Szerkesztette: Vágner Mátyás 2008

A román stílusú építészet

román stílus korának kultúrája a nyugati kereszténységen alapszik.Kialakításában döntő szerepe van a szerzetességnek, kezdetben abencéseknek, a korszak végén a cisztercieknek és premontreieknek. Aközépkor korai évszázadaiban a tudományos fejlődés megtorpan. Akereszténység felfogásának megfelelően minden tudomány forrásává a Bibliaválik. Ennek ellenére hat a római kulturális örökség, majd arab közvetítéssel agörög filozófia és tudomány is.

A román stílusú építészet legfőbb és legjellegzetesebb művészi feladataiegyházi rendeltetésűek, templomok és kolostorok. Világi feladatai urlakodókés főurak védelmi jellegű lakóhelyei, a várak, továbbá városok védművei,középületei és gazdasági épületek.

2

A

A romanika egyházi építészete

A középkori egyházi építészet előképe az ókeresztény bazilika volt (bazilika {gör.} = királyicsarnok ), melynek jellemzői a középen kiemelkedő főhajó és az oldalt elhelyezkedőalacsonyabb mellékhajók.

A román stílusú templomok jellemző sajátossága alaprajzuk és felépítményük tisztaformája., valamint az egyes térrészek világos elrendezése.

Hosszanti elrendezésű épületek: Centrális elrendezésű épületek:

bazilika

teremtemplom

csarnoktemplom

álbazilika

Kör alaprajz

Négyzet alaprajz

Sokszög alaprajz

Teremtemplom: Apszisa nem ugrik ki az épülettestből, a középkori háztemplom származéka.Csarnoktemplom:Hajói azonos magasságúak.Álbazilika:Mellékhajói kissé alacsonyabbak a főhajónál

csarnoktemplom álbazilika

4

1. Átrium/narthex2. Fedett előcsarnok3. Nyugati homlokzat4. Nyugati négyezeti torony5. Nyugati tornyok6. Középhajó(gádorfalakkal)7. Oldalhajók8. Négyezeti torony9. Kereszthajó10. Tornyok a kereszthajók végén11. Mellékapszisok12. Kórus13. főapszis 5

torony nélküli homlokzat egytornyos homlokzat kéttornyos homlokzat

6

1. Vízszintes párkány2. Árkádos fríz3. Vakárkádok4. Lizénák

7

Nyugati kereszthajó karzattal Apácakarzat

Az APÁCAKARZAT a bencés rendi női kolostorok templomaiban fordul elő gyakran. Célja, hogy az apácákat elválassza a világi hívők tömegétől. A középhajó felé nyitott magas karzatot egy alacsony, háromhajós nyugati csarnok fölé szerkesztették.

A templomok déli és északi lezárása elé gyakran karzatot emeltek, amelyre az énekeseket állították.

8

Kétszintes hosszház

Négyszintes hosszház

Háromszintes hosszház 9

kripta 10

a. Orommezőb. oszlopokc. Archivolt

kapubéllet

11

Félköríves ablak félköríves ikerablak

Oszlopos ablak Karéjos ablak12

13

A német egyházi építészet a romanika korában

Az Ottó kort követő német dinasztiák felhasználták és továbbfejlesztettékelődeik formavilágát, figyelmet fordítottak a belső terek fejlesztésére,bevezették a boltozatos térlefedést.

A négyezeti torony, a kereszthajó és a keleti homlokzatok kisebb tornyaizömök, erődítmény jelleget kölcsönöztek a német román templomoknak,amit a homlokzatok vak árkádsorai, a frízek és törpegalériák alkalmazásávalenyhítettek.

14

Maria Laach bencés kolostortemplom 1156.

15

Speyeri székesegyház 11. század vége

16

Bambergi St. Peter und Georg székesegyház 1237.

17

Worms St. Peter-székesegyház 12. század vége

18

Wartburg vára 11. század vége

19

Az itáliai egyházi építészet a romanika korában

Az ezredforduló után Itálián is végigsöpör az építészeti újítás hulláma. Észak-Itáliában (Lombardiában)született meg a román stílus földközi-tengeriváltozata, amely a késő római hagyományokon alapult, de bizánci elemeket isátvett. Egyszerű, hatékony és alacsony költségű építészet volt ez. Az épületekkisméretű kövekből épültek és legjellegzetesebb jegyei a vakárkádsorokvoltak. A kőboltozat lassan felváltotta a fából ácsolt tetőket.

20

Pomposa kolostortemplom 9-11. század

Lombard építészet

Itáliában a román stílusú építészet a11. század közepétől s 13. századközepéig virágzik. A területiszéttagoltság itt is tájegységenkénteltérő sajátosságokat hozott létre.Elsősorban Lombardia és Toszkánamutat sajátos vonásokat. Lombardiaromán stílusú templomai általábanháromhajós bazilikák, négyezetikupolával. A nyitott fedélszékek éssíkfödémek mellett megjelennek akeresztboltozatok is. A homlokzatokatívsorok, törpegalériák és vakárkádoktagolják. Ezeket talán a németromanikából veszik át vagy aNémetországban is működő lombardmesterek honosítják meg. Jellegzetes alobard kapuzat oroszlánokon állóoszlopaival és nyeregtetőselőépítményével.

21

Milánói Sant' Ambrogio 9-12. század22

Modenai dóm 1099.

23

Veronai San Zeno Maggiore 1035.

24

San Miniato al Monte (Firenze) 11-13. század

25

Battisterio San Giovanni (Firenze) 11-13. század

26

Pisai székesegyház 1063.

27

Monreale székesegyháza 1147-1182.

28

Montecassino kolostora 1075. körül 29

Santiago de Compostela főhajója 12. század30

A romanika építészete Franciaországban

814-ben meghalt Nagy Károly. Előbb Jámbor Lajos, majd fiai örökölték meg abirodalmat. II. (Kopasz) Károly uralkodása alatt a mai Franciaország területegyarapodásnak indult és a császári korona is a nyugati frank birodalom kezérekerült.

A kereszténység már a 2. századtól jelen volt Galliában a rómaiak révén és az 5.századtól államvallás volt. A 9. és 10. századtól római hagyományt követősíkmennyezetű, nagyméretű, kereszthajós, apszisos bazilikák épültek.Később a szentek sírját tartalmazó kolostorokhoz való nagyszámú zarándoklat

átalakította a templomok képét. A főoltár alatt elhelyezkedő kriptához valóhozzáférést segítették a szentély-körüljárók. Az apszishoz pedig kápolnákatépítettek az ereklyék őrzésére.

31

Cluny III. keresztháza 1132.32

Cluny kolostora 1150 körül33

Paray-le-Monial Notre Dame kolostortemplom 11. század 34

Conques Saint-Foy apátsági templom 1050-1130.

35

klyéket

Périgueuxi-i Saint Front székesegyház 1120 körül36

Poitiers Notre Dame la Grande homlokzata 12. század

37

Az angol romanika építészete

Bár a kontinensen már 1000 körül megindult a romanika építészeténekkifejlődése, Angliában ez a folyamat a dánok betörése miatt késlekedett.Hitvalló Eduárd uralkodása alatt kezdődött meg az építkezési hullám.Elsősorban a Nyugat-Franciaországi építészet hatott az építészetre, amit akontinensről hozatott építészek alkottak meg.

Az első nagyobb szabású építkezések az a normann uralom idején (1070-től), Hódító Vilmos király uralkodása alatt történtek. Jellemező alakjuk anormann kolostortemplom karzattal, apszisokkal zárt kereszthajóval éskápolnakoszorúval.

38

Durhami székesegyház 1093.

39

White Tower (London) 1078.

White Tower (London) Saint John-kápolna 1078.40

Az építészet társművészetei a romanika korában

A romanika társművészetei díszítőművészetek. Nem létezik a klasszikusértelemben vett táblakép vagy körplasztika. A forma és tartalom erősenalárendelt a műalkotások vallási programjának. A románkori templomokolyan összművészeti alkotások melyekben a társművészetek alárendeltszerepben jelennek meg, mintegy kiegészítve az épület által megjelenítettvallási üzenetet.

Leggyakoribb témájuk az Ó- és Újszövetségből vett jelenetek, valamint akorszak keresztény hitvilágával átszőtt szimbolikus jelenetek. A figurálisjelenetek megjelenítése egész Európában hasonlóságot mutat, sfélreismerhetetlenül összekapcsolja a román stílusban megszületettalkotások összességét.

Legjellemzőbb formái az épületplasztikák, domborművek, kisplasztikaiötvösművek, falfestmények, miniatúrák, szövött és hímzett kárpitok, sesetenként ólmozott üvegablakok.

41

Románkori szobrászat

A 10. századtól kezd a monumentális szobrászat újjászületni, de csak 1000körüli építkezések teremtették meg a műfaj kibontakozásának a feltételeit. Aromán kor plasztikája – kevés kivételtől eltekintve, ugyanis az építészethezkapcsolódik. Az antikvitás óta először beszélhetünk formailag és tartalmilagegységes korszakról.

A román kor szobrászata épületplasztika, elsősorban dombormű, ígyalapvetően különbözik az antikvitás önálló, az anatómiát hangsúlyozó szobraitól.A pre- és korai romanika jellemzője a lapos dombormű, míg az érett románművészetben megjelenő oromdíszek fél- vagy magas reliefek.

A szobrok és faragványok első sorban szemöldökgerendákon, oszlopfőkön,orommezőkön, kapuzatokon jelennek meg.

Formai és tartalmi tekintetben a romanika plasztikája hieratikus, szigorúanmeghatározott, hangsúlyozoztan ünnepélyes, gyakran merev formáit a vallásoshagyomány alakította ki.

A román kori művészet számos olyan szimbolikus tartalmat hordoz, ami a mainéző számára már nem érthető. (keverék állatábrázolások, számok- ésdrágakövek jelképrendszere)

42

Román oszlopszerkezet

1. Piramis fejezet2. Kockafejezet3. Volutás fejezet4. Díszfejezet5. Figurális fejezet

43

Moissac - Szent Péter kolostor - árkádok a kerengőből 1100

44

Moissac - Szent Péter kolostor - oszlopfők a kerengőből 1100. 45