Erkel Ferenc születése 200.,Széchenyi István halála 150. és

a péterrévei Tisza néptáncegyüttes fennállása30. évfordulójának a jegyében

4 45 5

Péterréve szeretettel várja vendégeit!

Nem is olyan régen, de immár tizenkét évvel ezelőtt nagy lázban égett a falu, hiszen fontos és fennkölt ünneplésre készült: a XXII. Durindó és a XXXV. Gyöngyösbokréta meg-rendezésére.

Tizenkét év – elgondolkodtató, hogy akkor is a jólét hi-ányáról, a szegényes környezetről, a ritkuló lakosságról pa-naszkodtunk. Reményről írtunk, hogy a társadalom tesz értünk valamit, kihúz bennünket a kátyúból, olyan idők jönnek, amikor majd nem panaszkodunk. Ma még job-ban érezhető az anyagi szegénység, folyamatos elszegé-nyedés. Érezhető, látható, tapintható. Az emberek lelké-ben azonban más van: igazi gazdagság, remény, lelkese-dés, szeretet, ami minden nehézséget le akar és képes is legyőzni.

Mit nekünk gazdasági válság, csökkenő népesség, tel-jes nincstelenség! Akarunk valamit, és meg is csináljuk!

A kanyargó Tisza partján fekvő nagyfalu, Péterréve (va-lamikor a régi Jugoszlávia legnagyobb faluja volt a maga 12 000 lakosával) Tisza néptánccsoportja, a Tisza Mente Közművelődési és Népművészeti Egyesület kivitelező együttese az idén 30 éves. Ebből az alkalomból vállalta e rangos rendezvény megszervezését. Szerencsére nem ma-radt egyedül e nagy és felelősségteljes feladat megoldásá-ban. Ismét bebizonyosodott, hogy nemes célért hajlandó összefogni a falu apraja-nagyja. Támogatóink akadtak ha-táron innen és túl is. Ezennel köszönjük nekik és minden jóérzésű, segítőkész falubelinek is mind az anyagi, mind az eszmei, mind pedig a kétkezi segítséget.

A XXXIV. Durindó és a XLVII. Gyöngyösbokréta újabb ok a falu csinosítására, munkaakciókra, tervezgetésekre, kalá-kában való ügyeskedésekre, apró ajándékok, figyelmessé-gek nagy-nagy szeretettel való készítésére. A népzene és a néptánc éltető eleme életünknek – elkísér bennünket a bölcsőtől a sírig. Tudják ezt a péterréveiek, ezért is ragasz-kodnak a népi hagyományok megőrzéséhez, ápolásához és átadásához a fiatalabb generációknak.

A Durindó és a Gyöngyösbokréta magyarságunk leg-

4 45 5

rangosabb és legnagyobb ünnepe itt a déli végeken. Mi pedig méltó házigazdái szeretnénk lenni e rendezvénynek.

Kívánjuk, hogy kedves vendégeink érezzék meg őszin-te vendégszeretetünket, és érezzék jól magukat szeretett szülőfalunkban, Péterrévén!

A zene, a dal és a tánc e pár napban töltse be mindany-nyiunk szívét-lelkét, csaljon mosolyt az ajkunkra, játsszon gyermeki, őszinte érzéseinkkel, és majdan, amikor már el-csitulnak a „hangok és a csapások”, mindenki emlékeiben úgy éljen, mint éltető reménysugár.

A Szervezőbizottság

6 67 7

Péterréve

Annak ellenére, hogy Péterrévével kapcsolatban írott for-rás csak a XI. századból maradt fenn, a civilizáció nyomai több ezer évre (i. e. 4300–3500-ra) nyúlnak vissza ezen a tájon. Az 1960-as évek végén, 1970-es évek elején a Csík-patak partján végzett ásatások újabb kőkori és bronzkori veremlakásokat, tárlóvermeket, agyagedényeket, pala- és kőszerszámokat hoztak a felszínre. A későbbi korok feltárá-sai során Péterréve területén szarmata edényeket és fegy-vereket találtak, melyeket az Óbecsei Múzeumban őriznek.

1092. (más források szerint 1093.) augusztus 25-én kelt az oklevél, mely a tihanyi bencés apátság birtokainak és jo-gainak számbavétele során említést tesz egy Péterréve nevű településről is, révvel a Tisza mellett („…Peterreus iuxta Tyza!cum portu!). A tatárjárás (1241–1242) során a falu – a többi ez idő tájt lakott településhez hasonlóan – megsem-misült.

Zsigmond király 1412-ben Brankovics György (Đurađ Branković) szerb despotának adományoz több várost és hűbérbirtokot, köztük Óbecsét, Perlezt, Kölpényt, Pacsért és Péterrévét is. Brankovics nem sokkal később, 1440-ben elzálogosítja, egyes források szerint 1422-ben, mások sze-rint 1441-ben pedig rokonának, Birinyi Pálnak ajándékoz-za a falut.

A mohácsi vész után a település elnéptelenedik. Ma-gyar lakossága elmenekül, s helyükön a törökök elől észak felé húzódó szerbek telepednek meg.

Péterrévére 1698-ban települt jelentősebb számú szerb lakosság, 1702-ben pedig létrejött a Tisza menti határőrvi-dék, amely a XVIII. század derekáig állt fenn. Mária Terézia a megszűnt határőrvidék helyén 1751-ben megszervezte a Tiszai koronakerületet, és ezt követően igen gyorsan meg-kezdődött a területek újratelepítése.

A falu 1846-ban mezővárosi rangra emelkedik, s 1870-ben pedig sikerül megváltania magát a földesúri terhek alól. Az 1848-as szabadságharc eseményei nem kerülték el ezt a vidéket sem.

Amikor 1849 januárjában Óbecsén át kivonult Bács-kából a magyar sereg, az érintett településékről, így

6 67 7

Péterrévéről is sokan menekültek Szegedre, Bajára, Sza-badkára.

1703-ban Péterrévén megnyílt az első pravoszláv nép-iskola, míg az első magyar nyelvű katolikus iskola létesíté-sét 1773-ra teszik.

Az első nádtetős katolikus templom 1772–73-ban, az új templom pedig 1805-ben épült meg, s ma is áll. 1854-ben hatalmas tűzvész pusztított a faluban, melyben a templom is leégett. Nagy áldozatok és a hívek odaadó munkája árán sikerült újjáépíteni.

Az 1940-es évek során a vasútállomás közelében két la-kóház összekapcsolásával egy kápolnát létesítettek, me-lyet Szent Imre hercegről neveztek el. A 1980-as évek de-rekán az eredeti épületet lebontották, s helyén új, korsze-rű kápolnát emeltek.

1777–1780 közt épült a bizánci stílusú pravoszláv templom. Ikonosztázionját 1792–93-ban a kor ismert fes-tője, Teodor Ilić Češljar festette.

A XX. század hetvenes éveiben épült fel a helyi hívek munkájával és adakozásából a Mária mennybemenetelé-ről elnevezett kápolna, majd az 1980-as évek során a mint-egy 6 hektár területen elterülő kolostor, mely a gyógyító hatásáról ismert Szentkúttal együtt egy ideig igazi kegy-helyként szolgált. Újabban emberbaráti feladatokat lát el.

A XIX. század második felében, főképp a kiegyezést köve-tő időszakban, a monarchia államberendezkedése megszi-lárdult, az országon belüli viszonyok konszolidálódtak, s a je-lentős gazdasági fellendülésnek köszönhetően a társadalmi élet számos területe korábban nem látott fejlődésnek indult.

A századfordulóra megépült a falu számos, a település-képet meghatározó épülete, köztük 1891-ben a Nagyzár-da. Az első világháborút megelőző évtizedek a fejlődés, a gyarapodás időszaka. Vasútvonal épül, postát, távírót, ál-lomást kap a falu, kiépül az állomás felé vezető főutca, két téglagyár és egy szikvízgyár is működik.

1925-ben megkezdődött a betelepítés. Péterrévére el-sősorban likai telepesek érkeztek, majd hercegovinai, crna-gorai dalmát és bosnyák „kolonisták”, mintegy 40 család.

A II. világháború és az azt követő időszak súlyos áldo-zatokkal járt.

8 89 9

A XX. század hatvanas éveiben a falu túlnyomórészt mezőgazdasági termeléssel foglalkozó lakossága megha-ladta a 10 000 főt, így az egykori Jugoszlávia legnagyobb falusi jellegű településeként tartották számon.

Péterréve az 1970-es évek végén testvérséget köt négy Petrovo Selo nevű jugoszláviai településsel. Így az öt Petrovo Selo lakói évente más-más faluban találkoztak, s sportban, szórakozásban, barátkozásban együtt töltöttek 1-2 napot. Péterréve a 2. (1980) és a 7. (1985) találkozó há-zigazdája volt. 1989 szeptemberében a szlavóniai Staro Petrovo Selón találkoztak utoljára a testvérfalvak küldött-ségei. Az 1990-ben esedékes újabb péterrévei vendéglá-tásra a legújabb háború kitörése miatt sajnos már nem ke-rült sor.

A XXI. század első évtizedében újabb testvérvárosi kap-csolatok alakultak ki a Baranya megyei Harkány fürdővá-rossal (Magyarország), valamint Tusnádfürdő (Hargita me-gye, Románia) településsel.

Beretka Ferenc

8 89 9

A Tisza Mente Közművelődésiés Népművészeti Egyesület

A péterrévei Tisza néptáncegyüttes 1980-ban alakult Kódé Károly, Komáromi Zoltán és Terzin Róbert kezdeményezé-sére. Az akkoriban népszerű tánciskola növendékei közül 6-7 táncospár tanulta be az első koreográfiát, mellyel még abban az évben felléptek a Gyöngyösbokrétán.Az első sikerek után egyre több fiatal kapcsolódott be a mun-kába, így az együttes folyamatosan nevelte az utánpótlást.Folytonos anyagi nehézségekkel küszködve, pályázati le-hetőségek nélkül, de megannyi készséges és önzetlen tá-mogató jóvoltából igyekeztek megteremteni a működés feltételeit. Mivel számos tájegység táncait tűzték műso-rukra, nagy kihívást jelentett a megfelelő népviselet és láb-beli beszerzése.A néptáncosok mellett évtizedeken át jelentős sike-reket aratott a leánykórus és a tamburazenekar is, így szinte minden évben meghívást kaptak a Durindó és Gyöngyösbokréta gálaműsorára.A leánykórus nemcsak a Szólj, síp, szólj! népzenei vetélke-dőn, hanem a KMV népművészeti versenyén is több ízben díjat nyert. A tamburazenekar is hasonló sikerekkel büsz-kélkedhet.Mivel a néptánc szakmai követelményei egyre szigorodtak, a műsorba iktatott táncok kíséretéhez tamburazenekar he-lyett vonós népi zenekarra lett szükség. Helyben nem volt ilyen, így vidéki együttest kellett alkalmazni.A csoport három évtizedes tevékenysége során a fő hang-súlyt a néptáncra helyezte. Az utóbbi tíz évben a Martin György Néptáncszövetség országos minősítőin 4 alkalom-mal minősült, egyszer jól minősült és egyszer kiválóan mi-nősült együttesnek nyilvánították. Ez nemcsak büszkeség-re ad okot, de további kitartó és eredményes munkára is ösztönzi a tagságot. Az egyesület tagjai az évek során bejárták az egykori Jugo-szlávia valamennyi tagállamát, vendégszerepeltek Német-országban, Ausztriában, Ukrajnában, Szlovákiában, Romá-niában. A külföldi fellépések során nemcsak Péterrévét, ha-nem a Vajdaságot, Szerbiát is képviselték.

10 1011 11

Az utóbbi tíz évben rendszeres részvevői az Égtájak Iroda Vendégségben Budapesten elnevezésű rendezvényének, amelyen minden alkalommal húsznál több ország fiatal-jaival találkozhatnak, barátkozhatnak és gazdagíthatják is-mereteiket.A Tisza Mente Közművelődési és Népművészeti Egyesü-let szakcsoportjaként működő Tisza néptáncegyüttes az idén másodízben szervezője és házigazdája a Durindó és a Gyöngyösbokréta rendezvénysorozatának.Tevékenységéhez és sikereihez számos szervezet, intéz-mény, vállalat és magánszemély önzetlen támogatása já-rult hozzá.

10 1011 11

A XXXIV. Durindó és a XLVII. Gyöngyösbokréta testületei

A Fesztiváltanács tagjaiDr. Szöllősy Vágó László, elnökHajnal Jenő magiszter, alelnökGyőrfi SándorKartag NándorMicsik BélaNagy IstvánSzabó GabriellaSzabó Kocsis ZsuzsannaDr. Szőke AnnaVerebes ErnőKódé KárolyKiss ZoltánFerencz JózsefSolymosi EleonóraFerencz Katalin

A Fesztivál szakbizottságának tagjaiDr. Bárkányi Ildikó néprajzkutató, muzeológusBodor Anikó magiszter, népzenekutatóBorsi Ferenc népzeneoktatóFurik Rita népitánc-pedagógusKovács Henrik, a budapesti Néptánc és Színházi Tánc Tan-szék adjunktusaRaj Rozália hímző- és viseletkészítő-oktatóRind Melitta népitánc-pedagógusSalamon Beáta előadóművészSzabó Kocsis Zsuzsanna néprajzkutatóVakler Anna, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Nép-zene Tanszakának oktatója

A Szervezőbizottság tagjaiKnézi Péter, a Szervezőbizottság tiszteletbeli elnökeKódé Károly, a Szervezőbizottság elnökeAngyal JánosKiss ZoltánVince László

12 1213 13

Beretka FerencDr. Ricz GyörgyFerencz JózsefSavelin LászlóSolymosi ÁgostonMolnár JánosMucsi JózsefKulcsár ImreBuza ImreTerék GyörgySterbik IstvánTopolcsányi ArankaSzabó Katica Ferencz MagdolnaSavelin Zellei ZsuzsannaSolymosi EleonóraTarján TímeaFerencz Katalin

Egyéb munkatestületek

Műsorbizottság: Savelin László, Savelin Zellei Zsuzsanna, Tarján Tímea, Solymosi Laura, Ferencz Katalin.Propagandabizottság: Ferencz József, Solymosi Ágoston, Solymosi Anett, Terék György, Terék Éva, Góli Sándor.Vendégfogadó-bizottság: Topolcsányi Aranka, Szabó Ka-tica, Solymosi Eleonóra, Ferencz Magdolna, Solymosi Mag-dolna, Mucsi Magdolna, Molnár Szabina, Buza Magdolna.Protokollbizottság: Kódé Károly, Kiss Zoltán, dr. Ricz György, Angyal János, Topolcsányi János

12 1213 13

A Durindó és a Gyöngyösbokréta Fesztivál Működési és ügy-rendi szabályzatának 6. szakasza alapján a Durindó és a Gyöngyösbokréta Fesztiváltanácsa 2010. február 16-án meg-tartott ülésén meghozta

A XXXIV. Durindó és a XLVII. Gyöngyösbokrétaszervezési szabályzatát

1. szakasz

A XXXIV. Durindó és a XLVII. Gyöngyösbokréta Fesztivál (a továbbiakban:

Fesztivál) a vajdasági magyar népzenei együttesek, néptánccsoportok és

szólisták hagyományápoló és hagyományőrző, ifjúsági és felnőtt kategó-

riájú szemléje.

Az idei Fesztivál Erkel Ferenc születése 200. és Széchenyi István halála

150., valamint a péterrévei Tisza néptáncegyüttes fennállása 30. évfordu-

lójának a jegyében zajlik.

2. szakasz

A Fesztiválra mindkét kategóriában olyan szólisták és együttesek bene-

vezését várjuk, akik, illetve amelyek fesztiváli műsorukat legkésőbb ápri-

lis 30-áig a nyilvánosság előtt bemutatják.

3. szakasz

A Fesztivál műsora két részből áll: a népzenei együttesek és szólis-

ták a Durindón, a néptáncegyüttesek és a szólótáncosok pedig a

Gyöngyösbokrétán mutatják be műsorukat.

A Durindó június 4-én és 5-én, a Gyöngyösbokréta pedig június 6-án ke-

rül megrendezésre Péterrévén.

4. szakasz

A Fesztivál nem versenyjellegű. A Fesztivál művészeti bizottsága minden

résztvevő teljesítményéről szóbeli értékelést ad a Fesztivál napján, vala-

mint később írásban összegező szakmai értékelést készít.

5. szakasz

A szervezőbizottság március 1-jéig minden vajdasági település magyar

művelődési szervezetének és egyesületének eljuttatja a Fesztivál szerve-

zési szabályzatát és a jelentkezési lapokat, amelyek a Vajdasági Magyar

Művelődési Intézet honlapjáról is letölthetők (www.vmmi.org).

A benevezés határideje 2010. március 31.

14 1415 15

6. szakasz

A Durindó műsorában népzenei együttesek és szólisták lépnek fel. A szó-

listák műsorideje nem haladhatja meg a 3, az együtteseké pedig a 7 per-

cet. Ha valamelyik egyesület 2 műsorszámnál többet jelent be, a rendel-

kezésére álló műsoridő összesen 12 perc lehet.

7. szakasz

A Gyöngyösbokréta műsorában a néptáncegyüttesek és szólisták mel-

lett népszokásokat előadó csoportok is szerepelhetnek.

A táncegyüttesek műsorideje 7, a szólistáké 5, a népszokásokat bemuta-

tó csoportoké 10 perc.

8. szakasz

A Fesztivál szereplői emléklapot és ajándékot, a fellépők egyesületei pe-

dig emléktárgyat kapnak.

9. szakasz

A Fesztivál résztvevőinek számát a Fesztiváltanács, a fellépések sor-

rendjét a műsorbizottság, a kísérő rendezvények programját a szer-

vezőbizottság javaslatára a Fesztiváltanács hozza meg. A szervező-

bizottság javaslatára mind a Durindóra, mind a Gyöngyösbokrétára

vendégegyütteseket is meghívhat a Fesztiváltanács.

10. szakasz

A Fesztiválon általános iskolás korosztályú együttesek és szólisták nem

vehetnek részt.

11. szakasz

Mindazok a kérdések, amelyekről ez a szabályzat nem rendelkezik, a

Fesztiváltanács hatáskörébe tartoznak.

Dr. Szöllősy Vágó László, a Fesztiváltanács elnöke s. k.

14 1415 15

Hölgyeim és uraim, tisztelt jelenlevők, barátaim!

Tisztem ezúttal kettős feladatot ró rám.Az első megtisztelő feladat számomra, hogy a magam, a Fesztiváltanács és kulturális életünk háromezernyi köz-katonája nevében köszönthetem Önöket hagyománya-ink ünnepén, itt, Péterrévén, legtöbbször megénekelt fo-lyónk, a Tisza partján.

Másik feladatom az emlékeztetés: emlékeztetni arra, hogy az első világháborút követő bosszúálló béke ma 90 éve szakította le az anyanemzet testéről, taszította ki-sebbségi sorsba a Kárpát-medence magyarságának mil-lióit.

A trianoni kereszt súlya alatt a nemzet – az anyaor-szág éppúgy, mint a határon túli nemzetrészek – koráb-ban soha meg nem tapasztalt feladat előtt állott: újra kellett teremtenie önmagát. Ezzel kapcsolatban fogal-mazta meg Kodály Zoltán a legfontosabb teendők egyi-keként: „Ha egy nemzet újjá akarja építeni önmagát, fon-tosabb, mint bármikor, hogy visszanyúljon önnön gyö-kereihez…”

A mi gyökerünk az ősök hagyatéka: a nyelv, a hit, a kultúra – ezen belül pedig kiváltképp az ősi magyar dal, a tánc, a hagyományok. Ezért tartom fontosnak ma, Tri-anon gyászos évfordulóján, amely a sors különös játéka folytán idén a délvidéki magyar népzene és néptánc ün-nepe is, felhívni a figyelmet arra, hogy számunkra a nép-zene, a néptánc, a hagyomány nem csupán és nem első-sorban szórakozás vagy szórakoztatás, hanem a megma-radás, a magyarnak maradás eszköze is.

Sajnos önnön múltunk ismerete igen-igen hézagos: a mi korosztályunk még talán ismeri, de a nyomunkba lépő nemzedékek számára nagyrészt terra incognita – ismeret-len terület. Pedig hagyományaink nem vesztek el, éppen csak eltemette őket az idő, mint Árpád-kori bazilikáinkat Aracson, Dombón, Oroszlámoson, vagy mint apró puszta-templomainkat, amelyeknek még a neve sem – vagy ép-pen csak a neve – maradt ránk. Hasonló sorsra jutott nép-zenénk, népköltészetünk, a letűnt korok irodalmi hagya-téka, a délvidéki magyarság szokás- és értékrendje, hie-

16 1617 17

delemvilága… Sorsukat a legmegrázóbban egy régi észt énektöredékkel világíthatjuk meg: „A régi dalokból ezer a levegőben van elszórva, ezer a hóban eltemetve, ezer a sí-rokba szállott, s a negyedik ezret a szolgaság veszejtette el.”

Mit tudunk, tudunk-e bármit is tenni a fenyegető nem-zethalál ellen? Igen: önnön hagyományainkból kell védő-hálót emelnünk azáltal is, hogy nemzettársainkat nagy magyarok – idén például gróf Széchenyi István és Erkel Ferenc – példáján buzdítjuk a magyarnak maradásra.

A mi megtartó, éltető erőnk a hagyomány; ha meg-gyengülünk emberségünkben és magyarságunkban, ha meg akarunk maradni őseink földjén, őseinktől ránk ha-gyott nyelvünkben, hitünkben, kultúránkban, a meg-maradáshoz önnön hagyományainkból kell erőt merí-tenünk. És hogy ez nem üres nyelvi fordulat, hanem szí-vet-lelket melengető valóság, arról több kis közösségünk gyakorlata is tanúskodik: szigetben vagy szórványban is meg lehet maradni magyarnak, ha nem fordulunk el at-tól a felmérhetetlen kincstől, amit ránk hagytak az évszá-zadok.

Természetes, hogy a nagy megméretésekre, így ha-gyományaink legnagyobb ünnepére, a Durindóra és a Gyöngyösbokrétára is minden részvevő igyekszik a leg-szebbet, a legjobbat elhozni. Arról sem szabad azonban megfeledkezni, hogy a magasabb művészi színvonalra való törekvés a műkedvelő mozgalomnak csak egyik cél-ja. Nem kevésbé jelentős a közösségteremtés és -meg-tartás. A legfontosabb feladataink egyike: magyar közös-ségeket teremteni, és azt minden lehető eszközzel meg-tartani, erősíteni – elmélyíteni az emberekben az össze-tartozás tudatát, hozzásegíteni őket annak felismerésé-hez, hogy nemcsak a nyelvünk és kultúránk közös, ha-nem a múltunk, a jelenünk és a jövőnk is.

Azt sem szabad soha szem elől téveszteni, hogy egy-egy rendezvény, előadás, hangverseny, szemle, feszti-vál, minősítő sosem cél, csupán eszköz annak tudatosí-tásában, hogy azokat, akik énekelnek, táncolnak, muzsi-kálnak, de azokat is, akik verset vagy prózát mondanak, fúrnak-faragnak, hímeznek, festenek, vagyis kultúránkat ápolják, terjesztik, az egy nemzethez tartozás, a nyelv, a

16 1617 17

hit, a kultúra atyafisága köti azokhoz, akikhez szólnak, énekelnek, táncolnak, muzsikálnak…

E gondolat jegyében kívánok minden fellépőnek, minden felkészítőnek sikeres szereplést, és minden né-zőnek/hallgatónak szívet, lelket gazdagító szép élményt.

Dr. Szöllősy Vágó László, a Fesztiváltanács elnöke

18 1819 19

A XXXIV. Durindó és XLVII. Gyöngyösbokréta programja

2010. június 4., péntek13.30 A gyermekrajz- és fényképkiállítás megnyitóünnepé-lye (a Helyi Közösség nagyterme)14.00 Üdvözlőbeszédek, ünnepélyes megnyitó(Színházterem)14.20 A XXXIV. Durindó műsora (Színházterem)17.00–17.45 Szünet, véleményezés18.00 A XXXIV. Durindó műsorának folytatása21.00 A műsor zárása, véleményezés

2010. június 5., szombat10.00 Köszöntő (Színházterem)10.05 A XXXIV. Durindó műsorának folytatása (Színházterem)13.00–14.00 Szünet, véleményezés14.00 A XXXIV. Durindó műsorának folytatása (Színházterem)18.00–18.45 Szünet, véleményezés18.45 A XXXIV. Durindó műsorának folytatása (Színházterem)21.00 A műsor zárása, véleményezés

2010. június 6., vasárnap13.00–14.00 Díszfelvonulás a Samu Mihály ÁltalánosIskolától a labdarúgópályáig14.00 Üdvözlőbeszédek, ünnepélyes megnyitó14.15 A XLVII. Gyöngyösbokréta műsora17.00–17.45 Szünet, véleményezés18.00 A XLVII. Gyöngyösbokréta műsorának folytatása21.00 A műsor zárása, véleményezés

Eső esetén a műsorok helyszíne a Színházterem

18 1819 19

A XXXIV. Durindó első napjának műsoraPéntek, június 4. • 14 óra

01. Tisza Mente Közművelődésiés Népművészeti Egyesület, PéterréveA Tisza Mente Közművelődési és Népművészeti Egyesület énekcsoportjai Pecelló környéki népdalokMűvészeti vezető: Ferencz Katalin

02. Micsik Béla, TörökbecseKatonadalokMűvészeti vezető: Micsik Béla

03. Vadvirág Hagyományápoló Kör, AdaVadvirág asszonykórusÉszak-bácskai dalokMűvészeti vezető: Csonka Katalin

04. Orpheus Theater Amatőr Színjátszó Társulat, CsókaCsókai férfikórusKatonadalokMűvészeti vezető: Hajnal Attila

05. Móra István Művelődési Egyesület, KeviBazsarózsa asszonykórus és Jóbarátok tamburazenekarA faluba legszebb legény a babámMűvészeti vezető: Graca Harmat Judit

06. Tisza Művelődési Egyesület, PéterrévePéterrévei asszonykórusVajdasági dalokMűvészeti vezető: Zsolnai Dalinka

07. Tópart Magyar Művelődési Egyesület, ZentaTópart énekcsoportKiskunhalasi dalcsokorMűvészeti vezető: Pásztor Klára

20 2021 21

08. Lifka Sándor Művelődési Egyesület, HajdújárásRekötye népdalkörJaj, de szépen ragyognak a csillagokMűvészeti vezető: Brezovszki Eszter

09. Népdalbarátok Klubja, FelsőhegyNépdalbarátok KlubjaTisza menti dalokMűvészeti vezető: Györe István

10. Ludas Matyi Művelődési Egyesület, LudasFűzérfonó menyecskekórusBallag már a hajnalcsillag az égenMűvészeti vezető: Brezovszki Eszter

11. Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, OromhegyesOromhegyesi vegyes kórusBácskai dalokMűvészeti vezető: Koncz Lázár

12. Palics Magyar Kultúregyesület, PalicsSzederinda népdalkörBetyárdalokMűvészeti vezető: Brezovszki Eszter

13. Ady Endre Művelődési Egyesület, TornyosDáridó citerazenekar és asszonykórusKét malomra tartok számotMűvészeti vezető: Tóth Ugyonka Frigyes

14. Törökfalusi Helyi Közösség, TörökfaluBúzavirág énekcsoportTúl a Tiszán ég az ezüst…Művészeti vezető: Basity Anasztázia

15. Gracza János Színjátszóés Irodalmi Egyesület, ZentagunarasGyöngyvirág asszonykórusSej, kislány, kislányMűvészeti vezető: Dudás Zoltán és Szeverity Franciska

20 2021 21

16. Szirmai KárolyMagyar Művelődési Egyesület, TemerinAz egyesület férfikórusaBorivóknak valóMűvészeti vezető: Szabó Gabriella

17. Jókai Mór Művelődési Egyesület, KispiacRozmaring népdalkörTisza menti népdalokMűvészeti vezető: Pásztor Klára

18. Testvériség Művelődési Egyesület, BajsaCsalogány népdalkörBajsán gyűjtött népdalokMűvészeti vezető: Borús Margit

19. Szőke Tisza Művelődési Egyesület, AdorjánSzőke Tisza asszonykórusTisza menti dalokMűvészeti vezető: Koncz Lázár

20. Aranykalász Művelődési Egyesület, VölgyesAranykalász asszonykórusVölgyesi népdalokMűvészeti vezető: Milutinovics Viktória

21. Testvériség Művelődési Egyesület, BajsaCsalogány asszonykórusBajsán gyűjtött népdalokMűvészeti vezető: Kovács Boglárka

22. Dózsa GyörgyMagyar Művelődési Központ, BajmokBúzavirág vegyes karÁrva szerelemMűvészeti vezető: Dulić Ilona és Kókai Deli Márta

22 2223 23

23. Fehér Akác Művelődési Egyesület, TóthfaluAz egyesület énekcsoportjaBácskai népdalokMűvészeti vezető: Püspök Mária

24. Takáts Rafael Magyar Kultúrkör, PadéHaranga népdalkórusDél-alföldi népdalokMűvészeti vezető: Bálint József és Klubica Zsuzsanna

25. Petőfi SándorMagyar Művelődési Egyesület, MaradékTarczalSzerémségi népdalokMűvészeti vezető: Berta Géza

26. Császár-tóMagyar Művelődési Egyesület, ErzsébetlakTavirózsa asszonykórusSzerelmi dalcsokorMűvészeti vezető: Halász Pozsár Éva

27. Egység Művelődési Egyesület, NagykikindaBarlangó együttesSzéki dallamokMűvészeti vezető: Kun Zoltán

28. Testvériség–EgységMűvelődési Egyesület, KisoroszGyöngykalárisPiros alma, ne guruljMűvészeti vezető: Hódi Ilona

29. Egység Művelődési Egyesület, NagykikindaŐszirózsa asszonykórusHej, halászok, halászokMűvészeti vezető: Varga Rozália

22 2223 23

30. Ady Endre Művelődési Egyesület, MagyarcsernyeŐszirózsa vegyes kórusSárközi népdalokMűvészeti vezető: Osztermann Emma

31. József AttilaMűvelődési Otthon, TorontálvásárhelyKéknefelejcs énekkarSej, a TiszánakMűvészeti vezető: Bakator János

32. Szabadkai Zeneiskola, SzabadkaRákos EmeseMoldvai népdalokMűvészeti vezető: Móra Meznerics Szibilla

33. József Attila Művelődési Egyesület, SzilágyiBúzavirág menyecskekórusSzerelmi dalokMűvészeti vezető: Szakál Mónika

34. Székely Égető Krisztián, TörökkanizsaSzékely Égető KrisztiánPásztordalokMűvészeti vezető: Székely Égető Krisztián

35. József AttilaMűvelődési Otthon, TorontálvásárhelyAz otthon énekkaraÉdesanyám rózsafájaMűvészeti vezető: Kolinger Béla és Tóth Zsolt

36. Népkör Magyar Művelődési Központ, SzabadkaJuhász zenekarMezőföldi dallamokMűvészeti vezető: Juhász Gábor

24 2425 25

A XXXIV. Durindó második napjának műsoraSzombat, június 5.

Délelőtti program • 10 órától

01. Petőfi SándorMűvelődési Egyesület, BácsgyulafalvaÉgető EmeseÉszak-magyarországi népdalokMűvészeti vezető: Égető Emese

02. Móra Ferenc Művelődési Egyesület, CsókaRákóczi férfikórusKatonadalokMűvészeti vezető: Fehér Attila

03. Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör, ÓbecsePergető együttesMűvészeti vezető: Cseszák Balázs

04. Móra Ferenc Művelődési Egyesület, CsókaCsalogány asszonykórusA szögedi nemzet dalaibólMűvészeti vezető: Tóth Rozália

05. Tisza Művelődési Egyesület, PéterréveCifra tamburazenekarKiskunhalasi dallamokMűvészeti vezető: Györe István

06. Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör, ÓbecseDúdoló énekcsoportDoroszlai dalokMűvészeti vezető: Kisimre Szerda Anna

07. Tisza Művelődési Egyesület, PéterréveKorhely zenekarSzilágysági dalokMűvészeti vezető: Györe István

24 2425 25

08. Tisza Művelődési Egyesület, PéterréveTiszavirág énekcsoprtMoldvai dalokMűvészeti vezető: Györe Ágnes

09. Petőfi SándorMűvelődési Egyesület, TiszakálmánfalvaAz egyesület vegyes kórusaTisza menti dalcsokorMűvészeti vezető: Szabó Gabriella

10. Lányi Ernő Iparos Művelődési Egyesület, SzabadkaUngaresca régizene-együttesXVII. századi magyar síp- és dobjelekMűvészeti vezető: Szöllősy Vágó László

11. József Attila Művelődési Egyesület, GunarasZsákovity Ilona és Bózsó Margit énekkettősBújdosik az árva madárMűvészeti vezető: Zsákovity Ilona

12. Jókai Mór MagyarMűvelődési Egyesület, TörökbecseCsutorás férfikórusKatonadalokMűvészeti vezető: Cseszák Balázs

13. Délibáb Magyar Művelődési Egyesület, ZentaAz egyesület énekcsoportjaPásztordalokMűvészeti vezető: Dobos István

14. Lányi Ernő Iparos Művelődési Egyesület, SzabadkaAz egyesület népdalköre és citerazenekaraBácskai bordalok és ivónótákMűvészeti vezető: Szöllősy Vágó Veronika

26 2627 27

15. Délibáb Magyar Művelődési Egyesület, ZentaSarkantyú tamburazenekarTisza menti dalokMűvészeti vezető: Kalmár Piroska

16. József Attila Művelődési Egyesület, GunarasRozmaring asszonykórusTúl a Tiszán…Művészeti vezető: Kisimre Szerda Anna

17. Első Helyi Közösség Nyugdíjas Egyesülete, TemerinŐszirózsa énekegyüttesNépdalkoszorúMűvészeti vezető: Bedekovics Mária

18. Bartók Béla Művelődési Egyesület, CsantavérAz egyesület vegyes kórusaRégi egyházi énekekMűvészeti vezető: Kőműves József

19. Tiszagyöngye Művelődési Egyesület, TörökkanizsaTiszagyöngye népdalkórusÉszak-bánáti dalokMűvészeti vezető: Újhelyi Éva

20. Mendicus Művészeti Központ, CsantavérA központ tamburazenekaraSzlavóniai népdalcsokorMűvészeti vezető: Vörös Róbert

21. Tiszagyöngye Művelődési Egyesület, TörökkanizsaÚjhelyi ÉvaPalóc dalokMűvészeti vezető: Újhelyi Éva

22. Kézimunka-kedvelők Klubja, BácsföldvárAsszonykórusMadárka, madárkaMűvészeti vezető: Dosztán Berta

26 2627 27

23. Szirmai KárolyMagyar Művelődési Egyesület, TemerinRóna citerazenekarMezőföldi dalcsokor

24. Kézimunka-kedvelők Klubja, BácsföldvárVarga MatildBalladaMűvészeti vezető: Dosztán Berta

25. Jókai Mór MagyarMűvelődési Egyesület, TörökbecseKaláris leánykórusVajdasági dalokMűvészeti vezető: Cseszák Korcsik Anikó

Ízelítő a XLVII. Gyöngyösbokréta műsorából

Petőfi Sándor Kultúregyesület, VersecAz egyesület hagyományápoló köreVége a szüretnek, kezdődjön a mulatság…Koreográfia:Sebestyén Mihály, Kéri Ildikó és Krizbai HajnalkaMűvészeti vezető:Sebestyén Mihály, Kéri Ildikó és Krizbai HajnalkaKísér az egyesület népi zenekaraZenekarvezető: Tóth Ferenc

Szenteleky Magyar Művelődési Egyesület, SzivácAkácvirág hagyományápoló csoportAratási szokásokKoreográfia: Varagić GabriellaMűvészeti vezető: Varagić GabriellaKísér a Zöld Kerék tamburazenekarZenekarvezető: Kovács Rudolf

28 2829 29

Délutáni program • 14 órától

26. Kodály ZoltánMagyar Művelődési Központ, TopolyaKaláris asszonykórusTelecskai dalokMűvészeti vezető: Kisimre Szerda Anna

27. Aranykapu Művelődési Egyesület, AdaKatona NikolinaSzatmári dallamok citerára

28. Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör, ÓbecseSzelence énekegyüttesVölgyesi lakodalmas dalokMűvészeti vezető: Kisimre Szerda Anna

29. Aranykapu Művelődési Egyesület, AdaSóti ErzsébetMoldvai dalok

30. Kodály Zoltán Magyar Művelődési Központ, TopolyaCsörgő citerazenekarAl-dunai dalokMűvészeti vezető: Faggyas József

31. Szenteleky Magyar Művelődési Egyesület, SzivácFehér Akác énekegyüttesVajdasági dalokMűvészeti vezető: Kovács Gizella

32. Pacsér Művelődési Egyesület, PacsérAsszonykórus és citerazenekarNépdalcsokorMűvészeti vezető: Vörös István

28 2829 29

33. Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, OromNépdalkórusBácskai dalokMűvészeti vezető: Kádár Judit

34. Petőfi Sándor Kultúregyesület, VersecÁrvalányhaj vegyes kórusKatonakísérőMűvészeti vezető: Krizbai Hajnalka

35. Testvériség Művelődési Egyesület, MartonosBúzavirág vegyes kórusTisza menti dalokMűvészeti vezető: Sárkány Ibolya

36. Ady EndreMűvelődési Egyesület, BácskossuthfalvaCiterazenekar és dalárdaErdő, erdő, de magas a tetejeMűvészeti vezető: Beke Edit

37. Petőfi SándorMagyar Művelődési Egyesület, ÚjvidékAz egyesület asszonykórusaNépdalcsokorMűvészeti vezető: Mándity Tamara

38. Szirmai Károly Magyar Művelődési Egyesület, VerbászAz egyesület énekcsoportjaBácskai dalcsokorMűvészeti vezető: Varga András

39. Pacsér Művelődési Egyesület, PacsérÓnadi TamásNépdalcsokorMűvészeti vezető: Zsadányi Bálint

30 3031 31

40. Petőfi SándorMagyar Művelődési Egyesület, ÚjvidékAz egyesület vegyes kórusaNépdalcsokorMűvészeti vezető: Mándity Tamara

41. Aratás Művelődési Egyesület, KucoraAz egyesület énekcsoportjaBácskai népdalokMűvészeti vezető: Mezei Mária

42. Ozoray ÁrpádMagyar Művelődési Egyesület, MagyarkanizsaBaráth SándorKedvenc katonadalaimMűvészeti vezető: Horvát Dóra

43. Arany János Magyar Művelődési Egyesület, ÜrögSárga Liliom énekcsoportÜrögi népdalokMűvészeti vezető: Vukmanovity Erzsébet

44. Pacsér Művelődési Egyesület, PacsérFérfi dalárda és citerazenekarKatonadalokMűvészeti vezető: Vörös István

45. Ozoray ÁrpádMagyar Művelődési Egyesület, MagyarkanizsaCifraszűr népdalkórusBaranyai dalokMűvészeti vezető: Horvát Dóra

46. Bartók Béla Közművelődési Egyesület, HorgosHorgosi asszonykórusSzögedi népdalokMűvészeti vezető: Monoki Lajos

30 3031 31

47. SzerémségMagyar Művelődési Egyesület, MitrovicaAz egyesület énekcsoportjaSzerémségi dalokMűvészeti vezető: Bertók Eszter

48. Bartók Béla Közművelődési Egyesület, HorgosHorgosi citerazenekarSzabolcs-szatmári pásztordalokMűvészeti vezető: Monoki Lajos

49. Fehér Ferenc Magyar Művelődési Egyesület, PirosAz egyesület énekcsoportjaBácskai szerelmi dalokMűvészeti vezető: Fenesi Mária

50. Ady EndreMűvelődési Egyesület, BácskossuthfalvaGerebentyűKalotaszegi legényes és szaporaMűvészeti vezető: Maruzsenik Endre

51. József AttilaMűvelődési Egyesület, MagyarszentmihályAz egyesület fúvószenekaraSzentmihályi népdalokMűvészeti vezető: Gulyás István

52. Búzavirág Magyar Művelődési Egyesület, VajszkaMagyar vegyes kórusKitanútam az asszonynak a hamisságátMűvészeti vezető: Deák Edit

53. József AttilaMűvelődési Egyesület, MagyarszentmihályHagyományőrző csoportVajdasági lakodalmasMűvészeti vezető: Flaman István

32 3233 33

54. Petőfi SándorMagyar Művelődési Egyesület, DobradóDobradói asszonykórusDobradósi népdalokMűvészeti vezető: Fekete Mariska

55. Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, SatrincaSatrincai vegyes kórusSzerémségi dalokMűvészeti vezető: Birinyi Margit

56. Flaman–Hézső citerakettős, MagyarszentmihályVajdasági népdalokMűvészeti vezető: Flaman István és Hézső Zsolt

57. Szabadkai Zeneiskola, SzabadkaSzabó Annamária és Csizmadia AnnaSzászcsávási dalok

58. Apáczai Diákotthon, ÚjvidékA diákotthon leánykaraDél-alföldi népdalokMűvészeti vezető: Szabó Gabriella

59. Népkör Magyar Művelődési központ, Szabadka Szalagfűző énekcsoportBácskai Duna menti népdalokMűvészeti vezető: Baranyi Annamária

60. Szabadkai Zeneiskola, SzabadkaCsizmadia AnnaKupuszinai népdalokMűvészeti vezető: Pataki Kanalas Zsófia

61. Vecsera SándorMagyar Művelődési Egyesület, PalánkaAz egyesület vegyes kórusaKatonadalokMűvészeti vezető: Mák István

32 3233 33

62. Szabadkai Zeneiskola, SzabadkaSzklenovszki SaroltaBácskai népdalokMűvészeti vezető: Pataki Kanalas Zsófia

63. Népkör Magyar Művelődési központ, KúlaÁrvácska asszonykórusVajdasági népdalcsokorMűvészeti vezető: Vendel Gyöngyi

64. Adorján Művelődési Egyesület, AdorjánAz egyesület énekcsoportja és citerazenekaraDél-alföldi népdalokMűvészeti vezető: Zsadányi Bálint

65. Szabadkai Zeneiskola, SzabadkaDalkötő leánykórusAlföldi népdalokMűvészeti vezető: Pataki Kanalas Zsófia

66. Kossuth Lajos Művelődési Egyesület, VeprődGulyás FerencPásztordalokMűvészeti vezető: Smih Jolán

67. Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, BácskertesKrajcárka énekcsoportKupuszinai népdalokMűvészeti vezető: Csizmadia Anna

68. Nők Klubja, MuzslyaDuga IlonaJugoszláviai magyar népénekekMűvészeti vezető: Orbán János

69. Kossuth Lajos Művelődési Egyesület, VeprődNefelejcs vegyes énekcsoportKörnyékünk dalaiMűvészeti vezető: Smih Jolán

34 3435 35

70. Nők Klubja, MuzslyaNémeth IstvánVajdasági magyar népdalokMűvészeti vezető: Orbán János

71. Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, PancsovaAz egyesület férfikórusaAl-dunai székely katonadalok

72. Vajdasági Népek és Nemzetiségek Hagyományápoló Klubja, SzenttamásCsalogány vegyes kórus és Mákvirág zenekarKatonadalokMűvészeti vezető: Teleki Zoltán és Brasnyó Ervin

73. Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület, MuzslyaLele JózsefVajdasági népdalokMűvészeti vezető: Lele József

74. Nők Klubja, MuzslyaTiszavirág együttesJugoszláviai magyar népénekekMűvészeti vezető: Orbán János

75. Petőfi Művelődési Egyesület, NagybecskerekPintyőkeTisza menti népdalokMűvészeti vezető: Fejes Márta

76. Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület, MuzslyaTripković MiroslavNyílnak, nyílnak a mezei virágokMűvészeti vezető: Lele József

34 3435 35

77. Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, PancsovaAz egyesület női kórusaSzékely népdalok

78. Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület, MuzslyaAz egyesület citerazenekara és vegyes kórusaKatonanótákMűvészeti vezető: Rontó Márta

79. Móricz ZsigmondMagyar Művelődési Egyesület, DoroszlóDoroszlai vegyes kórusLátod, babám, szógányi mék én isMűvészeti vezető: Wilhelm József

36 3637 37

A XLVII. Gyöngyösbokréta műsoraVasárnap, június 6. • 14 óra

01. Tisza Mente Közművelődésiés Népművészeti Egyesület, PéterréveTisza táncegyüttesSzucsági román táncokKoreográfia: Kis István, Kis Demeter Erika, Savelin László és Savelin Zellei ZsuzsannaMűvészeti vezető: Kódé KárolyKísér Csonka Ferenc és a Csalóka zenekarZenekarvezető: Csonka Ferenc és Rózsa Tibor

02. Vajdasági Magyar Népművészeti és Közművelődési Központ, ÚjvidékCsűrdöngölő táncegyüttesGömöri táncokKoreográfia: Savelin László és Savelin Zellei ZsuzsannaMűvészeti vezető: Kiss ZsélykóKísér a Juhász zenekarZenekarvezető: Juhász Gábor

03. Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, BácskertesAz egyesület táncegyütteseKupuszinai lakodalmas táncokKoreográfia: Váci ErzsébetMűvészeti vezető: Váci ErzsébetKísér az egyesület fúvószenekaraZenekarvezető: Siplika István

04. Kodály ZoltánMagyar Művelődési Központ, TopolyaCirkalom táncegyüttesVolt már ilyen nálunk felé…Koreográfia: Kis István és Kis Demeter ErikaMűvészeti vezető: Kisimre Árpád és Savelin LászlóKísér Csonka Ferenc és a Csalóka zenekarZenekarvezető: Csonka Ferenc és Rózsa Tibor

36 3637 37

05. Bartók Béla Közművelődési Egyesület, HorgosRopogó táncegyüttesSzatmári táncokMűvészeti vezető: Szécsi ZsoltKísér a Juhász zenekarZenekarvezető: Juhász Gábor

06. Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör, ÓbecseSzelence táncegyüttesMagyarbődi táncokKoreográfia: Kisimre Árpád és Kisimre Szerda AnnaMűvészeti vezető: Kisimre Árpád és Kisimre Szerda AnnaKísér Csonka Ferenc és a Csalóka zenekarZenekarvezető: Csonka Ferenc

07. Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, SatrincaMeggyes néptánccsoportRábaközi táncokKoreográfia: Savelin László és Savelin Zellei ZsuzsannaMűvészeti vezető: Birinyi Júlia és Grecs JaszminaKísér a Piros Csizma zenekarZenekarvezető: Grecs Sándor

08. Népkör Magyar Művelődési Központ, SzabadkaJártatós táncegyüttesÖrdöngősfüzesi táncokKoreográfia: Sóskuti Edit és Sikentáncz SzilveszterMűvészeti vezető: Brezovszki Tamara és Brezovszki RolandKísér a Juhász zenekarZenekarvezető: Juhász Gábor

09. Tisza Néptáncegyesület, MagyarkanizsaHetrefitty csoportDél-alföldi táncokKoreográfia: Tóth Gábor, Tóth Kata és Paragi ZoltánMűvészeti vezető: Tóth ÁgnesKísér Micsik Béla és a Juhász zenekarZenekarvezető: Micsik Béla és Juhász Gábor

38 3839 39

10. Testvériség Művelődési Egyesület, MartonosBoróka néptáncegyüttesDél-alföldi táncokKoreográfia: Resócki RolandMűvészeti vezető: Palkovics MihályKísér a Véka zenekarZenekarvezető: Polyák Dániel

11. Bartók Béla Művelődési Egyesület, CsantavérRózsa néptánccsoportDél-alföldi párosMűvészeti vezető: Szabó Barbara

12. Szirmai KárolyMagyar Művelődési Egyesület, TemerinAz egyesület néptánccsoportjaKüköllő menti táncokMűvészeti vezető: Lukács ImreKísér a Véka zenekarZenekarvezető: Polyák Dániel

13. József Attila Művelődési Egyesület, SzilágyiSzázszorszép néptáncegyüttesBotostáncKoreográfia: Bogyó IzabellaMűvészeti vezető: Bogyó LászlóKísér az egyesület zenekaraZenekarvezető: Molnár Tamás

14. SzerémségMagyar Művelődési Egyesület, MitrovicaAz egyesület tánccsoportjaVerbunkMűvészeti vezető: Šimonjik Dragana

38 3839 39

15. Egység Művelődési Egyesület, NagykikindaSirülő néptáncegyeüttesGyimesi táncokKoreográfia: Kátai TiborMűvészeti vezető: Kátai TiborKísér a Barlangó zenekarZenekarvezető: Kun Zoltán

16. Testvériség-EgységMűvelődési Egyesület, KisoroszBúzavirág néptáncegyüttesSárközi táncokKoreográfia: Kátai TiborMűvészeti vezető: Fehér HelénaKísér a Barlangó zenekarZenekarvezető: Kun Zoltán

17. Ady Endre Művelődési Egyesület, BácskossuthfalvaVadvirág néptánccsoportKüküllő menti táncokMűvészeti vezető: ifj. Torok Sándor

A vendégegyüttesek műsora

Tisza Mente Közművelődési ésNépművészeti Egyesület, PéterréveGyöngyszem csoportSomogyi játékokUtánpótlás néptánccsoportSzatmári táncokMűvészeti vezető: Tarján Timea és Ferencz Katalin

Bartina Néptánc Közhasznú Egyesület, SzekszárdIfjúsági csoportSzőlőőrzés Koreográfia: Szabadi MihályMűvészeti vezető: Matókné Kapási Júlia, Zsók Vilhelmina és Nyemcsok Pál

40 4041 41

Délikert Kulturális Egyesület, SzegedNapsugár táncegyüttesDél-alföldi táncokKoreográfia: Diószegi LászlóMűvészeti vezető: Bertókné Tóth Katalin

Folklorna grupa „Lole”, Bačko Petrovo SeloIgre iz MačveKoreografija: Dragomir Vuković-KljacaUmetnički rukovodioci: Dalibor Martinov és Miroslav Silaški

Bartina Néptánc Közhasznú Egyesület, SzekszárdIfjúsági csoportDél-alföldi táncokKoreográfia: Fantoly Gyula és Balogh IldikóMűvészeti vezető: Matókné Kapási Júlia, Zsók Vilhelmina és Nyemcsok Pál

18. Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, KishegyesRizgetős néptáncegyüttesVásárKoreográfia: Kisimre Árpád, Kisimre Szerda Anna és Patyerek CsabaMűvészeti vezető: Kisimre Árpád és Kisimre Szerda AnnaKísér Csonka Ferenc és a Csalóka zenekarZenekarvezető: Csonka Ferenc és Rózsa Tibor

19. Petőfi Művelődési Egyesület, NagybecskerekSarkantyú néptánccsoportDél-alföldi táncokKoreográfia: Tamás FerencMűvészeti vezető: Fejes BarbaraKísér az egyesület népi zenekara

40 4041 41

20. Vajdasági Népek és Nemzetiségek Hagyományápoló Klubja, SzenttamásKalala táncegyüttesMoldvai táncokKoreográfia: Cseszák Balázs és Cseszák Korcsik AnikóMűvészeti vezető: Forgács IbolyaKísér az Árgyélus zenekarZenekarvezető: Török Ádám

21. Petőfi SándorMagyar Művelődési Egyesület, MaradékMaradéki Sarkantyús tánccsoportRábaközi táncokMűvészeti vezető: Heretek GyuriKísér a satrincai Kettes zenekarZenekarvezető: Grecs Sándor

22. Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, TordaAz egyesület tánccsoportjaSzatmári táncokKoreográfia: Kátai TiborMűvészeti vezető: Karvák AnikóKísér az egyesület zenekaraZenekarvezető: Szabó Lenke

23. Tiszagyöngye Művelődési Egyesület, TörökkanizsaTiszafa néptánccsoportMoldvai táncokKoreográfia: Kátai TiborMűvészeti vezető: Balaton ArnoldKísér a Korinda zenekarZenekarvezető: Kálmán Bence

24. Petőfi SándorMagyar Művelődési Egyesület, MaradékSzerémségi Kiskalapos tánccsoportDél-alföldi táncokMűvészeti vezető: Heretek GyuriKísér a satrincai Kettes zenekarZenekarvezető: Grecs Sándor

42 4243 43

25. Móra Ferenc Művelődési Egyesület, CsókaSóvirág néptáncegyüttesSzékelyföldi táncokKoreográfia: Vas EndreMűvészeti vezető: Vágó TamásKísér a Juhász zenekarZenekarvezető: Juhász Gábor

26. Császár-tóMagyar Művelődési Egyesület, ErzsébetlakSzitakötő táncegyüttesDél-alföldi táncokKoreográfia: Szőke ÁrpádMűvészeti vezető: Dvorszki Anikó

27. Tisza Művelődési Egyesület, PéterréveTiszavirág néptánccsoportPalatkai táncokKoreográfia: Mahovics TamásMűvészeti vezető: Györe ÁgnesKísér a Korhely zenekarZenekarvezető: Sterbik László

28. Jókai Mór Magyar Művelődési Egyesület, TörökbecseCsalogató táncegyüttesLeányvásár (moldvai táncok)Koreográfia: Cseszák Balázs és Cseszák Korcsik AnikóMűvészeti vezető: Cseszák Balázs és Cseszák Korcsik AnikóKísér az Árgyélus zenekarZenekarvezető: Török Ádám

29. Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, NyékincaAz egyesület tánccsoportjaFriss csárdásKoreográfia: Šimonjik DraganaMűvészeti vezető: Gudelyevity AnnaKísér Nikolić Jovica és zenekaraZenekarvezető: Nikolić Jovica

42 4243 43

30. Aranykapu Művelődési Egyesület, AdaKopogtató kamaraegyüttesKüköllő menti táncokKoreográfia: Vas EndreMűvészeti vezető: Sóti ÉvaKísér a Pasi és Barátai zenekarZenekarvezető: Vas Endre

31. Ady Endre Művelődési Egyesület, MagyarcsernyeSzivárvány néptáncegyüttesKalocsai táncokMűvészeti vezető: Málity Melinda és Hódi JuditKísér a Barlangó zenekarZenekarvezető: Kun Zoltán

32. Népkör Magyar Művelődési Központ, KúlaKankalin táncegyüttesBodrogközi táncokMűvészeti vezető: Hugyik KarolinaKísér a Véka zenekarZenekarvezető: Polyák Dániel

33. Tiszavirág Magyar Művelődési Egyesület, TitelTiszavirág táncegyüttesMagyar táncokMűvészeti vezető: Bobojcsek ImreKísér az egyesület tamburazenekaraZenekarvezető: Rác Gábor

34. Feketics Művelődési Egyesület, BácsfeketehegyKónya néptáncegyüttesGyörgyfalvi táncokKoreográfia: Brezovszki RolandMűvészeti vezető: Sotity Tóth TildaKísér Juhász zenekarZenekarvezető: Juhász Gábor

44 4445 45

35. Móricz ZsigmondMagyar Művelődési Egyesület, DoroszlóDoroszlói néptánccsoportHétvégi táncmulatságKoreográfia: Király SzilárdMűvészeti vezető: Király SzilárdKísér a Doroszlói FúvószenekarZenekarvezető: ifj. Csernicsek József

44 4445 45

A XXXIV. Durindó és a XLVII. Gyöngyösbokréta támogatói

Szülőföld Alap, BudapestNemzeti Kulturális Alap, Budapest

A Szerb Köztársaság Kulturális Minisztériuma, BelgrádTartományi Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi Titkárság, ÚjvidékTartományi Művelődési Titkárság, ÚjvidékSzekeres László Alapítvány, Szabadka

Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, Zenta

Óbecse Község ÖnkormányzataPéterrévei Helyi Közösség

Agro-Promet Kft., ÓbecsePáros Csillag étterem, PéterréveDániel Print Nyomda, ÚjvidékSamu Mihály Általános Iskola, PéterréveMűszaki Iskola, AdaAgro Selo, PéterréveAgro Selo-Kiš Kft., PéterréveVikoprom Kft., PéterréveKristal Kft., ÓbecseOrigo Commerce Kft., PéterréveTisza Földműves-szövetkezet, PéterréveSolymosi Téglagyár, PéterréveMolprevoz Kft., Mohol „Žezz” Kft., PéterréveSTR „Aditive”, PéterréveSZR „Forever”, Péterréve„Sweetsystem” Kft., Péterréve„Niza” Kft., PéterréveLux Nyomda, ÓbecseSitopol, TemerinUnitop Kft., Topolya STR „Moda”, PéterréveBarta Etelka varrónő, Péterréve

46 46

Id. Horváth Tibor és családja, PéterréveHajdú József és családja, PéterréveAutoprevoznik „Božo”, Temerin„Agrotrading” Kft., Újvidék„Rog kolač” szórakoztató park, SzenttamásA péterrévei Tisza Mente KNE tagjai családjukkal

Vajdasági Televízió és Rádió, ÚjvidékInfoTV, ÓbecseCNT – Centar novih tehnologija, ÚjvidékHajnal Studió, Mohol

Köszönet mindenkinek, aki valamilyen formábansegítette a rendezvényt!