A A gyógypedagógia gyógypedagógia

történetetörténete4. Felvilágosodás, újkor4. Felvilágosodás, újkor

1. rész1. rész

A felvilágosodás és a A felvilágosodás és a nevelésnevelés

Elsősorban a francia felvilágosodás Elsősorban a francia felvilágosodás filozófusainak hatására a 18. századtól filozófusainak hatására a 18. századtól kezdődően gyökeres átalakuláson ment kezdődően gyökeres átalakuláson ment keresztül az embereknek a világról és abban keresztül az embereknek a világról és abban betöltött saját szerepükről alkotott képe. betöltött saját szerepükről alkotott képe.

Olyan – már korábban is létezett, de időközben Olyan – már korábban is létezett, de időközben felerősödő – szellemi irányzatok befolyásolták a felerősödő – szellemi irányzatok befolyásolták a filozófusok elméleteinek alakulását, mint például filozófusok elméleteinek alakulását, mint például Francis Bacon empirizmusa és Francis Bacon empirizmusa és Renée Renée DescartesDescartes racionalizmusa. racionalizmusa.

Újra beható vizsgálat tárgyává tették és Újra beható vizsgálat tárgyává tették és átértelmezték a filozófia olyan alapvető átértelmezték a filozófia olyan alapvető témaköreit, mint témaköreit, mint a metafizika (a létezés, az a metafizika (a létezés, az emberi tudás alapjaival foglalkozó emberi tudás alapjaival foglalkozó rendszer), az episztemológia rendszer), az episztemológia (ismeretelmélet) és az etika (az értékek (ismeretelmélet) és az etika (az értékek tana). tana).

A filozófiai gondolkodás elszakadt a középkori A filozófiai gondolkodás elszakadt a középkori felfogástól mely szerint az eredendő bűnnel felfogástól mely szerint az eredendő bűnnel terhelt emberi lélek csak Isten kegyelme által terhelt emberi lélek csak Isten kegyelme által válhat szabaddá. Ettől kezdve a felvilágosult válhat szabaddá. Ettől kezdve a felvilágosult értelem hatalmának rendeltek alá mindent. értelem hatalmának rendeltek alá mindent.

A filozófusok megtanították az embereket A filozófusok megtanították az embereket kételkednikételkedni a korábban kikezdhetetlennek hitt a korábban kikezdhetetlennek hitt tekintélyekben, arra biztatták őket, hogy saját tekintélyekben, arra biztatták őket, hogy saját kutató értelmükre hagyatkozzanak, tegyenek kutató értelmükre hagyatkozzanak, tegyenek föl kérdéseket a természetnek, a világnak és föl kérdéseket a természetnek, a világnak és döntsenek saját józan megfontolásuk szerint. döntsenek saját józan megfontolásuk szerint.

Etikai kérdésekben, a jó és rossz Etikai kérdésekben, a jó és rossz megítélésekor már nem csak Isten megítélésekor már nem csak Isten útmutatását keresték, hanem saját útmutatását keresték, hanem saját felvilágosult értelmükre támaszkodtak. felvilágosult értelmükre támaszkodtak.

A különböző filozófiai iskolák közös nevezője A különböző filozófiai iskolák közös nevezője olyan alapvető tételek elfogadásában öltött olyan alapvető tételek elfogadásában öltött testet, mint az a gondolat, hogy az értelme által testet, mint az a gondolat, hogy az értelme által vezérelt ember alapjában véve jó, és megvan vezérelt ember alapjában véve jó, és megvan benne a képesség a benne a képesség a tökéletesség tökéletesség legmagasabb szintjének az elérésére legmagasabb szintjének az elérésére (perfektibilitás).(perfektibilitás).

Az emberi „perfektibilitásnak” ez a kultusza Az emberi „perfektibilitásnak” ez a kultusza eredményezte azt, hogy a felvilágosodás eredményezte azt, hogy a felvilágosodás pedagógiai irányzatai szinte korlátlan pedagógiai irányzatai szinte korlátlan optimizmussal hittek az ember optimizmussal hittek az ember nevelhetőségében-taníthatóságában, illetve nevelhetőségében-taníthatóságában, illetve ezen keresztül a társadalmi bajoknak a ezen keresztül a társadalmi bajoknak a pedagógiai-oktatásügyi reformok révén történő pedagógiai-oktatásügyi reformok révén történő elhárításában. (Az előzmények között lásd elhárításában. (Az előzmények között lásd például Comenius felfogását e témáról.) például Comenius felfogását e témáról.)

A felvilágosult abszolutista uralkodók (pl. A felvilágosult abszolutista uralkodók (pl. Nagy Frigyes, Mária Terézia, Nagy Nagy Frigyes, Mária Terézia, Nagy KatalinKatalin) is erre a pedagógiai optimizmusra ) is erre a pedagógiai optimizmusra alapozva kíséreltek meg jól szervezett, átfogó alapozva kíséreltek meg jól szervezett, átfogó iskolarendszereket kiépíteni vagy legalább a iskolarendszereket kiépíteni vagy legalább a feltétlen uralkodói kontrollt kiterjeszteni a feltétlen uralkodói kontrollt kiterjeszteni a már meglévő felekezeti iskolarendszerekre. már meglévő felekezeti iskolarendszerekre. ((Mária TeréziaMária Terézia: „Az iskoláról való : „Az iskoláról való rendelkezés az uralkodó felségjoga”.)rendelkezés az uralkodó felségjoga”.)

A felvilágosult filozófusok szerint Isten egy A felvilágosult filozófusok szerint Isten egy előre elkészített terv alapján teremtette a előre elkészített terv alapján teremtette a világot, amely eleve elrendelt törvények világot, amely eleve elrendelt törvények szerint működik. Ez a törvények a természet szerint működik. Ez a törvények a természet törvényei, amelyek Isten dicsőségét és az törvényei, amelyek Isten dicsőségét és az emberi faj javát szolgálják. emberi faj javát szolgálják.

A 18. század első felében a filozófusok A 18. század első felében a filozófusok kritikájának középpontjában elsősorban a kritikájának középpontjában elsősorban a vallás, az irodalom, és a művészet állt. vallás, az irodalom, és a művészet állt.

A fennálló társadalmi berendezkedés kritikája A fennálló társadalmi berendezkedés kritikája csak ezt követően erősödött fel. csak ezt követően erősödött fel.

Ahogyan a század előrehaladt, az írók, a Ahogyan a század előrehaladt, az írók, a tudósok, a filozófusok egyre nagyobb tudósok, a filozófusok egyre nagyobb hevülettel kezdtek el foglalkozni a társadalmi hevülettel kezdtek el foglalkozni a társadalmi egyenlőtlenségek kérdésével, és mind egyenlőtlenségek kérdésével, és mind hangosabban követelték a feudális társadalmi hangosabban követelték a feudális társadalmi struktúrák megváltoztatását. struktúrák megváltoztatását.

Főleg Franciaországban terjedt el az a Főleg Franciaországban terjedt el az a meggyőződés, hogy a társadalmi meggyőződés, hogy a társadalmi berendezkedést berendezkedést újra kell konstruálni a újra kell konstruálni a legkisebb lényegtelen részlettől kezdve a legkisebb lényegtelen részlettől kezdve a legfontosabb erkölcsi törvényekig és a legfontosabb erkölcsi törvényekig és a jogrendig. jogrendig.

Olyan sokféle téma foglalkoztatta ezeket a Olyan sokféle téma foglalkoztatta ezeket a kritikus elméket, mint például a – fentebb kritikus elméket, mint például a – fentebb már említett – oktatásügy, a már említett – oktatásügy, a mértékegységek, a naptár, a jogrend, az mértékegységek, a naptár, a jogrend, az igazságosság kérdése stb. igazságosság kérdése stb.

A francia felvilágosult filozófusok (élükön A francia felvilágosult filozófusok (élükön RousseauRousseau-val ésd -val ésd VoltaireVoltaire-rel) egyre -rel) egyre kritikusabb hangot ütve kérdőjelezték meg kritikusabb hangot ütve kérdőjelezték meg a francia társadalom olyan alapvető a francia társadalom olyan alapvető intézményeit, mint jog, az erkölcs és a intézményeit, mint jog, az erkölcs és a vallás. vallás.

Közben egyre hevesebb támadásokat Közben egyre hevesebb támadásokat intéztek a fennálló rend, az egyház és az intéztek a fennálló rend, az egyház és az állam ellen. állam ellen.

A francia filozófusok körében uralkodó stílus A francia filozófusok körében uralkodó stílus ekkor már a támadás volt: támadták a filozófiai ekkor már a támadás volt: támadták a filozófiai tradíciókat, az egyházat, az államot, a tradíciókat, az egyházat, az államot, a hadviselést, az intoleranciát, a társadalmi hadviselést, az intoleranciát, a társadalmi hierarchiát, az oktatási rendszert, a gazdasági hierarchiát, az oktatási rendszert, a gazdasági életet. életet.

Denis DiderotDenis Diderot megfogalmazása szerint megfogalmazása szerint legfőbb céljuk „az általános gondolkodásmód legfőbb céljuk „az általános gondolkodásmód megváltoztatása” volt. (Idézi: Winzer: 40. o.) megváltoztatása” volt. (Idézi: Winzer: 40. o.)

Mindemellett a filozófusok feltett szándéka Mindemellett a filozófusok feltett szándéka volt, hogy megértsék a világot, mindenekelőtt volt, hogy megértsék a világot, mindenekelőtt magát az ember morális, lélektani és magát az ember morális, lélektani és társadalmi életét azért, hogy felébresszék az társadalmi életét azért, hogy felébresszék az egyén felelősségérzetét a társadalom, illetve a egyén felelősségérzetét a társadalom, illetve a közösség felelősségérzetét az őt alkotó közösség felelősségérzetét az őt alkotó egyének iránt.egyének iránt.

A francia filozófusok heves kampánya az állam A francia filozófusok heves kampánya az állam és az egyház ellen nem merült ki a kritikában. és az egyház ellen nem merült ki a kritikában.

Elterjedt az a meggyőződés, hogy a társadalmi Elterjedt az a meggyőződés, hogy a társadalmi jelenségek is visszavezethetők a jelenségek is visszavezethetők a természettudományos és matematikai természettudományos és matematikai törvényekre. törvényekre.

A filozófusok ezeket a törvényeket (köztük A filozófusok ezeket a törvényeket (köztük például a newtoni elveket) alkalmazva például a newtoni elveket) alkalmazva próbálták meg újrakonstruálni a társadalom próbálták meg újrakonstruálni a társadalom intézményeit. intézményeit.

A felvilágosodás korában egyebek közt olyan A felvilágosodás korában egyebek közt olyan új témák merültek a filozófiai, majd a új témák merültek a filozófiai, majd a közgondolkodás szintjén, mint az közgondolkodás szintjén, mint az egyenlőség egyenlőség elve, az emberi jogok (köztük az elemi elve, az emberi jogok (köztük az elemi szintű oktatáshoz, a művelődéshez való szintű oktatáshoz, a művelődéshez való jog) kérdései, a rászorulók jog) kérdései, a rászorulók megsegítésének szükségessége és megsegítésének szükségessége és általában az emberbarát (filantróp) általában az emberbarát (filantróp) magatartásra való igény mint alapvető magatartásra való igény mint alapvető emberi attitűd.emberi attitűd.

De újra felvetődtek olyan a humanizmus korában De újra felvetődtek olyan a humanizmus korában már sokat taglalt témák is, mint például az önálló már sokat taglalt témák is, mint például az önálló emberi egyéniség tisztelete.emberi egyéniség tisztelete.

A történészek véleménye erősen megoszlik abban A történészek véleménye erősen megoszlik abban a kérdésben, hogy vajon a francia felvilágosodás a kérdésben, hogy vajon a francia felvilágosodás filozófiájának volt-e – és ha igen milyen – szerepe filozófiájának volt-e – és ha igen milyen – szerepe a a francia forradalom kitörésében. francia forradalom kitörésében.

Néhányan úgy értelmezik a 18. századi francia Néhányan úgy értelmezik a 18. századi francia filozófiát, mint egy elsősorban egyházellenes filozófiát, mint egy elsősorban egyházellenes szellemi irányzatot, mások a felvilágosult szellemi irányzatot, mások a felvilágosult filozófusokra úgy tekintenek, mint a fennálló filozófusokra úgy tekintenek, mint a fennálló társadalmi rend felforgatóira, akik felelőtlenül társadalmi rend felforgatóira, akik felelőtlenül bujtogatnak a forradalomra, és az bujtogatnak a forradalomra, és az istentelenséget, az ateizmust hirdetik. istentelenséget, az ateizmust hirdetik.

Ismét mások úgy vélik, hogy a felvilágosodás a Ismét mások úgy vélik, hogy a felvilágosodás a francia társdalom szükségszerű fejlődési fokozata francia társdalom szükségszerű fejlődési fokozata volt, és a vallási túlbuzgóság és az egyházi volt, és a vallási túlbuzgóság és az egyházi zsarnokság elleni irányzatként üdvözlik. zsarnokság elleni irányzatként üdvözlik.

Ennél egyszerűbb értékelnünk a felvilágosodás Ennél egyszerűbb értékelnünk a felvilágosodás hatását a nevelésre és a gyógypedagógiára. hatását a nevelésre és a gyógypedagógiára.

A francia tudósok, akik arra törekedtek, hogy A francia tudósok, akik arra törekedtek, hogy eloszlassák a korábbi kikezdhetetlen eloszlassák a korábbi kikezdhetetlen tekintélyekbe vetett hit felhőit és a tévtanok tekintélyekbe vetett hit felhőit és a tévtanok zavaros ködét, hamarosan megtapasztalták, zavaros ködét, hamarosan megtapasztalták, hogy az új ideák és felfedezések milyen fontos hogy az új ideák és felfedezések milyen fontos etikai és lélektani kérdéseket vetnek föl az etikai és lélektani kérdéseket vetnek föl az emberrel kapcsolatosan. emberrel kapcsolatosan.

A gondolkodók figyelmüket egyre inkább azok A gondolkodók figyelmüket egyre inkább azok felé fordították, akik társadalmi helyzetük felé fordították, akik társadalmi helyzetük révén révén nem voltak egyenlők a többiekkel, nem voltak egyenlők a többiekkel, illet azokkal kezdtek el törődni, akik illet azokkal kezdtek el törődni, akik természeti adottságaik révén nem természeti adottságaik révén nem részesültek egyenlő elbírálásban. részesültek egyenlő elbírálásban.

Az újkeletű filozófiai megfontolások Az újkeletű filozófiai megfontolások hatására nagy lendületet vett a hatására nagy lendületet vett a gyógypedagógia fejlődésegyógypedagógia fejlődése, és új , és új kezdeményezések születtek a kezdeményezések születtek a fogyatékkal élő emberek módszeres fogyatékkal élő emberek módszeres nevelése-oktatása terén.nevelése-oktatása terén.

A felvilágosodás ideái a gyógyító, a A felvilágosodás ideái a gyógyító, a speciális pedagógia terén termékeny speciális pedagógia terén termékeny talajra hullottak. talajra hullottak.

A nevelés úttörői magukévá tették és A nevelés úttörői magukévá tették és alkalmazták az „ész filozófiájának” alkalmazták az „ész filozófiájának” alapvető tanításait, és ezek alapján a alapvető tanításait, és ezek alapján a gyakorló szakemberek a nevelés és az gyakorló szakemberek a nevelés és az oktatás praxisát illető új módszereket, oktatás praxisát illető új módszereket, technikákat dolgoztak ki. technikákat dolgoztak ki.

Mindezek alapján a gyógypedagógia Mindezek alapján a gyógypedagógia képviselői is feltették a felvilágosodás képviselői is feltették a felvilágosodás gondolkodóinak az ember természeti gondolkodóinak az ember természeti meghatározottságára és társadalmi meghatározottságára és társadalmi beágyazottságára vonatkozó kérdéseit, mint beágyazottságára vonatkozó kérdéseit, mint például az öröklés és a környezet hatása az például az öröklés és a környezet hatása az ember fejlődésére, vagy az ember fejlődésére, vagy az emberi emberi tökéletesség (perfektibilitástökéletesség (perfektibilitás) elérésének ) elérésének lehetőségei. lehetőségei.

A válaszok megfogalmazásában A válaszok megfogalmazásában nagymértékben támaszkodtak az angol nagymértékben támaszkodtak az angol felvilágosodás meghatározó egyéniségének, felvilágosodás meghatározó egyéniségének, John Locke-nakJohn Locke-nak a szenzualizmusról, a a szenzualizmusról, a nyelvről, a tiszta viaszlapról és általában a nyelvről, a tiszta viaszlapról és általában a nevelésről kialakított nézeteire.nevelésről kialakított nézeteire.

John Locke (1632-1704)John Locke (1632-1704) A nevelésre és a fogyatékkal A nevelésre és a fogyatékkal

élők oktatására vonatkozó élők oktatására vonatkozó korabeli optimista elméletek korabeli optimista elméletek egész sora táplálkozik abból egész sora táplálkozik abból az újkeletű optimizmusból, az újkeletű optimizmusból, amely Locke filozófiai és amely Locke filozófiai és pszichológiai pszichológiai eszmefuttatásainak sajátja. eszmefuttatásainak sajátja.

Locke személye megtestesíti Locke személye megtestesíti a kutatás szabadságába a kutatás szabadságába vetett hitet, az ész feltétlen vetett hitet, az ész feltétlen tiszteletét, valamint a tiszteletét, valamint a tekintélyelvűség elutasítását. tekintélyelvűség elutasítását.

Locke neve orvosként és filozófusként Locke neve orvosként és filozófusként újra és újra felmerül a 18. századi újra és újra felmerül a 18. századi eszmeáramlatok útjának szinte eszmeáramlatok útjának szinte valamennyi kereszteződésénél. valamennyi kereszteződésénél.

Isaiah BerlinIsaiah Berlin, orosz-brit filozófus és , orosz-brit filozófus és eszmetörténész megfogalmazása szerint eszmetörténész megfogalmazása szerint Locke ugyanannyit tett az emberi elme Locke ugyanannyit tett az emberi elme megértése érdekében, mint amennyit megértése érdekében, mint amennyit Newton tett a természet megértéséért. Newton tett a természet megértéséért.

Locke gondolatai az egész európai Locke gondolatai az egész európai felvilágosodásra felvillanyozó erővel felvilágosodásra felvillanyozó erővel hatottak. hatottak.

Franciaországban nagy lelkesedéssel Franciaországban nagy lelkesedéssel fogadták és asszimilálták tanait – persze fogadták és asszimilálták tanait – persze néhányan, mint például Rousseau néhányan, mint például Rousseau vitatkoztak is vele. vitatkoztak is vele.

Locke Locke szenzualizmusa szenzualizmusa a kortárs francia a kortárs francia filozófusok számára maga volt a gyökeres filozófusok számára maga volt a gyökeres szakítás az obskurus teológiai dogmákkal szakítás az obskurus teológiai dogmákkal és a középkori babonák maradványaival. és a középkori babonák maradványaival.

Gyermekien naiv hittel bíztak abban, hogy Gyermekien naiv hittel bíztak abban, hogy a ráció és az empíria az ember és a a ráció és az empíria az ember és a természet világának valamennyi jelenségét természet világának valamennyi jelenségét megmagyarázza. megmagyarázza.

Locke munkássága a gyermeknevelés Locke munkássága a gyermeknevelés gyakorlatára is igen jelentős és jól gyakorlatára is igen jelentős és jól dokumentálható hatást gyakorolt. dokumentálható hatást gyakorolt.

Orvosként hosszasan foglakozott a Orvosként hosszasan foglakozott a kisgyermekek gondozásának és nevelésének kisgyermekek gondozásának és nevelésének egész sor praktikus kérdésével, mint például egész sor praktikus kérdésével, mint például a táplálkozás és az öltözködés. Ellenezte a a táplálkozás és az öltözködés. Ellenezte a szoros pólyázást, a csecsemők édes szoros pólyázást, a csecsemők édes ételekkel, süteményekkel való túletetését. ételekkel, süteményekkel való túletetését.

Felismerte, hogy a gyerek érzelmileg Felismerte, hogy a gyerek érzelmileg reagáló lény, és hangsúlyozta a gyerekek reagáló lény, és hangsúlyozta a gyerekek megismerésének a fontosságát. megismerésének a fontosságát.

Nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a Nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a gyermeket gondosan és empatikusan gyermeket gondosan és empatikusan neveljék. neveljék.

Locke véleménye a gyermeknevelésről Locke véleménye a gyermeknevelésről részletesen megtalálható a Gondolatok a részletesen megtalálható a Gondolatok a nevelésről című könyvében (1693), amely nevelésről című könyvében (1693), amely némileg bővített kiadása annak a személyes némileg bővített kiadása annak a személyes tanácsnak, amelyet Locke barátjának, tanácsnak, amelyet Locke barátjának, Edward Edward Clarke-nakClarke-nak szánt legidősebb fia szánt legidősebb fia felneveléséhez. felneveléséhez.

A leveleket 1684-1694 között írta, és 1689-ben A leveleket 1684-1694 között írta, és 1689-ben Clarke és más barátai már sürgették a levelek Clarke és más barátai már sürgették a levelek kiadását. kiadását.

Ebben és más műveiben Locke összekötötte az Ebben és más műveiben Locke összekötötte az erényt az ésszerű társas és emberséges erényt az ésszerű társas és emberséges viselkedéssel; megjegyzései a gyermekekről, a viselkedéssel; megjegyzései a gyermekekről, a racionalitásról, a kötelezettségről és az erkölcsi racionalitásról, a kötelezettségről és az erkölcsi törvényről a könyv szövegében együtt jelenik törvényről a könyv szövegében együtt jelenik meg a gyerekek jogairól és a szülők meg a gyerekek jogairól és a szülők kötelességeiről vallott felfogásával. kötelességeiről vallott felfogásával.

Locke vizsgálódását azu emberi értelem Locke vizsgálódását azu emberi értelem megértésére, annak kiterjedésére és megértésére, annak kiterjedésére és határaira koncentrálta. határaira koncentrálta.

Esszé az emberi értelemről című művében Esszé az emberi értelemről című művében Locke kifejtette 18. századi ismeretelmélet Locke kifejtette 18. századi ismeretelmélet klasszikus empirikus tézisét: minden klasszikus empirikus tézisét: minden gondolat a tapasztalásból ered. gondolat a tapasztalásból ered.

Feltéve azt, hogy minden idea az Feltéve azt, hogy minden idea az érzékelésből származik, Locke elutasította a érzékelésből származik, Locke elutasította a veleszületett ideák koncepcióját. veleszületett ideák koncepcióját.

Híres Híres tabula rasatabula rasa elve szerint a csecsemű elve szerint a csecsemű lelke egy üres laphoz hasonlatos, amelyre lelke egy üres laphoz hasonlatos, amelyre az érzékszervek tapasztalása lesz írva. Ezt a az érzékszervek tapasztalása lesz írva. Ezt a tant kiterjesztette, állítván azt, hogy csak az tant kiterjesztette, állítván azt, hogy csak az egyszerű ideák származnak a egyszerű ideák származnak a tapasztalásból, a komplex ideákat egyszerű tapasztalásból, a komplex ideákat egyszerű fogalmakból az elme műveletei építik föl, fogalmakból az elme műveletei építik föl, bár ezek is a tapasztalatban gyökereznek. bár ezek is a tapasztalatban gyökereznek.

Locke előtt az eszmék veleszületett mivoltát Locke előtt az eszmék veleszületett mivoltát hangsúlyozták a filozófusok, amely ideák hangsúlyozták a filozófusok, amely ideák úgymond bele vannak bélyegezve az ember úgymond bele vannak bélyegezve az ember elméjébe. elméjébe.

Ha a fogyatékosságokat szintén Isten, ördög Ha a fogyatékosságokat szintén Isten, ördög vagy a természet vésné bele az ember lelkébe, vagy a természet vésné bele az ember lelkébe, akkor ezeket a fogyatékosságokat csak a akkor ezeket a fogyatékosságokat csak a csoda csoda tudná megjavítanitudná megjavítani vagy kiküszöbölni. vagy kiküszöbölni.

A fogyatékosságnak ez a felfogása még akkor A fogyatékosságnak ez a felfogása még akkor is, amikor a tudomány, a lélektan fejlődése is, amikor a tudomány, a lélektan fejlődése javított rajta, a fogyatékosság javított rajta, a fogyatékosság elkerülhetetlenségére fókuszált. A elkerülhetetlenségére fókuszált. A fatalista fatalista felfogásmódfelfogásmód az uralkodó filozófiai premisszákra az uralkodó filozófiai premisszákra épült, meghatározta a társadalom attitűdjeit a épült, meghatározta a társadalom attitűdjeit a fogyatékos személyekkel szemben egészen a fogyatékos személyekkel szemben egészen a felvilágosodás koráig. felvilágosodás koráig.

De Locke szenzualizmusa arra utalt, De Locke szenzualizmusa arra utalt, hogy képességek nem velünk hogy képességek nem velünk születettek, nincsenek az elmébe vésve, születettek, nincsenek az elmébe vésve, hanem az érzékszervi tapasztalás útján hanem az érzékszervi tapasztalás útján keletkeznek. keletkeznek.

A szenzualista elméletek nagyon A szenzualista elméletek nagyon népszerűvé váltak, és általános népszerűvé váltak, és általános optimizmushoz vezettek az optimizmushoz vezettek az átlagtól átlagtól eltérő emberek habilitációja és eltérő emberek habilitációja és rehabilitációja kilátásainak rehabilitációja kilátásainak tekintetében.tekintetében.

A tabula rasa és az érzékszervi tapasztalás A tabula rasa és az érzékszervi tapasztalás primátusának provokatív eszméjéből volt az a primátusának provokatív eszméjéből volt az a központi kérdés, amely körül forgott a 18. központi kérdés, amely körül forgott a 18. század legtöbb ismeretelméleti és lélektani század legtöbb ismeretelméleti és lélektani problémája. problémája.

Az elméleti kérdések arra vonatkoztak, hogy az Az elméleti kérdések arra vonatkoztak, hogy az érzékelésből eredő tapasztalás elegendő alap-e érzékelésből eredő tapasztalás elegendő alap-e ahhoz, hogy ráépüljön az érzékelés egy másik ahhoz, hogy ráépüljön az érzékelés egy másik területe. területe.

Még akkor is, ha ennek az érzékelés-fajtának Még akkor is, ha ennek az érzékelés-fajtának más a tartalma és a struktúrája. más a tartalma és a struktúrája.

Más szóval: lehetséges-e, hogy egy Más szóval: lehetséges-e, hogy egy vak embervak ember megtanulja úgy megkülönböztetni a tárgyakat megtanulja úgy megkülönböztetni a tárgyakat tapintással, mint a látó ember a látással. tapintással, mint a látó ember a látással.

Hogy egy vak ember Hogy egy vak ember visszanyervén a látását visszanyervén a látását meg tudja-e különböztetni a tárgyakat csak meg tudja-e különböztetni a tárgyakat csak látással, tapintás nélküllátással, tapintás nélkül, vagy egy siket egyén , vagy egy siket egyén megtanul-e kommunikálni olyan hatékonyan megtanul-e kommunikálni olyan hatékonyan jelnyelv segítségével, amellyel kiküszöbölheti a jelnyelv segítségével, amellyel kiküszöbölheti a hallást. hallást.

A kérdéseket eredetileg A kérdéseket eredetileg William MolyneuxWilliam Molyneux (1656-1698) tudós író, filozófus, csillagász, az ír (1656-1698) tudós író, filozófus, csillagász, az ír parlament tagja tette fel, aki kijelentette, hogy a parlament tagja tette fel, aki kijelentette, hogy a látását visszanyerő vak személy nem ismeri fel a látását visszanyerő vak személy nem ismeri fel a látással azokat a tárgyakt, amelyeket tapintással látással azokat a tárgyakt, amelyeket tapintással ismert meg. ismert meg.

Molyneux felesége fokozódó látásproblémái Molyneux felesége fokozódó látásproblémái miatt személyesen volt érintett ebben a miatt személyesen volt érintett ebben a kérdésben. Locke támogatta Molyneux-ot, kérdésben. Locke támogatta Molyneux-ot, akárcsak akárcsak George BerkeleyGeorge Berkeley püspök is, a Látás új püspök is, a Látás új teóriájáról (Essay toward a new theory of vision, teóriájáról (Essay toward a new theory of vision, 1709) címmel írott esszéjében is. 1709) címmel írott esszéjében is.

Locke, Berkeley és Molyneux mind egyetértettek Locke, Berkeley és Molyneux mind egyetértettek abban, hogy abban, hogy a látását hirtelen visszanyerő a látását hirtelen visszanyerő személy nem képes látással személy nem képes látással megkülönböztetni a tárgyakatmegkülönböztetni a tárgyakat, mert előzőleg , mert előzőleg soha nem volt vizuális élménye a tárgyakról. Ez a soha nem volt vizuális élménye a tárgyakról. Ez a probléma végül elért Franciaországba azáltal, probléma végül elért Franciaországba azáltal, hogy Voltaire népszerűsítette Locke, Newton és hogy Voltaire népszerűsítette Locke, Newton és Berkeley műveit. Berkeley műveit.

Igazolta ezt a filozófiai feltevést annak a Igazolta ezt a filozófiai feltevést annak a 13 éves fiúnak az este, akin 1728-ban 13 éves fiúnak az este, akin 1728-ban sikeres szürkehályog műtétet hajtott sikeres szürkehályog műtétet hajtott végre végre William Cheselden,William Cheselden, az ünnepelt az ünnepelt sebész és anatómus. sebész és anatómus.

A fiú számára – még a megjavult A fiú számára – még a megjavult látásával is – nehéznek bizonyult az, látásával is – nehéznek bizonyult az, hogy ítéletet alkosson az ismerős hogy ítéletet alkosson az ismerős tárgyak alakjáról. tárgyak alakjáról.

Nem tudta megkülönböztetni a kutyáját Nem tudta megkülönböztetni a kutyáját a macskájától, és látták, hogy egy nap a macskájától, és látták, hogy egy nap megérintette a macskáját, és így szólt: megérintette a macskáját, és így szólt: „Kiscicám majd legközelebb feliserlek”. „Kiscicám majd legközelebb feliserlek”.

Még mindig jobban hitt a kezének, mint Még mindig jobban hitt a kezének, mint a szemének.a szemének.

Locke-nak sok mondanivalója volt a nyelvről Locke-nak sok mondanivalója volt a nyelvről és annak fejlődéséről is. és annak fejlődéséről is.

A nyelvi struktúrák és funkciók szigorú A nyelvi struktúrák és funkciók szigorú elemzése fontos része volt a felvilágosodás elemzése fontos része volt a felvilágosodás korabeli gondolkodásnak. korabeli gondolkodásnak.

A beszéd és a nyelv eredetét az gondolkodás A beszéd és a nyelv eredetét az gondolkodás története kulcsának tartották, és a története kulcsának tartották, és a nyelvhasználatot kritikusan fontosnak, mert nyelvhasználatot kritikusan fontosnak, mert ez az az eszköz, amely megtanítja az ez az az eszköz, amely megtanítja az embereket racionálisan, világosan és embereket racionálisan, világosan és mindenekelőtt tudományosan gondolkodni. mindenekelőtt tudományosan gondolkodni.

Az érdeklődés középpontjában Az érdeklődés középpontjában a nyelv mint a nyelv mint a kommunikáció rendszere állta kommunikáció rendszere állt – amely – amely valahogyan képes megmagyarázni a reflexív valahogyan képes megmagyarázni a reflexív gondolkodást – nem pedig a nyelv mint a gondolkodást – nem pedig a nyelv mint a szintaxis, a morfológia és a szemantika szintaxis, a morfológia és a szemantika funkcionális rendszere. funkcionális rendszere.

Sok évszázadon keresztül hitték, ha a gyereket Sok évszázadon keresztül hitték, ha a gyereket olyan környezetben nevelik, ahol nem olyan környezetben nevelik, ahol nem beszélnek nyelvet, akkor ők természetesen a beszélnek nyelvet, akkor ők természetesen a legősibb nyelvet fogják beszélni. Hérodotosz az legősibb nyelvet fogják beszélni. Hérodotosz az i. e. 5. században leírta, hogy több uralkodó i. e. 5. században leírta, hogy több uralkodó végrehajtotta ezt a kísérletet. végrehajtotta ezt a kísérletet.

Később a 13. században II. Frigyes császár Később a 13. században II. Frigyes császár végrehajtotta ugyanezt a kísérletet, hogy végrehajtotta ugyanezt a kísérletet, hogy eldöntse a vitát: hogy a gyerekek héberül, eldöntse a vitát: hogy a gyerekek héberül, latinul, arabul vagy pedig szüleik nyelvén latinul, arabul vagy pedig szüleik nyelvén beszélnek-e. (Sajnos a gyerekek meghaltak, így beszélnek-e. (Sajnos a gyerekek meghaltak, így a kísérelt eredménytelen maradt.) a kísérelt eredménytelen maradt.)

IV. Jakab skót király sikeresebb volt a kísérlet IV. Jakab skót király sikeresebb volt a kísérlet megismétlésében. Kijelentette, hogy megismétlésében. Kijelentette, hogy gyermekei nagyon jól beszéltek héberül.gyermekei nagyon jól beszéltek héberül.

Locke rámutatott a nyelv tetszés szerinti Locke rámutatott a nyelv tetszés szerinti természetére. Azt állította, hogy a szavak természetére. Azt állította, hogy a szavak jelentése a kultúrából ered, mely kultúra jelentése a kultúrából ered, mely kultúra elfogad bizonyos kapcsolatokat és bizonyos elfogad bizonyos kapcsolatokat és bizonyos jelöléseket: a szavak az elsődleges és jelöléseket: a szavak az elsődleges és azonnali jelentésükben semmi mást nem azonnali jelentésükben semmi mást nem képviselnek, csak a „használójuk képviselnek, csak a „használójuk elmeszüleményeit”. elmeszüleményeit”.

Locke műveire alapozva a francia filozófusok Locke műveire alapozva a francia filozófusok „elvadult gyerekekről” és siketek „elvadult gyerekekről” és siketek kommunikációjáról szóló feljegyzéseketkommunikációjáról szóló feljegyzéseket használtak fel érvként vitáikban. használtak fel érvként vitáikban.

Ez vezetett a kommunikáció, a nyelv, a Ez vezetett a kommunikáció, a nyelv, a szimbólumok és végső soron a siketekkel és szimbólumok és végső soron a siketekkel és jelnyelvükkel kapcsolatos kutatásokhoz. jelnyelvükkel kapcsolatos kutatásokhoz.

Jean-Jacques Rousseau Jean-Jacques Rousseau (1712-1778)(1712-1778)

A francia felvilágosodás filozófusai A francia felvilágosodás filozófusai teoretikusok voltak, sohasem lépték át azt a teoretikusok voltak, sohasem lépték át azt a határt, amely az absztrakt pszichológiai határt, amely az absztrakt pszichológiai okfejtés és a gyakorlat között húzódik, és nem okfejtés és a gyakorlat között húzódik, és nem is javasoltak konkrét gyakorlati eljárást a is javasoltak konkrét gyakorlati eljárást a fogyatékos személyek oktatása számára. fogyatékos személyek oktatása számára.

Mindazonáltal megteremtették a kedvező Mindazonáltal megteremtették a kedvező szellemi klímát a gyakorlat fejlesztéséhez, így szellemi klímát a gyakorlat fejlesztéséhez, így nagy lökést adtak a speciális pedagógia nagy lökést adtak a speciális pedagógia gyakorlati oldalának fejlődéséhez. gyakorlati oldalának fejlődéséhez. Rousseau, Rousseau, Condillac és DiderotCondillac és Diderot voltak azok, akik a voltak azok, akik a legmélyebb hatást fejtették ki a legmélyebb hatást fejtették ki a gyógypedagógia korabeli képviselőinek gyógypedagógia korabeli képviselőinek gondolkodásmódjára. gondolkodásmódjára.

Ha a francia felvilágosodásnak volt Ha a francia felvilágosodásnak volt „főépítésze”, akkor ez a személy „főépítésze”, akkor ez a személy Jean-Jacques Jean-Jacques Rousseau (1712-1778)Rousseau (1712-1778) volt, a volt, a legtehetségesebb és egyszersmind a legtehetségesebb és egyszersmind a legellentmondásosabb személyiség, aki legellentmondásosabb személyiség, aki tanaival megalapozta a francia felvilágosodás tanaival megalapozta a francia felvilágosodás szellemiségét. szellemiségét.

Rousseau íróként és gondolkodóként Rousseau íróként és gondolkodóként emocionális színezetet adott a korszak emocionális színezetet adott a korszak közgondolkodásának, és a legvilágosabban közgondolkodásának, és a legvilágosabban fejezte ki a korabeli középosztály értékeit. fejezte ki a korabeli középosztály értékeit.

Vágyódása a természet, a természetesség után, Vágyódása a természet, a természetesség után, én-kultusza és műveinek érzelemgazdagsága, én-kultusza és műveinek érzelemgazdagsága, az a lelkesedés, ahogyan a gyermekkor az a lelkesedés, ahogyan a gyermekkor ártatlanságáról, sőt szentségéről ír – mindezek ártatlanságáról, sőt szentségéről ír – mindezek alapján inkább a alapján inkább a romantikaromantika, mintsem a , mintsem a felvilágosodás képviselőjének gondolnánk őt. felvilágosodás képviselőjének gondolnánk őt.

Rousseau polihisztor volt a szó Rousseau polihisztor volt a szó legteljesebb értelmében: filozófiai, legteljesebb értelmében: filozófiai, társadalomelméleti, teológiai társadalomelméleti, teológiai kérdésekkel foglalkozott kérdésekkel foglalkozott elsősorban, de magabiztosan írt elsősorban, de magabiztosan írt zeneelméleti, valamint nevelési zeneelméleti, valamint nevelési jellegű kérdésekről is. jellegű kérdésekről is.

A pedagógiai tematika körében A pedagógiai tematika körében leghíresebb az „Emil, vagy a leghíresebb az „Emil, vagy a nevelésről” (Émile ou de nevelésről” (Émile ou de l’éducation, 1762) című regénye, de l’éducation, 1762) című regénye, de találunk e témára vonatkozó találunk e témára vonatkozó gondolatokat az Új Héloïse, (La gondolatokat az Új Héloïse, (La Nouvelle Héloïse, 1761) lapjain is, Nouvelle Héloïse, 1761) lapjain is, sőt élete végén közoktatási sőt élete végén közoktatási programot írt a lengyel kormány programot írt a lengyel kormány számára (Discours sur le számára (Discours sur le gouvernement de la Pologne 1771).gouvernement de la Pologne 1771).

Rousseau Rousseau gyermekképegyermekképe legközvetlenebb legközvetlenebb módon az „Émile”-ben bontakozik ki. módon az „Émile”-ben bontakozik ki.

Gyökeresen Gyökeresen szakítszakít azzal a Szent Ágostonig azzal a Szent Ágostonig visszavezethető keresztény dogmával, visszavezethető keresztény dogmával, amely szerint az ember az eredendő bűnnel amely szerint az ember az eredendő bűnnel terhelten születik a világra, és csak Isten terhelten születik a világra, és csak Isten kegyelme révén válhat „naturális” kegyelme révén válhat „naturális” emberből „szellemi” emberré.emberből „szellemi” emberré.

Rousseau szerint a gyermek Rousseau szerint a gyermek születésekorszületésekor jójó, csak az emberi társadalom romlott , csak az emberi társadalom romlott viszonyai teszik rosszá: viszonyai teszik rosszá: „Minden jó, amidőn „Minden jó, amidőn kilép a dolgok alkotójának kezéből, de kilép a dolgok alkotójának kezéből, de minden elfajul az ember kezei közt” - minden elfajul az ember kezei közt” - ezekkel a szavakkal kezdi regényétezekkel a szavakkal kezdi regényét. . (Rousseau, 1978, 11.) (Rousseau, 1978, 11.)

Tanulságos Rousseau alaposan kidolgozott Tanulságos Rousseau alaposan kidolgozott antropológiaiantropológiai alapokra helyezett alapokra helyezett gyermekképegyermekképe..

Eszerint az embergyerek újszülött-kori Eszerint az embergyerek újszülött-kori természetes állapotában egyensúly van a természetes állapotában egyensúly van a szükségletek és az ezek kielégítésére hivatott szükségletek és az ezek kielégítésére hivatott képességek között: képességek között: „Kezdetben így is rendezte „Kezdetben így is rendezte be őt a természet, amely mindent a legjobban be őt a természet, amely mindent a legjobban intéz. Nem ad mást a kezébe, mint a intéz. Nem ad mást a kezébe, mint a fennmaradásához szükséges vágyakat s a fennmaradásához szükséges vágyakat s a kielégítésükhöz elegendő képességeket. kielégítésükhöz elegendő képességeket. Minden egyéb képességet mindegy tartalékul Minden egyéb képességet mindegy tartalékul helyezett el lelke legmélyén, hogy ha kell, helyezett el lelke legmélyén, hogy ha kell, kifejlődhessenek. Csak ebben az ősállapotban kifejlődhessenek. Csak ebben az ősállapotban van a képesség és a vágy egyensúlyban, s csak van a képesség és a vágy egyensúlyban, s csak itt van úgy, hogy az ember nem boldogtalan.”itt van úgy, hogy az ember nem boldogtalan.” (Rousseau, 1978, 52.) (Rousseau, 1978, 52.)

Ez az idilli állapot azonban nem tarthat Ez az idilli állapot azonban nem tarthat soká. Ez a tünékeny idill csak a születés soká. Ez a tünékeny idill csak a születés utáni első pillanat töredékére terjed ki. utáni első pillanat töredékére terjed ki.

Az újszülött önmaga ugyanis nem képes a Az újszülött önmaga ugyanis nem képes a legalapvetőbb létfenntartási szükségletei legalapvetőbb létfenntartási szükségletei kielégítésére sem, ezért hamar megbomlik kielégítésére sem, ezért hamar megbomlik a harmónia. a harmónia.

Mivel egyedül nem boldogul, segítségre van Mivel egyedül nem boldogul, segítségre van szüksége: szüksége: „A gyermek érzi szükségleteit, de „A gyermek érzi szükségleteit, de nem tudja kielégíteni. Másnak a nem tudja kielégíteni. Másnak a segítségéért könyörög, ezért kiáltozik. Ha segítségéért könyörög, ezért kiáltozik. Ha éhes vagy szomjas, sír. Ha túl hideget érez éhes vagy szomjas, sír. Ha túl hideget érez vagy meleget, sír. Ha mozgásra van vagy meleget, sír. Ha mozgásra van szüksége, de nem engedik mozogni, sír. Ha szüksége, de nem engedik mozogni, sír. Ha aludni akar, de nem hagyják békében, sír.”aludni akar, de nem hagyják békében, sír.” (Rousseau, 1978, 39.) (Rousseau, 1978, 39.)

A gondozó, a nevelő alapvető feladata, hogy a A gondozó, a nevelő alapvető feladata, hogy a gyermek elemi szükségleteit kielégítse, majd gyermek elemi szükségleteit kielégítse, majd tanítsa meg a gyermeket ezek önálló kielégítésére. tanítsa meg a gyermeket ezek önálló kielégítésére.

Óvakodjék azonban a felmerülő fölösleges vágyak Óvakodjék azonban a felmerülő fölösleges vágyak igények válogatás nélküli teljesítésétől, mivel ezzel igények válogatás nélküli teljesítésétől, mivel ezzel elkényeztetheti, elkényeztetheti, önzővéönzővé teheti a gyereket: „A teheti a gyereket: „A gyermek első könnye kérés. Ha nem ügyelünk rá, gyermek első könnye kérés. Ha nem ügyelünk rá, csakhamar parancs lesz belőle.” (Rousseau, 1978, csakhamar parancs lesz belőle.” (Rousseau, 1978, 40. o.) 40. o.)

A kényeztető nevelés helyett – melyet lépten-A kényeztető nevelés helyett – melyet lépten-nyomon kárhoztat, akárcsak elődjei: Montaigne és nyomon kárhoztat, akárcsak elődjei: Montaigne és Locke –, tanítsuk meg a gyereket arra, hogy a Locke –, tanítsuk meg a gyereket arra, hogy a „lelke mélyén tartalékul elhelyezett” „lelke mélyén tartalékul elhelyezett” képességcsírákat folyamatosan fejlessze, művelje. képességcsírákat folyamatosan fejlessze, művelje.

Ez a Ez a természetestermészetes nevelésnevelés lesz hivatott arra, hogy lesz hivatott arra, hogy az emberi lélek az emberi lélek ideális egyensúlyi állapotátideális egyensúlyi állapotát, a , a vágyak és a képességek közti harmóniát – most vágyak és a képességek közti harmóniát – most más magasabb szinten – újra és újra megteremtse. más magasabb szinten – újra és újra megteremtse.

Emil nevelése a természetes ember Emil nevelése a természetes ember nevelése, pontosabban a nevelése, pontosabban a természetestermészetes emberiemberi állapotállapot visszaállítása.visszaállítása.

Rousseau távolról sem igyekszik Rousseau távolról sem igyekszik beilleszteni a gyereket a korabeli beilleszteni a gyereket a korabeli társadalom kereti közé, hiszen ezt a társadalom kereti közé, hiszen ezt a társadalmi berendezkedést társadalmi berendezkedést erkölcstelennek, romlottnak tarja. erkölcstelennek, romlottnak tarja. „Nyilvános nevelés nem létezi többé – írja „Nyilvános nevelés nem létezi többé – írja –, és nem is létezhet többé, mert ahol nincs –, és nem is létezhet többé, mert ahol nincs haza, ott honpolgárok sem lehetnek. Ezt a haza, ott honpolgárok sem lehetnek. Ezt a két szót: két szót: hazahaza és és honpolgár honpolgár ki kell törölni a ki kell törölni a modern nyelvekből.” modern nyelvekből.” (Rousseau, 1978, 15.) (Rousseau, 1978, 15.)

Rousseau eszménye a Rousseau eszménye a természetes embertermészetes ember (homme naturel), akinek képességei és (homme naturel), akinek képességei és igényei harmóniában vannak egymással: igényei harmóniában vannak egymással: „azt akarja, amit képes elérni”.„azt akarja, amit képes elérni”.

Az ilyen ember egy Az ilyen ember egy önálló, „autark”, önálló, „autark”, szabad lényszabad lény. A gyermek ilyen lénynek . A gyermek ilyen lénynek születik.születik.

A gyermekkor ezért nem hiányállapot, a A gyermekkor ezért nem hiányállapot, a gyermek nem tökéletlen felnőtt. gyermek nem tökéletlen felnőtt.

A gyermekkor A gyermekkor önértékkel rendelkező önértékkel rendelkező életkor,életkor, fontos szereppel rendelkezik az fontos szereppel rendelkezik az emberi életkorok folyamatában. emberi életkorok folyamatában.

Mint minden életkor, ez is tökéletesen Mint minden életkor, ez is tökéletesen teljes-értékű.teljes-értékű.

Rousseau szerint a gyermekkor jelenét Rousseau szerint a gyermekkor jelenét nem szabad feláldozni a felnőttkor nem szabad feláldozni a felnőttkor bizonytalan jövőjéért: bizonytalan jövőjéért: „Szeressétek a „Szeressétek a gyermekkort!”gyermekkort!”

Ennek a jelenre koncentrálásnak Ennek a jelenre koncentrálásnak nemcsak filozófiai mélységekben rejlő nemcsak filozófiai mélységekben rejlő okai vannak. Egészen egyszerűen arról okai vannak. Egészen egyszerűen arról van szó, hogy a 18. századba a van szó, hogy a 18. századba a csecsemő- és gyermekhalandóság még csecsemő- és gyermekhalandóság még mindig rendkívül magas.mindig rendkívül magas.

Rousseau ki akarja használni a Rousseau ki akarja használni a túlságosan rövid emberi lét még rövidebb túlságosan rövid emberi lét még rövidebb gyermekkorának minden pillanatát.gyermekkorának minden pillanatát.

A gyermekkor „természetes létállapota” A gyermekkor „természetes létállapota” (Naturstand) az ő értelmezésében (Naturstand) az ő értelmezésében értékekkel felruházott, kívánatos értékekkel felruházott, kívánatos harmóniával teljes állapot.harmóniával teljes állapot.

A gyermeki fejlődés célja nem a felnőttség, A gyermeki fejlődés célja nem a felnőttség, hanem a teljes értékű gyermekiség („lhanem a teljes értékű gyermekiség („l’’ enfant fait”) állapotának elérése.enfant fait”) állapotának elérése.

Ennek eszköze pedig az Ennek eszköze pedig az önkibontakozásnakönkibontakozásnak a nevelő által segített a nevelő által segített folyamatafolyamata, amely az , amely az érzékszervekérzékszervek fejlődésével kezdődik, az fejlődésével kezdődik, az értelemértelem kibontakozásával folytatódik, végül kibontakozásával folytatódik, végül az az erkölcserkölcs megszilárdulásában megszilárdulásában csúcsosodik ki. csúcsosodik ki.

A tizenkét éves gyerek például elért a A tizenkét éves gyerek például elért a „gyermekkor csúcsára”, boldog, „gyermekkor csúcsára”, boldog, kiegyensúlyozott. A pubertás kor fantáziái kiegyensúlyozott. A pubertás kor fantáziái és érzelmi hullámai még nem zavarják lelki és érzelmi hullámai még nem zavarják lelki nyugalmát.nyugalmát.

Ez a „gyermekségében kiteljesedett Ez a „gyermekségében kiteljesedett gyermek” egyúttal a gyermek” egyúttal a „nemes vadember”„nemes vadember” jellemvonásait is hordozza.jellemvonásait is hordozza.

Az őseredeti természettel teljes Az őseredeti természettel teljes harmóniában élő népcsoportok harmóniában élő népcsoportok „természetes életmódját” nemcsak a „természetes életmódját” nemcsak a civilizációtól messze lehet megvalósítani, civilizációtól messze lehet megvalósítani, hanem a hanem a természetes gyermekkortermészetes gyermekkor keretei keretei között is. között is.

Rousseau itt a Rousseau itt a romantikus gyermekideálromantikus gyermekideál szószólójává válik.szószólójává válik.

Rousseau először alkot a gyermekkor Rousseau először alkot a gyermekkor történetében teológiai premisszáktól történetében teológiai premisszáktól mentes, mentes, szekuláris alapokon nyugvó szekuláris alapokon nyugvó gyermek-antropológiát.gyermek-antropológiát.

Felfogása szerint a gyermek Felfogása szerint a gyermek érzékelő érzékelő értelemmel felruházott autonóm lényértelemmel felruházott autonóm lény. Nem . Nem idegenek tőle a pillanat hatása alatt hozott idegenek tőle a pillanat hatása alatt hozott gyors döntések és spontán cselekvések.gyors döntések és spontán cselekvések.

A gyermeki autonómiában Rousseau a A gyermeki autonómiában Rousseau a természetes létállapottermészetes létállapot ősi harmóniáját ősi harmóniáját csodálja. csodálja.

A nevelés célját is ennek rendeli alá:A nevelés célját is ennek rendeli alá:

„„Élni – erre a mesterségre akarom Élni – erre a mesterségre akarom megtanítani. Beismerem, hogy ha kezemből megtanítani. Beismerem, hogy ha kezemből kikerül, nem lesz ő sem bíró, sem katona, kikerül, nem lesz ő sem bíró, sem katona, sem pap. Először is ember lesz.” (Rousseau, sem pap. Először is ember lesz.” (Rousseau, 1978, 16.) Vagy másutt: „Boldognak kell 1978, 16.) Vagy másutt: „Boldognak kell lenni kedves Emil, ez minden érzékeny lény lenni kedves Emil, ez minden érzékeny lény célja; ez az első vágy amelyet belénk oltott a célja; ez az első vágy amelyet belénk oltott a természet, és az egyetlen, amely sohasem természet, és az egyetlen, amely sohasem hagy el bennünket”hagy el bennünket” (Rousseau, 1978, 408.). (Rousseau, 1978, 408.).

Tehát nem a „mintaszerű állampolgár” Tehát nem a „mintaszerű állampolgár” nevelése Rousseau célja – mint később a 19. nevelése Rousseau célja – mint később a 19. század neveléstanainak többségében –, nem század neveléstanainak többségében –, nem olyan polgáré, aki egy adott mesterség olyan polgáré, aki egy adott mesterség alapos ismeretével zökkenőmentesen alapos ismeretével zökkenőmentesen beilleszkedhet be a korabeli társadalom beilleszkedhet be a korabeli társadalom szövedékébe. szövedékébe.

A nevelés célja nála már nem az elegáns A nevelés célja nála már nem az elegáns úriember (gentilhomme) vagy a hasznos úriember (gentilhomme) vagy a hasznos állampolgár kiformálása, hanem állampolgár kiformálása, hanem az ember az ember nevelésenevelése, az eredendő emberi képességek , az eredendő emberi képességek kibontakoztatása (negatív nevelés).kibontakoztatása (negatív nevelés).

Felfogása szerint az Felfogása szerint az anyai szeretetanyai szeretet a a gyermek természetes fejlődésének gyermek természetes fejlődésének garanciája.garanciája.

Az új antropológián nyugvó „Az új antropológián nyugvó „romantikus romantikus gyermekkép”gyermekkép” a gyermek iránti a gyermek iránti szeretetet szeretetet tiszteletet és bizalomtiszteletet és bizalom felértékelődését felértékelődését eredményezi a pedagógiai századában és eredményezi a pedagógiai századában és később.később.

* * ** * *