Világgazdasági és nemzetközi kereskedelem NAGY ESSZÉK (Barbi jegyzete begépelve)

1.TNC-k befektetési stratégiái

A nemzetközi tőkeáramlásnak 3 formája van:

a) Kölcsöntőke

Kormányok, nemzetközi szervezetek által a kevésbé fejlett országoknak nyújtott kedvezményes hitelek, kereskedelmi bankok által külföldi ügyfeleknek nyújtott kölcsönök.

céljai:o magasabb kamat megszerzése

o adós feletti befolyás megszerzése

o nehéz helyzetbe került partnerek megsegítése

b) Portfólió beruházások

A beruházó külföldi állampapírokat vagy vállalatok által kibocsátott értékpapírokat vásárol. nem törekszenek a tőke irányításának megszerzésére indíték: a külföldi részvénytársaság részvényének magasabb osztaléka

c) Külföldi közvetlen tőkeberuházások ( FDI ) OLI és Dunning elmélet is

A befektető hosszú távban gondolkozik, tehát a vállalatok feletti részletes vagy teljes kontroll megszerzése a cél.

10%-nál nagyobb részesedés valóságos reálberuházások megvásárlása indítékai: magasabb profitráta, kockázat diverzifikálása, egyéb megvalósulás formái:

o zöldmezős beruházások

o létező vállalat 10%-nál nagyobb tulajdonrésze

o anya és leányvállalat közötti tranzakciók

o külföldi leányvállalat nyereségének újra befektetése

2. Kína fejlődése az elmúlt 30 évben ( 1978-2008)

Kínában 1978-ban elkezdődött az úgynevezett szocialista modernizáció időszaka, melynek 3 szakasza volt.

1. 1978-1984 ( ELSŐ NAGY SZAKASZ)

1979-ben megkezdett új politikát a reform és nyitás politikájának nevezik, melynek céljai:

túlcentralizált tervgazdasági rendszer liberalizálása külfölddel való szorosabb együttműködés belső feltételeinek kialakulása

Átfogó gazdasági reformokat indítottak el a mezőgazdaságban:

egyéni gazdálkodásra való visszatérés beszolgáltatási rendszer átalakítása

Tehát a hangsúly a falvakra helyeződött. Az állam által meghatározott beszolgáltatási mennyiségen felüli résszel a parasztok szabadon rendelkezhettek. A mezőgazdasági termelés nevekedése átlagosan elérte az évi 7,6%-ot. A változás másik felbecsülhetetlen eredménye a mezőgazdasági termékek szabadabb piacának a megjelenése ( másodlagos élelmiszerpiac)

Gazdaságirányítási reformokat is elkezdtek

kiszélesítették az állami vállalatok önállóságát engedélyezték a külföldi tőke beáramlását különleges gazdasági övezetek kialakítása -> vámszabadterületi övezetek

1982-ben megfogalmazódott a sajátosan kínai színezetű szocializmus új tétele

tervgazdálkodás elsődlegessége de ezt kiegészíti a piacgazdaság

„ az állam szabályozta a piacot, a piac pedig orientálja a vállalat”

Ebben az időszakban a GDP átlagos volumene 8,8 %-kal növekedett évente.

2. 1984-1991

Ekkor már a városi gazdaságra helyezték a hangsúlyt és megkezdődött a hosszabb távra szóló, exportorientált gazdaságfejlesztési stratégia kidolgozása. Kialakult a kettős vágányú gazdasági rendszer, melynek keretében a makrogazdasági irányítás alapvetően tervezésen keresztül, a mikrogazdaság szabályozásának pedig a piac határain keresztül kell végbemennie.

kétszintű tervrendszer ( kötelező, eligazító) háromszintű árrendszer ( kötött, eligazító, megállapodásos)

Növekedett a vállalati önállóság és a nyereségérdekeltség vált a legfőbb céllá. A szakasz eredményeképpen az ország külkereskedelmi forgalma figyelmet keltően nőtt. Mivel a reformok sikeresek a nyitás folytatódik.

3. 1992-2001 ( MÁSODIK NAGY SZAKASZ)

Ezt a szakaszt a szocialista rendszer létrehozása új, második periódusának nevezik. A reform súlypontja a régi rendszer lebontásáról az új rendszer kiépítésére helyeződött át, ami a szocialista piacgazdaság.

A kitűzött feladatok és célok az alábbiak:

vállalati rendszer korszerűsítése teljes körű piaci rendszer kiépítése ( áru,tőke,munkaerő,technológia, értékpapír piacok) devizagazdálkodás reformja

pénzügyi, költségvetési és adórendszer átfogó reformja

1994-től a monetáris és fiskális rendszer reformjai:

kétszintű bankrendszer juan kettős árfolyamának megszüntetése egységes hivatalos árfolyam

Eredmények:

jelentős GDP növekedés az ipari ágazatokban növekvő devizatartalékok nő a kereskedelmi forgalom FDI beáramlás nőtt

A kínai reformok és nyitási politika legsikeresebb időszaka 1992-95 volt.

4. 2001-2008 ( HARMADIK NAGY SZAKASZ)

A kongresszus támogatja a szocialista piacgazdaság továbbfejlesztését. A célkitűzés a 2000 évi GDP megduplázódása 2010-re. Ez a szakaszt a WTO-csatlakozást és hatását foglalja magába.

3. Oroszország az ezredfordulón

Borisz Jelcin utódjaként Vlagyimir Putyint 2000 márciusában elsöprő többséggel megválasztották elnöknek. Az új vezetés alatt új szakasz kezdődött az ország történelmében, a gazdaság növekedési pályára állt. Adóreformok, takarékosság. közigazgatási reform, társadalmi reformok.

A magas világpiaci árak hozzájárulnak az ország pénzügyeinek stabilitásához. A válság utáni időszak:

infláció kézben tartott költségvetés egyenlege pozitív fizetési mérlegtöbblet rubel árfolyama stabil

A megnövekedett devizabevételek lehetővé tették a külső adósság előre történő törlesztését, tehát az adósságállomány jelentősen csökkent.

2004-ben létrehozták a Stabilizációs Alapot, amelybe a nyersolaj bizonyos árküszöb feletti exportvámja és kitermelési adója kerül.

2008-ig újra belső fogyasztás a fő hajtóereje a gazdasági bővülésnek. A növekvő olajáraknak köszönhetően a megnőtt bevételekből jelentős összegeket visszafordított a kormány a lakosság felé, ezáltal nőtt a belső kereslet.

1999-2001 rubel leértékelődésének hatása okozott gazdasági fellendülést és a belső piac ellátásáért felelős importhelyettesítő termelés.

2001-2004 energiaszektorhoz köthető, magas olajárak, olajtermelés és export.2004-2008, az előbbi szakaszból szerzett bevételeket visszaforgatták a gazdaságba, nőtt a belső fogyasztás, építőipar is meglendült. Feldolgozóipar és szolgáltatások húztak. De továbbra is megvan a korrupció

4.Brazília orientációváltása a 80-as években és hatásai

Brazilia tervgazdaságról, a nagy vállalatok koncentrációjáról, állami szerep és befolyásról váltott a piacorientált gazdaságpolitikára, a katonai kormányzások után. importhelyettesítésről.

Az első és második kőolaj-árrobanás Latin-Amerika országainak eladósodásához vezetett. Az 1982-es adósságválság nyomán a Brazíliában, Peruban és Argentínában bevezetett gazdaságpolitika a gazdaságot felpörgette, a béreket növelte, de hiperinflációt eredményezett.

Az első civil elnök 3 éves stabilizációs kísérlete hamar elbukott. 1988-ban Fernando Collor De Mello lett az elnök, aki piacorientált ( liberalizáció, privatizáció) reformokat hirdetett meg, de az önkényes gazdaságpolitikai lépései bizalmi válsághoz vezettek. Nőtt az infláció és a sorozatos korrupciós botrányok miatt lemondatták. Realterv: pénznemről nevezték el így, stabilizációs program

1994től Fernando Henrique Cardoso lett az elnök és megszilárdította a gazdasági nyitásra és a piacorientált reformokra épülő gazdaságpolitikai váltást.

míg a 80-as években Brazília a legzártabb ország volt, a 90-es években a vámokat 20 % alá csökkentették

bevezették a versenytörvényt és engedték beáramolni az FDI-t. fiskális fegyelem megerősítése -> Fiskális Felelősség Törvénye ( LRF)

o helyi és központi állami intézmények pénzügyi működését szabályozza

o a fegyelmezetlenséget börtönbüntetéssel szabályozza

2002től SILVA elnök folytatja az addigi gazdaságpolitikát. Makrogazdasági stabilitás, KB független marad A sikeres gazdaságpolitika hatására Brazíliában a szegények részaránya csökkent, megerősödött a középosztály és stabil gazdasági növekedés jellemezte a 2003-2008as időszakot.

5.Közép-Európai régiók fejlődése

Közép és Kelet Európa lényegében minden országa az EU átlagához képest alacsonyan fejlettnek tekinthető.

Ezek az országok viszonylag hasonló gazdasági szerkezettel és egy időben kezdték a gazdasági átalakulás folyamatát.

A fejlődés során az egyensúlyi problémák enyhültek, s a jelentős közvetlen tőkebefektetések számának növekedésének hatására a növekedés felgyorsult.

A 2000-es években Magyarország kivételével sikerült elkerülni, hogy újra jelentős egyensúlytalanságok alakuljanak ki, míg Magyarországon ismét stabilizációra irányuló kiigazítás történt. A másik fontos folyamat a Szlovákiai államháztartás megreformálása volt, amely növekedésdinamizálódást eredményezett.

Balti államok -> sajátos árfolyamrendszer bevezetése + gazdaság liberalizálása

90-es évek második felétől a növekedés felgyorsult, amelynek okai a külföldi beruházásoknak köszönhető termelésbővülés, és a külső hitelfelvételen nyugvó lakossági fogyasztás felpörgetése.

Dél-Kelet-Európai térség

Szlovénia= állami szerepvállalás mellett gazdasági liberalizáció megvalósítása Románia, Bulgária= stop-go politika eredményeképpen a növekedés erősödött, a külső

egyensúly romlott. Horvátország= gyors gazdasági növekedés, de visszatérő külső egyensúlyi gondok.

6.GATT/WTO

A második világháború után felmerült egy Nemzetközi Kereskedelmi Szervezet (ITO) létrehozásának gondolata, de kudarcba fulladt, mert az USA nem egyezett bele és ő nélküle egy ilyen intézmény irrelevánssá vált volna.

1947 GATT= Általános vám és Kereskedelem Egyezmény

szerződő országok, nem tagok ideiglenes megállapodásnak szánták, de a WTO-ig érvényben volt a GATT egy nemzetközi egyezmény, nem szervezet meghatározza a nemzetközi kereskedelempolitika szabályait célja: a nemzetközi kereskedelem liberalizálása, amit a nemzetközi kereskedelmi fordulók

keretében ér el alapelvei:

o diszkriminációmentesség elve

o vámvédelem elve

o nyilvánosság elve

o konzultáció elve

Fordulók: Kennedy 1963-67 vámok 36%kal csökkennek, dömpig meghatározás, Tokio 1973-1979 26% vámcsökkentés, GSP, 6 kódex, UruguayWTO, TRIMS, TRIPS, GATS, 30% vámcsökkentés, mezőgazdaság, textil, trópusi termékek

A WTO 1995. január 1-jén alakult meg az Uruguay-i fordulón

Céljai:

elősegíti a nemzetközi szabadkereskedelmet nemzetközi kereskedelmi tárgyalások lefolytatása nemzetközi kereskedelmi viták rendezése szabadkereskedelem kiterjesztése a tagállamok kereskedelempolitikájának rendszeres értékelése

Legfontosabb döntéseket a tagállamok képviselői konszenzussal hozzák,

Irányító testület: miniszteri konferencia

Szervei:

1. Általános tanács2. Vitarendezési testület

3. Kereskedelempolitikai Felülvizsgálati Testület

Tanácsok:

1) Áruk tanácsa2) Szolgáltatások tanácsa3) Szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásainak tanácsa

Fontos együttműködés az IMF és Világbankkal, nki jogalanyisággal rendelkezik,

7. Japán 1973 után

A Japán csoda véget érését a 73-as olajválság okozta, mivel az energiaszükségletének 90 %-át olajból állította elő. Így gazdasági recesszió következett be:

inflációs ráta 26% gazdasági növekedés 5-6%

Ezek után bevezették az energiatakarékossági programokat

az olaj beszerzések forrásait diverzifikálták a technológia intenzív területeket fejlesztették

Így már a 1979-es második olajválság nem volt olyan drasztikus hatással a japán gazdaságra.

80-as évek -> Nemzetköziesedő Japán

a japán bankok nemzetközi hitelezése bővült a japán vállalatok külföldi közvetlen beruházásai is nőttek okai:

o nyersanyagok

o piacszerzés

o környezetszennyező tevékenységek kitelepítése

o japán jen felértékelődése

80-as évek végén Japánban kialakult a pénzügyi buborék ->o okai:

folyó fizetési mérlegtöbbletből adódó tőkeáramlás és tőkefelesleg pénzkínálat növekedés reálgazdaság és monetáris gazdaság elszakadása egymástól

1985 Plaza-egyezmény

1) megszüntette a jen/dollár közti árfolyamot -> jen értéke nő2) folyó fizetési mérleg többlet -> tőkefelesleg és pénzkínálat növekedés3) részvényeket és ingatlanokat vásároltak -> nőtt az áruk, csökkentek a kamatlábak ->

spekulációs láz alakult ki

Ám amikor a kamatlábak megemelkedtek, mindenki el akarta adni az ingatlanokat és részvényeket így pedig túlkínálat keletkezett, majd az árak elkezdtek esni és végül 1990-ben kipukkadt a buborék és válság alakult ki.

1991-től:

pénzügyi válság átterjedt a reálgazdaságra vállalatok vagyona leértékelődött munkanélküliség emelkedett fogyasztás csökkent deflációs tendencia (az árak a bérekkel együtt csökkentek)

Bízva az új piaci szereplők tőkeerejében és hatékonyságában a pénzügyi szektort erőteljesebben

megnyitották a külföldi befektetők előtt.

8. Feltörekvő India

India feltörekvő gazdasági hatalom és egyben kétarcú ország is.

globális, lüktető nagyvárosok szegény, elmaradott régiók

1947 után, amikor sikerült függetlenednie demográfiai robbanás következett be. A népesség növekedésével az éhínség egyre nőtt. -> születésszabályozás

A gyarmati uralom mély nyomokat hagyott és ennek eredményeképpen lassan kapcsolódik be a világgazdaságba.

Globalizáció hatásai:

nehézipar fejlesztése gazdasági és társadalmi átalakulás GDP évi 6 %-os növekedése szolgáltató szektor a GDP-ben vett aránya emelkedett külföldi kereslet fellendülése legdinamikusabb fejlődés: számítástechnika, szoftverszolgáltatás + back office tevékenységek

India komparatív előnyei más ázsiai országokhoz képest :

angol nyelv kiváló ismerete magasan képzett és viszonylag olcsó munkaerő felsőoktatás magas színvonala amerikai vállalatok kihasználják az időeltolódás előnyeit.

India exportból származó bevételei 1980-ról 2010-re 21-szeresére nőttek.

Jelentős exportcikkek: kőolaj, gépipari termékek, szoftverek, üzleti és pénzügyi szolgáltatások

9. Távol-Keleti országok szerepe a világgazdaságban

A legtöbb országban a második világháború óta kapitalista rendszer működik, a magántulajdon jelentős túlsúlyával, ugyanakkor jelentős állami beavatkozással.

A vállalatközi kapcsolatok, illetve a vállalatok irányítási és szervezési módszerei a legtöbb országban a japán módszereken nyugszik. A japán vezetés tudatosan terjesztette saját módszereit és elképzeléseit a távol-keleti régióban.

A térség országainak GDP növekedési üteme évi 5,5 % volt.

éhezés és szegénység visszaszorítása iskolázottsági szint emelése infrastruktúra fejlesztése

Japán növekedése és gazdaságpolitikája hatást gyakorolt a térségre és hullámszerűen fejlődni kezdtek az országok.

Első hullámos országok

feldolgozóipar és export a fő exportorientált gazdaságfejlesztési stratégia hazai valuták árfolyamának alacsony szinten tartása exportáló vállalatok támogatása eredmények:

o importbővülés

o alacsony inflációs ráta

o hatékony oktatási rendszer

o munkaerő alacsony költsége

Második hullámos országok

exportösztönzés külföldi működőtőke becsalogatása természeti adottságaik kihasználása a fejletlenebb országokban a mezőgazdasági és a nyersanyagnak van a fő szerepe

Harmadik hullámos országok -> KÍNA,Vietnám, Laosz

Kína -> munkaerőigényes iparágak, gépgyártás

10.Kína a szocializmusban, 11.Kína 1978-tól, 12.Kína a modernizációs szocializmusban -> Ugyanazok, mint „Kína fejlődése az elmúlt 30 évben” című tétel

13. Latin-Amerika gazdasági fejlődése és világgazdasági helyzete

Latin-Amerika országai miután felszabadultak gyarmati függésükből kiutat kerestek a függés okozta gazdasági válságból a 20. században. Az 1980-as évekig a mezőgazdaság elmaradott, nem modern volt, de a lakosság ebből élt meg, mivel az ipar fejlődése csak a II. VH után indult meg.Latin-Amerika eladósodása az 1930-as évek olajválsága miatt:

nőttek a kamatlábak mivel kénytelen volt több ország is felfüggeszteni az adósságainak törlesztését, így már nem

kaphattak több hitelt olajválságból → adósságválság → hitelválság → csökkent a GDP & az IMF segítséget nyújt,

amennyiben az IMF által megkövetelt gazdaságpolitikai programot végrehajtják1990-es évek = fellendülés

gazdasági növekedés kedvező külgazdasági körülmények törékenystabilitás

VÁLSÁGOK:1. Mexikói válság (1994)

A túl gyors reformokhoz az ország nem tudott alkalmazkodni, így adósságválság, hitelválság alakult ki. Ne kaphattak hitelt, így csökkent a fogyasztás és a termelés, nőtt a munkanélküliség.

2. Ázsiai válság (1998-2003) 3. Argentin válság

Adósság- és hitelválság alakult ki, amit szigorú politikával akartak visszaverni.        - védővámok        - privatizáció        - állami befektetések mérséklése        - szigorú pénzpolitika    Ennek eredménye, h 2003-ra az infláció 0 lett, a gazdaság fellendült, áramlott be az FDI.

Latin-Amerika kilátásai: óriási egyenlőtlenségek gyenge oktatási, szociális és egészségügyi rendszer instabil demokrácia gyenge urbanizáció

14. Szolgáltatások nemzetközivé válásának előnyei és hátrányai

A nemzetközi árukereskedelem liberalizálása mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a szolgáltatáskereskedelem nemzetközi liberalizálása.Előnyök:

növekvő gazdasági teljesítmény → a jó gazdasági teljesítőképességnek egyik előfeltétele a hatékony szolgáltatási szektor (a szolgáltatáskereskedelem liberalizációja importból pótolhatja a hazai hiányt)

gazdasági fejlődés → a magas szintű szolgáltatások növelik az exportképességet a fogyasztó olcsóbb szolgáltatásokhoz jut → a piaci verseny miatt az árak csökkennek, a

minőség jobbá válik magasabb fokú transzparencia és előreláthatóság technológiatranszfer → a külföldi tőke beáramlásának növekedésével a befektetők szaktudást

és új technológiákat is behoznakHátrányok:

a hazai szolgáltatók nem bírják a külföldi szolgáltatók által keltett versenyt, így kiszorulnak a saját piacukról

komparatív hátránnyal rendelkező ágazat visszafejlődik a hazai szolgáltatások nagy része külföldi tulajdonba kerülhet a külföldi szolgáltatók a hazai munkaerő értékesebb részét elvonják a hazai szolgáltatóktól

nagyobb jövedelem és jobb munkakörülmény ígéretében a külföldi ügyfelek előnyben részesítik a külföldi cégeket, ami hátrányosan érinti a hazaiakat a transzparencia és előreláthatóság csökkenti a védelem lehetőségeit

15. USA az elmúlt két évtizedben (válság ideje)

Az USA leghosszabb gazdasági fellendülését a 2. században az “új gazdaságnak” hívják. (1991-2007)Gazdasági növekedésének jellemzői:

évi 2,8%-os növekedés hatalmas méretű beruházási hullám alacsony szintű munkanélküliség stabil infláció növekvő fogyasztás

Ezredfordulón USA maradt az egyetlen globális világhatalom, hatalmas belső piaccal és az információs-kommunikációs technológia hálózattal.Termelékenység:

2,4%-os növekedés évente központ: feldolgozóipar tartós fogyasztási cikkek gyártása fejlődött a legdinamikusabban társaságok profitjai nőnek

Fogyasztás: átlagosan 3,6%-kal nőtt a háztartások megtakarításai folyamatosan csökkentek hatalmas méretű beruházások

Kereskedelmi partnerei: Kanada, Kína, Mexikó, Japán, Németország, Franciaország, Dél-Korea

VÁLSÁG (2001):Az USA gazdasága recesszióba fordult és a terrortámadások révén nő a bizonytalanság, a gazdasági kockázat és a fogyasztás is csökken. Már 1976-tól folyamatosan fennáll a külkereskedelmi mérleg hiánya.2006-tól az ingatlanpiac telítetté vált és megindult az árcsökkenés. Így a buborék kipukkadt, akárcsak Japánban 1985 környékén. Az ingatlanok elárverezéséből befolyt pénz nem fedezi a felvett hiteleket, így az USA egész bankrendszere likviditási válságba került. Ez a pénzügyi válság gyorsan átterjedt a reálgazdaságra is, ami gazdasági visszaesést é munkanélküliséget eredményezett.

Gazdaságpolitikai válaszok: gazdaságélénkítő csomagok → Bush, Obama néhány bank és jelzáloghitel-alap államosítása szigorú szabályozások fogyasztóvédelem

A GDP növekedés 2009-től már pozitív, de nagy a költségvetési hiány és a munkanélküliség.

16. Japán és DK-Ázsiai országok kapcsolata

Japán II. VH utáni növekedése és gazdaságpolitikája hatást gyakorolt a térség többi országára, és hullámszerű fejlődés haladt végig a régión.

első hullám → Dél-Korea, Hongkong, Szingapúr, Tajvan második hullám → Fülöp-szigetek, Malajzia, Indonézia, Thaiföld harmadik hullám → Kína, Vietnám

A Japán vállalatok tevékenységüket külföldre telepítik, amivel elősegítik az exportot Japánból, hiszen szükségük van fejlett gépekre, berendezéskre, alapanyagokra.

A külföldi feldolgozóipari kapacitásokból származó szállítások pedig az importot növelik.Export:

országok: USA, Kína, a többi ázsiai partner piaca beszűkült termékek: + csúcstechnológiai termékek

Import: országok: USA, Kína közel-keleti és Indonéziából származó olajimport csökken DK és K ázsiai országokból importnövekedés termékek:

o + energia és nyersanyag erőforrásoko + a textilanyagok, fémércek, szén, vas, ércáruk visszaszorulnako + híradástechnikai gépek és járművek importja csökkent az exportkihelyezés miatt

Japán problematikus kapcsolata megmaradt Észak-Koreával és Oroszországgal, de a részvétele növekedett a nemzetközi intézmények tevékenységében (OECD, IMF, Világbank).Fejlesztési segélyeket nyújt Közel-Keletnek, Ázsiának és Afrikának is.

17. Közel-kelet és Észak-Afrika a ‘70-es évektől (az olajárak változásának függvényében)

A térség számára az 1973-as olajárrobbanás páratlan lehetőséget hozott, főleg miután államosították a lelőhelyeket. Így a térség országai 1970-85 között a világ élvonalába kerültek a gazdasági növekedés mértékével. Még azok az országok is részesedtek a haszonból közvetett módon (segély), ahol nem volt jelentős olajkincs.

importhelyettesítő iparosítás kezdődött a korlátlan forrásból kiépítették a…

o megfelelő infrastruktúráto szociális rendszerto modern hadserego külföldi ingatlanokba fektettek

1986-tól azonban a kőolaj ára erőteljesen visszaesett. A korábbi jövedelemforrás eltűnt, és az országnak számos problémával kellett szembesülnie.

további jövedelmek csökkenése beruházásokat hátráltatta a forráshiány nemzetközileg nem versenyképesek a termékek népesség növekszik, azonban az egy főre jutó nemzeti jövedelem csökken (GNI)

A kőolajexport a térség gazdasági teljesítményének fő meghatározója volt, hiszen az export 80-90%-át tette ki. Ezért a gazdasági növekedés bizonytalan az olajár ingadozása miatt. Ezen tendenciák azóta is jellemzik a régiót.

18. Oroszország az ezredforduló után (a két válság közötti gazdasági sikertörténet)

A válságok közötti időszak gazdasági fejlődését 3 szakaszra bonthatjuk:1. 1999-2001

a. rubel felértékelődikb. importhelyettesítő termelés beindulása

2. 2001-2004a. olajtermelés felfutásab. olajexport

3. 2004-2008a. belső fogyasztás →feldolgozóipar, építőipar, szolgáltatásokb. a kormány a bevételek egyrészét visszaforgatja

Gazdasági és társadalmi problémák az olajexportnak és a reálbéremelkedésnek korlátai vannak hiányos infrastruktúra demográfiai válság korrupció a termelőkapacitások elavultak

Problémák megoldása: Medvegyev négy I-je

o innovációo invesztícióo infrastruktúra fejlesztéseo intézményekre van szükség

adóreform (vállalati nyereségadó és SZJA csökkentése) nagy nemzeti projektek a mezőgazdaságban, egészségügyben

Az ezredfordulóra elvesztette a világhatalmi státuszát és már csak periférikus/félperiférikus regionális hatalomként van jelen.De a hatalmas méreteiből és nyersanyagkészleteiből adódóan sok világpiacon még ma is nagyhatalom.

a világ földgázkészletének az ⅓-a az övé (1. helyezett) az olajtartalékok terén a 2. helyezett kivitelének 40-50%-a gáz és olaj hagyományos fegyverek világpiaci részesedése 20%

Ennek ellenére a gazdasága rendkívül sebezhető, mert különösen kiszogáltatott az áralakulásnak.Nem tagja a WTO-nak.

19. TNC

Itt → “TNC-k befektetési stratégiái”; TNc-k típusai és definíciója az előzőekben le van írva!

20. Új gazdaság Amerikában és a válság hatásai (USA az ezredfordulón)

Az USA II. Vh utáni történetének leghosszabb gazdasági fellendülése 1991-től 2001-ig a válságig tartott, de utána még 2007-ig folytatódott. Ezt az időszakot az új gazdaságnak nevezzük. Az amerikai modellt a legjobbnak kiáltották ki. Az 1991 és 2007 közötti időszak kivételes periódus volt az ország gazdaságtörténetében.

USA a felsőbbrendűség szimbóluma lett új technológiák

A gazdasági növekedés húzóágazatai az újformációs-kommunikációs technológiák voltak:- IT új iparágai

Az időszak gazdasági növekedése átlagosan évi 2,8% volt, jellemzői:- gyors termelékenység növekedés- növekvő fogyasztás- alacsony infláció és munkanélküliség- hatalmas méretű beruházási hullám

A termelékenység motorja a feldolgozóipar, amely évente átlagosan 4,1%-kal bővül. A tartós fogyasztási cikkek gyártásában következett be a legdinamikusabb fejlődés. Ezzel egyidőben, a háztartások megtakarításai folyamatosan csökkentek.

2001, Dotcom válság: az USA gazdasága recesszióba fordult, nőtt a bizonytalanság, a gazdaság kockázat és csökkent

a fogyasztás. A válság azonban rövid ideig tartott és az iparág gyorsan visszanyerte dinamikáját. A válság 2006-ban bontakozott ki és ekkor az ingatlanpiac telítetté vált és megindult az árcsökkenés, mely hatására a buborék kipukkadt. Az ingatlanok elárverezéséből kifolyt pénz nem fedezi a felvett hiteleket, így az USA egész bankrendszerére kiterjedt a likviditási válság. a pénzügyi válság gyorsan átterjedt a reálgazdaságra is, ahol munkanélküliséget és gazdasági visszaesést eredményezett.Gazdaságpolitikai válaszok:

- gazdaságélénkítő csomagok- néhány bank és jelzáloghitel alap részleges államosítása- szigorú szabályzások

A GDP növekedés 2009 végétől már pozitív, de a költségvetési hiány riasztóan nagy és a munkanélküliség továbbra is magas.

Ez az “új gazdaság” kis kérdés és az “USA az elmúlt két évtizedben” esszék összessége!!

21. Mutassa be a gazdasági átalakulás folyamatait és eredményeit Közép-Európában

A kelet-közép európai országok mind a Szovjetúnió befolyása alatt voltak a II. VH után, tehát a gazdasági és politikai berendezkedésük is szovjet mintára valósult meg, így 1991-ben a Szovjetúnió bukása után át kellett térniük a tervgazdálkodásról a piacgazdaságra, a szocializmusról a demokráciára.1990-es évektől:

nyugatorientáltak kereskedelmi és integrációs törekvések → létrehozták a CEFTA-t 1993-ban

CEFTA = Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás 1992 Krakkóban írták alá alapítók: Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország céljai:

o + ipari szabadkereskedelem megteremtéseo + európai integrációs folyamat elősegítése

feldolgozóipari termékek csoportjai:

o gyorsító listásak → azonnal liberalizálták azokat a termékeketo normál csoport → 1997-re 0 lesz a vámjuko érzékeny termékek → 2001-re

A mezőgazdasági termékek liberalizációja lassabban haladt. Az egyes tagok részaránya az országok egymásközti kereskedelmében a rendszerváltás után jelentősen csökkent.

1990-es években jelentősen bővült:o 1996: Szlovéniao 1997: Romániao 1999: Bulgáriao 2003: Horvátországo 2006: Macedóniao 2007: Bosznia és Hercegovina, Szerbia, Albánia, Montenegró, Moldova, Koszovó

a tagság feltételei:o európaiságo WTO-tagságo aláírt EU-társulási megállapodáso szabadkereskedelmi szerződés a CEFTA-tagokkal

22. Kína 1947-1976

1. 1947-57 = SZOVJET MODELL Mao Ce Tung a Szovjetúnióval épített kapcsolatokban és a szovjet típusú tervgazdaságban látta az ország jövőjét.Célok: éhínség felszámolása; gazdaság helyreállítása1952-re ezt sikerült elérnie, és megindult az iparosodás és a városiasodás. Sztálin halála miatt Kína és Szovjetúnió kapcsolatában fordulat következett be.1957-ben a szovjet modellt elutasították.

2. 1957-76 = SAJÁTOS KÍNAI MAOISTA MODELL A “nagy ugrás” időszakban a kínai gazdaság gyors átalakulását és fejlődését láthattuk.A modell jellemzője, hogy a parasztságra alapoz. 4 alapelve:

mindenre kiterjedő fejlődés → minden szektorban gyorsítani kell a növekedést, anélkül, hogy bármelyik területet elhanyagolnánk

tömegmozgósítás → az emberi erőforrás jobb kihasználása politikáé a vezető szerep decentralizáció → lazított a központi ellenőrzésen

    A “nagy ugrás” nem valósult meg, mert Kínát a fejlődésben a megelőző időszakhoz képest visszavetette.Új maoista modell → “kultúrális forradalom” (a politikai elit megtisztítását célzó törekvés és a tömegek mozgósítása)1975: Négy modernizáció elmélete

+ ipart + mezőgazdaságot + hadsereget + tudományt

Kína gazdasága: ásványkincsekben gazdag energiabehozatalra szorul működőtőke importáló ország ipari termelése megsokszorozódott ipara sokoldalú fellendült a turizmus infrastruktúra fejlődése vannak rendkívül fejlett és fejletlen térségek

1978-tól Kínában beköszöntött a szocialista modernizáció korszaka → “reform és nyitás politikája”

23. Magyarország és az EFTA

EFTA= Európai Szabadkereskedelmi Társulás 1960-ban alakult a “hetek” integrációja → Ausztria, Dánia, Svédország, Norvégia, Anglia, Portugália, Svájc

(azok az országok, akik nem tudtak az ESZAK tagjai lenni) célok: ipari termékek szabad áramlása

Az EFTA tagok fontos partnerei voltak Magyarországnak, de a világháborúk után csökkent a külkereskedelmi forgalma MO.-nak.Először az 1980-as években merült fel a kapcsolatok felértékelése, és később, 1990-ben MO. és az EFTA együttműködési nyilatkozatot írt alá:

kapcsolatok megerősödtek (MO. exportja 14-15%-ban az import, 18-2%-ban az EFTA országokból volt)

1992: szabadkereskedelmi egyezmény az EFTA-val Norvégia a földrajzi fekvése miatt nem jelentős partnerünk Svájccal jó kapcsolatunk van

24. Magyarország és az OECD

OECD = Gazdasági Együttműködési Szervezet 1960 18 nyugat-európai ország írta alá célok:

o együttműködéso gazdasági növekedéso legmagasabb foglalkoztatottságo egyensúly megteremtése

legfőbb döntéshozói szerv: Tanács

MO. 1996 óta társult tagja az OECD-nek. MO. külkereskedelmi forgalmának közel 80%-a az OECD országokkal realízálódik, ezért is szükség volt a kapcsolat kiépítésére. Lépések:

1. 1989-ben MO. kezdeményezte a kapcsolatok felvételét az OECD-vel2. 1993: csatlakozási kérelem benyújtása3. 1994: csatlakozási tárgyalások megnyitása

Csatlakozás feltételei: Forint IMF konvertibilitása versenyképes piacgazdaság

A tagságból közvetlen anyagi előnye nem származik az országnak, a közvetett haszon azonban óriási:

könnyebb hitelfelvétel javult az ország hitelkockázati minősítése az ország kedvezőbb feltételek mellett bocsájthat ki kötvényt információkat nyújt az OECD

25. Round-tripping capital

A Kínában megvalósuló külföldi közvetlen befektetések másik fő jellegzetessége a round-tripping capital-ként ismert jelenség, amit körbeáramló tőkének hívunk. Ez azt jelenti, hogy az alapvetően Kínában keletkező tőke először elhagyja az országot, majd külföldi közvetlen befektetés formájában ismét visszatér oda. Tehát olyan külföldi befektetésről van itt szó, melyek alapjában véve nem is külföldi, hanem sokkal inkább belföldi eredetűek.

Az elsődleges ok, ami a tőkét az ország elhagyására készteti, minden bizonnyal a hazai és külföldi befektetések eltérő kezelése a kormány részéről. Kína fejlődésének egyik leglényegesebb alapját a külföldi befektetések jelentik, így a kormány olyan kedvezményeket ad a külföldieknek, melyeket a haza vállalatok nem is remélhetnek (pl. adókedvezmények, terület használati jogok). Nem csak kedvezőbb elbánás veheti rá a hazai vállalatokat pénzük kerülő úton történő befektetésére, hanem a tulajdonjogok megfelelő védelmének hiánya is. Ugyanis ha egy kínai vállalat profitra tesz szert, korántsem lehet biztos benne, hogy ezt a pénzt később befektetheti, megtarthatja, vagy tetszése szerint használhatja fel.

26. Japán a 21. században

Japán méltán lehet büszke a történelmileg példátlanul rövid idő alatt elért technológiai és gazdasági sikerére. A 21. századhoz közeledve a japán társadalomban észlelhető változások és feszültségek egyre inkább nyilvánvalóbbá váltak.

A gazdasági felemelkedésből adódó életforma változást a társadalmi tudat nem tudta követni. Tehát attól függetlenül, hogy Japán a 21. században a világ egyik leginkább jómódú népességet mondhatja magának, mégis sok problémával küzd.

A „Japán csoda” (1955-73) révén virágzó gazdaságból származó bevételeket Japán külföldön fektette be vagy a világ másik országainak hitelezte meg. 2009 elején Japán megállapodást írt alá a Nemzetközi Valutaalappal, miszerint 100 milliárdos gyorskölcsönt nyújt a pénzintézeteknek, acélból, hogy a világgazdasági válság sújtotta fejlődő országoknak tudjon segíteni. Legerősebb húzóágazatai a magasan képzett munkaerőt foglalkoztató csúcsiparágak.

Gazdaságának jellemzői:

- jelentős összegeket költ kutatás-fejlesztésre- húzóágazatai a csúcsiparágak- hatalmas tőkéje révén a világ egyik hitelezője- izoláltság

Japán fejlettségének tényezői:

- izoláltság tehát megválogathatta, hogy milyen kultúrákkal akar kapcsolatot- amerikai érdekeltsége révén a II. Vh után óriási segítségeket kapott- munkaerő

Japán helye a világban:

Japán Ázsia legfejlettebb országa. Jól kiépített világpiaci pozícióban van és az egyik legfontosabb működőtőke befektető ország/pénzügyi hitelező.

- vezető ágazatok, banki szektor, autóipar, ingatlan piac, telekommunikáció, biztosítási rendszer, csúcstechnológiák hazája

- legnagyobb nyersanyag-energiahordozó importőr- alacsony munkanélküliség még a válság idején is- magas megtakarítási ráta- legnagyobb ipari-robot gyártó ország, szuperexpressz vonatok- magas a szakképzettek aránya (75%)- importtermékei: ásványkincsek, gépek és villamossági cikkek, vegyipari termékek, textilipari

termékek ( ásványkincsekben szegény ország)

27. Versenyképesség

Nehezen definiálható fogalom, nincs egységes meghatározása. A gazdasági életben a verseny különböző szintekre vonatkozhat:

- egyes termékekre és szolgáltatásokra (ár, minőség)- egyes vállalatokra (piaci részesedés, technológia)- egyes országokra, országon belüli régiókra- regionális tömbökre

Az egyes országok világgazdasági versenyképességének elemei:

- fejlődés dinamikája, fenntarthatósága- külső fejlődési erőforrások- TNC-k országba való becsalogatása- gazdasági ágazatok kifejlesztése- a világ összexportján belüli részesedés növelése a cél a világgazdasági pozíció javítása!!!

Mérőszámok:

3. GCI = növekedési versenyképességi index

Azokat a tényezőket, illetve körülményeket kívánja kifejezni, amelyektől az egyes nemzetgazdaságok közép – és hosszú távú növekedése függ. 3 változó alkotja a GCI-t: az ország makroökonómiai stabilitása, korrupció mértéke és technológiai színvonal.

4. BCI = üzleti versenyképességi index

A fenntartható termelékenységi színvonalat meghatározó mikroökonómiai feltételeket értékeli: pl. vállalatok stratégiájának kifinomultsága, üzleti környezet minősége