magyarország története - a hunyadiak kora
TRANSCRIPT
-
8/16/2019 Magyarország Története - a Hunyadiak Kora
1/105
7
A H U N Y A D I A K K O R A 1 4 3 7 - 1 4 9 0
Pálosfalvi Tamás
M A G Y A R O R S Z Á GT Ö R T É N E T E
-
8/16/2019 Magyarország Története - a Hunyadiak Kora
2/105
-
8/16/2019 Magyarország Története - a Hunyadiak Kora
3/105
P Á L O S F A L V I T A M Á S
A Hunyadiak kora14371490
Főszerkesztő Romsics Ignác
K O S S U T H K I A D Ó
-
8/16/2019 Magyarország Története - a Hunyadiak Kora
4/105
Írta: Pálosfalvi Tamás
Főszerkesztő: Romsics Ignác
Sorozatszerkesztő: Nagy Mézes RitaKépszerkesztő: Demeter Zsuzsanna
A térképeket készítette: Nagy BélaTervezte: Badics IlonaKiadói programvezető: Szuba JolantaKiadói programkoordinátor: Winter Angéla
Közreműködő intézmények:
Budapesti Történeti Mú zeum, Magyar Nemzeti Múzeum,Magyar Országos Levéltár, Országos Széchényi Könyvtár,amelyek a sorozat képanyagát a rendelkezésünkre bocsátották.
Egyéb források: Civertan, Cultiris, ELTE Egyetemi Könyvtár (Budapest),Érseki Simor Könyvtár (Esztergom), Főszékesegyházi Kincstár (Esztergom),Her mán Ott ó Múzeum, Keresztény Múzeum (Esztergom),Laczkó Dezső Múzeum (Veszprém), Magyar Képek Archívum,Magyar Nemzeti Galéria, MTA Művészettörténeti Kutatóintézet,Szépművészeti Múzeum, Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár
Fotók: Bagosi Zoltán, Bakos Ágnes, Bakos Margit, Búzás Gergely, Dab asi And rás ,Hapák József, Jaksity László, Józsa Dénes, Kocsis András Sándor, László János,Makky György, Mud rák Attila, Rafael Csaba, Soós Ferenc, tS zab óky Zsolt,Szalatnyay Judit, Szelényi Károly, Szepsy Szűcs Levente, Tihanyi Bence
Külföldi intézmények: Albertina (Bécs), Bibliotheca Nazio nale (Velence),Kunsthistorisches Museum (Bécs), österreichische Nationalbib liothek (Bécs),Zentralbibliothek (Zürich)
ISBN 9789630956857
Minden jog fenntartva
© Kossuth Kiadó 2009© Pálosfalvi Tamás 2009
Felelős kiadó Kocsis András Sándora Kossuth Kiadó zRt. elnökvezérigazgatója
A kia dó az 1795ben ala pít ott Magyar Könyvkiad ókés Könyvterjesztők Egyesülésének a tagjaMűszaki vezető Badics Ilona
Nyomdai előkészítés Veres IldikóKorrektor Török MáriaKépkidolgozás GMN Repró Stúdió
A n yomta tás és a köt és a deb rec eni nyomd ászattöbb mint négy évszázados hagyományait őrző
Alföldi Nyomda zRt. mun kájaFelelős vezető György Géza vezérigazgató
www.kossu th.hu / email: [email protected]
http://www.kossuth.hu/mailto:[email protected]:[email protected]://www.kossuth.hu/
-
8/16/2019 Magyarország Története - a Hunyadiak Kora
5/105
Tartalom
A RENDI MAGYARORSZÁG SZÜLETÉSE
Hab sbu rg Albert • 8
Egy ország két király • 12
Hunyadi János, a kormányzó • 27
V. László személyes ur alkodása • 38
MÁTYÁS URALKODÁSÁNAK ELSŐ SZAKASZA (14581471)
Út a kor onázási g • 48
A reform ok • 57
Az első hód ításo k belső válságok • 61
Mát yás hadserege • 66
MÁTYÁS URALKODÁSÁNAK MÁSODIK SZAKASZA (14721490)
A kormányzat • 72
Nyu gat i terjeszkedés: az osztrák hábo rú k • 77
Mátyás és az os zm ánok • 83
A magá nyos király • 90
Mátyás és a ku lt úr a • 96
Ajánlott irodalom • 104
-
8/16/2019 Magyarország Története - a Hunyadiak Kora
6/105
-
8/16/2019 Magyarország Története - a Hunyadiak Kora
7/105
A rendi Magyarország születése
Habsburg Albert • 8
Egy ország-két király • 12
Hunyadi János, a kormányzó • 27
V. László személyes uralkodása • 38
-
8/16/2019 Magyarország Története - a Hunyadiak Kora
8/105
Habsburg Albert
Zsigmond császárt és királyt ugyanaz
az átok sújtotta, amely a legrá-
termettebb magyar uralkodókat
köztük I. Lajost és Hunyadi Mátyást
szinte menetrendszerűen utolérte: nem
született törvényes fiú utóda. Első házassá-
ga Máriával terméketlen maradt, másodikfeleségétől, Borbálától pedig, akivel sokkal
harmonikusabb volt a kapcsolata, csupán
egyetlen lánya, Erzsébet született (1409).
Elképzelhető, hogy Borbálánál, talán a szü-
lés következtében, vagy más okból, med-
dőség alakult ki, mert más, esetleg fiatalon
elhalt gyermekekről nincs tudomásunk.
Mindenesetre Zsigmond 1421től, amikor
Erzsébet lányát feleségül adta Habsburg
Alb ert os zt rá k he rc eg he z, az ut ób bi t te ki n-
tette örökösének valamennyi országában,
és utódlásának előkészítése érdekében min-
dent meg is tett.
Alb ert a Ha bs bu rgo k úg yn evez ett Al-
be rt ág áb ól sz ár ma zo tt . Jó llehe t a családkét tagja már ült a Szent Római Birodalom
trónján, és 1364 óta érvényben volt a Lu-
xemburgHabsburgszerződés IV. Ká-
roly császár és Habsburg Rudolf ekkor
állapodott meg a két dinasztia kölcsö-
nös örökösödéséről, amennyiben valame-
lyik kihalna , a herceg születésekor (1397.
augusztus 10.) semmi nem utalt arra, hogy
Borbála királyné és Erzsébetmegérkezése a konstanzl
zsina tra. Illusz tráci ó UlrichRichental krónikájából
-
8/16/2019 Magyarország Története - a Hunyadiak Kora
9/105
egyszer majd ő követi Zsigmondot annakkirályságaiban. Ezt végső soron annak kö-
szönhette, hogy apja, IV. Albert, 1400 után,
amikor Luxemburgi Vencelt letették a né-
met trónról, Pfalzi Ruprechttel szemben
Ven cel tes tvérét, Zsig mo nd ma gy ar ki rál yt
támogatta. Cserében Zsigmond örökö s nél-
küli halála esetére utódjául jelölte IV. Al-
be rt et , aki az on ba n má r 1404be n me g-
halt. Zsigmond az apa iránti szimpátiáját
a fiúra is átörökítette, és segítséget nyúj-
tott az ifjú V. Albertnek ausztriai uralma
megszilárdításában. Ezek után már nem
volt me gl ep ő, ho gy vej éül is őt sz em el te ki,és 141lben eljegyezte vele alig kétéves leá-
nyát, Erzsébetet.
Albert he rc eg bő l hi án yz ot t Zs ig mo nd
személyiségének minden varázsa, viszont
rendelkezett olyan tulajdonságokkal, me-
lyekkel apósa nem: jó hadvezér volt, jö-
ved elmei ve l ok os an ga zd ál ko do tt , és szó t
értett a megerősödő rendekkel. Mindezek
alkalmassá tették az uralkodásra, noha tény,
hogy Ausztria, Magyarország és Csehor-
szág közös kormányzásának nem voltak
történelmi hagyományai. Albert ráadásul
Zsigmonddal ellentétben nem bírta semleendő cseh, sem magyar alattvalóinak
nyelvét, ami eleve megnehezítette szemé-
lyének elfogadtatását.
Zsigmond már 1421ben megerősítette
az 1364. évi LuxemburgHabsburg örö-
kösödési szerződést, és a választófeje-
delmeket idejekorán igyekezett veje meg-
válas ztása me ll et t el kö te le zn i. 1423ban
Al be rt re ru há zt a a mo rva őrgrófságot,
és ezzel a cseh husziták elleni küzdelem
terhét is. Albert volt az egyetlen katolikus
hadvezér, aki említésre méltó sikereket tu-
dott felmutatni az „eretnekek" ellen. Ma-
gyarországon, ahol a hatalma teljében lévő
Zsigmonddal egyébként sem mert senki
szembeszállni, nem okozott különösebb
gondot Albert elismertetése. Más kérdés,
hogy a mélyben már érlelődtek azok a fo-
lyamatok, amelyek 1438 után a rendi erők
győzelméhez és Zsigmond örökségének fel-
számolásához vezettek.
1437. decemberi halála idején Zsig-
mond vitán felül Európa legtekintélyesebb
uralkodója volt. Római császárként, né-
met, magyar és cseh királyként, kivételes
intellektusával, kiváló diplomáciai érzéké-
vel ki maga sl ot t a ko rt ár s ur al ko dó k kö zü l.
Tény azonban, hogy személyén és a körü-
lötte csoportosuló többnemzetiségű udva-
ri vezetőrétegen kívül semmi nem kötötteegymáshoz heterogén birodalmának alko-
tórészeit. Kétségtelen, hogy főleg a kancel-
lárok körül létrejött egy nem arisztokrata
származású értelmiségi réteg, amely már
gyökereire való tekintet nélkül igyekezett
érvényt szerezni az uralkodó akaratának.
Utolsó éveiben Pozsony intenzív fejleszté-
sével Zsigmond valamiféle közös „fővá-
Habsburg Albert képmásaa Thuróczykrónikából,1488
-
8/16/2019 Magyarország Története - a Hunyadiak Kora
10/105
rost" is megpróbált adni birodalmának.
Ennél tovább azonban nem jutott Zsig-mond „központosítása". Az a tényező,
amely közel száz esztendővel később lét-
rehozta a Habsburgok középeurópai bi-rodalmát, egyelőre csak Magyarországot
fenyegette. Ausztria, Németország és Cseh-
ország még nem érzékelte közvetlenül az
oszmán törökök terjeszkedésében rejlő ha-
lálos veszedelmet, s így nem értékelte az
összefogásban rejlő erőt sem. A társadal-
mi és gazdasági viszonyok pedig oly mér-
tékben eltértek egymástól, hogy egyéb
kényszerítő körülmény híján nem indo-
kolták a politikai egyesülést.
Zsigmond tekintélyének jele, hogy mind-
ezek ellenére Albertet valamennyi orszá-
gában utódjává választották. A magyarországnagyok 1437. december 18án vá-
lasztották királyuknak, és 1438. január el-
sején koronázták magyar királlyá Székesfe-
hérváron. 1437. december 27én a cseh
rendek egy része is uralkodójának ismerte
el az osztrák herceget, a következő év már-
cius 18án pedig Zsigmond szándékának
megfelelően német királlyá választották.
Albe rtből, bá r ti sz tá ba n vo lt a ne hé zs ég ek -
kel, nem hiányzott a tetterő, és hosszú tá-
vo n ta lá n ké pe s le tt vo ln a a Zs ig mo nd i
életmű folytatására. Elvégre Zsigmond lé-
nyegesen nehezebb körülmények közepet-te került trónra Magyarországon, végül
mégis legkeletibb országára támaszkodva
vál t eur óp ai te ki nt él yű ura lk od óvá .
Alber t ut ód lá sa azon ba n cs ak lá ts zó -
lag volt problémamentes. Magyarországon
a Zsigmond által felemelt új arisztokrácia
olyan választási feltételeket kényszerített az
új uralkodóra, amelyek már önmagukban
a Zsigmondi hatalomgyakorlás tagadását
je le nt et té k. Ko rl át oz tá k re nd el ke zé si jo gá t
mind a királyi jövedelmek felhasználását,
min d a kormány zat összetételét illetően, és
ezzel drasztikusan szűkítették politikai
mozgásterét. Ráadásul párthívei jutalma-
zására kénytelen volt feláldozni a királyi
va gy on Zs igm on d által me gk ím él t ma ra -
dékát. Azok a bárók, akik Zsigmondtól
csak méltóságot kaptak, hozzáillő birtokol
nem, most az új királlyal kárpótoltatták
magukat. Ilyen helyzetbe persze Zsigmond
is került, de neki egyszerre mindig csak egy
A Habsburgok
Az eredetileg a mai Svájc területén és a Rajna felső folyása mentén
birtokos Habsburgok I. Rudolf személyében léptek a világtörténet
színpadára, akit 1273ban két hatalmas jelölttel: III. Fülöp francia és
II. Ottokár cseh királlyal szemben választottak német királlyá. Rudolf
szerezte meg családja számára az osztrák és stájer hercegséget,
amelyekhez a következő évszázadban járult még Karintia, Krajna,
Tirol és több más kisebb birtok. Rudolf fia és unokája ugyancsak
a birodalom trónjára emelkedett, ezután azonban évszázados szünet
következett. Elvben az újonnan szerzett birtokok a család minden
tagját közösen illették, egészen addig, amíg II. Albert fiai 1379ben
megosztoztak rajtuk. Ettől kezdve a III. Alberttől leszármazott úgy-nevezett Albertág birtokolta Alsó és FelsőAusztriát, a III. Lipóttól
leszármazó Lipótág pedig a későbbi BelsőAusztriát, vagyis
Stájerországot, Karintiát, Krajnát és Tirolt. A viszony így sem volt
harmonikus, mert ha bármelyik ágban kiskorú volt az uralkodó,
általában a másik ág rangidős tagja gyakorolta felette a gyámságot,
ami gyakran okozott ko n f l i k t u s t . Így lett gyámja a Lipótágból szár-
mazó Frigyes Albert utószülött fiának, Lászlónak. Albert halála után
a választófejedelmek Frigyest választották német királlyá, és ettől
kezdve az ő leszármazottai ültek a birodalom trónján.
Királyfeja budavári
szoborleletből,
14101420
között
-
8/16/2019 Magyarország Története - a Hunyadiak Kora
11/105
problémát kellett, ha kompromisszumok
árán is, megoldania. Albertre ezzel szem-
be n má si k ki rá ly sá gá ba n rög tö n po lg ár há -
bor ú vá rt , hi sz en a cseh ren dek má si k ré sze
1438 márciusában Ulászló lengyel király
öccsét, Kázmér herceget választotta cseh
királlyá. Mi töb b, az oszm áno k új erőre ka-
pott birodalma immár komolyan fenye-
gette Magyarország területi integritását,
és néhány évvel később egyenesen Nán-
dorfehérvár elfoglalásával próbálkozott.
Ebben a helyzetben Albert versenyt fu-
tott az idővel. Bár hosszú tépelődés után,
1438. április 29én elfogadta a választást,
arra nem is gondolhatott, hogy Németor-
szágba utazzon megkoronáztatni magát,
így haláláig választott ró mai király marad t.
Június 29én Prágában cseh királlyá koro-
názták, de az őt elismerő cseh rendek ép-
pen olyan kemény feltételekhez kötötték
megkoronázását, mint magyar társaik. Al-
ber t Pr ág áb ól ma gy ar se gé dc sa pa to kk al
megerősítve indult a Kázmér vezette cseh
lengyel sereg ellen. Miután katonai és dip-
lomáciai eszközökkel sikerült megszilárdí-
tania helyzetét Csehországban, Sziléziába
ment tovább, ahol a Kázmérral folytatott
tárgyalások és egy betegség miatt egészen
1439 márciusáig időzött.
Alber t er ed en dő en Né me to rs zá gb a szán-
dékozott menni, májusban mégis kényte-
len volt több mint egy év után visszatér-
ni Magyarországra. 1438 augusztusában
ugyanis az addig biztonságban élő Erdélyt
súlyos oszmán betörés érte, és a következő
évre újabb támadás volt várható. 1439 má-
ju sá ba n Al bert Bu dá n országgy űlést ta r-
tott, és a köznemességnek tett engedmé-
nyek árán sikerült némiképp kiterjesztenie
királyi hatalmát. Ezután életében először és
utoljára az oszmánok ellen vonult, akik ép-
pen a szerb despota székhelyét, Szendrőt
ostromolták. A hadjárat kudarcba fulladt,
a szultán a tétlenül várakozó magyar sereg
szeme láttára foglalta el a Magyarország
vé de lm e sz em po nt já bó l is fo nt os vá ra t.
A ku da rc bó l okulva Alb ert mé g a tá bo rb an
kötelezte magát, hogy a következő évben
a rendkívüli adóból felállítandó zsoldosse-
reg élén vonul az oszmánok ellen, de a terv
papíron maradt: a táborban kitört járvány-
nak Albert is áldozatául esett (1439. októ-
be r 27.) . A kirá ly tö rv én ye s fiú örök ös t
nem, csak két leánygyermeket és egy vá-
randós feleséget hagyott maga után. Ma-
gyar és Csehország alig két éven belül má-
sodszor maradt uralkodó nélkül.
Alber t király pecsé tje, 1439
Az interre gnum ide jén vertérme, 14391440
-
8/16/2019 Magyarország Története - a Hunyadiak Kora
12/105
Halála előtt Albert király megpróbál-ta biztosítani, hogy ha feleségénekfiúgyermeke születne, annak nagy-
korúságáig országai: Magyarország, Cseh-ország és Ausztria közös irányítás alattmaradjanak. A terv nem gyökerezett évszá-
zados történelmi hagyományban, és egy-előre nélkülözte a politikai racionalitástis. A három ország érdekei nem indokoltá ka közös kormányzást, sőt élesen el is tér-tek egymástól. Az eleve valószínűtlen volt,hogy Albert esetlegesen meg születő fiátmegválasztják majd német királynak, Auszt-ria pedig önmagában nem sok segítséget
je lentet t az os zm án ok elle n. A pol gárhá- bo rú tó l súj tot t, vallásilag és pol iti kai lag ismegosztott Csehország szintén sokkal in-kább terhet jelentett volna Magyarországszámára. A közös kormányzásból eredőnehézségek már Albertet is erejének med-
dő elaprózására kényszerítették; e nehézsé-
gek pedig hatványozottan jelentkeztek vol-na egy gyermekkirály és egy nemzetközi
régenstanács esetében.
A mag yar pol iti kai elit tehá t mi nd en ké p-pen indokoltan járt el, amikor Albert te-
metése után az elhunyt király akaratávalszembeszegülve új uralkodó után nézett.
A megfelelő személy kivá lasztására az 1440
elején tartott budai gyűlésen került sor. A gyűlésen részt vet t kevés kivételle l az ösz-
szes méltóságviselő, számos főpap, a huza-
mosabb ideje Magyarországon élő Branko- vics György szer b de sp ota, va lami nt Cil lei
Ulrik gróf is mindazok tehát, akiknek az
adott pillanatban szavuk lehetett az új ural-kodó kiválasztásában. Ugyancsak Budán
tartózkodott ekkor Albert özvegye, Erzsé-
bet , ak inek egye lőre azt a szerepet szánták,hogy bárkit válasszanak is uralko dóna k, ah-
hoz menjen feleségül. Az özvegy királynélelkében azonban egészen más tervek érle-lődtek. Zsigmond egyetlen leánya már férje
koronázásakor azt szerette volna, ha őt is
a Szent Koronával koronázzák meg, és báre szándéka Rozgonyi Simon veszprémi püs-
pök ellenállásán zátonyra futott (a veszp-rémi püspököt illette ugyanis hagyomá-
nyosan a királyné koronázásának joga),
Erzsébet többször is a „királyság örökösé-nek" nevezte magát, nem is titkolva uralko-
dói ambícióit.
Egy jól értesült kortárs szerint a gyű-
lés résztvevői több fejedelmet számba vet-tek a trón lehetséges betöltőjeként, de csak
két jelöltet ismerünk név szerint. Az egyik,Brankovics Lázár szerb despota, az öreg
Brankovics György fia; az ő jelölése mögöttminden bizonnyal az apját és a sógorát,
Cillei Ulrikot kell keresnünk. A szerbma-
gyar perszonálunió ugyanúgy a török elleni
Egy ország két király
V. László koronázása
Az újszülött V. László fehérvári koronázása az egész magyar közép-
kor legjobban ismert koronázási szertartása, hála Erzsébet királyné
udvarhölgyének, a német Kottaner Ilonának, aki visszaemlékezésé-
ben részletesen leírta az eseményeket. A koronázás egyházi ese-
mény volt, kevés kivétellel minden aktusát egyháziak végezték.
A mise folyamán a kisfiút előbb megbérmálták, majd következett
a lovaggá ütés. Ezt az ifjú Újlaki Miklós végezte, Cillei Ulrik kardjával,
és olyan erővel mérte az ütéseket, hogy az aggódó anya kénytelen
volt magyarul rászólni. Ezután Szécsi Dénes esztergomi érsek fel-
kente a szent olajjal, majd a gyermek feje fölé tartotta a koronát. A koronázás után a gyermek nevében felolvasták a koronázási esküt,
amelyben a király ígéretet tesz alattvalói szabadságainak tiszteletére.
A koronázótemplomból Lászlót átvitték a Szent Pétertemplomba,
és jelképesen trónra ültették, ezzel jelezve, hogy a király megkezdte
uralkodását. Végül a kis királyt szállására vitték, miközben Cillei Ulrik
lóhátról tartotta feje fölé a Szent Koronát.
-
8/16/2019 Magyarország Története - a Hunyadiak Kora
13/105
összefogást szolgálta volna, mint a végül
megvalósuló lengyelmagyar, de magyar
szempontból kevés haszonnal kecsegtetett.
III. Ulászló lengyel király megválasztásá-
nak ezzel szemben nemcsak a racionális
indítékai voltak meg, hanem a történelmi
előzményei is. Az I. Lajos kori rövid ma-
gyarlengyel perszonálunió egyik ország
emlékezetében sem hagyott maradandó
nyomot, pusztán mint precedens szolgál-
hatott. Sokkal fontosabb, hogy Ulászló
megválasztása egyszer már felmerült, köz-
vetlenül Zs ig mo nd halá la el őtt , mi nt a Habs-
burgutó dlá ssa l sz emb eni alt ern atí va. A len-gyel megoldás legfőbb szorgalmazója akkor
Borbála királyné volt, akit éppen ezért fo-
gatott el az öreg császár.
A len gyelma gyar pers zoná luni ót ugyan-
akkor hiba volna ideális megoldásnak te-
kinteni. Lengyelország, bár Európa egyik
legnagyobb országa, maga sem volt egysé-
ges, Litvánia pedig állandó figyelmet igé-
nyelt. Ott volt továbbá a Német Lovag-
rend, amelyet legutóbb éppen Habsburg
Alb ert mo zg ós ít ot t Len gyelo rszág ellen.
Mindez már előrevetítette annak árnyékát,
hogy Ulászló nem lesz képes két királysá-gának minden erejét a török elleni harcra
összpontosítani. Nem véletlen, hogy lengyel
tanácsosainak egy jelentős része kezdettől
ellenezte a magyar korona elfogadását, és az
otthoni problémák rendezését sürgette he-
lyette. Hamarosan kiderült, hogy nekik volt
igazuk: a királyválasztás eredménye az erők
egyesítése helyett évekig tartó polgárhábo-
rú lett.
A bu da i gyűl és résztv evői köv ete ket
küldtek Krakkóba, hogy Ulászlót felkérjék
a magyar trón elfoglalására. Az ifjú (1424
be n szü let ett ) lengyel király, ti sztáb an lévénaz imént említett nehézségekkel, csak hosz
szas töprengés után, 1440. március 8án
mondott igent a felkérésre. Ekkorra azon-
ban Mag yaror szá gon nagy ot fordul tak a d ol-
gok. Az özvegy Erzsébet előbb egyik ud-
varhölgyével ell opa tta Vis egr ádr ól a Szent
Koronát, majd február 21én éjjel Ko-
máromban egy fiúgyermeknek adott életet.
Ekkor haladéktalanul a Krakkóban tárgyaló
követek után küldött, ők azonban hallani
sem akartak szándékuk megváltoztatásáról.
Mi több, Magyarországra visszatérve kere-
ken közölték a királynéval, hogy újszülött
fiát, Lászlót semmiképpen nem ismerik el
királynak, mert az oszmán ok elleni harcba n
felnőtt uralkodóra van szükség. Erzsébet vi-
szont elszánta magát, hogy mindenképpen
saját gyermeke számára biztosítja a trónt.
Ulászló 1440. április 23án lépett csapa-
taival magyar földre, és csaknem egy hóna-
pig tartott, mire május 19én Pestre ért.
Erzsébetnek volt tehát ideje megszervezni
az újszülött László koronázását. A szertar-
tásra végül május 15én került sor, és az
mindenben megfelelt a koronázás íratlan
I. Ulászló képmásaa Thuróczykrónikából,1488
-
8/16/2019 Magyarország Története - a Hunyadiak Kora
14/105
Királykoronázás.Miniatura Filipec János
szertartáskönyvéből,14811490
Szécsi Dénes bíboros,esztergomi érsek
sírköve az esztergomibazilika kriptájában
szabályainak: a székesfehérvári koronázótemplomban végezte Szécsi Dénes esz-
tergomi érsek, azzal a koronával, amelyet
a kortársak Szent Istvánnak tulajdonítottak.
A fejék ugy an ne m ker ült a csecsem ő király
fejére, csupán Cillei Ulrik gróf tartotta fölé,
de ez semmit nem vont le az aktus érvényé-
ből , így am ik or Ulász ló május 22én végr e
be vo nu lt Budár a, Ma gy ar or sz ág na k má r
volt törv ényesen me gk or on áz ot t ur al ko -
dója, V. László (14401457) személyében.
Erzsébet a kis Lászlóval Pozsonyban tá-
bo ro zo tt le, Ulászló pedig B ud án . It t g yül e-
keztek az országnagyok, valamint a me-gyék követei, akik június 29én ünnepélyes
hűségesküt tettek a lengyel királynak. Nem
lévén birtokukban az ellopott Szent Koro-
na, rendkívül fontos tettre szánták el ma-
gukat. Előbb érvénytelenítették V. László
koronázását, majd arra hivatkozva, hogy
a korona hatékonysága az országlakosok
jó váha gy ás ában rejlik , át ru há zt ák a Szent
Korona erejét a Szent István fehérvári
ereklyetartóján lévő diadémra, amelyet jú-
lius 17én ugyanazon Szécsi Dénes érsek
helyezett Ulászló fejére, aki két hónappal
korábban V. Lászlót koronázta. A koronát,
arra az esetre, ha az igazi nem kerülne meg
többé, Fehérváron helyezték el, hogy szük-
ség szerint ismét elő lehessen venni.
A má so di k ko ro ná zá s ny om án elk erül-
hetetlenné vált, hogy a fegyverek mondják
ki a döntő szót. Társadalmilag Ulászló bá-
zisa volt a szélesebb: őt támogatta a fő-
urak többsége, élükön az oszmánok elleni
harcokban aktív katonabárókkal, vala-mint a köznemesség tömegei; kivételt csak
azok képeztek, akik familiárisként elköte-
lezték magukat egyegy Lászlópárti főúr
mellett, vagy közvetlenül fenyegetve érez-
ték birtokaikat. Erzsébet mögé sorakozott
a királyi városok zömmel német nyelvű
polgársága, Cillei Ulrik gróf és Brankovics
György despota. Az elköteleződés azon
-
8/16/2019 Magyarország Története - a Hunyadiak Kora
15/105
ba n tá vo lr ól se m vo lt ki zá ró la go s. A po li ti -
kai elit java része mindvégig az ország érde-
két szem előtt tartva a felek összebékítésén
dolgozott, és leginkább Erzsébet makacssá-
gán múlt, hogy törekvésük sikertelen ma-
radt. A királyné elhunyt férje rokonához, az
időközben német királlyá választott Habs-
bu rg Fri gyesh ez fo rd ul t tá mo gat ás ér t, aki -
nek saját javai mellett a Szent Koronát is el-
zálogosította.
A polgár háb orú tel jes in te nz it ás sa l csu-
pán néhány hónapig dühöngött, de mara-dandó következményekkel járt. Társadal-
milag annak volt a legnagyobb jelentősége,
hogy Erzsébet és Ulászló kölcsönösen el-
adományozták az ellenpárt híveinek ke-
zük ügyébe eső birtokait, amivel egyes csa-
ládoknak megalapozták, másoknak viszont
örökre tönkretették a szerencséjét. Az is
megtörtént, hogy tévedésből vagy egy rossz-
akaró buzgólkodásának köszönhetően,
kipróbált hűségű személyek birtokait ado-
mányozták el, és a hibát aztán a megado-
mányozott rovására kellett jóvátenni. Nem
vé le tlen, ho gy tö bb en ko ck áz at os ma nő ve-rezéssel mindkét oldalról igyekeztek bizto-
sítani magukat. Politikailag ekkor alapozta
meg tekintélyét az Erzsébetpárt két, nagy
jö vő re hi va to tt ha dv ez ére : Sz la vó ni áb an
a Cilleiek zsoldoskapitánya, Jan Vitovec,
ÉszakMagyarországon pedig az ugyan-
csak huszita gyökerekkel bíró Jan Jiskra.
Utóbbit Ulászló hívei még 1440 nyarán
foglyul ejtették, de balszerencséjükre elen-
gedték, és Erzsébet rábízta a hozzá hű
északkeletmagyarországi városok védel-
mét. Jiskra előbb szepesi és kassai kapitány
címmel, később egyszerűen mint „Lászlókirály magyarországi főkapitánya" hatal-
ma alá vonta Szepes és Sáros megyéket,
va la mi nt a fe ls őmagy aror szág i ki rá ly néi
b ir to ko ka t, kö ztü k az össze s bá ny av á-
rost a körmöci pénzverőkamarával együtt.
Jiskra nemcsak kitűnő katona, hanem el-
sőrangú szervező is volt, így az általa igaz-
gatott terület, bár határai folytonosan vál-
toztak, szinte önálló életet élt egészen
V. Lás zló tény le ges ural má nak ke zd et éi g.
Egyebütt azonban a harc hamarosanUlászló javára dőlt el. 1441 januárjábancsapatai Bátaszéknél legyőzték a délvidéki bá rók Ga ra i Lász ló és Kórógyi Já nos v ezett eseregét, majd tavasszal Ulászló személyesen
vezet te azt a ha dj árat ot , melynek során visz-szafoglalták Vitovec dunántúli hódításait.
A m agyar rendek oklevele I. Ulászló koronázásáról[1440. július 17.]
„[ .. .] nagyobb számban gyűltünk össze, mint korábban emberemlé-
kezet óta bármelyik király koronázása alkalmával, és sok napon át ta-
nácskoztunk azon okból, hogy az említett korona [ti. a Szent Korona]
a már ismert körülmények folytán nem volt elérhető; mégis segíteni
vágyván és akarván magunk és az ország nehéz helyzetén, amelynek
határait most is a betörő ellenségek, pogányok és mások fájdalmas
harapásai marcangolják, megfontolván mindenekelőtt, hogy a kirá-
lyok koronázása mindenkor az országlakosok akaratától függ, ésa korona hatékonysága és ereje az ő jóváhagyásukban áll, eszünkbe
idézve továbbá, hogy a királyság nem nélkülözheti tovább egy ráter-
mett király gondoskodását, közös akarattal és szándékkal elhatároz-
tuk, eldöntöttük és elrendeltük, hogy a felséges
Ulászló király urat azzal a másik, aranyból
készült régi koronával kell megkoronázni,
amelyet eddig apostolunk és patrónu
sunk, a szentséges István király fejereklye-
tartóján őriztek nagy tisztelet-
tel; ezen koronázást pedig,
miután könyörgőn meg-
idéztük a szentlélek kegyel-
mét, és, amint hisszük, az őösztönzésére, megtartván és nyilvánosan
véghezvivén mindazon szertartásokat,
amelyek a koronázáshoz és annak haté-
konyságához és ünnepélyességéhez
hozzátartoznak, és feldíszítvén nevezett
király urunkat szentséges első királyunk
ékeivel és öltözékével, kezeibe adván
ugyanazon szent király kardját, jogarát,
[országjalmáját és apostoli keresztjét,
valamint az ellopott koronán kívül minden
ehhez szükséges dolgot, a mai napon
szerencsésen elvégeztük."
A koronázási eskü kereszt
-
8/16/2019 Magyarország Története - a Hunyadiak Kora
16/105
Hunyadi János neve Zsigm ond király 143 5ös
adománylevelének részletén
A Huny adi ak csalá di fész ke,Vajdahunyadvár
Ápr ili sban a király szomb athel yi tá bo rá ba n
meghódoltak a Cillei grófok is. A januári
harcokban tűnt fel Hunyadi János szörényi
bá n, aki t a király erdélyi vajdán ak és te me
si ispánnak nevezett ki. Hunyadi azonnal
a rábízott tartományba ment, és áprilisra
ott is felszámolta az ellenállást; Ulászló hű-
ségére tért a korábbi vajda, Losonci Dezső
is. Ettől kezdve a Jiskra által kormányzott
terület, valamint néhány fontosabb Erzsé-
be tpá rt i vár os, mi nt Po zs on y és Gy őr , ki-
véte lével az egész or szág Ulá sz ló na k enge-
delmeskedett.
1441 derekán így végre mód nyílt arra,
hogy foglalkozzanak azzal a problémával,
amely Ulászló megválasztását eredetileg
indokolta; jelesül az oszmán fenyegetéssel.
A szul tá n ug ya ni s n e m ér te be 1439. évi
hódításaival. A következő esztendőben, ki-
használva a kettős királykoronázást követő
-
8/16/2019 Magyarország Története - a Hunyadiak Kora
17/105
magyarországi zűrzavart, Murád szultán
személyesen vonult Nándorfehérvár ost-
romára. A jól felszerelt és megerősített vég-
vá rat ug ya n a Ta ll óc i fivér ek si ke re se n
megvédték, az ostr om mégis komol y fi-
gyelmeztetés volt a polgárháborúba merült
országnak. Ráadásul egy évvel később,
1441 nyarán az oszmánok ismét Szerbiába
törtek, és elfoglalták a gazdag ezüstbányái-
ról híres Nov obr do városát. 1442ben egy-
szerre érte támadás Erdélyt és Szlavóniát,
ekkor a boszniai Szrebernik várát foglalták
el az oszmánok. Az évről évre nagy erőkkelindított hadjáratok jelezték, hogy az osz-
mánmagyar szembenállás minőségileg más
szakaszba lépett.
Magyar oldalon a védelem szervezése
két egységre tagolódott. Horvátország és
Szlavónia Ulászló alatt is megmaradt
a még Zsigmond által kinevezett bánok,
Tallóci Matkó, Frank és Petkó, valamint
a legifjabb fivér, Jován vránai perjel kor-
mányzása alatt, a délkeleti határszakasz vi-
szont, a temesi ispánság, a Szörényi bánság
és az erdélyi vajdaság, kiegészülve a nán-dorfehérvári kapitánysággal, Hunyadi Já-
nos kezébe került. (Mindeme tisztségei-
be n hi va ta lo sa n Újlak i Mi kl ós volt a társa,
de ő sem ekkor, sem később nem foglalko-
zott személyesen a határvédelem ügyével.)
Hunyadi pályafutása korábbi szakaszában
több délvidéki úr szolgálatában is megfor-
dult, jól ismerte tehát a határvidéki hadvi-
selés körülményeit. Míg azonban a Tallóci
fivérek beérték az oszmán betörések lehe-
tőség szerinti kivédésével, Hunyadi kez-
dettől ellentámadásokkal próbálkozott, és
fokozatosan egy nagyobb szabású ellenof-
fenzíva tervét dolgozta ki.
1441 késő nyarán az oszmán fősereg tá-
voz ása ut án be tö rt Szerb iába, ah ol kisebb
török csapatokat szórt szét. 1442 tavaszán
egy török hadtest Mezid bég vezetésével
vá ra tl an ul Erdélyr e tör t, de a tá ma dá s h ír é-
re Nándorfehérvár alól sietve visszatérő
Hunyadi útját állta a zsákmánnyal meg-
rakva hátráló ellenségnek és súlyos veresé-
get mért rá. Ugyancsak komolyak voltak
azonban a magyar veszteségek, és holtanmaradt a csatatéren az erdélyi püspök is.Még ugyanezen év őszén a csorba kiköszörülésére érkező ruméliai beglerbéget (azeurópai török seregek vezérét) állította
Hunyadi János származása és ifjúsága
Magyarország kormányzójának, az oszmánok elleni harc hősének
nemcsak a származása, hanem még a születési ideje is máig el-
döntetlen viták tárgya. Ami utóbbit illeti, az 1395 és 1407 közötti
évek bármelyike szóba jöhet születésének éveként, de ennél ponto-
sabbat már soha nem fogunk tudni. Származásáról a legtöbb „plety-
kát" Mátyás udvari történetírója, Antonio Bonfini hagyta ránk, aki szá-
mos kortárs szóbeszédet feljegyzett. Ezek egyike az, hogy Hunyadi
János egyenesen Zsigmond király törvénytelen gyermeke lett volna.
A híresztelést egyes feltételezések szerint maga Mátyás is táplálta,
aki sok szempontból császári elődjét tekintette példaképének.Bonfini „hivatalos" verziójában a római Valerius nemzetségtől
származtatta Mátyást, apjának általa is említett román eredete
és a címerében szereplő holló alapján. Havasalföldi származásúnak
mondja Hunyadit a kortárs Turóczi János, és román eredetűnek
ismerték őt külföldön is. Román származását illetően ma már nincs
kétség, annál inkább abban, pontosan honnan került Magyarország-
ra, illetve Zsigmond udvarába. Román történészek általában úgy
vélik, hogy Hunyad megyei román kenéz családban született, a ma-
gyarok ellenben havasalföldi bojárszármazásúnak gondolják, aki
esetleg rokonságban állt valamelyik vajdai családdal is (erre utalna,
hogy egy ízben maga is használta a havasalföldi vajda címet).
Hunyadi apja, Vajk mint udvari lovag 1409ben kapta Zsigmondtól
az erdélyi Hunyadvár uradalmát, ahol később felépült a család ma islátható nagyszerű vára. Fia, János ifjúkorában a nevezetes Ozorai
Pipo, Lazarevics István szerb despota, majd Újlaki István macsói
bán kíséretében tanulta ki a katonai mesterséget. 1430 táján került
Zsigmond udvarába, és ebben az évben a király kíséretében hagyta
el Magyarországot. 1431 és 1433 között bizonytalan ideig Filippo
Maria Vísconti milánói herceg szolgálatában állt, majd az időközben
császárrá koronázott Zsigmonddal együtt tért vissza Magyarországra
1434 őszén. Ezután, úgy tűnik, Tallóci Frank mellé került a Szörényi
bánságba, és ekkor kezdte birtokai gyarapítását Komjáti mezőváros
zálogbavételével. Zsigmond halála előtt még megfordult Csehor-
szágban is, végül Albert uralkodása alatt került szörényi bánként
a bárók közé. Albert király 1439. szeptember 17i oklevelét 58 báró
és előkelő között még cím nélkül az 54. helyen, az V. László koroná-
zását érvénytelenítő 1440. június 29i oklevelet már báróként 55 főúrközött a 34. helyen erősítette meg az az ember, aki alig hat esztendő-
vel később Magyarország választott kormányzója lett.
-
8/16/2019 Magyarország Története - a Hunyadiak Kora
18/105
Giuliano Cesarini bíboros, pápa i legá tus. F ame tsze tHartmann Schedel
Világkrónikájából, 7493
meg Hunyadi ezúttal társával, Újlaki Mik-
lóssal együtt Erdély és Havasalföld hatá-
rán. Decemberben pedig egy villámgyors
portya keretében Bulgáriába tört, ahol fel-
égette Vidin városát.
A vajda né mi ké pp vára tlan győzelm ei
új fejezetet nyitottak az oszmánellenes küz-
delem történetében. Az új szakasz kulcs-
figurája kétségkívül Hunyadi János volt.
Származásával, pályafutásának korábbi ál-
lomásaival kapcsolatban sok a homály,a legnagyobb rejtély mégis az, miképpen
került ez a máig ismeretlen származású
udvari lovag néhány esztendő leforgá-
sa alatt az ország kormányzójának
méltóságába. Üstökösszerű emel-
kedésében nyilván szerepet játszott,
hogy a köznemesség széles rétegei
nehezen viselték Zsigmond király
defenzív honvédelmi politikáját és
nyugati orientációját. Ők Hunyadi offen-
zív fellépésében visszatérést láttak I. Lajos
dicsőséges balkáni politikájához, és szíve-
sen sorakoztak zászlói alá. Hunyadi új tö-
rökpolitikája találkozott a vitatott legiti-
mitású Ulászló király céljaival. A mélyen
katolikus Ulászlótól alkatilag sem állt tá-
vol a ke re sz tes há bo rú es zm éj én ek fel-
élesztése, ráadásul a sikeres oszmáne llenes
harc bel és külpolitikai téren is segített
vo ln a me gs zi lá rd ít an i te ki nt él yé t. Vé gü lHunyadi malmára hajtotta a vizet a pápa-
ság politikája is, amely éppen ekkor tette
az utolsó kísérletet arra, hogy fegyverrel
kényszerítse ki a nyugati és a keleti egyház
újraegyesítését. E kísérlet ideológiai lelke
Giuliano Cesarini bíboros volt, aki Hunya-
diban vélte megtalálni a terv kivitelezésére
alkalmas, kellően ambiciózus vezért. Ce-
sarini 1442 tavaszán érkezett Magyaror-
A kö zépk ori Baba Vida erő d
Vidinben
-
8/16/2019 Magyarország Története - a Hunyadiak Kora
19/105
szágra, azzal a nehéz feladattal, hogy Er-
zsébetet és Ulászlót kibékítve megteremtse
egy nagy oszmánellenes hadjárat előfel-
tételeit. A legátus helyzetét megkönnyí-
tette, hogy ekkorra Erzsébetnek elfogyott
a pénze, Ulászló seregei pedig előbb 1441
szeptemberében Jiskra ellen, majd a kö-
vetkező év elej én Po zs on y ost rom án ál is
kudarcot vallottak. Ráadásul Brankovics
György szerb despota, aki csak egy keresz-
tény koalíciótól remélhette országa vissza-
szerzését, ugyancsak Ulászlóhoz közeledett,akárcsak a Cillei grófok. Az oszmánellenes
keresztes hadjárat Róma által táplált esz-
méjével nyíltan senki sem mert szembehe-
lyezkedni, még Habsburg Frigyes sem, így
Erzsébet kül és belpolitikailag elszigete-
lődött. Cesarini legátusnak így is kitartó
munkával sikerült csak megállapodásra
kényszerítenie, amit végül 1442. december
13án kötöttek meg Győrben. Ennek értel-
mében Erzsébet megtarthatta az akkor
bi rt ok áb an lévő vá ra ka t és vá ro so ka t, és
egy külön közjegyzői oklevélben ünnepé-
lyesen fenntartotta fia jogát a magyartrónhoz. A királyné, aki örökölte apja ural-
kodói habitusát és ambícióját, nem tudta
V. László képmásaa Thuróczykrónikából,
1488
feldolgozni a számára kudarccal felérő
megállapodást, és december 17én várat-lanul elhunyt.
Az ors zág megosztott sága Erz séb et hal á-
lával sem szűnt meg. Az elárvult László
III. Frigyes bécsújhelyi udvarában nevelke-dett tovább, de Jiskra változatlanul az ő ne-
vében ko rm án yo zt a az északk eleti ország
A Hun yadi ak egysz erűsí tettleszármazási táblája
-
8/16/2019 Magyarország Története - a Hunyadiak Kora
20/105
Az Oszm án Birod alom ,13001490
részt. Az oszmánellenes hadjárat útjából
azonban elhárultak az akadályok. 1443 ké-
ső telén vagy kora tavaszán Hunyadi egy
újabb támadó portyát vezetett, ezúttal
Szerbiába. Áprilisban a királyi tanács a két
erdélyi vajda, Hunyadi János és Újlaki
Miklós részvételével tartott ülést Budán,
ahol előbb jobbágytelkenként fél, majd
a készülő oszmán támadásról értesülve egy
aranyforint adót vetettek ki a hadjáratköltségeire. A befolyó adóból Hunyadi ha-
ladéktalanul megkezdte egy sereg felszere-
lését, amely a tervek szerint ősszel, az osz-
mán hadműveleti idény végeztével lépett
vo lna elle nséges földre.
A helyze t sok sz em po nt bó l ke dv ez őn ek
tűn t. Mur ád szultánnak nehézségei támad-
tak Anatóliában a Karamán Emírséggel,
ami azzal a reménnyel kecsegtetett, hogy
a szultán kénytelen lesz megosztani az
erőit. Érdekelt volt a támadásban az or-
szágát vesztett szerb despota, Brankovics
György, valamint a Szerbia sorsán okkal
megrémült bosnyák és havasalföldi ural-
kodók. Cesarini bíboros közreműködé-
se nyomán sikerült fegyverszünetre bírni
a gyermek László legfőbb támogatóit, Fri-
gyes királyt és Jiskrát, így Ulászló távol-
létében nem kellett a polgárháború ki-újulásától tartani. Ennek ellenére Ulászló
je le nt ős er ők et ha gy ot t az or sz ág bi ztos ítá-
sára, amelyet távollétében úgynevezett vi-
káriusok kormányoztak Hédervári Lőrinc
nádor és a főkancellár, Rozgonyi Simon
egri püspök vezetésével.
Ak ad ta k azo nba n aggasz tó jel ek is. Ve-
lence ugyan küldött pénzt és hadfelszere-
lést is, de a legfontosabb dologban, a hadi
-
8/16/2019 Magyarország Története - a Hunyadiak Kora
21/105
f lott a felszerelésében ne m tu dot t meg-
egyezni IV. Jenő pápával. Kevéssé támo-
gatták a hadjárat gondolatát a lengyel or-
szágnagyok. Jóllehet, mint szó volt róla,
Ulászló magyar királlyá választását első-
sorban éppen az indokolta, hogy a két or-
szág egyesült erővel vehesse föl a harcot az
oszmánokkal, a frontvonaltól távol élő len-
gyeleket a közös ha rc gond olat a éppoly ke-
véssé he ví te tt e, m i n t a sz av ak ba n ugy an el-
szánt, de gyakorlati segítségre egyáltalán
nem haj landó nyugateurópai udvarokat.Mindezek ellenére az a mintegy 25 000
30 000 főből, főleg magyarokból és lengye-
lekből, kisebb részben pedig szerbekből,
románokból, csehekből és bosnyákokból
álló sereg, amely 1443 októberében lépett
szerb földre, Nikápoly óta a legnagyobb
nemzetközi összefogás eredményeként állt
össze, és a továbbiakban is példa nélkül
maradt a középkori Magyarország bukásáig.
Mivel II. Murád szultán az oszmán se-
reg zömével KisÁzsiában volt lekötve,
a keresztény koalíciós seregnek csak a hát-
rahagyott helyőrségekkel és a határvidéki
bé ge k cs ap at ai va l ke ll et t szám ol nia. En -
nek megfelelően Nis városáig nem üt-
között komoly ellenállásba, utána viszonttöbb kisebb összecsapás után, valahol
Nis és Krusevac között a hadjárat egyetlen
nagyobb ütközetében Hunyadi megverte
a ruméliai beglerbég összevont csapatait.
A krus eva ci szerb kolo stor
-
8/16/2019 Magyarország Története - a Hunyadiak Kora
22/105
Hunyadi János képmása
a Thuróczykrónikából,
1488
A keresztény sereg november 22én foglal-
ta el Pirotot, majd a hónap végén bevonult
Szófiába.
Bár Hunyadi a saját állítása szerint Szó-
fiából az Oszmán Birodalom akkori fővá-
rosa, Drinápoly ellen akart vonulni, erremár nem nyílt komoly esély. Időközben
ugyanis Murád szultán békét kötött Kis
Ázsiában , és csapataival ak ad ál y né lk ül
átkelt a tengerszorosokon. Nyílt csata vál-
lalása helyett megelégedett azzal, hogy le-
zárja és torlaszokkal megerősítse a Balkán-
hegység szorosait. A keresztények helyzetét
nehezítette, hogy az idő hidegre fordult,
a sereg ellátása egyre nehezebbé vált, rá-
adásul a táborban lópestis tört ki. Az elővé-
det vezető Hunyadi ennek ellenére decem-
be r 12én me gp ró bál t át tö rni az észa kabb-
ra fekvő Zlaticahágón, de kísérlete si-
kertelen maradt. Ulászló király december
közepén kiadta a visszavonulási parancsot.
A vissz afelé veze tő úton , ja nuá r 2án a ku-
novicai szorosban Hunyadi megfutamított
egy kisebb üldöző sereget, január végén pe-
dig a végkimerülés határán lévő sereg be-
vo nu lt Ná nd or fe hé rvá rr a.
A ho ss zú ha dj ár at je le nt ős ég ét n e m az
elfoglalt területek nagyságában vagy a le-győzött ellenséges seregek erejében kell
keresnünk. Sokkal inkább abban, hogy
megingatta az oszmánok legyőzhetetlen-
ségének mítoszát. A puszta tény, hogy egy
keresztény hadsereg mélyen behatolt az
Oszmán Birodalom területére, és onnan
nagyobb veszteségek nélkül, győzedelmesen
tért vissza, ismét megerősítette az európai
összefogás gondolatát. A veszéllyel maga
Murád szultán is tisztában volt, ezért a had-
já ra t utá n a di pl om ác ia eszközeiv el igy eke -
zett megakadályozni egy újabb keresztény
koalíció megalakulását. Fontos azonbanlátni, hogy amint korábban, úgy 1443ban
sem sikerült felmérni az Oszmán Biroda-
lom valódi erejét, és a látszólag könnyen
kivívott diadal olyan illúziókba ringatta
a magyar udvart és szövetségeseit, amelyek
néhány hónappal később katasztrófához
ve ze tt ek .
A sikeres ha dj ár at fő ny er te se H u n y a d i
mellett aki ezzel alapozta meg európai
hírnevét Ulászló király volt, akinek bel
és külpolitikai helyzete egy csapásra meg-
szilárdult. Ennek jeleként az 1444. áprilisi
buda i or sz ág gy űl és en egy so r fo nt os ha -tározattal próbálta megteremteni a haté-
kony királyi kormányzás előfeltételeit.
Mindenekelőtt kötelezte valamennyi jelen-
lévő főpapot, bárót és nemest, hogy távol-
lévő társaikkal egyetemben újítsák meg a ki-
rálynak tett hűségesküjüket. Egyszersmind
kilátásba helyezte, hogy akik pünkösd nap-
jái g vi ss za té rn ek a hű sé gé re , az ok vis sza -
kapják birtokaikat, azokét viszont, akik ki-
tartanak László mellett, eladományozzák.
-
8/16/2019 Magyarország Története - a Hunyadiak Kora
23/105
Országgyűlési határozat szögezte le, hogy
a királynak korlátlan szabadságában áll fő-
tisztviselőit kinevezni és tetszése szerint
elbocsátani. Ugyancsak elrendelték a ki-
rályi jövedelmek visszavételét, a magán-
pénzverés megszüntetését, és egy sor in-
tézkedés volt hivatva garantálni a jogbiz-
tonság helyreállítását. Az országgyűlés után
újra kezdték munkájukat a csaknem négy
éve szünetelő központi bíróságok, és meg-
indult a politikai konszolidáció, amely el- vezethetett vo ln a az or sz ág hőn áh ít ot t
egységesüléséhez. Hogy nem így történt,
főképp a legátusnak és Hunyadinak volt
köszönhető.
A hoss zú ha dj ár at si ke ré n fel bu zdu lva
ugyanis Cesarini bíboros haladéktalanul
új, ezúttal dön tő hadjárat indítására akarta
rábeszélni Ulászlót. A sikerre éhes fiatal ki-
rály 1444 áprilisában, az országgyűlés alatt
esküvel ígérte a legátusnak, hogy még a nyá-
ron hadat vezet „a hiteden törökök kiirtá-
sára". Bár lengyel oldalról még a korábbi-
nál is jobban ellenezték az újabb támadást,egy nagyon fontos szempontból sikerült
előrelépni: megkezdődött egy közös velen-
cei, burgundi és pápai hajóhad felszerelé-
se, amely képes lett volna lezárni a ten-
gerszorosokat. Ugyancsak jó esély kí-
nálkozott Brankovics szerb despota,
a bizánci császár, valamint az albán
Kasztrióta György (Szkander bég)
csatlakozására. Egy ilyen széles kö-
rű balkáni koalíció olyan sok fronton
kötötte volna le az oszmán erőket, hogy
a birodalom valóban válságos helyzetbe
kerülhetett. Ezt azonban a szultán is tisztánlátta.
Ennek megfelelően kapcsolatba lépett
apósával, Brankovics Györggyel, és fel-
ajánlotta neki Szerbiát, amennyiben meg-
akadályozza a keresztény offenzívát. A des-
pota, aki jól ismerte Hunyadi hírvágyát,
hatalmas magyarországi birtokait kínál-
ta a vajdának közbenjárásáért cserében.
A tár gya lás ok, mel yeket egy szerb kö vet
folytatott Ulászló király nevében de nem
biztos, ho gy a tu dt áv al jú ni us kö ze pé n
eredmén yre vezettek. Mu rá d szultán vállal-
ta, hogy visszaadja Brankovicsnak Szerbiát,szabadon engedi a fiait, és még hadisarcot
is fizet a magyar királynak. A fegyverszünet
Nándorfehérvár (Belgrád)vára
I. Ulászló pénze
-
8/16/2019 Magyarország Története - a Hunyadiak Kora
24/105
Kasztrióta György,a legendás Szkander bég.
Rézmetszet, 1600
nyolc nappal azután lépett volna érvénybe,
hogy Ulászló király esküvel megerősíti.
Murád annyira biztos volt az ajánlat elfo-
gadásában, hogy miután maga már július
12én letette az esküt, és útnak indította
követeit, csapataival átkelt Anatóliába.
Au gu sz tu sb an Ulás zló király má r a ha d-
ra kelt magyar sereg élén hallgatta meg az
oszmán ajánlatot szegedi táborában. Az
ajánlat annyira kedvező volt, hogy a ma-
gyar országnagyok az elfogadását javasol-
ták. Cesarini bíboros azonban, aki nem
vol t ha jl an dó elá llni te rv étől , ke re sz tü lh úz -
ta mind a magyar bárók, mind a szultán
számításait. Építve Hunyadi nagyravágyá-
sára, az elfoglalandó Bulgária királyságát
ígértette neki a királlyal, Ulászlóval pe-
dig megismételtette áprilisi esküjét, egyben
előre érvénytelenítve minden megkötendő
szerződést a szultánnal vagy annak köve-
teivel. A rosszhiszemű színjáték csúcs-
pontján, immár Váradon, Hunyadi János
a magyar király nevében letette az esküt
a békeszerződés pontjaira. Az oszmánok,
mit sem tudva Ulászló „preventív" esküjé-
ről, a kijelölt időn belül kiürítették Szend-
rőt és a többi várat, miközben keresztény
oldalon tovább folytak az előkészületek.
A „h it et le ne kn ek " te tt eskü me gs ze gé se
oszmán oldalon sem volt ismeretlen gya-
korlat. Később a magyarok nem ok nélkül
panaszkodtak arra, hogy „hivatalos" béke
idején az állandó török portyák miatt job- ba n pu sz tu lt az or sz ág , m i n t egy de kl ar ál t
háborúban. A katasztrófát 1444ben sem
a hamis eskü okozta, hanem az, hogy ma-
guk a tárgyalások szétzilálták az oly ígére-Velencei gályák. Városképrészlete, 1495
-
8/16/2019 Magyarország Története - a Hunyadiak Kora
25/105
tesnek tűnő koalíciót. Az természetes,
hogy országának visszaszerzését követően
Brankovics despota megtagadta a hadjá-
ratban történő részvételt. Mi több, oszmán
retorzióktól tartva Kasztrióta György al-
bá n cs ap at ai t se m en ge dt e át a te rül et én .
A le gn ag yo bb prob lé mát mé gi s az je le nt et -
te, hogy az elbizonytalanodott velencei-
burgun di fl ot ta mi ndö ss ze ké tt uc at gályát
számlált, amelyekkel a két tengerszoros le-
zárása eleve reménytelen feladat volt. Mind-
ezek fényében nem túlzás azt mondani,
hogy az a mintegy 15 000, zömmel magyar
lovas, akikhez még néhány ezer románcsatlakozott útközben, a győzelem minden
reménye nélkül lépett oszmán területre
1444. szeptember végén.
A ha dj ár at si ke re eg yé bk én t is h áro m,
egymásból következő feltétel teljesülé-
sén alapult: a flotta lezárja a Boszporuszt
és a Hellészpontoszt (Dardanellákat), így
a szultán képtelen lesz ázsiai csapatait át-
szállítani Európába, végül a támadók ezt
kihasználva elfoglalják az Oszmán Biroda-
lom fővárosát. A katonai vereség politikai
válsághoz vez et, am i, ak ár cs ak T imu r Lenktámadása idején, megbénítja a birodalmat,
s közben újjá lehet szervezni a balkáni ke-
resztény államokat. A tervnek megfelelően
a csaknem kizárólag lovasokból álló sereg
a Duna mentén vonult Nikápoly irányá-
ban , ho gy a ho ss zú hegy i me ne te lé s ne hé z-
ségeit elkerülje, majd délnek fordulva gyors
menettel elfoglalja Drinápolyt. Űtközben
a minél gyorsabb előrenyomulás érdeké-
be n vá ro st rom ok ka l n em is ba jl ódta k.
Az es em én ye k eleint e igaz olt ák a ker esz -
tények várakozásait. Drinápolyban pánik
tört ki, a lakosság egy része menekült, s azidőközben trónra lépett ifjú II. Mehmed
kormányzatának vezetői egymással mara-
kodtak. E hírre Murád szultán ismét maga
vet te kez ébe a ha ta lm at , és ázsi ai csapa -
taival azonnal megindult a szorosok felé.
Tekintve, hogy a Hellészpontoszt tizenöt,
a Boszporuszt pedig mindössze hat szövet-
séges gálya őrizte úgy, hogy mindkét partot
az oszmán tüzérség ellenőrizte, esély sem
II. Mehmed török szultánképmása az úgynevezett
SzerájalbumtoóV,
75. századvége
vol t az átk elé s me ga ka dá ly oz ás ár a. A gá-
lyák navigálását az erős szél is nehezítette,
így nem meglepő, hogy Murád, egyes hírek
szerint bérelt genovai hajókon, könnyedénátszállította csapatait a szorosokon.
Ettől kezdve gyorsan peregtek az esemé-
nyek. A Drinápolyból Dobrudzsába veze-
tő főúton előrenyomuló oszmán hadsereg
Provadijánál a keresztények hátába került,
és elzárta a visszavonulás útját. Bár többen,
köztük Cesarini legátus, azt javasolták,
hogy szekérvárba zárkózva védekezzenek,
Hunyadi az egyetlen reális alternatíva, a tá-
madás mellett döntött. 1444. november
10én a várnai öbölben a túlerőben lévő
oszmánok súlyos vereséget mértek a ma-
gyar seregre. A több ezer névtelen áldozat
mellett holtan maradt a csatatéren a legá-
tus, Rozgonyi Simon kancellár és Bátori
István volt országbíró is. Mindez per-
sze keveset számított amellett, hogy életét
ves zt ett e ma ga a király , az alig hú sz es zt en -
dős Ulászló is. A hazafelé menekülő Hu-
nyadit a havasalföldi vajda foglyul ejtette,
de Hédervári nádor fenyegetésére hamaro-
san szabadon engedte.
-
8/16/2019 Magyarország Története - a Hunyadiak Kora
26/105
A rendek Európában és Magyarországon
A k özé pko r tá rs adal ma ter üle ti, jo gi , fogla lko zás i és más
alapon egymástól elkülönült kisebbnagyobb embercso-
portok szövedéke volt. E csoportokat leggyakrabban a la-
tin ordo szóval jelölték, amelyet magyarul rendnek szok-
tunk fordítani. A középkor embere a társadalmat kizárólag
hierarchikusan tudta elképzelni, amelyen belül mindenki-
nek megvan a maga Istentől kijelölt helye. Az egyénekből
összeálló csoportok sajátos funkcióján alapult a társada-
lom organikus felfogása, amely utóbbit az emberi testhez,az egyes csoportokat pedig annak tagjaihoz hasonlította.
A kései köz épk or nép szerű nőír ója, Ch ris tine de Pisán
metaforájában (amelynek számtalan más változata Is is-
mert) például a fej jelképezi a királyt, a karok a nemessé-
get, a has és a lábak pedig a „köznépet". Egy másik kor-
társ író, Philippe de Meziéres finomabb osztályozást talált
ki, a mikor a n emesebb szervek mellett a hasat és a belső
szerveket a kincstárnak tartotta fenn, a combokat a gaz-
dag polgároknak és kereskedőknek feleltette meg, a láb-
szárakat az iparosoknak és a lábfejeket a parasztoknak.
Magyarországon fejlett politikai irodalom hiányában ha-
sonló metaforákat nem találunk, de gyakran használták
például az ország tagja (membrum regni) kifejezést egyes
személyekkel, társadalmi csoportokkal vagy városokkalkapcsolatban.
A köz épk or i rendek leg ala pve tőb b j ellemvonása az volt ,
hogy azonos jogállású személyeket foglaltak magukban,
és ebben a tág értelemben a legkülönbözőbb társadalmi
csoportokra alkalmazták az egyházi rendtől a parasztokig.
Am iko r a zon ban a kés ő köz épko ri rendekr ől beszé lünk,
elsősorban azokat értjük alatta, akik jogot formáltak arra,
hogy az országgyűléseken beleszóljanak az állam irányí-
tásába. Ez Európa legtöbb országában és Magyarorszá-
gon is a társadalom ősi hármas felosztásának első két
csoportját, az imádkozókat (oratores) és a harcolókat
(be llato res) , vagyis a klérust és a nemességet foglalta
magában. Csak a papság és a nemesség tartozott min-den megszorítás nélkül a politikai társadalomhoz, e két
rend tagjai rendelkeztek személyenként is a politikai cse-
lekvés jogával. A klérus sajátos szervezetéből és felada-
taiból adódóan mindig is a társadalom többi részétől elkü-
lönült rendként lépett fel, nemesi rendről azonban politikai
értelemben csak akkortól beszélhetünk, amióta a neme-
sek fejenként vagy követeik útján a rendszeresen tartott
országgyűléseken valóban részt vettek a törvények meg-
hozatalában, és nem csupán a királyi akarat passzív vég-
rehajtói voltak többé. A későbbi „harmadik rend" képvise-
letében alkalmanként azokat találjuk az országgyűlése-
ken, akik testületként ugyanolyan jogon birtokoltak,
mint a nemesek, vagyis a szabad királyi városokat.
A vár oso k köv ete it tö bb szö r is meg hí vtá k az or szá ggy ű-
lésekre, de, mivel érdekeik alapvetően eltértek a másik két
rend érdekeitől, a rendszeres megjelenésre nem töreked-
tek. Magyarországon a városok egyébként is gyengék
és szegények voltak nyugateurópai társaikhoz képest,
így az uralkodó sem tudta őket ellensúlyként használni
a nemességgel szemben, ezért nem is törekedett rá,
hogy bevonja őket az országgyűlés munkájába.
A magy ar rendi álla m tö bb oly an saj át os ság ot muta t,
amelyek világosan megkülönböztetik Európa más orszá-
gaitól. Az egyház ugyancsak szegény volt például Fran-
ciaországhoz vagy Itáliához képest, és a felső klérust óriá-
si szakadék választotta el az alsópapságtól. Az egyházi
rendet ezért az országgyűléseken a püspökök, valamint
néhány gazdagabb prépost és apát képviselte, akik
egyébként is tagjai voltak a királyi tanácsnak. Ők együtt
tárgyaltak a világi bárókkal, akik, akárcsak Angliában, sze-
mélyre szóló meghívót kaptak az országgyűlésekre. Mivela bárók többsége a nagybirtokosok közül került ki, illetve
a nem nagybirtokos bárók hivatalviselésük alatt általában
azzá váltak, a 15. század folyamán a jogilag egy és oszt-
hatatlan nemességen belül a „mágnások" rétege fokoza-
tosan elkülönült a köznemesség tömegeitől. Utóbbiakat
általában választott követek képviselték a gyűléseken,
alkalmanként azonban fejenként jelentek meg. A köz-
nemesség sem volt azonban egységes: a több száz job-
bágycsaláddal rendelkező gazdag birtokosokat valósá-
gos szakadék választotta el egytelkes társaiktól, akik
a nemesség túlnyomó többségét alkották. A „vitézlő"
(egr egiu s) tiszteleti címmel megkülönböztetett tehetős
nemesek bárói patrónusaik révén vagy saját jogon egyéb-
ként is utat találtak a királyhoz, és az országgyűléseken is
általában ők közvetítették szegényebb társaik óhajait.
A ha talm as gaz das ági és tár sad alm i kül önb ség ek
dacára a köznemesség testületileg szívósan védte leg-
szegényebb tagjaínak kiváltságait is a királyi hatalom
és a bárók támadásaival szemben, és így a legnyomorul-
tabb bocskoros atyafit is szinte átjárhatatlan fal válasz-
totta el a leggazdagabb mezővárosi jobbágytól.
-
8/16/2019 Magyarország Története - a Hunyadiak Kora
27/105
Hunyadi János, a kormányzó
A ki rá ly , I. Ul ás zl ó ha lá la n y o m á n
ugyanaz a helyzet állt elő, mint 1440
februárjában: a törvényesen meg-
koronázott V. László ugyan már ötödik
évében járt, de ugyanúgy nem volt alkal-mas a személyes uralkodásra, mint ötödfél
évvel korábban. A tragédia és a felelős dön-
tés szükségessége viszont közelebb hozta
a korábbi politikai ellenfeleket. 1445 feb-
ruárjában Szécsi Dénes esztergomi érsek,
Hédervári Lőrinc nádor és a két erdélyi
va jd a, H u n y a d i Ján os és Új la ki Mi kl ós
együtt hirdettek országgyűlést április hó-
napra Pestre, hogy ott az előállt helyzetről
tanácskozzanak. Rozgonyi György ország-
bíró ek öz be n Ji sk rá va l tá rg ya lt , ho gy leg-
alább az országgyűlés összeüléséig elejét
vegy ék az el le ns ég es ke dé se k ki új ul ás án ak .
Az or sz ág gy űl és vé gü l 1445. má ju s ele -
jé n hozta me g h at ároz ata it . Min de nekel őt t
leszögezték, hogy ha Ulászló király május
30ig ne m tér vissza, vagy a Lengyelo rszág-
ba küldö tt kö ve te k n e m hozn ak bi zt os hí rt
életben maradásáról, akkor egyetemlege-
sen a néhai Albert király fiát, Lászlót isme-
rik el uralkodójuknak. De csak akkor, ha
Frigyes király a gyermeket és a Szent Koro-
nát is kiadja kezéből. Ha nem, megtagad-
já k az en ge de lm es sé ge t Lá sz ló na k, és a ki-
rályság „helyzetének és szükségletének
megfelelően" új király választásáról gon-doskodnak. Az előállt problémára valójá-
ban al ig ha vo lt me go ld ás . El őr e lá th a-
tó volt, hogy Frigyes nem fogja átengedni
a gyermeket, de ha megtenné is, az osztrá-
kok és a csehek ugyanolyan joggal követel-
nék maguknak, mint a magyarok. Másrészt
olyan uralkodójelölt sem mutatkozott, sem
be l, se m kü lf öl dö n, aki ké pe s és ha jl an dó
is volna a nemzet erőit egyesíteni és az osz-
mánok ellen fordítani. Nem is tudunk ró-
la, hogy bárki jelöltségét komolyan meg-
vi ta tt ák vo ln a.
Az or sz ág kor má n yzását, ak ár -
csak korábban a király távollétében,
vi ká riu so kr a bí zt ák , ak ik a le gf őb bméltóságviselők (nádor, országbí-
ró, erdélyi vajda) közül kerültek ki.
A ki rá ly bí ró i hat a lm át elv ile g az
ország közössége (universitas) gya
korolta. Az okleveleket a „főpapok,
bár ók , el ők el ők és nem ese k", ha gyom á-
nyos elnevezéssel az országos tanács nevé-
ben boc sá to ttá k ki , rá ju k „M agy ar or-
szág közösségének pecsétje" került. Ez ter-
mészetesen nem volt egyéb jogi fikciónál,
a pecsétet valójában Agmándi Péter váci
püspök őrizte, mint az országtanács kan-
cellárja. Az operatív kormányzati dönté-sek meghozatalában ugyanazok a főpapok
és főurak vettek részt, akik korábban
Ulászló tanácsát alkották, kiegészülve né-
hány ellenpárti társukkal. Az ilyen dön-
tésekre csupán az okleveleken szereplő
„a prelátusok és bárók tanácsából" jegyzet
utal, de hogy alkalmanként kiket kell mö-
götte látnunk, nem tudjuk. Az viszont biz-
tos, hogy bár az országos tanács saját állí-
tása szerint a „király hatalm át és hivatalá t"
gyakorolta, hosszú távon nem volt alkal-
mas arra, ho gy egy törvényes ur alko dó hiá-
nyát pótolja. A be ls ő ren d he ly re ál lí tá sá ra hé t ka pi -
tányt választottak, akik között négy régió-
ra osztották az országot. A kapitányoknak,
akik között Hunyadi és Újlaki, valamint
Rozgonyi György, Bebek Imre, Ország Mi-
hály és Szentmiklósi Pongrác mellett Jisk-
ra is helyet kapott, elsősorban az engedély
nélkül épített erősségek lerombolásánál
kellett közreműködniük, de általában egy-
fajta „karhatalomként" szolgáltak az igaz
"Magyarország közősségének pecs étje ", 144 5
-
8/16/2019 Magyarország Története - a Hunyadiak Kora
28/105
Boltozati zárókőaz Újlaki család címerével,15. század második fele
ságszolgáltatás hatékonyabbá téte-
le érdekében. Egy oklevél szavai
szerint például Újlaki Miklósnak
mint kapitánynak a Duna másik
oldalán, vagyis a mai Dunántúlon
kellett „minden panaszosnak
igazságot szolgáltatnia". Mivel ke-
vés kivéte llel ma gu k is al ap os an
kivették a részüket a zavaros idők-
be n elk övete tt jo gt al an sá go kb ól ,
aligha gondolta bárki is komolyan,
hogy éppen a kapitányok fognak igazsá-
got szolgáltatni. A rendelkezés a tényleges
helyzetet tükröző szükségmegoldás volt,
és bár hivatalosan csak 1447ben szüntet-
ték meg, a gyakorlatban csupán néhány
hónapig működött.
A ma gy ar kö vete k 1445 sz ep te mb er éb en
érkeztek Bécsbe, hogy megismerjék Habs-
bu rg Fri gyes fel tét ele it. Újla ki Mi kl ós , aki
az újszülött Lászlót egykor Fehérvárott lo-
vaggá üt öt te , a lová ró l se m volt ha jl an dó
leszállni, hogy a királyt üdvözölje. Frigyes
úgy képzelte, hogy a gyermek László az is-
mételt koronázás után továbbra is az ő fel-
ügyelete alatt maradna, és a Szent Koro-
nával együtt Pozsonyba költözne, amelyet
a magyarok ebből a célból átadnak neki.
III. Frigyes és kísérete,1442. Illusztráció a Berni
Krónikából, 1470
-
8/16/2019 Magyarország Története - a Hunyadiak Kora
29/105
A ma gy ar kö ve te k ezz el sz em ben az t ja-
vas ol ták, ho gy az új ab b (tö bbe k sz er in t
egyébként is fölösleges) koronázás Fehér-
vá ro n tö rt én je n, ami ut á n László viss za tér-
het Frigyeshez, a Szent Ko ron a viszont a ma-
gyar vikáriusok őrizetében maradna, mint-
egy megosztva a két fél között a főhatalom
két „alkotórészét". A tárgyalások Frigyes
konokságán zátonyra futottak, és nem lát-
szott, milyen szél lendíthetné őket tovább.
A vál asz ra n em ke llet t so ká ig vá rni .
1445 végére Magyarországon (Jiskra ter-ritóriumát nem számítva) három politikai
központ alakult ki, de csak kettő volt ké-
pes a gyakorlati cselekvésre. Az első, ame-
lyet a nádor, Hédervári Lőrinc vezetett, ko-
molyan véve a májusi határozatot, új király
vál asz tás a me llet t szállt síkra. Legfon to sabb
hívei Guti Ország Mihály és Szentmiklósi
Pongrác voltak, de egy rövid ideig csatla-
kozott hozzájuk Újlaki Miklós is. Amint
azonban kiderült, hogy nincs olyan jelölt,
aki mögött egyetemesen felsorakoznának,
Újlaki jó érzékkel vajdatársához, Hunyadi
Jánoshoz pártolt. Ők ketten titokban meg-állapodtak Frigyes királlyal, szabad kezet
kaptak Magyarországon, cserében lemond-
tak Lászlóról és a koronáról is. Hozzájuk
csatlakozott Brankovics György szerb des-
pota is, akivel Hunyadi rendezte 1444ben
megromlott viszonyát. A harmadik köz-
pont Szlavóniában jött létre: itt Tallóci
Matkó halála után Cillei Ulrik elfoglalta
a zágrábi püspökség és a vránai perjelség
vár ai t, és felvette a szl avón bá ni cí met.
Cillei, a gyermek László nagybátyja, vala-
mint Hunyadi nyíltan az ország feletti ura-
lomra törtek, ellentétük szükségszerűen ve-zetett nyílt összecsapáshoz.
Az, ho gy Ci lle i Ulr ik gróf mi nt a kir ály
legközelebbi rokona beleszólást igényelt az
ország irányításába, helyzetét és családja
évszázados hagyományait tekintve is ter-
mészetesnek mondható. Hunyadi János
vis zont rövid, de elképesz tően me re de k
pályát befutva vált Cillei méltó ellenfelévé.
Emelkedése két forrásból táplálkozott. Az
egyik az erdélyi vajdaság, amelyet Ulászló
királytól kapott. A vajda mindig is az or-
szág legfontosabb méltóságai közé tarto-
zott, nagy területen gyakorolt jelentős ka-tonai és bírói hatalmat. H unya di azonban
ezt a hatalmat kezdettől tovább bőví-
tette, mintegy a magáénak tekintette,és Ulászló halála után a királyi jog
további elemeivel (például az egy-
házi javadalmak betöltése) bő- ví te tt e. Vaj dai ha ta lm áho z já ru lt
a várnai csatavesztés ellenére is
a törökverő nimbusza, amely euró-
pai elismertséget biztosított számá-
ra, s ennek a magyar belpolitikában is
mindig hasznát látta. Annál is inkább,mert e hírnév erősítésén és terjesztésén egy
A pozso nyi Szen t Márto n- plébá niatem plom gótik usszentélye
Cillei Ulrik pecsétje. 1454
-
8/16/2019 Magyarország Története - a Hunyadiak Kora
30/105
A Cilleiek Magyarországon
A stájero rszági Cillei csa lád a ma Szlo véniába n fekvő Celje (Cilii) vá-
rosáról nyerte nevét. 1341 ben Bajor Lajos császártól kapták a grófi
rangot, és már a század második felében közelebbi kapcsolatba ke-
rültek Magyarországgal. I. Hermán és a fivére, Ulrik részt vettek Nagy
Lajos király balkáni hadjárataiban, sőt Hermán gróf házassága révén
a magyar király sógora lett. A család nemzetközi tekintélyének jele,
hogy Ulrik fia, Vilmos III. Kázmér lengyel király egyik lányát vette
feleségül, és III. Ulászló második felesége (Anjou Hedvig halála után)
ugyancsak Cillei lány volt. Első magyarországi birtokaikat a NagyLajos halálát követő zivataros években szerezték, igazi hatalmukat
azonban II. Hermán gróf alapozta meg, akinek leányát, Borbálát
Luxemburgi Zsigmond vette feleségül. Zsigmondtól kapták a Várasd
megye nagyobbik részét magában foglaló Zagorjét, amely ugyancsak
bekerült grófi c ímükbe. Ortenburg grófság megszerzésével vált teljes-
sé a címük, és miután Zsigmond Cillei Frigyest és Ulrikot 1436ban bi-
rodalmi fejedelmekké tette (vagyis kivette őket közvetlen hűbéruraik,
a Habsburgok hatalma alól), Isten kegyelméből Cilii, Ortenburg és
Zagorje grófjainak címezték magukat. A család utolsó tagja, Ulrik ha-
talmas birtokaira és királyi rokonságára támaszkodva egyre nagyobb
szerepet játszott a magyar belpolitikában, szuverén uralkodóként
önálló külpolitikát folytatott. Halálával kihalt a Cillei család, birodalmi
birtokaira III. Frigyes tette rá a kezét, míg magyarországi uradalmai-
nak többségét egykori zsoldosvezére, Jan Vitovec szerezte meg.
Vitéz János arcképea Tribrachuskódexben
nagy jövő előtt álló humanista dolgozott,
jelesü l Vitéz Ján os, akinek a vajda maga
já rt a ki a vára di püs pök ség et . A had vez é-
ri hírnév és a vajdai hatalom kiegészültek
a Brankovics Györgytől megszerzett hatal-
mas birtokokkal, s együtt alapot biztosítot-
tak az ország kormányzásához, amire Hu-
nyadi kezdettől készült.
Hunyadi az 1446 márciusában Fehér
vá ro tt ta rt ot t ors zággyű lés ut án elő ször
fegyverrel próbált leszámolni Cilleivel. Név-
leg az országos tanács által meghatalma-
zott kapitányként járt el, de meg sem pró-
bá lk oz ot t Szlavón ia elfoglalásával. Seregét
a stájerországi Cilleibirtokok ellen vezet-
te, melyeket a már említett Jan Vitovec
védel mezet t. Mivel a cse h ka pi tá ny ki tért
a nyílt összecsapás elől, a hadjárat lényegé-
be n ki me rü lt a bi rt ok ok préd álás ában ,
amit aztán visszafelé a Muraköz feldúlá
sával f o l y t a t t a k . Így persze nem lehetett
Cilleit megtö rni, és H uny adi kénytelen
vol t er ed mé ny nél kül ha za té rn i. A hadra
kelt sereg arra viszont alkalmas volt, hogy
reá támaszkodva Hunyadi hivatalosan is
átvegye az ország fölötti hatalmat. Már
a hadjárat folyamán felvette a „magyar és
szlavón királyságok kapitánya és általános
helytartója" címet, majd a sereg élén vo-
nult Budára, ahol kész tények elé állította
az országgyűlésen megjelent rendeket.
A kész tén yek egy öt po nt bó l álló terv eze-
tet jelentettek, amelynek legfontosabb ele-
me kormány zó választását rendelte el. A to-
vábbi po nt ok elő írták a zavar os időkbe n
elfoglalt birtokok és egyházi javadalmak
vis szaadá sát , ut as ít ot tá k a főm élt óságokat
hivatalaik letételére, valamint elrendelték
a magánföldesúri ligák (politikai jellegű, de
magánjogi szövetségek) érvénytelenítését.
Az ors zág gyű lés részt vevői me ge sk üd te k
a fenti pontok megtartására, és ezzel jóvá is
hagyták Hunyadi előzetes forgatókönyvét.
1446. június 6án a rendek László király
kiskorúságának idejére kormányzóvá vá-
lasztották Hunyadi Jánost. Ő, bár magátméltatlannak ítélte a megtiszteltetésre, az
esküre hivatkozva nem tudott kitérni a vál-
laira helyezett súlyos teher alól. A jövőbeli
vit ák elk erü lés e ér de ké be n mi nd já rt meg is
-
8/16/2019 Magyarország Története - a Hunyadiak Kora
31/105
határozták, mit tehet és mit nem a kor-
mányzó. Miután leszögezték, hogy királyi
hatalmat gyakorol, ezt a hatalmat három
fontos pontban korlátozták. Előírták, hogy
harminckét jobbágyteleknél nagyobb bir-
tokot nem adományozhat, az országlako-
sok, vagyis az országgyűlés tanácsa nélkül
nem gyakorolhat kegyelmet, végül a tanács,
vagy is a fő pa po k és bárók jó vá ha gy ás a nél-
kül nem adományozhat nagyobb egyházi
ja va da lm at (p üs pö ks ég et vag y ap át sá go t) .
Ezzel a királyi hatalom gyakorlásának leg-
fontosabb eszközeit vették el a kormányzó-
tól, és eleve behat árol ták mozgásterét . A ki-
rályi jövedelmek felhasználásáról ugyancsak
az országos tanácsnak kellett döntenie.
A kirá lyi bír ós ág ok hely et t egyfa jta re nd i
bí ró i ta ná cs ot ál lí to tt ak fel, me ly ne k a ko r-
mányzó vezetése alatt a nádor, az országbí-
ró, kétkét főpap és világi báró mellett hat
köznemes lett tagja. A bírósági nyolcado-
kon kívül viszont a négytagú kormányzói
tanácsnak (egy báró, egy főpap és két köz-
nemes) csupán panaszok meghallgatására
és kivizsgálására volt joga. A kormányzó
szabadon beléphetett valamennyi királyi és
királynéi városba és várba, de ezek egy je-
lentős része Jiskra kezén volt, az ő területére
pedig legfeljebb fegyverrel mehetett volna.
Szintén nem érvényesült a kormányzó ha-
talma Szlavóniában, ahol a két Cillei gyako-
rolta a báni jogokat.
A ko rmá ny zói ha ta lo m te rü leti és elvi
korlátai eleve lehetetlenné tették, hogy Hu-
nyadi maradéktalanul megfeleljen egyetlen
írásban rögzített kötelességének: az ország
vé de lm én ek . A le ggaz daga bb kir ály i vá ro -
sok és a bányavárosok többsége Jiskránakadózott, őt segítette kölcsönökkel, az adó-
behajt ás az or szág má s te rü le te in is ak ad o-
zott. A bárók jelentős része nem szimpati-
zált Hunyadival, vagy egyenesen féltékeny
vol t rá, és ezé rt nem igy ekezet t me gk ön ny í-
teni a kormányzás munkáját. Adományo-
zási jogkörének megkurtítása miatt a kor-
mányzó a köznemesség soraiból sem tudott
odaadó híveket toborozni magának egy
olyan korban, amikor a gyakran kockázatos
szolgálatokért azonnali jutalmat vár
tak. (Más kérdés, hogy a királyi
kegy gyakorlásának egyéb, a dek-
rétumban említés nélkül hagyott
eszközeivel, például a vásártar-
tási vagy pallosjog adományo-
zásával némileg tágítani tudta
mozgásterét.) Ráadásul Hunya-
di közismert hatalomvágya és
kompromisszumra való képtelen-
sége tovább nehezítette az együtt-
működést a régi bárói családok tagjai val, ak ik le is né zt ék a pa rv en ü ko rmá ny zó t.
Hunyadinak nem volt udvara, ezért az ud-
var i mé lt ós ág ok be sem voltak töltv e, egyet-
len kancelláriája a mindennapi ügyek inté-
zéséhez szükséges írásbeli adminisztrációt
intézte.
Hunyadi János kormányzói pecsé tje, 1449
Részlet Enea Silvio Piccolomini1446. március 6i leveléből
„Miután Miklós erdélyi vajda [ti. Újlaki] visszatért Magyarországra,
mindent elkövetett, hogy az országlakosok elszakadjanak Lászlótól,
de semmilyen módon nem ért célt. Ezért szövetségre lépett a másik
vajd ával , [Hunya di] Ján ossal, és megí gérték egym ásn ak, ho gy László
joga it megvédik, maj d t itokb an követek et kül dtek kirá lyun kho z
[Frigyeshez], aki megerősítette őket hivatalaikban, sőt felhatalmazta
őket, hogy a többi országlakost is visszavezessék László hűségére,
és ha kell, megerősítsék azokat méltóságaikban és hivatalaikban. Vé-
gül országgyűlést hirdettek Székesfehérvárra, ahol már sokan meg is
jelent ek, és várják a t öbb iek et. Lőrin c nádo r a zon ban , fol yta tva mes-
terkedéseit, miután rájött, hogy a lengyel színjátékból nem tud több
hasznot húzni ugyanis a lengyel király haláláról mindenki meg van
már győződve, mert a hazugság hamar lelepleződik a csalásnak
újabb módját eszelte ki. A nép körében ugyanis azt a híresztelést ter-
jesz ti, hogy már m eg is áll apo dot t B urgun dia herc egével arró l, hogy
az hajón elküldi a fiát Magyarországra. A megegyezést állítólag egy
bizonyos spanyol közvetítette, aki Fülöp hercegnek a szorosokba kül-
dött flottáját vezette, és Rómába menet járt Magyarországon. Senki
sincs már azonban, aki a nádornak hinne, és ennyi hazugság után
nem is érdemli meg, hogy higgyenek neki. Ráadásul mindenki tudja,
hogy Burgundia hercegének csupán egyetlen fia van, akit semmiképp
nem akar elveszíteni, mivel gazdag és hatalmas, és László királynak
vérr oko na, és senki sem hiszi , hogy a nemes fejedel emnek ártani
akarna; ml több, a herceg birtokai Magyarországtól távol fekszenek,
és semmilyen hasznára nem lehetnek a magyaroknak."
-
8/16/2019 Magyarország Története - a Hunyadiak Kora
32/105
„Csehek" Magyarországon
A csehországi huszita háborúk egyik sajátos következ-
ménye volt, hogy létrejött egy háborúból élő, hivatásos
katonaréteg, amely a béke helyreállta után sem talált
vissza a megtelepedett élethez. Sokuk részt vett
az 1430as évek magyarországi betöréseiben,
és alaposan megismerték FelsőMagyarországot.
Mivel a kor legjobb katonáinak számítottak, valamennyi
szomszédos ország hadseregében szívesen foglalkoz-
tatták ő k e t . Így tett már élete alkonyán Zsigmond is,majd Albert, Erzsébet királyné pedig Jiskra révén egé-
szen rájuk építette fia uralmának biztosítását. E Magyar-
országon eleinte még huszitának, később cseheknek
(Bohemi), végül közönségesen csak gonosztevőknek
(malefactores) nevezett zsoldoskompániáknak semmi
közük nem volt már a huszitizmus vallási tanításaihoz,
egyszerűen csak megélhetés után jártak. Jiskra igye-
kezett őket egységes szervezetbe fogni, de teljesen
sohasem sikerült őket ellenőrzése alatt tartani. Félig
független alvezérei, akik mind magyar várakban ültek,
így Jan Talafuz vagy Petr Axamit, gyakran indítottak
Jiskra nélkül is portyákat, és összeösszecsaptak
magyar szomszédaikkal. Nemcsak Jiskrát szolgálták
azonban az egykori husziták, hiszen a híres táborita vezér, Jan Capek például Ulászló mellett harcolt, Jan
Vitovec pedig a Cilleiek szolgálatában vált híressé.
A magyar hadviselésben általuk jelent meg a szekérvár
alkalmazása. A zsoldoscsapatok folyamatosan bővültek
a határon átszivárgó lengyel, sőt magyar elemekkel Is,
úgyhogy az 1450es években már igazi nemzetközi tár-
saságokká váltak. Közülük kerültek ki Mátyás zsoldos-
seregének első csapatai, mások Ausztriában vagy Len-
gyelországban folytatták szolgálatukat. Sok igazság van
Gyalogsági roham. Metszet Johann Hartlieb hadtudományi
munkájából, 15. század közepe
abban a megállapításban, hogy a 15. század második
felének középeurópai háborúiban leggyakrabban cse-
hek harcoltak csehekkel, cseh kapitányok vezetése alatt.
A korm ányz ón ak a le gk ön ny eb b dolga
Erdélyben volt, ahol a hatalmát néhány
évvel korábban megalapozta. Ő maga le-mondott ugyan a vajdai címről, de helyette
bi za lm i em be re , Ví zaknai Mi klós alko r-mányzói címmel intézte a tartomány kor-
mányzását. Ugyancsak szilárd volt Hunya di
hatalma az Erdéllyel szomszédos kelet-magyarországi megyékben, Máramarostól
Krassóig, ahol saját birtokainak többsége
terült el, és ő maga vagy familiárisai visel-ték az ispáni tisztet. Egyebütt azonban ah-
hoz a sajátos kényszermegoldáshoz folya-modo tt, hogy a hozzá hű bárókra bízta ha-
talmának érvényesítését és a rend fenntar-
tását. Ilyen szerepet játszott barátja, ÚjlakiMiklós a déli megyékben és a Dunántúl
egyes részein, vagy a Rozgonyiak egyik ága. A legn ag yo bb te rü le ti ha ta lm at az on ba nGuti Ország Mihály és Szentmiklósi Pong-
rác építette ki a nyugati Felvidéken, ahol
egyfajta gátat képeztek Jiskra terjeszkedé-sének nyugat felé. Ők gyakran több ezer fős
magá