Bach242015. március 20–21.Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

mupa.hu

2

The English summary is on page 35.

20 March 201510 pm / Bach à la françaiseMichel Bouvard

12 pm / Canonic VariationsDóra PéteryWith light painting

21 March 20151.20 am / Free FormsGyula SzilágyiWith light painting

2.40 am / Heavenly SoundsAnasztázia BednarikWith light painting

4 am / OrgelbüchleinÁgoston TókaWith light painting

5.20 am / Little Harmonic LabyrinthAntal KéménczyWith light painting

6.40 am / Arnstadt ChoralesGergely FintaWith light painting

8.10 am / Trio SonatasLászló FassangWith light painting

10 am / Little Preludes and FuguesYoung talents

12 am / Neumeister ChoralesBalázs Szabó

2 pm / From Arnstadt to LeipzigZsuzsa Elekes

4 pm / Leipzig ChoralesMiklós Spányi

6 pm / Bach and ItalyLorenzo Ghielmi

8 pm / Clavierübung IIIChristoph Bossert

20–21 March 2015Béla Bartók National Concert Hall

Bach24

Featuring: Dániel Besnyő, Gáspár Battha – light painting

Bach

24

3

2015. március 20.22.00 / Bach à la françaiseMichel Bouvard

24.00 / KánonvariációkPétery DóraFényfestéssel

2015. március 21.1.20 / Szabad formák Szilágyi GyulaFényfestéssel

2.40 / Mennyei hangokBednarik AnasztáziaFényfestéssel

4.00 / OrgelbüchleinTóka ÁgostonFényfestéssel

5.20 / Kis harmóniai labirintusKéménczy AntalFényfestéssel

6.40 / Korálok ArnstadtbólFinta GergelyFényfestéssel

8.10 / TriószonátákFassang LászlóFényfestéssel

10.00 / Kis prelúdiumok és fúgákFiatal tehetségek

12.00 / Neumeister-korálokSzabó Balázs

14.00 / Arnstadttól LipcséigElekes Zsuzsa

16.00 / Lipcsei korálokSpányi Miklós

18.00 / Bach és ItáliaLorenzo Ghielmi

20.00 / Clavierübung IIIChristoph Bossert

A részletes műsorokat lásd a 18–27. oldalakon.

2015. március 20–21.Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Bach24

Közreműködik: Besnyő Dániel, Battha Gáspár – fényfestés

Bach

24

5

A Bach24 közösségi élmény. Virrasztás annak emléke felett, aki a teremtés csodájá-nak egyik legkézzelfoghatóbb lenyomatát hagyományozta az emberiségre. Virrasz-tani a frissen elvesztett közeli hozzátartozó felett szoktunk. Johann Sebastian Bach örökkévalósága ellenére közeli és hozzánk tartozó. Nélküle a zenetörténet egészen máshogy alakult volna, sőt talán az orgona mint hangszer már nem is létezne...Hozzánk tartozik, és legalább arra az időre, míg őt hallgatjuk, mi is jobban egymás- hoz tartozunk.Belső zarándoklat. Minél beljebb kerülünk Bach zenei világába, annál tágasabbnak érezzük, s valami lényegeset tudunk meg önmagunkról és a világról. Ez erőfeszí-téssel jár, melynek éppúgy része a koncentráció, mint az ellazulás. Mindannyian befelé indulunk, és saját utunkon haladva máshová érkezünk meg, de egymáshoz ennek ellenére közelebb kerülünk.Teljesítménytúra? Igen, az is benne van. Ahogyan a fellépő orgonisták számára embert próbáló feladat nyolcvan–száz percet szünet nélkül játszani (az éjszakai jelenlétről nem is beszélve), ugyanúgy a közönség is bekapcsolódhat ebbe az erő- próbába. Bach zenéje végtelenített energiaforrásként gondoskodik az újratöltődés lehetőségéről. És a holtpontok után egyszer csak jön a megtisztulás lebegő álla-pota. Talán helyesebb lenne ezoterikus teljesítménytúrának nevezni.

Fassang LászlóA Müpa orgonakoncertjeinek művészeti vezetője

Bach zenéje egyszerre e világi és végtelenül fenséges. Nem pusztán a technikáról szól, hanem egy világnézetet testesít meg, a létezés értelmét. Minden szólam saját akarattal rendelkezik, saját személyiséggel, szabadon találkozhatnak össze, járhatják a maguk útját, gyűlölhetnek és szerethetnek, és szabadon működhetnek együtt, hogy létrehozzanak valami nagyon is élő dolgot. Egy Bach-kotta annak az elementáris erőnek a lenyomata, amely az univerzum végtelenségére nyit szá-munkra ajtót. Zenéjében a felfoghatatlanul valóságos világ tárulkozik fel. Bach zenéjének megértéséhez nincs szükség semmiféle iskolázottságra vagy tudásra, elég, ha képesek vagyunk magunkba fogadni az igazságot. Akit a zenéje megérint, az érti a művészet igazságát.

Albert Schweitzer (1906)

6

Bach és az orgonaA Johann Sebastian Bach halála után négy évvel, 1754-ben publikált Nekrológban, amelyben az elhunyt fia, Carl Philipp Emanuel Bach és egyik legközelebbi tanít- ványa, Johann Friedrich Agricola először foglalta össze a lipcsei zeneigazgatói posztját huszonhét éven át betöltő zeneszerző életét, a következőket olvashat-juk: „Mindaddig, amíg csupán azt tudják felhozni velünk szemben, hogy elkép- zelhető nála jobb orgonisták és klavírjátékosok létezése, nem vádolhat minket senki túlzott merészséggel, amikor kijelentjük, hogy Bachunk volt minden idők legjobb orgonistája és klavírjátékosa. Lehetséges, hogy sok híres férfiú ért el komoly eredményeket az orgonán való polifon játékban; de vajon jellemző volt-e rájuk is – mind az ujjaikra, mind a lábukra – ugyanaz az ügyesség, ami Bachra? […] A két lábával olyan dolgokat játszott a pedálon, ami sok, nem éppen képzet-len billentyűs számára komoly nehézséget jelentett volna öt ujjal. Nemcsak az orgonajáték művészetéhez értett, hogy miként kell az adott hangszer különböző

regisztereit a legelmésebben kombi-nálni egymással, de az orgonaépítés menetével is tökéletesen tisztában

volt az elejétől a végéig. […] Az új or-gonák diszpozíciójának kitalálásában

vagy megítélésében nem volt párja. És mégis, miként arra némi szomorú-

sággal maga is gyakran utalt, az orgo-náról való kivételes tudása ellenére soha

nem részeltetett abban a szerencsében, hogy egy valóban nagy és szép orgona

álljon hosszabb időn át a rendelkezésére.”

Hogy Bach páratlan orgonista volt, az nem pusztán az apja iránt rajongó fiú, illetve a tanárát tisztelő növendék álláspontját tükrözi, hanem általános vélekedésnek szá-mított a korban. Az északnémet területeken élő muzsikusok elsősorban mint nagy-szerű billentyűs játékost és rendkívül hozzáértő orgonaszakértőt ismerték Bachot, sokan talán azt sem tudták, milyen zenéket ír, hiszen az improvizációs képesség (valamennyi korabeli orgonista alaptulajdonsága) nem jelentette mindjárt, hogy az illető íróasztal mellett is képes jó műveket komponálni.

Tamás-templom és -iskola, Lipcse

Bach

24

7

A Nekrológon kívül is számos korabeli feljegyzés magasztalja Bach orgonálását, s ezek szinte mindig megemlítik utánozhatatlanul virtuóz pedáljátékát. 1727-ben Brunswick-Wolfenbüttel hercegének kamaramuzsikusa, Georg Ludwig Heinrich Schwanenberger Lipcsében járt, és a következőket írta haza egyik zenészkollégá-jának: „Azt kívánom, hogy legalább egyszer életedben halld Bach úr orgonajátékát, mert vele összevetve sem neked, sem másnak Braunschweigban nincs oka a büsz- keségre; soha nem hallottam ehhez foghatót, és meg kell változtatnom az egész játékstílusomat, mert ahogy eddig csináltam, az fabatkát sem ér.”A Berlinben élő kántor és zeneelmélet-író, Martin Heinrich Fuhrmann két évvel később, 1729-ben járt Lipcsében a húsvéti vásár alkalmával (Lipcse messze földön híres vásárváros volt), s volt szerencséje Bach orgonajátékával megismerkedni. A következőképpen írta le az élményt: „Korábban azt gondoltam, hogy az olasz Frescobaldi mindent tudott a billentyűs játék művészetéről, hogy Carissimi méltán volt nagyra értékelt és becsben tartott orgonista. De ha a két olaszt és a művé-szetüket a mérleg egyik serpenyőjébe tesszük, a német Bachot a másikba, utóbbi annyival többet fog nyomni emezeknél, hogy fellöki őket a levegőbe.”Az orgonista Bach legendáját ma már „csak” műveiből rekonstruálhatjuk, s bár ez is éppen elég gazdag anyag (miként arról a tizennégy koncerten megszólaló közel huszonnégy órányi zene tanúskodik), nem szabad elfelejteni, hogy rengeteg Bach-orgonamű elveszett, s hogy az orgonajátékának esszenciáját (és hírnevének alapját) adó improvizációi természetüknél fogva nem maradhattak fenn. Az ismert művekből persze sok minden kiolvasható a bachi rögtönzés természetére nézve, ahogy azt is megértjük belőlük, miért csodálták kortársai Bachot, az orgonistát.

A fennmaradt darabok minősége, elképesztő stilisztikai gazdagsága és puszta mennyisége a Bach-orgonaművek korpuszát egyedülállóvá teszi a zene történeté- ben. Élete során nemcsak remekművekkel gazdagította az orgonaműfajok szinte valamennyi válfaját, de új műfajokat is létrehozott, például a motivikus fejlesztésen alapuló korálfeldolgozást, illetve a prelúdium és fúga kéttételes, rögzített formáját, amely a 18. század későbbi részében követendő mintává vált.

Bár Bach szerette a csembalót és a klavikordot, játszott hegedűn (talán csellón is), az orgona volt az a hangszer, amely pályája minden fázisában meghatározó szere- pet játszott. 1717 után hivatalos beosztásának (1717-től Köthenben udvari karnagy, 1723-tól a lipcsei Tamás-templom kántora és a város zeneigazgatója) nem volt

8

közvetlen köze a hangszerhez, 1717-ig azonban minden állása kötődött hozzá. Amikor tizen-

nyolc évesen Arnstadt városában elfoglalta első állását az Újtemplom orgonistájaként,

kitűnő hangszer állt rendelkezésére, amelyen játéktechnikáját és kompozíciós technikáját

egyaránt csiszolhatta. Rövid ideig ezt követően Mühlhausenben működött, majd Weimarban

volt udvari orgonista kilenc évig, s orgonaművei- nek jelentős részét itt komponálta, 1709 és 1717 között.

Bach zenei gondolkodásának egyik sajátossága – és nem csak orgonaműveiben –, hogy a különféle

játékmódokat és stílusokat mindenfajta stilisztikai prüdéria nélkül keveri egymással. A három nagy

zenei dialektus a 18. század első felében az itáliai, a francia és a kettő szintetizált keverékéből létrejött

német stílus volt, az orgonazene azonban még ennél is rétegzettebb volt, hiszen az észak- és a délnémet

hagyomány jelentős mértékben eltért egymástól. Az itáliai billentyűs zene legjelentősebb alakjának, Girolamo Frescobaldinak (1583–1643) és délnémet területeken működött tanítványának, Jakob Frobergernek (1616–1667) a művei éppúgy megvoltak Bach könyvtárában, mint a francia orgo-naiskola, Jacques Boyvin (1649–1706), Nicolas de Grigny (1672–1703), Jean-Henri D’Anglebert (1629–1691) és mások művei, de jól ismerte az északnémet hagyo-mányt is, amelybe gyakorlatilag beleszületett. Ez utóbbit a zenetörténetírás az Európa-szerte ismert holland orgonista, Jan Pieterszoon Sweelinck (1562–1621) nevéhez kapcsolja, aki német tanítványi körének köszönhetően közvetlen hatást gyakorolt a Hanza-városokban működő orgonisták több generációjára. Bach közü-lük hárommal személyes kapcsolatban állt.Georg Böhm (1661–1733) éppen akkor dolgozott orgonistaként Lüneburg városának legnagyobb templomában (Johanneskirche), amikor Bach a helyi iskola növendéke volt. Hogy Böhm – aki számos idősebb muzsikus Bachot személyesen ismert – konkrétan tanította-e a tizenöt éves Johann Sebastiant, az egészen 2005-ig kérdéses volt a kutatók számára. Ekkor azonban előkerült a legkorábbi Bach-

A Tamás-templom Bach-ablaka

9

autográf, egy Bach kézírásával készített másolat, amelyre maga Böhm írta rá, hogy „készült 1700-ban, Lüneburgban, Georg Böhm otthonában”. Bach tehát személyes növendéke volt a korszak egyik meghatározó orgonistájának, mi több, a kérdéses mű, amelyet az ifjú Bach tanára kérésére lemásolt, nem volt más, mint a Hamburgban működő orgonista, Johann Adam Reinken (1643–1722) egyik korálfeldolgozása. Reinken egy Sweelinck-növendéknél tanult, és tanította Böhmöt, vagyis Bach szel- lemi családfáján egyenes ágion jutunk el a jeles holland orgonistáig. Reinkennek több művét is lemásolta az ifjú Bach, s két évtizeddel később személyesen is találkoztak.Érdemes idézni a Nekrológ leírását a találkozásról, hiszen nemcsak kettejük személyes kapcsolatáról, hanem Bach orgonajátékáról is sok mindent elárul: „Ekkoriban tör-tént, 1722 körül, hogy [Bach] elutazott Hamburgba, ahol a városi tanács és számos méltóság jelenlétében és legnagyobb csodálatára két órán keresztül játszott a Szent Katalin-templom nagyszerű orgonáján. A templom idős orgonistája, Johann Adam Reinken [...] különös élvezettel hallgatta. A jelenlévők kérésére Bach hosszan improvizált a legkülönfélébb módokon az An Wasserflüssen Babylon című korálra (közel fél órán át), éppen úgy, ahogy Hamburg régi orgonistái játszottak egykor a szombati vecsernyék alkalmával. A rögtönzés kapcsán Reinken a következő dicsérő szavakat mondta Bachnak: »Azt gondoltam, hogy ez a művészet már kihalt, de látom, hogy önben máig él.« Reinkennek ez a megjegyzése annál is inkább meglepő volt, mivel évekkel korábban ő maga is feldolgozta ezt a korált, még- pedig éppen a fent említett módon, és Bach maga is tisztában volt ezzel a ténnyel, illetve azzal, hogy Reinken általában hajlamos volt a féltékenységre. Reinken még magához is meghívta Bachot, és igen udvariasan viselkedett vele.”Böhm és Reinken mellett a harmadik jelentős északi orgonista, aki meghatározó élményt jelentett az ifjú Bach számára, Dietrich Buxtehude (1639–1707) volt, aki Lübeck legjelentősebb templomának orgonistájaként működött, s ekként a város afféle zeneigazgatói tisztét töltötte be. A Nekrológból tudjuk, hogy arnstadti éveiben Bach „gyalog” ellátogatott a négyszáz kilométerre fekvő városba. (Itt a „gyalog” arra vonatkozik, hogy nem saját kocsin ment, de szinte nyilvánvaló, hogy a romantikus toposz, miszerint a szegény fiatal Bach végiggyalogolta a hideg sárban az utat, csak hogy hallja a nagy Buxtehudét, erős túlzás; nyilván

Johann Adam Reinken

10

előfordult, hogy útközben gyalogolnia kellett, ahogy az is, hogy felkéredzkedett egy-egy kocsira). Közel három hónapot töltött Lübeckben, s ezzel messze túllépte az arnstadti városi tanács által engedélyezett szabadság időbeli kereteit. Amikor hazatérése után felelősségre vonták, Bach a következőképpen magyarázta hosz-szúra nyúlt utazásának célját: „meg akartam érteni egyet s mást [Buxtehude] művészetéből”.

Ha Bach és az orgona viszonyáról beszélünk, nem maradhat említetlen, hogy pro-fesszionális pályáját végigkísérik az orgonaszakértői felkérések: az elsőre már tizen-nyolc éves korában sor került, de még a halála előtti években is rendre megvizsgált új vagy felújított hangszereket.

Ilyen alkalmakkor az orgonát megrendelő városi tanács kérte fel őt független szak-

értőként, ám a hangszerépítő céh iránti rokonszenvét soha nem rejtette véka alá,

s ha kellett, a kollégák érdekében akár a megrendelővel is szembefordult. Amikor

Johann Nikolaus Forkel anyagot gyűjtött 1802-ben publikált Bach-életrajzához, leve-

leket váltott a Bach-fiúkkal, s egyik 1774-es levelében Carl Philipp Emanuel Bach a követ-kezőket írta neki: „Senki sem végezte az orgo-

napróbákat apámnál komolyabban és becsüle-tesebben. Az orgonaépítés művészetét teljes

mélységében értette. Ha egy orgonaépítő lelkiis-meretesen dolgozott, és munkája kapcsán plusz

költségek merültek fel, meggyőzte a munkaadó-kat, hogy fizessenek többet. Senki sem volt képes

úgy regisztrálni, mint ő. Az orgonisták gyakran elborzadtak, amikor leült játszani az orgonájukon,

és elkezdte a saját elképzelései szerint kombinálni a regisztereket, mert azt gondolták, hogy ennek

hatása nem lesz olyan, mint ahogy eltervezte; aztán rájöttek, hogy nem volt igazuk. Amikor egy orgonát

Dietrich Buxtehude Johannes Voorhout festményén

Bach

24

11

először próbált ki, először is így szólt: »Nézzük meg, hogy jó-e a hangszer tüdeje.« Aztán kihúzta az összes regisztert, és a lehető leggazdagabb, legteljesebb regiszt- rációval játszott. Az orgonaépítők ilyenkor gyakran elsápadtak a rémülettől.”Bach orgonavizsgálatai, különösen pályája utolsó szakaszában, valósággal szenzá- ciószámba mentek, s ezekre a rögtönzött alkalmi hangversenyekre olykor tömegek voltak kíváncsiak. Egy feltehetőleg 1732-ben tartott kasseli orgonavizsgálaton jelen volt az egyik közeli város egyetemének rektora, Constantin Bellermann, aki a következőket írta az eseményről: „Amikor Lipcséből Kasselbe hívták [Bachot], hogy mondjon véleményt egy remekül felújított orgonáról, olyan könnyedséggel játszott a pedálokon, mintha szárnyra keltek volna a lábai, s olyan telt hangzást hozott ki az orgonából, a jelenlévők fülét úgy töltötte be a hangszer hangja, mint valamiféle mennydörgés; a kasseli herceg örököse, Frigyes, ámulatában lehúzta egyik értékes kővel díszített gyűrűjét az ujjáról, és amint a hangok elhaltak, Bach-nak adta. Ha pusztán a lábának köszönhetően ilyen ajándékot kapott Bach, vajon mit kapott volna, ha a kezeit is használja?”Tudunk néhány olyan alkalomról, amikor nem valamely orgona szakértői vizsgálata, és nem is a lutheránus istentisztelet teremtett alkalmat arra, hogy szélesebb közönség hallja Bach orgonajátékát. Miként Buxtehude, Bach is adott olykor nyilvános orgonahangversenyeket, s bár elsősorban Lipcsén kívüli koncertjeiről tudunk, szinte biztos, hogy Lipcsében is játszott a vásári időszakban, amikor a várost mintegy húsz-harmincezer látogató lepte el, s rendkívüli hírnevéhez alig-hanem ez is hozzájárult.

Johann Joachim Quantz, a porosz király, „Nagy”

Frigyes első számú ud-vari muzsikusa a követ-

kezőképpen foglalja össze 1752-es Fuvolaiskolájában

Bach orgonaművészeté-nek jelentőségét: „Már az

elmúlt évszázadban, annak a közepétől kezdve egyes

híres emberek, akik részben maguk is meglátogatták

Itáliát vagy Franciaországot,

Nagy Frigyes, Ph. E. Bach és Johann Joachim QuantzAdolph Menzel festményén

12

és ez hasznukra volt, részben pedig mintának tekintették a különböző érdemes külföldiek munkáját és ízlését, kezdtek a zenei ízlés javításán munkálkodni. Az orgona- és klavírjátékosok, az utóbbiak közül kivált Froberger és utána Pachelbel, az előbbiek közül pedig Reinken, Buxtehude, Bruhns és néhányan mások szerezték hangszerükre koruknak szinte az első, legízlésesebb hangszeres darabjait. Külö-nösképpen a nagyrészt a németalföldiektől átvett orgonajáték művészetét fejlesz-tették már ebben az időben igen magasra a fent említettek és néhány más ügyes ember. Ezt végül az újabb időben a csodálatra méltó Johann Sebastian Bach emelte a legnagyobb tökéletességre. Csak azt kívánhatjuk, hogy az ő halála után az erre még némi szorgalmat fordítók csekély száma miatt az orgonajáték ne kezdjen újra hanyatlani, vagy főként el ne pusztuljon.”

Prelúdiumok, toccaták, fantáziák és fúgákBach szabad formájú orgonadarabjai ellenállnak a világos osztályozásnak, s kivétel nélkül az improvizatív gyakorlatból erednek. A „praeludium”, „toccata” és „phantasia” szavakat lényegében szinonimaként használták a 18. század elején, s a kifejezé-sek ugyanannak a tételtípusnak eltérő aspektusaira világítanak rá. A prelúdium (= előjáték) elnevezés arra vonatkozik, hogy az efféle improvizatív – vagy impro-vizatív jellegű – zenéket valamilyen hosszabb zenemű, egy másik nagyszabású tétel, vagy éppen valamilyen esemény (például lutheránus istentisztelet) beve-zetéseként játszották. A toccata (toccare = érinteni) arra utal, hogy kifejezetten billentyűs darabról van szó, tele olyan menetekkel és zenei ötletekkel, amelyek nem mutatnának jól másfajta hangszeren. A fantázia szó pedig arra utal, hogy a zeneszerző képzeletét itt semmi sem köti (a korabeli elméletírók a stylus phantasticus kategóriájába sorolták ezeket a darabokat).Buxtehude volt a műfaj legjelentősebb és Bach számára is mintául szolgáló képvi- selője, és műveiben – miként az improvizációs hagyományban – nem különültek el a szabadon csapongó szakaszok a szigorú ellenpont elvei szerint működő, fúga jellegű részektől: Buxtehude perlúdiumai többnyire öt vagy hét, egymást folyama- tosan követő szakaszból állnak. Bach újítása, hogy – néhány kivételtől eltekintve – nála világosan elkülönül a kétféle szakasz, s a nagyszabású prelúdiumhoz nagy-szabású fúga tartozik (jóllehet, a prelúdiumok is gyakran használnak tudós poli- fóniát, s a virtuóz zeneszerzői fantázia olykor a fúgákban is szétrobbantja az ellenpont szigorú rendjét).

Bach

24

13

Mivel a prelúdium/toccata/fantázia és fúga párosok jó részében nem áll rendelkezé-sünkre szerzői autográf, és számos darab csak Bach halála utáni másolatban maradt fenn, kevés darab esetében lehetséges a keletkezés idejét pontosan rekonstruálni. Mi több, Bach kiterjedt tanítványi körének köszönhetően – s mert a darabokat nyil-vánvalóan használta az oktatásban – sokszor külön másolatokban maradtak fenn a prelúdiumok és a fúgák, vagyis a tételek párosítása olykor esetleges.

Számos darab kapcsán merültek fel kételyek a szerzői hitelességet illetően is: a leg- híresebb Bach-orgonamű, a d-moll toccata és fúga (BWV 565) például egyes Bach-kutatók szerint nem Bach műve (és eredetileg még csak nem is orgonamű volt), mások azonban hiteles fiatalkori kompozíciónak tartják.A darabok keletkezési idejéről annyit lehet megállapítani, hogy többségük a weimari korszak terméke, vagyis 1709 és 1717 között születtek. Komplexitásukkal kiemel-kedik a prelúdiumok és fúgák korpuszából néhány lipcsei időszakra datálható da-rab, amelyben a gigantikus prelúdiumot elképesztő polifon bűvészmutatványokat tartalmazó fúga követi: ilyen például a C-dúr (BWV 547), az e-moll (BWV 548) és a h-moll prelúdium és fúga (BWV 544). Az idős Reinkennel való hamburgi találko-záshoz kapcsolódik a harmóniai szempontból rendkívül eredeti, kifejezetten expe-rimentális g-moll fantázia – a csembalóra írott Kromatikus fantázia párdarabja –, és a hozzá tartozó, holland népdalra épülő fúga (BWV 542).A repertoár legnagyobb szabású darabja pedig az Esz-dúr prelúdium és fúga (BWV 552), az egyetlen, amelyet Bach nyomtatásban is megjelentetett, Klavierübung című sorozat harmadik kötetében (lásd alább).

KorálfeldolgozásokA német választófejedelemségek lutheránus területein az orgonisták mindennapi kenyerét – szellemi értelemben legalábbis – a koráldallamok jelentették. A refor-máció kezdeti szakaszában komponált, illetve a világi vagy katolikus gyakorlatból átvett dallamokat az istentisztelet részeként énekelte a gyülekezet az orgona kíséretével. Az orgonistának azonban nemcsak kíséretet kellett játszania a hívek énekéhez, hanem előjátékokat is, amelyeket többnyire improvizáltak, de a ko- rálelőjáték idővel sajátos műfajjá, mégpedig a rögtönzésen túllépő, írott, művészi formává vált.

14

Bach életét végigkíséri a különféle korálfeldolgozások komponálása, s ezekben oly- kor messze túlment a hagyomány által támasztott korlátokon vagy éppen hallgatói befogadóképességének határán. Ifjúkori, Arnstadtban komponált korálfeldolgozá- saiért már a városi tanács is felelősségre vonta, mert „jó néhány különös variációt alkalmazott a korálban, sok furcsa hangot vegyített bele, s a gyülekezetet ezzel összezavarta”.

Ha a 19–20. századi hagiográfia jellegű Bach életrajzoktól eltérően elfogulatlanul hallgatjuk az arnstadti korálokat, igazat kell adnunk a városi tanácsnak (ez persze mit sem von le Bach műveinek érdekességéből és értékéből).

Az élete végén komponált korálok másként feszítik szét a konvenció határait: a Lipcsében komponált monumentális korálfeldolgozások esetében, ahol egy-egy harminc-negyven másodperces dallamból alkot akár hét-nyolc perces, rendkívül komplex tételeket, az egyszerű hallgató már alig-alig képes követni őt; ahogy Albert Schweitzer fogalmaz: „a nagy korálfantáziák már túllépik a zenének azt a határát, amely még a fülhöz szól”.

Többtucatnyi korálfeldolgozását már maga Bach is csoportokba rendezte, s ezek némelyike egészen eredeti felépítést mutat. A weimari években, 1707 és 1715 között összeállított Orgelbüchlein (vagyis „Orgonás könyvecske”) korálminiatúrák mesteri gyűj-teménye. A tervek szerint Bach 164 korált dolgozott volna fel benne (a megmaradt szerzői kézirat egy valóban apró köny-vecske, amelybe minden tervezett korálnak be van írva a címe), vagyis tartalmazta volna a teljes „klasszikus” luthe-ránus repertoárt. Végül aztán „csupán” 45 tétel készült el Weimarban, amelyhez Lipcsében egy további korált tett hozzá Bach. Szinte biztos, hogy az oktatás részeként hasz- nálta a gyűjteményt, amelynek sokszínűsége (karakterekben

és zenei technikák terén egyaránt) a pedagógiai célt szolgálja. Az Orgelbüchlein koráljainak afféle ellenpólusaként keletkeztek ugyancsak Weimarban azok a nagyszabású korálfeldolgozások, amelyeket Bach feltehetően kiadásra készített elő, erőteljesen átdolgozott formában, évtizedekkel később. A Lipcsei korálok, illetve Tizennyolc korál címen ismert gyűjtemény Bach művészetének

Az Orgelbüchlein címlapja

Bach

24

15

(egyik) csúcsa: a korálokat nem egy az egyben dolgozza fel ezekben a darabokban, hanem mindegyikhez soronként fűz zenei kommentárt, felvonultatva a legkülön-félébb stílusokat és kompozíciós eszközöket a francia orgonahagyománytól az itáliai concerto-írásmódon át az elmélyült német polifon gyakorlatig.Párhuzamosan a weimari korálok átdolgozásával, Bach egy különleges billentyűs so- rozat elkészítésén dolgozott az 1730-as évek elejétől. Az úgynevezett Clavierübung- projekt a zenetörténet legnagyobb szabású billentyűs gyűjteményévé vált: első kötete hat partitát tartalmaz egymanuálos csembalóra, a második kötet a két nagy zenei dialektus egy-egy képviselőjét kétmanuálos csembalóra – egy olasz concertót és egy francia nyitányt –, a negyedik kötet minden idők legkomplexebb variációsorozatát, az úgynevezett Goldberg-variációkat, a Clavierübung harmadik kötete (1739) pedig modellértékű orgonaműveket foglal magában. A gyűjteményt egy Esz-dúr prelúdium nyitja és a hozzá tartozó háromtémás fúga zárja, található benne négy „duett” (a kétszólamú invenciók mintájára komponált, azoknál sokkal hosszabb és összetettebb tétel), valamint különböző korálfeldolgozások pedálos és pedál nélküli orgonára. Hogy Bach nemcsak pedaliter, hanem manualiter darabo- kat is bevett a kiadványba, a mögött az a megfontolás húzódik, hogy vidéki, kisebb orgonákkal rendelkező kántorok is használhassák a füzetet.Az úgynevezett Schübler-korálok 1748-ban jelentek meg nyomtatásban: hat korál- feldolgozásról van szó, amelyek egy kivétellel Bach kantátáiból származó átiratok, s a leg-frissebb kutatások szerint az átiratokat nem Bach, hanem a kottakiadó Johann Georg Schübler készítette: a válogatás igen sokszínű, és aligha meglepő, hogy orgonán éppoly jól szólnak ezek a zenék, mint a hangszerekkel és vokális szólisták-kal elképzelt kantátabeli eredetik.Bár Forkel szerint Bach egyáltalán nem szerette a variáció műfaját, fiatalkorában – jórészt Georg Böhm stílusát követve – komponált egy csokornyi Korálpartitát, vagyis korálvariációt. Ezek a korabeli variációs formának megfelelően először egyszerű letétben hozzák a dallamot, amelyet azután tételről tételre különböző módokon dolgoznak fel. Ide tartozik, bár messze túllép korai társdarabjain az életmű végén, 1747-ben írott variációsorozat, a Kánonikus variációk, amelyben Bach egy karácsonyi

A Schübler-korálok címlapjaA Schübler-korálok címlapja

16

koráldallamot vet alá különféle tudós polifon eljárásoknak. A kompozíció a Kunst der Fuge, a Musikalisches Opfer és a Goldberg-variációk méltó társának tekinthető: éppúgy mint ezekben, Bach a Kánonikus variációkban is képes mindenféle száraz akadémizmustól mentesen bemutatni a hallgatónak, hogy mi minden lehetséges a legmagasabb rendű ellenpont-művészetben.Az említett gyűjteményeken kívül számos Bach-korál maradt fenn önmagában. A nem Bach által összeállított gyűjteményben megőrződött Neumeister-korálok sorozata külön említést érdemel. 1985-ben bukkant fel egy füzet, amelyben 18. század eleji korálfeldolgozások találhatók a Mozarttal egyidős Johann Gottfried Neumeister (1756–1840) lejegyzésében, s ebben harmincnyolc tétel Bach neve alatt szerepel. Bár a felfedezést követő években sokan kételkedtek a művek hite- lességében, a kutatók között ma már általános konszenzus uralkodik a tekintet-ben, hogy ezek a darabok 1699 és 1704 között keletkezett hiteles Bach-művek, vagyis az életmű legkorábbi rétegébe engednek betekintést.

Triószonáták, concertók és egyéb művekA prelúdium és fúga párokon, illetve a korálalapú kompozíciókon kívül a legkülön-bözőbb műfajú tételekkel találkozunk a Bach-orgonaművek között. Kiemelkedik közülük az a Hat triószonáta, amely az 1720-as évek végén került egy letisztázott kéziratba, s Forkel szerint Bach legidősebb fia, az orgonista Wilhelm Friedemann számára készült. A triószonáta felrakás – basszus és két dallamszólam – a 18. szá-zad első felében a zenei szövet ideális megvalósulási formája volt (ahogy a bécsi klasszikában a vonósnégyes által megtestesített négyszólamúság). Bach több trió- szonátát írt, s egyik legnagyobb újítása az volt, hogy a hegedű-csembaló, illetve gamba-csembaló szonátákban is ezt a textúrát használja, csak éppen itt a dallam- hangszer párja a csembaló jobbkéz-szólama.

Az orgonára írott triószonáták Bach talán legtökéletesebb és az orgonista számára a legnagyobb szellemi-technikai kihívást jelentő darabjai: itt ugyanis a tételek többségében a pedálszólam teljesen egyenrangú a másik két szólammal. Hogy a nyitó gyors tételek jó részének tematikus anyaga és hangzása az itáliai concertókéra emlékeztet, nem véletlen, Bach ugyanis itt a szonáta műfaj egyik sajátos alkategó-riájában alkot (nagyon tudatosan).

17

A négytételes – lassú–gyors–lassú– gyors tételrendű – kompozíciók helyett a Vivaldi-féle háromtételes concerto-típust követi, amelyre a korabeli teoretikusok a Sonate auf Concertenart kifejezést használták.A velencei hangszeres versenyművek az ifjú Bach számára amúgy is fontos kiindulópontot jelentettek: Forkel tu- dósított arról – s információja valószí- nűleg a Bach-fiúktól származik –, hogy a Vivaldi-concertók nyomán „tanult meg Bach zenében gondolkodni”. Weimari orgo- nista korában, 1713-ban ismerte meg a leg- divatosabb olasz stílust képviselő Vivaldi- műveket (az op. 3-as, L’estro armonico című concerto-sorozatot), amikor a weimari herceg a kottakiadás fellegvárának számító Amszterdamból jókora zsákmánnyal tért haza. Számos darabot – és más korabeli szer-zők versenyműveit is – átírta kedvenc hangsze-rére, s ezek az orgonaátiratok (amelyek olykor jelentős mértékben változtatnak az eredeti zenei anyagon) máig rendkívül izgalmas előadói kihívásokkal szembesítik az orgonistákat.Az említetteken kívül számos különálló orgo- nadarab maradt fenn Bachtól, amelyek közül kiemelkedik – népszerűségben mindenképpen – a francia André Raison egy témájára írott c-moll passacaigla, amely a korban népszerű basszus-variációk egyik kimagasló képviselője, továbbá a passacagliához képest ritkán hallható, számos gáláns elemet magába olvasztó, elbűvölően bájos F-dúr pastorale.

Írta: Fazekas GergelyJohann Sebastian Bach

18

2015. március 20. / 22.00Bach à la française – Michel Bouvard

d-moll toccata és fúga, BWV 565F-dúr ária François Couperin nyomán, BWV 587 c-moll fantázia, BWV 562G-dúr fantázia (Pièce d’orgue), BWV 572 Liebster Jesu, wir sind hier – két korálfeldolgozás, BWV 730 és 731e-moll prelúdium és fúga, BWV 548Herzlich tut mich verlangen – korálfeldolgozás, BWV 727Erbarm’ dich mein – korálfeldolgozás BWV 721g-moll fúga, BWV 578c-moll passacaglia és fúga, BWV 582Schübler-korálok: Wachet auf, ruft uns die Stimme, BWV 645 Wo soll ich fliehen hin, BWV 646 Wer nur den lieben Gott lässt walten, BWV 647 Meine Seele erhebet den Herren, BWV 648 Ach bleib’ bei uns, Herr Jesu Christ, BWV 649 Kommst du nun, Jesu, vom Himmel herunter, BWV 650Hatszólamú ricercar a Musikalisches Opferből, BWV 1079

2015. március 20. / 24.00Kánonvariációk – Pétery Dóraa-moll prelúdium és fúga, BWV 543Herr, dich loben wir – korálfeldolgozás, BWV 725h-moll fantázia, BWV 563Három fantázia koráldallamokra: Christ lag in Todesbanden, BWV 695 Valet will ich dir geben, BWV 735 Jesu meine Freude, BWV 713Sei gegrüsset Jesu gütig – korálpartita, BWV 768c-moll fantázia, BWV 1121Vom Himmel hoch, da komm’ ich her – kánonvariációk, BWV 769

BACH

24

19

2015. március 21. / 1.20Szabad formák – Szilágyi GyulaF-dúr toccata és fúga, BWV 540F-dúr pastorale, BWV 590G-dúr trió, BWV 586C-dúr concerto Johann Ernst szász-weimari herceg nyomán, BWV 595 a-moll prelúdium és fúga, BWV 551Korálfeldolgozások: Liebster Jesu, wir sind hier, BWV 706 Christum wir sollen loben schon, BWV 696 Vom Himmel hoch, da komm’ ich her, BWV 701 Allein Gott in der Höh’ sei Ehr’, BWV 711 Allein Gott In der Höh’ sei Ehr’, BWV 717G-dúr concerto Johann Ernst szász-weimari herceg nyomán, BWV 592Korálfeldolgozások: Nun freut euch, liebe Christen g’mein, BWV 734 Valet will ich dir geben, BWV 736Fúga a Magnificat témájára, BWV 733

2015. március 21. / 2.40Mennyei hangok – Bednarik AnasztáziaAch, was soll ich Sünder machen – korálpartita, BWV 770 G-dúr concerto (Fantázia), BWV 571Korálfeldolgozások: Herzlich tut mich verlangen, BWV 727 In dich hab’ ich gehoffet, Herr, BWV 712d-moll prelúdium és fúga („A hegedűs”), BWV 539Korálfeldolgozások: Gelobet seist du, Jesu Christ, BWV 697 Gelobet seist du, Jesu Christ, BWV 722C-dúr prelúdium és fúga, BWV 531Korálfeldolgozások: Gottes Sohn ist kommen, BWV 703 Lob sei dem allmächt’gen Gott, BWV 704 Liebster Jesu, wir sind hier, BWV 754 Nun komm’ der Heiden Heiland, BWV 699

20

c-moll fúga, BWV 575Herr Christ, der ein’ge Gottes-Sohn (Fughetta) – korálfeldolgozás, BWV 698c-moll trió Johann Friedrich Fasch nyomán, BWV 585Wer nur den lieben Gott lässt walten – korálfeldolgozás, BWV 691Dór toccata és fúga, BWV 538

2015. március 21. / 4.00Orgelbüchlein – Tóka ÁgostonAdvent, BWV 599–602 Nun komm’ der Heiden Heiland, BWV 599 Gott, durch deine Güte, BWV 600 Herr Christ, der ein’ge Gottes-Sohn, BWV 601 Lob sei dem allmächtigen Gott, BWV 602Karácsony, BWV 603–612 Puer natus in Bethlehem, BWV 603 Gelobet seist du, Jesu Christ, BWV 604 Der Tag, der ist so freudenreich, BWV 605 Vom Himmel hoch, da komm’ ich her, BWV 606 Vom Himmel kam der Engel Schar, BWV 607 In dulci jubilo, BWV 608 Lobt Gott, ihr Christen, allzugleich, BWV 609 Jesu, meine Freude, BWV 610 Christum wir sollen loben schon, BWV 611 Wir Christenleut’, BWV 612Újév, BWV 613–615 Helft mir Gottes Güte preisen, BWV 613 Das alte Jahr vergangen ist, BWV 614 In dir ist Freude, BWV 615Gyertyaszentelő Boldogasszony, BWV 616–617 Mit Fried’ und Freud’ ich fahr’ dahin, BWV 616 Herr Gott, nun schleuss den Himmel auf, BWV 617Nagyböjt, BWV 618–624 Lamm Gottes unschuldig, BWV 618 Christe, du Lamm Gottes, BWV 619 Christus, der uns selig macht, BWV 620 Da Jesus an dem Kreuze stund’, BWV 621

BACH

24

21

O Mensch, bewein’ dein’ Sünde gross, BWV 622 Wir danken dir, Herr Jesu Christ, BWV 623 Hilf Gott, dass mir’s gelinge, BWV 624Húsvét, BWV 625–630 Christ lag in Todesbanden, BWV 625 Jesus Christus, unser Heiland, BWV 626 Christ ist erstanden, BWV 627 Erstanden ist der heil’ge Christ, BWV 628 Erschienen ist der herrliche Tag, BWV 629 Heut’ triumphieret Gottes Sohn, BWV 630Pünkösd, BWV 631–634 Komm, Gott Schöpfer, heiliger Geist, BWV 631 Herr Jesu Christ, dich zu uns wend’, BWV 632 Liebster Jesu, wir sind hier, BWV 633 Liebster Jesu, wir sind hier, BWV 634Himnuszok, BWV 635–638 Dies sind die heil’gen zehn Gebot’, BWV 635 Vater unser im Himmelreich, BWV 636 Durch Adam’s Fall ist ganz verderbt, BWV 637 Es ist das Heil uns kommen her, BWV 638Egyebek, BWV 639–644 Ich ruf’ zu dir, Herr Jesu Christ, BWV 639 In dich hab’ ich gehoffet, Herr, BWV 640 Wenn wir in höchsten Nöten sein, BWV 641 Wer nur den lieben Gott lässt walten, BWV 642 Alle Menschen müssen sterben, BWV 643 Ach wie nichtig, ach wie flüchtig, BWV 644

2015. március 21. / 5.20Kis harmóniai labirintus – Kéménczy Antalc-moll prelúdium és fúga, BWV 546Korálfeldolgozások: Ach, was ist doch unser Leben, BWV 743 Vater unser im Himmelreich, BWV 762Christ, der du bist der helle Tag – korálpartita, BWV 766Kis harmóniai labirintus (C-dúr), BWV 591

22

G-dúr prelúdium, BWV 568Korálfeldolgozások: Wer nur den lieben Gott lässt walten, BWV 690 Allein Gott in der Höh’ sei Ehr’, BWV 715 Christ lag in Todesbanden, BWV 718 Ein’ feste Burg ist unser Gott, BWV 720 In dulci jubilo, BWV 729 Vom Himmel hoch, da komm’ ich her, BWV 738 Wie schön leucht’t uns der Morgenstern, BWV 739a-moll prelúdium, BWV 569Wo soll ich fliehen hin – korálfeldolgozás, BWV 694C-dúr prelúdium és fúga, BWV 547

2015. március 21. / 6.40Korálok Arnstadtból – Finta GergelyC-dúr prelúdium és fúga, BWV 545Korálfeldolgozások: Gott, durch deine Güte (Gottes Sohn ist kommen), BWV 724 O Vater, allmächtiger Gott, BWV 758 Allein Gott in der Höh’ sei Ehr’ (Fúga-fantázia), BWV 716 Vom Himmel hoch da komm’ ich her, BWV 700 Wir glauben all’ an einen Gott, BWV 765 Herr Jesu Christ, dich zu uns wend’, BWV 749 Herr Jesu Christ, dich zu uns wend’, BWV 726 O Herre Gott, dein göttlich’s Wort, BWV 757 Das Jesulein soll doch mein Trost (Fughetta), BWV 702G-dúr trió, BWV 1027aKorálfeldolgozások: Durch Adam’s Fall ist ganz verderbt, BWV 705 Christus, der uns selig macht, BWV 747 O Lamm Gottes, unschuldig, BWV 1085 O Lamm Gottes, unschuldig, BWV nélkül Ach Gott, vom Himmel sieh’ darein, BWV 741 Herr Jesu Christ, mein’s Lebens Licht, BWV 750 Ich hab’ mein’ Sach’ Gott heimgestellt, BWV 707 Ich hab’ mein’ Sach’ Gott heimgestellt, BWV 708

BACH

24

23

Auf meinen lieben Gott, BWV 744 Nun ruhen alle Wälder, BWV 756h-moll prelúdium és fúga, BWV 544

2015. március 21. / 8.10Triószonáták – Fassang LászlóEsz-dúr, BWV 525c-moll, BWV 526d-moll, BWV 527e-moll, BWV 528C-dúr, BWV 529G-dúr, BWV 530

2015. március 21. / 10.00Kis prelúdiumok és fúgák – Fiatal tehetségekNyolc kis prelúdium és fúga: C-dúr, BWV 553 – Papp Ágoston d-moll, BWV 554 – Garancsi István e-moll, BWV 555 – Tímár Benjámin F-dúr, BWV 556 – Jancsó Benedek G-dúr, BWV 557 – Dankó Mátyás g-moll, BWV 558 – Bárándi Zoltán Félix a-moll, BWV 559 – Palkovics Mária B-dúr, BWV 560 – Kun Rajmundg-moll prelúdium és fúga, BWV 535 – Szedmák Eszterc-moll prelúdium és fúga, BWV 549 – Kubík TamásD-dúr alla breve, BWV 589 – Legány Barnabásc-moll fantázia és fúga, BWV 537 – Túri Nagy Jánose-moll prelúdium és fúga („A katedrális”), BWV 533 – Zsilka AlanA-dúr prelúdium és fúga, BWV 536 – Vizi Dávid

Felkészítő tanárok: Bednarik Anasztázia, Elekes Zsuzsa, Finta Gergely, Friedler Magdolna, Kovács Dávid, Révész László, Sárosi Dániel, Szabó Balázs, Tóka Ágoston

24

2015. március 21. / 12.00Neumeister-korálok – Szabó BalázsC-dúr fantázia, BWV 570G-dúr fúga (Gigue), BWV 577Neumeister korálok: Der Tag, der ist so freudenreich / Ein Kindelein so löbelich, BWV 719 Wir Christenleut’, BWV 1090 Das alte Jahr vergangen ist, BWV 1091 Herr Gott, nun schleuss den Himmel auf, BWV 1092 Herzliebster Jesu, was hast du verbrochen, BWV 1093 O Jesu, wie ist dein Gestalt, BWV 1094 O Lamm Gottes, unschuldig, BWV 1095 Christe, der du bist Tag und Licht / Wir danken dir, Herr Jesu Christ, BWV 1096 Ehre sei dir Christe, der du leidest Not, BWV 1097 Wir glauben all an einen Gott, BWV 1098 Aus tiefer Not schrei’ ich zu dir, BWV 1099 Allein zu dir, Herr Jesu Christ, BWV 1100 Ach, Gott und Herr, BWV 714 Ach, Herr, mich armen Sünder / Herzlich tut mich verlangen, BWV 742 Durch Adam’s Fall ist ganz verderbt, BWV 1101 Du Friedefürst, Herr Jesu Christ, BWV 1102 Erhalt’ uns, Herr, bei deinem Wort, BWV 1103 Vater unser im Himmelreich, BWV 737 Wenn dich Unglück tut greifen an, BWV 1104 Jesu, meine Freude, BWV 1105 Gott ist mein Heil, mein Hilf’ und Trost, BWV 1106 Jesu, meines Lebens Leben, BWV 1107 Als Jesus Christus in der Nacht, BWV 1108 Ach Gott, tu dich erbarmen, BWV 1109 O Herre Gott, dein göttlich Wort, BWV 1110 Nun lasset uns den Leib begrab’n BWV 1111 Christus, der ist mein Leben, BWV 1112 Ich hab’ mein Sach’ Gott heimgestellt, BWV 1113 Herr Jesu Christ, du höchstes Gut, BWV 1114

BACH

24

25

Herzlich lieb hab’ ich dich, o Herr, BWV 1115 Was Gott tut, das ist wohlgetan, BWV 1116 Alle Menschen müssen sterben, BWV 1117 Mach’s mit mir, Gott, nach deiner Güte (Fúga), BWV 957 Werde munter mein Gemüte, BWV 1118 Wie nach einer Wasserquelle, BWV 1119 Christ, der du bist der helle Tag, BWV 1120G-dúr prelúdium és fúga, BWV 550

2015. március 21. / 14.00Arnstadttól Lipcséig – Elekes ZsuzsaE-dúr toccata, BWV 566Aus der Tiefe rufe ich – korálfeldolgozás, BWV 745Lobt Gott, ihr Christen, allzugleich – korálfeldolgozás, BWV 732Pedal Exercitium, BWV 598O Gott, du frommer Gott – korálpartita, BWV 767D-dúr prelúdium és fúga, BWV 532 Herr Jesu Christ, dich zu uns wend’ – korálfeldolgozás, BWV 709Vater unser im Himmelreich – korálfeldolgozás, BWV 737f-moll prelúdium és fúga, BWV 534Jesus, meine Zuversicht – korálfeldolgozás, BWV 728An Wasserflüssen Babylon – korálfeldolgozás, BWV 653/bg-moll fantázia és fúga, BWV 542d-moll trió, BWV 583G-dúr prelúdium és fúga, BWV 541

2015. március 21. / 16.00Lipcsei korálok – Spányi MiklósKomm, heiliger Geist, Herre Gott (Fantázia), BWV 651Komm, heiliger Geist, Herre Gott, BWV 652An Wasserflüssen Babylon, BWV 653Schmücke dich, o liebe Seele, BWV 654Herr Jesu Christ, dich zu uns wend’ (Trió), BWV 655O Lamm Gottes unschuldig, BWV 656Nun danket alle Gott, BWV 657Von Gott will ich nicht lassen, BWV 658

26

Nun komm’ der Heiden Heiland, BWV 659Nun komm’ der Heiden Heiland (Trió), BWV 660Nun komm’ der Heiden Heiland, BWV 661Allein Gott in der Höh’ sei Ehr’, BWV 662Allein Gott in der Höh’ sei Ehr’, BWV 663Allein Gott in der Höh’ sei Ehr’ (Trió), BWV 664Jesus Christus, unser Heiland, BWV 665Jesus Christus, unser Heiland, BWV 666Komm, Gott Schöpfer, heiliger Geist, BWV 667

2015. március 21. / 18.00Bach és Itália – Lorenzo Ghielmi a-moll concerto Antonio Vivaldi nyomán, BWV 593d-moll canzona, BWV 588C-dúr concerto Antonio Vivaldi nyomán, BWV 594h-moll fúga egy Corelli-témára, BWV 579c-moll fúga egy Legrenzi-témára, BWV 574d-moll concerto Antonio Vivaldi nyomán, BWV 596C-dúr toccata, adagio és fúga, BWV 564

2015. március 21. / 20.00Clavierübung III – Christoph BossertEsz-dúr prelúdium, BWV 552Korálfeldolgozások: Kyrie, Gott Vater in Ewigkeit, BWV 669 Christe, aller Welt Trost, BWV 670 Kyrie, Gott heiliger Geist, BWV 671 Kyrie, Gott Vater in Ewigkeit, BWV 672 Christe, aller Welt Trost, BWV 673 Kyrie, Gott heiliger Geist, BWV 674 Allein Gott in der Höh’ sei Ehr’, BWV 675 Allein Gott in der Höh’ sei Ehr’ (Trió), BWV 676 Allein Gott in der Höh’ sei Ehr’ (Fughetta), BWV 677 Dies sind die heil’gen zehn Gebot’, BWV 678 Dies sind die heil’gen zehn Gebot’ (Fughetta), BWV 679 Wir glauben all’ an einen Gott, BWV 680

BACH

24

27

Wir glauben all’ an einen Gott (Fughetta), BWV 681 Vater unser im Himmelreich, BWV 682 Vater unser im Himmelreich, BWV 683 Christ, unser Herr, zum Jordan kam, BWV 684 Christ, unser Herr, zum Jordan kam, BWV 685 Aus tiefer Not schrei’ ich zu dir, BWV 686 Aus tiefer Not schrei’ ich zu dir, BWV 687 Jesus Christus unser Heiland, BWV 688 Jesus Christus unser Heiland (Fúga), BWV 689Duettek, BWV 802–805Esz-dúr fúga, BWV 552b

A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem koncertjei mellett kísérő rendezvények teszik még teljesebbé a programot:

2015. március 21. / 10.00–16.00OrgonaleckékFassang László és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem orgona tanszakának hallgatói vezetésével

2015. március 21. / 10.00–15.00Nyitott orgonaműhelyAz AerisOrgona Kft. bemutatója

28

BEDNArIK Anasztázia Kárpáti Józsefnél és Lehotka Gábornál tanult, a Zeneakadémián Lehotka Gábor tanítvá-

nyaként 1987-ben szerezte meg orgonaművészi diplomáját, majd 2007-ben ugyanitt nyerte el doktori fokozatát. 1987

óta tanít a váci Pikéthy Tibor Zeneművészeti Szakközép-iskolában. Közel két évtizede dolgozik iskolájában vezető-

ként, jelenleg a 2014-ben egyesült Bartók Béla Zeneiskola és Pikéthy Tibor Zeneművészeti Szakközépiskola igazgatója

és orgonatanára. Tanít az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán is, valamint különböző egyházzeni tanfolyamokon. 1994-óta a

váci Ferences-templom orgonistája. Rendszeres tagja orgona-versenyek zsűrijének.

Christoph BOSSErT előbb protestáns teológiát tanult, majd Stuttgartban végezte zenei tanulmányait Werner Jacob,

Kenneth Gilbert, Ulrich Süße és Helmut Lachenmann irányítá-sával, de tanult Fribourg-ban, Stuttgartban és Würzburgban is.

Több német városban tanított, jelenleg a würzburgi zeneaka-démia tanára. Számos tévé- és CD-felvételt készített: lemezre

játszotta a Wohltemperiertes Klaviert historikus orgonákon, amelyeknek szakértője. Irányításával rekonstruálták a villingeni

Silbermann-orgonát. Számos zenetudományi tanulmányt publi-kált Bach műveivel kapcsolatban, és zeneszerzőként is aktív. 2010

óta az Arnstadti Bach-szeminárium vezetője, 2011-től a Nürnbergi Nemzetközi Orgonahét zsűrielnöke.

Bach

24

29

Michel BOuvArD Lyonban született – édesapja is orgonista (Vierne és D’Indy növendéke volt) –, s a

párizsi Conservatoire-ban tanult André Isoir osztá-lyában. A párizsi Saint-Séverin-templom orgonistá-

jaként működött, majd 1983-ban megnyerte a régi francia orgonazenére szakosodott Toulouse-i Orgona-

versenyt. Koncertorgonistaként megfordult több mint húsz országban, gyakran zsűrizik rangos versenyekben.

1995 óta a párizsi Conservatoire tanára, s egy évvel később kinevezték a toulouse-i Saint-Sernin-bazilika or-

gonistájává. 2010-ben a versailles-i Királyi kápolna négy orgonistájának egyikévé választották.

ELEKES Zsuzsa Bach- és Liszt-díjas orgonaművész. Lehotka Gábornál és Kertész Lajosnál tanult, majd

Gergely Ferenc növendékeként diplomázott a buda-pesti Zeneakadémián. Lipcsében Hannes Kästnernél,

Párizsban Marie-Claire Alainnél képezte tovább magát. 1978-ban elnyerte a Liszt Orgonaverseny második díját,

1980-ban a lipcsei Bach Verseny fődíját. Több száz hang-versenyt adott Európa szinte valamennyi országában és Japánban. Hazai és külföldi rádió- és tévéfelvételei

mellett tizennégy hanglemez- és CD-felvétele készült magyar, német, holland és japán kiadóknál. Nemzetközi

versenyek zsűrijében vett részt Budapesten, Freibergben és Opavában.

30

FASSANG László a budapesti Zeneakadémián és a párizsi Conservatoire-on végezte tanulmányait. Versenygyőzelmei

közül kiemelkedik a Calgaryban elnyert improvizációs arany-medál (2002), valamint a chartres-i interpretációs nagydíj és

közönségdíj (2004). 2004 és 2008 között a spanyolországi San Sebastian Zeneművészeti Főiskolán improvizációt ta-

nított, majd a budapesti Zeneakadémia orgonatanára lett. Rendszeresen koncertezik Európában, Észak-Amerikában és a

távol-keleti országokban. Lemezei jelentek meg Magyarorszá-gon, Japánban, Franciaországban és Németországban. A Művé-

szetek Palotája orgona-koncertsorozatának művészeti vezetője. Tevékenységét 2006-ban Liszt-díjjal és Prima-díjjal, 2013-ban

Gramofon-díjjal ismerték el. 2014 őszétől Philippe Lefebvre utó-daként a párizsi Conservatoire-on tanít billentyűs improvizációt.

FINTA Gergely Trajtler Gábor, majd Baróti István irányí-tásával kezdte orgonatanulmányait, a Zeneakadémián

Gergely Ferenc volt tanára. 1993-ban szerezte meg orgona-, 1996-ban egyházzenész diplomáját, 2003-ban pedig a dok-

tori fokozatot. Számos mesterkurzuson vett részt itthon és külföldön. 2001-ben tervei szerint épült fel a békásmegyeri

evangélikus templom orgonája. 1994 óta tanít a Weiner Leó Zeneiskolában és az Evangélikus Hittudományi Egyetemen,

melynek egyházzenei tanszékét 2001 óta vezeti. Több mint húsz évig volt a zuglói evangélikus gyülekezet kántora. 2009-

től a Deák téri evangélikus templom orgonistája, a Deák Téri Orgonazenés Áhítat sorozat művészeti vezetője.

Bach

24

31

Lorenzo GhIELMI a milánói Civica Scuola di Musica, valamint a bázeli Schola Cantorum billentyűstaná-

ra, a milánói San Simpliciano-bazilika orgonistája, s hangszerén eljátszotta Bach valamennyi orgonamű-

vét. Rendszeresen zsűrizik nemzetközi versenyeken, és világszerte tart mesterkurzusokat. Bruhns-, Bach-,

Händel- és Haydn-műveket tartalmazó lemezeivel szá-mos díjat nyert, könyvet írt Nicolaus Bruhnsról, és cikke-

ket publikált a 16–17. századi orgonarepertoárról, illetve Bach műveinek előadási kérdéseiről. Orgonaszakértőként

több hangszer építésében vett részt, például a tokiói katedrális orgonája is az ő nevéhez fűződik. A La Divina

Armonia régizenei együttes vezetője.

KéMéNCZY Antal a budapesti Zeneakadémián 2004-ben zongora, 2007-ben pedig egyházzene szakon

végzett. 2011-ben orgonaművész diplomát szerzett a Debreceni Egyetemen Karasszon Dezső, Kovács Szilárd és

Fassang László tanítványaként. 2004-ben a Nemzetközi Liszt–Bartók Zongoraversenyen második helyezést ért

el, és két különdíjat is kapott. 2007-től a fóti Evangélikus Kántorképző orgona- és orgonaismeret tanára. A zuglói

evangélikus templom orgonistája, a Szkéné Színház és a Pinceszínház zenei vezetője, a Budapesti Operettszínház

szólamvezető billentyűse, valamint a veszprémi Petőfi Szín-ház karmestere.

32

PéTErY Dóra a budapesti Zeneakadémia elvégzése után a helsinki Sibelius Akadémián Spányi Miklósnál tanult

klavikordjátékot, Svédországban pedig Hans-Ola Ericsson koncertorgonista osztályában folytatott tanulmányokat. A

Budapesti Klavikordnapok művészeti vezetője, 2014-ben tag-ja volt a kuopiói I. Nemzetközi Klavikordverseny zsűrijének.

Ugyanabban az évben elnyerte a John Cage Orgelstiftung első díját a modern orgonazene tolmácsolásáért. Jelenleg a budapesti

Zeneakadémia doktorandusz hallgatója, tanít az intézmény egy-házzene tanszékén és a budapesti Farkas Ferenc Zeneiskolában,

valamint a csillaghegyi evangélikus templom orgonistája.

SPÁNYI Miklós a Zeneakadémián Gergely Ferenc és Sebes-tyén János növendéke volt, majd Antwerpenben folytatta

tanulmányait Jos van Immerseelnél és Münchenben Hedwig Bilgramnál. 1984-ben megnyerte a nantes-i, 1987-ben a pári-

zsi Nemzetközi Csembalóversenyt. Szinte valamennyi európai országban koncertezett a legkülönfélébb historikus billentyűs

hangszereken. Művészeti vezetője a Concerto Armonico Buda-pest együttesnek, s három évig vezette az OpusX elnevezésű finn

régizenei együttest. A világ legjelentősebb Carl Philpp Emanuel Bach-játékosai és kutatói között tartják számon, egy rangos le-

mezkiadó számára rögzítette a Bach fiú valamennyi billentyűs szólódarabját és versenyművét. Jelenleg Mannheimban, Amszter-

damban és a budapesti Zeneakadémián tanít.

Fotó @ Magdy Mikaelberg

Bach

24

33SZABó Balázs a budapesti Zeneakadémián kapta meg orgo-nadiplomáját, majd Würzburgban, Trossingenben és Rómában

tanult. Würzburgban egyházzenei diplomát, Rómában pedig a Vatikán védnöksége alatt álló „OrganExpert” nemzetközi orgo-

naszakértői végzettséget szerzett. Jelenleg Hollandiában folytat PhD tanulmányokat. Organológusként szakterülete a német

barokk, a 19. és a korai 20. század orgonaépítészete. Több hazai és nemzetközi orgonarestaurálási, rekonstrukciós projekt vezető

szakértője. Díjai közül kiemelkedik a Junior Prima-díj (2010), vala-mint a Nürnbergi ION első és Chartres-i Orgonaverseny második díja

(2011, illetve 2014). 2011 óta tanít a Zeneakadémián, 2013-tól a buda-pesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában.

SZILÁGYI Gyula magyar–holland orgonista, egyházzenész.Az amszterdami Zeneakadémián tanult orgona, zongora és

egyházzene főtanszakokon. Mestere volt többek közt Jacques van Oortmersen és Hans van Nieuwkoop (orgona), Jan Marisse

Huizing (zongora) és Paul van Nevel (régizene). Amszterdami évei alatt a vondelparki református templom kinevezett orgo-

nistája volt. Tanított Portugáliában és Spanyolországban, s részt vett orgonarestaurátori munkákban. Jelenleg a Nyíregyházi Főis-

kola Zenei Intézetének adjunktusa, a szolnoki Bartók Béla Zeneis-kola zongora- és orgonatanára, valamint a Zeneakadémia doktori

iskolájának hallgatója.

TóKA Ágoston a váci Pikéthy Tibor Zeneművészeti Szakkö-zépiskola orgona szakán tanult Bednarik Anasztáziánál, majd

a Zeneakadémián Pálúr János, Ruppert István és Fassang László voltak tanárai. 2011-ben harmadik díjat nyert a weimari

Bach–Liszt Nemzetközi Orgonaversenyen, 2012-ben köztár-sasági ösztöndíjat, 2013-ban Junior Prima-díjat kapott. Több

mesterkurzuson vett részt, világhírű professzorok vezetésével (David Titterington, Christoph Bossert, Olivier Latry, Henri-Franck

Beauperin, Baptiste-Florian Marle-Ouvrard, Sietze de Vries). 2010 óta a neves orgonaművész, Beharka Pál utódaként az újpesti bap-

tista gyülekezet orgonistája.

34

AM

ADiN

DA A

ND TH

E MR

SyMPH

ON

iCS

Bach playing the organ

35

BACH

24SummaryIn the Nekrolog, or obituary notice of Johann Sebastian Bach, published in 1754, four years after the composer’s death, his son Carl Philipp Emanuel Bach and one of his closest students, Johann Friedrich Agricola, were the first to summarise Bach’s 27-year career as musical director in Leipzig. In this publication, we read the following: “Until it can be presented to us that the existence of better organ or clavier players is conceivable, no one can accuse us of excessive boldness when we declare that our Bach was the greatest organ and clavier player of all time.” The legend of Bach the organist can be reconstructed today “only” from his works, and, although this is already a sufficiently rich body of material (as this almost 24 hours of music to be played over 14 concerts testifies), we must not forget that a huge number of Bach’s organ works are lost, and that – by their very improvisatory nature, which constituted the essence of his organ playing (and the basis of his reputation) – they could never have survived. Naturally, much can be distilled from the known works with regard to the nature of Bach’s improvisation, just as this music can help us understand just why Bach was so admired as an organist by his contemporaries. In terms of its quality, astonishing stylistic richness and sheer volume, the surviving body of Bach’s works for organ is unique in the history of music. During his lifetime, Bach not only contributed masterpieces enriching almost every genre of organ music, but also created new genres, such as his chorale arrangements based on the development of motifs, and the fixed two-movement form of the prelude and fugue, which became a model to follow in the latter part of the 18th century. Although Bach loved the harpsichord and clavichord, and also played violin (and perhaps even cello), it was the organ that played a vital role in every phase of his career. Although from 1717 onwards his official capacities (director of music at the court in Köthen from 1717, and from 1723 cantor at the Thomaskirche in Leipzig and the city’s musical director) did not involve him directly with the instrument, all of his positions were tied to the organ until 1717. When he took up his first post at the age of 18 as organist of the new church in the town of Arnstadt, he had an outstanding instrument at his disposal on which he was able to polish both his playing and compositional technique. Subsequently, he worked for a short time in Mühlhausen, before taking up the post of court organist in Weimar for nine years, where he composed a significant portion of his works for organ between 1709 and 1717. One of the characteristic features of Bach’s musical thinking – and not only in his organ works – is the way he blended a variety of playing techniques and styles without any hint of stylistic prudery. The three great musical idioms of the first half of the 18th century were the Italian, French and German styles, the latter emerging as an amalgam of the other two. Organ music, however, was altogether more layered than this, since there were substantial differences between the Northern and Southern German traditions.

Written by: Gergely Fazekas

BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁLMérföldkövekFassang László orgonakoncertje

2015. április 11.

Carlo Montanaro

Händel: Nagy Sándor ünnepeA Litván Nemzeti Opera és a Művészetek Palotája

közös produkciója, félig szcenírozott előadásVezényel: rolf Beck

Rendező: Káel Csaba2015. március 28.

Litván Nemzeti Opera és BalettszínházFotó © Martynas Aleksa

Stabat MaterVerdi és Rossini

Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Nemzeti énekkar

Vezényel: Carlo Montanaro2015. április 2.

előzetes, AJÁNLÓ

Kirill PetrenkoFotó © Bayerische Staatsoper, Wilfried Hoesl

BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁLKirill Petrenko és a Bayerisches Staatsorchester

2015. április 19.

BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁLDanteXperience

Közreműködik: MÁv Szimfonikus ZenekarVezényel: vittorio Bresciani

2015. április 24.

Elena MosucFotó © Suzanne Schwiertz

BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁLTeatro di San Carlo Verdi: Luisa Miller

Koncertszerű előadásVezényel: Daniele rustioni

2015. április 26.

Kiadta a Művészetek PalotájaNonprofit Kft.

Felelős kiadó: Káel Csaba vezérigazgatóSzerkesztette: Várnai PéterTervezés: Hammer Advertising Kft.A Művészetek Palotája fotóit Csibi Szilvia, Pető Zsuzsa, Posztós János és Kotschy Gábor készítette.A szerkesztés lezárult: 2015. március 11.A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!

ISO: 9001:2000

A MüPA TÁMOGATóJA AZ EMBERI ERőFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA.

STRATÉGIAI PARTNEREINK:

STRATÉGIAI MÉDIAPARTNEREINK: