol melegebb a levegő, mert ez segít nekik abban, hogy könnyebben a magasba röpüljenek. Most egy ventillátort bekapcsolunk kis fokozatra, az égő gyer-tya, és a füstölő elé tesszük. Mit látunk? (A láng és a füst víz-szintes irányba elmozdult.) Mutassuk meg a kezünkkel, merre mozdult a láng és a füst. Most erősebb fokozatra kapcsoljuk. Mit látunk? Mutassuk a kezünkkel a láng és a füst mozgását. Miért változott meg az irányuk? Az összefüggéseket megbeszéljük. (Különböző erősségű szelet idéztünk elő a ventillátorral.) Mondok egy találós kérdést: „Finom legény vagyok, - tű fokán átbújok, - de ha megharagszom, tenger vizét megszalasztom,- fát tőből kicsavarok, - ugyan, bizony mi vagyok? (Szél.) Többször megfigyeltük, milyen a szél. Soroljátok fel, miket mondtunk rá. (Simogató, hűsítő, zúgó, viharos, jeges, stb.)Mi is tudunk „szellőt” és „szélvihart” okozni. Alakítsatok ki egy nagy kört, és mindenki kap egy égő gyertyát. Óvatosan bánjatok vele, csak az alátétnél fogjátok. Amíg min-denki megkapja, gyönyörködjetek a láng színében. Milyennek látjátok?(Az égő gyertyával meggyújtjuk a többit, és kiosztjuk.) Először szellő fúj, picit fújjuk, épphogy lobogtassuk a gyertya lángját. Erősödik a szél, erősebben fújjátok a levegőt, még erősebben, addig, amíg el nem alszik a láng.Letesszük a gyertyákat, és beszélgetünk arról, hogy régebben az emberek a megfigyelésekből előre tudták, mikor várható szeles idő, vagy vihar. Például: „Ha az ég alja vöröses színű, szeles idő várható.” „Ha Napkeltekor nagy a hőség, de nem süt a Nap, szél lesz.” Mondókák is voltak erre, például: „Szent Mihálykor keleti szél, igen komoly telet ígér.” (Megmagyarázzuk, mit jelent ez.) Tanuljuk meg ezt a mondókát. Tudunk mi egy másik mondókát is a szélről, mondjuk el: „Fújja a szél a fákat, letöri az ágat, reccs!” (A mondóka alatt magasba tartott kézzel hajladozunk, a reccs szónál egyet tapsolunk.)


Mi honnan szoktuk tudni, hogy szél, vihar, eső várható? (Idő-járás jelentésből.) Mit kell tennünk, ha erős, viharos szél, köze-ledik. (Zárt helyiségbe kell bemenni, ajtókat és az ablakokat be kell zárni, ha redőny van, engedjük azt is le, amíg a szélvihar el nem csendesül.)A szél a bőrünket is hamar kiszárítja, ezért ápolnunk kell olyan zsíros krémmel, ami véd a kiszáradástól. Játsszuk el, hogy be-kenjük a kezünket: csavarjuk le a tubus tetejét, óvatosan nyom-junk ki belőle egy kis krémet, dörzsöljük be jól a kezünkbe. Csavarjuk vissza a tubus tetejét, és tegyük a helyére.Mit gondoltok a szél a folyók, és tengerek vizeit is megbírja moz-gatni? Meghallgatjuk egymás véleményét. Visszaemlékezünk vízparti megfigyelésekre, amikor a víz hullámzását, fodrozódá-sát láttuk. Elmondjuk, hogy olyan magas hullámokat is okozhat a szél, hogy a víz a partot is elönti, árvizet okoz. Olyankor maga-sabb helyet keresünk, hogy ne érjen el a víz bennünket.Tudunk egy verset is a viharról. Melyik az? Elmondjuk a Kányádi Sándor: Zivatar című versét.Most azt játsszuk el, hogy egyszer a szélvihar közeledik, egy-szer meg az árvíz. Az a szabály, hogy futkároztok, halkan, hogy meghalljátok a vészjelet. A vészjel az lesz, hogy kiáltok: „szélvi-har” vagy „árvíz”. Ha azt halljátok, hogy szélvihar, hasaljatok le a legközelebbi asztal, vagy pad alá, azok a házak, nehogy elvi-gyen a szél benneteket. Ha azt halljátok, hogy árvíz, gyorsan fel kell állni a széketekre, vagy egy padra, ami a legközelebb van hozzátok, hogy ne fulladjatok bele a vízbe. Engedjétek egymást felállni, vagy elbújni, aki előbb ér oda, azt nem lehet elküldeni, vagy ellökni. Aki eltéveszti, mit kell tennie, kiesik a játékból, mert elviszi a szél, vagy elmerült a vízben. (Először lassabban váltunk mozgást, majd gyorsabban egymás után, és lehet ugyan-azt ismételgetni.)Addig játszzuk, amíg 3-4 gyerek marad, ők a győztesek. Ha ked-vük van hozzá, még egyszer eljátsszuk.


A gyufásdoboz, a gyufaszál, a gyertya és füstölő formájának összehasonlítása.Téri kiterjedések gyakorlása mozdulatokkal, verbális kifejezé-sekkel, a levegő mozgásának érzékelésénél, a szélirány meghatá-rozásánál, a játékban. Mennyiségi meghatározások: a meggyújtott gyertyákat számol-juk, amikor mindenki tart egy gyertyát, megállapítjuk, hogy ugyanannyi égő gyertya van, mint amennyi gyerek.





Értelmi Vizuális percepció, emlékezet, érdeklődés, gondolkodás, következtetés fejlesztése a füst, gyertya melegének, a ventilátor- szél hatásának megfigyelésével.

Vizuális percepció, emlékezet, érdeklődés, gondolkodás, következtetés fejlesztése a füst, gyertya melegének, a ventilátor- szél hatásának, szélirány változásainak- összefüggéseinek megfigyelésével

Vizuális percepció, emlékezet, érdeklődés, gondolkodás, következtetés fejlesztése a füst, gyertya melegének, a ventilátor- szél hatásának, szélirány változásainak- összefüggéseinek megfigyelésével, a madarak vitorlázásának megértésével.


Vizuális percepció, alaklátás fejlesztése a gyufásdoboz, gyufaszál alakjának, térbeli kiterjedésének összehasonlításával.

Vizuális percepció, alaklátás fejlesztése a gyufásdoboz, gyufaszál alakjának megbeszélésével, más tárgyakhoz való hasonlítással térbeli kiterjedésének megvizsgálásával.

Vizuális percepció, alaklátás fejlesztése a gyufásdoboz, gyufaszál alakjának megbeszélésével, más tárgyakhoz való hasonlítással térbeli kiterjedésének meghatározásával.

Szociális Szabályok megbeszé-lésével, kontrollált betartásával.

Szabályok megbeszé-lésével, szabálytartás visszacsatoló megerősí-tésével.

Szabályok megbeszé-lésével, szabálytartás tudatosságának elisme-résével.


A gyufaszálak meny-nyiségének megálla-pításával (sok- kevés).

A gyufaszálak mennyi-ségének számlálásával

A különböző színű gyu-faszálak külön csopor-tosításával, számossá-guk megállapításával.



Verbális képességek fejlesztése a megfi-gyeléseket követő folyamatos, összefüg-gő beszéd segítésével, célzott kérdésekkel.

Verbális képességek fejlesztése a megfigye-léseket követő folyama-tos, összefüggő beszéd gyakorlásával.

Verbális képességek fejlesztése a megfigye-léseket követő folyama-tos, összefüggő beszéd gyakorlásával, ritkán használt fogalmak be-építésével.


Az együtt tevékeny-kedők megszámlálá-sával.

Az együtt tevékenyke-dők csoportosításával (fiúk- lányok), számossá-guk megállapításával.

Az együtt tevékenyke-dők több szempontú csoportosításával (pl. hosszú hajú lányok…), számosságuk megálla-pításával.

Testi Finommotorika fejlesztése a füstölő, gyertya körüli mani-pulálással.

Finommotorika fejlesz-tése a füstölő, gyertya körüli tevékenykedés-sel, hő érzékelés óvatos kézközelítéssel.

Finommotorika fejlesz-tése a füstölő, gyertya körüli tevékenykedés-sel, hő érzékelés óvatos kézközelítéssel.


Füstölők számosságá-nak megállapításával.

Füstölők, gyertyák együttes mennyiségé-nek megállapításával.

Füstölők, gyertyák együttes mennyiségé-nek megállapításával, valamennyivé tétellel.


Téma–6.színvarázs

légszEnnyEzés

A tevékenység célja Szociális képességek fejlesztése: együttműködési képességek fejlesztésével, környezetkímélő életmód megismerésével.Értelmi képességek fejlesztése: fogalomismeret alakításával, következtetéssel, általánosításokkal, téri viszonyításokkal, emlékezettel, probléma megoldással, szaglásérzékenyítésével. Verbális képességek fejlesztése: verbális kommunikációval, beszédértéssel, új fogalom megismerésével. Testi képességek fejlesztése: nagymozgások tér bejárásával, finommozgás az eszközök használatával.

A tevékenység feladata Közös munkálkodással, egymás odaengedésével az eszkö-zökhöz. Ismerkedéssel a levegő szennyezettség okaival, vala-mint azzal, hogyan csökkenthetjük a szennyezést.A szennyeződések vizsgálatánál önálló ítéletet alkotással, kö-vetkeztetésekkel, és általánosításokkal. Korábbi tapasztalataik felidézésével, önálló döntéssel a kép elhelyezésénél, döntésük indoklásával. A téri irányokat felismerésével, a szagok illatok differenciálásával.Gondolataikat összefüggő elmondásával, új kifejezések meg-ismerésével: levegő szennyezettség, állatfaj, fintorog.A vattacsomók keresésével, óvatosan bánással, a nagyítókkal, képekkel.


Előző évek: „Pitypang” és „Füvek sűrűjében”, valamint az „Érzékelünk” tevékenységek.Séták, kirándulások alkalmával megfigyeljük az autók kipu-fogógázait, esetleg gyár vagy ház kéményéből, avar égeté-séből felszálló füstöt, valamint a felettünk szálló repülőgép füstcsíkja, hogyan oszlik szét a levegőben. Elmondjuk, hogy az avar égetésnek szabályai vannak, mikor lehet égetni. Az égetésnél jobb, ha komposztáljuk, mint mi az óvodában. Megfigyeljük, hogy szeles időben miket kap fel a szél: a homokozóból a homokot felkapja, az út porát is felkeveri, stb. Megfigyeljük, az épületekre lerakódott szennyeződéseket. Összehasonlításokat végzünk, hol találunk többet, közvetlen az úttest melletti, vagy távolabbi, illetve a fákkal, bokrokkal körül vett épületeken? Vajon miért?Vattacsomókat a gyermekek finoman fellazítnak, majd akasztóval ellátott kis kartonlapokra nyomják, amit előtte ragasztóval bekentek. (Csak épp annyi ragasztóval, hogy rajta maradjon, de a vatta laza szerkezetű maradjon.). Nagyítóval megnézzük, látunk-e rajta valamit. Ezután megszámoljuk, és elfelezzük. A felére úttestet rajzolunk, a másik felére fákat, Az óvoda kertjében több helyre kiakasztjuk, ügyelve arra, hogy az úttest közelébe azok kerüljenek, amelyeken az úttest ábra van, a fák közé pedig azok, amelyeken a fák rajzai vannak. Megbeszéljük, hogy néhány napig ott maradnak, megnéz-zük, mi történik velük. Mit gondoltok, mi fog történni?


Eszközök Az „Üzen a természet” sarokba parafa tábla, gombostűk, pol-cok, vagy kiállító asztalok. Képek: nyíló virág, autó, motorbicikli, füstölgő cigaretta, különböző madarak, repülőgép, alma, narancs, baba, stb. (Ügyeljünk arra, hogy 2-3 képpel több legyen, mint ameny-nyi gyerek részt vesz a tevékenységben, és legyenek levegőt szennyező tárgyakat ábrázoló képek is.)Vatta, kártya méretű kartonlapok, olló, fonal, ragasztó, nagyítók, színes ceruza, nagyméretű tálca, négy asztal, két nagyméretű tornakarika. Két üveg, amely azonos méretű és színű. Egyikben ecet, másikban kölni van. (Mindegyikre egy cédulát ragasztunk, egyikre egy karikát, másikra két karikát rajzolunk.) A játékhoz további két üveg, egyikben ecet, má-sikban tiszta víz van. Fehér Anna: „Játszunk? Természetesen!” játékgyűjteménye.




Vázlat Összeszedjük a kertünkben elhelyezett vattacsomókat egy nagyméretű tálcára. Minden gyermek megvizsgálja azokat nagyítóval, megállapításokat tesszünk, a következtetéseket le-vonjuk. Felidézzük, hogy a sétáink alkalmával az épületeket hol láttuk szennyezettebbnek? Honnan kerülhettek a szeny-nyeződések a falakra, illetve a vattánkra? (A levegőből.) A levegőt mi szennyezi? (Autók kipufogó gázai, a repülőgépek hajtógázai, a kéményekből felszálló füst, a szél által felkavart por.)Összetolunk két asztalt és köré állunk. Az összetolt asztal mellé, két oldalt még egy-egy asztalt he-lyezünk el, mindkettőre egy –egy nagyméretű tornakarikát teszünk. (Milyen formája van a tornakarikának?) Az egyikre egy nyíló virág, a másikra egy autó képét helyezzük el.Összetolt asztalra elhelyezzük a képeket. Válasszatok egy képet, és nézzétek meg jól. Döntsétek el, hogy amit a képen láttok, az szennyezi-e a levegőt, vagy nem. Ha nem, a virág-gal jelölt karikához álljatok, ha igen, az autóval jelölt kariká-hoz álljatok, de fogjátok továbbra is a kezetekben a képet.Az óvodapedagógus először az egyik asztalnál, azután a másik asztalnál egyenként megkérdezi a gyerekeket, ki miért döntött a virágos karika, illetve az autós karika mellett. Fel-hívja a figyelmet előtte, hogy mindenki jól figyelje meg, mit mond a társa, mert ha nem jól döntött ők kijavíthatják. (Az óvodapedagógus csak akkor javít, ha a gyerekek közül senki nem tudta a helyes megoldást.)Aki elmondta a véleményét, a képet behelyezi a tornakariká-ba.Amikor mindenki elkészült, elvisszük az „Üzen a természet” kiállító helyünkre, megbeszéljük, hogy a szüleiknek is meg-mutatják. (A táblára elhelyezzük a bagoly képét.)Mit gondoltok, tehetünk mi annak érdekében valamit, hogy kevesebb szennyeződés kerüljön a levegőbe? (Autó helyett biciklivel, vagy gyalog közlekedünk, nem égetjük el a hul-ladékot, hanem külön összegyűjtjük, újra hasznosítjuk, ha a kertünkben söprögetünk, előtte locsolunk, hogy a por ne szálljon fel, stb.)A levegőben nemcsak szennyeződések vannak, hanem illatok, szagok is. Tudja valaki, hogy mire mondjuk azt, hogy illat, és mire azt, hogy szag? (Vannak olyan anyagok, tárgyak, amelyek kellemes illatot árasztanak, vannak, amelyek kel-lemetlen szagot.) Most két üvegbe szagoljatok bele egymás után, és állapítsátok meg, melyik volt a kellemes, és melyik a kellemetlen, és jegyezzétek meg, hogy amelyiken egy kari-kát, vagy amelyiken a két karikát láttátok. A szabály az, hogy nem árulhatjátok el. (A két kis üveget elindítjuk sorban.) Amikor végig ért mindkét üveg, kérjük, hogy álljanak fel azok, akik az egy karikás üvegben lévő illatot találták kelle-mesnek. Megszámoljuk, hányan álltak fel. Most azok, akik a két karikás üvegben lévő illatot találták kellemesnek. Meg-számoljuk, hányan álltak fel. Mikor álltak fel többen? Először, vagy másodszor? Ki ismerte fel, mit szagoltunk? Soroljatok fel olyan illatokat, ami szerintetek kellemes. Mi az, ami árasz-sza? (Pl.: virágok, gyógynövények, kölnik, testápolók, friss kenyér, narancs, citrom, fahéj, stb.) Soroljatok fel szagokat,


ami kellemetlen, mi árassza azt. (Pl.: ecet, cigarettafüst, égett olaj, álla-tok.) Az állatok azért árasszák a szagokat, mert sok állatfaj a szaggal jelöli meg, hol van a lakhelyük. Mi kerítéssel, a ház falával jelöljük, az állatok szaggal. A kicsinyeiket is szagról ismerik fel. Láttatok már olyat, hogy a kutya vagy cica mama szagolgatja a kölykét? Mit gondoltok, nekünk embereknek is van szagunk? Ha nem mosakszunk rendszeresen, büdö-sek leszünk, de ha mosakszunk is van szagunk. Mi felismerjük egymást a szagról? Próbáljuk ki. Hárman-hárman alkossatok egy kis kört. Ellen-őrizzétek, hogy csak hárman lehettek egy körben. Engedjétek el egymás kezét, és szagolgassátok meg egymást. Most egy gyermek felteszi az álarcot, a másik két társa körbejár körülötte, majd egyenként elé állnak. Megszaglássza mindkettőjüket, de nem érintheti meg. Meg kell nevezni, ki az, akit szaglász. Szerepcserével folytatódik a játék, addig, amíg mind-hárman nem hunytak. Sikerült szagról felismerni a társatokat?Az állatoknak jobb a szaglásuk, ők érzik a mi szagunkat is. Lehet, hogy ők sem érzik kellemesnek a mi szagunkat, mégse fintorognak, ezért mi se fintorogjunk az ő szagukon. A kutyák a szaglásukkal tudnak segíteni az embereknek. Tudja valaki, hogyan? (Megkeresi, ha elveszett valaki, vagy ha összedőlt egy ház, a ku-tya megérzi a szagát az embernek, jelzi, hogy van-e valaki a romok alatt, stb.) Befejezésül eljátsszuk a játékgyűjteményből a III. C-3. sz. játékot. („Útjel-ző”)


Téri relációk gyakorlása: fákhoz közel - távol, alacsonyan látjuk az autók kipufogó gázait, magasan a repülőjét. Kártyák számosságának megállapítása, két azonos számossági halmazzá bontása. Képek homogén halmazából két halmaz létrehozása. Gyermekcsoportok mennyiségének megállapítása, több, kevesebb fogal-mának gyakorlása. Téri relációk gyakorlása: fákhoz közel - távol, alacsonyan látjuk az autók kipufogó gázait, magasan a repülőjét. Kártyák számosságának megállapítása, két azonos számossági halmazzá bontása. Képek homogén halmazából két halmaz létrehozása. Gyermekcsoportok mennyiségének megállapítása, több, kevesebb fogal-mának gyakorlása.





Értelmi Vizuális percepció, gondolkodás fejlesz-tése,halmazazonosítással, segítő beszélgetést követően, tartalmak csatolásával.

Vizuális percepció, differenciálás, gondolkodás, következtetés fejlesztése a karikák halmazainak azonosításával, a hozzá tartozó elvonatkoztatott tartalmak beillesztésével

Vizuális percepció, differenciálás, gondolkodás, következtetés fejlesztése a karikák halmazainak azonosításával, a hozzá tartozó elvonatkoztatott tartalmak megfogalmazásával, magyarázó beillesztéssel.


Téri relációk gyakor-lása a közel, távol ér-zékeltetésével, tárgy-hoz kötötten.

Téri relációk gyakorlása a közel, távol, közelebb, távolabb érzékeltetésé-vel, differenciálással, tárgyhoz kötötten.

Téri relációk gyakorlása (köze- távol, közelebb- távolabb) egészen finom differenciálással, tárgy-hoz kötötten.

Szociális Környezetkímélő életmód elővezetése a kísérlet megbeszélé-sével.

Környezetkímélő életmód fontosságának érzékeltetése a kísérlet eredményével.

Környezetkímélő életmód alakításának igénye a kísérlet ered-ményének (is) következ-ményeképpen, össze-függések belátásával.


Szennyezéssel töltött levegő rámutatásával.

Szennyezettséggel töltött levegő különbsé-geinek érzékeltetésével (erősebben szennyezett, kevésbé szennyezett).

Szennyezettséggel töltött levegő különbsé-geinek érzékeltetésével (erősebben szennyezett, kevésbé szennyezett), összefüggések átlátásá-val, különböző helye-ken (fák, úttest), külön-böző szennyezettségi mérték.



Szókincsbővítés a kí-sérlet végzése közben: szennyezett, kipufo-gógáz.

Szókincsbővítés a kísérlet közben észlelt passzív szókincs aktív beszéddé tételével.

Szókincsbővítés a kí-sérlet közben, a passzív szövegértésű tartal-mak szövegkörnyezeti értelmezéssel, aktívan használva.


A szennyezőkről beszélve, autók.. a töb-bes szám mennyiségi értelmezésével,

A szennyezők (kipufo-gógáz, égetés) értelme-zésével csoportosítás, halmazalkotás.

A szennyezők (kipu-fogógáz, égetés, por..) értelmezésével csopor-tosítás, halmazalkotás, halmazok metszeteibe sorolás.

Testi Nagymozgások, já-rások fejlesztése a tér bejárásával.

Nagymozgások, moz-gáskoordináció fejlesz-tése a tér bejárásával, az összerendezett karú eszközhasználattal.

Mozgáskoordináció fejlesztése a célok meg-közelítésével, hirtelen irányváltásokkal, a karok összerendezett eszközhasználatával.


A térben levő fák mennyiségi észrevéte-lével (sok- kevés).

A térben levő fák meny-nyiségi észrevételével, számosság szerint.

A térben levő fák dif-ferenciálásával (ki-sebb- nagyobb), azok számosságának megál-lapításával.


Téma–7.mag, mag, búzamag

baráTainK a növényEK

A tevékenység célja Szociális képességek fejlesztése: együttműködési képességek fejlesztésével. Környezet- és természetvédelem, pozitív magatartás alakításával.

Értelmi képességek fejlesztése: következtetésekkel, ítéletalkotással, téri viszonyításokkal, koncentráció és figyelem, valamint probléma megoldó képesség fejlesztésével.

Verbális képességek fejlesztése: beszédértéssel, verbális kommunikációval, fogalombővítéssel.

Testi képességek fejlesztése: nagymozgás fejlesztése járással, finommozgás fejlesztése építéssel.

A tevékenység feladata A közös munkálkodással, egymás véleményének elfogadásával. Egymás segítésével. Új ismeretekkel a növényekről, tevékenyen részvétel azok szaporításában, érzelmi ráhatással azok védelmében.

Következtetésekkel, ítéletalkotással, a tapasztalataik alapján. Megfigyelésekkel, egy verbálisan közölt cselekvéssor végrehajtásával. Közös tervezéssel, tevékenységgel, a lakótelep építésénél.

A feladatok megértésével, önálló megfogalmazásokkal, az ellentétpároknál a nyelvtani kifejezések helyes alkalmazásával. Új fogalmak megismerésével: évgyűrű, szú, korong.

Lassú és gyors járással. A növényekkel, a levél törlésekor, óvatos bánással.


Középső csoportos: „Füvek sűrűjében”, a nagycsoport „Ér-zékelünk”, valamint a „Légszennyezés” tevékenységek.Sétákon megfigyeljük, ahol sövény van az úttest és a ház között, ott kevesebb szennyeződés van a kerítéseken.Gyönyörködünk a kertek szép fáiban, bokraiban, és a virá-gaiban. Összehasonlításokat teszünk, melyik a szebb, még szebb kert, hol több, vagy kevesebb a növény.Ha találunk kivágott fatuskót, (esetleg szülő tud behoz-ni fűrészelt fakorongot) megvizsgáljuk, beszélgetünk a kéregről, évgyűrűről, megszámoljuk, hány éves volt a fa. Összehasonlítjuk a kertünkben lévő fákat, megállapítjuk, melyik a fiatal öreg, vékony vastag, alacsony magas, és gyakoroljuk ezek fokozatait. Beszélgetünk arról, hogy a fák is megbetegedhetnek, vannak kártevőik is. (Pl.: her-nyók, szú.) A beteg fákat, ha nem tudjuk meggyógyítani, kivágjuk, és ültetünk másikat a helyébe.

Eszközök Egy tálcán annyi nedves vattacsomó, ahány gyermek van, gyertya tűzálló alátéttel, gyufa, egy fém villa, papírzacs-kók, színes ceruzák, két kosár, két azonos méretű kisebb szőnyeg, építőjátékok, és más játékok is (a csoportos játékai közül), a gyermekekkel előző napokban készített kiegészítő elemek. (Gyurmába állított, kisebbnagyobb gallyak, hurkapálcára erősített papírból kivágott virágok.)


Szervezeti keretek csoportos, mikrocsoportos és egyéni


Vázlat A kis tálcáról vegyetek el egy nedves vattacsomót, nézzé-tek meg, hogy láttok-e rajta valami szennyeződést. Hall-gassátok meg, és jól jegyezzétek meg, mi lesz a feladatok. Csak egyszer mondom végig. Amíg nem halljátok meg azt a szót, hogy indulhattok, addig semmi mást ne tegyetek, csak hallgassátok, amit mondok: elvesztek a tálcáról egy nedves vattacsomót, utána lassú járással menjetek oda egy bokorhoz. Szeretném, ha nem mindenki ugyan ahhoz a bokorhoz menne, bármelyiket választhatjátok. Amikor odaértetek, az egyik ágát, vagy a levelét óvatosan töröl-jétek le, úgy, hogy ne törjön le, és gyors járással gyertek vissza. Utána álljatok az asztal mellé, és újból alaposan figyeljétek meg a vattacsomót, de ne mondjatok semmit, amíg nem kérdezek. Indulhattok! Megvárjuk, amíg mindenki visszaér, és egyenként kér-dezve a gyerekeket, megbeszéljük, mit tapasztaltak, meg kell határozni azt is, hogy ki hol törölgetett. Összeha-sonlításokat végzünk, kinek van több szennyeződés a vattacsomóján. A következtetéseket levonjuk. Felidézzük, mi történik a növényekkel, ha a levelüket belepi a por, a korom? Meggyújtok egy gyertyát, közben elmondjuk a gyer-tyagyújtás szabályát. Egy tiszta, fém villát körbe adok a gyermekeknek. Nézzétek meg jól, láttok-e rajta valami szennyeződést. Megállapítjuk, hogy tiszta. Most az égő gyertya fölé tartom a villát kis időre, majd minden gye-reknek megmutatom. Mit láttok rajta? (Kormos.) Most tiszta, nedves vattával megtörlöm, ellenőrizzük, valóban jól látjátok-e? Megállapítjuk, hogy valóban kormos lett. Így rakódik le a szennyeződés a fák ágaira, és leveleire is. Ahol sok a fa, sövény, egyéb növény, sok port és egyéb szennyező anyagot felfognak. Így tisztítják a levegőt. Segít nekünk, embereknek abban, hogy tisztább levegőt lélegezhessünk be. Abban is segítenek, hogy olyan leve-gőt lélegeznek ki, amit mi szeretünk. Ezért a növények barátaink, és a barátainkat szeretjük, nem bántjuk, segí-tünk nekik. Hogyan tudunk segíteni nekik? (Lemossuk a leveleiket, bent zuhany alatt, kint locsolótömlővel, meglo-csoljuk, ha szomjaznak.) Nemcsak ezért szeretjük a növé-nyeket, hanem sok minden másért is. Tudnátok felsorolni, miért szeretjük még a növényeket? (A zöld lombja szép, árnyékot ad, a levél susogása kellemes, a madarak lakást találnak a lombok között, a madár csicsergését szeretjük hallgatni, a gyógynövények gyógyítják a betegségünket, a virágok színei vidámmá tesznek bennünket, amit érlelnek


gyümölcsöt, magvakat megesszük.) Soroljunk fel gyümöl-csöket, ehető magvakat. Két csapatot alkotunk, oly módon, hogy a „Játszunk? Ter-mészetesen!” játékgyűjtemény II. C/6-os játékát játsszuk el („A méhek virágport gyűjtenek.”) Utoljára olyan szá-mot mondunk, ami a résztvevő gyermekeket két csapattá bontja. (Pl.: Ha 20 gyermek van, 10-et mondunk.)Két kosárban építő játékot találtok. Mindkét csapat egyet elvihet, és egy-egy szőnyegen építsen egy lakótelepet. (Vagy utcát, attól függően, hogy milyen korábbi tapaszta-lattal rendelkeznek.) A gyerekek önállóan tevékenyked-nek, az óvodapedagógus csak az idő múlására figyelmez-tesse őket időnként.Összehasonlítjuk az elkészült lakótelepet (utcát), és meg-kérdezzük, ki melyik lakótelepen lakna, és miért? Én is választok magamnak „lakhelyet”, megindokolom, hogy miért azt választottam. (Több a fa, a bokor, a virág, távo-labb van az épület az úttesttől, kisebb a zaj, stb.) Elrakjuk az eszközöket, és körbe járjuk az óvoda kertjét, hová tudnánk még fát, bokrot, virágot ültetni? (Kijelöljük a helyet, és a fagyok előtt, később ültetünk.)Megnézzük, melyik virágnak van érett magja, amit be-gyűjthetünk. A zacskóra rárajzoljuk, vagy ráragasztjuk a virág képét. (Később kis zacskókba elosztjuk.) Megbeszél-jük, hogy máskor is gyűjtünk, és otthon is lehet gyűjteni.Kitesszük az „Üzen a természet” táblára a Méhecske képet, és a kérést. „Virágmagokat gyűjtünk. Kérjük, hogy segítsenek ebben a gyerekeknek, és a virágmagot tartal-mazó zacskókra rajzolják rá a virág képét, valamint azt, hogy árnyékos, napos, vagy félárnyékos helyet kedvel-e a növény. Köszönjük!”(Később kis zacskókba elrendezzük, és eltesszük tavaszig.) Befejezésül eljátsszuk a „Játszunk? Természetesen” játék-gyűjteményből a II. C/7-es játékot. („Alkossunk élő fát”)


Korongforma megismerése, évgyűrűk számlálása, Ellen-tétpárok gyakorlása összehasonlításokkal: fiatal öreg fa, vékony –vastag törzs, alacsony magas fa vagy virág. Ellen-tétpár gyakorlása mozgással: lassú és gyors járás. sok kevés szennyeződés.Több kevesebb szennyeződés, virág, fa, bokor. Adott térben (szőnyegen) tárgyak elrendezése, adott hal-mazból megfelelő formák kiválasztása.





Értelmi Szeriális-, vizuális-, verbális emlékezet fejlesztése a cseleke-det sor megadásával, szükség esetén a folyamat közben egy- egy elem ismétlésével.

Szeriális-, vizuális-, verbális emlékezet, intermodalitás fejleszté-se a cselekedet sor meg-adásával, annak önálló végrehajtásával.

Szeriális-, vizuális-, verbális emlékezet, intermodalitás fejleszté-se a cselekedet sor meg-adásával, annak önálló végrehajtásával, visz-szaérkezéskor a feladat verbális elismétlésével.


Térlátás, probléma-megoldó gondolkodás fejlesztése az építke-zéssel.

Térlátás, probléma-megoldó gondolkodás fejlesztése az építkezés-sel, a tér minden irány-ba való terjeszkedésére törekvéssel.

Térlátás, probléma-megoldó gondolkodás fejlesztése az építkezés-sel, a tér minden irányba való terjeszkedésére törekvéssel, utána ver-bális jellemzéssel, előtte, mögötte, közötte.

Szociális Az együttműködés fejlesztése a közös építkezéssel.

Az együttműködés fejlesztése a közös építkezéssel, a feladatok megosztásával.

Az együttműködés fejlesztése, a feladatok megosztásával, az építő-vezetői, a többi együtt-működő harmonikus kapcsolatával.


Felhasznált építő-anyagok mennyiség jellemzése (sok- ke-vés).

Felhasznált építőanyag-ok csoportosított meny-nyiségi értelmezése (kocka- sok,kúp kevés…).

Felhasznált építőanyag-ok csoportosított meny-nyiségi értelmezésével egy közelmúlti építke-zéshez viszonyítva (koc-ka- több mint a múltkor, kúp kevesebb…),


Verbális készségek fejlesztése az építke-zést kísérő kommuni-kációval.

Verbális készségek fejlesztése az építkezést kísérő egymást értő- el-igazító kommunikáci-óval.

Verbális készségek fej-lesztése az építkezést kí-sérő egymást értő- eliga-zító , folyamatos beszédű kommunikációval.


A mértani formák elnevezésének segíté-sével.

A mértani formák elnevezésének gyakor-lásával.

A mértani formák elne-vezésének használatával.


Testi Nagymozgások, mozgáskoordináció fejlesztése a karok összerendezésével az építkezés során.

Finommozgások, moz-gáskoordináció fejlesz-tése az építőelemek pontos ráhelyezésével.

Finommozgások fejlesz-tése a kis elemek stabil ráhelyezésével.


A karok párosságának értelmezésével.

A karok párosságának értelmezésével, további párok sorolásával (lá-bak, fülek…)

A karok párosságának, kétoldaliságának ér-telmezése, jobb és bal differenciálásával.


Téma–8.mEséK szárnyán

„TörpETánc”

A tevékenység célja Szociális képességek fejlesztése: együttműködéssel, udvariassági szokások gyakorlásával, szabályok erősítésével. Környezet- és természetvédelem alapozásával.

Értelmi képességek fejlesztése: összehasonlítással, megkülönböztetéssel, ítéletalkotással, emlékezettel, hallás és látás érzékenyítésével, téri irányok és kiterjedések felismerésével,.

Verbális képességek fejlesztése: összefüggő beszéddel, változatos kifejezésekkel, fogalomismerettel, nyelvtörővel.

Testi képességek fejlesztése: nagymozgással, ritmusos mozgással.

.

A tevékenység feladata Egymás figyelmes meghallgatásával, a tűz körül egymásnak hely biztosításával. A szabályok betartásával a tűzgyújtásnál, oltásnál és a játékban. Tudatosítással, hogy sok esetben az emberek okozhatnak tüzet, ezzel károkat a természetben, és az épített környezetben.

Összehasonlítással különbségek felismerésével, ítéletet alkotással. Korábbi tapasztalataik beillesztésével a jelen helyzetbe. A színek, hangok felismerésével. Vékonyabb, vastagabb, rövidebb és hosszabb fahasábok kiválasztásával.

Gondolataik összefüggő elmondásával, változatos jelző felsorolásával, a tűzzel kapcsolatban. A nyelvtörő mondogatásával. Új fogalmak megismerésével: tűzeső, pernye.

Köralakítással, ellentétes, ütemes járással.


A „Levegő és tűz” tevékenység a kiscsoportban, a „Szélgyerek” tevékenység a középső csoportban, valamint a „Fújja a szél a fákat” tevékenység a nagycsoportban.

Egy kisebb jénai tállal leborítunk egy égő mécsest, és a mikor már majdnem elalszik a láng, a tálat megemeljük, „levegőt” adunk. Látjuk, hogy a láng újból erőre kap. Ezt kisebb csoportokban többször megismételjük, hogy mindenki kellő tapasztalatot szerezzen.

Megismerkedünk Tamkó Sirató Károly: Törpetánc c. versével, valamint a „Bújj, bújj itt megyek…” dalos játékkal..

Eszközök Mécses, kisebb jénai tál.Az óvoda kertjében kialakított két kis tűzrakó hely, véko-nyabb és vastagabb ágak, fahasábok, papír, öngyújtó, gyufa, locsolókannák vízzel megtöltve. Egy nagyobb méretű, ala-csony falú kosár, vagy láda, benne 15- 20 db gyermekmarék nagyságú, piros textilből készült babzsák. Piros krepp papír-ból készített, három „törpesapka”.




Vázlat Eljátsszuk néhányszor a „Bújj, bújj itt megyek, tüzes lapátot viszek…” körjátékot. A játék befejezése után megkérdezzük: „Mit gondoltok? Tud-nánk tüzet vinni? Meghallgatjuk egymás véleményét. (Fém lapáttal igen, de csupasz kézzel nem foghatjuk meg a para-zsat, mert égési sérülést okozhat.) Mit kell tennünk azonnal, ha megégetjük a kezünket? (Hideg vízbe tesszük.)A két kis tűzrakó helyünket körbeálljuk, és felidézzük a tűzgyújtás és oltás szabályait. Bemutatjuk, és megfigyeljük, hogyan vet szikrát az öngyújtó, majd kap lángra. Ugyanezt a gyufagyújtásánál is megfigyeljük. Ezt követően megbeszél-jük a további teendőket: Mindkét tűzrakó helyen fát rakunk közösen a gyermekek közreműködésével a papír fölé. Először a vékonyabbakat és rövidebbeket, majd a vastagabbakat és a hosszabbakat. Mondókával kiszámoljuk, melyik tűzrakó helyen fújjuk majd a tüzet, és hol nem. Megfigyeljük, miben különböznek majd ennek következtében. Az óvodapedagógus alágyújt mindkét helyen a farakásnak, az egyiknél fújással élesztjük a tüzet. Kis idő múlva meg-kérdezzük, mit tapasztaltunk? (Ahol fújtunk levegőt, előbb lángra kapott.) Figyeljük a felszálló füstöt, és megkérdezzük, kinek mi jut erről eszébe. Meghallgatjuk egymás véleményét. (Szennyezi a levegőt, távolabbról is látni, hogy hol raktunk tüzet. Szürkés színű, szétoszlik a magasban, stb.) Figyeljük az egyre maga-sabbra törő lángokat, keresünk jelzős kifejezéseket a láng színére, mozgására, a tűz hangjára. (Piros, narancssárga, táncoló, tarajos, lobogó, pattogó, ropogó, szikrázó, izzó, meleget árasztó, fényt árasztó, stb.)Kiválasztjuk a botok közül, melyik a leghosszabb. Lépjünk hátrébb egy-egy lépést, és figyeljétek meg, mi törté-nik, ha megpiszkálom a tüzet. (A leghosszabb bottal a para-zsat erőteljesebben széttúrom.) Mit vettetek észre? Sok szikra szállt mindenfelé. Olyan volt, mint egy tűzeső. Miért? Fel-idézzük, hogy a meleg levegő felszáll, és magával viszi a szik-rákat. A szél, szellő pedig oldal irányba fújja. Megbeszéljük, hogy a tűzgyújtás szabályai közé most már azt is bevesszük, hogy szeles időben nem gyújtunk tüzet, mert a szél szétrepít-heti a parazsat, és ha gyúlékony anyagra esik, tüzet okozhat. Tűzoltókká változunk, és a szabályoknak megfelelően elolt-juk a tüzet. (A kis vödrökből a vizet mindenki rálocsolhatja a már leégett fára.)Mit látunk? (Felszálló vízgőz, esetleg hamu, pernye.) Milyen hangot hallunk? Utánozzuk a sistergést.Most egy új játékkal ismertetlek meg benneteket. Menjünk el távolabb a tűzrakó helytől. Segítsetek keresni egy nagyobb, szabad teret, ahol tudunk futkározni. Ha megtaláltuk, kört alakítunk. Két gyereket megkérek, hogy hozzák a kör kö-zepére a nagy kosarat. (vagy ládát.) A kör közepén, a kosár (láda) a tűzrakó hely. A benne lévő piros babzsákok a para-zsak. Két gyereket rakoncátlan szélgyerekké változtatok, akik a kosár két végénél leguggolnak, és a parazsakat kifújják, va-gyis folyamatosan kidobálják a tűzrakó helyről. A többiek az ügyes tűzoltók, akik gyorsan összeszedik, és visszadobálják a tűzrakó helyre, hogy ne legyen tűz. Kiválasztom a szélgye-


rekeket, és indul a játék. Hagyjuk a játékot kiteljesedni, majd szólunk, hogy befejezzük. Mindenki megáll, és megbeszél-jük, hogy máskor is játszunk ilyet. Megállapítjuk, hogy nincs könnyű munkájuk a tűzoltóknak. Még szerencse, hogy nem igaziak voltak a parazsak, és nem volt gyúlékony anyag a közelben.Tudnátok mondani gyúlékony anyagot? Hol keletkezhet tűz? (Az erdőben a fa, az avar. A lakásban a függöny, a szőnyeg, a bútorok, a játékok, fenyőfa, stb.) Rögzítjük, hogy eldobott égő gyufa, cigaretta csikk, széthul-ló szikra, nagy tüzeket okozhat. Az erdőben elpusztulnak a növények, az állatok. Az épületekben a berendezések, lakha-tatlanná válnak az emberek lakhelyei, mi is sérülhetünk, stb.Megbeszéljük, mit kell tennünk, ha tűz ütne ki otthon. Nem nyitjuk ki az ablakot, hogy ne kapjon „levegőt” a tűz. (Visz-szaemlékezünk arra, hogy mit tapasztaltunk az üvegtállal letakart égő gyertyánál.) Tűz esetén azonnal kiszaladunk, és szólunk a legközelebbi felnőttnek.Ezt követően a két óvodapedagógus elénekli kánonban az „Ég a város, ég a ház is…” kezdetű dalt.Most pedig táncoltassuk meg a törpéket, a már korábban megismert, Tamkó Sirató Károly: „Törpetánc” c. versére. Felidézzük a játék menetét: Kört alakítunk, kiválasztunk „három törpét”, akik a piros sapkát a fejükre teszik. Ők a kör közepén állnak, kis kört alakítanak. A többiek kézfogással nagy kört alkotnak körülöttük. A külső és belső kör ellentétes irányban halad, a vers ütemére: „Fenn a hegyen körbe-körbe, - Tűztáncot jár három törpe. - (Itt megáll mindenki.) Rátipor-va kőre, rögre, - Azt huhogják megpörögve, - (Erre a két sorra a törpék, egymás kezét elengedve, lábukkal taposó mozgást végeznek, a megpörögve szóra, odapördülnek a kiválasztott társuk elé, és a kezüket megfogják.) Hipp, hopp, hepe, hupa, - avar, muhar Jaj de puha.- (Ezekre a sorokra, helyben, páros lábbal ütemre szökdelnek a párok, majd megállnak.) Zeng a daluk mindörökre, - Törpe bögre, görbe bögre!” (Ezeket a sorokat már csak a három pár mondja, az utolsó sort, a nyelv-törőt kiáltva.)


Körforma leképzése mozgással, köralakítással, kisebb na-gyobb kör kialakítása. Tűzifa hosszának, és vastagságának összehasonlítása méré-sekkel. Alacsonyabb, magasabb, közelebb, távolabb fogalmak gyakorlása. Pár fogalom erősítése a pár választással.





Értelmi Vizuális percepció, problémamegoldó gondolkodás fejlesztése a tűzrakással, levegőfújással, tűzoltással.

Vizuális percepció, problémamegoldó gondolkodás fejlesztése a tűzrakással, a tűz éledés feltételeinek megteremtésével, a szellő és a tűz kölcsönhatásának, a változások –lobbanás, parázs, hamvadás, oltás, gőz, pernye, füst- folyamatának megfigyeltetésével.

Vizuális percepció, problémamegoldó gondolkodás fejlesz-tése a tűzrakással, a tűz éledés feltétele-inek megteremtésé-vel, a szellő és a tűz kölcsönhatásának, a változások –lobbanás, parázs, hamvadás, oltás, gőz, pernye, füst- folyamatának megfigyeltetésével, a tűz körüli jelenségek törvényszerűségének megbeszélésével.


Vizuális percepció, alaklátás, gondol-kodás fejlesztése a fahasábok alakjának összehasonlításával (vastagabb, véko-nyabb).

Vizuális percepció, alaklátás, gondolkodás fejlesztése a fahasábok alakjának összehason-lításával, vastagság, téri kiterjedés érzékelésével (vastagabb, kevésbé vastag, vékonyabb).

Vizuális percepció, alaklátás, gondol-kodás fejlesztése a fahasábok alakjának összehasonlításával, vastagság, téri kiter-jedés érzékelésével, vastagság alapján sorba rendezéssel.

Szociális Szabály elmondásával (tűzzel kapcsolatos elővigyázatosság-ok, szabályok), és a szabály betartásával, kontrollal.

Szabály elmondásával, és a szabálytudat erő-sítésével (féllépésnyi távolságból, kontrollal).

Szabály elmondá-sával és a szabály-tudatra való pozitív visszacsatolással (féllépésnyire, és a fél szem azért kont-rollál).


A fellobbanó lángok magasságának érzé-kelésével.

A lángocskák, és a fel-lobbanó lángok magas-ságának, hőerejének megkülönböztetésével.

A lángok és a parázs hőerejének megkü-lönböztetésével.



Verbális képességek fejlesztése folyamatos, összefüggő beszéd segítésével, célzott kérdésekkel a tűzről való beszélgetés so-rán, nyelvtörő mon-dogatásába bekapcso-lódással.

Verbális képességek fejlesztése a folyama-tos, összefüggő beszéd gyakorlásával, nyelvtörő mondogatásával.

Verbális képességek fejlesztése a folya-matos, összefüggő beszéddel, ritkábban használt kifejezések (parázs, fellobban, elhamvad…) moti-válásával, nyelvtörő mondogatásával.


Az elégett hasábok mennyiségének meg-állapításával.

A két tűzön összesen elégett hasábok mennyi-ségének megállapításá-val. zoltással

A két tűzön össze-sen elégett hasábok mennyiségének megállapításával, tízig való kiegészí-téssel.

Testi A játék során nagy-mozgások fejlesztése futásokkal.

A játék során nagymoz-gások, mozgáskoordiná-ció fejlesztése futások-kal, irányváltásokkal.

A játék során nagy-mozgások, mozgás-koordináció fej-lesztése futásokkal, irányváltásokkal, gyorsításokkal, kité-résekkel.


Hányszor játszottuk a játékot?- számlálással.

Hány fogó volt?- szám-lálással.

A játékban 2 fogó esetén, a játékkörök és a fogók össze-függései, hány fogó volt?- számlálás kettesével.


vizUális nEvElés

Téma–1.nap, HolD, csillagoK

ûrUTazás.„Hogy KépzElED El?” ábrázolás KréTával és fEsTéKKEl

A tevékenység célja A már meglévô technika- és anyagismeret bôvítése és az alkalmazott technikák vegyítése

A kontraszthatás megismerése eszközökkel önállóan és segítséggelSzerezzenek ismereteket a világûrrôl, a bolygókról, a csillagokról és a

hozzájuk kapcsoló dolgokról (ûrhajó, távcsô stb.)


A színképzetek gazdagítása a síkon való tájékozódáskorSzerezzenek tapasztalatot arról, hogy milyen lehetôségei vannak az

ellentétes színek (meleg-hideg, világos-sötét) használatának, vagyis a kontraszt létrehozásának

Alkalmazzák önállóan vagy segítséggel a formai és színbeli kombinációkat

Ismerjék meg a Nap, a Hold, a csillagok jelentôségét, fontosságát


Játékos beszélgetések a légi, az ûrbéli közlekedésrôl, a csillagászatról és a bolygókrólA festés és a zsírkrétával való rajzolás gyakorlása

Eszközök Papír, zsírkréta, ecset, vízfestékek, tál

Szervezeti keretek Egyéni


Vázlat A tevékenység elôtti hangulatteremtésrôl beszélgetéssel, képek, könyvek nézegetésével gondoskodjunk. Motiválhatjuk a gyerekeket azzal, hogy csukott szemmel képzeljék el a világûrt, a Napot, a Holdat. „Milyennek képzelitek a színeket, formákat? Nyissátok ki a szemeteket és rajzoljátok le zsírkrétával, amit elképzeltetek!”

A szokottnál erôsebben nyomják rá a krétát a papírra. Ha kész, nagy ecsettel és vízfestékkel fessék be a kép egész felületét. A fölösleges festéket, amely a zsírkrétás helyeken összegyûlik, zsebkendôvel felitathatjuk.





Értelmi A koncentráció és a figyelem növelése a vegyes technika alkal-mazása során

A síkon való önálló munka során a kontraszthatás alkalmazása

A vizuális memória fejlesztése

A fantázia és a képzeletgazdagság megjelenése az ön-kifejezés szabadsága által

Szociális Kitartó munkára szok-tatás a két technika al-kalmazása során

Az elkészült mûvekbôl közös kiállítás készítése, és a mûvek értékelése

Beszélgetés arról, hogy miért jó a földön élni


Az összefüggô beszéd gyakorlása a munka közben

Szókincsbôvítési lehetôség az önálló munkát kísérô beszélge-tés közben

Az elkészült munkák-ról történetek, mesék kitalálása, elmesélé-se árnyaltabb nyelvi kifejezôeszközökkel

Testi Az ujjak izomzatának erôsítése a laza ecset-fogások és a zsírkréta használata közben

A finommozgások (csuk-lómozgás) gyakorlása az eszközhasználat közben

A finommozgásokat tovább fejleszthetjük, ha ezt a témát kar-colásos viasztechni-kával is ábrázolják a gyerekek


Téma–2.érlElôDô gyümölcsöK

gyümölcsös csEnDélET KészíTésE papírmozaiK-ragaszTással

A tevékenység célja A mozaikkép-készítés technikájának gyakorlása segítséggel és önállóan

A gondolkodási mûveletek gyakorlása a tervezés és a megvalósítás folyamatának során

Szerezzenek ismeretet az idény gyümölcseinek tulajdonságairól. (Hol terem, van-e magja, milyen az íze…?)

A tevékenység feladata Szerezzenek tapasztalatot a mozaikkép készítésének lehetôségérôl, arról, hogy apró papírdarabkák összeragasztásával újat alkothatunk

Tudjanak megnevezni nyári és kora ôszi gyümölcsöketA rész-egész viszonyának felfedeztetése a mozaikból

folyamatosan létrejövô kép által


Ismerkedés a gyümölcsökkel közvetlen tapasztalatszerzés útjánPapírtépés, ragasztás, papírmozaik kép készítésének gyakorlásaA rész-egész viszonyának érzékeltetése matematikai játékokon

keresztül

Eszközök Gyümölcsök, gyümölcskosarak, apró négyzetekre tépett új-ságpapír lapok, olló, ragasztó, rajzlap, ceruza a tervezéshez, mûalkotások, mûtárgyak



Vázlat Gyümölcsök közvetlen, érzékszervekre ható tanulmányozása vagy érdekes mintájú, színû papírok nézegetése után motiválhatjuk a gyerekeket arra, hogy tervezzenek papírra gyümölcsöket, gyü-mölcstálat emlékezet vagy minta (csendélet) után. Válasszuk ki a hozzá illô papírdarabokat és ragasszuk fel azokat.





Értelmi A tapintásos észlelés fejlesztése a gyümöl-csök felületének meg-ismerése és a tépés során

Az alaklátás és a forma-állandóság fejlesztése a megfigyeltetés, és az azt követô önálló munka so-rán

Az alkotókedv foko-zása a tervezés lehe-tô ségévelA belelátó képesség fejlesztése az érdekes színû papírokkal

Szociális A létrehozás, az alko-tás közös örömének átélése. (Egy gyümöl-csöt pl. szôlôszemeket több kisgyerek is ké-szíthet.)

Az udvariassági szokások elmélyítése azzal, hogy a ragasztón megosztoznak a gyerekek

Egymás munkájának megbecsülése, esetleg kiállítás rendezése az elkészült munkákból, mely során értékel-hetik a gyerekek az alkotásokat


Az alkotás örömének kifejezése

A szókincsbôvítés lehetôsége a munka so-rán (a gyümölcsökkel és a mûalkotással kapcsola-tos kifejezések)

Mûalkotásokról, kép-zô mûvészeti tárgyak-ról való beszélgetés, véleménynyilvánítás

Testi Az ujjak izomzatának erôsítése a papírtépke-dés által

A finommozgások fej-lesztése a kitartó munka, és a síkon való tájékozó-dás során

Zöldséges és állatos képek készítése, han-gulatok megjelenítése ennek a technikának a segítségével (akár még apróbb vagy szabálytalan formájú papírdarabokból) a finommozgások gya-korlásával


Téma–3. „röpülj, maDár!”

maDár KészíTésE DróTból


Az anyag viselkedésének megtapasztalása segítséggel és önállóanA már meglévô és a kialakítandó technikai és anyagismeret bôvítése az

új eszközzel A madarak megfigyeltetése közvetlen (megfigyelés) és közvetett (képi

szemléltetés) módon


A drót hajlítgatása közben a szerkesztô-összerakó munka gyakorlása önállóan és segítséggel

Tudják megnevezni, összehasonlítani a madarakat, testrészeiket


Madarakról szóló versek, mesék, dalok mondogatása, énekléseIsmerkedés a dróttal és annak tulajdonságaival

Eszközök Vékony, alakítható fém- vagy rézdrót, drótvágó, selyempapír, ragasztó, képek, könyvek a madarakról (pl. Magyarország madarai1, Magyarország madárvendégei2)



Vázlat Séta közben, az óvoda udvarán figyeljünk meg madarakat és jellemzôiket. A csoportszobába visszaérve elevenítsük fel élményeinket. Mutassunk mintát a gyerekeknek, hogy vékony drótból ôk is tudnak madarat barká-csolni, de tevékenység elôtt engedjük ôket játszani az anyaggal.




Értelmi A figyelem összpontosí-tására ösztönzés a drót-tal való manipulálás alatt.

Az anyag önálló megmun-kálása során precizitásra ösztönzés a változatos tér-formák alakításával.

A képzelet és a fantázia segítségé-vel önálló, egyedi lények alkotása, létrehozása.

Szociális A kitartó munkára szok-tatás a türelemmel vég-zett tevékenység alatt.

A barkácsolás örömé-nek átélése, és a térbeli tárgy (játék) alkotásának lehetôsége

A madárvédelem ismerete és fon-tossága.


A barkácsolást kísérô beszélgetésSzárnysuhogás utánzá-sa tükör elôtt.

Beszélgetés a madár-világról, és annak jellemzôirôl.

A gyerekek saját madarukról is ki-találhatnak törté-neteket, amelye-ket a többiek elôtt elô is adhatnak..1

1 Haraszti László (szerk.): Magyarország madarai. Mezôgazda Kiadó, Budapest, 1998.2 Haraszti László (szerk.): Magyarország madárvendégei. Natura Kiadó, Budapest, 1988.


Testi Az elkészült madárral való játék során fej-leszthetjük a nagymoz-gásokat. Az újfajta manuális tevékenység közben az ujjak másféle finom-mozgásra ösztönzése.

A madár testrészeinek aprólékos kidolgozása a térben való manipulálás során.

A szárnyakra selyempapírt ragasztva még szebbé varázsol-hatjuk a madár-kánkat, ezáltal is fejlesztve a finommozgást.



szélcsEngô KészíTésE HôrE KEményEDô gyUrmából


A gyurmázás technikájának és a térbeli plasztikai alakzatok létrehozásának gyakorlása eszközökkel, segítséggel és önállóan

Szerezzenek ismeretet a szél erejérôl, tulajdonságairól, a szél erejének felhasználási lehetôségeirôl

A gondolkodási mûveletek gyakorlása a szélcsengô mûködésének megfigyelése kapcsán

A környezet díszítésének öröme a közös munka átélésével


A gyurma felületén való önálló, illetve segítséggel történô tájékozódás gyakorlása

Az alkotás, a díszítés örömének átélése a munka közbenAz ok-okozati összefüggések felfedeztetése a szél és különbözô tárgyak,

illetve a szél és más természeti jelenségek egymásra gyakorolt hatásának megfigyelése során

A közös munka örömének fokozása a gyurmázás közbeni beszélgetéssel


Beszélgetés madarakról, repülô rovarokról, a szélrôlA gyurmázás gyakorlásaSzéllel kapcsolatos versek, dalok mondogatása

Eszközök Sokféle színû hôre keményedô gyurma vagy levegôn száradó gyurma, sodrófa, tompa kés, hurkapálca, 2 db (viszonylag egyenes) 30-40 cm hosszú faág, damil, apró díszcsengôk (legalább 8 db)



Vázlat Az óvoda udvarán vagy séta közben figyeljük meg a szél „erejét”. Nézzük meg, végezzünk kísérletet arra vonatkozóan, hogy az apró, könnyû tárgyakat milyen könnyen mozgatja a szél, sôt, ha ezek összeütköznek, még hangot is adnak.

Készítsük el közösen csoportunk saját szélcsengôjét. A gyerekek fantáziájukra bízva a gyurmából virágokat, repülô állatokat (madárka, katica, pillangó, méhecske) készíthetnek, melyeket ha a kis csengôkkel együtt felfûzünk és felakasztunk, szélcsengôt kapunk.




Értelmi Gyurmázás közben a tapintásos érzékelésen keresztül fejleszthet-jük a koncentrálóké-pességet és a szándé-kos figyelmet

A vizuális memória és a képzelet fejlesztése a manipulálás során

Ízlésformálás és az íz-lés megalapozása az egyéni ötletek megva-lósításán keresztül


Szociális A térbeli tárgy létre-hozása okozta öröm átélése

Az udvariassági szoká-sok elmélyítése az esz-közök átadásakor

Egymás munkáinak megbecsülése a közö-sen létrehozott dísz-tárgy elkészítése so-rán


Az érthetô, tiszta be-széd fejlesztése a mun-ka közben

A madarakkal, a repülô rovarokkal kapcsolatos élmények felidézése-kor a folyamatos, egész mondatos beszéd gya-korlása

Beszélgetés: „Mit is-mersz, amelynek mûködtetéséhez ki lehet használni a szél erejét” (malom, vitor-lás stb.)?

Testi A nagymozgások fejlesztésére adódik lehetôség, ha a tükör elôtt utánozzák a gyerekek a madarak repülését A finommozgások gyakorlása a gyurma formázása közben.

A térérzékelés és a finommotoros moz-gások fejlesztése az önállóan létrehozott plasztikai alakzatok-kal

Egyéni és egyedi szélcsengôk tervezése és elkészítése a finom-mozgások gyakorlása során


Téma–5.bogárKáK és rovaroK

gyûrT papírból sziTaKöTô és más rovaroK KészíTésE

A tevékenyég célja Újfajta anyag megismerése, megmunkálási lehetôségek gyakorlása segítséggel és önállóan

Szitakötôk vagy más rovarok tulajdonságainak megismertetése a gyerekekkel

A kötözés technikájának gyakorlása önállóan és segítséggel


A manuális foglalkoztatás közben szerezzenek tapasztalatot a gyerekek az anyag tulajdonságairól

Tudjanak megnevezni rovarokat és jellemzôiketJátékos beszélgetés közben szókincsbôvítés a rovarokkal kapcsolatban


A vágás technikájának gyakorlása, az ollóval kapcsolatos balesetvédelmi szabályok megbeszélése

Szitakötôvel kapcsolatos versek, mesék, dalok mondogatása, éneklése

Eszközök Gyûrt színes papírcsíkok, rafia, olló


Munkaformák Homogén mikrocsoportos és egyéni

Vázlat Beszélgetünk repülô rovarokról (mint pl. a szitakötô) és azok jellemzôirôl (hol élnek, milyen színûek stb.), esetleg verseket, dalokat említünk.

Mi is tudunk készíteni ilyen kedves kis rovarokat. Tervezzük meg, milyen színût, nagyságút szeretnénk. Megformázhatunk más repülô rovarokat is (pl. katica, méhecske, pillangó).




Értelmi A formák, méretek, szí-nek gyakorlása közben játékos módon történô tájékozódás a térben

A vizuális memória fejlesztése a rovarok elkészítése közben

A rész-egész viszonyának érzékeltetése a test és a szárnyak elkészítése, majd összeillesztése során

Az alkotó és a kreatív fantázia fejlesztése az önállóan kitalált és megalkotott egyéb ro-varok kapcsán

Szociális A vágással, a kötözés-sel kitartó munkára nevelés

A rovar- és állatvédelem fontosságának elmélyítése

Egymástól való segítségkérés vágás és kötözés közben

Az udvariassági szo-kások (pl. olló átadása) elmélyítése



A munkafolyamatokat kísérô érthetô beszéd gyakorlása

Beszélgetés a rovarok életkörülményeirôl, törekedve az egész mondatos beszédre

Beszélgetés közben a rovarok tulajdonságai-nak árnyalt kifejezése

Testi A finommozgás tökéletesítése az olló önálló vagy segítséggel történô használata során

A nagymozgások fejlesztése az elkészült szitakötôkkel való játék során

A finommozgás gya-korlása a papír meg-munkálása és a kötö-zés közben

A finommozgások gyakorlása a részletek (pl. szárny) aprólékos kidolgozásával, egyéb rovarok elkészítésével



aKvarEllKép KészíTésE vizEs papírra

A tevékenység célja Játékos módon ismerkedjenek meg a színkeverés technikájávalSegítséggel vagy önállóan hozzanak létre kevert színeketA rész-egész viszonyának felfedeztetése a szivárvány megfestése

soránA sík felületen való önálló, illetve segítséggel történô tájékozódás

gyakorlása

A tevékenység feladata Tudják megnevezni a kevert színeket, árnyalatokatSzerezzenek tapasztalatot arról, hogyan viselkedik a festék a vizes

papíronA síkon való tájékozódás és az eszközhasználat során gazdagodjon

színképzetük


A festés technikájának gyakorlásaA színnevek ismereteSzivárvánnyal kapcsolatos versek, mesék mondogatása

Eszközök Ecset, szivacs, tál, akvarellfesték, víz, rajzlap



Vázlat Szivárvánnyal kapcsolatos közös emlékek felidézése vagy játékos éne-kelgetés, esetleg kitalált szivárványos történetek elmesélése. Közben felfedeztethetjük, hogyan viselkedik az akvarellfesték a vizes papíron. Elkészíthetjük a saját szivárványunkat úgy, hogy hagyjuk a színeket összemosódni.




Értelmi A síkon való tájékozó-dás segítségével a fel-adattartás és a figye-lem növelése

A vizuális ritmus és a vizuális látásmód fej-lesztése a sík felületen való önálló munkával

A fantázia és a krea-tivitás fejlesztésének lehetôsége az akvarell-festék játékos alkalma-zásával (pl. fény-árnyék vagy sötét-világos érzé-keltetése)

Szociális Kitartó munkára való szoktatás a munka-folyamatok betartása közben (papír bevize-zése, ecset kimosása stb.)

A közös vizestál hasz-nálata közben legyünk figyelemmel egymás-ra

Az udvariassági formulák gyakorlása az eszközök közös használatakor (közös festékek, közös vizestál)

Tiszta munkára törekvés



Szókincsbôvítés a kevert színek megne-vezésével.

Beszélgetés a munka végzése soránA kevert színek nevé-nek bátor használata

A színek árnyaltabb megnevezésére törek-vés (pl. mély bordó, vajszín, türkizkék stb.)

Testi A laza ecsetfogás gya-korlása sík felületre történô festéskorEsetleg elôtte ujjtorna

A finommozgás tökéletesítése az ecset megfelelô (laza, de határozott) használata során

A vizuális emlékek (szivárvány) síkbeli elrendezéseA vizuális ritmus ala-kítása a finommozgás során



KEnyErEsKosár KészíTésE só-liszT gyUrmábólaz új KEnyér ünnEpE

A tevékenység célja A gyurmázás alaptechnikáinak (sodrás, gömbölyítés, lapítás stb.) gyakorlása, kombinált alkalmazása segítséggel és önállóan

Az új kenyér ünnepének és a hozzá kapcsolódó szokásoknak a megismerése, illetve a meglévô tudás bôvítése


A kompozíciókészítés élményének átélése a munka közben.A sík- és térbeli ábrázolás vegyítésekor a gyurma felületén való önálló,

illetve segítséggel történô tájékozódás gyakorlásaA felnôttek munkájának (pl. pékek, arató munkások, malomban

dolgozók stb.) megbecsülésére nevelés


Beszélgetés az ember munkájáról, az aratásrólNépmesék mesélése az ide kapcsolódó motívumok kiemelésével (pl.

hamuban sült pogácsa)A gyurmázás technikájának gyakorlása

Eszközök Só-liszt gyurma, sodrófa, tompa kés, fogpiszkáló, pereckiszúró, pék-áruk, liszt, gyékénykosarak



Vázlat Néhány pékárut, péksüteményt, esetleg lisztet vigyünk be a gyerekeknek közvetlen megtapasztalás céljából

Beszélgessünk arról, hogy milyen az ízük, formájuk, alakjuk, tapintásuk, hogyan készülnek, régen hogyan ünnepelték az emberek az új kenyeret

A gyerekek is készíthetnek ilyen péksüteményeket kicsiben, sôt kosarat is formázhatnak, amelyben elrendezve a már elkészült kenyeret, perecet, kiflit stb. kedves kis kompozíciót kaphatunk




Értelmi A gyurma formázása közben a tapintásos észlelés fejlesztése

A felületmegmunkálás módjának javítása, és a vizuális memória fej-lesztése az önálló munka során

Az esztétikai alkotó-kedv fokozása és a kompozíciós készség fejlesztése az egyedi munkák létrehozásá-val

Szociális A pékek fontos mun-kájának megismerése, megbecsülése

Az emberi munka becsü-letének hangsúlyozása. Hogyan arattak régen, és hogyan ma?

Az ember munkájá-nak megbecsülése mellett egymás mun-kái felé is forduljunk figyelemmel



Érthetô, tisztán kiejtett szavak gyakorlása a pékáruk tulajdonsága-inak felsorolásakor (pl. friss, ropogós, illatos)

Szókincsbôvítés (pl. siló), és az egész mondatokban való beszéd gyakorlása a kenyérsütés folyamatá-nak megbeszélésekor

Véleménynyilvánítás az ember, és pajtá-saink munkájáról a kifejezô beszéd gya-korlásával

Testi A nagymozgások fej-lesztése az aratás és a malom utánzásakorAz ujjak izomzatának erôsítése a gyurkálga-tás során

A finommozgások és a térérzékelés fejlesztése a sík- és a térbeli ábrázolás vegyítésekor

A finommotoros moz-gást fejleszthetjük úgy is, hogy apró magok-kal, mákkal, szezám-maggal díszítik a gye-rekek a munkájukat



filcTollal KészíTETT rajzKirályKisasszonyoKrólés KirályoKról


A gondolkodási mûveletek gyakorlása a vizuális tevékenység közben közösen felidézett meséken, történeteken keresztül

A már meglévô vagy kialakítandó rajzi képzetek forma- és színvilágának fejlesztése

A karakteres figurák létrehozásának, és a díszítés élményének átélése a munka közben


A mese varázsának átélése a tevékenység elôtti motiválás kapcsán. Alkalmazzák önállóan vagy segítséggel a formai és színbeli kombinációkat.

A rajzlap felületén való tájékozódás gyakorlásaA mese- és képzeletvilág megismerésének fokozása a rajzolás közbeni

beszélgetéssel


Kérôt, párt választó királylányos énekek, dalos játékokKirályos, királylányos mesék mondogatása, népmesék kedvelt elemeinek

kiemeléseA filctollal való rajzolás technikájának gyakorlása

Eszközök Rajzlap, filctoll (esetleg csillámos ragasztó toll), tükör, hurkapálca, ra-gasztó


Munkaformák csoportos, de egyéni képességfejlesztés

Vázlat Közös meséléssel, bábozással, esetleg gyertya gyújtásával motiválunk.Biztassuk a gyerekeket arra, hogy a mesék átélése után vagy közben

rajzolják le papírra az általuk elképzelt szereplôket, figurákat.




Értelmi A testsémaismeret bôvítése, a képzelet és az emlékezet fejlesz-tése a rajzlap felületén való tájékozódás köz-ben

A z ö n á l l ó díszítômunka, a vizu-ális memória és a vizu-ális ritmus fejlesztése a mesehôsök megjelení-tése során

Az önkifejezés és a fantázia fejlesztése a karakteres, egyedi fi-gurák létrehozása köz-ben

Szociális Az együttmesélés, az együttes mesehallgatás örömének átélése

Legyenek érdeklôdôek egymás munkái iránt. Érdeklôdjenek, kinek mi a kedvenc meséje vagy mesehôse, és mi-ért.

Az udvariassági szo-kások mélyítése az elkészült rajzok meg-elevenítése során. (pl. Hogyan szólít meg egy fiatal egy idôsebbet?)



Tükör elôtt az ábrázol-ni kívánt arcjáték, test-tartás megfigyelése

Szókincsbôvítés a mun-ka közbeni beszélgetés és a mesélés közbenA mozdulatok és a mi-mika megfigyelése a tükör elôtt

Az elkészült rajzokról történetek megfogal-mazása sokféle nyelvi eszköz segítségével (pl. párbeszéd, fordulatos cselekmények)

Testi A nagymozgások fejlesztése a mesék eljátszása, illetve a tükör használata közben

A finommozgás fejlesztése a laza eszközfogás gyakorlása közben

A finommozgás fejlesz-tése a helyes eszközfo-gás, és a síkon való téri tájékozódás közben

A finommozgások gya-korlása a kész munkák kivágásával és hurka-pálcikára felragasztá-sával (bábok készítése)

iroDalom-anyanyElv

Téma–1.nap, HolD, csillagoK

„mEsEégbolT”mEzôszárnyasi (magyar népmEsE)1

A tevékenységcélja

Az új mese élményszerû bemutatásaA mesében szereplô párbeszédek játékos elôadásaA gondolkodási mûveletek gyakorlása a mesét követô beszélgetés

soránA mesetudat erôsítése


Kifejezô elôadásmóddal érzékeltessük a mese hangulatát, mondanivalóját, sajátos világát.

A koncentráció, a képzelet, a fantázia fejlesztése a mese szemléletes bemutatásával.

Beszélgetés a mese kapcsán a gyerekekkel a Napról, a Holdról, a csillagokról és azok tulajdonságairól, fontosságukról. (Pl. vidámabbak az emberek, ha kisüt a Nap.)

Szókincsbôvítés: megsuttintotta, kovács, istrázsa, dobrokolás


A Nappal, a Holddal kapcsolatos mesék, versek mondogatásaÉgitestekrôl szóló könyvek nézegetése

Eszközök Királylányos szerepjáték kellékei, három legénybáb


Munkaformák csoportos vagy mikrocsoportos

Vázlat Kezdeményezzük a mesét szokásrendünknek megfelelôen „mesegyertyával”, mesetarisznyával, szônyeggel, párnákkal stb. Motiválhatjuk a gyerekeket egy spontán szervezôdött királyos királylányos szerepjátékból is, vagy három legénybábbal is.

Mutassuk be a mesét. Adjunk lehetôséget a gyerekeknek többszöri meghallgatás után a mese általuk kiválasztott részeinek eljátszására.

Beszélgessünk a gyerekekkel az égitestekkel kapcsolatos érdekességekrôl, fontosságukról, tulajdonságaikról.

1






Értelmi A mese meghallgatá-sával a figyelem és a képzelet fejlesztéseA képrészletek sor-ba rendezésével az emlékezet fejlesztése, az idôrendi sorrend (szerialitás) érzékelte-téseA képek rendezése közben erkölcsi íté-letek alkotása (pl. segítséggel, összefo-gással eredményesebb a küzdelem)Az ok-okozati össze-függések felismerte-tése (öröm világosság, boszorkány sötétség)

A mese egy részleté-nek kiválasztásával az analizáló és a szinteti-záló képesség fejlesz-téseA részlet megjelení-tésével az analizáló képesség, valamint az emlékezet és a képzelet fejlesztése (szereplôk megszemé-lyesítése, helyszínek megtervezése, kivite-lezése, a tér kitöltése)Az adott részlet erkölcsi ítéletének megfogalmazása (pl. a boszorkány ármány-kodása rossz)

Az analizáló és a szintetizáló ké pes ség fejlesztése a szerep részleteinek egy jellegzetesség alapján történô felismerésé-vel (pl. arra a részre gon dolok, ahol elôször kérnek a szereplôk egy csepp vizet.) Megnevezés után két részlet kiválasztása (vizuális diszkriminá-ció) vagy állókép ala-kítása szoborjátékkalAz átfordítási ké-pesség fejlesztése a cselekmény és a kép, illetve a cselekmény és az állókép összekap-csolásával

Szociális Az erkölcsi ítéle-tek nyomán az együttmûködô-, az egymást segítô ké-pesség fejlesztése.

A szerepek meg-osztásával a szervezôképesség fejlesztése.

A szerepek kiválasz-tásával, a helyszínek megtervezésével és kivitelezésével a szervezô- és az együttmûködô-képesség fejlesztése.


Aktív- és passzívszókincs-bôvítés: megsuttintotta, domborolta stb.

A szereplôk gondo-latainak, érzelmei-nek verbális, illetve nonverbális kifeje-zése. (Pl. Hogyan nézhetett a legkisebb fiú? Mire gondolha-tott?)

A mese kifejezô elôadásmódjával az érzelmek és az in-dulatok helyes meg-élésére nevelés. (Pl. Miközben örömömet vagy haragomat ki-fejezem, tekintettel vagyok a másikra.)

Testi Az egyes szereplôk mozgásának utánzá-sával a nagymozgá-sok fejlesztése.

A nagy- és a finom-mozgások fejlesztése az utánzó mozgások és a mimikai mozgá-sok során.

A mese elôadásával a nagymozgások és a téri tájékozódás fejlesztése.


Téma–2.érlElôDô gyümölcsöK

„fa az ágáT fölDrE HajTja”szóló szôlô, mosolygó alma, csEngô baracK (népmEsE)2

A tevékenység célja Az új mese élményszerû bemutatásaA mesetudat és a gondolkodási mûveletek fejlesztéseA mesében szereplô párbeszédek játékos elôadása

A tevékenység feladata Kifejezô elôadásmóddal érzékeltessük a mese hangulatátA képzelet, a fantázia fejlesztése a szemléletes bemutatással és az

azt követô beszélgetésselBeszélgetés a gyümölcsökrôl, jellemzôikrôl, a meleg hatásáról az

érési folyamatok soránSzókincsbôvítés: kerékfentô, beste


Gyümölcsökkel kapcsolatos versek mondogatása, dalok éne-kelgetése

Eszközök Szôlô, barack, alma



Vázlat Kezdeményezzük a mesét szokásrendünknek megfelelôen „mesegyertyával”, meseszônyeggel, tarisznyával vagy párnákkal. Készítsünk ki gyümölcsöstálat, melybe almát, barackot, szôlôt teszünk.

Mutassuk be a mesét.Mese után fogyasszák el a gyerekek a gyümölcsöket, és vessék

össze, miben hasonlítanak, és miben különböznek a mesében szereplô gyümölcsöktôl.

2

2Óvodai nevelés játékkal, mesével Ősz 77. o. Eötvös József kiadó





Értelmi A mese élmény szerû bemuta tá sá val a figyelem, a képzelet és a beleélô-képesség fej-lesztése (együtt érzés, szeretet, utálat, undor, sajnálat stb.)A képrészletek sorba rendezésével az emlé-kezet fejlesztése, a tör-téneti és az idôrendi sorrend érzékeltetéseA képek rendezése során az adott cselek-ményrész által kivál-tott érzelmek meg-nevezéseErkölcsi ítéletek, meg-fogalmazása, követ-keztetések levonása: érdemes nagy célokat megfogalmazni, ak-kor is, ha azok elérése nehéznek vagy lehe-tetlennek tûnik

A mese tartalmának, összefüggô részleteinek felidézésével az emléke-zet és a történeti sorrend (szerialitás) felidézô képes-ségének fejlesztéseAz analizáló és a szinteti-záló képesség fejlesztése a meserészlet(ek) kiválasz-tásávalA képzelet fejlesztése a helyszín(ek)hez szükséges tárgyak, és a szereplôk megszemélye sítéséhez szükséges kiegészítôk kiválasztásával, használa-tával, a rendelkezésre álló tér kitöltésével.Erkölcsi ítéletek, megfo-galmazása, következtetés megfogalmazása: nem sza-bad a külsô alapján ítélni.

A személyiség jegyek megbeszé lésével, elemzésével a képze-let fejlesz tése. (Miért tette, gondolta?) Az érzelmek felisme rése és megneve zése (pl. Mit gondol hatott, érezhetett a király-lány, hogy disznóhoz kell feleségül men-nie?) Párbeszédek elô adása közben az emlékezet és a képzelet fejlesz-tése

Szociális Az erkölcsi mon-danivaló kapcsán (nincsenek megold-hatatlan helyzetek) küzdôképességre, kitartásra nevelés

Az erkölcsi mondani-való okán a fogyaté-kossággal élôk iránti segítôkészségre nevelés

Az erkölcsi mondani-való kapcsán a meg-gondolt cselekvésre, beszédre nevelés (az ígéreteket be kell tar-tani)


A passzív szókincs bôvítése: kerékfenô, beste

Az új fogalmak megisme-résével (ihol, feje lágyára esett) a kifejezôképesség fejlesztése

A pozitív és negatív érzelmek, vágyak megfogalmazása

Testi A nagy- és a finommozgások fejlesztése

az érzelmek mimiká-val és testmozgással történô kifejezésével

a dramatizálás során a kifejezô gesztusok-kal és a mimikával


Téma–3.„röpülj, maDár!”

„maDárlEs”KányáDi sánDor: valami Készül (vErs)3


Az új vers élményszerû bemutatásaA madarak (fecske) és a kora ôsz jellegzetességeinek érzékeltetéseA gondolkodási mûveletek gyakorlása a bemutatás elôtti és utáni

beszélgetés közben


Kifejezô elôadásmóddal érzékeltessük a vers hangulatátAz értelmi képességek (figyelem, emlékezet, képzelet) fejlesztése a

vers szemléletes bemutatásával (az óvodapedagógus által) és a közös beszélgetéssel

Beszélgetés a gyerekekkel a fecskékkel kapcsolatos élményeikrôl, az ôszrôl, a madarakról

Szókincsbôvítés: ficserész, csôsz


Ősszel, madarakkal kapcsolatos versek mondogatása, dalok énekléseFecskék közvetett vagy közvetlen megfigyelése

Eszközök Madaras képek, fecske síkbáb, festék, ecset, rajzlap, tál

Szervezeti keretek

csoportos


Vázlat Közvetett vagy közvetlen módon figyeltessünk a gyerekekkel madarakat, fôként fecskéket. Kezdeményezhetünk egy fecske síkbábbal, de megelôzheti a tevékenységet az is, hogy a gyerekek madarakat festenek.

Mutassuk be a verset.Beszélgessünk a gyerekekkel a levegôrôl, mint lételemrôl, a madarakról,

és azok tulajdonságairól, jellemzôirôl. Komplexitásra lehetôség: Gryllus Vilmos Füstifecskék4 címû dalának

meghallgatása.3

3 Óvodai nevelés játékkal, mesével Ősz 104. o. Eötvös József kiadó 4Gryllus Vilmos: Dalok óvodásoknak és kisiskolásoknak 2. (CD) Treff Kft. Budapest, 1998.





Értelmi A vers hangulatának érzékeltetésével a figyelem és a képzelet fejlesztése

A fogalomismeret bôvítése az új kifejezések értelmezésével (pl. „mintha most is itt ficserészne”)

„Az olyan, mintha” hangulat érzékeltetetése személyes élmények felidézésével (pl. az édesanya távollétében megtapasztalt hiány, várakozás, vágyakozás)

Az óvodapedagógus elôadása közben egy gyermek mímes játékkal bemutatja a verset. A figyelem és a képzelet fejlesztése

A beszéd és a kép összekapcsolásával az átfordítási képesség fejlesztése

„Ki milyen hívóképet készítene erre a versre?” az emlékezet, a képzelet, a szubjektív lényegkiemelô, analizáló képesség fejlesztése

A rajz megindokolásával (Miért ezt a képet készítetted?) az összefüggések, illetve az emóciók verbális kifejezése.

Szociális A vers meghall-gatásával, a közös élmény átélésével az összetartozás élmé-nyének erôsítése

Egymás kép-zeletének és elôadásmódjának tiszteletére nevelés

Egymás vélemé-nyének tiszteletben tartása


Az új szavak, kife-jezések megisme-résével („ficserész”, „mintha most is itt ficsrészne”, „úgy kél a nap”) a szó-kincs bôvítése és a kifejezôkészség fej-lesztése

A mímes játék elôadása közben a beszéd és a kép öszszekapcsolásával a beszédértés fej-lesztése

A vélemények érthetô, összefüggô mondatokban történô kifejezése

Testi A felnôtt figyelmes hallgatása közben az izmok ellazító képességének fej-lesztése

A mímes játék elôadása közben a nagy- és a finom-mozgások fejlesztése

A kép vegyes tech-nikájú elkészítésével a szem-kéz koordi-náció fejlesztése



„szélúrfi”szabó lôrinc: a szél mEg a nap (vErs)5


Az új vers bemutatása, esetleg gyerekekkel történô eljátszása.A szél meg a Nap játékának, a vers hangulatának érzékeltetése

óvodapedagógusi és gyermeki megformálással.A versben szereplô párbeszéd játékos, önálló, szerepkiosztásos

megjelenítéseA gondolkodási mûveletek gyakorlása az új vers bemutatását követô



Az óvodapedagógus kifejezô elôadásmódjával érzékeltesse a vers lendületét, dinamikáját

A játékosság, a hangulat kifejezése, fokozása a versben szereplô ikerszó (licskes-lucskos) és indulatszók segítségével (hujj, bujj)

A vers szemléletes bemutatása után a „vers eljátszása” a gyerekek által elképzelt módon

Beszélgetés a gyerekekkel a széllel és a Nappal kapcsolatos élményeikrôl


A széllel és a Nappal kapcsolatos énekek, dalos játékok, versek mondo-gatása, énekelgetése.

Eszközök Szél, Nap kesztyûbábok, nagyméretû filczseb, idôjárástábla, a gyerekek ruhái

Szervezeti keretek

csoportos

Munkaformák csoportos munka

Vázlat Amennyiben a szokásrendünknek megfelel, jelöljük a napi idôjárást a táblánkon. A beszélgetés egyben motiváció is lehet.

A gyerekek beöltözôs játékába is bekapcsolódhatunk a motiváláskor.Mutassuk be a verset.A gyerekek eljátszhatják a történetet. Akár ôk maguk is lehetnek a szél

és a Nap, de a bábokat is felhasználhatják.Beszélgessünk a gyerekekkel a széllel, a Nappal kapcsolatos

élményeikrôl.4

5 Óvodai nevelés játékkal, mesével Tél 7. o. Eötvös József kiadó





Értelmi A vers élményszerû elôadásával figyelem- és képzeletfejlesztésA mese és a valóság elkülönítése. (El tud-ja-e kergetni a szél a Napot? Van-e zsebe a szélnek?)

Az óvodapedagógus, késôbb egy gyermek szavalatára mímes játék vagy bábozás, ezáltal a figyelem, a képzelet, az azonosu-lási képesség, illetve a kettôs tudat fejlesz-téseA beszéd és a kép összekapcsolásával az átfordítási képesség fejlesztése

Bábok (mesélô, szél, Nap), illetve a mímes játékhoz kiegészítôk készítéseAz elôadásmód megindokolásával a képzetek és az emóci-ók verbális kifejezése

Szociális A vers meghallgatása közben az óvodapeda-gógus és a gyerekek közti pozitív kapcsolat erôsítése (nevetés)

A mímes játék, illetve a bábozás elô-adásmódjának meg-beszélésével és kivite-lezésével az együttmûködô-képesség fejlesztése

A bábok, illetve a kiegészítôk elkészítése során az egymásnak való segítségnyújtás-ra, illetve annak elfo-gadására való nevelés


A kifejezések értel-mezésével („a szél megkergette a napot, hujj hujj hujj”stb.) a kifejezôképesség fej-lesztése

A mímes vagy bábjá-ték elôadása során a beszéd és a képi meg-jelenítés összekapcso-lásával a beszédértés fejlesztése

Egymás vélemé-nyének türelmes meghallgatása a kiegészítôk, illetve a bábok elkészítése során

Testi Az óvodapedagógus mimikájának ösz-tönös követésével a mimikai izmok fej-lesztése

A mímes vagy bábjá-ték során a nagymoz-gások fejlesztése

A bábok, illetve a kiegészítôk díszítésé-vel, elkészítésével a finommotoros képes-ségek fejlesztése


Téma–5.bogárKáK és rovaroK

„rEpKEDôK”gáspár jános: pillangó és méH (vErs)6

A tevékenység célja A vers élményszerû bemutatásaA pillangó és a méhecske tulajdonságainak, jellegzetességeinek

érzékeltetése a versen keresztülAz értelmi képességek fejlesztése a közös beszélgetés során


Kifejezô elôadásmóddal érzékeltessük a vers dinamikáját, lendületétA képzelet, az emlékezet fejlesztése a szemléletes bemutatással és a

beszélgetésselBeszélgetés a levegôben közlekedô rovarokról és jellemzôikrôl


Bogárkákról szóló versek, dalok mondogatása, énekelgetéseRepülô rovarokról szóló könyvek nézegetése

Eszközök Pillangó és méh síkbábok, gyûrt papírból készített pillangó és mé-hecske, rovaros képek



Vázlat Pillangó és méh síkbábokkal kezdeményezhetünk. Közvetett vagy közvetlen módon figyeltessük meg a gyerekekkel ezeket a rovarokat. Beszélgessünk a gyerekekkel a megfigyelt rovarok tulajdonságairól, jellemzôirôl. Le is rajzolhatják a gyerekek az élményeiket, de motiválásként felhasználhatjuk az azon a héten tartott vizuális tevékenységen gyûrt papírból készített rovarokat is.

Mutassuk be a verset.A gyerekek esetleg el is játszhatják a vers mondanivalóját.Komplexitásra lehetôség: Gryllus Vilmos Lepke és virág 7 címû dalának

meghallgatása.5

6 Óvodai nevelés játékkal, mesével Nyár 35. o. Eötvös József kiadó. 7 Gryllus Vilmos: Dalok óvodásoknak és kisiskolásoknak 2. (CD) Treff Kft. Budapest, 1998.





Értelmi A vers bemutatásával a figyelem és a képzelet fejlesztése. A fogalomismeret bôvítése: ide s tova

A mese és a valóság elkülönítése a pillangó és a méh megszemélye-sítésével

Erkölcsi ítéletek alkotása, következtetések levonása: a pillangó lusta, ezért télen elpusztul, a méhecske szorgos, ezért télen életben marad

A szereplôk megszemélyesítése során (bábozás, mímes játék) a képzelet fejlesztése

A bábozás és a mímes játék során a szöveg és a cselekvés összekapcsolásával az átfordítási képesség fejlesztése

A vers hívóképének elkészítése önálló elképzelés alapján

A képzelet és a döntôképesség fejlesztése

A kiválasztás indoklásával a szubjektív lényegkiemelô képesség fejlesztése

Szociális A szorgalom fontossá-gának érzékeltetése ál-latpéldákon keresztül.

A szereplôk játéká-nak és mozgásának összeha ngolásáva l az együttmûködô-képesség fejlesztése

A kiválasztás indok-lásával az önálló vé-lemény vállalása és elfogadtatása a cso-portban


Beszélgetés közben az érthetô, tiszta beszéd gyakorlása

Ellentétpár (vidám–szomorú) játékkal a beszédértés fejlesztése

Az önálló vélemény összefüggô, érthetô mondatokba foglalása

Testi Ellentétpárok alkotása labdadobással (a gyermeknek az óvodapedagógus által mondott szóra kell ellentétet találnia, vagy fordítva pl. vidám-szomorú)

A szem-kéz koordináció fejlesztése

A bábok mozgatásával, mímes játék elôadásával a nagy- és a finommozgások fejlesztése

A hívókép elkészítése során a finommotoros koordináció fejlesztése



„szivárványHíD”DrégEly lászló: nyári zápor (vErs)8

A tevékenység célja A vers élményszerû bemutatásaA szivárvány szépségének, keletkezésének, a vers hangulatának

érzékeltetése az óvodapedagógusi bemutatássalAz értelmi képességek fejlesztése a közös beszélgetés során


Kifejezô elôadásmóddal érzékeltessük a vers dinamikáját, lendületétBeszélgetés a szivárványról, a gyerekek ezzel kapcsolatos élményeirôlA képzelet, a fantázia, az emlékezet fejlesztése a vers bemutatása utáni



Természetrôl, természeti jelenségekrôl, szivárványról szóló versek, da-lok mondogatása, énekelgetése.

Eszközök Kréta



Vázlat Az udvaron készíthetünk aszfaltrajzot a szivárványról, miközben felidézhetjük ezzel kapcsolatos élményeinket. A gyerekek járhatnak „esôtáncot”, vagy kitalálhatunk történeteket, mesét a mi „saját szivárványunkról”.

Mutassuk be a verset.Komplexitásra lehetôség: Gryllus Vilmos Színvilág9 címû dalának

meghallgatása.6

8 Szeret engem a világ 137. o. Magyar Könyvklub ISBN 963 547 308 79 Gryllus Vilmos: Dalok óvodásoknak és kisiskolásoknak 2. (CD) Treff Kft. Budapest, 1998..





Értelmi A vers bemutatásával a figyelem és a képzelet fejlesztése

A mesét és a való ságot elkülönítô képesség fejlesztése („sírnak fenn a fel legek”)

Az elvonatkoztatás képességének fejlesztése („egye-nest a napba száll”)

A szöveg és az auditív ritmus vizuális képpé alakításával az átfordítási képesség fejlesztése.

A figyelem, a képzelet és az azonosulási képesség fejlesztése a vers mímes játékkal történô megjelenítésével (utánzó játékok egyéni elképzelés alapján). Az egyéni utánzó játékok összehasonlításával az azonosságok, a hasonlóságok és a különbségek felismerése, megnevezése

Hívóképek készítése párokban

A lényeg kiemelô képesség, a képzelet és a figyelem fejlesztése

Az azonosságok, a hasonlóságok és különbségek felismerése, megnevezése

Szociális A vers meghall gatása, átélése közben az össze tartozás élményé nek átélése

Egymás utánzó játékának megfigyelésével egymás szemléletmódjának elfogadására nevelés

Az együttmûködô-képesség fejlesztése a páros tevékenység során (közös megállapodás a lényeges elemek kiemelésében, az elkészítés módjában, a tevékenység megszervezésében és kivitelezésében)


Az auditív szöveg, a ritmus vizuális képpé alakításával a beszédértés fejlesztése

A vers megjelenítésének indoklásával a beszédértés fejlesztése

A hívóképek elkészítése során párbeszédek folytatása, különbözô mondatok alkotása (kijelentô, kérdô, felkiáltó)

Testi A felhô és az esô hullásának utánzásával a nagymozgások fejlesztése

A vers megjelenítésével a nagymozgások fejlesztése (a tér kitöltése, utánzó mozdulatok)

A képek elkészítése során különbözô technikai eljárások alkalmazásával a finommotoros koordináció fejlesztése



„búzaszEm”DrégEly lászló: araTás (vErs)10


Az új vers élményszerû bemutatásaAz új kenyér ünnepének, és a hozzá kapcsolódó szokásoknak a

megismerése, illetve a meglévô tudás bôvítéseA gondolkodási mûveletek fejlesztése a bemutatás elôtti és utáni



Kifejezô elôadásmóddal érzékeltessük a vers hangulatát, képi világát.Beszélgetés a felnôttek munkájáról, annak fontosságáról,

megbecsülésérôl (aratók, malomban dolgozók, pékek stb.)A figyelem, az emlékezet, a képzelet fejlesztése a közös beszélgetés és a

bemutatás soránSzókincsbôvítés: cséplôgép


Kenyérrel, pékekkel, aratással kapcsolatos mesék, versek, dalok mondogatása, éneklése

Eszközök Babakonyhai eszközök, péksütemények, kenyérkockák különbözô feltétekkel



Vázlat Babakonyhai szerepjátékból kezdeményezhetjük a verset, de kóstoltathatunk a gyerekekkel különbözô péksüteményeket, különbözô feltétû kenyérkockákat. Ha módunk van rá, egy kenyérsütô gépet is bemutathatunk mûködés közben.

Mutassuk be a verset. Beszélgessünk a gyerekekkel az aratásról, búzáról, sütésrôl stb. és az

ezzel kapcsolatos élményeikrôl.7

10 Szeret engem a világ 135. o. Magyar Könyvklub ISBN 963 547 308 7





Értelmi A vers bemutatásával a figyelem és a képzelet fejlesztése. A fogalomismeret bôvítése: rekkenô hôség, kövér búza pereg, cséplôgép, aratás

Az óvodapedagógus, késôbb a gyermekek versmondása közben a vers mímes játékkal történô megjelenítése. A figyelem, az emlékezet és a képzelet fejlesztése. A mímes játék során a valóságmegjelenítô képesség fejlesztése (cséplôgép eljátszása).

Mímes játék párokban (cselekvés vagy állókép). A figyelem, a képzelet, az analizáló, a szintetizáló, és a döntôképesség fejlesztése a megjelenítés során.

Szociális A felnôttek munkájáról való beszélgetés köz-ben az aratók munká-jának a fontosságának felismertetése

Az együttes játék közben a humorérzék fejlesztése

A vers a gyerekek számára lényeges elemének (eleme-inek) kiválasztá-sával, a megjele-nítés módjának megbeszélésével, a tevékenységek megbeszélésével és összehangolásával az együttmûködô-képesség fejleszté-se


A kifejezôkészség fej-lesztése az új fogalmak használatával (rekkenô hôség stb.)

A metakommunikáció fejlesztése a versben szereplô képek néma megjelenítésével

A mímes játék pá-ros, és némajáték-kal történô meg-jelenítése közben a metakommuni-kációs képességek fejlesztése

Testi Az aratók munkájának utánzásával a nagy-mozgások fejlesztése

A különféle utánzó mozgások végrehajtása során (pl. pergô búza, megtelnek a zsákok) az összerendezett mozgás fejlesztése

A mímes játék során a nagy- és a finommozgások fejlesztése



„fElE Királyság”TünDérszép ilona és árgyélUs (népmEsE)11


A mese élményszerû bemutatásaA mesében szereplô párbeszédek játékos elôadásaA gondolkodási mûveletek gyakorlása a mesét követô beszélgetés soránA mesetudat fejlesztése


Kifejezô elôadásmóddal érzékeltessük a mese hangulatát, képi világát, mondanivalóját.

A képzelet, a fantázia, a koncentráció fejlesztése a bemutatás közben és a közös beszélgetés során

Szókincsbôvítés: dohány, szelence, bocskor, ostor


Királyos, királylányos mesék felidézéseBeszélgetés meseelemekrôl, mesefordulatokról

Eszközök Királylányos szerepjáték kellékei, hungarocell almák, ecset, aranyfesték, tál

Szervezeti keretek

csoportos


Vázlat Kezdeményezzük a mesét szokásrendünknek megfelelôen „mesegyertyával”, meseszônyeggel, párnákkal, mesetarisznyával. Motiválhatjuk a gyerekeket hungarocell almák aranyra festésével, vagy egy spontán szervezôdött királylányos szerepjátékból is.

A mese bemutatásaAdjunk lehetôséget a gyerekeknek a mese általuk kiválasztott részeinek

eljátszására.8

11 Óvodai nevelés játékkal, mesével Ősz 129. o. Eötvös József kiadó





Értelmi A figyelem és a képzelet fejlesztése a mese bemutatása során Erkölcsi ítéletek alkotása, az ok-okozati összefüg-gések felismertetése a mese befogadása során. Pl. a vén banya gonosz, mert rosszat akar, az öregasszonyok jók, mert segítenek, a király jó, mert szereti Árgyélust, a fontos célokért érdemes megküz-deni, mert azokat el lehet érni stb.

A figyelem, az emlékezet és a képzelet fejlesztése a mese szerep-lôinek, a cselek-mény részleteinek felidézésével és megnevezésével

A történeti sorrend (szerialitás) fel isme-résének fejlesztése (mi történt elôtte, utána).

A mese egy adott részletének kieme-lésével az analizáló és a szintetizáló képesség fejlesztése A cselekmény-részlet eljátszásával az analizáló képesség fejlesztése

A cselekmény részlet erkölcsi összefüggéseinek megfogalmazása (pl. a banya rossz, mert… stb.).

A figyelem, az emlékezet, a képzelet, az analizáló és a szintetizáló képesség fejlesztése azáltal, hogy két gyermek a mese egyik részletét kiválasztja, és mímes játékkal bemutatja a társainak

A figyelem, az emlékezet, a képzelet, az analizáló és a szintetizáló képesség fejlesztése a bemutatott jelenet felismerésével és megnevezésével

Az eljátszott jelenetek állóképszerû sorba rendezésével a történet idôrendi sorrendjének felismertetése

A hosszú távú memória fejlesztése.

Szociális A mese erkölcsi összefüggéseivel kitartásra és küzdôképességre nevelés.

A cselekmény részlet kiválasztá sával és megjelení tésével az együtt mû ködésen alapuló döntô-képesség és a szervezôképesség fejlesztése.

A szereplôk kiválasztásával, a meserészletek megjelenítésével és sorba rendezésével az együtmûködô-képesség fejlesztése.


A mese erkölcsi összefüggéseinek megfogalmazásával a beszédértés fejlesztése

A mese szövegének tartalmi megjelenítésével a beszédértés fejlesztése

A sorba rendezés indoklásával a beszédértés fejlesztése


Testi A mese befoga dásával és fi gyelmes meghall gatásával az izmok ellazító képes ségének fejlesztése

A dramatizálás során a nagy- és a finommozgások fejlesztése

A nagymozgások és a téri tájékozódás fejlesztése a megjelenítések során

ovoda levego

Documents