Bevezetés a nyelvtudományba

6.Lexikológia

Gerstner KárolyMagyar Nyelvészeti Tanszék

Lexikológia

fonológia – fonémákmorfológia – morfémák grammatikaszintaxis – mondatok

szavak – a grammatika „megvalósítói, hordozói”

beszéd: az emberi nyelv elsıdleges létformájaennek természetes egysége: mondat

ösztönös nyelvtudat: a szó a nyelv központi egysége• építkezési linearitás (idıbeli egymásutániság)• fogalmak hordozói; „autonómiájuk” van

– „egyértelmő” szavak: borz, dália, klór, motelstb.– jövevényszavak (nem mondatok átvétele)

Sıt: mondatok átvétele szó értékben

kótyavetye< szb.-hv. ko oće veće (dati)?’ki akar többet (adni)?’

muszáj< ném. (es) muss sein’szükséges; meg kell történni(e)’

vigéc’(kereskedelmi) ügynök; házaló’ < ném. Wie geht’s?’Hogy van?’

A mondatok „tisztázó” szerepe:

Pista a lóval lépett, s leütötte a vezért védı futót.

Az úton elıttem ment egy mazsola.

Szókészlet (a szavak összessége): az emberi nyelv nélkülözhetetlen részrendszere.

Lexikológia – Szókészlettan (szókincstan):

a szókészlet elemeinek különféle összefüggéseit vizsgáló tudományterület

De mi is a szó? Amibıl a mondatok állnak…

Barátom barátjának nagy háza nagyobb, mint a szomszédék nagy háza.

Szóelıfordulás: 10 – a mondat minden külön hangsora (betősora)

[Szóalak: 8 – azonos hangalakok; barát2x, ház2x, nagy3x]

Szótári szó(lexéma): ragok és jelek (inflexiós elemek) nélküli alak – 6

barát, nagy, ház, mint, a, szomszéd

Szótári szó(lexéma): ragok és jelek (inflexiós elemek) nélküli alak

lexikális jelentéső morféma: megnevezı funkció, hangalak és jelentés egységeház, ad, sárgás, rögtön(alatt, elé) ↔ -a (birt. szjel), -bb (fokjel), -tıl

(hat.rag)absztrakció (mögöttes forma):

szintaktikai szerkezetek tagjainak képviselıje: barátom, barátjának, háza, nagyobb

fonetikai realizációk (alakváltozatok) képviselıje:/csalán/: [csalán, csalány, csollány, csollyány, csulán, csiján]

morfofonetikai realizációk (tıváltozatok) képviselıje:/alszik/: alsz-, alud-, alv-, al-

Két fı vizsgálati lehetıség:leíró (szinkrón): adott nyelv szókészlete a maga egyidejőségébentörténeti (diakrón): a szókészlet kialakulása és változásai

Leíró (nem csak a mai szinkrónia!)társadalmi fontosságterületi változatok (tájszavak)társadalmi változatok (szleng, argó)régi és új (archaizmus és neologizmus)szaknyelvek

Történetia szókészlet elemeinek keletkezési formáia jelentések változása

Szinkrón(társadalmi fontosság)

A) alapszókészlet• a mindennapi kommunikáció (szinte) nélkülözhetetlen elemei• össztársadalmi–összmagyar érvényőek• (viszonylag) hosszú ideje vannak meg a nyelvben• nagy családjuk van

ember, él ige, fehér, három, én, alatt< fgr. (alap)szem1067 k., HB. (12. sz. vége); megyTA. (1055), JókK. (1372 u./);

vár TA., 1193; szılı 1075, JókK.; asztal1293; cél1456 k.De! – film 1894; fülész1883

Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen

Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen

B) kiegészítı szókészlet

• kommunikációs gyakoriságuk (viszonylag) alacsony

lófrál, elefánt, bodza, bordó, sokemeletes, suhint

• nem össztársadalmi jellegőek

logaritmus, fejléc, szatén, tanegység, kreditátvitel, nehézvíz(D2O)

• (viszonylag) rövid ideje a magyarban

terepjáró(1941 k.), atomreaktor(1954), turbina (1891),

panzió(1704)

• társtalanok

konvektor, patron, kaszkadır

C) peremszókészlet

mekdózik, kreálmány, komputerfüggı, palmtop’zsebben elférıszámítógép’, szalaghirdetés(1997)

(design) dizájn, sznóbord, ombudsman(jogır, jogbiztos, szószóló)

munkásır, kulák, paraplé’esernyı’, monokli, tantusz

gyors behatolás: videó, mobil

Történeti megközelítés

szótári szókészlet – írásban dokumentált szavak

• ma is élı, össztársadalmi szavak

• nyelvjárásiak: pityóka’burgonya’, ekecsel’összetákol’, hoporcs ’rög’

• zsargonszerőek: lóvé, zsaru, zsír, bealszik

• kihalt szavak: ardó ’erdıır’, darnit ’szövetfajta’, monnal’mert; szinte’

• elavulóban levık: csicskás, direktor, elvtárs, kontó

• újak: euró, narkó, biodízel, top’nıi ruhadarab’, villanyposta, werkfilm

fonémaállomány, grammatika – (viszonylag) zárt rendszerszókészlet – viszonylag laza halmaz (de vannak egyben tartó „erık”)

↓

oka: a szavak állnak a legszorosabb kapcsolatban a nyelvet beszélı társadalom életével

teve, tenger, oroszlán, kender, bor< (ó)törökszéna, pajta, bérmál, zsolozsma< szlávoltár, mise, penitencia, kréta, április< latincél, pék, farsang, sonka, krumpli< német stb., stb.

kihalt szavak: gerla ’borosedény’, bocsár’kádár, hordókészítı’,higy ’fülbevaló’, istamét’gyapjúszövet’ stb., stb.

Szókészleti kapcsolatok

a) közös alapszó (l. bízik, fog1)

os

ság

a

nagyás

ít

hat

• b) (tágabb) származásbeli (etimológiai) rokonságfércel, fuszekli’zokni’, futball, pad, pedál, pódiumstb. [’láb’]gacsaly, gacsos, gáncs, kacs, kacsint, kacskaringó, kacsó, kókadstb.

[’görbe; görbület’](vö. Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen 3. Register)

• c) a jelentések rokon voltaballag, baktat, bandukol, kullog, lépked, mendegél, poroszkálbömböl, kiabál, kiáltozik, lármázik, ordibál, rikácsol, üvöltözik(? dívány, heverı, lóca, pad, priccs, sezlon)

Kevésbé strukturált kapcsolatok– hatalmas mennyiség– állandó dinamikus mozgás

A szókészlet eredetbeli rétegzıdése

I. Alapnyelvi eredet (ısi örökség)él, fon, tud, ad, lı; szem, kéz, fül, vér, nyíl; fő, fa, lúd, hó; három, öt; lágy,

nagy; névmástövek(ném. Wasser’víz’, Herz ’szív’, Mutter ’anya’, sieben’hét’, zehn’tíz’, leben’él’, ich ’én’)

II. Belsı keletkezésA) szóteremtés (onomatopoézis)

a) indulatszavak: á, ó, hő, hopp, ej, jajb) hangutánzó szavak: zizeg, kopog, susog, reccsen, csobog, kondul; cica,

koca, liba, csibec) hang(ulat)festı szavak: durmol, suvaszt, vacog, bandukol, biceg,

nyüzsög;sunyi, bamba, alamuszi

B) Szóalkotás

a) szóképzés (fazék, torok, halad, ének)

deverbális verbum: adogat, olvastat, lökdös, vagdal

deverbális nomen: adás, huzat, épület, festı, lepel, kérvény

denominális verbum: gyorsul, szépít, gombol, programoz, erısködik

denominális nomen: szépség, szánkó, szemcse, felhızet, asztali, sós

b) szóösszetétel (magyar, férfi, arc, ember, ötven)

vö.: Morfológia 32. dia

c) tudatos szóalkotás

elme, zongora, pótlék, nyitány

edzı, bedobás, les

FTC, PPKE, Fıtáv, Mol

d) tükörszavak

tükörfordítás: távcsı (< n. Fernrohr), virágvasárnap(< szláv Cvetnanedelja), rögeszme(< lat. idea fixa), feketedoboz(ang. black box)

részfordítás:ámokfutó(ném. Amokläufer), cibetmacska(< ném. Zibetkatze), dámvad(< ném. Damwild)

egyszerő tükörszó: anyag(< lat. materia), állam (lat. status),

fegyenc(< ném. Sträfling), üzem(< ném. Betrieb)

III. Idegen eredető elemekA) jövevényszavak

dogma< lat. [< gör.], dohány< oszm.-tör. [< újperzsa < arab]zeller< ném. (b-osztr.) [< fr < ol]

török: dió, gyász, bátor, csalán, disznó, tenger, tanú, iker, kanyaró; balta, kalauz, komondor, szúnyog; kávé, kefe, csuha, zseb, basa, bég

szláv: barát, pap, kereszt, asztal, málna, medve, borda, udvar, galamb, széna, kasza, szarka, tanya, vodka, galuska, nadrág, harisnya

német: cégér, pendely, csőr, prém, lárma, zsámoly, sámli, puszi, cetli, tánc, srég, biliárd

latin: iskola, eklézsia, mise, kápolna, processzió, kollégium, citrom, palánta, pálma, párduc, cet, patika, kamra

angol: dendi, csencsel, dzsentri, dzsip, lift, lincsel, nejlon, sort, makadám, bróker, díler, klikkel, hardver, hotdog

B) Nemzetközi mőveltségszavak

a) vándorszavak: suba, könyv, csokoládé, paripa, szoba, kapitány, kömény

b) nemzetközi szavak: akusztika, energia, telefon, akvárium, motor, büfé, garázs, csekk, dömping, detektív, gól, szendvics, kobold, nikkel, bravúr, kaszinó, algebra, alkohol, kalifa, bolsevik, mamut, platina

idegen szó ↔ jövevényszó

backhand’fonák’, cortex’kéreg’

ekvivalens(?), frottír (?)

sznóbord, imidzs, menedzser

IV. Ismeretlen eredet

ás, ken, tol, von, agyag, buta, gyújt, idegen, bőn, céda, céda, csarnok, erkölcs, gız, gyenge, gyız, has

Frazeológia– állandósult szókapcsolatok

vmilyen arcot vág; van arca’arcátlan’, angol mérföld’1609 m’, aranyat ér

elönt a pulykaméreg vkit; egy húron pendülnek; ha a hülyeség fájna, ordítana (kínjában); vág az esze, mint a borotva; reszket, mint a nyárfalevél

Lassan járj, tovább érsz.

Egy fenékkel két lovat nem lehet megülni.

Ha ló nincs, a szamár is jó.

„Ki miben tudós, abban gyanós.”(Pázmány Péter)

Lexikográfia – szótárírás

egynyelvő – többnyelvő

általános – szaknyelvi

leíró: értelmezı

speciális: frazeológia, helyesírás, nevek

történeti: szótörténeti, etimológiai

A magyar nyelv nagyszótára

A magyar nyelv nagyszótára

Irodalom

Benkı Loránd (fıszerk.): A magyar nyelv történeti–etimológiai szótára 1–3.

Akadémiai Kiadó, Bp., 1967–1976.

Benkı Loránd (fıszerk.): Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen 1–2.

– 3. Register. Akadémiai Kiadó, Bp., 1993–1995.

Gerstner Károly: A magyar nyelv szókészlete. In: Kiefer Ferenc (szerk.): Magyar nyelv. Akadémiai Kiadó, Bp., 2006. 437–480.

Tolcsvai Nagy Gábor: Szempontrendszer a szókincs megközelítéséhez. Magyar Nyelv 1989: 319–327.