Médiumismeret II. dr. Forgó Sándor

A film születéseKészítette:

Rabné Vajna KatalinInformatikus könyvtáros szak

2. évfolyam Neptun kód: SLDL9P

Tartalom

• Ősi képábrázolások• Ókori mozgásábrázolások• Az emberi szem mozgásérzékelése• Laterna magica• Csodamasinák• Edward Muybridge• Etiennes-Jules Marey• Louis Le Prince• Edison• A Lumiére testvérek• Források

Ősi képábrázolások

Franciaország, Lascoux

Ősi képábrázolások

Már az ősember is megpróbálta képekkel elmesélni egy vadászat történetét (Franciaország, Lascoux; Spanyolország, Altamira). Az idők folyamán a kép funkciója a történetmesélésen kívül kibővült az önkifejezés és az idő konzerválásának feladatával. Ez utóbbi funkció főként a technikai képre igaz.

Ősi képábrázolások

Az altamirai barlan bejárati termének mennyezete a madridi régészeti múzeum reprodukciója alapján. A kompozíció mozgalmas csorda benyomását kelti.

Ősi képábrázolások

A mozgókép története valójában a mozgófényképezés feltalálása előttre nyúlik vissza: a fenakisztoszkóp volt az első, mozgókép illúzióját keltő szerkezet, mely egyes források szerint már az ókorban is létezett – rajzolt állatfigurák sorrendi mozgásfázisait villantotta fel gyors egymásutánban.

Ókori mozgásábrázolások

A mozgás illúzióját keltő ábrázolás vágya igen régi. Egy bronzkori perzsa cseréptálon már i. e. 3000 körül megtaláljuk egy bezoárkecske fázisképeit, amelyet a kineográfok pörgethető lapjaira emlékeztetően, többször egymás után és enyhén módosított testtartásban ábrázoltak, s ezáltal úgy látszik, mintha szökellne és egy fa levelei után kapdosna, mihelyt forgatni kezdjük a tálat.

Ókori mozgásábrázolások

Az emberi szem mozgásérzékelése

Az emberi szem mozgásérzékelése

• A mozgókép érzékelés alapja állóképek gyors sorozata, mégis mozgóképet látunk a vásznon. Ez az emberi látás bizonyos fokú „tehetetlenségének” köszönhető; az emberi szemben a látott kép nem tűnik el azonnal („kettős tehetetlenség”: élettani és lélektani hatás). A villámlás például a másodperc ezredrészéig tart, mégis úgy érezzük, hogy egy „ideig láttuk”, s ezt az időt hosszabbnak becsüljük, mint a valóságban volt. A késleltetési tehetetlenség alapja az ún. retinális utókép, mely az erős stimulációt követő illúzió. A szem kb. egytized másodpercig megőrzi a látványt. A fenti jelenség leírására régóta történtek próbálkozások, de a magyarázat később születet meg.

• 1765-ben egy bizonyos d’ Arcy lovag még azt is megmérte, hogy a fény keltette hatás kb. egynyolcad másodpercig marad meg a recehártyán. Egy izzó széndarabot lengetett maga körül gyorsuló sebességgel. Végre beállt a pillanat, amikor a fénylő körív éppen zárul, azaz összeér.

Laterna magica

Egy laterna magica kép

Laterna magica• A laterna magica (bűvös lámpás) a modern diavetítő őse volt. A

philadelphiai Henry R. Heyl szabadalmaztatta 1870-ben.• Elsőként Leone Battista Alberti épített laterna magicát1437-ben,

mai formájának megjelenése a 17. század közepére tehető. • 1663-ban már megvásárolható a jobb londoni optikusoknál. • Athanasius Kircher beszámol róla Ars Magna Lucis et Umbrae

néven 1671-ben, valószínűleg egy már létező találmányt írt le. Egy olajlámpa és egy lencse segítségével az üveglapokra festett képeket ki lehetett vetíteni egy megfelelő vászonra.

• A 19. századra több vándorló laterna magica-művész is járta Nagy Britanniát, és bemutatókat rendezett a városokban és falvakban.

• Némelyik bemutatón „speciális effektusokra” is sor került, üveglapok csúsztatásával és forgatásával mozgóképeket idéztek elő.

• Az egyik, ami különösen a gyerekeknek nagyon tetszett, a Patkánynyelő volt, ahol patkányok ugráltak egy alvó ember szájába.

• A napóleoni háborúk idején egy sorozat egy brit és egy francia hajó találkozását mutatta be, a végén a francia hajó lángolva elsüllyedt, a hazafias közönség éljenzése közepette.

Laterna magica

Laterna magica

• A fényképezés feltalálása lehetővé tette a képek gyors és olcsó előállítását.

• A képek híres látnivalókat, személyeket és idegen országokat ábrázoltak.

• Sorozatban árulták a fényképeket, melyek tanulságos történeteket meséltek el.

• Bár a 19. században rendkívül népszerűek voltak, a film feltalálása után feledésbe merültek, és a néhány fennmaradt lámpásért és képért most versengenek a műgyűjtők.

• A „bűvös lámpások” más kinetikus játékokhoz hasonlatosan a szem restségét és az utókép-hatást használják fel.

Csodamasinák

Csodamasinák

• Ezen alapszik a taumatróp-korong. • Ezt a „csodakorongot” két fonal hozza forgásba a

középtengelye körül, s ezáltal a korong két oldalán lévő képek egyetlen képpé olvadnak össze.

• Innen már csak egy lépés van hátra a fenakisztoszkópig, az „életkerékig”, amely a kinematográfia fejlődéstörténetében mérföldkőnek számít.

• Emez a sztroboszkóp-hatásra épül: a néző egy résekkel ellátott és forgásba hozott korongon át egy második korongot és erre rajzolt, egymástól enyhén eltérő fázisképeket lát, ami a folyamatos mozgás látványát sugallja neki.

• A fenakisztoszkóp továbbfejlesztéséből született meg a zoetróp, a praxinoszkóp és még sok más „csudamasina” vagy „philosophical toy”, amely mind-mind érzékelésünkkel játszik.

Csodamasinák

Edward Muybridge

Phenakistiscope

Edward Muybridge• A kép megmozgatásának úttörői a francia Marey, és az amerikai

Muybridge voltak. • A mozgókép története fogadással kezdődött: az amerikai Central

Pacific vasútcég elnöke, Leland Stanford 1873-ban 25 ezer dollárt tett arra: van olyan pillanat, amikor a vágtató ló négy lába a levegőben van.

• A bizonyításra Edward Muybridge fotóst kérték fel, akinek 1/500-ad másodperccel készített több képén a négy láb a levegőben volt, Stanford nyerte a fogadást.

• Közben Muybridge 1/1000 másodperces felvételeket készített Stanford lováról, s fotósorozatokat tervezett a finom mozgás megörökítésére.

• 1878-ban keresztben zsinórokat helyezett el, ezeket átszakítva, a lovak maguk hozták működésbe a 12 kamerát - a vágtató lovak képei bejárták a világot.

• Muybridge ezután a diavetítővel párosította a forgó korongot, s zoogyroscpoe nevű készülékét 1880-ban mutatta be San Franciscóban, nagy sikerrel.

• 1877-ben Muybridge fázisképeket (a mozgás egyetlen pillanatát megörökítő fénykép) készített vágtázó lovakról, majd ezeket sűrű egymásutánban lejátszva mozgásba hozta őket.

Edward Muybridge

Muybridge fázisképei a vágtázó lovakról

Edward Muybridge

• Reynaud praxinoszkópja szintén ebben az évben vált ismerté. A lámpákkal és tükrökkel megvilágított kerek doboz forgatásakor egy résen benézve igen élethű mozgás tárult az ember szeme elé.

• Emile Reynaud mérnök a phenakistiscope nevű forgó korongot tanulmányozta, amelyre egy figura 8-12 mozdulatát rajzolták, s azt résen át nézve összefüggő mozgássor látszott. A zootrope még egyszerűbb volt: egy dob belső oldalán sorakozó képek a futó réseken át nézve megelevenedtek. Reynaud a dob közepébe tükörkoszorút tett, a mozgás folyamatosabbá vált, a fázisok egymásba folytak át.

• Ötletét praxinoszkóp néven szabadalmaztatta s gyártani is kezdte.

• Reynaud is vetíteni kezdte figuráit, praxinoszkóp-színháza 12 képet vetített egy mp alatt - szemünk a képek 1/10 mp-nél rövidebb felvillanásait folyamatos mozgásként érzékeli. Mindketten megoldották a mozgás felbontását, összeillesztését és kivetítését is.

• Muybridge 1881-ben Európában mutatta be mozgó állatképeit.

Edward Muybridge

http://www.youtube.com/watch?v=oE3fBDYJKZk&NR=1

Etiennes-Jules Marey

Etiennes-Jules Marey

• A francia Étienne Marey az ő hatására madárképeket akart készíteni, s felhasználta Janssen revolverét, e pillanatképeket egyetlen lemezre rögzítette.

• Az elmozduló képeket résen át kellett nézni, így azok egymásba folytak.

Etiennes-Jules Marey

Marey fotópuskája

Etiennes-Jules Marey

Marey fázisképeihttp://www.precinemahistory.net/1880.htm

Louis Le Prince

Louis Le Prince

• Louis Le Prince volt az, aki ki akart lépni az egy mp-es vetítési időből.

• Rájött, hogy egy csíkra kell a képeket rögzíteni, ezért 16 lencsével és négy szalaggal dolgozott, melyekre felváltva vette fel a látványt.

• 1886-ban szabadalmaztatott készüléke szaggatottan vitte tovább a fényérzékeny szalagot, az a felvétel pillanatában állt.

• A vetítés is így történt, s ő alkalmazta először a fogazást is.

• Marey is eljutott a filmszalaghoz, gépe annak mozgását megállítva exponált.

• Le Prince felvevője egy lencsével és celluloid tekercsfilmmel működött, de Párizsba utazva a feltaláló eltűnt és sosem került meg.

Edison

A kinetoszkóp

Edison

• Edison 1887-ben kezdett a mozgóképpel foglalkozni.

• A képeket henger palástjára vitte fel, s nagyítóval kellett nézni.

• Amerikában 1888-ban George Eastman celluloid-tekercsfilmes fotómasinát dobott piaca, ez Edisonéknak adott új lökést.

• Munkatársa, William Dickinson a fonográffal egyesítette a filmet, s a mozgókép megszólalt, de Edison nem akart vetíteni, egyszemélyes látványosságot képzelt el, s csak amerikai szabadalmat kért kinetográfjára.

A Lumiére testvérek

August és Louis Lumiére

A Lumiére testvérek

• Az első igazi filmfelvevők és -lejátszók készítése a neves amerikai feltaláló Thomas A. Edisonhoz, valamint a francia Lumiére (ejtsd: lümié) fivérek nevéhez kötődik.

• Ők egymástól külön fedezték fel a filmezést, és a lejátszás módszerében is gyökeresen eltértek az elképzeléseik.

• Edison nem hitt a közös filmnézésben, ezért kinetoszkópja egy ládika volt, melyen egy széles nyílás állt, ahová be kellett nézni.

• Ezeket a szerkezeteket az utcán is elhelyezték, de később kinetoszkóp szalonokat is nyitottak, ahol öt centért 15-30 másodperces varázslat várta a nézőket.

• Ezzel szemben August és Louis (ejtsd: ogüszt és lüi) Lumiére cinematográfja már több embernek vetített.

A Lumiére testvérek• Edison 1894-ben nyílt New York-i kinetoszkóp-szalonjában

öt készüléken lehetett filmet nézni, 25 centért. • Ez védettség híján hamar elterjedt Európában, a Lumiere-

fivérek apjuktól kaptak egyet. • Ők felismerték: a kivetítés lenne az igazi, Louis egy varrógép

nyomán oldotta meg a film szaggatott mozgását, mely fokozatosan vitte tovább a szövetet.

• Lumiere-ék két pecket alkalmaztak, ezek a fogazásba akadva húzták a filmet, majd visszahajolva otthagyták azt a vetítés idejéig.  

• A Lumiere-fivérek 1895. február 13-án szabadalmaztatták mozgófénykép-találmányukat Lyonban, az első filmvetítést itt tartották március 22-én a Nemzeti Ipart Támogató Társaság előtt.

• Első, egyperces filmjük címe: A munkaidő vége, ezen a munkások kijövetelét mutatták a gyárból.

• A sorozatgyártásban Jules Carpentier néhány változtatást alkalmazott.

A Lumiére testvérek• Ezután 1895. december 28-án a párizsi Boulevard des

Capucines-i Grand Caféban mutatták be a fizető közönségnek filmjeiket: a Lelocsolt locsolót, A vonat érkezését s még nyolc darabot.

• Első nyilvános vetítésükre, azaz a mozizás születésére 1895. december 28.-án került sor a párizsi Grand Caféban, a belépő egy frank volt, s bár az első nap csak 33 frank bevétel jött össze, ezzel kezdődött a mozi története.

• A vonat érkezése: Számunkra természetes, hogy a vásznon látott kép, csupán kép, de az akkori mozinézők, még a valósággal azonosították a látottakat, így, mikor a nagy vásznon egy nagy sebességgel robogó vonat közeledett feléjük a hölgyek felsikítottak és sokan székeik alá bújtak, vagy kirohantak a teremből.

• A megöntözött öntöző című darab azért érdekes, mert tulajdonképpen ez a világ első burleszk filmje, amely néhány év múlva uralkodó filmműfajjá vált, majd később a ma is ismert vígjáték fejlődött ki belőle.

A Lumiére testvérek

http://www.youtube.com/watch?v=2cUEANKv964&feature=related

A Lumiére testvérek• Lumiere-ék ugyanazzal a készülékkel vették fel és vetítették a

filmet, 16 kockát másodpercenként. • Hétköznapi jeleneteket örökítettek meg: kártyázókat, egy

dolgozó kovácsot, egy gyermek etetését, 1896-ban több mint negyven filmet forgattak.

• Ők készítették az első tudósítást a francia Fényképészeti Társaság Konferenciájáról s az első dokumentumfilmet, a lyoni tűzoltókról.

• Lumiere-ék vezették be a vágást és a fahrtot, a felvevőgép mozgatását.

• Cégük összesen 1400 filmet forgatott, ez jelentős anyagi sikert is hozott számukra.

• 1896-tól operatőröket küldtek a világ számos városába, ahol azok filmeket forgattak és vetítéseket rendeztek.

• Az első magyarországi filmvetítések 1896. május 10-én kezdődtek Budapesten.

• Lumiére-ék megbízottja a körúti Royal Szálló kávéházi részében naponta többször félórás műsort vetített, s a budapesti millenniumi díszfelvonulásról is készített mozgóképeket.

A Lumiére testvérek

Lumiére- ék egyik operatőre

A Lumiére testvérek

• Megállapítható, hogy már ekkoriban kezdett különválni a műfaji és a dokumentalista vonal. Lumiére-ék operatőriskolát nyitottak, majd a képzett szakembereket a világ különböző pontjaira küldték, hogy érdekes vagy szép eseményeket és tájakat rögzítsenek.

• Ezek dokumentum jellegű filmek voltak, ugyanis nem rendelkeztek forgatókönyvvel, csupán a valóságot rögzítették.

• Edison filmjeiben inkább a megkomponált történetek domináltak, a jeleneteket megrendezték, és céljuk történetek elmesélése volt színészek segítségével.

• Ezek alapján nem véletlen, hogy Hollywood és a ma is milliárdos üzletnek számító műfaji filmek gyártása és a sztárkultusz központja az Egyesült Államokban volt és van.

Források• http://muveszfilmek.mindenkilapja.hu/html/18397019/rend

er/a-film-szuletese• http://www.muvesz-vilag.hu/film/visszatekinto/542• http://www.precinemahistory.net/1880.htm• http://inter.action.free.fr/pantheon/index.html#M – Q • http://www.acmi.net.au/AIC/LE_PRINCE_JSMPTE.html• http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?

SID=&kat=2715&n=gallokovacs&blog_kategoria=Aquit%E1nia-Dordogne

• http://www.sulinet.hu/tart/ncikk/Se/0/5026/1het_muvtori_muvtori1.html

• http://elearning.ektf.hu/mod/resource/view.php?r=487&frameset=ims&page=5

• http://www.hang-kep-tan.eu/HUN/index.php?action=showarticle&art_id=25

• http://hu.wikipedia.org/wiki/Laterna_magica• http://www.friendsofart.net/en/art/paul-sandby/the-

laterna-magica• http://www.filmtett.ro/cikk/2145/digitalis-azonosulas-az-uj-

kepalkotasi-modszerek-hatasa-a-tortenetmeselesre

Köszönöm szépen a

figyelmet!