A mozgókép állóképek gyors sorozata. Egy mozgás fázisait állítja sorba, olyan gyorsan, hogy folyamatos mozgásnak tűnjön.

A szem „kettős tehetetlensége” miatt tovább látjuk a képet. Akkor is megmarad a retinán, ha a valóságban már eltűnt. (élettani+lélektani hatás)

A látott képeket összekapcsoljuk őket. (d’Arclovag, 1765)

1. Őskori barlangrajzokon egymás utáni mozdulatokat ábrázoltak.

2. Titus Lucretius Carus:

„… ahol az első eltűnik, megszületi más helyzetben a másik és úgy tetszik, mintha az előbbi mozdulatát változtatta volna meg.”

3. Ptolemaios: fehér korong egyik felét befestjük->forgatjuk->adott sebességnél az egész korong befestettnek látszik

4. Thaumatrop: egy korong két oldalán eltérő ábrák, zsineggel pörgetik

5. Stroboszkók (1825, Peter Mark Roget): két forgó kereket eltérő irányúnak érzékelünk. 1833: az egyik keréken ábrák, másikon szünetek->gyorsult a mozgás illúziója

6. kineográf (1868, J.B. Linnet): pörgetős füzet, zsebmozi

Többszemélyes befogadás eszköze: a képet felnagyítják és / sokszorozzák

Eszköze a film. Átvilágítható információhordozó, amelyen egy felületen egymás után, külön mezőben jelennek meg a mozgásfázisokat tartalmazó képek.

Módszere a vetítés

Edward Muybridge: kronofotográfa:

fényképek több fényképezőgéppel-

>praxiloscope-ban mozgatta

Etien-Jules Marey: fotopuskával rögzítette a

mozgásfázikosat.

Tudásuk ötvözésével Edward Edison

kineotoscopban vetített.

XVIII., Robertson: ködfátyolkép, és phantasmagoriashow59

1866, Alois Polanecky: sztereogramm-szalonjában több néző

1870’: August Fuhrman: Kaiserpanorama

1877: Emile Reynaud: Praxinoscope: vetítőegységetalkalmazott.

1872-’82: miniszínházzá alakította

1895, Párizs, Grand Cafe, Louis&August Lumiereállomásra begördülő vonatot vetítetenek.

kineográf: felvevőkamera+másológép+vetítőszerkezet

ELŐSZÖR: NAGY MENNYISÉGŰ INFOMÁCIÓ SZÉLES TÖMEG SZÁMÁRA KÖNNYEN

BEFOGADHATÓ MÓDON

EGYSZERRE, TÖBB HELYEN, SOK EMBER RÉSZESÜL UGYABBAN AZ ÉLMÉNYBEN

Nem fikciós film

Lumiere fivérek: család,

közterület, oszágok

Megteremtik a

filmhíradó,

a néprajzi film,

a dokumentumfilm,

a femilimúvi műfaját

Fikciós film

George Melies: kitalált

történetek.

A film eleinte a színházhoz

hasonlított (befogadás

körülménye,

sztorimesélés módja,

szerkezet). A technikai

fejlődéssel alakult ki

műfajisága.

1905-től dokumentumszerű ábrázolás, trükkök

=>képzeletbeli világ

=>szaporodnak a filmkölcsönzők, - vállalatok:

Edison,

Biograph,

Vitagrahp

Műfajok:

1. Western: Edwin S. Porter

2. Komédia: Mack Sennett

3. Némafilm (David W. Griffith: Egy nemzet születése, Charlie Chaplin)

4. Hangosfilm:1922-től (1929), Georges Demeny: fotochronogram

16 mm-es keskenyfilm

1. oktatási jelentősége kiemelkedő

2. Néma: mindkét szélén perforált / hangos: egyik szélén perforált

3. Hangja: fény- (hangosfilm) vagy mágneshang

4. Kópiák: 300 vagy 500 m-es tekercsben, start és végszalag

5. Két fajtája: normál (N8), szuper (S8)

8mm-es keskenyfilm

35 mm-es mozifilm

N8

S8

Némafilmek

Utólag hangosítható, mágneshang formában

N8, de a perforáció 40 %-kal

nagyobb=>vetített kép minősége és

maximális mérete is nőtt

Utólag is hangosítható, de van olyan, amin

már eleve van mágnescsík

Kiváló oktatási célra: képminőség,

hangosítás, könnyen kezelhető technika

Film:

társadalmi kommunikációs folyamat

Információ a forrástól szakemberek által feldolgozva, technikai közvetítők útján

Nagy térben jut el a közönséghez

Tömegkommunikáció: társadalom széles, különböző csoportjaihoz egy időben, egy térben; Egyoldalú befogadás

Mozi: a befogadás intézménye

1949: TV terjedésével kiszorítja a mozit

=> javul a film kép és hangminősége

=>díszlet, kosztüm a főszerepben

=> nagyszabású történelmi filmek (Ben Hur)

Számítógépes technológia=>

Multiplexek, mozik harca