Illés Dóra2012. November 23.

Generációk diskurzusa a regionális tudományról, Győr

Az előadás felépítéseAz Európa 2020 StratégiaA kohéziós politika 2014-2020 Európa 2020 és kohéziós politika kapcsolata, a kapcsolat

értékeléseA területi kohézió érvényesülése az Európa 2020

Stratégiában és a kohéziós politikában, értékelésJavaslatok az Európa 2020 és tagállami fejlesztéspolitika

összeegyeztetésére

Az Európa 2020 Stratégia és Lisszaboni Stratégia összehasonlítása

Lisszaboni Stratégia Európa 2020 Stratégia Túl sok és néha ellentmondó

célkitűzés Elsősorban versenyképességi és

foglalkoztatási stratégia Eszközök hiánya Kormányzás:

• a„nyitott koordináció módszere” nem bizonyult elegendőnek

• Szankciók hiánya• Elkötelezettség hiánya

Kevesebb, fókuszáltabb célkitűzés Összehangoltabb eszközrendszer (bár

saját eszközei most sem lesznek) Kormányzás:

• top-down megközelítés• tagállamok nagyobb elkötelezettsége

Integráltabb megközelítés: • több gazdaságpolitikai, makro

dimenzió• nemcsak versenyképesség

szegénység csökk., korai iskolaelhagyás

Legfontosabb cél mindkét stratégia esetében: gazdaságpolitikák összehangolása, a versenyképesség és foglalkoztatás növelése

integrált stratégia, amely így kezelni kívánja a versenyképességi szempontokat, innovációt, a környezeti fenntarthatóságot, a társadalmi felzárkózást, a szegénységben élők csökkentését

Fő célja: gazdaságpolitikák

összehangolásaversenyképesség és

foglalkoztatás növelése

Prioritások: innováció és tudásalapú

növekedés, fenntartható növekedésbefogadó társadalom

erősítése

Uniós szinten meghatározott számszerű célok

A 20–64 évesek legalább 75 %-ának munkahellyel kell rendelkeznie; Az EU GDP-jének 3 %-át a K+F-re kell fordítani; Energia/klíma:

• ÜHG gázok kibocsátásának 20%-os csökk.• Energiahatékonyság 20%-os növelése• Megújuló energia részaránya 20%-os növelése

Az iskolából kimaradók arányát 10 % alá kell csökkenteni, és el kell érni, hogy az ifjabb generáció 40 %-a rendelkezzen felsőoktatási oklevéllel; 20 millióval csökkenteni kell a szegénység kockázatának kitett lakosok számát

Kohéziós politikai jogszabálycsomag 1.

Meghatározó elemek:Források csökkenése, kiemelten érinti MagyarországotEurópai Bizottság szerepe: nő, tagállami kompetencia

csökken, több szankcionálási lehetőségStratégiai programozás: stratégiaibb szemléletTematikus koncentráció: Európa 2020 stratégia

céljaihoz kapcsolódó, fókuszált témák

Kohéziós politikai jogszabálycsomag 2.

Kondicionalitások rendszere: COM a támogatásokat bizonyos feltételekhez köti, mint szakstratégiák, koncepciók megléte

Területi dimenzió: helyi fejlesztések és a városfejlesztési dimenzió hangsúlyos megjelenése

Connecting Europe Facility (infrastruktúra-alap): nagyobb összeurópai közlekedési, távközlési és energetikai beruházások számára

Európa 2020 Stratégia:

Prioritásai, céljai nagymértékben befolyásolják a kohéziós politika megvalósítását

Kohéziós politikai jogszabálycsomag:

A 2014-2020-as költségvetési időszak kohéziós politikájáról szól

Európa 2020 céljaihoz kapcsolódik, beruházási prioritásai az Európa 2020 Stratégia céljain alapulnak

Hazai tervezésnek is a Nemzeti Reform Programon kell alapulni

Strukturális Alapok szerepe elsődleges fontosságú az Európa 2020 Stratégia (célok, kezdeményezések) megvalósításában

Másrészről a kohéziós politika nagy mértékben támaszkodik az Európa 2020 célokra, végrehajtására

12

Versenyképesség vs. Kohézió → visszatérő probléma: ellentétes vagy kiegészítő fogalmak?

a felzárkózásnak és versenyképességnek ki kell egészíteni egymást

Felzárkózási szempont hiánya az Európa 2020 Stratégiában

Területi dimenzió hiánya az Európa 2020 Stratégiában

Európa 2020 Európa 2020 Stratégia nem korlátozható csak a fejlett területekre. Olyan tevékenységeket kell támogatni, amelyek a regionális és helyi lehetőségeket a legjobb mértékben használják ki.

Kohéziós politika Nem lehet szigorúan csak

támogatáspolitikává, segélypolitikává csökkenteni. Minden országban, régióban vannak feladatok, amelyeket a kohéziós politika keretein belül szükséges megoldani

15

Fejletlenebb régiók felzárkózását nem tartalmazza az Európa 2020

(A kohéziós politika „eredeti” célja: a szegényebb országok, régiók felzárkóztatása)

Tagállamoknak más prioritásaik is lehetnek, mint az Európa 2020 céljai (pl.alapinfrastruktúra, egészségügy)

Az Európai Szociális Alap 1.

Az új fejlesztési programban az Európai Szociális Alap a korábbiaknál nagyobb szerepet fog játszani

A városok és régiók képviselői az infrastrukturális programokra többet költöttek, mint az emberi erőforrások fejlesztésére

Európai Szociális Alap 2.A következő programozási időszakban a Szociális

Alap aránya az EU alapok között 25%-ra, 84 milliárd euróra növekszik. A legnagyobb aránya -55% - a fejlett országokban és régiókban lesz.

Az ESzA-n belül 20%-ot minden országban a társadalmi befogadás, a legszegényebb rétegek, ill. más hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatására kell fordítani.

19

“Területi kohézió”: a kohéziós politika új horizontális eleme

Minden tevékenység térben valósul meg, figyelembe kell venni a térbeli környezetet

→ Európa 2020 Stratégia integrált stratégia, s nem ágazati célok gyűjteménye, amelynek magába kell foglalnia a területi kohéziós szempontokat

20

Európa 2020 céljait csak úgy lehet megvalósítani, ha figyelembe vesszük a területi célokat mind uniós szinten, mind tagállami szinten

A zászlóshajó kezdeményezések szintén rendelkeznek területi elemekkel (pl. iparpolitika)

Európa 2020 célkitűzéseinek területi vonatkozásai

Foglalkoztatásnagyobb városok szociálisan

hátrányos részei, hátrányos helyzetű vidéki

térségekEU szinten: Közép-Kelet-

Európa, Dél-Európa alacsony fogl.

Mo.-n: Észak-Alföld, Észak-Mo.

K+Fnagy városok, egyetemi

központokEU-ban: legfejlettebb régiókMo.-n:KMR régió (kisebb

mértékben egyetemi központok)

22

23

Európa 2020 célkitűzéseinek területi vonatkozásai

Korai iskolaelhagyáshátrányos helyzetű vidéki

térségek, szociokulturális tényező meghatározó

EU-szinten:Dél-Európa, Kelet-Európa

Mo.: Észak-Alföld, Észak-Mo.

Felsőfokú végzettségnagyobb városok, egyetemi

központok; vidéki térségekben meg kell

teremteni a diplomások foglalkoztatását, hogy kiegyensúlyozottabb legyen a területi megoszlás

25

Európa 2020 célkitűzéseinek területi vonatkozásai

Szegénység számának csökkentése Mo.-n: leghátrányosabb helyzetű térségekCigányok által magas arányban lakott térségek

Energia:Kevésbé területspecifikusEnergiahatékonyság különösen lakóépületek, panelházak

esetében fontos Mo. esetében különösen fontos a lakóépületek felújítása, amely ennek kapcsán támogatható

Új város- és területfejlesztési konstrukciók

A Bizottság olyan új konstrukciókat ajánl, amelyek jobban illeszkednek az országok fejlesztési céljaihoz:

Integrált területi fejlesztések, városfejlesztés, - Integrált Területi Beruházások, - Közösségvezérelt Helyi Fejlesztések, Európai Területi Társulás, Európai Területi Együttműködés

Területi kohézió a kohéziós politikában 2014-2020 között 1.

Integrált területi beruházások

egy vagy több OP különböző prioritási tengelyeinek támogatásai kombinálhatók

meglévő területi stratégiák végrehajtását szolgáló eszköz

MO-n például városfejlesztés,Balaton, Duna, Tisza, városfejlesztések

Közösségvezérelt helyi fejlesztések

LEADER-modell Alulról jövő kezdeményezés,

közösségi részvételen alapul, valós partnerség

Régió alatti, helyi szint, régióhatárokon átnyúló

MO-n például LHH kistérségek

Területi kohézió a kohéziós politikában 2014-2020 között 2.

Előrelépés a 2007-2013-as programidőszakhoz képestEurópa 2020-nak és a Nemzeti Reform Programoknak is

integrálni szükséges ezeket a területi beruházásokat, városfejlesztéseket

Több tagállam nemzeti reform programja tartalmaz számos területi intézkedést ↔ a magyar NRP-ben nagyon kevés területi kapcsolódás, intézkedés található, az egyik legkevesebb

Területi kohézió a kohéziós politikában 2014-2020 között 3.

VárosfejlesztésTerületi kohézióhoz és Európa 2020 stratégiához egyaránt

hozzájárulEszközei:

• Városfejlesztési platform• Fenntartható városfejlesztési kezdeményezés• Tagállami nemzeti ERFA allokáció 5%-át kellene ITI

keretében városfejlesztésre fordítani

A Közép-Magyarországi Régió esete 1.

Az EU szabályai szerint a KMR fejlettsége alapján csökken a rendelkezésre álló forrástömeg,

Beruházásainál maximum 50%, a többi 6 régió 85% EU támogatásra jogosult,

Az ország termelő, de különösen fejlesztési és innovációs kapacitásának nagy hányada a KM régióban van,

A régió fejlesztése igen nagy saját hozzájárulást igényel, ami a költségvetés számára is nagy terhet jelentene,

Veszélyezteti a nemzeti EU 2020 célok megvalósítását és a felzárkóztatást különösen a K+F és a felsőoktatás területén.

A Közép-Magyarországi Régió esete 2.

A célkitűzések közötti átcsoportosítási lehetőség csak 2%,

A régiók közötti határ megváltoztatása bürokratikus hosszú folyamat,

Mivel az ország teljes támogatása a kezdettől rögzített, a problémát a belső határok változtatása sem oldaná meg,

Bizonyos eszköz-átcsoportosítás a KMR és a többi régió között mégis indokolt lenne a költségvetési hozzájárulás mérséklése miatt.

Javaslatok az Európa 2020 és a tagállami fejlesztéspolitika

összeegyeztetéséreFókuszált beavatkozások szükségesekMo. számára az alábbi területeken (célkitűzéseken) van

szükség leginkább fókuszált beavatkozásra:• KKV-fejlesztés• Alap infrastruktúra → az Európa 2020-ba közvetlen

kevésbé fér bele• Foglalkoztatási szint növelése• Szegénység csökkentése

Javaslatok az Európa 2020 és a tagállami fejlesztéspolitika összeegyeztetésére

Integrált, komplex megközelítés fontos, ESZA alapok kihasználása

Földrajzi, helyi szempontok figyelembevételeValódi fejlesztés-központú beavatkozások, s nem mindig

a top-down, Kormány által meghatározott intézkedések vezetnek az előrelépéshez

Ugyanakkor figyelembe szükséges venni a helyi, regionális alapú fejlesztések méretgazdaságosságának korlátait

Összegzés

Az EU kohéziós politika feladata hogy egyszerre szolgálja a tagországok és az EU Bizottság érdekeit és céljait. Ez lehet a „hozzáadott értéke” az EU szintű politikáknak általában és a kohéziós politikának különösen.

Az Európa 2020 Stratégia egy olyan eszköz, amely révén – remélhetőleg ez az európai szintű hozzáadott érték valóban hasznosítható. Az eddigi legfontosabb tanulság annak felismerése, hogy a különböző tervezési tevékenységek jobb koordinációjára és harmonizációjára van szükség, hogy e tevékenység valóban hozzájáruljon egy egységes európai jövő megteremtéséhez.