kora középkor

56
Kora középkor V.-X.század között

Upload: lou

Post on 10-Jan-2016

93 views

Category:

Documents


6 download

DESCRIPTION

Kora középkor. V.-X.század között. Új királyságok a nyugatrómai Birodalom romjain. Frank Birodalom Felosztása. Gótok. Itáliában a keleti gótok alapítottak királyságot.(V.század végén) Uralkodójuknak Nagy Theodoriknak fényes udvartartása volt Ravennában . - PowerPoint PPT Presentation

TRANSCRIPT

Page 1: Kora középkor

Kora középkor

V.-X.század között

Page 2: Kora középkor

Új királyságok a nyugatrómai Birodalom

romjain

Frank Birodalom Felosztása

Page 3: Kora középkor

Gótok• Itáliában a keleti gótok alapítottak

királyságot.(V.század végén)

• Uralkodójuknak Nagy Theodoriknak fényes udvartartása volt Ravennában.

• Jórészt megtartotta a római közigazgatást,római szakemberekkel vette magát körül,s újjáépítette a vízvezetéket,fürdőket

Page 4: Kora középkor

Gótok és Longobárdok

• A gótok arianus keresztények voltak, így eretneknek számítottak. Nem számíthattak az erős Itáiai egyházra.

• Nem tudtak ellenállni a szintén germán longobárdok támadásának (VI.század közepe)

• Az Észak-Itáliában kialakuló és dél felé terjeszkedő longobárd királyság keményebben elnyomta az őslakosságot , mint korábban a gótok.

Page 5: Kora középkor

Frank törzsek• A germán eredetű Frank törzsek az

V.század elején nagy tömegben keltek át a Rajnán,s megszállták Gallia északi vidékeit.

• A népesség zöme szabad franciákból állt,akik állataik és földjeik gondozása mellett katonáskodtak.

• A zsákmány elosztása révén a hódítás a társadalmi különbségek növekedést eredményezte.

Page 6: Kora középkor

Frank Birodalom kialakulása

első uralkodó » Klodvig: az első jelentős uralkodó– felveszi a katolikus kereszténységet– dinasztiát alapított: Meroving

uralkodóház– a király a földeket kötelezettség nélkül

ajándékozza (beneficium)→ fokozatosan elveszíti a hatalmát

Page 7: Kora középkor

Karoling dinasztia• A legtöbb földet birtokló előkelő a legerősebb: ő kapja

meg a majordomus (udvarnagy) tisztségét → a király helyett ő harcol a csapatokkal

• Martell Károly a legerősebb, aki 732-ben Poitiers-nál legyőzi a támadó arabokat

• fia, Kis Pippin 751-ben a pápa segítségével lemondatta a Meroving uralkodót, s magát tette királlyá

• 754-56-ban hálából létrehozták a pápai államot

Page 8: Kora középkor

Nagy Károly hódításai I.

• Kis Pippin fia , Nagy Károly (768-814)a frank lovasságra támaszkodva terjeszkedni kezdett

• Fő törekvése a Rajnától keletre elő germán törzsek,a szászok és a bajorok meghódítása volt.

Page 9: Kora középkor

Nagy Károly hódításai II.

Nagy Károly Birodalma

Page 10: Kora középkor

Nagy Károly hódításai III.

• A pápa megsegítésére hadjáratokat vezetett Itáliába a longobárdok ellen, s felszámolta a királyságukat.

• A betörő arabok ellen harcolva átkelt a Pireneusokon ,s meghódította a félsziget északi részét.

• 800-ban császárrá koronáztatta magát a pápával (Károly=Karl→király szavunk)

• A Római Birodalom örökségén ismét két császár osztozott.

Page 11: Kora középkor

Nagy Károly Birodalmának

államszervezete

Page 12: Kora középkor

Frank Birodalom államszervezete

• Államszervezet:– Központ: Aachen– Felosztotta a területet grófságokra,

határgrófságokra: élükön a grófok (comes) állnak

– Őket ellenőrzi a titkos küldöttek: missusok• Karoling reneszánsz

– Alkuin vezetésével egységesítette az írást (karoling minuscula)

– Elrendelte az ügyek írásos intézését (kancellária)– Írásos rendeletekkel egységesen irányította a

birodalmat

Page 13: Kora középkor

Frank Birodalom felbomlása

• Nyugati frank királyság

→ Franciaország Kopasz Károly• Középső

területek→Itália, Burgundia,

Lotharingia Lothar

• Keleti frank→ Németország

Page 14: Kora középkor

A pápaság és a nyugat államai

A pápaság felemelkedése• A kereszténység állam vallásá

válását követően az egyház felett a római császárok hatalma érvényesült.

• Emiatt az egyházi hiearchiának nem volt egyetlen feje.Több egyházi központ alakult ki,melyek püspökeit megkülönböztetésül patriarcháknak nevezték.

Page 15: Kora középkor

A pápaság felemelkedése II.

• A Római Birodalom kettéválásakor keleten a helyzet változatlan maradt.

• Konsatntinápolyban a császárok egyház feletti fennhatósága töretlenül érvényesült.

• Nyugaton azonban a birodalom szétesésével megszűnt a világi hatalom egyházra gyakorolt befolyása .A nyugati egyházi hiearchia lassan a keleti császárságtól is függetlenítette magát.

Page 16: Kora középkor

A pápaság felemelkedése III.

• Róma püspökeit egyre gyakrabban pápának nevezték.

Page 17: Kora középkor

Pápai Állam létrejötte• Jelentősen megerősödött a pápaság

amikor 751-ben királyi hatalmának szentesítéséért Kis Pippin megvédte Rómát a longobárdokkal szemben.

• Az új Frank király Róma és Ravenna vidékét a pápaságnak adományozta.

• Ezzel létrejött a Pápai Állam 756.ban.

Page 18: Kora középkor

Pápai Állam létrejötte II.

Page 19: Kora középkor

Az egyházszakadás I.

• A kora középkorban fokozatosan eltávolodott egymástól a nyugati és keleti kereszténység.

• A pápák megerősödése tovább élezte az ellentétet Konstantinápollyal.

• 1054-ben a pápa és a Konstantinápolyi patriarcha kölcsönösen kiközösítették egymást és híveiket az egyházból.

Page 20: Kora középkor

Eltérések a római katolikus és az

ortodox egyház közöttRÓMAI KATOLIKUS (Nyugat) ORTODOX (Kelet)Latin nyelvű Görög nyelvűRómai pápa az irányítója Róma és Bizánc püspökei =-ekA pápa egyedül irányítja Egyetemes zsinat irányítjaA pápa első a püspökök között A pátriárka a legnagyobb

rangúVan tisztítótűz (Purgatrium) Nincs purgatóriumCölibátus (papi nőtlenség) van Püspökök-szerzetesek

nőtlenekKovásztalan kenyérrel áldoznak Kovászos kenyérrel áldoznak

Gergely-naptár Julianus-naptárAz oltár nincs elválasztva Ikonosztáz választja el a híveketFő-és mellékoltárok, képek stb. Csak 1oltár-ikonok-nincs

szobor

Page 21: Kora középkor

A nyugati és a keleti keresztény egyház

szervezete

Page 22: Kora középkor

Szerzetesek I.• A magányos remeteként,önnmegtartóztatásban élő

keresztények elsőként Egyiptomban hoztak létre szerzetesi közösséget.

• Az ehhez hasonló közösségek száma keleten és nyugaton is gyorsan nőtt.

• Elkülönülten kolostorokoban laktak szigorú belső előírások (regulák) szabályozták életüket.

• A Krisztus által ajánlott szerénység,erkölcsi tisztaság és engedelmesség megtartásával akartak közelebb jutni Istenhez.

Page 23: Kora középkor

Szerzetesrendekbeli különbségek

Nyugati típusú Keleti típusú

közösségben élnek -magányosandolgoznak is - elvonulnak a világ

előla) könyveket másolnak -Bibliát

tanulmányozzákb) földet művelnekc)betegeket gondoznak, gyógyítanakd) tanítanake) térítik a pogányokat

1. szerzetesrend: Benedek-rend-alapítója: Nursiai Szent Benedek-mottó: „Imádkozzál és dolgozzál!”-elfogadták a pápa vezető szerepét-első kolostor: Monte Cassino-gyorsan terjeszkedtek Európában

Page 24: Kora középkor

Német-Római Birodalom létrejötte

• A verduni szerződést követően a frank utódállamok részekre estek szét. E zavaros helyzetben támadások sorozata érte a nyugati keresztény világot: a normandok , az arabok és a magyarok betörései.

• A külső támadások határásra a részeire esett keleti frank állam újjászületett.

• I Madarász Henrik megállította a magyarokat Merseburgnál 933-ban.

• Fia Nagy Ottó már döntő csapást mért eleinkre Ausbirgnál (955).

• Megerősítette hatalmát és 962-ben Rómában császárrá koronáztatta magát.Létrejött a Német-Római Birodalom,mely hosszú időre Európa legerősebb hatalmává vált.

Page 25: Kora középkor

Fellendülés kezdete Nyugaton I.

Problémák: -Minden napossá váltak az éhínségek és a belső háborúskodás. -Elpusztultak a városok ,visszaszorul az áru- termelés. -A földeket talajváltó rendszerben vagyis kimerülésig művelték, ezzel a módszerrel azonban csak alacsony hozamot tudtak el- érni ,ami kevés ember eltartását biztosította.

Page 26: Kora középkor

Fellendülés kezdete Nyugaton II.

Megoldások:

A VIII. századtól kezdődően Nyugat –Európában a jobb életfeltételek keresése,a nomádoktól átvett technikai újítások és a kolostorokban kibontakozó gazdálkodás nyomán a termelési módszerek és a munkaeszközök fejlődni kezdtek.

Page 27: Kora középkor

Kétnyomásos gazdálkodás

A kialakuló kétnyomásos gazdálkodás keretében a termőföld felét bevetették. A másik felét pihentették,ugarnak hagyták, ahol az állatállomány legelhetett,és trágyájával megújította a föld termőerejét.

Page 28: Kora középkor

Háromnyomásos gazdálkodás

A háromnyomásos gazdálkodás elterjedésé-

vel tovább csökkent az ugar,hiszen már csak a termőföld egyharmadát alkotta. Ez az eljá-

rás a termőföldet 3 részre osztotta

-1rész: ugar

-1rész: tavaszi gabona

-1rész: őszi gabona

Page 29: Kora középkor

Új eszközök I.• A föld ilyen arányú folyamatos kihasználá-

sa azonban a régi eszközökkel nem volt le-

hetséges.• Döntő változást hozott a csoroszlyás,kor-

mánylemezes, nehéz fordítóeke alkalmazás.

Page 30: Kora középkor

Új eszközök II.Borona:

-Előrelépést jelentett a borona megjelenése,mely a szántás után a föld lazítása nyomán növelte a termést.

Page 31: Kora középkor

Új eszközök III.A nehéz eke csak a fogatolás új módjával,

a szügyhámmal együtt terjedhetett el.A no-

mádoktól átvett újítás révén a hámot az álla-

tok nyakáról a szügyére helyezték,s így az

igaerő jelentősen megnőtt.

Page 32: Kora középkor

Új eszközök hatásai• A mezőgazdaság fejlődése a IX-X.

századra az életkörülmények javulásához népességszám növekedéséhez és a helyi kereskedelem újbóli megjelenéséhez vezetett

• A távolsági kereskedelem a kora közép-

korban is fenntmaradt.

Page 33: Kora középkor

Jobbágyság kialakulása

• A vezető réteg,a földek tulajdonosainak csoportja századok alatt alakult ki.

• E folyamattal párhuzamosan alakult ki a földet megművelők rétege,a jobbágyság.

• Három társadalmi csoport összeolvadásá-val jött létre: -korábbi rabszolgák -colonusok -szabad germán parasztok

Page 34: Kora középkor

Jobbágyság• A jobbágy csak birtokosa,használója volt a földjének.• Ám a telkét szabadon örökíthette,eladhatta.• Emiatt földje (a jobbágytelek) nagyságá- nak arányában tartozott szolgáltatásokkal a föld tulajdonosának. Ez lehetett munkajára- dék,robot,a földesúri kézben maradt földek megművelése,szállítás,építkezés stb.• Lehetett még terményjáradék(a jobbágytelek

termésének egy részének átadása) ami később pénzjáradékká változott.

Page 35: Kora középkor

Jobbágyság kialakulása és szolgáltatásai

Page 36: Kora középkor

Új világi vezető réteg

• A kora középkorban a hatalom alapját a földbirtok képezte.

• A létrejövő államokban az új uralkodó réteg a régi római nagybirtokosokból és az elfoglalt földekből nagyobb részt kihasító germán törzsfőkből,illetve azok fegyveres kíséretének tagjaiból alakult ki

Page 37: Kora középkor

Új világi vezető réteg II.

• Az újdonsült királyok csak úgy tudtak kormányozni ha újonnan szerzett földjeiket híveinek adományozták.

• Mivel az önellátás szintjén a gazdagok kevés felesleget termeltek.

• Ezért az uralkodók pénzjövedelme csekély volt,abból fizetett hadsereget vagy hivatal- szervezetet nem lehetett fenntartani.

Page 38: Kora középkor

Hűbérbirtok• A különböző szolgálatok teljesítéséért

adományozott föld a hűbérbirtok.• A hűbérbirtok kezdetben a megadomá-

nyozott halálával,vagy akkor ha nem teljesí-

tette a kötelességét,visszakerült az adomá-

nyozóhoz.(benefícium)• Később örökölhetővé,sőt továbbadhatóvá

vált.(feudum)

Page 39: Kora középkor

Hűbéri lánc I.• A király nagyhűbéresei,hogy fegyveres kísérettel

rendelkezzenek , maguk is adományoztak kisebb birtokokat.

• Így a királytól a kishűbéresekig egy sajátos fölé rendelségi viszony (hiearchikus rend),a Hűbéri lánc.

• A Karonling korra általánossá vált a hűbéri eskü . Ebben az adományozó hűbérúr(senior) és a megadományozott hűbéres (vazallus) kölcsö- nösen fogadalmat tettek az esküre és a

kötelességük teljesítésére.

• Az állam is a hűbéri láncon keresztül működött.

Page 40: Kora középkor

Hűbéri lánc II.

Page 41: Kora középkor

Uradalom • Uradalom-Középkori Nagybirtok• Birtok központ: Udvarház

-Udvarház: gazdasági épületek (raktárak,csűr, malom,)

Page 42: Kora középkor

Uradalom részei:• Majorság(földesúrföldje,jobbágy műveli

robotban)• Jobbágytelek

részei: - felsőtelek (falusi ház+kert)

-külső telek (szántó,kaszáló rét)• közösen használható telkek:

-osztatlan erdők,legelők vizek

Page 43: Kora középkor

Közel-Kelet gazdasága

• Míg Nyugat-Európában visszaesett a gazdaság,addig a Kelet Római Birodalom és a Közel-Kelet megőrizte az ókori fejlettségi szintet.

• Így a 6-10 század között ismét e térség a világ gazdasági művészeti és tudományos kpja.

Page 44: Kora középkor

Kelet-Római Birodalom

• Justinianus császár (527-565): -hatékonyabbá tette a központi hi- vatalokat és növelte az állami be- vételeket. -erős zsoldoshadseregre támasz- kodva megkísérelte az egységes Római-Birodalom feltámasztását -hadjáratai aláásták a keleti birodalom e- rejét.

Page 45: Kora középkor

Justinianus császár• Justinianus volt az utolsó latin nyelven kor-

mányzó császár.Halála után a birodalomban

a görög vált hivatalos nyelvvé.

• A tehetséges császár elkészítette a római jog gyűjteményes összefoglalását.

Page 46: Kora középkor

Kelet Római Birodalom

• Az egymás elleni harcban kimerülő két közel-keleti nagyhatalmat a 7.században új vallás ,az iszlám által egységbe fogadott arabok támadása rázta meg.

• Bizánc nagy veszteségek árán túlélte az arabok rohamát.és 740-ben megállították az arab előretörést.

• Az évezred végére a birodalom megerősödött.

Page 47: Kora középkor

Kelet Római Birodalomból

Bizánci Birodalom• Egy új tehetséges uralkodó család (Makedón Dinasztia) ismét meghódította a Balkán-félszigetet

• Jelentős belső átalakulás történt,melynek lényege a középkorra jellemző birtokszer-

kezet és földhasznosítás térhódítása.

• A folyamatot névváltozás is jelzi: Kelet-Római Birodalomból Bizánci Biroda- lom lett.

Page 48: Kora középkor

Szlávok• A VI.században megindult a törzsi

szervezetben élő szlávok szétrajzása. E mozgások eredményeképpen a szláv törzsek fejlődése szétvált,s három csoportjuk alakult ki:

• Nyugati szlávok• Keleti szlávok• Déli szlávok

Page 49: Kora középkor

Nyugati szlávok• Morvák-nyugati keresztény

egyház

• Csehek-nyugati kereszténység

• Lengyelek-nyugati kereszténység

Page 50: Kora középkor

Déli szlávok• Bolgárok - Keleti keresztény

egyház

• Horvátok-nyugati keresztény egyház

• Szerbek-keleti keresztény egyház

Page 51: Kora középkor

Keleti szlávok

• Normannok-keleti egyház

Page 52: Kora középkor

Az iszlám kialakulás

• Az iszlámot az egyistenhívő zsidó és keresztény, valamint a pogány arab hitvilágból alakította ki Mohamed.

• Az iszlám gondolatvilága szent könyvében a Koránban került kifejtésre

• A Korán alapján a hívőknek 5 alapvető parancsot kell betartani.

Page 53: Kora középkor

Az 5 parancs:• -Allahban , az egyetlen istenben, s

prófétájában, Mohamedben való hit• - Mekka, szent város irányában végzett napi

ötszöri ima.• Kötelező alamizsna osztás szegényeknek• A Ramadam havi böjt betartása, mikor

napkeltétől napnyugtáig tilos enni és inni• -Minden igazhitű életében legalább egyszer

zarándokoljon el a szent városba, Mekkába.

Page 54: Kora középkor

Iszlám vallás• A moszlim ember és istene közel állt egymáshoz, de

nem alakult ki bonyolult hittan, se erős hierarchiájú egyház.

• Az iszlám egyesítette az arab törzsek erejét, s lehetővé vált, hogy a Közel-keleten kialakult hatalmi űrt az arabok töltsék ki.

• Kalifa állt az arab állam élén a korlátlan hatalmú, aki a szolgálati birtokokkal rendelkező katonai arisztokráciára támaszkodott.

• Az iszlám magába olvasztva a Közel-Kelet kultúráját, az antik műveltség egyik közvetítőjévé vált

Page 55: Kora középkor

Az arab kultúra• Az iszlám türelmes volt más kultúrákkal

szemben.• Főképp természettudományból értek el

sikereket.: -csillagászat

-kémia• Fontos volt még a :-matematika

-orvostudomány

-filozófia és földrajz

Page 56: Kora középkor

Köszönjük a figyelmet !

Terjéki Réka & Szöllősi Patrícia