A levegő felmelegedése

A levegőt a Nap sugárzása a földfelszín közvetítésével melegíti fel.

1. A napsugarak először a talajt melegítik fel.

2. A talaj melegíti fel a levegőt a levegő alulról felfelé melegszik fel. 3. A levegő hőmérséklete felfelé haladva csökken. (200 méterenként 1 ºC-ot.) 4. A meleg levegő felszáll.

5. A meleg levegő helyére hidegebb levegő áramlik: ez a szél. 6. A meleg levegő egy részét visszaveri a por, füst, szén-dioxid és a felhők: ezt nevezzük üvegházhatásnak. 7. A világűrből káros sugárzás is érkezik, ettől az ózonpajzs véd meg bennünket.

Napállandó: A Nap kisugárzott energiamennyisége, mely eléri a Földet. A légkör 1 négyzetméretére merőlegesen beeső teljesítmény 1316 watt. Ez a sugárzás többféle hullámhosszból áll (rádióhullám, infravörös, ultraviola, látható fény, röntgensugárzás).

Értéke a Nap és a Föld távolságától, valamint a Napból érkező sugárzás mennyiségétől függ

A Nap sugárzásának csak egy része éri el a Föld felszínét. 30% a légkörből (felhőkről) visszaverődik a világűrbe, 15% pedig elnyelődik az atmoszférában.

A napsugárzásnak kb. fele éri el a Föld felszínét. A felszínre érkező napsugárzás elnyelődve hővé alakul. Ebből a hőből juttat a felszín a levegő legalsó rétegének. A Nap tehát a földfelszín közvetítésével melegíti fel a levegőt (ez magyarázza a felszíntől távolodva a hőmérsékletcsökkenést).

A földfelszín hosszúhullámú sugárzást bocsát ki. E sugarak egy része a világűr felé távozik, így a Föld számára veszendőbe megy. A sugárzás legnagyobb részét azonban a levegő vízgőz-, és szén-dioxid tartalma elnyeli (hővé alakítja – közvetett felmelegedés) és visszasugározza a Föld felé.

A légkörnek ez a hővisszatartó tulajdonsága az üvegházhatás. Az üvegházhatás emeli a földközeli légrétegek hőmérsékletét.

Minél nagyobb a napsugarak földfelszínnel bezárt hajlásszöge, annál több energia jut a földfelszínre. A napsugarak hajlásszöge a gömb alakú Földön az Egyenlítőtől a sarkok felé csökken. A napszakok váltakozása is befolyásolja a felmelegedést.

A domborzat módosító szerepet játszik: Meghatározó, hogy melyik égtáj felé néz a lejtő. Ez a lejtőkitettség. Az észak felé néző lejtőn kisebb, míg a déli lejtőn nagyobb a felmelegedés mértéke.

A felmelegedést befolyásolja a napszakok váltakozása

A felszín anyaga: Másként melegszik fel a szárazföld és másként a tengerek vízfelülete. Az alacsony fajhőjű szárazföld kisebb hőenergia hatására is felmelegszik, a nagy fajhőjű vízfelületek felmelegítéséhez több hőenergia szükséges.

A szárazföldeknél az energia csak a felszín felmelegítésére fordítódik, a tengereknél viszont a hő a felső szintben raktározódik el. A tengerek tehát lassabban, a szárazföldek gyorsabban, de nem tartósan melegszenek fel.

A felszín színe: A sötét és világos színnek különböző a fényelnyelő képessége. A sötét felszín jobban, a világos kevésbé nyeli el a fényt.

Egyéb befolyásoló tényezők: • Növénnyel való borítottság • Szél, Tengeráramlások