az 1879. évi szegedi nagyárvíz múltja, jelene, jövője

Előadó: Sági Rajmund

Az 1879. évi Szegedi Nagyárvíz múltja, jelene, jövője

Szeged, 2014.03.12.

ÜNNEPI MEGEMLÉKEZÉS

2014.03.12 Az 1879. évi Szegedi Nagyárvíz megemlékezés 2

Előzmények:- Demográfia (1715-2008)- Tisza szabályozás (1846-1908)

Év

Év

Lako

sság

szám

Lako

sság

szám


Az 1879. évi Szegedi Nagyárvíz eseménytörténete:

- 1878. nov. közepe óta a folyó kilépett medréből

- 1878. őszétől belvízi elöntés

- 1878. őszétől csapadékos időjárás

- 1878. dec. és 1879. jan. a Tiszán 2 árhullám vonult le, a fő-árhullám febr. 15-én tetőzött Vásárosnaménynél, márc. 6-án Szolnoknál

- 1879. feb. jelentős csapadék hullott a Maros vízgyűjtőjére, márc. 3.-án Makón tetőzött

-1879. márc. 5. 19:00: Petresi gátszakadás

- márc. 6. délelőtt: Sövényházi gát átszakadása

- márc. 7. hajnalban: Korcsolyázó és a Macskási töltésen átbukott a víz Algyő, Tápé víz alá került

- márc. 12. 1:30 az Alföldi vasúti töltés átszakadt az orkán erejű NY-i szél folytán Szeged víz alá került


A katasztrófa következményei:~ 160 halott

~ 6350 házból közel 6000 vált lakhatatlanná,

~ 60.000 ember vált hajléktalanná

Új városszerkezet, terep feltöltése, körtöltés-és védvonal fejlesztés (állami költségvetésből)


A Tisza lefolyásviszonyainak jellemzése


Árvízi hurokgörbék Tisza, Szeged

600

650

700

750

800

850

900

950

1000

1050

1900

2000

2100

2200

2300

2400

2500

2600

2700

2800

2900

3000

3100

3200

3300

3400

3500

3600

3700

3800

3900

4000

4100

4200

4300

Vízhozam (m3/s)

Vízállás(cm)

1970. május2000. április

2006. április

1932. április


Eloszlás-számítás

Eloszlásfüggvény típus: Lognormális

Paraméterek: várható érték= 7.767, szórás= 0.239

Az illeszkedés vizsgálat értékelése:

Szmirnov-Kolmogorov próba:

A gyakorisági görbe és az eloszlásfüggvény között a legnagyobb eltérés, Dmax = 0.067.Az illeszkedés szorosságát jellemző valószínűség, Pi = 0.993.

0.0 0.1 0.2 0.3 0.4 0.5 0.6 0.7 0.8 0.9 1.0

1500

2000

2500

3000

3500

4000

100 50 20 10 5 21.1

Dmax

Valószínűségi eloszlástípus vizsgálatLognormális eloszlás

Szeged Tisza

vízhozam

m3/s

1970 - 2010

Évi vízhozam maximumok

P, valószínűség

Dmax = 0.0671-L(z) = 0.993

Tr, visszatérési idő, (év)

Eloszlásfüggvény (inverz) táblázat:

Valószí- 1-P vízhozam Visszatérési nűség, P m3/s idő, (év)

0.010 0.990 1354 1.0 0.020 0.980 1445 1.0 0.050 0.950 1593 1.1 0.100 0.900 1738 1.1 0.200 0.800 1931 1.2 0.300 0.700 2083 1.4 0.333 0.667 2130 1.5 0.400 0.600 2222 1.7 0.500 0.500 2361 2.0 0.600 0.400 2508 2.5 0.667 0.333 2617 3.0 0.700 0.300 2676 3.3 0.750 0.250 2774 4.0 0.800 0.200 2887 5.0 0.900 0.100 3207 10.0 0.950 0.050 3498 20.0 0.970 0.030 3701 33.3 0.980 0.020 3857 50.0 0.990 0.010 4117 100.0 0.995 0.005 4370 200.0 0.998 0.002 4697 500.0 0.999 0.001 4942 1000.0

1879 Qmax=~2400 m3/s, 1970 Qmax=~4100 m3/s, 2006 Qmax=~3800 m3/s,


A közelmúlt eseményei1998-2006. közötti években öt katasztrofális méretű árhullám vonult le a Tiszán

Felső-Tiszán (1998, 1999, 2001)

Közép-Tisza vidéken (1999, 2000)

Közép- és Alsó-Tiszán, Hármas-Kőrö-sön (2006)

A tetőzések 130-150 cm-el is meghaladták az addig mért maximális értékeket


Fő célja:

- Az árvízi biztonság növelése

- a mértékadó árvízszintet 1 méterrel meghaladó árhullám 1 méterrel történő csökkentése

A Vásárhelyi terv továbbfejlesztése

Megvalósítás:

- a nagyvízi meder vízszállító képességének javításával (töltésáthelyezés, szabad sáv, folyószabályozási beavatkozások stb.)

-14 árapasztó tározóból álló tározó rendszer kiépítésével


A vizsgálat módszerének bemutatása:

„A”1D hidrodinamikai modellSzegmenstáblán való szabad kifolyás + Széles küszöbű bukóEgyszerű tározó modell (tározó-térfogati görbe)

„B”1D hidrodinamikai modellSzéles küszöbű bukó2D hidrodinamikai modell

HEC- RAS

HEC- RAS + SWAN összekapcsolás

A tározó hidraulikai hatásvizsgálatát az alábbi két módszerrel („A” és „B” modell) végeztem el:

A két módszer között a legfőbb különbség a nyitási szelvényen keresztül a tározóba kiömlő víztömegek terepen való mozgásának leírásában van.


- Szegedi tározó vízbeeresztő és leeresztő műtárgya

Két különböző beeresztő kapacitású szegmenstáblás elzárású oldalbukó műtárgy került modellezésre: Egy Q=~330 m3/s és Q=~550m3/s (MÁSZ-re meghatározott)


Tisza: Tiszaug-Titel (280 ksz)

Kőrös: Kunszentmárton-Csongrád (17 ksz)

Maros: Makó-Szeged (17 ksz)

Tisza Tiszaug-Titel közti folyószakasz felépítése a modellben:


Vízépítési műtárgyak definiálása: (Törökbecsei vízlépcső, 10 db híd, Szegedi tározó, kétféle kapacitású oldalbukó)


A tervezett Szegedi árapasztó tározó terepmodellje:


A terepen való vízmozgások modellezésére a SWAN elnevezésű, a Budapesti Műszaki Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszéken Dr. Krámer Tamás és Dr. Józsa János által kifejlesztett kétdimenziós áramlást leíró modellt használtam fel.


A folyóban való vízmozgás modellezésére HEC-RAS 1D modellt használtam fel.


Eredmény bemutatása

A Q=550 m3/s beeresztő kapacitású oldalbukó hatására létrejött vízszintcsökkentés a Tisza Szeged szelvényében 2006-ban

(173+590 fkm, MÁSZ:83.42 mB.f.)

80.50

81.00

81.50

82.00

82.50

83.00

83.50

84.00

2006. Mar 26 2006. Mar 31 2006. Apr 05 2006. Apr 10 2006. Apr 15 2006. Apr 20 2006. Apr 25 2006. Apr 30 2006. May 05Dátum

Víz

szin

t (Z

, mB

.f.)

-70

-60

-50

-40

-30

-20

-10

0

10

20

Víz

szin

t kü

lön

bsé

g (

dh, c

m)

Szeged kalibráció (Gk06+HQ06) Szeged 1. nyit. vált. (Gk06t+HQ06t1n330)Szeged 1. nyit. vált. (Gk06t+HQ06t1n550) Különbség (Q550 1. nyit. vált. - kalibráció)

(A maximális tetőzési vízszintekhez viszonyítva) Szeged Q550 dh= -42cm, Q330 dh= -39 cm

(1 nyit. vált.) Nyitás_Szeged MÁSZ-2 cm= 83,40 mB.f. Tetőzés előtt ~ 4,6 nappal korábban

"Megnyitási korrekció" kiküszöbölése

Q=550 m3/s beeresztő kapacitású műtárggyal

MÁSZ

+ 2,5 nappal későbbi nyitás



A Q=550 m3/s beeresztő kapacitású oldalbukó hatására létrejött vízszintcsökkentés a Tisza Tiszaug-Titel szakaszán 2006-ban

77.00

78.00

79.00

80.00

81.00

82.00

83.00

84.00

85.00

86.00

87.00

88.00

000+000 050+000 100+000 150+000 200+000 250+000 300+000

Távolság a torkolattól (fkm)

Víz

szi

nt

(Z,

mB

.f.)

-60

-50

-40

-30

-20

-10

0

10

20

30

40

50

Víz

szi

nt

kü

lön

bs

ég

(dh

, cm

)

Kalibrácós vízszint_2006 MÁSZTározással kialakult vízszint (Qtar=550 m3/s) Különbség (Qtar550 Tárózás-Kalibráció)Különbség (Qtar330 Tárózás-Kalibráció)

Ors

zág

ha

tár

Tit

el

Tö

rök

ka

niz

sa

Ze

nta

Tis

zau

g

Cs

on

grá

d

Min

ds

zen

t

Sze

ge

di

táro

zó

Alg

yő

Sze

ge

d

Tö

rök

be

cs

e

~ 40 cm vízszintcsökkentés 60 ill. 70 fkm-en



A 2006. évi árvíz számított tetőző vízszintjei és vízállás-tartóssága napokban kifejezve

Vízmérce

2006-os kalibráció(Gk06+HQ06)

Szegedi tározó nyitása (Gk06t+HQ06t1n330)




Kalibrált tetőzés (mB.f.)

MÁSZfelett(nap)

Nyitásból kialakult tetőzés (mB.f.)

MÁSZfelett(nap)

Nyitásból kialakult tetőzés (mB.f.)

MÁSZfelett(nap)

∆h(Tározás-

Kalibráció)(cm)

∆t(Tározás-

Kalibráció) (nap)

∆h(Tározás-

Kalibráció) (cm)

∆t(Tározás-

Kalibráció) (nap)

Tiszaug 86.96 16 86.75 13 86.72 15 -21 -3 -24 -1

Csongrád 86.57 15 86.32 14 86.28 14 -25 -1 -29 -1

Mindszent 85.48 15 85.09 12 85.00 10 -39 -3 -48 -5

Szegedi tározó ksz.

84.99 14 84.50 4 84.51 4 -49 -10 -48 -10

Algyő 84.61 13 84.15 6 84.13 4 -46 -7 -48 -9

Szeged 83.82 11 83.43 2 83.40 - -39 -9 -42 -11

Tiszasziget 83.47 10 83.09 - 83.05 - -38 -10 -42 -10


Petőfi Sándor

FÖLTÁMADOTT A TENGER...


Fontosabb irodalomjegyzék:Józsa János - Krámer Tamás (2005): Folyami áramlások és elöntési folyamatok 2D modellrendszere alkalmazásokkal. Hidroinformatika - egyetemi jegyzet

Kovács Sándor (2007): Kisköre, déli országhatár közötti Tisza szakasz lefolyásviszonyainak jellemezése.

Krámer Tamás - Józsa János – Bakonyi Péter (1999): Ártéri öblözetek töltésszakadást követő elöntési folyamatainak modellezése. Hidrológiai közlöny 1999. 79. évf. 4. sz. 227-239. o.

Lászlóffy Woldemár (1982): A Tisza medre. A Tisza c. könyvben 78-93. o. Akadémiai Kiadó, Budapest

Szlávik Lajos (1998): Árvizek szükségtározása. Vízügyi Közlemények 1998., 80. évf. 1. füzet 21.-59. o.

Us Army Corps of Engineers (2008): HEC-RAS River Analysis System, Hydraulic Reference Manual. Version 4.0 March 2008. CPD-69

Vágás István (1979): Szeged városát 1879-ben romba döntő árvíz. Hidrológiai Közlöny 1979/6. 246-251. o.

VTT egyesített leírás (2007): A Tisza-völgyi árvízvédelmi rendszer kialakítása.

http://www.atikovizig.hu/vizugyimuzeum/megem.aspx

http://www.origo.hu/tudomany/20120417-a-tiszai-arvizek-megfekezesenek-hosszu-tavu-es-olcso-lehetosege.html

http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/szeged/a_szegedi_nagyarviz_kepeskonyve/pages/004_varos_a_vizen.htm

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


az 1879. évi szegedi nagyárvíz múltja, jelene, jövője

Documents