ÚJÉVI HANGVERSENY

Haydn: A teremtés2016. január 1.Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

mupa.hu

3

1 January 2016Béla Bartók National Concert Hall

Haydn: The Creation Oratorio in three parts, Hob. XXI:2

Text: Gottfried van Swieten

Featuring:Mária Celeng – soprano

Dávid Szigetvári – tenor Florian Boesch – baritone

Vienna State Opera Chorus(chorus master: Thomas Lang),

Austro–Hungarian Haydn Philharmonic

Conductor:Adam Fischer

2016. január 1.Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Haydn: A teremtésOratórium három részben, Hob. XXI:2Szöveg: Gottfried van Swieten

Közreműködik:Celeng Mária – szopránSzigetvári Dávid – tenorFlorian Boesch – bariton

A Bécsi Állami Operaház Kórusa (karigazgató: Thomas Lang)

Osztrák–Magyar Haydn Zenekar

Vezényel: Fischer Ádám

4

Joseph HaydnThomas Hardy festménye

HAY

DN: A

TER

EMTÉ

S

5

Újév a tengerenEgy már nem fiatal, de energikus osztrák úriember állt 1791 újév napján a La Manche- csatornát átszelő hajó fedélzetén, és lenyűgözve csodálta a tengert. Joseph Haydn volt az, néhány hónappal ötvenkilencedik születésnapja előtt, életében először tenge-ren, útban Nagy-Britannia felé. Közép-Európa egyik félreeső zugából indult el, a mai magyar–osztrák határon fekvő Eszterházáról, egy hercegi rezidenciáról, amelyen csaknem harminc évet töltött el udvari muzsikusként, zeneszerzőként, lényegében Esterházy Miklós, a „pompakedvelő“ szolgálatában. Miklós herceg azonban 1790-ben meghalt, és utóda iránt Haydn nem érzett olyan elkötelezettséget, hogy mindenáron maradnia kellett volna az udvarában. Meg aztán valószínűleg unta is már az elszigetelt „vidéki” életet. Ezért, amikor Johann Peter Salomon, a vállalkozó szellemű muzsikus megcsillantotta előtte annak a lehetőségét, hogy igen előnyös szerződéssel az akkori világ egyik fővárosába, Londonba viszi, Haydn – életkorára való tekintettel némi meg-fontolás után – örömmel mondott igent.

Ott állt tehát 1791 újév napján Dover sziklái előtt, remélve, hogy életének új fejezete is szerencsés lesz. Európa-szerte nagy hírnévnek és tiszteletnek örvendett, műveit nyomta-tásból ismerték, hatalmas mesterségbeli tudása, zenéjének eredetisége előtt fejet hajtottak. Azt azonban még csak gondolni sem merte, hogy az angol arisztokrácia és a londoni közönség rövid időn belül a lába előtt hever majd, ünnepli, kényezteti, s új műveinek – elsősorban a londoni szimfóniáknak – tömegeket megmozgató, lelkes fogadtatása lesz.

Dover sziklái

6

Londoni tartózkodásáról, amely egy hosszabb megszakítással négy évig tartott, naplót vezetett. Abban említi meg a tengerrel való találkozásának elementáris élményét, és egy másik, ugyancsak monumentalitásával ható zenei tapasztalatot is megörökít: Händel oratóriumainak előadásait a Westminster-székesegyházban, hatalmas kórus és zenekar közreműködésével. Haydn ekkor érezte meg a kórusban való énekelés közösséget formáló, együvé tartozást teremtő erejét, s azt, hogy egy nagy zeneszerző szavát egy egész nemzet lesi és érti. Mindezt megerősítette benne Európa első nemzeti himnuszának, a God save the King/Queen kezdetű egyszerű, de magasztos dallamnak ünnepek fényét emelő hatása.

Ferenczy Noémi: Teremtés (1913)Iparművészeti Múzeum

HAY

DN: A

TER

EMTÉ

S

7

Haydn, aki addig egy arisztokrata udvar kicsiny, zárt, individuális világához szokott, és rövid bécsi tartózkodásai során is csak néhány főúri és polgári szalonban fordult meg, a zene és az emberek kapcsolatában új dimenziókat fedezhetett fel. Számára London nemcsak az új évet, hanem az új világot is jelentette.

A megtépázott kétfejű sas és egy zenekedvelő báróHaydn 1795-ben visszatért a Habsburg Birodalomba, ám korábbi munkaadóihoz, az Esterházyakhoz immár csak laza szálak fűzték. Bécsben telepedett le. Ezt köve-telte hírneve. Udvari állást nem vállalt – hatvanhárom éves volt akkor. A császár- városnak volt szüksége rá, és nem elsősorban a császárnak. A rezidenciális zene-szerzőből világlátott és világhírű mester lett, nemzeti kincs, a nemzet komponistája. Ehhez a politikai háttér – zenei kifejezéssel élve – mintegy ellenpontként adott jelentős impulzusokat. A Habsburg Birodalom számos önbizalom-romboló sikerte-lenséget szenvedett el a megelőző években. 1790-ben meghalt a reformcsászár, Európa egyik vízióval és koncepcióval rendelkező uralkodója, II. József, aki halálos ágyán törvényeinek jó részét kénytelen volt visszavonni. Utódja, Lipót mindössze két évet uralkodott, majd Ferenc császár kudarcot kudarcra halmozott. Közben a régi Európát – a hatalmi viszonyokat tekintve és morálisan egyaránt – szétzilálta a francia forradalom, és csaknem minden politikai, diplomáciai, katonai akcióban a Habsburg Birodalom húzta a rövidebbet. A birodalom tehát recsegett-ropogott, és ilyen körülmények között fontos volt, hogy a soknemzetiségű alattvalók a Duna mentén legalább az erő és az összetartozás illúziójában részesüljenek. Zenéje által az idősödő Haydn ennek a törté-nelmi pillanatnak vált egyik kulcsfigurájává.Ez a következtetés akár merésznek és légből kapottnak is tűnhetne, ha Haydn bécsi tervei és feladatai mögött nem állt volna egy magas rangú állami tisztségviselő, Gottfried van Swieten báró. A teremtés oratórium ötlete és szövegkönyve tőle való. Nevét a bécsi klasszikusok kora iránt érdeklődők jól ismerik. II. József udvari könyv-tárának vezetőjeként ő ismertette meg Mozartot

Gottfried van Swieten

8

és Haydnt a megelőző kor zeneszerző-óriásai, Bach és Händel műveivel. Az ő sza-lonjában játszotta át Mozart Johann Sebastian Bach Wohltemperiertes Klavierjának prelúdiumait és fúgáit, valamint tőle kapta Händel Messiásának partitúráját, amelyet átdolgozott és előadott. Van Swieten báró holland családból származott, de már apja is a Habsburgok szolgálatában állott: Mária Terézia császárnő orvosa volt. Ő maga tanulmányai után diplomáciai pályára lépett, s gyorsan felívelő karrierje Nagy Frigyes császár birodalmi székhelyére, Berlinbe vezette. Nagykövetként ott nemcsak a felvilágosult uralkodó szellemi auráját élvezte, hanem kapcsolatba került Bach legjelentősebb muzsikus fiával, Philipp Emanuellel és néhány jelentősebb Bach-tanítvánnyal is. Innen az életre szóló érdeklődés Johann Sebastian Bach zenéje iránt. Van Swieten oly közismerten nagy szerepet játszott Bach és Händel felfedezé-sében, hogy az első, zenetörténeti jelentőségű Bach-könyv ajánlása is neki szól.

Michelangelo: A világosság és a sötétség szétválasztásaA Sixtus-kápolna mennyezetfreskója

HAY

DN: A

TER

EMTÉ

S

9

Bécsi visszatérése csupán néhány évvel előzte meg II. József trónra lépését. Alatta a báró nemcsak az udvari könyvtár élére került, s ezt a posztját haláláig meg is tar-totta, hanem ő lett – ma így mondanánk – a császár oktatásért és kultúráért felelős minisztere is. Ezt a megbízatást II. József halálával elveszítette, ám ezzel együtt is befolyásos udvari ember maradt, s több mint valószínű, hogy 1797-ben az ő ötletére bízták meg Haydnt a császári himnusz megkomponálásával. A híres Gott erhalte, zenei értelemben minden idők egyik legszebb himnusza, Ferenc császárt dicsőítette. Valódi üzenete azonban nem ez. Általa az osztrákoknak és a Duna menti, Habsburg Birodalomban élő népeknek lett közös énekük – nagy és elhatározó lépés volt ez a Duna-monarchia megteremtéséhez. Ekkoriban van Swietent és Haydnt más is foglalkoztatta: egy nagy, bibliai tárgyú oratórium, német szövegre,à la Händel – A teremtés.

„És lőn világosság”Senki más nem öntötte hangokba olyan egyszerűen s mégis elementáris erővel a napfény megjelenését, mint Haydn A teremtés kezdetén, a sötétség és az őskáosz ugyancsak zseniális ábrázolása után. Mintha a 18. század egész felvilágosodás- mozgalma, Voltaire-től Kantig, egyetlen pillanatba sűrítve válna öntudatlanul is átélhetővé. A teremtés koncepciója és szövege – amely van Swieten és Haydn közös

terveinek eredménye – a felvilágosult ember hitvallása, a német felvilágosodás egyik legszebb emléke

Nagy Frigyes és II. József korának szellemében.A teremtés „főhőse“ maga Isten, aki a világ megal-

kotójaként és felépítőjeként áll a teremtett égitestek és élőlények mögött. Uralmát megannyi dicsőítő kórus énekli meg, érte születik meg a nagy mű. Haydn a kom-

ponálás idején mindennap térden állva adott hálát azért, hogy folytathatja munkáját.

Ugyanakkor az isteni teremtés munkafolyamata logikus és racionális. Tehát egyfelől felfoghatatlan, másik oldalról

nagyon is megérthető. A teremtő és az építész. A tervező és a kivitelező. A mindenek felett álló törvény, amely

szilárd alapot ad az emberi tudatnak, és a vizsgálódó érte-lem, a dolgok mikéntje és hogyanja. A „Bewußtsein” (tudat)

Immanuel Kant

10

és a „Vernunft” (értelem) – ahogyan a kor legnagyobb gondolkozója, Immanuel Kant fejtegeti a Tiszta ész kritikájában. Haydn tudott Kantról, van Swieten pedig berlini éveiből akár személyesen is ismerhette. Kant könyvei az 1780-as, 1790-es évek nagy talányai, vitaanyagai, csodált eszmefuttásai voltak.

A teremtés librettója, mely angol eredetű – feltételezés szerit Milton Elveszett paradicsomá-nak mintájára írta egy Lidley vagy Lindley nevű, elfeledett költő –, világos és transzparens. A káosz bemutatása után három arkangyal, Gábriel, Uriel és Rafael meséli el a teremtés folyamatát: a fény megjelenését, a vizek és a szárazföld szétválasztását, és azt, hogyan alkotta meg az Úr a növényeket, a csillagokat, a nappalt és az éjszakát, az éveket, hónapokat, napokat, az állatokat (madarakat, halakat, négylábúakat, rovarokat és bogarakat), s végül, de nem utolsósorban az első emberpárt, Ádámot és Évát. Az ő megjelenésükkel fejeződik be a teremtés, tehát abban a paradicsomi állapotban, amelyben még minden teremtmény érintetlen, bűntelen s tökéletes harmóniában él egymással és teremtőjével.

A nagy mű szinte kontraszt nélküli. Van Swieten és Haydn csak a jót ábrázolja. A kórus hétszer – a teremtés munkanapjain és a pihenőnapon egyaránt – zengi el dicshimnuszát. A változatosság izgalmát A teremtés más rétegeiben kell keresnünk.

„Az én nyelvemet az egész világon megértik”Ezt válaszolta Haydn Mozartnak, amikor a jóval (huszonnégy évvel) fiatalabb kolléga így intette atyai jó barátját annak első londoni útja előtt: „Papa! Ön semmiféle nagy-világi nevelésben nem részesült, és túl kevés nyelvet beszél”. A sors úgy hozta, hogy Mozart egy évvel később meghalt; Haydn Londonban szerzett tudomást a haláláról, s az nagyon megviselte. A tőle idézett mondattal Haydn saját zenei nyelvére céloz, amelyet mindenütt megértenek (egyébként korához képest angolul is meglehetősen gyorsan és jól megtanult londoni tartózkodásának idején). Talán nem is azt kellene mondani, hogy zenéje könnyen érthető, hiszen egyike volt a legrafináltabban alkotó komponistáknak, hanem azt, hogy a Haydn-zene hatása remekül megtervezett, és sohasem téveszt célt. Haydn mindig pontosan tudta, milyen közönségnek kom-ponál, és a mű hangvételével, bonyolultságának mértékével ehhez tartotta magát.A teremtés esetében egyszerű eszközökkel, nagyon erős, még a zenéhez nem értők számára is egyértelmű kifejezésre törekedett. A „lőn világosság” pillanata felejthe-tetlen: halk előkészítés után a teljes zenekaron, teljes hangerővel felharsan

HAY

DN: A

TER

EMTÉ

S

11

a klasszikus összhangzattan alaphangzata, a C-dúr akkord. Rendkívül izgalmas a művet indító káosz zenéje. Bár a szólamok a kezdő c hanghoz képest merészen kalandoznak távoli hangnemekbe, és valóban nehéz tájékozódni a zenei folyamat-ban, a káosz voltaképpen mégis a teremtés előkészítő munkafázisa. Ez is megterve-zett, mintha Isten egy kozmikus kohóban gyúrná az elemeket. A c hang háromszori hangsúlyos megszólalása bizonyos formai fegyelmet is kölcsönöz a bevezetőnek. És a zseniális részletek! A tengeri vihar ereje és lendülete, a földrengés és az azt felváltó idilli patak; a mező pasztorális zenéje, gyengéd természetpoézise. Vagy: napfelkelte à la Haydn: a hegedűkön és a fuvolán lépcsőzetesen (skálában) halad a kimért dallam felfelé, míg a basszus lefelé lépeget, a hangzástér kitágul, és meg-szólal a teljes zenekar. S mennyire más – hasonló eszközök alkalmazásával – a hold ábrázolása! Kimeríthetetlen az állatok hangjának, mozgásának zenei kifejezése: a sas büszke röpte, a pacsirta éneke, a galambpár turbékolása. Egy másik részben oroszlán ordít, tigris suhan, szarvas szökell, ló üget, békésen legel a nyáj, s a rovarok, bogarak elterjednek a föld felszínén; zenére fordítva: a mély hangzásszférákban.Az áriák témái egyszerűek, könnyen megjegyezhetők; többüket érezték már népies-nek is. Általában rövidek, egy-egy gesztus, mozdulat zenei pillanatai. A témáknak ez a természete a kórustételek homofon és polifon részeire egyaránt jellemző. Ez adja a mű erejének egyik titkát, és Haydn zenéje leginkább ebben találkozik a példakép Händellel.

Tintoretto: Az állatok teremtése

12

Domenichino: Ádám és Éva

HAY

DN: A

TER

EMTÉ

S

13

Emberpár – rózsaszínben„Méltósággal és fenségesen, szépséggel, erővel, bátorsággal felruházva, az ég felé egyenesedve áll az ember, a férfi, a természet királya – így mutatja be Uriel a terem-tett embert, akit Isten a saját képére formált. Hasonlóan ideális Éva leírása is. Szinte kínálja magát a szövegi rokonság A varázsfuvolával: „Férfi, nő és nő és férfi az isten-ségre hasonlítanak” – énekli ott Pamina és Papageno, nem egy pár, hanem két fél pár, hiszen a darab végén mindkettő megleli a maga párját. Ám éppen azért, mert ezek a szavak nem szerelmesek vagy házastársak szájából jönnek, mélyebb, általá-nosabb értelmet nyernek, s a frivol, forradalom előtti udvari világgal ellentétben a monogámia polgári értékrendjét hangsúlyozzák. Az új társadalom alapja Ádámok és Évák törvényesen szentesített kapcsolata: a család.Haydn egész életműve egyik legszebb pillanatával ajándékoz meg bennünket A teremtés III. részének kezdetén, amikor a régi barokk operák isteneinek megjelené-séhez hasonlóan „rózsás fellegekből” száll alá az első emberpár. A férfi és a nő lassú, ünnepélyes vonulása ismét A varázsfuvolát juttatja eszünkbe: a tűz és víz próbáját, amelyen keresztül Tamino és Pamina eljut a beavatottak kiválasztott csoportjához. Ráadásul a Haydn-zenekarban megszokott két fuvola helyett itt három játszik, ugyanabban a hangnemben, mint amelyben Sarastro a szent csarnokot magasztalja A varázsfuvolában.Amikor Mozart operáját Bécsben bemutatták, Haydn már elindult London felé, később azonban megismerkedett elhunyt barátja gyorsan népszerűvé váló remek-művével. A varázsfuvola egyik legigazabb értője Haydn lehetett, merthogy ő tudta, mennyi valóságos utalás rejtőzik a műben a szabadkőművesek titkos világára, hiszen – Mozarthoz hasonlóan – tagja volt az egyik bécsi páholynak.Mindenesetre az ember megjelentetése a teremtés folyamatában nem nélkülöz rituális pillanatokat. Leegyszerűsítve mondható: A teremtés Haydn Varázsfuvolája – nemcsak az emberi méltóság apoteózisa miatt, hanem zenei stílusában is. Közérthetőség egyfelől, mély mondanivaló másfelől. A bonyolult egyszerűnek tűnik; az egyszerűség mögött különleges érettség, invenció, zenei tudás rejtőzik.

14

Újév a MüpábanA nagy művet, amelyen Haydn két évig dolgozott, 1798 áprilisának végén mutatták be a bécsi – régi – Schwarzenberg-palotában, egy befolyásos egyesület anyagi támogatásával, óriási művészi elismerést és anyagi sikert eredményezve. Haydn maga vezényelt, a fortepianónál Antonio Salieri ült, a közönség soraiban a császár-város krémje foglalt helyet. Saját bevallása szerint Haydn kis híján elájult az izga-lomtól és attól a hatástól, amelyet az általa komponált zene gyakorolt rá.A teremtést egyik legjobb művének tartotta, saját kiadásában jelentette meg, részt vett a későbbi nyilvános előadásokon, s élete utolsó közszereplése is A teremtés előadásához kapcsolódott. A mű korán megkezdte hódító útját, egyik első „külföldi” bemutatója Budán zajlott le 1800. március 8-án, Haydn vezényletével, József nádor és felesége, az orosz cár lánya, Alekszandra Pavlovna tiszteletére.

A teremtés az európai zene egyik emblematikus remekműve lett, ikonná vált. De nem csak az ereklyének kijáró tisztelet az oka annak, hogy ez a mű a hangversenyélet repertoárjának kötelező darabjai, Bach passiói, Händel oratóriumai és Beethoven Missa solemnise mellé került. A teremtésre szükségünk van. Vágyunk arra, hogy valaki ismét megmutassa a világ szépségeit, és azt az érzést közvetítse, hogy jó élni a földön.

Ezért válhat A teremtésből a mindenkori újrakezdés zenéje. Ezért csendül fel a Müpában ma, újév napján.

Írta: Batta András

HAY

DN: A

TER

EMTÉ

S

15

Fischer Ádám Budapesten zeneszerzést, majd Bécsben vezénylést tanult. Első munkahelye a Grazi Operaház volt,

ezt követték Helsinki, Karlsruhe, München és Freiburg dal-színházai. 1987-től öt évig fő-zeneigazgató volt Kasselben,

ahol Mahler Fesztivált szervezett. Ugyancsak 1987-ben részt vett a Nemzetközi Haydn Fesztivál létrehozásában

Eisenstadtban, és megalapította az Osztrák–Magyar Haydn Zenekart. 2006 óta a Budapesti Wagner-napok művészeti

vezetője. Irányításával és dirigálásával aratott nagy sikert a Müpában a Parsifal, a világon alighanem egyedülálló módon négy egymást követő napon előadott A nibelung

gyűrűje, valamint a Trisztán és Izolda, a Lohengrin, a Tannhäuser, A nürnbergi mesterdalnokok és A bolygó hollandi. Fischer

Ádám munkásságát 2008-ban Kossuth-díjjal ismerték el.

Celeng Mária énektanulmányait Budapesten a Bartók Béla Konzervatóriumban és a Zeneakadémián folytatta,

majd a müncheni Zeneakadémián szerzett mester- diplomát. A Magyar Állami Operaház magánénekese,

a Müpában 2009 óta lép fel rendszeresen, énekelt már Vashegyi György, Kocsis Zoltán, Kovács János és Fischer

Ádám vezényletével. Vendégszerepelt többek közt a milánói Scalában, a müncheni Prinzregententheaterben,

a Bajor Állami Operaházban, a Salzburgi Ünnepi Játékokon és Miskolci Nemzetközi Operafesztiválon. 2010-ben dal- és oratórium-kategóriában különdíjat kapott a Francisco

Viñas Nemzetközi Énekversenyen.

16

Szigetvári Dávid a Magyar Állami Operaház magán- énekese. 2004-ben harmadik díjat nyert az Országos

Simándy József Énekversenyen, ugyanebben az évben felvételt nyert a Zeneakadémiára, ahol Halmai Katalin

növendékeként szerzett diplomát. Részt vett többek közt Peter Schreier, Helmuth Rilling és Ton Koopman

mesterkurzusán. A Vashegyi György vezetése alatt álló Purcell Kórussal és Orfeo Zenekarral szólistaként számos

koncerten, opera- és oratórium-előadáson, illetve -hang-felvételen működött közre. 2012-ben a lipcsei Nemzetközi Johann Sebastian Bach Versenyen első helyezést ért el ének

kategóriában. 2012-ben Junior Prima-díjjal tüntették ki.

Florian Boesch keresett dalénekesként fellépett már többek közt a bécsi Konzerthausban, a New York-i

Carnegie Hallban, az amszterdami Concertgebouw-ban, a londoni Wigmore Hallban, a Philharmonie Luxembourg-

ban, az Edinburghi Fesztiválon és a Salzburgi Ünnepi Játé-kokon, de vendégszerepelt Kanadában és Ausztráliában is.

Rendszeresen együtt dolgozik olyan jelentős karmesterek-kel, mint Nikolaus Harnoncourt, Fischer Ádám, Fischer Iván,

Roger Norrington, Philippe Herreweghe, Simon Rattle, Franz Welser-Möst és Valerij Gergijev. Operaszínpadon szerepelt Bécsben, Kölnben, Hamburgban, Zürichben, Tokióban,

Los Angelesben, valamint a moszkvai Bolsojban.

Fotó © Wiener Konzerthaus,Lukas Beck

HAY

DN: A

TER

EMTÉ

S

17

A Bécsi Állami Operaház Kórusa kilencvenkét magasan kvalifikált énekesből áll. Az énekkar tagjai 1923 óta folyamatosan fellépnek a Salzburgi Ünnepi Játékokon is, így évente közel háromszáz estén állnak a színpadon. Mindemellett többszörösen díjazott CD-felvételeken, koncerteken és a Wiener Staatsoper nemzetközi turnéin is közreműködnek, s a kórustagok kisebb szerepeket is rendszeresen alakítanak az operaházban. A kórus egyedülálló énekkultúrájáról többek közt olyan dirigensek szóltak a legnagyobb elismerés hangján, mint Gustav Mahler, Richard Strauss, Herbert von Karajan, Karl Böhm, Lorin Maazel, Claudio Abbado, Seiji Ozawa és Franz Welser-Möst. A karigazgatói tisztet 2006 óta Thomas Lang tölti be.

Az Osztrák–Magyar Haydn Zenekart Fischer Ádám Haydn szimfonikus

műveinek megszólaltatására hívta életre 1987-ben. Fontos célkitűzése

volt továbbá, hogy Ausztria és Magyarország legjobb zenészeivel ott adja elő e remekműveket, ahol azok

keletkeztek, és akkora apparátussal, amekkorára íródtak. Az együttes lemezre

vette Haydn valamennyi szimfóniáját, s rezidens zenekara az Eisenstadtban

évente megrendezett Nemzetközi Haydn Fesztiválnak. Haydn mellett Mozart

és Beethoven zenéje is repertoárjuk részét képezi. Az együttes rendszeres vendége

rangos fesztiváloknak, többek közt a BBC Proms londoni sorozatának, a New York-i Mostly Mozart elevezésű rendezvénynek, a salzburgi Mozart-hétnek, a schwarzenbergi Schubertiadénak és a Budapesti Tavaszi Fesztiválnak.

Fotó © Bernhard Wolff

Fotó © Bernhard WolffFotó © Michael Poehn

18

19

HAY

DN: T

HE

CREA

TIO

N

New Year’s at the Müpa BudapestJoseph Haydn premièred his oratorio The Creation at Vienna’s (old) Schwarzenberg Palace in late April of 1798, in a concert that was supported by an influential association. He had worked on the masterpiece for two years and his labour was rewarded with tremendous recognition and bountiful riches. Haydn himself conducted the first performance, with Antonio Salieri seated at the fortepiano and the audience’s ranks swelled by the cream of the imperial city. Haydn himself later recounted collapsing backstage from the energy of the evening and the impact his own music had had on him. He considered The Creation to be one of his finest works and published it in a special edition. He also later took part in public performances, with even his final public appearance associated with this composition. The work was the first in a long series of triumphs: its first “foreign” première came under the composer’s own baton in Buda on 8 March 1800, and was in honour of Archduke Joseph, the Palatine of Hungary, and his wife, Alexandra Pavlovna, daughter of the Russian tsar.The Creation is one of the most emblematic and iconic masterpieces of European music, but it is not simply as a musical relic that it is included in the essential repertoire of the concert world alongside Bach’s passions, Handel’s oratorios and Beethoven’s Missa solemnis. The Creation is something we need. We yearn for someone to again show us again the beauties of the world and to impart the feeling that it is good to live on Earth. This is why The Creation can be – especially on New Year’s Day – quintessential music of constant renewal.This holiday performance features the work’s most inspired interpreters: the Austro–Hungarian Haydn Orchestra, established to give authentic performances of Haydn’s oeuvre, and the deservedly world-famous Vienna State Opera Chorus, led by Thomas Lang. The presence of Adam Fischer, the conductor for the evening, and the soloists, who are all distinguished singers of works of both the genre and the specific era, guarantees a stylistically faithful and successful performance.

20

Ferruccio Furlanetto dalestjeZongorán közreműködik: Igor Csetujev2016. január 12.

Ferruccio FurlanettoFotó © Igor Saharov

ORGONA-PÁRBAJThomas Ospital és Sebastian Kühler-Blessing2016. január 19.

Sebastian Kühler-BlessingFotó © Monika Lawrenz

Hélène Grimaud és a Bázeli Kamarazenekar2016. január 17.

Hélène Grimaud Fotó © Mat Hennek

előzetes, AJÁNLÓ

Ton Koopman orgonaestje2016. február 19.

Fotó © Eddy Posthuma de Boer

RÉGIZENE FESZTIVÁLLe Poème Harmonique, Capella Cracoviensis ChoirVezényel: Vincent Dumestre2016. március 2.

RÉGIZENE FESZTIVÁLMondonville: IsbéVezényel: Vashegyi György2016. március 6.

Le Poème HarmoniqueFotó © Guy Vivien

Purcell Kórus, Orfeo Zenekar, Vashegyi György

Ezért esik különösen jól, hogy a hallgatóink is szeretik. Köszönjük, hogy 2015 elején már naponta 223 ezren hallgatták2 Magyarország elsô és egyetlen hírrádióját.

C

M

Y

CM

MY

CY

CMY

K

143x85.pdf 1 9/13/15 2:19 PM

Regisztráljon ingyenes hűségprogramunkba, gyűjtse a pontokat, és élvezze a kedvezményeket!

Még több Müpa!

mupa.hu

Regisztráljon ingyenes hűségprogramunkba, gyűjtse a pontokat, és élvezze a kedvezményeket!

Még több Müpa!

mupa.hu

Érdekességek, tények, háttérinformációkAz alkotókkal beszélget: Fenyő Gábor

Műhelybeszélgetések Szerdánként 17.30-tól az Előadóteremben

mupa.hu

Élmény! Minden tekintetben.

2016.01.13. HÉLÈNE GRIMAUD ÉS A BÁZELI KAMARAZENEKAR (01.17.) / 01.27. MENDELSSOHN–SCHUMANN-

MARATON (01.31.) / 02.10. VALERIJ GERGIJEV ÉS A BÉCSI FILHARMONIKUSOK (02.23.) / 02.24. RÉGIZENE

FESZTIVÁL (03.02–06.) / 03.09. HÄNDEL: BROCKES-PASSIÓ (03.23) / 03.23. SZOKOLAY SÁNDOR-

EMLÉKKONCERT (03.30.) / 04.06. BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL (04.08–24.) / 04.20. KOBAJASI KENICSIRÓ

ÉS A MAGYAR RÁDIÓ SZIMFONIKUS ZENEKARA (04.29.) / 05.04. BARÁTI KRISTÓF, VÁRDAI ISTVÁN

ÉS VÁRJON DÉNES (05.10.) / 05.18. ORGONA 10 / 06.01. BUDAPESTI WAGNER-NAPOK (06.16–26.)

06.15. ÉVADZÁRÓ MEGLEPETÉS-PARTI

Kiadta a Müpa Budapest Nonprofit Kft.

Felelős kiadó: Káel Csaba vezérigazgatóSzerkesztette: Várnai PéterA Müpa fotóit Csibi Szilvia, Nagy Attila, Pető Zsuzsa, Pályi Zsófia, Posztós János és Kotschy Gábor készítette.A címlapon: Fischer ÁdámA szerkesztés lezárult: 2015. december 11.A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!

ISO: 9001:2000

A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

Stratégiai Partnereink:

Stratégiai Médiapartnereink:

Emberi ErőforrásokMinisztériuma