morfológia - pázmány péter catholic university · morfológia és fonológia • mik a...

Morfológia és fonológia

Lexikon

(deriváció)

Morfológia(inflexió)

Szintaxis Fonológia

Morfológia és fonológia

• Mik a jelenségek?– mi tartozik a morfológia és a fonológia

határterületére?

• Hol húzzuk meg a határt?– hogyan döntjük el, hogy egy adott jelenség a

morfológiához vagy a fonológiához tartozik-e?

• Hogyan ábrázoljuk ezt a viszonyt?– hol van a helye ennek a kapcsolatnak a

nyelvtan modelljében?

Morfológia–fonológia: a jelenségek

• allomorfia• morfológiai tartományok• morfológiailag kondicionált fonológiai

folyamatok• morfológiailag kondicionált fonológiai

mintázatok (templátumok)

Morfológia–fonológia: allomorfia

az allomorfiák kétféleképpen viszonyulhatnak a fonológiához: – lehetnek fonológiailag kondicionáltak– lehetnek fonológiailag levezethetıek

Ezek egymástól függetlenek:fon-ilag kondicionált: + + – –fon-ilag levezethetı: + – + –


fonológiailag kondicionált és levezethetı:

latin hiem-alis ‘téli’, autumn-alis ‘ıszi’, frug-alis ‘takarékos’ ↔ consul-aris ‘consuli’, lun-aris ‘hold-’, milit-aris ‘katonai’

az allomorf megválasztása a tı fonológiájától függ

[+later] → [–later] / [+later] (...) _



fő ~ füv-ek, mő ~ mővek, ló ~ lov-ak

[v] csak mgh-kezdető toldalék elıtt (mő-bıl...) (kond.)

[v] csak labiális mgh után (kiv. lé ~ lev-ek) (levez.):

[+lab] [+lab]

V → V C ([o] → [ov]...)



fő ~ füv-ek, mő ~ mővek, ló ~ lov-ak

[v] csak mgh-kezdető toldalék elıtt (mő-bıl...) (kond.)

[v] csak labiális mgh után (kiv. lé ~ lev-ek) (levez.):

De ezek nem teljesen általános szabályok (vö. tők, hőek, tetvek, betők), ezért tekintjük inkább morfológiának, mint fonológiának (de vitatható!).


fonológiailag kondicionált és nem levezethetı:

fáz-ol, esz-el, érz-el, mos-ol

lát-sz, kér-sz, lı-sz

a -sz/-l közötti választás az utolsó msh függvénye

de nincs [s] → [l] fonológiai folyamat, ahhoz túl különbözı szegmentumok


fonológiailag kondicionált és nem levezethetı:

latin jövı idı: ama-bit ‘szeret’vide-bit ‘lát’ ↔

metu-et ‘fél’faci-et ‘tesz’ag-et ‘hajt’

a -b-/-e- közötti választás az utolsó szegmentum függvénye (nem-felsı mgh ↔ felsı mgh & msh)

de nincs [b] ~ [e] fonológiai folyamat


fonológiailag nem kondicionált és levezethetı:

német umlaut: hátsó V → elsı V

Bruder → Brüder ‘testvér’ PLUR

klug → klüger, klügste ‘okos, -abb, leg-abb’brachte → brächte ‘hozott’ → ‘hozna’fahre → fährst ‘utazok’ → ‘utazol’

fonológiailag következetes, de nincs kondi-cionáltsága, nyelvtanilag sem egységes


fonol. nem kondicionált és nem levezethetı:

Hu. mász-ik, tör-ik, lak-ik... ↔ kér, lát, jön (-∅)


fonol. nem kondicionált és nem levezethetı:

cseh (kemény) hímnemő birtokos eset: -a ~ -u

pondělk-a ‘hétfı’ pátk-u ‘péntek’národ-a ‘nép’ listopad-u ‘november’pán-a ‘úr’ dom-u ‘ház’

lexikálisan kondicionált allomorfia, fonológiailag nem is írható le

Morfológia–fonológia: tartományok

némely fonológiai szabályok csak bizonyos morfológiai tartományokon mőködnek

pl. a magyar mgh-harmónia nem terjed ki a prefixumokra: eldönthetem ↔ elmondhatom

némely toldalékok „kívül” vannak a fonotaktikai szabályokon: törzsnek, a. sixths [-ksθs]

(ezt nem minden nyelv engedi meg, pl. ögörög kekryp+sthe → kekrypthe ‘elrejtıztetek’;kekryp+ntai � ⇒ kekrymmenoi eisi ‘elrejtıztek’)

Morfológia–fonológia: kondicionálás

magyar [t]+[j] szekvenciák: a morfológiai kategóriától függ, hogy mi történik

átjön vs. öntjük vs. öntsük (vö. várjuk ~ várjuk)

[t]+[j] → [tj][t]+[j] → [ty][t]+[j] → [č]


magyar v-kezdető toldalékok:

inflexióban hasonulnak: emberré, emberrel

derivációban nem hasonulnak: hetven, kérve, kérvén, kérvény


Gyakran adható olyan fonológiai elemzés, ami feleslegessé teszi a morfológiára valóhivatkozást, pl. a v-s toldalékoknál:

mögöttes üres C vs. mögöttes [v]

ember+□el → emberreltevé+□el → tevévelhet+ven → hetven

Morfológia–fonológia: templátumok

Affixumok stb. gyakran módosítják a bemenet hangalakját, pl.

hangsúly: a. épisode → episódic, térrify →terríficolasz buóno ‘jó’ → bontá ‘jóság’

legjobb példák a templatikus nyelvekbıl:arab prefixum+CCVC (ya-ktub-u ‘ír’, ma-ktab‘iroda’, mi-ftah ‘kulcs’)

Morfológia–fonológia: templátumok

jawelmani (Spencer 1991 Morphological Theory, p. 156)

luk’l- ‘eltemet’ huluus ‘ül’

luk’l-t ‘el volt temetve’ huluus-hn ‘ült’luk’uul-wsiil ‘temetı’ huluus-wsiil ‘ülıhely’luk’l-iixok ‘légy eltemetve’ huls-iixok ‘ülj’

→ a toldalékok egy része meghatározott templátumot követel

Morfológia–fonológia: a határ?

Hol húzzuk meg a határt a morfológia és a fonológia között? Hogy döntjük el, hogy egy jelenség melyikhez tartozik?



• lexikálisan általános vagy korlátozott?

• produktív vagy nem?

• fonológiailag rendszeres vagy kivételes?






break ~ broke

nyár ~ nyarat

keep ~ kept

kutya ~ kutyát

dobok ~ do[p]tam


Ez egy kontinuum: bárhol meghúzhatjuk a határt, de csak egy helyen




break ~ broke

nyár ~ nyarat

keep ~ kept

kutya ~ kutyát

dobok ~ do[p]tam






break ~ broke

nyár ~ nyarat

keep ~ kept

kutya ~ kutyát

dobok ~ do[p]tam

M

F






break ~ broke

nyár ~ nyarat

keep ~ kept

kutya ~ kutyát

dobok ~ do[p]tam

M

F

M

F

Morfológia–fonológia: modellezés

Hogyan ábrázoljuk a nyelvtani modellünkben a két modul kapcsolatát? Hogyan tesszük explicitté?


Korai elképzelések (20. sz. közepe):

junktúra (=morfémahatár és szóhatár, de többféle lehet belıle, és formalizálva van az 1960-as évektıl: +, #, =...)


junktúra:

angol regresszív vs. progresszív zöng. has.:

describ(e)+tive → descriptivedescrib(e)#d, look#(e)d → describ[d], look[t]


junktúra:

át=jön → á[tj]önönt+jük → ön[č]ükönt#jük → ön[ty]ük


junktúra:

szóvégi zöngétlenedés stb.:

[x] → [y] / _#

ennek a morfológiai szerkezethez már kevés köze van


junktúra:

népszerő az 1980-as évekig, de:• elmossa a határt a morfológia és a

fonológia között, mi egy fonológiai szabály?

• túl erıs eszköz• még így sem old meg sok mindent →


(1) latin rotacizmus:

s → r / V_+V (flos ~ floris ‘virág’ Gen)


(1) latin rotacizmus:

s → r / V_+V (flos ~ floris ‘virág’ Gen)

ha nincs morfémahatár, akkor nem: rosa ‘rózsa’, miser ‘nyomorult’, casa ‘viskó’


(2) latin mgh-nyitás:

i,u → e,o / _+r (fu+re → fore ‘lenni’, capi+re → capere ‘megfogni’)


(2) latin mgh-nyitás:

i,u → e,o / _+r (fu+re → fore ‘lenni’, capi+re → capere ‘megfogni’)

ha nincs morfémahatár, akkor nem: satira vagy satura ‘szatíra’, vir ‘férfi’, turtur ‘galamb’, fulgur ‘villám’...


PROBLÉMA: a mgh-nyitást kiváltja a rotacizmusból származó [r] is:

tempus → temporis ‘idı’ Genvs. fulgur → fulguris ‘villám’ Gen

Nincs morfémahatár az [r] elıtt! Hogy különbözteti meg a mgh a kétféle [r]-t?


mögöttes: /fulgur+is/ /tempus+is/



rotacizmus ----------- tempur+is



rotacizmus ----------- tempur+ismgh-nyitás ----------- tempor+is




felszíni alak: [fulguris] [temporis]




felszíni alak: [fulguris] [temporis]

→ A morfémahatárok nem oldják meg!


morfológia a lexikális fonológiában:

2. szintő szabályok2. szintő toldalékok (erıs határ)

1. szintő szabályok1. szintő toldalékok (gyenge határ)

fonológiamorfológia


1. szintő toldalékok (morfológiai mőveletek):– kevésbé produktív

– kevésbé megjósolható jelentés– szorosabb interakció a tıvel

2. szintő toldalékok (morfológiai mőveletek):– produktívabb– megjósolhatóbb jelentés– kevesebb interakció a tıvel


a lexikális modul szintekre van osztva:

progresszív zöng. hason.#ing, #ly, #ed...

háromszótagos rövidülésregresszív zöng. hason.

CC elıtti rövidülés

+(a)tive+ic

+tion...




-----------provŏcative#ness

háromszótagos röv.:provŏcativeprovōke+ative




-----------provōke#ing

-----------(provōke)




--------------------

regresszív zöng. hason.CC elıtti rövidülés

descrĭptive

descrībe+tive




progresszív zöng. hason.

descrībed (vs. look[t])

descrībe#d

--------------------



Mi történik a magyarban [t]+[j] esetén?A morfológiai kategória függvénye?

öntjük vs. öntsük (vö. várjuk vs. várjuk)

a kötımód más fonológiai folyamatot kondicionál ([t]+[j] → [č]), mint a kijelentı([t]+[j] → [ty])


[čj] → [č] (ön[č]ük)[tj] → [ty] (ön[ty]ük)

ön[č]#jük (köt.)önt#jük (kij.)

[tj] → [č] (ön[č])önt+j (köt.)



A fonológiai szabályok nem hivatkoznak a morfológiai szerkezetre! Az architektúra miatt határokra stb. való hivatkozás nélkül is megkapják a szükséges információt.

[čj] → [č] (ön[č]ük)[tj] → [ty] (ön[ty]ük)

ön[č]#jük (köt.)önt#jük (kij.)

[tj] → [č] (ön[č])önt+j (köt.)



A Levezetett Környezet Feltétele:

lexikális szabályok csak a saját szintjükön létrejött információra hivatkozhatnak

Mit jelent ez?

Vö. éljen, alján [jj] vs. talján, Ilja [lj]


talján, é[jj]en

Mert a talján-ban a [lj] már a lexikonban megvolt, nem a lj-szabály szintjén jött létre

-------------

é[jj]#en

[lj] → [jj] (é[jj])

(talján)

él+j


Lexikon: talján, él


A Levezetett Környezet Feltétele:

Fonológiai szabályok nyilván nem hivatkoz-hatnak késıbb keletkezett információra.

Az az érdekes, hogy a lexikális szabályok korábban keletkezett információra sem hivatkozhatnak (a korábbi szintek közéértjük a levezetetlen lexikális formákat is).

morfológia - pázmány péter catholic university · morfológia és fonológia • mik a...

Documents