Kis-Czell, 1901. tíí. évfolyam. 38. szám. Vasárnap, szeptember aa.

KIS-CZELL^-VIDÉKE K Ö Z É R D E K Ű F Ü G G E T L E N U J S A G .

Megjelén minden vasárnap. Jelige : .Küzdelem az igazságért!«

rBS7 E l l l i a l á i l AT:

í ? r a 8 kor. I JJt-gjreJé.re . . 3 kor. — I I . évre 4 . 1 Kgjea ,**»> ára — , ao „

SaerkentcWel ér téke lhetn i : kedd. trerda é . caotürtokön.

Felelős szerkesztő: H U S S G Y U L A .

S « . r k e . . t l i . ó E . . k l a d o l , H a l u l ,

I KÍ.-CaeU,GyarmaUii-te ,r 7d. as&m. Ide intésendök A lap axol-

leuii éa aoyagi réatót i l lető minden k ü l d e m é n y e i . Névtelen

levelek figyelembe nem véte tnek .

A magyar ipar. liarmincz év óta beszélnek a magyar

fellendüléséről, de az .ipar* szót sohasem emlegették annyit, csak mióta Hegedűs San dorvan a kerei-kedelmi kormány élén.

A miniszter Budapesten kozdte meg a különféle küldöttségnek fogadását és min den egyes küldöttségnek tudott va ami ujat mondani azokról a tervekről, melyek agyá ban az . ipar érdekében megfogamzottak. Aztán útra kelt, sorra látogatta meg a .vi­déki ipar vállalatokat, és itt aztán újból mondott nagy beszédeket, sőt a tiszteletére rendezett banketten is olyan szépen beszélt a magyar ipar fejlesztésének feltételeiről, hogy szinte öröm volt haligál ni annak a férfinak a beszédét, akinek minden egyes szava az volt é s ' azt mondja el, hogv a magyar ipar Ugye igazán szivén fekszik.

Örömmel látjuk tehát most, hogy végre olyan féri: áll a kereskedelmi kormány élén. akt igazán megható szeretettel viseltetik a hosszú évek óta tengődő magyar iparir..nt; de mégis, annál megrendítőbben h ti . meg bennünket az a tudat, hogy férfiakban csakis a jóakaratot vagyunk képesek felfedezni és miben sem látjuk biztositékát annak, hogy ez a sok jóakarat czélhoz vezessen.

A kereskedelemügyi miniszter minden szava azt árulja el, hogy logikusan gon

dolkozó okos ember; és éppen ebben látjuk mi azt a nagy tragédiát, amelyben férfiúi nemes törekvése hajótörést fog Szenvedni; mert egyáltalán nem tételezzük fel, hogy Hegedűs miniszter ne tudná azt is, hogy minden törekvése hiába való és nem téte-lezhejük föl azt sem, hogy a jóaka­rattal dolgozó miniszter ne látná maga előtt azt a zátonyt, amely elháríthatatlan akadályokat gördít ügyesen vezeteti hajója elé.

Hegedűs.miniszter tudja jól, hogy ná­lunk az önálló vámterület és az önálló ma gyar bank a magyar ipar fejlődésének fel­tételei. A bátor hajós éles szemmel; világo san láthatja azt a két áthidalhatatlan akadályt, melyet közös vámterületnek és Osztrák-Magyar Banknak neveznek, de azért folyton előre törekszik, mert- szive -igazi -hévvel dobog a magyar ipar fellendülése iránt

Aki ismeri e két akadály romboló ké pessé. ét, aki tudja, hogy e két szirt mennyi törekvő és erős-ke>ü hajóst siilyesztelt el. tisztán látja azt a nagy tragédiát, amely eléri azt a férfiút, akit kötelességé teljesítése kö.ben nemcsak ereje, hanem szive ís ve zérli. .

Harmincz év óta kinos vergődés után mindenki meggyőződhetett arról, hogy a magyar ipar fejlődését a közös vámterület

és a közös bank önző kamatláb-politikája teljesen lehetetlenné teszi.

A nyugati czívilizált államok iparuk óriási felvirágozását két körülménynek kö­szönheti. Az egyik a védvám, a másik az olcsó tőke. Nálunk mindkettő hiányzik. Tehát ki merné józan észszel feltételezni, hogy e két hatalmas tényezőre nálunk nincsen .szűkség és nálunk ezek nélkül is elérhetjük a zsenge magyar ipar fellendülését.

Az olcsó és rossz iparczikkek, melyekkel az osztrák sógor elárasztja piaczainkat, és ezzel az áramlattal a magyar kisipar soha sem tudott megküzdeni.

A kisipar nálunk végképpen koldus­botra juttat. Sokat tudna nekünk erről el­mondani az a tízezer budapesti házmester, a számtalan munkanélküli proletár és a sok boltiszolga, hordár, urasági inas, akik néhány év előtt még mint becsületes iparosok voltak vidéken, és most a fővárosban keresnek menedéket, mert a vidéken az osztrák ipar beáramlása koldusbotot adott a kezükbe.

Nagyiparunk fejlődését meg a drága pénz akasztja meg. De azért a számtalan panasz daczára is követelő marad a tőke, mert az osztrák forrásból juthat hozzánk, az osztráknak pedig az ált érdekében,-hogy iparunkat ennek "segélyével is tönkretegyék.

Hegedűs okosan és szépen beszél, de a szép beszétl csak abban ébresztheti fel a

• € T Á R C Z A . »< F é r j v s d a s i a t .

Irt* XtCtiO.*. T i v a d a r . Roppant kellemetlen helyzetben voltain.

Egy év alatt nem kevesebb, mint tíz lakásom volt.

Ás elsőt felmondották pontos fizetésem miatt Bár hasztalan mondottam, hogy én az év végén fizetek mindent, ki kellelt mennem. A masodikat otthagytam, mert csepp kedvem sem volt lengyel zsidóknál lakni, kik csténkint a dob-utezai nyelvezetté! konczertet rendeztek, s mely mindig egy németre fordított magyar ká­romkodással végződött. Legtöbbnél pedig álta­lános éjjeli haj tó vadászatot kellett rendeznem, melyben természetesen én lettem a legyőzött; 8 rcgKgelre pedig mindig annyira sebes volt a testem, hogy mozdulni is alig tudtam a fájda­lomtól. Ha esténkint valami kenócscsH beken tem, reggelre mar ismét kétszer annyi volt a helyén. Ilyenformán mi sem volt természetesebb, mint Ismét és ismét uj otthont keresnem. Utolsó lakhelyemet is azért hagytam ott, mert szoba­asszonyom — bár özvegy és fiatal *- nagy Usztelóje volt a fónyes bórü embereknek, mely] példával ő járt elől; és ha valaki a sok zsírt,!

volna, ugy annak egész éven át nem kellett volna zsírról gondoskodnia.

Felmondottam, de lakásom még nem volt. Most oly otthont akartam, hol leány is van, kivel szabad időmet kellemesen cttöUhctcm. Ba­rátaim mind ilyen helyen lakiak. Egyik egy fiatal özvegy asszonynak daráltn cl mondókáját Másik egy tizenhétcsztendős Iránynak tartotta bókjait, harmadik két bak fist mulattatott, mgyedik meg cgy,jiuszéves varróleánynak vallotta be szerel­mét. Igy tehát mindenkinek volt valami, csak nekem nem.

Elérkezett az utolsó nap s lakásom még mindig nem volt. Már azt hittem, hogy kényte­len leszek ismét jalamí zsírral fényesített asz-seonyuál vagy ós-erdőben lakást venni és az általános haj tó vadaszatot megkezdeni, midőn -egy szép liáz kapuján megpillantok egy ezé-dalát.

„Az első emeleten egy elegáns, külön be­járatú utczaí szoba egy intelligens fiatal em­bernek kiadó *

Éppen kapóra jött s felmentem. Az ajtónál egy fiatal, csinos kis cselédleány

fogadott. Mikor megmondottam, hogy a házi-asssznnyt keresem, nevetett és egy kis udvari szobába vezetett. Kis vártatva egyszerre csak fe lny í l ik a szomszédizoba ajtaja és azon egy középtermetű, körülbelül 23 éves. szőjtc, nem csúnya, nem szép, leány lép ki. Egyenesen

[hozzám jön és mosolygásra álló ajakkal kérdi jöttöm czélját.

— Itt van az a\(iadó szoba ? -• — Azonnal kihívom a mamát — és mo­

solyogva fut ki a konyhába Alig egy masodpercz, és jön be a mama

leányával. A m a i u a , z : én leendő háziasszonyom, alacsony, köpezös, koros és cseppet sem elegáns zsidó asszony, ki a főzőkanalat .sietsé­gében magával hozta. Látására szándékomat meg akartam változtatni, miképp az árát — bár­mit)' kevés — horribilisnek;'.ün telem fel, mert akár az Eifel-torony tetején három napig kifüg­gesztve lenni, avagy egy ily pis/.kos zsidó asz-szonyiiál lakni, egyre megy.

Oda állott elém és azzal a rossí magyar­sággal és zsidó kiejtéssel kérdi mit akarok.

— Itt y .in az a kiadó szoba? — Igen ; nézze meg." Bevezetett egy egyablakos utczai szobába, nem épp kicsiny, sem valami csinos nem Az a néhány ócska b tordarab inaskulön*

ben eléggé ügyesen voít elrendezve-s így talán meg. is telelt volna ; de az a vén zsídó asszony semnimiképp sem volt ínyemre Az árát 40 kő-rovara mondotta s már tizet akartam Ígérni, midőn tekintetem véletlenül a leányra esett, ki hamiskásan reám mosolygott. — .Eh, vigye az ötulög a vén boszorkányt, fódoíög. hogy leánya van, s mint látom, cseppet sem - idegenkedik a

cly volt.

Kis Czell, 1901. KIS C Z E L L és VIDÉKE Kis Czell, szeptember 15.

260/1901. végrli. szám.

Áríerési hirdetmény. — Alulirt kiküldött bir. végrehajtó ezennel

küzhirré teszi, hogy a kis czelli kir. járás­bíróságnak 1901. évi V. 86. számú vég zésefolytán dr.. Plettnits Ferencz ügyvéd által képviselt Gubits A. Ferencz budapesti felperes részére Schönfeld Sámuel vü nöczki alperes ellen 248 kor. 57 fillér köve teless jár. erejéig elrendelt biztosütási vég­rehajtás folytán alperestől lefoglalt és 142 kor. 20 fillérre becsült ingóságokra a kis-czelli kir. jbiróság V . 86/2. sz. végzésé vei a további eljárás elrendeltetvén, annak az alap és felüTlbglaltatók követelése ere jéig is, amennyiben azok kielégítési jogot nyertek volna Vönöczkön, a végrehajtást szenvedő lakásán leendő megtartása határ időül 1901. évi szeptember hó 19-ik napjának

d. e. 10 órája kitüzetik, a mikor a bíróilag lefoglalt búto­rok, gazdasági eszközük, hordók, stb. s egyéb ingóságok a legtöbbet ig"érőnek kész­pénz fizetés mellett, szükségesetén becsáron alul is el fognak adatni.

Felhivatnak mindazok, kik az elárve­rezendő ingóságok vételárából a végrehaj tató követelését megelőző kielégittetéshez jogot tartanak, a mennyiben részükie a foglalás korábban eszközöltett volna és ez a végrehajtási jegyzőkönyvből .ki nem tű­nik, hogy elsőbbségi jelentéseiket az árve rés megkezdéséig alulirt kiküldöttnél Írásban beadni, vagT pedig szóval bejelenteni el ne mulasszák.

Kelt Kis Czell, 190*. évi aug. hó 24. '

'. • VÉGH KÁLMÁN, kbvhtó.

* * * * * * * * A A & * Ä * £ Ä £ ; :

r A z ö s sze s kiál l í tásokon csakis

l ege l ső díjjal kitüntetett é s a

l ege lőke lőbb orvosi szaktekin­

té lyek által legtöbbször ajánlott

Eszterházy--ot

t. vevőimnek. figyelmébe ajánlom!

Németh Emii fÜsz exk e r e s k ed 5.

Kis-Czell.

^ Ä * * * * * * * ygägiiaipl^

N y o m d a i munkákat

Ízlésesen, c s i n o s a n

jutányos áron ké­

szít hírlapunk

k ö n y v n y o m d á j a .

Klein és Spitzer szarvasmarha kereskedők

K I S - C Z E L L .

Megvételre ajánlanak a t. uraságoknak é s

a 11. é. gazdaközönségnek első rendű ki-

"'~ fógástalan minőségű

Erdélyi igás ökröket versenyképes árakon.

Előjegyzéseket s levélbeli megren­deléseket elfogadnak

Klein és Spltsar . kereskedők, Kis -Cze l l .

******* T T f * V T I f f V V V V V

Wei8z Mór l a k a t ó s-á r u g y á r a

D E V E C S E R .

Ajánlja saját gyártmányú és kitűnőnek el-1 . ismert szállítható és talbarakható

taka rék tűzhelyeit versenyképes, mérsékelt árakon, kedvező

fizetési feltételek mellett. — Czement, cze-

mentlapok, mennyezet, nád, valódi aszfalt

tetőfed-lemezek, carbolinium, kőszén és

minden gazdasági czikkek nagy választék­

ban a legjutányosabb árakon.

Tessék árjegyzéket kérni .

G Y 0 1 0 R B E T E G E K N E K , a kik meghűlés, gyomortulterhelés, élvezhetlen, nehezen emészthető, tulhideg, vagy lííeléír eledelek, vagy szabálytalan életmód folytán gyomorbíjban, gyO. morkalharusban, gyomorg irciban, qyomirfájdalomba.i. r d u z emésztésben, vagy eluyalkásodásban szenvednek, a rég kipróbált, jó hatású e nésztei l és vértisztilá szert ajánljuk, mely az '

i S f Ullrich Hubert-féle növény-bor. Kitűnő gyógyerejünek talált növényekből jó borral vegyítve készül, erő

siti az ember gyomorszerveít, a nélkül, hogy gyomorhajtó szer lenne. Eltá­volítja a véredények zavarait, tisztítja a vért minden romlott, betegséget előidéző anyagoktól és hathatósan működik az egészséges vérképződésre.

Ezen bornak kellő időben_ használata-mellett minden jelenség, mint fő fájás, felböfögés. gyomorégés, melyek idült gyomorbajoknál leggyakrabban előfordulnak, már a kezdetleges használatnál megszűnnek.

Szorulás kálikafájdalmak, szívverés, álmatUnság ezen növénybor hasz­nálata mellett, gyorsán megszűnnek.

Halvány, aszott, kinézés, vérhiány a legtöbb esetben a hiányos vér képzésnek és mejbetégségnek a következményei, a melyeket a le^biztosab ban gyógyít ez a növény bor, mely fokozza az étvágyat, elősegíti az emész tést, javítja a vérképzódést, a betegeknek uj erőt szerez, a-mit számos el­ismerő és köszönő írat igazol. -

A növénybor üvegenként 3 és 4 koronáért kapható a gyógyszertárak­ban Devccser,KÜrménden, továbbá Zala-Egerszeg, Zala Szent Gróih. Vasvár, Nova, Pacsa, - Keszthely, Sümeg, Jánosháza, Kis Czell, Mura Szombat, Be latincz, Marczalí, Tapolcza, Nagy Kanizsa, Letenyc, Csáktornya, Perlak, Szombathely, Csáb Rendek, Jánosháza, Szent Gál. Zircz, Pápa, Lovász-Patona, Szany, Beled, Sárvár, Csány, Nagy-Vázsony, Veszprém gyógyszertáraiban

Párom, ?agy esetleg több h e j DŐYénybort eredeti árban szállít Magyarország

151

devecseri i e.tár is,

^JBiBlicJliM5agis^

Nyomatott a kiadd .Vörösmarty*-k

Hubert-féle

i'Hr bekenj eis 150 .iiiuHpvrik'T á

Kis-Czell, 1901. I l i évfolyam. 38 szám. Vasárnap, szeptember aa.

KIS-CZELL K Ö Z É R D E K Ű F Ü G G E T L E N Ü J S A G .

Megjelen minden vasárnap. Jelige: >Küzdelem az igazságírt !<

I l t l i . i i i l k1r:

. 8 tor. N e g j e J é r r e . - . 2 kor. — il. Bgj f m Fél é m . ,

S t e r k e . í t o v e l éri ekéül,et ni : ledit, t r e r a . - « cotortokfts.

Felelős szerkesztő: H U S S G Y U L A .

S a « r k « a t t t a « C k l a d ó h l v a t u l ;

Kis-Ciell , Gj armatui-tór "ti. na in . I d e i n t é * e n d ő k \ l a p -tol-

lenti é l anyagi részét i l lető minden küldemény O K . Névte len

levelek figyelembe nem vétetnek.

À magyar ipar. Hannincz év óta beszélnek a magyar

Tdlendüléséről, de az . ipar' szót sohasem emlegették annyit, csak mióta Hegedűs San dorvan.a kereskedelmi kormány élén.

A miniszter Budapesten kezdte meg a Lüli i™ CCfá i - j . . . I — - I. f.. ... 1 J . J ~ • £ . - ,,,,,,

RUlomeie AtnooitsegncKiog.io.asar.cs min den egyes küldöttségnek tudott va ami ujat mondani azokról a tervekről, melyek agyá ban áz ipar érdekében megfogamzottak. Aztán útra. kelt, sorra látogatta meg a vi déki ipar vállalatokat, és itt aztán újból mondott nagy beszédeket, sőt a tiszteletére rendezett banketten is olyan szépen beszélt a magyar ipar fejlesztésének feltételeiről, hogy szinte öröm volt hallgatni annak a férfinak a beszédét, akinek minden egyes szava az volt és azt mondja el. bogv a magyar ipar ügye igazán szivén fekszik.

örömmel látjuk tehát most, hogy végre olyan férfi áll a kereskedelmi kormány élén. aki igazán megható szeretettel viseltelik a hossza évek óta tengődő magyar ipar ir.,nl; de mégis, annál megrendítőbben In: meg bennünket az a tudat, hogy férfiakban csakis a jóakaratot vagyunk képesek felfedezni és miben sem látjuk biztositékát annak, hogy ez a sok jóakarat czélhoz vezessen.

A, kereskedelemügyi miniszter minden szava azt árulja el, hogy logikusan gon

dolkozó okos emberv és éppen ebben látjuk mi azt a nagy tragédiát, amelyben férfiúi nemes törekvése hajótörést fog szenvedni; mert egyáltalán nem tételezzük fel, hogy Hegedűs miniszter ne tudná azt is, hogy minden törekvése hiába való és nem téte­lezne jük föl azt sem, hogy» a jóaka­rata 1 dolgozó —miniszter ne látná ni előtt azt a zátonyt, amely elháríthatatlan akadályokat .gürdit ügyesen vezetett hajója e l é

Hegedűs miniszter tudja jól, Hogy ná­lunk az önálló vámterület és az önálló ma gyar bank a magyar ipar fejlődésének fel­tételei. A bátor hajós éles szemmel, világo san láthatja azt a két áthidalhatatlan akadályt, melyet közös vámterületnek -és Osztrák-Magyar Banknak neveznek, de azért folyton előre törekszik, mert. szive igazi hévvel dobog a magyar ipar fellendülése iránt.

Aki ismeri e kél "akadály romboló ké pessé. ét, aki tudja, hogy e két szirt mennyi törekvő és erős ke>ü hajóst .sülvesztett el. tisztán látja azt a nagy tragédiát, amely eléri azt a férfim, akit kötelessége teljesítése kö/ben nemcsak ereje, hanem szive is v é zérli. . "

Harmincz év óta kinos vergődés után mindenki meggyőződhetett arról, hogy a magyar ipar fejlődését a közös vámterület

' a g í t b o g y r

és a közös bank önző kamatláb-politikája teljesen lehetetlenné teszi.

A nyugati czivilizált államok iparuk óriási felvirágozását két körülménynek kö­szönheti. Az egj ik a védvám, a másik áz olcsó tőke. Nálunk mindkettő hiányzik. Tehát ki merné józan észszel feltételezni,

e kél lialaliuas tényezőre nálunk nincsen szükség és nálunk ezek nélkül is elérhetjük a zsenge magyar ipar fellendülését.

Az olcsó és rossz iparczikkek, melyekkel az osztrák sógor elárasztja piaczainkat, és ezzel az áramlattal a magyar kisipar soha sem tudott megküzdeni.

A kisipar nálunk végképpen koldus­botra juttat. Sokat tudna nekünk érről el­mondani az a tízezer budapesti házmester, a számtalan munkanélküli proletár és a sok boltiszolga, hordár, urasági inas, akik néhány év előtt még mint becsületes iparosok voltak vidéken, és most a fővárosban keresnek menedéket, mert a vidéken az osztrák ipar beáramlása koldusbotot adott a kezükbe.

Nagyiparunk fejlődését meg a drága pénz akasztja meg. De azért a számtalan panasz daczára is követelő marad a tőke, mert az osztrák forrásból juthat hozzánk, az osztráknak., pedig az áll érdekében,Jiogy iparunkat ennek segélyével is tünkreiegyék.

Hegedűs okosan és szépen beszél, de a szép beszéd csak abban ébresztheti fel a

• Í T Á Ü C Z A . § •

F é r j t a o i t i a t .

Irta B ó n a T i v a d a r .

Roppant kellemetlen hilyzcti»ci. voltara. Egy év alatt nem kevesebb, mint tíz lakasom volt. - '"

Az elsőt felmondották pontos fizetésem miatt Bár hasztalan mondottam, hogy én az év végén fizetek mindent, ki kellett mennem. A masodikat otthagytam, mert csepp kedvem sem volt lengyet zsidóknál lakni, kik esténkint a dob-utezai nyelvezettel konczertet rendeztek. & mely mindig egy németre fordított magyar ká­romkodással végződött. Legtöbbnél pedig álta­lános éjjeli hajtóvadászatot kellett rendeznem, melyben természetesen én lettem a legyőzött; * rcgggelre pedig mindig annyira sebes volt a testem, hogy mozdulni is alig tudtam a fájda­lomtól. Ha esténkiut valami kenócscsrl beken-, tem, reggelre már ismét kétszer annyi—volt -a helyén. Ilyenformán mi sem volt természetesebb, mint Ismét és ismét uj otthont keresnem. Utolsó lakhelyemet is azért hagytam ott, mert szoba­asszonyom — bár özvegy és fiatal — nagy tisztelője volt a fényes bőrű embereknek, mely. példával 6 járt elől; és ha valaki a sok zsírt,! mely arczán, kezén és ruháján Volt, lekaparta'

volna, ugy annak egész éven át nem-kellett volna zsirról gondoskodnia.

Felmondottam, de lakásom még nem volt-Most oly otthont akartam, , —höT"íéány is van, kivel szabad időmet kellemesen eltötiheícm. Ha­nnáim mind ilyen helyen lakiak. Egyik egy fiatal özvegy asszonynak daráit ; el mondókáját Másik egy lizcnhétesztendős-Iránynak tartotta bókjak, harmadik két bal.fist mulattatott, negyedik meg cgy_ húszéves varróleánynak vallutla bc szerel­mét. Igy lehal mindenkim k volt valami, csak nekem néni. . .

Elérkezett az utolsó nap s lakájom még mindig nem volt. Már azt hittem, hogy kényte­len lesrek ismét valami zsírral fényesített asz* szonynál vagy Őserdőben lakást venni és az általános hajtóvadászatot megkezdeni, midőn egy szép ház kapuján megpillantok egy czé-dulnt.

iAz első emeleten egy elegáns, külön be­járatú utczai szoba egy intelligens fiatal em­bernek kiadó •

Éppen kapóra jött s fclmenlciii. Az ajtónál egy fiatal, csinos kis cselédleány

fogadutt. Mikor megmondottam, hogy a házi-asssznnyl keresem, nevetett és egy.kis udvari szobába vezetett. Ris vártatva egyszerre csak felnyílik a sznmszédizoba ajtaja és azon egy középtermetű, körűibe)!*! 2$ évesí szőke, nem csúnya, nem szép leány lép ki. Egyenesen

hozzám jön és mosolygásra álló ajakkal kérdi jöttöm czélját.

— Itt van az a kiadó szoba ? — Azonnal kihívom a mamát — és mo­

solyogva fut ki a konyhába Alig egy inasodpercz, és jön be a mama

leányával. A mama, a£ én leendő háziasszonyom, alacsony, kopezös, koros és cseppet sem elegáns zsidó asszony, ki a főzŐkanalat sietsé­gében magával hozta. Látására szándékomat meg akartam változtatni, miképp az árát — bár­mily kevés —..horiibiiisnek '.untetem. fel,, mert akár az Eifel-torony tetején három napig kifüg­gesztve lenni, avagy egy ily pis/.kos zsidó asr-szonyuál lakni, egyre megy.

Oda á'lott elém és azzal a rossz magyar­sággal és zsidó kiejtéssel kérdi mit akarok.

— Itt van az a kiadó szoba ? — Igen; nézze meg. bevezetett' egy egyablakos* utczai szobába,

mely nem épp kicsiny, sem valami csinos nem volt. Az a néhány ócska b tordarab máskülön­ben eléggé ügyesen volt elrendezve s igy talán meg is Jelelt volna; dc az a vén zsidó asszony semmniiképp sem -volt Ínyemre Az árát 40 ko­ronara mondotta s már tizet akartam ígérni, midőn tekintetein vélctleaiül a leányra esett, ki hamiskásan reám mosolygott. — »Eh, vigye az ördög á vén .boszorkányt, fődolog, hogy leánya van, s jni i i t latom," cseppet sem - idege.ikedik a

Vasárnap, szeptember %i.

remény iénysugarát, aki a magyar ipar fej­lődésének akadályait nem ismeri.

Minket a szép szavak nem vigasz­talnak !

A kóronosok államosítása. Hazánkban nem mai keletű baj, hogy. a

diplomás emberek megélhetése nincsen 'bizto­sítva. Becsvágyó, törekvő fiatalemberek komoly tanulmány,- sok szorgalom és nem kevesebb pénzáldozatok árán megszerzik maguknak az egyetemi oklevelet, s midőn már elérték czél-jukat s a becses kutyabőr zsebükben van, ama kínos kérdés előtt állanak, hogy a sok idealiz­mussal kiküzdött okmányt mimódon lehessen az életben gyakorlatilag értékesítem. Különösen áll ez az orvosi fakultásra nézve. Az orvosok mindenkor a humanizmus szolgálatában állanak és esküjök szerint kötelesek minden alkalom­mal a humanizmus parancsait követni, tekintet nélkül arra, hogy emellett a saját érdekök clő-mozdittattk-e, vagy sem. Az orvos a beteggel nem alkudozhatik, feltételeket nem szabhat, mint például az ügyvéd. Éjjel-nappal feltétlenüi köte­les embertársai egészsége fölött őrködni, s ame lyik JM-VOS-CZ ellen vét, keményen megbűnhődik, esetleg orvosi oklevélét is elveszíti. Megszokta a mai társadalom, hogy az orvos megélhetésének lehetőségét alárendelt kérdésnek tekintse. Innen van, hogy számos orvos vidéken — különösen .szegényebb helyeken — fulytonoaun anyagi guu-

Az .államosítás czélja, hogy az orvosok megélhetését Is, a szegény, vagy orvosi lakhely­től 1 eddig távoteső betegek gyógykezelését Is biztosítsa.

A körorvosi kerületek ujabban be fognak osztatni és a beosztásnál tekintettel lesznek arraí hogy minden községben vágy annak köze­lében kötorvos legyen.; másrészt az orvosok állami fizetése is olyan lesz, hogy abból magán­gyakorlat nélkül is megélhessenek és csakis olyan vidéken, ahol az orvos magángyakorlata révén nagyobb jövedelemre számithat, lesz állami fizetés csekélyebb, x s

A köroivosok helyes beosztásának meg lesz az az előnye is, hogy egyes helyeknek

diil ennek a törvénynek köszönheti, hogy most már biztosithatja magát afelől, hogy elöregedésére, munkaképtelensége-jdejére nem kell koldusbotot fognia.

Ez a törvény senkire sem erőszakolja, hogy tagja legyen a segítő-pénztárnak-. Kinek-kinek kényére hagyja, hogy beirat­kozik-e vagy nem iratkozik be a segítő-pénztárba. A törvényhozás bölcsen járt el, amidőn abból indult ki, hogy akarata ellen senkin s m fog az uj törvény segíteni.

A józan magyar munkás saját sorsá­nak maga a kovácsa.^ Nem szereti a min­den áron való gyámkodást. Maga akarja megkülönböztetni a jót a rossztól és most

dokkal kénytelen küzdeni.

De míg az orvosok egy része igy a létéit való küzdelem miatt a szokatlanul szükséges tanulmányoktól — éppen a közegészségügy ro­vására— elvonatik, addig másrészt a magyar­országi lakosságnak jelentékeny hányada nélkü­lözni kénytelen az orvosi kezelést, néhol azért, mert az orvos lakóhelye távol esik a beteg tartózkodási helyétől, többnyíre pedig a beteg szegénysége miatt.

Ilyen körülmények között sok helyütt sza­bad tér engedtetik a kuruzslásnak, mely ha­zánkban a köznép között még sokkal inkább cl van terjedve, mint azt a mai felvilágosultság korsza­kában hinni lehetne.

. Az állam végre ügyet vetett e visszás hely­zetre és a belügyminiszter most — miután már az állatorvosokat államosította '— az orvosok államosításához is hozzáfog.

orvosokkai való zsúfoltságán segít, mert ezektől is bebizonyította, hogy szívesen sorakozik a fölös számú orvosokat elvonja és olyan vi- az egyedül az ő javára életbeléptetett in-dékre helyezi át, ahol kevesebb az orvos. tézmény védszárhyai alá, inert a saját sze-

De ez előnyökkel szemben az orvosok mével látja, hogy ez az emberbarát i intéz -kötelességei is szaporodni fognak, amennyiben meny az ország legtávolabbi vidékein is nemcsak a rendes orvosi gyakorlatot kell foly- milyen nagy gonddal ápolja és istápolja tatniok, hanem közegészségrendőri közszolgálatot azokat a gazdasági munkásokat , kik s egé -(hivatalos vizsgálatokat a'korcsunkban, piaczo- lyére SZO u'rtak. kon, kutak, épületek stb körű1) ís kell teljesíteni. | A józan magyar munkás igen hamar

Nem kell külqnöscn hangsúlyozni, hogy az belátta, hogy aki tagja a segélypénztárnak, említett intézménynél helyesebb alig került ki az nyugodtan végezi nehéz munkáját, mert még a belügyminisztériumtól. Inem gyötri ő t az az örökös gond, hogy

Ézt az intézményt mindenkinek örömmel mi lesz hitvesével, apró - gyermekrivek_hk kell üdvözölni, mert ezélja a«eHt«rlrogjregyrmunkabíró 1faTjT~éllankádTes a kasza, kapa müveit, humánus társadalmi osztályon, az orvosi, kiesik' a kézéből. karon segít — az emberek legfőbb kincsét: az egészséget megfelelő ápolásban részesíteni.

Kétség nem férhet hozzá, hogy cz a helyes

teremteni az áldást.

A segélypénztár nyolezhónapos műkö­dése világosan bizonyítja, hogy a lóid né­pét gyakran éri olyan baj, mely őt munka-

v,t*,mf«y nr«T-ieh-m mind»miit m fg fogja j képtelenné teszi, és gyakran fordulnak éln~ -. — W ' olyan balesetek, melyek a földmives-nép csa­

ládját örökre megfosztják a kenyérkere­settől. .

Még csak nyolez hónapja, hogy a segélypénztár hasznos működését meg­kezdte* és már eme rövid idő alatt 430 földmives jutott abba a szomorú helyzetbe, hogy jótéteményét kénytelen volt igénybe venni. A segélypénztár minden egyes eset­ben gyorsan gondoskodott a bajba jutott ember gyógykezeléséről és anyagi támoga-gatásáró, hogy betegsége ideje alatt ne legyen kénytelen családjával . együtt az ir­galom kenyerén tengődni.

A beállott baleset 34 foldmivelőt meg­öl t Mind a 34 esetben a család a leg­nagyobb nyomorban maradt hátra. A segély­pénztár központi igazgatósága sürgősen intézte el az özvegyek kérelmét és minden egyes esetben 400—400 koronát szolgál­tatott át a nyomorral küzdő családnak.

A gazdasági munkások segélypónztára.

— L e g ú j a b b b e s z á m o l ó . —

Mikor az'év elején az 1900 : XVI . t.-cz. alapján életbe lépett az Országos Gazda sági Munkás és Cselédsegélypénztár és mikor ez az emberbaráti intézmény meg­kezdte üdvös működését, mindenfelé igaz örömmel fogadták a magyar gazdasági munkásnak —. (a föld népének — ezt a leghívebb jóbarátját.

Az uj törvényt csakhamar elnevezték a .szegény ember törvényének*, mert a józan magyar munkás gyorsan belátta, hogy ezt a törvényt csakis az ő javára alkották, és felismerte azt ís, hogy egyé-

- És szobát hímnemtől, sőt ellenkezőleg elfogadtam.

Midőn bevonultam uj otthonomba, első vendégem a háziasszonyom leánya volt. Oda; ült az egyik székre és hamiskásan mosolygott, majd hogylétem felől kérdezősködött. Mikor már vagy egy órát nálam töltolt, — mely Idő ilatt meg­tudtam, hogy Giza névre hallgat, é* hogy állító­lag szigorú a mamája, hogy valamikor gazdagok -is voltak, —- szomorú pillantást vetve reám, tá­vozott. Az ajtóból azonban ismét visszafordult és reám mosolygott

E leánynyal boldogulni lehet — gondolám — és munkám után gyorsan hazasiettem: ' A leány, vagy ahogy nevezték, Giza minden este nálam volt. El-elbeszélgettünk mindenféle okos és ostoba dolgokról. Elmondotta élettörténetét, miképp egyszer szerelmes volt egy hadnagyba, ki őt aztán otthagyta és a mamája még nem tud róla s nem Is szabad hogy valamit is tudjon, különben vége neki. Hogy ő most már nem szeret senkit, azaz egy kissé mégis szeret vala kit és eközben mosolyogva reám tekintett.

Igy töltöttem otthonom kellemes estéit. Egészen elfeledkeztem vén háziasszonyomról; de mily nagy lón csodálkozásom, midőn egy este a leány, helyett vén háziassszonyom kikelt ábrá­zattal^ még jobban összekóezozott hajával, fél­rövid! rongyos aisóruliában, mely valamikor fe­hér is lehetett', lépett be. Minden kérdezősködés

nélkül egyenesen nekem támadt. Hogy hogy mertem az ő leányával ilyent, olyant tenni Hogy azért vettem-e ki a szobát ? Hogy ő már rég gya­nakodott. Hogy kidob. Hogy nála csak tisztes­séges cinbcr lakhatik. Hogy szélhámos, csaló va-gyok. ki leánya * fejét—elbolondltottam Hogy leányát megcsaltam és tudja Isten, mi. minden­félét mondott. I

Uly kerepelésscl hadarta ezt mind el, mintha már vagy ezerszer elmondotta volna s igy én szóhoz sem juthattam. Midőn pedig eze­ket a vádakat felháborodva visszautasítottam és keieken kijelentettem, miképp egy pillanatot sem töltök Itt, még jobban nekemtámadt. Hogy most már. miután leányát megcsaltam, cl akarok szokni Hogy feljelent. Hogy elfognak zárni Hogy kártérítést követel. Midőn pedig látta, hogy sem­miképp sem foghat meg, lassabb hangon kezdte. Hogy még mindent jóvá lehet tenni Hogy ő igazi anya. Hogy fel tudja fogni a fiatalok sze­relmét. Hogy en azért becsületes, gavallér va-gy.ók, s mint ilyen, tudom kötelességemet. Hogy botrány elkerülése végett vegyem el a leányát. Hogy ne hagyjam szegény leányát szomorkodni. Hogy fülig szerelmes belém — s igy igyekezett lelkemre hatni.

Egy leányt, kihez semmi közöm, nyakamba akasztani nem engedek — és másnap elkölt öz-ködtem. Megfogadtam,, hogy oly helyre, hol leány van, többé nem megyek.

Háziasszonyom búcsúzóul .ismét feljelentés­sel fenyegetődzött és szitkozódása! a kapuig hal­latszottak. N

A házmesternétől aztán megtudtam, hogy mindenkivel igy csinálnak, csak. hogy a leány­nak férjet szerezzenek.

Uj otthonomban egész kellemesen érzem magam és e sok költözködés után végre mégis feltaláltam nyugvóhelyemet. Már egy esztendeje lakom itt e gyermektelen házaspárnál. A férj egész nap üzletében van, az asszonv szintén s néha napokig nem látom őket.

Később hallottam, hogy volt vén haziasz-szonyom a sok, sikertelen eset után megőrült, a leány pedig egy tikkasztóval Amerikába szokott.

Csalódás. Vadregényes hegyi lakból Szende lányka mosolyé le S virágot hint ablakából Bámulója elébe.

És az ifja lábaihoz Mindennap hull a virág, Minden este ott áhitoz, Mig lábú' s holdvilág

' Nőttön-nőtt az ifja heve, . Erősbödött a vágya . . , '••

A leányka volt mindene. Mig köietril nem láttál

* •' ' Szilágyi Jitu(

Kis-Czell, 190L • K I S - C Z E L L és V I D E K c . Vasárnap, szeptember 21.

A beállott baleset a segély-pénztár g tagját — a megejtett orvosi viz.s Üat szerint — mindenkorra munkaképtelenné telte. Ezekben az esetekben a központi igazgatóság szintén a legméltányosabban és a légnágyöbíf gyorsasággal intézkedett és ma már mind a riyolcz munkaképtelenné vált tag éltté fogytáig részesül a'törvény által előirt anyagi támogatásban.

Az emberbaráti intézmény üdvös niü ködése bizonynyal az oka annak, hogy a segélypénztár tagjainak száma olyan gyor­san emelkedik, Mert eltekintve attól hogy az 1900.: 16. t.-cz. 8. g-a alapján a gazdák által kötelezőleg biztosított cselé­dek száma mintegy 500000, a segély­pénztárba beiratkozott rendes és rendkivüli tagok száma is már jóval túlhaladta a 12.000-et.

A segélypénztár igazi emberbaráti működése buzdította bizonynyal arra a fő pásztorokat, főrendeket, nagybirtokosokat, intézeteket, a vármegyéket és községeket, hogy o'yan nagy szántban csoportosuljanak a segélypénztár alapító-tagjai sorába. Es bizonynyal ez az oka annak is. hogy a rövid nyolez hónap alatt beiratkozott 850 alapító tag- 150.000 koronával gyarapította azt a vágyom, melynek egyedül az a hí vatása, hogy a föld népét támogassa, is tápolja.

H Í R E K .

löltjét. A közsTég választó-közönsége zász lók alatt tömörülve, lelkes éljenzésekkél kisérte őt a községbe, ahol Herteléndy Gyula m.-geiicsi nagybirtokos szép üd­vözlő-beszéde után a rokonszenves kép­viselőjelölt meleg szavakban köszönvén meg a szívélyes fogadtatást, utalt prog-rammbeszédjére v és elvei mellett kitartásra buzdította a választó-közönséget. Ugyan? ily ünnepélyesen fogadták öt Várkeszőn é s Egyházas-Keszőu, de tetőpontját diadal-utjáuak mégis" M.-Gencsen érte el, ahol a választókon kivül a m.-gencsi önk, tüz-oltó-egylet tagjai teljes diszben koszorúk­kal ékített zászlók alatt vonultak dr. Ma­róthy elé , akinek tisztelétére Nunkovits D é n e s ur vendégszerető házánál fényes, nagy ebéd volt, amely alkalommal lelke­sen ünnepelték. — Annyi bizonyos, hogy a kis-czelli választókerületben régen volt olyan heves küzdelem, mint aminő mos­tan van. Tíz nap választ el bennünket a döntő csatától, a választástól, ez idő alatt még vehemensebben fog folyni a kortes-kedés , a t. választó polgártársak kapaczi-tálása. Beavatottak szerint, bármelyik győz is, nem lesz száz szavazatkülöubség.

i s L tisztikar—ar -következőképp alakult meg: Elnök Nagy János. I. kül­döttség-elnöke Pletnits] Ferencz. Helyettes­e lnökök : Nagy József, Varga Gyula. J e g y z ő k : Brunner Ferencz, ifj. íVidos József. l i e jyet tes ; jegyzők: Ostffy Lajos,

— H á t r a l é k o s v idéki e lőze iő inket , különösen azokat, kik már régebb idő óta hátralékban vannak, egész tisztelettel arra kérjük, legyenek szivesek a hátra­lékokat mielőbb beküldeni, mert éppen nem vagyunk abban a boldog helyzet­ben, hogy a lapot bárkinek is évszámra ingyen küldjük. Lapunk fentartása tete mes anyagi áldozatot igényei, s igy mi is

. csak ugy tudunk megfelelni több rend­beli kötelezettségünknek, ha közönségünk azt a nagyon is csekély é s általunk jól kiérdemelt előfizetési összeget nekünk pontosan beküldi. Mi nem vagyunk abban a szerencsés helyzetben, hogy felsőbb helyről szubvenczionálnak bennünket, igy reá vagyunk utalva közönségünknek jó­akaratú támogatására, melynek érdekeit híven é s kitartóan szolgáljuk immáron évek óta. Kel lemetlenséget nem szeret nénk okozni t. hátralékosainknak, igy kérjük a hátralékok mielőbbi beküldését.

— Választás i mozgalom. A kis-czelli választókerületben élénk, mozgal­mas é let uralkodik már hetek óta. Ugjr a Maróthy :, mint a Györy-párt erős küz­delmet fejt ki , hogy győzelemre juttassa jelöltjét. Maróthy László- dr., a szabad­elvűek jelöltje, már bejárta az egész ke­rületet, mig Győry Elek dr. most járja be. Szerdán érkezett újból Kis-Czellbe Győry és csütörtökön indult ismét kör­útra. Útjában parijának több vezérembere kiséri. A kerület községei veté lykednek egymással a je lö l tek fogadásában. Ne-mes-Magasiban impozáns módon fogadták Győry Eleket. Mozsárágyúkat sütöttek el, kivonult a falu apraja-nagyja, kirukkolt a tűzoltóság é s lelkes óvácziókban ré­szesítették Győry Eleket, Hasonló lelkes

, fogadtatásban volt része Győrynek Pápó-ezon is. Maróthy Lászlót M.-Gencsen fo­gadták nagy le lkesedéssel , melyről a kö­vetkező tudósítást vettük : Gyöngéd nöi kesék által virágokkal é s nemzetiszínű szalagokkal ékített díszes hintóján fogadta Nunkovics D é n e s m.-gencsi földbirtokos Iovasbandérium élén Kem.-Szent-Péter község halárán f. hó 10 -én dr. Maróthy Lászlót, a kis-czelli választókerület ' sza­badelvű pártjának szeretett képviselóje-

Hcthésy Elek. — Képviselőjelöltek vármegyénkben. Vas­

vármegye tiz választó-kerületének majdnem mind­egyikében két jelölt áll egymással szemben. A jelöltek száma eddig 16. Nem lehetetlen azon­ban, hogy mire e sorok napvilágot látnak, a jelöltek száma még szaporodni fog. A körmendi, kőszegi és a szent-gotthárdi választókerület ki vételével mindenütt - két jelölt vaiy Jelöllek: A szombathelyi választókerületben Éhen Gyula szabadelvű, dr. Major Ferencz néppárti ; a telső-eöri kerületben gróf Erdődy Gyula szaLadelvü ; a körmendi kerületben Chernél György szabad elvű, a kőszegi kerületben Szájbélyi Gyula szabadelvű; a kis-czelli kerületben Maróthy László dr. szabadelvű, Győry Elek dr. Kossuih-párli; a muraszombati kerületben Károlyi Antal dr. vármegyei alispán szabadelvű gróf Batthyány Zsigmond agrár-párti; a németujvári kerületben Roscnbcrg Gyula dr. szabadelvű, Semadam Sán­dor dr. budapesti ügyvéd néppárti; a rumi kerületben Buzáth Ferencz néppárti. Eniuszt Géza szombathelyi ügyvéd 48-as függetlenségi Kossuth-párti; a sárvári kerületben Förster 0.tó néppárti, Mesterházy Gedeon ' dr. szabadelvű; a szent-gotthárdi kerületben pártkfllönbség nél­kül SzéÜ Kálmán zászlója alá. .sorakoznak a választópolgárok. Lapunk zártakor értesülünk, hogy a körmendi választókerületben Chernél György izabadclvüpárti ellenében fellépett Tulok János csáktomyai esperes néppárti, és Szemére Miklós függetlenségi programinál és hogy Ernuszt Géza dr. a rumi választókerület je'öltségéről vissza­lépett Kőszegen pedig ^incs István kőszegi plébánost, ismert írót néppárti programmal Száj-bélyi Gyula ellenében felléptették

— Szobor-leleplezés. Szombathely város szülöttének, Horváth Boldizsár egykori igazság-Ugyminiszterünk szobrát október hó 12-én leple­zik le nagy ünnepséggel Szombathelyen Az ün­nepély programmja a következő: I . Délelőtt IO órakor diszgyülés a megyeházban. 2. Elnöki megnyitó. 3. Vendégek felszólalása. 4 - Kivonulás a szoborhoz, hol egy monstre dalárda a Him­nuszt lógja előadat. 5 Ünnepi beszéd, tartja Ere-dics Ferencz dr. 6. Alkalmi óda Ábrányi Emil­től, szavalja Czifrák János dr. 7. A szobor-átvétel 8. Szózat. A helybeli Dalos Egyesület egy al kalmi hazafias dalt fog előadni, melynek meg-szerkesztéfére a bizottság Horváth Árpád ismert nevű zeneszerzőt kérte fel Délután fél I órakor diszebéd lesz a Sabariábni , ste 8 órakor ped g hangverseny a városi kaszinóban. A bizottság az ünnepélyre meghívta a korményelnököt, a tu­dományos akadémiát, a Klsfaludy-társaságot^Rcl-szig Ede főispánt és Károlyi Antal a l i spánig

— Egyleti élet. A kis czelii Izr. Erzsébet jótékonysági' nő-egylet, mely ezelőtt három év­vel alakú t, szerdán tarlolla Tisztújító közgyűlé­séi. A gyűlésen mintegy ötvenen veitek részt az egylet tagjai közül és azon zajos jelenetekben éppen nem- volt hiány. Az elnök választása miatt vívtak oly nagy harezot az Erzsébet-egylet tagjai Fülsiketítő zaj és lárma volt a teremben és az

igy tartott jó negyedóráig. Két párt állott egy­mással szemben. Á lemondott elnök, Scheiber Bernátné umő helyett az egyik—párt Kauders Ferenczné, a másik párt Wciss Kálmánné urnő mellett foglalt állást. Hosszabb vita után a tagok egy része eltávozott a teremből, az ott manót 18 tag folytatta azután csendben a gyűlést. Min-denekelőtt a választásokat ejtették meg. Elnök lett Welss Kálmánné urnő. Alelnökök : Dr Ba-lássa Jenőné és dr. Deutsch Samuné úrnők.. A folyó-ügyek letárgyalása után a gyűlés szép csendben feloszlott. — Mint halljuk, az izr. nő-cgylett kebelében mozgalom indult meg egy uj jótékonysági egylet alakítása végett. Ezt azzal indokolják meg a mozgalom vezetői, hogy ők a legutóbbi gyűlésen jogaikban alaptalanul meg lettek csorbítva a szavazást illetőleg. Mi ugy tudjuk, hogy. a kisebbségben maradt egyleti ta­gok ebben tévednek,' mert az egylet alapszabá­lyai értelmében ujonan belépő tagok a gyűlé­seken szavazati joggal nem bírnak és a gyűlé­sen csak azon ügyek tárgyalhatók, melyek a tárgysorozatra a gyűlést megelőzőleg felvétettek. Egyébiránt ml abban a nézetben "vagyuuk, hogy az egylett humánus czélját tekintve, éppen nem válik hasznára, ha a tagok egymás között tor­zsalkodnak. A tozsalkodá's helyett tessék a jó­tékonyság szent ügyét szolgálni, t. hölgyeim. Az egylet ujonan megválasztott vezetősége hisz* szűk, hogy oda fog törekedni, hogy az ellentét telt mielőbb kiegyenlítessenek, és hogy az egy­let hivatásának élhessen. Kívánjuk, hogy ugy legyen.

— Névmagyarosítás. Biermann József bobai vasuli hivatalnok nevét belügyminiszteri enge-délylyel „Biró'-ra magyarosította

— kortesek verekedése A mult hét egyik estéjén a szergényi korcsmában múlatás közben Takács Molnár János Győry-párti a Maróthy-pártiakat haspártiaknak nevezte, mire Molnár József a torzsalkodó Takács Molnár Jánost a korcsmából kivezette és felkérte, hogy távozzék. Eközben a korcsmában mulató két párt között heves szóvita keletkezett, s állítólag azért, mert Molnár János kést rántott volna elő, hogy a a haspártiakon holmi operácziót végezzen, Né­meth István, Gyarmat József, Kovács István és Gyarmat Sándor haspárliaknak nevezett szer­gényi lakósok holmi csépdarabok- és lőcsökkel ugy helybenhagytak ezekután a nem haspárti Mo:nár Józsefet, hogy az orvosi látlelet szerint Molnár József 20 napig leszkénytelen a kortcs-kcdéstől távol tartani magát. A hires'é vált Né meth István és társai pedig a kis-czelli járásbíró­ság előtt fognak hősködésükért beszámolni.

— Vármegyei közgyűlés. Vasvármegye törvényha'ósága f. hó 18-án Rciszig Ede főispán el..ok ete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, me­lyen az országgyü'és egybehívására vonatkozó királyi meghivó és ezzel kapcsolatosan a belügy­miniszternek leirata felolvasás alá került. Az utóbbi értelmében az -országgyűlési képviselőválasztások az egész országban f. évi október hó 2—u-ig be­zárólag eszközlcndők. Vármegyénk területére a központi választmány a választások határidejét október hó másodikára tűzte ki.

— Rossz járda Egy izbeii már megírtuk, hogy a dr. Berzsenyi Jenő tulajdonát képező bér- -ház előtt a jáida-kövezct rossz állapotban van. Egyrésze kopott, mig a másik része feldomboro­dik a járda köveknek és könnyen elbotolhatik

| benne az arraincnő. A napokban az esti órák­ban kis hijja, hogy egy vidéki uri nő banyait nem vágódott rajta, Az elöljáróság figyelmét is­mételten felhívjuk c járdára és elvárjuk, hogy azt végre megcsináltatják a tulajdonossal.

— Uj lap. Szombathelyen .Szombathelyi Friss Újság' czimén politikai napilap indult meg e héten szerdán Füredi Béla Ismert vidéki hírlap­író szerkesztésében Az üj lap Vasvármegyc te­rületen minden községben két fillérért kapható az elárusítóknál. Előfizetési ára postán küldve 1 kor. 20 fillér egy hónapra..

— Verekedés katonák és czivílek között. Janőshazán a mult vasaniap, az .^Otthon*.kávé-házban nagy verekedés vo t czivilck és huszárok között. A Jánoshazán átvonuló huszárok a kávé­tlázban összeszólalkoztak az ottani polgár legé­nyekkel és ebből hatalmas verekedés támadt. A káváházban mindent összezúztak verekedés közben. Többen a verekedők közül súlyosan meg­sebesültek. Az ügynek folytatása a jbiróság előtt lesz.

S z e r k e s z t ő i ü z e n e t e k .

Dr. K B urnák. Szíves tudósítását igen köszönjük. Lapunk mult vasárnapi számára későn érkezeit, mai számunkban pótoljuk.

Jánosházai tudósítónkat kérjük, legyen szi-I ves tudósításaival gyakrabban szerencséltetni bennünket. Hogy a Csalnyer—Piócza, Berelc Hay firma székhelyén akaó mindig Itözlésrc ér-

' demes anyag, az bizonyos Üdvözlet 1 >

Kis-Czell, 1900. .KIS-ÍJZELL és VIDÉKE. Vasárnap, szeptember 2i.

IA legolcsól íb berá-nrlAsi forrás as n.stes b 6 i - | fugjusito iiiaro.uk résaéro.

• — • —aMamra—-1 a

KOHN T. DEZSŐ b ó r é s cz ipészket lékek gyár i

raktára

D E V E C S E R .

Nagyválaíztekü raktár, min-(iennöinii bel- és külföldi

bőrökben. Valddi brüDoi talpak gyári

raktára. Mindennemű kellékek á czipészek, csizmadiák, szíjgyártók "és kárpito­

sok részére.

Legolcsóbb bevásárlási forran, lelkiismeretes, -pontos éa gyors k i t to lgá lás .

í r * Az összes kiállításokon csakis legelső díjjal kitüntetett és a legelőkelőbb orvosi szaktekin­télyek által legtöbbször ajánlott

Eszterházy- 3 ^ * - . cognac ot

1. v e v ő i m n e k figyelmébe ajánlom.

Németh Emil f ü sz er k er esk ed ő.

K i s - C z e l L

pálinka (sósborszesz)

Vértes í y t r , z -használatban a leghatáso­sabb. Feltétlen tisztasága kö­vetkeztében ugy külső, mint belső használatra mindenek előtt legjobban alkalmas, különösen is a most annyira kedvélt gyúrd módszerre (massagc) Kitünó sikerrel

használtatik köszvény, csúz, meghűlések éhen bénulások. Hozamoknál, gyulladás- és kelésnél, to­vábbá a fejbőr erősítésére, valamint á száj tisz­títására ; belsőleg gyomor-górcs, rosszullét, /ej. fájás, stb. ellen. Katonáknak, vadászoknak, turis­táknak, ícvélhordóknak s általán sokat gyalog­lóknak nélkülözhetetlen. Valódi csak a mellékelt névjcgygyel. Egy üveg 30 fill., 1 és 2 kor. Kap­ható Kis Czellben. olt. hol plakátok a fenti véd jegygye' lalhatók füszerkercskedésekben, vala-

íiint közvetlen :

VÉRTES L. Sas-gyógysz. Lagoson.

J & & & & £ & & & & & á ^ & 2 f c & 3 l C 3 t e f c EBBBBBBIBÜBI i á i B i i a ^ B H B r a i i a i a i s a B i B i

Klein es Spitzer szarvasmarha kereskedők

K I S - C Z E L L .

Megvételre ajánlanak a t. uraságoknak és a n. é. gazdaközöuségnek első rendű ki­

fogástalan minőségű

Erdélyi igás ökröket versenyképes árakon. "

\ -. . '• ' . '

Előjegyzéseket s levélbeli megren­

deléseket elfogadnak *; -,•

Klein éi Spitin kereskedők, Kis -Cze l l .

£afc

Weisz Mór l a k a t ó s -á r u g y á r a

D E V E C S E R .

Ajánlja saját gyártmányú és kitűnőnek el­

ismert szállítható és falbarakható N

takarék t üzhelye* versenyképes, mérsékelt árakon, kedvező

fizetési feltételek mellett. — Czement, cze-

mentlapok, mennyezet, nád, valódi aszfalt

tetőfed-lemezek, carbolinium, kőszén és

minden gazdasági ezikkek nagy választék­

ban a legjutányosabb árakon.

Tessék árjegyzéket kérn i .

G Y O M O R B E T E G E K N E K , a kik ineghülés.gyomortulterhelés, élvezhetlen, nehezen emészthető, tulhideg, vagy meleg eledelek, yagy szabálytalan-életmód folytán gyomorbajbatl, gyo markalharushan, gyomorgijrc-'lien, gyomorfájdalombai, nehéz emésztésben, vagy eluy tlkásodasban szenvednek, a rég kipróbált, jó hatású e.nésztési és vertisHito szert ajánljuk, mely az .

Ullrich Hubert-féle növény-bor. Kitűnő gyógyerejünek talált növényekből jó borral vegyítve készül, erő

siti az ember gyomorszerveit, a nélkül, hogy gyomorhajtó szer lenne. Eltá­volítja a véredények zavarait, tisztítja a vért minden romlott, betegséget előidéző agyagoktól és hathatósan működik az egészséges vérképződésre.

E/en bornak kellő időben használata mellett minden jelenség, mint fő­fájás, felböföges gyomorégés, melyek idült gyomorbajoktiál leggyakrabban előfordulnak, már a kezdetleges használatnál megszűnnek.

Szorul :s kölikáTdjdalmák, szívverés, almatl nsag ezen növénybor hasz­nálata mellett, gyorsan "megszűnnek.

Halvány, aszott, kinézés, vértli í iy a .legtöbb esetben a hiányos vér képzésnek és mejbetegségnek a következményei, a melyeket a legbiztosab­ban gyógyít ez a növény bor, mely fokozza az étvágyat, elősegíti az emész tést, javítja a vérképzódést, a betegeknek uj erőt szerez, a mit számos el­ismerő és köszönő -irat—igazol.

A növénybor üvegenként 3 és 4 koronáért kapható a gyóg i szertárak­ban Dévecser,Körinenden, továbbá Zala Egerszeg, Zala Szent Gróth, Vasvár, Nova, Pacsa, Keszthely, Sümeg, Jánosháza, Kis Czell, Mura Szombat, Be latincz, Marczali, Tapolcza. Nagy Kanizsa, Letenye, Csáktornya, Perlak, Szombathely, Csáb Rendek, jánosháza, Szent Gál. Zircz, Pápa, Lovász-Patona, Szany, Beled, Sárvár, Csány, Nagy Vázsony, Veszprém gyógyszertáraiban.

llárom, Vágy esetleg több üteg Dövénybort eredeti árban s i i l . i t Magyaromig bármely helyiségébe a de.ecseri g y i g y s i e l i r is.

Utánzatoktól óvakodnunk k e l l és c s a k U l l r i c h Hubert-féle növény-bor kérendő.

As én nnvénr-botom atkatrésaei ; Malagabor950. bor-izeia 100. glicerin 100, madárbekenjela 150, -caeresnyeia 3.20. ko inén / i t . ;lai,. hcl i 'ngyükér, araerikai e r ő g y ö U r . anxiál és kai ina.gyökér á 10.

Nyomatott a kiadó .Vörösmarty 1-könyvnyomda és hírlapkiadó válfálat gyorssajlóján Devecscrbcn, 1901.