a mozgókép születése és fejlődése

Download A mozgókép  születése és fejlődése

Post on 08-Jul-2015

253 views

Category:

Art & Photos

2 download

Embed Size (px)

DESCRIPTION

Bemutat

TRANSCRIPT

A mozgkp szletse s fejldse

A mozgkp szletse s fejldseNapjaink egyik legnpszerbb vlt s egyben leg olcsbb szrakoztatsi formja a film, illetve a televzi, amely kzvetti, immr az egyik leg npszerbb kszlk a hztartsokban s igen nagy mltra tekint vissza ha visszanzzk az alapoktl a fejldst.

A mozgkp szletseA mozgkp szletsnek a clja, hasonlan az egyb dokumentcis clzat kpzdmnyekhez, a pillanatok valsghen val megrktse s az utkor szmra val leth archivlsa volt, s jelenleg is ezt a clt szolglja, m lnyegesen modernebb formban.Az alapvet clja az informcik kzlse, azok rgztse, s gyjtse, klnfle kategrik alapjn. A mozgkp a rgi rtelemben a filmmvszeti kiteljesedst jelenti. A filmmvszet az idt s a teret egytt, egy idpillanatban valstotta, valstja meg, s egyszerre is mkdteti.A filmkszts alapvet lpsei klnbz korszakokhoz ktdnek, de jelenleg igen nagy mltra tekintenek vissza, amelyeket a kvetkez din fogok felsorakoztatni. Bemutatom a filmmvszeti fejldssel s egyben a technika fejldsvel kapcsolatos technikai vvmnyokat is, amelyek megvalstsa nlkl ma nem tartana ott ez az iparg, ahol jelenleg van.

A film/mozgkp trtnetnek technikai korszakai:Az alapok: Fenakisztoszkp: ez a szerkezet technikailag az els felrajzolt figurk mozgssorrendjt hozta ssze egyms utn videofilm szeren megjelentve.Eadweard Muybridge volt a kvetkez mrfldk ezen technika szempontjbl: zoopraxiscode nevezet kszlket tallt fel, amely hasonl elven mkdtt az elbb emltett kszlkhez.Ezt a tallmnyt fejlesztette tovbb Thomas Edison, William Kennedy Dickinsonnal, gy jtt ltre a kinetogrf-kinetoszkp. Ezt elszr 1891 05 20.-n mutattk be nyilvnos kznsg eltt.

A film/mozgkp trtnetnek technikai korszakai:A kinetoszkp a fejldsi lpcst tekintve igen jelents tallmny volt, m htrnya pont az volt, hogy egyszerre csupn egy ember tudta lvezni a ltvnyt, mivel csak egy pici lyukon keresztli kukucsklssal lehetett kvetni az esemnyeket.Lumire-fivrek: a filmgyrts trtnetnek hatalmas fordulpontjt jelentettk: 1895 12 28.-n bemutattk a nagykznsgnek az els filmvett gpet, amely a filmgyrts alapkvnek bizonyult!1985 februrjban szabadalmaztattk is a kinetogrfot, amelynek segtsgvel a fivrek a prizsi Grand Cafban tartottk eladsaikat, igen nagy sikerrel.

A Path fivrek s a filmgyrtsAz els hivatalosan is sajt filmgyrt zemet Charles s mile Path alaptotta. Ez volt a Path Cinema. Prhuzamosan fejlesztettk az ipart, illetve fejlesztette Path Frres, aki a kinematogrfok ptsvel, s folyamatos fejlesztsvel foglalkozott. gy k vettk t a filmgyrt s kivitelez nagyhatalmi szerepet Eurpban.m, mint minden nagymlt s nyeresges iparban, itt is hamar feltntek az rdekldk kztt a versenytrsak ezt a Path Cinemnak a Gaumont cg jelentette (Socit Gaumont), mely az 1910-es vekben t is vette a fivrektl a staftt s tovbb ptette a mozgkp s filmipart.A kvetkez mrfldkvet a fonogrf megszletse jelentette, ami a fejlds szempontjbl mr a nmafilm megszlaltatst szorgalmazta abbl az egyszer clbl, hogy lvezhetbb s lethbb legyen

HangosfilmMuybridge s Edison fejlesztsnek gondolatt vitte tovbb Oscar mester npet producer 1904-es biofonja, amelyet a ST Luisi vilgkilltson mutatott be elszr a kznsgnek.A kvetkez lpcs a 3 mrnk: Hans Voght, Joseph Massolle, Benedict Engel ltal tovbbfejlesztett hangosfilm kifejlesztse.1927- a Warner Brothers Dzsessznekes c. filmjvel megkezddik a hangosfilm korszak lvezhetbb vltozata. A korai hangosfilmeket mg rejtett mikrofonokkal ksztettk el.1952- nek az esben c. film: a sznszek nem felttlen a sajt hangukon szlaltak meg a filmen.1930- Az els magyarorszgi hangosfilm, a Kkblvny bemutatja.

A magyarorszgi hangosfilm-gyrts kvetkez lpcsje, a Hippolit a lakj c. film volt.1930- A movietone eljrs elterjedsnek idszaka lett. Ksznheten a hangkeversnek, az sszes hang egy hangsvba kerlt.1940 Walt Disney- a sztereo-hang els hasznlata: a Fantzia c. rajzfilmben.1970-es vek: Dolby laboratrium zajcskkent rendszernek fejlesztse, ebbl alakult a 80-as vekben a Digitlis hangrgzts

A sznes film fejldse-megjelense1907-Lumire-fivrek: Autokrm eljrsi elv. Ezt kvette 1909-ben a londoni Palace Varietben levettett els ilyen jelleg filmjk.1917-USA-Technicolor-eljrs, a tnylegesen sznes film megjelense.1936- Szubsztraktv sznkevers megjelense=Agfacolor eljrsEastman Kodak: Kodakchrome.1930 Technicolor vllalat: RGB keversi lehetsgek filmre vitele, Walt Disney fejleszts.1937: Disney: Hfehrke s a ht trpe

A film a szmtgp segtsgvel ltrehozva

80-90 vek: CGI- szmtgpes brzols- technikai fejldse elterjed.Lnyege, hogy egyszerbb, s olcsbb is .Kiszortotta a makett-alap brzolsi mdot.2001- Final Fantasy az egsz film a szmtgpes animcikra plt.

A filmstdik kialakulsa, trtnete rviden

Thomas Alva Edison: 1893- els mterem kialaktsa e-clbl a Black Maria.1920-as vek=Stdik/ Big Five: Paramount, MGM, FOX FILM, Warner Brothers, RKO. Rjuk jellemz volt a sajt stdi s mozilnc meglte.3 kisebb is ltezett sajt filmsznhzak nlkl: Universal, Columbia, United Artists.A nagyobb filmgyrak filmjeiket elszr csak salyt hlzatban vettettk, aztn dj ellenben adtk el msnak a vetts jogt, melyekbl lnyegesen hatalmas bevtelekre tettek szert.A filmgyrtsban is krokat okozott a harmincas vek nagy vilgvlsga, erre talltk ki a mozin belli bfket, amelybl a mozijegybevtel kiesst ptoltk ki.A televzi megjelense a hztartsokban idvel kiszortotta a mozit a szabadids programok kzl, hiszen a gazdasgi vltozsok miatt is kltsghatkonyabbnak, egyszerbbnek s knyelmesebbnek hatott.

Az emberek klvrosokba kltztek, elkezddttaz ingzs, s a kevsb kihasznlt belvrosi mozik ltogatottsga megcsappant, szpen lassan hanyatlsnak is indultak.1948- A Paramount-tlet: Ktelezte az t legnagyobb elbbiekben felsorolt gyrtt filmsznhzaik rtkestsre.Csak a nagyhalak maradtak talpon, k viszont a szernyebb keretrendszer televzizs fel vettk az irnyt.A kltsgcspkents szortotta ki a filmsznhzakbl a bevsrlkzpontokba a filmgyrtkat. Ezek lettek a Mozik.gy a mozikbl kifutott filmek jtszst j pnzrt tadtk a televzis trsasgoknak.

Elkezddtt a jajongs a filmekrt a sznszekrt, amelyeket fggetlentettek s nll alkotsknt kezdtek szeretni.Az RKO Pictures kivtelvel, amely cg nem lte tl a vltozst, az sszes tbbi jelenleg is mkdik s gyrt.Ilyenek tbbek kztt:A 20th Century Fox 1914 William FoxColumbia Pictures 1919- Harry CohnDreamWorks SKG-Steven Spielberg 1994Miramax- 1980 Harvey s Bob WeinsteinMetro-Goldwin-Mayer= MGM : 1930-as vekNew Line Cinema: 1967-Robert ShyneOrion Pictures: 1978Paramount Pictures: Adolf ZukorTri-Star-Pictures: 1982United Artsist: 1919: Charles Chaplin, D.W. Griffith, Douglas FairbanksUniversal Pictures: 1912 Carl LaemmleWarner Brothers: 1903 / 1925-tl hangosfilmes.RKO PICTURES: 1928/hangosfilmesttekintse az id alapjn:1800-as vek vge: 1895 Fileto Albertini-kinetograf szabadalma.Lumire fivrek nyilvnos vettseiEdison els nyilvnos filmvettse az USA-banBudapesten az els mozielads a Royal-szllban volt, ezt egy vig naponta tbbszr is meg lehetett nzni.

1900-as vek/ A fordulpont s a felgyorsult fejlds idszaka1902 Georg Melies: Utazs a holdba/a jelenlegi sci-fi eldje.1903 Edwin S. Porter a western mfaj megalkotja: A nagy vonatrabls.1904-a Hangzfilm szabadalma1906- els Budapesti mozgfilmsznhz megnyitsa: Projectograph1906-Els egszests film: A Kelly Bandja1911-els nll filmstdi1913 Charlie Chaplin1917 els sznes film: The Gulf Between1919 a Magyar filmipar llamostsa

1920-Lugosi Bla: Dracula1921-D.W.Griffith-els hangosfilm ksrlete.1924-Walt Disney els rajzfilmjnek a bemutatsa.1926-a filmpalotk ltrejtte1927-Dzsessznekes-A hangosfilm hdttjra indul1932-Els Velencei Nemzetkzi Filmfesztivl-Arany Oroszln dj.1936 Georg Zukor/magyar szarmazs/ Rme s Jlia1939: Elfjta a szl1946-Cannes: Arany Plma

1977-Georg Lucas: A csillagok hborja-Dolby Stereo hangzs1986-Canon olcs klsgvets filmek video vltozatnak tmeggyrts megalkotsa1998-Titanic.

Vge