színlelt szerződések adóhatósági ellenőrzése

APEH sajtótájékoztatóAPEH sajtótájékoztató2006. június 20.2006. június 20.

BudapestBudapest

Dr. Juhász Istvánaz APEH szakmai elnökhelyettese

Színlelt szerződések Színlelt szerződések adóhatósági ellenőrzéseadóhatósági ellenőrzése

2006.VI. 20. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ 2

Az előadás tematikája

1. Jogszabályi háttér2. Kiválasztás alapját képező információk3. A tényállás tisztázása 4. Vizsgálati szempontok5. A kedvezmény igénybevételének feltételei6. Jogviszony-minősítés adójogi kihatásai7. Színlelt szerződések statisztikai adatai8. Esettanulmányok (I-VIII.)


Jogszabályi háttér

Az adóhatóság a járulék ellenőrzése során jogosult az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 1. § (7) bekezdése, továbbá a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.) 54. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a biztosítási kötelezettség megállapításához a felek között létrejött jogviszony minősítésére.

Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2003. évi XCI. törvény 223. §-a tartalmazza a munkavégzés alapjául szolgáló színlelt szerződésekkel kapcsolatos adó- és társadalombiztosítási kötelezettség tárgyában hozott határozatok végrehajthatóságának kérdéseit.


Az ellenőrzésre való kiválasztás alapját képező információk

Az ellenőrzésre történő kiválasztáshoz az alábbi információk figyelembe vételével kerülhet sor:

Az adózóval szerződéses kapcsolatban állt magánszemély által tett közérdekű bejelentés

A munkaügyi felügyelőségtől érkező megkeresés, jelzés Más adózónál lefolytatott vizsgálatok alapján A bevallások, kontrollinformációk elemzéséből nyert adatok.

(a társaság bevételeihez viszonyított alacsony mértékű bérjellegű kifizetéseinek aránya)

Az adózónál folytatott más ellenőrzés során szerzett információk


A tényállás tisztázása

Az adóellenőrzés során alkalmazni kell az Art. 1. §-ának (7) bekezdésében meghatározott alapelvet.

Minden egyes szerződés esetén mérlegelni kell az adott szerződés elemeit.

Az adóhatóságnak nemcsak joga, hanem kötelessége is, hogy a szerződést és más hasonló cselekményeket az Art. 1. § (7) bekezdése alapján valódi tartalmuk szerint minősítse.

A szerződési nyilatkozatok és a felek valóságosan kifejtett tevékenysége között ellentmondás van, a szerződés tartalmát ez utóbbi alapján kell megállapítani.


Ha az adóhatóság álláspontja szerint a szerződés nem az, aminek a felek nevezik

– a tartalma alapján –, akkor ezt az adóhatósági határozatban bizonyítékokkal alátámasztva kell indokolni.

Az Art. 1. § (7) bekezdésének értelmezésével kapcsolatban az Alkotmánybíróság 724/B/1994. számú határozatában foglaltakat is ki kell emelni:

az adóügy és a polgári jogi jogviszony egymástól elválhat az adóhatóság megállapítása nem hat ki a felek polgári jogi

jogviszonyára az adóhatóság minősítése kizárólag adóügyi szempontból releváns

Az adóhatóság többletjogosultsága az adóügyi jogviszony sajátosságaiból ered.


Vizsgálati szempontok

A szerződések minősítésénél az ellenőrzés során megállapított valamennyi releváns tényt egyenként és összességében is kell vizsgálni és mérlegelni

A minősítő jegyeket eltérő súllyal az ellenőrzés által érintett eset körülményeitől függően kell értékelni

Önmagában egyetlen ismérv sem meghatározó, az egyes kritériumok fennállását vagy hiányát önmagukban kell megvizsgálni


Elsődleges minősítő jegyek

A tevékenység jellege, munkakörként történő feladat-meghatározás

A személyes munkavégzési kötelezettség Foglalkoztatási kötelezettség a munkáltató

részéről, a munkavállaló rendelkezésre állása

Alá-fölérendeltségi viszony


Másodlagos minősítő jegyek

Irányítási, utasításadási és ellenőrzési jog A munkavégzés időtartamának, a munkaidő

beosztásának meghatározása A munkavégzés helye Az elvégzett munka díjazása A munkáltató munkaeszközeinek, erőforrásainak és

nyersanyagainak felhasználása A biztonságos, egészséget nem veszélyeztető

munkavégzés feltételeinek biztosítása Írásbeliség


Egyes tevékenységekre vonatkozó speciális jogszabályok

a sportról szóló 2004. évi I. törvény 8. § (1) bekezdése alapján a hivatásos sportoló a sportvállalkozással kötött munkaszerződés alapján fejti ki sporttevékenységét

a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 1. § (8) bekezdése alapján a közigazgatási szerv közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörének gyakorlásával közvetlenül összefüggő, valamint ügyviteli feladat ellátására kizárólag közszolgálati jogviszony létesíthető

a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltató tevékenységi körébe tartozó, rendszeresen jelentkező feladatok közalkalmazotti jogviszonyban láthatóak el

a személy és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény


A kedvezmény igénybevételének feltételei

a) A moratórium időszakában végzett adóellenőrzések A munkáltató terhére utólagos adómegállapítás keretében, munkavégzés alapjául szolgáló

szerződés színleltté minősítése miatt visszamenőleg megállapított adó- és társadalombiztosítási kötelezettség tárgyában hozott határozatban előírt fizetési kötelezettség alóli mentesüléshez a kötelezettnek a színlelt jogviszonyt át kell alakítani és a Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti biztosítottként 2006. június 30-ig nyilvántartásba kell venni.

E tényről a munkáltatónak 2006. július 31-ig írásban értesítenie kell az adóhatóságot. Ha az utólagos adómegállapítás alapjául szolgáló jogviszony ellenőrzéstől függetlenül 2006.

június 30-áig megszűnt, a foglalkoztatónak a fizetési kötelezettség alóli mentesüléshez a megszűnés tényéről kell az adóhatóságot értesítenie, a jogviszonyokat visszamenőleg már nem kell átalakítania.

A feltétel teljesülését az adóhatóság utóellenőrzés keretében vizsgálja meg a bejelentés valóságtartalmát.

Az a munkáltató, aki 2006. június 30-ig nem alkalmazza a tényleges jogviszonyt, és nem tesz eleget nyilvántartásba vételi kötelezettségének, illetőleg 2006. július 31-ig az adóhatóságot nem értesíti, a kedvezményt elveszti.


b) A moratóriumot követően végzett adóellenőrzések 2006 június 30. napja után folytatandó adóellenőrzésekre a 2003. évi XCI. törvény 223. § (6) bekezdése az irányadó

Azoknál a munkáltatóknál, ahol 2006. július 1-jét követően kerül sor az adóellenőrzésre, – még adóellenőrzéssel nem érintett, következésképpen határozatban sem rögzített esetekben – és az ellenőrzés a társadalombiztosítási, adójogi bejelentési, nyilvántartási, bevallási, levonási és befizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések betartása tekintetében nem tesz megállapítást, akkor 2006. július 1-jét megelőző időszakot a 223. §-ban foglaltak tekintetében nem vizsgálja.

Ez azt jelenti, hogy a vonatkozó jogszabályok adózó általi maradéktalan betartása, azaz a hivatkozott jogszabály szerinti mentesség feltétel teljesítése alatt azt, és csak azt kell érteni, hogy az adózó 2006. július 1-től minden olyan munkavégzéssel járó jogviszony esetében a munkaviszonyra vonatkozó adójogi és társadalombiztosítási szabályokat alkalmazza, amely valós tartalma szerint munkaviszony keretében történő foglalkoztatást jelent.

Abban az esetben, ha a munkavégzésre irányuló jogviszonyok vizsgálta során az adóhatóság munkaviszonyt leplező színlelt szerződéssel vagy szerződés-kötés nélkül történő foglalkoztatást, illetve ezekkel összefüggő kötelezettség-sértést állapít meg, akkor az adóhatóságot nem köti a korábbi időszakra vonatkozó törvényi rendelkezési tilalom, az adózó a törvény által felkínált kedvezményt elveszíti.

A kedvezmény igénybevételének feltételei


Jogviszony-minősítés adójogi kihatásai

Az átminősítés miatt az adó- és járulékkötelezettségek módosulnak. Az alábbi kötelezettségek kerülnek megállapításra: A foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási járulék A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék,

magánnyugdíjpénztári tagdíj (egyéni járulékok) Munkaadói és munkavállalói járulék a kifizetett bér után Tételes egészségügyi hozzájárulás a foglalkoztatottak után Szakképzési hozzájárulás a kifizetett bérek után A le nem vont szja-előleg miatti mulasztási bírság A foglalkoztatót terhelő adó- és járulékterhek– ide nem értve az egyéni

járulékokat, valamit a munkavállalói járulékot – ráfordításként elszámolhatók, ezért a jogviszony átminősítésének következtében csökken a foglalkoztató adózás előtti eredménye, ezáltal csökken a társasági adókötelezettsége is

A nem valós vállalkozási díjat tartalmazó számla általános forgalmi adó összegére levonási jog nem alapítható


A jogszabálysértő magatartást az Art. szankcionálja

Az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd részének figyelembevételével.

A megállapított adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. Az adóbírság mértéke az adóhiány 50 %-a.

Ha a kifizető az adó(előleg)levonási kötelezettségét – részben vagy egészben – elmulasztotta, vagy a beszedett, illetve megállapított és levont adó(előlege)t nem fizette meg, a késedelmi pótlék mellett 50 %-ig terjedő mulasztási bírságot fizet. A bírság alapja a beszedni, levonni illetőleg megfizetni elmulasztott adó(előleg) összege.


A jogviszony munkaviszonnyá történő átminősítése

Az egyéni vállalkozónál megállapításra kerül, illetve az ellenőrzést megelőzően adózó önellenőrzéssel helyesbítheti a nem valós vállalkozási díj után bevallott: áfa kötelezettségét (visszaigényelheti) a társadalombiztosítási kötelezettségét (visszaigényelheti) egyéni járulék-kötelezettségét (visszaigényelheti) egészségügyi hozzájárulást (visszaigényelheti) személyi jövedelemadó kötelezettsége várhatóan növekszik

A biztosítási kötelezettség utólagos megállapítása esetén a Tbj. 54. § (2) bekezdés b) pontjában előírtak szerint a foglalkoztató részére határozatban kell rendelkezni a biztosítási jogviszony fennállásáról.


Színlelt szerződések átminősítésének statisztikai adatai

Év

Bejelentést tett adózóBejelentés alapján hány főt

minősített át az adózó

Össze-sen

Vizsgá-lat

alapján%

Önkén-tes %

Össze-

sen

Vizsgá-lat

alapján%

Önkén-tes %

2004. 84 36 42 48 58 1 505 853 57 652 43

2005. 32 13 41 19 59 385 95 25 290 75

2006. I. - V.hó

27 12 44 15 56 1401 790 56 611 44

Összesen 143 61 82 3 291 1 738 1 553


ÉvVizsgálatok

száma

(db)

Vizsgálat alapján tett megállapítások összege (eFt)

Adónemek összesen

1 vizsgálatra jutó

adómegállapítás összege

BírságKésedelmi

pótlék

2004. 36 1 443 757 40 104 37 508 30 509

2005. 13 418 753 32 212 17 738 18 745

2006. I. - V. hó

12 930 539 77 545 173 847 76 495

Összesen 61 2 793 049 229 093 125 749

Színlelt szerződések átminősítésének statisztikai adatai (a moratórium

nyertesei)


A színlelt szerződésekkel kapcsolatos bírósági esetek száma

Összes eset száma 36

Folyamatban van 10

Megszűnt az eljárás 2

Az adózó a pernyertes 4

Az APEH a pernyertes 20


Esettanulmány - I.

A Műsorszolgáltató 1998-2000. években igazgatói, műsorvezetői, szerkesztői, gyártásvezetői, riporteri, operatőr, vágó, kameraman, bemondó, fodrász, sminkes, asszisztensi feladatok ellátására „Szolgáltatási megállapodásokat” kötött egyéni vállalkozókkal, valamint a munkát személyesen ellátó magánszemélyek társaságaival. A „Szolgáltatási megállapo-dásokat” a revízió színlelt szerződéssé, a lekönyvelt számlák bruttó összegét, összesen 600 millió Ft-ot bérköltséggé minősítette. A „Szolgáltatási megállapodások” munka-viszonnyá történő átminősítése miatt a társaság terhére összességében 1,2 milliárd Ft adókülönbözet és szankciók kerültek megállapításra.


Az adózó különböző tevékenységeket rendelt meg szerződés alapján a vele kapcsolt vállalkozásban álló kft-től, úgymint szoftver-, hardver-szaktanácsadást, számviteli tevékenységet, piac- és közvélemény-kutatást, üzletviteli tanácsadást, máshová nem sorolt egyéb gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatást, felnőtt és egyéb oktatást. A kft. különböző alvállalkozókat (társaságokat, egyéni vállalkozásokat) vett igénybe a teljesítéshez. A kft-nél munkaviszonyban álló alkalmazottak közreműködésével létrejött társasággal, illetve egyéni vállalkozókkal kötött alvállalkozói, megbízási szerződések színleltek, és a kft-n keresztül kifizetett megbízási díjak tartalmukat tekintve munkabérek. A megállapított adó-különbözetek és szankciók összesen 150 millió Ft-ot tettek ki.

Esettanulmány - II.


A kft. a vizsgált időszakban mély- és közműépítési beruházások kivitelezési munkálatait végezte. E tevékenységéhez kapcsolódóan megbízási, illetve vállalkozási szerződéseket kötött egyéni vállalkozókkal a gépészeti vezetői munkakör, koordinációs feladatok, a termelésirányítási feladatok (építésvezető), valamint a létesítmény-főmérnöki feladatainak végzésére. A létrejött jogviszonyokat a revízió, valódi tartalma szerint munkaviszonynak minősítette. A feltárt adókülönbözetek és szankciók együttes összege 50 millió Ft.

Esettanulmány - III.


Az ellenőrzés alá vont kft. 2000. január 1. napjával megbízási szerződést kötött egy bt-vel konyhafőnöki feladatok ellátására. A szerződés szerint a vállalt feladatok ellátását a bt. beltagja végzi. A megbízási szerződés szerint a megbízott a feladatokat személyesen – az igazgató irányításával – látja el. A megbízási szerződésekben rögzített elvégzendő feladatok, az alá-fölérendeltségi viszony a konyhafőnök és az ügyvezető igazgató, illetve a konyhafőnök és a közvetlen irányítása alá tartozó személyzet közötti hierarchiában, a rendelkezésre állás, a felettes vezető irányítási és ellenőrzési jogköre, a munkáltató ügyrendjének kötelező betartása, a munkafegyelem megtartásának követelménye mind a munkaviszony tipikus jellemzői. A feltárt adókülönbözetek és szankciók együttes összege 20 millió Ft.

Esettanulmány - IV.


A revízió vizsgálta a Gyógyszergyártó rt. (mint megbízó) és a szolgáltatást nyújtók (mint megbízottak) közötti szerződéseket, az ehhez kapcsolódó számlákat, egyéb dokumentumokat. A szerződésekben – amelyek tényleges gazdasági eseményt takartak - a szolgáltatást végző személyek döntően a részvénytársaság vezető tisztségviselői, munkaviszonyban levő dolgozói közül kerültek ki, mint egyéni vállalkozók, illetőleg gazdasági társaságok tagjai. A foglalkoztató az egyéni vállalkozói igazolvánnyal, illetve gazdasági társaságban tagsági jogviszonnyal (munkavállaló által létrehozott) rendelkező munkavállalóival ugyanarra a tevékenységre irányuló szerződést kötött, amelyet a munkaviszonyában köteles volt ellátni. A szerződések a munkajogviszonyra jellemző ismérveket hordozták, ezért az adózó terhére megállapított adókülönbözet és jogkövetkezmény együttes összege 250 millió Ft.

Esettanulmány - V.


Adózó 2000. évben a vízmérő-leolvasó és vízdíjbeszedő tevékenységet folytató munkavállalóinak munkaviszonyát közös megegyezéssel megszűntette, majd a következő naptól ugyanezen személyekkel, illetve további más személyekkel vállalkozási szerződést kötött. A két jogviszony alatt végzett feladatok megegyeztek, mindkét időszakban vízmérő-leolvasást illetve díjbeszedést kellett végezni a magánszemélyeknek, az elszámolás metodikája is ugyanaz maradt. A vállalkozók havonta számlát bocsátottak ki a szerződés szerinti vállalkozói díjakról. Napi kapcsolat volt az üzemmérnökségen a koordinátorokkal, akiktől a feladatok ellátásához útmutatást, utasításokat kapták ugyanúgy, mint a munkaviszony ideje alatt. A tevékenységet végzők kötetlen munkaidőben látták el feladatukat, átlagban napi 7-8 órában, és fogadóórát tartottak az üzemmérnökségeken, illetve a település vízműtelepén. A vállalkozók ezért bérleti díjat, rezsi költségtérítést nem fizettek a társaság felé. A leolvasáshoz szükséges, készüléket, és a szükséges nyomtatványokat a foglalkoztató biztosította. Az átminősítéssel összefüggésben 150 millió Ft adókülönbözet és jogkövetkezmény került megállapításra.

Esettanulmány - VI.


Az adózó és a magánszemélyek között létrejött szerződés tárgya, a megbízó által forgalmazott hírlapok, sajtótermékek árusítására terjedt ki. A szerződések meghatározták a tevékenység végzésének kizárólagos helyét, az árusítás idejét. A forgalmazott termékek a megbízó tulajdonát képezték. Az árusítás a megbízó szoros felügyelete alatt történt, az értékesítés bizonylatolása a megbízó eszközeivel történt, az értékesítés árbevétele a megbízó társaságnál jelent meg. Az értékesítésre kijelölt pavilon is a társaság tulajdonában volt, a megbízottat nem terhelte sem bérleti díj, sem egyéb költségátalány fizetési kötelezettség. A szerződéseket valóságos tartalmuk szerint a revízió munkaszerződéssé minősítette, ennek vonzataként 20 millió Ft adókülönbözetet és jogkövetkezményt állapított meg.

Esettanulmány - VII.


Az ellenőrzés alá vont kft. két vezető munkatársának (a logisztikai vezetőnek és a kereskedelmi-marketing igazgatónak) a munkaviszonyát megszüntette, addigi feladataik ellátásáról az általuk létrehozott vállalkozásokat bízta meg megbízási szerződés alapján. A revízió megállapította, hogy a megbízottak továbbra is a korábban munkaviszony alapján végzett feladataikat látták el – gépjárműparki üzemeltetés, külső-belső kontrolling folyamatok vezetése –, és a megkötött megbízási szerződések a munkaszerződés elemeit tartalmazták (személyes munkavégzési kötelezettség, irányítási, utasításadási és ellenőrzési jog stb.). A jogviszony átminősítése miatt 6 millió Ft adókülönbözetet és jogkövetkezményt állapított meg a revízió.

Esettanulmány - VIII.

Köszönöm

megtisztelő

figyelmüket!

színlelt szerződések adóhatósági ellenőrzése

Documents