A főemlősök (Primates) evolúciós fejlődése

Főemlősök fejlődése

Főemlősök jellegzetességei:

• állandó testhőmérséklet • a petesejt az anya szervezetén belül termékenyül meg• végtagjaikon öt, mozgatható, sugaras elrendezésű ujjak

találhatók• az egyik ujj szembefordítható (opponálható) a többivel. • Az ujjak végén köröm van, az ujjvégeken pedig érzőidegek

sokasága lehetővé vált a tárgyak finomabb manipulációja• szemeik előre néznek, a növényevők szemei általában a fej

oldalán helyezkednek el, hogy nagyobb teret lássanak be. • az arcorruk sokkal rövidebb lett, összefüggésben van a szaglás

jelentőségének csökkenésével. • csökkent a fogak száma. • a testmérethez viszonyított agyméretük nőtt

A főemlősök kialakulása• Az ismeretek meglehetősen hézagosak és főleg régészeti leleteken

alapulnak.• Az első főemlősök feltehetően már a kréta korszakban jelen voltak,

vagyis a dinoszauruszokkal egy időben éltek. • Fejlődésük a dinoszauruszok kréta végén bekövetkezett kihalása után

gyorsult fel: a majmok és a félmajmok ága feltehetően a krétát követő paleocénben vált el.

• E kor primátái csak a fogaik alapján ismertek („dentilis primáták”), ezért besorolásukban nagyon nagy a bizonytalanság, sok kutató szerint nem is valódi főemlősök, hanem esetleg azokhoz közel álló más emlősök és a mai primáták nem is tőlük származnak.

• Főemlős voltukra fogaik alakjából következtetnek: azok ugyanis már eltértek a rovarevők fogaitól.

A főemlősök megjelenésére vonatkozó elméletek:

• Arboreális elmélet Az arboreális elméletet (G. E. Smith (1912) és F. W. Jones (1916)) angol

anatómusok alkották meg. Elméletük szerint a primáták fentebb felsorolt jellegzetes

tulajdonságainak nagyobbik része az erdei életmódhoz való alkalmazkodás hatására alakult ki. Pl. az előre tekintő szemek a jobb térlátást, a tapintás ill. a fogó karok és lábak pedig a fákon való könnyebb mozgást szolgálták. Az elmélet szerint azért csökkent a szaglás fontossága, mert egyrészt rövidebb lett az arckoponya, másrészt pedig megnövekedett a szem jelentősége, ezáltal a szaglás számára kisebb agyi részek jutottak.

Smith és Jones elmélete az 1970-es évek elejéig tartotta magát. Ekkor M. Cartmill kimutatta, hogy az emlősök többi rendjében is találhatók erdei életmódot folytató fajok, de közülük egy fajon sem mutathatók ki a főemlősök jellegzetes vonásai.

Vizuális ragadozó elmélet • Az arboreális elmélet hiányosságainak

magyarázatára Cartmill 1972-ben megalkotta a vizuális ragadozó elméletet.

• Cartmill szerint a főemlősök fenti jellegei a trópusi őserdők fáinak alsóbb ágain folytatott, éjszakai rovarevő életmód esetén alakultak ki.

• A szaglóképesség pedig azért csökkent, mert a szemek közelebb kerültek egymáshoz. Cartmill elméletét megerősíti, hogy a kainozoikum elejéről ismert hat főemlős család közül négyben a fajok fogai hasonlítanak a ma élő, szintén rovarevő koboldmakifélék fogaihoz.

Ökológiai elmélet • Az ökológiai elméletet R. Sussman alkotta meg

1990-ben. Elmélete szerint a korai primáták mindenevő erdei állatok voltak és fejlődésük, differenciálódásuk egybeesik a zárvatermők fejlődésével, amelyek virágai, termései új táplálékfajtákat jelentettek nekik.

• Ez váltotta ki a látás és a kezek mozgásának finomabbá válását. Az elmélet ellen szól, hogy a zárvatermők fejlődése a krétában indult el és a paleocénből származó primátáknál még nem tapasztalható a szemek tengelyének párhuzamossága.

Emlősök (Mammalia) osztálya

Theria alosztály

Méhlepényesek (Placentalia) öregrendje

Főemlősök (Primates) rendje

karmosmajmok

csuklyásmajom- félék

lórik

koboldmakik

lemurok: makik

indrik

karmosmaki

Újvilági majmok Óvilági majmok (Platyrrhinii) (Catarrhinii)

Félmajmok (Prosimii) Valódi majmok (Simii / Anthropoidea) alrendje

monkey = valódi majmok – emberszabásúak (apes)

Order Sub Order Infra Order Super Family FamilyCommon 

Term

PrimatesFőemlősök

Prosimii (Félmajmok)Loris   Lemur   Tarsier

AnthropoideaEmberszerű/Valódi majmok

Platyrrhini (Szélesorrú/újvilági majmok)New World Monkeys

CatarrhiniKeskenyorrú/Óvilágimajmok

CercopithecoideaOld World Monkeys

HominoideaEmberszabásúmajmok

HylobatidaeGibbons Simangs

Pongidae

Orangutans   Gorillas   Chimpanzees   Bonobos

HominidaeEmberfélék

Humans

A főemlősök (Primates) rendje

Prosimii (félmajmok) alrend Karmosmakifélék (Daubentoniidae) családja

Makifélék (Lemuridae) családja Ugrómaki- vagy Indrifélék (Indridae) családja

Lajhármaki- vagy Lórifélék (Loridae vagy Lorisidae) családja Fülesmakifélék (Galagidae) családja Koboldmakifélék (Tarsiidae) családja

- Majomalakúak (Simiiformes vagy Antropoidea) alrend

Szélesorrú vagy újvilági majmok (Platyrrhini) csoportja

Csuklyásmajomfélék (Cebidae) családja Karmosmajmok (Callitrichinae) alcsaládja

Pókmajomfélék (Atelidae) családja Sátánmajomfélék (Pithecidae) családja Cebipithecinae alcsalád (kihalt) Éjimajomfélék (Aotidae) családja

Keskenyorrú majmok vagy óvilági majmok (Catarrhini) csoportja

†Parapithecoidea öregcsalád Parapithecidae család Eosimiidae család

Cerkófszerűek (Cercopithecoidea) öregcsaládja

†Victoriapithecidae család Cerkóféléf (Cercopithecidae) családja Cerkófmajomformák (Cercopithecinae) alcsaládja Karcsúmajmok (Colobinae) alcsaládja †Parapithecinae alcsalád

†Propliopithecoidea öregcsalád Propliopithecidae család Pliopithecidae család

Emberszerűek (Hominoidea) öregcsaládja †Proconsulidae család †Oreopithecidae család

†Griphopithecidae család Gibbonfélék (Hylobatidae) családja †Pliopithecinae alcsalád Hylobatine alcsalád Hominidák (Hominidae) családja †Dryopithecinae alcsalád Ponginae alcsalád Homininae alcsalád

• A főemlősök (Primates) első képviselői a kréta végén (97-66 millió éve, földtörténeti középkor-mezozoikum), feltehetően a rovarevőkből (Insectivora) fejlődtek ki.

• A paleocénkori főemlősök a rovarevőkkel ellentétben már nem három, hanem négycsücskös őrlőfogakkal rendelkeztek.

• A két csoport közötti átmenetet feltehetően a mókuscickányok (Tupaiidae) képviselik.

• Az eocén (55-36 millió éve) elején válhattak szét a félmajmok (Plesiadapiformes), a szélesorrú majmok (Platyrrhini) és a keskenyorrú majmok (Catarrhini).

• A legelső csoportból fejlődtek ki a maki-, a lóri- és a koboldmaki-alakúak, míg a szélessorrú majmoknak a csuklyásmajmok, pókmajmok, bőgőmajmok a leszármazottaik.

Suborder Infraorder Superfamily Family SubfamilyCommon Names

Distribution

Prosimii (prosimians)

Lemuriformes

 

Lemuridae(true lemurs)

 

ring-tailed, ruffed, and mouse lemurs, etc.

Madagascar and Comoro Islands

Indriidae  indris, avahis, and sifakas

Madagascar

  Daubentoniidae  aye-ayes Madagascar

Lorisiformes  

Loridae  

lorises, pottos, and angwantibos

lorises--India and Southeast Asia; others--Africa

Galagonidae  

galagos (or bush babies)

sub-Saharan Africa and Zanzibar

Tarsiformes   Tarsiidae  

tarsiers Philippines, Borneo, Celebes Islands, and Sumatra

A főemlősök rendje két alrendre tagolódik

1.Félmajmok ( Prosimii ) alrendje Ismertebb családjai:

- Makifélék - Madagaszkáron élő, fán lakó félmajmok. Pl.: gyűrűsfarkú maki

- Lórifélék - Afrika és Ázsia területén élő, éjjel aktív állatok. Pl.: karcsú lóri

Lemur catta (Gyűrűsfarkú maki)

Lemur catta

Life span: 16 to 19 years wild (33 years captive)Total population: Unknown (wild), 2000 (captivity), 20-25 egyedbõl álló csapatokban él Regions: MadagascarGestation: 4.6 months (139 days)Height: 38,5 to 45,5 cm (M & F) tail 56 to 62 cm Weight: 2.30 to 3.50 kg (M & F)Diet: levelekből, fakéregből, fűfélékből, lágy szárú növényekből, édes gyümölcsöket

Lemur catta range (in red)

Microcebus jollyae

Microcebus myoxinus Microcebus ravelobensis

Microcebus simmonsi

Microcebus sp.

Species: Microcebus murinus

Microcebus rufus

Life span: 6 to 8 years in the wild, 10 to 15 years captivity Total population: UnknownRegions: Madagascar Gestation: 2 months (average) Height: 12.50 cm (average) ,tail 11.5 cm. Weight: 39 to 98 gDiet: insects, leaves; fruit; nectar; pollen; flowers; sap or other plant fluids.

Mouse lemurMicrocebus sp.

Hapalemur alaotrensis

Hapalemur aureus

Hapalemur occidentalis

Hapalemur sp.

Bamboo lemurHapalemur sp.

Life span: 17 years in captivity Total population: Unknown (mostly in pairs or small social groups consisting of 3-6 individuals )Regions: Madagascar Gestation: 135 to 150 days Height: 80 cm (average) ,tail 40 cm Weight: 1.20 to 1.60 kg Diet : shoots, leaf bases, pith and viny parts of these bamboos

Hapalemur aureus

Ruffed lemurVarecia sp.

Red ruffer Varecia sp.

Ruffed lemurVarecia sp.

Life span: 19 years (average) Total population: Unknown(groups of up to 16 individuals) Regions: eastern coast of Madagascar Gestation: 90 to 102 daysHeight: 51 to 60 cm (tail 56 to 65 cm )Weight: 3.20 to 4.50 kgDiet: leaves, seeds and nectar according to the season

Suborder Infraorder Superfamily Family SubfamilyCommon Names

Distribution

Prosimii (prosimians)

Lemuriformes

 

Lemuridae(true lemurs)

 

ring-tailed, ruffed, and mouse lemurs, etc.

Madagascar and Comoro Islands

Indriidae  indris, avahis, and sifakas

Madagascar

  Daubentoniidae  aye-ayes Madagascar

Lorisiformes  

Loridae  

lorises, pottos, and angwantibos

lorises--India and Southeast Asia; others--Africa

Galagonidae  

galagos (or bushbabies)

sub-Saharan Africa and Zanzibar

Tarsiformes   Tarsiidae  

tarsiers Philippines, Borneo, Celebes Islands, and Sumatra

Loris tardigradus

(Karcsú lóri)

Life span: 15 years and 16 (male)Regions: India and Sri Lanka Gestation: 166 to 169 days Height: 175 to 264 mm Weight: 85 to 348 gDiet:ízeltlábúak,növények,gyümölcsök, tojás,kisemlősök

Loris tardigradus

(Karcsú lóri)

PottoPerodicticus potto

Life span: 20 years Total population: Unknown (8 to 10 individuals popularion) Regions: Guinea to western Kenya and central ZaireGestation: 170 days Height: 30 to 39 cm (tail 3,7 to 10 cm)Weight: 0,5 – 1.5 kgDiet: fruit; sap or other plant fluids, insects

PottoPerodicticus potto

2.Igazi majmok ( Anthropoidea ) alrendje - Két csoportjuk és azok ismertebb családjai:

A: Szélesorrú majmok (Platyrrhini) - orrsövényük széles, orrnyílásaik kissé oldalra néznek, Dél-Amerikában élnek. Másik elnevezésük újvilági majmok.

•Bőgőmajmok - csoportosan élő, hangosan ricsajozó fajok.

•Pókmajmok - hosszú végtagú, fákon csoportosan élő fajok.

•Csuklyásmajmok - erdős vidékeken csapatosan élő csoport.

Alouatta caraya

(Fekete bőgőmajom)

Life span: 16 years in the wild, 20 years captivityTotal population: Unknown (5-8 in a group )Regions: South and Central American forests , endemic to Brazil. Gestation: 180-194 days Height: 20–30 cm Weight: male weighing about 6.7 kg and females about 4.5 kg Diet: fruits, including figs, and other plant parts.

Alouatta caraya

(Fekete bőgőmajom)

Alouatta seniculus

(Vörös bőgőmajom)

Alouatta seniculus

(Vörös bőgőmajom)

Life span: 22 years (captive)Total population: UnknownRegions: Neotropical South AmericaGestation: 191 daysHeight: 52.3 to 57 cm (M), 46.8 to 49.7 cm (F)Weight: 6 to 7.6 kg (M), 4.5 to 6.3 kg (F)Diet: gyümölcsök, növényi részek

Brachyteles arachnoides

(Gyapjas pókmajom)

Brachyteles arachnoides

(Gyapjas pókmajom)

Life span: 10 to 50 years, Total population: 700 (wild)Regions: Brazil, in the states of Rio de Janeiro and Sao Paulo Gestation: 7.2 months (216 days)Height: 55 – 78 cm , tail 74 – 80 cm (M), 46 – 63 cm ,tail 65 – 74 cm (F)Weight: 12 – 15 kg (M), 9.5 – 11 kg (F)Diet: gyümölcsök.növényi részek,magvak

B. hypoxanthus range (in red)B. arachnoides range (in green)

Cebus apella

(Bóbitás csuklyásmajom)

Life span: 45 years (captive)Total population: UnknownRegions: Neotropical South AmericaGestation: 153 days (5 months)Height: 444 mm (M), 390 mm (F)Weight: 2.95 kg (M), 2.08 kg (F)Diet: gyümölcsök, magvak,növényi részek, kisemlősök

Cebus apella

(Bóbitás csuklyásmajom)

B: Keskenyorrú majmok - orrsövényük keskeny, Afrikában és Ázsiában élnek. Másik elnevezésük óvilági

majmok.

•Makákók - többségük Ázsiában él, növényi eredetű táplálékot fogyaszt. Pl.: bunder- vagy rhesusmajom.

•Páviánok - elsősorban Afrika nyílt szavannáinak lakói. Pl.: galléros pávián.

•Gibbonok - Délkelet-Ázsia erdőlakói. Pl.: sziamang gibbon

•Emberfélék - legnagyobb termetű és legfejlettebb majmok. Orángután, csimpánz, törpe csimpánz, gorilla, ember.

Macaca fascicularis

(Közönséges makákó)

Life span: 31 yearsTotal population: UnknownRegions: Philippines, Malaysia, Indonesia, Burma, India, Vietnam, Cambodia, Laos, ThailandGestation: 5.5 months (165 days)Height: 412 to 648 mm (M), 385 to 503 mm (F)Weight: 4.7 to 8.3 kg (M), 2.5 to 5.7 kg (F)Diet: gyümölcsök, magvak, ízeltlábúak, kisemlősök

Macaca fascicularis

(Közönséges makákó)

Subordo InfraordoSuperfam

ilyFamily Subfamily

Common names

Distribution

Anthropoidea

Catarrhini(Old World

monkeys, apes and humans)

Cercopithecoidea

(Old World monkeys)

Cercopithecidae

Cercopithecinae

guenons, vervets,

baboons, macaques, etc.

guenons and baboons--Africa; macaques--northwest Africa, Gibraltar, South and East Asia

Colobinae

colobuses, langurs, and proboscis monkeys

colobuses-- Central Africa; langurs-- India and Southeast Asia; proboscis monkeys--Borneo

Hominoidea(apes and humans)

Hylobatidae  gibbons and siamangs

Southeast Asia

Pongidae 5

 orangutans Sumatra and

Borneo

 

chimpanzees, bonobos, and gorillas

Central and West Africa

Hominidae  humans throughout the

world

Papio hamadryas (Galléros pávián)

Life span: 37.6 years (captive) Total population: UnknownRegions: Ethiopia, Somalia, Eritrea Gestation: 172 days (average) Height: 610 to 762 mm (tail 382 to 610 mm )Weight: 9.20 to 21.50 kg Diet: birds; mammals; reptiles; eggs,carrion; insects; terrestrial non-insect arthropods,leaves; roots and tubers; seeds, grains, and nuts; fruit

Papio hamadryas (Galléros pávián)

Papio anubis

Papio anubis

Life span: 25 to 30 years (wild)Total population: UnknownRegions: Equatorial AfricaGestation: 180 days (6 months)Height: 700 mm (M), 600 mm (F)Weight: 24 kg (M), 14.7 kg (F) (wild)Diet: flowers, roots, grasses, bark, twigs, sap, tubers, bulbs, mushrooms, lichens, aquatic plants, seeds, shoots, buds, invertebrates

P. anubis range (in red)

Papio cynocephalus

Papio cynocephalus

Life span: 27 years (wild)Total population: UnknownRegions: Angola, Democratic Republic of Congo, Ethiopia, Kenya, Malawi, Mozambique, Somalia, Tanzania, ZambiaGestation: 180 days (6 months)Height: 1200 mm (M), 976 mm (F)Weight: 25.8 kg (M), 11.0 kg (F)Diet: flowers, roots, grasses, bark, twigs, sap, tubers, bulbs, mushrooms, lichens, aquatic plants, seeds, shoots, buds, invertebrates P. cynocephalus range (in red)

Hylobates syndactylus

(Sziamang gibbon)

Life span: 25-30 years in the wild Total population: UnknownRegions: Maláj-sziget középső része és SzumátraGestation: 230 days Height: 75-88 cm Weight: 8-16 kg Diet: Siamangs eat approximately equal amounts of leaves and ripe fruit, also insects, birds and bird eggs

Hylobates syndactylus

(Sziamang gibbon)

Pongo pygmaeus

(Orangután)

Pongo pygmaeus

(Orangután)

Life span: 50 to 60 years (wild)Total population: 27,000 (wild)Regions: Indonesia, Malaysia (islands of Borneo and Sumatra)Gestation: 8.6 months (260 days)Height: 970 mm (M), 780 mm (F)Weight: 87 kg (M), 37 kg (F)Diet: gyümölcsök, kisemlősök, növényi részek, ízeltlábúak,tojás stb.

ChimpanzeePan troglodytes

ChimpanzeePan troglodytes(Nyugat-afrikai csimpánz)

Life span: 40 to 45 years (wild), up to 60 (captive)Total population: 200,000 (wild), 1450 (captive) , 30 to 80 individuals Regions: Equatorial AfricaGestation: 8 months (240 days)Height: 170 cm M ,130 cm FWeight: 40 to 60 kg (M), 32 to 47 kg (F)Diet: birds; mammals; reptiles; eggs; insects,

leaves; wood, bark, stems; seeds, grains, nuts; fruit; flowers; sap or other plant fluids

P. troglodytes range (in red)

(Gabuni vagy nyugati síkvidéki gorilla)

Gorilla gorilla gorilla -

Gorilla beringei beringei – (Hegyi gorilla)

Gorilla sp.

Gorilla sp.

Life span: 30 to 40 years (wild), 50 years (captive)Total population: approx. 130,000 (wild), 350 (captive), csop. 40 egyedRegions: Western and eastern central AfricaGestation: 8.5 months (256 days)Height: 180-200 cm (M), 150 cm (F)Weight: 250-350 kg (M), 72 to 98 kg (F)Diet: Leveleket, gyökereket és gumókat, friss hajtásokat, gyümölcsöket ,fakérgek, egyes fák belét is elfogyasztják

G. g. gorilla range (in red)G. g. diehli range (in green with arrow)G. b. graueri range (in blue)G. b. beringei range (in orange with arrow)

A főemlősök ősei feltehetően a rovarevők voltakA rovarevők zápfoga 3 csücsökkel rendelkezik

Az első főemlős fosszília, 4 csücskös zápfoggala felső krétából ismert (97-66 millió éve)

Az eocén idején (55-36 millió éve) a főemlősökfejlődése három irányba ágazott

Félmajmok Szélesorrú majmok Keskenyorrú majmok

Félmajmok Szélesorrú majmok Keskenyorrú majmok

makik, lórik,koboldmakik

karcsú lóri

csuklyásmajmok,pókmajmok,bőgőmajmok

csuklyásmajom

kb. 30 millió éve a keskenyorrúakfejlődése ketté ágazik

cerkófok

galléros pávián

oligopithecus

Oligopithecus

az oligopithecus leszármazottjalehet a 15 millió éve élt

Kenyapithecus

a két faj közötti fejlődésegyik oldalágát a

gibbonok képviselik

Szumátrán él a sziamang

kb. 5,5-5 millió éve azemberszabásúak fejlődése

négyfelé ágazik

orángután gorilla csimpánz Australopithecus

A negyedkorban megjelenő ember évmilliók során az ősi főemlősökből alakult ki, amelyek a földtörténeti középkor végén élt rovarevőkkel mutatnak rokonságot. A főemlősök evolúciós kibontakozása a harmadkor elejére tevődik. A rovarevő őshöz képest csökken a fogak száma, alapvető fogtípusaik: metsző-, szem-, őrlőfog. Ötujjú végtag a fogáshoz alkalmazkodott, hüvelykujjuk szembefordítható a többivel. A szem előre került - térlátás. A testhez viszonyítva is nagy, fejlett agy. A test is nagyobb lett - más életmód. Ezekből a nagyobb testű főemlősökből alakultak ki ugyanis azok az emberszerű ősmajmok, amelyek a kezüket már szabadabban használták és testtartásuk is egyenesebb lett. Az emberszerű ősmajmok fejlődése a harmadkor második felében több irányba szétágazott. Ebben az időszakban alakultak ki egymással párhuzamosan az emberszabású majmok és az emberfélék.

Emberszabásúak: előreugró arckoponya, kisebb agykoponya, rajta az izmok megtapadására szolgáló tarajok, fejlett szemfog, a metszőfogak és a szemfogak között hézag, párhuzamos fogív.Ember: domború, nagy térfogatú agykoponya, kisebb arckoponya állcsúccsal, hézagmentes fogsor, kissé széttartó fogív. Az emberszabásúak járása kevésbé hatékony. Az emberszabású majmok elődjeként 25 millió éve megjelent a Dryopithecus, amely fejlődési vonala korán kettévált. Az egyik vonalon az ázsiai gibbon, orangután, a másikon az afrikai gorilla, csimpánz és az emberfélék őseinek evolúciója indult meg. Az ember legközelebbi rokona a csimpánz - fehérjeszerkezete 99%-ban azonos.

Az ember evolúciója

15 millió éve az afrikai éghajlat szárazabbra fordult, megnőtt a szavannák  területe, rajta pedig az első emberfélék, a Ramapithecus faj populációi. Táplálékukat csoportosan keresték, metsző- és szemfoguk kis méretű maradt, fogívük széttartó, erős őrlőfogaik alapján főleg magvakkal és gyökerekkel táplálkoztak. Többnyire a földön tartózkodtak, többször felegyenesedetek, így felszabadult kezükkel a botokat, köveket eszközként használták. Ebből az időszakból származik a Rudabánya térségében megtalált Rudapithecus lelet is.

A Ramapithecusok felől kiinduló evolúciós folyamatban a harmadkor végén, 5 millió évvel ezelőtt újabb szétválási folyamat indult el az emberfélék fejlődésében. Az egyik fejlődési irányt az Ausztralopithecusok képviselték. Fejlődésük azonban nem vezetett a mai ember irányába, hanem mint oldalág, kb. 1 millió éve kihaltak. Átlag 500 cm3 térfogatú agykoponya, fejlett állkapcsuk az emberéhez hasonlóan széttartó, kevésbé fejlett szemfogakkal és foghézag nélkül. Rendszeresen két lábon jártak.

1924. Dél-Afrikai Köztársaság - Buxton

gyermekkoponya teljes tejfogazattal

Australopithecus africanus Raymond Dart

a 2,5 millió éve élt faj a hominidák fejlődésének egyik oldalága,de lehet, hogy a Homo sapiens felé vezető fejlődés egyik köztes faja

- arc lapos, az orrcsontok nememelkednek ki az arc síkjából

Australopithecus africanus

- Afrika szavannáin felegyenesedve járt

- jórészt növényi táplálékon élt

1971. Etiópia - Hadar

Awash folyó középső szakasza - igen gazdag fossziliákban

nemzetközi kutatócsoport

Australopithecus afarensis Leakey

3,5 millió éve élt, felegyenesedve járó emberelőd

Lucy 40%-os csontváz

- alacsony koponyatető

- lapos koponyaalap

- nagy és kis metszőfogak méretejelentősen különbözik

Australopithecus afarensis

erdőlakó emberelőd

1992. Etiópia - Aramis

eddig ismert legősibb ausztralopitekusz

4,4 millió éves

Ardipithecus ramidus

feltehetően nem is ausztralopitekusz, hanemegy másik nemzettségbe tartozik

- erdőlakó

- testmagassága 1,2 m

1995. Etiópia - Turkana tó

töredékes állkapocs, felső állcsont, fogak

Australopithecus anamensis Meave Leakey

élőhelye füves szavanna, ligeterdő, erdő

4,4 millió éve Ardipithecus ramidus

5 millió éve emberfélék és a csimpánzokközös őse

4,1 millió éve Australopithecus anamensis

?

élőhelye: erdő, liget, szavanna

3,5 millió éve Australopithecus afarensisLucy felegyenesedvejáró, erdőlakó

emberelőd

Australopithecus afarensis

3-2,5 millió éve Australopithecus africanus

Afrika szavannáinfelegyenesedve járt

?

Homo habilis2-1,6 millió éve

eszközhasználó emberelőd

Homo habilis

1,8-1,6 millió éve Homo ergaster

1,2 millió éve Homo erectus

az első tűzhasználó emberelőd

600 ezer éve Homo sapiens

szakóca

odaadó gondoskodás

A harmadkor végi szétválás másik fejlődési iránya a kb. 2 millió évvel ezelőtt kialakult Homo habilis fajon keresztül a mai emberig vezet. Ennek populációi a késő Ausztralopithecusokkal egy időben, hasonló élőhelyen éltek. Két lábon, gyorsan és könnyeden jártak. Agyuk mérete 700 cm3. Durva megmunkálású kőeszközök. Az Ausztralopithecusokkal szemben rendszeresen, közösen gyűjtögették az elhullott állatokat, növényeket. Az elhullott állatok megnyúzását és a hús feldarabolását kőeszközökkel végezték. Csoporton belüli táplálékmegosztás - nagyfokú szociális szervezettség.

A negyedkor közepe táján, 1 millió éve jelent meg a Homo erectus faj. Agykoponyája 1000 cm3, de a mai ember felé átmenetet mutató vértesszőlősi lelet már az 1300 cm3 térfogatot is eléri. Laposabb arckoponya. Több kontinensen is megtalálták leleteit, de valószínűleg Kelet-Afrikából terjedtek el. Finomabb kidolgozású kőeszközök. Vadászó és gyűjtögető életmód, tűz használata. A fogak mérete csökkent. Agyukban kifejlődött a beszédközpont - kezdetleges beszéd.

A negyedkor utolsó szakaszában, kb. félmillió éve valószínűleg több helyen egyszerre indult el a Homo sapiens kialakulása. Agytérfogat átlag 1400 cm3. A beszéd és az eszközkészítés felgyorsította az emberi fejlődést. Az agy belső szerkezete átalakult. Fejlődésében túlságosan specializálódott oldalágak, mint a Neander-völgyi ember kihaltak. A ma élő ember, a Homo sapiens evolúciója során ötvenezer éve lépett be a történelmi jelenkorba. A különböző testalkat, bőrszín a földrajzi izolációból és a helyi viszonyokhoz való adaptációból ered.

1856. Németország - Düsseldorf közelébenDüssel folyócska mentén, Joachim Neander

prédikátorról, zeneszerzőről és költőrőlelnevezett völgy mellékágában fosszilis

emberi maradványokat találnak

Homo neanderthalensis

A homo sapiens előde ???

250-75 ezer éve éltek

- alacsony koponyatető

- szemöldökeresz erős kiemelkedése

- hajlott homlok

Homo habilis

Az első Homo faj a Homo habilis (képen), amely 2-1,6 millió éve élhetett. A koponya méret alapján a szakemberek egy része

inkább az Australopithecusok közé

sorolná. A H. habilis, másnéven ügyes ember már két lábon járt, gyűjtögetett és kőeszközöket használt.

1960. Kenya - Olduvai

állkapocs, falcsont, kézcsontok

Homo habilis Jonathan Leakey

- agytérfogata 800 cm3

1960. Kenya - Olduvai

Homo erectus Louis Leakey

1,2 millió éve élt, az emberré válás köztes faja

- erős szemöldökeresz- agytérfogat 900 cm3

A H. erectus (felegyenesedett ember) teljesen felegyenesedve járt, vadászott, tüzet és finom kőeszközöket használt.

Homo erectus

az első tűzhasználó hominida

az első szakócát feltehetően H. erectus készítette

a H. erectusnál jelenik meg először az anyák odaadó gondoskodása

1975. Kenya - Koobi Fore

Homo ergaster P.C. Groves és V. Mazák1,8-1,5 milló éve élt emberelőd

1984. Turkana-tó Richard Leakey5 év alatt szinte teljes ergaster

csontvázat tárt fel - Turkanai fiú

- 910 cm3 agytérfogat

- 160- 180 cm magas

- 60-70 kg

1976. Etiópia - Awash folyó

anatómiailag modern Homo sapiens600 ezer éve jelenhetett meg

A H. sapiens (bölcs ember, ösember) barlangokban vagy kunyhókban lakott, állatokat kezdett háziasítani és a leletek között a varázslás, a művészet nyomait

is felfedezhetjük.

Az eljegesedés utáni felmelegedés (kb. 10 ezer éve) kezdetétől beszélünk mai emberről. A H. sapiens

sapiens a H. sapiens alfaja, amely a kontinensmozgásoknak köszönhetően ma négy

nagyrasszra oszlik