The Great Hungarian SongbookRégi slágerek jazzruhában

2015. február 15.Fesztivál Színház

mupa.hu

Müpa10Jubileumi hétvége

2015. március 14-15.

Az elmúlt 10 év neves magyar fellépőiegyetlen hétvége alatt a Müpában!

The

Grea

T h

un

Gar

ian

So

nGb

oo

k

3

2015. február 15.Fesztivál Színház

The Great Hungarian SongbookRégi slágerek jazzruhában

Közreműködik:

Nagy-Kálózy Eszter, Hirtling István – ének

Káel Norbert – zongora, Földváry Balázs – nagybőgőLakatos Pecek András – dob, Szalay Gábor – gitárHámori János – trombitaVarga Gergely, Vidákovich Izsák – tenorszaxofonÖrdög Krisztián – baritonszaxofon, fuvolaBaris Gábor, Bazsinka Mihály – altszaxofonA Magyar Rádió Szimfonikus ZenekaraVezényel: Dubóczky Gergely

Hangszerelő, zenei vezető: Káel NorbertDíszlet: Túri ErzsébetRendező: Böhm György

Az elhangzó dalok:Álmaimban valaholKétszer kettő néha ötHol jár az eszem?Félteni kellHolnapEgy csók és más semmiMa este nem gondoltam rádMindig az a percMondd, miért szeretsz te mástHomokóra

Találkozás egy régi szerelemmelKöszönöm, hogy imádottPéldául teKülönös éjszaka voltKicsit szomorkás a hangulatomLesz maga juszt is az enyémEzt a nagy szerelmet tőled kaptam énTúl szép, amit te mondszMeseautóSzeretni bolondulásig

4

The Gr

eaT hu

nGa

ria

n So

nGbo

ok

Nagy-Kálózy Eszter és Hirtling István

The

Grea

T h

un

Gar

ian

So

nGb

oo

k

5

A The Great Hungarian Songbook (Nagy Magyar Daloskönyv) nem létezik nyomta-tott formában, valójában nem is könyv, hanem közismert és széles körben kedvelt örökzöldek gyűjteménye, amely számára a The Great American Songbook szolgált mintaként. Ez utóbbi – a közmegegyezés szerint – az 1920-as és az 1950-es évek között keletkezett népszerű slágerekből, tulajdonképpen az adott kor popzenéjét alkotó Broadway-darabok zenéiből, musicalekből és hollywoodi filmzenékből áll össze egy több száz, máig sikerrel játszott szerzeményt tartalmazó kánonná. Ezek a dalok kerülnek terítékre például akkor is, amikor akár egymás számára ismeretlen jazzenészek közös muzsikálásba kezdenek, hiszen ezek azok a bizo-nyos jazz-standardek, amelyeket minden jazzmuzsikus ismer New Yorktól Tokióig, Isztambultól Budapestig. S mivel az amerikai zenés filmek és musicalek világszer- te mindig is óriási népszerűségnek örvendtek, a bennük elhangzó, könnyen meg-jegyezhető témával, jól követhető szerkezettel rendelkező, gazdagon hangszerelt számok a legkülönbözőbb generációkat és nációkat szórakoztatták – és fogják szórakoztatni, vélhetően a jövőben is. S ha a hallgatók nem is tudják, hogy épp George és Ira Gershwin, Irving Berlin, Richard Rogers és Oscar Hammerstein vagy Cole Porter dalát hallják, mégis együtt tudják dúdolni a refrént Fred Astaire-rel, Judy Garlanddal, Gene Kellyvel vagy Bing Crosbyval. Sőt akár Rod Stewarttal, Robbie Williamsszel, Stinggel, Michael Bubléval, Diana Krall-lal, Harry Connick Jr.-ral vagy legújabban Sir Paul McCartney-val, hiszen az ezredforduló popzenéjének legna-gyobbjai is rendre fellapozzák a Nagy Amerikai Daloskönyvet.

Ezek a számok Káel Norbert zongorista, zeneszerző fülébe is bekúsztak, már gye-rekkorától. Otthonukban a film, a színház és a zene szeretete egyaránt meghatá-rozó volt, majd amikor tizenévesen a klasszikus zenei tanulmányok mellett a jazz felé fordult, a standardek is alapélményt jelentettek számára.

Az Amerikai Egyesült Államokban testközelből is megtapasztalhatta az örökzöldek élő kultuszát, és ekkor ébredt rá – mondhatni, megfelelő távolságot tartva, új szem-szögből tekintve rájuk –, hogy a régi magyar film- és zenés színházi slágerek éppúgy érdemesek, nemhogy a folyamatos játszásra, de az átértelmezésre, továbbgondo-lásra is. „Úgy találtam, hogy a mi örökzöldjeink éppolyan profi munkák, mint ameri-kai társaik, sőt néha még kidolgozottabbak, zeneileg izgalmasabbak is náluk.”

6

The Gr

eaT hu

nGa

ria

n So

nGbo

ok

Káel Norbert személyes ihlető forrá-sai az unikális megközelítési módok tekintetében Sinatrától indultak, aki nagyzenekaraival a harmonizálás terén fejlesztette tovább a kiszemelt szerzeményeket. Diana Krall esetében a latinos alapok alkalmazását érezte izgalmasnak. A végső motivációt az adta meg számára, hogy belevágjon jól ismert magyar dalok áthangszere-lésébe, amikor meghallotta annak az egészen újszerű és bátor alkotómun-kának az eredményét, amelyet Brad Mehldau zongorista végzett trióleme-zein jazz-standardek átlényegítésével.

Természetesen nem példa nélküli a tö- rekvés, amely szerint a múlt század első felének magyar slágereit – legye-

nek azok filmbetétdalok, kuplék, operettslágerek – érdemes a jelenkor hallgató-sága számára átdolgozni. Több jazz- és popmuzsikus formálta saját képére az Éjjel az omnibusz tetején, a Mindig az a perc vagy az Egy csók és más semmi című dalt. A Bohém Ragtime Jazz Band, a Hot Jazz Band, a Budapest Jazz Orchestra is válogatott e gyöngyszemek közül, ám ők a tradicionális jazz, a swing határvidé-kén rendszerint nem merészkedtek túl. Káel Norbert „lelki füle” számára azonban, majd a gyakorlatban is, némelyik dal könnyen megadta magát akár a latinos, bluesos alaplüktetésnek, sőt az is előfordult, hogy a hangszerelő az R’n’B-ig is elmerészkedett. „A dallamot és az általa kijelölt funkciós rendet minden esetben megőriztem. Bizonyos daloknál nem éreztem, hogy jót tenne nekik, ha az eredeti megszólalás-hoz képest merőben mást erőltetnék rájuk, másoknál egészen meglepő stiláris fordulatokat hallhatunk. Felbukkanhatnak akár közbeékelt klasszikus zenei epi-zódok, nem várt váltások egy-egy szám közben is, de helyenként még a páratlan, 5/8-os vagy 7/8-os metrumok alkalmazásától sem riadtam vissza” – mondta el.

Túri Erzsébet díszletének motívuma

The

Grea

T h

un

Gar

ian

So

nGb

oo

k

7

„Szerintem a titok nem más, mint hogy meg kell őrizni a dalok karakterét, miközben újszerű ritmikai, harmóniai vagy hangszerelési megoldásokat alkalmazunk. Ha mindezt a jó ízlés határain belül tesszük, sikeres lesz a próbálkozás.”

Nem meglepő megállapítás, hogy a tengeren túl a hazánkénál sokkal nyitottabb az alkotói és a befogadói oldal egyaránt. Nem csoda hát, hogy ott már jóval ko-rábban születtek formabontó zenei stílustársítások. Nálunk erősek a beidegződé-sek, nehezen nyit a közönség az újdonságra, és ez szinte minden zenei területről elmondható. Ezért aztán a Nagy Magyar Daloskönyv műsorába beválogatott szá- mok is többszöri rostáláson estek át, míg aztán Böhm György és Káel Norbert megállapodott a végső húszas befutónál, s hasonlóképp gondos mérlegelés tár-gyát képezte a hagyományoshoz közelítő, illetve az attól elrugaszkodó hangzás- világot képviselő darabok arányának meghatározása. Nem titok, hogy az előadás egyfajta kísérletként is felfogható, melyre a tinédzser korúaktól – akik korábban talán sosem hallották Eisemann Mihály, Fényes Szabolcs vagy Gábor S. Pál kompozícióit – egészen a dédszülőkig, a laikus zenekedvelőktől a vájt fülűekig mindenkinek számítanak az érdeklődésére.

Böhm György és Káel Norbert, noha jól ismerték egymás munkásságát, a The Great Hungarian Songbook produkció színre vitele alkalmából dolgoztak együtt először.

Böhm György elgondolása szerint az est hangulatára elsősorban az elegancia jel-lemző, ehhez igazodik az előadók megjelenése, a letisztult eszközökkel operáló színpadkép, a fekete és fehér színek dominanciája, melyek hatásaként nyomban a hangosfilm hőskorában érezhetjük magunkat. E békebeli atmoszférával képeznek kontrasztot a meghökkentő zenei csavarok.

A próbafolyamat 2014 augusztusában kezdődött a zenés darabokban és filmek-ben a közönséget már számtalanszor emlékezetes pillanatokkal megajándékozó Nagy-Kálózy Eszter és Hirtling István színművészekkel, akiket Káel Norbert zon- gorakísérettel kalauzolt végig zenei elképzeléseinek kihívásokkal teli, egyben fe-lettébb izgalmas ösvényein. A teljes zenekari próbák minden résztvevő számára lenyűgöző élményt jelentettek.

Írta: Bércesi Barbara

8

Nagy-Kálózy Eszter Jászai Mari- és Prima-díjas szín-

művész, érdemes és kiváló művész. A Színház- és Film-

művészeti Főiskolán Kerényi Imre osztályában végzett 1988-

ban. 1986-tól játszott a Madách Színházban. 1988-tól a kaposvári

Csiky Gergely Színház, 1990-től a Radnóti Színház, 1993-tól a Mű-

vész, majd a Thália Színház, 1997-től pedig a Kelemen László Színkör

tagja. 2000–2002-ig az Új Színház társulatához tartozott, 2002–2004

között az újonnan épített Nemzeti Színház, 2004–2006 között a sop-

roni színház, majd 2013-tól ismét a Nemzeti Színház művésze. Főbb szín-

padi szerepei közé tartozott Csehov Cseresznyéskert című darabjának egyik

főszerepe, de 2002-ben a Nemzeti Szín-házban eljátszhatta például Melindát is

a Bánk bánban. Énekes szerepekben is feltűnik, például a 2011-ben bemutatott, Egy nyári éj mosolya című előadásban.Életében a filmezés is jelentős szerepet kapott, a nyolcvanas évektől napjainkig számos játék- és tévéfilmben bizonyította tehetségét. 1987-ben a Csinszka című film főszerepével került a köztudatba, aztán láthattuk például az 1990-ben bemu-tatott Édes Anna, a 2001-es Hamvadó cigarettavég (Karády Katalin szerepében), valamint a 2008-as Eszter hagyatéka című filmben is. Szinkronszínésznőként olyan sztároknak kölcsönözte hangját, mint például Gwyneth Paltrow, Julianne Moore vagy Carrie-Anne Moss.

The

Grea

T h

un

Gar

ian

So

nGb

oo

k

9

Hirtling István Jászai Mari-díjas, érdemes művész. Szí-

nészi tanulmányait 1976-ban a Budapesti Gyermekszínház

stúdiójában kezdte. 1984-ben szerezte meg diplomáját a Szín-

ház- és Filmművészeti Főiskolán Kerényi Imre, Huszti Péter és

Versényi Ida osztályában. Főis-kolás kora óta folyamatosan több

budapesti és vidéki színházban is szerepel. 1982-ben a Nemzeti Szín-

házban kezdett játszani, amelynek 1990-ig volt tagja. Utána egy évig a

Madách Színház társulatához tarto-zott, ahol vendégként máig játszik.

1992-től a Művész Színház és az abból alakult Thália Társaság tagja, majd

alapítója a Kelemen László Színkörnek. Tizennégy éven át a budapesti Új Szín-

ház tagja volt, jelenleg a székesfehérvári Vörösmarty Színház színésze.

Sokoldalú tehetségét modern és klasszi-kus darabokban, operettekben és királydrámában egyaránt kamatoztatta. Főbb szerepei között említhető a János király és a Torquato Tasso címszerepe (Dürren-matt, illetve Goethe), Tanner John (Shaw: Tanner John házassága), István király (Szörényi–Bródy: István, a király), Gastrofar George, Tus (Eliot–Lloyd Webber: Macskák), Alceste (Molière: A mizantróp), Oberon (Shakespeare: Szentivánéji álom), Macheath (Brecht–Weill: Koldusopera), Higgins (Shaw–Loewe: My Fair Lady), Harpagon (Molière: A fösvény), Robert Chiltern (Oscar Wilde: Az ideális férj), Jerry (Harold Pinter: Árulás).

10

The Gr

eaT hu

nGa

ria

n So

nGbo

ok

Káel Norbert a klasszikus zene és a jazz felé a kezdetektől fogva egyaránt nyitott

zongorista. Zenei tanulmányait hétéves korában kezdte, s tizennégy évesen nyert

felvételt a Bartók Béla Konzervatóriumba, ahol kivételes tehetségként tartották szá-

mon. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazz-zongora szakán Binder Károly és Oláh

Kálmán voltak tanárai. Diplomája megszerzé-sét követően ösztöndíjat nyert a neves bostoni

Berklee School of Musicba, mentora többek közt Joe Lovano és Gárdonyi László volt.Nem sokkal később kedvelt előadója lett a bostoni jazzkluboknak. Miután székhe-lyét New Yorkba helyezte át, tovább csiszolta tudását a klasszikus zene területén, Seymour Lipkin és Matti Raekallio, illetve a jazz oldaláról Kenny Barron útmutatásai szerint. Nagy sikerrel szerepelt Észak- és Közép-Amerikában, Németországban, Svájcban, Franciaországban, Romániában, Mexikóban és Costa Ricában is. A néhány éve Magyarországra visszatért zongoraművész fellépései lelkes fogadtatásban részesültek az Operaházban, a Zeneakadémián és a Művészetek Palotájában egy-aránt. Jazzical nevű triójával a budapesti klubélet egyre gyakoribb szereplője.

Böhm György az ELTE Bölcsészettudomá-nyi Karán diplomázott 1979-ben, majd

színház- és filmesztétikai szakosítást szerzett. A szakosodás éve alatt rendező-

asszisztensként dolgozott a Vígszínházban. Ezt követően két évig dramaturgként mű-

ködött a Szegedi Nemzeti Színháznál, majd 1987-ig irodalmi vezető volt a zalaegerszegi

Hevesi Sándor Színháznál, amelynek alapító tagja is. 1986-ban a Rock Színház, egy évvel ké-

sőbb a Vígszínház dramaturgja lett. 1989–1995 között a Szerzői Jogvédő Hivatal tanácsadója, 1991–1997-ig a Budapesti Kamara- színház dramaturgja, 1996-tól egy évig a Friderikusz Show gagmanje. 1992-től a Győri Nemzeti Színház vezető dramaturgja és rendezője. 1995–1996 között

The

Grea

T h

un

Gar

ian

So

nGb

oo

k

11

marketing- és reklámmenedzseri diplomát is szerzett. 1997-től 2001-ig vezető dramaturg és kreatív tanácsadó a Fővárosi Operettszínházban, 2001-től az intéz-mény irodalmi vezetője és rendezője. 2005-től a Művészetek Palotája művészeti tanácsadójaként is dolgozik.Rendezői és dramaturgi munkássága mellett színdarabokat és baletteket ír, nagy-szabású rendezvények látványshow-it rendezi. Több világhírű musical és operett magyar nyelvű, illetve új változatának színpadra állításában vett részt. Rendsze-resen dolgozik az új magyar drámaíró nemzedékkel. Az 1987-es, VI. Országos Szín-házi Találkozó különdíjasa, Jászai Mari- és Nádasdy Kálmán-díjas. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara több mint hetvenéves fennállása alatt számtalan bel- és külföldi hangversennyel, valamint szinte a teljes szimfonikus és orato-rikus repertoár rádió-, tévé- és CD-felvételeivel vívta ki rangját a világ nagyzenekarainak élmezőnyében. A nemzetközi zenei élet vezető kritikusai egy-behangzóan méltatják kiegyenlített hangzását, hajlékonyságát, valamint azt a mecénási tevékenységet, amelyet az együttes a magyar kortárs zene népszerűsí-tésével és rögzítésével végez. A zenekar kezdetektől közreműködik a Művészetek Palotájában évente megrendezett Budapesti Wagner-napokon, s a hátországot adja a hatalmas sikerrel zajló Szimfonik-koncertsorozathoz, amelyben közkedvelt popslágerek „nagyzenekarosított” változatainak tapsolhat a nagyérdemű.

12

The Gr

eaT hu

nGa

ria

n So

nGbo

ok

Eszter Nagy-Kálózy and István Hirtling

13

THE

GrEA

T H

uN

GAr

IAN

SO

NGB

OO

K

SummaryThe Great Hungarian Songbook does not exist in printed form and is not an actual book as such, but a collection of well-known and highly popular evergreen tunes for which The Great American Songbook served as the model. The latter consists of popular hits written from the 1920s through the 1950s, principally the songs from Broadway theatre, musicals and Hollywood films representing the popular music of the period. Among many others, compositions by George and Ira Gershwin, Irving Berlin, Cole Porter, Richard Rogers and Oscar Hammerstein rub shoulders with the jazz standards familiar to every jazz musician the world over.It was when studying at the prestigious Berklee School of Music that pianist Norbert Káel realised – one might say, from a suitable distance – that hits from old Hungarian films and musical theatre might deserve a similar reinterpretation and reappraisal. In his view, Hungary’s own evergreens are just as professionally written as their American counterparts; indeed, they are sometimes even more finely wrought and musically exciting. Attempts to remodel Hungarian hits of the first half of the 20th century composed by the likes of Mihály Eisemann, Szabolcs Fényes or Pál S. Gábor are not unprecedented, but others did not generally stray beyond the borders of traditional jazz and swing. Káel, however, has ventured as far as basic rock and blues beats, and even R’n’B and hip hop. “I think the secret is nothing more than to preserve the songs’ character while applying modern rhythms, harmonies and instrumentation. If we do all this within the boundaries of good taste, then the attempt will be successful.”In the concept of director György Böhm, elegance will chiefly characterise the mood of the evening. The pre-war atmosphere will contrast with impressionistic images projected in the background, and of course astonishing musical twists. The choice of actors Eszter Nagy-Kálózy and István Hirtling – who have provided audiences with countless unforgettable moments in musical theatre and cinema – was self-evident, as was that of the Hungarian Radio Symphonic Orchestra as an orchestra superbly equipped to provide accompaniment in the widest variety of styles.

Hauschka

Fred Frith Trio / Hauschka

2015. február 22.

JAZZMŰHELYBorlai Gergő: Divided Concert No. 2Borlai Gergő, Nguyên Lê, Eivind Aarset, Gustaf Hielm

2015. március 17.Borlai Gergő

Söndörgő & Mostar Sevdah Reunion

2015. március 1.

Söndörgő

előzetes,AJÁNLÓ

JAZZMŰHELYMrs. Columbo: Under the Rainbow

2015. április 1.

MR2 AKUSZTIK+ A MÜPÁBÓLBíró Eszter

2015. március 28.

Fotó © Maeve Stam

Fotó © Hajdu András

Tigran Hamasyan Trio2015. április 2.

Kiadta a Művészetek PalotájaNonprofit Kft.

Felelős kiadó: Káel Csaba vezérigazgatóSzerkesztette: Várnai PéterTervezés: Hammer Advertising Kft.A Művészetek Palotája fotóit Csibi Szilvia, Pető Zsuzsa, Posztós János és Kotschy Gábor készítette.A címlapon: Hirtling István és Nagy-Kálózy Eszter

ISO: 9001:2000

A MÜPA TÁMOGATÓJA AZ EMBERI ERőFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA.

STRATÉGIAI PARTNEREINK:

STRATÉGIAI MÉDIAPARTNEREINK: