Létesítménymérnök MScZH

minimum (beugró) kérdések

Épa 1 sorszám: 7, 9, 10-12, 14, 15, 17, 18, 24, 31, 33, 36, 39, 40, 43, 44Épa 2 sorszám: 1-3; 5-7; 9-12; 14; 17-22; 24; 27-28; 35-37, 40.

1. Anizotrópia2. Aszfalt3. Bitumen4. Edzés5. Edzett üveg6. Egyensúlyi nedvességtartalom (képlettel is)7. Fajlagos alakváltozás (képlettel is)8. Float üvegek9. Folyáshatár (képlettel is)10. Geszt11. Habarcs12. Hajlítószilárdság (képlettel is)13. Halmazanyagok14. Halmaztömörség (képlettel is)15. Halmazsűrűség (képlettel is)16. Heterogén anyag17. Hidraulikus kötőanyag18. Homogén anyag19. Horganyzás20. Ideálisan képlékeny anyagok (diagrammal is)21. Ideálisan rugalmas anyagok (diagrammal is)22. Izotrópia23. Karbonátosodás24. Kontakt korrózió25. Kontrakció (képlettel is)26. Konzisztencia27. Laminált üvegek 28. Nedvességtartalom (képlettel is)29. Nem hidraulikus kötőanyag30. Nyomószilárdság (képlettel is)31. Öregedés (műanyagoknál, bitumeneknél)32. Porozitás (képlettel is)33. Sűrűség (képlettel is)34. Szakadónyúlás (képlettel is)35. Szerkezeti acélok36. Szíjács37. Telített beton38. Természetes adalékanyag39. Utókezelés40. Víz/cement-tényező41. Zsugorodási hőmérséklet

VIZSGA BEUGRÓ MINIMUM kérdések: a teljes ÉPANYAG. 1 és ÉPANYAG. 2 minimumai!

2012.Létesítménymérnök MSc – Építmények Diagnosztikája

Dr. Pankhardt Kinga

KÉRDÉSEK1. Témakör

Beton és vasbeton szerkezetek

1) Ismertesse a diagnosztika fogalmát és főbb lépéseit!

A diagnosztika szó a görög „dyagnosis” szóból eredeztethető. Jelentése: megkülönböztető felismerés, valamely folyamat kiinduló okának biztos felismerése. Műszaki szempontból ez olyan vizsgálatok, mérések összességét jelenti, amelyek során a vizsgált elem illetve rendszer műszaki állapotáról kaphatunk információkat, melyek egyaránt utalnak az esetleges problémák kiváltó okára is.A diagnosztika főbb lépései:

- adatgyűjtés, előkészítés- szerzett adatok áttanulmányozása- szemrevételezés- vizsgálatok, mérések meghatározása- vizsgálati és mérési adatok lejegyzése, tárolása, feldolgozása- vizsgálati és mérési adatok kiértékelése- jelentés készítése, döntés

2) Mi az épületdiagnosztika, mit kell tartalmaznia az épületdiagnosztikai szakvéleménynek?

Az épületdiagnosztika - épületrekonstrukció legfontosabb tevékenységi területe általában ez utóbbi, lassan kifejlődő hibák

megállapítása, okainak felderítése, és a korábbi hibákat lehetőség szerint kiküszöbölő felújítási beavatkozás módszerének,

anyagának és technológiájának meghatározása.

A szakvéleménynek tartalmaznia kell:1. Kiinduló, alapadatok2. Mért adatok3. Értékelés4. Minősítés5. Javaslat

3) a) Milyen roncsolásmentes beton szilárdsági vizsgálati módszereket ismer? b) Mikor alkalmazná az adott módszert? (legalább két módszert ismertessen, továbbá sorolja fel előnyeit és hátrányait is)A roncsolásmentes szilárdság-vizsgálati eszközök közül legelterjedtebb a felületi keménységmérésen alapuló Schmidt-

kalapács és az ultrahang terjedési sebességének mérésén alapuló betonoszkóp. Ezen eszközökkel a betonszerkezet felületén végzünk méréseket, mellyel a szerkezet integritása a legcsekélyebb mértékben sem sérül, így a műszerek a legmagasabb esztétikai vagy technológiai igények esetén is használhatóak.

Hátrányukként kell megjelölnünk, hogy - a roncsolásos vizsgálattal ellentétben - ebben az esetben nem közvetlenül szilárdságmérés történik, így a szerkezeti beton nyomószilárdsága becsült érték, és annak megbízhatósága nagy mértékben függ a mérés végrehajtásának és kiértékelésének módjától.

A Schmidt-kalapácsA beton roncsolásmentes szilárdság-vizsgálatának egyik eszköze a Schmidt-kalapács. A vizsgálóeszköz a beton felületi keménységének meghatározására szolgál. Felületi keménységet mérni alapvetően kétféle módon lehetséges: vagy a rugalmas visszapattanás elvén, vagy pedig a képlékeny benyomódás vizsgálatával.A Schmidt-kalapács a rugalmas visszapattanás elvén működik. A vizsgálat elve, hogy a készülékben lévő rugók egy tömeget mozgásba lendítenek, amely egy, a felületre merőleges ütőszegen keresztül adott energiával megüti a vizsgált felületet, és az ütés után a tömeg létrejövő rugalmas visszapattanását a készülék rögzíti. A visszapattanás mértéke egyben a felületi keménység mérőszáma. Mivel az anyagok felületi keménysége és szilárdsága között többnyire találhatók függvénykapcsolatok, így a rugalmas visszapattanás elvén működő eszközök segítségével a szilárdság megbecsülhető.A mérést befolyásolhatja a karbonátosodás mértéke, az elem vastagsága, a felület minősége (pl. javított-e vagy sem), a külső hőmérséklet (-5 és +35 fok között), a felület megfagyott-e vagy sem, a méréskor beesési szögtől...

Alkalmazás felújításoknál becsléshez, frissbetonok esetén zsalubontáskor...

4) a) Milyen roncsolásos beton szilárdsági vizsgálati módszereket ismer? b) Mikor alkalmazná az adott módszert?

Roncsolásos beton szilárdsági vizsgálatFúrt magmintás szilárdságvizsgálat. Alkalmazás: repedésvizsgálat, rétegek vizsgálata, rétegek szétválásának vizsgálata.Magmintavétel után előkészítés nyomószilárdság mérésre, majd konkrét mérés.

5) Mit jelent a betonfedés? a) Milyen tényezők befolyásolják, hogy milyen vastag betonfedést választana az adott vasbeton szerkezeti elemhez?b) Milyen diagnosztikai eszközt alkalmazna a betonfedés roncsolásmentes meghatározásához?

A betonfedés a vasbeton szerkezetek betonacéljának védelmére szolgáló külső betonréteg. Ez a betonréteg elsősorban a kémiai hatásoktól védi a betonacélt (karbonátosodás), továbbá bizonyos fokú védelmet nyújt tűz esetén is.

A betonfedés vastagsága elsősorban a környezeti hatásoktól, a szerkezeti elemtől és annak elhelyezkedésétől és esetlegesen a tűzvédelmi előírásoktól függ. Közvetve függ még az épület funkcióitól is.

A betonfedés roncsolásmentes megállapítására használt módszer a vaskeresővel történő megállapítás (Ferroscan), mely az elektromágneses indukció elvén működik.

6) a) Mit jelent a beton karbonátosodása? b) Vegyi úton, hogyan történhet a karbonátosodási mélység meghatározása?

Karbonátosodást akkor említünk, amikor a szén-dioxid reakcióba lép egy anyaggal. Építőanyagok esetén ez ritkán eredményez károsodást. Betonszerkezeteknél a bebetonozott acélbetétek korróziója eredményezhet repedéseket a korróziós termékek térfogat-növekedése miatt. Az ebből származó javítási költségek óriásiak is lehetnek például egy sokemeletes irodaház homlokzati javítása esetén.A cement kötőanyagú építőanyagoknál a karbonátosodás a lúgos kémhatás megváltozását, a lúgosság csökkenését eredményezi. Eredendően a beton pórusvizének kémhatása pH 12,5 körüli. Ennél a kémhatásnál a bebetonozott acélbetétek felületén kialakul egy vékony oxidréteg, amely megakadályozza az acél korrózióját. Azt szoktuk mondani, hogy az acélbetétek a korrózió szempontjából passzív állapotba kerülnek, és mindaddig passzívan viselkednek, amíg az erősen lúgos kémhatású környezet az oxidréteget stabilan tartja. A karbonátosodás következtében kialakulnak a betonban kisebb pH értékű területek, amelyek megszüntethetik a passzív oxidréteg folytonosságát. Ennek hatása van a bebetonozott acélbetétekre. Mivel a szokványos betonszerkezetek betonfedése gázok és folyadékok számára átjárható, az acélbetétek a betonban vízzel és oxigénnel is érintkeznek. A passzív oxidréteg eltűnését követően a beton az acélbetét körül elektrolitként viselkedik. Az elektrolitok ionvezetők (másodlagos vezetők), azaz alkalmasak mozgékony töltéshordozók (anionok és kationok) révén az elektromos áram vezetésére. Ezzel az acélbetétek elektrokémiai korróziója biztosítottá válik. A cement kötőanyagú építőanyagok lúgos kémhatása alapvetően az oltott mész (Ca(OH)2, kalcium-hidroxid) jelenlétére vezethető vissza. Az oltott mész a cement hidratációja során szabadul fel. Az oltott mész vízben oldható anyag, és a disszociációja közben létrejövő hidroxil ionok (OH-) a vizes oldatot lúgos kémhatásúvá teszik. Az oltott mész hajlamos reakcióba lépni a légkör szén-dioxid tartalmával. Víz jelenléte ezt segíti, közeget biztosít a kémiai reakcióhoz. Szokványos betonokban szinte minden esetben rendelkezésre áll annyi víz, amely a kémiai reakciót (a karbonátosodást) lehetővé teszi. A reakció során a betonban lévő oltott mész egy része mészkővé (CaCO3) alakul. Ennek eredményeként a beton pórusvizének kémhatása pH 8,3 értékűre csökken. A karbonátosodás frontját, vagy a karbonátosodás mélységét úgy szokás értelmezni, mint azt a távolságot a betonszerkezet külső felületétől, amelyben a pH érték 8,3-ra csökkent. A karbonátosodás a beton vagy a cementkő stabilitását nem veszélyezteti,

azonban az acélbetétek korróziójának elsődleges forrása, ugyanis az acélbetétek felületéről a passzív oxidréteg eltűnik, ha a kémhatás kevésbé lúgos, mint pH 9 (1.1 ábra).

1.1 ábra. Karbonátosodás és depassziválódás

Ca(OH)2 + CO2 → CaCO3 + H2O

Kémiai karbonátosodás vizsgálat fenolftaleinnel.

7) Beton és vasbetonszerkezetek diagnosztikája:a) Ismertesse, milyen diagnosztikai eszközöket ismer beton és vasbetonszerkezetek szilárdságának

i. roncsolásos ésii. roncsolásmentes vizsgálatához?

b) Ismertesse az ii) pontnál felsorolt eszközök mérési, működési elvét is! (milyen eszközzel, mit mérünk?)c) A mért adatok kiértékelése hogyan történik? Mit mutatnak meg a kapott eredmények?

iii) roncsolásos szilárdsági vizsgálatoknál?iv) roncsolásmentes vizsgálatnál?

8) Acélbetétek szakítószilárdságának roncsolásmentes utólagos becsléséhez milyen eszközt alkalmazna? Írja le az eszköz működési elvét! Mire kell ügyelni a kiértékelésnél?

Poldi kalapáccsal meghatározható a Brinell keménység és ebből kifejezhető egy összefüggés alapján az acélbetétek szakítószilárdsága.

AlapelvEgy 10 mm átmérőjű, speciális Brinell golyón keresztül egy kalapácsütéssel vízszintes irányú terhelést mérnek a mintára és a standard próbadarabra. A mintán és a etalonon azonos ütési erővel keletkezett benyomódások mértéke a keménységtől függ. Minél keményebb az anyag, annál kisebb a benyomódás mértéke. A benyomódás ármérőjét egy speciális mérőlupéval mérik, melyet a készlet tartalmaz. A mellékelt táblázat segítségével lehet meghatározni a minta keménységét.

10) Helyszíni minőségellenőrzés:a) Milyen helyszíni frissbeton minőségellenőrző vizsgálatokat ismer?b) Milyen eszközzel, mit tudunk megmérni ésc) mit mutatnak meg ezen vizsgálatok?

/ 10 p

iii) A helyszíni vizsgálattal kapcsolatos értékelés

a) A feszített ütemű építést Papp Tibor főmérnök, Szentmihályi Nagy István építésvezető, valamint Székács Norbert Balázs mh. vezető jól szervezték meg, kevés kivételtől eltekintve a tervezett időpontokban betonoztak.

b) Fegyelmezettek voltak a betongyárak is. A betont a szükséges időpontban hozták. Csak egy betonszivattyú nem működött két órán át. Szerencsés volt megbízónk ama döntése, hogy három betongyárral szerződött. Így fennakadás nem volt. A lemezbe nem engedtük bedolgozni a nem megfelelő konzisztenciájú betont. Ezért fordult elő, hogy a Lafarge Beton Kft. betonját négyszer, a Frissbeton Kft. betonját kétszer vissza kellett küldeni. Ha a mixerkocsi vezetője kérte, akkor 20 perc elteltével újra megvizsgáltuk a konzisztenciát, de ez nem hozott változást.

c) Szerencsénk volt az időjárással. Kánikulai (30-40 °C léghőmérséklet) nap nem volt. A nappali léghőmérséklet általában 25-30 °C volt. Eső csak kétszer esett, akkor is rövid ideig. Így a betonozás ütemét csak kis mértékben zavarta meg. Szerencsés volt az, hogy az építésvezetőség megértette a lemez éjjeli betonozásának a szükségességét. Az éjjeli betonozást az esti órákban kezdték és a helyszíni jegyzőkönyvek szerint néhány óra alatt is csökkent a frissbeton hőmérséklete. Pl. 33. alkalom: 18-24 óráig 24 °C - ról 18,0 °C - ra 44. alkalom: 17-24 óráig 26 °C -ról 21,5 °C -ra. Éjjel zavartalanul közlekedhettek a mixerkocsik.

d) A frissbeton víztartalmat spirituszos szárítással határoztuk meg. A előírt víz-cement tényező 0,45 volt. A Betontechnológiai utasításban felső határként a 0,50 értéket adtuk meg. Az első napokban még vitatkoztunk a betongyártókkal. Ezt a betont a kehelyalapok alá dolgozták be. Mire a lemezalapra került a sor (12. alkalom) megszokták, hogy a 0,5 - nél nagyobb víz-cement tényezőjű betont nem vesszük át. Nem is volt utána szabályszegés. A 0,45 víz-cement tényezőt, mint felső határt nem erőltethettük, mert helyenként szokatlanul sűrű volt a vasszerelés (4. ábra).

e) A frissbeton testsűrűségét kétféleképpen vizsgáltuk. Egyrészt a beton légtartalma mérésére szabványosított 8 literes hengeres edényben, másrészt azokban a kockasablonokban, amelyekben a szabványos próbakockákat is készítettük. Végül utóbbi esetben ugyanazoknak a kockáknak a 28 napos testsűrűségét is meghatároztuk. Mindezeket együttvéve a 6. ábrán foglaltuk össze. A 28 napos kockák testsűrűsége minden esetben nagyobb volt az előírt 2280 kg/m 3-nél. A frissbeton testsűrűségét azért mértük kétféleképpen, mert kicsit tanácstalanok voltunk, hogy a továbbiakban melyiket írjuk elő. A kocka egyszerűbb volna, mert nem kell külön eszközt használni. Ebben a kérdésben további értékelés után tudunk állást foglalni.

f) A betonösszetételt a frissbeton szétmosásával határoztuk meg. 12 vizsgálatot végeztünk. A vizsgálatból számított cementtartalom 317-364 kg/m3 közötti volt. A szemmegoszlási görbék - függetlenül a betongyártól - az "A" határgörbe közelébe estek. Előírva az "A-B" határgörbék felezőjébe eső görbe volt (lásd 3. ábra). Azért szoktuk ezt előírni, mert az ilyen szemmegoszlású adalékanyaggal készített beton jól szivattyúzható. Már a próbakeveréskor észrevettük, hogy az előírt görbe szerinti adalékanyagot nem tartják be. Nem tiltakoztunk ellene, mert a betongyáraké volt általában a betonszivattyú is. Várható volt, hogy önmaguk ellen nem reklamálnak a nehezebb szivattyúzhatóság miatt.

KÉRDÉSEK2. Témakör

Korrózió - Tartósság

11) A fémkorrózió mely megjelenési formáját ismeri? Hogyan csoportosíthatók a fémkorróziós jelenségek és hogyan

alakulhatnak ki?

12) Mi a kontakt korrózió? Hogyan alakulhat ki? Hogyan védekezhetünk ellene?

A kontakt korrózió olyan elektrokémiai folyamat, mely különböző fémekből álló szerkezetek érintkezési felületein veszi kezdetét, ha azok elektrolittal kerülnek kapcsolatba – márpedig a tengervíz kiváló elektrolitnak tekinthető. A folyamat során alapvetően egy galvánelem keletkezik, ahol az anód (pozitív pólus) korrodál és ennek során elfogy. Tipikus eset az érintkezésben lévő, és elektrolitban dagonyázó acél és alumínium esete, ahol az alumínium funkcionál anódként. Ellene: katódos védelem.

13) Ismertesse az acélbetétek aktív korrózióvédelmének lehetséges módjait!

Aktív ( konstruktív védelem:- megfelelő anyag helyes kiválasztása- szakszerű beépítés (megfelelő betonfedés)- korrózióveszélyes anyagok alkalmazásának kerülése (közegnek megfelelő betontípus)

14) Ismertesse az acélbetétek passzív korrózióvédelmének lehetséges módjait!

Passzív védelem, bevonatok:

- Szerves bevonatok:- festékek: felület elıkezelı réteg+ korrózióvédı alapozó+ fedıfestéklehet: olaj-, bitumen-, mőanyagbázisú, mázolással vagy szórással felhordva- lakkok- olajok- bitumen- Szervetlen nem fémes bevonatok:- kromát- zománc- cement- foszfát- Szervetlen fémes bevonatok:- galván bevonatok- tőzi úton felvitt bevonatok ( tüzihorganyzás)

15) Mely alkalmazási területeit ismeri a reflexiós elven működő ultrahangos vizsgálatoknak, fémes szerkezetek

diagnosztikájánál?

A reflexiós elven működő ultrahangos vizsgálatok a rétegvastagság meghatározására szolgáló vizsgálatok (pl. bevonatok

esetén).

16) Mely alkalmazási területeit ismeri a transzmissziós elven működő ultrahangos vizsgálatoknak, fémes szerkezetek

diagnosztikájánál?

A transzmissziós elven működő ultrahangos vizsgálatok a fémes szerkezetek diagnosztikájánál a csövek falvastagságának

meghatározására irányuló vizsgálatok.

17) Röviden ismertesse a betonkorrózió fajtáit! Hogyan védekezhetünk a betonkorrózió ellen aktív és passzív védelemmel?

18) Ismertesse, milyen jellegzetes kerámia hibákat ismer? Mely okokra vezethetők vissza?

19) Ismertesse, az építési üvegek hibáit! Milyen üveg anyaghibát ismer? Mely üvegeknél fordulhat elő spontán törés? Hogyan

lehet elkerülni a spontán törés veszélyét? Milyen vizsgálat(ok)kal lehet kimutatni az üvegekben lévő feszültségeket?

20) Mit jelent a műanyagok öregedése? Mely tényezők okozzák? Hogyan befolyásolja az öregedés a műanyagok szilárdsági-

alakváltozási jellemzőit?

21) Mely tényezők befolyásolják az építési fa tartósságát? Milyen fa károsítókat ismer? Hogyan befolyásolja az építési fa

nedvességtartalma a szilárdságát (diagramon is mutassa be)? Mely módszerekkel lehet kimutatni az építési fa

nedvességtartalmát?

KÉRDÉSEK3. Témakör

Épületeket érő nedvességhatások

22) Melyek és honnan származnak az épületet érő nedvesség hatások?

23) Az építmény falazatára és alapozására hogyan fejtik ki hatásukat a talajból származó nedvességhatások?

Talajnedvesség: A talajvizet felülről általában kapilláris tartomány határolja, ebbe a tartományba eső talajokban jelentkezik a talajnedvesség, amely a felszíni vizekből beszivárgott és a talajvízből felszívott, a nehézségi, illetve hajszálcsöves erők hatása alatt álló, a talajszemcsékhez tapadó, azok hézagait teljesen (vagy levegővel együtt) kitöltő kötött víz, amely hidrosztatikai nyomást nem fejt ki. Talajpára: A talajvíz párolgása, amely a nagy szemcsés talaj hézagain áthatol és a párafelfogó épületszerkezeten - pl. a padozat hideg alsó felületén - lecsapódik, és azt átnedvesíti. Lényegében innentől talajnedvességről beszélünk. Felverődő víz: Kívülről éri a szerkezetet és ennek védelmében minimálisan 30 cm nedvességhatásra nem érzékeny lábazatot kell kialakítani. A felcsapódó vizet a szerkezet éppúgy képes felvenni, mintha a talajból érkezett volna. Levegőből lecsapódó nedvesség: Akkor keletkezik, ha a környező levegő harmatponti hőmérsékleténél a vizsgált szerkezet felületének a hőmérséklete kisebb. A nedvesség a szerkezet kapilláris hálózatán keresztül beszívódik.Higroszkopikus nedvességfelvétel: A fal nedvességtartalma származhat a falazó anyagban feldúsult higroszkópos (nedvszívó) sók időszakos vízfelvételéből is. A kapilláris vízfelszívással a falba kerülő nedvesség oldott sókat is szállít, amelyek a víz elpárolgásakor kristályos formában rakódnak le a pórusokban, a legerősebben a párologtató falfelület felé haladva növekvő mennyiségben. A fal sótartalma ilyen módon, a falfelületen a legmagasabb. Ezen sók egy része pl. kalcium-klorid, kalcium-nitrát vagy magnézium-szulfát, erősen nedvszívó, azaz a levegő páratartalmából is tömegük többszörösét kitevő nedvességet tudnak megkötni. A sók időszakos, páratartalomtól függő kristályosodása, illetve oldatba menetele során lényeges térfogatváltozások lépnek fel, ami a falazó anyag roncsolódását okozza. Így e sókat nagy mennyiségben tartalmazó falakat sótalanítás nélkül teljesen nem lehet teljesen kiszárítani.

24) Milyen a nedvesség és a sók eloszlása egy faltestben? Metszeten ábrázolja a jellemző eloszlást! Magyarázza is meg!

25) A vízfelszívódás magassága hogyan függ a kapilláris mérettől (képlet, magyarázat)?

26) A sók miképp jutnak egy faltestbe és hogyan fejtik ki roncsoló hatásukat?

A KÁROSÍTÓ SÓ.Először is jó tudni, hogy a mai közfelfogással szemben legalább akkora kárt okoz a kapilláris vízzel szállított só, mint maga a víz!A földből a nedvesség a ráépült épület alapfalain keresztül szívódik felfelé mindaddig, amíg valamilyen kevésbé záró felületen ki nem párolog a falból. Eközben viszi magával a földben lévő, vagy az épület funkciójából eredően (istálló, magtár) az épület szerkezetébe bejutó szennyeződéseket – legtöbbször az oldott sókat.

27) Mi a „mészkukac”? Milyen a megjelenési formája? Mikor jelenik meg egy szerkezeten?

28) Mit jelent a kapilláris kondenzáció?

Kapilláris kondenzáció: Átlagos szilikát szerkezetekben kapilláris kondenzáció alakul ki, ha a felülettel érintkező azzal azonos hőmérsékletű határrétegben a relatív nedvességtartalom eléri a 75%-ot. A tárolt papír alapanyagú iratok, könyvek és egyéb hasonló tárgyak esetén a kapilláris kondenzáció viszont az általános szilikát szerkezeteknél hamarabb elindul.

29) Milyen utólagos nedvesség elleni aktív szigetelési védelme(ke)t ismer?

Aktív védelmi technikák.• Falátvágással készült résbe épített kemény műanyaglemez-szigetelés;• Korrózióálló hullámosított fémlemezbeütés;• Furatolt, alacsony, vagy magas nyomással falba juttatott injektált vegyi falszigetelés;• Ideiglenes vagy végleges elektródarendszerrel készített elektrolitikus só- csökkentő módszer;• Elektrokinetikus falszárító módszer.

30) Milyen utólagos nedvesség elleni passzív szigetelési védelme(ke)t ismer?

Passzív védelmi technikák.• Nyersen hagyott felületek falszárítási céllal;• Légpórusos vakolatok;• Épület körüli szárító árok, benne drenázs rendszer;• Eredeti falat takaró elé-falazás, felületzárás;• Nedvességet a fal belseje felé szorító hidrofobizáló alapfelület-kezelések;• A belső légtér páratartalmát csökkentő páraelszívó berendezések kombinációs alkalmazása.

31) Mutassa be (ábrákkal is), a talajnedvesség elleni aktív és passzív védelem módjait!

32) Ismertesse(ábrákkal is), milyen talajnedvesség elleni utólagos szigetelési módszereket ismer?!

33) Ismertesse (ábrákkal is), a mechanikus falszigetelési módszereket!

34) Ismertesse (ábrákkal is), a vegyi (kémiai) falszigetelési módszereket!

35) Sorolja fel és röviden ismertesse a falszárítási módszereket!

36) Mikor és hol alkalmazhatók az injektálásos eljárások?

37) A diagnosztikában mikor és hol célszerű radaros mérést alkalmaznunk? Mit mutathatnak meg a radarmérések?

2. 1.Ismertesse a Diagnosztika fogalmát és főbb lépéseit!

Diagnosztika: építmények állapotvizsgálataLépései:a) adatgyűjtés, előkészítés (tervdok., eng. terv., kiviteli terv, vasalási terv, építési napló, módosító

tervek),b) szerkezeti adtok áttanulmányozásac) szemrevételezés (hibák rögzítése, repedések felvétele, beázások, rozsdafeltárás, kopogtatással

való leválás ellenőrzése, üzemeltetésből származó hibák)d) szükséges vizsgálatok meghatározása

- feltárások, rétegrend meghatározása- roncsolásmentes vizsgálatok- roncsolásos vizsgálatok- vaskeresés- korrózió állapot, betonfedés, mintavétel labor vizsgálatokhoz, karbonátosodás, víztelenítés

e) vizsgálati eredmények feldolgozása, minősítésef) eredmények kiértékeléseg) döntés felújításról, karbantartásról, megerősítésről vagy bontásról

3. 2. Mi az épületdiagnosztika, mit kell tartalmaznia az épületdiagnosztikai szakvéleménynek?

Épületdiagnosztika: épült állapotának felmérése- Műszaki állapot felmérés, károsodás mértéke- Károsodás okai: fizikai, kémiai, biológiai- Kormeghatározás pl.: anyagok származási helye- Diagnosztikai vizsgálat: anyagjellemzők vizsgálata (nedvességtartalom, porozitás, testsűrűség, kopás, szilárdság,

keménység, sótartalom, korrózió, szennyezettség)- Szerkezetvizsgálat- Épületgépészet vizsgálata

- Környezetkárosító tényezők (víz származási helye, mennyiség, talaj, levegő)- Helyreállítási terv- Karbantartási terv- Adatfelsorolás -> előzmények -> vizsgálati módszerek ismertetése -> épület leírása -> állag megóvása -> értékelés

4. 3. a) Milyen roncsolásmentes beton szilárdsági vizsgálati módszereket ismer?

- felületi keménységet mérő műszerek (Schmidt kalapács)- ultrahangos (transzmissziós, reflexiós)- röntgen, radar, endoszkóp

b) Mikor alkalmazná az adott módszert?Ultrahangos vizsgálat: betonban haladó ultrahang-frekvenciás akusztikai hullám terjedési sebességének meghatározásán alapul. A longitudinális hullám gerjesztése során, az adót és a vevőt, a beton ellentétes oldalához kell akusztikai csatolóanyag alkalmazásával illeszteni.Pl: alaptest vizsgálataElőny: nyomószilárdság és repedés meghatározása; hordozható, gyors, egyszerű kezelés, azonnali értékek;Hátrány: hullámok zavarhatóságaSchmidt kalapács: visszapattanás (több helyen; mérési eredményeket befolyásolja a karbonátosodás mértéke); következtetni lehet: szilárdságra, minőség egyenletességre; ütőmunka 2.2 Nm, 10 – 70 N/mm2 nyomószilárdsághoz; gyors, egyszerű, hordozható; akármilyen betonszerkezethez alkalmazható; több befolyásoló tényező is van, nem közvetlen értékek

5. 4. a) Milyen roncsolásos beton szilárdsági módszereket ismer?

- magminta vétel: rétegvastagságok, egy- ill. többrétegű-e -> réteges szétválások- födémek- nyomószilárdság vizsgálat: sík oldalak párhuzamosra vágása- sík lap kiegyenlítő réteggel való ellátása- tapadás vizsgálat- vaskeresés: acélbetétek feltárása véséssel

b) Mikor alkalmazná az adott módszert?

6. 5. Mire használják és mi a működési elve az ultrahangos vizsgálatoknak?

Betonban haladó ultrahang-frekvenciás akusztikai hullám terjedési sebességének meghatározásán alapul. A longitudinális hullám gerjesztése során, az adót és a vevőt, a beton ellentétes oldalához kell akusztikai csatolóanyag alkalmazásával illeszteni.a) Mely alkalmazási területeit ismeri a reflexiós elven működő ultrahangos vizsgálatoknak?

Rétegvastagság vizsgálatok; fémes nem fémes bevonatokb) Mely alkalmazási területeit ismeri a transzmissziós elven működő ultrahangos vizsgálatoknak?

Betonoszlop beton minősége; fémek falvastagsága

7. 6. Mit jelent a betonfedés?

A vasbeton szerkezet külső határoló fala és az acélbetét közötti betonréteg vastagsága.a) Milyen tényezők befolyásolják, hogy milyen vastag betonfedést választana az adott vasbeton

szerkezeti elemhez?Időjárás; az adott szerkezet milyen célt szolgál; milyen minőségű a beton; vasalás hogyan helyezkedik el.

b) Milyen diagnosztikai eszközt alkalmazna a betonfedés roncsolásmentes meghatározásához?Vaskeresés vizsgálat

8. 7. a) Mit jelent a karbonátosodás?

A levegő szén-dioxid tartalmának természetes úton betonba jutása, beton szabad mésztartalmának kalcium-karbonáttá alakulását jelenti. Erősen lúgos.b) Vegyi úton, hogyan történhet a karbonátosodás mélység meghatározása?

Vésővel eltávolítjuk a beton sarkainak egy rézét a vasalatig; fenoftelin oldatot porlasztunk a betonra (színe lila -> nem karbonátosodott; színem nem változik -> karbonátosodott)

9. 8. Beton és vasbetonszerkezetek diagnosztikája:

a) Ismertesse, milyen diagnosztikai eszközöket ismer a beton és vasbetonszerkezetek szilárdságánakRoncsolásos vizsgálat: vaskeresés véséssel, magminta vétel, tapadásos vizsgálat, nyomószilárdság vizsgálatRoncsolásmentes vizsgálat: ferroscan (betonacél elhelyezkedése, mélysége), ultrahang, Schmidt kalapács (visszapattanásos mérés), endoszkóp (kamera, szemrevételezik, szűk helyen alkalmazzák)

b) Ismertese a roncsolásmentes vizsgálathoz felsorolt eszközök mérési, működési elvét is! Milyen eszközzel, mit mérünk?Schmidt-kalapács: akkor szabad alkalmazni, ha a beton felszíne és belső tömege között nem várható számottevő

minőségkülönbség, továbbá, ha a beton péptartalma nagy. Vizsgálat lőtt az egyenetlenségeket, a vakolatréteget, a bedolgozás során kivált megszilárdult cementkő réteget el kell távolítani. Egy-egy vizsgálati helyen annyi mérést kell végezni, hogy a mérési eredmény egyértelműen értékelhető legyen. Egy mérési helyen legalább 9 mérésre van szükség.

Ultrahangos (transzmissziós [betonoszkóp: betonok minősége], reflexiós [rétegvastagság vizsgálatok: fémes/nemfémes bevonatok])

az ultrahangos vizsgálat olyan roncsolásmentes vizsgáló eljárás, amely a betonban haladó ultrahang-frekvenciás akusztikai hullám terjedési sebességének meghatározásán alapul. A longitudinális hullámimpulzus terjedési sebessége a betonszilárdság becslésére alkalmas mérőszám. A longitudinális hullám gerjesztése során az adót és a vevőt a beton ellentétes oldalához kell akusztikai csatolóanyag alkalmazásával illeszteni.

Röntgen, radar, endoszkópVaskeresés

Gyorskeresésre alkalmas vizsgálati módszer, mellyel meghatározható a betonacélok kiosztása. Potos eredmény érhető el vele, hiszen nem csak a betonacél elhelyezkedését, de kiosztását mélységét (betonfedés), és a betonacél átmérőjét is meghatározhatjuk vele.c) A mért adatok kiértékelése hogyan történik? Mit mutatnak meg a kapott eredmények, roncsolásos- és roncsolásos szilárdsági vizsgálatoknál?

10. 9. Acélbetétek szakítószilárdságának roncsolásmentes utólagos becsléséhez milyen eszközt alkalmazna? Írja le az eszköz működési elvét!

Poldi kalapács: acél és fémek keménységének vizsgálatár alkalmas. Vizsgálatkor a készülékbe a golyó mögé ismert keménységű acélpálcát, etalont helyezünk. A vizsgálandó anyag sík részén reszeléssel, csiszolással vagy köszörüléssel sima felületet létesítünk. A golyónyom pontos leolvasása érdekében a csiszolási, ill. köszörülési nyomok párhuzamosak és finomak legyenek. A készülék golyóját a vizsgálandó anyag sima felületére helyezzük, és a próba felületére merőlegesen tartott eszköz ütőcsapjára ütünk. A vizsgálandó anyag legalább 12 mm vastag legyen. A golyó a vizsgálandó anyagba és az etalonba is benyomódik. Mindkét átmérőt megmérjük, és a készülékhez tartozó táblázatból meghatározzuk a Brinnell-keménységet. CSAK SZAKÍTÓSZILÁRDSÁGOT BECSÜLHETÜNK!

11. 10. Helyszíni minőség-ellenőrzés

d) Milyen helyszíni frissbetonminőségellenőrző vizsgálatokat ismer?e) Milyen eszközzel, mit tudunk megmérni ésf) mit mutatnak meg ezen vizsgálatok?

Próbakeverés Az 1 m³ kész betonhoz szükséges adalékanyag mennyiségét próbakeveréssel állapítjuk meg.

Roskadási kúp A roskadásmérő kúp 300 mm magas, alul 200, felül 100 mm átmérőjű csonkakúp, mellyel a betonkonzisztenciára jellemző roskadási értéket (20-100 mm) lehet megállapítani.

Terülésvizsgálat A 200 mm magas, alul 200, felül 130 mm átmérőjű csonkakúpba töltött betont - a csonkakúp felemelése után - az ejtőasztal 15-szöri felemelésével és visszaejtésével elterítik. A terülés mértéke (340-600 mm) jellemző a betonkonzisztenciára.

Tömörödés (RILEM-Glanville készülék)nagy belső súrlódású esetleg rgacsos keverék a tölcsérbe beragadhat, a kiömlő nyílásoknál fennakadhat, s ez bizonytalanná teheti a méréstnehézséget jelenthet a mérőhengerbe beömlött beton kellő tömörsége

SzemrevételezésKivérzés, szétosztályozódás, nedvességtartalom, konzisztencia

Konzisztencia

A vizsgálati módszer Akonzisztenciaszám jelei és mértékegységei Konzisztenciaosztály jele és neve FN földnedves KK kissé képlékeny K képlékeny F folyós tájékoztató mérőszámaiRoskadás mérésekr, mm 20...40 41...100>100

12. 1) Melyek és honnan származnak az épületet érő nedvesség hatások?

Talajból és esőből: felcsapódó víz, talajnedvesség, talajpára, talajvíz, talajvíznyomás, csapóeső

13. 2) Az építmény falazatára és alapozására hogyan fejtik ki hatásukat a talajból származó nedvességhatások?

14. 3) Milyen a nedvesség és a sók eloszlása egy faltestben? Metszeten ábrázolja a jellemző eloszlást! Magyarázza is meg!

A fagy oldalról támadja a falat.

4) A vízfelszívódás magassága hogyan függ a kapilláris mérettől (képlet, magyarázat)?

H = a felszivárgott víz szintmagassága (m)σ = a víz felületi feszültsége (N/fm)θ = a folyadékfelszín és a kapilláris fal közötti nedvesedési szögr = a kapilláris sugarag = a nehézségi gyorsulás

15. 5) A sók miképp jutnak egy faltestbe és hogyan fejtik ki roncsoló hatásukat?

Ugyanakkora kárt okoz, mint maga a kapilláris víz. A földből a nedvesség a ráépült épület alapfalain keresztül szívódik

felfelé mindaddig, amíg valamilyen kevésbé záró felületen ki nem párolog a falból. Eközben viszi magával a fölben lévő

vagy az épület szerkezetében lévő szennyeződéseket, oldott sókat.

16. 6) Mi a „mészkukac”? Milyen a megjelenési formája? Mikor jelenik meg egy szerkezeten?

az anyagban oldhatatlan mészdarabok (felhasználás előtt pihentetni kell

a meszet, mivel kezdetben még tartalmazhat oldhatatlan darabokat, amelyek a kész vakolatban kipattogzásokat okozhatnak)

17. 7) Mit jelent a kapilláris kondenzáció?A penészedés feltétele a nedvesség jelenléte, mivel a penészgombák csak vízben oldott állapotban tudnak felvenni tápanyagot. A levegőben mindig jelen vannak olyan szaporodásra képes penészgomba spórák, amelyek számára az adott környezeti viszonyok megfelelőek. Ha öt egymást követő napon a határoló szerkezetek belső felülete mentén a levegőben uralkodó relatív nedvességtartalom Fikk=75%-os vagy afeletti, akkor megvan a penészgombák elszaporodásának feltétele. Ezt hívjuk kapilláris kondenzációnak.

Szilikát szerkezetekben kapilláris kondenzáció alakul ki, ha a felülettel érintkező azzal azonos hőmérsékletű határrétegben a

relatív nedvességtartalom eléri a 75 %-ot. Papír alapanyagoknál ez hamarabb elindul.

18. 8) Milyen utólagos nedvesség elleni aktív szigetelési védelme(ke)t ismer?

- Falátvágással készült résbe épített kemény műgyantalemez szigetelés- Korrózióálló hullámosított fémlemezbeütés- Furatolt, alacsony, vagy magas nyomással falba inyektált vegyi falszigetelés- Ideiglenes vagy végleges elektródarendszerrel készített elektrolitikus sócsökkentő módszer- Elektrokinetikus falszárító módszer

19. 9) Milyen utólagos nedvesség elleni passzív szigetelési védelme(ke)t ismer?

- Nyersen hagyott felületen falszárítási céllal- Légpórusos vakolatok- Épület körüli szárító árok, benne drenázs rendszer- Eredeti falat takaró elé-falazás, felületzárás- Nedvességet a fal belseje felé szorító hirofobizáló alapfelület-kezelések- A belső légtér páratartalmát csökkentő páraelszívó berendezések kombinációs alkalmazása

20. 10) Mutassa be (ábrákkal is), a talajnedvesség elleni aktív és passzív védelem módjait!

21. 11) Ismertesse (ábrákkal is), milyen talajnedvesség elleni utólagos szigetelési módszereket ismer?!

22. 12) Ismertesse (ábrákkal is), a mechanikus falszigetelési módszereket!

Vízhatlan: szakaszos falkibontás + lemezszigetelés; falátfűrészelés + lemezszigetelés; rozsdamentes acéllemez besajtolása

Vízzáró: falátvágás + réskitöltés vízzáró habarccsal

23. 13)Ismertesse (ábrákkal is), a vegyi (kémiai) falszigetelési módszereket!

Fúrt injektálásos technológia: eredmény -> vízzáró szigetelés

Furatátmérő és furattávolság meghatározásának szempontjai.

Eljárás: 1: furatok készítése 1 vagy 2 oldalról; 2: furatok injektálása vegyi anyaggal; 3: kitöltése duzzadó cemethabarccsal.

Alkalmazott anyagtól elvárt: jó beszívódása a falazatba; igazodás a fal nedvesség és sótartalmához; megfelelő sebességű

reakció.

A vegyi anyag hatása: pórustömítő; pórusszűkítő vagy hidrofobizáló

Változatok: cementiszapok; alkáli-szilkát (vízüveg) készítmények; szilánok, sziloxánok; bitumenes készítmények; kombinált

anyagok

24. 14) Sorolja fel és röviden ismertesse a falszárítási módszereket!

Elektrokinetikus: hálóelektródák (anód) szerelése az aljzatra- talajelektródák (katódok elhelyezése a furatba- szigetelővakolat- hálózati készülék szerelése és bekapcsolása

Elektroozmózis elven működő, elektrokinetikus nedvességtelenítő ill. sótalanító eljárások:- bonyolult védett helyeken; alápincézett épületeknél, ahol nem lehet az udvart, járdákat mélyíteni (elektrolitokat

tartalmaz)- vakolat leverése -> falazat tisztítása- elektródák bevezetése -> bizonyos helyre terelik a nedvességet

Légpórusos vakolat:- ahol elég a felületi párologtatás- száraz habarcskverékek, amelyek felhordás után nagypórustartalmú víztaszító réteget képeznek (min 40 tf%)- nem szárítja a falat, csak a hibátlan kinézetet biztosítják- sónak ellenállnak; kb. 15 év élettartam (amíg a falban lévő sók, el nem tömítik hajszálcsöveket)

25. 15) Mikor és hol alkalmazhatók az injektálásos eljárások?

- nem üreges szerkezetnél

- víz bent- vagy távoltartása

- vízszintes felületek vízáteresztésének akadályozása

- pince, alapok utólagos szigetelésére, vízbetörések elhárítására

- gyenge altalaj erősítése (tömör, vízzáró)

- épületet stabilizálja

26. 16) A diagnosztikában mikor és hol célszerű radaros mérést alkalmaznunk? Mit mutathatnak meg a radarmérések?

- mutatja a rétegeket, hibákat, repedéseket

- utak, hidak, alapok tervezésénél, vizsgálatánál

- a hullámterjedés sebessége függ az anyag sűrűségétől

- mutatja a vastagság, hézagtartalom, bitumentartalom, bitumen minősége, szemeloszlás,

merevség, húzószilárdság, együttdolgozás és tapadásvizsgálat