Magyar alkotmánytörténet

(9.19)

Történeti alkotmány, rendi országgyűlés

Alkotmányos: az, hogy egy országnak van alkotmánya nem feltétlenül jelenti azt, hogy az ország alkotmányos. Csak akkor alkotmányos egy állam, ha az adott ország politikáját az alkotmány határozza meg.

Alkotmányjog: az a jogág, amely a hatalmi ágak megoszlásával foglalkozik; az államhatalom és az állampolgárok viszonyait szabályozza

legátpolitizáltabb jogág legnemzetibb jogág legátideológiaizált jogág

Alkotmány: alaptörvény (minél kisebb egy ország, minél zűrösebb a történelme, annál hosszabb az alkotmányának a bevezetése)

Alkotmány típusok:

kartális: egyetlenegy levélbe foglalják az alkotmányt, adott történelmi pillanatban valósul meg (pl.: USA 1787, Franciao. 1790, Belga 1831 – ez a magyar minta az áprilisi törvényeknél)

o előnye: nagy történelmi eseményhez köthetőo hátránya: gyorsan kell előkészíteni -> hibákat, ellentmondásokat tartalmazhat ->

gyakorlatban lehet majd észrevenni őket; nehezebb módosítan,i mint a történeti alkotmányt

történeti: a történelem során kialakult jogszabályokat, sarkalatos törvényeket (=alapvető alkotmányjogi kérdéseket szabályoz, ma 2/3-os többséggel lehet csak ilyet elfogadni) és szokásjogi szabályokat tartalmaz

o előnye: szerves fejlődés révén jön létre -> nagy az elfogadottságao hátránya: mivel több száz éves jogszabályokról van szó, nehezen értelmezhető

(sarkalatos törvényeket összeszedni)

Magyarországon miért van zűrzavar a 20. sz.-ban?

sok rendszerváltozás első világháború (süllyed a jogba vetett bizalom) őszirózsás forradalom -> viszlát királyság hello köztársaság -> tanácsköztársaság (dualizmus

korának teljes tagadása) fehér terror horthy-korszak szálasi (újra megtagad minden történelmi értéket) 45-48 koalíciós korszak (remény) rákosi-korszak (újra megtagad minden történelmi értéket) 1956 kádár-korszak (bundába bújtatja a rákosi rendszert)

1

rendszerváltozás (állítsunk vissza mindent, de nem tudott teljesen visszaállni a jogrend, nem vonták felelősségre a szocializmus bűneit)

Folyamatosan olyan intézményeket építünk be az alkotmányba, melyek a hatalom visszaélését próbálják megakadályozni.

Alkotmányjog alapvető intézményei:

Államforma:o monarchikus rsz.: ált. trónöröklés- szeniorátus, prigomenitúra; trónfosztás; király

nem vonható felelősségreo köztársaság : választás -> meghatározott ciklusra; általában csak egyszer lehet

újraválasztani az elnököt; közt-i elnök felelősségre vonható; Európában a 19. sz. elején erősödik meg a mozgalom az uralkodók alkalmatlansága, illetve abszolutizmusra törekvése miatt)

o Magyarország: 1918, őszirózsás forradalom, Károlyi-féle köztársaság 1919 márc. 21-aug, tanácsköztársaság Horthy-korszak -> kormányzó Szálasi -> „nemzetvezető” 45-48 koalíció (?) Rákosi-korszak -> népköztársaság 1989 okt. 23-a -> köztársaság

Kormányforma:o patriarchális(?), rendi, abszolutisztikus (régik)o a kormány csak parlamenti többséggel működhet (Angliában alakul ki) ->

parlamentáris kormányforma (Mo-n 1848-)o prezidenciális kormányforma (inkább USA): egy személyben államfő és kormányfő

(Mo-n nem volt)o kancellár típusú államforma (Németo. 2. vh után): csak akkor lehet bizalmatlansági

indítvány a miniszterelnökkel szemben, ha meg is nevezi az utódját, akinek egyből utána pozícióba kell állnia (Mo. 1990-, pl.: Gyurcsány -> Bajnai)

Országgyűlés:o előzménye:

uralkodó hozza a törvényt: Székesfehérvári törvénylátó napok -> törvénykezés; szerviensek/nemesek gyűlése -> jogszabályok kérvényezése

tanácskozás hozza a törvényt: az uralkodó szuverén módon törvényt nem alkothat, csak rendeletet bocsáthat ki -> országgyűlés

o országgyűlés törvényt alkoto a legfontosabb alkotmányjogi kérdéseket, az állampolgárokra vonatkozó

legfontosabb kérdéseket, adózási kérdéseket csak törvényben lehet szabályozni, elrendelni

o a törvény a jogforrás-hierarchia csúcsán állo 1290 – első rendi országgyűlés Mo-no kezdeti időszakban minden nemesnek kötelessége megjelenni az országgyűlésen

2

o a városi polgárok soha nem személyen vesznek részt az országgyűlésen -> követeko idővel a nemesség is áttér a követi rendszereo követ: köteles követni az utasításokato képviselő: szabad mandátum, erkölcsileg kötik az ígéretei o rendi országgyűlés: nincs jelen a kormány, (alsótábla – felsőtábla)o polgári országgyűlés: jelen van a kormány, (alsóház – felsőház)o 1848-ig magyar országgyűlés szerkezete:

(nemesi vármegye: ha alkotmányellenes rendeletet hoz az uralkodó, akkor a nemes nem hajtatja végre a saját megyéjében)

1606 -> magyar országgyűlés kétkamarás vegyesen vesznek részt a különböző rendek az alsótábla és a felsőtábla folyamatosan tartja a kapcsolatot/üzen

egymásnak (-> egy időben üléseznek, közel egymáshoz) a magyar rendi országgyűlés túlélte az abszolutisztikus törekvéseket a reformkor országgyűlései már hasonlítanak a mai parlamentre (már

megjelent a közönség, a fiatal jogászok/kurátusok személyében)

Király jogállása a vegyesházi királyok korában és a Habsburg korban

Trónbetöltés a vegyesházi királyok korában

seniorátus utódkijelölés prigomenitúra 1301-ben kihal az Árpád-ház

o pápa kijelöli Károly Róberteto a bárói ligák szerint nekik kéne választanio katonai erő döntött

államalapítás idején a pápa szentesítése kellett hozzá (sőt a dinasztiáknál is) Mo. örökletes monarchia volt

o választásra mindig akkor került sor, amikor nem volt fiúgyermeke az uralkodónak kettős királyválasztás

o 1526 (mohácsi csata után) időközben egyre inkább pontosítják a királyválasztás szabályait

o részben a szokásjogo részben törvényekben rendeztéko nádorválasztást is pontosítják, szabályozzák

Trónbetöltési elvek a Habsburg-korban

1547. évben első trónbetöltési szabály/törvény -> választás (prigomenitúra elvét nem mondja ki) -> a Habsburg-ház köréből az országgyűlés választja az uralkodót

1688. évben az országgyűlés lemond az ellenállási jogról; elfogadják a prigomenitúrát pragmatica sancio -> leánygyermek is lehet trónörökös, sőt oldalági örökös is lehet (-> biztos

pozíciót adott a Habsburg-háznak) -> egész Habsburg Birodalomra vonatkozott

3

4

Király kormányzati jogai

igazságszolgáltatáso a helyi igazgatásban önkormányzati alapon hoznak létre helyi bíróságokato úriszék (a tulajdonos ítélkezik a jobbágyai felett)o a központi bíróságokra a rendek delegáltak bírótársakat

hivatalbetöltési jogköro kinevezi a helyi szerveket, országok méltóságokato 1608. évi törvény -> konszenzus szabályozza a királynak ezt a jogáto olyan tisztségeknél, aminek betöltése nincs törvényben szabályozva, marad a királyi

kinevezés szabályalkotás (törvényhozó jog)

o eredetileg a király joga volt, nem kellett hozzá konszenzuso csökkent a király kompetenciája a rendi gyűlés megjelenésselo 1298. évi (III. András) törvény -> a királyi tanács egyetértésével bocsájtja ki a

törvényeketo Zsigmond időszakában már egyértelműen a király és az országgyűlés egyetértésében

alkotnak törvényeketo az országgyűlés vagy elfogadja, vagy nem a törvényjavaslatoto az uralkodó vagy szentesíti, vagy nem az országgyűlés által jóváhagyottakato a király által kibocsátott jogforrások rendeletek lesznek (a törvény és a rendelet nem

ütközhet egymással)o szétválik a törvény és a rendelet (létrehozása)

egyházkormányzato főkegyúri joga van a királynako az országgyűlés ellenőrzi az egyházak törvényes működését

pénzügyi felségjogoko adómegajánlás az országgyűlés hatáskörébe kerül (bevételek mértéke)o a bevételekkel szabadon rendelkezhetett a királyo (1848. év után költségvetési törvény)

hadügyi felségjogoko újonc megajánlás az országgyűlés hatáskörébe kerülo a hadseregszervezés marad a király felségjogao hadüzenet, békekötés királyi jogosítvány marad

summa -> a rendiség megjelenésével keretek közé szorulnak a király jogosítványai

A király helyettesítése, országos méltóságok

kormányzó (nem állandó tisztség)o időszakosan került rá sor, ha a király nem tudta ellátni kormányzati feladatait (pl.

kiskorúság)o az országgy. nyilvánította nagykorúnak az uralkodóto nem volt tartósan megszabva a hatásköreo minden kormányzóválasztásnál az országgy. állapítja meg a kormányzó aktuális

hatáskörét

5

o jogkörének kiindulópontja a királyi hatalom, vagyis ha semmilyen szabályozás nem születik a hatásköréről, akkor a király kormányzati jogait gyakorolja

o bevett gyakorlat a negatív szabályozás volt (-> azokat sorolták fel, hogy miket NEM gyakorolhat), (-> amíg nem volt országgy., addig nem nagyon voltak ilyen határozatok)

nádoro kezdetben egy udvari méltóság (nádorispán) (-> vármegyében hadügyi, gazdasági,

bíráskodási kompetenciái voltak) -> első perióduso a királyi udvaron kívül is ítélkezik (országos joghatóság) -> második fáziso nádori cikkek (Hunyadi Mátyás idején) -> sok kompetenciát kap; a király helyettesévé

válik -> harmadik fejlődési szakaszo 1867. évtől nem töltik be a nádori tisztséget

országbíróo onnantól van rá igény, hogy a nádor kilép a királyi udvarból (12. század)o udvarbíró -> átveszi a nádor királyi udvar feletti bíráskodás feladatáto kiemelik az udvarból és országbíróvá avanzsál (Mátyástól kezdve nem járja a vidéket)

tárnokmestero (III. Béla állítja fel)o 12. század második felében már van állandó királyi székhely -> a tárnokmester

begyűjti a királyi birtokok jövedelmeit, javaito később a szabadkirályi városok jövedelmeit is begyűjti, kezeli (csökken a királyi

birtokok száma)o lényegében pénzügyminiszteri feladatok is elláto később a szabadkirályi városok által a királyhoz fellebbezett ügyeit is ő bírálta el

(lényegében bírává vált) személynök

o bírói tisztség kancellár

o kezdetben az írásbeliség képviselete a királyi udvarbano Nagy Lajos idején két kancellár lesz (udvari, király melletti)o betölt igazságszolgáltatói funkciókato Habsburg-kortól megjelenik a kancellária

(10.17)

Polgári korszak

Mo. fejlődése a török korszakkal lelassult, konzerválódtak a gazdasági, ill. jogi viszonyok csak Széchenyi merte kijelenti, hogy elavult Werbőczy hármaskönyve török hódoltság után békés időszak -> ország fejlődésének lehetősége fordulat -> II. József

o mindent meg akar reformálnio gyakorlatilag a teljes magyar alkotmányt hatályon kívül helyei -> megerősíti a magyar

öntudatot 1790-ben József halála után a nemesek vissza akarják állítani a constitúciót, alkotmányt

6

o vannak, akik azt mondják, hogy nem szabad az egészet visszaállítani, hanem modernizálni kell -> felvilágosodás

tanulmányok sora jelenik meg arra nézve, hogy hogyan kellene megreformálni az alkotmányt 9 bizottságot állítanak fel a magyar jogrendszer átvizsgálására, ill. új törvénykönyvek

készítésére a francia forradalom bénítólag hat (megijednek) a bécsi kormányzatra -> meg akarják

akadályozni a reformokat Martinovics Ignác féle szervezkedés, összeesküvés tagjai kivégzik (jakobinus összeesküvés) ->

megdöbbenti az országot -> üzenet a reformot sürgető nemeseknek -> hatására háttérbe szorulnak a reformtörekvések -> Széchenyi Ferenc visszavonul a politikától

generációváltás kell ahhoz, hogy ebből a sokkból feléledjenek a reformtörekvések -> új generáció Széchenyi Istvánnal kezdődik

1830-ban kezdődnek a reformok Széchenyi látja, hogy nem lett semmi a reformtörvény-javaslatokból -> a reformtörekvések

élére áll -> Hitel (-> sokan olvassák, forradalmi jellegű) -> minden reformgondolat ebből a műből indul ki

Hitel:o Mo. gazdaságát modernizálni kell

meg kell szüntetni a feudális rendszert (túlságosan kötött) nem csak a mezőgazdaságot kell átalakítani, hanem a kereskedelmet, ipart is megfelelő pénzügyi viszonyokat kell teremteni -> bankok, kereskedelmi

struktúra, infrastruktúra Széchenyi példát mutatva önálló, minőségi vállalkozásokba kezd Kossuth sokkal inkább szeretné megmozgatni a közvéleményt is -> ezt érzelmi hatással

lehetne a legjobban elérni -> az emberek a reformok mögé állnának Széchenyi azzal ellenérvel, hogy ez a hozzáállás a bécsi kormányzat ellencsapását vonná

maga utána -> 1832-36-os országgyűlés után meg is indulnak a hűtlenségi perek 40-es években visszaszorul a megfélemlítési politika utolsó rendi országgyűlés 1847-48

o elfogadja a polgári átalakulást megalapozó törvényeket Mo-n nem törölték el a régi jogszabályok és alkottak helyettük újakat, hanem módosítgatták

a régieket -> jobban elfogadta mind a közvélemény, mind a bécsi kormányzat az áprilisi törvények kiterjesztik a jogokat

o azok az előjogok, amik csak a nemeseket illették meg, mostmár minden magyar állampolgárra érvényesek

o a nemesi cím már csak egy cím Mo-n a rendi képviseleti monarchiából kialakul az alkotmányos monarchia

Áprilisi törvények

Bécsben a magyarok alkudoznak, hogy fogadják el a reformjavaslatokat (mitsem tudva Petőfiék készülődő tüntetéséről)

csak a főnemesek mentek be tárgyalni a bécsi kormányzattal elfogadták az áprilisi törvények előterjesztését, a magyar kormány felállítását csak a király személye közös -> perszonálunió

7

1. törvénycikk József nádor emlékét törvénybe iktatja 2. tc. ha a király nem tartózkodik az ország területén, akkor a nádor teljhatalommal

helyettesítheti -> a nádor szentesítheti a törvényeket -> tovább lazult a viszony az osztrákokkal

3. tc. független felelős magyar kormány -> ettől kezdve Mo. alkotmányos monarchiao a kormány tagjait nem az uralkodó nevezi ki önkényesen, hanem követnie kell az

országgyűlés akaratát -> ezért mindig egy parlamenti többséggel rendelkező miniszterelnöki jelöltet fogad el a király

o független -> a bécsi kormányzattól független -> megszűntetik a központi kormányszerveket és beolvasztják a magyar kormány hatáskörébe

o alkotmány monarchia -> a király uralkodik, de nem kormányozo felelősség ->

politikai -> ha a parlamenti többség nincs megelégedve a kormánnyal, vagy valamelyik miniszterével, akkor bizalmatlansági indítványt lehet előterjeszteni, és egy bizalmi szavazassál le lehet váltani

jogi -> az országgyűlés akkor is felelősségre vonhatja a minisztert, ha valamilyen jogszabályt megsértett

4. és 5. tc. -> országgyűlési választásokról és működésrőlo népképviseleti ogy.o nők nem szavazhatnako vagyoni cenzus -> csak az szavazhat, aki önálló véleményalkotásra képes -> az akinek

megfelelő vagyona van vidéken min. ¼ jobbágytelek (1 jobbágytelek 40-50 hold) -> ennél kisebb már

zsellérnek számít városban min. 300 Ft értékű ingatlan

o választókerületekre állnak át társadalmi átalakulásra vonatkozó jogszabályok

o jobbágyság felszabadításao felosztották a földesúr birtokát a földesúr és a jobbágyok közötto komplikált, kb. 40-50 évig tartó folyamat indul meg a jobbágyok felszabadításának

megoldásárao körbekerítik a birtokokat (jobbágyok a sajátjukat, földesúr a sajátjukat, közös

földeket változatosan)o a jobbágyok már nem használhatták a közös földeket -> hátrány, problémao a jobbágyok már nem akartak a földesúr földjén dolgozni, bérért sem (csak a

zsellérek)o kárpótlási jegyekkel oldották meg a földesurakat ért károkat -> sorsolással döntötték

el, hogy ki mikor kapja meg a pénzt -> akár 40 évig is várni kellett a pénzre -> tőke nélkül kell önálló vállalkozókká válniuk

o ekkor még nincs korrekt hitelezés (bécsi kormányzat nem engedi) -> tönkremegy a földbirtokosok jelentős része -> dzsentrik (földjüket vesztett nemesek)

szabadságjogokra/emberi jogokra vonatkozó jogszabályoko sajtószabadságo vallási szabadság továbbbővítése

8

o a felsőoktatásra vonatkozó tanszabadság szabadon választhatnak iskolákat szabadon választhatnak tanárokat -> főleg anyagiakon múlt

közigazgatásra vonatkozó jogszabályoko közjogi szimbólumoko stb.

áprilisi törvények nem sokáig voltak hatályban (Haynau féle megtorlás) Mo-t úgy be akarták olvasztani a birodalomba, hogy soha többé ne legyen önálló állam

o lecsapoltak határmenti területeketo a megmaradt magyar területet 5 kerületre osztottáko felszámolják a vármegyét, helyette osztrák közigazgatást vezetnek be

magyar nemesség passzív ellenállást választ Széchenyi megvásárolja Deák birtokait, évi járadékot is fizet neki -> Deák a mai Deák térre

költözik és tekintélyénél fogva meghirdeti a passzív ellenállást

Neoabszolutisztikus berendezkedés

magántulajdon szabadság a vállalkozóknak politikai szabadság megszűnik

o nincs sajtószabadság, gyülekezési szabadság, stb. a gazdasági szabadságnak együtt kell járnia a politikai szabadsággal -> ha valamelyik hiányzik,

akkor a másik sem fog rendesen működni a politikai szabadság visszahat a gazdaságra is -> felismeri a bécsi kormányzat és kénytelen

lesz visszahátrálni (közben kaptak egy gazdasági válságot is) Bécs nehéz helyzetbe kerül, de Deák nem kér többet, reális marad -> megszületik a kiegyezés

9