A klasszicizmus (kb. a 18. sz. közepétől a 19. sz. közepéig)

Bonyolult, már-már „modern” időszak• A kezdetén még jelen van a barokk (rokokó,

copf), majd szinte párhuzamosan bontakozik ki vele a romantikus stílus és a realizmus

• Egy-egy alkotó sokszor nem is sorolható be egyértelműen egyik vagy másik stílusba

• Kezd eltűnni a korstílusok eddigi egyneműsége

A klasszikus ókor más korokban is hatással volt az európai művészetre

• Reneszánsz, 20. századi újklasszicizmus stb.

I. A korszakról általában

1. A név: klasszikus • Bármely jelenség tiszta megnyilvánulása• Tökéletes, példaképül ajánlható• Művészeti értelemben: az antik (görög-római)

művészet stíluseszményéhez igazodó, különösen a görög „klasszikus kor” (i. e. 5-4. sz.) alkotásaihoz

2. Földrajzi elterjedése

• Európán kívül a gyarmatokon, vagy volt gyarmatokon (pl. USA) is jellemző

3. Szellemisége

• A tapasztalatra épülő ész mindenhatóságát hirdető eszmerendszer, a felvilágosodás (tudósok és filozófusok, Newton, Locke, Voltaire, Montesquieu, Diderot, Rousseau stb.) az egyik kiváltója

Voltaire és Rousseau

Houdon: Voltaire

4. Művészeti céljai

Az ésszerűség, a szabályok, a rend erkölcsi szükségszerűség is

• A barokk zavaros, szabálytalan, érzelmes és megtévesztő, el kell vetni

• Szükség van valami mércére, mintaszerűre, hogy mérhető legyen a művészi teljesítmény

Nagy művész akarsz lenni?Másold a görögöket!

• Winckelmann fejti ki, hogy milyen úton kell a művészetnek haladnia, a „Gondolatok a görög művészet utánzásáról a festészetben és a szobrászatban” című művében

Winckelmann

• Német származású régész, művészettörténész

• Ő különíti el az antik görög művészet alkotásait korszakonként

De mi a jellemzője a görög művészetnek Winckelmann szerint?

• „Nemes egyszerűség és csendes nagyság” jellemzi őket, ezt kell elérniük a modern kor művészeinek is saját alkotásaikban

• Nyugalom, szépség, ésszerűség (a túlzások kerülése), monumentalitás (erő, emelkedett ünnepélyesség)

5. Az antikvitás divatja

• Az új eszmékért lelkesedők áramlanak Itáliába, a művészetek földjére

• Az ekkoriban megkezdett pompeji ásatások növelik az antikvitásról nyert ismereteket

Piranesi Rómája

Pompeji

II. Klasszicista építészet

1. Jellemzői

Új építészeti feladatok: új középületek

• Múzeumok (a tudomány és a művészet temploma)

• Bankok (kapitalizmus)

• Állami épületek (politikai hatalom)

Tiszta tömegek, egyszerű geometriai formák

• Hasábok, kockák (épülettest)

• Hengerek (kupoladob)

• Félgömbök (kupola)• Szimmetria,

áttekinthetőség• Nyugodt arányok

(aranymetszés)

Zárt falsíkok, visszafogott díszítmények, szabályszerűen

alkalmazott antik épülettagozatok (timpanonok, oszloprendek)

2. Példák

a/ British Múzeum, London, 1823-44.

• Az Európa-szerte ekkoriban épülő gyűjteményi épületek jellemző példája

• Szimmetrikus, díszudvaros főhomlokzat

• A teljes homlokzatot szabályos ión oszlopos folyosó (kolonnád) határolja

A múzeum könyvtára• Az épületbelsőben megjelenik a kupolás,

centrális tér motívuma

• A kupola tetején lévő köralakú nyílás (opeion, antik idézet: a római Pantheon)

b/ Péchy Mihály: Nagytemplom, Debrecen, 1805-21.

• A magyar klasszicista építészet egyik legfontosabb korai alkotása

• Nemzeti jellegzetességet is mutató (a nemes építőanyagok rideg ünnepélyessége helyett alkalmazott tégla), az alföldi, alacsony építésű városképbe szervesen illeszkedő, széles homlokzatú épület

• A kupolás, centrális épület alapfalainak a középkori, tűzvészben elpusztult Szent András-templom alapjaihoz kellet igazodniuk

• Péchy centrális tervét anyagi okokból nem tudták teljesen kivitelezni, a módosításokat Rabl Károly építésvezető végezte el

• A tervezett kupola elmaradása még szélesebbé teszi a szimmetrikus, két tornyos, ión féloszlopokkal és timpanonnal díszített homlokzatot

Cegléd

• A belső fehérre meszelt, csak építészeti tagozatokkal (pilaszterek, párkányok) díszített falai a református előírásokat követik

• Ebben az épületben olvasta fel Kossuth Lajos a Habsburg-ház trónfosztását kimondó Függetlenségi Nyilatkozatot 1849-ben

c/ Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum, Bp.1837-47.

Pollack Mihály

• A legnagyobb magyar klasszicista építész főműve, a magyar klasszicizmus főműve

• A Széchényi Ferenc felajánlására létrejövő gyűjtemény elhelyezését szolgálta, nemzeti kultúránk jelentős intézménye

Célszerűség és reprezentáció

• 2 udvar köré szerveződő, folyosókra fűzött teremsorok téglány tömbje (célszerűség)

• A bejárati szabadlépcső, a nyitott oszlopcsarnok, az előcsarnokok, a 3 karos lépcsőház, a Pantheon-szerű kupolaterem, és a díszterem ünnepi hangulatot teremtenek

Tiszta geometriájú tömegek, sík falak, kiegyensúlyozott, mértéktartó

díszítmények

A főtengely reprezentatív térsorát indító portikusz 8 oszlopa és szobordíszes

timpanonja

A portikuszkorinthoszi oszlopai

Az emeletPantheon-szerű körterme

• A kazettás kupola és az 1:1 arányú tér klasszikus idézet

d/ Hild József: Főszékesegyház, Esztergom, 1839-57.

A legnagyobb egyházi épületünk

Az esztergomi várhegyen épült, a török időkben elpusztult középkori templom

helyén

A nagyszabású egyházi központ építészeti tervei csak egyszerűsített

formában valósulhatott meg

Több tervező dolgozott rajta (Louis von Rémy, Kühnel Pál, Packh János)

A mai kép kialakítója Hild József (több jelentős egyházi épület alkotója)

Eger. Székesegyház. Hild József, 1830-37

Geometriai formákból komponált kupolás épület

• Szimmetrikus, timpanonos, korinthoszi oszlopos (portikusz, kupoladob) épület

• A két torony a kupola félgömbjére rímel

• A nyugodt arányok közelről és távolról egyaránt harmonikussá teszik

• A belső dekoráción külföldi mesterek (Casagrande, Grigoletti) dolgoztak

A főoltár képe

• A világ legnagyobb (13x6,5 m) egy darab vászonra festett oltár képe: Mária menybemenetele (Grigoletti műve)

Bakócz-kápolna

• A reneszánsz Bakócz-kápolnát, amely túlélte a török időket, 1600 számozott darabra szedték szét, megváltoztatva a helyét és tájolását, beépítették az új székesegyházba

III. Klasszicista szobrászat

1. Jellemzői

Az antik szobrok másolatának tűnnek:

• Görögösen eszményített, tökéletes szépségű emberi alakok (többnyire aktok)

• Simára csiszolt felületű, többnyire fehér márványból faragott szobrok

Thorwaldsen: 3 grácia

Nyugodt ünnepélyesség, elvont szépség

• Kerüli a heves mozgás ábrázolását, frontális jellegű kompozíciók (főnézet)

• Kerül minden egyedi emberi vonást (még a portrék is erősen idealizáltak)

Canova: Perseus

A témák is gyakran ókoriak (antik istenek)

Thorwaldsen szobrai

Még a kortársak portréi is antik külsőt kapnak

• Napóleon mint antik hadisten, jobb kezében Niké, a győzelem istennője

Canova

Napóleon nővére mint Vénusz (Canova szobra)

Pauline Borghese (Bonaparte)

2. példák

a/ Antonio Canova: Mária Krisztinafőhercegnő síremléke, Bécs, 1789-1805.

A klasszicista szobrászat legnagyobb alakja: Antonio Canova

• Olasz művész• A fehér márvány

lágy formálásának a mestere

Ámor és Psyche

Klasszikus 3 szög kompozíció

• A síremlék jelképes alakjait (hódoló gyászolók) piramis elé állítja (a halotti kultusz formája az ókori Egyiptomban és Rómában) a művész

• A sötét ajtó élet és halál választóvonala, a különböző életkorú figurák (az emberi élet teljessége) mind felé tartanak (elkerülhetetlen vég, közös emberi sors)

Megtört gyászolók – élethű és egyben görögösen eszményített,

antik viseletű alakok

• Bámulatos mesterségbeli tökélye a márvány megmunkálásának (a virágfüzér, a lépcsőkre terített szőnyeg)

Örök dicsőség és a lélekhalhatatlansága

• Jobb oldalt oroszlán és angyal figura: a nagyság és a hírnév jelképes alakjai

• A piramis felső részén az elhunyt portréja • Egy önmaga farkába harapó kígyó (végtelenség,

halhatatlanság) keretezi• A pálmaág a puttó kezében ugyancsak az

örökkévalóság jelképe

• Az ajtó felett felirat: „A legjobb feleségnek, Albert”

A halál szigorú ünnepélyessége

b/ Ferenczy István: A szépmesterségek kezdetei (Pásztorlányka), MNG, 1820-22.

• Újkori szobrászatunk első jelentős alakja, Thorwaldsen tanítványa Itáliában

• Még Itáliában készíti ezt a művét

• Simára csiszolt felületű, lágyan formált márvány szobor

Allegorikus tartalom

• A görögösen eszményített, antik ruházatú félakt

• Világosan megformált, nyugodt kompozíció

• A festészet születését jelképezi – jobb kezével egy férfi profilt rajzol a talapzatra

Ferenczy István:Kölcsey Ferencportréja• Ferenczy a

nemzeti szobrászatunk megteremtője

• Tevékenysége nem igazán talál megértésre, nagy tervét, a Mátyás-emlékművet nem sikerül megvalósítania

IV. Klasszicista festészet

David: A szabin nők

1. Jellemzése

A 16. századi érett reneszánsz klasszicizmusa a minta

• Az ókor festészete kevéssé ismert a korban, az érett reneszánsz (pl. Raffaello) stílusa a példa

Ingres: Homérosz apoteózisa

Szimmetrikus elrendezés, relief-szerű képtér, egyenletes fény

Ingres: Aranykor

Tiszta körvonalak,visszafogott színek,sima képfelület

Ingres: Riviere kisasszony portréja

Pontos, aprólékosan kidolgozott

• Személytelen felületkezelés, kerüli az esetlegeset, eltünteti az ecset nyomokat

Ingres: Riviera kisasszony (részlet)

Klasszikus szépségű aktok, eszményített emberek

Klasszikusan megformált aktok Ingres-től

Görög szobrok kiszínezett másolatai

Egy David kép részlete Mengs festménye

A témák gyakran antik történetek, erkölcsileg magasztos példák

David: Szókratész kiissza a méregpoharat

A portré is idealizál

David: Napóleon Ingres: Női képmás

A figurális kép magasabb rendű mint az egyéb műfajok

David: Labdaházi eskü

A táj is idealizált, eszményi

Markó Károly: Itáliai táj

2. Példák

a/ Jacques-Louis David:A Horatiusok esküje, 1784.

A legjelentősebb klasszicista festő:Jacques-Louis David

• Francia mester, forradalmár, jakobinus, majd Napóleon híve

Önarckép

A francia klasszicista festészet indító műve

• Emelkedett, erkölcsileg magasztos, az antik római történelemből ismert téma: a 3 római ikertestvér vállalja a harcot Róma védelmében (az önfeláldozó hazaszeretet eszméje)

Reneszánsz perspektívában ábrázolt háttérben 3 szögbe rendezett

csoportok

A késő-barokk könnyedsége helyett kemény, szikár fogalmazás mód

• Élesen megvilágított figurák a sötét háttér előtt

• Tiszta körvonalak, világos formák

• Domborműszerű térkezelés (az alakok a képfelülettel párhuzamos síkban helyezkednek el)

Visszafogott a motívumok száma, szűkszavú, puritán

• Kopár építészeti keretben, színtelen háttér előtt helyezkednek el a figurák

Tökéletes egyensúly

• Minden kiegyenlíti egymást (a férfiak egyenesekkel határolt csoportja szemben a nők íves vonalakkal határolt csoportja)

A színek egyensúlya

• Nem túl színes: vörös, fehér, kék, szürkés háttér

• A fehér keretbe fogja a jelenetet

• A fényben megcsillanó kardok a középpontban

Az egyik legerőteljesebb képe:Marat halála

A portré festő David: Madame Recamier

Napóleon festője

A császár koronázás

David legnagyobb tanítványa:Jean-Dominique Ingres

• A 19. sz. első felének legnagyobb francia mestere

• A Raffaellóra visszavezetett „szép vonal” festője, csodálatosan tiszta rajzoló (tiszta vonalak és formák)

Önarckép

Ingres példaképe: Raffaello

Ingres: Raffaello és a péklány

Raffaello önarcképe és a péklányról festett portréja

Ingres: Homérosz apoteózisa – a francia kultúra nagyjai

Poussin, Richelieu, XIV. Lajos, Moliére és Voltaire

Nagy erejű portrék

Elefántcsont fényű klasszikus aktok

b/ Ingres: A nagy odaliszk, 1814.

A háremek világa

• Hűvös érzékiség• A tökéletesen

kidolgozott, anyagszerű részletekkel megfestett klasszikus szépségű hátakt már a romantika egzotikum iránti érdeklődését is mutatja

Odaliszk:rabszolganő

• Tiszta körvonalak és formák

• Egyenletes, gyöngyházfényű megvilágítás

• Sima, ecsetnyomok nélküli képfelület

c/ Barabás Miklós: Bittó Istvánné, 1874., MNG

A kor magyar festészetének főalakja:Barabás Miklós

• Aprólékosan kidolgozott, anyagszerűen részletezett festmények, főleg portrék festője

Reformkori nagyjaink arcképei

Széchényi István Batthyány Lajos

Arany János Liszt Ferenc

Barabás Miklós: Bittó Istvánné, 1874., MNG• Az egyik legszebb

kései női képmása (kifejező tekintet, szépen rajzolt kezek)

• A fej félprofilja az oldalról ábrázolt felsőtest felett, semleges háttér előtt rajzolódik ki

• Anyagszerű részletek (a bőr, a haj, a ruhaanyagok)

Derűs hangulatú életképek

Történelmi események

A Lánchíd alapkőletétele

d/ Id. Markó Károly: Visegrád,MNG, 1824.

A kor legjobb tájképfestője:Id. Markó Károly

• Itáliában és Bécsben alkotó tájképfestő

• Ideális tájak alkotója, emlékezetből, műteremben, vázlatok alapján festi a főleg olaszos hangulatú klasszikus-romantikus tájképeit

• A táj közvetlen (realisztikusabb) szemlélete kiemeli egyéb műveinek sorából ezt a képét

A tájkép klasszikus hármas tagolása:sötét előtér, világos középtér, elmosódott

háttér

Magyaros téma: A puszta