a miénkben fafödémekacélgerenda áthidalókgombafödémekvas falkötésmélyalapozásvolt olyan,h miből lehet 25 cm-s falat csináln i

1.

1. rideg és szívós anyagok plus példa 2. a víz cement tényező h befolyásolja a beton szilársgátá 3. az adalékanyag tulajdonságai h függenek össze a beton szilárdságával4. fagyálló beton miből, hogy készül

Ismertesse az épületekre ható erőhatásokat és a szerkezeti követelményeket! Hatás követelmény

- állandó terhek: önsúly, más szerkezetek terhei, talajvíznyomás, földnyomás(teherbírás, állékonyság, merevség, szilárdság)- esetleges terhek: hasznos terhelés, hóteher, szélteher, hőmérsékletváltozás(szélállóság, korlátozott légáteresztő képesség)- egyéb járulékos terhek: talajmozgásból adódó teher, porteher, rendkívüli terhek

(földrengés), lassú alakváltozásból adódó terhek (ütésállóság)- mechanikai hatások - villámvédelem- elektromos hatások: villám, elektromos feltöltés

2. Ismertesse az épületekre ható hőhatásokat és a szerkezeti követelményeket! Hatás követelmény

- tűz: tűzállósági határérték, éghetőségi csoport, homlokzati tűzterjedés- hőmérsékletkülönbség változása: állagvédelem, belső hőérzet, energetika

(hőátbocsátás, hőtárolás, hőhidak) hőmozgások kiegyenlítése - követlen hőhatás: fagy, felületi felmelegedés (fagyállóság, melegállóság, hőállóság)- napsugárzás (sugárzás állósága)

3. Ismertesse az épületekre ható nedvességhatásokat és a szerkezeti követelményeket! Hatás követelmény

- talajvíz → vízhatlanság- talajnedvesség → vízzáróság- talajpára → nedvességállóság- torlasz víz- hidroszkópikus nedvesség- csapadék: eső, felcsapódó eső, csapóeső, hó, jég)- páralecsapódás → páraáteresztés- páravándorlás, -diffúzió → párakivezetés- építési nedvesség → párafékezés- használati víz → párazárás- üzemi víz

4. Milyen zajhatásokat ismer? Ismertesse a zajhatásokkal szembeni szerkezeti követelményeket! Hatás követelmény

Léghang → léghanggátlás

Testhang → minimális hangnyomásszint különbség, testhanggátlás

5. Milyen tervfajta esetén készítjük a rajzokat M 1:100-as léptékben? - alaprajz

6. Milyen teherhordó szerkezeteket ismer?- alátámasztó/függőleges teherhordó szerkezetek: alapok, falak, pillérek, oszlopok- áthidaló/vízszintes teherhordó szerkezet: áthidalások, kiváltók, boltozatok, gerendák,

födémek, koszorúk, erkélyek, loggiák- ferde teherhordó szerkezetek: lépcsők, tetők {›fedélszék (tetőszerkezet) a tető

teherhordórésze› szarufa}

7. Milyen csoportokba soroljuk az épületeinket funkció szerint? - lakó – egészségügyi - köz – oktatási - ipari, mezőgazdasági - szórakoztató

8. Mely szerkezetek tartoznak a kiegészítő szerkezetek csoportjába?- külső-, belső térelhatároló, térosztó szerkezetek (válaszfalak)- szigetelések- kémények, szellőzők- burkolatok (homlokzati és falburkolat ill. padló és mennyezet burkolat)- nyílászáró rendszerek- héjalások, bádogos szerkezetek- építési segédszerkezetek- zsaluk, dúcok, állványok stb. ›ezek teherhordó és nem teherhordó szerkezetek

elkészítéséhez szükségesek

9. Mit jelent a tömör falas szerkezeti rendszer? Milyen építésmódokat ismer a tömör falas szerkezeti rendszeren belül, és azoknak mik a jellemzői?

- a falazat hordja a födém súlyát, téglákból, elemekből épül fel (előregyártás fejlődése) • kiselemes falazat (hagyományos): falazó elem› tégla, kő, födém› fa, acél, vasbeton+ kitöltés, hossz-, haránt- ill. vegyes elrendezésű • középelemes (blokkos): iparosított épületek, 50es, 60as, 70es évek, alul-felül sík födém (palló), hossz- ill. harántelrendezésű, hálós homlokzati megjelenés, kohósalak beton, kavicsbeton csak a pincében • nagyelemes (paneles): vasbeton, szélső fal többrétegű, tömör falas, hossz- ill. haránt elrendezésű • térelemes: pl. fürdőszoba elem, kéregelembe belehelyezhető elemek

- öntött (monolit) (helyszíni munka fejlődése) • anyagok: vályog, beton. • zsaluzatok: álló- ill. fekvőtáblás zsaluzat, nagytáblás zsaluzat, alagútzsalu, Csúszózsalu

17. Mi biztosítja a vázas épületek állékonyságát vízszintes irányú szé1terhelésre?- mivel a vázas épületek csak pillérekből és födémlemezekből állnak és nincs bennük

se koszorú, se fal ezért vasbeton merevítő falat, vázkitöltő falat szoktak elhelyezni némelyik pillér között

18. A tömör falas épületek állékonyságát vízszintes irányú szé1teherre, mely szerkezetek biztosítják?

- szélső főfalak, záró ill. végfalak

19. Hogyan kell az épületek alapozását kialakítani?- az alapokat szilárd, víznek ellenálló anyagból kell kialakítani úgyhogy:

• az építmény terheit előírt biztonsággal adják a talaj teherbíró rétegére • a várható süllyedések valamint a talajmozgások következtében az építményben ill. a berendezésekben károk ne keletkezzenek.

20. Mit értünk síkalapozáson, és mikor választhatjuk ezt az alapozási módot?- építmények a felszín közeli rétegeken helyezkednek el- a síkalapozás választható:

• ha kellő teherbírású és vastagságú talajréteg a felszín közelében van • ha a talaj teherbírása csekély, de az építmény terheit nagy felületre el lehet oszlatni • ha a talaj teherbírása talajcserével, talajszilárdítással gazdaságosan javítható

21. Sorolja fel, és magyarázó ábrákkal ismertesse a síkalapozásokat!- a síkalapok felületükkel adják át a terhet- max. terepszint alatt 3-4 méter mélyen- fajtái:

• sávalap • pontalap • gerendarács alap • lemez alap • doboz alap • rövid fúrt cölöp • különleges alapok (pl. vasbeton héjalapok)

22. Magyarázó ábrákkal ismertesse a sávalapozásokat!- a falak alatt folytonos alátámasztást biztosító hosszú alaptestek- alkalmazásuk:

• tömör falas épületeknél • tömör pincefalakra állított vázas épületeknél • támfalaknál • kerítésfalaknál

- anyagát tekintve: • kő • tégla • beton • úsztatott köves beton • vasbeton

23. Magyarázó ábrákkal ismertesse a pontalapozásokat!- pillérek, oszlopok alatt pontszerű alátámasztást biztosítják- előfordulnak vázas épületeknél- anyagát tekintve:

• kő • tégla

• beton • úsztatott köves beton • vasbeton

24. Rajzoljon fel arányhelyesen egy kehelyalapot alaprajzban, metszetben! Mikor alkalmazzuk?

- a kehelyalap a pontalapok közé tartozik. Vázas építési módnál a pillérek alapja ez.

25. Milyen esetekben szükséges az alaplépcsőzés? Mutassa be magyarázó ábrákon!- lejtős terepen történő alapozásnál- részleges alápincézés esetén- eltérő pinceszint esetén- szomszédos épület mellé történő csatlakozásnál

26. Mi az OTÉK és hogyan szabályozza az alap mélységét síkalapozás esetén?- Országos Településrendezési és Építési Követelmények- síkalapozás esetén az építmények tereppel érintkező határvonalán, a fagyhatárnak

kitett épületrészen a teherhordó alapszerkezetnek mélysége, azaz a mértékadó fagyhatár: • nem fagyveszélyes talajban illetve <500 m Bf › 80 cm • fagyveszélyes talajban illetve >500 m Bf › 100 cm

27. Mit értünk mélyalapozáson, és mikor választjuk ezt az alapozási módot?- az építmény terheit a felszínhez képest mélyen fekvő rétegekre külön szerkezeti

elemek viszik át- síkalapozás választható:

• ha a teherbíró talaj mélyen van • ha az épület talajra helyezése műszakilag megköveteli, pl.: nagy terhek összpontosulnak

28. Sorolja fel, és magyarázó ábrákon ismertesse a mélyalapozásokat!- a mélyalapok súrlódással adják át a terhet- fajtái:

• cölöpalap • kútalap • résfal alapozás • különleges mélyalapok, pl.: szekrény alapozás, jet grouting…

29. Ismertesse a lábazatokat érő hatásokat és követelményeket!- lábazatot érő hatások:

• felcsapódó eső • homlokzati falról lefolyó eső • mechanikai eredetű hatások • fagy • talajnedvesség (talajpára, talajnedvesség, talajvíz, rétegvíz, torlasztott víz)

- nedvesség, hő és víz ellen kell védekezni. Az OTEK szabályzat a következő: 30cm magasságig fagyállónak kell lennie a lábazatnak vagy fagyálló burkolattal kell ellátni a lábazatot.

30. Milyen adottságok, szempontok befolyásolják a lábazat szerkezeti kialakítását?

- a külső falsík és a lábazat viszonya lehet: • előreugró • szinttelő • visszaugró

- a lábazat képzését befolyásolja: • a terephajlás • a talajnedvesség elleni szigetelés vonalvezetése (padló-falszigetelés) • a járdavonal és a padlóvonal szintkülönbsége • architektúra

31. Ábrákon keresztül ismertesse a kő, és műkő anyagú lábazatokat!- kő lábazatok: egymáshoz kapcsolódó kövek, kő- ill. fémkapcsok- helyszíni műkő: kőzúzalék + cement + víz + festék, fél durva felület, gúzolással kell

felvinni, 3 cm-es magbeton, ez alá rabicháló kerül, dilatációra kell számítani- előre gyártott műkő: sablonban, 5-6 cm vastag, helyszínen állítják be, valamire

mindig fel kell fektetni.

32. Ábrákon keresztül ismertesse a klinker és burkolótégla anyagú 1ábazatokat!- klinkertégla: saválló, fagyálló, nagyobb nyomószilárdságú, mérete megegyezik a

kmtt-val- burkolótégla: fagyálló, kisebb nyomószilárdságú

33. A járdák feladata! Példákon keresztü1 (tégla, beton, aszfalt, kő, kockakő, stb.…) mutassa be a keresztmetszeti, és felületi kialakításukat!

- cél: felszíni vizek elvezetése az épülettől, lábazat védelme, ház körüljárhatósága

34. Rendeltetésük és helyzetük szerint, milyen falakat ismerünk?- rendeltetésük szerint megkülönböztetünk

• teherhordó/főfal, födémek, lépcsők terhét hordozó falak • nem teherhordó falak (zárófal, tűzfal, zárterkélyfal, vázkitöltőfal, légudvarfal, válaszfal, stb.)

- helyzetük szerint megkülönböztetünk • külső/belső falak (alap-, lábazati-, pince-, felmenő-, padlás-, orom-, tűzfalak, parapet-, mellvéd-, kerítés- és támfalak, stb.…)

35. Határozza meg mi a fal, illetve a falazat?- fal: teherhordó és térelhatároló szerkezet- falazat: elemekből összerakott fal

36. Szerkezetváltozatok alapján, milyen rétegrendű falakat ismer?- egyrétegű

• egyhéjú falak- többrétegű

• egyhéjú falak • kéthéjú falak (készülhetnek átszellőztetett légréteg nélkül, ill. átszellőztetett légréteggel)

37. Mely tényezők befolyásolják a falazat teherbírását?- a falazat (falazóelem + falazóhabarcs) anyaga, szilárdsága, a falazóelem mérete- a falazat karcsúsága

- a falazat minősége- a falazatra ható terhelés módja, mértéke

38. Mit ért a falazat kecsességén?- adott minőségű anyagból épített falazat teherbírása a hasznos (dolgozó)

keresztmetszettel arányos, annak növelésével fokozható. A terhelés hatására bekövetkező alakváltozás a nyomott keresztmetszet csökkenését eredményezi. Minél karcsúbb a falszerkezet, annál nagyobb az alakváltozás és annál kevésbé terhelhető a falazat.

39. Milyen faltest minősül pillérnek, mi a teherhordó pillérek szerkesztési előírásai?- pillérnek minősül az olyan faltest, melynek kisebb oldalmérete nagyobb a nagyobbik

oldalméret negyedénél- a teherhordó pillér kisebbik oldalmérete legalább 20 cm, a nagyobbik oldalmérete 25

cm, keresztmetszeti területe legalább 2 falazóelem méretű, de legalább 625 cm2 legyen

40. A falazott szerkezetre felfekvő szerkezeti elemek felfekvési hosszai? (A fal síkjára merő1egesen, illetve a fal síkjában felfekvő gerenda estén, stb.…)

- a falazott szerkezetre felfekvő szerkezeti elem felfekvési hossza legalább a következő legyen: • vb. lemez esetében 6 cm • a fal síkjára merőlegesen felfekvő gerenda esetében 10 cm, a fal síkjában felfekvő gerenda (pl. nyíláskiváltó) esetében 15 cm - a fal síkjára merőlegesen 0,6-szoros falvastagságnál kisebb méretű gerendafelfekvés esetében üreges falazóelemekből falazott szerkezeteken a teherelosztást biztosítani kell

- áthidalóknál: • Porotherm S elemmagas áthidaló 12,5-25 cm • Porotherm A-10 áthidaló 12,5 cm • Porotherm A-12 áthidaló 12 cm • YTONG Ptá nyomottöves teherhordó áthidaló 20-25 cm • YTONG Pmá azonnal terhelhető magas áthidaló 20-25 cm • YTONG válaszfal áthidaló 20 cm •„A” ill. „AD” jelű vb. kiváltó 15-30 cm

- födémeknél: • Porotherm födémrendszer 12,5 cm

41. Az épület hővédelmét milyen követelmények határozzák meg?- az épületeket, azok helyiségeit télen lehűlés, nyáron a túlzott felmelegedés ellen

védeni kell. Az épület hővédelmét állagvédelmi, hőérzeti és energetikai követelmények határozzák meg. A követelmények többek között az épület funkciójától, geometriai jellemzőitől és az épülethatároló szerkezetek fajtájától és szerkezeti kialakításától függőek.

42. Mely tényezők befolyásolják a tömör falazat hőszigetelő képességét?- a falazóelem anyagának hővezetési tényezője- a falazóelem pórusaiban, ill. üregeiben található levegőtartalom, ezen belül:

• a pórusnagyság hatása • az üreg nagyságának hatása • a pórusfajta hatása • az üreg irányának hatása

• az üreg elrendezésének hatása- a habarcshézagok, ezen belül:

• a habarcs mennyisége • a habarcs anyaga • a habarcs helyzete, ill. a falazási mód

- a falazat vastagsága

43. Mi a hővezetési tényező?- az a hőmennyiség J-ban kifejezve, ami 1m2 felületű, 1 m vastag falon állandósult

hőáramban 1 s alatt átvezetődik, ha a fal két oldalán a hőmérséklet különbég 1 °C, mértékegysége: [W/m2 • °C]

44. Mi a hőátbocsátási tényező?- az a hőmennyiség, amely valamely épületszerkezet 1 m2-es felületén 1 s alatt

átvezetődik, ha a hőmérsékletkülönbség 1 °C, mértékegysége: [W/m2 • °C]

45. Melyek a hővédelmi értéket befolyoso1ó falszerkezeti jellemzők?- a tömör falazat hőszigetelő képessége- a falazat vastagsága- a falazat légáteresztő képessége- a hőhidak hatása

46. Hogyan védjük a falszerkezetet a nedvességhatásokkal szemben?A falszerkezeteket az őket érő nedvességhatásokkal szemben védeni kell. E nedvességhatások a következők:

- terepszint alatti, talajjal érintkező, ill. terepszint feletti falszerkezetre ható talajban levő víz, nedvesség, pára: • tartós nedvességhatásnak kitett lábazati falakat, ill. külső teherhordó pincefalakat csak fagyálló pincetéglával szabad készíteni. Ebben az esetben a felmenő fal talajnedvesség elleni vízszigetelése a terepszint felett, a pincefödém alsó síkja alatt kerülhet beépítésre. • amennyiben a pincefal nem fagyálló kmtt-ból épül, úgy talajnedvesség ellen függőleges és vízszintes falszigeteléssel kell ellátni. A függőleges falszigetelést a járda fölé 30 cm magasságig fel kell vezetni.

- a külső falszerkezetekre ható csapóeső, ill. a lábazatra felcsapódó víz: • építészetileg, szerkezetileg megtervezett, összefüggő homlokzati felületkezelés (vakolás, falburkolás) • a homlokzatot lezáró, legalább 30-40 cm kiülésű ereszpárkány • homlokzati tagozatok, ablakpárkányok 3-4 cm-es kiülésű lefedése • a külső falszerkezetek esetén a járda szintjétől számított legalább 30 cm magas, fagyálló lábazat kialakítása

- a külső falszerkezetek belső felületén páralecsapódás, ill. a falszerkezeteken belüli párakicsapódás: • ez elkerülhető a szerkezet megfelelő rétegfelépítésének megválasztásával

47. Hogyan jellemezzük a falszerkezet hangszigetelését?- az épületszerkezetek megfelelő hangszigetelését a hangszigetelési követelmények

betartásával érhetjük el. A „zajforrások” részben épületen belül, részben azon kívül helyezkednek el. A külső térelhatároló szerkezetek hangszigetelése a homlokzatot érő zajterheléstől függ. Belső szerkezetek esetén elegendő a zajforrást tartalmazó és a zaj ellen

védendő helyisége között a hangszigetelés mértékét előírni. A falszerkezet hangszigetelését léghanggátlási számmal jellemezzük.

53. Mely szempontok az irányadók a falazat építésekor a fal jellemző, különleges csomópontjaiban? (kirakhatóság?)

- kirakhatóság› a szabványos alakú mesterséges falazóelemek alkalmazásakor a faltest és falnyílás jellemző hosszúsági, magassági, vastagsági méreteit a falazóelem méretei valamint a fekvő és álló habarcsrétegek vastagságai határozzák meg. A csatlakozó koszorú, nyíláskiváltó, nyílászáró szerkezetek méretei, a helyiség belmagassága, a parapetmagasság a kirakhatóság függvényében kerül meghatározásra.

- a falazat építésekor a fal jellemző csomópontjaiban a kifalazásra az alábbi szempontok az irányadóak: • a faltest magassága, valamint a koszorú előtti esetleg eltérő falazóelemből épített eléfalazás magasságát mindig a választott falazóelem magassági modulméretének többszöröse határozza meg • amennyiben a nyílászáró- és nyílásáthidaló szerkezet, valamint a falazóelem modulja megegyezik, úgy a faltest magasságát a nyílásáthidaló felső síkjáig a falazóelem magassága és a habarcsréteg vastagságának többszöröse adja. Amennyiben ez nem teljesül, az áthidaló felfekvésénél aláfalazással kell kiegyenlíteni a szerkezeti modul-eltérést. • ha a parapet magassága nem egyezik meg a falazóelem magasságának és a habarcsréteg vastagságának egészszámú többszörösével, úgy a parapet könyöklő síkja fűrészelt, ill. tört elemmel is falazható

54. Melyek azok a műszaki paraméterek, amelyekkel a falazatokat jellemezzük?- faltest hossza, magassága- falazóelem szélessége, magassága, szilárdsága, pórustartalma, testsűrűsége- falazat vastagsága, szilárdság- habarcshézag (álló, fekvő) vastagsága, magassága- páradiffúzió

55. Ismertesse a kisméretű égetett agyag falazó és pillértégla, valamint a mészhomok téglákat. Mutassa be a falazat téglakötéseit a jellemző falszakaszokon! (falvég, falsarok, falkereszteződés, „T” csatlakozás, pillérfalazás stb. ...)

- méreteik (sz/h/m): 12/25/6,5- nyomószilárdság alapján három osztály ( I., II., III. )- darabolható: beszélhetünk negyed, fél, háromnegyed ill fejelő tégláról- testsűrűség: 1500-1800 (kg/m3)

56. Ismertesse a kevés és soklyukú téglákat. Mutassa be a falazat téglakötéseit a jellemző falszakaszokon! (falvég, falsarok, falkereszteződés, „T” csatlakozás, pillérfalazás stb.)

- kevéslyukú: - soklyukú: • egyszeres 12/25/6,5 • magasított 12/25/8,8 • magasított 12/25/8,8 • kettős méretű 12/25/14 • kettős méretű 12/25/14 • testsűrűség 1280 kg/m3 • testsűrűség: 1100-1400 kg/m3

57. Ismertesse az UNIFORM téglákat. Mutassa be a falazat téglakötéseit a jellemző faszakaszokon! (falvég, falsarok, falkereszteződés, „T” csatlakozás, pillérfalazás stb.)

- méretei: 19/30/14, 19/30/19, 19/30/29 + feles elemek 9,5/30/14, 9,5/30/19, 9,5/30/29

58. Ismertesse a HB 30 és HB 38 téglákat. Mutassa be a falazat téglakötéseit a jellemző falszakaszokon! (falvég, falsarok, falkereszteződés, „T” csatlakozás, pillérfalazás stb.)

- méreteik: 24/30/29 ill. 19/38/14, 19/38/19

59. Ismertesse a POROTHERM téglákat. Mutassa be a falazat téglakötéseit a jellemző falszakaszokon! (falvég, falsarok, falkereszteződés, „T” csatlakozás, pillérfalazás stb.) Teherhordó falak: Válaszfalak:

- Porotherm 30 (25/30/23,8) - Porotherm 12 N+F (50/12/23,8)- Porotherm 30 object (25/30/23,8) - Porotherm 10/50 N+F (50/10/23,8)- Porotherm 38 (25/38/23,8) » - Porotherm 10/33 N+F (33/10/23,8)- Porotherm 20 N+F (50/20/23,8) - Porotherm 6/33 N+F (33/6/23,8)- Porotherm 25 N+F (37,5/25/23,8)- Porotherm 30 N+F (25/30/23,8) Lakáselválasztó falak:- Porotherm 38 N+F (25/38/23,8) - Porotherm 30 hanggátló (14,5/30/11,5)»- Porotherm 44 N+F (25/44/23,8) - Porotherm 30/24 hanggátló (24/30/11,5)- Porotherm pincetégla (25/38/23,8)

60. Ismertesse az YTONG falazóelemeket. Mutassa be a falazat kötéseit a jellemző falszakaszokon! (falvég, falsarok, falkereszteződés, „T” csatlakozás, pillérfalazás stb.)Teherhordó falak: Válaszfalak:

- sima ill. N+F (60/20/20) - sima ill. N+F (60/10/20)- sima ill. N+F (60/25/20) - sima ill. N+F (60/12,5/20)- sima ill. N+F (60/30/20) - sima ill. N+F (60/15/20)- sima ill. N+F (50/37,5/20)

61. Ismertesse a zsaluelemekbő1 építhető falakat! Adja meg három falazóelem magasságában a függő1eges falmetszetet!

- DURISOL zsaluzóelemek- BIZOL zsaluelem- HABISOL zsaluzóelem- zsalukő

62. Adott egy kiselemes építésmóddal épített lakóépület. Sorolj a fel a falszerkezeti jellemzőket, amelyeket a felmenő falszerkezet tervezésekor (kiválasztásakor) figyelembe vesz!

63. Sorolja fel azokat a falazóelemeket, amelyekbő1 30 cm vastag falszakaszt építhetünk! Adja meg három falelem magasságában a függő1eges falmetszetet!

- B30, Uniform, HB30, Poroton 30, Porotherm 30/30 object/30 N+F, Mátratherm, Unipor, YTONG

64. Sorolja fel azokat a falazóelemeket, amelyekbő1 38 44 cm vastag falazat építhető! Adja meg három falelem magasságában a függő1eges falmetszetet! (Az eltérő falmetszeteket csak egy alkalommal rajzolja meg!)

- kmtt, kevéslyukú, soklyukú, HB38, Rába, Porotherm 38/38 N+F, Mátratherm, Unipor, Ytong

- Porotherm 44 N+F

65. Nagyságrendben adj a meg a falazatok testsűrűségét!- kmtt 1500-1800 kg/m3 - acél 7000-8000 kg/m3- kevéslyukú 1100-1400 kg/m3 - vb. 2400-2500 kg/m3- soklyukú 1280 kg/m3 - tégla 1600 kg/m3- HB38 900-950 kg/m3 - YTONG 600-700-800 kg/m3- Porotherm 30/30 object/38/25 N+f/30 N+F/38 N+F/44 N+F 800 kg/m3

- fa 700-800 kg/m3- YTONG 500-600 kg/m3 - polisztirolhab/ ásvány-/ kőzet-/ üveggyapot 20

kg/m3

66. Ismertesse a falazatok építését. Az előkészületeket a falazás e1őtt, a falazatok építésének általános szabályait, (nútféderes, habarcstáskás falazásnál, YTONG fal falazásánál)

- geodéta kitűzi az épületet zsinórozással, 2 oszlop + palló› rajta két zsinór jelöli a falvastagságot, metszéspontoknál függőónnal bejelölik a pontokat

- sávalap kitűzése› alapárok földkiemelése- sávalap elkészítése› geodéta megméri, hogy vízszintes e› a már kész sávalapra

kitűzik a falakat függőónnal (ha kell szigetelnek)- első téglasor lerakása, sarkoknál, „T” csatlakozásoknál, 6 m-nél hosszabb falaknál

középen lerakják az iránytéglákat- sorvezető huzalt húznak ki az iránytéglák mellett, a sarkoknál sorvezető lécen

bejelölik a sormagasságokat- habarcs› benedvesített tégla› 1. sor› vízmértékkel megnézik vízszintes e› habarcs›

benedvesített tégla› 2. sor…› emeletmagasságig› új szerk. attól függ milyen ép.

67. Sorolja fel a falazáshoz szükséges kőműves szerszámokat, segédszerkezeteket!- kőműves serpenyő, kőműves kanál, kőműves kalapács, kézi kalapács, gumikalapács,

függőón, derékszög, vízmérték, sorvezető léc, huzal, lapát, bakállványok, létrák, kézifűrész, habarcsterítő kanál, habarcsterítő szánkó (YTONGnál)

68. A természetes kövekből épített falazatok! A kövek fajtái, alakja, magmunkálása.- nem réteges falazású: száraz terméskőfalazat› min. 1,5 m-enként kell egy vízszintes

utána úgy rakom, ahogy akarom (terméskő› alig faragott)- réteges falazású: alapanyaga› soros kő, kváderkő, hasított kő (›hasítóval darabolt,

megmunkálás nélküli, 30-60 cm-es), ciklop kő (›hasítóval darabolt, egyéb megmunkálás nélküli, 15-30 cm vastag)

- természetes építőanyag, melynek jellemzőit eredete határozza meg.- kőelemek osztályzása az alak és a beépítéshez szükséges megdolgozás alapján:

• szabálytalan falazókövek› csak a falba helyezéshez szükséges mértékben idomított kövek • nagyjából szabályos falazókövek› a megközelítően szabályos kötés érdekében nagyjából vízszintes és függőleges felületekkel megdolgozott kövek • szabályos falazókövek› a teljesen pontos kötés igényelte mértékben minden felületén szabályosan megmunkált és a homlokzati oldalon az előírt felületképzésnek megfelelően alakított kövek.

- a szabálytalan és nagyjából szabályos elemek különböző fajtájú kemény mészkövekből, homokkövekből, tufákból, andezitből és réteges hasadású egyéb kőzetekből alakítják ki, míg a szabályos elemeket főként kemény, puha mészkövekből és homokkövekből faragják, fűrészelik.

69. A falkötés szabályai kőfalaknál!- a terméskő falak építésének módját és kötésének szabályait a kőanyag lelőhelyétől

függő jellege, a fal részben ettől függő építészeti kialakítása, az azzal szorosan összefüggő szerkezeti igénybevétel mértéke határozza meg, és építészeti, valamint szerkezeti értéke a mesterségbeli tudástól, ízléstől is függ.

- a fal jellegétől független általános szabályok: • a kövek a falban természetes fekvésüknek megfelelően helyezendők el • falvégeken és sarkokon a legnagyobb kövek építendők be, és a lehető legszabályosabb kötés alkalmazandó • a fal felületén az egyes elemek csatlakozási pontjából legfeljebb három hézag indulhat ki • oldal- vagy állóhézag váltás nélkül csak legfeljebb két egymás feletti kősoron haladhat át • az oldal- és állóhézagokat mind a felületen, mind a falon belül egymáshoz képest legalább 10 cm-rel el kell tolni • minden kősor alá ágyazóhabarcsréteg terítendő, amelyben az egyes kövek elmozdulásmentesen helyezendők be • az összes hézagok habarccsal töltendők ki, és a habarcsréteg vastagsága nem lehet több mint 3 cm, az ennél vastagabbra adódó réteget és a zugokat kitöltő habarcsdugót az ülepedés mérséklése és a habarccsal való takarékosság céljából kőékekkel kell megosztani

71. Miből építhetünk pincefalakat?- Porotherm pincetégla,beton,vasbeton

72. Ismertesse a boltöveket, mutassa be a boltövek alakjainak változásait, adja meg a szerkezet jellemző helyeinek megnevezését. Milyen igénybevételek ébrednek a boltövben?

- boltöv› statikai szempontból görbetengelyű síkbeli tartó, melynek alakját és szelvényét általában úgy választják meg, hogy keresztmetszeteiben csak nyomófeszültségek keletkeznek, és amely terhét alakjától és terhelésétől függő mértékű oldalnyomként a fal vagy pillér kifalazott boltvállának adja át

- a boltövvel kapcsolatos elnevezések: • extrados: a boltöv felső felülete • intrados: a boltöv alsó felülte • záradék: az alsó és felső felület legmagasabb pontja, illetve az e pontokhoz tartozó alkotók • vállvonal: a boltöv alsó felületének legmélyebb helyzetű alkotója, ahonnan a boltozás indul • zárókő: a záradékba kerülő és a jobbra, illetve balra eső két boltövszakaszt kiékelő falazóelem • vállkő: a boltozást indító falazóelem

- a boltöv alakja: • a boltöv történelmi, stílusjegyű szerkezet. Alakja a kort, a kor építészetét és szerkesztési módját egyaránt jellemzi, hiszen a félkörív a román, a csúcsív és

szamárhát a gótikus, a patkóív az iszlám építészet jelképe. • napjainkban már csak kis fesztávú egyenes vagy köríves boltövet építenek.

73. Ismertesse a tégla és kő-boltövek építésének szabályait! Rajzoljon meg metszetben, nézetben, alaprajzban egy tégla boltövvel épített nyílásáthidalást közbenső 38 cm vastag téglafalban 1,00 m es nyílásközzel!

- tégla-boltövek: • egyenes boltöv: legfeljebb 1,40 m nyílás fölé építhető • íves boltöv habarcsvastagság min. 7 max. 20 mm • teherhárító boltöv

- kő-boltövek: • egyenes boltöv: legfeljebb 1,4 m támaszközre építhető • íves boltöv

74. Ismertesse az acélgerendás áthidalásokat! E1őnyei, hátrányai, alkalmazásának előfordulásai. Milyen keresztmetszetű szelvényekbő1 készíthetjük, mutassa be példákon beépítésüket külső-belső falazatokban. (Együttdolgozás, felfekvés, stb. ... Mi a csöves csavar?)

- alul húzás, felül nyomás ébred- az acélgerendás áthidalásokat a századfordulón a legelterjedtebb (XIX.-XX. század

századfordulója). - U, L, I szelvényeket alkalmaztak- fél tégla alá U/I keresztmetszetű gerenda› csöves csavarral fogták őket össze, így

nagy fesztávolság áthidalásokat lehet kialakítani. A csavarnak köszönhetően együtt dolgoznak. A gerendák egymás közötti helyzetét a két végén a széltől 30 cm-re és közben 0,8-1,2 m-ként térközbiztosító, ún. csöves csavarok beszerelésével rögzítik.

- védeni kell korrózió, tűz, hő ellen- utólag betett nyílásoknál alkalmazták- felfekvés minimum 20 cm

75. Ismertesse az ,,A” és „AD” je1ű előre gyártott vb. nyílásáthidaló gerendákat! Milyen fesztávolságra építhetők be? Ábrázolja nézetben felfekvésüket a téglafalazatba! Keresztmetszeti ábrákban mutassa be beépítésüket 30 38cm vastag külső, belső falazatokban.

- 2,30 m hosszig 15 cm felfekvés, 2,80-3,60 között 30 cm.- A: 120, 160, 200, 240, 280, 320 cm-es áthidalható távolság

Kisebb teherbírásÉk alakú gerenda, 25cm magas felül 12 alul 10,5 cm széles30 – 38 cm-s falakhoz van

- AD: 210, 270, 300, 360, 420 cm távNagyobb teherbírásÉk alakú gerenda, 29 cm magas, felül 12,5 alul 11,5 széles30 – 38 cm-s falakhoz

76. Ismertesse a – kisméretű tömörtégla keresztmetszet méretű – POROTHERM kerámia burkolatú vb. nyílásáthidaló gerendát, és beépítésének szabályait. Milyen fesztávolságra építhető be? Ábrázolja nézetben felfekvésüket a téglafalazatba! Keresztmetszeti ábrákban mutassa be beépítésüket 30 38 cm vastag külső, belső falazatokba.

- a Porotherm áthidaló a rábetonozással vagy tégla ráfalazással együtt alkotja a nyílásáthidalást. A Porotherm áthidaló képezi a szerkezet alsó húzott övét, a felső nyomott övet, pedig a kisméretű tömör tégla ráfalazása vagy rábetonozás biztosítja. (30 cm rábetonozás vagy 40 cm ráfalazás/min. 3 sor)

- felfekvése min. 12 cm, gyártási mérete 1,00-3,00 m, azaz a szabad nyíláshossz 0,75-2,75 m

77. Ismertesse a POROTHERM S elemmagas kerámia burkolatú vb. nyílásáthidaló gerendát! Milyen fesztávolságra építhetők be? Ábrázolja nézetben felfekvésüket a téglafalazatban! Keresztmetszeti ábrákban mutassa be beépítésüket 30 38 cm vastag külső, belső falazatokban

- azonnal terhelhető, nem szükséges alátámasztani- felfekvése 12,5 cm 1,00-1,75 m-es hossz esetén, 20 cm 2,00-2,50 m-es hossz esetén

és 25 cm 2,75-3,00 m hossz esetén

78. Mutassa be a monolit vb. nyílásáthidalás keresztmetszetének, felfekvésének kialakítását külső, belső falazatban. Ismertesse alkalmazásának előnyeit, hátrányait!

- a monolit vasbeton vázas és monolit vasbeton födémű téglafalas épületek áthidaló szerkezete

- a vasbeton szerkezet rosszabbul hőszigetel, mint a téglafal, tehát a vasbeton gerendák külső, de belső vakolt felülete is a fokozottabb páralecsapódás és porlerakódás folytán elszíneződik. Ennek megakadályozására a vasbeton kiváltók külső felületét hőszigetelik vagy legalább cseréppel burkolják.

79. Ábrákon mutassa be az YTONG rendszer U zsaluelemeivel kialakítható nyílásáthidalásokat külső, belső falazatokban! Ismertesse a beépítési lehetőségeket, az előnyöket, hátrányokat!

- teherhordó áthidalások bennmaradó hőszigetelt zsaluzataként homlokzati és belső falakban

- megfelelően előkészített alátámasztó állványra rakva, az elemeket egymáshoz habarccsal illesztve

- felfekvési hossz a nyílás mindkét oldalán min. 20-20 cm túlnyúlással. A felfekvési felület alá egész falazóelem kerüljön, a támaszfelületbe ne essen fuga

- kiváló zsaluzóelem rejtett vasbeton áthidalók, bordák, koszorúk számára- változatos geometriájú nyílások építését biztosítja, könnyen elhelyezhető, szabható

ívben is, csökkenti a zsaluzási munkát- magas tűzállóságú áthidalást biztosít, minimalizált hőhidak belső oldali kiegészítő

hőszigeteléssel

80. Ismertesse a koszorúk funkcióit!- a fal és a födém között kell egy kapcsolat, mely segít a teherhordó-szerkezeteknek az

együttdolgozásban- a koszorú feladata tehát a következő:

• a fal és födém szilárd kapcsolata • az épület vízszintes irányú merevítése (szél) (a födém tárcsát képezzen, összefüggő lemezszerkezetet) • a függőleges teherhordó szerkezet fal, pillér megfogása, a kihajlási hossz csökkentése. Felosztja a falat szintmagasságú kihajlásra • teherelosztás • födémelemek befogása, együttdolgozás

• különleges hatások, igénybevételek csillapítása, felvétele (hőtágulás, zsugorodás, süllyedés)

82. a, Mi a falkötő vas? Mi a szerepe? Hol található?- a falkötő vas a koszorú elődje, összefogja a falat, ahol a födém ráülne- régebben a falak összefogására, szétnyílásának megakadályozására falkötő vasakat

használtak. A födém magasságában, a szerkezeti fal végigmenő álló hézagába vezették, toldásukra, megfeszítésükre ékelt kötést, lehorgonyzásukra, pedig a végeken kialakított füleken átfűzött laposvas áttolókat alkalmaztak. b, Ismertesse a POROTHERM és az YTONG rendszer e1őregyártott koszorú elemeit! Ábrázolja a beépítésüket.Porotherm Ytong

- koszorútégla 11,5/33/21 cm - koszorúelemek 9/60/20, 9/60/25, 9/50/30, 11,5/60/20, 11,5/60/25, 11,5/50/30

83. Milyen szerkezetek a födémek, milyen szempontok szerint osztályozhatjuk?- a födém a falakra vagy egyéb szerkezetekre támaszkodó vízszintes vagy lejtő

térlefedő, vagy vízszintes teherhordó szerkezet, amely az épület vízszentes irányú kimerevítésére és a falak összefogására is szolgál

- a födémszerkezetek igénytől és követelménytől függő többrétegű szerkezetek. A födémek részei: teherhordó szerkezet; hőszigetelés; hangszigetelés; vízszigetelés; lejtésképzés; felületkiegyenlítés; padlóburkolat; alsó felületképzés; héjazat (térlefedő födémeknél)

- fajtái: • helyzet szerint› padlás-, záró-, erkély-, loggia-, árkád-, pince-, ellen- és közbenső födém • anyaguk szerint› természetes anyagú fafödém és természetes alapanyagú, mesterséges úton előállított anyagokból készült szilárd födém • szerkezeti jellegük szerint› elemekből épített; helyszíni, monolit jellegű vasbeton és elemekből épített, a helyszínen vasalt és felbetonozott félmonolit vasbeton födém • szerkezetváltozatok alapján› gerendafödémek, gerendás vagy bordás födémek, palló/panel födémek és lemezfödémek

84. Mik a födém tartószerkezeti követelményeit meghatározó jellemzők?- teherbírás, szilárdság› a födémre ható terhelés hatására, szerkezeten belül ébredő

mértékadó feszültségek, kisebbek legyenek az anyagra jellemző határfeszültségeknél- alakváltozás› a tartók a terhelés hatására alakváltozást szenvednek, melynek mértéke

függ a terheléstől, a fesztávolságtól, a tartó keresztmetszetétől, anyagának rugalmassági tényezőjétől. A tartó lehajlása ne legyen nagyobb a szabványban előírt, tartószerkezeti működésnek megfelelő értéknél› e = lehajlás L/150-L/300

- együttdolgozás› a födémre kerülő összpontosított terhelések megfelelő szélességű sávban való elosztását a szerkezet egyes elemeinek együttdolgozásával biztosítják. Az elemes födémek együttdolgozását a gerenda és béléselem közötti habarcskötés és kibetonozás biztosítja ill. egyes födémtípusoknál keresztborda beépítése fokozza. A monolit födém együttdolgozását a szerkesztés elve és a készítés módja egyszerűen megoldja

- merevség› ha a szerkezet részei kölcsönös távolságukat nem változtatják, akkor merev szerkezetről beszélünk. A merevség függ a födém lehajlásának, együttdolgozásának mértékétől

- többtámaszúság› többnyílású födémek tartóit lehetőleg többtámaszú tartóként alakítják ki, ezáltal a mértékadó nyomaték csökken, a födém merevebb, lehajlása kisebb

85. Mikor mondjuk a födémet jó együttdolgozónak! Milyen szerkezetkialakítás segíti elő a jó együttdolgozást?» - együttdolgozás› a födémre kerülő összpontosított terhelések megfelelő szélességű sávban való elosztását a szerkezet egyes elemeinek együttdolgozásával biztosítják

- elemes födém esetén akkor mondható jó együttdolgozónak a födém, ha az összpontos teher eloszlása a fentiekben megadott százalékos mértékben valósul meg

- a födém ideális együttdolgozása estén: • a födém terhelési viszonyainak kismértékű megváltoztatása megengedhető • a födémrepedések elkerülhetők • egy-egy tartóelemre jutó terhelés eltérő értéke nem számottevő

- az elemes födémek együttdolgozását a gerenda és béléselem közötti habarcskötés és kibetonozás biztosítja ill. egyes födémtípusoknál keresztborda beépítése fokozza. A monolit födém együttdolgozását a szerkesztés elve és a készítés módja egyszerűen megoldja

86. Mikor mondjuk egy födémrő1, hogy többtámaszú, és hogyan oldható meg?- többtámaszúság› többnyílású födémek tartóit lehetőleg többtámaszú tartóként

alakítják ki, ezáltal a mértékadó nyomaték csökken, a födém merevebb, lehajlása kisebb- a többtámaszúság monolit vasbeton szerkezeteknél könnyen megoldható. Előre

gyártott elemes födémeknél, a kapcsolatok egyedi kialakítással készülnek

87. Adjon általános ismertetést a fafödémekrő1!» - kellően szilárd, közepesen tartós, legalább 8 cm vastag éghetetlen feltöltés, tégla vagy salakbeton burkolat, alsó vakolás és lángmentesítés esetén mérsékelten tűzálló» - a gerendák együttdolgozása csak külön szerkezeti elemek beépítésével érhető el» többtámaszúság csak két meneten áthaladó hosszú gerendákkal vagy nyomaték felvételére alkalmas kötésekkel alakítható

- rezgésérzékeny- saját súlyuk csekély- jól hőszigetelnek- hanggátlásuk önsúlyukhoz képest kedvező- hangszigetelő képességük csekély- anyaguk könnyű, jól megmunkálható- nedvesség-, korhadás- és gombásodás-érzékenyek, ezért a födémben vízvezetéki és

fűtési csöveket nem vezetnek, a szerkezetet a korhadás, gombásodás ellen bevonó-, illetve telítőszerekkel védik, szellőztetni kell:

- fajtái: • csapos gerendafödém • pórfödém • pólyásfödém • borított gerendafödém • béléses borított gerendafödém • vakgerendás borított gerendafödém • pallófödém • korszerű anyagtakarékos fafödémek

88. Adjon általános ismertetést az acélgerendás födémekről!- szilárd, tartós, közepesen tűzálló

- a gerendák csekély együttdolgozása a méretezésnél nem vehető figyelembe- többtámaszúság kialakítható- rezgésérzékenysége kisebb, mint a fafödémé- saját súlyuk nagy- hőszigetelő képességük közepes- hanggátlásuk nagy súlyuk folytán kedvező- hangszigetelő képességük közepes- nedvességre nem érzékeny- vízvezetéki, fűtési csövek a gerendák közötti sávokban, az elektromos csövek a

boltozott mező vakolatában könnyen vezethető- fajtái:

• acélgerendák közötti téglaboltozatos (poroszsüveg) födém • acélgerendák közötti üreges téglaboltozatú födém • téglabetéttestes, acélgerendás (Hourdis-) födém • kovaföld-betéttestes acélgerendás (Contrason-) födém • acélgerendák közötti vasbeton lemezes födém? alul bordás? felül bordás • acélgerendák közötti acélbetétes téglabeton lemezes (Kleine-) födém • mátrai födém

89. Adjon általános ismertetést a lágyvasalású vasbetongerendás födémekről!- acélgerendás födémekből indul ki - általában „F” és „G”, ritkábban „GM” jelű gerendákkal, azok között B60as ill.

B100as betéttestekkel (0,60 ill. 1 m tengelytávolságnál), esetleg vasalt- ill. téglatálcákkal (1 m tengelytávolságnál)

- a gerendák a szerkezeti falra vagy kiváltókra 12-15 cm-t fekszenek fel, és a kiváltókba, ill. a koszorúkba kiálló acélbetéteikkel kötnek be

- a gerendaszelvény a nyomott öv, boltozatszerűen adja át a terhelést- az együttdolgozást segíti a felkent habarcsréteg és a kibetonozás a béléstest és a

gerenda közöttgerendák: betéttestek:

- „F”› falköz: 2,40 -4,60 m » B60- „G”› falköz: 4,20-5,60 m (6,00 a G.L. szerint) » B100 „GM”› falköz: 6,00-6,40 » tálca

90. Mit jelent a feszített gerenda, mi a lényege?» rugalmassági határig feszítik a nagy szilárdságú feszítőhuzalt (nem betonacélt), erre öntik a betont, a betonban a gyártás során nyomás ébred» így korlátozzák a repedések kialakulását, kisebb az alakváltozás, kisebb a keresztmetszet

91. Ismertesse az e1őregyártott „E” gerendás födémrendszert! Mutassa be az elemeket, milyen fesztávolságokra lehet alkalmazni a födémet, fal födém kapcsolatok megoldásával ábrázolja, hogyan kell beépíteni az elemeket. Értelmezze a födém megnevezését!» a födémrendszer elemei:• „E” jelű feszített vasbeton födémgerenda:? felfekvése 10-12 cm? falköz: 2,40-6,60 m

? a pogácsák a födém jobb együttdolgozását biztosítják• EB jelű betéttestek (tengelytáv/magasság):? EB 60/19? EB 60/24? EB 30/19» fal-födém kapcsolatok:» a födém a falakra vagy egyéb szerkezetekre támaszkodó vízszintes vagy lejtő térlefedő, vagy vízszintes teherhordó szerkezet, amely az épület vízszentes irányú kimerevítésére és a falak összefogására is szolgál. A födémszerkezetek igénytől és követelménytől függő többrétegű szerkezetek.

92. Ismertesse az „E7 E” jelű magasított e1őregyártott gerendás födémrendszert! Mutassa be az elemeket, milyen fesztávolságokra lehet alkalmazni a födémet, fal födém kapcsolatok megoldásával ábrázolja, hogyan kell beépíteni. Milyen födémtípusokat ismer? (Általános keresztmetszetek.) Értelmezze a födém megnevezését!» a födémrendszer elemei:• „E7-E” jelű feszített vasbeton födémgerenda:? felfekvése 18 cm? falköz: 2,40-7,20 m? a pogácsák a födém jobb együttdolgozását biztosítják? némely esetben felbeton alkalmazása kötelező• EB jelű betéttestek (tengelytáv/magasság):? EB 60/19? EB 60/24? EB 30/19» fal-födém kapcsolatok:» a födém a falakra vagy egyéb szerkezetekre támaszkodó vízszintes vagy lejtő térlefedő, vagy vízszintes teherhordó szerkezet, amely az épület vízszentes irányú kimerevítésére és a falak összefogására is szolgál. A födémszerkezetek igénytől és követelménytől függő többrétegű szerkezetek.

93. Ismertesse a „PPB” előre gyártott gerendás födémrendszert! Mutassa be az elemeket, milyen fesztávolságokra lehet alkalmazni a födémet, fal födém kapcsolatok megoldásával ábrázolja, hogyan kell beépíteni. Adja meg a födémrendszer általános keresztmetszeteit. Értelmezze a födém megnevezését!» a födémrendszer elemei:• „EP-15” jelű feszített vasbeton födémgerenda és• „EP-17” jelű feszített vasbeton födémgerenda? felfekvés 10 cm? falköz: 2,40-7,80 m? némely esetben felbeton alkalmazása ajánlott• betéttestek (gerenda talpszélessége/béléstest magassága):? BB1-10/17? BB1-14/15? BB2-14/19? BB2-14/21? BV-10/15? BV-14/17? BV-14/19? BK-14/19

» fal-födém kapcsolatok:» a födém a falakra vagy egyéb szerkezetekre támaszkodó vízszintes vagy lejtő térlefedő, vagy vízszintes teherhordó szerkezet, amely az épület vízszentes irányú kimerevítésére és a falak összefogására is szolgál. A födémszerkezetek igénytől és követelménytől függő többrétegű szerkezetek.

94. Ismertesse a „POROTHERM” kerámia burkolatú előre gyártott gerendás födémrendszert! Mutassa be az elemeket, milyen fesztávolságokra lehet alkalmazni a födémet, fal födém kapcsolatok megoldásával ábrázolja, hogyan kell beépíteni. Adja meg a födémrendszer általános keresztmetszeteit. Értelmezze a födém megnevezését!» a födémrendszer elemei:• kerámia burkolatú előfeszített vasbeton födémgerenda? felfekvés min. 12 cm? falköz: 2,25-7,00 m? gerendák tengelytávolsága 0,45 és 0,60 m? vázkerámia béléstestnél mindig kell felbeton• betéttestek:? Porotherm 45? Porotherm 60• koszorútégla:» fal-födém kapcsolatok:» a födém a falakra vagy egyéb szerkezetekre támaszkodó vízszintes vagy lejtő térlefedő, vagy vízszintes teherhordó szerkezet, amely az épület vízszentes irányú kimerevítésére és a falak összefogására is szolgál. A födémszerkezetek igénytől és követelménytől függő többrétegű szerkezetek.

95. Ismertesse a „PK” és „PS” e1őregyártott pallós födémrendszert! Mutassa be az elemeket, milyen fesztávolságokra lehet alkalmazni a födémet, fal födém kapcsolatok megoldásával ábrázolja, hogyan kell beépíteni. Adja meg a födémrendszer általános keresztmetszetét, a födémáttörés lehetőségét. Értelmezze a födém megnevezését!» a födémrendszer elemei:• „PK” jelű körüreges feszített födémpalló, szélesség 60cm• „PS” jelű körüreges feszített födémpalló, szélesség 120 cm? felfekvés 10 cm? falköz: 2,40-6,60 ill. 2,10-6,90 m, 60centis méretlépcső» fal-födém kapcsolatok:» födémáttörési megoldások. az elemeket áttörni szigorúan tilos, ha mégis át kell ütni a födémet, akkor az EB jelű béléstesteket kell beépíteni és ezeket megfúrni, szétbaszni stb» a födém a falakra vagy egyéb szerkezetekre támaszkodó vízszintes vagy lejtő térlefedő, vagy vízszintes teherhordó szerkezet, amely az épület vízszentes irányú kimerevítésére és a falak összefogására is szolgál. A födémszerkezetek igénytől és követelménytől függő többrétegű szerkezetek.

96. Ismertesse a „FESZÍTETT ZSALUZÓ KÉREGPANEL” födémet! Mutassa be milyen elemekbő1 állnak, milyen fesztávolságokra lehet alkalmazni a födémet, fal-födém kapcsolatok megoldásával ábrázolja, hogyan kell beépíteni. Adja meg a födémrendszer általános keresztmetszetét, a födémáttörés lehetőségét. Értelmezze a födém megnevezését!» a födémrendszer elemei:

• TRP-120 cm széles kéregpanel• TRP-180 cm széles kéregpanel és• TRP-240 cm széles kéregpanel? magasságuk felbetonnal 16-19-23-27 cm? felfekvés 10 cm? falköz: 2,20-8,40 m» fal-födém kapcsolatok:» a födém a falakra vagy egyéb szerkezetekre támaszkodó vízszintes vagy lejtő térlefedő, vagy vízszintes teherhordó szerkezet, amely az épület vízszentes irányú kimerevítésére és a falak összefogására is szolgál. A födémszerkezetek igénytől és követelménytől függő többrétegű szerkezetek.

97. Az általános födémkeresztmetszetek – alul bordás, felül bordás, kazettás, síklemezes – bemutatásával, ismertesse és értékelje a monolit vasbeton födémeket. Ábrázolja a fal födém kapcsolatokat.» előnyei:• nagy merevség• kis alakváltozás» hátrányai:• nagy tömeg• zsaluzatigényes» födémfajták:• alul bordás monolit vasbeton födém? bordák tengelytávolsága 1,50-2,50 m? egy irányba teherhordó? zsaluzása nehézkes? alul nem sík födém• felül bordás vasbeton födém? bordák tengelytávolsága 1,10-1,20 m? nagyobb a födém súlya? egy irányba teherhordó? egyszerűbb zsaluzni? alul síkfelületet képez• két irányba teherbíró vasbeton lemezfödém? alul-felül sík szerkezet? támaszköz kevesebb 7 m? mind a négy oldalán kiváltókra vagy falakra támaszkodik? két irányban teherhordó• vasbeton gombafödém? alul-felül sík szerkezet? gerenda nélkül négy irányba vasalt lemez? különleges fejkialakítású pillérekre támaszkodik

99. Erkélyek, függőfolyosók, loggiák szerkezetkialakításai.» erkély: az épület homlokzati síkjából kiálló (szerkezete konzolos vagy függesztett kialakítású) mögötte lévő helységhez csatlakozó külső tartózkodó térfüggőfolyosó: zárt erkély az erkélyek és a függőfolyosók kiülése 1–1,5 m, de vannak 30-60centis franciaerkélyek is» loggia: az épület homlokzati síkjába beugró (fallal vagy pillérrel gyámolított) mögötte lévő helységhez csatlakozó külső tartózkodási tér

100. Épített és monolit válaszfalak általános ismertetése. Az elemekbő1 épített válaszfalak elemválasztékának bemutatása. A válaszfalak beépítésének, valamint más szerkezetekhez való csatlakozásának ábrázolása.» a válaszfalak a térosztás és elválasztás szerkezetei, egy vagy több rétegű is lehet, tulajdonságai:• nem hordanak terhet, tehát vékonyak, s ezért rezgésérzékenyek• az önhordó falak és pincefalak kivételével a födémet terhelik, tehát viszonylag könnyűek» egyrétegű válaszfalak:• elemekből épített válaszfalak:? fél tégla (12 cm) vastag tömörtégla fal? fél tégla (12 cm) vastag önhordó tömörtégla fal? fél tégla (12 cm) vastag soklyukú téglafal? éltágla (6,5 cm) vastag válaszfal? válaszfallapokból készített (6 vagy 10 cm vastag) válaszfalak• homogén (monolit) válaszfalak:? cementrabitz válaszfalak? gipszrabitz válaszfalak? önhordó rabitz válaszfalak? vasbeton válaszfalak» szigetelő (többrétegű) válaszfalak:• hőszigetelő válaszfalak (vékony határfalak)• hangszigetelő válaszfalak• hő- és hangszigetelő válaszfalak

Vizsgakérdések 20081. Ismertesse az épületekre ható erőhatásokat!

a. Állandó terhek:

- önsúly

- más szerkezetek terhei

- talajvíznyomás

- földnyomás

b. Esetleges terhek:

- hasznos terhelés

- meteorológiai terhek: hóteher, szélteher, hőmérsékletváltozás

- rendkívüli terhek: vezetékszakadás, ütközés, súlyos üzemzavar, földrengés…

c. Egyéb járulékos/esetleges terhek:

- talajmozgásból adódó teher

- porteher

- jégteher

- lerakodó zúzmara terhe

- lassú alakváltozásból adódó terhek

d. Mechanikai hatások

e. Elektromos hatások:

- villám

- elektromos feltöltődés

1. Írja le a talajban lévő nedvesség formáit!

a. Talajvíz: A földre hullott csapadék beszivárog a talajba, a vízzáró rétegek felett megreked és talajvizet alkot. A talajvíz a talajszemcsék közötti üregeket teljesen kitölti, egészen a vízszint magasságáig.

b. Talajnedvesség: A vízzáró réteg felett lévő talajrétegben található víz, de ez csak a talajszemcsék felületét vonja be, amely hidrosztatikai nyomást nem fejt ki.

c. Talajpára: Ha a víz elpárolog a talajban akkor jön létre. A talajpára tulajdonképpen a talajvíz párolgása, amely a talajszemcsés talajok hézagain áthatol és a párafelfogó épületszerkezeteken lecsapódik.

2. Rajzolja le milyen vályogépítési módszereket ismer!

Három fő vályogtechnológiai irányt különböztetünk meg.

A beton építéstechnológiákhoz hasonló elnevezésekkel élve:

a. Monolit építéstechnológiát: csömöszölt vagy vert vályogfalas és a rakott falas

b. Előre gyártott építéstechnológiát: vályogtéglás vagy vályogblokkos

c. Merevbetétes építéstechnológiát: favázas vályogépítést

a. Vert falas építési mód

Vert fal készítése esetén a földnedves vályogot rétegenként (20-40 cm) lapátoljuk a zsaluzatba és erősen bedöngöljük. Vert falhoz az a vályog megfelelő, amely nem tartalmaz rothadó, szerves anyagot és 30 mm-nél nagyobb követ vagy kavicsot és zsugorodása maximum 3%. A vert fal szükséges kelléke a zsaluzat. A hagyományos zsaluzat helyett célszerű kúszózsaluzatot alkalmazni.

csömöszölt (vert) vályogfalas építési módb. Rakott falas építési mód

A rakott fal építés, szalma és vályog váltakozó egymásra helyezésével történik. Alapanyaga szerves anyagtól mentes 25 mm-nél nem nagyobb átmérőjű kő v. kavicstartalmú közép kövér agyag lehet. Falrakáskor kb. 10 cm vastag vályogot, majd a fal síkjára merőlegesen 5-8 cm vastagon szalmát terítünk. Minden réteggel körbe megyünk, így egyenletesen növekszik az épületfal a kívánt magasságig. A falat hagyjuk kiszáradni, majd azt éles ásóval, zsinór mentén síkra faragjuk.

ábra: rakott falas építési mód

c. Vályogtéglás v. blokkos építési módJóval kevesebb víz kerül a falazatba, ha olyan, már kiszáradt anyagot építünk be, amelyben a zsugorodás nagy része már lejátszódott. Előre gyártott elemekkel (vályogtéglával v. blokkokkal) a falépítés a megszokott, mindenki által ismert technológiával készülhet. A falazáshoz képlékeny vályoghabarcs alkalmazása a legmegfelelőbb mind műszakilag, mind gazdaságilag. A megfelelő vízmennyiséggel kikevert csomómentes vályoghabarcsot célszerű azonnal felhasználni.

d. Favázas vályogépítési mód Favázas vályogépületek vázszerkezete alapvetően négyféleképpen alakítható ki: - kívülről látható,- falban elhelyezett,- belső térből látható,- külső- és belső térből is látható módon.A történelmi fejlődés során a vázas szerkezeteknél többnyire a vályogkitöltés a favázszerkezet vastagságával egyezett meg. Az oszlopokból, gerendákból, kazettákból és merevítő rácsozásból álló vázszerkezetet utólag vályoggal falazták ki. A vályogfalat repedések kimosódás és betörés ellen másodlagos faszerkezetekkel kell megerősíteni, pl. vízszintes vagy függőleges rudazattal, faráccsal, fonattal. A vesszőfonatos építési mód során a tartóoszlopok nútjaiba helyezett lécezést ill. vesszőfonatot az egyik oldalról építik be vályoggal úgy, hogy a lécek ill. a fonatok közé benyomódjon a vályog. A lécek ill. a fonatok között átpréselődött vályogot a fal túloldalán elsimítják.

3. Ismertesse a vályog tönkremenetelét és hogyan védekezünk ellene? A vályog víz- és időjárás érzékeny, ezért bármely típusú vályogfal esetében a vízzel szembeni védelem kialakítása a legfontosabb teendő. Ezt előre igen gondosan kell megtervezni és kivitelezni. A víz, károsító hatása miatt, négy komoly probléma merülhet fel:– a kivitelezés alatti eső– a talajvíz, ill. a talajnedvesség– a csapóeső és

– a vízvezeték rendszer esetleges meghibásodása okozta károsodások.

a. A kivitelezés ideje alatti védelem legmegfelelőbb módja a tetőszerkezet elsőként való megépítése. Egyéb szerkezetek esetén is ideiglenes fedélről kell gondoskodni. A kitermelő hely, előregyártás esetén a tároló hely is fedett, illetve szükség esetén gyorsan lefedhető kell legyen. Erre olcsó megoldást pl. a szalma, ill. a kukoricaszár fedés biztosít, lásd később. Mind az anyagnyerő, a tároló- és az építési helyet úgy kell kialakítani, hogy a víz elvezetése biztosítva legyen.

b. A talajvíz, illetve a talajnedvesség elleni védekezés Ma már egyértelmű OÉSZ előírás, hogy minden épületet szigetelni kell. A mai korszerű szigetelési technológiákkal szilárd (beton, kő, tégla) alapok esetén mind pince nélküli, mind alápincézett vályogházak biztonságosan építhetők. Összességében jó állapotú, de régen épített, nem vagy nem megfelelően szigetelt épületek megmentése aláfalazással történhet. A kivitelezését gondos megtervezés után csak szakemberek végezhetik. Az egyidejűleg kibontott falszakasz maximum 1 m lehet. Aláfalazásra legmegfelelőbb anyag a beton. Az utólagos beépített szigetelést a szoba padlóvonalában kell elhelyezni.

c. A víz épületkárosító hatása az erózió, amelyet a csapóeső okoz. A csapóeső elleni védelemre három lehetőség ismert:– széles nagy-kiugrású eresz építése, – fa-, kő- vagy téglaburkolat kialakítása, –vízzáró, de páraáteresztő vakolat készítése.

d. A víz negyedik épületkárosító hatása a vezetékes vízvezetékrendszer esetleges meghibásodásaiból származhat. Ennek elkerülésére három féle módszer ismeretes:– a vízesblokkot a vályogépítményen belül égetett téglából építjük meg– a vezetéktartó falakat belülről égetett téglával kifalazzuk, – a vízvezetéket falon kívül, dupla falú acélcsőben vezetjük.

4. Ismertesse a tégla fejlődés történetét!- Az agyagot már Kr. e. 10-8 ezer között is ismerték.- A sajtolt téglát később Mezopotámiában, Kr. e. 5000-ben

kezdték alkalmazni.- Az égetett téglát Kr. e. 3500 körül kezdték alkalmazni. Jól

formázható, ezért a díszmotívumok végtelen számú ismétlését teszi lehetővé.

- Kr. u. a rómaiak kifejlesztették a téglavetés és rakás technikáját. A római építészet legnagyobb alkotásai téglából készültek. (Pl.: Pantheon; Carakalla)

- Bizánc tovább finomított a téglagyártáson. (Hagia Sophia katedrális)

- A kínaiak olyan gyártási eljárásokat dolgoztak ki, amelyek szilárdabbá, ellenállóbbá tették a téglát. (Pagodák a nagyfal mellett)

- Kr. u. 1200-ra a tégla Európában, Ázsiában, az Atlenti- óceántól a Csendes-óceánig elterjedt.

- A reneszánsztól a 17. századig a technika európai fejlődése a téglagyártás módszereit is megváltoztatta, olcsóbb lett így a társadalom szélesebb rétegeihez is eljutott, megsokasodtak a téglából épült városi lakóházak.

- A 18. században Európában, olyan új eljárásokat dolgoztak ki, amelyek lehetővé tették a tégla nagy mennyiségű előállítását és távolsági szállítását.

- A 19. században a gépesítés bevezetésével közkedvelt építőanyag lett.

- Napjainkban a téglagyártás és a tégla szerkezeti felhasználásának újfajta technikái ígéretes távlatokat nyitnak meg.

5. Írja le a téglakötések szabályait!A téglafalat a téglakötés szabályai szerint kell falazni:

- a fél téglánál vastagabb falakban a futósorok és a kötősorok váltsák egymást

- állóhézagok nem kerülhetnek egymás fölé- az eltolás, negyed vagy fél tégla méretű legyen- a lehető legtöbb kötő helyzetű téglát tartalmazza a fal- a falvégek kialakításához háromnegyed téglákat kell használni- a sorok vízszintesek az épület összes falában- hosszirányban nem eshetnek egymás fölé a hézagok, mert

szétnyílik a fal- belső sarokból minden rétegenként csak egy állóhézag

indulhat ki- az egyes rétegekbe a lehető legtöbb kötő- és a legkevesebb

faragott téglát kell beépíteni- a derékszögű falsarkot és a „T” csatlakozást futó helyzetű

háromnegyedes téglákkal oldják meg- a keresztezendő falakban felváltva vezetik át a sorokat az

állóhézagok egynegyedes eltolásával6. Mit tartalmaz az építési engedélyezési terv és meddig

érvényes?A hatályos építésügyi előírások szerint minden olyan építkezés engedélyköteles, amely a homlokzat megváltoztatásával jár. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy új ház építéséhez, vagy régi épület bővítéséhez, tetőtér beépítéséhez építési engedélyre van szükség.Az építési engedélyezési tervhez szükség van:

- Műszaki leírásra- Tulajdoni lapokra- Kimutatás az építménnyel érintkező ingatlanokról- Alaprajzok 1:100, tartalmazza a falakat, beépített tárgyakat, nyílásokat,

szintválasztásokat, épületkörüli járdát, burkolatot, funkciókat.- Homlokzati rajzok

- Helyszínrajz: égtájat, tervezett építmény körvonalát, szomszédos telkek összes épületét, tervezett épületek távolságát és a lejtést fel kell tüntetni a rajzon

- Szabályozási terv tartalmazza, hogy hány szintes lehet az épület, milyen magas lehet, mennyi lehet a zöldövezet arány, a szintterületi mutatót és a beépítettségi mutatót.

- tereprendezési terv- Metszetrajzok 1:100- ha van felvonó vagy lépcsőterv

Építési engedély érvényessége:Az építési engedély a jogerőre válásától számított 2 évig érvényes. Ha az építkezést 2 éven belül megkezdik, a megkezdéstől számított 5 évig érvényes. Az engedély meghosszabbítása lehetséges.

7. Mi a testhang gátlás és a léghang gátlás!A léghang gátló képesség az akusztikus térelválasztó szerkezet felülettömegével arányos, és réteges szerkezetek használatával növelhető.Testhang gátlás mértéke a szerkezetbe beépített anyagrétegek számával, akusztikai tulajdonságaival és az önrezgés számával függ össze. A testhang terjedése például akusztikus réteg beiktatásával gátolható.Az épületekkel kapcsolatosan védekezés:

- léghang ellen pl. elegendően nagy felületi tömeget (~400 kg/m2),- lépéshang ellen úsztatott, hajlított vagy lágy padlót jelent, míg- testhang esetében a zajt okozó tevékenység időben korlátozása lehet a célravezető.

8. Melyek az úsztatott köves beton sávalap készítésének szabályai!Úsztatott köves beton sávalap:

- az alap közvetlenül az alapárok fenéksíkjára készül;- a kövek érintkezésének elkerülése érdekében:

a kövek mennyisége a beton tömegének kevesebb, mint 0,3-a;

a legnagyobb kőméret kisebb, mint a legkisebb szerkezeti vastagság 1/3-a;

a kövek közötti távolság ≥ 5 cm, de inkább 8-10 cm;

- az alaptest felületén a kövek betontakarása minimum 8-10 cm;

- úsztatott kő maximum a teljes magasság felében lehet;9. Írja le a sávalapozás szabályait!

Az anyagtól függő készítési szabályok:

a. Csömöszölt beton sávalap:

az alap ágyazó réteg nélkül, a talajra kerül;

általában teljes keresztmetszetében azonos minőségű betonból készül (lépcsős

szelvény esetén az igénybevételhez igazodhat);

a lépcsőzés 25 - 50 cm.b. Úsztatott köves beton sávalap:

az alap közvetlenül az alapárok fenéksíkjára készül;

a kövek érintkezésének elkerülése érdekében:

a kövek mennyisége a beton tömegének kevesebb, mint 0,3-a;

a legnagyobb kőméret kisebb, mint a legkisebb szerkezeti vastagság 1/3-a;

a kövek közötti távolság ≥ 5 cm, de inkább 8-10 cm;

az alaptest felületén a kövek betontakarása minimum 8-10 cm;

úsztatott kő maximum a teljes magasság felében lehet;c. Tégla sávalap:

az alap 3-6 cm vastag homok- vagy habarcsrétegre épül;

lépcsőzése - a teherátadási vonal figyelembe vételével – általában 2 vagy 4

rétegenként, ¼, ½ tégla vastagsággal kialakított;

az állóhézagokat teljesen kitöltik habarccsal.d. Terméskő sávalap:

az alap ágyazása 3-6 cm vastag homok vagy habarcs;

elmozdulás-mentesen beépített kövekből épül;

lépcsőzése a teherátadási vonal szerinti;

rétegenként ~ 2 cm vastag habarcsba, a vastagabb habarcsrétegeket kőékekkel

megosztva rakják.e. Vasbeton sávalapok:

az alapok 4-5 cm vastag szerelőbeton rétegre,

méretezett vasalással készülnek.

10. Mikor használunk résfalas alapozást? Jellemezze! Szabályai!

- Akkor használunk, ha a teherbíró talajréteg mélyen, illetve a talajvíz szintje alatt van,

vagy az épület süllyedés érzékeny és mélyebben jó teherbírású illetve kevésbé

összenyomódó talajok találhatók.

A résfalas alapozás a következő területeken használható fel:

- Süllyedésre érzékeny ill. nagy terhelésű épületek és építmények alapozása

- foghíjbeépítések alapozása

- dobozszerű teherhordó szerkezettel kialakított (pl.: panelos) épületek lapozása

- támfalak építése

A résfal alapozással több célt is el lehet érni. A módszerrel általában 40-80 cm vastag

monolit vasbeton falakat, akár 40-50 m mélységig mélyíthetünk. Az így elkészített

falak nemcsak alapozásra alkalmasak, hanem pincefalként vagy támfalként, sőt

vízzáró betonfalként is használhatók.Az építmények terheit résfalak adják át a mélyebben fekvő talajrétegekre. Meghatározott

szintről indulva, résiszap (vagy) védelme alatt, a talajba függőleges, mély rést készítenek, amit

a résiszap egyidejű kiszorítása mellett vasbeton szerkezettel töltenek ki.

A résfal feladatai:

- a munkagödör lehatárolása,

- a partfal, illetve a szomszédos épületek alapjainak megtámasztása,

- alapozás,

- pince határoló fala,

- talajnedvesség (talajvíz) elleni védelem,

- szigeteléstartó fal.

A résfal és az épület teherhordó szerkezete, valamint nedvességvédelme között szoros

összefüggés van.

A jellemző alapesetek:

- az épület a résfaltól független ,

- a résfal az épület külső kontúrja mentén teherhordó szerkezetként szolgál, vízzáró

betonból készül, így egyúttal a szigetelés feladatát is ellátja,

- az épület külső kontúrja mentén elhelyezkedő teherhordó szerkezetek a résfalra

támaszkodnak, arra mintegy „kikönyökölnek”.

A résfal készítésének szabályai:

- bármilyen talajban, a talajvízszinttől függetlenül készíthető, mélysége csak az

alkalmazott géptől függ,

- telekhatáron, épületek közvetlen közelében építhető,

- a munkaterület kialakítása egyszerű

- a felület minősége nem mindig megfelelő, többnyire utómunkákat igényel,

- a résiszap okozta szennyeződéseket el kell távolítani,

- bizonyos esetekben előkészítő munkákra van szükség 11. Rajzolja le a résalapozás technológiáját!

12. Rajzolja le a Franki cölöptechnológiát!

13. Rajzolja le a Benoto-rendszerű cölöptechnológiát!

14. Rajzolja le a kútalapozást!

15. Ismertesse a födémtervezésnek a

tűzvédelmi szabályait!

Tűzvédelmi szempontok: általában 2 szintig nincsenek különleges követelmények; 3-5 szint esetén minimum tűzgátló födémekre van szükség (Th=0,5 óra); 5 szint esetén tűzálló födémekre van szükség (Th=1; 1,5 óra); A szerkezetek tűzvédelmi teljesítőképessége: fokozottan tűzállóak - Th=1-1,5 óra – a monolit vasbeton, a monolittá alakított vasbeton

(kivéve a feszített!) födémek; tűzállóak az előregyártott vasbeton, az idomtestes és az acélgerendák közötti béléstestes

födémek; mérsékelten tűzállóak - Th~1 óra – a csapos gerendafödém, a fagerendás födém

feltöltéssel és alsó vakolattal, valamint az előfeszített vasbeton szerkezetek.

16. Ismertesse a fert födémet!

- a gerendák alsó részen kibetonozott kerámia “papucselemei” kígyózó kengyelekkel összekapcsolt, 3 hosszvasból álló vasalást fogadnak be;

- a gerendák 4 cm-t fekszenek fel a falra és túlnyúló vasalatukkal - pótvasakkal megerősítve - kapcsolódnak a koszorúba;

- az 50 cm tengelytávú gerendák közé 19 vagy 22 cm magas béléstestek kerülnek, szükség esetén 4 cm vasalt felbetonnal kiegészítve;

- a fesztáv l= 3,00 → 6,60 m közötti 20 cm-es méretlépcsőkön;- amennyiben a falköz 4,0 m, a főirányra merőlegesen, 2,0 m-ként keresztbordát kell

beiktatni.

17. Ismertesse a Porotherm födém építésének lépéseit!

A gerendák alátámasztás nélkül egyáltalán nem terhelhetők. A gerendákat építés közben alá

kell támasztani és túl kell emelni. Csak az alátámasztás elkészülte után lehet elhelyezni a

gerendákat, a gerendákra a béléstesteket, majd ezt követően betonozni. A gerendák

tengelyével párhuzamosan futó válaszfalak alá kettőzött gerendát kell elhelyezni. A

gerendákat a koszorúba be kell kötni az erre a célra szolgáló pótvasakkal, melyeket a gerenda

felső övében, a kengyelekbe fűzve kell vezetni.

főbb lépések:- a gerendák méretre szabása

- a gerendák elhelyezése

- a béléstestek elhelyezése

- a kengyelek felhajlítása

- a gerenda bekötővasainak elhelyezése

- kiegészítő acélbetétek elhelyezése, a betonacél-szerelés ellenőrzése

- betonozás (c16-16/kk, min 4cm vastag felbeton)

- a beton utókezelése

- szakipari munkák

- koszorú kialakítása

- koszorú tégla beépítése

18. Írja le a Porotherm áthidaló beépítésének a szabályait!

- felfekvés min. 12 cm

- az áthidalók alátámasztás nélkül egyáltalán nem terhelhetők

- alátámasztás egy helyen 2 m-ig

- alátámasztás két helyen 2 m felett a fesztávolság harmadaiban

- koncentrált teher esetén közvetlen a terhelés alatt kell alátámasztani

- az építés közbeni alátámasztások csak a nyomott öv és a koszorú teljes

megszilárdulása után távolíthatók el

- több áthidaló beépítése esetén az egymás mellé helyezett áthidalók közötti függőleges

hézagokat is ki kell tölteni habarccsal

- az áthidalókat megvésni illetve azokba rögzítő elemeket fúrni, belőni nem szabad

- flexel darabolhatók

19. Írja le a Porotherm Falazat beépítésének a szabályait!

- A falazást a falsarkoknál kell kezdeni, a megnedvesített téglákat teljes felületükön

habarcs ágyba kell helyezni.

- A sarokra elhelyezett téglákat vízmértékkel és gumikalapáccsal kell beállítani.

Amennyiben a falsarok kialakításához illesztő elemek szükségesek, úgy azokat egész

elemből fűrészeléssel kell előállítani. Az így kialakított sarokpontokon az egyenes

téglasorok kialakítása céljából célszerű a tégla felső élén zsinórt kifeszíteni.

- A vízszintes fuga vastagsága 8-16 mm között változhat, átlagosan 1,2 cm.

- A vízszintes habarcshézag kialakításánál figyelni kell, hogy a téglák külső éléig

teljesen ki legyen töltve, a felesleges habarcsot kőműves kanállal le kell húzni.

- A téglák végleges helyükre illesztésénél gumikalapácsot kell használni.

- A falazó blokkokat kötésben kell falazni.

- Fél elemet fűrészeléssel is elő lehet állítni. A téglák mérete vágásához az ún.

„aligátor” valamint az asztali gyémánttárcsás vágógépeket ajánljuk.

- A sorosztó léc használata megfelelő szintmagasság elérése érdekében. Az álló hézagot

habarccsal kell kitölteni, ha nútos kapcsolat nem tud kialakulni.

20. Írja le a porotherm profi falazás technikai lépéseit!

1. Sík, szilárd, pormentes fogadó szerkezetünkön lézeres vagy optikai szintező és milliméter

osztású léc segítségével meghatározzuk a falazat vonalának legmagasabb pontját.

2. Kicsapózsinóral bejelöljük a falazat helyét majd a terhelésnek és hőszigetelési

követelményeknek megfelelő porotherm (normál) habarcsból tökéletesen sík és vízszintes

min. 1 cm max. 4 cm vastag habarcságyat alakítunk ki körben a falazat alatt. A

habarcságyat 2-3 m-es szakaszokban szintező szerkezetekkel képezzük ki.

3. A habarcságyon bejelöljük a falazat helyét, majd a sarkokról indulva elhelyezzük az első

sor csiszolt téglát. A téglákat egyesével gumikalapáccsal és vízmértékkel vízszintbe

állítjuk. Az első sor esetben a tompán ütköző, nem nút-féderes kapcsolatú téglák

függőleges nútjait normál habarccsal ki kell tölteni.

4. A habarcsterítőbe adagoljuk a vékony falazó habarcsot (sima, csomómentes, sűrűn folyó)

és elterítjük a második sor alatt max. 5 m hosszan a rövid kötési idő miatt.

5. A sarkokról indulva vízmérték és falazó zsinór segítségével elhelyezzük a második sort. A

második sortól a tompán ütköző, nem nút-féderes kapcsolatú téglák függőleges csatlakozó

felületeit vékony falazó habarccsal kell illeszteni, de nem kitölteni. A falazat oldalán

lefolyt habarcsit kanállal lehúzzuk.

6. Innen a folyamat soronként ismétlődik.

7. Porotherm profi válaszfalak csatlakozásainál bekötőszalagos bekötés készül, amely már a

főfalban be van ágyazva vékony falazó habarcsba.

21. Mit jelent a szakaszos aláfalazás, mikor alkalmazzuk, példa!

A szakaszos aláfalazás célja a szomszédos épület alapozási síkjának utólagos lesüllyesztése. Elsősorban olyan esetekben alkalmazható, ha a meglévő épület sávalapozással épült, és a sávalap mellett mélyített rövid - körben biztosított - munkaárokkal víztelenítési problémák nélkül elérhető a tervezett új alapozási szint mélysége. Az alapozás és a felmenő szerkezet feltételezett erőjátékában és teherbírásában meglévő tartalékok általában lehetővé teszik, hogy az alaptest alatti talajt rövid ideig, korlátozott területen és korlátozott mélységig megbontsuk, és a kibontott résbe egy mélyebb szinten feltámaszkodó alapsávot építsünk be, majd ennek teherhordóvá válása után ezt a műveletet újabb és újabb szakaszokon megismételve végeredményül egy mélyebb alapozási síkú sávalapot hozzunk létre. A szakaszos aláfalazás alkalmazásának nyilvánvaló feltétele, hogy teljes részletességgel ismerjük az érintett épület és az alapozás statikai állagát, hiszen a művelet minden részletét a szerkezetben kihasználható biztonsági tartalék határozza meg. Mivel az ideiglenesen megbontható szakasz hossza meghatározza az alapozási sík lesüllyesztésének maximális mértékét is, előfordulhat, hogy a kívánt mélységű süllyesztés egy lépésben nem is végezhető el. A szakaszos aláfalazás önmagában is hosszadalmas feladata ilyenkor azzal komplikálódik, hogy egy-egy szakaszhoz újból visszatérve, több lépcsőben kell az aláfalazást elvégezni.

Pl.: Szomszédos régi épület alapjainak utólagos alapozása

22. Ismertesse a fafödémeket!

23. Rajzoljon le egy acélgerendás függőfolyosó építésének lépéseit!

24. Rajzljon le egy hőhídmentes erkélycsomópontot!

25. Rajzoljon le porotherm kiváltó elemeket!

porotherm porotherm

A-12 áthidaló A-10 áthidaló

Porotherm S elemmagas áthidaló

26. Lemezalapok

27. Milyen vasbeton kiváltó elemeket ismer!

28. Rajzoljon le egy SCHÖK elemet és ismertesse működési elvét!Schöck BOLE® átszúródási vasalás: vasbeton lemezek átszúródása ellen

Számos előnyös tulajdonságuk miatt a pontszerűen alátámasztott vasbeton födémek nagyon kedveltek irodaházak nagyobb lakóépületek és ipari épületek építése során. Az ilyen szerkezetek csaknem teljesen szabad térkialakítást, és a gerendák, vasbeton teherhordó falak elmaradása által egyszerűbb, gyorsabb kivitelezést tesznek lehetővé. A gépészeti vezetékek szerelése is lényegesen egyszerűbb a födém alsó sík felületén. Ennél a szerkezetnél statikai szempontból gyakran a födém átszúródása a legkritikusabb probléma. Erre kínál korszerű, gazdaságos, és biztonságos megoldást a Schöck BOLE® rendszer. A BOLE® átszúródási vasalás a pillérek körül elhelyezett kettősfejű betonacél csapsorokból áll, amelyeknek megfelelő helyzetét távtartó vasak biztosítják.

29. Melyek a homogén válaszfalak tulajdonságai?

Íves, szabálytalan falak építésre is alkalmasak a ( 8 cm vastag, 160 kg/m2) cementrabic falak. A szerkezeti falhoz rögzített 6-8 mm-es keret 4040 cm lyukbőségű rácsozatot fogad, melyre 20-25 mm lyukbőségű, =1-1,5 mm rabichálót kötöznek. Ezután az egyoldali mintadeszkázatra cementhabarcsot csapnak fel.A gipszrabic falak tűzi-horganyzott acélbetétekkel épülnek.A homogén válaszfalak is építhetők úgy, hogy terhüket nem a födém, hanem a rájuk merőleges szerkezeti fal hordja. Az önhordó rabicfalak fölső részét a szerkezeti falba vésett fészkekbe befekvő gerendaként vasalják, s tartórácsozatát erről függesztik le.A homogén válaszfalak csoportjába sorolhatók azok a belső vasbeton falak, melyek pl. tűz- vagy betörésvédelemre szolgálnak. Nagy merevség, nagy súly, nagy szilárdság, terhelhető. Jó léghang, tűzálló, betörésbiztos, csekély hőszigetelő képességű, nem véshető, nem szegezhető30. Mi a különbség a blokkos és a paneles építés között?Faltömbös (blokkos) építés

Az elemek mérete: közép- (félemelet) és nagyblokkok (emeletmagas) szélessége 60-90 cm.Az anyag szerinti fő csoportok:

-         könnyű adalékos (keramzit, habosított kohósalak);-         sejtbeton (gázbeton) tömb-         üzemben előfalazott téglablokk-elem.

 A tömbök mérete és súlya kihat a többi elemére. A rendszerhez így-         előregyártott vasbeton (alsó és fölső zárófödémként esetleg sejtbeton)

pallós födém,-         előregyártott közép-, vagy nagyelemes lépcső tartozik, s-         a nyílásáthidalók a koszorúval integrált módon szerkesztettek.

Tipikusan harántfalas; az együttdolgozás biztosítására: koszorúk, pótvasak.Alapozás: síkalapozás (alapkoszorúval megerősített sávalap, vasbeton lábazati fal). Homlokzatképzés, befejező szakipari munkák hagyományos jellegűek.Értékelés:

-        szerkezeti kötöttségei (a tervezési méretek az elemméretek többszörösében adottak) erősen korlátozták az építészeti lehetőségeket;

-        nagy - a falazotténál csak 15 %-kal kisebb - fajlagos anyagfelhasználása,-        építési (elemgyártás + szállítás + beépítés) energia-igénye, s -        a hagyományos felületképzések miatti építési víz-szükséglete hátrányos. Házgyári paneles építési rendszerek   A paneles építés jellegzetessége: az épületelemeket üzemben előregyártani, s a helyszínre szállítva, rövid idő alatt összeszerelni. A házgyári paneles építési módnak az 1980-as évekig a szociális lakásépítésben volt nagy jelentősége, mára elfordultak tőle. A gazdaságos építés előfeltétele a minimálisan 300 lakóegység s az 50-100 km-es szállítási út. Szerkezetek:A paneles (táblás) építési mód külső (hőszigetelt, réteges felépítésű) és belső (homogén vasbeton szerkezetű) teherhordó falai a szoba falméreteivel megegyező nagyságúak, a födémek a helyiség alapterületének felére, harmadára kiterjedők. Egyszerű – hegesztett, kibetonozott - csomóponti kapcsolatok jellemzik. A faltárcsák és födémlemezek együttese - a koszorúk segítségével - sejtes struktúrát képez.A külső falpanel réteges felépítésű, a rétegek összeépítése rozsdamentes acél szerelvényekkel történik.A kritikus hely a panelek csatlakozási hézaga, a zárt és a nyílt hézagképzés elvei és eredményessége igen eltérő.Alapozás illetve fogadószint: a helyszíni adottságokhoz igazodó.Azonos elvű szerkezetek: nagyelemes előregyártott lépcső, vasbeton válaszfalak. Épületgépészet: szerelőpanelek, térelemes fürdőszobák. Belső felületképzés: vakolatmentes, simított falak tapétázva, kontakt padlók (habalátétes PVC, szőnyegpadló).Előnyök:-     azonos minőség, nagy szériák, méretpontos, kész felületű elemek;-     időjárástól független gyártás;-     gyors, száraz, szerelő jellegű összeépítés.Hátrányok:-     beruházás-igényes;-     zárt rendszerként építészeti hiányosságokkal terhes;-     élettartama nem nagyobb, építési költsége nem kisebb, mint a hagyományos

technológiával épülő házaké.

1, Rajzoljon példákat az anyagok és szerkezetek jelölésére, elvi- és engedélyezési terv, kiviteli- és részlettervek esetében! Adja meg milyen léptékben készülnek ezek a tervek!2, Mutassa be a téglák fejlődéstörténetét!3, Melyek az úsztatott köves beton sávalap készítésének szabályai?4, Magyarázó ábrákkal ismertesse a fafödémeket!5, Rajzoljon egy hőhídmentes erkély csomópontot!6, Rajzoljon le porotherm kiváltó elemeket!

1, Rajzolja le milyen vályogépítési módszereket ismer!2, Téglakötések szabályai!3, Rajzolja: Franki cölöptechnológia!4, Magyarázó ábrákkal ismertesse az előregyártott vb födémeket!5, Mit jelent a szakaszos aláfalazás?6, Vázolja egy alápincézett lakóépület előírás szerinti lábazati hőszigetelésének lehetőségeit!

1. Mit tartalmaz az építési eng. terv és meddig érvényes?2. Ismertesse a tégla fejlődéstörténetét!3. RAJZOLJA le a kútalapozást!4. Rajzoljon le egy Schöck elemet, és ismertesse a működési elvét!5. Rajzoljon fel egy poroszsüveg boltozatot6. Milyen vasbeton kiváltóelemeket ismer?

1. Hogyan károsodhat a vályogfal(vagy mi miatt mehet tönkre) és mit lehet ellene csinálni2. Írja le a Porotherm Profi falazás technikai lépéseit3. Mikor használunk résfalas alapozást? Jellemezze!4. írja le a sávalap szabályait5. rajzoljon le egy acélgerendás függőfolyosó építésének lépéseit6. Írja le a Porotherm áthidalók beépítésének szabályait

1.Sorolja fel az épületeket érő hatásokat2.Falazott válaszfalelemek, válaszfalak (rajz)3.Franky cölöp technológia ismertetése (rajz)4.Porotherm födém építésének lépései5.Hőhídmentes erkély rajzolása6.Ytong kiváltó elemek rajzolása

1. Melyek a homogén válaszfalak tulajdonságai?2. Mi a különbség a blokkos és a paneles építés között?3. Mik a résfalas alapozás jellemzzői, mire használják?4. Milyen feszített acélbetétes előregyártott vasbeton gerendákat ismer? Rajzoljon le kettőt közülük.5. Rajzolja le egy alápincézés nélküli családi ház lábazatát! (a szigetelésre kíváncsiak)6. Milyen Porotherm kiváltóelemeket ismer?

1.shöck elem2.bentonó cölöp technológia3.engedélyezési terv,meddig érvényes4.résfalazás szabályai5.pincézetlenház szigetelése6.fert födém

1.Xella kiváltó elemek2.Schöck elem3.fafödémek4.lemezalapok5.talajban levő nedvesség formái6.építési eng. terv

1.Vályog tönkremenetele és hogyan védekezünk ellene?2.Hogyan építjük be a válasz falat vmi Wienerbergerbe? (erre nem emlékszek )3.Mi a testhanggátlás és a léghanggátlás?4.Sávalap szabályai5.Rajzolja le hogy ?épül? acél?gerendás? függőfolyosó? (asszem vmi ilyesmi)6.Födémtervezésének tűzvéldemi szabályai.

1.Rajzolja le milyen vályogépítési módszereket ismer! (5p.)2.Téglakötések alapszabályai! (8p.)3.Rajzolja: Franki cölöptechnológia! (7p.)4.Magyarázó ábrákkal ismertesse az előregyártott vasbeton födémeket! (12p.)5.Mit jelent a szakaszos aláfalazás, mikot alkalmazzuk, példa! (6p.)6.Vázolja egy alápincézett lakóépület előírás szerinti lábazati hőszigetelésének lehetőségét! (12p.)

1.Vályogépítéss lehetséges hibái és kivédése2.függőfolyosók építési módszerei, szabályai, rajz3.sávalapozás szabályai4.Résfalas alapozás rajz5.Porotherm áthidaló építési szabályai6.Porotherm falazat építési szabályai

Magasépítés 1. 2008.06.05. vizsgán ezek a kérdések voltak:

1. Melyek a homogén válaszfalak tulajdonságai?2. Mi a különbség a blokkos és a paneles építés között?3. Mik a résfalas alapozás jellemzzői, mire használják?4. Milyen feszített acélbetétes előregyártott vasbeton gerendákat ismer? Rajzoljon le kettőt közülük.5. Rajzolja le egy alápincézés nélküli családi ház lábazatát! (a szigetelésre kíváncsiak)6. Milyen Porotherm kiváltóelemeket ismer?