2009 babai molnar gyimes elohelyek

8/20/2019 2009 Babai Molnar Gyimes Elohelyek

1/29

145

Bot. Közlem. 96(1 – 2): 145–173. 2009.

NÉPI NÖVÉNYZETISMERET GYIMESBEN II.:termőhely- és élőhelyismeret

BaBai D niel1

és moln r Zsolt2

1MTA NKI, 1014 Budapest, Országház u. 30. [email protected]

2MTA ÖBKI, Vácrátót, Alkotmány u. 2–[email protected]

Elfogadva: 2009. október 30.

Kulcsszavak : g b k , g á ök óg udá , K -Ká pá k

Összefoglalás: e g b k ku á k G h d g g vű z v g z ük. az v z ud k g k v d öv f j k , g , v

- k kü ö böz k g. 2005 2009 közö kb. 50 d köz g űj ö ü ka g k v d öv f j k g g p jó k,

f j k z j z k, bá f ü b ü k, g udá k z k d ü k z b zá ód k zö . a p c f j k j z z függ ü ó k, gK u ó k öv f j k, k - d ká k z k (p . Nardus stricta, Urtica dioica,v z kCarex- ). a g k g ább 131 - kü ö í k ájb ,

v v . az d ku k á áb z d f , íg j bb k gű f jj v g z á ódjáv v z k g, p . selymékes, békalábas, cfás, csigolyás, porond , fenyőerdő , leveles erdő , erdőközt , gyakor és gyéres erdő , gyütések , mánavész, epervész, bojtos, szelhás erdő , bundzsákos, mart , süllyedés, kőszikla, kőrev, kövérés sovány hely, verőfényesés észkos hely, füvek közt , mező , pázsint ,bennvaló éshegyi reglők , őszlő , bennvaló éskünnvaló, hegyi kaszálók , mocskos, csúfés vadas hely ( j ük

c kkb z zzük). a v k 24 %-á d z z á ják d p b z21 %-á köz p g k , íg öbb k d ká ( öbb v á c k fö d jz vk

z k á k k pc á g z á zá ud á á du vább, íg öbb z f b á ú v g ká z bb. a z g f g á z á ják.

a k ább k pz kk b v ü k z c k p á u á j z f j ák d zv á g c upá 2,0 db f j v k p u k vá zu . Bá v

fö d jz v k öv z ípu k j ö v z k, k öv á u á kk (p .bükkös, sátés, kokojzás), z k v k z ü k c upá z u k dó f j g j

f jk z u k. h ó z g f j vb k zá ó zóbó k pz v k (p .báránylábas kaszáló) kább z g , g d á u á u k. h ák d zü k, g„Milyen erdők vannak

Gyimesben?”, ká (14 %-b ) í k v g ác ó v k , kább c k j z f f j k a g g ó – fö d jz v kb p g űj b zá z – v k, v

d k ö z v z u j , g p öv z fö d jz v k kképet kaphatunk. Mivel etnogeobotanikai terepvizsgálatok a magyarság körében még alig folytak, érdemes

z öbb áj g gb v g z . G ( bág ) d k z u ják,g d g v g z k, udá j z g .

Bevezetés

A népi növényzetismeretet hazánkban – de más népeknél is – igen kevesen vizsgálták. n p öv z „ g á ” ód ájb g zdá k dó b

k pá z k) z jük, k öv z , a p öv z z g b k v z gá j (SZABÓ inPÉNTEK ésSZABÓ 1980).SZABÓ T. ATTILA g ú zz : z d - k g b


2/29

Babai D. és Molnár Zs.

146

p z b közv ü v g ác ó , öv z z pk z víz á ág g g g . m v p öv zöv pü , z bb g k f z u óbb

MOLNÁR és BABAI 2009). s j z g b k , f g j d d á b ( g z b ), bá z köz k d g b v z á jd k v z d k ü (SZABÓ ésR AB 1992,R AB 1993). h gezeknek a tanulmányoknak mennyiben volt hatása arra, hogy a népi növényzetismeretkutatása világszerte felgyorsult az utóbbi évtizedben, azt még senki sem vizsgálta.

PÉNTEK és SZABÓ v ág z új d óg á d g z k z bg b k ku á k z (SZABÓ ésPÉNTEK 1976,PÉNTEK ésSZABÓ 1985): z k g

k d g űj , pá uz b k b k g űjf j á zá ö z k pc vg űj , g á v k pá uz(PÉNTEK és SZABÓ 1985). Bá b k v z gá ódá uk p d kű k

öv z k pc á z g f á á zk d k, fö d jz

k . Ku á k f k d v k z k: z g öv z z p fö d jz v- dá b , g g v k g bb öv fö d jz á p ó z d k f á v gb vá

b k g v g ác ó v , v öv f jg k udá ukk c k g f g k z k (PÉNTEK és SZABÓ 1980).

MunkásságukatR AB JÁNOS f G g ó - d c b (R AB 2001), k z fö d jz v k k pc á f g k z p öv z .

má p k b g k á z k, c k g á v fmányos ökológiai tudás vegetációs részével célirányosan foglalkozó kutatások: Peruban(FLECK és FARDER 2000, SHEPARD et al. 2001,HALME és BODMER 2007), n íb áb

(VERLINDEN és DAYOT 2005), B zí áb ( NAIDOO és HILL 2006), t fö dö (DELANG 2006), K dáb (BLACKSTOCK és MCALLISTER 2004) m x kób (TORRE-CUADROS és R OSS 2003, CASAGRANDE 2004, HERNANDEZ-STEFANONI . 2006). e kkgyakoribb, amikor a hagyományos ökológiai tudás keretében maga a növényzetismeretc k f zí k ü b u á (p . NELSON 1983, ALCORN 1984, JOHNSON 2000,MUNKHDALAI et al. 2007, hazánkban pl.A NDRÁSFALVY 1973,GYÖRFFY 1922,IMREH 1993,PALÁDI-K OVÁCS 1979).

C kkü kb z ább k d k k ü k vá z : (1) m ud k gv d öv f j k , g ? (2) m

k kü ö böz k g ájb , z k ud k, g j z v v z k z g g g k ? a fö d jz v k k k

z : g z z ök óg k d k k k , áá z ök óg udá k í g ö k d ü k, ku á

köv k z b zá d k zűkí ük, z v z g k v fö ddolgozhattunk volna.

a f k ó g űj ö ü k d k , g ud k gz d kájá ó , g z á ják z udá d p g zdá k de g k bb c kkb z k b zá .


3/29

n p öv z G b ii. é - k

147

Anyag és módszer

a ó ü v gz b k ku á k d b u ó c kkü(MOLNÁR és BABAI 2009), G K -Ká pá k g v u köz zk d k , kk k z k g á z kö z b (DOBOS 1939). t z p jz z p bó v z g g

ü (R AB . 1981), k , g c á gók b t vö g b kvö p d k . az g j b á - á j gű, z v köz p k 4–6◦C. A völgyekben az évi csapadék

g 7–800 , g kb z 1000-1200 - (ILYÉS 2007). a v z gá ü D k -ká pá ó á b , m dv - d Ká pá k ó v d k b , z b ü t k – táz já á b z k (PÁLFALVI 1995). t z öv z g á záz v ucf v k ( Bazzanio – Abietetum prealpinum), k bb kb bükk g uc k u ák. az d k g z k k vá j gz vágá öv z ku k (Senecioni sylvatici – Epilobietum angustifolii, Rubetum idaei). a vág

d k g du ó g zd ág v k g pj f g p k k kí á v zukc z ó f k új d b v . a k vág bükk g d k x

ku k k ( Festuco rubrae – Agrostietum). a j bb víz á á ú k , b k vág uc vö ö c k z k ( Agrosti – Festucetum rubrae) j k g. m k g á á

p á fű d á c k z- á u á ( Festuceto – Alchemilletum vulgaris) ku k . K dv z vá zá ká á gj z fű, vö ö c k z g ü k g p ( Hieracio pilosellae –

Nardetum strictae), á k p zv vö ö c k z g p k z d á z(Viola declinatae – Nardetum strictae) közö . a f á k kö z b , víz á á ó ü k öva Carici avae – Eriophoretum g ü f j u ják. a ü z öv z í á á ó

k ü k: á dPÁLFALVI (1995, 2001),K OVÁCS (2001, 2004), z z k ó közv ü z z d ü NECHITA (2003), ug z z d k R AB (2001).

G űj k z v v g g uk u á júk gí g v , v pb já á k k áv v g z ük 2005 2009 közö (kb. 260 g űj p). Ö z kb. 50

g űj ö ü k, közü ük 30-c k zü , ö z 90 ó á , d k f ögzí jú, bk zü jú j g z k ü (ö z 855 000 k k zöv g). eg 135 pk d ív á í u k ö z , c k k ább á g f j v k zó k d

z k - v k zó k d k („ Miféle helyt nő?”) .há k z á b g űj ö ü k d k : k (20 v – 4 f ), köz pk ú k (20 6

7 f ) d bb k (60 v f – 9 f ), közü ük 11 9 f . eg - g z g ább 1–1,5, d ó á g űj ö ü k, ug kk kükk á z ú v k á öbb 10 ó á b z g

öv z . a b z g k á g 2500 d g űj ö ü k k v kkk k pc b g zd g g g ű ö z . a - k v k zó d

á z ük, k g zí ük, j ük g k köz űköd v p í uk. akább k, g á zá áb z b ku z p k v k j z k ( porond , kőszikla), íg

k, kább b ku k (p .bükkös, csihányos). a k f g z á z k á f d.eg f f c k 2006 á 88 cö óg f v k zí ü k ü , v

g zd ág j g k, j d g k gf á b p z á v . a fá - , fá v g ác ó b 100–400 g z g ágú kv d á k f v . a g b

b í á á záz k ká á d uk g.a c kkb í g öv v k j á dMOLNÁR és BABAI (2009).

a p öv j bb g d k b d z kk g zd g u z á ukÍg z v ó g k g d k dá , v ódjá g . az g bd z k p v z vá z j g á ó , k d z k d z g d f d

v g z d köz k g jukk j ö ük, k f dá á Kö zö vá í á

Eredmények és megvitatásuk

Az egyes fajok termőhelyének ismerete

az g f j k k g c jábó p dáu z ább kf : m f bükkf ? az z f j ( f du á á p j ), (ök óg g ) g k z ü k ák


4/29


148

bükkf ?” k d d g vá z k k p á k). a z b g z ö z k pc ód k (vö.PÉNTEK és SZABÓ 1985). a k

d g g k vá k g á ó , g k pckk k ü k, á g d j c k f k b z„ Azt

szoktuk szedni, az a piros. Itt hol es van az? Az is ilyen künn a nyáralókba’ van. De itt benn azt se láttam én.

Felsőlokon, s ott ahol megyünk Orogyik felé, ott a hegyen es van, Barackos felé ahogy mentünk ki, ott esvan, Bükkhavas felé mikor mentünk, ott es van olyan, általába’ ilyen künni helyeken, benn nincs, ilyen ganyéshelyeket nem szereti nagyon, nem láttam.” (t. ed.); „ Há’ az is a hegyeken, de itt nincs olyan. Valahol lehetesetleg ott messzibb, de itt, itt nincs olyan. Nagy erdőkön az. Így szoknak belőle, levágják, s így a deszkáját, denemigen van.” (t. ed.); „ Báránhegy ódalán, s ide hátra az Úsztató tetején es valahol nagyanyám tudta, hogyhol kell keresni, Danciás sarkába’.” (C . P.)]. eg kb

g z k ü , kü ö ö k k g f j k á [p .havasi gyapár( Leontopodium alpinum): „ A Bárán-hegyi kövekbe’ van.” (J. G .)].

a v k zó vá z k p k, g 15 %-b v k (MOLNÁR ésBABAI 2008). G k öv d k, á á k, p .„ Az es ott az erdőn.” (J. P.); „ A fű közt ott, ahol kaszálnak,ott. Fű közt.” (J. P.); „ Az mindenhol van. Ha nem vágja ki az ember, az úgy szereti mindenütt.” (J. G .). Máskorugyan rövidek, de nagyon találóak:„ Miféle helyen nő a torokgyíkvirág (Parnassia palustris)?” / „ Azolyan félvizenyes helyeken van.” (J. G .).

n k , g g dá á á z g ú zzák, g f jg k d f du :„S a borsika( Juniperus communis) , hát az is így

a kopárabb, silányabb oldalakon, ahol soványabb a… Megnő ő is mindenhol, úgyhogy nem kényes ő erre.” (F.D.); de: „Mindenik burján sem terem mindenütt” (t. s.) . a g f j, f g z bf z k g k f j b . má k u k, g v

p c á g , d z k gv k, f du :„ Az egyebütt nem nő, csak ahol szereti.” (t. D.); „ Erdőközt, de nem mindenütt van, az olyan, ahol szereti annak a helyit.” (t. ed.); „Úgyhogyaz se mindenütt szereti. Ahol szereti, oda belé es gyükerezik.” (t. e.); „ De nem minden területen van. De ahol

szereti, ott sok van.” (t. s.). n k , g vá z z , p - p (g, g p í ód k [p . podbállapi (Tussilago farfara) b :„ Az nem es öppe’

selymékbe’, hanem méges ahol ilyen, mondjuk ahol van forrás, mint itt, hogy a hegyekből jön a víz, s aztánahol má’ terjed el, érti.” (t. e.); „ Há’ a borsos lenkő( Bunias orientalis) az a víz mentin, patakparton szereti. Azilyen vizenyes helyeken szok nőni, de nem a selymékbe’! Nem a selymékbe’, csak ippen olyan vizenyes helyt. Azódalakba má’ nincsen, csak itt az aljakba, lok helyeken.” (K. J.); v g csihány (Urtica dioica) eseteegy párbeszédben:„Trágyába’. Ganyé mellett. Istállótrágya körül…” (t. D.); „ Kalibáknál a ganyé körül.”(C . P.); „ Inkább a fennvaló helyeken, esztenákon…” (t. D.); „ Itthon má’ ganyé körül nem, hanem inkább a porondon, a kertek mellett.” (C . P.); „ Kertek melyékin, kövér helyeken.” (t. D.); „ Kalibánál, ahol kövéres, ottmindenütt nő, itt má’ nem.” (C . P.)]. F ü b ü k, g z á á u

udá k d ü k z zá ód k v b zá ód k zö , c „k z” k f j z v g vá z. ez z b z b z í [p .„ Hát a kamilla, a kamilla az,állj csak meg, hogy hogy is mondjuk azt meg? Ahol az állatok sokat, állj meg, sokat tapodnak, s megtrágyázódik, szóval sok ganyé letepelődik, s aztán egy évig, meddig nem járnak. Ott, ott, ahol aztán akkor, mikor aztán nemtapodódik, akkor.” (P. K.)].

J z , g g kb g z p j zhelyét, mint például avirágos sáté ( Eriophorum pp.) b : „ Az es selymékesbe’. Hát az,az ilyen hegyi, állj csak meg, ahol ilyen hegyi, olyan forrásos-forma kiütések vannak. Úgyhogy csak néha vanvíz, néha nincsen, s úgy a füvek közt, ott terem az meg.” / „ Hegyoldalakba’?” / „ Inkább a… nem es olyan hegy-ódalakba’, hanem olyan, a hegyódalaknak vannak olyan lankái, olyan gödrei. S ott van egy-egy ilyen vizes,kiütéses, hogy néha-néha úgy valahol a fődbe izé, és olyan nyirkos a főd, s közbe’ egyik helyen olyan szintemozgó, mikor aztán megszaporodik a víz, hogy na. S az olyan tíz méter körzetesekbe’, s akkor azon a helyen.” (P.K.);havasi gyapár ( Leontopodium alpinum): „ Hagymási kövekbe’, nagy-hagymási, fekete-hagymási kövekbe’van ez. A kőrevekbe’ a kőhasadásokba’… eső, meg havak, azok ugye kopnak. És az a kopásból a port, azt befújja


5/29


149

a szél a repedésekbe, viszont azokba’ a repedésekbe’ terem meg. (…) Neki is van kis magja, a közepébe’, tehát acsillaggyapár közepébe’ van egy kis magtár, ahol mag képződik, és azt fújja a szél, és befújja a kis repedésekbe,olyan repedések vannak, 3 – 4 mm, és abból is kinő. Viszont aztán alakul úgy is, hogy, hogy foltok vannak, tehátkis foltok a köveken, ahol annyi hely van, hogy megáll a föld… s abból a talajból is nőnek. (…) A pázsitból.”(J. G .*). h g öv k öbbf v , k gj

á á í ó u jd ág : p .„ Hát a lúcs

( Pinus sylvestris

) is, ő is köves helyen, porondos helyen is,

de viszont oldalakba’, köves, oldalas helyeken, tehát mindegy akármilyen, akármilyen nehéz helyeken (…) ő ott szereti.” (J. G .*).

V k f j k, k j z g p z g öbb gjá á . i p dáu bartacín (Onobrychis viciifolia): „Az inkább ilyen köves helyen

szereti. Verőfényes, köves helyt.” (P. e.); „ Az verőfényes helyen szeret csak, ahol köves” (t. e.) . De hasonlóanegység tapasztalható a Fragaria-f j k b ,tokos eper( Fragaria viridis): „ Nem úgytermik meg, mint a másik, tehát inkább verőfényes helyen van, napos oldalakon. Reglőkön.” (J. G .*). A piroseperről ( Fragaria vesca) p d g z ják:„ Inkább felégetett területen, erdőkivágott területeken,miután kivágják az erdőt. Mindaddig, amíg annyira kiforrik a föld, addig nő, aztán akkor ő is elhal, tehát csaklaza talajt szeret ő.” (J. G .*).

eg - g k á f j k v k zv dják g . az kk jó g á z ó g bí k, „ b k

vá k (PÉNTEK ésSZABÓ 1980,R AB 2001). a k k g d j z ód á f j k g k p í á á . ebb z

j gű szőrcse ( Nardus stricta), sovány k gj gz bb k pv jo , g j v k pc g ív f ác ó

j z :„ Imola mindenütt az egész kaszálókon, legelőkön. Ahol nincs szőrcse.” (P. K.). Egyesf j k k zá ják g á :„Ott, ahol eper van, ott is van málna, de ahol málna van, ott nemnagyon van eper a málnavészbe’. (…) Hát ő nem tud felnőni a málnavésztől, mer’ ő kis termet.” (J. G .*).Jó d ká f j g borsika ( Juniperus communis), j gz v f

g k öz kö d f j, vábbá csihány (Urtica dioica), köv k b zd ká . t vább í f j k:hóvirág (Galanthus nivalis): „ Az a hóvirággal együtt nő, fenn

a hegyeken.” (K. J.); bükk ( Fagus sylvatica): „ Ahol bikkfa van, ott nő közte örökké. Ott szereti a bikkfávalegy helyt.” (K. B.); rakottya (Salix caprea): „rakottyával egy helyt”; csigolya-f j k (Salix pp.):„csigolyával együtt”; bakceka (Tragopogon pp.):„… ahol a bakceka, tehát a kaszálós területeken.”(J. G .*); fekete kokojza (Vaccinium myrtillus): „ Ahol a kokojza szok lenni.” (F. P.); sáté (Carex

pp.):„ A békaláb es ott nő, ahol a sáté.” (K. B.); zsanika ( Alchemilla pp.):„ahol a zsanika”; feketebojza (Sambucus nigra): „ Árnyékosabb helyen, mint a fekete bojza.” (F. D.); gyapár( Leontopodiumalpinum): „…kövekbe’ termik, mint a gyapár.” (t. e.) ; takonykokojza(Vaccinium uliginosum): „…

hol a takonkokojza, avval szomszédos.” (P. K.).V k „v d ” f j k, k zö c k ü v f duh d g gb , p . g k g ju , z k á áb ázkö ü kü k, á b g ják p á g pü g d k f . V

, úg g k f j k (p . veres fenyő ( Picea abies), kórus (Sorbus aucuparia),k g k f k í k k , ják

g z í á k ( k íg f g zzák g: , „ahol engedik”).t vább j z p dák g f j :tamariska ( Myricaria germanica): „ Az

ilyen nagy széles, porondnak mondják nálunk, porondos-kontyos területen. Itt sok vót valamikor, de azt azerdészek kipusztították. Nincs olyan sok, mint régen.” (t. s.) ; szeder ( Rubus fruticosus gg.):„Vad

helyen, olyan árnyékos hely, csúf helyeken, olyan csúf, észkos területeken.” (t. s.) ; kokojza (Vacciniummyrtillus): „ Ahol gyakor má’ az erdő, ott es van, de ott má’ akkor nem termel. Mer’ annak es kell a napfényés a világosság.” (t. e.) ; vábbá„ Ilyen magoslaton, de nem mindenütt van! Inkábbat olyan bundzsákos,


6/29


150

zuzmaros helyen van. Ahogy… hogy mondjam, annyi sován a föld, hogy akkor bundzsák, s imitt-amott egy kicsi,néhány szál fű nő fel. S ő abba’ szok lenni.” (t. a.) ; „ A kokojza inkább megvan erdős, erdőközt is, de neki isazért úgy szélekbe’ inkább.” (F. D.). A zablevelű fű ( Brachypodium pinnatumvagy Deschampsiacaespitosa) k pc á :„ Az is sován helyt terem. S szintén ahol egy kicsit olyan, mondjuk alol olyan vizenyes, s fel úgy mégsincs feljőve, s az a zablevelű fű. Má’ itt túl az ódalba’ sok van.” (t. a.) ; íg gyüngyemény(Spiraea chamaedryfolia) b :„ Egy olyan… zavaros helyeken szok lenni inkábbat. Olyan piszkosmeneteken nő ki. Az olyan piszkos menet. Kert mellyéke, vagy ilyesmi… Mer’ így a mocskot oda béhányják, sattól.” (t. a.) ; szőrös füge ( Ribes uva-crispa): „ Az kint terem a csutakok tövibe’.” (t. a.) . Azászpa (Veratrum album) „… olyan helyeken, ahol erről es van egy erdő, arról es, s olyan hegyi gödrökön,ahol olyan lankásabb hely van, hogy nem olyan ódalas, olyan kövérebb a hely. Olyan pusztás, erdőközötti pusztákon, s kaszálókon es, gyérebben, de inkább a legelőkön, a magosabb legelőkön van sok.” (P. K.); íg leánykafüge ( Ribes alpinum) b :„ Hát az es magos hegyeken, ilyen sziklákból hol egy fa letörik, s aztán úgy ott korhad, úgy ledől a fa, s olyan, olyan félrevaló helyeken, akkor, s málnaveszes szélyin, ott es.”(P. K.). Keptelán ( Petasites pp.):„ Hát az árkok mentin, de állj meg! Egy olyan helyen, ahol az árokmentitől még van szélesebb hely, s olyan víztartalmas. Víztartalmas, az ilyen hatalmas nagy leveleket alkot, ne.”

(P. K.); „ Hát az útilapi ( Plantago pp.)az mindenütt az utak szélén, ahol az útról való nedvesség, sárlé lefolyik.”(P. K.). A serkefű ( Lycopodium pp.):„ Nem pont úgy az erdő közt, hanem úgy a szélyek közt van az.”(F. P.). „ A súrlófű ( Equisetum arvense) csak a sárba’ értetted-e. Mutattam neked a surlófüvet, amit itt szertelehet szedni.” (K. B.). „ A papvirág (Leucanthemum vulgare), igen, az mindenhol van, erdei kaszálókon, benti (g z )kaszálókon, mindenhol.” (J. G .*). Aköménymag (Carum carvi): „…ilyen völgyhuzásokon,ahol a víz lesodorja a földet és nagy, több tápérték van a földbe’ ott, ott igen.” (J. G .*); íg virágos sáté ( Eriophorum pp.):„… az is csak a nedves helyeken, mocsaras helyeken, hosszabb ideig nedves, vizettartó helyeken található. Ha nem kaszálják meg, ott marad, és úgy minden évbe’ kinő, meg aztán berothad, súgy marad, tehát a földbe marad bele.” (J. G .*). A torokgyík ( Parnassia palustris): „ Hát az is egykicsit olyan nedvesebb helyeken szok nőni. Nem túl nedves, de azért egy kicsit nedvesebb, mint általába’.” (F.D.). Ménisora (Vaccinium vitis-idaea): „ Hát az inkább pusztába’, ahol nincsen erdő annyira.” (F. D.);„ Hát a lánclapi (Taraxacum of cinale) , az is inkább így benn, s ahol zsírosabb a föld, ott. Ahol trágyázzák jobban, ott van.” (F. D.). Avérehulló fű (Chelidonium majus): „ A napsütéses oldalakon, olyan köves,törmelékes… például így fundamentum szélinél, itt a híd végénél is vót.” (F. D.); íg burusztuj ( Arctium

pp.) b :„ Az valahol így felmaradt kert helyen, vagy épülethelyen, vagy…” (C . P.); porcsfű ( Polygonum aviculare): „ Ahol tavasszal jó sár van, aztán nyáron az olyan porcsfű.” (C . P.); v gü hóvirág (Galanthus nivalis): „ Ágyásba’ leghamarább. Há’ van a kaszálóba’ is, reglőn is a hegyeken amezőbe’.” (C . P.).

a f j k k j bb k p k pu k, gv z gg - g k k f j b vá z k k z k j g z 20 báz ). a k p dák á kü ö böz u k b : (1) csigolya (Salix pp.)g p x , á á , g jó g á z ó nevezetesen a porondos helyeket . e k gf vá z k g g

k p u k. (2) ezz z b zepefű (Gentiana cruciata), z g jó , k pc á z b g z k v k. é d k

á c f j v ób k ípu b g á ó, z b z g ud í ják, d g kük g á gj z bb k

kö zö vá z k g k. Köz ük á v g á zá (3) a veres fenyő ( Picea abies) g g z g f j bb ájb , z

f du . e b k z k j gz g v k d g k z k g g d z gzó k f j z kk

a g k á z á j z k – 3 z vá zí pjá (MOLNÁR és BABAI 2008) – 46 %-b j u k (p .kövér helyen),


7/29


151

27 %-b áj z á (p .reglőkön), 7 %-b f ác ó (p .erdőben). Úg á juk,g g ud á j z f f gá áb g g kább bb u k z k, g b ku k g k bb u k v g

b f j f du , fö d jz áj , f j j z , vz g (MOLNÁR ésBABAI 2008).

F d k gv j udjuk, j gű dv g kü fö d ájbó á k d k z .

A gyimesiek által megkülönböztetett élő- és termőhelyek

a „m z x f j?” k d k p vá z kbó , v á g űj ö d kbó k jz ód k, g g k -

kü ö í k kö ü ö ük v ájb , z k k u jd ág v z k g k . az ább kb ö z g zzük dd g p z k ,

k á d Függ kb .Vizes élő- és termőhelyek : az g k gj bb c p v z - k . a f á áp k, p k kí v z k öv z jó

k g á zá p d g z , g zd g, k udáforráslápok, azaz a selymékes, sátés, sásos, selykés, mocsaras, surlós, békalábas -

k g pjú á áp k, k g z k zá á , á z ga gazdálkodás látóterébe. A selymékes helyek a kaszálókon, reglőkön egyes esetekben

g bb ü b í k, g g bb gű z á dv , z g k z k f á kbó f zí ju ó v z k , á d kb

ü , íg c ökk v k j d ük .

A selymékes, vizenyes k k pc á k ípu kö v zód k: mocsaras ésa selymékes k . a k közö á kü ö b g, zá , g úg ű k, v kü ö b g k közö . l g kább

böz g í k. a c k j bb, üpp d , kgáz ó. Ug kk v g f j, j gz k k f j c

íg k k kább f du : mocsárdi (Caltha palustris).t vább vízjá ü k vízfolyások , patakokés taplocák . A patakok mentén füzes,

cfás, cserfás, cserés, valamint csigolyás á ó, b vízűbb p k k porondok ,azaz kavicszátonyok alakulnak ki, a kisebb, mocsaras patakok menténkeptelánosok , pod-bállapisok k.

Erdők : ig j gz k z d kb k ku ók. r dkívü gz kö v- g. m d k f , g G b

d ípu kü ö í k : veres fenyő ( Picea abies) u fenyőerdőt és abükk ( Fagus sylvatica) u leveles erdőt , bükköst , bükkfást . az u óbb d ípu á d z p já z f v k z k p , jó gű, k d ú f z á ó f p d g bükkb g zd g bb d ü k k j d g c ökk .

á c k g bb ö z függ v d -f k ü . h ák„Milyen erdők vannak Gyimesben?”, köv k z vá z k k pjuk:„ Nálunk bikkfa( Fagus sylvatica) , s nyírfa( Betula pendula) , s akkor fehér fenyő( Abies alba) , s veresfenyő( Picea abies) , s akkor…” (K.B.); „ Legtöbb a veres fenyő, s vannak olyan vőgyódalak, hogy sok a fehér fenyő.” (C . P.); „ Hát ezek vannak:

szomorúfenyő( Larix decidua) , lúcsfenyő, fehér fenyő…” (t. a.); „ Hát fenyőerdők. Bükkfa es van, fehér fenyőes van, veres fenyő es van, bükkfa, cserfa( Alnus incana).” (t. t.); „ Hát itt fenyőerdő. Fehér fenyő, akkor a szomorúfenyő, más fenyő nincs. Ez a két fenyő van. Há’ bükkfa. Hát vannak olyan helyek, amik a rakottyák


8/29


152

(Salix caprea)...” (J. a.); „ Ződ fenyő, fehér fenyő, lúcsfa, bikkfa, rakottya, jáhorfa( Acer pseudoplatanus) , szilfa,kőrösfa( Fraxinus excelsior ). (…) Akkor van nyírfa.” (t. e.); „ Há’ a legtöbb fenyveserdő, bükk, bükkerdő, van szomorúfenyő, lucfenyő. Akkor van ilyen cseréserdő itt benn az aljakba’. Egerfa( Alnus incana) , azt hiszemaz az egerfa. De a legtöbb fenyveserdő van, s bükkerdő. Fenyves két fajta van: van fehér fenyő, annak úgymondják, lucfenyő. S szurokfenyő( Picea abies).” (t. s.); „ Hát itt csak izé van: fenyőerdő, bükkfa es, itt nincsúgy lehet, csak Jávárdin.” (P. e.); „ Hát itten csak veres fenyő. Há’ fehér fenyő es van, de az ritka. Bikkfa. Vanvajh egy, de ilyen tömör erdő nincs.” (a. B.); „ Hát van bükkfaerdő, fenyőfa, lúcsfa, mogyoró(Corylus avellana) , s az má’ nem erdő (…) s nyírfa, lúcsfa, (…) s a bükkfa es csak az erdőkön van. S akkor van a jáhorfa.” (t.m.); „ Itt nálunk-e? Egyszer van fenyőfa. Nyírfa, értetted-e. lúcsfa, akkor a karácsonyfát tudod, hogy milyen,az a fehér fenyő. Na. Bikkfa, kőrösfa, jáhorfa, s a többi gyümölcsfa.” (K. B.); „ Juhar, tölgy, lucsfenyő, fehér fenyő, vörös fenyő.” (t. i.). lá ó, g bá d k f f j k k d z ü k, cká í k v g ác ó v k (9 b , 14 %), g öbb zö j z f

ják f (ö z 57 í ), bbó z b k g k , k d k k. K d z, g zz j gg á u

amelyetPÉNTEK ésSZABÓ (1980), v R AB (2001) g ú z : öv v kzó fö d jz v k g k k pják g z – k pz , z z Bükkös helyett a

v g k g z ű c k Bükk .a g k á gkü ö böz j gz z „erdőközt ”. Ez az erdeif j k v k zó á á k f j z . Úg ű k, g g

z d f á á á k, íg z k z d f j k, k z ák f j z pjá z d b k, z k G b „erdőközt ” z k ( zerdőben k f j z á áb k j k g, p dáu z v ó ózk dá á u ). Ug íg j z k „ fák alatt ”, „ fenyőfák alatt ” k f j z k

. az d k k pc á d k k á k v á ípu á ú kü ö í k ű ű ( gyakor ) k ( gyéres) d . a á d k ípu b

a fakitermelés és legeltetés következtében alakul ki.

a vágá u á zukc z ó kü ö f f k z kü ö í k. a ü vágtér . e k k csapos helyek , gyütések , csutakos, csutakokmentin. a z já ó, c j d - d öd vágá ü k veszes helyek . m g-kü ö böz kmálnavészt ésepervészt (mánás, málnás, mánavész, málnavész, epervész, eper-vágtér). a c j d á p k v rakottyás, apróbojtos, bezseny, bezsenyeserdő , cseplesz, bokros, bozót . a g k k f ípu á kü ö böz k g veres fenyőnek : a bojtot és a szelhafát ( bb fö d g ág , z b d bb , u óbb zág z , d bb p dá bó d á cá , z z z d k zíneve abojtos vagy atal erdő , k bb karós erdő , jd d bb k b boronaerdő (26-30 c - ö z á ;„A fa nem prédálódik el”, z pí k z k á pp gfv g ágú ö z k k ), v gü szelhás (szerhás) erdő , szelha erdő , szálaserdő , kinőtt erdő vá k b . i á 70–100 c á jű fák v k, d zká k vf g d z d . J z j , g „ó b zó . m z á b .” (V.Tőkeerdőnek , öregerdőnek v z k ( gj.: v dbojtos is, ahol a fák szabadabbaná k, z fö d g ág k d k). V gü nagy erdőtkü ö böz jük g [u óbb k f j z g z u z d k j d k á : nagy erdő nagyk j d ű, d fákbó á ó d j :„ Emberi kéz nem avatkozik belé.” (V. K.)].

F zerdőszegély , ö á ó . a g k gkü ö böz f j k , k z d z g z kö d k. ez kívü v g g

, g zdá k dá v k gg z ö z függ b kd z g k z j ó f k kí á . ez p dkertek mellett

kialakuló, a gazdálkodási tevékenység által nem érintett, keskeny sáv, amelyben hasonló


9/29


153

f j k f du k . a g k k c j k öbb vük v (magyarós, fügés, gyüngyeményes, bojzás), bá u óbb kább á c k fö d jz v.

sz j z f k bundzsákosok , k v g z -gg b í , f j z g k, áf f k, k p füv k j gz

( f du k d kb , k zá ók , k k ).Eda kus termőhelyek : az d ku j z k, j d ág k pjá zá

k ü g á zá . ez k g z á f d á z p ú z áegyik legfontosabb páros akövér hely és a sovány ( sován’ ) . e bb g z , áp-

g kb g zd g j k u , íg z ü k v k g z k d z , áp gb g z g k, z

ük öz d k. a g z g bb vá k szőrcsések ( Nardus stricta uraltag p k), íg gköv bb k j z z á á z kö d pükö k ku k k (esztenás helyen, állatok régebbi helyén, kosáros helyen, lósós-dis, csihányos).a g vö g k z k z b dód k d z z k

á z gkü ö böz (verőfényen, szikár helyen, napfényes helyen; vészok-ba’ , észkos helyt , nyirkos, nedves helyen). Nehezen megragadható csoportot képeznek azerős k. ez g á á k -

gó , d z k d , j á víz ák , ág , k . J z k d k d k , z d k

u á g du ó, jd f g u ó óz ó f k köv k z b kgű g p ü k , kb f z óz ó köv k z b

f zí k ü („ Kidúvadnak a kövek.”; kopárabb oldal , (pala)köves hely, törmelékeshely, kavicsos talaj). a d k bb, g k köv bb d b d kmartnak , martosnak v z k, íg p k k kleszakadásnak , süllyedésnek , szaka-

déknak , suvadásnak .G b k v z k á ü v f zí , dö z á j bb z k v g ác ó vö g b [p .kőrózsával( Jovibarba globifera)]. a gj -

gz bb d f j, havasi gyapár ( Leontopodium alpinum) h d g g ,gköz bb Bá á - g g z k á f du . a z k

vá z á kü ö böz k g (kősziklák , kőszál , kőrevek , kőpócok).a j k k pc á g í k, g :„ Az erdők alatt mindig puhább a talaj. Mivel ugye az erdők

alatt mindig lehullott ugye, különösen ahol bükkfa van, meg leveles erdő, ott minden évben lehull ősszel ugye arengeteg levél. Az berothad, tehát elpusztul, és abból a talaj az puha, (…) egy más réteget alkot a föld tetejére.(…) Viszont kint, ahol kaszálódik, meg legeltetődik a talaj, ott keményebb.” (J. G .*). az d vágá u á „… ki kell forrja egy picit a talajt (…) úgy nevezzük, hogy megforrik, tehát megkeményedik a talaj, és akkoraztán nő ( vágá öv z ).” (J. G .*); „ Itt ugye a szántófődek ahogy térnek meg, örökké húzódik ki a főd, s nomabb a főd.” (P. e.).

a kü ö f k z k g zd g bí k g k, d z g űj ö ük:„Ott olyan borzosok( köv k) , olyan hogy, mint a resz, olyan izéje van, olyan borzosok, s

má’ itt errefelé, ott nincs olyan. S azok nem törnek, hogyha töröd össze es, s itt ezek könnyen törnek. Akkor itt Jávárdi felé van a mészkő, miből égetnek így meszet. (…) Hogy itt má, s a homok es erre Terkő felé má’ nem aza, mint errefelé. Egész itt Iliába’ kezdődik a… má’ attól erre a főd es másabb, s attól arra másabb. (…) Van akéksár es. (…) A főd, ahol a víz leviszi a izét…S régebb Békásba’ es lehetett kapni, s akkor hozták onnét üstök-vel, vagy kandérval, s mészbe belé, nem vót ez a kék, mészbe való kék, kék por, hanem abból megáztatták, sösszevegyítették.” (t. e.).

Gyepek : a g k g p á á köv k z k f j z kk füvek(fű) közt , mezőben/mezőkön, puszta helyen, pást , pázsint , d gf bb g k

k zá ók kü ö í . a g k (reglők ) g z f uköz g d v


10/29

á k zük f u ó áv bb ü k , k ípu kü ö í k:bennvaló éshegyireglők . e gkü ö böz öv z b g g k bb kű

d k ják. a á g ü k vnyáraló. Nyár végére általában megcsappan g áp á k g , k jó zág á k ü c k g zőszlő

vű ü , ák jú (csuga) g k. areglők z k k, határolókertek (k í k) , d b z k f c p k, k b

ku k k . a gf z íreglők c j d g . e k á f kborsika ( Juniperus communis) hecselli ( Rosa canina gg.) p ü . a f g

z k ű ű, uc k úju k f (apróbojtos, bezseny). Kü ö g k hangyabolyok , k k pá á pí k k zá ók köz z gk í k, b k á k (g k bb z b , g z á ják k k zá ó

a k zá ók z k g c p b ják: bennvaló, benti kaszálók és akünn-való vagy hegyi kaszálók . Mivel abennvalókat d z g zzák, öv z ük j hegyi kaszálóktól ( á d Függ k ). a g k úg ják, g

b v ó v , z v kü v ó , d kü v ó v , z c d k . e k g k k b v ó ü k g zá , k köv kg z kű k z p d k f , közb z z k bb k z kű k v z z

a g k z ű g z k z g kfű g [„ Hát az, az mondjuk a helyekről es különbzik, mán az orogyiki széna, s a jávárdi má’ külön…kettő, különlegesebb.” (P. K.)]. Nehéz volt azonban eldönteni, hogy milyen széles körben

j d k z v k, k g f j vb k zá ók (p .báránylábas kaszáló(bárányláb – Salvia pratensis), imolás kaszáló(imola –

zá fű), vadlóherés kaszáló(vadlóhere – Trifolium pp.)]. J udá u k z z k v k, kább j z z k z k. Ug kk z

j z k z z j ví ó v g ó öv v v , kü , g zák k z [p .„S akkor a népek es szeretik, hogy azt mondják, ulyan jó vadlóherés kaszálóm van, na.” (P. e.);„ Jávárdiba’ van a legtöbb kecskekapor( Laserpitium latifolium v. Pimpinella major ) értetted-e. Azt mondjakecskekapros széna értetted-e, felnő ilyen magasra, ne.” (K. B.); „ Imolás( zá fű) fű ( z ).” (J. P.); „S a, nemtudom milyen szaga van, de ahol eszpenzes( Helleborus purpurascens) , s ott csinálnak szénát, az állat nemigen szereti azt a szénát, amelyikbe’ van.” (t. e.); „ Mer’ akkor azt mondják az a jó széna, amelyikbe’ benne van a papvirág( Leucanthemum vulgare). Na.” (K. B.); „ A jávárdi, az mán több vastag, nagyobbat nő, nagyobb ahozam, de több vastag szár van, s kóró, hogy erősödnek meg a kórók. S akkor a csinálásba’ es az tűnik ki, hogyha kezdi verni az eső, s akkor fordítódik meg, azokról a levelek lehullnak, s akkor izé, mert még szárad, megmég izé, mingyá’ törik. S akkor a széna az mán izé, ahol olyan imolás, szálasabb, más levelesebb úgy magába’, s aprább, az nem veszíti olyan hamar a minőségét, mint a kórós.” (P. K.); „ Jávárdiba’ aprább, zsanikásabb( Alchemilla pp.) , mert ott úgy hívják, hogy zsanikás.” (t. m.)]. R AB (2001) G g ó - d c b

köv k z z g- d ká k á :bábakalácsos, békalábas, csikófarkas, lófarkas, csengőkórós, imolás, kapros, labodás, sátésés szőrfüves.

a k zá ók g k f jk z k g k z ga trágyázás az oka:„ Az a kaszálókba’ sok értetted-e, mer’ reglőn a marhák legelik, leeszik értetted-e, s ottnem tud nőni. Kaszálókba’ lehet csak úgy találni. (…) Reglőn nem tud megnőni azér’ mer’ a marha a lábávalkinyomja ahogy járják a reglőt. Inkább kaszálóba nőnek ezek. (…) A reglőn is, csak az a helyt annyira nem tud acsengőkóró (Rhinanthusspp. ) felnőni a reglőn értetted-e mert az állatok lefüvelik ott.” (K. B.); bábakonty (Carlina acaulis) :„ Hát reglőbe’ es ejsze, ahol mondjuk kicsi állat jár, hogy nagy a fű. Deinkább kaszálóba’.” (t. e.) ; „ Reglőn nemigen ( ), gyéren van, mert hát az es szinte a kövér helyt szereti. Kaszálóba’ van.” (t. a.) . A kaszálóban„vannak olyan növények, hogyha minden évbe’ kivágódik, akkor neméli túl. Tehát kihal, elhalnak. Tehát csak azok élhetik túl, amelyek gyökérből újra, újra tudnak…” (J. G .*).

V k ájb ü k , k k k -


154


11/29

dálkodás, sem a növénytermesztés számára. Ilyenek a szerves hulladékot tároló helyek, d k u á vág ág k (csapokat ) ö z g űj k, v g g b, g zd ág

v k g á k k z u d k g űj k. G k á k k ü k vá k mocskos hellyé. Acsúf helyek ezzel szemben a meredek,köv , z já d k, k z k k g zdávadas (vad) helyek , g z v d g , z gköz í ü k, zűkvö g f j k, v dá k ( dv , f k ) g k ózk dá [„ Félreeső erdők. Félős avadaktól .” (C . P.)]. Acsúf és a mocskos helyek g k g kó ó öv z ű k,

áp g á ágá ó z v ágá ó függ z köz k f pedig degradáltak, csalánosak.R AB (2001) gj g z , g g kó ó k ó f ű

v z k ü k . e k k k k j d ük, z á„f ű gük” .

MindPÉNTEK ésSZABÓ (1980), dR AB (2001) g ú zz , g z d k öz k p g p kk k pc fö d jz v k g kább k, f g

k v k z k (p . v z v g v ú). az öv zz g ú ág z ük.A településhez szorosan kapcsolt termő- és élőhelyek : a pü k z ább

- k kü ö böz k g: p . z u k k pc á : utak , ösvények szélén, árkokmentén, sáncokon, tapodott helyeken, zá ó űv k pc á : szántóföld , megásott föld , pityókaföld , szántóbütü, felhagyott szántó, parlag . A hegyoldali parcellák esetében pedig a szántás miatt kialakulómuzsda ( zá ó z), áz k á , udv kb : házakkörül , épület mellett , udvaron, kerti fű közt .

Táji mozaikok : V k g á zá k, k gká bb z, g j z áz bí

kapcsolódnak. Ilyenek pl. a völgyben, a faluközt: lok helyen, benti területen, aljakban; völgyek alsó harmadában:alvidékeken, alattvaló hegyeken, hegyek aljától középmagas- ságig , a távolabbi, magasabb hegyekben: kinnvaló helyeken, kinn, magasan fenn, magoshegyeken, fenn a pusztában, havasos helyeken, z k k zb z í áj nagyerdőkben, nagy kaszálókon, nagy hegyeken.

Növényfajról elnevezett élőhelyek : G b öbb v öv vb d. a v k g kább u k, g z d f

á ó [p .„ Ahol sok bükk van, hogy hívják?” / „ Hát bükkerdő, bükkösnek hívják, de mondjuk itt nálunkolyan nagyobb területbe’ nincsen, hogy önálló bükkös legyen, csak úgy vegyesen van a fenyővel.” (F. D.); „ Azt ahelyet, ahol így sok mogyoró nő egyszerre, azt minek hívják?” / „ Hát így mondják esetleg, hogy mogyorós, mer’

van itt egy kicsi völgyecske, úgy hívják, Mogyorós-patak. Mogyorós-völgy.” (F. D.)].a öv vb k pz v k közü gg k bb fenyőerdő , fenyveserdő , valamint abükkös, bükkfás, bikkfás, bükkerdő , bükkfaerdő , g p k közü p d g barta-cines és a szőrcsés, szőrfüves. az k g ű g zd ág z í ó ág

j z d ípu k, v bartacínes, ud v jó gű k zá ókilletve a szőrcsések , k g z bb g k k zá ók köz z k).

t vább , d á kább z á v k p . g p k g u ó zsanikás, ó á áb v gg gj c pp b

vóvíz zük g („a zsanika kelyhéből kapnak vizet”); g dá j z z ördögbordás, borsikás, zableveles, kecskekapros, kapros, csipkés, szamárcsipkés v, j bb gűgyepet a vadlóherés (kaszáló) és rosszabbat a sátés, sásos. Ü d lúcsos, lúcsfás, j gz vá z p d k csigolyás, g ü ö c kokojzás.


155


12/29

Ritkán használt név a surlós, békalábas, keptelános, menisorás, rakottyás, nyírfás, nyírfaerdő , nyires, nyárfás, cserfás, cserés, füzes, cfás, magyarós, kórusos, kórusfás, fehérkokojzás, takonykokojzás, hecsellis, vadlóherés kaszáló, imolás kaszáló, ászpás, lósósdis, podbállapis, csihányos.

az v k b k , g fö d jz vk g ú z u k, g v k g áj vb vk

ó g fö d jz vk z b á Tiszás, Jáhoros, Kőrösös, Fügés, Bojzás, Szalamás, Hagymás, Danciásés Nádas – g ább dd g k ü

ájuk bukk u k. több v á z á u k g fö d jz vkk ü v z gá ód u k.

a g - v- dá á köv k z f z p k b (vö.PÉNTEK és SZABÓ 1980,R AB 2001): (1) j z f ác ó, k á

v g j gz á ku á , (2) g d f j ö g f du á , (3) (v g g ü v z á ó), v (4) z d ku k

g - v k gg k bb f j v k z k, v(erdő , mező ), v áj z á u k (kaszáló, reglő ). a z g í k. az d ku k á áb z d f , íg j bb

k z u k dó f jj v g z á ódjáv v z k g. a v kd z z á ják d p b z g k á , 21 %-á köz p

öbb k d ká , öbb v á c k fö d jz vk (MOLNÁR és BABAI 2008). a áp k z k á k k pc á g z á zá udu vább, íg öbb köz z f b á ú v g ká z

A gyimesi termő- és élőhelynevek a gyergyói növényzetalapú földrajzi nevek

tükrébenR AB (2001) g z u káj g d, g ö z v ük k

- v . a f bb z g ó ípu k v g erdő , kaszáló, legelő , fenyveserdő , bükkerdő , gyep, mező , pást ). a ó j gű áj áj z-

á z d á z k pc ódó v k k g z u k (pmálnás, égés, aszalás, csutak , irtás, rakottyás, cseplesz). a fá zá ú f j k v b k fö d jz

v k g ók (p . fenyős, bükkös, nyíres, nyáras, mogyorós, fügés, de pl.hiányzik Gyergyóban acsigolyás, borsikás), íg ág zá ú k v zók k v b

g z k (p . G g ób cbartacines, zsanikás, ördögbordás, zableveles, szőrcsés, v v z c , G g ób k ü , d G b ). V- k, k vá zó gg k k j gük

vk ögzü k, íg á z k g g ó g űj b (p .tömör/gyér erdő , apróbojtos, bezseny, bojtos). má - k ú k k j d ű k

v dókká vá j k (p .víz mellett , utak szélén, kertek mellett , szántóföldön, muzsdán, tapodott helyen, hangyabolyokon), á k p d g ú g áj z k v k z(magos hegyeken, alattvaló hegyeken). V k - k, k c

z g k ájb f du k , íg vá vük [p . G b choncsokos( z zz b k á ), G g ób c porond ]. má k ug z v á j d z k ájb , p . cserés G g ób ö g , G b g ; selymék Gyergyóban

í , G b f á áp ; csetenes Gyergyóban nem kaszált részt, Gyimesben uc . eg g g ó v k G b á u k g (p .tanorok , rét , rez,


156


13/29

láz, gaz). G b j g f v dó (G g ób : fejér fenyés). a j-d ág k z k pc ódó fö d jz v kR AB (2001) u kájáb z p k, íg

ö z v ük g . Ö z g b k d juk, g bá – R AB (2001) g ú zz – - v kb k ögzü fö d j

k á z k, íg p öv z fö d jz v k k z üképet kaphatunk.

Népi társulásnevek

m á uk, g k g jó k z g f j k . a k z b f dí z ku k b z g

g f j k k j z ük k pc á , f j kk , z kb z kb ká k f öbb f j , g kadnak(„ Nő ottan mindenféle”). Tanulságos az alábbi példa:„ Porondos helyt milyen burjánok nőnek?”/ „ Porondos helyen? Az Isten tudja. Odabe a porondon, én nem tudom. Ott es fű elcsipeszkedik.” / „ A csigolya,az hol szeret?” / „ Az a porondos helyt. Csigolya ott terem.” (a. B.). Az ismeret tehát az egyik iránybansokkal inkább tudatosul.

Ö z 68 b k d z ü k á g d j z f já g 2,0 db f j v gz . 22 %-b vá z z („mindenféle” vagy „nem tudom”), z 22 %- c upá g f j z , c36 %-áb k ü í g ább 3 (d gf j bb 7 f j). 6–7 f j c k

udá ú d köz k k f . l g öbb f j szántóföldeken (3,7 f j), v reglőkön és kaszálókon (3,0 f j) í k, k v bb porondokon (2,1 f j), selymékesekben (2,1 f j), zerdőkben (1.9 f j ), v zerdőszegélyben, kertek mellett , bokrosokban

(1,6 f j), g k v bb veszes k (1,2 f j) bundzsákosokban (0,8 f j).R AB (2001) öv v k zó fö d jz v k b úg vá gk d z g g ó k öv á u á k k f ájb

g, á áb z u k dó f j pjá . Íg í : „ Egyértelműen népi társulásnévnektekintjük a kokojzást (fekete áfonyást) legalábbis az erdőhatáron és a fölött. Sajátoshelyzet alakult ki: a társulás elnevezésére ugyanazt a fajt tartották legalkalmasabbnak anép körében és a szakirodalomban egyaránt, egymástól függetlenül és más-más néven.” Avészvirágról(Chamaenerion angustifolia) v z vágá ü k k pc á gj g„ Itt is tapasztaljuk, hogy a hagyományos és a tudományos elnevezési szemlélet teljesenegybevág, holott egymástól függetlenül fejlődtek.” PÉNTEK és SZABÓ (1985) ó

fogalmaz: „ feltétlen gyelmet érdemelnek a növénytársulásokat, társuláscsoportokat ésökológiai egységeket jelölő földrajzi nevek.” K bb: „a népi elnevezés – bár nem ponto- san meghatározott – évszázadokkal megelőzte a tudományos elhatárolást.”

Bá v ób , v k fö d jz v k, öv z ípu k j ök öv á u á k f u k (p .bükkös, sátés, kokojzás), z -

b v k á b v ü k z zö v ójáb c k z uv z b z p f j j j k, v z kö d k á

z u k dó f j z, z kö d vább f j/f j k . m g kk pu z f j , á f dí á b udá kü ö -kü ö , d

g ü f du ó f j k j z (MOLNÁR és BABAI 2009). V ü k z g k ( ó bág pá z k z,MOLNÁR és HOFFMANN d.) öv á u á k k z k z g d j z , „á dó


157


14/29

öv z . n á f j b g z á ó f , z gk z k, d z g d z, g z k á u á k k k ük. a fu ó k d k f z v , g zá uk j

g k d ü k f . a vá z v g k z f jükb . m gg b ku k , k g k k öv f j k gk ü k á

vágá z, g óg öv k ), á áb íg g d k du k: d f j, ü k , b z f du .

c k zu k. a g k g u k k f j k , k z k k .

az ább kb á j z p dá u k f f j á v k zadott válaszokból. Porondon:„ Minden kinő, ami, a szél odaviszi a magokat…fodormenta, lóminta( Mentha longifolia) , inkább úgy.” (C . P.); „ Hát az Isten tudja. Hát ott sok nő, csak nekem es az eszem es sokszornincs a helyin. (…) Ott van ez a csigolya(Salix pp.) , s akkor van ez a másik, ez a… tamariska( Myricaria germanica) a porondokon.” (t. e.); „ Martilapi…(Tussilago farfara)” (J. P.); „ Ez a utifű( Plantago pp.) , ez esmegterem, ez a békaláb( Equisetum palustre). Ezek a csigolyák, ilyesmi. Ilyen apró, ilyen füves, akármilyen.Csengőkóró( Rhinanthus pp.).” (P. e.); „ Porondos helyt megnő a martilapi… Ja, na nem jut eszembe. A keptelán( Petasites pp.). Egyeb nem nő.”; k bb b z g á :„ Na még nő a porondokon a vérehulló fecskefű(Chelidonum majus) s a reszfugburján(Scrophularia nodosa?).” (t. i.); „Vannak ilyen lómenta,csombormenta, akkor van az északi kakukkfű, ami szokott a hangyabolyokon teremni…Ökörfarknak mondják,olyan nagy bokros, nagy magas. (…) Akkor van ez a zsurló, ami szereti a vizes területeket. (…) Csihán(Urticadioica) , s ilyesmik.” (t. s.) . Selymékben:„ Hát ott sáté(Carex pp.) nő, s még ilyen-olyan füvek nőnek. Ilyen vad füvek.” (J. G .); „ Békaláb, akkor még a sáté. Van a vízbe’ az a izé, az a nyúlófű.” (J. G .); „Selymékeshelyen azt se tudom mifélék vannak. Ott es ott mindeféle. Van inkábbat a selymékes helyen ez a békaláb, surlófű( Equisetum arvense).” (t. e.); „ Hát a selymékesen a békaláb, surlófű. Selymékes helyen ezek vannak.”(a. B.); „ Hát az… selymékes helyen a selymék nő. Amiket ott láttál odafel, az enyémen, hogy mik vannak, na.(…) Békaláb, lapos sáté(Glyceria notata) , gombolyik sáté( Juncus articulatus) , ezek nőnek a selymékes helyt.Virágos sáté( Eriophorum pp.).” (K. B.); „Selymékes helyt nő ez a békaláb es, akkor nő az a lapos sáté. Aztán,ott olyanok nőnek, mást nem ismerek.” (P. e.). Bundzsákos helyen:„ Itt ezeken csak a bundzsák. Még fű se nő ott értetted-e.” (K. B.); „ Hát a bundzsákos helyen az, csak ez a izét láttam, ezt a madársóskát(Oxalisacetosella) , még van úgy, hogy ménisora kóró(Vaccinium vitis-idaea) es van, még kokojzakóró(Vacciniummyrtillus) es, aztán egyeb, egyeb ott nemigen erőst matat.” (P. e.). Vágtérben, málnavészben:„Ott nemes nő egyeb semmi. Málnavész, s vajh egy fűszál.” (J. G .); „ Hát ott mondjuk reá, hogy ilyen essze-vissza, dehasználni van még a kokojza…” (t. a.); „ Ó. Aztán azok olyan csihán. Ne, csipke(Cirsium pp.) , más egyebilyen, ilyen dógok, ilyen haszonvehetetlenyek.” (F. P.);Csihán, s… azt se tudom, mik vannak.” (J. P.); „ Hát ottmindenféle burján nő, értetted-e.” (K. B.); „ Hát csak ilyen burjányok.” (t. i.). e d köz :„ Madársóska, azerdőben az nő, harangvirágok(Campanula pp.) , más nem nagyon.” (t. i.); „ Ez a madársóska es, az es nagyerdőközt, s akkor ez a, miféle na (…), az es az erdőközt van. Korpafű( Lycopodium pp.) , na! Az es olyan nagyerdőn van.” (P. e.); „ A fenyők, a fenyő közt ott mindenféle van, értetted-e, csak ő tömörbe’ nő, úgyhogy alatta

nem nő semmi sem, amikor dusan van. Nem tud nőni má’. Ott erdő van komplett.” (K. B.); „ Hát a fenyőerdőközt ott mindenféle. Ott egyik ilyen, más olyan. Ugye váltig mindenféle nő összevissza.” (t. t.); „ Hogyha nagyon sűrű, akkor… nem nagyon van növényzet alatta. Csak ez, ez a madársóska, ami béfolyja a fák alját. És a fériga( Dryopteris pp.)… a gyérebbekbe’. Az ördögborda, s ezek. Ez a vészburján(Chamaenerion angustifolium) , ezis csak terjed. Ez a ragadván(Galium aparine) legtöbbet.” (J. a.); „ Há’ van, de nem tudom, mi a nevik. Olyan…hát van az a…” (t. m.). e d z g b :„ Hát, ott mindenféle.” (P. e.); „ Hát ott rengeteg van, de hátnem minden… pedig sok van tényleg, amit jó vóna az ember ismerne, de hát…” (F. D.). r g :„ Hát ugyeepervirágtól elkezdve van a tokoseper( Fragaria viridis) , a más eper( Fragaria vesca) , akkor ugye van ez azördögborda( Pteridium aquilinum) es, akkor csipke, van ez az istengyümölcse(Crataegus monogyna) , van ez amásik, ez a hecselli( Rosa canina gg.) , hatalmasan úgy szereti ez a kicsi bojt es.” (t. e.); „ Hát ott mindenféleott es ilyen fű, mindenféle, nem tudom. Ez a vadcsombor(Thymus pp.) van legtöbb.” (P. e.). Kaszálón:„ Hátvan az imola( Poaceae) es ott nő, s mindenféle, minden fajta... mindenféle lapi, bartacin(Onobrychis viciifolia) is, here(Trifolium pp.) , s mindenféle ezekbe’ van értetted-e. Minden fajta fű van. Még a legküssebb, van aza kicsi piros szegfű még az es verőfénybe’ nő meg, itt ilyen helyeken, ahol ganyézódik.” (K. B.); „Ott az ilyen,


158


15/29

ilyen-olyan füvek. Lánclapi(Taraxacum of cinale) , s vadborsó(Vicia pp.). Keménmag(Carum carvi).” (J.G .); „ Hát a szőrcsés helyen nemigen van semmi ilyen. Az rossz fű, mert az úgy ellepi, hogy tiszta, úgy áll, minta tű a tokjába’, hogy a szál közt csak vajh egy valamilyen imola valami…” (P. e.); „Szőrcsés helyeken nő kokojza s piros áfonya. Piros… minisora, vagy hogy mondják.” (t. i.). Bennvaló kaszálón:„ A lósósdi( Rumex

pp.) , na a bakceka(Tragopogon pp.) , a báránláb(Salvia pratensis) , ezeken az ódalakon csak az van meg, s az imola. (…) még van lánclapi es…

” (K. B.);„ Hát olyan ami, amit azt nem tudom, hogy olyan, hogy amit

tudnék én mondani, milyen burján, inkább kövér fű. Sósdi, bakceka, úgy hívjuk, Szentjánosvirág(Geranium pratense) , báránláb, s akkor még… nem tudom, minek hívják.” (a. B.). Kinnvaló kaszálón:„ A virágokis másabbak. Van vadhere s vörös lóhere s fehér lóhere, nagyon sokféle virág van olyan, ami nincs itt benn abennvaló területeken. Azok nem szeretik a trágyázott területet, csak a sován területet.” (t. s.) . szá óf dö :„ A kenderfű(Galeopsis pp.) , ez a békaláb, a csukorfű(Stellaria media) , még mi van? Laboda, s faszulyka(Convolvulus arvensis). Az nagyon ragályos. Az ragadván.” (t. i.); „ Hát ott laboda, s pizdakóró, s csipke, smindenféle. Ott es.” (K. B.).

Zárógondolatok

m á uk, g k g p z g zd g á ják öv f j k g , g kf -

kö ü ö ük v ájb . t vább ku á k g z b , g ud í ják öv z d k vá zá , áj ö vá zá

z á ják f z udá öv z ud kí á á . ezu á f z k d , g z udá g k z ó z v dk z v k g k pc á (MOLNÁR . 2008). Bá z z g á v z d kk

z gf g zód (PÉNTEK és SZABÓ 1985), kü fö dö k űköd p dá á á (p .BERKES et al. 2000,HUNTINGDON 2000,MUNKHDALAI . 2007), p g

k v k k z p dá ü k (p . Ku p z :MÁTÉ és VIDÉKI 2007, h bág :ECSEDI . 2006). a z, g k ü k z uk p p z

ájb k jd z j gű v z gá k v g z ü k.

Köszönetnyilvánítás

m d k kö zö jük g b z g á k, d köz „ í ó k” P(B Bá ) ( zü . 1939) = P. e., a (Buc ) B ( zü . 1937) = a. B., G ö g c (mf g m k , Já ó G ö g (tód a G u k ) ( zü . 1939) = J. G . f g m k , uk,

( zü . 1970) = J. B. f g a ( zü . 1970) = J. a., Já ó G ö g ( zü . 1950) = J. G *. f gK j á (Ká u ) J † K j á J ( zü . 1981) = K. J., K (C ká ) B ( zü . 1954) = K. B.P f g má †, P z C b (há kú ), P z Ká (G u k P KáP. K. f g V ág, uk, Ká f g B , s k (B b c ) G ö g f g at kó (K c e ) e ( zü . 1940) = t. e., t kó (m c ) i , t kó (tí á ) tód ( zü . 1949) = t. t.

f g V , t. m. (t á a d ) ( zü . 1939) = t. m., t kó (C ukuj) Ká , t kó (C ukuj)( zü . 1939) = t. a., t kó i ( zü . 1961) = t. i., t kó tí á (tód ) a , t kó (B ) i vá , tí áD z ( zü . 1966) = t. D. f g C b P k ( zü . 1968) = C . P., uk lukác , tí á (t ffá ) s( zü . 1934) = t. s. f g J , F (F u) D z (i k ) ( zü . 1953) = F. D., F c P1937) = F. P., Já ó P ( zü . 1938) = J. P., tí á ed ( zü . 1970) = t. ed., Vá d Ká ( zü . 1951) =K. gí g .

a d g z k zí bBIRÓ MARIANNA v gí gü k . Kö zö jükBARTHA SÁNDOR nak, CZÚCZ

BÁLINTnak , SZABÓ ISTVÁNnak, SZABÓ LÁSZLÓ GYULÁnak, SZABÓ T. ATTILÁnak és VARGA A NNÁnak a kéziratk ább vá z á z fűzö z k gj g z . a ku á z otKa t49175 zá ú pá áz á


159


16/29

iroDalom – reFerenCes

ALCORN J. 1984: Huastec Mayan Ethnobotany. U v f t x P , au .A NDRÁSFALVY B. 1973: A Sárköz és a környező Duna menti települések ősi ártéri gazdálkodása és vízhasználata

a szabályozás előtt . Vízüg tö Füz k 6., oVh, Bud p .BERKES F., COLDING J., FOLKE C. 2000: Rediscovery of Traditional Ecological Knowledge as Adaptive

Management. Ecological Applications 10: 1251–1262.BLACKSTOCK M. D.,MCALLISTER r. 2004: F p p c v g d f Columbia. Journal of Ecological Anthropology 8: 24–46.

CASAGRANDE D. G. 2004: Conceptions of primary forest in a Tzeltal Maya community: implications forconservation. Human Organization 63: 189–292.

DELANG C. o. 2006: i d g u f f c c : u d d g d u p ntFP f g cu v ’ ub c c . Environmental Management37: 470–486.

DOBOS F. 1939: a G - z fö d jz .Geographica Pannonica 33. Kultúra nyomda, Pécs, 36 pp.ECSEDI Z., IFJ. OLÁH J., SZEGEDI R. 2006: A vókonyai puszták élőhelyeinek kezelése a madárvilág védelméért.

h bág t z v d eg ü . B zújvá .FLECK D. J., FARDER J. D. 2000: m i d r f h b C c d m D

Amazonian Peru. Journal of Ethnobiology 20: 1–36.

GYÖRFFY I. 1922: Nagykunsági krónika. Karcag.HALME K. J., BODMER R. E. 2007: C p d c b w sc c d t d ec g c Kr F C c b n - d g u r b P uv a z . Biodiversity andConservation 16: 1785–1801.

HERNANDEZ-STEFANONI J. l., PINEDA J. B.,VALDES-VALADEZ 2006: Comparing the use of indigenous knowledgew c c d d c qu f g p c c pvegetation in a tropical forest. Environmental Management 37: 686–702.

HUNTINGDON H. P. 2000: Using Traditional Ecological Knowledge in Science: Methods and Applications. Ecological Applications 10: 1270–1274.

ILYÉS Z. 2007: A tájhasználat és a történeti kultúrtáj 18–20. századi fejlődése Gyimesben. Disszertációk aze z áz Ká F k Fö d jz t z k 1. e z áz Ká F k , FöEger, 191 pp.

IMREH I. 1993: A természeti környezet oltalmazása a székely rendtartásokban. In: Európa híres kertje. Történetiökológia. Tanulmányok Magyarországról ( z k.:R. VÁRKONYI Á., K ÓSA L.). o p u z Kö vk dó,Budapest, pp. 122–140.

JOHNSON l. m. 2000: „a P c t ’ G d”, G k l d c p P c p d e c g . Human Ecology28: 301–325.

K OVÁCS J. a. 2001: a g pv g ác ó já ág e d b . Kanitzia 9: 85–150.K OVÁCS J. A. 2004: s x c c ck f p c u f sz k d (e t

Kanitzia 12: 75–149.MÁTÉ A., VIDÉKI R. 2007: P z d c k z p z , 10 v d v z gá v . i :Gyepterületeink

védelme: kutatás, kezelés, rekonstrukció és gazdálkodás. IV. Magyar Természetvédelmi BiológiaiK f c , e dá k p z k ö z f g ó ( z k.:LENGYEL SZ., LENDVAI Á.Z., SZENTIRMAI I.).Magyar Biológiai Társaság, Budapest, p. 26.

MOLNÁR

ZS., B

ABAI D. 2008: C p f d hu g C á gó d c c bknowledge. In: Proceedings of the International Symposium: Preservation of Biocultural Diversity – a

Global Issue (ed.: SPLECHTNA B.). BoKU U v , W , pp. 133–141.MOLNÁR ZS., BABAI D. 2009: n p öv z G b i.: növ v k, p x ó , z g

közösségi növényismeret. Botanikai Közlemények 96: 117–143.MOLNÁR ZS., BARTHA S., BABAI D. 2008: Traditional Ecological Knowledge as a Concept and Data Source

f h c ec g , V g sc c d C v B g : a hu g P Human Nature. Studies in Historical Ecology and Environmental History (ed .:SZABÓ P., HEDL R .).Institute of Botany of the ASCR, Brno, pp. 14–27.

MOLNÁR ZS., HOFFMANN K. 2009: A hortobágyi pásztorok növény- és növényzetismerete. Kézirat, MTA ÖBKI,Vácrátót.


160


17/29

MUNKHDALAI A. Z., ELLES B., HUIPING Z. 2007: Mongolian nomadic culture and ecological culture: on thec g c c uc g -p c z f n C . Ecological Economics

62: 19–26. NAIDOO R., HILL K. 2006: e g c f i d g u V g C c ug i g

Ecological Knowledge and Remote Sensing Analyses. Environmental Management 38: 377–387. NECHITA N. 2003:F ş v g ţ c d m vu hăş , C B c zu u ş l cu r

d Ş ţ n u , P -n ţ. NELSON R. K. 1983: Make prayers to the raven. A Koyukon view of the northern forest . The University ofC c g P , C c g -l d .

PALÁDI-K OVÁCS A. 1979: A magyar parasztság rétgazdálkodása. Akadémiai Kiadó, Budapest.PÁLFALVI P. 1995: a G - ágó (1164 ) kö k k z k váz . Múzeumi Füzetek (az e d

múz u eg ü t z ud á m k sz k z á á k Köz ) 4PÁLFALVI P. 2001: A Gyimesek botanikai és etnobotanikai kutatásának története. Kanitzia 9: 165–180.PÉNTEK J., SZABÓ T. A. 1980: r g öv v ág vá zá k z g fö d jz v k ük

Nyelvészeti Tanulmányok ( z k.:TEISZLER P.). K Kö vk dó, Buk , pp. 131–172.PÉNTEK J., SZABÓ T. A. 1985: Ember és növényvilág. Kalotaszeg növényzete és népi növényismerete. Kriterion

Könyvkiadó, Bukarest.R AB J. ( SZABÓ t.a., z k d á k ) 1993: az g b k – ö

g d ud á ( z k d á k g g ó u á ). i : Európa híres kertje. Történetiökológiai tanulmányok Magyarországról ( z k.: r.VÁRKONYI Á., K ÓSA l.). o p u z Kö vk dó,Budapest, pp. 223–282.

R AB J. 2001: Népi növényismeret a Gyergyói-medencében. P – ak d Kö vk dó, C ík z d , 247 pp.R AB J., TANKÓ P., TANKÓ M. 1981: n p öv G bükkö . Népismereti dolgozatok pp. 23–38.SHEPARD G., YU D. W., LIZARRALDE M., ITALIANO M. 2001: r F h b C c g

Matsigenka of the Peruvian Amazon. Journal of Ethnobiology 21: 1–38.SZABÓ T. A., PÉNTEK J. 1976: Ezerjófű. Etnobotanikai útmutató.K Kö vk dó, Buk (1976) /

t kö vk dó, Bud p (1996), 254 pp.SZABÓ T. A.,R AB J. 1992: e b d h c e b d w e f

Basin. In: Ethnobotanica ’92, Libro de resumens. Etnobotanica en otras Regiones del Mondo (ed.:J d B c d C d b ). [F ] i e b c C g , C d

TORRE-CUADROS M. A., R OSS N. 2003: s c d B d v : l c P c p f F h bf s f , Qu r , m x c . Journal of Ethnobiology 23: 287–308.VERLINDEN A., DAYOT B. 2005: A comparison between indigenous environmental knowledge and a conventional

vegetation analysis in north central Namibia. Journal of Arid Environments 62: 143–175.


161


18/29

ethnoGeoBotaniCal stUDies in Gyimes ii.: KnoWleDGe on haBitats anDsite PreFerenCes oF Plant sPeCies

D. Babai 1 and Zs. Molnár 2

1i u f e g p f hu g ac d f sc cBud p , o zág áz u. 30., h-1014, hu g - : b b @ g . . u

2i u f ec g d B f hu g ac d f sc cVác á ó , a k á u. 2–4., h-2163, hu g

- : [email protected]

Accepted: 30 October 2009

Keywords: e -C p , g b , d c g c k w dg

t g f u ’ g b c ud G (e -C pknowledge on local traditional knowledge on habitats and site preferences of wild plant species. Participatory

d w k, - uc u d v w w c duc d c u , v wthe community.h b d p f c k w dg v d d d ccu G . t ug

p f k w dg -v b , d w v b z d w u qu . p d gu d (w ). t c c d f cu p cf c d c f d p c b p (w d d b ),

d-u c f b p w d p (b c w d d , d w ). 24% f qu f u d v d c v w v g f b woodlands, pasture, Nardus g d ), 55% v . C c f f d ck b

c c. P p G v f u .The authors argue, that there are no plant community names in Gyimes. People refer to areas where a

species has higher cover, but under a habitat name they do not understand a species composition: if we ask the

f p c p c f b , w c 2.0 p c v g ; f w k ff w c p ( d f b ). i w f u d p b d f v g k w dg f hu g d g, c

form geographical names.


162


19/29

1. függelék – Appendix 1

há f j g g k z v vexp u d d c b p f c f w d p p c .

Csigolya(Salixspp. )

Patakok mentén. Víz mellett, patak mentén. Vizek mellett. Vizek mellett, porondon. Porondon, köves helyen, víz mellyékén. Vizes helyeken, vizek mellett. Porondon nő.Víz mellett. Vizek partján. Mindenhol megterem, inkább vizenyes helyt. Patak mellett. Patakok, vizek mellett. Porondos helyt, ahol köves. Vizek mentin, porondokon. Porondoshelyeken. Porondos területen. Porondos helyeken.

Epefű

(Gentianacruciata)

Kinn a kertekbe’. Legelőkön. Fenn a hegyeken, észokba’. Nyáralókba’, verőfényeshelyen. Reglőn, sován helyen, utak mellett. Vizek mellett (hibás ismeret). Nyáralókba’.Veszes helyt, kaszálóba’. Kaszálóba’, reglőbe’. Hegyi kaszálókon. Mindenhol előfordul,kaszálóba’, reglőbe’. Verőfény helyen. Legelőkön. Kaszálókba’, reglőkön. Domboshelyen, kaszálókon, utak szélin, köves helyen. Észoki kaszálók, árnyékos helyen. Erdőkközt.

Veres fenyő

(Picea abies)

Az erdőbe’. Bárhol, mindenütt megterem. Mindenütt. Mindenütt. Mindenütt. Megterembárhol, kint a hegyeken. Ódalakon. Észokba’, verőfénybe’. Mindenütt. Köves ódalakba’,mindenütt. Mindenhol. Mindenhol. Mindenütt, ahol erdő van. Legtöbb van, mindenerdőbe’. Verőfénybe’. Mindenütt, mindkét ódalba’. Mindenütt.

2. függelék – Appendix 2

G k, d íc ójuk, j z d z k, v g k á z d p d f j k

l c b d gu d G , d , qu f c d c pd b c p p . (1) h b (w ); (2) s d c p w

t –, v v( z í kk )

(1)

röv d j z , g k á í p d f j kk (2)

Vízjárta termőhelyek

Porondon, porondos helyt , (füvenyeshelyeken, kősalak , prizsmás porond)

(1) K v c zá k g k b k füz kk , Myricaria-v[„Olyan köves, a vizek mellett .” (K. B.); „ Hát tudja, ahol a vizekmeghajtották, vagy a főd úgy lett odavíve, hogy mondjuk odaviszia víz, s oda úgy megáll, aztán abból, ott.” (t. e.); „ Valamikor a vízmegjárta, s úgy megkavicsozta.” (t. s.)]. (2) a k ább p d k

á b füv d k, k á k zá dó pást fedik [„ Zsiványabb a porondos helyt, mert az kősziklás, és amikor a Nap megsüti, akkor égeti ki (….) A fű es kisül.” (K. B.)]. P d f j k:tamariska – Myricaria germanica, csigolya – Salixspp.

Selymék(esek)ben, selykés, sátés, sáté-helyen, sásos közt , seppedék , vizenyes helyen, sásosban, sátéban, lágy helyen, ahol a forrás szétterül , forrásfejben, források tövinél , lefolyásánál , forrásos helyen

P góv zű f á áp k, g á á á k, áp k, d d f á f k [„ A sátéba’ van, a selymékbe’.” (t. a.);

„Selymékes és mocsaras ugyanaz?” / „ Igen-igen. Csak itt nálunkinkább selyméknek mondják, nem mocsárnak.” (F. D.); „Selymékes – ő úgy mondja mocsaras.” (J. P.); „ Hogy mondjam, a víz, s nemigyenessen folyik, hanem úgy elterül, tudja, s az a sáté, abból nőki.” (t. a.); „ Mikor még olyan selykés, akkor még el lehet mennirajta, s a selymékbe’ má’ nem lehet menni…” (J. G .)]. P d f j k:

Mocsárvirág – Caltha palustris, gombolyiksáté – Juncusspp., virágos sáté – Eriophorumspp., lapos sáté – Glyceria plicata.


163


20/29

Mocsarasabb helyeken, víztartalmas, széles helyen, elterülő vízben, sárban, sáros helyen, vizet tartó helyeken

Kisebb patakok mentén vagy nagyobb források alatt kialakuló p góv z , g k á k [„Hát az árkok mentin. Egyolyan helyen, ahol az árok mentitől még van szélesebb hely, s olyanvíztartalmas.” (P. K.); „ Hát a virágos sáté, az is csak a nedveshelyeken, mocsaras helyeken, hosszabb ideig nedves, vizet tartóhelyeken található.” (J. G .*)]. P d f j k:keptelán – Petasitesspp.,virágos sáté – Eriophorumspp., békaláb – Equisetum palustre.

Vizek mellett , nagy víz, porond vizemellett , (hegyi) (kis) patakok partján, folyók mentén, ahol a víz jár , vizek szélében, vízhajtott helyen, iszaposhelyen, vizes talajon, lágyabb,vizenyesebb helyt

P k kí , üd , dv k, k d zd z vízb í á , g k k k fűzf , b

füz kk [„ Az es a vizek mellett, ilyen nedves fődekbe’ szok lenni.”(F. P.); „ A cfa az a vizek mellett. A porondos helyeken.” (J. G .);„ A cserfa a porondokon, a vizes helyeken, értetted-e. Nálunk csakcserfa oda bé van, értetted-e, a porond vize mellett.” (K. B.)].P d f j k: cfa – Salixsp., cserfa – Alnussp.

Tavak , állóvizek K bb g v k, g p c ák [ A lapos sáté: „Hát inkább otta gyakrabb, ahol vannak ilyen tavak, álló, állóvizek. Hogy mikor

beljebb van a víz, mikor küljebb, s ott az azon a szélin, azon arészen.” (P. K.)]. P d f j:lapos sáté – Glyceria plicata.Taplocában a b vízű, b f g ó f á „p kj ” p c [„ A

forrásvizek, amelyikek télen nem fagynak.” (P. K.); „ A vízipuji„úgy a vizek… víz közt nő fel .” (C . P.)]. P d f j:vízipuji –Veronica beccabunga.

Sován helyt , ahol alul vizenyes, demégsincs feljőve

F á áp k z vá gó v zű, áp gb z g ( g ók dkívü p í á . P d f j: zablevelű fű –

Deschampsia caespitosa.

Cserfás, cserés, cseréserdő ég fák á u d áv k, f k p k k . Füzes, cfás F - kú füz k á u f k p k k .Csigolyás, csigolyabokros B k füz k u víz ü . Nádas eg k g k b g zd g ü v , c k fö d jz v. Keptelános Petasites pp. á u p kp ü .Surlós, békalábas s k ü k Equisetum- .

Erdők termőhelyei

Erdőben, erdőközt , fás közt, mindenerdőben

Zá f v , bükkö , g d k [„ Fehér fenyő az sok van azerdőközt. Bikkfa is ott az erdőközt, ott a fenyőközt es. Egyszerrenőnek ott fel mindenfelé.” (J. P.)]. P d f j k:árior – Euphorbiaamygdaloides, csontfa – Lonicera xylosteum.

Fenyő alatt , fenyőerdőben, fenyveserdőben, fenyőfás erdőben, fenyvesekközt , veresfenyőerdő, bojtosokban

luc k, j g f v uc k [„ Inkább a… észkosabb helye-ken, s úgy a fenyők alatt, ahol fenyőerdő van. (…) Inkább az ész-kos helyeken vannak azok is, erdők, így fenyők alatt.” (F. D.)].P d f j k:erdei sósdi – Oxalis acetosella, serkefű – Lycopodiumclavatum.

Bükkösben, bükkfás, bikkfás, bükkerdőben, bükkfaerdőben

Bükkö ök bükk u g d k [„ A bikkfa közt szok ő( já f ) nőni értetted-e, ahol bikkfa van, ott nő közte örökké. Ott szereti a bikkfával egy helyt.” (K. B.)]. P d f j: szeder – Rubus fruticosus agg., jáhorfa – Acer pseudoplatanus.


164


21/29

Leveles erdőkben, szélin, alján l b d k, b bükkö ök [„ Há’ igen, ahol ilyen leveles,úgy mondják, hogy leveles erdő, mert ugye mind olyan leveles, na sha bükkfás is, így mondják, leveles erdő. Bükkfás, leveles.” (t. t.);„…olyan túlságos leveles erdő nincs. Még legnéhaibb a bükkfa.(…) Leveles erdők szélin, alján, s úgy lehet, hogy ilyen, ahol amálnás nő, csak leveles erdő vágódik le, azon a helyen.” (P. K.)].P d f j: szeder – Rubussp.

Nem pástos erdőközt , tömör erdő , gyakor erdő

sű ű d á á , b ku k k g pf k [„ Hát a gyakorba’ szebb fák nőnek tudja, nem olyan csaposok, az jobbanelnő fel, nem ilyen murok, mert mondjuk olyan hegyes tudja, hamar,olyan vastag a töve, s egyhamar összehegyesedik, amelyik gyér.”(t. e.); „ Hát a gyakor erdőbe’ ott, ott keves, keves van, mer’ azárnyékolás el… s az erdő úgy kiéli a táplálékot.” (P. K.)]. P d f j:erdei sósdi – Oxalis acetosella, erdei felfolyó – Clematis alpina.

Gyéres erdőben, gyéres erdők alján, ahol pást van, feltakarított erdőben

l g d á á , b k dv z f v z kgf g zd g g p z ku k , b fűf

[„… az alja fel van nyesve. Gyéren vannak a fák, füves az alja.”(t. D.); „ Ilyen erdőszélekbe’, s erdő között, ahol nem túl gyakor azerdő. (…) Most mán meggyérült, kapnak a tehenek füvet.” (t. s.)].P d f j k: fekete bojza – Sambucus nigra, ibolya – Violaspp.

Erdőszélekben, forrásoserdőszélekben, bükkfás erdők/ fenyőerdők szélén, veszes erdőszélen, mezőszélyben

G p d á á k ku ó á [„ Az erdőbe’ nemtudom van-e, vagy csak ott a mezőn, mezőszélybe’. Mezőszélybe.Ott kint az erdő szélyén…” (t. a.); „ Az es így az erdőszél, az erdőkközött es van, s így a reglőn. Az erdőszélyeken inkább.” (P. e.)].P d f j k: fekete kokojza – Vaccinium myrtillus, gyertyánfű –Gentiana asclepiadae, medvesaláta – Cirsiumspp.

Fák mellett , fák alatt , fenyő alatt h g á fák kö ü , f c p kb , ká d b . P d f j kreszfugburján – Scrophularia nodosa, serkefű – Lycopodium clavatum.

Árnyékosabb helyen, árnyékokban, sötét helyen

F z g d k. [„Hát aztán növekszik, növekszik, s akkoramelyik fajta erőt kap, hogy jobban növekszik, de itt nálunk valórészen sok leveles fa, ilyen minős leveles fa nincsen, s akkor a fenyők izé vesznek erőt, s akkor alatt, azok mikor felnőnek annyira,hogy árnyékot vetnek, akkor alatta minden, a többik kiszáradnak. Azért nincs a fenyőerdő alatt ilyen leveles mindenféle kicsi bokrokakkor kiszáradnak, úgy hogy csak ő marad. S akkor az, abbólmarad a kinőtt erdő.” (P. K.)] Példafajok: farkashárs – Daphnemezereum, szeder – Rubus fruticosus agg .

Cserekés helyen l u ű v (csereke) v g b í ü . P d f j:berkeeper – Fragaria vesca.

Felmegy fenyőre, fenyőfán, bükkfán l zác ó. P d f j:erdei felfolyó – Clematis alpina. Ficfák gyökerinél a p k kí fűzfák öv . P d f j: szőrös füge – Ribes uva-

crispa. Lúcsfás, lúcsfás közt D , d k, köv jú d pí d f

P d f j:magyaró – Corylus avellana. Bojtos F bb v g d bb f v , b f k fö d g ág

[„ Hát a bojtok az a bojtoknak azt mondják ahol olyan gyérenvannak, hogy olyan bojtos hely, mint itt ki a mienk, hogy olyan gyéren vannak még. S a bojt, az olyan puha fenyőfa. S a… azoknem nőnek olyan nagyra, s olyan sokába, s olyan puhább a fája.”(P. K.)].

Fiatal erdő Kb. 10 v d . [„ Hát aztán mondják bezsennek. Azután atalerdő. Aztán lesz nagy erdő belőle.” (t. s.)].


165


22/29

Karó(s) erdő, szálerdő az d fá k á j 7–20 c [a b z b : „ Erdő leszbelőle. Vékonyabb erdő, hogyha nem vágnak ki belőle, mert abezsenyekből attól függ, hogy milyen a szálas erdő. (…) Aztatakkor vágják ki, a többi jobban tud nőni. Amikor szálas, akkor má’azt mondják má’ szálerdő. Még most cseplesz, de most majd mégkicsike. De nem kell még egy ennyi idő, egy három-négy esztendő, s akkor már szálerdő lesz.” (J. a.)].

Boronaerdő ház pí z gf fákbó á ó d , f á 25–30 c .[(h b z vább öv k d k…)„Akkor (azután) karóerdő. Sakkor aztán ha tart, akkor nagyfa.” (J. P.)].

Szelhás/szerhás erdő, szelha/szerhaerdő szálas erdő, nagyfa, kinőtt erdő,tőke erdő

a z d ó f ükb ág , g öv ű fákbó ád . F á g ább 20 c , k g ább 40 v. az d bb,g ább 70–100 v , vág v ó d v k d

( d bb z d ). a g d bb d kb fák közö á d á c f (3–4 g ág g b g kü , g ább 110–120v f ). [„s még az erdősebb helyen, az má’ szerhaerdő. Olyan

kinőtt, azt mondják, hogy olyan szerhás erdő.” (P. K.)].

Nagy erdő n g k j d ű, á áb d bb d g [„ Há’ igen, bezseny-nek, aztán ha felnő, akkor má’ nagy erdő lesz belőle.” (t. t.)„ d !” (J.B.);„ősi erdő, ott nem látsz sok növényt” (J.G .*)].P d f j:erdei sósdi – Oxalis acetosella.

Tiszás Fö d jz v. a u , g g k g kTaxus baccata élt.má g g -k p dá d .

Nyírfás, nyírfaerdő , nyires n í fákb ( Betula pendula) b v k d ü , á áb d .

Nyárfás n á fákb ( Populus tremula) b v k d ü . Jáhoros C k fö d jz vk .

Kőrösös eg k f k fákb ( Fraxinus excelsior ) b v k dg d fö d jz v .

Kórusos, kórusfás m dá b k b (Sorbus aucuparia) g zd g bb ü . Borsikás (helyen) Elszaporodott Juniperus communis á á g . P d f j:

lúcs – Pinus sylvestris. Magyarós m g ób (Corylus avellana) g zd g bb ü .

Erdőirtás termőhelyei

Veszekben, málnaveszekben, veszes helyt , málnabokrok/veszekközt , málnaveszes szélén, (friss)vágterekben, erdőirtás után, aholaz erdő kivágódik , ki van irtva, fenyőerdő/leveles erdő helyén

az d á u á k ku ó, Rubus idaeus d c ájáv j z , g kó ó vágá á u á [az zbu ó „azes ilyen vész, csapos menet helyt.”(t. a.); „ A bükkösbe’ miutánlevágódik, akkor málnavész veszi fel a bükköt.” (J. a.)]. P d f j k:eszburatória, vészvirág – Chamaenerion angustifolium, málna – Rubus idaeus, kakastaréj – Polygonatum verticillatum, nyúleper – Streptopus amplexifolius.

Epervészben, epervágtér a g vágá öv z , k Fragaria-val . [„ Legelső az eperterem benne, mielőtt levágják, má’ egy-két nyár, s akkor má’ olyaneper-vágterek lesznek ott, lehet eprészni.” (J. a.)]. P d f j k: serkefű – Lycopodium clavatum, berkeeper – Fragaria vesca.

166



23/29

Csutakos helyen, Csutakok mellett , töviben

K vág fák u kój öv b . P d f j k:erdei sósdi – Oxalisacetosella, pokolszökésburján – Paris quadrifolia.

Csapos helyen, összehányt gallyakközött , gyütésekben, gyütések mentin

A fenyves levágásakor, a kivágott fák legallyazása után az ágak(csapok ) g k ü k ö z g űj [„ A veszes csapos, ilyen-olyan. Levágják a fákot, s ott ugye marad az a csap, csapos,

s ott aztán nő málnavész.” (J. G .)]. P d f j k:eszburatória,vészvirág – Chamaenerion angustifolia, málna – Rubus idaeus, csihány – Urtica dioica.

Égetéses helyen, felégetett csaposhelyen

A fakivágás során keletkezett hulladék elégetése után maradtg ü . P d f j: pulykafű – Achilleaspp.

Aszalás K g á á , z á k d . n pj kbká k pz d k [„Aszalták, hogy legyen az állatoknak puszta

terület, ahol füveljenek.” (J. G .)].

Irtás l g - k zá ó c bó d b g pp kí [„ Ki lett tisztítva az erdőtül.” (P. K.)].

Bokrok alján, bokros(os) hely C j d vágá ü k, k g k v g k zá ók [„…felnő ( ragadvány) ott a fák közt es, meg így a bokrok közt is.” (J. G .);„ Erdőközt, erdők szélén, bokrosos helyeken, olyan helyeken, aholugye más bokor is, tehát például láttam málnaveszes helyeken is.”(J. G .*)]. P d f j k: farkashárs – Daphne mezereum, szőrös füge – Ribes uva-crispa.

Bozót , bozótos helyen a b k á d v z bb, k bb fákk kí ü , á f d b z [arakottya-b zó ó : „Több így felnő aprára, s nem tud felnőni rendesen, mer’ hogy gyakor.” (J. G .)]. P d f j:rakottya – Salix caprea, erdei felfolyó – Clematis alpina.

Rakottyás A Salix caprea á u ü . [„ Há’ levelesből, há’ bükkfa. Hátvannak olyan helyek, amik a rakottyák, hogy ugye… mer’ van kinn ahegyeken rakottyás, de más leveles fa nem nagyon van.” (J. a.)].

Perzselés Nardus strictaés Juniperus communis á , kí á c jábóf g ü .

Apróbojtos eg c bb c p d uc , b z á[„ Apróbojtos. Bezsen, úgy hívják. Ekkorára felnő, vagy magosabb, s olyan sűrű, hogy nem lehet elmenni.” (a. B.)].

Bezseny, cseplesz, (csettes, csettenyes)

sű ű, 5–10 v , b g g z já [„Cseplesz. Amikor annyira megnő, hogy nem lehet menni el közte.” (t. D.); „Sűrűa csettes bozót, annak úgy hívjuk, csetten itten nálunk.” (K. B.); „ Hátaz a csettenyes, az ahol tiszta bezsen van, ne, ahol nem lehet menni bé,búni bé, tiszta bezsenyes.” (t. t.); „ Cseplesz, s hogy bezseny, ez a kettőegy értelmű.” (t. i.)]. P d f j:veres fenyő – Picea abies.

Bezsenyes erdő á p b z d közö [„akkor má’ nemmondják bezsennek, hanem erdő, ha felnő. Bezsenyes erdő.” (P. e.)].

Fügés Fö d jz v, Ribes f j k g k ágá u . Bojzás Fö d jz v, Sambucus f j k g k ágá u .Gyüngyemény(es) Spiraea chamaedryfolia- ban b v k d ü d z k ,

köv bb, d k bb d k , k í k . Hecsellis Rosa-f j k á b , á áb g ü .


167


24/29

Talajadottságok alapján meghatározott termőhelyek

Kövér helyeken, zsíros, jobb, széphelyen

táp gb g zd g k [„ Ahol kosároztassák a helyet, ganyézzák.” (J. P.); „ Mer’ a kövér hely nem csak ott van, tudod,ahol megganyézzák, hanem ahol valami víz valamikor kilepett,vagy valami, s oda valami iszapot hajtott, s aztán onnét a víz

eltiltódott, de méges egy kicsi nedvessége van, s akkor, akkorott.” (P. K.)]. P d f j k:ászpa – Veratrum album, borsos lenkő – Bunias orientalis, csihány – Urtica dioica, kömenymag – Carumcarvi.

Sovány helyen n ág áz , áp gb z g , k b zájú ü(á áb g p v k z ják) [„ Há’ olyan, hogy nem, kicsi atermőfőd. A növényeknek nem elég, hogy be tudjon gyepesedni.”(F. D.); „ Mi a sovány hely?” / „ Hát… reglő!” (t. a.)]. P d f j k:bartacin – Onobrychis viciifolia, mezei gyapárdi – Antennariadioica.

Kopárabb, silányabb oldalakon V k gű j k, k dv z áp g ák [„…ahol nincsen fű, s így csórés izé van. Kopárság.”

(t. m.); „…a kopárabb, silányabb oldalakon, ahol soványabb.”(F. D.)]. P d f j:borsika – Juniperus communis.

Köves helyen/talajban, palaköveshelyen, köves oldalban

V k gű, dá ód , pk z -b f ák á áb g kö . P d f j k:bartacin –

Onobrychis viciifolia, magyaró – Corylus avellana.

Törmelékes helyeken K gö g g ( , k d k b.). P d f j k fökönburján – Chelidonium majus, rontóburján – Senecio vulgaris.

Kavicsos talajon P k , g k zá k. P d f j k:bartacin –Onobrychis viciifolia, bárányláb – Salvia pratensis.

Agyagos földben/helyen Kö ö jú . P d f j k: szarvaskeret – Lotuscorniculatus, borsika – Juniperus communis.

Erős helyen m d ü , z k v k, á víz á [„ Hogy, hogy nem vizenyes talaj, olyan

kő, az.” (P. K.)]. P d f j k:bükk – Fagus sylvatica, eszpenz – Helleborus purpurascens, bábakonty – Carlina acaulis.

Kinyomott , megerősödött földben, ahol víz lepte, majd kiszáradott

eg k ö ö p k ü . P d f j: fökönburján –Chelidonium majus.

Kősziklákon, köves/kősziklaoldalakon, sziklás helyeken, kövekközt , kősziklák tetején, kőszálon, kőrevekben, mészkősziklákon, mohosköveken

sz k á k, í z k g p k, d k z k f[„ Kősziklába van, olyan meredek helyt…” (t. D.); „Olyan sziklás helyen, ahol, ahol ilyen mohás főd van, bundzsákos, erős-erős helyen, s a legmagosabb.” (P. K.); „…veszélyes helyekennőnek, a kőrevekbe’ a kőhasadásokba’.” (J. G .)]. P d f j k:havasi gyapár – Leontopodium alpinum, kőméz, édesgyüker – Polypodium vulgare, kőrózsa – Jovibarba globularia, dancia –Gentiana lutea.

Kőpócok , s kicsi fű ott , sarkokon n g bb z k z b k, k v j k pz d kv g p d k [„ Há’ füves. A köveknél ilyen füves rész. Ahol egy kicsi hajlása van a kőnek, ott má’ be van füvesedve. S a gyapár es nem a kőódalból nő ki, hanem ahol a kősziklán van egykicsi ilyen mohás, füves rész, ott nő az.” (C . P.); „ Az úgy a kövesódalakba, köves, köves helyeken. Szedtük. Báránhegyen nem kellettmessze elmenni, s ilyen kő így… ilyen pócok, ne, s ott szedtük.” (P.e.)]. P d f j:havasi gyapár – Leontopodium alpinum.

Kőrakások a k zá ók á , g - g ö z g űj ö köv k. P dvérburján – Hypericum maculatum.


168


25/29

Martoldalakban, martosokban h d kk vá ó d k, ú z űk, d h d gvíz f ó z . P d f j: podbál lapi – Tussilago farfara.

Leszakadás, süllyedés, szakadék ,suvadós helyen, suvadásokban

P k k f ó j . P d f j k: podbál lapi –Tussilago farfara, lúcs – Pinus sylvestris, nyár – Populus tremula.

Oldalas helyt , völgyoldalakon, hegyoldalon, meredekekben

á k f j z d k, g k zá z, vá köv d k . P d f j k: borsika – Juniperus communis, istengyümölcse – Crataegus monogyna.

Verőfényesebb oldalakon, napsütéseshelyeken, szikár helyen, napfényeshelyen, napos oldalon, melegterületeken

D k gű, p ü ö , zá z, v k jú k [„…verőfényes, ahol állandóan, inkább olyan helyen, ahol

állandóan süt a Nap.”; „ Ahol a nap állandó… a legtöbbet süti. Aza verőfény.” (P. K.)]. P d f j k:kukukvirág – Primula veris, mezei gyapárdi – Antennaria dioica, ördögborda – Pteridium aquilinum.

Észokba’ , észkos helyt é z k k gű, űvö , k k – d k, g pP d f j k:csontfa – Lonicera xylosteum, bábakonty – Carlina acaulis.

Nyirkos, nedves helyen Üd k. P d f j k: szeder – Rubus fruticosusagg., borfüge, vadribizli – Ribes petraea.

Dombos helyen, dombok körül , mészköves dombokon

K ább k d f , z óz ó d bbá vá fö d á jP d f j k:epefű – Gentiana cruciata, fekete kokojza –Vacciniummyrtillus.

Legelők, kaszálók és kapcsolódó termőhelyek

Füvek közt , füves helyt , benn a fűben, füvekbe, mezőben, fű közt , ahol sütia Nap

G p k. K zá ó, g g á [„ A füvek közt. Szóval akaszálókon.” (P. K.); „…a fű közt. A fű közt ott, ahol kaszálnak.” (J.P.)]. P d f j k:vad fuszulyka – Convolvulus arvensis, vadborsó –Viciasp., varjúhagyma – Colchicum autumnale.

Mezőkön, gyenge füves helyen, gyepes helyen, puszta helyen,

erdőközt pusztás helyen

Fá , g p ü k . P d f j k:bábakonty –Carlina acaulis, berkeeper – Fragaria vesca.

Pást , pástos hely, pázsit , pázsint Zá g p ü k [„ Ez igen, ez a pást. Ez a föld, s a fű.” / „ A föld is a pást?” / „ Igen. Az a pást.” (J. a.)]. P d f j k:tokoseper – Fragaria viridis.

Lik K d z á f g kb . má ká z á ják. Bundzsákos helyen, bundzsák/mohaközt , mohában

V g pá áv b í , d öv k f j z g [„Annyi sován a föld, hogy akkor bundzsák, s imitt-amott egy kicsi, néhány szál fű nő fel.”(t. a.)]. P d f j k:ménisora – Vaccinium vitis-idaea, fekete kokojza – Vacciniummyrtillus, serkefű – Lycopodium clavatum.

Benti kaszálókon, sarjús helyeken, gondozott , kaszálós területeken, ganéjzott helyeken

a k ü , áz k köz , v k ögög d k ó dáb v , d z g zjúk zá á k k zá ók [„ Ha nem ganyézódik a kövér

hely, akkor kevesebb fű lesz rajta. Akkor ippen olyan füvek nőnekmeg rajta, mint a künnvalókon.” (t. i.); „ Hát a bennvalókon,értetted-e, ott kövér, ganyézott, ott jobb széna van. Örökké. (…) Inkábbat a ló eszi azt (…) a lónak a’ kell, hogy kövér legyen, s atehennek sován.” (K. B.); „ Mind a kettő jó ( z ),ha jó időbenlehet megcsinálni. Odaki is olyan terem, olyan jó leveles, tejeslapik vannak, az táplálékos. Tehenek nagyon szeretik a havasi szénát. Jó táplálékos fű.” (t. s.); „Több a tej, jobban hízik tőle.(…) Benn ugye, ahol ganyés, az a sok szép virágos nincs, mint

ami van ideki a kaszálóba’.” (a. B.)]. P d f j k:varjúhagyma – Colchicum autumnale, bakceka – Tragopogonsp., bárányláb –Salvia pratensis.


169


26/29

Hegyi kaszáló, künnvaló kaszáló a pü áv bb ü k, g zzák zá ó , g vb c k g z k zá ják „… fentvalókaszálókba’ nem nő akkorára a fű, aprább fű van, s azt úgymondják, hogy havasi fű. Azt inkább adják a szarvasmarháknak.(…) Annak tejesebb füve van az aprószénának. (…) Az tejesebb széna. Több tejet adnak az állatok tőle, mint a bentvalótól.” (t.m.); „Több virág, s ilyen gyógynövények is több nő, mint itt bent.”„ Hát a lovak inkább eszik a bennvalót s a tehenek a kinnvalót.”(t. i.)]. P d f j k:ászpa – Veratrum album, bábakonty – Carlinaacaulis.

Erdei, erdőközeli kaszáló, erdőközöttikaszáló

i á ü k, g bb d v b í ü k kk zá ók, á z k pü áv bb á ók c

g [„ A s

2009 babai molnar gyimes elohelyek

Documents