autoszegmentális fonológia gerinctengely: mennyiségi információ … · 2015-11-07 ·...

Autoszegmentális fonológia

gerinctengely: mennyiségi információgyökértengely: minıségi információ

X X X X X X X

t a t a t s

[t] [a] [tt] [a:] [ts]


a gerinctengely kétféle elmélete:• homogén: csak idızítési pontok (XXXXX)• nem homogén: magán- és mássalhangzók

C-k és V-k valamilyen váltakozásban

CVC CVCC CVVC CVCC CVVCC

k i n k i n k i n k i n t k i n t(kin) (kinn) (kín) (kint) (kínt)




XXX XXXX XXXX XXXX XXXXX

k i n k i n k i n k i n t k i n t(kin) (kinn) (kín) (kint) (kínt)




V C

i =[i] i =[j]




V C

u =[u] u =[w]


A két központi tengely helye a modellben

prozódiaitengelyek x x (hangsúly)

gerinc X X X X X X

gyökér R R R R R R

melódia-tengelyek



prozódiaitengelyek L H L (tónus)

gerinc X X X X X X


melódia-tengelyek



prozódiaitengelyek σ σ (szótag)

gerinc X X X X X X


melódia-tengelyek


olasz példa: raddoppiamento sintattico

va bene ‘rendben’ [-abb-]città santa ‘szent város (=Vatikán)’ [-ass-]tre cani ‘három kutya’ [-ekk-]

de: due cani ‘két kutya’ [-ek-]...tre arance ‘három narancs’ [-ea-]



C V C C V V C V

v a b e n e



C V C C V V C V

v a b e n e

A rs-t kiváltó szavak lexikálisan üres C-re végzıdnek; erre magánhangzó nem tud terjedni



∅C V C V C

v a i n...

A rs-t kiváltó szavak lexikálisan üres C-re végzıdnek; erre magánhangzó nem tud terjedni; az üres C kiesik



X X X X X

v a i n... ???

Ugyanezt homogén gerinctengellyel nem tudnánk megmagyarázni


latin példa: reduplikáció

perfectum-tı képzése:• toldalékkal: scrib- ~ scrips- ‘ír’• V-váltakozással: ag- ~ eg- ‘csinál’• reduplikációval:

– mord- ~ momord- ‘harap’

– tang- ~ tetig- ‘érint’


latin példa: reduplikáció

C V+ C V C C C V+ C V C

m o r d- e t i g-(momord-) (tetig-)

Tkp. nem különbözik a toldalékolástól (prefixálástól), csak a toldalék specifikusságában


magyar példa: v-kezdető toldalékok

• hasonuló:– nıvel, Petivel, nıvé

– emberrel, emberré

• nem hasonuló:– látva, látvány, hatvan

morfológiai különbség? vagy fonológiai? vagy egyik sem?


magyar példa: v-kezdető toldalékok (RebrusP)

C V C + C V C C V C + C V C

h a t v a n h a t a l


magyar példa: v-kezdető toldalékok (RebrusP)

C V C + C V C C V C + C V C

h a t v a n h a t a l

A hasonuló toldalékok üres C-vel kezdıdnek; vagy terjedés, vagy default [v]-betoldás:C → [v] (nıvel) (törlés vagy tiltás helyett)


példa melodikus elem terjedésére: magánhangzó-harmónia (vö. még helyhasonulás, zöngésségi hasonulás)

szín+Ak+nAk ól+Ak+nAk

[–hátsó] [+hátsó]

(színeknek) (ólaknak)


Terena (Brazília): 1Sing

emo�u ‘szava’ ẽmõ�ũ ‘szavam’owoku ‘háza’ õw�õŋgu ‘házam’

piho ‘ment’ mbiho ‘mentem’...

Vagyis a nazalitás terjed balról az elsızárhangig (a [�] nem állítja meg).



o w o k u → o w o k u

[+naz]

Ez maga az 1Sing morfémája!1 db jegy (avagy autoszegmentum)



o w o k u → o w o k u → o w o k u

[+naz] [+naz]

(külön ki kell kötni, hogy [+naz] és [k] = [ŋg])

Templatikus morfológia: a morfémákat konkrét fonológiai minták fejezik ki (CV-tengelyen)

sémi nyelvek; de nyomokban a magyarban is van:

rezeg ~ rezzen dörög ~ dörrenrecseg ~ reccsen lebeg ~ lebben

zizeg ~ zizzen csobog ~ csobbanmozog ~ moccan

locsog ~ loccsan → CVC+Vg ~ CVCC+Vn


Templatikus morfológiaA klasszikus arab morfológia erısen templatikus, bár

van benne toldalékolás is:

katab-tu ‘írtam’katab-ta ‘írtál MASC’

katab-a ‘írt’

�a-ktub-u ‘írok’

ta-ktub-u ‘írsz MASC’

ya-ktub-u ‘ír’...



Templatikus morfológia (arab):

CāCaC(-a)�āmaratanácsot kér

qātalaharcol

kātabalevelezik

3. törzs

templátum‘utasít’‘öl’‘ír’

CaCCaC(-a)�ammarafelhatalmaz

qattalalemészárol

kattabaírat

2. törzs

(ma-)CCūCma�mūrmaqtūlmaktūbpartic.passz.

CāCiC�āmirqātilkātibpartic. akt.

(yu-)CCaC(-u)yu�maruyuqtaluyuktabuimpf. passz.

(ya-)CCVC(-u)ya�muruyaqtuluyaktubuimpf. akt.

CuCiC(-a)�umiraqutilakutibaperf. passz.

CaCaC(-a)�amaraqatalakatabaperf. akt.


Templatikus morfológia (arab): mik a morfémák?

‘ír’: k t b

ige, perf.: C V C V C

aktív: a



‘ír’: k t b

ige, perf.: C V C V C

passzív: u i



‘ír’: k t b

2. törzs, perf.: C V C C V C

aktív: a



‘ír’: k t b

2. törzs, perf.: C V C C V C

passzív: u i



‘ír’: k t b

partic. (akt.): C VV C V C

aktív: a i


hausa példa (csádi nyelv, Nigéria; Kenstowicz: Phonology in Generative Grammar) → kiosztvány


hausa példa


hausa példa

Masc.: H L H=

C V C V C C V V

d a f a e


hausa példa

Fem.: H L H=

C V C V C C V C V

d a f a i y a


hausa példa

Plur.: H L H=

C V C V C C V V

d a f a u


hausa példa

szegmentális folyamat:

{t d s} → {č �� š} / _V[–hátsó]

üres mássalhangzó: C → [y]


hausa példa

Plur.: H L H=

C V C V C C V V

s o y a y u


hangsúly helye:ínan ‘fiú’ inán ‘lány’nácas ‘buta (m)’ nacás ‘buta (f)’kálax ‘kanál’ kaláx Tszbálli ‘víztározó’ ballí Tsz

hangsúly típusa:damè�r ‘szamárcsikó (m)’ demẽ�r ‘szamárcsikó (f)’darmà�n ‘csikó (m)’ darmã�n ‘csikó (f)’tù�g ‘tolvaj’ tũ�g Tsz

hangsúly helye és típusa:qã�lin ‘teveborjú (m)’ qa�lín ‘teveborjú (f)’so�mã�li ‘szomáli’ so�ma�lí Tsz


Ha a hangsúlyok ábrázolása ez:

magas (á): V esı (à): V Vemelked ı (ã): VV (utóbbi kett ı csak hosszú mgh-n!)

akkor minden esetben jobbra mozdul egyet:

ínan ~ inán V CVC ~ VCVCdarmà ��n ~ darmã ��n -CV VC ~ -CVVCqã��lin ~ qa ��lín CVV CVC ~ CVVCVC

(és a nyelvben tkp. csak egyféle hangsúly van!)

A szótag

• prozódiai egység• állhat több szegmentumból• belsı struktúrája van

Klasszikus modell: σ

Kezdet Rím

Mag Vég

p o n t

szótagkezdet = onset/nyitány

szótagmag = nucleus

szótagvég = kóda

A szótag

• prozódiai egység• állhat több szegmentumból• belsı struktúrája van

Klasszikus modell: σ

Kezdet Rím

Mag Vég

p o n t

Miért külön összetevı?

• mert a szótagsúlyt ez határozza meg

• mert (talán) több meg-kötés van a mag–vég viszonyban, mint a mag–kezdet viszonyban

A szótag

A hangzósság (= szonoritás) központi fogalom

• skaláris tulajdonság• fonetikailag nehéz megragadni

– intenzitás– a hangcsatorna nyitottsága– a periodikus összetev ık szerepe a hangszínképben

• de a fonológiában mintha komoly szerepet játszana

A szótag

A hangzóssági skála:

magánh. X

félhang.

likv. X

naz. X

zörejh. X X Xs t r a n d

A szótag

A hangzóssági sorbarendezés elve: a szótagmagtól a peremek felé haladva a hangzósság nem növekedhet

(ebbıl az is következik, hogy a szótagmag a legnagyobb hangzósságú elem a közvetlen környezetéhez képest)

Sok nyelvben nem kötelez ı a szótagmagnak magánhangzónak lennie, pl. angol →

A szótag

A hangzóssági skála:

magánh. X

félhang.

likv. X

naz.

zörejh. X Xp i p l (people)

A szótag

A hangzósság nem csak a szótagon belül játszik szerepet, hanem szótaghatáron is (-x.y-).

Hooper–Vennemann-féle általánosítás: son(x) ≥≥≥≥ son(y)

(vagyis pl. anta jobb/gyakoribb, mint atna)

pl. latin szótagillesztések és hasonulások → kiosztvány

A szótag

A nyelvek egy részében különbség van nehéz és könny őszótagok között; ahol a szótagsúly fonológiai kategória, morával fejezzük ki ( µ)

σ vagy σ

... Rím ... Rím

Mag Vég Mag Vég

VV ... V C...

Vagy hosszúmagánhangzó, vagy zárt szótag

= a rímben min. 2 elem

A szótag és a hangsúly

A latin szóhangsúly kiosztásában szerepe van a szótagsúlynak:

• ha az utolsó el ıtti szótag nehéz, az kapja a hangsúlyt:– vidéntur ‘látszanak’, vidē tur ‘látszik’

• ha az utolsó el ıtti szótag könny ő, az elıtte lev ı kapja a hangsúlyt:

– vídeat ‘lássa’, réficit ‘megjavít’, refícitur ‘megjavul’, refíciunt ‘megjavítják’...


A latin szóhangsúly:• az utolsó szótag extrametrikus (=nem játszik szerepet)• mindig az utolsó elıtti mora kapja a hangsúlyt

/ / / / /µ µµ µ µµ µ µ µ µ µ µ µ

viden tur vidētur vide at refi cit refici tur


A kasmíri (dard, indo-árja) szóhangsúly → kiosztvány


A kasmíri (dard, indo-árja) szóhangsúly → kiosztvány

• utolsó szótag extrametrikus• balról kezdve elsıhosszú mgh-s szótag• ha az nincs, balról kezdve elsı zárt szótag•ha az sincs, elsı szótag

autoszegmentális fonológia gerinctengely: mennyiségi információ … · 2015-11-07 ·...

Documents