eredményes volt‑e a kkv‑knek az elektronikus kereskedelem ... fileeredményes volt‑e a...

Kulönjelentés Eredményes volt‑e a kkv‑knek az elektronikus kereskedelem (e‑kereskedelem) teruletén nyújtott ERFA‑támogatás?

HU 2014 20 SZ.

EURÓPAISZÁMVEVŐSZÉK

EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK 12, rue Alcide De Gasperi 1615 Luxembourg LUXEMBURG

Tel. +352 4398-1

E-mail: [email protected] Internet: http://eca.europa.eu

Twitter: @EUAuditorsECA YouTube: EUAuditorsECA

Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál (http://europa.eu).

Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2015

ISBN 978-92-872-1328-0doi:10.2865/17087

© Európai Unió, 2015A sokszorosítás a forrás megjelölésével megengedett.

Printed in Luxembourg

mailto:[email protected]

http://eca.europa.eu

http://europa.eu

Eredményes volt‑e a kkv‑knek az elektronikus kereskedelem (e‑kereskedelem) teruletén nyújtott ERFA‑támogatás?

(az EUMSZ 287. cikke (4) bekezdésének második albekezdése alapján)

Kulönjelentés

HU 2014 20 SZ.

02Tartalomjegyzék

Bekezdés

Szakkifejezések és rövidítések

I–IV Összefoglaló

1–11 Bevezetés

1–3 Miért fontos az elektronikus kereskedelem?

4–6 Az információs társadalommal kapcsolatos uniós stratégiák

7–9 Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) által az elektronikus kereskedelembe történő beruházásokra nyújtott támogatás

10–11 Az ERFA irányítási rendszere

12–16 Az ellenőrzés hatóköre és céljai

17–62 Észrevételek

17–27 A tagállamok operatív programjai megfelelő alapul szolgáltak a kis‑ és középvállalkozások (kkv‑k) támogatásához az elektronikus kereskedelem teruletén, a teljesítményméréshez azonban nem

18–19 Az összes kiválasztott tagállam az információs és kommunikációs technológiákra (IKT‑k) vonatkozó regionális vagy nemzeti stratégiával összhangban készítette el az ellenőrzött operatív programokat

20–27 Minden ellenőrzött operatív program tartalmazott az elektronikus kereskedelemre vonatkozó intézkedéseket, valamint az ezekhez kapcsolódó célokat és mutatókat, de az utóbbiak későbbi módosításai egyes esetekben hátráltatták a teljesítmény megfelelő értékelését

28–51 Az irányító hatóságok mind a kiválasztási, mind a monitoring szakaszban inkább az outputokra, mintsem a projektek eredményeire összpontosítottak

29–43 A projektek kiválasztási eljárásai során csak ritkán vették figyelembe, hogy a kiválasztott projektek járulnak‑e leginkább hozzá a kkv‑k fejlesztéséhez, illetve az információs társadalomra vonatkozó uniós célok teljesítéséhez

44–51 Az irányító hatóságok a legtöbb esetben nem tudták értékelni a projekteknek a kkv‑k fejlesztésére gyakorolt hatását

03Tartalomjegyzék

52–62 A kkv‑k általánosságban zökkenőmentesen hajtották végre a projekteket, de nem minden esetben tudták kimutatni az elért eredményeket

53–57 A projektek során megvalósított outputok általában összhangban álltak a vonatkozó pályázatokkal

58–62 Számos kkv úgy nyilatkozott, hogy előnyös volt számukra a projekt végrehajtása, de az elért eredmények szisztematikus mérésére nem kerult sor

63–68 Következtetések és ajánlások

A Bizottság válaszai

04Szakkifejezések és rövidítések

B2B: Business‑to‑Business (vállalkozások közötti kereskedelem)

B2C: Business‑to‑Consumer (vállalkozások és fogyasztók közötti kereskedelem)

DAE: Európai digitális menetrend (Digital Agenda for Europe)

Eredmény: A közvetlen célcsoport számára a beavatkozásban történő részvételük végén bekövetkező azonnali változások (pl. forgalomnövekedés, vevők számának növekedése, online értékesítés százalékos arányának növekedése, munkahelyteremtés).

ERFA: Európai Regionális Fejlesztési Alap: Az ERFA azzal a céllal nyújt pénzügyi támogatást, hogy előmozdítsa az EU régiói közötti gazdasági és társadalmi kohéziót. Az ERFA beavatkozásait elsősorban – nagyszámú projektet magukban foglaló – operatív programok keretében hajtják végre.

EU: Európai Unió

Hatás: A beavatkozás befejezése után megfigyelhető hosszabb távú előnyös vagy hátrányos társadalmi‑gazdasági következmények, amelyeket a beavatkozás a közvetlen célcsoportjára vagy a beavatkozás hatókörén kívül eső közvetett célcsoportokra gyakorolt.

IKT: Információs és kommunikációs technológiák

Irányító hatóság: Egy tagállam által az operatív program irányítására kijelölt nemzeti, regionális vagy helyi hatóság, illetve köz‑ vagy magánszervezet.

Kkv‑k: Kis‑ és középvállalkozások. A Bizottság azokat a vállalkozásokat sorolja ebbe a kategóriába, amelyek kevesebb mint 250 alkalmazottat foglalkoztatnak, 50 millió eurónál alacsonyabb éves forgalmat bonyolítanak, illetve mérlegfőösszegük nem haladja meg a 43 millió eurót.

Közreműködő szervezet: Bármely közjogi vagy magánjogi intézmény, amely egy irányító hatóság illetékessége alatt jár el, vagy ilyen hatóság nevében hajt végre feladatokat a műveleteket végrehajtó kedvezményezettek vonatkozásában.

OP: Operatív program: A Bizottság által jóváhagyott dokumentum, amely több évre szóló – nagyszámú projektet magukban foglaló – intézkedéseket tartalmazó, egymással összefüggő prioritások összességeként jelenik meg.

Output: A beavatkozásra elkülönített erőforrások felhasználásával létrehozott vagy elért konkrét tárgyi eredmény (pl. kkv‑k számára nyújtott támogatás, létrehozott weboldalak, beszerzett informatikai szoftverek).

Talált pénz: A „talált pénz” effektus azt jelenti, hogy olyan kedvezményezett részesül finanszírozásban, aki támogatás nélkül is ugyanolyan döntést hozott volna. Ilyen esetben az eredmény nem az alkalmazott szakpolitikának tudható be; a kedvezményezett számára megítélt támogatásnak nincs hatása. Így a kiadások „talált pénznek” minősülő része jellegénél fogva nem eredményes, mivel nem járul hozzá a kitűzött célok eléréséhez.

05Összefoglaló

IAz e‑kereskedelmi technológiák elősegítik a gazdasági növekedést, hozzájárulnak az egységes piac kiépülésé‑hez és gyorsítják az európai integrációt. Ez különösen a kis‑ és középvállalkozások (kkv‑k) esetében különösen fontos, mivel ezek még mindig elmaradnak a nagyválla‑latok mögött az információs és kommunikációs technoló‑giák (IKT‑k) alkalmazása terén.

IIA Bizottság ezért egyre nagyobb fontosságot tulajdonít az elektronikus kereskedelem fejlesztésének, elsősorban az európai digitális menetrend (DAE) elnevezésű kiemelt kezdeményezés keretében. Az ERFA költségvetésében a 2007–2013‑as programozási időszakban körülbelül hárommilliárd eurót különítettek el az információs és kommunikációs technológiák kkv‑k általi alkalmazásának előmozdítására.

IIIA számvevőszéki ellenőrzés azt vizsgálta, hogy ered‑ményes volt‑e a kkv‑knek az elektronikus kereskedelem területén nyújtott ERFA‑támogatás, és megállapította, hogy az elektronikus kereskedelmi projektek ERFA‑támo‑gatása hozzájárult az üzleti szolgáltatások elektronikus elérhetőségének javításához. Mindazonáltal a monitoring terén felmerülő hiányosságok miatt nem lehetett megál‑lapítani, hogy ez milyen mértékben járult hozzá az uniós és tagállami IKT‑stratégiák megvalósításához, valamint a kkv‑k fejlesztési céljainak eléréséhez. Ezenkívül a kivá‑lasztási eljárások hiányosságai miatt a költséghatékony‑ság kritériumát feltehetően nem teljesítő projektek is társfinanszírozásban részesültek.

IVA Számvevőszék ezért azt ajánlja, hogy a Bizottság:

a) gondoskodjon az operatív programok haladásával kapcsolatos egységes és megbízható információk beszerzéséről a tagállamokból, nem csak a pénz‑ügyi szempontokra, hanem a teljesítményre, kü‑lönösen az eredménymutatókra és célértékekre is összpontosítva;

b) ragaszkodjon ahhoz, hogy a tagállamok által alkal‑mazott bírálati kritériumok és eljárások révén az elektronikus kereskedelem kkv‑k körében történő fejlesztése és az európai digitális menetrend céljai‑nak elérése tekintetében a legnagyobb hozzáadott értéket teremtő pályázatok részesüljenek előnyben, ugyanakkor ezek az eljárások a szükséges időbefek‑tetés és adminisztratív ráfordítások szempontjából is megfeleljenek a kedvezményezett célcsoportnak;

c) írja elő tagállami irányító hatóságok számára, hogy alkalmazzanak irányítási eszközöket a kedvezménye‑zett kkv‑knek nyújtott vállalkozásfejlesztési támoga‑tások hatásának monitorozására.

06Bevezetés

Miért fontos az elektronikus kereskedelem?

01 Az elektronikus kereskedelem áruk és szolgáltatások vállalkozások, háztartá‑sok, magánszemélyek vagy magánszer‑vezetek közötti adásvétele interneten vagy más számítógépes (elektronikus távközlési) hálózatokon keresztüli elekt‑ronikus tranzakciók útján1.

02 Az e‑kereskedelmi technológiák előse‑gítik a gazdasági növekedést, hozzájá‑rulnak az egységes piac kiépüléséhez és gyorsítják az európai integrációt. Ez különösen a kis‑ és középvállalkozások (kkv‑k) számára lényeges, amelyeknek az európai gazdaságban játszott szere‑pét a Tanács, az Európai Parlament és a Bizottság is többször elismerte már, de amelyek még mindig elmaradnak a nagyvállalatok mögött az információs és kommunikációs technológiák (IKT‑k) alkalmazása terén.

03 Ahogy az számos bizottsági dokumen‑tumban szerepelt2, az IKT‑k, különösen az elektronikus kereskedelem alkalma‑zásának előmozdítása ezért nagyon fontos az általános gazdaságfejlesztés és különösen a kkv‑k versenyképességének javítása3, valamint a munkahelyteremtés szempontjából.

Az információs társadalommal kapcsolatos uniós stratégiák

04 2000 óta a Bizottság számos stratégiát dolgozott ki az információs társadalom Unión belüli fejlesztése érdekében: elindította az eEurope kezdeményezést4, a lisszaboni stratégián belül az európai információs társadalom 2010 stratégiát (i2010 stratégia)5, valamint 2010‑ben útjára bocsátotta az európai digitális menetrendet (DAE), amely a növekedést és munkahelyteremtést célzó jelenlegi Európa 2020 stratégia hét kiemelt kezde‑ményezésének egyike (lásd: 1. ábra).

05 Az i2010 stratégiára épülő DAE hangsú‑lyozta az Unió és a tagállamok együttes és hosszú távú elkötelezettségének fontosságát, regionális szinten is6. A menetrend pillérenként csoporto‑sított intézkedésekből áll7. Az egyik pillér („egységes digitális piac”) célja többek között a határokon átnyúló online tranzakciók egyszerűsítése. A 13 cél közül három foglalkozik az elektronikus kereskedelemmel és egy kifejezetten a kkv‑kre összpontosít, azt célozva, hogy a kkv‑k 33%‑a 2015‑ig online értékesítést és vásárlást végezzen8. A digitális menet‑rend legutóbbi eredménytáblája lassú növekedést mutat az online értékesítést és vásárlást végző kkv‑k számában: az ilyen kkv‑k száma a 2009‑es 12, illetve 24%‑ról 2013‑ig 14, illetve 26%‑ra nőtt.

1 Az Eurostat és az OECD közös fogalommeghatározása.

2 Európai digitális menetrend (COM(2010) 245 végleges/2), 2010. augusztus 26.; A Bizottság 2012. évi munkaprogramja (COM(2011) 777 végleges), 2011. november 15.; A Bizottság 2014. évi munkaprogramja (COM(2013) 739 final), 2013. október 22.

3 Az internetes gazdaság becslések szerint minden megszűnő munkahely esetében 2,6 új munkahelyet teremt és a nettó munkahelyteremtésből akár 25%‑kal is részesedhet (ahogy az Franciaországban történt az 1995–2010‑es időszakban). McKinsey: „Impact d’internet sur l’économie française” (Az internet hatása a francia gazdaságra), 2011. március.

4 eEurope – Információs társadalom mindenkinek (COM(99) 687 végleges), 1999. december 8.

5 i2010: európai információs társadalom a növekedésért és a foglalkoztatásért (COM(2005) 229 végleges), 2005. június 1.

6 COM(2010) 245 végleges/2, 7. o.

7 2010‑ben az EDM 101 intézkedést csoportosított hét pillérbe. A 2012‑es aktualizálás után a Bizottság hét új kiemelt területet és 31 további intézkedést fogadott el.

8 A két másik cél, hogy 2015‑ig a magánszemélyek 50%‑a vásároljon elektronikusan és 20%‑a végezzen határokon átnyúló elektronikus vásárlást.

07Bevezetés

9 A cél az elektronikus kereskedelem kiskereskedelmi részesedésének (2010‑ben 3,4%), illetve az internetes ágazatnak az európai GDP‑hez tett hozzájárulásának (2010‑ben kevesebb mint 3%) megduplázása volt. Egységes keret az elektronikus kereskedelem és az online szolgáltatások digitális egységes piacába vetett bizalom megerősítésére (COM(2011) 942 végleges), 2012. január 11.

1. á

bra Az információs társadalommal kapcsolatos uniós stratégiák

v2000 2005 20152010 2020

Lisszaboni stratégia (2000)

Cél: Európa 2010-ig a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb gazdaságává váljon

Hangsúlyozza, hogy Európának meg kell ragadnia a digitális gazdaságban és az internetben rejlő lehetőségeket.

eEurope kezdeményezés és cselekvési tervekCél: a szolgáltatások,

alkalmazások és internetes tartalmak ösztönzése.

10 kiemelt területe van, melyek egyike az e-kereskedelem

fejlődésének felgyorsítása

Információs társadalom stratégia

(i2010 stratégia)

Cél: az IKT-k 2010-ig megvalósítandó

konvergenciájának támogatása három alprogram végrehajtásával, melyek közül az egyik az egységes európai

információs térség kidolgozására vonatkozik

Cél: intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés biztosítása hét „kiemelt kezdeményezés” révén, melyek

egyike az „európai digitális menetrend”.

A növekedést és foglalkoztatást célzó Európa 2020 stratégia (2010)

Európai digitális menetrend (EDM)

Cél: az uniós gazdaság újbóli fellendítése, és lehetővé tenni az európai polgárok és vállalkozások számára, hogy a lehető

legjobban használják ki a digitális technológiákat

Célértékek: 13 célérték – az elektronikus kereskedelemre három külön célérték vonatkozik

Forrás: Európai Számvevőszék.

06 Ezenkívül 2012 januárjában a Bizottság elfogadta az elektronikus kereske‑delemről és online szolgáltatásokról szóló közleményt, amely az elektronikus kereskedelem volumenének 2015‑ig történő megduplázását tűzte ki célul az Unióban9.

08Bevezetés

Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) által az elektronikus kereskedelembe történő beruházásokra nyújtott támogatás

07 A 2007–2013‑as programozási időszakban a közösségi stratégiai iránymutatások10 is megerősítették az IKT‑knak a vállalatok – különösen a kkv‑k – általi alkalmazásának fontosságát, különösen a termelékenység javítása, továbbá egy nyitott és verseny‑képes digitális gazdaság előmozdítása tekintetében. A lisszaboni stratégia félidős értékelése11 is hangsúlyozta az IKT‑k alkal‑mazásának fontosságát a gazdaság min‑den ágazatában, valamint azt, hogy a ko‑héziós politika milyen szerepet játszhatna az IKT‑k alkalmazásának elősegítésében.

08 Az ERFA által a 2007–2013‑as programo‑zási időszakban az IKT‑k kis‑ és középvál‑lalkozások általi alkalmazására szánt költ‑ségvetés (ide tartoznak az elektronikus kereskedelembe történő beruházások) mintegy hárommilliárd euró, ami a közvet‑lenül a kkv‑kat célzó támogatás 11%‑át, illetve az IKT‑val kapcsolatos támogatások 21%‑át teszi ki. A Bizottság szerint 2013 novemberéig e költségvetés 57%‑át külö‑nítették el a kiválasztott projektekre, ami a strukturális alapok 85%‑os felhasználási arányához képest alacsonynak minősül (lásd még: 24. és 27. bekezdés).

09 A konkrétan az elektronikus kereskede‑lembe történő beruházásokra elkülöní‑tett összegekre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre számadatok, mert a rende‑letekben12 meghatározott jelentéstételi kategóriák nem írják elő az elektronikus kereskedelem támogatásának külön bejelentését. Ezenkívül az elektronikus kereskedelem támogatását tartalmazó ki‑adási kategóriában az oktatás, képzés, há‑lózatépítés, továbbá más, a kkv‑k számára nyújtott szolgáltatások és alkalmazások is szerepelnek.

Az ERFA irányítási rendszere

10 Az ERFA a kohéziós politikai alapok egyike. A kohéziós források felhasználása többéves programok útján, a tagálla‑mok és a Bizottság közötti megosztott irányítás keretében történik. Az egyes programozási időszakokra a Bizottság a tagállamok javaslatai alapján opera‑tív programokat, valamint az uniós és a tagállami hozzájárulásokat is magában foglaló indikatív pénzügyi terveket hagy jóvá.

11 Az operatív programokból finanszíro‑zott projekteket az irányító hatóságok választják ki, és azokat magánszemélyek, egyesületek, állami vagy magánvállalko‑zások, illetve helyi, regionális és orszá‑gos közintézmények hajtják végre.

10 A Tanács 2006. október 6‑i 2006/702/EK határozata a kohézióra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokról (HL L 291., 2006.10.21., 11. o.).

11 Közös munkával a növekedésért és a munkahelyekért – A lisszaboni stratégia új kezdete (COM(2005) 24 végleges), 2005. február 2.

12 A Tanács 2006. július 11‑i 1083/2006/EK rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről, valamint a Bizottság 2006. december 8‑i 1828/2006/EK rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/EK tanácsi rendelet, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló 1080/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok meghatározásáról.

09Az ellenőrzés hatóköre és céljai

12 A Számvevőszék azt vizsgálta, hogy eredményes volt‑e a kkv‑knek az elekt‑ronikus kereskedelem területén nyújtott ERFA‑támogatás. Az ellenőrök a követke‑ző három fő kérdésre keresték a választ:

a) a tagállamok által kidolgozott és a Bizottság által jóváhagyott ope‑ratív programok megfelelő alapot szolgáltattak a kkv‑kat célzó elektro‑nikus kereskedelmet fejlesztő intéz‑kedések hatékony támogatására?

b) az irányító hatóságok megfelelően választották ki és felügyelték az elektronikus kereskedelemmel kap‑csolatos projekteket?

c) az ERFA által társfinanszírozott, elektronikus kereskedelemmel foglalkozó projekteket sikeresen végrehajtották, és azok mérhető elő‑nyökkel jártak a kedvezményezett kkv‑k számára?

13 Az ellenőrzés során a Számvevőszék az ERFA által a 2007–2013‑as programozá‑si időszakban nyújtott támogatásokra össz pontosított, és az alábbi négy tagállamban összesen öt operatív prog‑ramra terjedt ki: Görögország („Digitális konvergencia”), Olaszország („Piemont” és „Emilia‑Romagna”), Lengyelország („Innovatív gazdaság”) és Egyesült Ki‑rályság („Skót‑alföld és ‑felföld”). Ezek az IKT‑k kkv‑k általi alkalmazására elkülö‑nített ERFA‑költségvetésből összesen 1,6 milliárd eurót (51%) tettek ki.

14 A felsorolt tagállamok kiválasztására az IKT‑k kkv‑k általi alkalmazására elkülö‑nített költségvetési előirányzataik és lekötött összegeik alapján, illetve azért került sor, mert operatív programjaik az elektronikus kereskedelemmel kapcsola‑tos intézkedéseket tartalmaznak.

15 Az ellenőrzés hatóköre a következőkre terjedt ki:

a) a Bizottság elektronikus kereskede‑lemre és az információs társadalom‑ra vonatkozó stratégiai keretének áttekintése;

b) a kiválasztott országok által a 2007–2013‑as időszakra vonatkozóan kidolgozott, az elektronikus keres‑kedelemmel kapcsolatos nemzeti és releváns regionális stratégiai doku‑mentumainak vizsgálata, valamint a kapcsolódó operatív programok elemzése;

c) látogatás a kiválasztott tagállamok‑ban az operatív programok irányí‑tásáért felelős nemzeti és regionális hatóságoknál;

d) 30, legalább két éve működő projekt helyszíni vizsgálata13, hatásuk érté‑kelése érdekében. A projektek teljes támogatható költsége körülbelül 1800 eurótól 527 000 euróig terjedt (amelyből az ERFA hozzájárulása 12 és 74% között volt). Három projekt nem pénzügyi támogatás, hanem pl. tanácsadási szolgáltatások formájá‑ban valósult meg;

e) szakmai látogatás egy, a Bizottság által a közelmúltban bevezetett, „IKT‑utalvány rendszer” elnevezésű kísérleti projektet alkalmazó régi‑óban (lásd: 2. háttérmagyarázat) annak érdekében, hogy értékelni tudjuk az ERFA‑forrásoknak ezt az alternatív felhasználási módját, és össze tudjuk hasonlítani az ellenőr‑zött projektek esetében alkalmazott kiválasztási eljárásokkal.

16 Bizonyítékok gyűjtéséhez interjú‑kat folytattunk bizottsági és tag‑állami tisztviselőkkel, valamint projektmenedzserekkel.

13 Megjegyzendő, hogy az Egyesült Királyságban (Skót‑alföld és ‑felföld) a projektek végrehajtásának két szintjét különböztették meg (projekttámogatói, illetve kkv‑projektek). Ez az adat csak kkv‑projektekre vonatkozik.

10Észrevételek

A tagállamok operatív programjai megfelelő alapul szolgáltak a kis‑ és középvállalkozások (kkv‑k) támogatásához az elektronikus kereskedelem teruletén, a teljesítményméréshez azonban nem

17 A Számvevőszék a következőket vizsgálta:

a) a tagállamok operatív programjaikat az IKT‑vel kapcsolatos vonatkozó stratégiáknak megfelelően készítet‑ték‑e el;

b) az operatív programok meghatároz‑tak‑e konkrét célkitűzéseket és intéz‑kedéseket az azonosított igények ki‑elégítéséhez, valamint a teljesítmény figyelemmel kíséréséhez szükséges célértékeket és mutatókat.

Az összes kiválasztott tagál‑lam az információs és kom‑munikációs technológiákra (IKT‑k) vonatkozó regionális vagy nemzeti stratégiával összhangban készítette el az ellenőrzött operatív programokat

18 Az operatív programok elkészítésekor a kiválasztott tagállamok keretstraté‑giával rendelkeztek, amely meghatá‑rozta az IKT‑k alkalmazásával, illetve az információs társadalommal, valamint a kkv‑k fejlesztésével és versenyképessé‑gével kapcsolatos igényeiket. A vizsgált stratégiák közül azonban csak a görög‑országi volt annyira átfogó, hogy olyan szervezeti felépítést is magában foglalt, amely a felelősségeket mind a stratégiai célok végrehajtása, mind a szükséges és elérhető erőforrások tekintetében meghatározta.

19 Ezeket a stratégiákat az operatív progra‑mok irányító hatóságai aztán figyelembe vették, de azokat csak Olaszország (Emi‑lia‑Romagna) és Görögország operatív programjai említették konkrétan. Továb‑bá csak a görögországi irányító hatóság hivatkozott konkrétan az információs társadalomra vonatkozó uniós stratégi‑ákra a programozási időszak kezdetétől fogva. Az európai digitális menetrend 2010. májusi elindításakor az Egyesült Királyság egyik irányító hatósága ezt figyelembe vette és ennek megfelelően igazította ki operatív programját (lásd: 23. bekezdés és 1. háttérmagyarázat).

11Észrevételek

Minden ellenőrzött opera‑tív program tartalmazott az elektronikus kereskedelemre vonatkozó intézkedéseket, valamint az ezekhez kap‑csolódó célokat és mutató‑kat, de az utóbbiak későbbi módosításai egyes esetekben hátráltatták a teljesítmény megfelelő értékelését

20 Az összes irányító hatóság belefoglalt operatív programjaiba az elektronikus kereskedelem előmozdítására szolgáló olyan intézkedéseket, amelyek vagy kifejezetten a kkv‑ket célozták, vagy az elektronikus gazdasághoz és az IKT‑k kkv‑k általi alkalmazásához kapcsoló‑dó szélesebb körű intézkedések részét képezték, ezáltal a kapcsolódó stra‑tégiákban meghatározott igényekkel foglalkoztak (lásd: 18. bekezdés).

21 A Bizottság értékelte az operatív prog‑ramokban található igényfelméréseket és ellenőrizte, hogy a kitűzött célértékek összhangban állnak‑e ezekkel az elemzé‑sekkel, továbbá, hogy hozzájárulnak‑e az uniós szakpolitikai célok teljesítéséhez.

22 Valamennyi irányító hatóság saját outputmutatókat határozott meg az operatív programjaikban leírt, elekt‑ronikus kereskedelemhez kapcsolódó intézkedésekhez, és egy kivételével mindegyikük meghatározott eredmény‑mutatókat is (lásd: 2. ábra) a hozzájuk kapcsolódó célértékekkel együtt. Az induláskor ezek megfelelő alapot szol‑gáltattak a program végrehajtásának figyelemmel kíséréséhez. Ugyanakkor csak két operatív program (Olaszország [Piemont] és Görögország) alkalmazta az európai digitális menetrendben szereplő „elektronikus kereskedelem vállalko‑zások számára” mutatót. A különféle mutatók közötti eltérések miatt nem lehetett azokat összesíteni, emiatt azok nem tudtak magasabb szintű informáci‑ókkal szolgálni.

23 A Számvevőszék megállapította, hogy 2009 és 2013 között a Bizottság szá‑mos módosítást fogadott el mind az öt vizsgált operatív programban. Három esetben (Görögország, Olaszország [Piemont] és Lengyelország) azon‑ban a programozási időszak vége felé (2012‑ben, illetve 2013‑ban) az operatív programok módosításai keretében a mu‑tatókat is megváltoztatták (lásd még: 19. bekezdés)14.

14 A piemonti operatív programot négyszer (2009‑ben, 2010‑ben, 2012‑ben és 2013‑ban), a görögországi operatív programot kétszer (2011‑ben és 2012‑ben) módosították, de a mutatókat mindkét esetben csak egyszer, 2012‑ben. Lengyelországban 2011‑ben és 2013‑ban végeztek módosítást az operatív programon és ez mindkét alkalommal a mutatók módosítására is kiterjedt.

Példa az operatív programnak az új uniós kezdeményezésnek megfelelően történő módosítására: Egyesult Királyság (Skót‑alföld és ‑felföld)

A „Skót‑alföld és ‑felföld” operatív programot 2011 márciusában úgy módosították, hogy az jobban foglalkozzon az európai digitális menetrend (DAE) elnevezésű új uniós kiemelt kezdeményezés célkitűzéseinek teljesítésével.

A módosítás következtében a program immár tartalmazta a vidéki kkv‑k szélessávú internetkapcsolathoz jutásának támogatását és összehangolta a skót kormányzat digitális stratégiáját az európai digitális menetrenddel.

1. h

átté

rmag

yará

zat

12Észrevételek

2. á

bra A vizsgált operatív programokban található, elektronikus kereskedelemmel

kapcsolatos teljesítménymutatók és célértékek részletes leírása és alakulása

Innovatív gazdaság(Lengyelország)

Társfinanszírozott projektek száma (13 100)

Támogatott vállalkozások száma (11 400)

Skót Alföld és Felföld(Egyesült Királyság)

Digitális konvergencia (Görögország)

Az IKT-knak a mindennapi működésbe történő integráció-

jára szolgáló támogatásban részesülő vállalkozások száma (13 561 --> 7700-ra csökkent)

Emilia-Romagna (Olaszország)

Piemont (Olaszország)

Társfinanszírozott projektek száma (125 szolgáltatás-

nyújtási és 250 informatikai szolgáltatásalkalmazási)

Operatív program

E-kereskedelmemmel kapcsolatos támogatásban részesülő vállalatok száma

(5700)

Támogatott vállalkozások száma (450)

Output-mutatók (és célértékek)

Megrendelést fogadni képes, támogatott vállalkozások aránya (8,75%)

Internetes értékesítésből online fizetés fogadására képes támogatott vállalkozások aránya (1,31 %)

--> Összevonva: Megrendelés/internetes értékesítésből online fizetés fogadására képes

támogatott vállalkozások aránya (20%)

Nincs

Eredménymutatók (és célértékek)

Online megrendeléseket fogadó vállalkozások aránya (60%)--> Hatályon kívül helyezve. Online megrendeléseket leadó

vállalkozások aránya (26%)--> Módosítva: Online megrendelést leadó

vállalkozások száma (90)

Az indulástól fogva: Kidolgozott elektroni-kus kereskedelmi stratégiák száma (4100)

Félkövéren szedett szöveg/számok: Jelenleg is érvényesNormál szöveg/számok: Már nem érvényes

Speciális internetes piacon vállalati értékesítést (B2B) folytató vállalkozások aránya (12%)

Más vállalkozások rendszerével integrált informatikai rendszerrel rendelkező vállalkozások aránya (17%)

--> Mindkettő hatályon kívül helyezve és összevonva: Bevezetett és/vagy integrált B2B

informatikai rendszerrel rendelkező vállalkozások száma (5300)

Interneten vagy más hálózatokon keresztül megrendeléseket fogadó vállalatok aránya

(50%) --> Hatályon kívül helyezveAz indulástól fogva: A projektek végrehajtása

által teremtett új munkahelyek száma (17 500 teljes munkaidős egyenérték)

Az indulástól fogva: A projektek végrehajtásának eredményeként nyújtandó elektronikus

szolgáltatások száma (11 000)


13Észrevételek

24 Különösen az eredménymutatókat, illet‑ve célértékeiket módosították jelentős mértékben, és emiatt nehezen voltak ér‑tékelhetők a projektek végrehajtásából eredő tényleges eredmények. A célér‑tékek módosítása után (Görögország, Olaszország [Piemont] és Lengyelország operatív programjai esetében) a régi és az új értékeket nem lehetett össze‑hasonlítani, mert a mutatók definíciója (Görögország és Lengyelország operatív programja esetében) vagy a mértékegy‑ségek (Görögország és Olaszország [Piemont] operatív programja esetében) megváltoztak. Ezeket a módosításokat nem minden esetben indokolta a költ‑ségvetés csökkentése vagy más külső körülmények. Két esetben a módosítás oka a pályázatban szereplő intézkedések iránti alacsony kereslet volt, ami a forrá‑sok alacsony felhasználási arányához is vezetett (lásd: 8. és 27. bekezdés).

25 A Számvevőszék véleménye szerint a programozási időszak vége felé (amikor már ismertek voltak a tényleges eredmények) elvégzett ilyen jellegű mó‑dosítások akadályozták az elektronikus kereskedelem fejlesztését célzó ope‑ratív programok eredményességének objektív mérését. Mindazonáltal a Bi‑zottság az operatív programok módosí‑tásának 2012‑ben és 2013‑ban történő jóváhagyásával engedélyezte ezeket a változtatásokat.

26 Ezenkívül a Bizottság operatív progra‑mokkal kapcsolatos monitoringja legin‑kább a pénzügyi információkra irányult, ami fontos, de nem egyedüli módja a tényleges haladás értékelésének. To‑vábbá a Bizottságnak jelentett pénzügyi adatokat két irányító hatóság (Görög‑országban és az Egyesült Királyságban) nem egységesen csoportosította, mivel az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos projekteket nem minden esetben megfelelően, azaz a vonatkozó tanácsi rendeletben15 meghatározott kiadási kódoknak megfelelően sorolták csoportokba.

27 2003‑tól kezdve a Bizottság erőfeszíté‑seket tett a szakpolitikai eszközöknek az IKT‑k, köztük az elektronikus kereskede‑lem kkv‑k általi alkalmazása területén történő használatának előmozdítását célzó iránymutatások közzétételére16. Ezenkívül 2013‑ban egy olyan alternatív kezdeményezésre („IKT innovációs utal‑ványok”) tett javaslatot, ami egyszerű‑sítené a kkv‑k számára az IKT‑projektek végrehajtását (lásd: 2. háttérmagya-rázat). E kezdeményezés célja az IKT‑k kkv‑k általi alkalmazásának előmozdítá‑sára szánt források alacsony felhasználási arányának javítása volt17.

15 A Tanács 2006. július 11‑i 1083/2006/EK rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 210., 2006.7.31., 25. o.).

16 Pl. a Bizottság Közös Kutatóközpontja által kezelt intelligens szakosodási platform honlapján (http://s3platform.jrc.ec.europa.eu/guides) megtalálható „Regional Policy for Smart Growth of SMEs” (Regionális politika a kkv‑k intelligens növekedéséért) és a „Digital Agenda Toolbox” (Digitális menetrend eszköztár) kiadványok.

17 Az IKT‑k kkv‑k általi alkalmazásának előmozdítását szolgáló intézkedések felhasználási aránya jóval az ERFA‑átlag alatt volt.

http://s3platform.jrc.ec.europa.eu/guides



14Észrevételek

Az irányító hatóságok mind a kiválasztási, mind a monitoring szakaszban inkább az outputokra, mintsem a projektek eredményeire összpontosítottak

28 A Számvevőszék megvizsgálta, hogy az irányító hatóság biztosította‑e a következőket:

a) a kiválasztási eljárás megfelelő információt nyújtson számára arról, hogy az adott vállalkozás milyen indokok mentén döntött a beruhá‑zás végrehajtásáról, és arról, hogy a projekt végrehajtása hozzájárul‑hat‑e az operatív program céljainak megvalósításához, lehetővé téve az ERFA forrásokban rejlő többletérték‑ teremtési potenciál maximális kihasználását a kkv‑k fejlesztésének elősegítése, valamint az információs társadalommal kapcsolatos uniós stratégiák végrehajtásához való hozzájárulás tekintetében;

b) a projektek teljesítményét a végre‑hajtás alatt és után kísérjék figye‑lemmel annak érdekében, hogy értékelni lehessen a projektek hozzájárulását a kkv‑k fejlesztéséhez és a stratégiai célok eléréséhez.

Az IKT innovációs utalványok: a kkv‑k alternatív támogatási formája

Az „IKT innovációs utalványok” egy egyszerűsített támogatási rendszert jelent, melynek célja a kkv‑k támogatása meglévő üzleti tevékenységüknek az IKT‑k alkalmazásával történő korszerűsítésére. Ez a gyakorlatban olyan kis összegű hitelt jelent, amelyből előre meghatározott termékeket vagy szolgáltatásokat vásárolhatnak akkreditált szállítóktól. A rendszer célja, hogy azonnali támogatást nyújtson a kkv‑k számára és egyúttal csökkentse azok admi‑nisztrációs terheit.

A mechanizmus tesztelése 2013 óta zajlik két spanyolországi régióban. A kísérleti projekt terén nagyobb előreha‑ladást elért Murcia régióban az eljárás a pályázat kiírásától kezdve a támogatások jóváhagyásáig két hónapot vesz igénybe. Ezenkívül az irányító hatóság szerint az adminisztrációs költségek kevesebb mint 10%‑ot tesznek ki.

A Számvevőszék azonban két hiányosságot is megállapított. Először is nem fordítottak kellő figyelmet annak bizto‑sítására, hogy a projektek finanszírozását a kkv‑k általi kereslet (és nem az IKT‑szolgáltatók kínálata) határozza meg, másodszor nem kértek be eredménymutatókat a kedvezményezett kkv‑ktől, így nem lehetett értékelni a projektek megvalósításából eredő tényleges hatást.

2. h

átté

rmag

yará

zat

15Észrevételek

A projektek kiválasztási eljárásai során csak ritkán vették figyelembe, hogy a kiválasztott projektek járulnak‑e leginkább hozzá a kkv‑k fejlesztéséhez, illetve az információs társada‑lomra vonatkozó uniós célok teljesítéséhez

Az irányító hatóságok a pályázatok értékelése során csak ritkán kértek uzleti tervet vagy számszerűsített célokat

29 Az ERFA rendeletek nem írnak elő üzleti tervet vagy más mérhető pénzügyi vagy üzleti célt a 2007–2013‑as programozási időszakra vonatkozó operatív programok esetében. Ezek elkészítésének előírása azonban bevált gyakorlatnak számít az üzleti vállalkozások életképességének és helytállóságának értékelése során. Az ellenőrzött operatív programok irányító hatóságai közül csak kettő (Lengyelor‑szág és az Egyesült Királyság) kérte üzleti tervek benyújtását a pályázatokhoz, de ezt sem szisztematikusan tették. Kö‑vetkezésképpen a 30 vállalkozás közül, amelyek projektjeit vizsgáltuk, csak ha‑tan nyújtottak be üzleti tervet vagy más, mérhető pénzügyi vagy üzleti célt (lásd: 3. háttérmagyarázat).

30 Az üzleti tervet benyújtó hat pályázón kí‑vül a Számvevőszék által vizsgált 30 vál‑lalkozás közül további nyolc vállalkozás számszerűsített üzleti célokat tüntetett fel a pályázatban, amelyek megbízható alapként szolgáltak a projektek monito‑ringjához (lásd: 44–46. bekezdés).

31 A 30 vizsgált projekt közül a fennmaradó 16 projekt esetében az irányító hatóság nem rendelkezett megfelelő informá‑ciókkal arról, hogy a vállalatok mivel indokolják a beruházást. Ezekben az esetekben az irányító hatóság által kért információk nem foglalták magukban az üzleti tervet vagy más számszerűsíthető üzleti célt.

Példa pályázatban szereplő átfogó uzleti tervre

Lengyelországban a vállalkozások közötti (B2B) kereskedelmi megoldások előmozdítására szolgáló intézkedés kere‑tében támogatott valamennyi projekt esetében átfogó üzleti terv benyújtását kérték a pályázatokhoz.

Az üzleti tervnek részletes információkat kellett tartalmaznia, kitérve a vállalat bemutatására, a projekt leírására (a projekt összetevői, a javasolt beruházás indoklása, a projekt végrehajtásához szükséges pénzügyi, műszaki és em‑beri erőforrások részletezése), a várt előnyökre (beleértve a célkitűzéseket, mérhető output‑ és eredménymutató‑kat, valamint célértékeket), továbbá a vállalattal kapcsolatos pénzügyi információkra (mérleg, eredménykimutatás és pénzforgalmi kimutatás).

Ezek a részletes információk megfelelő alapot szolgáltattak a projekt ésszerűségének vizsgálatához és egyúttal a leghatékonyabb projektek kiválasztásához.

3. h

átté

rmag

yará

zat

16Észrevételek

Egyes ellenőrzött projektek nem teljesítették az intézkedés operatív programokban foglalt célkitűzéseit

32 Görögországban az ellenőrzött társfi‑nanszírozott projektek közül öt nem teljesítette az intézkedés operatív programokban foglalt célkitűzéseit. Míg az operatív programok hangsúlyozták a kis‑ és mikrovállalkozások támogatásá‑nak szükségességét, a pályázati felhívá‑sok, amelyek keretében a Számvevőszék által vizsgált projekteket kiválasztották, nagyvállalatok számára is engedélyezték a társfinanszírozási pályázatok benyújtá‑sát (lásd: 4. háttérmagyarázat).

33 Egy operatív programnak (Lengyelor‑szág) az induló vállalkozások online szolgáltatásnyújtását támogató intézke‑désével kapcsolatban a Számvevőszék megállapította, hogy a kiválasztási szakaszban az induló vállalkozás stá‑tusz bizonyítására szolgáló egyetlen előírás a cégnyilvántartásból származó, a vállalkozás létrehozásának dátumát tartalmazó kivonat benyújtása volt. Ezt a kiválasztási feltételt ezáltal könnyen ki lehetett játszani. Az említett intézkedés keretében támogatott öt ellenőrzött projekt közül kettő esetében olyan vállalkozásokról volt szó, amelyek bár jogi szempontból induló vállalkozásnak minősültek, valójában már korábban is léteztek, és vagy megszűntek vagy jelentősen korlátozták üzleti tevékeny‑ségeiket, amelyeket ezután az újonnan létrehozott vállalkozásba helyeztek át. A vállalkozók az ERFA‑társfinanszírozás elnyerése érdekében a támogathatósági kritériumokat teljesítő új vállalkozást hoztak létre. Az említett támogathatósá‑gi kritérium megkerülése csökkentette az intézkedés eredményességét.

Olyan projektek kiválasztása, amelyek nem voltak összhangban az intézkedés operatív programokban foglalt célkitűzéseivel

Görögországban az operatív program kifejezetten hivatkozott a turisztikai mikrovállalkozások támogatásának szükségességére (és ennek az igénynek a kielégítését célzó intézkedéseket is határozott meg), mivel e vállalkozások igen koncentráltan voltak jelen az operatív program vonzáskörzetében, és körükben az IKT‑k alkalmazása különö‑sen alacsony volt. A célzott vállalkozások közül az értékelések alapján sokan egyáltalán nem rendelkeztek online megjelenéssel, vagy csak nagyon alacsony szintűvel rendelkeztek. Az ilyen mikrovállalkozások támogatása a görög‑országi turisztikai ágazat szezonalitásának hatását is csökkenteni kívánta az év egészében fenntartható gazdasági tevékenységek fejlesztésével.

A pályázati felhívást azonban úgy írták ki, hogy az nem helyezett különös hangsúlyt sem a kis‑, sem a mikrovállalko‑zásokra. Ennek eredménye az volt, hogy nagy szállodák is részesültek a forrásokból (a turisztikai ágazatban ellenőr‑zött hét vállalkozás közül négy a vezető görögországi szállodaláncokhoz tartozott).

Ezek a szállodák két fő összetevőből álló jól bejáratott üzleti modellel rendelkeztek: utazásszervezőkön keresztüli értékesítés (ezáltal a weboldalon keresztüli közvetlen értékesítés nem volt jelentős) és a szezonalitástól való függés (az év során csak hat hónapon keresztül tartottak nyitva). A társfinanszírozott projektek végrehajtása nem volt hatással az említett üzleti modellre, hiába szerepelt ez az operatív programban és a vonatkozó iránymutatásokban meghatározott célok között.

4. h

átté

rmag

yará

zat

17Észrevételek

18 Az Egyesült Királyságban (Skóciában) a kiválasztási eljárás két szakaszból állt. Az első szakaszban az irányító hatóság kétlépcsős eljárásban választotta ki a projekttámogatókat (közreműködő szervezetek). Az eljárás első lépcsője lehetővé tette az irányító hatóságok (vagy közreműködő szervezetek) számára annak megállapítását, hogy a projekt teljesíti‑e az operatív program támogathatósági feltételeit. A sikeres projektpályázatokat ezután az eljárás második

A kiválasztási eljárások hiányosságai miatt olyan projekteket is társfinanszíroztak, amelyek valószínűleg nem teljesítik az értékarányosság kritériumait

34 Az ellenőrzött operatív programok kiválasztási eljárásaiban eltérések voltak megfigyelhetők, különösen a projektek típusát, a finanszírozás felső korlátját és a kiválasztási folyamatokat illetően (lásd: 3. ábra)18.

3. á

bra Az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos projektek kiválasztására szolgáló

kulönböző tagállami rendszerek


A kkv-projekteket a projekttámogatók választották ki beérkezési sorrend

szerint, a támogathatósági feltételek teljesülése alapján

A pályázatok tételes kritériumok mentén történő értékelés szerinti

rangsorolása (külső szakértők által)

Legfeljebb 200 000 euró

2010-ig: beérkezési sorrend szerint, a támogathatósági feltételek teljesülése

alapján2010-től: a pályázatok érdemi kritériumok

mentén történő értékelés szerinti rangsorolása

Támogatások: legfeljebb 200 000 euróés/vagy

Nem pénzügyi támogatás: tanácsadási szolgáltatások

Legfeljebb 200 000 euró

Beérkezési sorrend szerint A támogathatósági feltételek

teljesülése alapján

A támogatási rendszertől függően legfeljebb 40 000 euró (idegenforgalom)

vagy 200 000 euró (kiskereskedelem)

Kvv-kba történő közvetlen beruházás

Közreműködő szervezetek (projekttámogatók) támogatása



Kiválasztási eljárásBeuházás felső korlátjaTámogatás típusa

Emilia-Romagna (Olaszország)

Piemont(Olaszország)

Digitális konvergencia (Görögország)

Skót-alföld és -felföld

(Egyesült Királyság)

Operatív program

Innovatív gazdaság

(Lengyelország)

18Észrevételek

35 A legtöbb kiválasztási eljárást „beér‑kezési sorrend szerint” folytatták le, és csak a támogathatósági kritériumokat ellenőrizték, amelyek teljesítése nem okozott nehézséget. 2010‑ig az öt olaszországi operatív program közül csak kettőnél (Piemont, Emilia‑Romagna) alkalmazott az irányító hatóság érdemi szempontokon, a pályázatok rangsoro‑lásán és szakértői értékeléseken alapuló minőségi értékelést a kiválasztási eljárás során. 2010‑ben Lengyelország úgy dön‑tött, hogy módosítja kiválasztási eljárá‑sait, és bevezette a minőségi értékelést, valamint a pályázatok rangsorolását.

36 A szigorú kritériumok és a pályázatok egymással való összevetésének hiánya, valamint az, hogy a pályázatokban nem szerepeltek átfogó üzleti információk, oda vezetett, hogy az esetek több mint egyharmadában kevéssé vagy egyáltalán nem költséghatékony projektek társfi‑nanszírozására került sor:

a) Görögországban négy – online fog‑lalási szolgáltatást nyújtó weboldal kifejlesztésére irányuló – projekt feleslegesen valósult meg. A vállala‑tok már a projekt végrehajtása előtt is rendelkeztek weboldallal és online foglalási lehetőséggel. Ezen túlme‑nően a kialakított weboldalak elren‑dezése megegyezett az ugyanahhoz a szállodalánchoz tartozó más szállo‑dák weboldalaival, amelyeket úgy‑szintén az ERFA társfinanszírozott (megegyező vagy nagyon hasonló összegekkel) ugyanazon pályázati felhívás alapján;

b) a 30 ellenőrzött társfinanszíro‑zott projekt közül tíz (valamennyi Olaszországban [Emilia‑Romagna és Piemont] vagy Görögországban19) a projektgazdák által leírtak szerint a közforrásból történő társfinanszí‑rozás hiányában is megvalósult vol‑na. Ezenkívül a tíz projekt közül öt már jóval a támogatási határozatról való értesítés előtt megkezdődött. Három esetben a megvalósítás még azelőtt megkezdődött, hogy a válla‑latok benyújtották volna a pályáza‑tot. E projektek mindegyike a „talált pénz” hatásra jelent példát;

c) egy tagállamban (Egyesült Király‑ság) a projekttámogatók pénzbeli támogatás helyett vagy azt ki‑egészítve tanácsadást nyújtottak a vállalkozásoknak. A tanácsadásban részesült három kkv‑projekt ese‑tében a projektgazdák szerint az ERFA‑támogatás hatása elenyésző volt, mivel mindhárom vállalkozás a támogatástól függetlenül, saját költségükre már kidolgozott elekt‑ronikus kereskedelmi stratégiát és online megjelenést. Ezek közül két esetben a tanácsadás semmilyen segítséget nem jelentett a vállalko‑zások számára, ezért azt haszonta‑lannak minősítették.

lépcsőjében konkrét feltételek alapján értékelték majd súlyozták. A teljes kiválasztási eljárás második szakaszában a kiválasztott projekttámogatók nyújtottak segítséget a kkv‑knak a jelentkezések sorrendjében.

19 A 36. bekezdés a) pontjában említett négy projekttel együtt.

19Észrevételek

A kiválasztási eljárások egyes esetekben túl hosszadalmasak voltak

37 Az öt ellenőrzött operatív program közül három esetében az ellenőrzött projektek jóváhagyása (a pályázati felhívás kiírása és a támogatási határozat meghozatala között eltelt idő) átlagosan több mint hat hónapot vett igénybe (Görörgországban és Olaszországban [Emilia‑Romagna és Piemont]). Ez potenciálisan érintett olyan pályázókat, akik nem tudtak elegendő tőkét szerezni és ténylegesen is nagyobb szükségük volt a közpénzből nyújtott támogatásra, ennek hiányában azonban nem tudták végrehajtani a projektjeiket.

38 A többhónapos késlekedésekre csak részben ad magyarázatot, hogy a kivá‑lasztási folyamat a szakértői értékelést és a beérkezett pályázatok érdemi kritériumok szerinti összehasonlítását is magában foglalta. Ez volt a helyzet Olaszországban, ahol a projektek átlagos jóváhagyási ideje nyolc hónap (Emilia Romagna operatív programja), illetve 14 hónap (Piemont operatív programja) volt.

39 A hét hónapos csúszás azonban nehezen indokolható, ha a kiválasztási eljárás „beérkezési sorrend szerinti” és nem fog‑lalja magában az érdemi értékelést, sem a pályázatok összehasonlítását, ahogy az Görögország esetében is történt. („Digi‑tális konvergencia” operatív program). Az Egyesült Királyságban („Skót‑alföld és ‑felföld” operatív program) és Lengyelor‑szágban („Innovatív gazdaság” operatív program) zajló hasonló eljárások kettő, illetve négy hónapot vettek igénybe.

40 A görögországi operatív program kivá‑lasztási eljárásának időtartamát az „IKT innovációs utalvány” kezdeményezés kí‑sérleti projektjével is össze lehet hason‑lítani, mivel mindkettő hasonló típusú, regionális szinten konkrétan meghatáro‑zott kész projektek számára nyújt támo‑gatást, a pályázók beérkezési sorrendje szerint. Az innovációs utalvány kísérleti projekt esetében az igen hasonló pro‑jekteket kevesebb mint harmadannyi idő alatt bírálták el, mint Görögországban (lásd: 2. háttérmagyarázat).

A legtöbb felkeresett tagállamban a kiválasztási eljárás során nem vették figyelembe az uniós projektek határon átívelő jellegét

41 A programozási időszak elején Görögor‑szág kivételével (ahol ez kötelező volt) egyik meglátogatott tagállamban sem vették figyelembe a határokon átnyúló online szolgáltatások kérdését az ellen‑őrzött projektek kiválasztási eljárásai során, annak ellenére, hogy ez fontos tényező a digitális belső piac integráci‑ójának elmélyítésében (az i2020 straté‑giában meghatározottak és az európai digitális menetrendben hangsúlyozottak szerint) (lásd: 5. bekezdés). 2010‑ben a kiválasztási eljárás és kritériumok felülvizsgálata után Lengyelországban bevezették a projektek nemzetközi jellegét (határon átnyúló szolgáltatások nyújtása), mint kiválasztási kritériumot a vonatkozó operatív programban.

20Észrevételek

42 A vizsgált projektekkel rendelkező és a határokon átnyúló tranzakciók kapcsán szóba jöhető 22 vállalat közül mindössze heten valósítottak meg olyan projektet, amely lehetővé tette számukra webol‑dal létrehozását vagy saját weboldaluk határokon átnyúló tranzakciók bonyo‑lításához történő átalakítását. További négy vállalat számára már rendelkezésre állt ilyen weboldal‑összetevő a vállala‑ton vagy azon a vállalatcsoporton belül, amelynek tagjai voltak. Ezért azon válla‑latok fele, amelyek projektjeik végrehaj‑tásával kiaknázhatták volna a határokon átnyúló elektronikus kereskedelemben rejlő előnyöket, nem tudtak élni ezzel a lehetőséggel.

43 A 23 vállalkozás közül, amelyek pro‑jektjeit a Számvevőszék ellenőrizte, és amelyek esetében ésszerű elvárás volt többnyelvű weboldal megléte, csak 10 rendelkezett kettő vagy annál több nyelvű weboldallal. A 10 vállalat közül kettő már a projekt végrehajtása előtt is többnyelvű weboldallal rendelkezett. A fennmaradó nyolc vállalat a projekt‑végrehajtás eredményeként rendelke‑zett ezzel a szolgáltatással.

Az irányító hatóságok a leg‑több esetben nem tudták értékelni a projekteknek a kkv‑k fejlesztésére gyako‑rolt hatását

A vizsgált projektek több mint fele esetében nem kértek az eredményorientált célértékekkel kapcsolatos beszámolást

44 Az irányító hatóságok mindegyike felkér‑te a kedvezményezett vállalkozásokat, hogy nyújtsanak be jelentést a projektek végrehajtásában elért haladásról. Azo‑kat – a projektek időtartamától függő‑en – vagy a végrehajtást követően vagy a végrehajtás során és az után nyújtották be. A 30 vizsgált eset közül azonban 16‑ban ezek az információk csak a pro‑jekt fizikai befejezését, azaz a szükséges informatikai megoldások kifejlesztését, illetve megvásárlását érintették. Az ellenőrzött projektek egyharmadában a jelentések ezen kívül nem tartalmaztak információkat a projekt időtartamáról sem.

45 Az illetékes irányító hatóságok (Görögor‑szágban, Olaszországban és az Egyesült Királyságban) az érintett 16 projekt közül egynél sem kértek eredményközpontú célértékeket. A kedvezményezettektől kért és az általuk benyújtott információk csak a projekt tényleges költségére és a megvalósított outputokra vonatkoztak.

21Észrevételek

46 A többi 14 projekt esetében az üzleti adatok részletes monitoringját tűzték ki célul, hogy az irányító hatóság érté‑kelni tudja a projektek végrehajtása által a vállalkozás fejlődésére gyako‑rolt közvetlen hatást. Az egyik irányító hatóság esetében a kifizetések a projekt teljesítményéhez voltak kötve (lásd: 5. háttérmagyarázat).

47 A támogatási szerződésben erre vo‑natkozó kötelezettséget bevezető egy irányító hatóság (Lengyelország) és egy projekttámogató (Egyesült Királyság) kivételével a projekt teljes végrehaj‑tását követően nem végeztek további szisztematikus monitoringot. Ennek következtében a többi irányító hatóság számára nem állt rendelkezésre elegen‑dő információ annak megítéléséhez, hogy a támogatás milyen eredménye‑sen járult hozzá a társfinanszírozásban részesülő vállalkozások fejlődéséhez, illetve a meghatározott stratégiai célok teljesüléséhez.

Példa az eredményorientált irányításra: a kifizetések teljesítményhez kötése

Lengyelországban a kifizetéseket az üzleti eredményekre vonatkozó célok teljesítéséhez kötötték. Amennyiben nem érték el a célértékeket, a közreműködő szervezetnek lehetősége volt a támogatás összegének csökkentésére.

Az egyik vizsgált projekt esetében ez meg is történt, a nem megfelelő teljesítmény következtében (a várt bevételi cél nem teljesült) a kérdéses projekt közpénzből történő támogatását 5%‑kal csökkentették.

5. h

átté

rmag

yará

zat

Egyes esetekben a monitoringrendszerek nem megbízhatóan tartották nyilván a projektek teljesítményét

48 Egy kivételével valamennyi vizsgált irá‑nyító hatóság esetében a teljesítménnyel kapcsolatos információkat a kkv‑k szab‑ványosított jelentés formájában adták meg. Egy irányító hatóság (Olaszország [Emilia‑Romagna]) azonban nem rendel‑kezett ilyen szabványosított formátum‑mal, ami azt jelentette, hogy a beérkező

jelentések minőségi szempontból nagy szórást mutattak, mivel minden vállalko‑zás maga választotta meg a beszámolás tartalmát és módját. Az irányító hatóság így nem tudta értékelni, hogy a pro‑jektek sikeresen zárultak‑e le. Az egyik kedvezményezett például elmulasz‑totta bejelenteni, hogy a projekt egyik összetevője (online bevásárlókosár) nem valósult meg, és az irányító hatóság an‑nak ellenére sem foglalkozott az üggyel, hogy ez a társfinanszírozásban részesülő projekt részét képezte.

22Észrevételek

49 Két másik irányító hatóság esetében (Olaszország és az Egyesült Királyság) a monitoringrendszerekbe bevitt adatok nem voltak teljesen megbízhatóak és/vagy átfogóak:

a) Olaszországban (Piemont) az irányító hatóság nem ellenőrizte a benyújtott információk pon‑tosságát. A négy vizsgált projekt közül kettőnél a rendszerbe érkező információk hibásak voltak (ez egy esetben az output‑mutatót, egy másikban pedig az egyik társfinan‑szírozásban részesülő vállalkozás által foglalkoztatott munkavállalók számát érintette);

b) az Egyesült Királyságban (Skót‑alföld és ‑felföld) az irányító hatóság által nem megfelelően meghatározott mutatók következtében minden pro‑jekttámogató másként értelmezte azokat, ezért az előrehaladást nem egységes módon jelentették.

Az adatok hiánya egyes esetekben akadályozta az uniós források gazdaságos felhasználását

50 Az Egyesült Királyságban (Skót‑alföld és ‑felföld) a vállalkozásokat közreműködő szervezeteken (pl. projekttámogatók) keresztül támogatták. Egyes esetek‑ben a közreműködő szervezetek nem pénzügyi támogatást, hanem például tanácsadási szolgáltatásokat nyújtottak (lásd: 36. bekezdés, c) pont).

51 Két esetben a közreműködő szervezetek működése jelentős adminisztratív költ‑séggel járt, különösen az „IKT innovációs utalvány” kísérleti projekt költségeivel összehasonlítva (lásd: 2. háttérmagya-rázat). A többi tagállamban meg tudták állapítani a kkv‑k számára az IKT‑k alkal‑mazásának támogatásával kapcsolatban fizetett pontos összeget, míg ebben az esetben nem volt egyértelmű, hogy az ERFA‑források mekkora részét fordították ténylegesen a kedvezményezettek támo‑gatására (lásd: 6. háttérmagyarázat).

A közreműködő szervezeteknél felmerult adminisztratív költségek gazdaságosságával kapcsolatos információk hiánya

Skóciában az irányító hatóság közreműködő szervezeteken, projekttámogatókon keresztül hajtotta végre a projekteket.

Mivel maguk a közreműködő szervezetek nyújtottak tanácsadás formájában támogatást a kkv‑k számára, az ad‑minisztratív költségek a béreket is beleértve a megtérített kiadások jelentős részét tették ki: egy projekttámogató költségvetésének 55%‑át fordította bérekre és 18%‑át marketingtevékenységekre, míg egy másik szervezet eseté‑ben a bérek jelentették a költségvetés 82%‑át. Rendelkezésre bocsátott adatok hiányában azonban a Számvevőszék nem tudta megállapítani, hogy a kérdéses forrásokat gazdaságosan költötték‑e el. Az egyik közreműködő szervezet továbbá nem tudta dokumentálni néhány támogatott kkv esetében a számukra nyújtott tanácsadásra fordított időt vagy munkát.

6. h

átté

rmag

yará

zat

23Észrevételek

A kkv‑k általánosságban zökkenőmentesen hajtották végre a projekteket, de nem minden esetben tudták kimutatni az elért eredményeket

52 A Számvevőszék a következőket vizsgálta:

a) a projekteket végrehajtották‑e, és az eredetileg tervezettnek megfelelő ideig tartották‑e fenn azokat;

b) a projektek végrehajtásából várt gazdasági előnyöket elérték‑e, és azokat mérték‑e.

A projektek során megvalósí‑tott outputok általában össz‑hangban álltak a vonatkozó pályázatokkal

53 A legtöbb esetben a projekteket a költ‑ségvetés túllépése nélkül és jelentős késedelem nélkül hajtották végre. Amennyiben a költségvetést túllépték, az kis összegű volt és nem érintette a közforrásból történő társfinanszírozás összegét. A projekteket érintő minden késedelemről értesítették az irányító hatóságokat, akik jóváhagyták azokat.

54 Az ellenőrzött 30 projekt közül 25 esetben valósították meg a tervezett és működőképes outputokat:

a) 17 kedvezményezett vállalkozás ju‑tott online megjelenéshez webolda‑luk létrehozásával, és kilencen online értékesítésre is képessé váltak.

b) További nyolc vállalat már a projekt végrehajtása előtt is rendelkezett online megjelenéssel, de vagy új weboldalt készítettek, vagy a meglé‑vőt frissítették.

Az említett 25 eset közül négyben az elektronikus kereskedelem fejlesztése a vállalkozás belső eljárásának digitali‑zálására (elektronikus üzletvitel) szol‑gáló nagyobb szabású projektek részét képezte.

55 A fennmaradó öt ellenőrzött projekt esetében (Görögországban, Olaszor‑szágban [Piemont] és Lengyelországban) a végrehajtás nem a tervezett outputo‑kat eredményezte. Egy projekt esetében a vállalkozás nem használta a kifejlesz‑tett alkalmazást. Négy másik projekt esetében az informatikai alkalmazások kifejlesztése és bevezetése ellenére a vállalkozásoknak nem sikerült piaci részesedést szerezniük vagy technikai nehézségekkel szembesültek (lásd: 57. bekezdés).

56 Bár a projektek nagy része (négy projekt kivételével) kezdetben nem tartalmazott informatikai karbantartási költségve‑tést, ez nem okozott az ellenőrzésben szereplő egyik vállalat projektjeinek sem problémát. Az informatikai szoftvere‑ket általában úgy fejlesztették ki, hogy alacsony legyen a karbantartási költség és a felhasználók saját maguk tudjanak frissíteni és módosításokat eszközölni (ez 14 projekt esetében valósult meg).

24Észrevételek

57 A végrehajtás során vagy azt követően szinte egyetlen vállalkozás sem szembe‑sült jelentős technikai nehézségekkel. A kifejlesztett informatikai alkalmazások működőképesek voltak és megszakítás nélkül üzemeltek. A kevés számú kivétel közé az alábbiak tartoztak: két görög‑országi vállalkozás weboldalát, illetve online foglalási oldalát nem lehetett elérni, valamint három lengyelországi, il‑letve olaszországi vállalkozás nem tudott piaci részesedést és ügyfeleket szerezni. Ebben a három esetben a projekt fenn‑tarthatósága nem csak az informatikai karbantartáson múlt: egy projekt nem fejeződött be, a másik két vállalkozásnál pedig fennállt annak kockázata, hogy nem fogják gazdasági tevékenységüket a jogszabályban előírt fenntartási idő‑szakon túl folytatni.

Számos kkv úgy nyilatkozott, hogy előnyös volt számukra a projekt végrehajtása, de az elért eredmények szisztema‑tikus mérésére nem kerult sor

58 Azon 30 vállalkozásnak, amelyek projekt‑jeit a Számvevőszék ellenőrizte, alig felét kérték fel az eredményekre vonatkozó célértékek közlésére (lásd: 44–46. be‑kezdés). Azon 14 projekt közül, amelyek esetében a pályázat olyan célértéke‑ket tartalmazott, amelyek teljesülését később figyelemmel kísérték, az ered‑ményeket nyolc esetben sikerült elérni. Az eredményekre vonatkozó célértékek közé tartozott a forgalom növekedése, az ügyfelek számának növekedése, az online értékesítés részesedésének növe‑kedése, illetve a munkahelyteremtés.

59 Ami az elektronikus kereskedelem fejlesztését célzó ERFA‑támogatásban részesülő vállalkozások másik felét illeti, nem lehetett kapcsolatot találni a ren‑delkezésre bocsátott források és a vállal‑kozás által elért fejlődés között.

60 Tizenhárom vállalkozás vélte úgy, hogy a projektek végrehajtásának eredmé‑nyeként növelték hatékonyságukat, de egy kivétellel egyik sem határozott meg erre vonatkozó célokat pályázatában. A 13 vállalkozás közül ezt csak négyen tudták számszerűsíteni. Hat vállalkozás nem kapcsolta össze a társfinanszírozott weboldalt belső üzletviteli szoftverével, ami azt jelenti, hogy minden online fog‑lalást manuálisan kellett bevinni a belső használatú rendszerekbe.

61 Általában véve a munkahelyteremtés nem volt része a társfinanszírozásban részesülő projekteknek, nyolc projekt azonban tartalmazott munkahelyterem‑tési célt is, amelyet a vállalatok pályáza‑tukban eredménycélértékként határoz‑tak meg.

62 A célt mind a nyolc projektnek sikerült elérnie. További öt vállalkozás nyilatko‑zott úgy, hogy a projektek végrehajtá‑sának eredményeként egy vagy több új munkavállalót alkalmaztak, és négy vál‑lalkozás ezt alá is tudta támasztani. Azon vállalkozások fele, amelyek projektjei az értékelésben szerepelnek, képzést szer‑veztek dolgozóiknak a projekt keretében kifejlesztett informatikai alkalmazások használatával kapcsolatban. A képzést a megrendelő vállalkozások egyedi igé‑nyeihez igazították, ezért nem adtak ki róla képzési bizonyítványt. A munkahelyi gyakorlati oktatás is gyakori volt.

25Következtetések és ajánlások

63 Az e‑kereskedelmi technológiák előse‑gítik a gazdasági növekedést, hozzájá‑rulnak az egységes piac kiépüléséhez és gyorsítják az európai integrációt. A Bi‑zottság ezért egyre fontosabbnak tekinti az elektronikus kereskedelem fejleszté‑sét, elsősorban az európai digitális me‑netrend elnevezésű kiemelt kezdemé‑nyezésén keresztül. Az uniós strukturális alapok költségvetésében a 2007–2013‑as programozási időszakban hárommilliárd eurót különítettek el az információs és kommunikációs technológiák kkv‑k általi alkalmazásának előmozdítására.

64 A számvevőszéki ellenőrzés azt vizsgál‑ta, hogy eredményes volt‑e a kkv‑knek az elektronikus kereskedelem területén nyújtott ERFA‑támogatás, és megállapí‑totta, hogy az elektronikus kereskedelmi projektek ERFA‑támogatása hozzájárult az üzleti szolgáltatások elektronikus elér‑hetőségének javításához. Mindazonáltal a monitoring terén felmerülő hiányossá‑gok miatt nem lehetett megállapítani, hogy ez milyen mértékben járult hozzá az uniós és tagállami IKT‑stratégiák megvalósításához, valamint a kkv‑k fejlesztési céljainak eléréséhez. Ezenkí‑vül a kiválasztási eljárások hiányosságai miatt a költséghatékonyság kritériumát feltehetően nem teljesítő projektek is társfinanszírozásban részesültek.

65 A tagállamok operatív programjai megfe‑lelő alapul szolgáltak a kkv‑k elektronikus kereskedelem terén történő támogatásá‑hoz. A programok olyan, az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos intézkedé‑seket tartalmaztak, amelyek összhangban voltak a vonatkozó IKT‑stratégiákban meghatározott nemzeti vagy regioná‑lis igényekkel. Az előrehaladás érdemi mérését azonban esetenként akadályozta, hogy a mutatókat és célértékeket – gyak‑ran a programozási időszak vége felé – módosították, és a módosításokat nem minden esetben indokolták megfelelően. Ezenkívül az elektronikus kereskedelem‑mel kapcsolatos projektekre vonatkozó kiadásokról nem minden esetben a helyes kategória alatt számoltak be a Bizott‑ságnak, és ez is akadályozta az átfogó értékelést. 2013‑ban a Bizottság már foglalkozott a források alacsony felhasz‑nálási arányával és az „IKT innovációs utalványok” formájában a strukturális alapok olyan alternatív felhasználására tett javaslatot, ami előmozdítaná az IKT‑k kkv‑k általi alkalmazását. A teljesítmény‑monitoringra azonban nem fordított kellő figyelmet, pedig ez alapvető fontosságú lenne a ténylegesen elért haladás értéke‑léséhez (18–27. bekezdés).

66 Az irányító hatóságok mind a kiválasztási, mind a monitoring szakaszban inkább az outputokra, mintsem a projektek eredmé‑nyeire összpontosítottak. Az alkalmazott bírálati kritériumok korlátozott jellege miatt egyes esetekben az összes támo‑gatásra jogosult projektet finanszírozták a rendelkezésre álló források erejéig, füg‑getlenül attól, hogy a projektek a kkv‑k fejlesztése vagy az információs társada‑lommal kapcsolatos uniós célok elérése szempontjából esetlegesen létrehoztak‑e hozzáadott értéket (29–43. bekezdés). Ezenkívül az irányító hatóságok a legtöbb esetben nem tudták értékelni a projek‑teknek a kkv‑k fejlesztésére gyakorolt ha‑tását. Végezetül két kiválasztott tagállam esetében nem hajtották végre a rendszer‑be beérkező adatok megbízhatóságára vonatkozóan szükséges ellenőrzéseket (44–51. bekezdés).


67 Általánosságban a kkv‑k zökkenőmente‑sen hajtották végre a projekteket, és az outputok általában összhangban álltak a kapcsolódó pályázatokkal. Számos kkv úgy nyilatkozott, hogy előnyük származott projektjük végrehajtásából, de az eredmények mérésére csak az ellenőrzött projektek kevesebb mint felénél került sor. Ezekben az esetekben az érintett kkv‑k több mint felénél volt megállapítható a projektekből származó előny (53–62. bekezdés).

68 A Számvevőszék ezért a következőket ajánlja:

1. ajánlás

A Bizottság gondoskodjon egységes és megbízható – nem csak pénzügyi, hanem a teljesítményre is vonatkozó – információk beszerzéséről a tagállamok‑tól az operatív programok előrehaladása tekintetében. Ennek érdekében:

a) értékelje a javasolt eredménymuta‑tók relevanciáját, mind az operatív programok jóváhagyásakor, mind azok későbbi módosítása során;

b) dolgozzon ki olyan monitoringrend‑szert, amely megfelelő időben méri az összes célérték megvalósításában elért haladást és lehetővé teszi az időbeni összehasonlítást;

c) tegyen javaslatot az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos uniós stratégiai célok szempontjából rele‑váns szabványos mutatókra.

2. ajánlás

A Bizottság ragaszkodjon ahhoz, hogy a tagállamok által alkalmazott bírálati kritériumok és eljárások azokat a pro‑jekteket részesítsék előnyben, amelyek a legnagyobb hozzáadott értéket nyújt‑ják az elektronikus kereskedelem kkv‑k körében történő fejlesztése és az európai digitális menetrend céljainak elérése tekintetében, ugyanakkor az eljárások illeszkedjenek a megcélzott kedvezmé‑nyezettek lehetőségeihez is a szükséges időráfordítást és adminisztratív feladato‑kat tekintve.

A projektek kiválasztásakor a tagállami hatóságok adott esetben követeljék meg a pályázóktól az alábbiakat:

a) az adott projekt szükségességének indoklása, ideális esetben egy meg‑felelően részletezett és reális üzleti terv formájában;

b) a projekt pénzügyi életképességé‑nek kimutatása;

c) a „talált pénz” hatás elkerülése érde‑kében a közpénzből nyújtott támo‑gatás szükségességének kimutatása;

d) a projektgazdák ösztönzése, hogy vegyék figyelembe üzleti tevékeny‑ségük határokon átnyúló jellegét az egységes piacban rejlő lehetőségek teljes kiaknázása érdekében.


3. ajánlás

A Bizottság írja elő a tagállami irányító hatóságok számára, hogy vezessenek be irányítási eszközöket a támogatások által a kedvezményezett kkv‑k üzletfejleszté‑sére gyakorolt hatások monitorozására. A Számvevőszék által javasolt előírások elsősorban a következők:

a) a támogatási megállapodásokban határozzák meg a minimálisan előírt megbízható mutatók csoportját a hozzájuk tartozó célértékekkel, amelyeket mérni, majd monitorozni fognak a projekt végrehajtása után közvetlenül, illetve később, amikor a projekt valószínűsíthetően kifejtet‑te teljes hatását;

b) lehetőség szerint vezessenek be egy olyan mechanizmust, amely biztosít‑ja a kifizetések teljesítményhez kö‑tését és lehetővé teszi azok korrek‑cióját, ha a teljesítmény jelentősen elmarad a várttól;

c) végezzék el a szükséges ellenőrzé‑seket és kontrollokat a monitoring‑rendszerbe bevitt adatok megbíz‑hatóságának és egységességének biztosítása érdekében.

Ezt a jelentést az Henri GRETHEN számvevőszéki tag elnökölte II. Kamara fogadta el 2014. november 12‑i luxembourgi ülésén.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA elnök

28

A „műveletek kiválasztására alkalmazott vezérelveknek” és „a kimeneti mutatóknak – ideértve a számszerűsített célértékeket is –” részét kell képezniük a 2014–2020 közötti esb‑programoknak, és a Bizottsággal folyta‑tott tárgyalások függvényei. A kiválasztási vezérelvek típusai és a részletes kiválasztási kritériumok a konkrét célkitűzéstől és a társfinanszírozott beruházás jellem‑zőitől fognak függni.

Az adott területeken hiányosságokkal rendelkező tagállamoknak a programokban (előzetes feltételrend‑szer, cselekvési terv) be kell majd mutatniuk, hogy a hatóságok milyen intézkedéseket terveznek tenni annak érdekében, hogy javítsák a projektek kiválasz‑tási eljárásait, illetve enyhítsék a kedvezményezettek adminisztratív terhét. Adott esetben a tagállamok ösz‑tönözve lesznek arra, hogy a technikai segítségnyújtás lehetőségeit proaktív és célirányos módon vegyék igénybe a tervezett fejlesztésekhez.

Ezenfelül, az Európai Bizottság tanácsolni fogja az irányító hatóságoknak, hogy emeljék be az Európai Számvevőszék ajánlásait a digitális növekedéssel kapcsolatos projektek kiválasztási folyamatába és kiválasztási kritériumaiba.

IV c)A Bizottság részben elfogadja az ajánlást.

A Bizottság elvben egyetért azzal, hogy a kifizetéseket egy mechanizmus bevezetése révén a teljesítmény‑hez kössék. Ugyanakkor nehezen megoldható az e‑kereskedelemmel kapcsolatos ERFA‑kifizetéseket az eredményekhez kötni.

Összefoglalás

IIIA Bizottság üdvözli a Számvevőszék értékelését.

A Bizottság úgy véli, hogy az elektronikus kereske‑delemmel kapcsolatos projektek részére nyújtott ERFA‑támogatás lehetővé teszi az üzleti szolgáltatások elektronikus elérhetőségének javítását.

Az európai strukturális és beruházási alapokra (esb‑alapokra) vonatkozó új, a 2014–2020 közötti időszakot lefedő rendeletek a programozás szintjén megvalósuló monitoring kérdésével oly módon foglal‑koznak, hogy előzetes feltételek bevezetésén keresztül megerősítik az eredményorientáltságot és a beavat‑kozási logikát. Az e‑kereskedelemmel kapcsolatos beruházások esetében a digitális növekedésre vonat‑kozó stratégiai szakpolitikai keret formájában sajátos előzetes feltétel érvényesül.

IV a)A Bizottság elfogadja az ajánlást.

A 2007–2013 közötti időszak tekintetében a Bizottság előírása szerint az irányító hatóságoknak a programok végrehajtásáról az alkalmazandó ERFA‑rendeletekkel összhangban kell jelentést tenniük.

A 2014–2020 közötti időszak esb‑programjai nagyobb hangsúlyt fognak helyezni a célokon alapuló ered‑ményekre. A prioritási tengelyek szintjén a mutatók a tengely egészére értelmezett eredményekre, nem pedig az adott tengelyhez tartozó, különböző típusú intézkedések egyedi eredményeire fognak vonatkozni.

IV b)A Bizottság elfogadja az ajánlást és annak meg‑felelő intézkedések meghozatalát fogja kérni a tagállamoktól.

A Bizottság válaszai

A Bizottság válaszai 29

18A Bizottság üdvözli a Számvevőszéknek a vizsgált tag‑államok mindegyikében bevezetett stratégiai keretre vonatkozó értékelését. Ezenfelül, a Bizottság kiemeli, hogy az új esb‑szabályozás a 2014–2020 közötti időszakra jobb kereteket teremt az eredményesség‑mérés és az eredményorientáltság számára. (Lásd a IV. szakasz b) pontjára adott választ.)

22A 2007–2013‑as programokra vonatkozó rendelet semmilyen előírást nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a monitoring céljára egységes mutatókat kellene alkalmazni. Nincs továbbá kifejezetten az e‑kereskede‑lemre vonatkozó alapmutató.

Az „eredménymutatók” az adott tevékenység végre‑hajtása nyomán várt eredmények mérésére szolgál‑nak. Ebből kifolyólag a tagállamok olyan eredmény‑mutatót választanak, amely a legalkalmasabb az elvégzett tevékenység eredményének mérésére. Míg az outputmutatók esetében van lehetőség az egysé‑gesítésre, az eredménymutatók testre szabottak és a kitűzött célokhoz illeszkednek.

Közös válasz a 23. és 25. bekezdésreAz eredménymutatókat az irányító hatóságok az egész programozási időszak alatt módosítják. A Bizottság rámutat, hogy amennyiben egy tagállam program‑módosítást kezdeményez, újból meg kell vizsgálni a program érintett mutatóit is. Amennyiben számot‑tevő eltérés tapasztalható, minden egyes esetben meg kell vizsgálni, hogy mi okozza az eltérést. Az Európai Bizottság tárgyalásokat folytat a módosításokról és megalapozott indokolást kér az irányító hatóságtól. Az eredményindikátorok mind felfelé (ha az elérni kívánt célok még fokozhatók), mind lefelé (ha a tényszerű gazdasági helyzet és a gyakorlatban elért előrehaladás nem róható fel az irányító hatóságnak) módosíthatók.

Görögország esetében a „Digitális konvergencia” operatív program 2012. decemberi módosítása első‑sorban egy jelentős (mintegy 300 millió EUR) összegű költségvetés‑csökkentést jelentett, mely összeget a „Versenyképesség” operatív program megerősítésére fordították. Ez a csökkentés automatikusan kihatott a mutatók értékére is, amelyeket ennek megfelelően ki kellett igazítani, illetve pontosítani kellett.

Bevezetés

05A Bizottság rámutat, hogy az online beszerzést foly‑tató kkv‑k aránya általában jóval magasabb, az uniós átlagnak megfelelő 26% sokkal közelebb van a célhoz. Ez a viszonylagos siker részben a magasabb kiinduló értéknek tudható be. Másrészről pedig míg online vásárolni könnyű, az online értékesítés bonyolultabb, mivel egy fizetési és szállítási mechanizmust is magá‑ban foglaló platformot kell létrehozni.

09A Bizottság osztja a Számvevőszéknek az információs és kommunikációs technológiák alkalmazását ösztönző források alacsony felhasználási arányával kapcsolatos aggályát. A Bizottság ezért iránymutatást dolgozott ki és terjeszt1, hogy előmozdítsa az IKT‑k kis‑ és középvál‑lalkozások általi – az e‑kereskedelemre is kiterjedő – alkalmazását ösztönző szakpolitikai eszközök igénybe‑vételét. Például az alábbiak részeként: „Az intelligens útmutató a szolgáltatásinnovációhoz” (Smart guide to service innovation), a „Kkv‑k intelligens növeke‑dése” (Smart growth of SMEs), az „Útmutató a kkv‑k nemzetközivé válásához” (SME internationalisation), a különböző, digitális növekedést ösztönző támogatási módszerekhez kidolgozott „A digitális menetrend esz‑köztára” (Digital Agenda Toolbox) útmutató és a lent említett „Az IKT innovációs utalványok tervezete” (Blueprint for ICT innovation vouchers). A Bizottság emellett a technikai segítségnyújtáson keresztül a digi‑tális növekedés szakértőihez is hozzáférést biztosít2.

A Bizottság nemzeti és regionális döntéshozók és az e‑Business területén járatos szakértők szakpolitikai koordinációs platformjaként 2003‑ban elindította az elektronikus üzletvitelt támogató európai hálózatot (eBSN) is. Ennek része az információs technológiák intelligens alkalmazását és a kkv‑knak a globális ipari értékláncokba történő integrációját előmozdító kezde‑ményezés is3.

1 Lásd: http://s3platform.jrc.ec.europa.eu/guides

2 Miként az 2013–2014 folyamán Magyarország, Görögország és Olaszország esetében történt.

3 Lásd: http://ec.europa.eu/enterprise/sectors/ict/ebsn/what/index_en.htm

http://s3platform.jrc.ec.europa.eu/gu

http://ec.europa.eu/enterprise/sectors/ict/ebsn/what/index_en.htm

http://ec.europa.eu/enterprise/sectors/ict/ebsn/what/index_en.htm


A szubszidiaritás elve alapján és a megosztott irányí‑tás keretében a tagállamok és a régiók hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy operatív programjaik keretében elindítják‑e az IKT innovációs utalványok rendszerét. A Bizottság jelenleg azt ösztönzi, hogy a régiók építsék be a programot az innovációs vagy digitális növekedési stratégiáikba.

A Bizottság egyetért azzal is, hogy szükség van a kkv‑k üzleti igényeinek kielégítésére irányuló, keresletvezé‑relt támogatási rendszerek előmozdítására.

Ugyanakkor a régiók eddigi tapasztalatai azt mutat‑ják, hogy a kkv‑knál gyakorta nincs meg a kellő tudás ahhoz, hogy pontosan meg tudják határozni az üzleti koncepciójuknak megfelelő technológiát vagy IKT‑megoldást, így a kkv‑knak segítségre van szükségük ahhoz, hogy beazonosítsák és megfogal‑mazzák az IKT‑igényeiket, és megfelelő üzleti tervet készítsenek. A megfelelő üzleti IKT‑megoldás vizsgá‑latához és meghatározásához a kkv‑k részére nyújtott szaktanácsadás ugyancsak része az IKT utalványokkal kapcsolatos kezdeményezésnek.

Tekintettel az utalványkezdeményezés kísérleti jel‑legére, illetve az eddigi megvalósítás által lefedett idő‑szak korlátozottságára, eredménymutatók még nem állnak rendelkezésre. Ezeket az adatokat majd a követ‑kező, 2015 közepére tervezett monitoringbizottsági ülések idejére bocsátják a Bizottság rendelkezésére.

Ami a programszintet illeti, fontos kiemelni, hogy a 2007–2013‑as programozási időszakra vonatkozóan nem eredménymutatók, hanem outputmutatók állnak rendelkezésre. A monitoringbizottsági ülések alkal‑mával azonban a Bizottság kérni fogja ezen adatok szolgáltatását is.

24A Lengyelországban megvalósuló „Innovatív gaz‑daság” operatív program mutatóit 2011 elején vál‑toztatták meg. Figyelembe véve, hogy az operatív programot 2007 végén hagyták jóvá, és az első pályá‑zati felhívásokat 2008‑ban és 2009‑ben indították, a változtatásokat a lehető legkorábban, az intézkedés végrehajtásával kapcsolatban szerzett első tapaszta‑latok megszerzése nyomán, a programozási időszak közepén tették meg, és a változtatásokat az irányító hatóság megfelelően indokolta.

26Jóllehet a Bizottság adott útmutatást az illetékes ható‑ságoknak (lásd a 6. lábjegyzetet) a kiadási kategóriákat kezelő információs rendszert meghatározó elvekre vonatkozóan, a kiadások besorolása továbbra is az irányító hatóságok felelősségi körébe tartozik.

2. háttérmagyarázatAz Európai Regionális Fejlesztési Alap kontextusában az „IKT innovációs utalvány” egy olyan végrehajtási mechanizmus, amely lehetővé teszi a mikrovállalko‑zások és a kkv‑k bevonását oly módon, hogy közben csökken az ezekre háruló adminisztratív teher. Nem létezik mindenkire egyformán alkalmazható egyen‑megoldás. A programok mindegyikét regionális és helyi hatóságok fogják kidolgozni és végrehajtani támogatások vagy pénzügyi eszközök formájában, igazodva a releváns egyedi tényezőkhöz, például az egyes régiókra jellemző IKT‑potenciálhoz és ‑intenzi‑táshoz, a programoknak más innovációirányítási intéz‑kedésekkel való integrációjához, a program irányítá‑sára rendelkezésre álló kapacitásokhoz, ilyen jellegű intézkedések támogatása kapcsán korábban szerzett tapasztalatokhoz, illetve az információs és kommu‑nikációs technológiáknak a kkv‑k általi alkalmazása ösztönzésének szükségességéhez.


33A Bizottság kiemeli, hogy a 2014–2020 közötti esb‑programokról folytatott tárgyalások kereté‑ben – az operatív programok részeként – a Bizottság alaposan megvizsgálja a műveletek „kiválasztásának vezérelveit” annak érdekében, hogy azok illeszkedje‑nek a műveletek célkitűzéseihez és típusaihoz4.

35A Bizottság álláspontja szerint az irányító hatóság‑nak (vagy a megbízott közreműködő szervezetnek) elegendő bizonyítékot kell megőriznie annak bizonyí‑tására, hogy a kiválasztási eljárás átlátható és megfelel a program monitoringbizottsága által meghatározott kritériumoknak.

36 a)A Bizottság hangsúlyozza, hogy ismeri a bemutatott esetet. A Bizottság és a tagállam megfelelő korrekciós intézkedéseket kezdeményezett.

36 b)Az olasz projektekkel kapcsolatban – és miként azt a tagállami hatóságok is kifejtették – a pályázati felhívást az 1998/2006/EK („de minimis”) rendelettel összhangban készítették el. Ez a rendelet – a többi támogatási programtól eltérően – nem rendelke‑zett az ösztönző hatásra vonatkozó követelményről. Mindazonáltal a felhívás a kiadások visszamenőleges elszámolhatóságát 2008. január 1‑jével bezárólag korlátozta, és nem terjesztette azt ki 2007. január 1‑ig, miként egyébként arra lehetőség lett volna.

4 A közös rendelkezésekről szóló rendelet 96. cikke (2) bekezdésének b) pontja: iii. a támogatandó intézkedések típusának és példáinak leírása minden egyes beruházási prioritás vonatkozásában, és ezek várható hozzájárulása az i. pontban említett egyedi célkitűzésekhez, beleértve a művelet kiválasztásában alkalmazandó vezérelveket, illetve adott esetben a fő célcsoportok, az egyedi célterületek és a kedvezményezettek típusainak azonosítását, valamint a pénzügyi eszközök tervezett alkalmazását és a nagyprojekteket;

29A megosztott irányítás keretében a részletes kivá‑lasztási kritériumok meghatározása és a projektek kiválasztása a tagállamok felelősségi körébe tartozik. Ebből kifolyólag az e‑kereskedelemmel kapcsolatos projektek kiválasztásakor az irányító hatóság dönti el, hogy a pályázat részeként kell‑e üzleti tervet is (vagy más, az operatív program célkitűzéseihez igazodó információt) benyújtani, és annak mit kell tartalmaz‑nia. Az irányító hatóság ellenőrzi a projekt pályázati anyagának és az igazoló dokumentumoknak (így az üzleti terveknek) a minőségét is.

31A megosztott irányítás keretében a részletes kivá‑lasztási kritériumok meghatározása és a projektek kiválasztása a tagállamok felelősségi körébe tartozik. Ebből kifolyólag az e‑kereskedelemmel kapcsolatos projektek kiválasztásakor az irányító hatóság dönti el, hogy a pályázat részeként kell‑e üzleti tervet is (vagy más, az operatív program célkitűzéseihez igazodó információt) benyújtani, és annak mit kell tartalmaz‑nia. Az irányító hatóság ellenőrzi a projekt pályázati anyagának és az igazoló dokumentumoknak (így az üzleti terveknek) a minőségét is.

A Bizottság válasza a 32. bekezdésben és a 4. háttérmagyarázatban szereplő észrevételekreA Bizottság hangsúlyozni kívánja, hogy ismeri a 32. bekezdésben és a 4. háttérmagyarázatban bemu‑tatott esetet. A Bizottság és a tagállam megfelelő korrekciós intézkedéseket kezdeményezett.


43A weblap lefordításának kérdése célszerűen akkor merül fel, ha üzleti lehetőségek kínálkoznak a külföldi célpiacon. Ugyanakkor az ezzel összefüggésben fel‑merülő költségek – az üzlet jellegétől függően – akár meg is haladhatják a keletkező többletelőnyöket.

Közös válasz a 44. és 45. bekezdésreA 2007–2013‑as programokra vonatkozó rendelet semmilyen előírást nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a monitoring céljára egységes mutatókat kellene alkalmazni. Nincs továbbá kifejezetten az e‑kereskede‑lemre vonatkozó alapmutató.

A projektek végrehajtása terén elért eredményekről benyújtott jelentések elemzése a tagállamok szintjén zajlik. A jogszabályi előírás szerint a Bizottság irány‑mutatást biztosít a projektmenedzsment javításához.

Az „eredménymutatók” az adott tevékenység végre‑hajtása nyomán várt eredmények mérésére szolgál‑nak. Ebből kifolyólag a tagállamok olyan eredmény‑mutatót választanak, amely a legalkalmasabb az elvégzett tevékenység eredményének mérésére. Míg az outputmutatók esetében van lehetőség az egysé‑gesítésre, az eredménymutatók testre szabottak és a kitűzött célokhoz illeszkednek.

47A teljes körűen végrehajtott projektek szisztematikus monitoringja jó gyakorlatnak tekinthető, de a rendele‑tek alapján nem előírás.

Az irányító hatóságoknak értékeléseket kell végez‑niük a programok eredményessége, hatékonysága és hatása vizsgálata céljából. Az értékelés keretében meg kell vizsgálni, hogy az uniós alapokból biztosított források miként járultak hozzá az egyes prioritások célkitűzéseinek megvalósításához.

37A Bizottság egyetért a Számvevőszékkel, és a kivá‑lasztási eljárások jóváhagyásának és felgyorsításának biztosítása érdekében fel fogja vetni a projektkivá‑lasztás időtartamának kérdését az érintett programok monitoringbizottságaiban.

40A Bizottság felhívja a figyelmet a görög operatív program és az „IKT innovációs utalványok” kezdemé‑nyezés között a beavatkozás intenzitása tekintetében mutatkozó különbségre: a görög operatív program esetében 40 000–200 000 EUR, a kísérleti projekt ese‑tében 5 000–7 500 EUR közötti támogatás érhető el. Ez egyben magyarázatul szolgálhat a kiválasztási eljárás időtartamának eltérésére is.

Másrészről Murcia régió az IKT innovációs utalvánnyal kapcsolatos kísérleti programját az innovációs utalvá‑nyok kapcsán a tervezés, a végrehajtás és az irányítás terén szerzett kiterjedt tapasztalatára alapozta.

41A tevékenység határokon átnyúló dimenziója az üzleti tevékenység jellegétől függ. A helyi szinten tevékeny‑kedő vállalkozások esetében a határokon átnyúló tevékenység kizárt. A vállalkozás későbbi bővülése azonban szükségessé teheti a vállalkozás weblapjának többnyelvű funkciókkal való kiegészítését.

A 2014–2020 közötti ERFA‑programok esetében a Bizottság ragaszkodik a kkv‑k nemzetközivé válásá‑nak előmozdításához, mivel az elemzések azt mutat‑ják, hogy a nemzeti határaikon kívül is tevékeny kkv‑k jellemzően versenyképesebbek5.

5 Lásd pl.: http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/files/support_measures/internationalisation/report_internat_en.pdf

http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/files/support_measures/internationalisation/report_internat_en.pdf

http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/files/support_measures/internationalisation/report_internat_en.pdf


A Bizottság hangsúlyozza, hogy az eredményekről a Bizottságnak történő jelentéstétel a 2014–2020 közötti időszakban sem az egyes projektekre vonatko‑zik, hanem az egyes programok/prioritási tengelyek összesített eredményeire.

60A Bizottság kiemeli, hogy a kedvezményezettek jelentéstételi kötelezettségeire vonatkozó részlete‑ket – ideértve a számszerűsített és minőségi célokat, valamint az adat‑előállítás és a beszámolás költsége‑inek a támogatás összegével való szembeállításával kapcsolatos megfontolásokat – a megosztott irányítás keretében az operatív programhoz és annak célkitűzé‑seihez igazodóan az irányító hatóság határozza meg.

Következtetések és ajánlások

64A Bizottság üdvözli a Számvevőszék értékelését. A Bizottság úgy véli, hogy az elektronikus kereske‑delemmel kapcsolatos projektek részére nyújtott ERFA‑támogatás lehetővé teszi az online üzleti szolgáltatások elérhetőségének javítását. Az európai strukturális és beruházási alapokra (esb‑alapokra) vonatkozó új, a 2014–2020 közötti időszakot lefedő rendeletek a programozás szintjén megvalósuló monitoring kérdésével oly módon foglalkoznak, hogy előzetes feltételek bevezetésén keresztül megerősítik az eredményorientáltságot és a beavatkozási logi‑kát. Az e‑kereskedelemmel kapcsolatos beruházások esetében a digitális növekedésre vonatkozó stratégiai szakpolitikai keret formájában sajátos előzetes feltétel érvényesül.

65A 2007–2013‑as programokra vonatkozó rendeletek semmilyen előírást nem tartalmaznak arra vonatko‑zóan, hogy a monitoring céljára egységes mutatókat kellene alkalmazni. Nincs továbbá kifejezetten az e‑ke‑reskedelemre vonatkozó alapmutató, amely lehetővé tenné a teljesítmény egyedi monitoringját.

49 a)A Bizottság elismeri a problémát, de felhívja a figyel‑met a gazdasági/pénzügyi válság hatásaira, amelyek vállalkozások nagyarányú megszűnéséhez és finan‑szírozást elnyerő projektektől való visszalépésekhez vezettek, valamint általános jelenségként a beavatko‑zások végrehajtási idejének meghosszabbodását ered‑ményezték. E válság kezelése érdekében a piemonti hatóságok az erőfeszítéseiket (és ennek keretében a monitoringot is) a források felhasználásának felgyor‑sítására összpontosították.

Az irányító hatóság számos kezdeményezést hajt végre e „szükséghelyzet” megszüntetése és a finanszí‑rozott projektek előrehaladására vonatkozó informá‑ciókat kezelő számítógépes irányítási tevékenységek szokásos, állandó és a szabályoknak megfelelő műkö‑dése helyreállítása érdekében.

49 b)A Bizottság elismeri, hogy az érintett mutatókat meg‑felelően kell meghatározni ahhoz, hogy az irányító hatóság az adatokat az operatív programok szintjén összesíteni tudja.

A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó esb‑rendele‑tek kezelik ezt a problémát.

6. háttérmagyarázatA vizsgált projektek elsősorban a közreműködő szer‑vezetek által az új vagy meglévő vállalkozások részére nyújtott tanácsadással és támogató jellegű szolgálta‑tásokkal kapcsolatosak. Ebből kifolyólag a támogatás legfontosabb költségelemét a fizetések teszik ki.

Ezenfelül marketingköltségek merültek fel a kap‑csolatépítési célú rendezvényekkel összefüggésben, amelyek keretében az új vállalkozások sikeres vállalko‑zókkal találkozhattak. Ezekből a rendezvényekből az új vállalkozások a később megnyíló üzleti lehetőségek révén profitáltak.

58Lásd a Bizottság 22. bekezdésre adott válaszát az ered‑ményorientáltságnak a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó közös rendelkezésekről szóló rendelet keretében történő javításáról.


1. ajánlásA 2007–2013 közötti időszak tekintetében a Bizottság előírása szerint az irányító hatóságoknak a programok végrehajtásáról az alkalmazandó ERFA‑rendeletekkel összhangban kell jelentést tenniük.

Ugyanakkor a 2014–2020 közötti időszak esb‑prog‑ramjai nagyobb hangsúlyt fognak helyezni célokon alapuló eredményekre. A prioritási tengelyek szintjén a mutatók a tengely egészére értelmezett eredmé‑nyekre, nem pedig az adott tengelyhez tartozó, külön‑böző típusú intézkedések egyedi eredményeire fognak vonatkozni.

1. ajánlás a)A Bizottság elfogadja az ajánlást, amelynek alap‑ján a javasolt eredménymutatók relevanciáját mind az operatív programok jóváhagyásakor, mind azok későbbi módosításai alkalmával értékelni fogja.

1. ajánlás b)A Bizottság elfogadja az ajánlást.

A 2014–2020 közötti időszakban – az eredményo‑rientáltság megerősítése jegyében – a programok‑ban egyértelműen meg kell határozni a közös és a programspecifikus outputmutatókat (célértékekkel együtt), továbbá az eredménymutatókat (a kiindulási és a célértékekkel együtt), amelyek révén a beruházás révén elérni kívánt változás irányába tett előrehaladás mérhető. A programvégrehajtás terén elért eredmé‑nyekre vonatkozó információkat (2016‑tól kezdődően) évente kell közölni a Bizottsággal, így biztosítva az eredmények alakulásának nyomon követését. Az infor‑mációk szerkezete lehetővé fogja tenni azok elemzé‑sét, összehasonlítását és aggregálását, és a Bizottság‑nak szándékban áll közzé is tenni ezeket az adatokat.

1. ajánlás c)A Bizottság részben elfogadja az ajánlást.

Továbbá amennyiben egy tagállam programmódosí‑tást kezdeményez, újból meg kell vizsgálni a program érintett mutatóit is.

Másrészt, bár a Bizottság adott útmutatást6 az illetékes hatóságoknak a kiadási kategóriákat kezelő informá‑ciós rendszert meghatározó elvekre vonatkozóan, a kiadások besorolása továbbra is az irányító hatósá‑gok felelősségi körébe tartozik.

A Bizottság felhívja a figyelmet az „IKT innovációs utalványok” kezdeményezés kísérleti jellegére. A régiók szintjén eddig szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a kkv‑k támasztotta kereslet ösztönzéséhez valóban szükség van ilyen kezdeményezésekre. Az eddigi vég‑rehajtás korlátozott időtávja miatt eredménymutatók még nem állnak rendelkezésre. Ezeket az adatokat majd a következő, 2015 közepére tervezett monitoringbizott‑sági ülések idejére bocsátják a Bizottság rendelkezésére.

66A Bizottság úgy véli, hogy az új esb‑szabályozás a 2014–2020 közötti időszakra jobb kereteket teremt az eredmé‑nyességmérés és az eredményorientáltság számára.

Ennek jegyében a 2014–2020 közötti esb‑programok‑ról folytatott tárgyalások keretében – az operatív programok részeként – a Bizottság alaposan megvizs‑gálja a műveletek „kiválasztásának vezérelveit annak érdekében, hogy azok illeszkedjenek a műveletek célkitűzéseihez és típusaihoz7.

67A Bizottság üdvözli a Számvevőszék értékelését.

6 A 2009‑es iránymutatás: http://ec.europa.eu/employment_social/sfc2007/quick‑guides/sfc2007_reporting_categorisation_data_Note_Art_11.pdf

Először 2009‑ben kiadott, majd 2012‑ben felülvizsgált segédlet kérdések és válaszok formájában: http://ec.europa.eu/employment_social/sfc2007/quick‑guides/categorisation_faq_rev201202.pdf – „A Bizottság ösztönzi a kódoknak a józan ész logikáját követő használatát, amelynek – adott esetben – a kialakult nemzeti gyakorlat vagy fogalommeghatározások használata is részét képezi... A Bizottság nem tett javaslatot egységesített fogalommeghatározásokra, viszont örömmel mond véleményt bármely felmerülő kérdésről.”

7 A közös rendelkezésekről szóló rendelet 96. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerint: iii. a támogatandó intézkedések típusának és példáinak leírása minden egyes beruházási prioritás vonatkozásában, és ezek várható hozzájárulása az i. pontban említett egyedi célkitűzésekhez, beleértve a művelet kiválasztásában alkalmazandó vezérelveket, illetve adott esetben a fő célcsoportok, az egyedi célterületek és a kedvezményezettek típusainak azonosítását, valamint a pénzügyi eszközök tervezett alkalmazását és a nagyprojekteket.

http://ec.europa.eu/employment_social/sfc2007/quick-guides/sfc2007_reporting_categorisation_data_Note_Art_11.pdf



http://ec.europa.eu/employment_social/sfc2007/quick-guides/categorisation_faq_rev201202.pdf




A Bizottság megjegyzi ugyanakkor, hogy ennek az ajánlásnak a tagállamok a címzettjei, továbbá nyoma‑tékosítani kívánja, hogy a részleteknek igazodniuk kell az egyes operatív programok sajátosságaihoz.

2. ajánlás a)Ezen kérdéseket a Bizottság az egyes esb‑programok tervezeteiről folytatott tárgyalások keretében veti fel. A szóban forgó programoknak tartalmazniuk kell a műveletek kiválasztási vezérelveire vonatkozó információkat. Ugyanakkor, a kiválasztási vezérelvek típusai és a részletes kiválasztási kritériumok a konkrét célkitűzéstől, a beavatkozás típusától és méretétől, valamint a beruházás jellemzőitől fognak függni. Az üzleti terv benyújtása így nem minden esetben lesz kötelező az e‑kereskedelem támogatása kapcsán.

2. ajánlás b)A Bizottság egyetért azzal, hogy a projekt részére nyújtott ERFA‑támogatást a projekt pénzügyi életké‑pességét igazoló költség‑haszon elemzés alapján kell odaítélni. Ez a tagállami szinten működő monitoring‑bizottságokban meghatározott kiválasztási követel‑mények körébe tartozik.

2. ajánlás d)A Bizottság ösztönzi a kkv‑k nemzetközivé válását, mivel a nemzetközileg aktív kkv‑k több munkahelyet teremtenek és innovatívabbak, mint a kizárólagosan a nemzeti piacukon tevékenykedő kkv‑k8. Követke‑zésképp a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó esb‑rendeletek is ösztönzik az operatív program földrajzi területén túlmutató együttműködést (lásd a közös rendelkezésekről szóló rendelet 70. cikkének (2) bekezdését). Annak eldöntéséhez azonban, hogy a projektek keretében a határokon átnyúló tevé‑kenységhez nyújtott egyedi ösztönzők megfelelők‑e, figyelembe kell venni a program egyedi célkitűzéseit és intézkedéstípusait.

8 http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/market‑access/internationalisation/index_en.htm#h2‑5.

A támogatások hatásának monitoringja a Bizottság álláspontja szerint is fontos. Ugyanakkor az ered‑mények és a hatások nyomon követésére választott mutatók nem lesznek egységesek. E mutatók az egyes operatív programok egyedi célkitűzéseinek függvé‑nyei lesznek. A használt mutatók a régiók/tagállamok eltérő szükségleteinek és szakpolitikai válaszainak sokféleségét fogják tükrözni.

Mindazonáltal a digitális növekedés stratégiai szakpo‑litikai keretének egységesített mutatók is részét képe‑zik, amelyekkel az IKT területein végrehajtott beavat‑kozások eredményei mérhetők, összhangban a közös rendelkezésekről szóló rendelet előzetes feltételrend‑szerre vonatkozó XI. mellékletének 2.1. pontjával.

2. ajánlásA Bizottság elfogadja az ajánlást és annak meg‑felelő intézkedések meghozatalát fogja kérni a tagállamoktól.

A „műveletek kiválasztására alkalmazott vezérelveknek” és „a kimeneti mutatóknak – ideértve a számszerűsített célértékeket is –” részét kell képezniük a 2014–2020 közötti esb‑programoknak, és a Bizottsággal folyta‑tott tárgyalások függvényei. A kiválasztási vezérelvek típusai és a részletes kiválasztási kritériumok a konkrét célkitűzéstől és a társfinanszírozott beruházás jellem‑zőitől fognak függni.

Az adott területeken hiányosságokkal rendelkező tagállamoknak a programokban (előzetes feltételrend‑szer, cselekvési terv) be kell majd mutatniuk, hogy a hatóságok milyen intézkedéseket terveznek tenni annak érdekében, hogy javítsák a projektek kiválasz‑tási eljárásait, illetve enyhítsék a kedvezményezettek adminisztratív terhét. Adott esetben a tagállamok ösz‑tönözve lesznek arra, hogy a technikai segítségnyújtás lehetőségeit proaktív és célirányos módon vegyék igénybe a tervezett fejlesztésekhez.

Ezenfelül az Európai Bizottság azt fogja tanácsolni az irányító hatóságoknak, hogy emeljék be az Euró‑pai Számvevőszék ajánlásait a digitális növekedéssel kapcsolatos projektek kiválasztási folyamatába és kiválasztási kritériumaiba.

http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/market-access/internationalisation/index_en.htm#h2-5

http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/market-access/internationalisation/index_en.htm#h2-5


3. ajánlás a)A Bizottság elfogadja az ajánlást. A 2014–2020 közötti jogi keret a programozási időszak alatt eredménymu‑tatók alkalmazását írja elő a programokban a prioritási tengelyek szintjén, illetve outputmutatók alkalmazását a műveletek szintjén.

3. ajánlás b)A Bizottság elvben egyetért, a gyakorlatban azonban nem tudja elfogadni az ajánlást. Az e‑kereskedelem‑mel kapcsolatos projektek eredményeire előre nem látható külső tényezők is befolyással lehetnek. Ebből kifolyólag nehezen lenne megvalósítható, hogy e‑kereskedelemmel kapcsolatos ERFA‑kifizetéseket az eredmények eléréséhez kössék.

3. ajánlás c)A Bizottság elfogadja az ajánlást, melynek megfele‑lően előírja a tagállamok részére, hogy működtesse‑nek a monitoringrendszerbe bevitt adatok megbízha‑tóságát és egységességét biztosító ellenőrzéseket és kontrollokat.

HOGYAN JUTHAT HOZZÁ AZ EURÓPAI UNIÓ KIADVÁNYAIHOZ?

Ingyenes kiadványok:

• egy példány: az EU Bookshopból (http://bookshop.europa.eu),

• több példány, valamint plakátok, térképek rendelése: az Európai Unió képviseletein keresztül (http://ec.europa.eu/represent_hu.htm), nem uniós országokban a küldöttségektől (http://eeas.europa.eu/delegations/index_hu.htm), a Europe Direct szolgáltatáson keresztül (http://europa.eu/europedirect/index_hu.htm) vagy

a 00 800 6 7 8 9 10 11 telefonszám tárcsázásával (ingyenesen hívható az EU egész területéről) (*).(*) A legtöbb hívás és a megadott információk ingyenesek (noha egyes mobiltelefon-szolgáltatókon keresztül, telefonfülkékből és hotelekből

a számot csak díjfizetés ellenében lehet hívni).

Megvásárolható kiadványok:

• az EU Bookshopból (http://bookshop.europa.eu).

Előfizetéses kiadványok:

• az Európai Unió Kiadóhivatalának forgalmazó partnereitől (http://publications.europa.eu/others/agents/index_hu.htm).

QJ‑A

B‑14‑021‑HU

‑N

ISSN 1977‑5733

Az elmúlt években kohéziós politikája keretében az Unió az Európai Regionális Fejlesztési Alapból nyújtott támogatásával társfinanszírozta az elektronikus kereskedelem fejlesztését célzó projekteket. A jelentésben az Európai Számvevőszék uniós társfinanszírozásban részesülő görögországi, olaszországi, lengyelországi és egyesült királyságbeli elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos projektekből vett minta ellenőrzésével azt vizsgálja, hogy az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos projektek sikeresen támogatták-e az információs és kommunikációs technológiák kkv-k általi alkalmazását.

A Számvevőszék megállapította, hogy az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos projekteknek nyújtott ERFA-támogatás hozzájárult az üzleti szolgáltatások elektronikus elérhetőségének növekedéséhez. Azt is megállapította azonban, hogy a monitoring terén észlelt hiányosságok miatt nem lehetett értékelni, hogy ezek a támogatások milyen mértékben járultak hozzá az uniós és tagállami IKT-stratégiák végrehajtásához, valamint a kkv-k fejlesztési céljainak eléréséhez.

EURÓPAISZÁMVEVŐSZÉK

eredményes volt‑e a kkv‑knek az elektronikus kereskedelem ... fileeredményes volt‑e a...

Documents