Emisszió kereskedelemaz éghajlatváltozás elleni

küzdelemben

Nemes CsabaTeremtésvédelmi előadás-sorozat

II. rész2010. március 26.

 

Környezetvédelem

Különösen az elmúlt 200 évben az emberi tevékenység következtében környezetünk állapota rohamosan romlik

értékelés globális léptékbenemberi tevékenység – szennyezés, káros kibocsátások

(Közös Jövőnk, Agenda 21, Johannesburg Summit, egyezmények stb.)

helyi beavatkozások közvetlen szennyezés csökkenés

nemzetközi beavatkozásoknemzetközi jogi és közgazdasági eszközök

Általános háttér: környezet- és klímavédelem

A szennyezések- káros kibocsátások társadalmi költsége környezetpolitika nélkül nem tükröződik az árakban.

(mi is az a társadalmi költség?)

Így van ez a klímapolitikai területén is

Emiatt a gazdasági döntések torz árarányok alapján születnek az ipari forradalom óta, az ennek következtében emelkedő légköri ÜHG koncentráció idővel egyre nagyobb mértékű klímaváltozást okoz.

Aminek költségeit nem(csak) a fenti döntések hozói, hanem (főként) térben és időben akár távol élő emberek viselik.

Általános háttér: szennyezési jogok

Szennyezési jogok piaca

Emisszió kereskedelem rendszerű szabályozáselemei:

buborékpolitika

emisszió kiegyenlítési rendszer (offset)

emissziós kiegyenlítési rendszer (banking)

együttes szennyezés kibocsátás (netting) /emisszió/ kereskedelem

korlátozás teremtő kereslet a kibocsátás csökkentés iránt(„cap and trade”)

Baseline and credit rendszer

Általános háttér: szennyezési jogok

COP 3 (Részes Felek Konferenciája) – Kiotó, Japán, 1997.COP 3 (Részes Felek Konferenciája) – Kiotó, Japán, 1997.

ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény általános, nem kötelező ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény általános, nem kötelező céljával szemben a Kiotói Jegyzőkönyvben a fejlett országok 5,2%-céljával szemben a Kiotói Jegyzőkönyvben a fejlett országok 5,2%-os kibocsátás csökkentést vállalnak 2008-2012 közötti időszakra.os kibocsátás csökkentést vállalnak 2008-2012 közötti időszakra.

Hat üvegház gáz kibocsátásáHat üvegház gáz kibocsátásának nak csökkentése, általában az 199csökkentése, általában az 19900 es es szinthez képest, de pl. Mo. bázis időszaka az 1985-87-es periódus szinthez képest, de pl. Mo. bázis időszaka az 1985-87-es periódus átlagkibocsátása.átlagkibocsátása.

8 % csökkentés az EU-nak, Svájcnak és a legtöbb kelet- és közép-8 % csökkentés az EU-nak, Svájcnak és a legtöbb kelet- és közép-európai országnakeurópai országnak

6 % Csökkentés Kanada, Magyarország, Japán, Lengyelország6 % Csökkentés Kanada, Magyarország, Japán, LengyelországStabilizáció: Oroszország, Ukrajna, Ausztrália és Új-ZélandStabilizáció: Oroszország, Ukrajna, Ausztrália és Új-Zéland

a Kiotói rendszer

A Kiotói Jegyzőkönyv áA Kiotói Jegyzőkönyv álltal ellenőrzött gázok:tal ellenőrzött gázok: széndioxid - CO2 metán - CH4 dinitrogén oxid - N2O kén hexafluorid - SF6 perflourokarbonok - PFC-k hidrofluorokarbonok - HFC-k

A Kiotói Jegyzőkönyv ún.rugalmassági mechanizmusai:

együttes végrehajtás- „joint implementation” (JI)” :amelynek lényege, hogy a fejlett országok (Annex I-es országok) anyagilag más fejlett államokban megvalósuló kibocsátás-csökkentési beruházásokat hajtanak végre / ERU (emission reduction unit) /

tiszta fejlesztési mechanizmus- „clean development mechanism”

(CDM) :ebben az esetben egy kiotói vállalást nem teljesítő, fejlődő országban történik a beruházás / CER- (certified emission reduction) /

nemzetközi kibocsátás kereskedelem- „ international emission trade” (IET) Annex I-es államok a kijelölt kibocsátási mennyiségük (AAU)-juk (assigned amount unit) egy részével kereskedhetnek

rugalmassági mechanizmusok és „kvóták”

A „Nyelők” az elnyelt ÜHG mennyiségnek megfelelő ún. RMU (Removal Unit) hoznak létre. (Mo. 1 millió t)

kötelezettségvállalási időszaki tartalék, ”commitment period reserve” (CPR) a Jegyzőkönyv B függelékében felsoroltaktól, így Magyarországnak is.

A CPR célja, hogy a Részes felek átmenetileg se veszélyeztethessék vállalásaik betartását. A Részes feleknek 2008 és 2012 között mindenkor az 1. pont szerint meghatározott és leosztott AAU mennyiség legalább 90%-ának, vagy ha az alacsonyabb, a legutóbbi kataszter szerinti nemzeti emissziók ötszörösének megfelelő mennyiségű jogot kell a nemzeti jegyzékben tartania

rugalmassági mechanizmusok és „kvóták”

Hazai kibocsátási trendek és prognózis 2020-ig

Kibocsátás csökkentési szcenáriók

60 000,0

70 000,0

80 000,0

90 000,0

100 000,0

110 000,0

120 000,0

130 000,0

1985 1990 1995 2000 2005 2010 2015 2020 Év

Kib

ocs

átás

kt

CO

2 ek

v

Kibocsátási trend

30 % csökkentéskiotói bázis alapján

20 % csökkentéskiotói bázis alapján

Kiotói kibocsátás csökkentési cél -6 %

EU-25 és EU-15 távolsága a kiotói kibocsátás csökkentési céltól

Forró levegő

AAU mint „Forró levegő” (KGST ipar összeomlásából adódó „kvóta”)

GIS2005/6: Fehéroroszország kiotói részes fél lett egy feltétellel:az ETS-ből származó bevételeket csak kibocsátás csökkentésre

használhatjaZBR

Magyarországnak is többlet-kibocsátási egysége van ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói

Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvényben rögzített elvek mentén történő felhasználását és az azt működtető rendszer

GIS-ZBR

ZBR jogi keretek

Az eladott kibocsátási egységekből származó bevételeket a jogszabályok (2007. évi LX. Tv. 323/2007.Korm rend.) szerint csak igazoltan kibocsátás csökkenést eredményező beruházásokra lehet fordítani, összhangban a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában foglalt prioritásokkal.

Ezért is hívják a rendszert „Green Investment Scheme-nek”, azaz Zöld Beruházási Rendszernek.

kereskedés

magyar AAU-k iránt érdeklődést mutató potenciális vevők: Japán, Ausztria, Hollandia, Finnország, Szlovénia, Spanyolország és

Olaszország+ Világbank és az EBRD is jelentkezett . A kereskedésre jogosultságot először megkapó országok először

(2007. decemberében: Japán, Magyarország Új Zéland)

ZBR

Az első legális tranzakciók a világon

Belga szerződés: 2008. augusztus 8-án került aláírásra. Szeptember során megtörtént a tranzakció, és kiadásra került a két fél között egyeztetet módon egy sajtóközlemény. A belga fél október végén kifejezte elégedetlenségét, hogy a pályázati felhívás még nem jelent meg, és jelezték, hogy ezzel kapcsolatosan hivatalos levélben fordulnak Államtitkár Úrhoz.

Spanyol szerződés: 2008. szeptember 26-án került aláírásra. November 5-én megtörtént a tranzakció.

2008. október első felében a fő tárgyaló hirtelen eltűnése október 20 után meg a pénzügyi válság, ami érthetően lelassította a folyamatokat. A magyar AAU továbbra is „aranyfedezet” lehet, ha minél előbb elindul (bejelentésre kerül) a ZBR.

(a ZBR csak 2009 augusztusában indult el /akkor is felemásan/)

ZBR

Az EU 15 létrehozta közös, a Jegyzőkönyv alapján fennálló kötelezettségük teljesítésének az érdekében az európai uniós kibocsátási egység kereskedelmi rendszert ( EU ETS), mely egy ÜHG, a szén-dioxid (CO2) csökkentésére irányul, meghatározott ipari szektorokban. (Létrehozták az EUA-t)

Az EU ETS alapját a tagországok Nemzeti Kiosztási Tervei (NKT) fektetik le, melyek országonként meghatározzák szektorok szerint a kibocsátásokat adott periódusra nézve (második kereskedési időszak: 2008-2012).

Kötelezettségeket rónak az adott szektorokban a fő kibocsátókra, akik kibocsátásaikat nyomon kell, hogy kövessék és kibocsátásaikról hitelesített jelentéseket kell készítsenek. A hitelesített jelentés alapján annyi kibocsátási egységet kell az államnak az adott kereskedési év végén visszaadniuk, amennyi a tényleges kibocsátásuk volt

EU-ETS

Mit csinált az EU szabályozás?

olyan eszközt hozott létre kell, amely a kibocsátásokat is megfelelően alacsony szintre szorítja, és

az árarányokat is kiigazítja a kibocsátások addig figyelembe nem vett költségeinek beépítésével.

Ez egy olyan eszköz lenne mint a valódi a „cap&trade” emisszió-kereskedelmi rendszer, melyen belül aukción kell megvásárolni a kibocsátási kvótákat.

Csakhogy(!):

„ aukción kell megvásárolni „ ez a célkitűzés csak a 2012-es időszak utánra fogalmazódott meg, de, ahogy később látjuk majd ott sem teljesült

EU-ETS

A kibocsátás-kereskedelem közgazdasági háttere

A cég (egyedi kibocsátó) amely kevesebbet bocsát ki, mint amennyi kvótája van, a felesleget eladhatja, míg olyan cégek, melyeknek a kibocsátása több mint a kvótája, engedélyeket kell vennie másoktól.

vagyis „korlát” és az „alatti” kereskedés („cap and trade”) A kereskedő szektorokban 2005. január 1. után a létesítmények csak

érvényes kibocsátási engedély birtokában bocsáthatnak ki szén-dioxidot

A kereskedő szektorok létesítményei meghatározott mennyiségű szén-dioxid kibocsátására kapnak kvótát, mellyel minden év végén el kell számolni

Az Únió üvegházhatású gáz kibocsátásainak körülbelül (2012 után) 40 %-t fedi le

Kibocsátás-korlátozást célzó rendelkezés – az EU-15 Kiotói Jegyzőkönyvben foglalt vállalása teljesítésének elősegítése céljából

A kibocsátás-csökkentés költségeinek csökkentése közvetlen cél (költség-hatékony és gazdaságilag hatékony módon)

(Nagy pontkibocsátású források, direkt kibocsátás)

EU-ETS

a magyar NKT (2008-2012) EUA

Villamos energiatermelés 12 209 588 Ásványolaj-feldolgozás  1 282 403Kokszolás  98 707Fémércek pörk.és zsug. vas- és acél.  1 568 984Cementgyártás  2 125 516 Mészgyártás  429 401Üveggyártás  306 952 Burkolólapok gyártása  67 996 Tetőcserepek, téglák, tűzálló téglák gyártás 669 560Cellulóz-, papír- és kartongyártás  170 231

 Új belépő tartalék évente átlagosan  2 193 902  Együttes végrehajtási projekt tartalék teljes mennyiséghez

hozzáadható része  507 480  A térítésmentes kiosztás tárgyát nem képező egységmennyiség

(aukció)  548 476  Összesen a hozzáadható  együttes végrehajtási projekt tartalék nélkül 

26 870 806

EU-ETS-NKTII

IsmétlésAAU: az államoknak a Jegyzőkönyvben lefektetett vállalásának

megfelelő kibocsátható mennyiség egység,

ERU: a JI eredményeképpen létrejövő egység, mely kötelezettség teljesítésére elszámolható 2008-tól kezdődően (double counting!)

CER: a CDM eredményeképpen létrejövő egység, mely elszámolható az EU ETS rendszerben (+bankolható)

RMU: a nyelők által létrejött kibocsátás csökkentés alapján létrejött egység. (nem bankolható)

EUA: az európai kibocsátási kereskedelem egységei, mennyisége a Nemzeti Kiosztási Terv, ill. Lista alapján vannak meghatározva

/VER:Voluntary Emission Reduction, pl. a Bank of New York, amely 2006 júniusában nyilvántartást hozott létre a VER-nek,

a Kiotói egységek+EU egység

Klímaváltozási és energiacsomagEU

1. tagállam 2. tagállam Magyarország 27.tagállam[…] […]

Nemzetközi színtér

Közös uniós vállalás

A terhek leosztása

EU klíma energia csomag

A klímaváltozás elleni küzdelem szempontjából a közös EU vállalás releváns. Hogy ennek terhei hogy oszlanak meg az egyes tagállamok közt, az szinte tisztán gazdasági-társadalmi kérdés.

A KvVM számára így két cél adódik: Erősíteni és támogatni a bizottsági javaslatban EU

közös vállalásait (környezeti fenntarthatóság) A terhek megosztása terén pedig Magyarország

társadalmi és gazdasági fenntarthatóságát szem előtt tartva erősíteni a csomagban a méltányosság és igazságosság szempontjainak érvényesülését.

EU klíma energia csomag

A klíma-energia csomag, a reform szerkezete, célja 1. A csökkentési célok költséghatékony leosztása az EU-ETS alá

tartozó szektorok és az azon kívüli szektorok közt.2. Az EU-ETS reformjának célja:

1. Egységes, harmonizált karbonpiac létrehozása2. A hatókör kiterjesztése új szektorokra és gázokra3. A kibocsátási engedélyek mind teljesebb körű aukciója.

3. Miután a költséghatékony leosztás aránytalanul nagy terheket róna az új, keleti tagállamokra (köztük Magyarországra), így három méltányossági elem épült a javaslatba

1. az ETS-en kívüli szektorok, 2. a megújuló energiatermelés 3. és az ETS aukciós bevételek kapcsán.

EU klíma energia csomag

A „Csomag” működésének az eredménye

A szűkülő sapka (cap) elvileg önmagában is biztosítja a csökkentést.

A kereskedés (trade) pedig a csökkentés költséghatékonyságát segíti.

Az aukció szerepe tehát ezen felül van: biztosítja

hogy a karbonár beépüljön az árakba, kialakítva az optimális árarányokat, segítve a karbonszegény gazdaságra való átmenetet.

Továbbá az aukciós bevételeken keresztül lehetőséget teremt a klímapolitika egyéb fontos céljainak, redisztribúciós elemeinek finanszírozására.

EU klíma energia csomag

A tervezett optimális kiosztás módja

Azonnali 100% aukció ott, ahol a karbonár áthárítása nem gond: áramtermelés.

Ahol ez azonnal nem lehetséges, ott kezdetben 80% ingyenes kiosztás, mely 2020-ig fokozatosan megszűnik.

Ahol pedig túl erős az importverseny, és emiatt az aukció az iparág kitelepülésével (karbonszivárgás) fenyeget, ott az egész időszakra 100% ingyenes

kiosztás várható.

EU klíma energia csomag

csökkentési célok

-70,0%

-60,0%

-50,0%

-40,0%

-30,0%

-20,0%

-10,0%

0,0%

10,0%

20,0%

30,0%

40,0%

AT

BE

DK FI

FR

DE IE IT LU

NL

SE

UK

EL

PT

ES

BU

CY

CZ

EE

HU LT

LV

MT

PL

RO

SK SI

EU

15

EU

27

NE

W 1

2 1990-hez képest

2005-höz képest

EU klíma energia csomag

EU klíma energia csomag

Kibocsátás-csökkenés az ETS-ben (PRIMES/GAINS)2020/2005

-80%

-70%

-60%

-50%

-40%

-30%

-20%

-10%

0%

AT

BE

DE

DK FI

FR IE IT LU

NL

SE

UK

EL

ES

PT

BU

CY

CZ

EE

HU

LT

LV

MT

PL

RO SI

SK

EU

15

EU

27

NE

W 1

2

A bizottsági hatástanulmány szerint a magyar ETS kibocsátása az áltagnál jobban, 30%-kal fog csökkenni.A bizottságnak ez alapján határozott elképzelése van arról, hogy a magyar gazdaság teljesítménye és szerkezete, alkalmazott technológiája hogyan fog alakulni a következő 15 évben.

Hogy ez a kép milyen, nem ismerjük.Viszont nekünk magunknak is szükség lenne egy világos és reális elképzelésre, hogy merre fejlődjön a magyar gazdaság.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket

Nemes CsabaTeremtésvédelmi előadás-sorozat

II. rész2010. március 26.