a rádiózás története
TRANSCRIPT
A RÁDIÓZÁS
TÖRTÉNETEKÉSZÍTETTE: MOLNÁR GABRIELLA
INFORMATIKUS KÖNYVTÁROS SZAK, BA
II. ÉVFOLYAM
EKF, TKTK, EGER
A RÁDIÓ MINT TECHNIKAI ESZKÖZÉS AKIKNEK KÖSZÖNHETJÜK
• William Gilbert (1544-1603): Egy nagy állandó mágnes Földünk.
• Isaac Newton (1642-1727): Matematikai alaptörvények, egyetemes tömegvonzás.
• Benjamin Franklin (1706-1790) : A villamos áram jelenségének leírása.
• Alessandro Volta (1745-1827): Elsőként készít elektromos áramforrást.
• Hans Christian Oersted (1777 – 1851): Az elektromágneses jelenség felderítése.
• André-Marie Ampere (1775-1836): Az elektrodinamika atyja.
• George Simon Ohm (1789-1854): Ohm-törvény. És az ellenállásnak a vezetőtől és a keresztmetszetétől való függését fedezte fel.
• Michael Faraday: Modern elektrotechnika. Felfedezte az elektromágneses indukciót.
• Samuel Morse (1791-1872): villamos áram elektromágneses hatására épülő telegráf és Morse –kód.
• James Bowman Lindsay (1799-1862): Üzenetet továbbító vezeték nélküli eszköze: vezető közeg a víz.
• Thomas Alva Edison (1847-1931): A fonográf feltalálása, az első szénszálas lámpa, a termikus emisszió jelensége.
A RÁDIÓ MINT TECHNIKAI ESZKÖZÉS AKIKNEK KÖSZÖNHETJÜK
• D. E. Hughes(1831-1900): Mikrofon.
• Graham Bell(1847-1922): Telefon, az emberi beszéd közvetítése.
• Puskás Tivadar(1844-1893): Telefonközpont és telefonhírmondó.
• Henrik Hertz (1857-1894): Elektromágneses hullámok alkalmazása.
• Guglielmo Marconi (1874-1937) : A drótnélküli távíró – rádió.
• Nikola Tesla (1856-1943): Távbeszélő-erősítő. Háromfázisú váltóáramú dinamó. Földelés stb.
• Alexander Sztyepanovics Popov (1859-1905): Rádió.
• John Ambrose Fleming (1849-1945): Elektródás elektroncső - detektoros rádió.
• Lee de Forest (1873-1961): Trióda - érzékenyebb detektálás.
• G. W. Pickard(1877-1956): Kristálydetektor.
A MAGYAR RÁDIÓZÁS ELŐZMÉNYEI:
PUSKÁS TELEFONHÍRMONDÓJA• 1893-tól telefonvonalakon keresztül hallgatták a híreket és tőzsdejelentéseket.
• A kifogástalan vétel nem teljesült – Puskás Tivadar önálló hálózatot kezdett kiépíteni.
• Munkáját – váratlan halála miatt - Popper István folytatta.
• 1900-ban már több mint 6400 előfizetője volt.
• Angol, francia, olasz nyelvet is tanítottak.
• Operaelőadásokat, koncerteket, színházi előadásokat közvetítettek.
• Megszólalt Jókai Mór, Blaha Lujza és más hírességek.
• Pontos idő.
A RÁDIÓZÁS HAJNALA
Broadcasting – rádióműsor-szórás
• 1914. első rádióműsor sugározása, Lacken, Belgium
• 1921. az első rendszeres adás, Pittsburgh, USA
• 1922. British Broadcasting Co. Ltd. (BBC)
• 1925. Magyarország:
„Halló, halló, itt a magyarországi rádióhírmondó 2 kW-os leadóállomása az 565 m-es hullámhosszon.”
A MAGYAR RÁDIÓSUGÁRZÁSSZŐTS ERNŐ,
A MAGYAR ÉS AZ EURÓPAI RÁDIÓZÁS
MEGHATÁROZÓ SZEMÉLYISÉGE
A RÁDIÓZÁS ÁLLAMI MONOPÓLIUM
• Európában
állami felügyelet,
államilag szabályozott műsortovábbítás.
Különösen a II. világháború és a diktatúrák idején.
• Usa: ismeretlen volt az országos, állami rádió fogalma.
KALÓZRÁDIÓK ÉS MAGÁNRÁDIÓK
• 1964 kalózrádiók – a monopóliumok megtörnek.
• A magánrádiók engedélyezése a 70-80-as évektől a 90-es évekig tartott.
• Utoljára Svédországban, Ausztriában, Törökországban jelent meg az új médiarendszer.
• A volt szocialista államokban, rendszer felbomlásakor jelentek meg a magánrádiók.
• Magyarországon: 1991. kalózrádióként működött a Tilos Rádió.
• A médiatörvényt követően az első kereskedelmi rádió 1998-tól működő Danubius Rádió (korábban MR-hez tartozott)
A RÁDIÓTÖRTÉNETI PILLANATOK
A világon
• 1938. Orson Welles rendezésében élőben sugározza H. G. Wells Világok harca c. művének rádióváltozatát pánikot keltve New Yorkban.
• 1969. A Holdra szállás élő közvetítése.
• 2000. Coca-Cola-reklám a zimbabwei rádióban.
• 2000. A csak internetes rádiók már a harmadik világban is megjelennek.
Magyarországon
• 1924. Amatőrrádiós láz Budapesten
• 1939. Olcsó néprádiót lehet vásárolni.
• 1965. Megjelenik a szovjet hordozható Sokol rádió
• 1968. A fiatalok a BBC popzenei műsorát hallgatják Magyarországon.
• 1993. A Szabad Európa Rádió beszünteti magyar adását.
AFRIKA RÁDIÓZÁSA
• Afrikában a rádió szerepe nagy:
• jelentős a szóbeli kultúra,
• a lakosság nagy része írástudatlan,
• a televízióhasználat csekély.
• A technikai akadályt az áramellátás hiánya okozza.
• Az elem drága.
• A gyarmati korszakban a gyarmatosítók határozták meg a rádiózást, majd az államok erős befolyása, csak az 1990-es évektől indult meg a magánrádiózás.
AFRIKA RÁDIÓZÁSA
• A rádióprogramok között nagy jelentősége van:
• Az oktatási,
• egészségügyi felvilágosítási,
• mezőgazdasági technológiák terjesztéséről szóló,
• helyi hagyományok ápolását, megőrzését elősegítő,
• nőknek, gyerekeknek szóló programoknak.
• Ezenkívül vallási adók, zenei programok, kívánságműsorok vannak.
MODERN RÁDIÓZÁS:
A MŰSORSZÓRÁS LEHETSÉGES MÓDJAI
• Analóg rádiózás: Az elektronikus alkatrészek felfogják a levegőben terjedő rádióhullámokat, majd átalakítják az ember általa is érzékelhető hangokká.
A rádióhullámokkal történő vezeték nélküli kommunikációt használjuk a mobiltelefonok, vezeték nélküli internet-elérés stb. esetén.
• Digitális rádiózás: DAB (Digital Audio Broadcasting, vagyis digitális hangműsorszórás) az 1990-es évek nemzetközi újítása a földfelszíni rádió-műsorszórás területén.
• Digitális modulációs eljáráson alapuló rádió-műsorszórási eljárás:
• kiváló hangminőség,
• frekvencia hatékonyabb kihasználása
• szélesebb műsorkínálat,
• kiegészítő szolgáltatások lehetősége
• megbízható vétel.
MODERN RÁDIÓZÁS - INTERNETEN
KERESZTÜL
• Az internetes rádió olyan rádiós műsorszolgáltatás, melynek terjesztése internet segítségével történik.
(Wikipédia)
• Nem kell rádiófrekvencia.
• Nem kell stúdió.
• Gyorsan terjed.
• A világon mindenhol hallgatható.
• Viszont számítógép, okostelefon vagy egyéb eszköz, valamint internetelérés szükséges a vevő részéről.
A RÁDIÓ MINT TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓS
ESZKÖZ
• A tömegkommunikációs eszközök legfontosabb jellemzője: a tömegszerűség.
• A rádió az egész világon hallgatható.
• Az Internetes rádiózással a lokális adók is bekapcsolódhatnak a globális rádiózásba.
• A tömegkommunikáció része a tájékoztatás, a szórakoztatás, a művelődés, a politikai és a fogyasztói manipuláció. A rádió sem kivétel ez alól.
A RÁDIÓ JÖVŐJE• Gyors, olcsó, hatékony.
• Nem helyhez kötött a befogadás.
• Sok tevékenység végezhető közben.
• Nem a legfontosabb érzékszervünket, a szemünket köti le.
• Térben lehet mozogni, ténykedni rádióhallgatás közben.
• A rádió gyors, olcsó, hatékony, könnyen tud reagálni a változásokra és eseményekre.
• Nem kényszeríti a befogadót teljes passzívitásra.
• A rádiózás területén is jelen van a szakosodás, a specializáció.
• A rádió megteremtette, és állandóan fejleszti a regionális és lokális rádiózást.
• A rádiózásban sokkal könnyebben megteremthető az interakció.
FELHASZNÁLT IRODALOM• www.tankonyvtar.hu (Forgó Sándor: Médiumismeret II. Médiaismereti kiadványok. Eger, Eszterházy
Károly Főiskola, 2011.)
• http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/495.html
• http://www.visszaaradiohoz.hu/cikk.phtml?cim=kal/radiotort.html
• http://jelesnapok.oszk.hu/prod/SZERKEZET/05majus/maj_unnepek/maj17_tavkozlesi/rotary.jpg
• www.tankonyvtar.hu
• http://hu.wikipedia.org/wiki/Internetes_r%C3%A1di%C3%B3
• http://informatikatortenet.network.hu/kepek/radio_tv_media_tortenelem/radiokeszulek_a_radiozas_fenykorabol
• www.virtualisradiomuseum.hu
• www.sci-tech.hu